Általános Szerződési Feltételek

MKB Életbiztosító Zrt. Capital Square 1133 Budapest, Váci út 76. Telefonszám: (1) 886-6950, Fax: (1) 886-6909 www.mkbb.hu

BIZTOSÍTÓ

Általános Szerződési Feltételek MKB Életbiztosító Zrt. (ÉÁSZF/0006/2014.03.15.)

TARTALOMJEGYZÉK I.

Fogalmak

2

II.

A biztosítási szerződés alanyai

5

A biztosító A szerződő A biztosított A kedvezményezett(ek) III. Általános rendelkezések

5 5 5 6 6

A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási fedezet tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló A biztosítási szerződés területi és időbeli hatálya IV. A biztosítási szerződés formai sajátosságai

7 7 7

A szerződés és a biztosítási fedezetek létrejötte A szerződés és a biztosítási fedezet hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete A biztosítottak, a biztosítási fedezetek, a biztosítási összegek, biztosítási díj és a biztosítási tartam megváltoztatása A közlési és változásbejelentési kötelezettség A biztosítási kockázat jelentős növekedése A jognyilatkozatok megtételének szabályai V. A biztosítási díj

7 8 8 9 10 10 10

A díj megállapítása A díjfizetés tartama, a biztosítási fedezet díjának és a biztosítási szerződés díjának esedékessége, a díjfizetés módja A minimális díj A fizetési késedelem és a biztosítási díj nemfizetésének következményei

10 10 11 11

VI. A többlethozam

12

Megtakarítási életbiztosítási fedezet esetén VII. Az értékkövetés

12 13

VIII. Kötvénykölcsön, hitelfedezet

13

IX. A visszavásárlás

13

A visszavásárlás

13

X. A szerződés és a biztosítási fedezetek megszűnésének esetei

14

A biztosítási fedezet megszűnésének esete Az életbiztosítási szerződés, az életbiztosítási fedezet felmondása Érdekmúlás

14 15 15

XI. Kizárások, mentesülések, várakozási idő

15

Kizárások A biztosító mentesülése A várakozási idő és a díjvisszatérítés A túlfizetés visszatérítése, illetve a díjhátralék levonása

15 16 17 18

XII. A szerződő felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezte után

18

XIII. Egyéb rendelkezések

19

A személyes adatok kezelése Panaszbejelentés Felügyeleti szerv Jogok érvényesítésének egyéb fórumai A szerződésre vonatkozó jog A szerződésre vonatkozó adó-jogszabályok, Adózási tájékoztató A biztosító főbb adatai Az ügyfelek tájékoztatásáról Napi tájékozódási lehetőség a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében Vis maior

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

1

20 21 21 21 22 22 22 22 22

22

Hatályos: 2014.03.15-től


Általános Szerződési Feltételek Jelen szabályzat (ÁSZF) feltételei az MKB Életbiztosító Zrt. azon biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket e szabályzatra való hivatkozással kötöttek. Az érintett szerződésekre vonatkozó különös biztosítási feltételek jelen szabályzattól való eltérése esetén a különös feltételekben rögzítettek az irányadók. A jelen szabályzatban, valamint az erre hivatkozó különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

I. FOGALMAK 1. 2.

3.

4.

5.

6. 7. 8. 9.

10.

11. 12.

13.

14.

Alapbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely más biztosítások megkötése nélkül önállóan is létrejöhet. Baleset: a jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazásában balesetnek a biztosított akaratától független, a szerződés hatálybalépését követően, hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amelynek következtében a biztosított – a szerződés hatálya alatt – testi egészségkárosodást szenved. Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás, hőguta, porckorongsérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés. Nem tekinthető balesetnek az öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet még akkor sem, ha azt a biztosított elme, illetve tudatzavarban követte el. Betegség: az orvostudomány álláspontja szerint rendellenes biológiai, testi, pszichoszociális állapot. Az élő szervezet életfolyamatainak abnormális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása, a test olyan állapota, amely valamely funkció rendellenes működésében nyilvánul meg. Biztosításközvetítő: A biztosítási szerződés közvetítője lehet független biztosításközvetítő, vagy függő biztosításközvetítő. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el, és a többes ügynök, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versenyző termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. Biztosítási díj: A biztosítási szolgáltatásnak a szerződő vagy – annak tudomásával és meghatalmazása alapján – attól különböző harmadik fél (díjfizető) által fizetett ellenértéke. Kezdeti díj: a biztosítási szerződésben ekként megjelölt, a szerződés létrejöttekor érvényes díj. Érvényes díj: valamely esedékességi időpontban – a díj időközbeni esetleges megváltozását is figyelembe vevő – fizetendő díj. Amennyiben a biztosítási szerződés kiegészítő biztosítás(oka)t és/vagy technikai kiegészítő(ke)t is tartalmaz, úgy az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás(ok) és a technikai kiegészítő(k) díja együtt képezi a kezdeti, illetve a mindenkori érvényes díjat. Biztosítási esemény: a Különös Szerződési Feltételekben ekként meghatározott esemény. Tipikus biztosítási esemény a biztosított halála vagy valamely előre meghatározott időpontnak a biztosított életében való elérése. Biztosítási év: a technikai kezdet, illetve valamely biztosítási évforduló napjával kezdődő, a következő biztosítási évfordulót vagy lejáratot megelőző nappal lezáruló 1 éves naptári időszak. Biztosítási évfordulók: a biztosítás technikai kezdetének évfordulói a biztosítási szerződés fennállása alatt a lejárat napjának kivételével. Biztosítási fedezet: A biztosítónak meghatározott biztosítási kockázatokra, illetve e kockázatokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási események alapján nyújtandó biztosítási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségvállalása – alapbiztosítás, illetve kiegészítő-, technikai kiegészítő biztosítás formájában –, melyet a biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében vállal. Biztosítási időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetében egy-egy biztosítási évnek megfelelő időszak, míg az egyszeri díjas biztosítás esetében a technikai kezdet és a lejárat vagy a szerződést megszüntető biztosítási esemény által meghatározott időszak. Biztosítási kötvény: a biztosító által a biztosítási fedezet igazolására kiállított kötvény vagy más okirat. Biztosítási összeg: valamely biztosítási szolgáltatás pénzösszegben meghatározott értéke, amelyet a szerződő a biztosító által meghatározott értékhatárok között szabadon megválaszthat. Kezdeti biztosítási összeg: a biztosítási szerződésen ekként megjelölt, a szerződés létrejöttekor érvényes szolgáltatási összeg. Aktuális biztosítási összeg: valamely időpontban – az időközbeni esetleges változásokat is figyelembe vevő – érvényes szolgáltatási összeg. Biztosítási szerződés: A biztosítási szerződés a szerződő felek (a szerződő és a biztosító) között létrejött kétoldalú jogviszony, mely egy vagy több, a Különös Szerződési Feltételekben szabályozott biztosítási fedezetből áll, és amelynek alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra – a szerződő díjfizetése ellenében – fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Biztosítási szolgáltatás: valamely biztosítási esemény bekövetkezése miatt fellépő, a biztosítót terhelő fizetési vagy egyéb kötelezettség.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

2



15. Biztosítási tartam: a technikai kezdet és a lejárat közti időszak hossza, amennyiben a szerződésben lejáratot jelöltek, egyébként a szerződést megszűntető biztosítási esemény által meghatározott időtartam. 16. Biztosított: az a természetes személy, akivel kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön vagy azt követően a biztosítási szerződésbe belép, a rá vonatkozó biztosítási fedezetek tekintetében a biztosító kockázatviselése legalább egy fedezetre fennáll. 17. Biztosító: jelen feltételekben az MKB Életbiztosító Zrt., amely a vele kötött biztosítási szerződés alapján meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát. 18. Biztosító központi egysége: MKB Életbiztosító Zrt., 1133 Budapest, Váci út 76. A Biztosító központi egységének levelezési címe: H-1821 Budapest 19. Díjmentesítés: a biztosítási díj fizetésének a biztosítás tartama alatti és idő előtti végleges megszüntetése, melynek következtében a biztosítási szerződés – de kizárólag az alapbiztosítás – az eredeti lejáratig, vagy a biztosítási szerződés megszűnéséig, de csökkentett biztosítási szolgáltatásokkal érvényben marad. Díjnemfizetés esetén a szerződő kezdeményezheti a díjmentesítés helyett a szerződés megszüntetését, visszavásárlását. Díjtartalékkal nem rendelekző szerződés nem díjmentesíthető. 20. Díjfizetési gyakoriság: a biztosító és a szerződő közötti megállapodás alapján adott rendszerességgel (évente, félévente, negyedévente vagy havonta, illetve egyszeri alkalommal) történő díjfizetés. 21. Díjtartalék: a befizetett díjakból a biztosító által – a jövőben esedékes kötelezettségei fedezetére – képzett és szerződésenként nyilvántartott pénzösszeg, abban az esetben, ha a szerződés nem befektetési egységekhez kötött. 22. Értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási szolgáltatás(ok)nak a biztosítási évfordulón történő emelése, az árszínvonal emelkedése (infláció) miatt bekövetkező értékcsökkenés ellensúlyozása érdekében. 23. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. 24. Gyakoriság szerinti díj: A szerződő által a biztosítási díj megfizetésére választott gyakorisággal fizetendő díj. 25. Gyógykezelés: olyan orvosi kezelés, amely az orvostudomány általánosan elismert álláspontja szerint megfelelő az egészség újbóli helyreállítására, az állapot javítására, vagy a rosszabbodás megakadályozására. 26. Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; 27. Kedvezményezett: azon természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezet, aki, illetve amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A biztosítási szolgáltatásra név szerinti kedvezményezett jelölhető. Név szerinti kedvezményezett megjelölése nélkül – az érintett biztosítottra vonatkozóan – a közjegyző által a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökösök között örökrészük arányában, míg név szerinti kedvezményezettjelölés esetén a kedvezményezettség arányában kerül kifizetésre a biztosítási szolgáltatás. 28. Kiegészítő biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely önmagában nem, csak valamely alapbiztosítás mellett jöhet létre, illetve annak hatálya alatt létezhet. 29. Kórház: a mindenkor illetékes hatóság és felügyeleti szerv által elismert és engedélyezett fekvőbeteg ellátását nyújtó intézmény (kórházak, klinikák és a fegyveres testületek kórházai, klinikái), melyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak. Jelen feltétel szempontjából nem minősülnek kórháznak a társadalombiztosítás vagy magánbefektetők által fenntartott: rehabilitációs kórházak, központok, intézetek, a kórházak azon osztályai, melyek rehabilitációs tevékenységet folytatnak; a szanatóriumok, utógondozó szanatóriumok; alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények; az idült és gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei; a Hospice házak; gyógyüdülők; tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek; idősek szociális otthonai és azok betegosztályai; gyógyfürdők; ideg és elmebeteg gyógy-, pszichiátriai és gondozóintézetei; nappali kórházak; az egyébként kórháznak minősülő intézmények fentiekben felsorolt osztályai. 30. Kórházi fekvőbeteg gyógyellátás: amely alatt legalább 24 órás kórházi benntartózkodást kell érteni, mely a kórházba történő felvétellel kezdődik és a kórházból történő távozással, a kórházi zárójelentés kiadásával végződik. Amennyiben a zárójelentés kiadására a kórházból való távozás után kerül sor, úgy a zárójelentésen szereplő „hazabocsátás dátuma“, ennek hiányában a hazabocsátás tényleges dátuma mérvadó. 31. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 32. Kötvénykölcsön: a biztosító eseti hozzájárulásával, a biztosítási szerződésre a szerződő által felvett kamatozó kölcsön, melynek elszámolására legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésekor kerül sor. 33. Közlekedési baleset: Közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha azt a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasként szenvedi el. Nem minősül közlekedési balesetnek:

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

3



34. 35. 36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43. 44. 45. 46. 47. 48.

49.

a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkezésében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre; a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos nem hatott közre; a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be. Különös Szerződési Feltételek: a Különös Szerződési Feltételek tartalmazzák az egyes, egymástól eltérő tartalmú biztosítási fedezetekre vonatkozó különleges rendelkezéseket. Lejárat: a biztosítási kötvényen vagy a felek egyéb megállapodásában ekként megjelölt nap 24. órája. Maradékjogok: az életbiztosítási szerződés különös szerződési feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A szerződéshez ténylegesen kapcsolódó maradékjogokról a biztosítási szerződés különös feltételei rendelkeznek. Munkahelyi baleset: A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Azaz nem tekinthető munkahelyi balesetnek az az eset, mely az alatt következik be, amikor a munkavállaló otthonától a munkahelyére tart, illetve munkahelyéről hazafelé tart gyalog, gépjárművel illetve tömegközlekedési eszközzel. Nem számít továbbá munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset. Műtét: gyógyító, helyreállító célú orvosi beavatkozás, amely a testszövetek összefüggését manuálisan, eszközök segítségével megváltoztatja. Az ugyanazon betegség, illetve baleset következményeként végrehajtott több műtéti beavatkozás egy biztosítási eseménynek számít. A kórházi kezelés, ápolás költségeit a Biztosító nem téríti. Pénzügyi biztosíték: pénzügyi intézménytől felvett kölcsön vagy lehívható hitelkeret visszafizetése érdekében adott időszak alatt záradékolt biztosítási szerződés, melyben a biztosítási szolgáltatások tekintetében az elsődleges kedvezményezett a pénzügyi intézmény. Részletfizetési időszakok: évestől eltérő, havi, negyedéves, illetve féléves gyakoriságú – részletekben történő – díjfizetés esetén az egyes (1, 3, illetve 6 hónap hosszú) időszakok, melyek a technikai kezdettel, illetve a technikai kezdettől számított, a fizetési gyakoriságnak megfelelő 1, 3 illetve 6 hónap múlva következő hónap első napjával kezdődnek, és a fizetési gyakoriságnak megfelelő időszak utolsó napjának végével zárulnak. Részletfizetés esetén a részletekben fizetett díj éves összege meghaladhatja az egyösszegben fizetett éves díjat. Tartozás: az az összeg, amelyre a biztosítási szerződés alapján a biztosító jogosult _ díjtartozások (esedékes, de meg nem fizetett díjak, díjrészletek és ezek késedelmi kamatai); a biztosítási szerződésből fakadó, de a biztosító által még nem érvényesített költséglevonások; a biztosítási szerződésre felvett kölcsön még nem visszafizetett részletei, kamatai és esetleges költségei. Technikai kamat: a Különös Szerződési Feltételek rendelkezésének hiányában a biztosító által, a nem befektetési egységekhez kötött biztosítási fedezetre garantált befektetési hozam, melyet a díjtartalék technikai kamatlábbal történő befektetése esetén ér el. A technikai kamatot a biztosító már a szerződés megkötésekor figyelembe veszi akként, hogy a biztosítási díjat a technikai kamatra tekintettel az egyébként szükséges mértéknél alacsonyabb összegben állapítja meg. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító a nem befektetési egységekhez kötött életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál. Technikai kezdet: az ajánlat aláírását követő hónap első napjának 0. órája. Technikai kiegészítő: önállóan nem köthető, csak valamely hatályban lévő alap- vagy kiegészítő biztosítás részeként fennálló, kötelező biztosítástechnikai elem, illetve kötelező kiegészítő biztosítási fedezet. Többlethozam: a díjtartalék befektetése során, a technikai kamat felett realizált hozam. Többlethozam-számla: díjtartalékos biztosítási szerződésen jóváírt többlethozam mindenkori összegének nyilvántartására szolgáló, általában elkülönített számla a biztosítási szerződésen belül. Szerződő: az a természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy, szervezet, aki, illetve amely biztosítási szerződés megkötésére – a biztosító által elfogadott módon, formában, illetve tartalommal – ajánlatot tesz, illetve szerződést köt és a létrejött biztosítási szerződésben a biztosítási díj fizetésére kötelezetté válik, vagy olyan személy helyébe lép be a biztosítási szerződésbe, aki abban szerződőként szerepel(t). Valutanem: az a magyar vagy a mindenkori hivatalos magyar fizetőeszköztől eltérő pénznem, melyben meghatározott díjon és/vagy szolgáltatást vállalva a biztosító jogosult szerződést kötni, amennyiben a biztosításra vonatkozó Különös szerződési feltételek azt lehetővé teszik, vagy a biztosító kifejezetten ebben állapodik meg a szerződővel és e megállapodást külön záradékban rögzítik.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

