ÁLTALÁNOS SZAKMAI KONCEPCIÓ Óvodai nevelés kompetenciaterület
Tartalom
I.
Helyzetkép
I. 1. Az óvodák helye a magyar közoktatás rendszerében az óvodai tartalmi szabályozók tükrében I. 2. Az óvodák jövője a magyar közoktatás rendszerében a kompetencia alapú óvodai programcsomag tükrében
II. Alapelvek
III. A kompetencia alapú óvodai programcsomag fejlesztési koncepciójának sajátos elemei
IV. A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a a programcsomag felhasználói körében
V. A kompetencia alapú óvodai programcsomag kidolgozásának üteme, bevezetése, alkalmazása, beválásának vizsgálata
2
I. Helyzetkép
I. 1. Az óvodák helye a magyar közoktatás rendszerében az óvodai tartalmi szabályozók tükrében
A magyar közoktatásban bekövetkezett társadalmi változások maguk után hozták az óvodai nevelés tartalmának változásait, melyek nem hagyták érintetlenül a dokumentumok tartalmát sem.
Az első tanügyi dokumentumnak nevezhető kiadvány 53 évvel ezelőtt jelent meg „Módszertani levél” címmel, amely az óvónőknek segített körülhatárolni a nevelés és az oktatás folyamatát.
Négy évvel később, 1957-ben egy kézikönyv látott napvilágot „Nevelőmunka az óvodában” címmel, amely az óvodát, mint elsősorban nevelő intézményt határozta meg.
1971-ben „Az óvodai nevelés programja” címmel alapdokumentum került az óvónők kezébe. Ennek az alapdokumentumnak az egyik nagy erőssége éppen abban állt, hogy az óvónők számára megadta a programtól való eltérés lehetőségét.
1989-ben került kiadásra az Óvodai nevelés Programja, mely az 1971-es program továbbfejlesztett változata volt. Ez a program a továbbiakban is hangsúlyt adott az óvodák módszertani szabadságának, a családok irányába történő nyitásnak. Mindezek eredményeképpen újító szándékú nevelőtestületi
kezdeményezések
3
kerülhettek
felszínre.
Az
óvodapedagógusok az addigi egységes, előíró jellegű rendszeren túlléphettek, azonban az egységes iránymutatás még érvényben maradt. 1993-tól a közoktatási rendszerben bekövetkezett törvényi és jogszabályi módosítások számos új feladattal, változtatási kötelezettséggel jártak az óvodapedagógusok számára.
A kormány a 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendeletében rendelkezett az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. A rendelet 1996. szeptember 1. napján lépett hatályba.
A 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet 1. számú mellékletében található „A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei”, amely általános elveket,
meghatározott
nevelési,
fejlesztési
tartalmakat,
sérülés
specifikus fejlesztéséket és feladatokat tartalmaz. A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség nevelését biztosító óvodákban, iskolákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit, célját, feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire óvodáskor végére.
1999-ben törvényi kötelezettségüknek tettek eleget az óvodák, amikor megalkották a helyi nevelési programjaikat. A kidolgozott, minősített, illetve az alternatív programok által megteremtődtek a feltételei az adaptálásnak is. Függetlenül attól, hogy melyik programkészítési módot alkalmazták az óvodák, figyelembe kellett venniük az alapprogram fejezeteiben leírtakat, valamint a gyerekek, a közösség, a közvetlen környezet igényeit, a nevelőtestületek közös pedagógiai elgondolásait. 4
Az elmúlt esztendőkben többször módosították a Közoktatási törvényt. Így volt ez 2003-ban is, amikor az Óvodai nevelés alapprogramját hozzá kellett igazítani a törvényi keretekhez. 2004-ben megtörtént az óvodai helyi nevelési programok felülvizsgálata és az intézmények minőségirányítási programjának a kidolgozása. Ebben a folyamatban egyre inkább érvényesülnie kellett a dokumentumok egymásra épülésének. 2005-ben, a felülvizsgálatot követően, az óvodák a helyi nevelési programjaik módosításán, korrekcióján dolgoztak.
