Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. Tel: (52)531-557 Fax: (52)535-921 Cégjegyzék sz.: 09-02-000063 Hajdú-Bihar megyei Cégbíróság
Ssz: 2. PSZÁF engedély: EN-I-466/2011.(2011.04.19)
ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT
Az igazgatóság a 22/2015. sz.(I. 31.) határozatával jóváhagyta és 2015. 02. 01.-i hatállyal érvénybe helyezi.
I.
ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban Hpt.) 271. §-a előírja, hogy a hitelintézet egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról. A Hpt. 276. §-a szerint a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatába foglalni. A takarékszövetkezet 2009. szeptember 23. napján aláírta a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, továbbá az aktualizált, 2015. 02. 01.-től hatályos Magatartási Kódexnek is kötelező érvénnyel alávetette magát. Jelen szabályzat a Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános üzleti feltételeit (általános szerződési feltételeit) tartalmazza 1. Az Üzletszabályzat hatálya 1.1. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni - jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - és az ügyfelek minden olyan üzleti kapcsolatára, amely során a Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXXVII. törvénynek továbbiakban Hpt. - megfelelően. 1.2. A jelen Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekre, az azokra vonatkozó üzletági szabályzatok és/vagy általános szerződési feltételek rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket sem az előbbiek, sem pedig az ügyfelekkel kötött szerződések nem szabályoznak másként, az Üzletszabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.3. Az Üzletszabályzat alkalmazásában Ügyfél az a belföldi vagy külföldi illetőségű vállalkozás, vagy más szervezet vagy nagykorú, illetve törvényes képviselője jóváhagyása mellett 14. életévét betöltött kiskorú természetes személy, amely, illetve aki számára a Takarékszövetkezet tevékenysége körében szolgáltatást nyújt, vagy akivel bármilyen kockázati kapcsolatba kerül. 1.4. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Amennyiben valamely kérdésről sem az Üzletszabályzat, sem a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyv (2013.évi V. tv.) megfelelő rendelkezései az irányadóak. 1.5. Amennyiben a Takarékszövetkezet az egyes bankügyletek vonatkozásában nemzetközi szerződéseket, szabályokat (szokványokat) alkalmaz, akkor az azok mindenkor aktuális verzióiban foglaltak az irányadók. Ilyenek "A beszedésekre vonatkozó egységes szabályok” (Uniform Rules for Collections)", illetve "Az okmányos meghitelezés egységes szokásai és gyakorlata (Uniform Customs and Practice for Documentary Credits) 1.6. A Takarékszövetkezet és az Ügyfelek közötti kapcsolatokban mindenkor a magyar jog hatályos rendelkezései az irányadóak.
2
2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága Az általános üzleti feltételek nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az ügyfelek számára nyitva álló takarékszövetkezeti helyiségben hozzáférhetők. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Takarékszövetkezet honlapján (www.fonixtakarek.hu). A Takarékszövetkezet kívánságra bárkinek díjtalanul rendelkezésre bocsátja üzleti feltételeit. 3. Az Üzletszabályzat módosítása 3.1. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatát jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. 3.2. Az Üzletszabályzat módosítását, annak hatálybalépése előtt legalább 15 nappal korábban a takarékszövetkezetben az ügyfelek tájékoztatására szolgáló hirdetőtáblán kell kifüggeszteni. Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépésig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni. 3.3. Az Üzletszabályzat módosítása a hatálybalépéstől kezdve vonatkozik a hatályban lévő szerződésekre is. 3.4. Amennyiben az Ügyfél a módosítást nem fogadja el, a takarékszövetkezet jogosult az ügyféllel korábban megkötött szerződéseit az egyes szerződésekben meghatározott határidővel, illetve ilyen szerződési rendelkezés hiányában 15 napos határidővel felmondani. A felmondás ideje alatt a szerződés eredeti feltételek szerint él tovább. 4. Kapcsolattartás a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között 4.1. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásokról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra késedelem nélkül kötelesek felhívni. 4.2. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy jogi státuszát érintő változás történt (ideértve a tulajdonosi szerkezet, az alaptőke legalább 10%-át érintő változását is), elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott, vagy ha azt jogszabály írja elő. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg a változást az Ügyfél írásban, a Takarékszövetkezet számára be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Takarékszövetkezet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak. A Takarékszövetkezet értesíti érintett Ügyfeleit, ha a velük kapcsolatban álló szervezeteinek címe megváltozik. 4.3. Az Ügyfél köteles megadni minden, a személyével és az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyet a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez, illetve a Takarékszövetkezet fennálló kockázatának folyamatos figyelemmel kíséréséhez szükségesnek tart.
3
4.4. A Takarékszövetkezet minden olyan Ügyfele, amelyek felé a Takarékszövetkezet a Hpt. szerint kockázatot vállalt köteles a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést. A konszolidált beszámolót készítő vállalkozás köteles konszolidált beszámolóját is benyújtani. Egyéb rendszeres információ-szolgáltatási igényről a vonatkozó szerződések rendelkezhetnek. 4.5. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges kárért. 4.6. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 4.7. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) az Ügyfél rendelkezésének megfelelően a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek adja át, vagy az általa megadott címre küldi. Ilyen cím hiányában a Takarékszövetkezet az általa ismert címre küldi az iratokat. 4.8. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. 4.9. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya a takarékszövetkezet birtokában van és a küldeményt a takarékszövetkezet postakönyve tartalmazza és a posta az átvételt körbélyegzővel vagy egyéb módon igazolta, illetve az elküldést postai alkalmazott kézjegyével ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja. 4.10. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet az adott helyzetben általában elvárható módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és kockázatára. 4.11. A takarékszövetkezet által küldött írásos értesítéseket a postára adást követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Takarékszövetkezethez címzett írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. 4.12. A Takarékszövetkezet Általános Üzletszabályzatának, szolgáltatási kondícióinak változásairól Ügyfeleit Hirdetmények útján, a székházában, illetve az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztése útján értesíti. A Takarékszövetkezet a vele elektronikus úton kapcsolatban álló ügyfelei tájékoztatására hirdetményeit elektronikus úton is elérhetővé teszi. A Takarékszövetkezet a jelen szabályzat, illetve egyéb üzletszabályzatai változásait legalább 15 nappal a módosítás hatályba lépése előtt közzéteszi.
4
4.13. A takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. 4.14. Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor kivonatot köteles küldeni az ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást a szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást (ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét). 4.15. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni. 4.16 A Takarékszövetkezet a bankszámlákon történő jóváírásokról és terhelésekről papíralapú vagy e-mail formában számlakivonattal értesíti az Ügyfeleit. A számlakivonatot a Takarékszövetkezet pénzforgalmi számlák esetében legkésőbb a teljesítést követő munkanapon, lakossági számlák esetén pedig legalább havonta egyszer (kivéve ha az ügyfél másként nem rendelkezik) amennyiben történt forgalmazás az adott hónapban a bankszámlán - az Ügyfél rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az Ügyfél a számlakivonat kézhezvételétől számított 60 napon belül (számlakivonatra, illetve mellékleteire) írásban észrevételt nem tesz, a Takarékszövetkezet úgy tekinti, hogy az abban foglaltakat az Ügyfél elfogadta. 4.17 A Takarékszövetkezet az ügyfél által felvett hitelekről évente egy alkalommal egyenlegértesítőt küld, illetve személyes megjelenés esetén átad. Személyes megjelenés esetén az átvételt az ügyfél aláírásával igazolja. 4.18 A Takarékszövetkezet a jelen szabályzat előírásainak betartása mellett jogosult az ügyfelek számlaszámainak megváltoztatására is. 5. Megbízások benyújtása és teljesítése 5.1. A Takarékszövetkezet megbízásokat - az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott lehetőségek hiányában - csak az e célra rendszeresített nyomtatványokon fogad el. 5.2. A megbízásnak egyértelműen tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. 5.3. A nem postai úton továbbított megbízásokat a Takarékszövetkezet a szolgáltatásokra vonatkozó speciális megkötések figyelembevétele mellett csak a meghirdetett Ügyfélforgalmi órák alatt veszi át tárgynapi teljesítésre. Az ezen idő után érkezett küldeményeket a megbízás teljesítésének szempontjából a következő munkanapon érkezettnek kell tekinteni. 5.4. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel fennálló szerződésére tekintettel - amennyiben azt az ügyletre vonatkozó szabályai lehetővé teszik - elfogadhatja a megbízások személyes, illetve postai úton történő benyújtásán kívül a megbízások távadatátviteli úton, szabványos elektronikus üzenet formájában, valamint telefaxon keresztül történő továbbítását is, utólagos, cégszerű írásbeli megerősítés mellett, amennyiben egyéb, az Ügyféllel kötött szerződés másképpen nem rendelkezik.
5
5.5. A Takarékszövetkezet nem felel azokért a károkért, amelyek a telefax igénybevétele során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredményeként keletkeznek, ha egyébként a hiba elhárításáért az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtette. A Takarékszövetkezet azokért a károkért sem vállal felelősséget, amelyek a teljesítéshez szükséges adatok Ügyfél általi téves vagy hiányos megadásából keletkeztek. 5.6. A Takarékszövetkezet az elektronikus úton befogadott megbízást, közleményt teljes értékű írásbeli bejelentésként kezeli, ha az az Ügyféllel kötött szerződésben előírt összes szükséges információt tartalmazza. 5.7. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásait akkor teljesíti, ha a tőle elvárható gondos vizsgálat után úgy találja, hogy a megbízás formailag és tartalmilag megfelel a vonatkozó jogszabályi, illetve Takarékszövetkezeti belső előírásoknak, valamint a megbízáson feltüntetett aláírás(ok) megegyez(nek) az Ügyfél által a Takarékszövetkezethez bejelentett aláírásra jogosult személyek aláírás mintájával, valamint az aláírás módja (együtt vagy külön) megfelel az aláírás bejelentő kartonon az Ügyfél által rögzített feltételeknek. Elektronikus úton benyújtott megbízások esetében aláírás vizsgálat során a Takarékszövetkezet az Ügyfél által az erre a célra rendszeresített Adatlapon meghatározott, a bankszámla felett elektronikus úton rendelkezni jogosult személyek esetében kiadott aláírási jelszó, valamint az aláírási pontszám megfelelését együttesen ellenőrzi. 5.8. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízást abban az esetben teljesíti, ha annak fedezete a terhelendő bankszámlán biztosítva van. 5.9 Ha az Ügyfél számláján a megbízások fedezete nem áll rendelkezésre, akkor a fedezetlen tételeket sorba állítási szerződés megléte esetén a fedezet biztosításáig, legfeljebb azonban a szerződésben meghatározott időpontig, de legfeljebb 35 napig a Takarékszövetkezet sorba állítja. Sorba állítási szerződés hiányában a fedezetlen megbízásokat a vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározott eseteket kivéve a könyvelési nap végén a Takarékszövetkezet törli. Ha a takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja, a visszautasítás okát közli és az okmányokkal vagy ellenjegyzéssel ellátott papíralapú megbízások esetén a megbízást és az okmányokat visszaküldi, egyéb papíralapú és elektronikusan benyújtott megbízások esetén a visszautasításról szóló értesítést küld. Ha az Ügyfél a megbízásnak meghatározott időpontban való teljesítését igényli vagy az általános gyakorlattól eltérő teljesítést kíván, a megbízáson erre a Takarékszövetkezet figyelmét fel kell hívnia. 5.10. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a téves adatközlés felismerhető volt, vagy a megbízást hiányosan vagy nem a Takarékszövetkezetnél bejelentett módon aláírva állították ki. A helyesbítés, illetőleg adat-kiegészítés csak írásban, új megbízás benyújtásával tekinthető érvényesnek. 5.11. A Takarékszövetkezet a jogszabályba ütköző megbízások teljesítését megtagadhatja akkor is, ha azok teljesítésére szerződésben korábban kötelezettséget vállalt. 5.12. A Takarékszövetkezet a megbízás teljesítésének módját, ha az a megbízásban, vagy az Ügyféllel kötött szerződésben külön megjelölve nincs, maga választja meg és a költségekkel az Ügyfelet megterheli.
