Általános rendelkezések

TASNÁDI LAJOS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS A DOMONYI KOREN ISTVÁN TAGISKOLA DER DEUTSCHEN NATIONALITATENSCHULE IKLAD UND DER MITGLIEDSCHULE ISTVÁN KOREN DOMONY 2181 Iklad Iskola tér 22. Tel/Fax: (28) 576-560 [email protected]

HÁZIREND

2013.

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések ............................................................................................................. 1 2. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok ........................................................... 1 3. Tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárások ......................... 3 4. Tanulói kötelezettségek teljesítésének szabályai: .................................................................. 4 4.1 A tanuló kötelességei ....................................................................................................... 4 4.2 A hetesek kötelességei ..................................................................................................... 7 4.3 Ellenőrző könyv ............................................................................................................... 7 5. Az iskola munkarendje ........................................................................................................... 8 5.1 A tanórák rendje: .............................................................................................................. 8 5.2 Késés ................................................................................................................................ 9 5.3 A szakkörökre vonatkozó szabályok: ............................................................................... 9 5.4 Napközi rendje ................................................................................................................. 9 6. Általános működési szabályok ............................................................................................. 10 6.1 Az iskola helyiségeinek használati rendje ...................................................................... 10 6.2 A tanulói hiányzás, mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ........ 13 6.3 Szülők jogai és kötelességei ........................................................................................... 14 7. A tanulók értékelése, jutalmazása ........................................................................................ 15 7.1 A tanulók értékelése ....................................................................................................... 15 7.2 A tanulók jutalmazása .................................................................................................... 15 8. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ................................................................ 17 9. Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat ................................................................................... 18 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje ................................................................. 18 9.2 Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ................................................ 19 9.3 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ...................... 19 10. Egyéb működésre vonatkozó szabályzatok: ....................................................................... 52 10.1 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: .............................................................................................................................. 52 10.2 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái: ............................................. 52 10.3 Az ebédbefizetés rendje................................................................................................ 52 10.4 A kedvezményes tankönyvellátás rendje ..................................................................... 52 10.5 A szociális kedvezményekre vonatkozó szabályok: .................................................... 53 11. Védő-óvó intézkedések ...................................................................................................... 53 12 Vagyonvédelem – az iskolai tanuláshoz nem szükséges eszközök, tárgyak behozatala .... 53 12. Rendkívüli esemény, tűz illetve bombariadó esetén szükséges teendők............................ 54 13. Az iskola által elvárt viselkedési szabályok ....................................................................... 54 Záró rendelkezések ................................................................................................................... 56

Általános rendelkezések A házirend hatálya Ezen házirend:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.);  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet;  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;  továbbá az intézmény helyi pedagógiai programja és Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. 1. A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, a szervezett iskolai rendezvényeken, a helyi pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli, de az iskola által szervezett rendezvényeken. 2. A házirend érvényes a tanulókra és az intézmény felnőtt dolgozóira. 3. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, a közös rendezvények ideje alatt is. 4. A tanulókra és dolgozókra vonatkozik a házirenden kívül minden jogszabály és iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll, különös tekintettel a Szervezeti és Működési Szabályzatra és a helyi pedagógiai programra. 5. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségeinek és az iskola területének használatával kapcsolatos helyi jogszabályokat. 6. A magyar jogrendszerbe foglalt jogszabályokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel, de azok az iskola valamennyi tanulójára, dolgozójára érvényesek, akiknek kötelessége ezek megtartása az iskola területén is. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és a Szülői Munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása után. Módosítását bárki kezdeményezheti a meghatározott eljárás keretében. 8. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

2. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt. 45-46.§-ai tartalmazzák, valamint az Nkt 25§ (2.) 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (1) d.) A tanulók jogai:  A tanulók és az iskola dolgozóinak joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, velük szemben emberhez méltó bánásmódot tanúsítsanak. Ha a tanuló vagy dolgozó úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, panaszával a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a Szülői Munkaközösség (továbbiakban SZMK), írásos panaszával a fenntartóhoz fordulhat és kérheti az őt ért sérelem orvoslását.

1

 A tanuló joga, hogy diáktársa vagy bármely más felnőtt dolgozó részéről elszenvedett



 

 

      

 

fizikai bántalmazás vagy egyéb kényszer ellen védelmet találjon. Osztályfőnöke, illetve tanára, akihez panaszával fordul, tanulótársával kapcsolatos esetben köteles a kivizsgálást megkezdeni. A felnőttek elleni panaszt a pedagógus köteles az intézmény vezetésének jelezni. A tanuló joga, hogy választó és választható a diákérdekeket képviselő szervezetbe, hogy közéletét szervezze, működtesse diákönkormányzatát (a továbbiakban: DÖK) és annak intézményeit, s ehhez a tantestület és az iskolavezetés segítségét kérje. Ennek részletes feltételeit a diákönkormányzat szabályozza. A tanulót és az iskola dolgozóit nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló vagy dolgozó úgy érzi, e jogában megsértették, a fentiek szerint fordulhat jogorvoslatért. A tanuló joga, hogy a tanulmányi munkához tanítási időn kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakkör stb.) Ilyen irányú igényét a DÖK által szervezett tanév eleji alkalmakkor, ill. a szaktanárnál, osztályfőnöknél kell jeleznie, aki három napon belül tájékoztatja a lehetőségekről. A tanuló joga, hogy színvonalas oktatásban részesüljön és abban aktívan részt vegyen. A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskola létesítményeit, az általa nyújtott egyéb kedvezményeket (fakultáció, sportkör, könyvtár, étkezés, napközi stb.), a nyitvatartási idő és a használat szabályai a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerültek megfogalmazásra. Joga van a szociális juttatások igénybe vételére, ennek módjáról a tanév elején kaphat tájékoztatást. A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi eredményéért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön, amelyek odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanuló joga, hogy érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, azok felülvizsgálatát kérje, ha megállapításuk nem a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint történt. A tanuló joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, amelyet az iskola a lehetőségek szerint a tanítási időben vagy csatlakozó órában szervez meg. A tanuló joga, hogy egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A szűrővizsgálatokon a részvétel kötelező. A tanuló joga, hogy adatait az iskolában biztonságos körülmények között tárolják és kezeljék. A tanuló joga, hogy nemzeti és etnikai hovatartozásának megfelelő oktatásban részesüljön. Ilyen igényét szülője a beiratkozásnál írásban jelzi. A tanuló joga, hogy időben és megfelelő alapossággal értesüljön a számonkérésről a témazáró dolgozat megírásának időpontjáról. Ennek módját és az értékelés rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. A tanuló joga, hogy egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak vele. A tanuló joga – hogy indokolható tartós hiányzás esetén- időt kapjon a felkészülésre, pótlásra. Ha a tanuló országos, ill. nagyobb versenyen vesz részt, a verseny napján 2-3 órás verseny esetén 3 órányi hiányzása, 3-nál több órás verseny esetén egész tanítási napja igazoltnak tekinthető. Az ilyen jellegű hiányzásokat, a szaktanárnak, szülőnek az osztályfőnök felé előre kell jelezni. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg a versenyen a hiányzása igazolatlannak tekintendő.