I. 2. Az óvodák jövője a magyar közoktatás rendszerében a kompetencia alapú óvodai programcsomag tükrében
Az óvodák méltón kiérdemelt helyükre kerültek, amikor törvényileg szabályozott keretek között a közoktatás részévé váltak. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról IV. fejezetében a Közoktatás rendszeréről és A közoktatás intézményeiről rendelkezik. Számunkra a 20.§ a meghatározó.
Havas Pétert idézve: „Az Oktatási Minisztérium által 2004-ben megalapított
SuliNova
Közoktatás-fejlesztési
továbbképzési
Közhasznú
társaság
az
oktató
és
Pedagógus
programcsomagok
fejlesztésekor a fenntarthatóság pedagógiai kritériumait valamennyi tantárgyi tanulási program fejlesztésekor érvényesítik. A fenntartható
5
fejlődés pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat,...” A suliNova keretein belül olyan fejlesztések kerültek be a közoktatás vérkeringésébe, amelyek eredményeképpen kompetencia alapú területek artikulálódtak, és a kompetencia alapú területekhez programcsomagok jöttek létre.
A kompetencia területek alapját az óvodai programcsomag adja.
Abból indulunk ki, hogy az óvoda a rendszer jól működő eleme, része. S mint működő rendszer eleve adottak a továbblépés, a továbbfejlesztés lehetőségei.
Az
elmozdulást
az
óvodapedagógia
kidolgozatlan
területeiben látjuk.
Melyek ezek? • Az óvoda-iskola átmenet, az inklúzív pedagógia, az érzelmi- és erkölcsi nevelés kérdéskörei az óvodapedagógiában kidolgozatlan területek. Az ONAP csupán iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen képességekkel, készségekkel rendelkezzen a gyermek az iskolába lépéskor. A befogadó pedagógia még nem vált általánossá, alkalmazása, helyes értelmezése szűk körű. Az érzelmi- és erkölcsi nevelés háttérbe szorult a társadalmi értékrendi-, érzelmi válságok begyűrűzése miatt. Az érzelmi-, erkölcsi
nevelésnek
komoly
hangsúlyt
kell
kapnia,
mert
megalapozza a személyiség szocializációját. Segít a családoknak az értékek mentén történő nevelésben, kapaszkodót nyújt a kusza világban. A megalapozott szokásrend, amely értékrendhez vezet, 6
olyan biztonság, amely támpontot ad a mindennapokban, s amely értelmes célokkal tölti meg azokat. • Nem tisztázott a társadalmi változások következtében kialakult helyzet. Pl.: a családok helyzete, elvárásaik az intézményekkel szemben. • Nem megoldott ezekben a kérdésekben a pedagógusok képzése. Ez utóbbi fontos eleme a pedagógiai-, pszichológiai-, kisgyermekkori orvostudomány által mért ismeretek eredménye. • A tudományos háttér, a pedagógiai tapasztalatok ismeretében a szakirodalom
bővítése,
a
pedagógusok
által
használható
eszközrendszer kidolgozása szükséges. • Az óvoda-iskola nem épül egymásra, tagolttá válik, noha ez folyamat a gyermek életében. • Az iskolákkal való szoros együttműködés rendszere azonban kidolgozatlan, holott az óvodai nevelésre épül a közoktatási rendszer következő lépcsőfoka, az iskolai tanulás megkezdése. Más kérdés, hogy ezt az összehangolt elvi- és gyakorlati tevékenységet a működés érdekében az iskoláknak is meg kell tennie. • A játék témakörének újragondolása időszerű, indokolt. Az aktuális, „divatos” óvodákra háruló feladatok előtérbe helyezése által sajnos a legfontosabb, a szabad játék háttérbe szorult, pedig a gyermeki élet fő tevékenységéről van szó. Tudjuk, hogy a gyermek
7
pszichikus funkcióinak változásai a játék fejlődésével függnek össze. A jó iskola, az óvoda folytatásaként, játszva tanítja a gyermeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulást, figyelembe véve életkori sajátosságait, érdeklődését.
8
II. Alapelvek Pedagógiai alapvetések • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori- és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. •
Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7-9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját a gyermek életében. A 3-6-7 éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét. Ezen keresztül szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-, képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
• A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, mely normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
9
• A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességi, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. • Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban, a tárgyi koncentráció elvének megfelelően, egységet alkotnak. Nevelési cél: a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. •
Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.
