ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT
Érvényes: 2013. február 1-től Hatályba helyezte a Takarékszövetkezet Igazgatósága 10/2013. (01.28.) számú határozatával. Módosításokat elfogadta a Takarékbank Zrt. 2013. november 21-i 155/SZHSZAB/2013. számú határozatával. A Takarékszövetkezet Igazgatósága 250/2013. (12.16.) számú határozatával hatályba helyezte.
Érvényes: 2014. január 1-től
TARTALOMJEGYZÉK I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 4 1. Az Üzletszabályzat tárgya, célja, hatálya .............................................................................. 6 2. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása ........................................................................... 7 3. A teljesítés helye, ideje........................................................................................................... 8 II. PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .................................................. 9 1. Együttműködés, tájékoztatás .................................................................................................. 9 2. Képviselet ............................................................................................................................. 10 3. Kézbesítés ............................................................................................................................. 12 4. Írásbeliség............................................................................................................................. 13 5. Ellenérték ............................................................................................................................. 14 6. Bankfelelősség ..................................................................................................................... 16 7. Jogviták rendezése, panaszkezelés ........................................................................................ 17 III. BANKTITOK ÉS BANKINFORMÁCIÓ ............................................................................... 19 1. Banktitok .............................................................................................................................. 19 2. Titoktartási kötelezettség...................................................................................................... 22 3. Információnyújtás ................................................................................................................. 22 4. Adatvédelem, adatkezelés .................................................................................................... 24 IV. ÜGYFÉLÁTVILÁGÍTÁS ....................................................................................................... 25 V. MEGBÍZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........................................................................ 28 1. A megbízások befogadása .................................................................................................... 28 2. A megbízás fedezete, teljesítése ........................................................................................... 28 3. Visszavonás, módosítás ........................................................................................................ 29 4. Értesítés a megbízások teljesítéséről .................................................................................... 30 5. Pénztárszolgálat ................................................................................................................... 30 VI. SZÁMLAVEZETÉS ................................................................................................................ 30 1. Fizetési számla nyitása, keretszerződés ............................................................................... 31 2. Rendelkezés a fizetési számla felett ..................................................................................... 31 3. Üzletfél tájékoztatása, számlakivonat ................................................................................. 32 4. Fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatások .................................................................... 32 5. Fizetési számla kamata, jutalékok, díjak ............................................................................. 34 6. Fizetési számlaszerződés megszüntetése............................................................................. 34 VII. BETÉTGYŰJTÉS................................................................................................................... 35 1. Betételhelyezés .................................................................................................................... 35 2. Betétek kamatozása ............................................................................................................. 35 3. Betétek védelme ..................................................................................................................... 37 4. Elhelyezhető betéttípusok ...................................................................................................... 38 5. A betétek titkossága ............................................................................................................... 39 6. A betétek végrehajthatósága................................................................................................... 39 7. A betétszámlák megszüntetése ............................................................................................... 39 VIII. HITELÜGYLETEK .............................................................................................................. 39 1. A hitelezés általános szabályai ............................................................................................. 39 2. Hitelszerződés ...................................................................................................................... 40 3. Hiteldíj .................................................................................................................................. 41 4. Bankkölcsön ......................................................................................................................... 44 5. Lakossági kölcsön ................................................................................................................ 44 6. Rulírozó hitel ........................................................................................................................ 44
3 7. Záloghitelezés ....................................................................................................................... 45 8. Bankgarancia ........................................................................................................................ 45 9. Követelés megvásárlása (faktoring) ..................................................................................... 45 IX. BIZTOSÍTÉKOK ..................................................................................................................... 45 1. Biztosítéknyújtás .................................................................................................................. 45 2. Biztosítékok kezelése ........................................................................................................... 46 3. Biztosítás .............................................................................................................................. 47 4. A biztosítékok érvényesítése ................................................................................................ 47 5. Tájékoztatás, ellenőrzés ....................................................................................................... 47 6. Költségek viselése ................................................................................................................ 48 X. KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER ................................................................. 48 XI. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN, ÜGYNÖKKÉNT VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................................... 51 XII. VALUTAFORGALMAZÁS .................................................................................................. 51 XIII. SZÉFSZOLGÁLTATÁS....................................................................................................... 51 XIV. KISZERVEZÉS .................................................................................................................... 52 XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................... 52
4
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet szövetkezeti formában működő hitelintézet.
Cégadatok: Cégnév:
Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet
Székhely:
5502 Gyomaendrőd, Hősök tere 10/2.
Cégjegyzékszám:
Cg. 04-02-000249
Adószám:
10043419-2-04
Telephelyek:
5502 Gyomaendrőd, Blaha L. u. 5. 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 20.
Fióktelepek:
5555 Hunya, Rákóczi út 6. 5622 Köröstarcsa, Kossuth u. 17. 5650 Mezőberény, Békési út 6. 5621 Csárdaszállás, Petőfi út 15. 5672 Murony, Szarvasi u. 20. 5630 Békés, Szarvasi út 1. 5643 Bélmegyer, Petőfi út 21. 5720 Sarkad, Kossuth u. 14. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky út 8. 3325 Noszvaj, Várhegy u. 21. 8175 Balatonfűzfő, Sirály u. 18-20.
(Endrődi kirendeltség) (Gyomai kirendeltség)
A Takarékszövetkezet azon telephelyei, fiókhelyei, ahol hitelintézeti tevékenység folyik az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége megnevezést használják, megkülönböztetésükre a működési hely szerinti település (településrész) szolgál. Honlap:
www.endrod.tksz.hu
E-mail:
[email protected]
A Takarékszövetkezet cégkivonata, alapszabálya a kirendeltségeken az Üzletfél igénye esetén megtekinthető, illetve elérhető a Takarékszövetkezet honlapján (www.endrod.tksz.hu). A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 137/A §-ában foglalt, a nyilvánosságra hozatalról szóló előírások szerinti dokumentumokat a Takarékszövetkezet honlapján is megtekinthetővé tette.
5 Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet (5502 Gyomaendrőd, Hősök tere 10/2.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyei alapján az alábbi pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások üzletszerű végzésére jogosult: 739/1997/F. számú határozata alapján (kelte: 1997. december 05.) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása, pénzkölcsön nyújtása - ide nem értve a faktorálást, forfetírozást, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység. 315/1998. számú határozata alapján (kelte: 1998. április 28.) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) 279/2000. számú határozata alapján (kelte: 2000. március 31.) bankgarancia vállalás I-2782/2002. számú határozata alapján (kelte: 2003. január 14.) ügynök útján történő záloghitelezés I-35/2004. számú határozata alapján (kelte: 2004. január 20.) biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő – ezen belül egyes biztosítási ügynöki – tevékenység I/E-2334/2004. számú határozata alapján (kelte: 2004. október 26.) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása E-I-195/2005. számú határozata alapján (kelte: 2005. március 3.) pénzváltási tevékenység végzése működési területen korlátozás nélkül E-I-III/292/2005. számú határozata alapján (kelte: 2005. április 8.) ügynöki tevékenység, mint befektetési szolgáltatási tevékenység E-I-494/2005. számú határozata alapján (kelte: 2005. május 18.) kezesség vállalása E-I-913/2006. számú határozata alapján (kelte: 2006. december 19.) követelések megvásárlása (faktoring ügylet) E-I-346/2008. számú határozata alapján (kelte: 2008. április 8.) hitel és pénzkölcsön nyújtása devizában, valutában
A Takarékszövetkezet egyes szervezeti egységei által végezhető tevékenységet az adott egység üzlethelyiségében kifüggesztett „Hirdetmény” tartalmazza.
6
A Takarékszövetkezet csatlakozott „A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási kódex” (3. sz. Melléklet) aláíróihoz, amely során azt vállalta, hogy a „Magatartási kódex”-ben (a továbbiakban: Kódex) foglalt elveknek illetve előírásoknak aláveti magát. A Takarékszövetkezet a Hpt. szerint fogyasztónak minősülő személyek részére végzett hitelezési tevékenysége teljes körében alkalmazza a Kódex rendelkezéseit, továbbá a szolgáltatásnyújtásban részt vevő ügynökei, közvetítői és megbízottai számára is előírja a Kódexben foglaltak betartását. A Kódex elérhető a felügyeleti szerv honlapján (www.mnb.hu) és rendelkezései megtekinthetőek a Takarékszövetkezet internetes honlapján, a www.endrod.tksz.hu címen is. 1. Az Üzletszabályzat tárgya, célja, hatálya
Jelen Üzletszabályzat a Takarékszövetkezet és Üzletfelei között létrejövő jogügyletek általános feltételeit, üzleti előírásait tartalmazza. Célja az, hogy az Üzletfél és a Takarékszövetkezet között létrejött ügylet minden tekintetben egyértelműen meghatározott legyen. Az általános üzleti feltételek alkalmazásában a Felek az Üzletfél és a Takarékszövetkezet. Üzletfél az a belföldi vagy külföldi illetőségű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy magánszemély, amelynek részére a Takarékszövetkezet pénzintézeti szolgáltatást nyújt. A Takarékszövetkezet és Üzletfelei között létrejövő jogviszony tartamát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Jelen Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekre az azokra vonatkozó üzletági szabályzatok és/vagy általános szerződési feltételek rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket sem az előbbiek, sem pedig az ügyfelekkel kötött szerződések nem szabályoznak másként, az Üzletszabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben valamelyik kérdésről sem a vonatkozó szerződés, sem az üzletági szabályzat és/vagy általános szerződési feltételek valamint az Üzletszabályzat sem rendelkezik, úgy a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) és más hatályos jogszabályok megfelelő rendelkezései az irányadóak. Ha a szerződés rendelkezései eltérnek az adott termék, szolgáltatás vonatkozó üzletági szabályzatától illetve üzletszabályzatától, úgy a szerződésben rögzítettet (Felek közötti megállapodás) kell hatályosnak tekinteni, amennyiben ezek nem jogszabálysértőek. Amennyiben a Takarékszövetkezet az egyes bankügyletek vonatkozásában hazai és nemzetközi szerződéseket, szabályokat (szokványokat) alkalmaz, akkor az azok ügyletenkénti aktuális verziójában foglaltak az irányadók. A Bank és az Üzletfelek közötti kapcsolatban mindenkor a magyar hatályos jog rendelkezései az irányadók.
7 2. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása
Az általános üzleti feltételek nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az Üzletfelek számára nyitva álló pénzintézeti helyiségben hozzáférhetőek, valamint megtekinthetőek a Takarékszövetkezet honlapján (www.endrod.tksz.hu). A Takarékszövetkezet kívánságra bárkinek díjtalanul eljuttatja általános üzleti feltételeit. Ha jogszabály úgy rendelkezik, a Takarékszövetkezet a szerződés megkötésével egyidejűleg az Üzletszabályzatot az ügyfélnek átadja, vagy más formában közvetlenül hozzáférhetővé teszi. A Takarékszövetkezet jogosult Üzletszabályzatát egyoldalúan módosítani tevékenységi körének változása, meglévő szolgáltatásainak módosulása esetén. A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat - Üzletfelet hátrányosan érintő kamat, díj vagy egyéb feltétel - módosításáról, annak hatálybalépése előtt legalább 15, a jogszabályban meghatározott esetekben legalább 60 nappal korábban hirdetménnyel vagy más nyilvános módon az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztés útján értesíti Üzletfeleit. Amennyiben az Üzletfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépésig írásban kifogást nem emel, azt általa elfogadottnak kell tekinteni. Ha a Takarékszövetkezet a szerződés egyoldalú módosításának jogát a szerződésben kikötötte, és a módosításra irányuló javaslatról az Üzletfelet közvetlenül értesítette, a módosítás a szerződésben, vagy az ajánlatban meghatározott időtartam elteltével – amely nem lehet rövidebb az ajánlat kézhezvételétől számított legalább 15, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben 60 napnál – hatályba lép, kivéve, ha az Üzletfél – az említett felmondási idő alatt – a szerződést felmondja. A felmondási idő lejáratáig a szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn. A Takarékszövetkezet szolgáltatásainak részletes kondícióit Hirdetmény(ek)ben teszi közzé. A Takarékszövetkezet az Üzletfelek tájékoztatására Hirdetményeit Internetes honlapján, a www.endrod.tksz.hu címen is elérhetővé teszi. Az Üzletfeleket a Takarékszövetkezet levélben is értesítheti. A Hirdetményben lévő egyes kondíciók megváltoztatásánál a Takarékszövetkezet minden esetben figyelemmel van a Hpt. és Pft. részletes előírásaira illetve korlátozásaira. Ebben az esetben a változást megelőzően, a változásról „Hirdetményt” kell közzétenni a Takarékszövetkezet működési területét lefedő napilapban, a változást megelőzően legalább 60 (hatvan) nappal. A Takarékszövetkezet részéről nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó olyan új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, amelyeket az Üzletfél számára elérhetővé tesz, és amelyeket az Üzletfél kifejezetten elfogad.
Fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződésben kizárólag a kamatot, díjat, vagy költséget jogosult megváltoztatni a Takarékszövetkezet - az üzletfél számára terhesebbé abban az esetben, ha a szerződés a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére ezt lehetővé teszi.
8 Ez esetben a Takarékszövetkezet az érintett üzletfeleket a Hirdetmény útján történő közzététel mellett a módosításról és annak törlesztő-részlet változást eredményező hatásáról a változást megelőzően legalább 60 (hatvan) nappal, postai úton, írásban is értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a hatályba lépésig jogosult az üzletfél a szerződés díjmentes felmondására, és a szerződésen alapuló tartozásának – a korábbi feltételek szerint számított teljes összegének egyidejű kiegyenlítése mellett a szerződés megszüntetésére. A fenti rendelkezések alól kivétel referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása. 3. A teljesítés helye, ideje
A Takarékszövetkezet és az Üzletfél közötti üzleti kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye a Takarékszövetkezet adott ügyben ügyintézésre illetékes egysége, illetve a Takarékszövetkezet megbízásából eljáró, a takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatban álló partnerek üzlethelyisége. A Takarékszövetkezetnél vezetett számlák tekintetében a Takarékszövetkezet javára történő teljesítés időpontja az a nap, amikor a Takarékszövetkezet az üzletfél számláját megterheli. Ha az üzletfél számláját nem a Takarékszövetkezet vezeti, a teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírták. A Takarékszövetkezetnél készpénzben teljesített fizetés esetén a teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget – a Takarékszövetkezet által meghatározott időpontig – a Takarékszövetkezet szervezeti egységénél működő pénztárban a pénztáros átvette, illetve a Takarékszövetkezet megbízásából eljáró, a Takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatban álló partnerek pénztáránál befizették. A Takarékszövetkezet fizetési kötelezettsége teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet számláját megterhelték. Ha a fizetés időpontja munkaszüneti napra esik, - és jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik – a teljesítés napja az azt követő első banki munkanap. Amennyiben a teljesítésre az esedékességtől számítva attól eltérő határnap kerül megállapításra, úgy a fenti rendelkezést a Takarékszövetkezet nem alkalmazza. Üzletfélnek jogában áll a teljesítés módját saját fizetési kötelezettség teljesítése vonatkozásában meghatározni, készpénzes, ill. számlára történő utalás vonatkozásában, ugyanúgy a Takarékszövetkezet fizetési kötelezettségének teljesítési módját is kérheti, ha az ügyletre vonatkozó szerződés eltérően nem rendelkezik. Az Üzletfél saját követeléseit csak akkor számíthatja be a Takarékszövetkezet követeléseivel szemben, ha ezeket a követeléseket a Takarékszövetkezet elismerte, vagy ha ezeket jogerős bírói ítélet számára megítélte.
9
II. PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. Együttműködés, tájékoztatás A Takarékszövetkezet üzleti kapcsolat létesítése, illetve új termékre vonatkozó üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles az Üzletfélnek a nyújtandó szolgáltatásról korrekt és teljes körű tájékoztatást adni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az adott termék kockázatára, a termékért fizetendő díjra, költségekre, ezek változására, a termékhez kapcsolódó fogalmak tartalmára, a nem szerződésszerű magatartás jogkövetkezményeire, a termékhez kapcsolódó garanciákra (pl. OBA), a termékhez kapcsolódó adatkezelési szabályokra, illetve minden olyan egyéb körülményre, ami az Üzletfél megalapozott döntését elősegíti. A szerződésekhez, termékekhez kapcsolódó főbb fogalmak jelentését (értelmezését) az Üzletszabályzat 2. számú Melléklete tartalmazza. A Takarékszövetkezet felhívja az Üzletfél figyelmét a felügyeleti szerv honlapján található fogyasztóvédelmi alkalmazások (hitel-kalkulátor, betét-kalkulátor, számla termék kalkulátor, stb.) alkalmazására, amely segítségével Üzletfél megtekintheti, összehasonlíthatja az egyes pénzintézetek ajánlatait adott termék vonatkozásában. A fogyasztóvédelmi alkalmazások elérhetőek a Takarékszövetkezet honlapjáról (www.endrod.tksz.hu) vagy a felügyeleti szerv honlapjáról (www.mnb.hu). A Takarékszövetkezet és az Üzletfél a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően egymást késedelem nélkül értesítik az ügylet szempontjából jelentős körülményekről, tényekről, az ügylettel összefüggő, egymáshoz intézett kérdésekre idejében - legkésőbb 10 munkanapon belül - válaszolnak, valamint haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. A felek haladéktalanul értesítik egymást elnevezésük, címük, képviselőjük megváltozásáról, valamint a személyüket, jogi státuszukat érintő minden egyéb változásról. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. Az Üzletfél köteles 30 napon belül értesíteni a Takarékszövetkezetet, ha nem érkezett meg időben valamely általa, a Takarékszövetkezettől várt értesítés, különösen, ha az fizetési megbízás teljesítésére, illetve pénzkövetelés jóváírására vonatkozik. Bármelyik fél jogosult úgy tekinteni, hogy a másik fél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra 15 munkanapon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás. A Takarékszövetkezet az általa nyújtandó szolgáltatásról korrekt és teljes körű tájékoztatást ad és az Üzletféllel szemben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsít. A Takarékszövetkezet a tájékoztatás, az Üzletféllel történő kapcsolattartás során a rendelkezésére álló eszközökkel segíti az ügyfeleit a felelős döntés meghozatalában. A Takarékszövetkezet a Fogyasztónak minősülő Üzletfeleivel fennálló személyes ügyfélkapcsolatokban különösen törekedik arra, hogy Üzletfelei megértsék a számukra ajánlott/értékesített termék/szolgáltatás kondícióit és képesek legyenek mérlegelni a bennük rejlő kockázatokat. Amennyiben Takarékszövetkezet adott termékkel kapcsolatos üzletszabályzatot, hirdetményt az Üzletfélnek átadja, az átadott példányt a Takarékszövetkezeti ügyintéző dátummal, aláírásával és bélyegzővel látja el.