4



50. Visszavásárlás: a biztosítási szerződés szerződő általi végleges megszüntetése a szerződés tartama alatt, amikor a biztosító az úgynevezett visszavásárlási összeget fizeti ki. 51. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy; II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI A biztosító 52. A Biztosító (MKB Életbiztosító Zrt., 1133 Budapest, Váci út 76.) a befizetett biztosítási díj ellenében vállalja az élet-, egészség- vagy balesetbiztosítási kockázatot és a Különös Feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. 53. A biztosító jogosult a biztosítással kapcsolatban a vele közölt adatok, tények, körülmények ellenőrzésére, és e célból kérdéseket tehet fel, adatokat szerezhet be, orvosi vizsgálatot írhat elő. A biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglalt feltételek szerint a biztosítási szerződés megkötése előtt felméri az ügyfél igényét, az ügyfél által megadott információk alapján azt pontosítja, valamint írásbeli tájékoztatást ad a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt tájékoztatást ad a szerződő részére a fenti adatokban bekövetkező változásokról is. A biztosító jognyilatkozatait a szerződő félhez intézi. A szerződő 54. Biztosítási szerződést azt köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében; életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási, egészségbiztosítási vagy összegbiztosítási szerződés semmis. A szerződő köteles a biztosítóhoz intézendő jognyilatkozatok megtételére, és a biztosítási díj fizetésére, melyet meghatalmazás alapján eltérő személy is megtehet. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye eltér, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő kötelessége a biztosította(ka)t tájékoztatni a szerződés tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, beleértve a szerződés díjfizetési késedelem miatti megszűnésének veszélyére, illetve szándékolt megszüntetésére vonatkozó információkat is. A visszavásárlásról, valamint a kötvénykölcsönről a szerződő önállóan rendelkezik, és őt illetik az ezekhez tartozó esetleges pénzügyi szolgáltatások. A visszavásárlási értékkel rendelkező szerződések esetén szerződő kezdeményezheti a szerződés díjmentesítését (122-123. pont) valamint a biztosítási díj elmaradása esetén a díjmentesítés helyett a szerződés megszüntetését A biztosított 55. A szerződő az ajánlatban, a biztosítóhoz intézett – a biztosítási fedezet(ek) létrejöttét kezdeményező – írásbeli nyilatkozatában vagy a biztosítási szerződésben biztosítottat nevez meg, akire vonatkozóan biztosítási fedezetet választ. Biztosított az a természetes személy, akinek a személyére – a rá vonatkozó biztosítási fedezet tekintetében – a biztosító kockázatviselése fennáll. Biztosított lehet a szerződő, ha természetes személy. Biztosított csak olyan személy lehet, aki a szerződés megkötésének napján nem áll orvosi, kórházi, rehabilitációs kezelés alatt, és nincs betegszabadságon vagy táppénzen. Egészségbiztosítási kiegészítő biztosítás esetében nem lehet biztosított, akinek részére rehabilitációs, vagy baleseti rehabilitációs járadékot, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági járadékot, rokkantsági-nyugdíjat, szociális járadékot állapítottak meg, illetve akivel kapcsolatban rokkantosítási, egészségkárosodási eljárás folyamatban van. Továbbá – a Biztosító ellenkező értelmű írásos nyilatkozata hiányában – nem lehet Biztosított az sem, aki az alábbi betegségek valamelyikében szenved: Alzheimer kór, epilepszia, skizofrénia, Parkinson-kór, HIV-fertőzés vagy AIDS, sclerosis multiplex, veseelégtelenség, hepatitis B fertőzés, krónikus aethylizmus, bipoláris zavar, rosszindulatú daganat és aki szövet-, szerv-, átültetésen vagy vesedialízisen esett át. A szerződés hatálya alatt a biztosított személyének megváltoztatására nincsen lehetőség. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ilyenkor a szerződés a biztosítási időszak végével, a visszavásárlási összeg – amennyiben a szerződés visszavásárlási értékkel rendelkezik – szerződőnek történő kifizetésével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. Csoportos életbiztosítási szerződés ettől eltérően rendelkezhet. A biztosított a szerződésbe bármikor beléphet. A szerződő fél személyében bekövetkezett változásról és a változás időpontjáról a biztosítót –a biztosított írásbeli nyilatkozatával – értesíteni kell. A belépéssel a szerződő felet megillető

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

5



jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított a szerződésbe belépett a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. A biztosított belépési korának a biztosítási fedezet tartamának kezdetén, valamint a 83. a) és 83. c) pontban foglalt változtatás időpontjában a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott életkorhatárok közé kell esnie. A biztosító a biztosítási fedezet létrejöttekor a biztosított belépési korát a technikai kezdet évéből a biztosított születési évszáma levonásának módszerével állapítja meg. Kiskorú biztosított esetén a szerződés érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás is szükséges, ha a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő je köti meg.. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. Csoportos életbiztosítási szerződés ettől eltérően rendelkezhet. A kedvezményezett(ek) 56. A kedvezményezett(ek) megjelölésére – a biztosított vagy több biztosított esetén a nevesített biztosítottak egyidejű egybehangzó írásbeli hozzájárulásával – a szerződő jogosult. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki. Egy biztosítási szolgáltatásra vonatkozóan – több kedvezményezett megjelölése esetén – a szerződő, (a biztosított, illetve nevesített biztosítottak egybehangzó hozzájárulásával), meghatározhatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett kijelölését a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, vagy több biztosított van a szerződésben, akkor a kedvezményezett módosításának érvényességi feltétele, hogy ahhoz a nevesített biztosított vagy biztosítottak egybehangzóan, írásban hozzájáruljanak. A kedvezményezettek módosítása a változtatási igény a biztosító központi egységéhez történt beérkezését követően bekövetkező biztosítási eseményekre érvényes. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy írásbeli hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell. A biztosítás kedvezményezettjének szerződésbeli kijelölése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén érvényes: a kijelölés a kedvezményezettet egyértelműen azonosítja a kedvezményezett életben van (jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezet kedvezményezett esetén: nem történt jogutód nélküli megszűnés) a biztosított írásban hozzájárult a kedvezményezett kijelöléséhez. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is megjelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó. Ha a kedvezményezett kijelölése érvénytelen vagy időközben azzá válik, illetve, ha a szerződésben nem jelöltek kedvezményezettet, akkor kedvezményezettnek egy biztosított esetében a biztosított, illetve – a biztosított halála esetén – annak örököse(i), több nevesített biztosított esetében az egyes biztosítottak, illetve haláluk esetében örököseik tekintendők. III. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 57. A biztosítási szerződésben megjelenő biztosítási fedezetek alap-, illetve kiegészítő biztosítások valamint kiegészítő fedezetek, illetve technikai kiegészítők alapján kerülnek besorolásra. 58. A biztosítási szerződésnek egy – alapbiztosításként szerepeltethető – biztosítási fedezetet tartalmaznia kell. 59. Alapbiztosításként minden biztosítottra kizárólag ugyanazon fedezettípus jelenhet meg. 60. Alapbiztosításként szereplő fedezet esetén a fedezet lejárata nem lehet különböző az egyes biztosítottakra vonatkozóan, függetlenül attól, hogy az adott biztosított mikor lépett be a szerződésbe. 61. Alapbiztosításként meglévő fedezet értéke, illetve biztosítási összege minden biztosítottra vonatkozóan megegyezik. 62. Egy szerződésen belül egyszerre egy megtakarítási életbiztosítási fedezet szerepelhet. 63. Egy biztosítási fedezet egy biztosítottra vonatkozik, kivéve az alapbiztosítást.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

6



64. Alapbiztosításként megtakarítási-, illetve kockázati életbiztosítási fedezet, míg kiegészítő biztosítási formában kockázati életbiztosítási, egészség-, illetve balesetbiztosítási fedezet szerepelhet. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási fedezet tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló 65. A biztosítási szerződés határozott vagy határozatlan tartamú. A biztosítási szerződés tartamának kezdete a technikai kezdet napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg. A biztosítási szerződés lejárata megegyezik a szerződésben alapbiztosításként szereplő biztosítási fedezet lejáratával, amennyiben az létezik. 66. Az egyes biztosítási fedezet(ek) tartamát a felek a szerződésben rögzítik. A szerződésen belül a biztosítási fedezetek tartama, azok kezdete és lejáratának éve egymástól eltérhet, figyelembe véve az alapbiztosításra vonatkozó korlátozást, azonban a lejárat hónapjának minden biztosítási fedezet esetében meg kell egyeznie. A biztosítási fedezet tartamának kezdete: a) abban az esetben, ha a biztosítási fedezet a szerződéssel egyidejűleg jön létre, megegyezik a szerződés tartamának kezdetével, b) abban az esetben, ha a biztosítási fedezet a szerződés létrejöttét követően, annak tartama alatt jön létre, a biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatnak a biztosító központi egységének részére történt átadását követő hó első napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg. 67. A biztosítási fedezet tartamának lehetséges hosszát a biztosító határozza meg a szerződő igénye alapján. A biztosítási fedezet tartamának a biztosítási fedezet tartamának kezdetén, valamint a 83. f) pontban foglalt változtatás időpontjában a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott tartamhatárok közé kell esnie. A biztosítási fedezet tartama végének a biztosítási fedezet tartamának kezdetén, valamint a 83. f) pontban foglalt változtatás időpontjában meg kell előznie a biztosított Különös Szerződési Feltételekben meghatározott életkorának betöltését. 68. Az egy szerződésen belül létrejött biztosítási fedezetek, alap-, illetve kiegészítő biztosítások, technikai kiegészítők évfordulói a szerződés évfordulójával megegyeznek. A biztosítási szerződés területi és időbeli hatálya 69. A biztosító kockázatviselése kiterjed a világ bármely pontján bekövetkezett biztosítási eseményre, és a szerződés tartamán belül a nap 24 órájában fennáll.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI A szerződés és a biztosítási fedezetek létrejötte 70. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodás a) abban az esetben, ha a biztosítási fedezet a szerződéssel egyidejűleg jön létre, a szerződő írásos ajánlatából és a biztosító erre adott írásos elfogadó nyilatkozatából áll; b) amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, a biztosító írásosos ajánlatából és a szerződő írásos elfogadó nyilatkozatából áll. A szerződés módosítására a biztosítási tartam alatt a szerződés létrejöttére vonatkozó eljárás az irányadó. 71. A biztosítási szerződést az egyes biztosítási fedezetek alkotják, függetlenül azok számától és létrejöttük időpontjától, illetve, hogy alap-, kiegészítő biztosításként vagy technikai kiegészítőként szerepelnek. 72. A biztosítási szerződés egy biztosított tekintetében a szerződő választása szerint egy vagy több biztosítási fedezetre vonatkozhat. A szerződésnek legalább egy életbiztosítási fedezetet tartalmaznia kell. 73. A Biztosítónak 15 nap, amennyiben egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség 60 nap áll rendelkezésére a kockázat elbírálására. A határidők attól a naptól számítanak, amikor a kockázatelbíráláshoz szükséges dokumentumok a biztosító központi egységéhez megérkeztek. 74. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melynek során kérheti a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatokat, egészségügyi dokumentációt is kérhet. A biztosítóhoz így beérkezett valamennyi információ az ajánlat részét képezi. A kockázatelbírálás során a biztosítónak jogában áll: az ajánlatot az abban foglaltak szerint elfogadni; az ajánlatot módosításokkal elfogadni; az ajánlatot (indoklás nélkül) elutasítani. 75. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától vagy a szerződőnek a biztosítási fedezet létrejöttét kezdeményező nyilatkozatában foglaltaktól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. A szerződő kifogásolása esetén a szerződés nem jön

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

7



76.

77.

78.

79.

80.

létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre – ideértve különösen azt az esetet, amikor a biztosító a kockázat elbírálása alapján az ajánlatban rögzített díjhoz vagy szolgáltatási összeghez képest emelt díjat vagy csökkentett szolgáltatási összeget határoz meg – csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat vagy a biztosítás fedezet létrejöttét kezdeményező szerződői nyilatkozat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal, ráutaló magatartássalakkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak kézhezvételét követő 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal a kockázatelbírási idő elteltét követő napon jön létre . Ha a ráutaló magatartással létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerződési feltételétől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, egészségügyi kockázatfelmérés esetén 60 napig van kötve. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító az átvételtől számított 15 napon – egészségügyi kockázatfelmérés esetén 60 napon - belül elutasítja. Az ajánlat elutasítása, illetve a szerződő írásbeli kifogása miatt létre nem jövő szerződés esetén a biztosító – az elutasítástól, illetve a kifogásnak a biztosító központi egységéhez történő beérkezésétől számított 15 napon belül – a biztosításra esetlegesen korábban beszedett díjat kamatmentesen visszautalja a szerződő számlájára. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki - a csoportos biztosítás esetét kivéve - a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biztosítói szolgáltatásokat.

A szerződés és a biztosítási fedezet hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 81. A szerződés hatályba lépésének időpontja – a ráutaló magatartással létrejött szerződés kivételével - megegyezik a technikai kezdettel, feltéve, hogy a szerződés létrejött vagy utóbb létrejön. 82. A biztosítónak a szerződésre vonatkozó kockázatviselése – a várakozási időre vonatkozó rendelkezésekben foglalt eltérésekkel – a szerződés hatálybalépésével kezdődik. A biztosítottak, a biztosítási fedezetek, a biztosítási összegek, a biztosítási díj és a biztosítási tartam megváltoztatása 83. A szerződőnek joga van a szerződés tartama alatt a biztosítottak személyének, az egyes biztosítottakra vonatkozó biztosítási fedezeteknek, az egyes biztosítási fedezetek biztosítási összegeinek és tartamának megváltoztatására, azaz lehetősége van a) új biztosított megjelölésére, és rá vonatkozóan új biztosítási fedezet(ek) létrejöttének kezdeményezésére, b) a szerződésben szereplő valamelyik biztosított biztosítottként való megnevezésének visszavonására, mellyel az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási fedezet megszűnik a 159. e) pontban foglaltak szerint, c) a szerződésben szereplő valamelyik biztosítottra vonatkozóan új biztosítási fedezet(ek) létrejöttének kezdeményezésére, d) a biztosítási fedezet(ek) megszüntetésére, e) a biztosítási fedezet(ek) biztosítási összegeinek és/vagy a biztosítás díjának megváltoztatására, f) a biztosítási fedezet(ek) tartamának megváltoztatására. A jelen pontban foglalt változtatásokat a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatban kezdeményezheti. 84. A biztosítási szerződés tartama alatt a szerződőnek egy adott kiegészítő biztosítás felvételére, illetve megszüntetésére egy alkalommal van lehetősége. 85. A 84. pontban foglalt változtatások végrehajtására akkor van mód, ha a változtatás után megállapított fizetendő díj a változtatás előttinél nem kevesebb, és a Különös Szerződési Feltételek a változtatást lehetővé teszik. 86. Új biztosított kijelölése csak a rá vonatkozó biztosítási fedezet létrejöttével együtt érvényes. 87. A 83. és 84. pontban foglalt változtatáshoz a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. 88. A biztosító – a biztosító központi egységéhez történő beérkezést követően – 15 napon belül elbírálja a szerződőnek a változtatás iránti kezdeményezését. 89. A biztosító nem köteles megindokolni a szerződő változtatási igényének elutasítását. 90. A 83. e) és f) pontban foglalt változtatás végrehajtásával, annak hatályától a biztosítási fedezet díja emelkedhet.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