2

 A tanuló joga, hogy a megírástól számított tíz munkanapon belül a ki nem osztott dolgozatok érdemjegyeit ne fogadja el.

 A tanuló joga a helyi pedagógiai programban megfogalmazottak szerint a választható      

tantárgyakról való döntés. Döntéséről szülője útján, az iskola éves munkarendjében megfogalmazottak szerint, írásban nyilatkozik. A tanulónak joga van jogai megismeréséhez, ezért az iskolában hozzáférhetővé kell tenni a házirendet, lehetőséget kell adni a szülőknek és a tanulóknak annak írásos formában történő tanulmányozására. A tanulónak joga van a havonta összehívott iskolagyűléseken, diákparlamenten véleményt mondani, javaslatot tenni, kérdést intézni, állást foglalni. A tanuló vélemény nyilvánítását a Diák Önkormányzaton keresztül gyakorolhatja. A tanuló havi rendszerességgel tájékoztatást kap az őt érintő programokról, versenyekről és azok értékeléséről a Hírlevélben illetve az iskola honlapján. A tanulónak joga van más iskolába átvételét kérni. A tanuló jogait a tanévnyitó napjától gyakorolhatja.

3. Tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárások 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (2) d.) A kétnyelvű, illetve hagyományos nyelvoktató német kisebbségi oktatási formában tanítandó osztályok közötti „átlépés” rendje, feltételei: A tanuló „átlépésére” a fent említett egyik oktatási formából a másikba a következő feltételek mellett van lehetőség:  a szülő írásbeli kérésére a német nyelvet tanító pedagógus és az osztályfőnök véleménye alapján  a német nyelvet tanító pedagógus javaslatára, a tanuló szintfelmérő eredménye alapján.  az „átlépéshez az igazgató engedélye szükséges, melyről a szülőt írásban tájékoztatja.  az „átlépés” csak a kérést, javaslatot követő félévkor, illetve tanév kezdéskor engedélyezhető.

3

4. Tanulói kötelezettségek teljesítésének szabályai: A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt. 45-46.§-ai tartalmazzák, valamint az Nkt 25§ (2.). 4.1 A tanuló kötelességei  Tegyen eleget a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségeinek, készüljön fel a tanórákra, készítse el házi feladatait.  Legjobb képessége szerint feleljen meg a tantárgyak követelményeinek.  Legyen jelen a tanítási órákon, szakkörökön, az általa szabadon kiválasztott foglalkozásokon. Mulasztásait a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint igazolja.  Legyen fegyelmezett, tartsa be a házirendet és az iskola helyiségeinek használatáról szóló rendelkezéseket.  Védje a személyi és közösségi tulajdont, a lopást vagy rongálást, károkozást, szennyezést azonnal jelezze az ügyeletes tanárnak, osztályfőnökének, szaktanárának, vagy az iskola igazgatójának.  Kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, minden dolgozójának, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.  Hajtsa végre az intézmény vezetőinek, tanárainak az utasításait, kéréseit, azok végrehajtásáról számoljon be.  Óvja társai és saját testi épségét, egészségét, haladéktalanul jelentse a leghamarabb elérhető felnőttnek, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot vagy balesetet, sérülést észlel.  Sajátítsa el és tartsa be az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. A tanév eleji oktatásnál, a tűz- és katasztrófavédelmi riadóknál legyen aktív és fegyelmezett.  Kötelessége az iskola által szervezett, jogszabályban előírt szűrővizsgálatokon részt venni.  Az iskola helyiségeit, berendezéseit, egyéb eszközeit tanári engedéllyel, az adott területen érvényes szabályok megtartásával használhatja. Technikai eszközöket csak felnőtt jelenlétében kapcsolhat be.  Kötelessége szüleit iskolai eredményeiről ellenőrzője útján rendszeresen tájékoztatni, amit szülője aláírásával igazol. Ellenőrzőjében az adatok legyenek valósak, javítást, törlést csak az arra illetékes nevelő végezhet az ide vonatkozó rendelkezések betartásával.  A tanórán biztosítania kell a színvonalas oktatáshoz szükséges feltételeket: csend, rend, fegyelem, a szükséges felszerelés és előkészületi feladatok.  Kötelessége az intézmény feladatainak teljesítésében aktívan részt venni, a hagyományokat ápolni.  Kötelessége saját és társainak egészségét óvni, ezért tilos a dohányzás, alkohol, és kábítószer fogyasztás.  Kötelessége az intézményben tiszta, ápolt, az alkalomnak és időjárásnak megfelelő öltözetben megjelenni.  A tanításhoz nem tartozó felszerelést, nagy értékű tárgyat, infokommunikációs eszközöket (tablet, i-pad, Mp-lejátszók) az iskolába behozni tilos. Mobiltelefont a tanítás megkezdése előtt köteles osztályfőnökének kikapcsolt állapotban leadni, amit hazamenetel előtt vehet át. Az elveszett tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal.