10
•
A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.
•
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
• A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. • Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és felnőttekkel pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjon.
11
• A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési
cél,
hogy
igényévé
váljék
a
csoporttal
való
együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. • A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben
az
emberi
érintkezés
alapvető
szabályait
elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejlődik normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is. • Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény kialakítása. Nevelési cél a gyereknek adekvát és rendszeres életritmus, megfelelő napirend kialakítása. A helyes tisztálkodási- és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkáknak. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógus feladata.
12
• A tágabb- és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedést megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka néni példája elengedhetetlen. • Meghatározó a gyermek személyiségének alakulásában, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. •
Nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre.
13
Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni: • a magyar nemzeti kultúrát, hagyományait; • a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit; • az ONAP irányelveit; • a fejlődéslélektan tudományos megállapításait; • az inkúzív pedagógia cél- és feladatredszerét; • a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét; • a gyermek fejlődésének nyomonkövetését; • az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit.
14
III. A kompetencia alapú óvodai programcsomag fejlesztési koncepciójának sajátos elemei
Dr. Pála Károlyt idézve: „Az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz megfelelő motiváció, illetve attitűd, együttesen jelölik ki azokat a képességrendszereket, képességhalmazokat, amelyeket egy adott terület kompetenciájaként meghatároznak”.
A kompetenciafejlesztés része a pedagógiai innováció.
1. sz. diagram
A kompetenciafejlesztés, a pedagógiai innováció és a pedagógiai fejlesztés
Kompetenciafejlesztés
Pedagógiai innováció
Pedagógiai fejlesztés
15
Sajátos elemek a./ A pedagógiai innováció része a fejlesztés b./ A fejlesztés alatt pedagógiai fejlesztést értünk. S mint ilyen az antropogógia (az embernevelés tudománya) és az andragógia (a felnőtt korúak nevelésének tudománya) között foglal helyet. /1. sz. ábra / c./ A pedagógiai fejlesztés célja d./ A pedagógiai fejlesztés feladata e./ A pedagógiai fejlesztés tárgya f./ A pedagógiai fejlesztés alanya g./
Kiindulási pont
h./ A pedagógiai fejlesztés szabályozott folyamata i./
A pedagógiai fejlesztés jellemzői
j./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának szakaszai és a közöttük lévő kapcsolat k./ A pedagógiai fejlesztés folyamatának eredményei l./
Visszacsatolás a célokhoz és feladatokhoz
a./
A pedagógiai innováció alatt
- az általam megfogalmazottak
alapján - az óvodapedagógia hagyományain, értékein, az általunk kidolgozott szakmai, elméleti alapokon nyugvó, az anarchisztikus pedagógiai irányzatok ellen fellépő, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó és a kidolgozatlan területeket felvállaló, fejlesztési irányvonalat megjelölő tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységet értjük, amelynek specifikus eszköze a pedagógiai fejlesztés. b./ A pedagógia a gyermek-és fiatalkorúak nevelésének tudománya, a pedagógiai fejlesztés a kisgyermekkor életkori sajátosságait tartja szem
16
előtt. Természetes teret enged az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének és az egyéni bánásmód fokozottabb érvényesítésének. 1. számú ábra A pedagógia helye a fogalmi hierarchiában
Fogalomhierarchia
ANTROPOGÓGIA PEDAGÓGIA
ANDRAGÓGIA
Várnagy Elemér – Várnagy Péter: A hátrányos helyzet pedagógiája nyomán
c./
A pedagógiai fejlesztés célja a programcsomag témaköreivel
megegyező felosztást követi. Az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozását, az inklúzív pedagógiának, együttélésnek az elterjesztését, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítését, a játék, érzelem, erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítését.