8



91. Abban az esetben, ha a szerződő a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján létrejött biztosítási fedezetek változtatására vagy a szerződés reaktiválására vonatkozóan írásbeli igényt nyújt be a biztosítóhoz, akkor a biztosító az igény elbírálásához jogosult kockázatelbírálást végezni. Az újabb kockázatelbírálás során ismételten kérheti a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatokat, egészségügyi dokumentációt is bekérhet. A biztosítóhoz az újabb kockázatelbírálás során beérkező valamennyi adat a biztosítási szerződés részét képezi. 92. A szerződés 83. és 84. pontban foglalt változtatása a biztosítási szerződés első évfordulóját követően kizárólag évfordulóra vonatkozó hatállyal lehetséges, feltéve, hogy a biztosító a szerződő által az első évfordulót legalább 30 nappal megelőzően benyújtott igényt írásban, módosított kötvény kiálításával elfogadta. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 93. A szerződő köteles a szerződéskötéskor, illetőleg változtatási igény benyújtásakor a biztosítóval – a biztosító központi egységéhez küldött írásbeli nyilatkozatában – a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, illetve ezek változását a változás beálltát követő 15 napon belül, amelyre a biztosító a szerződéskötéskor vagy a biztosítási fedezet létrejöttekor írásban kérdést tett fel, és amelyet a szerződő ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 94. Ilyen adatok: az ajánlatban is szereplő személyi adatok (különös tekintettel a szerződő és a biztosított lakóhelyére, valamint a szerződő nevére, értesítési címére, illetve székhelyére, telephelyére), továbbá a biztosított foglalkozása, szabadidős és sporttevékenysége és a szerződés különös feltételeiben előírt egyéb lényeges adatok, illetve a három hónapot meghaladó külföldi tartózkodás, az utazás várható időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban. 95. A biztosítottnak a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulása egyben annak a kötelezettségnek a vállalását is jelenti, hogy aláveti magát a kockázatelbíráláshoz szükséges orvosi vizsgálatoknak, lehetővé teszi a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére (ideértve a biztosított korának a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges igazolását is). 96. A biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges kérdésnek minősülnek azok a kérdések, amelyeket a biztosító az orvosi vizsgálat során tesz fel, vagy amelyekre az egészségi nyilatkozatban rákérdez. A biztosító a kockázat elvállalása szempontjából más lényeges kérdésben is kérhet tájékoztatást a szerződőtől és a biztosítottól. 97. A biztosított, illetve a szerződő a biztosítónak a 93. és 95. pont szerinti, írásban vagy szóban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával tesz eleget közlési kötelezettségének. Az orvosi vizsgálat nem mentesít a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alól. 98. Ha a biztosítónak a 93. és 95. pont szerinti kérdéseire adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsértése történik), a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be a. a biztosítási fedezetre vonatkozóan, b. a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor az emelés előtti és utáni biztosítási összegek különbözetére vonatkozóan, illetve c. a biztosítási fedezet tartamának meghosszabbításakor a meghosszabbított és az eredeti tartam különbözetére vonatkozóan. A biztosító fizetési kötelezettsége beáll, ha a szerződő bizonyítja, hogy a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosítási fedezet létrejöttekor, vagy a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor, vagy a biztosítási fedezet tartamának meghosszabbításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 99. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. 100. Ha a biztosított életkorát nem a valóságnak megfelelően vallották be, a közlési kötelezettség megsértésének az 98. és 99. pontban foglalt következményeit kell alkalmazni. Ha a közlési kötelezettség megsértésének a következményei nem alkalmazhatók, a 98. pont az irányadó. 101. A 100. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

9



102. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat. 103. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 104. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. 105. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. 106. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 55.1. és az 55.2. pontban meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja. 107. Egészségbiztosítási szerződés esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. A jognyilatkozatok megtételének szabályai 108. A biztosítási szerződésben előírt vagy annak tartalmát befolyásoló bejelentéseket, közléseket, a szerződéshez kapcsolódó jognyilatkozatokat érvényesen csak írásban lehet megtenni, lehetőleg a biztosító erre a célra készült formanyomtatványán, a biztosító központi egységéhez eljuttatva, feltéve, hogy a felek másban nem állapodnak meg. 109. Amennyiben a szerződő ideiglenesen vagy véglegesen külföldre távozik, illetve települ, a biztosító számára magyarországi kézbesítési megbízottat kell megneveznie. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot. 110.A biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az teljeskörűen tartalmazza azokat az adatokat, amelyek az adott jognyilatkozat, illetve a jognyilatkozat által kiváltani szándékozott jogcselekmény érvényességéhez szükségesek és a biztosító központi szervezeti egységének tudomására jut. Már létrejött szerződés esetében az írásbeli jognyilatkozatok akkor hatályosak a biztosítóval szemben, ha az érintett szerződés és a jognyilatkozat tartalma, a jognyilatkozatot tévő személye egyértelműen beazonosítható valamint, ha a jognyilatkozatot tévő személy az adott szerződés keretében ilyen nyilatkozat megtételére jogosult. A határidők csak a biztosítóval szemben hatályos jognyilatkozatok alapján számítódnak. Nem tekinthető ajánlattételnek az a nyilatkozat, amikor a biztosítási szándékot nem a biztosító erre a célra készült ajánlati formanyomtatványán írják alá, mivel a biztosításra vonatkozó tényleges adatok így nem kerülnek teljeskörűen közlésre, kivéve, ha a felek másban nem állapodtak meg. V. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ A díj megállapítása 111. A szerződő által fizetendő biztosítási díj az egyes biztosítási fedezetek díjának összege, függetlenül attól, hogy a szerződés formai szempontból egy alapbiztosításból és kiegészítő biztosítás(ok)ból, illetve technikai kiegészítőkből áll. A biztosítási fedezet díja a díjszabás alapján adott valutanemben megállapított érték. A biztosító a biztosítási fedezet díjának megállapításakor – a biztosítási fedezet típusától függően – figyelembe veszi a biztosítási összeget, illetve a biztosítási fedezet értékét, a biztosítási tartamot, a díjfizetés gyakoriságát és módját, a biztosított belépési korát, születési idejét, egészségi körülményeit valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokon alapuló kockázatelbírálási ismereteit. 112. A biztosító a befizetett díjakat a biztosítási díj számításakor meghatározott költségei levonása után a biztosítási szolgáltatás fedezetére fordítja. A díjfizetés tartama, a biztosítási fedezet díjának és a biztosítási szerződés díjának esedékessége, a díjfizetés módja 113. A biztosítási fedezet díja a biztosítási fedezet teljes tartama alatt – ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó napjáig vagy a biztosítási fedezet korábbi megszűntéig, illetve a biztosítási fedezetnek kiegészítő biztosítási fedezet alapján történő díjmentesítése napjáig – illeti meg a biztosítót.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

10



114. A biztosítások esetében éves díj kerül meghatározásra. A szerződő a biztosítási díjra vonatkozóan a Különös Szerződési Feltételekben meghatározottak szerint választhat rendszeres díjfizetés esetén éves, féléves, negyedéves vagy havi díjfizetési gyakoriságot. A díjfizetési gyakoriság szerinti valamelyik díjesedékességnek meg kell egyeznie a biztosítási évfordulóval. A biztosítási fedezet díjfizetési gyakorisága a szerződés díjfizetési gyakoriságával megegyezik. Az egyes díjfizetési gyakoriságokra és díjfizetési módokra a biztosító eltérő díjat határozhat meg. A biztosítási szerződés első díja (részletfizetés esetén: az első díjrészlet) a tartam kezdetén, minden későbbi díj pedig annak a felek megállapodása szerinti – évi, félévi, negyedévi vagy havi – díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosító ennek előlegként történő befizetését korábban is kérheti, mely esetben a szerződés létrejötte esetén a hatálybalépés a tényleges befizetéshez igazodik. A 76. pontban foglalt változtatások esetén, ha a változtatás hatálya nem a díjfizetési gyakoriság szerinti esedékesség időpontjára esik, a következő díjesedékesség időpontjáig terjedő időszakra vonatkozó díjat a változtatás hatályával kell megfizetni. A biztosítás első díja, illetve díjrészlete a biztosítási szerződés hatálybalépésétől az első biztosítási, illetve részletfizetési időszak végéig terjedő időtartamra vonatkozik. 115. A szerződő és a biztosító a szerződés első díjának megfizetésére vonatkozóan díjhalasztásban állapodhat meg. A halasztott első díjat legkésőbb az ajánlattételt követő hó első napjától számított 30. nappal bezárólag kell megfizetni. Ha a szerződő a halasztott első díjat a megállapított határidő lejártáig nem fizeti meg, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik a 159. e) pontban foglaltak szerint. 116. A díj azon a napon tekintendő megfizetettnek, amikor az – tekintet nélkül a díjfizetés módjára – a biztosítónak a szerződés díjainak fogadása céljából rendszeresített számlájára a szükséges azonosító adatokkal beérkezik. Ha a díj rendelkezik ugyan a szükséges azonosító adatokkal, de nem a biztosító megfelelő számlájára érkezik, akkor az nem tekinthető megfizetettnek. 117. Ha a Szerződő az első vagy éves díjat a szerződés hatálybalépése előtt fizeti meg, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli, amelyet a biztosítási kötvény kibocsátása után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a csoportos szerződés nem jön létre, a Biztosító a befizetett díjelőleget a Szerződőnek 15 napon belül kamatmentesen visszafizeti. 118. Az egyszeri valamint a folyamatos díjas termékek esetében az első és az azt követő díjrészletek megfizetésére kizárólag csoportos beszedési megbízás vagy eseti illetőleg rendszeres átutalási megbízás formájában van a szerződőnek lehetősége. 119. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződés tartama alatt módosíthatja a szerződés díjfizetési gyakoriságát, illetve módját. A szerződő olyan díjfizetési gyakoriságot választhat, melyben a díj esedékességének valamelyik következő időpontja megegyezik az évfordulóval. A biztosító a díjfizetés gyakoriságát a szerződő nyilatkozatának beérkezése után esedékessé váló első fizetendő díj esedékességének napjával módosítja. A szerződő – díjfizetés módosításáról szóló – nyilatkozatát az azt követően esedékessé váló díj fizetési határidejét megelőző 30 napban teheti meg. A díjfizetés gyakoriságának vagy módjának megváltoztatása a fizetendő díj mértékének változását vonhatja maga után. 120. A Biztosító a díjbeszedéssel, hátralékkezeléssel kapcsolatban a következő szabály szerint jár el: A Biztosító a szerződő 500 Ft alatti tartozása megfizetését nem követeli, illetve a szerződő részére 500 Ft alatti kifizetést nem teljesít. Amennyiben a tartozás vagy a követelés összege az értékhatárt meghaladja, a Biztosító a teljes összeget – beleértve az összeghatár alatti részt is – megfizeti/megfizetteti a szerződővel. A minimális díj 121. A biztosító valamennyi díjfizetési gyakoriságra vonatkozóan meghatározhatja az egy biztosítottra, illetve a szerződésre vonatkozó minimális díjat. Az ajánlatban szereplő fizetendő díj, valamint a szerződés tartama alatt, a változtatások után megállapított díj nem lehet kevesebb a biztosító által meghatározott minimális díjnál. A fizetési késedelem és a biztosítási díj nemfizetésének következményei 122. Díjfizetési késedelem esetén, amennyiben az a kockázati életbiztosításoknál következik be, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. 123. A kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítási szerződéseknél díjfizetés elmulasztása esetén a szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). A szerződő e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását. 124. Nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a díjmentes leszállítás időpontjában még nem keletkezett. Ebben az esetben a szerződés szolgáltatási összeg hiányában megszűnik.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

11



125. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg. 126. Amennyiben a késedelem a 30 napot meghaladja, a biztosítónak joga van a Ptk-ban meghatározott, mindenkori késedelmi kamat, illetve a fizetési késedelemmel kapcsolatos értesítés(ek) költségének felszámítására. 127. A szerződés megszűnése esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 128. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. VI. A TÖBBLETHOZAM Megtakarítási életbiztosítási fedezet esetén 129. A biztosítási díjtartalék szolgál a szerződésnek a befektetések többlethozamából való részesedése, valamint a megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlási értékének számítási alapjául. A díjtartalék nagysága függ a biztosítási fedezet típusától, tartamától, a biztosítási fedezet tartamából eltelt hónapok számától, a fizetendő díj nagyságától, a technikai kamat nagyságától, a biztosított, belépési korától, egészségi körülményeitől és a biztosítási összeg nagyságától. 130. A 83. e) és f) pontban foglalt változtatás végrehajtásával, annak hatályától a biztosítási fedezet díjtartaléka megváltozhat. A szerződőnek az esetlegesen keletkező negatív összegű díjtartalék-különbözetet a változtatás végrehajtásához egy összegben meg kell fizetnie, a pozitív összegű díjtartalék-különbözetet a biztosító a többlethozam-számlán helyezi el. 131. A biztosító – a hosszú távon a lehető legmagasabb és legbiztonságosabb hozam elérésére törekedve – a díjtartalékot befekteti, és arra a biztosítási fedezet teljes tartamára vonatkozóan a biztosítási fedezet tartamának kezdetén hatályos technikai kamatot garantál. 132. Ha a biztosítónál érvényben lévő díjtartalékos életbiztosítási szerződések díjtartalékainak befektetéséből származó ténylegesen elért hozam az adott naptári évben meghaladja az egyes szerződésekre vonatkozó előre garantált hozamok összességét, akkor a biztosító a jelen szerződésben lévő megtakarítási életbiztosítási fedezet többlethozamából a Különös Szerződési Feltételekben meghatározott százalékot – a díjtartalékos életbiztosítási szerződések összességének szintjén – visszajuttat a szerződő részére. 133. A többlethozam visszajuttatása a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján létrejött, megtakarítási életbiztosítási fedezetet tartalmazó szerződések esetén úgy történik, hogy a biztosító a szerződésre vonatkozó többlethozamot a szerződés többlethozam-számláján írja jóvá. 134. A szerződőnek a többlethozamból való részesedését a biztosító minden naptári év decemberében december 31. fordulónappal számítja ki (amennyiben a szerződés e fordulónapon érvényben van). A többlethozam jóváírása minden esetben a szerződés évforduló napján történik, és feltétele, hogy a megtakarítási életbiztosítási fedezet a jóváírás, azaz az évforduló – hónapjában érvényben legyen. Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek a naptári év végén még hatályban voltak, de az adott naptári év végét követő biztosítási évforduló hónapjában már nem, az adott évre vonatkozó többlethozam nem kerül jóváírásra. Az így felszabaduló összeg a következő naptári év december 31-i többlethozam visszajuttatás során lesz elszámolva az akkor érvényben levő szerződések között. 135. A többlethozam kiszámításának alapja az adott naptári év végén a megtakarítási életbiztosítási fedezetben rendelkezésre álló díjtartalék és a többlethozamszámla összege. A biztosító a többlethozam-számla teljes összegére vonatkozóan is garantálja a technikai kamat mértékének megfelelő hozamot. 136. A többlethozam-számla egyenlege a megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlásakor vagy a megtakarítási életbiztosítási fedezetre vonatkozó szolgáltatással együtt kerül kifizetésre. 137. A biztosító évente egyszer írásos értesítést küld a szerződőnek a szerződésben szereplő biztosítási fedezetek biztosítási összegeiről, valamint megtakarítási életbiztosítási fedezet esetén a visszavásárlási értékről és a többlethozam-számla aktuális egyenlegéről. Tisztán kockázati élet-, valamint baleset-, egészség- és kiegészítő biztosítási fedezet esetén nincs többlethozamvisszajuttatás.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

