Vác Város Önkormányzat 22/1994. (VI. 13.) sz. rendelete a közterületek használatáról (Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben) 1
Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2. §-ának 13.) pontjában és az 54. §-ának (1) bekezdésében, Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK), valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében foglalt előírásokra és felhatalmazásokra tekintettel a közterületek használatának szabályozása érdekében a következő rendeletet alkotja meg.
Általános rendelkezések 1.§ (1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése a közlekedés és biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése. 2
(2) A közterület elsősorban a város közösségét szolgáló olyan földrészlet, melynek egy-egy meghatározott, a 3. §-ban felsorolt részére csak időlegesen és fontos közérdekből vagy méltánylandó magánérdekből –kérelemre – e rendeletben szabályozott módon és díj ellenében a szükséges mértékben és időtartamra adható kivételesen engedély. a) E rendelet alkalmazása szempontjából fontos közérdek különösen a közterületen szükséges olyan tevékenység vagy munkálat, mely a település vagy annak nagyobb része lakossági ellátását biztosítja. b) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari tevékenység céljára csak egyéb hatósági előírások betartásával lehet közterület-használati engedélyt kiadni akkor, ha a meglévő lakossági ellátási igény másként nem elégíthető ki. Méltánylást érdemlő magánérdek az olyan építési vagy közmű létesítési munka, melyhez az építési terület, vagy a szükséges mennyiségű anyag elhelyezése az ingatlan adottságai miatt annak területén nem biztosítható.
Értelmező rendelkezések, fogalmi meghatározások 2. §3 (1) Árusítás, alkalmi vásár: üzleten kívül közterületnek minősülő helyen történő értékesítés (üzlet nélküli kereskedők is). (2) Árusító és egyéb fülke, pavilon: bármikor könnyen szétszedhető szerkezetből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített, környezetbe illeszkedő, közterületen elhelyezett földszintes építmény. (3) Cégér: a cégtáblának többnyire az épület síkjára merőleges elhelyezésű, esetenként figurális elemekkel díszített változata. (4) Cégtábla: egy vállalkozás azonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartalmú, főszabályként a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó tábla.
(5) Építmény: (az építmény, az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is. (6) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része. (7) Jármű közterületi elhelyezése, tárolása: a közúti közlekedési szabályokon túl a jármű őrizetlenül hagyása a közforgalom előtt nyitva álló helyen. (8) Koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen kéregetve (pénzt vagy egyéb dolgot) gyűjtő tevékenység vagy erre utaló magatartás tanúsítása, mely nem jár együtt mások zaklatásával, házalással. (9) Közérdekű cél: állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; városrendezés; önkormányzati beruházásban megvalósuló építés, felújítás; bányászat; honvédelem; közlekedés; posta és távközlés; villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezés, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható; vízgazdálkodás; régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása; műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés. (Közérdek lehet pl. nagyobb lakossági ellátást szolgáló tevékenység, vagy a HÉSZben meghatározott városrendezési cél). (10) Közhasználatra átadott terület: olyan önkormányzati tulajdonban lévő terület, amelyet korlátozás nélkül szabadon lehet használni. (11) Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület. (12) Köztárgy: közterületen vagy közhasználati célra átadott területen művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, dísz- és szökőkút, közvilágítási-, közlekedésirányítási-, hírközlési-, postai-, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor. (13) Közterület használat: a közterület alapvető, rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos magatartás, tevékenység, állapot. (14) Mozgóárusítás: Vác város közterületein a kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízotja által az eladásra kínált termék, szolgáltatás - akár egyéb eszköz (pl.: tricikli, kosár, stb.) segítségével történő – kereskedelmi tevékenysége. (15) Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott, működési engedéllyel rendelkező, nem helyhez kötött kereskedelmi árusítóhely. (16) Reklám: minden olyan vizuális, audiovizuális információ, mely – termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (továbbiakban: áru) használatára, elérhetőségére, értékesítésére vagy más módon történő igénybevételt előmozdítani törekszik vagy arra felhív – vállalkozási tevékenységet végző személy, szervezet nevét, megjelölését, védjegyét, emblémáját, tevékenységét, a róla alkotott képet népszerűsíti, illetőleg áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. (17) Rendezvény: előre meghatározott célból, adott helyen és időben tartott összejövetel. (18) Üzemképtelen jármű: hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt. Baleset következtében károsult, elhagyott vagy használat folytán üzemképtelenné vált jármű (a helyszínről – főútvonalon 8 napon, mellékvonalon 15 napon belül – el nem szállított).
(19) Vendéglátó-ipari előkert, -terasz: üzelet üzletkörébe tartozó termékek eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással, szolgáltató tevékenységekkel összefüggő helyszín. (20) Zöldterület: a város belterületének állandó növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része. A rendelet hatálya 3. § 4
(1) E rendelet hatálya Vác város közigazgatási területén a) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott földrészletekre, továbbá b) a földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró) közhasználatra átadott, be nem kerített részére (a korábbiak együtt: közterület) egyaránt kiterjed.
4. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a természetes- és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre. A közterület-használati engedély 5. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges. (2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni 1) napilap és hetilap; folyóirat; levelezőlap; virág; léggömb; zöldség és gyümölcs; pattogatottés főtt kukorica; sült gesztenye; sült tök; csomagolt, pirított tökmag, napraforgó mag, földimogyoró; vattacukor és egyéb cukorka; jégkrém; fagylalt; szerencsejátékban való részvételre jogosító jegy és óvszer árusítására szolgáló pavilonra és árusító helyre; 2) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek, taxiállomások, bérelt rakodóhelyek céljára; 5
3)
a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére (kivéve a lakossági kommunális hulladékkal kapcsolatos edényzet);
4)
6
önálló hirdető berendezés elhelyezésére (Reklám, hirdetőtábla, egyéb hirdető berendezés, kirakatszekrény elhelyezése és reklámszalag kifüggesztése céljából);
5)
7
távbeszélő-fülke, fülke nélküli távbeszélő-készülék, totó-lottó és egyéb gyűjtőládák elhelyezésére;
6) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére; 7) az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek (pl. húsvéti-, karácsonyi-, szilveszteri-, stb. cikkek) árusítására; 8)
8
9)
9
mozgóárusításra, mozgóboltra;
film- és televízió felvételre (amely a közterületnek a kizárólagos használatát igényli a felvétel készítésének időtartamára);
10) vendéglátóipari előkert céljára;
11) 24 órán túl üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra; 12) kiállítás, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, mutatványos tevékenység, belépődíjas rendezvények céljára; 13) közhasználatra még át nem adott közterületek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására; 10
14) személygépjárművek, egyéb járművek és vontatmányok 15 napon túli tárolására; 15.) közüzemi üzemzavar (víz, csatorna, távfűtés, elektromos, gáz, stb.) elhárításához, ha az igénybevétel a 72 órát meghaladja; 16.) a közvetlenül közterületre történő kereskedelmi, vendéglátó értékesítés vagy kiszolgálás, ill. szolgáltatási tevékenység esetén az érintett egység előtti közterület részére; 17)11a közterületbe benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető(előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, ha az 10 cm-nél jobban kinyúlik a falsíkból;
18.)12az épületek falsíkjából a közterületre kinyúló elő-lépcsőre és rámpára ide értve az akadálymentes közlekedést biztosító feljárót is; 19.)13a 12) pont alá be nem sorolható rendezvények céljára; 20.)14közvetlen üzleti tevékenységet eredményező képzőművészeti és művészeti tevékenység folytatására. (3) Nem kell közterület használati engedély 1) közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfogalalásához; 2) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez; 15
3)
közterületen - az alatt vagy felett - elhelyezett közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna, távközlés, stb.) közterület-használattal járó hibaelhárításhoz, javításhoz;
4)
16
5)
17
6)
18
közületi szervek, magánszemélyek részére szállított tüzelő-, építő- vagy egyéb anyag, dolog, tárgy közterületen történő elhelyezéséhez, ha annak időtartama a 24 órát nem haladja meg;
7)
19
fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése
8)
20
közterületbe benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrész, üzleti védőtető(előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;
Vácott, a Deákvári főtér 987-3 hrsz., a Kölcsey Ferenc utca 4518-7 hrsz., valamint az Árpád út 2210-2 hrsz. alatt található élelmiszer áruházak előtt az őstermelők számára az általuk megtermelt termékek árusítására, amennyiben a közterület-felügyelők felszólítására felmutatják az őstermelői igazolványukat.
(4) A közterület-használat
1) határidő nélkül, visszavonásig vagy 2) meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető. 21
(5) A közterület használatával kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskört a polgármester gyakorolja. A szakhatóságok közreműködése 6. §22 (1) Építmények elhelyezése esetén közterületen a közterület-használati engedély megadásához főépítészi vélemény beszerzése szükséges. (2) A közterület-használati engedély megadásához előzetes vélemény szükséges a) az országos fôútvonal-hálózatot érintô közterület-használatának engedélyezéséhez, az út kezelőjétől; b) a közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszer-árusítás engedélyezéséhez az illetékes Pest Megyei Kormány Hivatal Váci Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézettől; c) A vendéglátó előkertek és napernyők kialakításához, bútoraihoz és az árubemutató eszközökhöz a városban kialakult anyaghasználathoz és színvilághoz – a kérelmező által benyújtott látványterv alapján – a Közterületi vendéglátósávok létesítéséről szóló 8/2014. (II. 21.) számú rendeletbe foglalt szabályozás szerint a Váci Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának Főépítészi Irodájától; d) A közterületi zöldterületeken történő bárminemű tevékenységhez a Váci Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának Környezet- és Természetvédelmi Irodájától. (3) A szakhatóságok hozzájárulását közterület-használatára a kérelmező szerzi be. Az engedély iránti kérelem 7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2)23 Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, építmény, épületrész, építményrész vagy reklám és hirdető berendezés céljából szükséges, az engedélyt az építési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően az építtetőnek kell kérnie. (3) Ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie. (4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakóhelyének címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, a kérelmező által sajátkezűleg készített helyszínrajzot, d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány) ismertetését. e)
24
a 5. § (2) bek. 1) pontjában felsorolt esetekben a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy üzlettel rendelkezik-e.