17
d./ A pedagógiai fejlesztés feladata olyan felkínált, választható témák ( Komplex Fejlesztési Tervenként 8-8-8-8), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás) szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális, csoportmunka, ezen belül homogén illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.
e./
A pedagógiai fejlesztés tárgya maga a kompetencia alapú óvodai
programcsomag.
f./
A pedagógiai fejlesztés alanyai maguk a gyerekek és a gyerekek
fejlesztéséért felelősséget vállaló óvodapedagógusok. Eddigi
visszajelzéseink
alapján
állíthatjuk,
hogy
a
tesztelő
óvodapedagógusok is változáson, fejlődésen mentek keresztül / átmenet /, és reményeink szerint hasznosítható pedagógiai tapasztalatokkal, megélt élményekkel lettek és a jövőben is lesznek gazdagabbak.
g./
Kiindulási pont, hogy a fejlődés és a fejlesztés között különbség
és/vagy kapcsolat van. A fejlődés fogalmát használhatjuk a gyerek testi, biológiai, lelki sajátosságaira, amilyenek például a testmagasság, a testsúly, az érési folyamatok. De nem használhatjuk az óvodai nevelésre! A nevelés fejlesztést jelent! Nem mondunk le egyetlen gyermek fejleszthetőségéről sem!
A gyerekek képességszintjei egyéni, sajátos fejlődési mintázatot mutatnak.
18
Az egyes szintek értelmezése: I. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek II. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek III. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek
Az I. szint részletes kifejtése: részképesség zavarok •
olvasási zavar (dyslexia)
•
írászavar (dysgrafia)
•
számolási zavar (dyscalculia)
autizmus spektrum zavarával élő
nehezen nevelhetőség • mozgászavarok: túlmozgékony (hipermotilis), gátolt mozgású • idegrendszeri zavar: indulati kitörés, szorongás, stb. • érzelmi-akarati élet zavara: agresszió, dac • értelmi képességek zavara: gondolkodási műveletek zavara, pszichikus funkciók működési zavara, stb.
hátrányos helyzet • szociokulturális lemaradás • ingerszegény környezet • érzelmi labilitás • elhanyagoló bánásmód
19
kisebbség • roma kisebbség • migrációs populáció • egyéb nemzetiségi etnikum h./ A pedagógiai fejlesztés szabályozott folyamat.
Működtetésénél, fókuszálva a pedagógiai folyamatok megtervezésére is, mindig hármas felépítést kell követnünk: • először a célt kell megfogalmaznunk; • a célhoz feladatot kell rendelnünk; • a célnak, a feladatnak a tartalomban, a fejlesztés tárgyában és alanyában kell megjelennie.
i./
A pedagógiai fejlesztés folyamatának jellemzői: a komplexitás,
a minőség.
A komplexitás értelmezési tartományai:
OM – HEFOP - Programfejlesztési Központ – Humán kutatás-fejlesztés – kompetencia alapú óvodai programcsomag – a többi kompetencia terület programcsomagja
A képességfejlesztés az elsődleges. Ennek szolgálatába állítottuk, a minden nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs-és kiegészítő anyagot. A kettő értéke kumulálódik.
20
Az integráló nevelési terület, megegyezően az OAP-pal a Külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a Matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (Anyanyelvi, irodalmi nevelés, Vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot.
Kiegészítő anyag a Környezeti játékgyűjtemény, a Bábgyűjtemény, a Zenevarázs – új utak az óvodai zenei nevelés terén és a Segédletek, melynek tartalmát a Dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a Mozgásos játékok, a Pedagógiai játékgyűjtemény és a Játékajánló adják. A Komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében megtalálhatók. • Levegő: július, augusztus, szeptember • Tűz: október, november, december • Víz: január, február, március • Föld: április, május, június A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul. • Család • Élő- és élettelen világ • Közösségi nevelés
21
Mit jelent a fejlesztés minőségi megjelölés? •
Maga a programcsomag is fejlesztésen megy keresztül, ezáltal látjuk a minőség biztosításának garanciáját. A fejlesztés Fejlesztési Munkaterv alapján történik és több szakasza ismeretes.