12



VII. ÉRTÉKKÖVETÉS 138. Az értékkövetésnek a biztosítási fedezetre érvényes mértékét (a továbbiakban: index) a Különös Szerződési Feltételek tartalmazzák. A biztosító minden biztosítási évfordulón automatikusan legalább ezzel a mértékkel növelheti a biztosítási fedezet díját amely a biztosítási összeg növekedésétét eredményezi.. 139. Az értékkövetés az egész biztosítási szerződésre vonatkozik, azaz minden olyan biztosítási fedezetre – függetlenül attól, hogy alap- vagy kiegészítő biztosítás, illetve technikai kiegészítő formájában létezik -, amely az évfordulón és az azt megelőző napon is hatályban volt, függetlenül létrejöttének időpontjától. Bármely okból díjfizetés nélkül hatályban lévő biztosítások esetében nincs értékkövetés. 140. Amennyiben az értékkövetés az adott terméken alkalmazásra kerül évente egyszer, az évforduló előtt legalább 60 nappal a biztosító írásos értesítést küld a szerződő részére a fizetendő díjnak és a biztosítási összeg(ek)nek az évfordulótól hatályos változásáról. 141. Az értékkövetésről szóló írásos értesítés megküldése és a biztosítási évforduló közötti időszakban létrejött vagy megváltozott biztosítási fedezetek díjának és biztosítási összegének változásáról a biztosító újabb értesítést nem küld. 142. A szerződő az értékkövetést visszautasíthatja – kivéve, ha a szerződés pénzügyi biztosítékként szerepel –, amennyiben az erre vonatkozó írásos nyilatkozata a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelőzően megérkezik a biztosító központi egységéhez. 143. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem, vagy az adott határidőn túl utasította vissza, úgy az értékkövetéshez tartozó (az index meghirdetését követő) biztosítási évfordulóval kezdődőleg az érvényes díj, illetve aktuális biztosítási összeg(ek) a biztosító értesítése szerint változnak. 144.A biztosítási fedezet biztosítási összegének megemelésével a biztosítási fedezet fizetendő díja is emelkedik. VIII. KÖTVÉNYKÖLCSÖN, HITELFEDEZET 145. A kötvénykölcsön az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a szerződőnek nyújtható, pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kölcsön, amelyet a biztosító legkésőbb a megtakarítási életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási szolgáltatás kifizetésekor vagy a megtakarítási életbiztosítási fedezet megszűntekor számol el. 146. A szerződő kölcsönfolyósítási kérelme esetén, ha a biztosítási szerződés már rendelkezik visszavásárlási értékkel és az esedékes díjak maradéktalanul megfizetésre kerültek, a biztosító – központi egységéhez címzett és közvetlenül oda beérkező írásos kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül, az esetleges tartozásokra is figyelemmel – dönt a kölcsön folyósíthatóságáról, annak feltételeiről, illetve annak mértékéről, mely az aktuális visszavásárlási összeget semmiképpen nem haladhatja meg. A kérelem elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. 147. A biztosítási összeg hitelfedezetéül szolgálhat a szerződő rendelkezése szerint, amennyiben a szerződő és a biztosított ehhez, továbbá a biztosítás adatainak az érintett pénzügyi intézménnyel való közléséhez írásban hozzájárul. 148. Hitelfedezet fennállása esetén a biztosító szolgáltatásának csak az a része fizethető ki – a szerződésben meghatározott egymás közötti arányban – az egyébként megadott kedvezményezetteknek, amely a pénzügyi intézmény kedvezményezettségét meghaladja. 149. Hitelfedezet fennállása esetén a szerződést – a hitelfolyósító pénzügyi intézményt elsődleges kedvezményezettként jelölő – hitelfedezeti záradékkal látja el a biztosító. A hitelfedezeti záradék a szerződésről kizárólag a hitelfolyósító pénzügyi intézmény kifejezett írásbeli hozzájárulásával törölhető. 150.A szerződés bárminemű módosítására irányuló kérelemről valamint a szerződés megszűnéséről a biztosító a pénzügyi intézményt tájékoztatja. IX. A VISSZAVÁSÁRLÁS A visszavásárlás 151. A biztosító a biztosítási fedezet, illetve biztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki a szerződőnek az alábbi esetekben: a. ha a megtakarítási életbiztosítási fedezet a 158. e), 159. d), e), h), 168-169. vagy 171. a) pont szerint a biztosító szolgáltatása nélkül szűnik meg, b. ha a szerződés tartama során a szerződő írásban kezdeményezi a megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlását, és a biztosítási fedezet tartamának kezdetén hatályos Különös Szerződési Feltételekben meghatározott időszak eltelt vagy ott meghatározott összeget eléri. A visszavásárlási összeg meghatározásánál a biztosító jogosult az esetleges tartozások iránti igényét beszámítással érvényesíteni.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

13



152. A megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlási értéke a biztosítási fedezet tartamának kezdetén hatályos Különös Szerződési Feltételekben meghatározott érték. A visszavásárlási összeg értékére a kötvény mellékletét képező visszavásárlási táblázat ad iránymutatást. A tisztán kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezet visszavásárlási értékkel nem rendelkezik. A visszavásárlási összeg nem áll közvetlen kapcsolatban a befizetett díjakkal; a biztosító már fennállott kockázatviselése, a felmerült költségek és a visszavásárlás miatti közvetett terhek miatt általában az aktuális díj- vagy unit-linked tartaléknál alacsonyabb értékben kerül megállapításra. 153. Visszavásárlás esetén a megtakarítási életbiztosítási fedezet a 159. f) pont alapján a visszavásárlás hónapjának végével megszűnik, és a biztosítót e hónap végéig illeti meg a biztosítási fedezet díja. 154. Ahhoz, hogy a visszavásárlás következtében a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján a biztosító kifizetést teljesítsen a szerződő számára, a következő dokumentumok szükségesek: a. a biztosító erre a célra kiadott és a szerződő által megfelelően kitöltött rendelkező nyilatkozata, b. a kifizetés igénybevételére jogosult természetes személy szerződő adóazonosító jele,, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezet adóazonosító száma (ha azt korábban nem adta meg a biztosítónak), c. a kifizetés igénybevételére jogosult szerződő vagy a nevében eljáró képviselő személyazonosságát igazoló okirat. 155. A biztosítási fedezet visszavásárlását a visszavásárlásra vonatkozó rendelkezésnek a biztosító központi egységéhez történő beérkezését követően hajtja végre a biztosító. 156. Ha a visszavásárlás következtében a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján a biztosító kifizetést teljesít, akkor erre legkésőbb a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre állásának napjától számított 30. napon belül kerül sor. 157.Abban az esetben, ha a megtakarítási életbiztosítási fedezet biztosítottja a visszavásárlási igénybejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének napja és a visszavásárlás hónapjának vége közötti időben meghal, és a biztosító a biztosított halála előtt a visszavásárlási összeget már kifizette, akkor a biztosító a már kifizetett visszavásárlási összeget levonja a biztosított halála miatt az arra jogosultnak kifizetendő biztosítási összegből. X. A SZERZŐDÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI 158. A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik a. az alapbiztosításként szereplő biztosítási fedezet megszűnésével, amennyiben a Különös Szerződési Feltételek eltérően nem rendelkeznek, b. a díjfizetés elmaradása miatt, ha i. a szerződésben sem megtakarítási életbiztosítási fedezet, sem díjmentesített biztosítási fedezet nem szerepel , ii. ha a szerződésben nem szerepel díjmentesített biztosítási fedezet, de a szerződés tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, de a szerződés még nem rendelkezik visszavásárlási értékkel, , iii. ha a szerződésben nem szerepel díjmentesített biztosítási fedezet, de a szerződés tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, a szerződés már rendelkezik visszavásárlási értékkel, és az esetlegesen fennálló kötvénykölcsön-tartozás és kamatai miatt a megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlási értéke nullára csökken, iv. halasztott első díjjal létrejött szerződés esetén, ha a szerződő a halasztott első díjat a 115. pontban megállapított határidő lejártáig nem fizeti meg, a biztosító által a 122. pont szerint meghatározott póthatáridő eredménytelen elteltével, vagy amennyiben az később következik be, az elmaradt díj esedékességétől számított 90. napon a díjfizetés esedékességének napjára visszamenő hatállyal; c. ha a szerződő a szerződést írásban felmondja, d. a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén a 104. pontban foglaltak szerint. e. érdekmúlás miatt a 166-167. pontok alapján. A biztosítási fedezet megszűnésének esetei 159. A jelen Általános Szerződési Feltételek alapján létrejött biztosítási fedezet vonatkozásában a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak a biztosítási fedezetre vonatkozó kockázatviselése véget ér a. a biztosítási szerződés 161. pontbeli megszűnésével, b. a biztosítási fedezet tartamának utolsó napján, 24 órakor, c. annak a hónapnak az utolsó napjával, amikor a biztosított halála bekövetkezett,

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

14



a szerződőnek és a biztosítottnak a biztosítási fedezet megszüntetésére vonatkozó együttes egyoldalú írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozat biztosító központi egységéhez érkezése hónapjának utolsó napjával – amennyiben a szerződés díjrendezett – (felmondás), e. annak a biztosítottnak biztosítottként való megnevezése visszavonásával, akire a biztosítási fedezet vonatkozik, az erre vonatkozó nyilatkozat biztosító központi egységéhez érkezése hónapjának utolsó napjával, f. a biztosítási fedezet visszavásárlása esetén, a visszavásárlás hónapjának végével, g. a balesetbiztosítási, valamint a kiegészítő kárbiztosítási fedezetnek a biztosító részéről bármelyik hónap végére, írásban történő felmondásával (a felmondási idő 30 nap), h. a biztosítási időszak végével, ha a biztosított a biztosítási fedezet vagy a szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban visszavonja, i. ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a hónap utolsó napjával, j. a 149. pontban foglalt esetben, k. a kizárások és a mentesülés 166-174. pontban foglalt eseteiben, a hónap utolsó napjával, l. megtakarítási életbiztosítási fedezet esetén a hónap utolsó napjával, ha a fennálló kötvénykölcsön- tartozás és kamatai miatt a megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlási értéke nullára csökken, m. a 104. pontban foglalt esetben, n. a 115. pontban foglalt esetben, valamint o. a Különös Szerződési Feltételekben, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételeiben meghatározott egyéb esetekben. d.

A biztosítási szerződés felmondása 160. Ha a szerződő fél fogyasztó, a biztosító őt az életbiztosítási szerződés megkötésétől számított harminc napon belül a szerződés létrejöttéről bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni köteles [Bit. 167. § (1) bekezdés]. E tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül a szerződést írásban, indokolás nélkül felmondhatja. E jog akkor illeti meg a szerződőt, ha a biztosítási szerződés tartama a 6 hónapot meghaladja, vagy a biztosítási szerződés nem hitelfedezeti biztosításként jött létre. 161. A 160. pontban foglaltakon túlmenően a szerződő az életbiztosítási szerződést – ha az első évi biztosítási díjat befizették –írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. 162. A biztosító a szerződő felmondó nyilatkozatának a biztosító központi egységéhez történő beérkezését követő 15 napon belül köteles a szerződő által az életbiztosítási szerződéssel vagy az életbiztosítási fedezettel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. Ha a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló, a biztosító által nyújtott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondja a szerződést, akkor a biztosító a szerződésre addig befizetett díjat – költség levonása nélkül – visszautalja a szerződő részére. 163. Az életbiztosítási szerződést - a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve - a biztosító nem mondhatja fel. 164. Balesetbiztosítás esetén a felek a felmondási jog korlátozásában nem állapodhatnak meg. 165. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg. Érdekmúlás 166. Ha a kockázatviselés kezdete előtt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, vagy annak megfelelő része az érdekmúlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de legkésőbb a kockázatviselés kezdetét megelőző napon megszűnik. 167. Ha a szerződés hatályba lépését követően, a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés vagy annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával megszűnik, amikor az érdekmúlás bekövetkezett.

XI. KIZÁRÁSOK, MENTESÜLÉSEK, VÁRAKOZÁSI IDŐ Kizárások 168. A biztosító nem teljesít szolgáltatást élet-, baleset-, egészség- és kiegészítő biztosítási fedezet esetén, ha a biztosítási esemény a. harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétellel összefüggésben,

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

15



felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétellel összefüggésben (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor), c. atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt a biztosított nem terápiás célból vette igénybe) következett be. A fenti pontok alapján, megtakarítási életbiztosítási fedezet esetén a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a szerződőnek – ha a szerződő a biztosítottal azonos személy, akkor a szerződő örökösének –, és ezzel a megtakarítási életbiztosítási fedezet megszűnik. A tisztán kockázati életbiztosítási és a baleseti halálra szóló balesetbiztosítási fedezet ebben az esetben kifizetés nélkül megszűnik. b.

169. A biztosító a 168. pontban foglaltakon túl abban az esetben sem teljesít szolgáltatást kockázati életbiztosítási, baleset-, egészség és kiegészítő biztosítási fedezet esetén, ha a biztosítási esemény a biztosítottnak a. elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszméletvesztésével, illetve öngyilkossági kísérletével okozati összefüggésben, b. a testén saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt került sor), illetve c. hivatásosan gyakorolt sporttevékenység során elszenvedett balesetével összefüggésben következett be. d. napsugárzás által okozott égési sérülés és az azzal összefüggésben bekövetkező esemény. e. fagyás által okozott sérülés és az azzal összefüggésben bekövetkező esemény. f. foglalkozási betegség vagy ártalom és következménye. g. megemelés következtében kialakuló anatómiai elváltozás. h. a Biztosított a felajánlott orvosi kezelést, beavatkozást, vizsgálatot visszautasítja és ez a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésbe hozható. i. azon beavatkozás és következménye, amely célja nem a Biztosított állapotromlásának megakadályozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése, j. a biztosított HIV fertőzöttségével vagy kialakult AIDS betegségével okozati összefüggésben következett be, k. a biztosítottnak volt olyan visszautasított egészségügyi kezelése – ideértve a műtétet is – mely elutasítása a biztosítási esemény kialakulásával okozati összefüggésben állt. l. ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatása alatti állapotával okozati összefüggésben, m. orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, n. jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történő gépjármű vezetése közben elkövetett közlekedésrendészeti szabálysértésével összefüggésben, o. engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül történt végzése, vagy p. a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megszegése miatt következett be. Külön megállapodás (vagyis amikor a biztosító a magasabb kockázatot ismerte, és ezt a díjszámításnál figyelembe vette) hiányában az alábbi eseményekhez kapcsolódó kockázatok esetén sem kerül sor szolgáltatásra: a repüléshez kapcsolódó események, a szervezett légi forgalomban történő, utasként való részvétel kivételével gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművel helyi, országos vagy nemzetközi sportversenyen, vagy az ügyességet és/vagy bátorságot próbára tévő eseményen történő részvétel, vagy ilyen versenyre, eseményre való felkészülés (edzés) olyan, külföldi tartózkodással összefüggő megbetegedések, amelyekkel szembeni védőoltást az ÁNTSZ javasolt, de a biztosított azt nem vette igénybe. Hivatásosan gyakorolt sporttevékenységnek minősül, ha a biztosított sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel. A baleset-biztosítási fedezet vonatkozásában nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre. A jelen pontban foglalt esetekben a baleseti halálra szóló balesetbiztosítási fedezet kifizetés nélkül megszűnik. 170. Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minősül, ha a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó véralkohol-koncentrációja meghaladja a 0,0 ezreléket. A biztosító mentesülése 171.A biztosító mentesül az életbiztosítási szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a. a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye, b. a biztosított szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy c. a biztosított jogellenes, súlyosan gondatlan magatartása vagy

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

16



a biztosítottra vonatkozó biztosítási fedezet létrejöttét követő két éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be. Az b) és c) pontokban foglalt esetben a biztosító a megtakarítási életbiztosítási fedezet visszavásárlási értékét fizeti ki a szerződő – illetőleg ha a szerződő és a biztosított azonos, akkor a szerződő örököse – részére, és ezzel a megtakarítási életbiztosítási fedezet megszűnik. A kockázati életbiztosítási fedezet kifizetés nélkül szűnik meg ebben az esetben. Az a) pontban foglalt esetben a megtakarítási életbiztosítási fedezet a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a 129. pont szerinti díjtartalékot és a 133. pont szerinti többlethozam- számla aktuális értékét téríti vissza a szerződőnek – illetőleg ha a szerződő és a biztosított azonos, akkor a szerződő örökösének –, és ezzel a megtakarítási életbiztosítási fedezet megszűnik. A kockázati életbiztosítási fedezet kifizetés nélkül szűnik meg ezekben az esetekben. 172. A baleset-biztosítási fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított halálát valamely biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása okozta. A visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, a biztosítási összegre jogosult abból nem részesülhet. Több biztosítási összegre jogosult esetén e rendelkezés kizárólag azt a jogosultat érinti, akinek a szándékos magatartása a biztosítási eseményt okozta. 173.Az egészségbiztosítási fedezet tekintetében a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a. a szerződő vagy biztosított, b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, c. a biztosított – üzletvezetésre jogosult vezető munkakört betöltő – alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésére is érvényesek, azzal, hogy amennyiben az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. 174.A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a 0. pontban megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. d.