(5) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.
Az engedély megadása 8. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, a környezetvédelmi, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is. (2) A közterület-használat - a 7. § (3) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető. (3)25 A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak kivételesen és akkor adható, ha a) a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. építési munka végzése), b) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából nélkülözhetetlen (pl. hirdető berendezés). (4) A (3) bekezdésben említett területeken a közterület-használat göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolása céljára még kivételesen sem engedélyezhető. 9. § (1) A város közterületein ideiglenes pavilon létesítése csak a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által jóváhagyott beépítési terv szerint történhet. Csak az így létesített pavilon által elfoglalt közterületre adható közterület használati díj fejében ideiglenes használati engedély, maximum 5 éves időtartamra, mely a feltételek változatlansága esetén - kérelemre - esetenként meghosszabbítható. 10. § (1) Közterület-használati engedély nem adható a) olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogosközlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, b) épület homlokzatától 3 m-en belül pavilon elhelyezésére, c)
26
olyan tevékenység gyakorlásához, amely környezetére káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
d) ha egyéb jogszabály az engedély kiadását nem teszi lehetővé, e)
27
f)
28
sátorgarázs létesítésére,
annak a személynek, jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, annak jogutódjának, illetve tulajdonosának, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van. 11. §
(1) Az engedélynek tartalmaznia kell a) az engedély nevét és állandó lakóhelyének címét, b) a közterület-használat célját és idôtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat, e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot kártalanítás nélküli helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját. (2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet. (3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben elő kell írni. a) szükség szerint a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését, azon kérelem esetén reklámhordozók elhelyezését b) ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint megvilágítani. (4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történhet-e. (5) A közterület-használati engedélyben elő kell írni, hogy a használó köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról gondoskodni. (6) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a) kérelmezővel, b) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal és a c) Polgármesteri Hivatal Közterület Ellenőrző Szervezetével és a Költségvetési- és Adó Osztállyal. Az engedély érvénye 12. § (1) Az engedély a) a meghatározott idő elteltéig, b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg c) a visszavonásig érvényes. (2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik. (3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető. Az engedélyes az érvényes közterület-használati engedélyét köteles a használat időszaka alatt a helyszínen tartani és azt az ellenőrzés során bemutatni.
A közterület-használati díj mértéke, megfizetésének módja és a mentességek 13. § (1) Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni. (2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. (3) A közterülethasználati díj a városi önkormányzatot illeti meg. (4)29 A közterület használati díj mértékét a Város Képviselő-testülete állapítja meg. A díj mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza, melyet minden év december 31-ig felül kell vizsgálni. (5) A közterülethasználati díjak évi, havi vagy napi díjak. A fizetendő díjat – a rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően - és megfizetésének módját az engedélyező határozza meg. (6)30 (7)31 A díjtételekhez rendelt időegységek (év, hó, nap) nem bonthatóak tovább. (8)32 A díjszámítás szempontjából minden megkezdett m2-t a kerekítés általános szabályai szerint kell számítani. (9)33 A közterület rendezvény céljára történő igénybevételkor a közterület-használati díj 25%-ának megfelelő , de legalább 30.000,- Ft kauciót köteles a használatba vevő fizetni az általa használt terület rendeltetésszerű, tiszta, eredeti állapotban való visszaadásának fedezetéül. Az engedélyező a közterület-használati engedély megszünésétől számított 8 napon belül visszautalja a kauciós összeget, amennyiben a közterület-használat anélkül szűnik meg, hogy a kaucióból való kielégítésre jogalap keletkezett volna. (10)34 Az akadálymentes közlekedést biztosító feljáró által elfoglalt terület után közterület-foglalási díjat nem kell fizetni. 14.§ (1) A közterület-használati engedélyben részesülő az engedély időtartamára eső közterülethasználati díjat - legfeljebb egy éves időtartamra - az engedély megadásának időpontjában köteles megfizetni. (2)35 E rendelet alapján közterület-használati díj nem vethető ki azon használati módokra, amelyek a rendelet hatálya alá tartoznak, de a használt területek nem az Önkormányzat tulajdonában vannak kivéve, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység közvetlenül a közterületre irányul. Az engedélyt kérő köteles igazolni, hogy a területtel rendelkezőtől a használat jogát megszerezte. (3)36 A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény teljes alapterületét kell figyelembe venni. (4) Kézből történő árusítással elfoglalt közterületet a fizetendő díj összege szempontjából egységesen 2 m² nagysággal kell számításba venni. A mozgó-árusításnál a megállás helyét meg kell jelölni és a díj számítása ennek alapján történik. (5)37 A R. 5. § (2) bek. 16) pontjában meghatározott, közvetlenül közterületre történő árusítás esetén közterületfoglalási engedély köteles az árusítóhely közterületi frontvonalának hossza és az ahhoz tartozó 1 m szélességű közterület. A közterületfoglalás díja e területre megegyező az árusítóhelyével.