•
A kompetencia alapú óvodai programcsomag jelenlegi tartalmát és formáját tekintve munka-, illetve tesztpéldány. Ez azt jelenti, hogy első körben csak a pályázatban nyertes óvodák használhatják és elsősorban tesztelési célokra. A tesztelés szigorúan meghatározott keretek között történik, Tesztelési útmutató alapján, mérési eredményekre, elemzésekre támaszkodva. Tehát megállapítható, hogy maga a tesztelés is fejlesztés, hiszen az eredményeit beépítettük a II. Fejlesztési szakasz korrekciós munkájába. Megfogalmazott
céljaink
alapján,
a
folyamatos
fejlesztés
eredményeképpen a gyerekek fejlesztése is célirányosabbá válik. j./
A
pedagógiai fejlesztés folyamatának menete, szakaszai és a
közöttük lévő kapcsolat
A pedagógiai fejlesztés menete
- Helyzetkép, helyzetelemzés - A pedagógiai fejlesztés tervezése - A fejlesztő munka beindítása - A fejlesztés bevezetése, alkalmazása, tesztelése - A bevezetés, alkalmazás, tesztelés eredményeinek feldolgozása, értékelése, elemzése - Korrekciós munka beindítása
22
- A fejlesztés folytonosságának biztosítása
A pedagógiai fejlesztés szakaszai és a közöttük lévő kapcsolat • Az első szakasza a programcsomag I. témakörének (Óvoda-iskola
átmenet) első évét jelentette. Amikor is elkészült az ún. Kapcsos könyv. • A fejlesztés második szakasza párhuzamos két szálon fut. Az egyik szál a program I. témakörének beválását és témakör értékelését, ennek feldolgozását, értékelését, elemzését, valamint a gyerekek fejlődésének nyomon követését foglalja magában, illetve a tématervek struktúrájának fejlesztését.
A másik szál az inklúzív nevelés gyakorlattá tételének kidolgozását jelenti. Ezen belül a szakmai koncepció, az integráció története, értelmező szakszótár, alapvetések, együttműködési színterek megfogalmazására került sor.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag II. témaköre a differenciálás, az integráció és az inklúzív pedagógia jegyében íródott. Szükségesnek érezzük, hogy pontosan definiáljuk - az egységes értelmezés miatt -, hogy kikre is gondoltunk, amikor elkészítettük fejlesztéseinket.
Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik bármelyik óvodában,
iskolában
megtalálhatók,
akikkel
találkoztunk már nevelő-oktató munkánk során.
23
mindannyian
Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik a saját képességeiknek, a mi elvárásainknak megfelelően fejlődnek, teljesítenek. Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akiknek a fejlődése, fejlettségi szintje elmarad a várttól, képességeik szunnyadnak.
Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik kreatívabbak, az új dolgok iránt nyitottabbak, érzékenyebbek társaiknál.
Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik egyes területeken kiemelkednek társaik közül, föléjük nőnek, más területeken viszont elvesznének, ha nem kapnák meg a speciális, csak személyüknek szóló képességfejlesztést. Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik, lehet, hogy nem is járnak rendszeresen óvodába, iskolába. Akik, lehet, hogy az otthoni, családi környezetükben sem kapnak kellő védelmet és biztonságot. Akikre lehet, hogy óvodában és az iskolában is a kirekesztés, a megbélyegzés vár, csupán bőrük színe vagy nemzetiségük miatt.
Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik ép fejlődésmenetű táraiktól különböznek ugyan, de ők is ugyanolyan értékesek, és számukra is szeretnénk biztosítani az óvoda, az iskola falain belül a boldog gyermekkort.
24
Azokra a 3-7-8 éves óvodásokra, kisiskolásokra, akik neveléséről nem mondhatunk le csupán arra hivatkozva, hogy nehezebben találjuk meg a feléjük vezető utat.
Egyszóval: minden kisgyerekre, aki többek között abban azonos, hogy más...
•
A fejlesztés harmadik szakasza a játék, az érzelmi és erkölcsi nevelés egységét dolgozza fel. A gyerekek számára mindhárom tapasztalási, élményszerzési lehetőségek forrása. A játék a gyermek alapvető, pszichikus szükségletét elégíti ki. Az óvodáskorú gyermek érzelmileg vezérelt, erkölcsi érzéke megjelenik a játékban.
Az egyes szakaszok csak a fejlesztési koncepció elméletében különülnek el egymástól, eredményeik, kapcsolódási pontjaik előkészítik a következő szakaszt. A pedagógia gyakorlatban szerves egységet alkotnak. A három szakasz együttesen adja az óvodai nevelés teljes vertikumát.