A várakozási idő és a díjvisszatérítés 175. Ha az életbiztosítási fedezet létrejötte vagy az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének emelése esetén a biztosító a kockázatot orvosi vizsgálat nélkül vállalja, a biztosító várakozási időt köt ki. A várakozási idő a biztosítási fedezetre vonatkozó kockázatviselés kezdetét vagy a fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelésének hatálybalépését követő 6 hónap. 176. Amennyiben a biztosított halála a várakozási idő alatt következik be, akkor a. az életbiztosítási fedezet létrejöttét követően a biztosító az életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg kifizetése helyett az adott biztosítottra szóló életbiztosítási fedezetre addig befizetett biztosítási díjat téríti vissza a szerződőnek vagy örökösének, és ezzel az életbiztosítási fedezet megszűnik, b. az életbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelését követően a biztosító az emelt biztosítási összeg kifizetése helyett az emelést megelőző biztosítási összeget fizeti ki, valamint az emelést követő és az azt megelőző biztosítási összeg különbözetére, az adott biztosítottra addig befizetett biztosítási díjat téríti vissza a szerződőnek vagy örökösének, és ezzel az életbiztosítási fedezet megszűnik. Az orvosi vizsgálathoz kötött életbiztosítási fedezetre a hathónapos várakozási idő nem vonatkozik, létrejöttére és hatálybalépésére az általános rendelkezések az irányadók. 177. Egészségbiztosítási fedezet létrejötte vagy az egészségbiztosítási fedezet biztosítási összegének emelése esetén – függetlenül attól, hogy a biztosítási fedezet orvosi vizsgálattal vagy anélkül jött létre – a biztosító várakozási időt köt ki ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosítandó személy valamely tartós betegsége a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan. A várakozási időbe beszámít az az időtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelőzően - legfeljebb hatvan napon belül megszűnt korábbi egészségbiztosítási szerződés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra. A várakozási idő az adott egészségbiztosítási fedezetre vonatkozó kockázatviselés kezdetét vagy az egészségbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelésének hatályát követő 3 év. Ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, és ezzel az egészségbiztosítási fedezet nem szűnik meg, a biztosító a. az egészségbiztosítási fedezet létrejöttét követően nem teljesít szolgáltatást,

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

17



az egészségbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelését követően az emelést megelőző biztosítási összeget fizeti ki. Ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, és a biztosítási esemény bekövetkeztével a biztosítási fedezet megszűnik, akkor a. az egészségbiztosítási fedezet létrejöttét követően a biztosító az egészségbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg kifizetése helyett az adott biztosítottra szóló egészségbiztosítási fedezetre addig befizetett biztosítási díjat téríti vissza a szerződőnek, b. az egészségbiztosítási fedezetre vonatkozó biztosítási összeg emelését követően a biztosító az emelt biztosítási összeg kifizetése helyett az emelést megelőző biztosítási összeget fizeti ki, valamint az emelést követő és az azt megelőző biztosítási összeg különbözetére, az adott biztosítottra addig befizetett biztosítási díjat téríti vissza a szerződőnek. 178. Élet- és egészségbiztosítási fedezetek esetén a balesetből eredő biztosítási eseményekre a várakozási idő nem vonatkozik, kivéve a betegséggel okozati összefüggésben bekövetkező balesetből eredő biztosítási eseményeket. 179. A biztosítási tartam alatt a szerződéshez – utólag – megkötött kiegészítő biztosítások esetében 6 hónapos (180 nap) várakozási idő áll fenn az adott kiegészítő biztosítás hatálybalépésétől kezdődően. b.

A túlfizetés visszatérítése, illetve a díjhátralék levonása 180. Ha a szerződés megszűnik, a biztosító visszafizeti a szerződőnek azt a biztosítási díjat, amelyet a szerződő a szerződés megszűnése utáni időszak kockázatviselésére, a biztosítási fedezetre előre megfizetett (túlfizetés visszatérítése). 181. A biztosító szolgáltatás, illetve a megtakarítási fedezet visszavásárlása esetén a kifizetendő összegből jogosult levonni az esedékessé vált és a szerződő által be nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék). A biztosító több kedvezményezett esetén a kifizetett biztosítási szolgáltatásokból arányosan vonja le a díjhátralékot.

XII. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTE UTÁN 182. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén, ha emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné, a biztosító megtagadhatja a biztosítási szolgáltatás kifizetését. Az iratokat, igazolásokat – amennyiben azok nem magyar nyelven állnak rendelkezésre – hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell benyújtani. A szükséges iratok, igazolások, illetve azok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, akinek érdekében áll azok elfogadása. 183. A szolgáltatási igény esedékességének időpontja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja. 184. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén szolgáltatási előleg kifizetésére nincs lehetőség. 185. A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez az alábbi iratok bemutatása szükséges: a. Hiánytalanul kitöltött, igénybejelentő által aláírt, a biztosítási esemény leírását is tartalmazó szolgáltatási igénybejelentő formanyomtatvány, b. hivatalos bizonyítvány a Biztosított születésének napjáról (személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat), külföldi állampolgár esetén az útlevél másolata c. a biztosítási esemény igazolásához kapcsolódó kezelőorvos által lepecsételt, aláírt orvosi iratok (Zárójelentések, Ambuláns lapok, Leletek, Képalkotó vizsgálatok felvételei, Szövettani vizsgálat eredménye, Diagnosztikus célú vizsgálatok eredménye) másolata vagy eredeti példánya (életbenléti szolgáltatások esetében eredeti orvosi dokumentumok benyújtása szükséges), d. háziorvosi betegkarton másolata, a biztosítási eseményt megelőző 5 év orvosi dokumentációja e. halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, boncjegyzőkönyv másolata, halottvizsgálati bizonyítvány teljes terjedelmű jól olvasható másolata, f. baleseti eredetű egészségkárosodás és/vagy halál esetén a baleset körülményeit, mechanizmusát, pontos időpontját leíró orvosi dokumentum, valamint a baleset kapcsán elszenvedett sérülésekkel okozati összefüggésben elvégzett valamennyi egészségügyi ellátásról szóló dokumentum (Ambuláns lapok, Zárójelentések, Röntgen – és egyéb képalkotó eljárással készült felvételek, Leletek, Boncolási jegyzőkönyv), hatósági eljárás esetén rendőrségi Határozat, Igazságügyi Orvosszakértői boncolás jegyzőkönyve. g. közlekedési baleset esetén, amennyiben a biztosított vezette a járművet, az érvényes jogosítvány másolata, valamint a gépjármű forgalmi engedélyének másolata, , h. Munkahelyi baleset esetén a Munkahelyi baleseti jegyzőköny

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

18



keresőképtelenség esetén a keresőképtelenséget alátámasztó orvosi iratok (Táppénzes vagy OEP Igazolás, Szakorvos által kiadott szakvélemény) j. Maradandó Egészségkárosodás megállapítása esetén az arra jogosult hatóság (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) szakvéleménye k. ha az örökös a haláleseti kedvezményezett, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői végzés (Hagyatékátadó végzés) vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány, l. amennyiben a biztosítási esemény külföldön következett be, a benyújtandó orvosi-és egyéb dokumentumok hitelesített magyar nyelvű fordítása, m. a szolgáltatás igénybevételére jogosult személyazonosságát igazoló okirat, n. biztosítotti jogviszonyt igazoló dokumentum o. a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személyszerződő adóazonosító jele (ha azt korábban nem adta meg a biztosítónak), p. a Különös Szerződési Feltételekben előírt iratok. 186. A biztosító jogosult ellenőrizni a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot. Egyedi esetekben a biztosító független orvosszakértőt is felkérhet véleményadásra. A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító orvosa által végzett vizsgálatnak. A hiteles orvosi dokumentumokat a Biztosító orvosszakértője bírálja el. 187. Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kívánja. 188. A biztosító a szolgáltatást a 185. pontban felsorolt okmányok kézhezvételének napjától számított 30 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a postai feladás, a banki átutalás, a biztosítottnak, illetve a szolgáltatás jogosultjának kérése esetén a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára való elszámolás, valamint ugyanazon szerződés díjhátralékának kiegyenlítése is. A biztosító banki átutalás formájában, pénzforgalmi bankszámlára teljesíti szolgáltatási kötelezettségét. Nem magyarországi bankszámlára történő utalási igény esetén, a Magyarországon belüli utalás aktuális díját meghaladó transzferdíj levonásra kerül a szolgáltatás összegéből. Postai feladás esetében a Magyarországon belüli utalás költségét meghaladó költség levonásra kerül a szolgáltatás összegéből. A szolgáltatás teljesítése a kiutaláskor, feladáskor Magyarországon hatályos hivatalos fizetőeszközben történik, kivéve, ha a Különös Szerződési Feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek. i.

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 189. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítónak 15 napon belül bejelenteni lakcímének, levelezési címének, székhelyének, valamint a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását. Amennyiben a szerződő ideiglenesen vagy véglegesen külföldre távozik, illetve települ, a biztosító számára magyarországi kézbesítési megbízottat kell megneveznie. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre vagy a bankszámlaszámra vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz. 190. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a biztosító központi szervezeti egységének a tudomására jut. A biztosítóval szemben alkalmazott határidők kizárólag hatályos jognyilatkozatok alapján számítódnak. 191. Már létrejött szerződés esetében az írásbeli jognyilatkozatok akkor hatályosak a biztosítóval szemben, ha az érintett szerződés és a jognyilatkozat tartalma, a jognyilatkozatot tevő személye egyértelműen beazonosítható, valamint, ha a jognyilatkozatot tevő személy az adott szerződés keretében ilyen nyilatkozatra jogosult. 192. Ajánlattételnek nem tekinthető az a nyilatkozat, amikor a biztosítási szándékot nem a biztosító erre a célra készült ajánlati formanyomtatványán írják alá, mivel a biztosításra vonatkozó lényeges adatok így nem kerülnek közlésre, kivéve, ha a felek másban állapodtak meg. 193. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta. 194. Mindazon szolgáltatásokért, amelyek a jelen Általános Szerződési Feltételekben nem szerepelnek, a biztosító jogosult külön költséget felszámítani. 195. A jelen Általános Szerződési Feltételek szerint létrejött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított egy év elteltével elévülnek.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

19



196. A Biztosítási összeget a Biztosító az elévülési időn belül kamatmentesen kezeli, ha a kifizetés elmaradása a jogosult késedelmes igényérvényesítésére vezethető vissza. Az elévülési idő (195. pont) leteltével, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége megszűnik. 197. A biztosítással összefüggő iratokat, valamint a biztosító által végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit a biztosító jogosult. a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt megőrizni,, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése, vagy olyan sérülése esetén, mely annak jogszerű felhasználását megakadályozza, a biztosító a szerződő kérésére a hatályos, eredetivel megegyező tartalmú új kötvényt állít ki. Az új kötvény előállításának és kiküldésének költségei a szerződőt terhelik, melynek árát a pótkötvény kiküldését megelőzően, a biztosító számlájára történő befizetéssel kell kiegyenlíteni. 198. A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biztosítói szolgáltatásokat. A személyes adatok kezelése 199. Biztosítási titok: a. az ügyfél személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vonatkozó adatai, b. a biztosítási összeg, c. élet,- baleset- és betegségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok, d. a biztosító szolgáltatásának mértéke és a kifizetés ideje, e. a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő valamennyi tény és adat. 200. A biztosító feladatai ellátásához azt a biztosítási titoknak minősülő adatot jogosult kezelni, amely a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával összefügg. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosító követeléseinek megítéléséhez szükséges vagy biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (továbbiakban Bit) meghatározott más cél lehet. Ügyfélnek minősül az ajánlattevő, szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. 201. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. 202. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 203. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha -a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 204. A Bit. alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint csődeljárás,illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

20



a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésére felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, n) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával. o) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, ha az a)-j), és az n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és q)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek. Ha a szerződő/biztosított a biztosítási szerződés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelőorvosokat nem menti fel, de a szerződés létrejött, úgy a biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra került volna sor. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett GaVI Gesellschaft für angewandte Versicherungs-Informatik mbH (Székhely: Seckenheimer Str. 150 D68165 Mannheim, BRD) adatfeldolgozónak minősül. j)

Egyéb tudnivalók Panaszbejelentés A biztosító szolgáltatásának teljesítésével vagy működésével kapcsolatos panaszokat személyesen vagy telefonon a biztosító székhelyén vagy írásban az alábbi címen lehet bejelenteni: MKB Életbiztosító Zrt. (H-1821 Budapest) [email protected] + 36 (1) 886 6950 Felügyeleti szerv A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) Jogok érvényesítésének egyéb fórumai Panaszával Társaságunkhoz fordulhat, és amennyiben panaszára nem kapott kielégítő választ, valamint szolgáltatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát felügyeleti szervünkhöz, a Magyar Nemzeti Bankhoz (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fordulhat, vagy a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.) eljárását kezdeményezheti, illetve bírói utat vehet igénybe.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

21



A szerződésre vonatkozó jog A biztosítási szerződésre a magyar jog alkalmazandó, a szerződésből származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint igények érvényesítése során a magyar anyagi és eljárásjog szabályai szerint kell eljárni. A szerződés nyelve magyar, bármely más, annak akár hivatalos fordítása is, kizárólag tájékoztatónak minősül. A szerződésre vonatkozó adó-jogszabályok, Adózási tájékoztató A mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a mindenkor hatályos társasági és osztalékadóról szóló törvény, ha a hatálya alá tartozó vállalkozás, jogi személy vagy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet köti meg a biztosítást. A biztosítási szerződésre vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat a biztosító a jelen szabályzattal valamint az ajánlati csomaggal együtt átadott Adózási tájékoztatóban részletezi, mely az ÁSZF, és így a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A biztosító főbb adatai MKB Életbiztosító Zrt. Székhely: 1133 Budapest, Váci út 76. A Biztosító központi egységének levelezési címe: H-1821 Budapest Központi telefonszáma: + 36 (1) 886 6950 Központi fax száma: + 36 (1) 886-6909 E-mail címe: [email protected] Weblap címe: www.mkbb.hu Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-045632 Székhely állama: Magyarország Az ügyfelek tájékoztatásáról A jelen Általános Szerződési Feltételek egyben a Bit 10. számú melléklete A) részének megfelelő terméktájékoztatónak minősül. A terméktájékoztató anyaga dőlt betűs kiemelés formájában olvasható. Az egyéb fontos információkra utaló szavak, mondatrészek aláhúzással megerősítve olvashatóak. Napi tájékozódási lehetőség a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről, azaz a befektetések fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetések aktuális értékéről napi tájékozódási lehetőséget nyújt telefonon vagy a honlapján keresztül. Vis maior Amennyiben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében egy eszközalap befektetési egységének árfolyama vis maior esemény esetén nem határozható meg, vagy meghatározása a vis maior esemény miatt jelentős módon akadályozott, a Biztosító részéről a szolgáltatási összeg, visszavásárlási érték meghatározása bármilyen jogcímen kifizetés, vagy egyéb tranzakciók teljesítése mindaddig nem lehetséges, míg az adott napra érvényes árfolyam ki nem számítható. Vis maior eseménynek minősül: amikor az eszközalap árfolyamának meghatározása amiatt nem lehetséges, mert a mögöttes eszközök árfolyamát nem lehet megállapítani, illetve valamilyen előre nem látható, elháríthatatlan esemény, súlyos piaci vagy egyéb körülmény – különösen: hatóság rendelkezése, háború, forradalom, polgári felkelés, munkabeszüntetés, járvány, természeti katasztrófa, tűzvész, áradás, földrengés vagy más elháríthatatlan szükséghelyzet – fennállása, bekövetkezése, amely a Biztosító tevékenységét, teljesítését akadályozza. Vis maior esemény bekövetkezte esetén a Biztosító minden tőle telhetőt megtesz az üzemszerű működés helyreállításáért, esedékes kötelezettségeit pedig az azok teljesítését akadályozó körülmény megszűnte után, ésszerű határidőn belül teljesíti. A vis maior körülmény fennállása alatt a Biztosító nem esik késedelembe, vele szemben a késedelem jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak. Vis maior előfordulása esetén a Biztosító ügyfeleit az esemény pontos okáról, valamint a szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos várható hatásokról a honlapján keresztül haladéktalanul tájékoztatja.