15. § (1) Fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény adható az alábbi esetekben: a) ha az engedélyben részesülő jövedelmi helyzete (családja egy főre eső jövedelme a mindenkori saját jogú nyugdíjminimumot nem haladja meg), vagy szociális körülményei (csökkent munkaképességű vagy rokkant) azt indokolják. A fenti körülményeket a kérelmezőnek kell igazolnia. b) ha az engedélyben részesülő igazolja, hogy a díj egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene számára, c) ha a közterületen folytatni kívánt tevékenység ellátatlan településrészeknek alapellátását szolgálja. (2) Mentesítés vagy engedmény adható a díj megfizetése alól az alábbi esetekben: a) ha az engedélyben részesülô igazolja, hogy elháríthatatlan külsô körülmények egy hétnél hosszabb ideig akadályozták a közterület használatában, b) a közterület használata, ha életveszély elhárításának céljából veszik igénybe, díjmentes. c)
38
Az 5. § (2) bekezdésének 12) és 19) pontja esetében. A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása 16. §
(1)39 A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető vagy szüneteltethető. Ha az engedélyes a közterület-használatot szüneteltetni vagy megszüntetni kívánja akkor szándéka írásbeli bejelentésével egyidejűleg köteles az engedély eredeti példányát az engedélyező hatóságnak visszaadni vagy az eredeti példány elvesztéséről, megsemmisüléséről stb. szóló jognyilatkozatot tenni. (2)40 Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tett eleget és annak az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem tesz eleget. (3) A közterület-használati engedély a hatóság engedélye nélkül másra nem ruházható át. Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles azt az engedélyező hatóságnak bejelenteni. (4)41 Vác Város kerítéssel határolt egyes játszótereinek használata és az ott tartózkodás tilos - november 1-től március 31-ig 21-06 óráig, - április 1-től október 31-ig 22-06 óráig. Az érintett játszóterek listáját ezen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (5) Ha az engedély érvényét veszti, vagy visszavonásra került, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség terheli az engedélyest építmények elhelyezése esetén is. Az építési engedélyben a kártalanítási igény kizárását, a késôbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségének elrendelését és az építmény ideiglenes jellegét elő kell írni. (6) Ha a közterület-használat a (2) vagy a (3) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
A közterületek rendjére vonatkozó egyéb szabályok 16/A. §42 (1) Tilos a belváros közterületein, a Március 15. téren, a Szent István téren, a Konstantin téren, egyéb emlékművön, utcabútorzaton, berendezési tárgyon, valamint lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templomok előtti lépcsővel határolt részen, továbbá a Duna- part sétányain (Liszt Ferenc-, Ady Endre-, József Attila-, Szent Erzsébet- sétány), valamint a közintézmények, áruházak parkolójában és gépkocsi behajtójában a közlekedéstől eltérő módon gördeszkázni, görkorcsolyázni, rollerezni, kerékpározni. (2) Vác Város közigazgatási területén szeszesital fogyasztása – ezen rendeletben meghatározott közterület-használati engedély alapján tartott rendezvények helyszínét és a vendéglátóipari teraszokat kivéve – közterületeken tilos.
16/B. §43 (1) „Közterületen támadó természetű ebet szájkosár nélkül vezetni tilos. (2) Ebet közterületen csak az erre a célra kijelölt területen szabad póráz nélkül elengedni. Az eb felügyeletét ellátó személy ez esetben is köteles gondoskodni arról, hogy az eb e terület határát ne lépje túl, s e területen belül se okozzon másnak kárt.