4

 A tanítási órákon a tanuló és a tanár mobiltelefonját kikapcsolva, lenémítva tartja, a

    

    

 





tanóra védelme érdekében , amennyiben a tanórát a tanuló telefonja, vagy egyéb zajforrást adó készüléke megzavarja, a pedagógus azt elveheti és csak a szülőnek adhatja vissza, felhívva a tanuló és a szülő figyelmét a házirendben foglaltakra. Az iskolában és környékén tilos mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert vagy fegyvernek minősülő eszközt. A tanuló köteles a tanórákra felkészülni. Előzetes bejelentés nélkül is szóban felelni vagy írásban kisebb számonkérő dolgozatot írni. A tanuló kötelessége a kapott osztályzatait ellenőrzőjébe, tájékoztató füzetébe beíratni, tanárával, szüleivel aláíratni. Tájékoztatóját, üzenő füzetét, ellenőrzőjét minden nap magánál tartani. A tanuló köteles az órák közötti szünetben a folyosókon és az udvaron a társaik és a felnőttek ízlését nem sértő, iskolába illő módon viselkedni és kerülni a magánélet szférájába tartozó intim jeleneteket- ennek súlyos megsértése fegyelmező intézkedéseket von maga után. Tilos az iskola alapdokumentumainak (napló, ellenőrző, stb.) hamisítása. Ezért a vétségért a tanuló fegyelmi felelősséggel tartozik. Magatartásának minősítése az adott hónapban rossz (2). Engedély nélküli hangfelvétel, fotó, videó készítése - személyiségi jogokat sért - tilos. Ezért a vétségért a tanuló magatartása az adott hónapban nem lehet változónál (3) jobb. Szigorúan tilos az iskolatársak és az iskola dolgozóinak tulajdonához engedély nélkül hozzányúlni, azt elvenni. A lopás fegyelmi vétség, a tanuló magatartásának minősítése az adott hónapban rossz (2). Az iskolában az erőszak minden formája TILOS. A tanuló köteles az iskolán kívül szervezett rendezvények ideje alatt a házirend előírásait és a felügyeletet ellátó tanár utasításait betartani. Vonatkozik ez az iskola épületén kívül szervezett színház, kirándulás, uszoda, tanulmányi versenyek, múzeumlátogatás, erdei iskola, táborok stb. rendezvényeire és az oda- és visszautazásra is. A tanuló kötelessége az iskolai ünnepélyeken megjelenni, ha ezt vallási nézetei megengedik. Az alkalomhoz illő öltözék: fehér ing, vagy blúz, sötét alj, vagy nadrág. A tanuló kötelessége közreműködni saját környezetének, és az általa alkalmazott eszközöknek rendben tartásában, a tanítási órák és az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásában: - technika órák végén a használt munkaeszközök rendbetételében; - utolsó tanítási órák végén a székek felrakásában; - szándékos rongálás, vagy szemetelés alkalmával az eredeti állapot helyreállításában; - iskolai rendezvények (ünnepélyek, farsang, suli-buli, stb.) dekorációjának elkészítésében; - a rendezvények után az elpakolásban (ez nem vonatkozik a takarításra, csak a pakolásra); Az órát tartó tanár, ill. a rendezvényfelelős szervezőinek instrukciói alapján zajlik a munka. Annak a tanulónak, aki kivonja magát a feladat alól, elmarasztaló bejegyzés adható. A tanuló kötelessége, hogy a tanórán vagy rendezvényen a szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem biztosítsa. A tanuló kötelessége, hogy a felelősi munkát végző diákokat segítse, tisztelje, intelmeiket komolyan vegye.

5

 

Ha a napközit és a tanulószobát igénybe vette a tanuló és azt a szülő az aláírásával igazolta, kötelessége a tanévben végig járni. A szülő írásbeli kérelmére egyéni elbírálás lehetséges nagyon indokolt esetben. Ha a napközit és a tanulószobát igénybe veszi a tanuló, a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy mikor és kivel távozhat gyermeke az iskolából. Ettől eltérő esetben a szülő írásban kéri mikor, kivel hagyhatja el gyermeke az intézményt.

6

4.2 A hetesek kötelességei  A hetesek 7.30 órára (tagintézményben 7.45-re) kötelesek érkezni, feladataikat megosztva végzik.  Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet.  Hetesek feladatait első tanítási napon ismertetik az osztályfőnökök, és minden osztály faliújságára kikerül.  Főbb hetesi feladatok: minden reggel az osztályban leellenőrizni a kinek hiányzik a tájékoztató füzete, s azt jelezni az első órát tartó pedagógusnak, akinek feladata ezt a naplóban lévő magatartás-szorgalom füzetbe beleírni.  Gondoskodnak a szünetek rendjének társaikkal való betartatásáról, szellőztetésről, minden egyéb rendkívüli eset megoldásáról vagy ahhoz pedagógusi segítség kéréséről.  Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.  Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.  Leellenőrzik, kinek hiányzik a tájékoztató füzete, majd jelentik az első órát tartó pedagógusnak, aki ezt beírja az osztályfüzetbe.  Felírják a táblára a dátumot.  Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 10 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.  Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el, ha a terem rendhagyó munkaformára volt átrendezve, gondoskodnak az eredeti állapot visszaállításáról, és meggyőződnek arról, nem maradt-e a tanteremben olyan tárgy vagy eszköz, amely az órához szükséges volt, de nem képezi a tanterem tartozékait. Ezeket a tárgyakat köteles a felelőssel a helyükre vitetni, vagy a tanár segítségét kérni.  Távozáskor leoltják a világítást és bezárjak az ablakot.  Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.  Ha a hetes kötelezettségét elmulasztja, annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.  A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába.  A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 4.3 Ellenőrző könyv  Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány.  Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.  A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni és beíratni, és a szülővel aláíratni.  Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.  Ha a tanuló az ellenőrzőjét elveszíti, köteles újat vásárolni. Az ellenőrző elvesztéséért osztályfőnöki figyelmeztető jár.