6. Fizetési kötelezettség teljesítésének helye és ideje A Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye a Takarékszövetkezet adott ügyben ügyintézésre illetékes egysége, illetve a Takarékszövetkezet megbízásából eljáró, a Takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatban álló partnerek üzlethelyisége. A Takarékszövetkezet javára történő bármely fizetés (pld. postai befizetés, betételhelyezés, törlesztés, stb.) teljesítésének időpontja az a nap, amelyen az összeg a Takarékszövetkezet számlájára megérkezik, illetve a pénztárba befizetik, kivétel ha kötelezően alkalmazandó jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
7. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek 7.1. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, díjat, a Takarékszövetkezet pedig az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnél elhelyezett pénzeszköz után a szerződésben meghatározott esetekben kamatot (a továbbiakban együtt ellenérték) fizet. A szolgáltatás teljesítése során a Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel, az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit, (postaköltségek, tranzakciós díj, hitelbírálati díj, biztosíték átértékelési díj, szakértői díjak, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.) illetve díjait az Ügyfélre terhelni. 7.2. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére nyújtott szolgáltatásai, szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez más személyek, szolgáltatók közreműködését is igénybe veheti. A Takarékszövetkezet a saját nevében, de az Ügyfél javára igénybevett/megvásárolt szolgáltatások (közvetített szolgáltatás) ellenértékét jogosult – a közvetített szolgáltatásról kiállított számlával - az Ügyfélre áthárítani. 7.3. A bankszolgáltatások ellenértékének mértékét a Takarékszövetkezet érvényes kondícióit Hirdetményei tartalmazzák, amelyeket a Takarékszövetkezet az ügyfélforgalom részére nyitva álló saját vagy a megbízása alapján szolgáltatást nyújtó partnerei üzleti helyiségeiben kifüggeszt. További tájékoztatási lehetőségként a Takarékszövetkezet az Ügyfelei részére nyilvános elektronikus rendszereiben is lehetőség szerint közzéteszi Hirdetményeit. A Kondíciós listától vagy Hirdetménytől eltérő szolgáltatási ellenértékről, az ellenérték módosításának feltételeiről, illetve körülményeiről a Takarékszövetkezet és az Ügyfél az egymással kötött szerződésben rendelkezhetnek. 7.4. A Takarékszövetkezet által a megbízás teljesítése során igénybevett belföldi és külföldi közreműködő Pénzintézet által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik. 7.5. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfeleknek az ügyleti kamaton felül a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell fizetniük. 7.6. A Takarékszövetkezet a saját tévedésén alapuló jóváírást vagy terhelést az Ügyfél rendelkezése nélkül is helyesbítheti és erről az Ügyfelet értesíti. A Takarékszövetkezet saját tévedésének helyesbítése költségmentes. 8. Egyoldalú szerződésmódosítás 8.1 .Fogyasztónak minősülő Ügyfélnek nyújtott hitel esetén az egyoldalú módosításra irányadó szabályok
7
8.1.1. A Hitelintézet az Adós számára hátrányosan kizárólag a Szerződésben megállapított hitelkamatot, kamatfelárat, költséget és díjat módosíthatja egyoldalúan. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 8.1.2. Az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet. 8.1.3. Ha a Szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Szerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti. 8.1.4. A Hitelintézet a Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként, a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. 8.1.5. A Hitelintézet a Szerződés futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) a hitelkamatot legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 8.1.6. Ha a Hitelintézet a 8.1.5. pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja 8.1.7. A Szerződés kamatfeltételeinek módosítása esetén a Hitelintézet - a 8.1.8 pont szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón tájékoztatja az Adóst a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 8.1.8. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Hitelintézet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. 8.1.9. A Hitelintézet a Szerződésben megállapodott költségeket azok felmerülésekor, a díjakat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A Szerződésben megállapodott díjakat a Hitelintézet legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 8
8.1.10. Díj vagy költség módosítás esetén a módosítást a Hitelintézet a hatálybalépést megelőző legalább 30 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli a fogyasztóval a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 8.1.7.b) pontja szerinti tájékoztatást 8.1.11. Ha a Szerződés eltérően nem rendelkezik a Hitelintézet a 8.1.1. pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst papíron vagy más tartós adathordozón. A közlési határidő nem, vagy késedelmes teljesítése – a fogyasztó számára hátrányos módosítás esetén – jogvesztő. 8.1.12. A Szerződés kamatfeltételeinek, díj vagy költség elemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a Hitelintézet egyidejűleg az Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi honlapján. 8.1.13. A Hitelintézet az Adós számára nem hátrányosan bármikor módosíthatja egyoldalúan az Adóssal kötött Szerződés feltételeit. 8.1.14. A 8.1.10 pontban írt szabályok nem vonatkoznak a Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre. 8.1.15. A Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret Ügyleti Kamata és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - az Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően, legkésőbb a 8.1.11. pontban írt időpontban köteles tájékoztatni az Adóst papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a fizetési kötelezettség új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 8.1.16. Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén, kamatot, díjat vagy egyéb költséget érintő, egyoldalú, ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni. 8.1.17. Ha az új kamatperiódusban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az Adósra hátrányosan változik, az Adós jogosult a Szerződés költség- és díjmentes felmondására. Az Adósnak a Felmondást a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal közölnie kell a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az Adós fennálló teljes tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézetnek megfizesse. 8.1.18. Ha az Adós írásban a Szerződést nem mondja fel, vagy a Szerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást az Adós általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Hitelintézet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű Ügyeleti Kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Ügyleti Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 8.1.19. A fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az Adós a Szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha az Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ebben az esetben a Hitelező az Adós által írásban a módosítás hatálybalépése előtt benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. 9
8.1.20. Az Adós a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja egy hónapos felmondási idővel. 8.2. Az egyoldalú módosításra irányadó szabályok a Fogyasztónak nem minősülő Ügyféllel kötött Szerződések esetén 8.2.1. A Takarékszövetkezet jogosult a fenti 8.1 pont alá nem tartozó Szerződésben (a jelen pontban a továbbiakban: Egyéb Szerződés) kikötött kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződéses feltételt az Ügyfél számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani az Oklistában, továbbá azon felül az Általános Szerződési Feltételekben illetve Szabályokban valamint az egyedi szerződésben rögzített egy-vagy több feltétel (a továbbiakban: „Egyéb Feltételek”) megváltozása, bekövetkezése/felmerülése alapján. 8.2.2
Az Egyéb Szerződés kamatot, díjat érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen, egyoldalú módosítását, annak hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezet hirdetményben teszi közzé. Az Ügyféllel kötött Egyéb Szerződés egyéb feltételeit érintő egyoldalú, Egyéb Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a Takarékszövetkezet legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, hirdetményben teszi közzé.
8.3
Oklista
8.3.1 A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) a Takarékszövetkezet – a Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; b) a Takarékszövetkezet – Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; c) a kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 8.3.1
a) b) c) d) e) f)
A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár változása (credit default swap), jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve 10
g)
kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a Takarékszövetkezet a lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
8.3.2 Az Ügyfél kockázati megítélésének megváltozása a) Az Ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. b) A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve Ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. c) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. 8.4
Az egyoldalú módosításra vonatkozó közös szabályok 8.4.1
A Takarékszövetkezet az egyoldalú szerződésmódosítás során a Szerződésben meghatározott költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emeli.
8.4.2
A Takarékszövetkezet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Takarékszövetkezet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
8.4.3
A Takarékszövetkezet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. A Takarékszövetkezet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, hirdetményben teszi közzé.
8.4.4
Az Ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik, kamat-, díj-, vagy költségelem milyen mértékben változik. A Takarékszövetkezet a tájékoztatás keretében megjelöli továbbá a módosítás alapjául szolgáló okot is.
8.4.5
Vis maior események - hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok 11
bekövetkezése esetén a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött Szerződés kamat-, díj-, vagy költségelemét a fenti 8.1., 8.2. pontokban foglaltakon túlmenően is jogosult átmenetileg, a zavarok fennállásáig egyoldalúan módosítani. Ezen egyoldalú módosításról - annak alkalmazásával egyidejűleg - a Takarékszövetkezet a Felügyeletet értesíti, és azt nyilvánosságra hozza. 8.4.6
8.5
A Takarékszövetkezet a fenti 8.3. pontban felsorolt, az adott kamat-, díj-, vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is köteles érvényesíteni, azaz a feltételek, körülmények kedvező változása esetén az érintett kamat-, díj-, és/vagy költségelemet megfelelően csökkenteni.
Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével 8.5.1
A fenti 8.1. – 8.4. pontokon túlmenően a Szerződés és annak mellékletei csak a Szerződő Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Szerződést, vagy annak mellékleteit érintő - az Ügyfél által kezdeményezett - módosítás esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél felé módosítási díjat számít fel, melynek mértékét a a Takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza, s amelyet az Ügyfél a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles a Takarékszövetkezet részére megfizetni.
8.6. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó keretszerződés) módosítására vonatkozó külön szabályok 8.6.1. A Keretszerződés módosítását a Takarékszövetkezet megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti.
Keretszerződés
(továbbiakban
a módosítás hatálybalépését
8.6.2. A Keretszerződés módosításának 8.6.1 pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a Takarékszövetkezetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani. 9. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek 9.1. A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolat fennállása alatt bármely időpontban és valamennyi követelése tekintetében jogosult az Ügyféltől megkövetelni, hogy nyújtson megfelelő biztosítékot, illetve, hogy a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amilyen mértékben az a Takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A fenti kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.
12
9.2. A biztosítékok kikötésekor a Takarékszövetkezet jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el. A Takarékszövetkezet szerződést biztosító mellékötelezettségként különösen zálogjogot, óvadékot, kezességet, illetve garanciát, fogad el. 9.3. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Takarékszövetkezet által kért kiegészítésének megtörténtéig a Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni. 9.4. A Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött valamennyi vagyontárgy, jog vagy követelés a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál függetlenül attól, hogy a követelés hitelnyújtásból vagy egyéb üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra az adott Ügyféllel szembeni követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott a Takarékszövetkezetre. 9.5. Az Ügyfél bármely vagyontárgya, joga vagy követelése, amely a Takarékszövetkezettel fennálló üzleti kapcsolata során a Takarékszövetkezet birtokába jut, külön biztosítéki szerződés nélkül is zálogként, óvadékként szolgál a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szembeni követelései biztosítékául. 9.6. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról és megőrzéséről, a biztosítékul szolgáló követelések érvényesíthetőségéről. A biztosíték értékében, érvényesíthetőségében bekövetkezett változásokról az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezetet haladéktalanul tájékoztatni. 9.7. Az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyait, hitelből beszerzett eszközeit a Takarékszövetkezettel kötött szerződésben előírt módon vagy ilyen hiányában minden kár esetére teljes értékben köteles biztosítani, valamint értesíteni a biztosítót a vagyontárgy elzálogosításáról és az értesítésben a Takarékszövetkezetet teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként megjelölni a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, felhívására köteles a biztosítási kötvényt és a biztosítási díj megfizetését igazoló okmányokat a Takarékszövetkezet részére bemutatni, átadni. A Takarékszövetkezet a biztosító által átutalt kártalanítási összeget követelésének esedékessége (lejárata) előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani. A kártalanítási összeggel nem fedezett követelés változatlan feltételekkel fennmarad. A biztosítási összegnek a Takarékszövetkezet követeléseit meghaladó része az Ügyfelet illeti. 9.8. Az Ügyfél jogosult és köteles a használatában levő, a Takarékszövetkezet javára lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni. 9.9. A Takarékszövetkezet jogosult - a helyszínen is - ellenőrizni, hogy követelésének a fedezete és biztosítéka megfelelő-e, továbbá hogy a biztosítékul lekötött vagyontárgyakat az Ügyfél rendeltetésszerűen kezeli vagy üzemelteti-e, megőrzéséről gondoskodik-e. 9.10. Amennyiben az Ügyfél a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Takarékszövetkezet jogosult közvetlenül eljárni az Ügyfél helyett, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást. 9.11. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni bármely biztosítékból eredő jogát, az Ügyfél érdekeinek lehetséges figyelembevételével. 13
9.12. A Takarékszövetkezet az Ügyfél bankszámlája terhére a jogszabály által előírt sorrendiséget figyelembe véve az Ügyfél rendelkezése nélkül is jogosult az esedékes lejárt követeléseit érvényesíteni, illetve tartozásaival szemben beszámítással élni. 9.13. Ha az Ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szemben egy időben több tartozása áll fenn és az Ügyfél teljesítése csak részben fedezné a tartozásokat, a Takarékszövetkezet eltérő megállapodás hiányában szabad belátása szerint, a régebben lejárt vagy a kevésbé biztosított követelés fedezetére fordíthatja a befolyt összeget. 9.14. Ha a biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy a követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni és az így kapott összegeket biztosítékként kezelni. Ha ez nem szükséges, a Takarékszövetkezet jóváírja vagy átutalja az ellenértéket az Ügyfél számlájára. 9.15. Ha az Ügyfél valamely esedékessé vált fizetési kötelezettségének a Takarékszövetkezet írásbeli felhívása ellenére a Takarékszövetkezet által kitűzött ésszerű határidőn belül nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet jogosult valamennyi fennálló követeléséhez kapcsolódó jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani és az azokból származó követeléseket esedékessé tenni. 9.16. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden kiadás, költség az Ügyfelet terheli. 10. A Takarékszövetkezet felelőssége 10.1. A Takarékszövetkezet a megbízások és az Ügyfeleivel megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges figyelembevételével, az adott helyzetben általában elvárható módon jár el. 10.2. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására a Takarékszövetkezetnek nincs lehetősége (vis maior). 10.3. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a megbízások teljesítésébe bekapcsolt Takarékszövetkezetekért és egyéb a pénzforgalom lebonyolításában közvetítőként résztvevő társaságokért még akkor sem, ha azokat nem Ügyfele megbízásából, de Ügyfele megbízásának végrehajtása érdekében vonta be a lebonyolításba. 10.4. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a posta, a futárszolgálat mulasztásaiért, az okmányok továbbítása során az esetleges elvesztéséért, késedelmes kézbesítéséért. 10.5. A Takarékszövetkezet nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért. 10.6. A Takarékszövetkezet a továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok, az aláírások valódiságáért, azok esetleges időközi módosításáért, jogi tartalmáért. 10.7. A Takarékszövetkezet okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit személyazonosság vagy képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányok megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Takarékszövetkezet az adott helyzetben általában elvárható módon vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget. 14