16/C. §44 (1) A mozgóképekről szóló 2004. évi II. tv. (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület használat vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A filmalkotás forgatás célú közterület használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja. (3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmforgatásra adható. Közérdekű célokat szolgálnak első sorban az ismeretterjesztő, tudományos és oktatási témával foglalkozó filmforgatások. (4) Az állattartásra szolgáló építmények elhelyezésénél kötelezően betartandó védőtávolságokat a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. (5) Korszerű tartásnál (zárt technológia esetén) a 4. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok 30 %-kal csökkenthetők szakhatósági állásfoglalás alapján. 16/D. §45 (1) Filmalkotás forgatás céljából igénybevett közterület használat maximum egy hét időtartamra vehető igénybe. Ez alól mentességet a polgármester adhat külön engedélyben. (2) A filmalkotás forgatás akadályozó, de kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület használati engedélyt úgy kell meghosszabbítani és engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályoztatva volt. A közterület használatot az akadály elhárulása után, illetve természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítás és helyreállítás után biztosítani kell.
(3) Technikai kiszolgálás, vagy stáb parkolása céljából ezen rendelet szerinti közterület használati engedély beszerzése szükséges. (4) A filmalkotás forgatása során a közterület használattal érintett területeken a lakó ingatlanok gyalogos és gépjárművel történő megközelítését az engedélyezett minden esetben biztosítani köteles. (5) Amennyiben az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában az igényelni kívánt területre már érvényes közterület használati engedély van kiadva, abban az esetben a közterület használat jóváhagyását vissza kell utasítani. 16/E. §46 (1) A közterületek filmforgatási célú használatának díját az Mktv. 3. sz. melléklet 6., 7. sora szerint kerül kiszabásra. 17. §47 A közterület-használat ellenőrzése (1) A közterület használója köteles az ellenőrzésre jogosult felhívására a használatra jogosító okiratokat ellenőrzéskor bemutatni. Mentesül a jogkövetkezmények alól, aki az említett okiratokat az ellenőrzésre jogosultnak 5 (öt) munkanapon belül bemutatja. (2) A közterület használata engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság vagy a Közterület Felügyelet felhívására köteles a használatot megszüntetni és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. (3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület használatot a továbbiakban engedélyezheti.
Járművek tárolása 18.§ (1)48 A közterületi (fizető, ill. térítésmentes) parkolóhelyek fenntartása a Polgármesteri Hivatal feladata, melynek keretében kezeli azokat, vagy szerződésben foglalt feltételekkel átadhatja jogait és kötelezettségeit. (2) Kamion, autóbusz, vontatótraktor, munkagép, 3,5 t összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, pótkocsi, valamint utánfutó és lakókocsi közterületen nem tárolható. (3) Közúton a (2) bekezdés szerinti járművek tárolására várakozóhely csak lakóépülettől 150 m távolságon túl jelölhető ki. (4) Tárolásnak minősül, ha a jármű 22.00 és 6.00 óra között egy óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen áll. Pótkocsi, utánfutó, kamion és munkagép 6.00 és 22.00 óra között sem tartható közterületen. (5) A (2) bekezdésben meghatározott járművek tárolása történhet: a) bértárolásra kijelölt telephelyen, b) saját telephelyen,
c) méretei alapján építési telken, ha azt egyéb szabályozás nem tiltja. d) A Polgármesteri Hivatal a rendezési tervekkel összhangban önkormányzati területen is engedélyezhet tárolóhely kialakítást. 19. § 49
(1) Üzemképtelen (rendszám nélküli) gépkocsik, roncsok, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, zöldterületen nem, más közterületen engedély nélkül legfeljebb 15 napig lehet tárolni. A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. (2)50 Üzemképtelen járművet közterületen az (1) bekezdés szerinti 15 nap eltelte után további 15 napig közterület-használati engedéllyel lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet saját költségén köteles eltávolítani. (3) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, a Polgármesteri Hivatal jogosult a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni. Az elszállítást megelőzően az elszállítást elrendelő és a megbízott elszállító képviselői a helyszínen kötelesek a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni, azokról fényképfelvételt készíteni. (4) Kijelölt helyen a járművek tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 30 napig gondoskodik a Polgármesteri Hivatal. A tárolás a tulajdonos költségére és veszélyére történik. (5) Ha a tulajdonos kiléte megállapítható, úgy a Polgármesteri Hivatal köteles a tulajdonost írásban felszólítani a jármű 30 napon belül történő kiváltására, elszállítására és költségének megfizetésére. (6) A ki nem deríthető tulajdonosú, továbbá a 30 napon belül ki nem váltott üzemképtelen járműveket a Polgármesteri Hivatal az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti, annak eredménytelensége esetén megsemmisítheti. A járművek és a bennük talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére a talált tárgyak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül tarthat igényt az értékesítés során befolyt - költségekkel csökkentett - ellenérték összegére. Az értékesítés során befolyt vételár a Polgármesteri Hivatalt illeti meg, de a szerződésben (szerződésekben) rögzített feltételek szerint köteles megtéríteni a felmerült költségeket. 19/A§51 A jogellenes közterület-használat következményei (1) Aki e rendelet 5.§ (1)-(2) bekezdését, 16.§ (2), (3), (4) (5) bekezdését, 16./A § (1) bekezdését, 16./B § (1), (2) bekezdését, 17.§ (1) bekezdését, 18.§ (2), (4), (5) bekezdését, 19.