10 A Takarékszövetkezet a szolgáltatások nyújtásánál és a szolgáltatások feltételeinek kialakításánál a legmesszebb menőkig az Üzletfél személyére tekintettel jár el. Az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezettel való kapcsolatra vonatkozó információkat bizalmasan kezelni. Az Üzletfél nem jogosult a Takarékszövetkezettel kötött szerződések alapján fennálló követeléseit - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül - harmadik személy részére átruházni. 2. Képviselet Az üzleti kapcsolat biztonsága, a jognyilatkozatok érvényessége érdekében a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni az Üzletfél, illetve a képviseletében eljáró személyek cselekvőképességéről, illetve képviseleti jogosultságáról. • Természetes személyekre vonatkozóan -
Cselekvőképtelen személy nem köthet szerződést, illetve nem tehet más jognyilatkozatot, nevében csak törvényes képviselője járhat el.
-
Korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez alapesetben a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Azt, hogy az adott ügylethez szükséges-e a törvényes képviselő hozzájárulása, illetve ezen felül a gyámhatóság hozzájárulása a Ptk. korlátozott cselekvőképességre vonatkozó szabályainak értelmezése alapján a Takarékszövetkezet határozza meg. Korlátozottan cselekvőképes személynek jognyilatkozatát (szerződés, stb.) akkor is alá kell írnia, ha a jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselője vagy a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.
-
Cselekvőképes személy maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
Cselekvőképtelen illetve korlátozottan cselekvőképes személy nevében kötött egyes jognyilatkozatok érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás is szükséges. Ezen ügyletek körét a Takarékszövetkezet határozza meg, s mindaddig a Takarékszövetkezet állásfoglalása az irányadó, amíg a gyámhatóság eltérő rendelkezést nem ad. A Takarékszövetkezet megtagadhatja az üzleti kapcsolat létesítését azzal a személlyel szemben, aki olyan állapotban van (ittas, bódult), hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik; vagy a körülmények alapján feltételezhető, hogy az Üzletfél harmadik személy részéről történő megtévesztés vagy fenyegetés hatására köt ügyletet. • Jogi személyek, és önálló jogi személynek nem minősülő szervezetek nevében a szervezet alapszabályában, alapító okiratában, a szervezetet létesítő jogszabályban, határozatban meghatározott képviseletre jogosult személy járhat el. Az Üzletfél, illetve az Üzletfél képviseletre jogosultja más személyt is megbízhat a saját nevében történő szerződéskötéssel, ill. jognyilatkozat tétellel. A Takarékszövetkezet a képviseleti jogosultságot köteles ellenőrizni, ezért az erre vonatkozó meghatalmazást minden esetben legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban kell becsatolni, ha a jogszabály vagy a Takarékszövetkezet belső szabályzata ettől eltérő formát nem határoz meg.
11 A meghatalmazás szólhat egy adott ügyletre, illetve eltérő kikötés hiányában visszavonásig is. Nem a Takarékszövetkezet képviselői előtt adott meghatalmazás fennálltáról a Takarékszövetkezet a meghatalmazót szóban vagy írásban megkeresheti, ha a meghatalmazó érdekében ezt szükségesnek tartja (például a meghatalmazónak nincs bejelentett aláírás mintája; a meghatalmazás nem szokványos ügyletre vonatkozik; stb.). A meghatalmazásban a meghatalmazó személy teljes nevét, születési idejét, anyja nevét, lakhelyét minimum fel kell tüntetni, továbbá a személy azonosítására szolgáló fényképes okmány (személyigazolvány, útlevél, stb.) jelét és számát. A fenti adatok valamelyikének hiányában a meghatalmazott személy képviseleti jogosultságát a Takarékszövetkezet megtagadhatja. A meghatalmazás jogszerűségének vizsgálata miatt az Üzletfelet ért esetleges kárért a Takarékszövetkezet nem felel, ha ez az Üzletfél érdekében történő kellő gondosság miatt vált szükségessé. A Takarékszövetkezet az Üzletféllel folytatott tárgyaláskor vagy a megbízás teljesítése előtt köteles kérni a személyazonosság, illetve a képviseleti jog megfelelő igazolását. Ezek igazolására természetes személyek esetén fényképpel ellátott igazolványok szolgálhatnak. Természetes személy azonosítása során a Takarékszövetkezet az alábbi személyi adatokat kérheti és tarthatja nyilván: családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét; lakcímét; születési helyét, idejét; állampolgárságát; anyja születési nevét; az azonosító okmányának típusát és számát; külföldi természetes személy esetében a fentiekből az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet; adóazonosító jel vagy adószám, ha az ügylet jellege ezt szükségessé teszi. Nem természetes személy Üzletfél esetén a képviseletre jogosultnak a cégbejegyzést illetve bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okmányokat is be kell mutatni (cégkivonat, alapító okirat, aláírási címpéldány, stb.). A Takarékszövetkezet az Üzletfél képviseletére vagy az Üzletfél nevében eljárni jogosult meghatalmazottakról is megkövetelheti a természetes személy azonosításához kérhető adatokat. Az azonosítás alapjául szolgáló okmányok eredeti vagy hiteles másolati példányát – kivéve a személyi azonosító okmányt – a Takarékszövetkezet jogosult bekérni, vagy azokról másolatot készíteni. A személyi azonosító okmányról az Üzletfél kifejezett írásbeli hozzájárulása esetén a Takarékszövetkezet jogosult másolatot készíteni. Az Üzletfélnek írásban kell bejelenteni a képviseleti joggal rendelkezőket és azok hiteles aláírás mintáját. Egyes bankügyletek vonatkozásában a Takarékszövetkezet csak az általa meghatározott nyomtatványon adott meghatalmazást fogadja el érvényesnek.
12 A Takarékszövetkezet jogosult a hozzá bejelentett képviselők (meghatalmazottak) aláírási illetve képviseleti jogosultságuk terjedelmét mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról vagy megszüntetéséről írásbeli értesítést nem kapott; ha bejelentés nem egy meghatározott ügyletre szól, vagy nem meghatározott időre. A Takarékszövetkezet az Üzletfél rendelkezéseinél, jognyilatkozatainál a képviseletre jogosult személyek aláírásának valódiságát gondosan megvizsgálja, s ha a képviselő aláírási jogosultsága vagy az aláírásra bejelentett személy aláírása a bejelentett aláírásmintától eltér, úgy a Takarékszövetkezet a rendelkezést az ok megjelölésével visszaküldi az Üzletfélnek. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért, amelynek hamis vagy hamisított voltát kellő gondossággal végzett vizsgálat során sem lehetett felismerni. A Takarékszövetkezet olyan szolgáltatás igénybe vétele esetén, ahol az Üzletfél elektronikusan aláírt megbízást nyújt be elektronikus úton (pl. Electra, NetBank szolgáltatás), az Üzletfél a szolgáltatásra vonatkozó ügyrend szerinti formában, írásban köteles bejelenteni a képviseleti joggal rendelkező személyeket. A Takarékszövetkezet a bejelentett személy(ek) aláírási és képviseleti jogát mindaddig érvényesnek tekinti, amíg annak módosításáról vagy megszüntetéséről újabb írásbeli értesítést nem kapott. A fenti szolgáltatások igénybe vétele során az Üzletfél, illetve bejelentett képviselője saját maga felelős a szolgáltatás használatához szükséges, a Takarékszövetkezet által az előírások szerinti formában, titkosan, írásban kiadott belépési nevek és jelszavak titokban tartásáért, előírások szerinti kezeléséért. Az Üzletfél a Takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó takarékszövetkezeti alkalmazottakat. A takarékszövetkezeti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés csak írásban köthető. A Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben az ügyfélszerződésekkel kapcsolatos képviseleti, aláírási jogosultságok hirdetményben közzétételre kerülnek. Az Üzletfél a hirdetményben nevesített és aláírásmintával rendelkező alkalmazottakat tekintheti képviseletre jogosultaknak (Ptk. 220.§). Az üzlethelyiségben a pénz és egyéb érték átvételére jogosult takarékszövetkezeti alkalmazottak körét külön hirdetmény tartalmazza. 3. Kézbesítés A Takarékszövetkezet az Üzletfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Üzletfél megadott a részére. Ilyen cím hiányában a Takarékszövetkezet az Üzletfél általa ismert címére, illetve telephelyére küldi az iratokat. Visszatartott levelezés esetén a Takarékszövetkezet az Üzletfél részére szóló értesítéseket személyes átvételre a kirendeltségen rendelkezésre tartja. Ez esetben az értesítés annak dátumától kézbesítettnek tekintendő. A Takarékszövetkezet az Üzletfél részére szóló iratokat, értesítéseket általában nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata, vagy kézjeggyel ellátott példánya a Takarékszövetkezet birtokában van, vagy pedig ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja.
13 Ez a szabály nem vonatkozik az értékpapírokra, szerződési ajánlatokra és az üzleti levelekre, amelyeket jellegüknek megfelelően fokozott biztonsággal kell kezelni. A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Üzletfél megkapta. A Takarékszövetkezet belföldi cím esetén a postára adást követő 3., európai cím esetén a 10., Európán kívüli cím esetén a 20. postai munkanap elteltét tekinti szokásos postai időnek. Az Üzletfél és a Takarékszövetkezet között fennálló elektronikus kapcsolat esetén Takarékszövetkezet az Üzletfélnek szóló értesítéseket elektronikusan rendelkezésre bocsátja, melyet az Üzletfél a saját maga által meghatározott időpontban/időpontokban, akár több alkalommal is letölthet. Ezen értesítéseket a rendelkezésre bocsátás időpontjától kezdődően kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus kapcsolat fennállása esetén elektronikus levelezés (email) útján is tartható a kapcsolat Üzletfél és Takarékszövetkezet között, ez esetben az olvasás visszaigazolás alkalmazása feltétel. Az olvasás visszaigazolás megérkezése esetén a Felek egymásnak küldött küldeménye kézbesítettnek tekintendő. A Takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Üzletfél bankszámláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték, vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Üzletfél részére.
Az írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Üzletfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Takarékszövetkezet az Üzletfelet a fizetési számlán történt terhelésről, ill. jóváírásról írásban vagy külön megállapodás alapján, más módon (pl. elektronikus úton) – számlakivonattal értesíti. Az Üzletfél és a Takarékszövetkezet között fennálló elektronikus kapcsolat esetén az elektronikus adat a számlakivonatot helyettesíti, de amennyiben az Üzletfél írásbeli számlakivonatra is igényt tart, úgy Takarékszövetkezet a kivonatot a Hirdetményben közzétett összegű díj ellenében bocsátja Üzletfél rendelkezésére. Számlakivonatot a Takarékszövetkezet minden olyan banki napon készít, amelyen terhelés vagy jóváírás történt, és azt – eltérő megállapodás hiányában – Üzletfél részére haladéktalanul továbbítja. A Takarékszövetkezet a lakossági fizetési számlán történő jóváírásokról és terhelésekről az adott számla egyenlegét is tartalmazó számlakivonatot küld az Üzletfél részére a lakossági fizetési számla keretszerződésben meghatározott gyakorisággal és módon. Egyéb folyamatos szerződések, így a betétösszegek ismétlődő lekötésre szóló szerződései esetében legalább évente egy alkalommal, valamint lejáratkor kell kivonatot küldeni. A számláról megküldött kimutatást a szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Üzletfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást (ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét). 4. Írásbeliség A Takarékszövetkezet és az Üzletfél közötti kapcsolattartás személyesen, telefonon, telefaxon, levélben, vagy a Takarékszövetkezet által elfogadott elektronikus kommunikációs eszköz segítségével történik.
14 Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a tájékoztatás nyelve a magyar. Mind a Takarékszövetkezet, mind az Üzletfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, valamint a szerződéseket köteles írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A telefoni, távirati úton benyújtott megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítésig függőben tartja. A telefonon vagy más nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél azonnal köteles jelezni a közlés és írásbeli visszaigazolás közötti eltérést. Az Üzletfél felel minden olyan kárért, amely az ilyen módon adott megbízással kapcsolatosan előforduló tévedés, félreértés, vagy hiba eredménye, hacsak a kár nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Üzletfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést. A telefaxon érkező megbízást, közleményt, stb. teljes értékű írásbeli bejelentésként kell kezelni. 5. Ellenérték Az Üzletfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, illetve díjat fizet. A szolgáltatás teljesítése során felmerült költségek, különösen postaköltségek az esetleges hatósági eljárás költségei, illetékek az Üzletfelet terhelik. A szolgáltatások ellenértékének mértékét elsősorban a szerződések tartalmazzák. Olyan szolgáltatások tekintetében, amelyekről, illetve amelyek ellenértékéről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet un. hirdetménye az irányadó. A hirdetmény megtekinthető a Takarékszövetkezet valamennyi üzleti helyiségében, a Takarékszövetkezet honlapján, és a Takarékszövetkezet az Üzletfél kívánságára a legutóbbi változatát részére átadja. A kitett és az átadott hirdetmény közötti eltérés esetén az átadott mértékek az irányadóak, ha a konkrét szerződés (okmány) ettől eltérően nem rendelkezik. A hirdetményekben, kondíciós listákban megjelölt ellenértéket a Takarékszövetkezet ésszerű megfontolás alapján, a jogszabályban meghatározott kivételekre és eljárásrendre figyelemmel jogosult egyoldalúan, az Üzletféllel kötött szerződések módosítása nélkül megváltoztatni. Az egyes szerződésekben rögzített ellenértékek a szerződés fennállása alatt egyoldalúan csak a szerződésben rögzített módon változhatnak. Fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződés esetén, a I. fejezet 2. pontban foglaltak az irányadóak. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén a szerződésben (vagy annak hiánya esetén a jogszabályban) megjelölt mértékű késedelmi kamatot kell megfizetni. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - a felmerüléskor esedékes úgy, hogy a Takarékszövetkezet megterheli az Üzletfél számláját. Ha a bankműveletekre banktechnikai okból volt szükség, az Üzletfél nem fizet pénzforgalmi jutalékok.
15 A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, valamint jutalékokat naptári napokra a következő képlet alapján lehet kiszámítani: a tőke összege X kamatláb százalékban X naptári napok száma 36.000 a tőke összege X kamatláb százalékban X naptári napok száma 36.500
vagy
vagy
a tőke összege X kamatláb százalékban X hónapok száma 12 X 100 ahol a díjszámítás alapja a napi záróegyenleg, kivéve azokat a szerződéseket, ahol az alap az adott időpontban fennálló tőkeösszeg. Az adott kamatszámítási módozatot a konkrét termékre vonatkozó ügyrend, vagy maga a szerződés tartalmazza. A Takarékszövetkezet általában a 365 napos számítási módot alkalmazza. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatot, díjat, jutalékot vagy költséget egyoldalúan módosítani, ha ezt az alábbi feltételek (a továbbiakban: ok-lista) megváltozása indokolja: A jogi, szabályozói környezet megváltozása - a Takarékszövetkezet és az Üzletfél közötti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő, a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók változása, - a Takarékszövetkezet és az Üzletfél közötti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő tevékenységéhez tartozó közteher (pl. adó-, illeték-) változása, - a kötelező tartalékolási szabályok változása, - a kötelező betétbiztosítás összegének vagy díjának a változása. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása A Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása, illetve a pénzpiaci forrásszerzési költségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: - Magyarország hitelbesorolásának változása, - az országkockázati felár változása - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, - a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása, - a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, - a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása. Az Üzletfél kockázati megítélése megváltozása - Az Üzletfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Üzletfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra -, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és
-
-
-
16 ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve Üzletfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. Lakossági Üzletfelek esetében a Takarékszövetkezet a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azoknál az Üzletfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették és a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkező legalább 10 %-os csökkenés.
Az előbbi pontokban foglaltak mellett bekövetkező vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén a Takarékszövetkezet átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A Takarékszövetkezet az ilyen intézkedés alkalmazását a felügyeleti szerv tájékoztatásával egyidejűleg nyilvánosságra hozza. Nem százalékos formában megállapított díjak, jutalékok, költségek mértékét a Takarékszövetkezet jogosult évente a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékével módosítani. 6. Bankfelelősség A Takarékszövetkezet a banküzleti tevékenysége során mindenkor az Üzletfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb figyelembevételével és az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el. Ha a törvény szigorúbb követelményeket nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására a Takarékszövetkezetnek nincs lehetősége (vis maior). A Takarékszövetkezet megtéríti mindazt a kárt, amelyet kötelezettségének elmulasztása által az Üzletfélnek okozott. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a megbízások teljesítésébe bekapcsolt bankokért és egyéb a pénzforgalom lebonyolításában közvetítőként résztvevő társaságokért még akkor sem, ha azokat nem ügyfele megbízásából, de Ügyfele megbízásának végrehajtása érdekében vonta be a lebonyolításba. A Takarékszövetkezet a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírásai értelmében a jogszabály által meghatározott esetekben és módon jogosult a megbízás/ügylet teljesítését felfüggeszteni.