10.8. A Takarékszövetkezet felelősségének a fentiek szerinti korlátozása nem érinti a Takarékszövetkezetnek azt a felelősségét, amelyet a Polgári Törvénykönyv szerint szerződésben érvényesen nem lehet kizárni. 10.9. Nem felel a takarékszövetkezet a működésének megzavarásából eredő kárért, ideértve a banküzem karbantartás és fenntartásával kapcsolatos működést, valamint ha a takarékszövetkezet jelentős ok miatt, meghatározott napon vagy ideig beszünteti vagy korlátozza működését. 11. Jogviták rendezése A Felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegyezéssel törekszenek rendezni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor bármelyik fél bírósághoz fordulhat. 12. Panaszkezelés A Takarékszövetkezet köteles a hozzá közvetlenül benyújtott panaszüggyel érdemben foglakozni. Köteles továbbá az ügyféltől vagy a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni. 13. Információadás az Ügyfélről 13.1. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel való kapcsolata során tudomására jutott, banktitoknak minősülő információkat a jogszabályi előírásoknak megfelelően banktitokként kezeli és azokat az Ügyfél írásbeli meghatalmazásában megjelölt esetekben és kereteken túl csak a jogszabályban meghatározott esetekben és személyeknek köteles a szükséges mértékben felfedni. 13.2. A Takarékszövetkezet információt - az olyan összesített adatok szolgáltatásán túl, amelyekből az egyes Ügyfelek személye, üzleti adatai nem állapíthatók meg - kizárólag az Ügyfél írásbeli felhatalmazása alapján nyújt. A felhatalmazásban minden esetben meg kell jelölni az adandó információ tartalmi körét, esetleges időbeli korlátait, az információ címzettjét és célját. 13.3. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön felhatalmazása nélkül jogosult - a banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével - harmadik személy részére bankinformációt adni. A bankinformáció az Ügyfélre vonatkozó nyilvános információkat, a számlavezetés tényét, valamint az Ügyfél és a Takarékszövetkezet kapcsolatának általános jellemzését tartalmazhatja. 13.4. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát és felelősséget nem vállal. 13.5. A Takarékszövetkezet az információ adását díj fizetéséhez kötheti. 13.6 A Takarékszövetkezetnek törvényben előírt információszolgáltatási kötelezettsége van a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben és adatszolgáltatási kötelezettsége a Cégbíróság, NAV felé a forintban és egyéb konvertibilis pénznemben vezetett pénzforgalmi számlákról. 14. Ügyfél azonosítás 14.1. A takarékszövetkezet a banküzleti kapcsolat biztosítása érdekében az ügyfél megbízásainak teljesítését, illetve szolgáltatások nyújtását megelőzően a pénzmosásról és terrorizmus 15
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkori hatályos törvényben megjelölt személyekre vonatkozó ügyfél átvilágítást végez, illetve meggyőződik az ügyfél képviseletében eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságáról. A 2007.évi CXXXVI .tv. 6.§ (1) alapján a Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni : a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a 11/A. §-ban és a 17. §-ban meghatározott kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását: belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatóság igazolványa, külföldi természetes személy esetében útlevele, személyi azonosító igazolványa (feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít) vagy érvényes tartózkodás engedélye, 14. életévét be nem töltött természetes személy esetében személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa. Vállalkozások esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személyeknek az előző pontban megjelölt okirata bemutatásán túlmenően be kell mutatni azt az okiratot, amely igazolja, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte vagy bejegyzés kérelmét benyújtotta, az egyéni vállalkozó adószámmal rendelkezik, más belföldi jogi személy esetén – ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bíróság nyilvántartásba vétel szükséges – a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, külföldi jogi személy esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
16
A cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) kell az azonosításhoz bemutatni. A takarékszövetkezet az ügyféllel történő kapcsolattartás és a különféle szolgáltatások magasabb színvonalon történő nyújtása érdekében a pénzmosásról és terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt adatokon túl az egyes szolgáltatások esetében az egyedi szerződésekben jogosult további azonosító adatok megadását kérni az ügyféltől, illetve igazolásra felhívni az ügyfelet. Amennyiben az ügyfél kötelezettségének nem tesz eleget, a takarékszövetkezet jogosult megtagadni, illetve felfüggeszteni a szolgáltatások nyújtását vagy a megbízás teljesítését 15. A Takarékszövetkezet szolgáltatásainak igénybevétele ügynökökön keresztül (opcionális) 15.1. A Takarékszövetkezet termékeit és szolgáltatásait saját ügyfélszolgálati helyein kívül, megbízásos szerződés alapján, más erre jogosult szolgáltatókon (a továbbiakban ügynökök) keresztül is elérhetővé teszi ügyfelei számára. 15.2. A megbízási szerződés alapján a Takarékszövetkezet szolgáltatásait és termékeit az ügynökökön keresztül igénybevevő ügyfeleket ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg, mint azokat, amelyek a Takarékszövetkezet szolgáltatásait és termékeit közvetlenül a Takarékszövetkezet saját ügyfélszolgálati helyein keresztül veszik igénybe. 15 .3. Az ügynökök kizárólag azon Takarékszövetkezeti szolgáltatások és termékek értékesítésére jogosultak, amelyekre a Takarékszövetkezettel kötött megbízási szerződésük kiterjed. 15.4. Az ügynökök kötelesek azon Takarékszövetkezeti szolgáltatások és termékek Takarékszövetkezet által kiadott, az ügyfelek részére készült, nyilvános szerződési feltételeit, szabályzatait, tájékoztatóit, a szolgáltatások és termékek kondícióit tartalmazó hirdetményeit az ügyfeleik részére az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni, amelyek értékesítésére a Takarékszövetkezettel kötött megbízási szerződésük alapján jogosultak. 15.5. A Takarékszövetkezet mindenkor köteles a megbízási szerződésben érintett szolgáltatásai és termékei ügyfelek részére készült nyilvános szerződési feltételeit, tájékoztatóit és kondíciós listáit az ügynökök részére naprakész állapotban biztosítani. 15.6. A Takarékszövetkezet és az ügynökök közötti megbízási szerződésekben kerülnek megállapításra az ügynökök megbízásos tevékenységével összefüggő díjak és egyéb feltételek. 16. Kiszervezés 16.1 A takarékszövetkezet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységet, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezhet. 16.2 Az ügyfél a fentiek ismeretében tudomásul veszi, hogy a takarékszövetkezet a kiszervezéssel összefüggésben jogosult arra, hogy a nyilvántartott adatait a kiszervezett tevékenységet végzőnek átadja, az adtavédelmi szabályok betartásával és biztosításával. A takarékszövetkezet biztosítja, hogy a kiszervezési tevékenységet végző rendelkezik mindazon személyi-, tárgyi és biztosítási feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezési tevékenységet, illetve a takarékszövetkezetre vonatkozóan előír. A takarékszövetkezet az alábbi pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó tevékenységeit szervezte ki: 17
a.) - Takarékszövetkezeti Informatikai (TAKINFO) Kft.-hez (1122 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. sz.) - Központi kivonat nyomtatás - GIRO forgalom fogadása és továbbítás - KHR üzemtámogatás és karbantartás - Archív Kisbanki BOSS Rendszer elérhetőségének biztosítása - Electra Home Banking szolgáltatás - SMS továbbítás szolgáltatás nyújtása - IVR-SMS szolgáltatás nyújtása - EuroBank szoftverrendszer üzemeltetése - Elektra Internet Banking rendszer üzemeltetése - KPNYIL üzemtámogatás és karbantartás b.) Tak-Invest Zrt.-hez (1148 Budapest, Fogarasi út 64. sz.) - EuroBank szoftverrendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások c.) HW Stúdió Kft.-hez (6000 Kecskemét, Petőfi S. u. 1/B) - BORDER Szoftver rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások d.) iSafe Informatikai Zrt-hez (1036 Budapest, Galagonya u. 5. sz.) - adatparki infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése irodai Terminal Server rendszerhez - biztosított infrastruktúra rendszerfelügyeletének biztosítása - biztosított infrastruktúra rendszermenedzsmentjének biztosítása -a Terminal Server eléréséhez szükséges vékonykliens eszközök biztosítása, konfigurálása, üzembe helyezése 17. Adatgazda Az ügyfelek, mint adatgazda által a takarékszövetkezetnek adatkezelés céljából átadott adatok az ügyviteli szoftver teljes adatbázisának részét képezik, így az átadott adatoknak közvetetten a takarékszövetkezet első számú vezetője az adatgazdája. 18. Az elektronikus formában érkezett dokumentumokat az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében fogadja a takarékszövetkezet. 19. Adatvédelem és adatkezelés A takarékszövetkezet a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint az ügyfélnek a takarékszövetkezethez benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, további minden bármely formában létrejött személyes, betét- és hiteladatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza. Ezeket az adatokat a takarékszövetkezet jogosult felhasználni kockázatelemzési és kockázatmérséklési célokra, továbbá az ügyféllel történő elszámolás céljából és a szerződésben az ügyfél részéről felmerülő kötelezettségek és jogok igazolására. Az ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a takarékszövetkezet az egyes szerződések után 5 évig az ügyfél személyes betét- és hiteladatait általános kockázatértékelési célból nyilvántartsa és kezelje. Az ügyfél hozzájárul, hogy a takarékszövetkezet hirdetési célból közvetlen levél útján vagy telefonon hirdetésben tájékoztassa az ügyfeleket a saját, illetve a megbízásból végzett tevékenység szolgáltatásairól és e célból az ügyfél adatait kezelje. 18
Az elektronikus hirdetések ügyfél részére történő küldéséhez a hatályos jogszabályok alapján az ügyfél kifejezett egyértelmű hozzájárulása szükséges, amelyet az ügyfél írásban vagy elektronikus banki rendszeren (Elektra, NetBank) keresztül adhat meg a takarékszövetkezet számára. Az ügyfél bármikor jogosult a takarékszövetkezetnél kérni, hogy üzletszerzési célú reklámanyagot ne küldjön, a nyilatkozatát ingyenesen visszavonhatja. 20. Központi Hitelinformációs Rendszer Ügyfél tudomásul veszi, hogy nem jelenti banktitok sérelmét, ha a takarékszövetkezet (referencia adat szolgáltató) az ügyfél (nyilvántartott) személyi, hitel és egyéb az igénybevett pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban rendelkezésre álló azon adatait, melyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás a Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló 2011. évi CXXII. tv. (továbbiakban: KHR tv.) alapján kezelhet (referencia adat) a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) részére átadja, az alábbi esetekben: 20.1. Természetes személyek: A Takarékszövetkezet, mint referenciaadat-szolgáltató (továbbiakban: Referenciaadat-szolgáltató) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. (a továbbiakban: KHR tv.) alapján természetes személynek minősülő ügyfeleiről az alábbi esetekben a KHR tv. szerinti referenciaadatokat (továbbiakban: referenciaadat) adja át a Központi Hitelinformációs Rendszert (továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás (BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság) részére. 20.1.1. Adatszolgáltatás szerződéskötésről A Referenciaadat-szolgáltató a Hpt. 3.§ (1) bekezdés b)-c) és f)-g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, így - hitel- és pénzkölcsön-, - pénzügyi lízing-, - kezesség és bankgarancia- és egyéb bankári kötelezettség vállalás nyújtására vonatkozó szerződés (továbbiakban együtt: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés) megkötését követően - 5 munkanapon belül - átadja a KHR részére a KHR tv. 5.§ (2) bekezdés a) pontja alapján az alábbi referenciaadatokat: - azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím - szerződéses adatok: a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; ügyféli minőség (adós, adóstárs); a szerződés összege, és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme Az átadást megelőzően az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges adatainak KHR-ből történő más referenciaadat-szolgáltató általi átvételéhez. 20.1.2. Adatszolgáltatás a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig, valamint előtörlesztés esetén
19
A Referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatosan az alábbi referenciaadatot: - Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: fennálló tőketartozás összege és pénzneme; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme Amennyiben az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a Referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére az alábbi referenciaadatot: - Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme. 20.1.3. Adatszolgáltatás valótlan adatközlésről Amennyiben az ügyfél pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerõs határozatában a Büntetõ Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274–277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg, úgy a KHR tv. 12. § alapján a Referenciaadat-szolgáltató az alábbi adatait továbbítja a KHR részére: azonosító adatok: megegyeznek a szerződéskötés esetén átadandó azonosító adatokkal. az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 20.1.4. Adatszolgáltatás lejárt és meg nem fizetett tartozásról Amennyiben az ügyfél a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több, mint kilencven napon keresztül fennállt, úgy az alábbi referenciaadatokat a KHR tv. 11. § (1) bekezdése alapján a Referenciaadat-szolgáltató továbbítja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére: - azonosító adatok: megegyeznek a szerződéskötés esetén átadandó azonosító adatokkal. - szerződéses adatok: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs), a szerződés összege, és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a Khrtv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, a Khrtv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme; fennálló tőketartozás összege és pénzneme; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. A Referenciaadat-szolgáltatóval szemben fennálló több jogviszony egyidejű fennállása esetén előzőekben meghatározott szerződésszegést jogviszonyonként külön-külön vesszük figyelembe. 20
A szerződésből eredő fizetési kötelezettség elmulasztása következtében a KHR részére továbbított, lejárt és meg nem fizetett tartozásra vonatkozó referenciaadatok - az ügyfél külön erre vonatkozó hozzájárulása nélkül, a KHR tv. felhatalmazása alapján - minden referenciaadat-szolgáltató számára megismerhetővé válnak. 20.1.5. Adatszolgáltatás készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatosan bekövetkezett eseményekről A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a Referenciaadat-szolgáltató átadja annak a természetes személynek az alábbi adatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013.június 30.-ig hatályban volt 1978.évi IV.törvény 313/C. §-ában vagy a Btk 374.§ (5) bekezdésében és a 393 §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg: - azonosító adatok: megegyeznek a szerződéskötés esetén átadandó azonosító adatokkal. - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma); a letiltás időpontja; a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveltek időpontja, száma, összege; a jogosulatlan felhasználások száma; az okozott kár összege; a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja; perre utaló megjegyzés. 20.1.6. Az adatátadás célja A Referenciaadat-szolgáltató által a KHR tv. alapján történő adatátadás a zárt rendszerű KHR adatbázisa részére történik, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók - többek között a pénzügyi intézmények – biztonságának érdekében. A KHR-be történt adatátadást követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatszolgáltató által a KHR részére szolgáltatott, 20.1.1. pontban meghatározott referenciaadatokat az ügyfél hozzájárulása esetén, a 20.1.3–20.1.5. pontok szerinti referenciaadatokat külön hozzájárulása nélkül, a KHR tv-nek megfelelően, a KHR tv-ben meghatározott célokból átadhatja más referenciaadat-szolgáltatók részére.
20.1.7. Adatkezelés határideje A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – a jelen tájékoztató 20.1.7. pont 2-4. alpontjaiban írt esetek kivételével - a referenciaadatokat az 1. pontban meghatározott időponttól számított 5 évig kezeli. Az 5 év letelte után, illetve a lenti 4) pont szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. 1) Az adatkezelésre meghatározott határidő számításának kezdete: a.) a 20.1.4. pontban meghatározott esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az e fejezet szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége; b.) az adat átadásának időpontja a 20.1.3. és 20.1.5. pontban meghatározott esetben.