§ (1), (2) bekezdését megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és helyszíni bírsággal, illetve közigazgatási bírsággal sújtható. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetőivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni. (3) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazásával ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni az elkövető számára átadott készpénz átutalási megbízáson. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. (5) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás elkövetőjével szemben százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. (6) Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható. (7) A közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő magatartások vonatkozásában a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört Vác Város Önkormányzat Képviselőtestülete a Jegyzőre ruházza át. 20. §52 Vegyes rendelkezések 21. § 53
(1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2)54 A rendelet hatálybalépése 22. § (1) Ez a rendelet - kivéve 18. § (2) - (4) bekezdéseit, a 19 és a 20. §-ait - 1994. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban lévő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A 18. § (2) - (4) bekezdés, a 19. és 20 § előírásait 1995. január 1-jétől kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépését megelőzően kiadott jogerős közterület-használati engedélyek érvényességének lejártáig az azokban foglalt feltételek szerint kell eljárni. Határozott időre adott közterület-használati engedélyek érvényességének meghosszabbításakor a rendelet hatályba lépését követően annak rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/1991. (VII. 8.) és a 2/1993. (II. 8.) sz. rendeletei hatályukat vesztik. (4) E rendelet a kihirdetését követően 2009. május 01. napjával lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyző gondoskodik.
Bartos Ferenc sk. Polgármester
dr.Kovács Tibor sk. jegyző
I N D O K O L Á S Vác város közterületeinek állapota nem csupán a város belügye. Köztudottan a világ számos tájáról érkeznek látogatók városunk nevezetességei miatt. Az Önkormányzat elsődleges érdeke tehát, hogy utcái, terei kedvező képet mutassanak. A testület jogos kívánsága az, hogy a helyi jogi szabályozás adjon keretet a közterület használatához, és állítson fel a cél érdekében szükséges magatartási tilalmakat. A jogalkotási- és az önkormányzati törvények az önkormányzati rendelet alkotására csak abban a körben nyújtanak lehetőséget, amelyben magasabb szintű jogi szabályozás nincs, vagy az a helyi szabályozásra kifejezetten felhatalmazást ad. A Képviselő-testület - az Építésügyi Törvény felhatalmazása alapján - eddig is alkothatott rendeletet a közterület-használat engedélyezési eljárásról. A szabályozás egyetlen korlátja a 22/1970. (XI.18.) ÉVM-KPM számú együttes rendelet volt, melyet a Környezetvédelmi- és Területfejlesztési Miniszter 1/1994. (I.7.) számú rendeletével 1994. július 1 napjával hatályon kívül helyez. A közterület-használat kérdésköre az építésügyi igazgatásba tartozik, az építésügyi hatósági feladatokat - ha törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a jegyző látja el. A közterület-használati engedélyezési eljárást - központi jogszabály hiányában - helyileg szükséges szabályozni a 4 -12. § keretei között. A rendelet ezen egyik leglényegesebb részében gátat kíván szabni a város területén, a városképet rontva és a köztisztasági követelményeket be nem tartva folyó kereskedelmi tevékenységnek. A szabályozás lényege, kereskedni csak üzletben, ill. megfelelő körülmények között lehet. E szabály alól szűk körű kivételeket - összhangban az üzletek működéséről szóló többször módosított 6/1990. (IV.5.) KeM rendelet előírásaival - határoz meg a rendelet. A közterület-használati rendeletbe belekerült a fogalomtár, amely a rendeletben szereplő fogalmak, meghatározások még közérthetőbbé, egyértelműbbé tételét eredményezik. A közterület- használati díj megfizetésének szabályai a korábbiakhoz képest jórészt változatlanok. Ugyanakkor pontosításra került a kedvezmények, ill. mentesítések esetköre. A díjak mértékének megállapítása a korábbiakhoz képest egyértelműbb lett, a Belvárost kivéve a város más területei azonos kategóriába tartoznak. A közterület-használati díjak mértékének az éves felülvizsgálatakor fontos szempont a keresletkínálat törvénye és a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex. Új díjfizetési kötelezettségek is keletkeztek: mozgóbolt, a rendezvény kereskedelmi tevékenységgel és a rendezvény kereskedelmi tevékenység nélkül. A városkép alakulása szempontjából meghatározó kérdés a járművek tárolása. E körben szabályozni szükséges egyrészt a fizetô-parkolók jogi helyzetét, másrészt meghatározott nagyságú- és minőségű járművek tárolásának korlátozását, harmadrészt pedig az üzemképtelen járművek kezelésével kapcsolatos előírásokat. Egyrészt a város közvéleményének jogos igényét, másrészt a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT számú rendelet 7. § (1)-(5) és a 26. § (4) bekezdéseiben előírt követelményeket elégíti ki a rendelet akkor, amikor a város közterületeiről "kitiltja" a személygépkocsikon kívüli járművek tárolását. Ugyancsak régi problémát kíván megoldani a rendelet azzal, hogy az üzemképtelen járművek kezelésével kapcsolatos eljárást szabályozza. A rendelet kiindulópontként a KRESZ-ben foglalt előírásokat vesz, így az abban rögzített 30 napos (engedélymentes) határidő lerövidítésére nincs lehetőség. A további eljárási szabályok azt a célt szolgálják, hogy az üzemképtelen jármű tulajdonosa gondoskodjon annak elszállításáról, de ha ennek nem tesz eleget, mód nyílik a hivatali intézkedésre. A rendelet szabályai a polgári jogi találás és felelős őrzés előírásaira tekintettel kerülnek meghatározásra. Ebből következik, hogy az őrzés időtartamára a költségviselés szabályai, az elidegenítés feltételei a jogszabályi rendelkezésekhez igazodnak, azokkal nem ütköznek.