17 A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a posta, a futárszolgálat mulasztásaiért, az okmányok továbbítása során az azok esetleges elvesztéséért, késedelmes kézbesítéséért. A Takarékszövetkezet nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért. A Takarékszövetkezet továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok, az aláírások valódiságáért, azok esetleges időközi módosításáért, jogi tartalmáért. A Takarékszövetkezet okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit személyazonosság vagy képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányok megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Takarékszövetkezet az adott helyzetben általában elvárható módon vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget. A Takarékszövetkezet felelősségének a fentiek szerinti korlátozása nem érinti a Takarékszövetkezetnek azt a felelősségét, amelyet a Polgári Törvénykönyv szerint szerződésben érvényesen nem lehet kizárni. A károsult a kár elhárítása illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az Üzletfél az őt ért kárral kapcsolatos kárigényt tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Takarékszövetkezetnek. A kártérítési igény 1 év alatt elévül, kivéve, ha a kárt a Takarékszövetkezet vagy annak alkalmazottja szándékosan vagy bűncselekménnyel okozta. Ha a Takarékszövetkezeti alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz kárt, a károsulttal szemben a Takarékszövetkezet felel. A kártérítési felelősség megállapítása az ügyfél ilyen irányú beadványa alapján indulhat meg. Ha a felek között a kártérítés jogosságában, ill. összegszerűségében nem jön létre egyezség, úgy a kért kártérítési összeg függvényében a Takarékszövetkezet székhelye szerint illetékes járási illetve megyei törvényszék jár el. Egyezség megkötésére az illetékes üzletág véleménye valamint a belső ellenőrzési szervezet megállapításai alapján az ügyvezető igazgató jogosult. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során alkalmazandó felelősségi és kárviselési szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény IX. fejezete tartalmazza. 7. Jogviták rendezése, panaszkezelés A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az ügyfél a Takarékszövetkezet magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A bejelentés formája lehet a vásárlók könyvébe történő bejegyzés is.
18 Az ügyfél panaszát benyújthatja a Takarékszövetkezet székhelyén, vagy a Takarékszövetkezet kirendeltségein. A Takarékszövetkezet székhelyének és kirendeltségeinek elérhetőségét az Üzletszabályzat 1. számú Melléklete tartalmazza. A Takarékszövetkezet székhelyén külön panaszkezelési telefon áll az Üzletfél rendelkezésére, Központi ügyfélszolgálati panaszkezelő telefonvonal száma: /66/ 282-261. A panaszkezelési vonalra érkező hívások az ügyfélszolgálati időben folyamatosan fogadásra kerülnek, továbbá a hétfői munkanapokon az ügyfélszolgálati időn túl is 20 óráig. Az ügyfélszolgálati időn túl a panasz bejelentés üzenetrögzítőre is mondható. Panaszkezelő vonalon történő kommunikáció hangfelvétellel rögzítésre kerül. A szóbeli bejelentést – kérelemre – köteles a Takarékszövetkezeti alkalmazott írásba foglalni. A bejelentés címzettje az ügy jellegétől függően az adott szervezeti egység vezetője, a kirendeltség vezető, a Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, a Takarékszövetkezet elnöke, továbbá a Takarékszövetkezet Felügyelő bizottságának elnöke lehet, ha a bejelentő a Takarékszövetkezet belső szervezete által gondolja biztosítottnak az adott ügy kivizsgálását. A bejelentő közvetlenül is fordulhat a Takarékszövetkezet felett szakmai felügyeletet gyakorló Magyar Nemzeti Bankhoz (1850 Budapest). A bejelentés további címzettjei lehetnek az ügy jellegétől függően a Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, V. kerület Alkotmány út 5.), Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (5600 Békéscsaba, József A. u. 2/4.), Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (1086 Budapest, József krt. 6.) vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c). Üzletfél a Pénzügyi Jogok Biztosához is fordulhat abban az esetben, ha a Takarékszövetkezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, azonban a panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a törvényekben előírtak szerint történt, vagy a Takarékszövetkezet válaszából egyéb fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez. A Pénzügyi Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal lehet fordulni, melyet a www.penzbiztos.hu e-mail címre lehet elküldeni. A Takarékszövetkezet alkalmazottai a sérelmek orvoslási módja vonatkozásában kötelesek tájékoztatni az Üzletfelet. Az írásban benyújtott, illetve a szóban benyújtott és írásba foglalt bejelentéseket, panaszokat a címzett 30 napon belül köteles elbírálni, és annak eredményéről a bejelentőt értesíteni. A korábbival azonos tartalmú ismételt, továbbá névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető. Erről a bejelentés elintézésére jogosult dönt. A banktitokra vonatkozó rendelkezések következtében külső szervezetekhez benyújtott bejelentéseket, panaszokat a címzett szervezet általában érdemi ügyintézésre a Takarékszövetkezethez továbbítja, ez esetben a Takarékszövetkezet a bejelentő mellett a külső szervezetet is tájékoztatja a kivizsgálás eredményéről. Amennyiben az Üzletfél a konkrét panaszkezelési ügy kivizsgálásával, a vizsgálat eredményével nem elégedett, illetőleg panaszát a Takarékszövetkezet elutasította, Pénzügyi Békéltető Testülethez jogosult fordulni. Pénzügyi Békéltető Testület egy alternatív vitarendezési fórum,
19 melyhez a beadványt írásban kell benyújtani a következő címre: Budapest 1013 Krisztina krt. 39. vagy elektronikus formában az ügyfélkapun keresztül. Bővebb tájékoztatás található a felügyeleti szerv honlapján: www.mnb.hu. A panaszkezeléssel kapcsolatos további információkat a Takarékszövetkezet Panaszkezelési szabályzata tartalmaz, melyet kérésre a Takarékszövetkezet bárki részére díjmentesen rendelkezésre bocsát, vagy megtekinthető a Takarékszövetkezet kirendeltségeinek hivatalos helyiségében, valamint a Takarékszövetkezet honlapján: www.endrod.tksz.hu
III. BANKTITOK ÉS BANKINFORMÁCIÓ 1. Banktitok Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire, a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára vonatkozik. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménynél történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) jogszabály a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelés érvényesítéséhez szükségessé teszi. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal és az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) szemben. Nem áll fenn a titoktartási kötelezettség továbbá • a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, jegyzővel, feladatkörében eljáró gyámhatósággal, • a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, • a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, • a büntető-, valamint polgári ügyben, valamint csőd- illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
20 • külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, • a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, • a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. Törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel, • az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal és társadalombiztosítási szervvel szemben, • bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve az 1994. évi LIII. Törvény 79/C (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral szemben, • a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával valamint a pénzügyi jogok biztosával szemben, • a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel szemben, • lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral, • feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal • a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelme eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, • feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
21 A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha - az adóhatóság és a felügyeleti szerv nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, -
a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52§-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot
-
a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
-
a pénzügyi intézmény a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti
-
a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt-ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől
-
az MNB jogszabályban a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során
-
a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
-
a feladatkörében eljáró alapvetõ jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával szemben.
e szervek pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. A titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül e szervek alkalmazottjaira is kiterjed. A Takarékszövetkezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet a.) kábítószerrel való visszaéléssel, b.) terrorcselekménnyel, c.) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, d.) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, e.) pénzmosással, f.) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, g.) bennfentes kereskedelemmel, vagy h.) piacbefolyásolással van összefüggésben.
22 2. Titoktartási kötelezettség A banktitok tekintetében - időbeli korlátozás nélkül - titoktartási kötelezettség terheli a pénzintézet tulajdonosait, pénzintézet vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a pénzintézettel kapcsolatos tevékenységük során bármely módon jutottak hozzá. 3. Információnyújtás Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve erre közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást ad. Nem jelenti a banktitok sérelmét o az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes Üzletfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; o a Takarékszövetkezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás; o a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó elrendelt adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan; o a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, valamint e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadatszolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás; o a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás; o a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása; o a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, o a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére; o a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, o az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi
o
o o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
23 felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, a Hitelintézeti törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tőkepiaci törvény XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás, a felügyeleti szerv által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás, a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás, felügyeleti szerv által a 96/C. § (15) bekezdése szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés. az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás, az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás. a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltatója számára a rendelet által meghatározott esetekben történő adattovábbítás. a felügyeleti szerv által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a Takarékszövetkezetről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter részére; a Takarékszövetkezet által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal; a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, a külföldi felügyeleti hatóság és a magyar felügyeleti hatóság
24 között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a magyar felügyeleti szerv hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához; o a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás. A 3. pontban meghatározott adatok kiszolgáltatását a pénzintézet a banktitok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. Az információ adásának megtagadása a Takarékszövetkezet részéről semmiképpen sem jelent az Üzletfélről alkotott negatív értékelést, és ennek megfelelően az Üzletfél nem támaszthat ezzel kapcsolatban a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért kizárólag akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. Az Üzletfélről megalkotott gazdasági megítéléssel kapcsolatban a Takarékszövetkezet csak súlyos gondatlanság esetén felel. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Üzletfélért semmilyen garanciát nem nyújt és semmilyen felelősséget nem vállal. 4. Adatvédelem, adatkezelés A Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint az Üzletfélnek a Takarékszövetkezet benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában létrejött személyes, betét- és hiteladatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza. Ezeket az adatokat a Takarékszövetkezet jogosult felhasználni kockázatelemzési- és mérséklési célokra, továbbá az Üzletféllel történő elszámolás céljából, és a szerződésben az Üzletfél részéről felmerülő kötelezettségek és jogosultságok igazolására. Az Üzletfél a Takarékszövetkezettel kötött szerződéses vagy ügyleti kapcsolat létesítésével hozzájárul ahhoz, hogy a Takarékszövetkezet az 1996. évi CXII. számú törvényben, és a hitelintézeti tevékenységre vonatkozó más jogszabályokban előírt személyes és szerződéses adatait (továbbiakban: adatok) az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően teljes körűen nyilvántartsa, kezelje és feldolgozza; továbbá, hogy adatait a Takarékszövetkezet a banktitokra és az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával a jogszabályban meghatározott szervezetek, illetve a vele kiszervezéses szerződéses kapcsolatban álló szervezetek részére nyilvántartásra, feldolgozásra átadja, amely kizárólag a Takarékszövetkezet hitelintézeti tevékenységéhez kapcsolódhat, és a Takarékszövetkezeten kívül más szervezetek üzleti vagy egyéb célra – kivéve az Üzletfél külön írásbeli hozzájárulásával – nem kezelhetik, és nem használhatják fel. A Takarékszövetkezet jogosult a saját üzleti helyiségeiben, valamint ATM-jeinél megjelenő személyek, Üzletfelek képrögzítő eszközzel történő megörökítésére, a készített kép tárolására, felhasználására kizárólag elszámolási, biztonsági okokból.
25 A Takarékszövetkezet a telekommunikációs hálózaton keresztül megbízást adó vagy panaszt tevő Üzletfél adatait, és magát a kommunikációt teljes részletességgel rögzítheti és tárolhatja, ideértve az Üzletféllel telefonon folytatott beszélgetéseket is. Az ily módon rögzített információ felhasználására a Takarékszövetkezet kizárólag elszámolási és biztonsági okból jogosult. A Takarékszövetkezet hivatalos helyiségeiben Adatvédelmi tájékoztatót tesz közzé, melyben tájékoztatja Üzletfeleit az őket érintő részletes adatvédelmi kérdésekről. Az Üzletfélnek joga van megismerni minden olyan adatot, melyet a Takarékszövetkezet személyével kapcsolatosan nyilvántart, kezel, továbbít. Az Üzletfél írásbeli kérésére a Takarékszövetkezet minden, az Üzletfél személyére, és a szerződéseire vonatkozóan nyilvántartott, kezelt, továbbított adatot írásban közöl az Üzletféllel. Az Üzletfél írásbeli kérelmére – amennyiben azt törvény nem tiltja – a Takarékszövetkezet 30 napon belül, évente egy alkalommal díjmentesen, írásban tájékoztatást ad az Üzletfélről kezelt adatról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, és ha van az adatfeldolgozóról. Adatgazda a takarékszövetkezetben: A Takarékszövetkezet ügyfelei a Takarékszövetkezettel kötött szerződésekhez szükséges – a szerződésekben rögzített szolgáltatások nyújtásának és teljesítésének céljából – személyes adataikat adatkezelésre, adatfeldolgozásra adják át a Takarékszövetkezetnek, mint adatkezelőnek, adatfeldolgozónak. Az ügyfelek által a Takarékszövetkezet részére átadott adatok – takarékszövetkezeti alkalmazottak, szerződött szolgáltatók általi – kezelésért, feldolgozásáért a Takarékszövetkezet első számú vezetője, mint az adatkezelő, adatfeldolgozó takarékszövetkezeti alkalmazottak munkáltatója és a szerződött szolgáltatók megbízója, adatgazdaként felelősséget vállal. Az adatvédelemhez kapcsolatos alapvető fogalmakat a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Takarékszövetkezet harmadik személy részére, a mindenkor hatályos jogszabályok szerint banktitoknak minősülő adatot (is) tartalmazó bankinformációt kizárólag az Üzletfél írásbeli felhatalmazás alapján, az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti, vagy határozott, illetve határozatlan időre szóló, és lehet általános, vagy csak az információkérők meghatározott körére korlátozott, és abban minden esetben egyértelműen meg kell jelölni az adandó bankinformáció tartalmi körét.
IV. ÜGYFÉLÁTVILÁGÍTÁS A Takarékszövetkezet az Üzletféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor valamint 3,6 millió forintot elérő ügyleti megbízás, és 500 ezer forintot elérő pénzváltási tranzakció esetén köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy átvilágítását elvégezni. A takarékszövetkezet az ügyfelek átvilágítása során a személyazonosság igazoló ellenőrzése során az alábbi okmányok bemutatását fogadja el:
26 Természetes személyek esetében − magyar állampolgár személyazonosító igazolványa, útlevele, kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa − külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya − 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa A takarékszövetkezet ügyintézője köteles ellenőrizni a bemutatott személyazonosságot igazoló okirat érvényességét is. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az előző pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően – a pénzügyi szolgáltató az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta 2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént 3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént 4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. A takarékszövetkezet belső szabályzatában kockázatérzékenységi alapon határozza meg azokat az eseteket, amikor az azonosításhoz szükséges bejegyzést, vagy igazolást hitelesített fordítással együtt fogadja el. A 4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a pénzügyi szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
27 A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a pénzügyi szolgáltató elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy átvilágítását is. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Takarékszövetkezet az Üzletfél átvilágításakor az alábbi adatokat veheti fel és tarthatja nyilván: természetes személy esetében családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét; lakcímét; születési helyét, idejét; állampolgárságát; anyja születési nevét; az azonosító okmányának típusát és számát; külföldi természetes személy esetében a fentiekből az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, rövidített nevét; székhelyének, fióktelepének címét; főtevékenységét; azonosító okiratának számát; képviseletére jogosultak nevét és beosztását; a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait. az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. Az ügyfél-átvilágítási intézkedés keretében a törvényben előírt esetekben az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kinek a nevében jár el, és ha nem a saját nevében, akkor a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan is nyilatkozni köteles. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályokban meghatározott egyéb esetekben a Takarékszövetkezet az ott előírt adatokat veheti fel és tarthatja nyilván, valamint egyéb az ügyfél-átvilágítással kapcsolatos szabályok vonatkozásában az ott leírt rendelkezések az irányadóak. Az Üzletfél tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet a jogszabályok által előírt személyazonosítást köteles elvégezni, és amennyiben ez nem lehetséges, a Takarékszövetkezet a szerződés megkötését, illetve a tranzakció elvégzését megtagadhatja.
28 A szerződéses kapcsolat fennállása alatt az Üzletfél a személyi adataiban, vagy a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról köteles a változástól illetve a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni.
V. MEGBÍZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A megbízások befogadása A meghatározott időben teljesítendő megbízásokat olyan időpontban kell a Takarékszövetkezetnek átadni, hogy a teljesítéshez szükséges idő a Takarékszövetkezet rendelkezésére álljon. A Takarékszövetkezet a megbízások átvételére szolgáló időpontokat, valamint a fizetési megbízások teljesítésének rendjét, és mindezek változását a Pénzforgalmi megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről szóló Tájékoztatóban ismerteti az Üzletfelekkel. A meghirdetett időpontokat követően érkezett megbízásokat – még ha azokat a Takarékszövetkezet át is veszi – úgy kell tekinteni a felelősség szempontjából, hogy a következő banki napon érkeztek. 2. A megbízás fedezete, teljesítése Minden megbízásnak és rendelkezésnek egyértelműen tartalmaznia kell a teljesítéshez szükséges adatokat. Ha korábbi rendelkezés módosításáról, megerősítéséről vagy ismétléséről van szó, azt kifejezetten ilyenként kell kezelni. Ha az Üzletfél megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, erre külön fel kell hívni a Takarékszövetkezet figyelmét. Ha a megbízó a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat tévesen vagy hiányosan adja meg, az ebből eredő kárért a Takarékszövetkezet nem felel. Ez alól kivétel az Üzletfél terhére érkező bármely fizetési megbízás: ilyen esetben a Takarékszövetkezet a teljesítést megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő bankszámla elnevezése és pénzforgalmi jelzőszáma megegyezik-e. A pénzforgalmi megbízások helytelen kiállítása miatt a fizetési számlán téves könyvelésből vagy a megbízás teljesítésének megtagadásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem felel. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés vagy helyesbítés rövid úton nem volt lehetséges. Nem felel a Takarékszövetkezet az abból eredő kárért, ha a megbízás egyes példányai eltérően lettek kiállítva, vagy a megbízást adó személy a Takarékszövetkezetet, illetve az Üzletfelet megtévesztette. Ebben az esetben a Takarékszövetkezetnél maradó példány számít hitelesnek. Nem felel a Takarékszövetkezet azért a kárért, amely a fizetési megbízás egyes példányainak eltérő kitöltése miatt vagy pedig más egyéb, a fizetési megbízásból ki nem deríthető okból következett be. Ezekben az esetekben a Takarékszövetkezethez benyújtott eredeti példány
29 tartalma az irányadó. A fizetési megbízásokon a közlemény rovatba feltüntetett adatok vagy utasítások a fizetés címzettjének szólnak, azok a Takarékszövetkezet jogait és kötelezettségeit nem érintik, azok helyességét a Takarékszövetkezet nem vizsgálja. A Takarékszövetkezet az ok pontos megjelölésével visszaküldi a megbízást, ha felismeri, hogy azt tévesen vagy hiányosan állították ki és a helyesbítés, illetve a kiegészítés rövid úton nem lehetséges. A Takarékszövetkezet minden esetben köteles teljesíteni az Üzletfél fizetési megbízását, ha annak fedezetét biztosítva látja. A teljesítéshez szükséges fedezet hiányában a Takarékszövetkezet csak azokat a megbízásokat köteles nyilvántartásba venni és azt függőben tartani, amelyek esetében ezt jogszabály írja elő. Minden más megbízást jogosult visszaküldeni a benyújtónak. A Takarékszövetkezet a megbízásokat a tárgynapi fedezet erejéig teljesíti. Az olyan jellegű megbízásoknál, amelyek teljesítése érdekében haladéktalanul kell intézkednie, csak az intézkedés időpontjában rendelkezésre álló fedezetet veszi figyelembe. Az Üzletfél eltérő rendelkezése hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében kell teljesíteni, kivéve, ha a jogszabály teljesítési sorrendet határoz meg. Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Üzletfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult helyesbíteni, amelyről - az ok feltüntetésével - az Üzletfelet egyidejűleg értesíteni kell. Ha a tévedés a Takarékszövetkezet hibájából következett be, az ebből fakadó károk a Takarékszövetkezetet terhelik. A pénzintézet a nála vezetett bankszámlák közötti átvezetésre vonatkozó megbízásokon javításokat nem végezhet. A hibás adatokat tartalmazó megbízásokat teljesítetlenül vissza kell küldenie a megbízónak. A kötelezettségek elmulasztásával összefüggésben keletkezett károkért a pénzintézetet kártérítési felelősség terheli. A pénzintézet azonnali beszedési megbízás teljesítése előtt – jogszabály eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – köteles a beszedési megbízás adatai alapján meggyőződni, hogy a jogosult ilyen módon érvényesítheti-e követelését a kötelezettel szemben. A számlavezető pénzintézet kártérítési felelősséggel tartozik a megbízójának, ha az – az előfeltételek hiányában – annak számláját jogosulatlanul benyújtott azonnali beszedési megbízás alapján, a megbízó hozzájárulása nélkül megterheli. 3. Visszavonás, módosítás Az Üzletfél a fizetésre vonatkozó megbízást a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Fizetési megbízás visszavonásának, vagy módosításának nem írásbeli formában való közlése esetén a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítés megérkezéséig függőben tartja az érintett megbízások teljesítését, ha az nem veszélyezteti a megbízás határidőre való teljesítését.
30 4. Értesítés a megbízások teljesítéséről A Takarékszövetkezet a fizetési megbízások teljesítéséről, a Számlatulajdonos fizetési számlájának javára/terhére elszámolt fizetési megbízás azonosítását lehetővé tevő adatokról, a fizetési számla egyenlegének ezzel összefüggő változásairól utólag, magyar nyelven a Számlatulajdonost számlakivonatban tájékoztatja. A számlakivonatban továbbá tájékoztatja a fedezethiány miatt törölt tranzakciókról, a sorban álló tételekről és bankkártya tranzakciókról is. A számlakivonat Üzletfél részére történő rendelkezésre bocsátásának módját a Keretszerződés tartalmazza. A Takarékszövetkezet az Üzletfélnek szóló értesítéseket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Üzletfél erre a célra megadott részére. Az Üzletfél írásban köteles értesíteni a Takarékszövetkezetet a székhely, telephely, illetve levelezési cím változásáról. Ennek elmulasztásából eredő kárért a Takarékszövetkezet nem felel. A Takarékszövetkezet az Üzletfél kérésére Hirdetmény szerinti díjfizetés ellenében másolatot ad az általa elküldött értesítésekről. A Takarékszövetkezet a megbízások teljesítéséről bankszámlakivonattal, vagy más, erre alkalmas módon értesíti az Üzletfelet. Ha a megbízás teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, az Üzletfelet a Takarékszövetkezet erről haladéktalanul értesíti. 5. Pénztárszolgálat A Takarékszövetkezet pénztárszolgálatot az üzlethelyiségben a meghirdetett pénztári órák alatt tart. Az egyes kirendeltségek pénztári óráit tartalmazó Hirdetmények megtalálhatók a kirendeltségeken, illetve a Takarékszövetkezet honlapján (www.endrod.tksz.hu) a Fizetési megbízások befogadásának rendjéről szóló tájékoztatóban. A Takarékszövetkezet készpénzfelvétel vagy befizetés esetén – a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – jogosult az igazoló okmányok vizsgálatával azonosítani az Üzletfél vagy annak megbízottja személyazonosságát. A Takarékszövetkezet az Üzletfél nevében, képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy vagy személyek személyazonosságát is vizsgálja. A Takarékszövetkezet köteles a hamis vagy hamisnak látszó fizetőeszközt az Üzletféltől ellenérték térítése nélkül bevonni. A Takarékszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel – lehetőség szerint az Üzletfél jelenlétében – és a bizonyítási eljárásnak az Üzletfélre nézve kedvező eredmény megállapítása esetén a részére a jogosan járó ellenérték kifizetéséről az Üzletfelet értesíti.
VI. SZÁMLAVEZETÉS E tevékenységét a Takarékszövetkezet a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben, továbbá a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi.
31 1. Fizetési számla nyitása, keretszerződés A Takarékszövetkezet az Üzletfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására fizetési számlát nyit és vezet. A számla megnyitásának feltétele a szerződő felek között írásban rögzített keretszerződés létrejötte, melynek eredeti példányát a számlatulajdonosnak át kell adni. A keretszerződés részét képezi az Általános Szerződési Feltételek, a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó díjakat, költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket, valamint kamatokat tartalmazó Hirdetmények, és a pénzforgalmi megbízások benyújtásáról és teljesítéséről szóló Tájékoztató. Valamennyi bankszámla az Üzletfél, mint számlatulajdonos nevét viseli, és számlaszámmal van ellátva. Amennyiben a számlának több tulajdonosa van, a tulajdonostársak nevét és személyi adatait is fel kell tüntetni a szerződésen, és a tulajdoni részarányt is rögzíteni kell. A Takarékszövetkezet az Üzletfél legalább 30 nappal korábban történő előzetes értesítése mellett jogosult az Üzletfél bankszámlájának számát megváltoztatni. 2. Rendelkezés a fizetési számla felett A fizetési számla felett az Üzletfelek írásban vagy elektronikus módon, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok és rendelkezések keretei között rendelkezhetnek. A Takarékszövetkezet az Üzletfél bankszámlái felett bármilyen rendelkezést - hacsak jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag az Üzletféltől illetve képviseletére jogosulttól fogad el. A számlatulajdonos a Takarékszövetkezet által rendszeresített módon - írásban (aláírás-bejelentő kartonon) jelenti be, hogy a fizetési számla felett ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni. A Takarékszövetkezet nem ellenőrzi azt, hogy a számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. A pénzforgalmi számla felett az Üzletfél az erre a célra rendszeresített megfelelő nyomtatvány alkalmazásával, a nyilvántartásba bejegyzett illetve bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használatával (nevének jól olvasható feltüntetésével) és a pénzforgalmi számla felett rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírásával a bejelentett módon rendelkezhet. Amennyiben az Üzletféllel kötött fizetési számla szerződés a megbízások elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszi, úgy az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon köteles az Üzletfél rendelkezni az elektronikus aláírásra jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. A számlatulajdonos szervezet vezetője bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását, valamint aláírását hitelt érdemlő módon – aláírási címpéldánnyal – igazolja. Ha a vezető megbízása megszűnik, az általa bejelentett aláírók
32 rendelkezését a Takarékszövetkezet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vezető másként nem rendelkezik. Természetes személy a fizetési számla felett a fizetési számla keretszerződésben meghatározott módon rendelkezhet. Ha az Üzletfél arról értesíti a Takarékszövetkezetet, hogy más jogi vagy természetes személynek meghatalmazást adott a bankszámlája feletti rendelkezésre, írásban a meghatalmazás tartalmát és érvényességi idejét is közölheti a fentiek szerint az alapokirat, illetve társasági keretei között. A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolat fennállása alatt visszavonhatatlanul jogosult arra, hogy az Üzletfél részére pénzt fogadjon el, és azt az Üzletfél bankszámláján jóváírja. 3. Üzletfél tájékoztatása, számlakivonat A Takarékszövetkezet a fizetési számlákon történő jóváírásokról és terhelésekről a fizetési számla egyenlegét tartalmazó fizetési számlakivonattal értesíti az Üzletfelet. Fizetési számlakivonatot kell készíteni minden olyan munkanapon, amelyiken a pénzforgalmi számlán terhelés vagy jóváírás történt és azt a fizető fél/kedvezményezett részére haladéktalanul, de legalább havonta egyszer továbbítani kell. A lakossági fizetési számlán történt terhelésről, illetve jóváírásról a Takarékszövetkezet a számlatulajdonost legalább havonta egy alkalommal papíron értesíti számlakivonattal. Úgy kell tekinteni, hogy az Üzletfél elfogadta a számlakivonatban foglaltakat - annak egyes tételei és egyenlege tekintetében egyaránt - ha a számlakivonat tartalmára, illetve mellékleteire, annak kézbesítésétől számított 15 munkanapon belül nem tett észrevételt. Folyamatos szerződések esetében a Takarékszövetkezet köteles az Üzletfél részére évente legalább egy alkalommal egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást küldeni az adott számláról, illetve annak forgalmáról. A folyamatos szerződéseknél az éves kimutatást a tárgyévet követő 30 napon belül kell az üzletfél részére megküldeni. Szerződés lejártakor az előzőekben írt kimutatást, kivonatot el kell készíteni és az üzletfél részére átadni, illetve megküldeni. 4. Fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatások Takarékszövetkezet a fizetési számlákhoz kapcsolódóan az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • betét lekötése • fizetési számlához kapcsolódó hitel • bankkártya forgalmazás • Home Banking szolgáltatás • NetB@nk szolgáltatás
33 4.1.
Betét lekötése
Számlatulajdonos Üzletfél szabad pénzeszközeit a fizetési számlán lévő követelés erejéig lekötött betétként a Keretszerződés alapján meghatározott futamidőre, lekötött betéti konstrukcióban helyezheti el. A betétlekötés és betétszámla felmondás módjára, kamat fizetés módjára vonatkozó rendelkezéseket a Keretszerződés tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Fizetési számlákra vonatkozó Keretszerződés, és Hirdetmények, a mindenkori hatályos pénzforgalmi jogszabályok és rendelkezések és az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó üzletszabályzatok és általános szerződési feltételek előírásai az irányadók. 4.2.
Fizetési számlához kapcsolódó hitel
A Takarékszövetkezet az Üzletfél fizetési számláján - folyószámlahitel-szerződésben rögzített összegű - hitelkeretet tart az Üzletfél rendelkezésére. E hitelkeret a fizetési számla fedezetének részét képezi, kivéve az olyan harmadik fél felé fennálló fizetési kötelezettségeket, melyekre az Üzletfél fizetési megbízásokat nem adott vagy hatósági átutalás vagy átutalási végzés útján kívánnak beszedni. A Takarékszövetkezet az Üzletfél külön rendelkezése nélkül a folyószámla hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Üzletfél számla-követelése egyébként nem nyújtana fedezetet, ezen felül a folyószámla hitelkeret terhére készpénz is felvehető. A Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja az Üzletfél bankszámláján jóváírt összegeket az Üzletfél külön rendelkezése nélkül, amennyiben azok meghaladják a tárgynapon teljesítendő fizetési rendelkezések összegét. A folyószámlahitelhez kapcsolódó díjakat, költségeket, illetve Takarékszövetkezet erre vonatkozó aktuális Hirdetménye tartalmazza. 4.3.
a
hitel
kamatát
a
Bankkártya forgalmazás
Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel (a továbbiakban: Takarékbank) kötött megbízási szerződés alapján, mint ügynök jogosult bankkártya szolgáltatás nyújtására. A Takarékszövetkezet a bankkártya forgalmazás során a Takarékbank előírásai, ügyviteli szabályzatai szerint jár el. A forgalmazás részletes feltételeit, a bankkártya igénylés menetét, a bankkártya termékhez kapcsolódó díjakat és egyéb, a forgalmazáshoz kapcsolódó kérdésekre a választ a Takarékbank vonatkozó Üzletszabályzatai és Általános Szerződési feltételei tartalmazzák. 4.4.
Home Banking szolgáltatás
A Takarékszövetkezet a szolgáltatás nyújtásával lehetőséget biztosít a pénzforgalmi folyamatok gyorsabb, naprakész lebonyolítására a fizetési számlatulajdonos Üzletfél székhelyéről vagy telephelyeiről.
34 A Takarékszövetkezet a szolgáltatáshoz szükséges ügyfélprogramot a szolgáltatáshoz kapcsolódó külön szerződés megkötése esetén bocsátja az Üzletfél rendelkezésére. A szolgáltatás részletes feltételeit a szolgáltatási szerződés és mellékletei, valamint a pénzforgalmi megbízások benyújtási rendjéről szóló Tájékoztató, a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjtételeket a Hirdetmény tartalmazza. 4.5.
NetB@nk szolgáltatás
A NetB@nk szolgáltatás segítségével a Takarékszövetkezet internetes honlapján keresztül (www.endrod.tksz.hu) elektronikus kapcsolat létrehozása útján lehetőséget biztosít Üzletfél számára, hogy fizetési számláit kezelje. A szolgáltatást fizetési számlával rendelkező Üzletfél veheti igénybe. A szolgáltatások köre: Internetbank: Interneten keresztül rendelkezhet a Számlatulajdonos a fizetési számlája felett, információk kérhetők a számla egyenlegéről, forgalmáról, valamint pénzforgalmi megbízási tranzakciók kezdeményezhetők. SMS szolgáltatás: SMS értesítés kérhető a Számlatulajdonos számláján történt különféle műveletekről, továbbá lehetőség van egyenleglekérdezésre és mobil telefonon keresztül történő átutalásra is. A Takarékszövetkezet a szolgáltatást kiegészítő szerződés alapján biztosítja. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségeit, feltételeit és részletes szabályait a szolgáltatási szerződés és annak mellékletei, az ehhez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. A Takarékszövetkezet a szolgáltatás igénybevételéért meghatározott mértékű díjat, és költséget számítja fel.
a
mindenkori
Hirdetményben
5. Fizetési számla kamata, jutalékok, díjak A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi szolgáltatás során fizetendő díjakat, költségeket, az alkalmazott kamatokat Hirdetményben teszi közzé. A Kamatok, költségek, díjak mértékét az aktuális Hirdetmény tartalmazza. A fizetési számlán történő forgalmazás és kezelés után felszámított költségek és díjak felszámítása, kamatok elszámolása a Keretszerződésben foglaltak szerint történik. 6. Fizetési számlaszerződés megszüntetése A szerződő felek bármelyike jogosult a Keretszerződést az abban meghatározott feltételek fennállása esetén írásban felmondani. A megszüntetés feltétele, hogy az Üzletfélnek a Takarékszövetkezet felé a fizetési számlával kapcsolatban semmilyen tartozása nem áll fenn.
35 A Keretszerződés felmondásával a hozzá kapcsolódó kiegészítő szerződések is felmondásra kerülnek.
VII. BETÉTGYŰJTÉS 1. Betételhelyezés
Betét elhelyezés esetén az Üzletfél meghatározott pénzösszeget bocsát a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott időpontban ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltat, és kamatot fizet. A betét elhelyezés igazolásául szolgálhat betétkönyv, szerződés vagy egyéb okirat. A Takarékszövetkezet által egyoldalúan kiállított betéti okmánynak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállításának keltét, az alkalmazandó kamatlábat, a betétes illetőleg a kedvezményezett azonosító adatai közül az adott betéti termék ügyviteli szabályzatában foglaltakat, azt, hogy az alapjául szolgáló szerződés Takarékbetét szerződés, valamint - ha ilyen az adott esetben lehetséges - az egyes befizetések és kifizetések igazolását. Takarékbetétet természetes személyek helyezhetnek el. Betétet kizárólag névre szólóan lehet nyitni. Amennyiben a betétnek több tulajdonosa van, a tulajdonostársak nevét és személyi adatait is fel kell tüntetni az okmányon (szerződés, okirat), és a tulajdoni részarányt is rögzíteni kell. A betétként elhelyezhető legkisebb összeg mértéke bankszámlák esetében egy forint, más betétek esetében 100 Ft, ha az egyes betétfajtákra vonatkozó üzletszabályzat vagy ügyrend másként nem rendelkezik. 2. Betétek kamatozása Ha a betét elhelyezés ügyrendje, okmánya, szerződése másként nem rendelkezik: Valamennyi betét változtatható kamatozású, a mindenkor meghirdetett kamatkondíciók szerint. A kamatszámítás módja: Tőkeösszeg x kamatláb % x betéti napok száma 36000
vagy
Tőkeösszeg x kamatláb % x betéti napok száma 36500
vagy
Tőkeösszeg x kamatláb % x hónapok száma 12 X 100
36
A Takarékszövetkezet az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében, illetve azon célból, hogy biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága, egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) számít az alábbiak szerint: 1. Amennyiben a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM számítása az alábbi képlet alapján történik:
ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM századrésze, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 2. Amennyiben a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő legalább 365 nap, valamint a le nem kötött, illetőleg határozatlan időre lekötött betét esetében az EBKM számítása az alábbi képlet alapján történik:
ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM századrésze, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 3. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:
n = a betétbefizetések száma, Bi = az i-edik betétbefizetés összege, ti = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj = a j-edik kifizetés összege.