21
2) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referencia-adatszolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. 3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tarozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 20.1.3. pont szerinti referenciaadatokat. 4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a jelen tájékoztató az 20.1.1. pont szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően haladéktalanul véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott személy a KHR tv. 9.§ (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során a referenciaadat-szolgáltató útján írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb 5 évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadatszolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonhat. 20.2. Vállalkozások: A KHR tv. szerinti referenciaadatokat (továbbiakban: referenciaadat) adja át a Központi Hitelinformációs Rendszert (továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás (BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság) részére. 20.2.1. Adatszolgáltatás szerződéskötésről A Referenciaadat-szolgáltató a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)-c) és f)-g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, így - hitel- és pénzkölcsön-, - pénzügyi lízing, - kezesség és bankgarancia- és egyéb bankári kötelezettség vállalás nyújtására vonatkozó szerződés (továbbiakban: együtt: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés) megkötését követően – öt munkanapon belül – átadja a KHR részére KHR tv. 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az alábbi referenciaadatokat: - azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány száma, adószám, - szerződéses adatok: a szerződés típusa és azonosítója (szám), a szerződés megkötésének lejáratának, megszűnésének időpontja, szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege, és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, 20.2.2. Adatszolgáltatás a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig, valamint előtörlesztés esetén A Referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatosan az alábbi referenciaadatot: - Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: fennálló tőketartozás összege és pénzneme; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
22
Amennyiben az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a Referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére az alábbi referenciaadatot: - Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme. 20.2.3. Adatszolgáltatás lejárt, meg nem fizetett tartozásról A Referenciaadat-szolgáltató a KHR tv. 14. § alapján a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak az alábbi referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. - azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám. - Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a KHR tv. 14 §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja; a KHR tv. 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege; a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege; a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja; a követelés másik referenciaadatszolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés; előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg, valamint pénzneme; a fennálló tőketartozás összege és pénzneme; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 20.2.4. Adatszolgáltatás sorba állított követelésről A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a KHR tv. 14. §/B bekezdése alapján a Referenciaadat-szolgáltató átadja annak a vállalkozásnak az alábbi referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. - azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám. - azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), a sorba állított követelések összege és devizaneme, a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, perre utaló megjegyzés. 20.2.5. Adatszolgáltatás készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatosan bekövetkezett eseményről A KHR-t működtető pénzügyi vállalkozás részére a KHR tv. 14 §/A bekezdése alapján a Referenciaadat-szolgáltató átadja annak a vállalkozásnak alábbi referenciaadatait, amely készpénzhelyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadatszolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. - azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány száma, adószám; 23
- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja; perre utaló megjegyzés. 20.2.6. Adatkezelés határideje A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat az alábbiakban meghatározott időponttól számított 5 évig kezeli. Az 5 év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. Az ezen 5 éves adatkezelésre meghatározott határidő számításának kezdet: a) 20.2.3. pontban meghatározott esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az e fejezet szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége b) az adat átadásának időpontja 20.2.5. pontban meghatározott esetben, c) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a jelen tájékoztató 20.2.4. pontban meghatározott esetben, d) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. Ezzel összefüggésben tájékoztatjuk, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referencia-adatszolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. 20.2.7. Jogorvoslat A rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket a KHR tv. alábbi rendelkezései tartalmazzák a természetes személyekre és a vállalkozásokra egyaránt: „16. § (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. (2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállaklozás a kifogást – nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadatszolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadatszolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesíteni bizonyítvánnyal feladatott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. (5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. (6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadatszolgáltató személye nem állapítható meg. (7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, 24
amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 17. § (1)A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. (2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és – amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas – intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése4 a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 18. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. (2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. (3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. (4) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetén van helye. 19. § (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat- átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. (2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. (3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. (4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. 25
20. § A 18-20. §-ban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.” 21. Betétbiztosítás Az ügyfél betétként elhelyezett pénzeszközeire a Hpt-ben foglaltak szerint terjed ki az OBA biztosítás. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. A Hpt. 217.§ (3) bekezdés szerint a betétes nevén kívül – a Hpt .2. számú mellékletében felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot kell nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél és annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni. A pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.évi CXXXVI. tv. alapján az alábbi azonosító adatokat kell nyilvántartani: Természetes személynél: házassági nevét,
Céget azonosító adatok: címét, bejegyzéséről ) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.,
A bemutatóra szóló betétek névre szólóvá alakításakor a Takarékszövetkezet - a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás magakadályozásáról szóló rendelkezéseknek megfelelőn a betéti okiratot a bemutató személyére alakítja át. A nevesítést követően a betéti okirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. Hpt. 214. § (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. 26
A betétbiztosítás további szabályait jelen szabályzat 1.sz. melléklete tartalmazza.
II.
ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK
1. A pénzforgalmi/fizetési számlavezetés általános szabályai 1.1. A Takarékszövetkezet az Ügyfelek részére pénzforgalmuk lebonyolítása céljából számlá(ka)t vezet forintban és devizában a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint. 1.2. A Takarékszövetkezet pénzforgalmi keretszerződés alapján nyit és vezet számlát az Ügyfél részére. Az Ügyfélnek a keretszerződés megkötésekor képviseleti jogát hitelt érdemlő módon - a társasági szerződés, valamint az aláírási címpéldány egy-egy példányával - igazolnia kell. 1.3. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi keretszerződésben vállalja, hogy az Ügyfél számláján rendelkezésre álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, a bankszámla terhére és javára befogadott szabályszerű megbízásokat a pénzforgalom lebonyolítására vonatkozó hatályos jogszabályi előírások szerint teljesíti, a számla javára és terhére könyvelt összegekről, valamint a számla egyenlegéről az Ügyfelet – ellenkező rendelkezés hiányában – havonta legalább egyszer tájékoztatja. A Takarékszövetkezet az Ügyfelek számláin fennálló követelések után a Hirdetményeiben meghatározott mértékű kamatot fizet, a kamatelszámolás havonta történik. A lakossági fizetési számláknál minden év december 31.-én kerül sor a kamatjóváírásra, kivéve a 2011. 05.01. előtt a Kaba és Vidéke Takarékszövetkezet által nyitott lakossági bankszámlák esetében, ahol a szerződéskötéskor hatályos Hirdetmény, általános szerződési feltételek és a szerződés szerint havonta történik a kamat elszámolás. 1.4. Valamennyi számla az Ügyfél, mint számlatulajdonos nevét viseli és számlaszámmal van ellátva. A Takarékszövetkezet a számlák nyilvántartásánál a számla számán kívül a pénzmosási törvény rendelkezéseit is betartva jár el az azonosító adatok nyilvántartásánál. 1.5 A számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezet képviseletére jogosult személy írásban jelenti be a takarékszövetkezetnek, hogy a pénzforgalmi számla felett ki jogosult, illetve kik jogosultak rendelkezni. Amennyiben a Számlatulajdonos Elektronikus számlavezetés (Home Banking, Internet Banking) szolgáltatást is igénybe vesz, rendelkeznie kell az erre a célra készített formanyomtatványok kitöltésével az Electra ügyfélterminál minden egyes felhasználójára vonatkozóan, megadva a távadatátviteli vonalon történő forgalmazás adatvédelmének biztosítása érdekében az elektronikus aláírásra jogosultak nevét és az egyes aláírások pontértékét. Ha a Takarékszövetkezet és a számlatulajdonos elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírás helyettesítése elektronikus kódolással történik. Természetes személy a fizetési számla felett a keretszerződésben, a takarékszövetkezeti Internet Banking szolgáltatási szerződésben és az általános szerződési feltételekben meghatározott módon rendelkezhet. Amennyiben, a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, akkor a pénzforgalmi megbízások benyújtására elektronikus adatátviteli úton keresztül kerül sor. A számlatulajdonosnak a pénzforgalmi megbízásokat a Takarékszövetkezet 27
vonatkozó üzemidejében meghatározott kommunikációs időszakban, a Takarékszövetkezettel kötött keretszerződésben foglaltak szerint kell eljuttatnia. 1.6 Amennyiben az Home Banking, Internet Banking szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás ellen felszámolási eljárás indul, úgy a felszámolási eljárást elrendelő végzés alapján a pénzforgalmi számla elnevezését a végzésben meghatározott időponttól "f.a." toldattal látja el. A pénzforgalmi bankszámla felett az igazolt felszámoló(k) által bejelentett aláírók a számlatulajdonosnak "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve mellett rendelkezhetnek. Ebben az esetben a Számlatulajdonos pénzforgalmi megbízásait kizárólag papíralapú megbízásokon nyújthatja be, az Electra ügyfélterminált, illetve az elektronikus szolgáltatást pedig csak lekérdezésre használhatja. 1.7 Az Home Banking, Internet Banking szolgáltatással rendelkező ügyfélnek papír alapú bizonylaton kell lebonyolítania -
a készpénzfelvétellel és befizetéssel, a postai úton történő készpénzfizetés (készpénz átutalási megbízás, kifizetési utalvány), a melléklettel rendelkező beszedési megbízások kezdeményezésére (hatósági, határidős, váltó beszedési megbízás), valamint a visszautasító (reject) tételekre vonatkozó megbízásait.
1.8 Ha a számla feletti rendelkezés joga teljes biztonsággal egyértelműen nem állapítható meg, a Takarékszövetkezet jogosult a számla feletti rendelkezések teljesítését megtagadni. 1.9 A Takarékszövetkezet nem felel azokért a károkért, amelyek a rendelkezési jog változásával összefüggésben keletkezett jogviták miatt a megbízások teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be. 1.10 A keretszerződés határozatlan időre szól és bármely fél írásban az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) foglaltaknak megfelelően felmondhatja. Az Ügyfél felmondása esetén a felmondás csak akkor lép hatályba, ha az Ügyfél rendezi a Takarékszövetkezet felé fennálló, a számlán nyilvántartott tartozását és a számla vonatkozásában benyújtott vagy a jövőben benyújtásra kerülő egyéb terhelések és jóváírások továbbküldése céljára más számlát nevez meg vagy rendelkezik azok visszaküldéséről. 1.11 A Takarékszövetkezet a keretszerződés Ügyfél által történő megszüntetésének elfogadását ahhoz a feltételhez köti, hogy Ügyfél köteles a Takarékszövetkezettel szemben fennálló minden tartozását visszafizetni vagy azokat a Takarékszövetkezet által elfogadott biztosíték(ok)kal alátámasztani. 1.12 Felmondás esetén az Üzletszabályzatot a felmondás hatályba lépésétől a végleges elszámolásig terjedő időtartam alatt is alkalmazni kell. 1.13 A fizetési számla megszűnése esetén a számla követel egyenlegét a Takarékszövetkezet az Ügyfél rendelkezése hiányában nyilvántartásba veszi és kamatfizetés nélkül a követelés elévülési idejének elteltéig megőrzi az Ügyfél, illetve annak jogutódja vagy örököse részére. A fizetési számla megszűnése esetén az ügyfél rendelkezése szerint a számla követel egyenlegét a takarékszövetkezet az ügyfél részére pénztáron keresztül kifizeti, vagy postai úton eljuttatja vagy megadott fizetési számlára tovább utalja. 1.14 Az Ügyfél hitel-, garancia- vagy betétszámláihoz kapcsolódó elszámolások nyilvántartására szolgáló technikai (tehát nem Ügyfél) számlák felett az Ügyfél nem rendelkezhet. 28
1.15 A Takarékszövetkezet az Ügyfél írásos rendelkezése alapján vagy az Ügyféllel kötött keretszerződés szerint az Ügyfél kötelezettségeinek teljesítésére szolgáló, a számlához kapcsolódóan elkülönített számlát (számlákat) nyithat. Az elkülönített számlák nyithatók: - az Ügyfél szabad rendelkezésű, vagy - az Ügyfél szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök kezelése céljából. Az elkülönített számlák a kapcsolódó fizetési számlával együtt egységes számlának tekintendők. Az elkülönített számlák feletti rendelkezés módjáról az Ügyfélnek a számlanyitásra vonatkozó rendelkezés benyújtásával egyidejűleg, az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével rendelkeznie kell, kivéve, ha az elkülönített számla felett ugyanazon személyek részére és módon biztosít rendelkezési jogosultságot, mint a kapcsolódó bankszámla esetében. 1.16 A Takarékszövetkezet a pénzmosási törvény rendelkezéseit is betartva jár el, illetve köteles azokat betartani az ügyfél személyazonossága megállapítása során. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet a jogszabályok által előírt ügyfél átvilágítást köteles elvégezni, és amennyiben ez nem lehetséges jogosult a szerződés megkötését, illetve a tranzakció elvégzését megtagadni. 1.17 A számlához kapcsolódóan a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. által kibocsátott bankkártya igényelhető. A bankkártyával kapcsolatos díjakat a Hirdetmény tartalmazza. (A bankkártya Általános Szerződési Feltételei külön szabályozva) 2. Betét-elhelyezés forintban 2.1 Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet kamatot fizet és meghatározott későbbi időpontban ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltat. 2.2 A betételhelyezés igazolásául szolgálhat betétjegy, betétkönyv, szerződés vagy egyéb okmány. (számlakivonat). Számla jellegű betételhelyezéskor (takarékszámlabetét, takarékszelvény betét stb.) nem minden esetben kötelező fizetési számla nyitása, hanem a betétforgalom lebonyolításához korlátozott rendeltetésű számla kerül megnyitásra. A számlán csak a kapcsolódó betét elhelyezésével, újralekötésével, megszüntetésével kapcsolatos forgalmak bonyolíthatók. Ezek jellemzően pénztári be- és kifizetés, átvezetés folyószámlára/ról, újralekötés. A számlán giro forgalom bonyolítása szigorúan tilos. 2.3 Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét szerződésben az elhelyező személyétől (továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A névre szólóan, fenntartással elhelyezett takarékbetétnél - több tulajdonos is megjelölhető - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkezniük kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. 2.4 A betét ellenében kiadott okmány lehet névre szóló fenntartásos vagy névre szóló nem fenntartásos. Mindkét esetben a betétre vonatkozó valamennyi feltételt az okiratnak kell tartalmaznia, a Takarékszövetkezet a betétre vonatkozó rendelkezést csak az okmány ellenében, az abban foglalt feltételek szerint fogad el. 2.5 A Takarékszövetkezet által egyoldalúan kiállított betéti okmánynak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállításának keltét, a betét 29
összegét, az induló kamatlábat. A Takarékszövetkezet a takarékbetét okiraton köteles feltűntetni a betétes, ill. a kedvezményezett adatait a pénzmosási törvény rendelkezéseit betartva. 2.6. A vállalkozói ügyfelek a betéti keretszerződés aláírását követően jogosult külön eseti szerződéskötés nélkül, a betéti keretszerződés rendelkezéseinek megfelelően, papír alapú vagy elektronikus úton, szabványos üzenet formájában kezdeményezett eseti megbízás alapján, az abban rögzített összeget meghatározott futamidőre a mindenkor aktuális Hirdetményben szereplő – változó, illetve fix kamatozású – lekötött betéti konstrukciókban elhelyezni. A Takarékszövetkezet a betéti keretszerződés alapján nála elhelyezett betétekre vonatkozóan a futamidő alatt érvényben lévő Hirdetményben meghatározott - a lejárattól és az összeg nagyságától függő - kamatot fizeti , illetve jutalékot, valamint költséget számítja fel. 2.7. A Takarékszövetkezetnél betétként elhelyezhető legkisebb összeg ezer forint, míg lekötött betéteknél a vonatkozó Hirdetményben meghatározott forintösszeg. A lekötött betétek legrövidebb lekötési ideje - ha a Takarékszövetkezet hirdetményei vagy az Ügyféllel kötött szerződés ettől eltérően nem rendelkezik- hét nap. 2.8. A betét elfogadására vonatkozó betéti szerződések eltérő rendelkezés hiányában az aláírás napján lépnek hatályba, míg a betétek lekötésére vonatkozó kiegészítések az általuk megjelölt időponttól hatályosnak. 2. 9 A betéti szerződést a Felek bármelyike írásban bármikor, külön költségek felszámítása nélkül, felmondhatja. A betéti szerződés alapján lekötött egyes betétek teljes vagy részösszegét az Ügyfél írásban közölt felmondást követően felveheti. A betétszámla megszüntetésének külön költsége nincsen. 2.10. A Takarékszövetkezet - amennyiben a betéti szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a betéti kamatot lejáratkor az Ügyfél nála vezetett számláján írja jóvá, vagy az Ügyfél rendelkezése szerint tőkésítve újra leköti. 2.11. A betétként lekötött összeg után járó kamat számításának első napja az elhelyezés (a pénztári befizetés, egyéb esetekben a betétszámlán történő jóváírás) napja, utolsó napja pedig a lejárat vagy a betét megszűnését megelőző nap. A lekötés időtartama alatt történő kamatváltoztatásra vonatkozó szabályokat a betét típusának megfelelő betéti szerződés tartalmazza. A Takarékszövetkezet a betétek után járó kamatot - ha a szerződés másképp nem rendelkezik - 360 napos bázison számítja az alábbi képlet szerint: betét tőke összege x kamatláb x lekötés napjának száma 360 2.12 A lekötés időtartama alatt történő kamatváltoztatásra vonatkozó szabályokat a betét típusának megfelelő betéti szerződés tartalmazza. 2.13. Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) kiszámítása a 2.sz. melléklet szerint történik.