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

22



AZ MKB CSOPORT TAGJAI: MKB BANK Tel.: 06 40 333 666 E-mail: [email protected] www.mkb.hu MKB ÁLTALÁNOSBIZTOSÍTÓ Tel.: (1) 886 6900 E-mail: [email protected] www.mkbb.hu MKB ÉLETBIZTOSÍTÓ Tel.: (1) 886 6950 E-mail: [email protected] www.mkbb.hu MKB NYUGDÍJPÉNZTÁR Tel.: (1) 268 7001 E-mail: [email protected] www.mkbnyp.hu MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Tel.: (1) 268 7614 E-mail: [email protected] www.mkbep.hu MKB-EUROLEASINGCSOPORT Tel.: (1) 345 2424 E-mail: [email protected] www.euroleasing.hu MKB ALAPKEZELŐ Tel.: (1) 268 7834, (1) 268 8492 E-mail: [email protected] www.mkbalapkezelo.hu

ÉÁSZF/0006/2014.03.15

23


BIZTOSÍTÓ

MKB Életbiztosító Zrt. Különös Szerzôdési Feltételek MKB ÉRTÉKMEGÔRZÔ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01. Hatályos: 2015.07.01-tôl

MKB ÉLETBIZTOSÍTÓ ZRT. MKB ÉRTÉKMEGÔRZÔ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.) együttesen kell teljesülnie. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je elôtt születetteknél – nôk és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétôl fokozatosan 62rôl 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

Jelen Különös Szerzôdési Feltételek az Általános Szerzôdési Feltételekkel (továbbiakban ÁSZF) együtt az MKB Életbiztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) és valamely személy (továbbiakban: Szerzôdô) között létrejövô vegyes, megtakarításos nyugdíjbiztosítási fedezetet tartalmazó szerzôdésekre, mint alapbiztosításokra érvényesek. A jelen feltételek és az ÁSZF feltételei közötti eltérés esetén a jelen feltételekben rögzítetteket kell alkalmazni.

I

aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követô 183. nap,

I.

A biztosítással kapcsolatos alapfogalmak

I

aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,

I

aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követô 183. nap,

Az ÁSZF I. pontjában kerültek meghatározásra a biztosítással kapcsolatos alapfogalmak. A jelen bekezdés a nyugdíjbiztosításra vonatkozó kiegészítéseket foglalja össze.

I

aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,

I

aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követô 183. nap,

I

1.

2.

Egészségkárosodás: A Biztosított tartam alatt bekövetkezô legalább 40%-ot elérô, maradandó, egészségkárosodása, melynek mértékét az ennek megállapítására jogosult szakértôi bizottság szakvéleménye határozza meg. Járadék: olyan rendszeres térítés, melyben a Biztosító a szolgáltatását rendszeres idôközönként és elôre meghatározott összegekben teljesíti. A Járadékösszegek lehetnek állandóak vagy növekvôek, a járadékfizetés tartama elôre meghatározott. A járadék összege nem lehet csökkenô összegû.

3.

Nyugdíjkorhatár: a szerzôdéskötéskor érvényben lévô társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban megállapított öregségi nyugdíjkorhatár.

4.

Öregségi nyugdíj: olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követôen, meghatározott szolgálati idô megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

aki 1957-ben, illetve azt követôen született, annak a betöltött 65. életév.

5.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésére életkorától függetlenül jogosult az a nô, aki: I

I

legalább negyven év jogosultsági idôvel rendelkezik, és azon a napon, amelytôl a nyugdíjat megállapítják, biztosítási jogviszonyban nem áll.

Az elôrehozott öregségi nyugdíjra korábban jogot szerzett személyek a jogosultságukat bármikor érvényesíthetik. 2012. január elsejétôl a korhatár elôtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérôl, a korhatár elôtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezései nyomán a nyugdíjkorhatár betöltése elôtt nyugellátás megállapítására nincs lehetôség.

Hatályos: 2015.07.01-tôl

M K B II.

É L E T B I Z T O S Í T Ó

É R T É K M E G Ô R Z Ô

A biztosítási szerzôdés alanyai

Az ÁSZF II. pontjában kerültek meghatározásra a biztosítási szerzôdés alanyai a jelen bekezdés a nyugdíjbiztosításra vonatkozó kiegészítéseket foglalja össze.

c.

Jelen Nyugdíjbiztosítási szerzôdés esetén a Biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerzôdés teljes tartama alatt a Biztosított jogosult. 1.

d.

Elérési kedvezményezett: I

I

I

Elérés esetén az a személy, aki a Biztosító szolgáltatására a szerzôdés lejárata esetén jogosult, jelen esetben a Biztosított. Nyugdíjjogosultság esetén: az a személy, aki a Biztosító szolgáltatására a Biztosított nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése esetén jogosult, jelen esetben a Biztosított. Egészségkárosodás esetén: az a személy, aki a Biztosító szolgáltatására jogosult a Biztosított 40%-ot elérô, maradandó egészségkárosodása esetén, jelen esetben a Biztosított.

Haláleseti kedvezményezett: Az a személy, aki a Biztosító szolgáltatására a Biztosított biztosítási tartamon belüli bekövetkezô halála esetén jogosult (név szerint jelölt, vagy az örökös(ök)).

3.

Nem biztosítható személyek: I

I

K S Z F

nyugdíjas állapotot kell érteni), a Nyugdíjfolyósító szerv jogosultságról szóló jogerôs határoztában foglalt idôpont szerinti hónap utolsó napja, a szerzôdés lejárata, azon hónap utolsó napja, amely hónapban a szerzôdés létrejöttekor érvényes a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály által meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt a Biztosított elérte, a Biztosított 40%-ot elérô maradandó egészségkárosodása, – feltéve, hogy a jelen nyugdíjbiztosítási szerzôdés létrejöttének idôpontjában a Biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem érte el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e) – a szakértôi bizottság szakvéleményében meghatározott idôpont szerinti hónap utolsó napja, (ennek hiányában a szakvélemény elkészítéséhez lefolytatott vizsgált idôpontja).

Bármely biztosítási esemény bekövetkezésével jelen biztosítási szerzôdés megszûnik. 2.

Biztosító szolgáltatása: a.

2.

N Y U G D Í J B I Z T O S Í T Á S

a Biztosított a szerzôdés biztosítási tartama alatt bekövetkezô halála esetén, az aktuális haláleseti szolgáltatás kerül kifizetésre az ÁSZF vonatkozó fejezeteinek pontjaiban rögzített igazolások, határidôk, tartozások levonásával, kizárt kockázatok, mentesülések figyelembe-vételével. Az aktuális haláleseti összeg: a mindenkor aktuális lejárati biztosítási összegnek, az aktuális biztosítási év száma és a teljes tartam hányadosának megfelelô hányada.

Nem lehet Biztosított, aki betöltötte a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt. Nem lehet Biztosított, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerezte.

AHÖ = ALÖ

III. Biztosítási esemény; a Biztosító szolgáltatása

.

aktuális biztosítási év biztosítási tartam

, ahol

AHÖ: az aktuális haláleseti biztosítási összeg ALÖ: az aktuális lejárati biztosítási összeg

1.

Biztosítási esemény: b. a. b.

a Biztosítottnak a Biztosító kockázatviselése alatt bekövetkezô halála, a Biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor aktuális magyar jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

c.

2

a Biztosított lejáratkori életben léte esetén a garantált lejárati biztosítási összeg, és a többlethozam felhalmozott összeg kerül kifizetésre; a szerzôdés lejáratát megelôzôen a Biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkori aktuális jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzésekor a

Hatályos: : 2015.07.01-tôl

M K B

d.

e.



szerzôdés aktuális Nyugdíjjogosultsági biztosítási összegét (életbiztosítási aktuális díjtartalékát) és az aktuális többlethozam értékét fizeti ki; a Biztosított 40%-ot elérô, maradandó egészségkárosodása esetén a szerzôdés aktuális Nyugdíjjogosultsági biztosítási összegét (életbiztosítási aktuális díjtartalékát) és az aktuális többlethozam értékét fizeti ki. A saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság, illetve a szerzôdéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése, és ezzel a Biztosító szolgáltatása a nyugdíjbiztosítási szerzôdés létrejöttétôl 10 éven belül következik be a Biztosító szolgáltatása csak nem csökkenô összegû járadék formájában történhet. A járadékszolgáltatás a szerzôdés létrejöttétôl számított 10. év végéig vagy a Biztosított haláláig tart. Egy összegû kifizetést a fenti esetekben a Biztosító nem teljesít, kivéve, ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el.

I

I

4.

I I

A biztosítási esemény bekövetkeztével a Biztosító kockázatviselése megszûnik. 3.

7.

Szerzôdésmódosítás: a. b.

c.

d.

e.

A járadékszolgáltatás gyakorisága éves lehet, amelyet a Biztosító elôre teljesít; A járadékszolgáltatás kezdete a szolgáltatási igény elbíráláshoz szükséges dokumentumok beérkezését követô második hónap elsô napja; Tartama maximum 10 év. A Biztosított tartam alatt bekövetkezô halála esetén a Biztosító a további szolgáltatást a Biztosított örökösei részére teljesíti;

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

Biztosítás tartama, lejárata: A biztosítás tartam azon hónap utolsó napjáig tart, amelyben a Biztosított szerzôdéskötéskor érvényes Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez a nap a biztosítás lejárata.

Várakozási idô: A várakozási idôre az ÁSZF ide vonatkozó pontjai érvényesek.

A 10 éves fix tartamú nem csökkenô járadékszolgáltatás fôbb paraméterei:

I

Minimális belépési kor: 18 év, Maximális belépési kor: 60 év, A biztosítottak maximális száma: 1 fô.

6.

A III.2.e. pont szerinti esetekben a Biztosító a kifizetést minden esetben maximum 10 éves fix tartamú nem csökkenô járadékszolgáltatásként nyújtja. A kedvezményezett választhat a Biztosító által nyújtott aktuális járadékszolgáltatásai közül is, amennyiben annak tartama eléri vagy meghaladja a 10 évet, és nem csökkenô összegû járadékot szolgáltat.

I

A járadékszolgáltatás kezdeti összegét a Biztosító határozza meg a szolgáltatási összeg, a járadékszolgáltatás tartama, és a választott járadék fizetési gyakoriság figyelembevételével. A járadék nem lehet csökkenô összegû. A járadékszolgáltatás évente részesedik az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért többlethozamból. A többlethozam visszajuttatás mértéke az elért többlethozam 85%-a, amelyet évente egyszer ír jóvá a Biztosító és errôl írásban tájékoztatja a Biztosítottat.

A biztosítás határozott tartamra, amely tört év is lehet, de minimum 5 évre köthetô.

Járadékszolgáltatás: A lejárati, illetve nyugdíjjogosultsági kedvezményezett, Biztosított a lejárati, illetve Nyugdíjjogosultsági szolgáltatást kérheti járadékszolgáltatásként. Ebben az esetben a Kedvezményezett a Biztosító aktuális járadékszolgáltatásai közül választhat igényeinek megfelelôen.

I

K S Z F

Biztosított: I

5.


8.

Biztosított váltása nem lehetséges; a biztosítási összeg, díj növelése évfordulóra történô módosítással hajtható végre a szerzôdés elsô évfordulóját követôen; a biztosítási díj csökkentése évfordulóra történô módosítással hajtható végre a szerzôdés 5. évfordulóját követôen; díjfizetés gyakoriságának és módjának módosítására a szerzôdésre mindenkor érvényes díjfizetési gyakoriság szerint van lehetôség; a szerzôdésmódosítási igényt az évforduló elôtt 30 nappal kell benyújtani.

Többlethozam: A Biztosító a jelen feltételek szerint megkötött biztosítás díjtartalékának befektetése során 2,50%-os technikai kamatlábnak megfelelô hozamjóváírást garantál. A Biztosító a jelen feltételek szerint megkötött szerzôdések díjtartalékát összevontan fekteti be és a befektetések során elért többlethozam legalább

3


M K B




K S Z F

85%-át visszajuttatja. A többlethozam jóváírásának idôpontja – a naptári év végén történt megállapítást követôen – az egyes élô szerzôdésekre azok biztosítási évfordulójakor történik. Azon biztosítási szerzôdéseknél, amelyek az adott naptári év során visszavásárlással vagy a lejáraton, és a haláleseten kívül egyéb ok miatt megszûnnek, nem kerül sor az adott naptári évben elért többlethozam visszajuttatására.

V.

Rendkívüli díj

1.

A Szerzôdônek lehetôsége van rendkívüli díjbefizetést teljesítenie a szolgáltatás növelése érdekében. A rendkívüli díj átutalással vagy bankpénztári befizetéssel teljesíthetô, megjegyzésként RK+kötvényszám megadásával. A rendkívüli díjat a beérkezést követôen 2 munkanapon belül a Biztosító a szerzôdésen jóváírja.

A többlethozam visszatérítés alapja a szerzôdés adott idôszak elején érvényes díjtartaléka.

2.

A rendkívüli díjakkal a Biztosító a beérkezés napját követô hónap elsô napjától a nyugdíjbiztosítás díjtartalékát emeli meg, ezáltal növelve a biztosítás lejárati biztosítási összegét.

3.

Elmaradt rendszeres díj esetén a Biztosító a Szerzôdôtôl beérkezô eseti díjat a biztosítás elmaradt, rendszeres díjának megfelelô összeghatárig rendszeres díjként kezeli.

4.

A Biztosító az esedékes rendszeres díjak kivételével minden más díjat eseti díjnak tekint, ha az meghaladja az eseti díjakra vonatkozó minimális összeget, kivéve, ha egyértelmûen megállapítható, hogy egy vagy több biztosítási idôszakra szóló rendszeres díjnak megfelelô összeg érkezik be a Biztosító rendszeres díj befizetésére szolgáló számlájára.

5.

A rendkívüli díjakra is érvényes a III.8. pontban leírt többlethozam visszatérítés.

6.

A rendkívüli díjakból egyszeri kezdeti költség kerül érvényesítésre a díj jóváírásakor, valamint havonta adminisztrációs költség kerül levonásra.

IV. Díjfizetés 1.

A biztosítás díja a szerzôdés lejáratáig, illetve a Biztosított halála esetén annak a biztosítási idôszaknak a végéig fizetendô, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.

2.

A jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerzôdések kizárólag rendszeres díjfizetésûek lehetnek.

3.

A biztosítás éves díjú, de az éves díj fizethetô féléves, negyedéves, és havi díjrészletekben is. Évesnél ritkább díjfizetés esetén a Biztosító felárat számolhat fel.

4.

Amennyiben a Biztosítás éves díja egy elôre meghatározott mértéket meghalad, akkor a Biztosító díjnagyság utáni kedvezményt adhat.

5.