37 A betéti napok számítása: általánosságban a tényleges naptári napok számának felel meg, de egyes betéti termékek esetében a hónapok 30 naposként vannak figyelembe véve. Az adott kamatszámítási módozatot, ill. betéti napok számítását a konkrét termékekre vonatkozó ügyrend vagy maga a szerződés tartalmazza. A fizetendő kamatból csak a mindenkor hatályban lévő jogszabály által előírt levonásokat eszközöljük a hatályos jogszabályban meghatározott módon és mértékben. A lejárati idő előtt felvett betéti összegre vonatkozó kamatfeltételt a mindenkor érvényes hirdetmény tartalmazza. A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal napilap és üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetménye útján teszi közzé. 3. Betétek védelme A Takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. A betétek OBA biztosítottságának feltételeiről és szabályairól részletesen a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 97-107.§-a rendelkezik. Arról, hogy egy Takarékszövetkezeti betét biztosított-e, a betét szerződése, az ahhoz kapcsolódó üzletszabályzat, általános szerződési feltételek, hirdetmény ad tájékoztatást. A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Amennyiben a betétre a törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki, azt ilyen értelmű záradékkal kell ellátni. A Hpt. 100. § (1) bekezdése értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki • a költségvetési szerv, • a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, • az önkormányzat, • a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, • a befektetési alap, • a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, • az elkülönített állami pénzalap, • a pénzügyi intézmény, • az MNB, • befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, • kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve
• • • • •
38 a Pénztárak Garancia Alapja, hitelintézet vezető állású személye, hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, az előző pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett, a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.
A Hpt. 100. § (2) bekezdése értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá az olyan betétre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap; az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik; valamint az olyan betétre, melyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamainak törvényes fizetőeszközében helyeztek el. 2002. január 1-től a Takarékszövetkezet csak névre szóló betétet fogad el. A névre szóló betétek esetén ügyfélátvilágítás céljából – IV. Ügyfélátvilágítás fejezetben részletezett adatokat veheti fel és tarthatja nyilván. A felvételre kerülő adatok körét részletesen az adott termékre vonatkozó szabályok tartalmazzák. Névreszólónak minősül a betét, ha a jogosult nevén kívül még legalább két azonosításra szolgáló adatot tartalmaz a betéti okirat. A Takarékszövetkezet által elhelyezhető betétformák esetében maga a betéti okirat vagy a betétszerződés tartalmazza az OBA biztosítottságra vonatkozó kitételt, különös tekintettel a Hpt. 100. §-ában foglalt rendelkezésekre történő felhívásra. A biztosított Betétesek esetében az OBA a Betétes részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a hatályos törvénynek az OBA tevékenységére vonatkozó részében meghatározott összegig fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás konkrét mértékéről és módjáról a Hpt. 101. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak. A betétbiztosítás további feltételeiről, részleteiről a kirendeltségeken megtalálható OBA Kiadványból, valamint az OBA honlapján (www.oba.hu) lehet tájékozódni. 4. Elhelyezhető betéttípusok A Takarékszövetkezet által forgalmazott egyes konstrukciókat és azok kondícióit a Hirdetmények tartalmazzák, az egyes konstrukciók részletes leírását az adott termék Általános Szerződési Feltételei és/vagy az ügyrendje ismerteti.
39 5. A betétek titkossága A Takarékszövetkezetnél elhelyezett betétek titkosak, azok adatairól (pl. a betétes nevéről, a betét összegéről) a betétesnek vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást a Takarékszövetkezet nem ad. A hozzájárulás közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető meg, amely pontosan tartalmazza a kiadható banktitok-kört és annak jogosultját. A betétes hozzájárulása nélkül is köteles a Takarékszövetkezet tájékoztatást adni a Hpt. 51.§ és 54.§-ban meghatározott esetekben, az ott megjelölt szervek, intézmények részére. 6. A betétek végrehajthatósága A Takarékszövetkezetnél kezelt, az adóst megillető (ügyleti biztosíték alá nem vont) pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. Természetes személyek esetében kivételt képez a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/A. §-ában foglalt rendelkezés, mely kimondja, hogy az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Közös számla esetén (ide értve a kisebb közösségek által elhelyezett betétet is), a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt. A takarékbetét titkos, adatai csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatóak ki. 7. A betétszámlák megszüntetése A takarékszövetkezetnél nyitott betétszámlák megszűntetése az ügyféllel megkötött szerződés rendelkezései szerint történik. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén – amennyiben a szerződés erről nem rendelkezik, úgy bármelyik fél indoklás nélkül jogosult a betétszámlát 30 napos felmondási idővel, a másik félhez írásban címzett jognyilatkozattal felmondani.
VIII. HITELÜGYLETEK 1. A hitelezés általános szabályai A takarékszövetkezet hitelműveletet hitel/kölcsön-szerződés, vagy a hitelügyletre vonatkozó eseti szerződés alapján végez. A takarékszövetkezet az Üzletfél hitelügyletekre vonatkozó - írásbeli vagy szóbeli kezdeményezésére az üzleti feltételek kialakítását célzó tárgyalásra, vagy szerződéskötésre szóló javaslat formájában az adott körülmények között a lehető legrövidebb időn belül válaszol.
40 Az írásban benyújtott hitelkérelem elbírálásának feltétele, hogy az Üzletfél a gazdálkodásáról, jövedelmi viszonyairól a Takarékszövetkezet által kért információkat, adatokat és okiratokat megadja, továbbá a hitelügylet biztosítékaira megfelelő dokumentációval alátámasztott tételes javaslatot adjon. A hitelkérelmek befogadásának rendjéről a Takarékszövetkezet az Üzletfelet tájékoztatja. Az Üzletfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A Takarékszövetkezet jogosult az Üzletfél, az egyéb személyes adósi minőségben kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a hatályos KHR törvény szerint a Központi Hitelinformációs Rendszerében nyilvántartani, tárolni és kezelni. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelérdemlő igazolása, valamint a szerződés hatályossá válása. A Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó bármely egyéb szerződést elsősorban a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben jogosult felmondani. Ilyen esetekben a felmondás azonnali hatályú is lehet. Ebből a szempontból az együttműködés és tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A fizetési számlaszerződés felmondásáról, valamint más pénzintézetnél fizetési számla nyitásáról, vagy fenntartásáról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatni kell a Takarékszövetkezetet. A felmondás nem érinti a Takarékszövetkezet által - a szerződés alapján - harmadik személlyel szemben vállal kötelezettségeket, azonban az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezet kívánságára a teljesítéshez szükséges fedezetet a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. A hitelügylet felmondása esetén az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezettel szemben fennálló teljes tartozását haladéktalanul kiegyenlíteni. 2. Hitelszerződés A Takarékszövetkezet az adott szolgáltatás igénybevételének feltételeiről tájékoztatja az Üzletfelet. A hitelszerződés tartalmazza a hitel igénybevételének módját és feltételeit. Ha szerződéskötéskor nem határozható meg valamennyi lényeges kikötés, a Felek azokat - a hitelszerződés alapján - hitelműveletre vonatkozó további szerződésben rögzítik. Az Üzletfelet - szerződésszerű teljesítés esetén – a hitelszerződés alapján a biztosított hitelösszeg és annak teljes hiteldíja tekintetében terheli fizetési kötelezettség a Takarékszövetkezet felé. A hitel igénylésével, annak rendelkezésre bocsátásával, a biztosított hitel kezelésével kapcsolatos további díjtételeket a mindenkor hatályos Hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet. A nem szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatos egyéb díjakat – szerződésmódosítás, prolongálás, stb. - ugyancsak a mindenkori hatályos hirdetményekben teszi közzé a Takarékszövetkezet.
41 Késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot köteles fizetni az Üzletfél, valamint a hitelszerződésen alapuló követelés teljesítésének elmaradása esetén a tartozás beszedésének költségeit – illeték, ügyvédi munkadíj, stb. - is köteles viselni. 3. Hiteldíj A hitelszerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget, vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját és következményeit. A szerződésben az induló kamatot, díjakat, költségeket rögzíteni kell, és ezek módosításának feltételeit is meg kell határozni. A kamat, díj és költségek módosítására, ha a szerződésben kamatperiódus került meghatározásra, úgy a kamatperiódus lejártát követő új kamatperiódus időpontjától kerülhet sor, figyelemmel a I. fejezet 2. pontjának előírására is. A kamatperiódus nem lehet kevesebb 30 napnál. Amennyiben a kamat mértéke referencia kamatlábhoz (jegybanki alapkamat, BUBOR, EURIBOR, stb.) kötött, úgy az új kamatperiódusban hatályos kamatmértékről az ügyfelet csak akkor kell külön írásban tájékoztatni, ha ez az annuitásos (tőke+kamat) törlesztő részlet változását is eredményezi és ez terhesebb az ügyfél számára. A referencia kamatlábhoz nem kötött kamatmérték, továbbá egyéb díj és költség egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítására csak akkor kerülhet sor, ha a kölcsönszerződés egyértelműen tartalmazza azon ok, okozati feltételeket, amelyek változása a módosítást lehetővé teszi. Nem százalékos formában megállapított díjak, jutalékok, költségek mértékét a Takarékszövetkezet jogosult évente a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékével módosítani. Ok, okozati feltételek a következők lehetnek: - A Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételére vonatkozó jogszabály, vagy egyéb szabály olyan jellegű módosulása, amely a kölcsönnyújtási tevékenységre kihatással van és ez adott kölcsönszerződésre vonatkoztatva is többletköltséget jelent a Takarékszövetkezet számára. - A jegybanki alapkamat és más referencia kamat 1 %-ot meghaladó módosulása, - Az éves fogyasztói árindex olyan mérvű változása, amely következtében a kamatmérték a jegybanki alapkamat + az éves fogyasztói árindex + 5 % együttes értékét nem éri el, - Az ügyfél banki minősítésének változása, amely a hirdetményben szereplő kockázati felár mértéket érinti, - A szerződést biztosító mellékkötelezettség változása, ha ez a kockázattal súlyozott kitettségi értéket módosítja, - Az ügyfél a szerződésben kikötött bármely fizetési kötelezettségét 30 napon túl késedelmesen teljesíti, - A refinanszírozott kölcsönszerződésnél, ha a refinanszírozó módosítja a refinanszírozási szerződésben kikötött kamat és díjmértéket.
42 Az ok-okozati feltétel kedvező irányú változása esetén az érintett kamat-, díj- vagy költség elemet is arányosan csökkenteni kell, ha az ügyféllel szembeni követelés probléma mentes kategóriába van besorolva. Erről az ügyfelet írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az annuitásos hitelnél a díjmódosítás következtében a havi törlesztő részlet 10 %-ot elérő mértékben csökken, úgy az ügyfél választása szerint a havi törlesztő részletet, vagy a szerződés végső lejárati idejét kell módosítani. Folyószámla, rulírozó és minden további nem egyösszegben folyósításra kerülő hitelkeret igénybe nem vett összegére rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a pénzintézet. A kamatokat általánosan az alábbi képlet alapján kell kiszámítani: Fennálló tőke összege X kamatláb %-ban X naptári napok száma 36.500 Egyes hitelkonstrukciók esetében: Fennálló tőke összege X kamatláb %-ban X naptári napok száma 36.000 A konkrét kamatszámítási módozatot az adott termékre vonatkozó ügyrend vagy maga a szerződés tartalmazza, a kamat jellegű költségek és díjak az előbbi kamatszámítási módozatok alapján kerülnek felszámításra. Az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, illetőleg a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződések esetében a takarékszövetkezet teljes hiteldíj mutatót (THM) számít. A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget. A THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A THM tartalmazza a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező előírja. Ezek különösen az alábbiak: • a kamat, • a kezelési költség, • hitelkeret beállítási díj, • folyósítási jutalék, • szerződéskötési díj, • a hitelbírálati díj, továbbá az alábbi az alábbi költségek, ha azok a Takarékszövetkezet számára ismertek: • az értékbecslési díj,
43 építéseknél a helyszíni szemlék díj, a hitelközvetítőnek fizetendő díj, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, amennyiben a számla vezetését a hitelező előírja, • biztosítási és garancia díj, kivéve a jelzáloghitelhez szükséges vagyonbiztosítás.
• • • •
THM ugyanakkor nem tartalmazza: • a késedelmi kamatot, • a hitel futamideje meghosszabbításának (prolongálás) költségét, • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, • a közjegyzői díjat, • kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díjat, függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint • a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik, és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:
C : k Dl: m: m’: t : k s: l X:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t = 0, 1 az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.
44 4. Bankkölcsön Ha a Takarékszövetkezet az Üzletféllel kölcsönszerződést köt, a kölcsönt - a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően - az Üzletfél fizetési számlájára vagy a részére nyitott technikai számlára vezeti át. A bankkölcsön mindenkori aktuális összege után a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződés időtartamára hiteldíjat számít fel. A hiteldíj időarányos összegének megfizetése havonta (kivételesen negyedévenként) adott hónap utolsó napján, illetve a lejáratkor esedékes. Amennyiben a hónap utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az esedékesség az azt megelőző munkanap. A felek kölcsönösen együttműködve keresik meg a legkedvezőbb megoldást, ha az Üzletfél a bankkölcsönt a szerződésben meghatározott lejárat előtt kívánja törleszteni, vagy visszafizetni, mely tekintetben előzetes írásbeli tájékoztatási kötelezettsége áll fenn. A Takarékszövetkezet előtörlesztést nem jogosult visszautasítani. 5. Lakossági kölcsön A lakossági kölcsönök törlesztése általában előzetesen kalkulált havi bontásban történik. A havi törlesztő részlet tartalmazza a tőke törlesztésén kívül a szerződésben rögzített hiteldíj megfizetését is. Az egyes hitelkonstrukciók esetében egyszeri kezelési költség is előírásra kerülhet, mely a kölcsön folyósítással egyidejűleg fizetendő meg. Ezen konstrukciók körét a mindenkor hatályos Hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet. A havi törlesztő részlet megfizetésének határideje a kölcsönszerződésben kerül meghatározásra. A Takarékszövetkezetnél tagsági viszonnyal rendelkező Üzletfél, valamint a bankkölcsönt a Takarékszövetkezetnél vezetett lakossági számláról törlesztő Üzletfél kedvezményre jogosult, melynek konkrét mértékét mindkét esetben a hirdetmény tartalmazza. Ezen kedvezmények figyelembe vételével történik az adott ügylet szerződésében a hiteldíj megállapítása. 6. Rulírozó hitel A Takarékszövetkezet az üzletfél részére maximum 1 éves futamidővel hitelkeretet tart az Üzletfél rendelkezésére. A hitelkeret engedélyezése az üzletfél hitelképessége és a felajánlott biztosítékok beminősítése alapján történik a hitelekre vonatkozó döntési rendnek megfelelően. Az adott időszakon belül az üzletfél bármikor igényelhet kölcsönt, a hitelkeret felső határáig. Az igénylés írásban történhet, a már megkötött rulírozó hitelszerződésre való hivatkozással. A kölcsön folyósítása - kölcsönszerződés alapján - az üzletfél bankszámláján vagy a részére nyitott technikai számlán történő jóváírással lehetséges. A hitelkeret terhére történő kölcsön igénybevétel engedélyezése egyszerűsített eljárás keretében történik.
45 7. Záloghitelezés A záloghitelezés általános üzleti feltételeit a záloghitelezésre vonatkozó, felügyeleti szerv által jóváhagyott üzletszabályzat tartalmazza. A záloghitelezési tevékenységet a Takarékszövetkezet ügynöke útján gyakorolja. 8. Bankgarancia A bankgaranciára vonatkozó általános üzleti feltételeket külön üzletszabályzat tartalmazza. 9. Követelés megvásárlása (faktoring) A faktoring a szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodásban meghatározott, fizetési haladékkal rendelkező számlaköveteléseknek ellenérték fejében harmadik félre – a faktorra – történő engedményezése. Az előbbi meghatározáson kívül a faktoring lényegéhez tartozik továbbá az adott szállító – áruszállításból és szolgáltatásból eredő – számlaköveteléseinek speciális pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet – a faktor – által történő folyamatos megvásárlása és szükség szerinti előfinanszírozása. Igénybe vehetik devizabelföldinek minősülő Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, ideértve az egyéni vállalkozókat és őstermelőket is. A megvásárolandó követelések a gazdasági társaságok és gazdálkodó szervezetek egymással szemben fennálló, pénzfizetésre szóló követelések (forintkövetelések) lehetnek. Az engedményező felel a követelések valódiságáért, és azok behajthatóságáért. A követelés engedményezése nem érinti az Engedményező ÁFA nyilvántartási, bevallási, fizetési kötelezettségét, vagyis az ÁFA nyilvántartási, bevallási, befizetési kötelezettség továbbra is az Engedményezőt terheli. A faktorálás során felszámított díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet erre vonatkozó, aktuális Hirdetménye tartalmazza. Egyéb, itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok előírásai az irányadóak.
IX. BIZTOSÍTÉKOK 1. Biztosítéknyújtás
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor jogosult megfelelő jogi biztosítékok nyújtását vagy a már adott biztosítékok kiegészítését kérni az Üzletféltől, oly mértékben, amilyen mértékben a követelései megtérülésének biztosításához szükséges.