30
A betéti keretszerződés alapján elhelyezett betét esetében az EBKM értékét a Hirdetmény, az egyedi kamatozású betétekre vonatkozó EBKM értékét a Takarékszövetkezet által kiállított, a betétlekötés megtörténtét visszaigazoló dokumentum – szerződés – tartalmazza. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betétszerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt 1 évnek kell tekinteni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a tényleges kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pld. jutalék, díj) – ide nem értve az adófizetési kötelezettséget – levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. 2.14. Az Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) számítása a 2. sz. melléklet szerint történik. 2.15. Ha az Ügyfél a lekötött betétet a lekötési időtartam előtt felmondja, akkor a betét típusától függően a betéti keretszerződésben meghatározott módon kerül sor kamatfizetésre. 2.16 A takarékbetétben elhelyezett összeg mentes mindennemű adó alól. A természetes személyek esetén a kamatjövedelemből a betét kifizetésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő adót a Takarékszövetkezet kifizetéskor levonja. 2.17. A betétek biztosítására vonatkozó szabályokat a takarékszövetkezet kondíciókra vonatkozó Hirdetményében, valamint a jelen Üzletszabályzat 1. sz. mellékletében teszi közé. 2.18. A Takarékszövetkezet a pénzmosás gyanújára okot adó körülmény esetén, a tranzakció üzleti hátterét is jogosult megvizsgálni. 3. Pénztárszolgálat 3.1. A Takarékszövetkezet készpénzfelvétel vagy befizetés esetén – a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban- jogosult igazoló okmányai vizsgálatával azonosítani az Ügyfél vagy megbízottja személyazonosságát. A Takarékszövetkezet az Ügyfél nevében, képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy vagy személyek személyazonosságát is vizsgálja. 3.2. A Takarékszövetkezet valutát az általa megállapított és meghirdetett valutaárfolyamon vásárol, illetve ad el. Nem árfolyamjegyzett valutát a Takarékszövetkezet csak külön megállapodás alapján vált be. 3.3. A Takarékszövetkezet köteles a hamis vagy hamisnak látszó fizetőeszközt az Ügyféltől ellenérték térítése nélkül bevonni. A Takarékszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel lehetőség szerint az Ügyfél jelenlétében - és a bizonyítási eljárásnak az Ügyfélre nézve kedvező eredmény megállapítása esetén a részére jogosan járó ellenérték kifizetéséről az Ügyfelet értesíti. 31
3.4 Pénztári forgalmazás a nyitvatartási idő végét megelőző 30 perccel korábbi időpontig történik. 4. A hitel- és a kölcsönügyletek általános szabályai 4.1. A Takarékszövetkezet hitelműveleteket hitelkeret-szerződés alapján vagy a hitelügyletre vonatkozó eseti kölcsönszerződés alapján végez. A hitelszerződés, eltérő kikötés hiányában, azon a napon jön létre, amikor azt valamennyi kötelezett aláírása után az Ügyfél a Takarékszövetkezetbe visszajuttatja. 4.2. Hitel (kölcsön) szerződés megkötésére és más tartós hiteljogviszony létesítésére akkor kerülhet sor, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél hitelképességét megfelelőnek ítéli. A Takarékszövetkezet az Ügyfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait maga határozza meg és ezért díjat számíthat fel. A Takarékszövetkezet a kamatot - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a következő módon számolja el: Tőke x kamatláb x kamatnapok száma* 365 * kamatnap: a folyósítás napjától a törlesztést megelőző napig eltelt naptári napok száma A teljes hiteldíj mutató számítását a 2. sz. melléklet szerinti képlet alkalmazásával a fogyasztók részére nyújtott kölcsönök esetén kell alkalmazni. A fogyasztónak nyújtott hitel/-kölcsön teljes hiteldíj mutatója – a következő bekezdésben meghatározott kivétellel - a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A THM számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót) valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező előírja: a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, építésnél a helyszíni szemle díját, a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizető eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, kivéve ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, 32
az ingatlan nyilvántartási eljárás díját, valamint a biztosítás és garancia díját, (kivétel: a jelzálog fedezetű hitelek, ahol a vagyonbiztosítási díjat a THM számításánál nem kell figyelembe venni) A teljes hiteldíj mutató számításánál a következő díjak kivételével valamennyi költséget számításba kell venni: prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, közjegyzői díj, kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizető eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket akkor, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A THM kiszámításánál követendő számítási módszert kell alkalmazni: ha hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitel összeget azonnal lehívottnak kell tekinteni, ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig. ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati idő tartamát 1 évnek kell tekinteni és 12 egyenlő részletben havonta történő törlesztéssel kell számolni. ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitel összeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni. ha hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmazz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével, ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztő részletek összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztő részletet kell figyelembe venni, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni, fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát – ha az nincs meghatározva- 3 hónapnak kell tekinteni, ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamat kerül megállapításra, a THM kiszámításakor érvényes értéken alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni, ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő kedvezményes kamatot és díjat számol fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor, 33
Deviza alapú hitel esetén, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, a hitelező és a fogyasztó által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a szerződésben a szerződést megkötését megelőző 30 napnál nem régebbi deviza árfolyam, a kereskedelmi kommunikációban a tárgy negyedévet megelőző hónap 1 munkanapján érvényes deviza árfolyam figyelembe vételével. Deviza hitel és devizaalapú hitel esetén a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a THM meghatározása a forint fizetése vagy a kölcsön devizanemének teljesített fizetések alapján történt-e, továbbá a fizetések más devizanemre történő átszámításánál figyelembevett devizaárfolyam érvényességének napját. Jelzáloghitel esetén a THM számításnál az alábbiakat is figyelembe kell venni: állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályba meghatározott időtartamáig az ingatlan készültségi fokától függően szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel teljes összegét az első hitelfolyósítás időpontjában kifolyósítottnak kell tekinteni, az ingatlan készültségi fokától függő, de előre nem meghatározható időpontban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, ha a helyszíni szemlék száma előre nem meghatározható két szemle díját kell figyelembe venni 4.3. A Takarékszövetkezet a rendelkezésre tartott összeg után rendelkezésre-tartási jutalékot, a folyósított összeg után hiteldíjat (kamatot, folyósítási jutalékot és egyéb költségeket) állapít meg, melyet az Ügyfél köteles megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a Takarékszövetkezet jogosult a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott késedelmi kamatot felszámítani. A hitelezési jogviszony esetére járó kamatnál a kamatszámítás kezdő napja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a lejárat előtti nap, illetve ha a kölcsön lejárat előtt törlesztésre kerül, akkor a törlesztés előtti nap. A Takarékszövetkezet az Ügyfelekkel szemben fennálló követelések után az II/4.2. pontban foglalt módon kamatot számít fel, a kamatelszámolás –az Ügyféllel kötött szerződés eltérő rendelkezése hiányában- havonta történik. 4.4. Ellenkező megállapodás hiányában az Ügyfél jogosult a hitel (kölcsön) szerződést 15 napos határidővel felmondani, ha a felmondással egy időben a Takarékszövetkezettel szemben fennálló, a hitel (kölcsön) szerződésből fakadó valamennyi kötelezettségének eleget tett. 4.5. A Takarékszövetkezet a hitelkeretet, a szerződést felmondhatja, a még igénybe nem vett keret tekintetében a folyósítást, illetőleg az eseti szerződéskötést megtagadhatja, amennyiben időközben az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következett be, amely a megtérülést veszélyezteti vagy egyéb olyan ok következett be, ami azt indokolttá teszi. Az előző mondatban foglaltak megtételére jogosult a Takarékszövetkezet abban az esetben is, ha az Ügyfél a Takarékszövetkezettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Takarékszövetkezetet.
34
4.6. A Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó bármely egyéb szerződést – a szerződésben meghatározott felmondási okokon kívül - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben is felmondani. 4.7. Súlyos szerződésszegés esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitel (kölcsön) szerződéseket egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondani. 4.8. A hitelezési kapcsolat során az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, a bankszámla-szerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása vagy a Takarékszövetkezet előzetes tájékoztatása nélkül más pénzintézetnél pénzforgalmi bankszámla nyitása vagy fenntartása, valamint a Takarékszövetkezet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása fedezet elvonására irányuló magatartásnak és súlyos szerződésszegésnek minősül. 4.9. A súlyos szerződésszegésnek minősülő esetek miatti azonnali hatályú felmondás esetén az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezet felszólítására a Takarékszövetkezettel szemben fennálló valamennyi tartozását haladéktalanul kiegyenlíteni. 4.10. Az ügyfél által kezdeményezett előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet először mindig a megszolgált kamat jóváírását végzi el és csak az azután fennmaradó összeg kerül tőketörlesztésre. 4.11. A lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót. 4.12. A Takarékszövetkezet köteles az ügyfelet (fogyasztót) a kölcsönszerződés megkötése előtt minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé. 4.13. Kölcsönszerződés esetében az ügyfél minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával. Ha az ügyfél él az előtörlesztés jogával, a Takarékszövetkezet köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. Ebben az esetben a takarékszövetkezet a hirdetménynek megfelelően előtörlesztési díjat számíthat fel. 4.14. Kölcsönszerződés esetén a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályaitól– az ügyfél hátrányára eltérni nem lehet. 4.15. Az ügyfél nem kötelezhető arra, hogy váltókötelezettséget vállaljon a Takarékszövetkezetnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében. 4.16. A Takarékszövetkezet a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására az ügyféltől csekket nem fogadhat el. Az ügyfél bármikor követelheti a Takarékszövetkezettől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet az ügyfél a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelésből származó követelése biztosítására bocsátott ki. A Takarékszövetkezet felel minden olyan kárért, amely az ügyfelet érte a fentiekben részletezett ellentétes váltó vagy csekk-kibocsátással összefüggésben. 4.17. A Takarékszövetkezet a hitel és kölcsönügyletek kapcsán fedezetek biztosítását kötheti ki az ügyfelek részére. 4.18. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedes jegy pontossággal minden esetben meg kell adni. 35
Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra – ideértve a díjat, jutalékot, költséget – vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, a hitel teljes összege, a hitel futamideje, a teljes hiteldíj mutató, termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztő részletek összege Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt. A hitelközvetítő hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében jár el. 5. Fizetési számlához és pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret 5.1. A hitelkeret szerződés megkötésének előfeltétele, hogy az Ügyfél a Takarékszövetkezetnél pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számlával rendelkezzék. A Takarékszövetkezet, szerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére, amely a számla fedezetének részét képezi. 5.2. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, amelyek teljesítéséhez az Ügyfél bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja az Ügyfél számláján jóváírt összegeket, amennyiben azok meghaladják a tárgynapon teljesítendő fizetési rendelkezések összegét. 5.3. A hitelkeret egyéb feltételeit illetően a Takarékszövetkezet a II/4. pontban foglalt általános szabályok szerint jár el. 6. Bankgarancia 6.1. A Takarékszövetkezet garanciaszerződéssel garanciát vállalhat az Ügyfél harmadik személlyel szemben keletkezett, meghatározott összegű pénztartozásainak megfizetésére, amelyet a Takarékszövetkezet a garancianyilatkozatban vállalt kötelezettségének megfelelően és feltételek szerint teljesít, tekintet nélkül az Ügyfél és a harmadik személy közötti jogviszony tartalmára. 6.2. Bankgarancia csak lejárati határidő kikötése mellett nyújtható. A garanciavállalásért az Ügyfél díjat fizet. A díj mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetmény útján teszi közzé. Amennyiben az ügylet miatt a Takarékszövetkezet fizetési teljesítést hajt végre, a fizetésből eredő követelését az Ügyféllel szemben érvényesíti. A tartozás kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel. 36
6.3. A Takarékszövetkezet garanciavállalását, illetve annak alapján fizetés teljesítését feltételhez (okmányok benyújtása stb.) kötheti. Azok teljesítéséig a Takarékszövetkezet fizetésre nem köteles. 6.4. A garancia alapján a Takarékszövetkezet által teljesített fizetést az Ügyfél köteles megtéríteni. Az Ügyfélnek ez a kötelezettsége a Takarékszövetkezet teljesítését követően azonnal esedékes. 6.5. Az Ügyfél a garancia időtartama alatt köteles az Üzletszabályzat hitelnyújtás esetére előírt tájékoztatási, bejelentési kötelezettségének eleget tenni. 7. Bankkezesség 7.1. A takarékszövetkezet kezességi szerződéssel díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Ügyfél valamely más szerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a jogosultaknak az Ügyfél helyett a Takarékszövetkezet teljesít. A kezesség alapján a Takarékszövetkezet által teljesített fizetést az Ügyfél köteles megtéríteni. Az Ügyfélnek ez a kötelezettsége a Takarékszövetkezet teljesítését követően azonnal esedékes. A tartozás kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel. 7.2. A Takarékszövetkezet a kezességvállalási díjait Hirdetmény útján teszi közzé. 8. Készpénz ellátási tevékenység A Takarékszövetkezet az ügyfelek igényei alapján, az Ügyfelekkel kötött szerződésekben foglalt feltételek, illetve a Hirdetményeiben közzétett díjazás szerint készpénzellátási tevékenységet is végez. 9. Pénzváltási tevékenység, Valutaforgalmazás A takarékszövetkezet pénzváltási tevékenységet csak a Magyar Nemzeti Banknak, az Állami Bankfelügyelet, illetve Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelettel egyetértésben kiadott engedélye alapján – az engedély keretei között – végezheti. a.) A pénzváltási tevékenység keretein belül a Takarékszövetkezet az alábbi tevékenységeket végzi: - Külföldi fizetőeszközök forint ellenében történő megvásárlása (vétel), - Külföldi fizetőeszközök forint ellenében történő eladása (eladás), - Külföldi fizetőeszközök egymás közötti átváltása (konverzió). b.) A pénzváltási tevékenység végzése a Takarékszövetkezet által jegyzett valutaárfolyamok alkalmazásával történik. Valuta eladása esetén valuta eladási, valuta megvásárlása esetén valuta vételi árfolyam kerül alkalmazásra. c.) Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni. d.) A pénzváltási tevékenység lebonyolításához az ügyviteli szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.