7

5. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét az oktatási miniszter tanév rendjéről szóló rendelete alapján az intézmény vezetősége határozza meg, a tantestület, a Szülők Tanácsa és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az éves munkaterv szabályozza a tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szüneteket.  A tanítás 8.00-kor kezdődik, az órák 45 percesek. Tanórák az 1.-7. órában (tagintézményben 1-5. órában) tarthatók. Fakultatív tárgyak oktatása a délutáni időben is szervezhető. 5.1 A tanórák rendje: Ikladon: 8,00-8,45 8,55-9,40 9,55-10,40 11,00-11,45 11,55-12,40 12,45-13,30 14,00-14,45  

 

 

  

1.óra 2.óra: 3.óra: 4.óra: 5.óra: 6.óra 7.óra

Domonyban: 8.00-8.45 8.55-9.40 9.55-10.40 10.55-11.40 11.50-12.35 12.45-13.30

Tagintézményben: becsengetés előtt 2 perccel jelzőcsengő biztosítja az órák pontos megkezdését. Kötelező a foglalkozások előtt 15 perccel megjelenni és azokra előkészülni. Délutáni foglalkozások kezdete előtt 10 perccel az épületbe jönni csak a foglakozást tartó nevelő kíséretében lehet. Az ügyeletes tanuló feladatát 7,25-től 14,00-ig köteles ellátni. Az iskolába érkezőtől megkérdezi jövetele célját, ha nem kap kellő felvilágosítást, értesíti a legkönnyebben elérhető felnőttet, egyéb esetben a vendéget beengedi és a kért személyhez kalauzolja. Tagintézményben: Az iskola épülete 7.00 órától 20.00 óráig van nyitva, felügyeletet a tanulók részére 7.30-16.00 óráig biztosítanak a pedagógusok. Az épületben 730-tól lehet tartózkodni. Az ügyeletes pedagógus nyitja a bejárati ajtót 730 órakor. Váltócipő cseréjével sorakozó után foglalhatók el a tantermek. Az iskola épületét 8.00 – 11.35-ig tanórák alatt zárva tartjuk. Óraközi szünetekben a tanulók kötelesek az ügyeletes nevelők utasításait betartani. A szünetet a folyosón vagy az udvaron töltik, erről az ügyeletes nevelők határoznak az időjárás függvényében. Tagintézményben: szünetekben (1.-3.-4.) a tanulók a folyosón, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. (Alsó tagozat az iskola épülete előtti udvaron, a felső tagozat az iskola hátsó udvarán tartózkodik.) Tízórai szünetben az ebédlőben és tantermekben tartózkodhatnak a diákok, felnőtt felügyelete mellett. Tanítási időben az iskola épületét elhagyni tilos. Érkezésre és távozásra a főbejáratot kell használni. Szülők és tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, az igazgatói irodában, a tanári szobában, fogadóórák idején az arra kijelölt helyiségekben intézhetik. Erre a célra a tanulók esetében a szünetek, szülőknél a nyitvatartási idő használható. Tanulók a tanári szobában és az igazgatói irodában csak a jelenlévő tanár engedélyével, különleges esetben tartózkodhatnak.

8

 Tanuló az iskolában vendégeket nem fogadhat, telefonhoz nem hívható. Rendkívüli esetben ki kell kérni az igazgató engedélyét.

 A tanulók a 2. szünetben tízóraiznak, melyhez kézmosás és az otthonról hozott szalvéta használata szükséges.

 Ebédelésre az ebédlő szolgál. Az ebédelés rendjét a napközis munkaközösség határozza meg, és tanév elején az ebédlőben, tanári szobában és igazgatói irodában kifüggeszti. 5.2 Késés  A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára.  A tanórák és egyéb foglalkozások kezdési időpontja után 10 perc ( tagintézményben 3 perc) elteltével a tanulónak késést kell beírni, 20 perc után igazolatlan órát.  Gyakori késés szaktanári figyelmeztetéssel büntethető.  A tanuló rendszeres késések esetén (10. késés után) osztályfőnöki figyelmeztetőt kaphat. A késések tényéről a szülőt is tájékoztatni kell.  A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható.  Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítése vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! 5.3 A szakkörökre vonatkozó szabályok:  A tanulók képességeinek érdeklődésük szerinti fejlesztését a szakkörök szolgálják, a jelentkezés önkéntes, a részvétel díjtalan.  Szakkörökre jelentkezni a diákönkormányzat által szervezetten, a tanév elején lehet.  A szakkörök 12 fő (tagintézményben 10 fő) jelentkezése esetén indulnak.  A szakköri felvétel elbírálásakor a szakkörvezető kikéri az osztályfőnök véleményét, aki figyelembe veszi a tanuló egyéb jelentkezéseit és tanulmányi eredményeit. Gyenge tanulmányi helyzet esetén a szakköri jelentkezések száma korlátozható.  A házirend megsértéséért, nevelő célzattal a tanuló által választott szakkör néhány órájának látogatása alól a szakkörvezető, osztályfőnök, intézményvezető eltiltást kérhet.  Ha a tanuló a szakkörre felvételt nyert, felvétele egy tanévre érvényes, kiiratkozni csak betegség, bejárási nehézségek esetén lehetséges.  Az iskolán belüli nem kötelező tanórai, délutáni foglalkozások és a szabadidős programok szervezésekor a következő szabályok érvényesek: - a rendezvény (vagy óra) megkezdése előtt 10 perccel gyülekezhetnek a tanulók a kijelölt helyen; - az épületben a tanuló csak a foglakozást tartó nevelő kíséretében lehet - ettől az időponttól kezdve a felügyeletet ellátó tanár felelőssége a tanulókkal a házirend betartatása; - felügyelet nélkül a tanulók az iskolában10 percnél tovább nem lehetnek; - a tanár hiányát a gyermekcsoport képviselőjének (hetes) kötelessége jelenteni az iskolavezetésnek, aki haladéktalanul megold; 5.4 Napközi rendje A tanuló jogai:  Használhatja a napközi felszerelését  Részt vehet külön órákon, szakkörökön és sportfoglalkozásokon.  A szülő írásbeli kérése alapján távol maradhat a foglalkozásokról.  Szavazati joga van a diáktanács megválasztásánál.

9

 Joga, hogy közösségi munkája, napközi otthoni tanulása és magatartása rendszeresen értékelésre kerüljön.