Indexálás: az MKB Értékmegôrzô Nyugdíjbiztosítás esetében a biztosító évi 3%-os indexálást ajánl fel a biztosítás teljes tartama alatt. A 3%-os indexálást a teljes biztosítás alap és a kiegészítô biztosítások (díjnagyság utáni kedvezménnyel csökkentett) díjára számolja fel a Biztosító, de a növekménnyel kizárólag az alapbiztosítás díját emeli meg és errôl írásban értesíti a Szerzôdôt.

VI. A biztosítás díjára igénybe vehetô adójóváírás

A díjemelés az elérési biztosítási összeg növekedését eredményezi, amely növekmény kiszámolása során a Biztosító a Biztosított aktuális korát és a hátralévô tartamot, valamint a díjnövekményt veszi figyelembe. Ennek megfelelôen a biztosítási díj és a biztosítási összeg nem azonos mértékben emelkedik. A Szerzôdô jogosult a Biztosító által évente az Értékkövetési értesítô levélben megajánlott indexálás elutasítására.

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

4

1.

Az alapbiztosításra fizetett rendszeres és rendkívüli díjra az érvényben lévô jogszabályok alapján a Szerzôdô adójóváírást igényelhet.

2.

A szerzôdéssel kapcsolatos adózási tudnivalókat a Biztosító a jelen szerzôdési feltétel mellékleteként szereplô „Tájékoztató az Értékmegôrzô Nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adózási szabályokról” ismerteti.

3.

A szerzôdés díj-nemfizetés, vagy visszavásárlás esetén történô megszûnése esetén a Biztosító az aktuális jogszabályok alapján számol el az adójóváírások


M K B



A díjmentesítési összeg meghatározása a szerzôdés részét képezô díjmentesítési táblázat alapján történik. A szerzôdéskötéskor megadott díjmentesítési összegek változhatnak az indexálások során.

A Szerzôdô jelen szerzôdésével kapcsolatban adott rendelkezéseinek adóvonzataival kapcsolatosan minden felelôsség a Szerzôdôt terheli. A Szerzôdô kockázata továbbá az adójogszabályok és adókedvezmények esetleges jövôbeni változásainak következményei.

5.

Adózási értesítô: a Biztosító minden évben írásos formában tájékoztatást ad a Szerzôdônek a szerzôdésre fizetett díj után igénybe vehetô adókedvezményrôl a törvényi elôírásoknak megfelelôen.

6.

Az Adóhatóság által átutalt az alapbiztosítás díjára igénybe vehetô adójóváírást rendkívüli díjként a Biztosító befekteti a díjszámlára beérkezését követôen és külön kezeli az egyéb eseti (rendkívüli) díjbefizetésektôl.

7.

Az adójóváírásként érkezô befizetésekre is érvényes a III.8. pontban leírt többlethozam visszatérítés.

8.

A adójóváírásként érkezô befizetések esetén költség levonásra nem kerül sor.

3.

A díjmentesítés során a lejárati biztosítási összeg a díjmentesítésnek megfelelôen leszállításra kerül. A díjfizetés visszaállítását követôen új a módosult szerzôdésnek megfelelô lejárati biztosítási összeg kerül meghatározásra. A Biztosító a módosult lejárati biztosítási összegrôl levélben tájékoztatja a Szerzôdôt. Ha a biztosítás évfordulója a díjszüneteltetés tartamára esik, akkor a Biztosító az indexálást (IV. 5.) nem ajánlja fel. Két díjszüneteltetés között minimum 12 hónapnak kell eltelnie.

Visszavásárlás: A jelen feltételek szerint megkötött életbiztosítási szerzôdés visszavásárolható, amennyiben a visszavásárlási érték – a visszavásárlás idôpontjában – eléri a 20 000 Ft-ot. A visszavásárlási érték az aktuális díjtartalék 95%-a. A visszavásárlással egyidejûleg a kiegészítô biztosítás kockázatviselése is megszûnik. A visszavásárlási érték minden esetben a Biztosított részére kerül kifizetésre. A visszavásárlási összeg meghatározása a szerzôdés részét képezô visszavásárlási táblázat alapján történik. A szerzôdéskötéskor megadott visszavásárlási összegek változhatnak az indexálások során.

2.

Díjmentesítés: a jelen feltételek szerint megkötött életbiztosítási szerzôdés díjmentesíthetô, amennyi-

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

Díjszüneteltetés: a jelen feltételek szerint megkötött nyugdíjbiztosítási szerzôdés díjfizetése szüneteltethetô, ha a biztosítási szerzôdés díjmentesíthetô, azaz a díjmentesítési értéke eléri a 200 ezer forintot. A díjszüneteltetés maximum 12 hónapra tartható fenn. A díjszüneteltetés írásban a Biztosítónál rendszeresített formanyomtatványon igényelhetô a díjszüneteltetés idôintervallumának megadásával, amelyek csak egész hónapok lehetnek és igazodnia kell a díjfizetési gyakorisághoz. A díjszüneteltetéskor a Biztosító az igény benyújtását követôen a díjrendezettségnek megfelelô hónap elsô napjára díjmentesíti a szerzôdést és a Szerzôdô által megadott díjszüneteltetési idôszak végén pedig visszaállítja a díjfizetést az eredeti gyakoriság szerinti díjnak megfelelôen és a IV. fejezetben leírtak lesznek ismét érvényesek a szerzôdésre.

VII. Maradékjogok, Reaktiválás, Díjszüneteltetés 1.

K S Z F

ben a szerzôdés elérte a 200 000 Ft minimális díjmentesítési értéket. A szerzôdés díjmentesítésével egyidejûleg a kiegészítô biztosítások kockázatviselése megszûnik.

összegével, és a szerzôdés szolgáltatási összegébôl az Adóhatóságnak a jogszabályok szerint járó részt visszautalja, és a maradékot fizeti ki a Biztosítottnak. Amennyiben a szolgáltatás összege nem fedezi az Adóhatóság által követelt összeget, akkor az Adóhatóság a különbözetet a Szerzôdôtôl közvetlenül követeli. 4.


5

4.

Kötvénykölcsön: a biztosításra kötvénykölcsön nem vehetô fel.

5.

Reaktiválás: Visszavásárolt, illetve törölt szerzôdés nem reaktiválható. Díjmentesített szerzôdés esetében az Általános Szerzôdési Feltételekben megfogalmazott szabályok szerint reaktiválható a szerzôdés.


M K B


É R T É K M E G Õ R Z Õ

VIII. Egyéb rendelkezések 1.

A Biztosítónak jogában áll a technikai kamatláb, illetve az alkalmazott halandósági tábla megváltoztatása.

2.

A technikai kamatláb illetve a halandósági tábla megváltoztatása csak a változás után létrejött szerzôdésekre vonatkozik.

3.

A szerzôdési feltételek egyoldalú módosítása: ha a Szerzôdôt a nyugdíjbiztosítás alapján megilletô adókedvezmény törvényi szabályainak változása esetén a Biztosító jogosult az általános bizto-

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.


K S Z F

sítási feltételeket egyoldalú nyilatkozattal módosítani annak érdekében, hogy a biztosítás a megváltozott adózási szabályokhoz igazítva az adókedvezmény igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. A Biztosító a módosításról, a változások pontos megjelölése mellett, az alábbi következményekre történô figyelmeztetéssel egyidejûleg köteles a Szerzôdô felet írásban értesíteni. Ha a szerzôdô fél a módosítást a Biztosító értesítésének vételét követô harminc napon belül írásban nem utasítja el, a szerzôdés a Biztosító által közölt módosítás szerint, ellenkezô esetben pedig az eredeti feltételek szerint marad hatályban.

6


MKB ÉLETBIZTOSÍTÓ ZRT. MKB ÉRTÉKMEGÔRZÔ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETÔ BÁRMELY OKBÓL BEKÖVETKEZÔ HALÁLESETRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (ÉNYKKF/0002/2015.01.01.)

Jelen Különös Szerzôdési Feltételek az Általános Szerzôdési Feltételekkel (továbbiakban: ÁSZF) az MKB Életbiztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és valamely személy (továbbiakban: Szerzôdô) között létrejövô MKB Értékmegôrzô Nyugdíjbiztosítási Szerzôdés Bármely okú halálesetre szóló kiegészítô biztosítást tartalmazó részére érvényesek.

2.

Díjfizetés: A kiegészítô biztosítás díja a szerzôdés lejáratáig, illetve a Biztosított halála esetén annak a biztosítási idôszaknak a végéig fizetendô, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.

3.

Egyéb rendelkezések a.

A jelen feltételek és az Általános Szerzôdési Feltételek feltételei közötti eltérés esetén a jelen feltételekben rögzítetteket kell alkalmazni.

b. 1.

Biztosítási esemény a. b.

2.

A Biztosított Biztosító kockázatviselése alatt bármilyen okból bekövetkezô halála. A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a haláleset idôpontja.

c.

d. e.

A biztosítási szolgáltatás a.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az aktuális biztosítási összeg kerül kifizetésre az aktuális életkortól függôen az alábbi táblázat szerint. Életkor 40 éves korig 41 - 50 év 51 - 60 év 61 - 70 év

f.

Szolgáltatási arány 100% 50% 20% 10%

Amennyiben a Szerzôdô fôbiztosítása bármilyen okból megszûnik, ezzel egyidejûleg megszûnik a jelen kiegészítô biztosítás is. A fôbiztosítás díjmentesítése esetén a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése a díjmentesítés hatálybalépésének napját megelôzô nappal megszûnik. A jelen kiegészítô biztosítás a lejáratkor lejárati szolgáltatás nélkül megszûnik, abban az esetben is, ha a kockázatviselés idôtartama alatt nem történt biztosítási esemény. Jelen kiegészítô biztosítás önállóan nem köthetô. Jelen kiegészítô biztosítás nem díjmentesíthetô, nem rendelkezik visszavásárlási értékkel, kötvénykölcsön nem igényelhetô rá. A kiegészítô biztosításra hitelfedezeti záradék bejegyezhetô, akár a szerzôdés megkötésekor, akár a tartam alatt bármikor, feltéve, ha a Szerzôdô ehhez írásos hozzájárulását adja. A kötelezettségvállalásban érintett felek között létrejött szerzôdésben foglaltak szerint a fedezet – a kötvény záradékolásával – az aktuális haláleseti szolgáltatásra vonatkozhat.

A biztosítási esemény bekövetkeztével a Biztosító kockázatviselése megszûnik.

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

7


M K B




K S Z F

1. számú Melléklet – Kondíciós lista

Technikai kamat:

2,50%

Minimális gyakoriság szerinti díjak:

Díjfizetési tartam

3.

Féléves díj

Negyedéves díj

Havi díj

5-15 év

180 000 Ft

90 000 Ft

45 000 Ft

15 000 Ft

16-20 év

96 000 Ft

48 000 Ft

24 000 Ft

8 000 Ft

21 évtôl

60 000 Ft

30 000 Ft

15 000 Ft

5 000 Ft

Évestôl eltérô díjfizetés esetén felszámolt felár: I I I

4.

Éves díj

Havi díjfizetés esetén Negyedéves díjfizetés esetén Féléves díjfizetés esetén

6,0% 4,0% 2,0%

Díjnagyság utáni kedvezmény: I I

A díjnagyság utáni kedvezmény határa: Díjnagyság utáni kedvezmény:

240 000 Ft a határ feletti díjrész 2%-a

5.

A Rendkívüli Díj minimális összege:

50 000 Ft

6.

A Rendkívüli díjra felszámolt egyszeri kezdeti költség:

3,0%

A rendkívüli díjakra felszámolt adminisztrációs költség:

0,6%/év

A Kockázati kiegészítô biztosítás díja (a biztosítási összeg arányában):

0,5%/hó

7.

ÉNYKFÉ/0003/2015.07.01.

8


BIZTOSÍTÓ

AZ MKB CSOPORT TAGJAI: MKB BANK Tel.: 06 40 333 666 E-mail: [email protected] www.mkb.hu MKB É L E T B I Z T O S Í T Ó Tel.: (1) 886 6950 E-mail: [email protected] www.mkbb.hu MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ Tel.: (1) 886 6900 E-mail: [email protected] www.mkbb.hu MKB NYUGDÍJPÉNZTÁR Tel.: (1) 268 7001 E-mail: [email protected] www.mkbnyp.hu MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Tel.: (1) 268 7614 E-mail: [email protected] www.mkbep.hu MKB-EUROLEASING CSOPORT Tel.: (1) 345 2424 E-mail: [email protected] www.euroleasing.hu MKB ALAPKEZELÔ Tel.: (1) 268 7834, (1) 268 8492 E-mail: [email protected] www.mkbalapkezelo.hu


Tájékoztató az MKB Értékmegőrző Nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adózási szabályokról (2015)

MKB Életbiztosító Zrt. Törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve, az alábbiakban összefoglaltuk a nyugdíjbiztosításra vonatkozó hatályos adózási szabályokat. Jelen tájékoztatás a 2014. január 1-jétől érvényes és 2015 január 1-től módosult szabályokat tartalmazza. Jelen tájékoztató az Értékmegőrző Nyugdíjbiztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Tájékoztató elolvasása nem mentesíti a biztosítási jogviszony szereplőit az alól, hogy az adótörvények mindenkori hatályos rendelkezéseiről a tőlük elvárható módon maguk is tájékozódjanak. Jelen tájékoztató nem minősül adótanácsadásnak. A részletes adózási szabályokat a hatályos adótörvények és rendeletek tartalmazzák. A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben megváltozhatnak, ezért tisztelettel javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait. A Tájékoztató csak az MKB Életbiztosító Zrt. gyakorlatában elforduló legjellemzőbb eseteket tartalmazza.

1. Nyugdíjbiztosítás A nyugdíjbiztosítás fogalmát a 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontja szabályozza. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítése – a haláleseti szolgáltatást kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződés teljes tartama alatta a biztosított jogosult és az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:    

a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy legalább 40%-ot elérő egészségkárosodás, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítás szerződés létrejöttekor a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket még nem érte el, függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem, vagy a biztosító lejárati szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérésekor válik esedékessé

feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító a biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

2. Öregségi nyugdíj Olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét feltételnek együttesen kell teljesülnie a jogosultság megszerzéséhez. A jelenleg érvényes 1997. évi LXXXI. törvény 18. § alapján Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárok:       

1952.január 1-e előtt született, a betöltött 62. életév, 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 1953-ban született, a betöltött 63. életév, 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 1955-ben született, a betöltött 64. életév, 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

3. Nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése Saját jogon járó teljes öregségi nyugdíjra jogosult az a nő – függetlenül a nyugdíjkorhatár betöltésétől – aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, amikor az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják nem áll biztosítással járó jogviszonyban. Ide tartozik még a hozzátartozói jogon járó ellátás: árvajáradékra, özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra való jogosultság. Az előrehozott öregségi nyugdíjra korábban jogot szerzett személy a jogosultságát bármikor érvényesítheti.

4. A Nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontja A nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontja a saját jogon járó nyugdíjak esetén az, amikor a Biztosított a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor aktuális jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságról szóló döntést hozó Nyugdíjfolyósító szerv erről szóló határozata kelt. Hozzátartozói jogon járó nyugdíj esetén a nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontja a jogosultságot kiváltó esemény bekövetkezésének időpontja.

5. A Nyugdíjbiztosítás minimum 10 éves tartamáról A nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság, a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése, vagy a 40%-ot elérő egészségkárosodás rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásra való jogosultság nélkül 10 éven belül következik be a biztosító szolgáltatása csak nem csökkenő összegű járadék formájában történhet. A járadékszolgáltatás a szerződés létrejöttétől számítva 10 évig vagy a biztosított haláláig tart. Egy összegű kifizetést a fenti esetekben a biztosító nem teljesít.