10. Megbízási szerződés alapján, ügynökként végzett tevékenységek (opcionális) A Takarékszövetkezet a Takarékbank Rt. megbízásából (ügynökként a Bank javára, nevében, felelősségére és kockázatára) az alábbi tevékenységeket végzi: - bankkártya forgalmazás - befektetés közvetítés
37
A Takarékszövetkezet megbízási szerződés alapján ügynökként a Signál Biztosító Zrt.-vel van kapcsolatban. 11. Faktoring tevékenység A Takarékszövetkezet részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005. április 5-én E-I307/2005 sz. határozatában engedélyezte faktoring tevékenység végzését. 11.1 A faktoring megállapodás tárgya A megvásárolható követelések kizárólag gazdálkodó szervezettel szemben fennálló, egy éven belüli fizetési esedékességű, pénzfizetésre szóló követelések (forintkövetelések) lehetnek. A megvásárolandó követeléseknek a faktorálást kérő Ügyfél rendes üzletmenetéből, tevékenységéből származó áruszállításból, illetve szolgáltatás nyújtásból kell származnia. Vitatott, valamint elévült követelések nem vásárolhatóak meg. A követelések megvásárlása tételes, vagy keretjellegű lehet A faktoring szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyeknek az átruházása az Ügyfél számára nincs megtiltva, amelyekkel szemben a kötelezettek sem ellenkövetelést, sem pedig kifogást nem támaszthatnak. 11.2 Faktoring díj A követelések faktoring díj felszámítása mellett kerülnek megvásárlásra. A faktoring díj megállapításához szükséges leszámítolási kamatlábat a Takarékszövetkezet üzleti megfontolása alapján határozza meg.
k*n*i Faktoring díj: ------------ = c 36000 360 * r Faktoring diszkont kamatláb % : -------------------- = i
36000 + ( r * n ) Ahol: k: faktorálandó követelés értéke (számla értéke = ÁFA nélküli - nettó - összeg ) n: kamatnapok száma ( a követelés megvásárlásának - faktorálás - napjától a követelés esedékességének napját megelőző naptári napig terjedő időszak, naptári napokban.) Követelés esedékességének napja : a számla esedékességének napja + 2 nap. ( Amennyiben ez nem banki nap, akkor az azt követő banknap. ) i: faktoring diszkont kamatláb %-ban. c: faktoring díj r: faktoring hozam kamatláb %-ban
A Takarékszövetkezet a követelés faktordíjjal csökkentett összegét utalja az Ügyfél megadott számlaszámára. III. Üzleti titok, banktitok 1./ Üzleti titok a./ Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos 38
pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. b./ A pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani. c./
Az előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró MNB-vel az OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, nemzetbiztonsági szolgálattal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, kormányzati ellenőrzési szervvel, vagyonellenőrrel, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben.
d./ Az előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben, a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben e./ A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról. f./ Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
39
g./ Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a Felügyelet eleget tesz a felügyeleti stressz-tesztre vonatkozó kötelezettség végrehajtására, valamint a felügyeleti stressz-teszt eredményeinek az EBH részére való továbbítására abból a célból, hogy az EBH az európai uniós stressz-tesztek eredményeit összegezve nyilvánosságra hozza. h./1 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvényből (a továbbiakban: FATCA-törvény) fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé. i./2 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: szanálási feladatkörében eljáró MNB) által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti szanálási biztosnak a szanálási biztosi feladatok ellátása érdekében, valamint a független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás. 2./ Banktitok a./ Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitokra vonatkozó rendelkezése szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe. A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének adataira is megfelelően alkalmazni kell. b./ Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, haa pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad ; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. 1 2
Beiktatta: 2014. évi XIX. törvény 20. §. Hatályos: 2014. VII. 16-tól. Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 161. § (12). Hatályos: 2014. IX. 16-tól. 40
3./ Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai a./ Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a törvényben (Hpt.) meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon. Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából. b./ Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
IV. A BÍRÓSÁG ILLETÉKESSÉGE, VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 1 A Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolatból származó valamennyi jogvita eldöntése érdekében a felek az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhatnak, ha a felek másként nem rendelkeznek. 2. Ezen szabályzatban, az Ügyféllel kötött egyedi vagy keretszerződésekben nem rendezett kérdésekben elsősorban a Hitelintézeti és pénzügyi vállalkozások tevékenységéről szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, a pénzforgalmat és az egyéb pénzintézeti tevékenységeket szabályozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak. A jelen üzletszabályzat illetve a fogyasztóknak nyújtott hitel/ kölcsön szerződés elválaszthatatlan részét képezi az 1. sz. függelék általános szerződési szabályok fogyasztóknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében. Jelen Általános Üzletszabályzat előírásait a hatályba lépésének napjától kell alkalmazni. Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 95/2013 sz. Igazgatósági határozattal jóváhagyott „Általános Üzletszabályzat” Fodorné Szabó Judit Elnök-ügyvezető igazgató
41
Mellékletek: 1 sz. melléklet: Betétbiztosítás 2 sz. melléklet: Az Egyesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM), az Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM), a Teljes hiteldíj mutat (THM) kiszámítására vonatkozó képletek 3 sz. melléklet: Adatkezelési tájékoztató
42
ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT 1. sz. melléklete Betétbiztosítás I. Betétbiztosítási feltételek 1./ Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. 2./ Az Alap által nyújtott biztosítás – a 2013.évi CCXXXVII tv. 213. §-ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet - 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint - 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. 3./ Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. A./ A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a költségvetési szerv, a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, az önkormányzat, a biztosítóintézet, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, a befektetési alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és igazgatási szervezetei, az elkülönített állami pénzalap, a pénzügyi intézmény, az MNB, befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, az előző pontban említett személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet által elhelyezett, a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. B./ A Hpt. 213. § (2) bekezdése értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, c) olyan betétre, amelyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyezték el. A biztosított Betétesek esetében Az OBA a Betétes részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a hatályos törvénynek az OBA tevékenységére vonatkozó részében meghatározott összegig fizeti ki kártalanításként. II. Az OBA által fizetett kártalanítás 1./ Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100.000 EURO összeghatárig forintban fizeti ki. 2./ Közös betét esetén az 1./ pontban meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. A betétbiztosítás és a kártalanítás további feltételeit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 2013.. évi CCXXXVII. törvény 212.§ - 218.§-aiban foglaltak tartalmazzák.
43
ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT 2. sz. melléklete Az Egyesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni: - ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: n Elhelyezett betét=
Σ i=1
(k+bv)i 1 + r x (ti/365)
ahol n: a kamatfizetések száma r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. - ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap: Elhelyezett betét=
n Σ i=1
(k+bv)i (1 + r) (ti/365)
ahol n: a kamatfizetések száma r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni ha a betét befizetése több részletben történik: n
Σ i=1
m
Bi Σ = (1+r)(ti/365) j=1
Kj (1+r)(tj/365)
n= a befizetések száma Bi = az i-edik betétbefizetés összege ti= az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma r= az EBKM értéke m= a kifizetések száma tj= az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma Kj= a j-edik kifizetés összege 44
Az Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni: - ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: Eladási ár
=
n Σ i=1
(k+tt)i 1 + r x (ti/365)
ahol n: a kamatfizetések száma r: az EHM értéke, ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege. - ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap: Eladási ár
=
n Σ i=1
(k+tt)i (1+r) (ti/365)
ahol n: a kamatfizetések száma r: az EHM értéke, ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege. A Teljes hiteldíj mutat (THM) kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni: m Σ Ck (1+X)- tk = k=1
m’ Σ Dl (1+X)- s1 l=1
ahol: Ck: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel Dl: az 1 sorszámú törlesztő részlet vagy díjfizetés összege, m: a hitelfolyósítások száma, m’: az utolsó törlesztő részlet vagy díjfizetés sorszáma tk: az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0 si: az első folyósítás időpontja és minden egyes törlesztő részlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredék években kifejezve. X: a THM értéke
45
3. sz. melléklet ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
A Takarékszövetkezet vezetése elkötelezett abban az irányban, hogy ügyfelei adatkezeléshez kapcsolódó jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa. A Takarékszövetkezet a személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseivel összhangban kezeli. Jelen tájékoztató célja, hogy a Takarékszövetkezet az Infotv.- ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően tájékoztassa az ügyfeleket az általa kezelt személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozásra jogosultakról és arról, hogy kik ismerhetik meg ezeket az adatokat, továbbá tájékoztatást adjon az érintetteknek az adatkezeléssel kapcsolatos jogokról és jogorvoslati lehetőségekről. Az érintettek jogai és érvényesítésük feltételei Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak törvényben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti. A személyes adatot törölni kell, ha kezelése jogellenes; az érintett kéri (a kötelező adatkezelés kivételével);az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt (kivéve amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni); azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte. Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. Az adatkezelő megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. Ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás 46
iránti kérelem elutasítása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Az adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Ha az adatkezelő az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Ha az érintett az adatkezelőnek a meghozott döntésével nem ért egyet, illetve ha az adatkezelő a törvényben előírt határidőt elmulasztja, az érintett - a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei törvényszék (a fővárosban a Fővárosi Törvényszék) hatáskörébe tartozik. A per az érintett választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyei törvényszék előtt is megindítható. Ha az adatátvevő jogának érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, az értesítés közlésétől számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében bírósághoz fordulhat az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja. Ha az adatkezelő az értesítést elmulasztja, az adatátvevő felvilágosítást kérhet az adatátadás meghiúsulásával kapcsolatos körülményekről az adatkezelőtől, amely felvilágosítást az adatkezelő az adatátvevő erre irányuló kérelmének kézbesítését követő 8 napon belül köteles megadni. Felvilágosítás kérése esetén az adatátvevő a felvilágosítás megadásától, de legkésőbb az arra nyitva álló határidőtől számított 15 napon belül fordulhat bírósághoz az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja. Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, vagy a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította. Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint az adatátvevő a törvényben meghatározott esetekben az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per elbírálása a megyei törvényszék, a fővárosban a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyei törvényszék előtt is megindítható. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. Az érintett – a jogszabály által kötelező adatkezelés kivételével – tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen, téves adatkezelés ellen panaszt terjeszthet elő a Takarékszövetkezet honlapján közzétett módon illetőleg panaszkezelési szabályzat szerint. A tiltakozás, panasz előterjesztése nem érinti az érintett egyéb, az adatvédelmi jogszabályokban szabályozott jogait. A panasz elbírálásában belső adatvédelmi felelős működik közre. Az érintett panasszal élhet a Takarékszövetkezet belső adatvédelmi felelőse felé (Zudorné Rácz Ilona) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C) Bírósághoz fordulhat
47
1.sz. függelék Iktatószám:……………………….. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI SZABÁLYOK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő forint hitel/kölcsön szerződéshez A fenti hitel iktatószámú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett Adós kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Szabályokban (továbbiakban: ÁSZSZ) foglalt általános szerződési feltételeket megismerte, ezen feltételeket megtárgyalás és közös értelmezés után magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, és az ÁSZSZ rendelkezéseit annak aláírásával elfogadja. A jelen ÁSZSZ magában foglalja a Hitelintézet és az Ügyfél között létrejött Szerződéshez kapcsolódó, annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételeket. Ezek rendelkezései jogilag kötelezik mind a Hitelintézetet, mind az Ügyfelet, kivéve, ha a Felek a Fogyasztási (személyi) kölcsönszerződésben, a Takarékszövetkezet által jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönszerződésben, a Lakáscélú takarékszövetkezeti kölcsönszerződésben vagy a Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződésben (a továbbiakban együtt: Termék) másként rendelkeznek. 1.1.1.1.1 1. Fogalmak A jelen ÁSZSZ-ben és azon Szerződésekben, amelyeknek a jelen ÁSZSZ részét képezi, az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak: "Adós" jelenti azt a Fogyasztónak minősülő természetes személyt, aki a Hitelintézettel Kölcsönszerződést köt. "Általános tájékoztató" jelenti a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény mellékletében meghatározott tartalmú, a Hitelintézet által az adott Terméknek az Ügyfél számára ajánlott, személyre szabott a Szerződés induló feltételeit tartalmazó tájékozatót. "ÁSZSZ" jelenti a jelen Általános Szerződési Szabályokat. „Biztosítéknyújtó” jelenti a hitel/kölcsön biztosítékát nyújtó, a Hitelintézettel biztosítéki szerződést kötő készfizető kezest valamint a zálogkötelezettet. "BUBOR"(Budapest Interbank Offered Rate) jelenti azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik. „Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja” jelenti az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Hitelintézet által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot. "Éves Zárlati Díj" jelenti a Hitelintézet által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után, és a hitelszámlán fennálló tőketartozás összege százalékában megállapításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes. "Előtörlesztési Díj" jelenti a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben 48