 Az értékelés eredményéről a tanulókat a napi, ill. heti értékelés során, a szülőket az üzenő füzet útján tájékoztatjuk

 A foglalkozásokat du. 17,00 óráig vehetik igénybe  A foglalkozásokon csak a napközis tanuló vehet részt, más személyek csak külön 

engedéllyel tartózkodhatnak ott. A napközi otthon foglalkozásait senki sem zavarhatja.

A tanuló kötelességei:  A napközi otthonban az iskolai házirend és a nevelőtestület által elfogadott értékelési rend az irányadó  A foglalkozások időpontját a heti rendben rögzítjük és azt köteles minden tanuló betartani.  A tanuló köteles a foglalkozásokon részt venni, tanulni a tanulási időben (14.30-16.00), eltávozás nincs, csak indokolt esetben.  A felszerelések, a könyvek épségére, a terem berendezéseire, tisztaságára vigyáznia kell.  Az okozott károkért minden tanuló anyagilag felelős az Nkt 59§ szerint.  A kijelölt ügyeletesek kötelesek megteríteni az asztalt, a tisztaságot ellenőrizni, étkezés után a termet tisztán átadni.  A napközis tanuló az üzenő füzetét mindig köteles magánál tartani.  Szakkörön, vagy sportfoglalkozáson való részvétel esetén az elmaradt leckét otthon pótolnia kell.  Csak a szülő írásbeli kérésére lehet az eredetitől eltérő időpontban eltávozni a napköziből.

   

Tilos: A napköziben verekedni, dobálni, csúnyán beszélni. Rágógumizni, nyalókázni, szotyolázni és tökmagozni. A köpenyt levenni. A szülőre, az épület kapuján kívül várakozni.

6. Általános működési szabályok 6.1 Az iskola helyiségeinek használati rendje Tantermek használati rendje Az iskola valamennyi tanulója a tantermek használatára vonatkozóan az alábbi szabályokat köteles betartani:  Az első tanítási óra előtt leveszik a székeket a padokról, az utolsó tanítási óra után felrakják azokat, a tanár pedig lekapcsolja a világítást;  A terem használata során ügyelnek a tisztaságra, a tanár ill. a hetes figyelmezteti a szemetelőket;  Rongálás észlelésekor ezt azonnal jelentik a tanárnak;  Az órán használt eszközöket - a tanár kívánságának megfelelően- kötelesek helyükre tenni;

10

         

A tanteremben oda ülhetnek le, ahová az osztályfőnökök, ill. a szaktanárok ültették; A tanterem elektromos eszközeihez és a tűzvédelmet szolgáló tárgyakhoz a tanulóknak nem nyúlhatnak; Tanítási órán a termet elhagyni - a tanár engedélye nélkül – tilos; A terembe az osztály csak akkor mehet be, ha erre a tanár engedélyt adott. A tantermek, a táblák rendjét a szünetekben a hetesek biztosítják; A tanteremben tilos futkározni, dobálózni; A tanterem ablakában ülni tilos. A tanári asztalon lévő tárgyakhoz nyúlni tilos; Az osztályterem falának, berendezéseinek megóvásáért mindenki felel. A tanulók az osztályfőnök irányításával dekorálhatják osztálytermük falait, iskolai normáknak megfelelően. A tanteremben hagyott értéktárgyakat a szaktanár a titkárságon, az elhagyott ruhákat a portán leadja.

A tornaterem és sportpálya használatának rendje  A tornateremben, az öltözőkben, a sportpályán tanuló csak szaktanár vagy edző felügyeletével tartózkodhat.  A testnevelés órák előtt a tanteremben kell gyülekezni;  Becsöngetéskor felszereléssel együtt kell várni a tanárt;  A felmentett tanulók az óra alatt tanári engedély nélkül az óra helyszínét nem hagyhatják el;  Az iskola tanulói 17,00-ig , iskolán kívüli használók 2000-ig (tagintézményben 19.00ig) tartózkodhatnak a sportlétesítmények területén.  A sportlétesítmény 5 számozott kulccsal rendelkezik, azokat illetéktelen, a kulcsok használatával meg nem bízott személy kezébe adni tilos!  Minden tanuló köteles betartani a balesetvédelmi szabályokat, az edző vagy szaktanár által adott utasításokat.  Iskolán kívüli használók a sportlétesítményeket saját felelősségükre használják, testi épségükért, esetleges baleseteikért az iskola semmiféle felelősséget nem vállal!  A sportlétesítményeket csak a megfelelő sportöltözékben (világos talpú tornacipő, testnevelés felszerelés) lehet használni.  Sporteszközt a szertárból kihozni, használni csak az edző vagy szaktanár engedélyével, annak jelenlétében, az általa közölt szabályok szerint szabad.  Ételt, italt, tökmagot, szotyolát, rágógumit bevinni, fogyasztani tilos!  A sportpályán kerékpárral, robogóval közlekedni, ilyen járműveket a pálya területére behozni tilos!  A sportlétesítmények területén is dohányozni szigorúan tilos!  A sportlétesítményeket iskolán kívüli használók csak az igazgató külön engedélyével használhatják.  A sportlétesítményeket rendeltetésszerűen kell használni, ettől eltérni csak az intézmény vezetőjének engedélyével lehet.  Meghibásodás, kár esetén haladéktalanul értesíteni kell az igazgatót vagy annak helyettesét, iskolán kívüli használók esetében az ott szolgálatot teljesítő takarítót. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje  A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe.  A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti.