1. számú melléklet55 A közterület használati díj mértéke 2014. január 01-től (nettó összeg) A közterület igénybevételének célja Árusító és egyéb pavilon Árusítás, alkalmi vásár, mozgóárusítás Árusítás, alkalmi vásár, mozgóárusítás folyamatos 7 napot meghaladó árusítás esetén Árusítás, alkalmi vásár, mozgóárusítás folyamatos 2 hetet meghaladó árusítás esetén Vendéglátóipari előkert, terasz Áru bemutatás Áru bemutatás folyamatos 7 napot meghaladó árubemutatás esetén Áru bemutatás folyamatos 2 hetet meghaladó árubemutatás esetén Mobil Reklámtábla, hirdető tábla (min. 1 m² ) Mutatványos tevékenység, sorsjegy árusítás Film -és televízió felvétel Belépődíjas rendezvények Közhasználatra át nem adott közterület ideiglenes használata Közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzlet védőtető, ernyőszerkezet, cég- és címtábla Rendezvény kereskedelmi tevékenységgel Rendezvény kereskedelmi tevékenység nélkül Cirkusz Taxiállomások illetve az egyes létesítményekhez szükséges zárt várakozóhelyek gépjárművenként Garázs által elfoglalt terület Építési anyag tárolása, állványozás, építési törmelék tárolása Épület, építmény elő-lépcső üzleti tevékenység esetében Épület, építmény előlépcső egyéb épület esetében Személygépjárművek 15 napon túli tárolása közterületen Egyéb járművek és vontatmányok 15 napon túli tárolása közterületen
Belvárosban, a határoló utcák mindkét oldalával
Egyéb területen
1.680,- Ft/m²/hó 920,- Ft/m²/nap
1.550,- Ft/m²/hó 710,- Ft/m²/nap
1.900 Ft/hét/ m²
1.600 Ft/hét/ m²
4.500Ft/hó/ m²
3.800Ft/hó/ m²
1.400,- Ft/m²/hó 670,- Ft/m²/nap
1.130,- Ft/m²/hó 420,- Ft/m²/nap
1.400 Ft/hét/m²
1.150 Ft/hét/ m²
3.300Ft/hó/m²
2.700Ft/hó/m²
2.530,- Ft/m²/hó 1.680,- Ft/m²/hó 1.400,- Ft/m²/nap 1.400,- Ft/m²/nap Külön jogszabály alapján 290,- Ft/m²/nap 290,- Ft/m²/nap 290,- Ft/m²/hó
220,- Ft/m²/hó
1.130,- Ft/m²/hó
710,- Ft/m²/hó
370,- Ft/m²/nap 180,- Ft/m²/nap 200.000Ft/előadási ap
120,- Ft/m²/nap 60,- Ft/m²/nap 150.000Ft/előadási nap
2.330,- Ft/gk/hó
1.750,- Ft/gk/hó
6.840,- Ft/m²/év
4.790,- Ft/m²/év
360,- Ft/m²/hét
290,- Ft/m²/hét
13.950,- Ft/ m²//év
8.400,-Ft/ m²//év
4.600,- Ft/m²/év
3.500- Ft/m²/év
4.200,- Ft/db/nap
4.200,- Ft/db/nap
7.000,- Ft/db/nap
7.000,- Ft/db/nap
A feltüntetett összegek a hatályos előírás szerinti Áfa-t nem tartalmazzák!