meghatározott mértékben, a Hitelintézetnél az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Ügyfél által a Hitelintézetnek megfizetendő díjat. „Esedékesség” jelenti az Adós Szerződés szerinti fizetési kötelezettségeire meghatározott teljesítési napot, ideértve a törlesztő részletek, kamatok, díjak, költségek megfizetésére előírt fizetési határnapot. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja – eltérő megállapodás hiányában – az ezt követő első munkanap. "Felügyelet", „Felügyeleti Hatóság” jelenti a Magyar Nemzeti Bankot (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.). „Fizetési számla” jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát. "Fogyasztó" jelenti azt a természetes személy Adóst, aki az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljárva vesz igénybe valamely pénzügyi szolgáltatást. "Folyósítási Jutalék" jelenti a Szerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Hitelintézetnél a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díjat, melynek megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes. "Hitelintézet" jelenti a Főnix Takarékszövetkezetet (székhely: 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. sz.; cégjegyzékszám: Cg.: 09-02-000063; tevékenységi engedély száma: EN-I-466/2011számú PSZÁF Határozat (2011. 04. 19.). „Hitelkamat”: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg. "Hitelkeret" jelenti a Hitelkeret szerződés alapján a Hitelintézet által a Számlatulajdonos fizetési számláján rendelkezésére bocsátott összeget, melynek terhére és erejéig a Hitelintézet Kölcsönt nyújt a Számlatulajdonosnak. "Hitelkeret Szerződés" jelenti a Hitelintézet és a Számlatulajdonos között létrejött „Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződést” egységes egészként valamennyi mellékletével, a Hirdetményt és a jelen ÁSZSZ-t. "Hirdetmény” jelenti az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentumot, melyben az adott Szerződés alapján a Hitelintézet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek. "Hitelbírálati Díj" jelenti a Hitelintézet által a benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért felszámított és az Ügyfél által megfizetendő díjat, melynek mértéke a kérelmezett kölcsön összegének százalékában, minimum és maximum díj kikötése mellett a Hirdetményben kerül meghatározásra. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható. „Hitelelszámolási számla” jelenti a Hitelintézet által az Adós részére nyitott azon számlát, melyre az Adós a Kölcsönt a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és részletekben törleszti, amennyiben az Adós nem rendelkezik a Hitelintézetnél fizetési számlával. „Hitel teljes díja”: a hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. "Honlap" jelenti a www.fonixtakarek.hu weboldalt. 49
"Hpt." jelenti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt. „Jelzáloghitel” jelenti a Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitelt/kölcsönt. "Kamat" jelenti az Ügyleti Kamatot és a Késedelmi Kamatot. "Kamatfelár" jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra. "Kamatfelár-változtatási mutató” jelenti a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely a Szerződésben kerül meghatározásra és amelynek a Szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. (www.mnb.hu) „Kamatfizetési nap”: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül. „Kamatforduló”: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén, a referencia-kamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként a Kamatperiódus első napját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamatlábhoz igazítja a Hitelező. A legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Ügyleti Kamat esetén az új Kamatperiódus első napját. "Kamatperiódus" jelenti azt a Szerződésben meghatározott időtartamot, amely alatt az Ügyleti Kamat mértéke egyoldalúan a Hitelintézet által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott időtartam utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. "Kamatváltoztatási mutató" jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely a Szerződésben kerül meghatározásra és, amelynek a Szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. (www.mnb.hu) "Késedelmi Kamat” jelenti azt a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. "Központi hitelinformációs rendszer (KHR)” jelenti azt a zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadatszolgáltatók biztonságának érdekében. "Kölcsön" jelenti a Kölcsönszerződésben megjelölt, a Hitelintézet által az Adósnak visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott pénzösszeget, továbbá a Hitelkeret terhére és erejéig a Hitelintézet által a Számlatulajdonosnak nyújtott összeget. 50
"Kölcsönszerződés" jelenti a Takarékszövetkezet által fogyasztónak minősülő természetes személyek részére nyújtott forint kölcsön termékekre vonatkozó kölcsönszerződést. "Referencia-kamatláb" jelenti azt a bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatlábat, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. A Hitelintézet által a forintban nyújtott Kölcsön esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb, amelynek a Szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott ügyletre alkalmazandót a Szerződés tartalmazza. A Takarékszövetkezet fogyasztónak minősülő természetes személyek részére nyújtott forint kölcsön termékek esetében alkalmazott referencia kamatláb a 6 havi BUBOR, mely mindenkori mértéke és közzététele a BUBOR fogalomnál került részletezésre. "Rendkívüli Levelezési Díj" jelenti az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Szerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Hitelintézet által felszámításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott összegű díja. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Hitelintézet rendkívüli levelezési díjat nem számít fel. "Rendelkezésre Tartási Jutalék" jelenti a Szerződés alapján, a Számlatulajdonos rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett Hitelkeret százalékában a Hirdetményben meghatározott mértékű, a Számlatulajdonos által a Hitelintézetnek megfizetendő díjat, melynek megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelkeret Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási jutalék felszámításának kezdő időpontja a Hitelkeret megnyílásának napja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. "Rendkívüli Ügyintézési Díj" jelenti a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Szerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor (halasztás, és egyéb esetekben) fizetendő díjat. „Rögzített hitelkamat”: a Szerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a teljes futamidőre vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Szerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. "Számlatulajdonos" jelenti azt a Fogyasztónak minősülő természetes személyt, aki a Hitelintézettel Hitelkeret Szerződést köt. "Szerződés" jelenti a Kölcsönszerződést, és a Hitelkeret Szerződést, azok valamennyi mellékletével a Hirdetménnyel és a jelen ÁSZF-fel együtt. "Szerződésmódosítási Díj" jelenti az Ügyféllel megkötött Szerződés, illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a futamidő hosszabbítást, fedezetcserét, adóskiengedés a kötelemből stb. is) esetén a Hitelintézet által felszámított díjat. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy konkrét összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - a Hirdetmény az irányadó. „Tartós Adathordozó” jelenti azt az eszközt, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
51
„Teljes Hiteldíj Mutató”, „THM” jelenti a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban3 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a fogyasztó a hitel/kölcsönszerződés kapcsán megfizet. „THM maximum” A fogyasztónak nyújtott hitel/-kölcsön teljes hiteldíj mutatója – a 3.3. pontban meghatározott kivétellel - a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. "Ügyfél" jelenti az Adóst, a Számlatulajdonost, és a Biztosítéknyújtót. "Ügyleti Kamat" jelenti a Szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatot, melyet az Ügyfél a folyósított Kölcsön összege után fizet a Hitelintézetnek. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított Kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a Kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a Kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a Kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. Az ügyleti kamat lehet rögzített mértékű, vagy változó. A változó kamat lehet Referencia-kamatlábhoz kötött. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetében az ügyleti kamat mértéke megegyezik az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összegével. A Referenciakamatlábhoz kötött kamat a Referencia-kamatláb változásához igazodóan Kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes Ügyleti Kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. „Változó hitelkamat”: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 2.
Egyoldalú módosítás
2.1
A Hitelintézet az Adós számára hátrányosan kizárólag a Szerződésben megállapított hitelkamatot, kamatfelárat, költséget és díjat módosíthatja egyoldalúan. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható.
2.2
Az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet.
3
A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó. 52
2.3
Ha a Szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Szerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti.
2.4
A Hitelintézet a Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként, a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja.
2.5
A Hitelintézet a Szerződés futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) a hitelkamatot legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja.
2.6
Ha a Hitelintézet a 2.5 pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja
2.7
A Szerződés kamatfeltételeinek módosítása esetén a Hitelintézet - a 2.8 pont szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón tájékoztatja az Adóst a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b)
a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
2.8
A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Hitelintézet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.
2.9
A Hitelintézet a Szerződésben megállapodott költségeket azok felmerülésekor, a díjakat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A Szerződésben megállapodott díjakat a Hitelintézet legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 53
2.10
Díj vagy költség módosítás esetén a módosítást a Hitelintézet a hatálybalépést megelőző legalább 30 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli a fogyasztóval a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 2.7.b) pontja szerinti tájékoztatást
2.11
Ha a Szerződés eltérően nem rendelkezik a Hitelintézet az ÁSZSZ 2.1 pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst a Szerződésben meghatározott módon.
2.12
A Szerződés kamatfeltételeinek, díj vagy költség elemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a Hitelintézet egyidejűleg az Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi honlapján.
2.13
A Hitelintézet az Adós számára nem hátrányosan bármikor módosíthatja egyoldalúan az Adóssal kötött Szerződés feltételeit.
2.14
A 2.10 pontban írt szabályok nem vonatkoznak a Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre.
2.15. A Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret Ügyleti Kamata és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - az Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően, legkésőbb a 2.11 pontban írt időpontban köteles tájékoztatni az Adóst papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a fizetési kötelezettség új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 3. 3.1.
3.2.
Futamidő hosszabbítás Lakáscélú jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításáért a takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidõ meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az Adós, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában a 3.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4. Törlesztés 4.1. Az Adós a kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Szerződésben meghatározott teljesítési időpontokban és törlesztési összegekben tartozik megfizetni. Ha valamely fizetési kötelezettség esedékessége olyan napra esik, amely nem banki munkanap, akkor a teljesítés napja az ezt követő első banki munkanap. 4.2. Az Adós fizetési kötelezettségét - eltérő megállapodás hiányában - a Szerződésben feltüntetett fizetési számlájáról köteles teljesíteni, ennek megfelelően köteles a fizetési számláját legalább a Szerződés szerint esedékes összeg erejéig feltölteni legkésőbb az esedékesség napjáig. 54
4.3.
Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezet, hogy a takarékszövetkezetnél vezetett bármely fizetési számláját a Szerződés szerint bármely esedékes összeggel megterhelje az Adós ez irányú további külön rendelkezése (felhatalmazása) nélkül is.
5. Előtörlesztés 5.1. Előtörlesztésre vonatkozó közös szabályok 5.1.1. Az Adós a Hitelintézethez intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a Kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. A nyilatkozatot az előtörlesztés értéknapját megelőző 3 banki munkanappal 12 óráig kell az Adósnak a takarékszövetkezethez eljuttatnia. 5.1.2
Előtörlesztés esetén a Hitelintézet csökkenti a Kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Kölcsönszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.
5.1.3
Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, majd a Kamatot kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani.
5.1.4
Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül.
5.1.5
Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Kölcsönszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Hitelintézet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal.
5.1.6
Előtörlesztésnél a Hitelintézet Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel.
5.2
Fogyasztási (Személyi) Kölcsönszerződés alapján nyújtott Kölcsön előtörlesztésére vonatkozó szabályok A Hitelintézet az Adós részleges vagy teljes előtörlesztése esetén az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére az alábbi korlátozásokkal jogosult, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor az Ügyleti Kamat rögzített: ezen, az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet meghaladja; ezen, az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet nem haladja meg;
5.2.1
55
ezen, az Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő Ügyleti Kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. 5.2.2
A Hitelintézet nem jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt; tizenkét hónap alatt egy alkalommal az Adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kettőszázezer forintot.
5.3
A Takarékszövetkezet által jelzálog fedezet mellett nyújtott hitel előtörlesztésére vonatkozó szabályok Előtörlesztés esetén a Hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg két százalékát.
5.3.1
5.3.2
Nem illeti meg a Hitelintézetet az előző bekezdések szerinti költségtérítés, amennyiben az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Nem illeti meg a Hitelintézetet a költségtérítés a Kölcsön teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.
5.3.3
Amennyiben a Hitelintézet a Takarék Classic Szabad Felhasználású Jelzáloghitel biztosítékát képező ingatlan értékének felülvizsgálata során megállapítja, hogy a hitelfedezeti érték alapján az ingatlanra adható maximális hitel összegét az Adós fennálló tőketartozása 6 hónapon keresztül folyamatosan meghaladja, úgy a Hitelintézet jogosult olyan összegű előtörlesztésére az Adóst felszólítani, amely ahhoz szükséges, hogy a fedezettség szintje helyreálljon. Az Adós a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles az előtörlesztést teljesíteni. Ezen előtörlesztés esetén a Hitelintézet nem számít fel előtörlesztési díjat. Amennyiben arról a Felek megállapodnak, úgy az előbbi esetben lehetőség van arra is, hogy az Adós pótlólagos biztosítékot ajánljon fel a Hitelintézet részére.