46 Az Üzletfél részére a Takarékszövetkezet csak abban az esetben nyújt hitelt, illetve helyezi ki más formában pénzeszközeit, ha az Üzletfél vagy - ha az Üzletfél vagyona erre nem elegendő - a Takarékszövetkezet által elfogadott harmadik személy megfelelő, a Takarékszövetkezet számára elfogadható biztosítékokat tud nyújtani. Valamely vagyontárgy biztosítékként való lekötése esetében a forgalmi értéket kell figyelembe venni. Erre tekintettel a Takarékszövetkezet jogosult meghatározni, hogy a vagyontárgyat milyen mértékben veszi számításba. A Takarékszövetkezet az Üzletfél rendelkezése nélkül is megterhelheti az Üzletfél nála vezetett fizetési számláját a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet az Üzletfél bármely szabad rendelkezésű fizetési számlája terhére jogosult követeléseit érvényesíteni, illetve beszámítani. A Takarékszövetkezet jogosult saját esedékes követeléseit benyújtani, amennyiben az Üzletfél beszedési megbízás benyújtásához kapcsolódó felhatalmazó levél megadásával ehhez hozzájárulását adta. A Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyakra a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló jogszabály, valamint a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok alapján a Takarékszövetkezet végrehajtást kezdeményezhet. Ha a biztosítékul lekötött vagyontárgyak értéke és az Üzletfél tartozása közötti arány a szerződéskötés időpontjában fennálló arányhoz képest a Takarékszövetkezet hátrányára megváltozik, az Üzletfél köteles az eredeti arányt - a Takarékszövetkezet által elfogadott biztosítékok kiegészítésével - helyreállítani. 2. Biztosítékok kezelése Az Üzletfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet biztosítékául szolgáló valamennyi vagyon, jog és követelés fenntartásáról, értéke megőrzéséről, továbbá olyan magatartást tanúsítani, hogy a Takarékszövetkezet kielégítési joga ne sérüljön. Ezen túlmenően köteles továbbá a használatában lévő, a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni, valamint – a Takarékszövetkezet felszólítására – a biztosítékokra vonatkozó, a követelések érvényesítéséhez szükséges mindennemű információt, tájékoztatást, kimutatást illetve egyéb iratot megadni illetve a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a szerződés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Takarékszövetkezet jogosult biztosítékként óvadékul lekötni, esedékessé vált követelés törlesztésére fordítani, illetve a felek megállapodása alapján az Üzletfél bankszámláján jóváírni. A jog gyakorlása, illetve a követelés érvényesítése a Takarékszövetkezetnek akkor kötelessége, ha annak elmulasztása jog, illetve a követelés elenyészéséhez vagy érvényesíthetetlenné válásához vezetne, vagy érvényesítését a továbbiakban lényegesen megnehezítené.
47 3. Biztosítás Az Üzletfél a konkrét ügyleti szerződésben foglaltak alapján a biztosítékul lekötött vagyontárgyakat a szerződés előírásai szerint kár esetére biztosítani köteles és a biztosítási szerződésben, illetve kötvényben feltüntetni, hogy a biztosítási összeget a Takarékszövetkezetre engedményezte. Az Üzletfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgyak kölcsönök visszafizetésének biztosítékául szolgálnak - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg. Az Üzletfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt részére bemutatni. A Takarékszövetkezet a kötvényről másolatot készíthet. A Takarékszövetkezet a befolyó biztosítási összegből jogosult az esedékes követelését kiegyenlíteni, vagy a biztosítási összeget óvadékként lekötni, illetve a felek megállapodása esetén a vagyontárgy tulajdonosa részére kifizetni. A biztosítási összegnek a Takarékszövetkezet követeléseit meghaladó része az Üzletfelet illeti. 4. A biztosítékok érvényesítése Ha az Üzletfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit vagy olyan körülmény jut a Takarékszövetkezet tudomására, amely a követelésének visszafizetését veszélyezteti, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon úgy, ahogy azt a Takarékszövetkezeti követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az Üzletfél érdekeinek figyelembevételével. 5. Tájékoztatás, ellenőrzés Az Üzletfél köteles tájékoztatni a Takarékszövetkezetet a értékesíthetőségében, behajthatóságában beálló minden változásról.
biztosítékok
értékében,
A Takarékszövetkezet bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét, és azt, hogy az Üzletfél a biztosítékokkal kapcsolatos, valamint a Takarékszövetkezettel kötött szerződések alapján egyébként őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e. Az ellenőrzés során az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezettel mindenben együttműködni és az ellenőrzéshez szükséges minden adatot megadni, így megilleti a Takarékszövetkezetet az üzleti könyvekbe történő betekintési jog is. Az Üzletfél a Takarékszövetkezettel szembeni bármilyen hitelügyletből eredő tartozásának fennállása alatt különösen köteles haladéktalanul tájékoztatni a Takarékszövetkezetet az átalakulási, kiválási, szétválási, egyesülési és beolvadási szándékáról, átalakulásról, kiválásról, szétválásról, egyesülésről, beolvadásról, a tulajdonosi kör változásáról, valamint arról, ha felszámolási vagy végelszámolási eljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen. Köteles továbbá tájékoztatást adni az alábbiak tekintetében: harmadik fél által megindított felszámolási, vagy bármely hatósági eljárásról, társaságok létrehozásáról, érdekeltségei megszűnéséről, törzstőke vagy alaptőke változásáról, a vezető állásúak személyében történő változásról.
48 Ha az Üzletfél tájékoztatása vagy a Takarékszövetkezet egyéb módon való tudomásra jutása alapján a Takarékszövetkezet veszélyeztetve látja kihelyezett pénzeszközei megtérülését, a Ptkban, más jogszabályokban és egyedi szerződésekben meghatározott intézkedéseket tehet. Az Üzletfél köteles tájékoztatni a Takarékszövetkezet, ha öncsődöt jelent be. Az Üzletfél a Takarékszövetkezettel szemben bármilyen hitelügyletből eredő tartozásának fennállása alatt köteles rendszeresen a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani az év végi mérlegeit, és üzleti beszámolóit. Az Üzletfél köteles előzetesen tájékoztatni a Takarékszövetkezetet arról, ha harmadik személlyel hitel, kölcsön, lízing illetve egyéb kötelezettséget származtató – ideértve a kezességvállalást, váltó illetve kötvénykibocsátást – szerződést kíván kötni. A Takarékszövetkezet jogosult beszerezni minden olyan iratot, melyet szükségesnek vél megvizsgálni a biztosítékok nyújtásával, kezelésével, feloldásával és érvényesítésével kapcsolatban, kezdeményezni a szükséges hatósági és bírói eljárást, valamint közreműködőt igénybe venni a biztosítékok megőrzéséhez és érvényesítéséhez. 6. Költségek viselése A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden felmerült kiadás az Üzletfelet terheli.
X. KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR-nek történő adatátadás eseteit, az átadásra kerülő referenciaadatok körét, valamint a KHR-ben történő adatkezelés szabályait a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény §-ai tartalmazzák. Takarékszövetkezet Üzletfelei részére a törvényben megfogalmazott esetekben írásbeli tájékoztatást ad az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a vonatkozó jogszabály szerinti további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. Üzletfél jogosult a Takarékszövetkezetnél tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. Takarékszövetkezet a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt a kézhezvételt követően zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmező Üzletfél részére, amennyiben az Üzletfél nem az elektronikus utat jelölte meg. A tájékoztatás a kérelmező számára díjtalan.
49 A referenciaadatoknak a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás által történõ kezelése ellen kifogás emelhető, és kérhető a referenciaadat-helyesbítése, illetve törlése. A referenciaadatok átadása és kezelése miatt, illetõleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás ellen kereset indítható. A jogorvoslati lehetőségekről részletesen a KHR tv. III. fejezetében foglaltak nyújtanak tájékoztatást. Eszerint: „16. § (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. (2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadatszolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő három munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. (5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul köteles átvezetni. (6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadatszolgáltató személye nem állapítható meg. (7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 17. § (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy
50 lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. (2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalás legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc munkanapon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc napon belül kell megtartani. 18. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. (2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként haladéktalanul elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. (3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. (4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. (5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. 19. § (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. (2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. (3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
51 (4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi.”
XI. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN, ÜGYNÖKKÉNT VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK A Takarékszövetkezet a Takarékbank Zrt. megbízásából (ügynökként a Bank javára, nevében, felelősségére és kockázatára) az alábbi tevékenységeket végzi: • • • • •
devizaszámla vezetés és valutaforgalmazás bankkártya forgalmazás készpénzellátás értékpapír ügynöki tevékenység deviza alapú kölcsön nyújtása
Az egyes termékekre vonatkozó részletes feltételek a Takarékbank hirdetményeiben, Üzletszabályzatában és általános szerződési feltételeiben találhatóak. A SIGNAL Biztosító megbízásából biztosítási ügynökként végzi a Biztosító termékeinek közvetítését a biztosító Üzletszabályzatában foglaltak szerint. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. megbízásából a Takarékszövetkezet lakás-takarékpénztári szerződések kötését, és a szerződések alapján történő befizetéseket kezeli a FundamentaLakáskassza Zrt. Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően.
XII. VALUTAFORGALMAZÁS A Takarékszövetkezet valutát az általa megállapított és meghirdetett valutaárfolyamon vásárol, illetve ad el. Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni. A Takarékszövetkezet köteles a hamis vagy hamisnak látszó fizetőeszközt az Üzletféltől ellenérték térítése nélkül bevonni. A Takarékszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel – lehetőség szerint az Üzletfél jelenlétében – és a bizonyítási eljárásnak az Üzletfélre nézve kedvező eredmény megállapítása esetén a részére a jogosan járó ellenérték kifizetéséről az Üzletfelet értesíti.
XIII. SZÉFSZOLGÁLTATÁS Az Üzletféllel kötött megállapodás alapján a Takarékszövetkezet biztosítja Üzletfél számára, hogy állandóan őrzött helyiségben széfet bocsát rendelkezésre, melybe értékeit az Üzletfél maga helyezi el és veszi ki.
52 A szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződés megkötése alapján és szerint kerülhet sor. A széfszolgáltatás részletes feltételeit és díjait a vonatkozó szerződés és mellékletei, valamint a Hirdetmény tartalmazza.
XIV. KISZERVEZÉS A Takarékszövetkezet az alábbi pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó tevékenységeit szervezte ki: 1. A TAKINFO Kft-hez (1122 Budapest, Pethényi út 9.): szoftverfejlesztés és hibajavítás; informatikai rendszerek üzemeltetése, ezen belül adatok tárolása, mentése, archiválása, konverziója; informatikai úton tárolt adatok elérhetőségének biztosítása, adatvisszanyerés bankszámlakivonatok központi előállítása, továbbítása. 2. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez (1122 Budapest, Pethényi köz 10.): hazai és nemzetközi bankközi klíringforgalom bonyolítása.
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Üzletszabályzatban foglaltaktól eltérni csak az Üzletféllel kötött írásos megállapodás alapján lehet. Jelen Üzletszabályzat az elfogadást követően, 2013. február hó 1. napjával lép hatályba.
Gyomaendrőd, 2013. január
dr. Hunya Miklós sk. ügyvezető igazgató
1. számú Melléklet
Takarékszövetkezet szervezeti egységei és elérhetőségei Takarékszövetkezet székhelye, egyben központi ügyintéző szervezete: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 5502 Gyomaendrőd, Hősök tere 10/2. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 386-543, Fax: /66/ 280-177 Központi ügyfélszolgálati panaszkezelő telefonvonal: /66/ 282-261
Takarékszövetkezet kirendeltségei és elérhetőségei: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet - Endrődi Kirendeltsége
5502 Gyomaendrőd, Blaha Lujza u. 5. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 386-881, Fax: /66/ 521-630
- Gyomai Kirendeltsége
5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 20. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 386-202, Fax: /66/ 521-640
- Hunyai Kirendeltsége
5555 Hunya, Rákóczi u. 6. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 294-013, Fax: /66/ 532-600
- Köröstarcsai Kirendeltsége
5622 Köröstarcsa, Kossuth u. 17. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 480-230, Fax: /66/ 531-400
- Mezőberényi Kirendeltsége
5650 Mezőberény, Békési u. 6. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 352-977, Fax: /66/ 522-420
- Csárdaszállási Kirendeltsége
5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 15. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 426-015, Fax: /66/ 531-200
1
1. számú Melléklet
- Muronyi Kirendeltsége
5672 Murony, Szarvasi u. 20. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 427-376, Fax: /66/ 531-600
- Békési Kirendeltsége
5630 Békés, Szarvasi u. 1. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 411-559, Fax: /66/ 522-200
- Bélmegyeri Kirendeltsége
5643 Bélmegyer, Petőfi u. 21. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 420-136, Fax: /66/ 531-010
- Békéscsabai Kirendeltsége
5600 Békéscsaba, Mednyánszki u. 8. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 528-630, Fax: /66/ 520-840
- Sarkadi Kirendeltsége
5720 Sarkad, Kossuth u. 14. e-mail:
[email protected] Tel.: /66/ 271-022, Fax: /66/ 271-022
2
2. számú Melléklet
FOGALOMTÁR A fogalomtár a szerződéskötés és az ügyletek élete során felmerülő főbb fogalmak jelentését, értelmezését tartalmazza. Fő célja az ügyfél-tájékoztatás, a felsorolás nem tekinthető teljeskörűnek.
Adós Az az üzletfél, akivel a hitelintézet hitelszerződést vagy kölcsönszerződést köt, mely szerződés alapján, a hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget a rendelkezésére bocsátja, és aki ezen kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles. Adóstárs Az az üzletfél, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért az adóssal egy sorban kötelezettséget vállal, így egyetemleges felelőssége az adóssal. A hitelintézet a hitelezés feltételéül előírhatja adóstársként különösen házastárs, valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat. Lakossági hitelműveletek esetében Adós-Adóstárs szerepel a Központi Hitelinformáció Rendszerben (KHR). Árfolyamkockázat A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásából eredő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a deviza alapú hitelek törlesztőrészleteinek forintösszege változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztőrészletek növekedését vonja maga után. Annuitás Olyan törlesztési mód, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztőrészletet fizet, adott perióduson belül folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal. Átutalás A fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, valamint a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás. Banki munkanap Minden olyan naptári nap, melyen a Hitelintézet bankműveletet végez. Beszedés A kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik. Betét A Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.
-1-
2. számú Melléklet
Takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése Pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Betétes Akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja. Biztosíték Az Adós vagy valamely harmadik személy (Biztosítékot nyújtó) által az Adós szerződésből származó kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, a szerződésben felsorolt, vagy a szerződés mellékleteként megkötött, illetve azzal összefüggésben megkötött biztosítéki szerződéseket jelenti. Biztosított személy Az a természetes személy, akinek az életével, testi épségével kapcsolatos eseményekre a biztosítási szerződés létrejön. A biztosított és az, aki a biztosítási szerződést megköti, és a díjat fizeti különböző személy is lehet. BUBOR Budapest Interbank Offered Rate, budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. Devizahitel Az a hitel, melynek kölcsönösszege a kölcsönszerződésben meghatározott külföldi pénznemben kerül nyilvántartásra és elszámolásra. Deviza kockázat Devizában (pl.: CHF, EUR) felvett hiteleknél az idegen deviza, és a forint átváltási aránya (árfolyam) a napi piaci mozgások hatására változhat, ezért egy esetlegesen kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés többletköltséget okozhat. Fordított esetben, ha a forinttal szemben esik az árfolyam, úgy csökken a finanszírozás Ft „ellenértéke”: vagyis a tőkeösszeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztő részleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül az ügyfélnek, ahhoz kevesebb forint szükséges. (Pl.: 1000EUR hitel felvétele 260Ft/EUR árfolyamon 260.000 Ft-ot tesz ki, a hitel visszafizetésekor 280 Ft/EUR árfolyam esetén már 280.000 Ft-ba kerül az ügyfélnek a felvett hitel visszafizetése). Devizabelföldi Az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal). Devizakülföldi Az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet.
-2-
2. számú Melléklet Dologi adós Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képező vagyontárgya(ka)t, ingó vagy ingatlant, gazdasági társaságok esetén számviteli nyilvántartás szerinti vagyonát, mint zálogtárgyat felajánlja. A zálogtárgyra zálogjog kerül alapításra, amely jogszabályi előírások esetén az illetékes nyilvántartásba bejegyzésre is kerül. Jelentése megegyezik a zálogkötelezett jelentésével. Elidegenítési és terhelési tilalom E tilalom esetén az ingatlan tulajdonjoga nem ruházható át másra, és az ingatlan nem adható biztosítékul sem (például jelzálog tárgyaként). A tilalom alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen is. A tilalom jogosultjának (ez lehet például egy bank vagy a magyar állam is) hozzájárulásával azonban köthető az ingatlanra adásvételi szerződés, alapítható további zálogjogi ranghelyen zálogjog. Előtörlesztés Nagyobb összegű, a hitel tőkerészét részben, vagy egészében csökkentő befizetés, így az adott futamidő megtartása mellett csökkenteni lehet a havi törlesztőrészletek nagyságát, vagy a törlesztő részletek változatlanul hagyása mellett a futamidőt illetve a teljes összeg visszafizetésével megszüntethető – végtörlesztés – a hitelszerződés. Esedékesség Az a szerződésben meghatározott nap, amikor az Adósnak a szerződés alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségét teljesítenie kell. Első ranghelyű zálogjog Egy zálogtárgyon több jelzálogjog is bejegyezhető. A jelzálogjogok az alapításukról rendelkező iratok – hitel/kölcsön- és/vagy jelzálog-szerződés- zálogtárgyra vonatkozó nyilvántartásokba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre. Ez a sorrend azért fontos, mert ha az adós nem fizeti meg a tartozását, a zálogjogosultak a zálogtárgy értékesítését követően e rangsornak megfelelően jutnak a pénzükhöz. A hitelintézetek az általuk nyújtott hitelek fedezetéül többnyire csak olyan tehermentes zálogtárgyat fogadnak el, amelyen nincs zálogjog bejegyezve. Engedményezés Engedményezés esetén a jogosult a követelését szerződéssel másra ruházza át. Az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett hozzájárulása, de az engedményezés tényéről értesíteni kell. A kötelezett az értesítésig az engedményezőnek, azt követően már csak az engedményesnek (mint új jogosultnak) teljesítheti kötelezettségét. Miután az engedményes a régi jogosult helyébe lép, annak jogai őt illetik meg, de terhelik a kötelezettségei is. Eltartottak Eltartottnak minősülnek: az igénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, legalább egy éve gyámsága alá tartozó gyermeke, ha 16. életévét betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem érte el; a 16. évét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékosság miatt munkaképességét min. 67%-ban elvesztette, és ezen állapot legalább egy éve tart, és előreláthatóan egy éven belül nem szűnik meg. Értéknap Az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz. Éven belüli kölcsön A Hitelintézet által egy évre vagy annál rövidebb futamidőre folyósított kölcsön.