2. számú melléklet56 3. sz. melléklet57 A 16. § 4-es pontjában érintett játszóterek listája: - Damjanich utcai játszótér kerítéssel körbevett része - Damjanich téri játszótér kerítéssel körbevett része - Istenmalmi utcai játszótér kerítéssel körbevett része - Kötő utcai park kerítéssel elhatárolt része - Zöldfa utca, patak parti játszótér kerítéssel körbevett része - Deákvári főtéri játszótér kerítéssel körbevett része - Deákvári főúti játszótér kerítéssel körbevett része - Kőhíd úti játszótér kerítéssel elhatárolt része - Posta park kerítéssel körbevett rész - Rákóczi téri bekerítéssel körbevett rész - Nagysándor József utcai játszótér körbevett része - Kálvin utcai játszótér körbevett része - Virág utcai játszótér járdával körbevett része
4. sz. melléklet58 Védőtávolság-előírások Kisállat ólja kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója 10-ig 11-100-ig 101-500-ig 501-1000-ig 1001-4000-ig 4001-től
Lakott vagy Ásott vagy Fúrt telepített Vízvezetéktől Kerticsaptól üdülő mélyfúrású, ill. kúttól épülettől védett rétegre 10 m 5m 5m 1m 1m 15 m 10 m 5m 1m 1m 20 m 10 m 5m 1m 1m 25 m 15 m 10m 1m 1m 30 m 20 m 10m 1m 1m Külön eljárás keretében kell meghatározni az illetékes ÁNTSZ-el egyeztetve.
Nagyállat istállója, ólja, kifutója, trágya, v. trágyalé tárolója 5-ig 6-10-ig 11-50-ig 51-től
15 m 15 m 5m 2m 3m 20 m 15 m 5m 2m 3m 30 m 50 m 10m 2m 3m Külön eljárás keretében kell meghatározni az illetékes ÁNTSZ-el egyeztetve.
A másolat hiteles. Az alaprendelet kihírdetése 1994. június 13-án megtörtént. Az egységes szerkezetbe foglalásról a lakosság értesítése közzététel útján (legutóbb 2014. március 20-án) megtörtént. Dr. Grmela Judit s.k. aljegyző
1
Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. és a 27/2008. (VII. 14.) sz. rendelet Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 3 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 4 Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 5 Módosította a 27/2008. (VII. 14.) sz. rendelet 6 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 7 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 8 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 9 Módosította a 27/2008. (VII. 14.) sz. rendelet 10 Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 11 Kiegészítette a 34/2005. (XI. 28.) sz. rendelet 12 Módosította a 34/2005. (XI. 28.) sz. és a 39/2009. (XII. 21.) sz. rendelet 13 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. rendelet 14 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 15 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 16 Hatályon kívül helyezte a 37/2007. (XII. 20.) sz. rendelet 17 Kiegészítette a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 18 Kiegészítette a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 19 Kiegészítette a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 20 Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 2
21 22
Kiegészítette a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 23 Módosította a 34/2005. (XI. 28.) sz. rendelet 24 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 25 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. rendelet 26 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 27 Kiegészítette a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 28 Kiegészítette a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 29 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. rendelet 30 Hatályon kívül helyezte a 27/2008. (VII. 14.) sz. rendelet 31 Kiegészítette a 39/2009. (XII. 21.) sz. rendelet 32 Kiegészítette a 39/2009. (XII. 21.) sz. rendelet 33 Kiegészítette a 39/2009. (XII. 21.) sz. rendelet 34 Kiegészítette a 39/2009. (XII. 21.) sz. rendelet 35 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 36 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 37 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 38 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. és a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 39 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. és a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 40 Módosította a 14/2009. (IV. 29.) sz. rendelet 41 Módosította a 6/2009. (III. 02.) sz. rendelet 42 Kiegészítette a 27/2008. (VII. 14.) sz. rendelet 43 Kiegészítette a 2/2013. (I. 25.) sz. rendelet, módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 44 Kiegészítette a 52/2013. (X. 18.) sz. rendelet 45 Kiegészítette a 52/2013. (X. 18.) sz. rendelet 46 Kiegészítette a 52/2013. (X. 18.) sz. rendelet 47 Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 48 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. rendelet 49 Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 50 Módosította a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 51 Kiegészítette a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 52 Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (V. 18.) sz. rendelet 53 Módosította a 37/2007. (XII. 20.) sz. rendelet 54 Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (V. 18.) sz. rendelet 55 Módosította a 34/2005. (XI. 28.); a 37/2007. (XII. 20.); a 40/2008. (XII. 30.); a 14/2009. (IV. 29.); a 39/2009. (XII. 21.); a 35/2010. (XII. 16.); a 15/2013. (II. 22.); az 52/2013. (X. 18.); a 66/2013. (XII.13.); sz. rendelet 56 Hatályon kívül helyezte a 12/2014. (III. 20) sz. rendelet 57 Módosította a 6/2009. (III. 02.) sz. és a 42/2012. (X. 19.) sz. rendelet 58 Kiegészítette a 2/2013. (I. 25.) sz. rendelet