11

 A könyvtár használata ingyenes.  A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben          

kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 30 nap. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, ill. árát megtéríteni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A könyvtár a szabadidős programok rendjében meghatározott időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

A számítógépes szaktermek használati rendje  A szaktantermekben a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Ez érvényes az óraközi szünetekre is.  Külső adathordozó (pl. pendrive, CD-ROM, stb.) használata előtt, a tanuló köteles ezt tanárának bemutatni, aki vírusellenőrző program befuttatása után engedélyezheti annak használatát.  A számítógépekben csak az eredetileg tárolt programokat, játékokat szabad futtatni. Egyéb bármilyen programot a gépre installálni TILOS, megtörténte károkozásnak számít, és a legsúlyosabb fegyelmi eljárást vonja maga után. Minden más károkozást, amit a terem egyéb eszközállományában észlelnek (hiány, rongálás, firkálás) jelenteni kell az órát tartó tanárnak, ennek elmulasztása fegyelmi, vagy kártérítési kötelezettséggel jár.  A tanárok vezetésével a tanulóknak minden gyakorlat kezdetén és végén ellenőrizni kell a számítógép bekapcsolásának menetét, a Windows beállításokat. Az észlelt rendellenességeket a tanuló szóban az oktatás vezetőjének, a tanár pedig köteles az észlelt hibát a gépteremben rendszeresített füzetbe bejegyezni és a bejegyzést aláírni.  A tanulóknak csak a szaktanár által meghatározott háttértárolón, illetve mappában van írási és olvasási joguk.  Amennyiben a gyakorlat során a számítógépes rendszer konfigurációs állománya átírása kerül, a tanulók a beállításokat megváltoztatják, a végén kötelesek az eredeti állapotot visszaállítani, megtörténtét a tanárnak jelezni. Csak az operációs rendszer által felkínált háttér és képernyőkímélő használható!  A hardver eszközökhöz – a megengedett kezelésen kívül – más módon hozzányúlni, azokat szétszerelni, a csatlakozókat eltávolítani TILOS!  Amennyiben a számítógép használata során probléma merülne fel, azt azonnal jelezni kell a tanárnak, s ha ő szükségesnek tartja, jelzi a rendszergazdának.  A számítógép teremben étkezni, italt fogyasztani szigorúan TILOS!  A számítógépes tantermeket tanórán kívüli foglalkozások keretében használhatják tanulóink internetes összeköttetésekre és levelezésekre. Az Internet használata során a

12

 

közerkölcsöt és az iskola szellemiségét sértő anyagok letöltése, illetve felhelyezése szigorúan TILOS! Eme tevékenység a legsúlyosabb fegyelmi kategóriába tartozik. A Nkt 59. §-a alapján a tanulói károkozás pénzbeli kártérítést, vagy fegyelmi eljárást von maga után. Jelen teremrend értelemszerűen vonatkozik a tanfolyamok résztvevőire is.

Az ebédlő használati rendje Az ebédlőben csak az étkező tanulók tartózkodhatnak;  Reggelizni tanítás előtt, vagy az első szünetben lehet;  Minden osztálynak órarendje szerinti ebédeltetési ideje van, amit kötelesek a tanulók betartani;  Az alsó és felső tagozatosok és a napközisek az ügyeletes tanár vagy napközis nevelő felügyeletével ebédelnek;  A felső tagozat tanulói a tanítási óráik befejezése után étkezhetnek;  Kívánatos, hogy minden ebédelő az étkezés megkezdése előtt kezet mosson;  Ebéd után mindenki köteles a szennyes edényeket a mosogató ablaknál leadni és illendően megköszönni az ebédet az ott dolgozóknak;  Minden tanulótól elvárható, hogy a kulturált étkezés szabályait betartsa, használjon kést és villát is!  Beteg tanuló ebédjét a szülő lemondhatja. A lemondás minden reggel 8 óráig személyesen vagy telefonon történik. Ilyenkor a lemondás az aznapi ebédre, 8 óra utáni bejelentés esetén, a másnapi ebédre vonatkozhat;  A lépcsőn felfelé és lefelé is egyesével, jobbra tartással közlekedünk;  1-4. osztályig a napos teríti meg az asztalokat;  Azok a tanulók, akiknek délutáni elfoglaltságuk van (fakultáció 7-8. óra), az étkezés sorrendjénél előnyben részesülnek a 6. óra után. A ruhatárra, a szekrényekre és a cipőtároló helyiségre vonatkozó szabályok  A ruhatárat, a szekrényeket és a cipőtároló helyiséget a tanév eleji beosztás szerint kell használni.  A ruhatár és a szekrények, valamint a cipőtároló épségéért az azt használók a felelősek. Rendjüket és épségüket az osztályfőnökök, az igazgató, a diákönkormányzat megbízottai ellenőrizhetik.  A ruhatárban és a szekrényekben értéktárgyat hagyni tilos.  A ruhatárban, a szekrényekben és a cipőtárolóban mások holmijához nyúlni, abban kárt tenni, helyéről eltenni tilos, ami fegyelmi vétségnek számít, és büntetést von maga után. 6.2 A tanulói hiányzás, mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (1) a.)

 Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról, annak okáról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét.

 Az igazolást a tanuló köteles az osztályfőnökének legkésőbb a mulasztást követő 3. 

napon leadni. Ennek hiányában hiányzása igazolatlannak tekintendő. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) az igazolatlan hiányzásról ajánlott levélben értesítenie kell

13

 Egy tanévben egyszer lehetősége van maximum öt tanítási napról gyermekét írásban az iskola igazgatójától kikérni.

 Nyolcadik évfolyamon a tanulók maximum három alkalommal középiskolai látogatáson vehetnek részt.

 Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való   

    

önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A szülő egy tanévben összesen három napot igazolhat. Tagintézményben: A szülő egy félévben három napot igazolhat. Ha ezt nem veszi igénybe, a következő félévre nem vihető át. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást, ha az osztályfőnök kéri, a szülőnek is alá kell írnia. Ezt az igazolást az ellenőrzőbe kérjük beíratni az orvossal, amelyen legyen feltüntetve az orvosi napló sorszáma is. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Viszont, ha ezek ellenére sem osztályozható, akkor tanulmányait évismétléssel folytathatja.