25
2. sz. ábra A programcsomag felépítése
26
k./
A pedagógiai fejlesztés folyamatának eredményei •
Az óvodapedagógia általunk felvállalt kidolgozatlan területeinek felszámolása.
•
Fejlesztési irányvonal megjelölése.
•
A pedagógiai fejlesztés általunk történő nyomon követése.
•
Komplex szemléletváltást eredményez az óvodapedagógusok körében.
•
Olyan eszmerendszert eredményez, amely átláthatóvá teszi az óvodai nevelés cél-és feladatrendszerét.
•
Olyan alapkultúrtechnikákat fogalmaz meg témaajánlásaiban, amelyek a gyerekek iskolára való alkalmasságát célozzák meg.
•
Olyan mérési, fejlődés nyomonkövetési eljárásrendszert alakít ki, ami a gyerek cselekvésébe, játékába ágyazottan figyelhető meg.
l./
Visszacsatolás a célokhoz és feladatokhoz
A pedagógiai innováció folyamatjellegű. A folyamat három szakaszának permanens ellenőrzése, értékelése, tesztelése jelzésértékű és általánosításra felhasználható eredményeket ad. A pedagógiai jellegű tapasztalatokat, eredményeket a Fejlesztési koncepcióban
rögzítjük,
a
következő
előkészítjük.
27
innovációs
folyamatot
IV. A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka a programcsomag felhasználói körében
Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata a gyerekek számára?
Mottó: „ Mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.” / Weöres Sándor/
A kompetencia alapú programcsomag reményeink szerint a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben - kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak; - kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben; - átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát; - átérezhetik a hagyományok üzenetét; - bábozhatnak, dramatizálhatnak; - nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról; - játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől; - a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják; - a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges; - figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is. 28
Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata a szülők számára?
Mottó: „ A gyermekeknek egészséges környezetre van szükségük és a közösségben nem lehetnek egészségesek szülői támogatás nélkül.” / Trish Magee /
A kompetencia alapú programcsomag használata során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy - a program középpontjában a gyerekük áll; - a boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyereke(i)k számára; - a program alkalmazása során a gyermekük illeszthető lesz a következő oktatási folyamathoz, az iskolához; - gyermekük komplex képességei fejleszthetők; - figyelembe veszik a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait; - értékelik gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek; - gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is; - gyermeke(i) számára olyan tudástartalmakat adnak át, amelyek az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat alapozzák meg; - gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés-, ápolás, a magyar anyanyelv, népdal-, mese és mondavilág, tisztelet, 29
szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, amelyek örökérvényűek; - a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van; - gyermekük nevelő-fejlesztő intézménybe jár; - a szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének; - plusz szolgáltatásokkal (idegen nyelv, számítógépes ismeretek) nem terheli meg a gyermeke(i)t; - Önre nézve nem jelent többletköltséget; - a gyermekével való közös gyűjtőmunkát közös élményfeldolgozás követhet; - az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet; - gyermekének több sajátélményben, tapasztalatszerzésben lesz része; - a program figyelembe veszi az Ön észrevételeit is.
30
Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata az óvodapedagógusok számára?