-3-
2. számú Melléklet Éven túli kölcsön A Hitelintézet által egy évnél hosszabb futamidőre folyósított kölcsön. Értékbecslés Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott zálogjoggal terhelendő zálogtárgyra vonatkozó szakvélemény, mely az adott zálogtárgy forgalmi értékét állapítja meg. Hitelintézet az általa elfogadott értékbecslők értékelését fogadja el a hitelbírálathoz. Fedezet Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség, stb.), melyekből a Hitelintézet nem szerződésszerű adós/adóstársi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz kinnlevősége megtérülhet. Fizetési megbízás A fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása, valamint a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. Fizetési művelet A fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól. Fizetési számla Fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. Fizető fél Az a jogalany, a) aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy b) aki a fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad, vagy c) akinek a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján megterhelik. Fogyasztó Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Futamidő Az a szerződésben rögzített időtartam, amely a szerződéskötéstől a véglejáratig. A futamidő kezdőnapja a szerződéskötés napja, e nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. Rövid lejáratú hitelek, az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 évnél hosszabb futamidejű hitelek. Fedezetcsere Ha, a hitel biztosítékául szolgáló ingatlant/betétet/ingóságot/egyéb fedezetet kivonják a hitelügyletből, és helyette egy másik, de a hitelintézet által szabott feltételeknek megfelelő ingatlant/betétet/ingóságot/egyéb fedezetet ajánlanak fel hitel fedezetként. Felmondott követelés Hátralékos hitelszámla esetén, amennyiben a korábbi behajtási intézkedések nem vezettek eredményre, vagy egyéb felmondási ok következik be (ezt minden esetben a hitel/kölcsönszerződés tartalmazza) úgy a Hitelintézetnek a követelés felmondásáról szükséges intézkedni. A hitelszerződés felmondásakor a tartozás teljes összege azonnal esedékessé válik. -4-
2. számú Melléklet
Folyósítási feltételek A hitelintézet által meghatározott feltételek, amely(ek) ha nem teljesülnek, a kölcsön nem folyósítható. Az egyes hitel termékeknél ezek a feltételek eltérhetnek, valamint az egyedi döntéstől is függhetnek. Fizetési haladék Ha az adós törlesztési kötelezettségének nem tud eleget tenni írásbeli kérelme alapján részére haladék engedélyezhető oly módon, hogy a kölcsön az előírt határidőre kiegyenlítésre kerüljön. Az elmaradt befizetést a havi törlesztő részleten felül kell megfizetni az adósnak a megjelölt határidőre. A fizetési haladékért a hirdetményben meghatározott díjat kell felszámolni. Ha az adós az elmaradt törlesztést az előírt módon nem rendezi, a hátralék idejére késedelmi kamatot kell felszámítani. Hátralék A fizetési kötelezettségnek a szerződésben meghatározott fizetési határidőig meg nem fizetett része. Használatbavételi engedély Az a dokumentum, amelyet az építtetőnek az építmény használatba vételéhez be kell szereznie az illetékes hatóságtól azt követően, hogy az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vált. Hirdetmény A Hitelintézet üzlethelyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, mely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális típusát, mértékét, esedékességét, számításának módját és más szerződéses elemeket, amelyet a hitelintézet jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Hitelbírálat Összetett hitelintézeti kockázatelemzési folyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a Hitelintézet által folyósítható hitel nagyságát. A Hitelintézet saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni – jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét. Hitelszerződés Hitelszerződéssel a Hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy járulék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Hiteldíj Magába foglalja az ügyleti kamat, valamint a futamidő alatt szerződésszerű teljesítés esetén bármely jogcímen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes értékét. Hitel teljes díja A hitelező által ismert minden olyan – a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő – ellenszolgáltatás, amelyet az üzletfél a hitelszerződés kapcsán megfizet. Hitel lejárata A hitel lejárata az a nap, amikor az Adós a Hitelintézettel szembeni tartozását a Hitelintézetnek a hitelszerződésben meghatározott módon megfizetni köteles. Hitel összege Hitel az a hitelszerződésben meghatározott összeg, melyet a Hitelintézet az Adós rendelkezésére tart, illetve bocsát a hitelszerződés feltételeinek megfelelően.
-5-
2. számú Melléklet
Ingatlan forgalmi értéke A termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997.(VIII.1.) PM rendelet 2. §. (2) bekezdésének a) pontjában és a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997.(VIII.1.) FM rendelet 3.§(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés szerint meghatározott érték. Jelzálog A jelzálogjog célja annak biztosítása, hogy a hitelező által nyújtott kölcsönt, és ezeknek járulékait visszakapja. A tartozás nemfizetése esetén a jelzálogjoggal terhelt ingatlan a meghatározott szabályok szerint eladható, és a vételár a tartozás rendezésére fordítható. Az elzálogosított zálogtárgy a tulajdonos birtokában marad, a jelzálogjog fennállása alatt rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell értékének megőrzéséről. Jelzáloghitel A fogyasztó részére ingatlanra alapított – ideérve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is fedezete mellett nyújtott hitel. Jövedelemvizsgálat Az a folyamat, amely során az üzletfél hitelképességét a bank a bevallott és igazolt jövedelmekre vonatkozó adatok alapján állapítja meg. Kamat Az Adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg. A kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra. Kamatperiódus A kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, a kölcsönszerződés szerint nem változhat. A jelzáloghitelek esetében a kamatperiódus hossza egy vagy öt év lehet, amelyek közül az üzletfél a hitelbírálatot megelőzően választhat. A hitel teljes futamideje alatt azonban a választott kamatperiódus nem változtatható meg. A Hitelintézet a hirdetményében határozza meg és teszi közzé az ügyfelek által választható kamatperiódusokat. Kamatfizetési nap A szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti azzal, hogy amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanap, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki nap minősül. Kamattámogatás Olyan támogatási forma, melyet az állam a kölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az üzletfeleknek csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük. Kártalanításra jogosult személy A betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek - a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül - az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.
-6-
2. számú Melléklet Kedvezményezett A betét tulajdonosa vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy. Kedvezményezett – pénzforgalmi szempontból Az a jogalany, aki a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultja. Keretszerződés A pénzforgalmi szolgáltató és az üzletfél között létrejött olyan a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. Késedelmi kamat Szerződésben foglalt fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a hitelintézet által felszámított, a szerződésben vagy Hirdetményben rögzített büntető kamat. Készfizető kezes A Hitelintézet kezes bevonását is kérheti a hitelügyletbe. Kezes az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A Hitelintézet csak készfizető kezességvállalást fogad el: ekkor a Kezes nem követelheti, hogy a Hitelintézet a követelést először az Adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be. Készpénzátutalás Fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a) a csekk, b) az elektronikus pénz, c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. Kezelési költség A banki adminisztrációért felszámított költség. KHR A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) /korábbi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs rendszer (BAR)/ olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfélminősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A KHR nyilvántartásában minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság bekerülhet, ha hitelviszony alanyává válik a hitel felvevőjeként. Kevesen tudják, hogy lakossági ügyfelek esetében, hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki a negatív listás adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.
-7-
2. számú Melléklet 2006-tól csak az kerülhet fel a negatív listás adósnyilvántartásba, aki késedelembe esés időpontjában, legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késedelembe esik. Bárki ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy szerepel-e az adatbázisban és milyen adatokat tartanak nyilván róla. Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ Zrt-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Beadvány elutasítása esetén peres eljárás kezdeményezésére van lehetőség. Kiemelt közszereplő Az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy: - az államfő, - a kormányfő, - a miniszter, - a miniszterhelyettes, - az államtitkár, - az országgyűlési képviselő, - a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, - a számvevőszék elnöke, - a számvevőszék testületének tagja, - a központi bank igazgatóságának tagja, - a nagykövet, - az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, - a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Kölcsönfolyósítás A Hitelintézet a folyósított kölcsön összegét, a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően a szerződésben megjelölt számlán írja jóvá. Kölcsönszerződés Kölcsönszerződés alapján a Hitelintézet meghatározott pénzösszeget nyújt az Adós részére, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni.
-8-
2. számú Melléklet Kölcsön futamideje A kölcsönszerződés kelte és lejárata közötti időszak. Kölcsön lejárata Az a nap, amikor az Adós a Hitelintézettel szembeni teljes kölcsöntartozását a Hitelintézetnek a kölcsön devizanemében a hitel- vagy kölcsönszerződésben meghatározott módon megfizetni köteles. Közeli hozzátartozó A házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Közjegyzői díj Közjegyző részére fizetendő, az általa végzett tevékenység ellenében fizetendő díj. Közjegyzői okirat Olyan, a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amely az üzletfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a hitel/kölcsönszerződés alapján. A hitel/kölcsönszerződés kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az üzletfél és a hitelintézet a közjegyző előtt írja alá a hitel/kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot. Közös betét A közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynek több tulajdonosa van (több személy nevére szól). Közösségi betét A társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei. Letéti szolgáltatás (pénzletét-kezelés) Pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint. Munkanap Az a nap, amelyen az üzletfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart. Névre szóló betét Az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.
vagy
a
Opciós jog A Polgári Törvénykönyv 375. §-a szerint: ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. Tehát aki az opciós jogot megszerzi, az a tulajdonos hozzájárulása, új szerződés megkötése nélkül megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát. Megteheti mindazt, amit az opciós szerződés tartalmaz: pl. egyoldalú nyilatkozattal tulajdonjogot szerez, és vevőkijelölési jogával. -9-
2. számú Melléklet
Óvadék Pénzügyi biztosíték (a Polgári Törvénykönyv és a 2002/47 EK irányelv szerint), ami lehet pénz, bankszámla-követelés (számlapénz), értékpapír és meghatározott pénzügyi eszköz. Azt a célt szolgálja, hogy ha az üzletfél/adós nem fizet határidőre, a tartozás az óvadékból közvetlenül kielégíthető. Az óvadék nem a bank vagyonához, hanem az óvadéknyújtó vagyonához tartozik. Önerő Ingatlan/termék/gépjármű vásárlásakor, létesítésekor, a hitel és a vételár, bekerülési költség közötti érték az önerő. Pénz Bankjegy, érme, számlapénz, és az elektronikus pénz. Pénzforgalmi számla Az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott. Pénzforgalmi szolgáltatás a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt kibocsátása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Pénzváltási tevékenység Külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. Prolongáció Szerződésmódosítás a futamidő meghosszabbítása, melyre az üzletfél előzetes kérésére kerül sor. Referencia kamatláb Bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása.
- 10 -
2. számú Melléklet
Rendelkezésre jogosult személy Aki a betét tulajdonosa, vagy, ha nem tulajdonosa a betétnek, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött. Rendelkezésre tartási idő Az az időszak, amelyen belül az Adós a kölcsönt igénybe veheti. Rendelkezésre tartási jutalék A rendelkezésre tartási idő alatt az adós által igénybe vehető /rendelkezésre álló/ hitelösszegért felszámított díj. Sorbaállítás A pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkező fizetési megbízás fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és várakozási sorba helyezése a jövőbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizető fél az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési műveletek tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésről állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány Személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Személyazonosság igazoló ellenőrzése Az üzletfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Szerződéskötési feltételek A hitelintézet által meghatározott olyan kötelező előírt standard feltételek, amely nélkül a szerződés megkötése nem történhet meg. Az egyes termékeknél ezen feltételek eltérhetnek, és az engedélyező még plusz feltételeket is előírhat. Szerződésmódosítási díj Az Üzletféllel megkötött Szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó Biztosítéki Szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét és/vagy időtartamát érintő változtatás esetén a hitelintézet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a hitelintézet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Mértékét az aktuális Hirdetmény tartalmazza, fizetendő szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Széfszolgáltatás Az üzletféllel kötött megállapodás alapján, az üzletfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az üzletfél maga helyezi el és veszi ki. Széljegy A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja, a beadvány jogi és tartalmi megfelelőségét azonban nem. - 11 -
2. számú Melléklet
THM (Teljes Hiteldíj Mutató) A teljes hiteldíj mutató a különböző ajánlatok összehasonlítására, az Üzletfél megfelelő tájékoztatására szolgál, az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban – a prolongálási költség, a késedelmi kamat, az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjak, az átutalási díjak kivételével – fizetett összes költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításnál az Ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az Üzletfél által fedezetként felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni, amennyiben azok hitelintézet számára ismertek. A THM számításának képletét az erről szóló jogszabály tartalmazza. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás Ilyennek minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az üzletfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ad megbízást az ügyfél. Tényleges tulajdonos Az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, Az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, Az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár; Tőketartozás A kifolyósított kölcsönösszeg, azt követően annak a megfizetett törlesztőrészletek tőketartalmával csökkentett összege. Törlesztőrészlet Annuitásos hitelek esetében a felvett hitel után fizetendő hiteldíj és tőketörlesztés együttes, meghatározott rendszerességgel és összegben az ügyfél által, a futamidő alatt fizetendő összeg. Tulajdoni lap A Földhivatal által nyilvántartott, kiadott vagy TAKARNET rendszerből nyert tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait.
- 12 -
2. számú Melléklet Türelmi idő A hitel folyósításától számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőketartozás törlesztését megkezdeni, csak a kiszámított hiteldíjat kell megfizetni. Ügyfél-átvilágítás Ügyfél-átvilágításnak minősül, a Pmt. 6. §-ban meghatározott esetben a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Ügyleti év Egy teljes év, úgy, hogy az első ügyleti év kezdete a folyósítást követő azon számú nap, amely számszerűen megfelel a mindenkori törlesztés napjának. Ügyleti megbízás Ügyleti megbízásnak minősül az üzletfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Üzletfél Üzletfélnek minősül a 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 3. §-a alapján az a személy, aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad. Üzleti kapcsolat Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Üzletszabályzat Azon dokumentum, amely meghatározza a Hitelintézet és az ügyfelek közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a Hitelintézet és valamennyi ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a Hitelintézet valamely szolgáltatást nyújt az Ügyfelek részére, és/vagy az Ügyfelek valamely szolgáltatást vesznek igénybe a Hitelintézettől. Vállalkozás A gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. Változó kamatozás Változó kamatozású hitelek esetén a hitel futamideje alatt, a meghatározott kamatperiódusok végén a Hitelintézet, a pénzpiaci, devizapiaci és jogszabályi feltételek változását követve, illetve ahhoz igazodva megváltoztathatja az ügyleti kamatlábat.
- 13 -
2. számú Melléklet Végrehajtási jog Az ingatlanokat terhelő követelések kielégítését biztosító jogi korlátozás arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lap III. részén levő bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonjogra érvényes terhek rakódtak (bírósági végrehajtás, államigazgatási végrehajtás – adó és illeték valamint köztartozások módjára behajtandó tartozás kiegyenlítésére). Végtörlesztés Végtörlesztés a teljes fennálló tartozás összegének visszafizetése, amelynek eredményeként a hitelszerződés megszűnik. Zálogjog Olyan jogosultság, amelynek alapján a jogosult – amennyiben követelését az adós a kötelezettség esedékességekor nem egyenlíti ki – a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést nyerhet. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Zálogjogosult Akinek követelését a zálogjog biztosítja. Zárlati költség Az engedélyezett kölcsön után felszámított éves zárlati költség minden év utolsó napján és a kölcsön megszűnésekor válik esedékessé.
- 14 -
Magatartási kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról PREAMBULUM Jelen Magatartási Kódex célja, hogy megerısítse a lakossági hitelfelvevık és a hitelezık közötti kapcsolatban nélkülözhetetlen bizalmat. Jelen Kódexben rögzített szabályok maradéktalan betartásával a hitelezık azt vállalják, hogy a lakosság körében átlátható és felelıs magatartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben mind a hitelnyújtást megelızı idıszakban, mind a felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén követendı eljárásaikban is. A Kódexet aláíró hitelezık kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódex elıírásait, az ügyfelekkel szembeni magatartásukban, továbbá belsı üzletmenetükben a Kódex és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint önkéntesen érvényesítik az alábbi alapelvek szem elıtt tartásával: −
−
−
transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvényesítik a közérthetıséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetıségét, szabályelvőség elve, amely alapján az aláíró hitelezık gyakorlatukat a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elısegítı elvárásoknak megfelelı tartalommal, szabályzatokban rögzítik, szimmetria elve, amely alapján, ha a feltételek illetve körülmények kedvezıtlen megváltozásra hivatkozással a hitelezı az ügyfél által fizetendı kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvezı irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára.
A Kódexben foglalt magatartási szabályok alkalmazásának erısítése érdekében az aláíró hitelezık tudomásul veszik és támogatják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet) −
a Kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját nyilvánosan közzé tegye, valamint
−
a Kódexhez csatlakozó intézmények körében a Kódex valamennyi rendelkezésének betartását folyamatosan ellenırizze és megállapításait, illetıleg ennek alapján kialakított minısítését – mind az intézmények, mind pedig az ügynökök vonatkozásában – honlapján folyamatosan közzé tegye.
A Kódexet aláíró hitelezık kijelentik, hogy a Kódexben vállalt szabályok megállapítása és azok végrehajtása során a már eddig is kialakult legjobb piaci gyakorlatokat vették figyelembe és azok alkalmazása során az intézmények közötti tisztességes piaci versenyt nem kívánják korlátozni, hanem kizárólag abban érdekeltek, hogy a tisztességes verseny és a korrekt üzletmenet eszközeivel támogassák a lakossági ügyfélkörük és ezen keresztül a magyar gazdaság fejlıdését. Meggyızıdésük, hogy jelen önszabályozásuk – a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit nem helyettesítve, hanem azokat erkölcsi normák figyelembe vételével kiegé-
1
szítve – tovább erısítik az elégedett fogyasztókért folytatott piaci versenyt, a hitelezési szolgáltatások minıségét és eredményességét a lakosság körében. A Kódex aláírói „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel” összhangban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat. A Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerzıdési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek kötelezı érvénnyel alávetették magukat. A Kódex hatálya A Kódex hatálya kiterjed a Kódexet aláíró összes lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, így kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ideértve a lízing-, és faktorcégeket is, valamint a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és nyugdíjpénztárakra is. A továbbiakban „hitelezı”, illetve „hitelezıi gyakorlat” alatt a fenti intézmények teljes köre, illetve azok gyakorlata értendı. A Kódexet aláírók vállalják, hogy az általuk irányított, lakossági hitelezéssel foglalkozó hazai leányvállalataikra nézve is érvényt szereznek a Kódex elıírásainak. A jelen Kódexet aláíró pénzügyi intézmények a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint fogyasztónak minısülı személyek részére végzett hitelezési tevékenységük teljes körében alkalmazzák a rendelkezéseket, továbbá a szolgáltatásnyújtásban részt vevı ügynökeikkel és megbízottaikkal kötött szerzıdésben elıírják az e Kódexben foglaltak betartását. A Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben 1. A felelıs hitelezés általános normáit 2. A szerzıdéskötés elıtti hitelezıi magatartás általános elveit 3. A szerzıdési feltételek futamidı alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat 4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat 5. Végrehajtási eljárások elıtt és alatt alkalmazandó felelıs hitelezıi magatartás elveit
2
I.