5.4. Lakáscélú takarékszövetkezeti hitel előtörlesztésére vonatkozó szabályok 5.4.1. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1%-át, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. 5.4.2. Nem illeti meg a takarékszövetkezetet az előző bekezdések szerinti költségtérítés, amennyiben az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Nem illeti meg a takarékszövetkezetet a költségtérítés a kölcsön teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. 56
5.4.3. Lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztése esetén nem illeti meg a takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. 6. Fizetési késedelem 6.1. A takarékszövetkezet az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni. 6.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Szerződés szerint nem tejesíti, illetve a törlesztéshez szükséges forint fedezetet az esedékesség/lejárat napjára fizetési számláján nem biztosítja, úgy az ezt követő naptól a takarékszövetkezet a lejárt kölcsön tőke összege után az ügyleti kamaton felül késedelmi kamatot számít fel. A teljes hiteldíj bármely elemének késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára, a késedelmesen teljesített összeg után az adott hitel kölcsönszerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra. 6.3. A takarékszövetkezet az Adósnak a késedelembe esést követően írásban fizetési felszólítást küld, melyben közli a lejárt megfizetendő tartozás összegét, a késedelmi kamat mértékét, és tájékoztatást arról, hogy amennyiben az Adós a felszólításban megjelölt határidőre sem teljesít, a késedelmi kamat felszámításán kívül a nem fizetés mely egyéb jogkövetkezményei kerülhetnek alkalmazásra. 6.4. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A takarékszövetkezet a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után az ügyleti kamaton felül a jelen ÁSZSZ 6.2. pontjába foglaltak szerint késedelmi kamatot felszámítani. 6.5. A lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdés vagy pénzügyi lízingszerződés esetében a szerzõdés felmondását követõ kilencvenedik napot követõen a takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelõzõ napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. 6.6. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeit az esedékesség napján nem, vagy csak részben teljesíti, a takarékszövetkezet jogosult az Adós előzetes értesítése nélkül az Adós bármely, takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláját a lejárt összeg erejéig megterhelni, azaz a lejárt követelést beszámítás útján kiegyenlíteni. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet arra, hogy a takarékszövetkezet a nála vezetett bármely számláját az esedékes, de az Adós által meg nem fizetett összeggel az esedékesség napját követően megterhelje. 6.7. Az Adós tudomásul veszi, hogy a lejárt kölcsön összegének az Adós bármely fizetési számlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség kizárólag az Adóst terheli. Devizaszámáról történő beszedés esetén a konverzió a terhelendő fizetési számla devizanemének a beszedés napján a Takarékbank által jegyzett MTB deviza közép árfolyamon történik.
7. 7.1.
A Szerződés megszüntetése A Szerződés megszüntetése az Adós részéről. 57
7.1.1
Ha az új kamatperiódusban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az Adósra hátrányosan változik, az Adós jogosult a Szerződés költség- és díjmentes felmondására. Az Adósnak a Felmondást a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal közölnie kell a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az Adós fennálló teljes tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézetnek megfizesse.
7.1.2
Ha az Adós írásban a Szerződést nem mondja fel, vagy a Szerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást az Adós általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Hitelintézet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű Ügyeleti Kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Ügyleti Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti.
7.1.3. A fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az Adós a Szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha az Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ebben az esetben a Hitelező az Adós által írásban a módosítás hatálybalépése előtt benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. 7.1.4
Az Adós a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja egy hónapos felmondási idővel.
7.2. 4.2.1
A Szerződés megszüntetése a Hitelintézet részéről. A Hitelintézet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; b) az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse; c) az Adós a Hitelintézetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelintézetnek adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Hitelintézetet bármely egyéb módon megtéveszti; e) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; f) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét g) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Hitelintézet felszólítására nem egészíti ki, 58
az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Hitelintézet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; i) az Adós a fenti 3.3.3 pontban meghatározott kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget; j) az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; k) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben. h)
Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél (i) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; (ii) a Hitelintézetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; (iii) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények. 7.2.2
A Szerződés azonnali hatályú felmondása esetén az Ügyfél a felmondás időpontjában még fennálló teljes tartozása esedékessé válik, és azt köteles a Hitelintézetnek egy összegben haladéktalanul megfizetni.
7.2.3
Az Ügyfél a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Hitelintézetet, hogy a Szerződés felmondása esetén a felmondás időpontjában még fennálló tartozásának összegével a Hitelintézetnél vezetett bármely számláját külön megbízása nélkül a Hitelintézet a jelen rendelkezés alapján megterhelje.
7.3 Elállási jog 7.3.1 Az Adós jogosult a szerződéstől, annak aláírása napjától számított 14 napon belül, indokolás nélkül elállni, amennyiben a Kölcsön folyósítására még nem került sor. Az Adós ezen Szerződéseket az aláírásának napjától számított 14 napon belül díjmentesen felmondhatja, amennyiben a Kölcsönt a Hitelintézet már folyósította. 7.3.2
Az Adó előző bekezdésben foglalt elállási/felmondási jogát határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amennyiben az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Hitelintézetnek elküldi.
7.3.3
Az Adós a felmondásra vonatkozó nyilatkozatának Hitelintézet részére történt elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett Kölcsön összegét, valamint a Kölcsön folyósításának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a vonatkozó szerződés szerint megállapított Ügyleti Kamatot a Hitelintézetnek megfizetni.
7.3.4
Az Ügyfél elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a Kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy 59
harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. 8.Biztosítékok; az Adós kötelezettségvállalásai 8.1. Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Szerződésben meghatározott fedezetek – azaz Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és következményeit a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés/ek - tartalmazzák. 8.2. Az Adós/Zálogkötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló vagyontárgyak új értékére biztosítási szerződést köt, vagy - amennyiben már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel – a fennálló biztosítási szerződését módosítja, és a biztosítót értesíti az ingatlan(ok) elzálogosításáról. Az értesítésben a Hitelintézetet kell megjelölni, teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Mindezt az Adós a biztosítási kötvény, illetve ajánlat, és/vagy a biztosító, illetve az eljáró biztosítási bróker nyilatkozata bemutatásával köteles igazolni a Hitelintézet felé.
8.3.
8.4.
8.5.
8.6.
A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést az Adós legkésőbb a Szerződés aláírását követő 5 (öt) munkanapon belül köteles a takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani, annak igazolásával, hogy a Hitelintézet javára szóló zálogkötelezetti nyilatkozatot a biztosító társaság elfogadta, és vállalta, hogy a biztosítási díj nem fizetéséről a biztosítási szerződés felmondását legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően a takarékszövetkezetet értesíteni fogja. Az Adós felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy a fentieket az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Szerződés biztosítónak történő megküldésével. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes visszafizetéséig fenntartja, és annak fennállását, valamint a takarékszövetkezet felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolja. Valamely biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg biztosítéki céllal a takarékszövetkezetet illeti meg. Az Adós hozzájárul, hogy a biztosítási összeg közvetlenül a takarékszövetkezet, mint kedvezményezett által megjelölt elkülönített számlára kerüljön folyósításra, s abból a takarékszövetkezet a követeléseit – amennyiben annak feltételei fennállnak – kielégítse. Az ezt meghaladó összeg az Adóst illeti meg. Az Adós kijelenti, hogy az általa eddig felvett, illetve a jövőben felvételre kerülő hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi vagy jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amilyet az Adós a Szerződésben a takarékszövetkezet számára biztosít. Az Adós kijelenti, hogy a hitel futamideje alatt a hitel/kölcsön biztosítékul szolgáló ingó vagy ingatlan vagyontárgyait, egyéb eszközeit – kivéve, ha a takarékszövetkezet ehhez kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negativ pledge - negatív biztosítéki záradék). Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a Szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a takarékszövetkezet írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a Szerződés alapján a takarékszövetkezetnek nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a takarékszövetkezet számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék). 60
8.7.
8.8.
8.9.
8.10.
8.11.
8.12.
8.13.
Amennyiben a biztosítékok értékében a hitel/kölcsön futamideje alatt a hitel pénznemében számítva 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a takarékszövetkezet a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a takarékszövetkezet felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a takarékszövetkezetet megilleti az azonnali hatályú felmondás joga. Ha a kölcsön biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra, illetve ha a biztosítéknyújtóval szemben csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeznek, akkor a takarékszövetkezet Szerződés alapján fennálló Adóssal szembeni követelése a takarékszövetkezet tudomásszerzésének időpontjában automatikusan, minden további nyilatkozat nélkül, azonnali hatállyal lejárttá válik. Amennyiben a takarékszövetkezet a végrehajtási cselekményről, illetve a csőd- vagy felszámolási eljárásról nem az Adóstól szerez tudomást, köteles a lejárttá válás tényéről az Adóst haladéktalanul értesíteni, megjelölve a kölcsön lejárttá válásának az időpontját is. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy amennyiben a Szerződés szerinti lejáratkor még fennálló tartozását a takarékszövetkezetnek nem fizeti meg, a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott, elsőbbséggel teljesítendő fizetési megbízásokat (hatósági átutalás, átutalási végzés) követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően a takarékszövetkezet a tartozás összegével bármelyik, a Szerződésben megjelölt forint/deviza fizetési számláját beszedési megbízás alkalmazásával megterhelje. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a más hitelintézetnél vezetett számlái vonatkozásában a számlavezető hitelintézet által elfogadott formában a takarékszövetkezet részére a Szerződés megkötésével egyidejűleg, általa aláírva átadja a Szerződésben megjelölt fizetési számlái ellen a beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható nyilatkozatait. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig csak a takarékszövetkezet haladéktalan, írásbeli tájékoztatása mellett nyit újabb fizetési számlát. Vállalja továbbá, hogy e fizetési számlák tekintetében a takarékszövetkezetet, mint beszedési megbízás benyújtására jogosultat bejelenti a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, és az ezt igazoló, a számlavezető által befogadott – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható – felhatalmazó nyilatkozatát a számla megnyitását követő 5 (öt) munkanapon belül eljuttatja a takarékszövetkezethez. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésből eredő teljes tartozásainak kiegyenlítéséig a takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem ad harmadik személynek (hitelintézetnek, gazdálkodó szervezetnek, egyéb jogi- vagy nem jogi személynek, vagy természetes személynek) felhatalmazást beszedési megbízás benyújtására a takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláira. A jelen 8 pontban meghatározott biztosítékokra és a felhatalmazásokra vonatkozóan, illetve azokkal kapcsolatban az Adós által vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
9. Ellenőrzés 9.1. A takarékszövetkezet jogosult Adós fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós jövedelmi- vagyoni-, pénzügyi helyzetére vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Adós takarékszövetkezet általi minősítése elvégezhető, teherviselő képessége megítélhető és fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Ügyfélcsoporttal szembeni kötelezettségvállalás esetén a takarékszövetkezet ellenőrzési joga az ügyfélcsoportba tartozó vállalkozásokra, természetes személyekre is kiterjed. 61
Az Adós tudomásul veszi, hogy a Szerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a takarékszövetkezet előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe hitelt, illetőleg kölcsönt, vállalhat garanciát vagy kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az Adós köteles továbbá a takarékszövetkezetet haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja. 9.3. Az Adós a Szerződés aláírásával egyidejűleg külön teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy az Szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó , társadalombiztosítási, vám és jövedéki tartozásairól az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresett hatóság - az Adós minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül - az általa nyilvántartott Adós tartozásokról adatot szolgáltasson a takarékszövetkezet részére. 9.4. A takarékszövetkezet megilleti az Adós, illetve biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga. 9.5. Az Adós a takarékszövetkezet fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja: a) Az Adós a takarékszövetkezet által elfogadott értékbecslővel szerződést köt a fedezetek felülvizsgálatának elvégzéséről legfeljebb negyedéves gyakorisággal. Amennyiben a szerződéskötésre nem kerül sor, úgy az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós – amennyiben a felek Szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az Adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani. Amennyiben az Adós az értékbecsléssel kapcsolatos kötelezettségeit írásbeli felszólításra sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot. b) Az Adós a takarékszövetkezet felhívására évente legfeljebb két alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatát, az ingókról, illetve a megterhelt vagyonról pedig a zálogjogi nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó eredeti közjegyzői tanúsítványt, vagy ezek hiteles kiadmányát becsatolni. Amennyiben a takarékszövetkezet felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az Adós felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata, az eredeti közjegyzői tanúsítvány, vagy ezek hiteles kiadmányának beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a takarékszövetkezet a beszerzés költségének összegével a felmerülése napján azonnal megterheli az Adós nála vezetett fizetési számláját vagy az Adós nevén megnyitott hitelelszámolási technikai számlát. 9.2.
10. Központi Hitelinformációs Rendszer 10.1. A Szerződés aláírásával az Adós megerősíti, hogy Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló - a Szerződés elválaszthatatlan részét képező 2. számú mellékletben foglalt - tájékoztatást a Szerződés megkötését megelőzően megismerte és annak tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot (1. számú melléklet) a szerződéskötés előtt aláírta.
11. 11.1
Egyéb Értesítések 62
11.1.1 A Felek az egymáshoz intézett nyilatkozatokat írásban kötelesek megtenni, és az egymásnak megküldendő nyilatkozatokat, értesítéseket, tájékoztatásokat stb. - amennyiben a Szerződés vagy a jelen ÁSZSZ eltérően nem rendelkezik - postai úton, közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral) vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 11.1.2 Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett cím minősül. 11.1.3 A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b) Ügyfél esetében a vele együtt élő, cselekvőképes, közeli hozzátartozója vagy élettársa tette. 11.1.4 A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 11.1.5 Az 5.1.4 pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a tudomásszerzés időpontja a) ha nem kereste jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap, b) ha „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napja, c) ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja. 11.1.6 A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek. 11.1.7 Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő 63
nyilatkozatról nem szerzett tudomást. 11.1.8 A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek értesítést vagy dokumentumot küldenek egymás részére. 11.1.9 A fizetési számlához kapcsolódó Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában az alábbiakról tájékoztatni: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, f) a hitelkamatról, g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén. 11.1.10
A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
11.2
A Hitelintézet rögzíti, hogy csatlakozott a Magatartási Kódexhez, továbbá az aktualizált, 2015. 02. 01.-től hatályos Magatartási Kódexnek is kötelező érvénnyel alávetette magát. Erre tekintettel a Hitelintézet a Magatartási Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel aláveti magát és annak előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a www.fonixtakarek.hu internetes oldalon, illetve a bankfiókokban az Ügyfél kérésére a magyar nyelvű szövege ingyenesen hozzáférhető.
Az Adós a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a takarékszövetkezet üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és elfogadja.
64