Mottó: „ A pedagógus király lehet a gyerek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.” / Ancsel Éva /
A kompetencia alapú óvodai programcsomag használata az óvodapedagógusok számára lehetőséget ad -
az óvoda-iskola átmenet, az inklúzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére;
-
az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére;
-
az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére;
-
a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó – nevelő oktató munka megélésére;
-
a nevelési színterek (család, óvoda, iskola) folytonos nevelő hatásának érvényesítésére;
-
a saját kompetens személyiséggé válási folyamatának a megsegítéséhez;
-
a saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitűd);
-
olyan pedagógia, pszichológia ismeretek megszerzésére, amelyek meglévő ismereteit bővíthetik;
31
-
olyan tudástartalmak elsajátítására, amelyek elméleti megalapozottságot adnak a program szellemiségének átvétele, a program bevezetése, tesztelése, alkalmazása terén;
-
olyan beállítódás generálására, amely az óvodapedagógia kidolgozatlan területeit hordozza magában;
-
olyan beállítódás generálására, amely befogadóvá teszi az óvodapedagógia új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései iránt;
-
olyan beállítódás generálására, amely a fejlesztés szükségessége iránti igényét ébren tartja;
-
olyan beállítódás generálására, amely a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben,
-
a gyerekek differenciálisi szintek (I.-II.-III.), képességfajták (értelmi, szociális, kommunikációs: verbális, nonverbális, testi) szerinti fejlesztésére;
-
a holisztikus látásmód kialakítására, mind a gyermek egész személyiségének fejlesztése, mind a saját látásmódjának fejlesztése terén;
-
a megváltozott, a pedagógusokkal szemben támasztott követelmények és szerepek teljesítéséhez, betöltéséhez;
-
a saját kulturális identitásuk megtartására;
-
a szakmai elismerésre;
-
az ön-és továbbképzésre;
-
a pedagógiai-, módszertani szabadság megélésére;
-
a pedagógiai innovációban való részvételre;
-
a programcsomag fejlesztésében való részvételre a program tesztelése, véleményezése, értékelése kapcsán;
32
-
a programcsomag alkalmazása során megélt pedagógiai jellegű tapasztalatok kicserélésére a programcsomagot kipróbáló, tesztelő, alkalmazó intézményekkel;
-
a programcsomagban rejlő élmények szerzésére és megélésére;
-
a kiégés szindrómájának elkerülésére.
33
Mit jelent a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata a fenntartó számára?
Mottó: „ A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, a mindannyiunkké.” / Hermann Alice /
A fenntartó a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata során bizonyságot nyerhet afelől, hogy - az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesült azáltal, hogy a pályázat nyertes intézményei közé tartozik; - biztosított az óvoda pedagógusainak a szakmai ingyenes továbbképzése; - az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi nevelési program a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata kapcsán nem sérül; - a fenntartása alatt működő óvoda alap-és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja; - a programcsomag alkalmazása plusz anyagi terhet nem jelent számára; - az óvoda Alapító okiratának belső tartalmi változtatására nincs szükség a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása miatt; - az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi; - vélhetően emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba a beiratkozni kívánó óvodáskorú gyermekek száma.
34
V. A kompetencia alapú óvodai programcsomag kidolgozásának üteme, bevezetése, alkalmazása, beválásának vizsgálata
A programcsomag kidolgozásának üteme • 2004-2005: Az óvodából az iskolába való átmenet • 2005-2006: Inklúzív pedagógia, integráció, differenciálás • 2006-2007: Játék, érzelem, erkölcs A programcsomag bevezetése, alkalmazása • Első körben a pályázaton nyertes óvodák • Követő intézmények • Széleskörű alkalmazás A programcsomag beválásának vizsgálata • I. témakör Programbeválási- és témakör értékelési szempontok • II. témakör Programbeválási- és témakör értékelési szempontok • III. témakör Programbeválási- és témakör értékelési szempontok • A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése – minden témakör esetében folyamatos • A beválási vizsgálatok során szerzett adatok, tapasztalatok, vélemények,
eredmények,
értékek
feldolgozása,
értékelése,
elemzése • A tesztelési eredmények beépítése a korrekciós, illetve a fejlesztő munkába • Attitűdmérések • Képzéseket követő kérdőívek feldolgozása • Intézkedési tervek készítése
35
Felhasznált irodalom
1./ Dr. Balázsné Szűcs Judit: A korszerű óvónő Óvodai nevelés, 1987. 7-8. 231. p.
2./ Labáth Ferencné: „Az óvoda-iskola átmenetet segítő óvodai programcsomag tartalmi és módszertani jellemzői. Az óvodai programcsomag tesztelési tapasztalatai” című előadás Elhangzott 2006. április 04-én a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet, Szekszárd: „Pedagógus szerep - pedagógus mesterség” 2006 konferencián
3./ Várnagy Elemér - Várnagy Péter: A hátrányos helyzet pedagógiája SzocHáló Társadalomtudomáy on-line
Idézet
1./ Havas Péter: Oktatás a fenntartható fejlődésért (kézirat gyanánt) 1.o. www.korlanc.ngo.hu/hirmond.htm 2./ Jegyzőkönyv Dr. Pála Károly 5.o. www.om.hu/letolt/oknt/doc/oknt_060209.pdf
36