A felelıs hitelezés általános normái
A hitelezık maradéktalanul betartják a felelıs hitelezés elveit, különös tekintettel arra, hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem elıtt tartják, hogy a felelıs hitelezés a hitelezı és az ügyfél részérıl is kölcsönösen felelıs, körültekintı eljárást feltételez. A hitelezık a tájékoztatás, az ügyféllel történı kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a felelıs döntés meghozatalában. A hitelezık eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelyezésére törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hitel sikeres visszafizetését is. A hitelezık a) hitelbírálataik során alapvetıen az ügyfeleik hitelezı által megismert teherviselı képességét figyelembe véve hozzák meg hitelengedélyezı döntéseiket. Ezen eljárásuk során megvizsgálják, hogy ügyfeleik várhatóan képesek lesznek-e a szerzıdésszerő visszafizetésére. Csak eszközfedezeti alapon, jövedelem vizsgálat nélküli hitelt - a felmerülı kockázatok gondos mérlegelésével, illetve erre kialakított speciális termékkörökben – korlátozottan nyújtanak. b) Az ügyféligényekhez szabott átlátható termékeket, szolgáltatásokat, kondíciókat és szerzıdési feltételeket alakítanak ki. Az ügyféligények meghatározásánál a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban az olyan fogyasztó magatartását veszik alapul, aki ésszerően tájékozottan, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. c) Ügyfeleiknek a nyújtandó szolgáltatásról korrekt és teljes körő tájékoztatást adnak. A személyes ügyfélkapcsolatokban törekednek arra, hogy ügyfeleik megértsék a számukra ajánlott/értékesített termék kondícióit, és képesek legyenek mérlegelni a benne rejlı kockázatokat. d) Segítik az ügyfeleiket abban, hogy döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozzák meg. A hitelszerzıdés megkötése elıtt a hitelezık vállalják továbbá, hogy az ügyfél számára megfelelı, konkrét hiteltermék kiválasztását követıen kiemelt figyelmet fordítanak azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztırészletének növekedését eredményezhetik, és felhívják ügyfelük figyelmét arra, hogy számoljanak a törlesztı részlet esetleges jövıbeni növekedésével, a hiteltermék kiválasztásánál józan körültekintéssel járjanak el. e) Az ügyféllel szemben együttmőködı, rugalmas, segítıkész bánásmódot tanúsítanak.
3
II.
Szerzıdéskötés elıtti hitelezıi magatartás általános elvei
A hitelezık vállalják, hogy a) Lakossági lakáshitelezési szolgáltatás nyújtása esetén jelen Kódex hatályba lépését követı 6 hónapon belül csatlakoznak „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerzıdéskötés elıtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexrıl” (2001/193/EK) címő ajánláshoz és lehetıség szerint a csatlakozást követıen azonnal alkalmazzák az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket és konkrét gyakorlatot, b) Lehetıvé teszik ügyfeleik számára a saját intézményük eltérı feltételő termékei közötti összehasonlítást. c) Javasolják ügyfeleiknek, illetve leendı szerzıdı feleiknek, hogy a felelıs hitelfelvételi döntéshez fontolják meg a háztartásuk teljes teherviselı képességét, vegyék figyelembe a háztartásukban élık vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendı adóssággal összefüggı teherviselı képességüket is, valamint az ügyfél igénye alapján segítséget nyújtanak az ügyfél, illetve leendı szerzıdı fél teherviselı képességének felméréséhez. d) Felhívják az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplı termékleírásokra, összehasonlítást segítı alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program), valamint átlinkelési lehetıséget biztosítanak azokra. e) Kerülik a nem kifejtı, nehezen érthetı, kizárólag a jogszabályhelyek megjelölésére szorítkozó tájékoztatást. Személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást a hitelezı munkatársa szóbeli magyarázattal is kiegészíti. f) Egyértelmően meghatározzák a pénzügyi szolgáltatások és termékek értékesítése során használt fogalmakat. g) Kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós idıszakot követıen fizetendı törlesztı-részletet ugyanakkora betőmérettel és megegyezı megjelenítésben feltüntetik, vagy gondoskodnak arról, hogy az jól érthetıen elhangozzon. h) Biztosítják, hogy ügynökeik kellı példányszámban rendelkezzenek minden szükséges ügyfél-tájékoztató dokumentummal és rendszeresen, szúrópróba-szerően ellenırzik, hogy ügynökeik a törvényi és belsı elıírásoknak megfelelıen tájékoztatják-e az ügyfeleket. i) Termékek/szolgáltatások körérıl, azok kondícióiról ügyintézıiket/ügyfélszolgálati munkatársaikat/call centeres kollégáikat idıben, megfelelı keretekben felkészítik, hogy valóban hasznos, pontos és érvényes információkkal láthassák el az érdeklıdı ügyfeleiket. j) Nem tekintik az ügyfeleik életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának és egyben mérlegelik, hogy milyen módon nyújthatnak hitelt idısebb ügyfeleiknek, milyen eszközökkel kezelhetik az idıskorból származó hitelezési kockázatokat (pl. további biztosítékok elıírása). k) A hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelızıen meggyızıdnek arról – ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) való szereplés valószínőleg a hitelkérelem elutasításával jár –, hogy ügyfeleik nem szerepelnek-e a KHR-ben, ezzel megkí4
mélve az ügyfeleket a hitelezı részére fizetendı indokolatlan költségektıl. Ennek érdekében felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a KHR-ben való szereplés várhatóan a hiteligénylés elutasításával járna, ezért javasolják az ügyfélnek, hogy amennyiben szükségesnek látja, éljen az évente egyszeri ingyenes adatlekérés lehetıségével. Ha a hitelkérelem valószínőleg elutasított lesz, azt a leggyorsabban közlik az ügyféllel. Ezzel elkerülve a felesleges bizakodást a jövıbeni döntés iránt. l) Megtakarítási termékkel (például unit-linked biztosítással) kombinált hitelek értékesítésekor példával illusztrálva felhívják az ügyfél figyelmét ezen termékek kockázataira, így különösen arra, hogy a megtakarítási rész a várttól kisebb hozama esetén az ügyfél befizetései nem, vagy nem teljesen fogják fedezni a szükséges mértékő törlesztést. m) Amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése (ide nem értve azt az esetet, amikor az ügyfél a hiteligénylést megelızıen köt hitelfelvétel céljából életbiztosítást), akkor erre csak a pozitív hitelbírálatot követıen, a hitelfolyósítás feltételeként kerüljön sor. El kell kerülni, hogy az ügyfél elutasított hiteligénylés esetén is, fölöslegesen kössön életbiztosítást. n) Vállalják, hogy amennyiben lehetséges (pl. nem a termékbe beépített csoportos biztosítások esetén), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság életbiztosítási terméke közül. o) Ha a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél megfizeti, akkor az ügyfélnek lehetıséget biztosítanak, hogy megismerje az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét. Biztosítják továbbá az ügyfél számára, hogy az elkészült értékbecslés egy példányát, vagy az abból készült kivonatot megtarthassa. p) Amennyiben a hitelhez állami kamattámogatás, vagy állami kezesség járul, tájékoztatják az ügyfelet a támogatás, illetve kezesség igénybe vételérıl, annak mértékérıl, feltételeirıl, illetve a támogatott hitel visszafizetése során tanúsított, a vállalt feltételeket nem teljesítı, nem szerzıdésszerő magatartás következményeirıl. q) Vállalják, hogy a szerzıdı ügyfelek jóváhagyó, illetve tájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozatainak rögzítése során gondoskodnak arról, hogy az ügyfél szándéka egyértelmően azonosítható legyen, a nyilatkozat egy aláírt példányát átadják az ügyfélnek. A különbözı nyilatkozatok (pl. a személyes adatok kezelésére, a KHRtájékoztatásra, a közvetlen üzletszerzés keretében történı megkereséshez való hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat, kockázatfeltáró nyilatkozat) egy lapon történı megtétele akkor elfogadható, ha az ügyfélnek lehetısége van megjelölni, hogy mihez adja hozzájárulását, mely kérdés tekintetében teszi meg nyilatkozatát. r) Legkésıbb a szerzıdés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy van-e az ügyfélnek – akár jogszabályi elıírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján – lehetısége a szerzıdés díjmentes felmondására. s) A szerzıdés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetıséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történı egyösszegő törlesztésére. t) Felhívják a szerzıdés megkötésében közremőködık figyelmét arra. hogy a hitelezı által a késıbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt.
5
III.
A szerzıdési feltételek futamidı alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok
A hitelezık vállalják, hogy a) a lakossági hitel-, illetve kölcsönszerzıdésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezık egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti titkot tartalmazhat, ezért nem nyilvános, de azt a PSZÁF kérésére, annak rendelkezésére kell bocsátani. b) az Árazási Elvek jelen Kódexben meghatározott okok figyelembe vételével – az adott hitelezı sajátosságai alapján – tartalmazzák a legfontosabb elıre látható árazási szempontokat, amely a szerzıdésekben alkalmazott kamat, díj és költség módosítására hatással lehet. c) A szerzıdésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró – jelen Kódexben meghatározott, a hitelezı által alkalmazott – ok-listát nyilvánosságra hozzák. d) A szerzıdés szerint egy évet meg nem haladó futamidejő – és automatikusan nem megújítható – hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerzıdéses feltételeket a hitelezı egyoldalúan nem fogja módosítani. e) Érvényesítik az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvezı irányú változását is a szimmetria elvének megfelelıen. f) Az átláthatóság biztosítása érdekében a deviza alapú hitelek folyósítása és törlesztése esetén alkalmazott aktuális árfolyamot és az MNB deviza középárfolyamtól való eltérést visszakereshetıen is nyilvánosságra hozzák. Ennek megfelelıen - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi intézmény egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerzıdésben, vagy pénzügyi lízingszerzıdésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak. Az alábbiakban megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a fogyasztói kölcsönszerzıdés kamat-, díj- vagy költségelemének módosítását. Az alábbiakban meghatározott, a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerzıdés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról.
Ok-lista 1. A hitelezık vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan. 1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) a hitelezı – hitel-, és pénzügyi lízingszerzıdés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintı – tevékenységére, mőködési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kap6
csolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezıre kötelezı egyéb szabályozók megváltozása; b) a hitelezı – hitel-, és pénzügyi lízingszerzıdés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintı – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelezı tartalékolási szabályok változása; c) kötelezı betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása a) a hitelezı forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetıségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: • Magyarország hitelbesorolásának változása, • az országkockázati felár változása (credit default swap), • jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, • a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, • a Magyar Állam vagy a hitelezı által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történı elmozdulása, • •
refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külsı hitelminısítı szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a hitelezı lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása a) Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történı átsorolása a hitelezı vonatkozó jogszabályi elıírásoknak megfelelı eszközminısítési szabályzata, vagy belsı adósminısítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetıképességi stabilitásában bekövetkezı változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történı átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. b) A hitelezı vonatkozó jogszabályi elıírásoknak megfelelı eszközminısítési szabályzata, vagy hitelezı belsı adósminısítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. c) A hitelezık vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerzıdési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. d) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. 2. A hitelezık vállalják, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek. 3. A hitelezık vállalják, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események – hirtelen bekövetkezı nagyfokú pénz- és tıkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A hitelezık vállalják
7
továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejő tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozzák.
8
IV.
Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások
A hitelezık vállalják, hogy a) Kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési idıszak meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni. b) Az érintett ügyfélkörüket megfelelıen – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatják az elérhetı, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekrıl. c) Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidı meghosszabbítása esetén a törlesztırészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidı miatt a fizetendı hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében bemutatják a törlesztırészlet alakulását. d) Az ésszerőség és a hitelezı üzletpolitikájának lehetıségein belül ügyintézıik – az automatikus elutasítás helyett – minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdı ügyfelek számára a szerzıdések módosítása során. e) Lehetıvé teszik a devizaalapú hitelek forintra történı átváltásának lehetısége mellett e hitelek devizában való egyösszegő törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amenynyiben erre az ügyfelek részérıl igény mutatkozik.
9
V. A végrehajtási eljárás elıtt és alatt alkalmazandó felelıs hitelezı magatartás elvei Az ügyfél fizetési késedelembe esésének azonnali, gyors felismerése és az arra való megfelelı reakció mindkét szerzıdéses fél érdeke. Az ügyfélnek azért, mert a felhalmozott hátralék egyrészt befolyással lehet hitelképességére, másrészt a hátralékos tartozás a szerzıdése felmondásához, végsı soron otthona (mint ingatlanfedezet) elvesztéséhez is vezethet. A hitelezınek pedig azért érdeke, mert az ügyfél késedelmére nem idıben történı reagálás megnehezítheti a tartozás behajtását. A követeléskezelés során a hitelezık az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelıen járnak el, a méltányosság szem elıtt tartásával. 1. Ennek megfelelıen a hitelezık vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetıség szerinti megelızése érdekében: a) amint az ügyfél fizetési késedelembe esik, a belsı szabályzatukban foglalt határidın belül felveszik vele a kapcsolatot (telefonon, írásban) annak érdekében, hogy megoldást találjanak arra, miként tudná az ügyfél késedelmes tartozását kiegyenlíteni. b) Amennyiben az elsı kapcsolatfelvétel nem volt sikeres, minden, általában elvárható lépést megtesznek, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljenek, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. c) Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél részérıl történı együttmőködési hajlandóság esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetısége legyen az önkéntes teljesítésre. Eljárásuk során a hitelezık figyelembe veszik az ügyfél aktuális fizetıképességét és korábbi fizetési fegyelmét. d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét − a teljes fennálló tartozás összegére, − a fizetendı kamatra, a késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nı, − a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történı jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére. Az ügyfél számára be kell mutatni a magatartása várható jogkövetkezményeit. 2. Abban az esetben, ha a fenti eljárás lefolytatása ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem elkerülhetı, a hitelezık végrehajtási eljárásuk során az alábbiak betartásával járnak el: a) végrehajtás során együttmőködnek az adóssal, hogy helyzete valamilyen módon rendezésre kerüljön, ennek keretében lehetıség szerint együttmőködnek a helyi önkormányzatokkal is. b) A tartozás követeléskezelınek, vagy végrehajtásra történı átadásakor a követelt öszszeg megnevezése mellett a tıke, kamat, késedelmi kamat és egyéb díjtételek öszszegeit tételesen is megjelenítik. c) Megtiltja, hogy az adott hitelezı alkalmazottja és azzal egy háztartásban élı közeli hozzátartozója az adott hitelezı által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként részt vegyenek.
10
d) Ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerzıdésben biztosítják az ügyfélnek, hogy mielıtt a hitelezı élne a vételi joggal, legalább 90 napot biztosítanak az adósnak, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. e) A saját maguk vagy a velük szerzıdésben álló, a követeléskezelés folyamatában részt vevı vállalkozások által történı fedezet-értékesítés során, a fedezetül szolgáló ingatlanokat nyilvánosan értékesítik. f) A fedezet értékesítését követıen ésszerő határidın belül elszámolnak az adóssal a befolyt vételárral.
VI.
Záró rendelkezések
A felelıs hitelezés korrekt magatartást követel meg mind a hitelezık, mind ügyfeleik részérıl, mely együttmőködésben az aláíró hitelezık elıl kívánnak járni. A felelıs hitelezésnek elengedhetetlen eleme – a hitelnyújtó felelıs és tisztességes magatartása mellett – a felelıs hitelfelvétel abban az értelemben, hogy a hitelezık a leendı ügyfelek által adott helyes és teljes körő információktól függenek tevékenységük során. A leendı hitelfelvevık hozzák meg a végsı döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadják-e a hitel-ajánlatot, és melyik termék felel meg igényeiknek a legjobban. A hitelezık meggyızıdése, hogy a felelıs hitelezés során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerően tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, ezért a hitelezıknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elı kell segíteniük a felelıs fogyasztói döntéshozatalt. Kiemelt jelentısége van a kölcsönfelvevık magatartásának a kölcsön felvételét követıen is, ezért nem mellızhetı a hitelezı és az ügyfele közötti rendszeres kommunikáció és együttmőködés a hitel teljes futamideje alatt. A Kódex aláírását követı két éven belül, vagy jogszabályváltozás, gazdasági, piaci körülmények lényeges változása esetén, valamint a Felügyelet vagy a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére a Kódex felülvizsgálatra kerül. A Kódex a Hpt. 210.§-ának módosításával egyidejőleg lép hatályba. A hitelezık vállalják, hogy a Kódex hatályba lépéséig, de legkésıbb 2009. december 1. napjáig fenntartják a 2009. július 17. napján a Kormányzat, a Magyar Bankszövetség képviselıi, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke részvételével tartott megbeszélésen vállalt módosítási moratóriumot. Budapest, 2009. szeptember hó „16„ napján Aláírások:
11
4. sz. melléklet
Adatvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy; 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. különleges adat: a) faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 4. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; 5. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri; 6. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; 7. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; 8. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; 9. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele; 10. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
11. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából; 12. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából; 13. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; 14. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; 15. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi.