6. A Nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) Jogosultja: a biztosító által igazolt nyugdíjbiztosítás szerződője (magánszemély). Nagysága: a szerződésre - a szerződő által- befizetett díjak 20%-a, maximum 130 000 Ft adójóváírás vehető igénybe, ehhez a biztosító igazolása szükséges. Korlátok:    

  

A szerződő összevont adóalapjának az adókedvezmények levonása után megmaradt fizetendő adójával rendelkezhet. Ha ez a fennmaradó összeg kisebb, mint a szerződésre befizetett díjak 20%-a, illetve maximum 130 000 Ft, akkor csak az adó összegéig érvényesíthető a kedvezmény. A szerződőnek ne legyen adótartozása, az adóbevallása alapján fizetendő adó legyen megfizetve, és a nyilatkozattétel időpontjában rendelkezzen élő nyugdíjbiztosítási szerződéssel. A kiegészítő biztosításokra fizetett díjra nem lehet igényelni a kedvezményt (adójóváírás). az önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztári saját tagi, támogatói adományok befizetések után igényelt adójóváírás, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ-R) történt befizetések után igényelt adójóváírás és a nyugdíjbiztosítási szerződésre fizetett díjak után járó kedvezmény összesen nem lehet több mint 280 000 Ft A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Ha az adóévben visszafizetési kötelezettség kiváltó esemény következik be, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki. Több biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítások esetén az adójóváírást szerződésenként a szerződésszám és a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi bankszámlájára teljesíti az Adóhatóság, azzal, hogy a teljesítés a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan történik.

Érvényesítés: a szerződő az adóbevallásakor nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehet, ennek alapján az Adóhatóság a Biztosító részére elutalja az adójóváírás összegét. A Biztosító ezt az összeget a szerződő nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírja, és külön kezeli a szerződésre befizetett eseti díjaktól. Nyugdíjbiztosítás megszűnése esetén: amennyiben a nyugdíjbiztosítás szolgáltatással szűnik meg, de a szerződő jogosult még a szolgáltatás évében adójóváírásra a szerződésre befizetett díjak alapján a biztosító minden további rendelkezés nélkül a biztosított magányszemélynek kiutalja.

Visszafizetés: ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosításnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, díj-nemfizetés miatti megszűnését, a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő járadékszolgáltatást), függetlenül attól, hogy a szerződés megszűnik-e, vagy sem, az átutalt teljes kedvezményt 20%-kal növelten kell visszafizetni az adóhatóság részére. A visszafizetett összeget a Biztosító az adóhatóság felé bevallja, és arról igazolást állít ki a magánszemély részére. Amennyiben a visszavásárlási érték nem nyújt fedezetet az Adóhatóság által visszakövetelt kedvezmény 20%-kal megnövelt összegére, akkor a szerződő részére a le nem vont adójóváírásról igazolást állít ki, mely alapján ezt a kötelezettséget a szerződőnek az adóbevallása keretében kell teljesíteni. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek, illetve ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. Díjmentes leszállítás esetén: az adójóváírást nem kell visszafizetni, csak nem érkezik be a szerződésre további, adókedvezményre jogosító befizetés

2015. évre vonatkozó adózási szabályok


TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély személybiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2015) Törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve, az alábbiakban összefoglaltuk az életbiztosításokra vonatkozó hatályos adózási szabályokat. Jelen tájékoztatás a 2015. január 1-jétől érvényes szabályokat tartalmazza. A Tájékoztató elolvasása nem mentesíti a biztosítási jogviszony szereplőit az alól, hogy az adótörvények mindenkori hatályos rendelkezéseiről a tőlük elvárható módon maguk is tájékozódjanak. Jelen tájékoztató nem minősül adótanácsadásnak. A részletes adózási szabályokat a hatályos adótörvények és rendeletek tartalmazzák. A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben megváltozhatnak, ezért tisztelettel javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait. A Tájékoztató csak az MKB Életbiztosító Zrt. gyakorlatában elforduló legjellemzőbb eseteket tartalmazza.

1. ADÓMENTES BIZTOSÍTÓI KIFIZETÉSEK (SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSOK) Személybiztosítás az élet-, baleset- és betegségbiztosítás. A nyugdíjbiztosítás egy sajátos életbiztosítás (meghatározását lásd alább). Adómentes a magánszemély által szerződőként kötött biztosítás szolgáltatása a következő esetekben: 

élet-, baleset- és betegségbiztosításból származó haláleseti, baleseti, betegségi szolgáltatási összeg,



nyugdíjbiztosítási szerződés esetében o a haláleseti szolgáltatás, illetve o azon szolgáltatás, amelyet a biztosított egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, valamint o a tízedik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás vagy nyugdíjbiztosítás alapján a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, mely legalább 10 évig vagy a biztosított haláláig tart.

Nyugdíjbiztosítás (Szja törvény 3.§ 93. pontja): az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítése – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés teljes tartama alatta a biztosított jogosult és az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:    

a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy legalább 40%-ot elérő egészségkárosodás, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítás szerződés létrejöttekor a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket még nem érte el, függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem, vagy a biztosító lejárati szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérésekor válik esedékessé

feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító a biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

* A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályozza. ** Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 91.pont)

A kifizető* által szerződőként kötött biztosítói kifizetések adómentessége csak a jövedelmet pótló szolgáltatások esetén térnek el az előzőektől. Adómentes ennek alapján a biztosító szolgáltatása, ha 

baleset- és betegségbiztosítás esetén, ha a biztosítói szolgáltatás nem jövedelempótló szolgáltatás (összegbiztosítások),  a jövedelempótló szolgáltatások esetén (biztosítási szerződésenként) a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott napi 15 ezer forintot meg nem haladó biztosítási összeg. Nem adómentes az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta (például egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként)!

2. ADÓKÖTELES BIZTOSÍTÓI KIFIZETÉSEK (EGYÉB JÖVEDELEM) A kifizető által szerződőként kötött személybiztosításból származó biztosítói kifizetés adóköteles a következők szerint: 

Ha a kifizető által kötött baleset- és betegségbiztosításból származó jövedelempótló szolgáltatás összege meghaladja a napi 15 ezer forintot, a 15 ezer forint feletti rész a magánszemély adóköteles jövedelme, mely után a magánszemélyt 16%-os szja-kötelezettség terheli (a biztosítót 27%-os ehofizetési kötelezettség terheli).



Egyéb jövedelme keletkezik a magánszemélynek akkor, ha szerződőként olyan kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben – korábbi szerződőként az Art. szerint kifizetőnek minősülő adóalany (például munkáltató) fizette, és a kifizető által fizetett díj részben vagy egészben adómentesnek minősült. Jövedelemnek minősül a biztosítói kifizetés, csökkentve a magánszemély által befizetett és/vagy a korábban leadózott biztosítási díjjal. A biztosító (a jövedelem 78%-a után) megállapítja és levonja a személyi jövedelemadó előleget és tájékoztatja a magánszemélyt a 27 %-os (az éves bevallással egyidejűleg fizetendő) egészségügyi hozzájárulás összegéről. Ha a visszavásárlás az életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő (azaz 2023. január 1-jét követő) időpontra esik, akkor az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 %.



Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás tartamosítása esetén a tartamosítás időpontjában nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek. Amennyiben pénzkivonást hajt végre a magányszemély, egyéb jövedelem a biztosítás visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó összege. Az adó- és eho-kötelezettségre az előző pontban ismertetett szabályokat kell alkalmazni.

A biztosító az egyéb jövedelmekről, a levont személyi jövedelemadóról (előlegről), illetve a személyi jövedelemadó kötelezettségről és az egészségügyi hozzájárulás összegéről magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság számára. A magánszemélynek e jövedelmét egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az éves személyi jövedelemadó bevallásában.

3. ADÓKÖTELES BIZTOSÍTÓI KIFIZETÉSEK (KAMATJÖVEDELEM) Kamatjövedelemről akkor beszélhetünk, ha egy adott (2006. augusztus 31-e után kötött) szerződés esetén a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes összegét (ideértve az 5. pont szerinti nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) a biztosítói teljesítés (kifizetés) meghaladja. Kamatjövedelemnek ez utóbbi pozitív különbözet minősül. 

Nem keletkezik kamatjövedelem, ha a kifizetés az előbbi (1. és 2.) pontok alapján minősül adómentesnek vagy egyéb jövedelemnek.



A 2006. szeptember 1-je előtt kötött életbiztosításokra 2011. január 1-je után befizetett rendkívüli, eseti díjak is kamatadó-kötelesek.



Részleges visszavásárlás esetén a befizetett díjakat a részleges visszavásárlási összeg és az összes visszavásárlási összeg (felhalmozott tartalék) arányában kell figyelembe venni.

Kamatjövedelem az életbiztosítás lejárati, ütemezett lejárati, rész(let-)kifizetési szolgáltatásából, visszavásárlásából, részleges visszavásárlásából vagy nyugdíjbiztosítás esetén a nyugdíjbiztosítási feltételeknek meg nem felelő biztosítói kifizetésből származhat. Nem lehet 2013-tól befizetett díjként figyelembe venni a kockázati biztosításra fizetett díjrészt. 

Ha a kockázati biztosítási díjrész az adott terméknél nem különíthető el, akkor a kamatjövedelem számításánál a rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetén a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítási szerződés estén a díj 1 százalékát kell figyelmen kívül hagyni.



A 2013. július 31-ét követően keletkezett kamatjövedelmet a kamatadón felül egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli. Az eho-t a kamatadó alapja után kell megfizetni. Amennyiben a kamatadó alapjának keletkezése nem bontható egyértelműen szét a 2013. július 31-ét követő és azt megelőző időszakra, akkor az arányosítást a határnapot megelőző időszak és az azt követő időszak napjainak arányában kell elvégezni.

A levonandó kamatadó mértéke 16%, a szintén levonandó eho mértéke 6%. A kamatadót és az eho-t a biztosító a kifizetés időpontjában levonja a biztosítási kifizetésből, és befizeti az adóhatóságnak. Abban az esetben, ha a kamatadó levonása megtörtént, vagy kamatadó nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek ezt az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

4. KAMATJÖVEDELEM KEDVEZMÉNYE A biztosításból származó kamatjövedelem (a kamatadó alapja és ezáltal a kapcsolódó adókötelezettség összege) 

50 százalékkal csökkenthető o egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés létrejöttétől számított harmadik és ötödik év között történik, o rendszeres díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés létrejöttétől számított hatodik vagy tízedik év között történik;



100 százalékkal csökkenthető (így nem adóköteles) o egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés létrejöttétől számított ötödik év után történik, o rendszeres díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés létrejöttétől számított tízedik év után történik.

A 2013. január 1-e előtt megkötött életbiztosítási szerződések esetén, ha a megkötés időpontjában érvényes kamatadó szabályok kedvezőbben voltak az adott szerződés esetén, akkor azokat 2013. január 1-je után is érvényesítni lehet. (Ilyen eset a nyugdíjbiztosítások 3 év utáni kamatadó-mentessége.) Rendkívüli díj 2013. január 1-ét követő befizetése esetén jelen kedvezmény megszűnik és az aktuálisan érvényes szabályok lépnek életbe. Amennyiben a rendkívüli díjakat a szerződés szerint a Biztosító nem elkülönítetten tartja nyilván, akkor a 2013. január 1. után befizetett rendkívüli díjas szerződések esetében a kamatjövedelem kedvezménye nem érvényesíthető, amíg az utolsó rendkívüli díjbefizetéstől a fentiekben meghatározott idő el nem telik. Amennyiben a rendszeres díjak növelésének (indexálásnak) mértéke, meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (ügyfél által kezdeményezett díjnövelés esetén is) akkor a kamatjövedelem kedvezménye nem érvényesíthető, amíg az utolsó ilyen díjemeléstől, a fentiekben A Tájékoztató által használt fogalmak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2015. január 1-től hatályos fogalmai.

meghatározott idő el nem telik.. A 6%-os mértékű EHO-t csak az adóköteles kamatrész után kell fizetni (illetve levonni).

5. RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL (ADÓVISSZATÉRÍTÉS) Az Szja törvény 3.§ 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításra a tárgyévben a szerződő magánszemély által befizetett biztosítási díjak (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személyek által befizetett, de a szerződőnél adómentes vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjakat is) után visszatérítésről rendelkezhet. Az adóvisszatérítés mértéke a befizetett díjak 20%-a, de legfeljebb 130 ezer forint, más rendelkező nyilatkozatokkal (önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és/vagy nyugdíj előtakarékossági számla) együtt legfeljebb 280 ezer forint. A magánszemély szerződő által benyújtott rendelkezési nyilatkozat alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóvisszatérítést a megjelölt Biztosító részére utalja ki, aki azt a nyugdíjbiztosításon számolja el. Amennyiben a nyugdíjbiztosítás célja nem teljesül (például visszavásárlás), akkor a visszatérítés(ek) összegét 20%-kal növelt összegben kell bevallani és visszafizetni az adóhatóság részére. Erről a Biztosító igazolást állít ki a szerződő részére, és az adóhatóság felé bevallásában is feltünteti. A részletes szabályokat a „Tájékoztató az MKB Értékmegőrző Nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adózási szabályokról (2015)” című dokumentum tartalmazza.

MKB Életbiztosító Zrt. Capital Square 1133 Budapest, Váci út 76. Telefon: (1) 886 6950 Fax: (1) 886 6909 www.mkbb.hu BIZTOSÍTÓ

TÁJÉKOZTATÁS A TKM–RÔL KLASSZIKUS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK Tisztelt Leendô Ügyfelünk! Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás egy klasszikus életbiztosítás. Annak érdekében, hogy Ön, a szerzôdéshez kapcsolódó költségekrôl átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák az életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékérôl Önt, mint leendô szerzôdôt elôzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi ezen termékcsoport speciális tulajdonságát, – miszerint az jellemzô módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkülönböztethetôség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzuk. Mi a TKMNy? A Teljes Költség MutatóNy (TKMNY) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerû mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is. Mire szolgál? A TKMNy megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítôleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott klasszikus nyugdíjbiztosítási terméken érte el. Miben szolgálja az Ön érdekeit? A TKMNy segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerûbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált nyugdíjbiztosítások költségszintjeit. Lássunk egy egyszerû típuspéldát A biztosított kora és a biztosítás idôtartama I

I

A Biztosító folyamatos díjas szerzôdések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerzôdések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerûen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási idôtartamokkal. A TKMNy kalkuláció azért készül különbözô idôtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidô a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhetô.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja A fenti életkorú biztosított G 2 200 000 Ft-ért (vagy annak megfelelô EUR/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy G 210 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelô EUR/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésû biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik. I A nyugdíjbiztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási illetve egészségbiztosítási szolgáltatások G A megkötni kívánt biztosítás a megtakarítás mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy balesetbiztosítás). A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezôen választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként G Jelen (termék elnevezése) biztosítás esetében a szerzôdésbe épített kötelezô biztosítási kockázat jellemzôi a követezôek: (kockázat megnevezése + minimális biztosítási összeg). A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a megtakarítás értékét csökkentô olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a megtakarítást az adott klasszikus nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. I

Jelen MKB Értékmegôrzô Nyugdíjbiztosítás TKMNy értéke:

20 éves tartam esetén 1,34% 15 éves tartam esetén 1,67% 10 éves tartam esetén 2,27%

Figyelem! Fontos tudnivaló, hogy a szerzôdés megkötése elôtt közölt TKMNy értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendôek, azt feltételezve, hogy a szerzôdés az adott tartam alatt mindvégig élô, nem kerül módosításra, a szerzôdésbôl pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKMNy érték által bemutatott költségszint nem szükségszerûen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerzôdés költségeivel, hanem arról megközelítô tájékoztatást nyújt. A szerzôdés egyedi paramétereinek függvényében a konkrét szerzôdés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értéktôl. A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (www.mabisz.hu) olvasható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a klasszikus nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplô biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítô fedezettel bôvíthetô a biztosítás), mennyire likvid az adott szerzôdésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására. Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különbözô biztosítók által kínált nyugdíjbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor. Kelt: TKMny/0001/2015.07.01.

_____________________________________ Szerzôdô

Általános Szerződési Feltételek

Recommend Documents