6.3 Szülők jogai és kötelességei  A szülők jogait és kötelességeit az Nkt 72. §-a tartalmazza.  A törvény a szülő kötelességei közé helyezte a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybe vételét, ha erre a gyermekét tanító pedagógus javaslatot tesz.  Minden szülő szülői szervezetbe, iskolaszékbe választható.  Megismerheti az iskola pedagógiai programját, házirendjét, ezek hozzáférhetőek az iskola könyvtárában, és az iskola honlapján. Az első osztályosok szülei a tanév elején az iskola házirendjét megkapják.  Gyermeke fejlődéséről, magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást kaphat az iskola munkatervében meghatározott fogadó órákon, szülői értekezleten, ill. egyedi egyeztetés alapján.  Az iskola működésével kapcsolatban tájékoztatást kérhet, illetve részt vehet az ilyen tartalmú szülői fórumokon.  Gyermeke részvételét kérheti a nem kötelező tanórai foglalkozásokon.  Tanév elején megismerheti a gyermekére vonatkozó óratervet.  Részt vehet az iskola által előre meghirdetett nyilvános rendezvényeken.  Jogorvoslattal élhet gyermeke érdekében az iskola döntéseivel szemben. Írásbeli beadványára 30 napon belül választ kell kapnia.

14

 Tájékoztatást kaphat a következő tanévben használandó taneszközökről és a várható költségekről.

 Egyedi kérelem alapján - joga van elkérni a tanuló írásbeli dolgozatának másolatát.  Gyermeke számára –rászorultság esetén - írásban, a szükséges igazolásokkal és 



indoklással ellátva az iskola igazgatójánál tankönyvtámogatást kérhet törvényben leírtak alapján. Gyermeke számára napközis ill. tanulószobai foglalkozást igényelhet. Ennek módja: tanév elején írásban, a gyermek ellenőrzőjében. Az iskola a csoportokat a létszám ismeretében szervezi. A tanuló évközi kimaradását a csoportból ugyancsak írásban kell az iskola felé jeleznie. Kiiratkozás kizárólag hónap első napjával történhet. A szülő kötelessége, hogy mindent megtegyen gyermeke fejlődéséért.

7. A tanulók értékelése, jutalmazása 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (1) e.) 7.1 A tanulók értékelése A tanuló munkájának elismerése: A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Tanulmányi jegyek Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A SNI-s gyermekek értékelését az érdemjegyek mellett szöveges értékeléssel kell kiegészíteni, melyet félévenként ad ki a fejlesztő pedagógus és az osztályban tanító pedagógus. 7.2 A tanulók jutalmazása Jutalomban részesíthető az a tanuló, aki:  példamutató magatartást tanúsít;  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el;  az osztály- ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez;  az iskolai ill. az iskolán kívüli tanulmányi-, sport-, kulturális versenyeken vesz részt;  iskolai ünnepélyeken szerepel;  bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez. Az iskolában - tanév közben- a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret

15

       

első osztályfőnöki elismerés második osztályfőnöki elismerés első osztályfőnöki dicséret második osztályfőnöki dicséret tagintézmény vezetői dicséret igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret diákönkormányzati dicséret, amelyek a tanuló ellenőrzőjébe, és az osztálynaplóba kerülnek bejegyzésre. Egyéni jutalmazási formák:  Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni.  Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók (nevelőtestületi dicséret).  A nyolc év alatt kiemelkedő munkát végző tanuló Koren-díjban részesülhet.  A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után születik döntés.  Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztese, kulturális tevékenységben eredményes, az „Év tanulója, az év sportolója”, az iskoláért kiemelkedő társadalmi munkát végzett stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.  Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót a tagintézmény vezetőnél (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközis nevelői javaslata alapján).  Az ilyen jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. Csoportos jutalmazási formák Osztályközösségek jutalmazásai: Automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét:  bukásmentes félév  az iskola kulturális és közösségi életében elvégzett kiemelkedő munkájáért  példás magatartású osztály, ha a félévben kiemelkedő magatartási átlagot produkál az osztály, csoport.  tiszta, rendes osztály kulturált környezettel, ha fél éven keresztül tartani tudja.(nem szemetes, nem firkált padok, székek, aktuális faliújság, ízléses teremrend).  Év végi záró vizsgán kiemelkedő eredményt (80% fölötti) elérő osztály.  Év végén a közösségi munkában kiemelkedő osztályközösségek (alsó-felső) külön jutalomban részesülnek. A jutalom szabadnap, eltölthető: kirándulásra, színház- vagy kiállítás látogatására stb. A szaktárgyi versenyek iskolai jutalmazása: szaktanári javaslat alapján. Levelezős versenyek A benevezett tanulók munkájának irányítása a szaktanár feladata (határidő, minőség, esztétikum, stb.). Feladatsoronként a teljesítmény értékelhető szóbeli dicsérettel, ha a tanuló minden feladatsort beküldött, részesüljön érdemjeggyel elismert dicséretben.

16

Amennyiben a tanulót teljesítménye alapján megyei versenyre hívják, részvétel esetén szaktanári dicséretben részesüljön (osztályfőnök feladata). Ha a rendező intézmény a versenyző tanulók teljesítményeiről visszajelzést küld (általában elért összpontszám), a lista alapján osztályfőnöki, igazgatói dicséretet kaphatnak. Országos I., II., III. helyezés esetén nevelőtestületi dicséret adható. MPI által meghirdetett tanulmányi versenyek Ha a tanuló iskolai versenyen részt vesz, és dolgozatát továbbküldik, szaktanári dicséretet kap. A többi versenyző a munkaközösség megállapodása alapján szóbeli dicséretet vagy érdemjegyet kap a teljesítménytől függően. Továbbjutás esetén:  a részvételért: osztályfőnöki dicséret  I-X. helyezésért: igazgatói/tagintézmény vezetői dicséret  megyei második fordulón, ill. városi/területi fordulót követő megyei fordulón való részvételért: igazgatói/tagintézmény vezetői dicséret  országos döntőn való részvétel esetén nevelőtestületi dicséret  Ha egy tanuló több tantárgyból is eredményesen vett részt megyei fordulón, akkor nevelőtestületi dicséretet kaphat.  Oktatási Közlönyben meghirdetett versenyek: A jutalmazás legyen összhangban az előbb felsoroltakkal. Ha a versenyző tanulót iskolai, megyei forduló után országos versenyre hívják és ott eredményesen teljesített, nevelőtestületi dicséretet kap.

8. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (1) f.) Az iskola, büntetésben részesíti azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; - igazolatlanul mulaszt - A házirendbe foglaltakat rendszeresen megsérti Az iskolában – tanév közben- a következő elmarasztaló bejegyzések adhatók:  szaktanári figyelmeztetés  napközis nevelői figyelmeztetés  1. osztályfőnöki figyelmeztetés  2. osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)  igazgatói intő  igazgatói megrovás  nevelőtestületi megrovás A büntető beírás kiszabásakor mérlegeljük a vétség súlyát és a tanuló életkori sajátosságait. Súlyos kötelességszegés esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni.

17

Különösen súlyos vétségek esetén fegyelmi bizottság hívható össze, amelynek működési rendjét törvény szabályozza. Az iskola pecsétjének használata csak az igazgatói és nevelőtestületi bejegyzéseknél engedélyezett. Annak a tanulónak az esetében, akinek osztályfőnöki figyelmeztetője, intője, megrovása van, az osztályfőnök mérlegelheti annak lehetőségét, hogy nem vehet részt az osztályközösséget megmozgató rendezvényeken, iskolai szervezésű táborokban. A tanulók a tanév folyamán bármikor kaphatnak dicséretet vagy elmarasztalást (a jutalmazás elvei, ill. a fegyelmi intézkedése alapján). Mindezeket a tájékoztató füzetbe és a napló megjegyzési, ill. feljegyzési rovatába is bejegyzi az osztályfőnök. A nevelőtestületi dicséretet, ill. a megrovást az igazgató, az osztályfőnök és a munkaközösség vezetője írja alá az ellenőrzőben.

9. Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje Osztályozó vizsga Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a NKT. 55.§-a szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – ha maximum három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

18

9.2 Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:- az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,- egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,- ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét. Amennyiben a szülő kérésére jön létre, illetve magántanulók esetében a szülő-gondviselő a tanuló nevében köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal írásban a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga helyét. 9.3 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam: Beszédkészség: Egyszerű közlések, utasítások megértése. Kérdésekre értelmesen válaszol. Röviden bemutatkozik. Olvasás: Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén ( 5-6 egyszerű mondat). Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Két verset, és 1-2 mondókát tud fejből. Írás: Két-három szó leírása másolással, tollbamondás után és emlékezetből. Helyes írásszokások bemutatása, szabályos betűalakítás. 2. évfolyam: Beszédkészség: Érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Alkosson 3-4 összefüggő mondatot. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról.

19

Olvasás: Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén ( 10-12 egyszerű mondat) A szöveg megértését bizonyítsa a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. Öt verset (József Attila: Altató; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Tamkó Sirató Károly és Weöres Sándor egy-egy költeménye), és 2-3 mondókát tud fejből. Írás: Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után és emlékezetből. Egy önállóan alkotott monda leírása. Helyes írásszokások bemutatása, szabályos betűalakítás. Nyelvtan-helyesírás: A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Szabályismeret és alkalmazás:az időtartam jelölése;a kiejtéstől eltérő hang- kapcsolatok;a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai;a mondatkezdő nagybetű és a kijelentő és a kérdő mondat jelölése; a j és ly jelölése ismert szavakban. 3. évfolyam Magyar irodalom / olvasás, fogalmazás / Szóbeli vizsga: Egy oldal terjedelmű mesét -előzetes felkészülés után.- folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Nevezze meg olvasmánya szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, az események sorrendjét. Tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. Szöveghűen idézze fel a következő szépirodalmi műveket: József Attila: Mama ; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv Írásbeli vizsga: Egy oldal terjedelmű elbeszélő szöveget önállóan dolgozzon fel a hozzá kapcsolódó feladatsor alapján.

20

Magyar nyelv / nyelvtan, írás / Írásbeli vizsga: Ismerje fel, nevezze meg és megfelelően jelölje a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is ismerje fel és nevezze meg a tanult szófajokat: főnév / köznév , tulajdonnév/, melléknév, ige. Tollbamondáskor a mondatot nagybetűvel kezdje és írásjellel zárja;a begyakorolt, 3.osztályos, szókészlet szavait helyesen írja. Írásbeli munkája rendezett, olvasható legyen. 4.évfolyam Magyar irodalom / olvasás, fogalmazás / Szóbeli vizsga: Egy oldal terjedelmű mondát -előzetes felkészülés után.- folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Nevezze meg olvasmánya szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, az események sorrendjét. Tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. Szöveghűen idézze fel a következő szépirodalmi műveket: Kölcsey Ferenc: Hymnus /részlet /; Petőfi Sándor: Nemzeti dal/ részlet / Írásbeli vizsga: Egy oldal terjedelmű ismeretközlő kapcsolódófeladatsor alapján.

szöveget

önállóan

dolgozzon

fel

a

hozzá

Magyar nyelv / nyelvtan, írás / Írásbeli vizsga: Ismerje fel, nevezze meg és megfelelően jelölje a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is ismerje fel és nevezze meg a tanult szófajokat: főnév / köznév , tulajdonnév/, melléknév, számnév, ige. Tollbamondáskor a mondatot nagybetűvel kezdje és írásjellel zárja;a begyakorolt, 4.osztályos, szókészlet szavait helyesen írja. Írásbeli munkája rendezett, olvasható legyen. 5. évfolyam Írásbeli (magyar nyelvtan): Mondatok a beszédben és az írásban. Kommunikáció. A szavak jelentése és szerkezete Hangok és betűk A magyar helyesírás alapjai

21

Szóbeli (magyar irodalom): Népköltészetről tanultak Petőfi Sándor: János vitéz elbeszélő költemény elemzése, memoriter A mítosz, a Bibliavilága Molnár Ferenc: A pál utcai fiúk regényének elemzése Szövegértés 6. évfolyam Írásbeli (magyarnyelvtan): Írásbeli és szóbeli szövegfajták Szófajok: főnév, névelő, melléknév, névmás, ige, Helyesírás Szóbeli (magyarirodalom): A monda, a legenda Arany János: Toldi elbeszélő költeményének ismertetése, memoriter Arany és Petőfi barátsága Népballada és műballada Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Házi olvasmány ismertetése Szövegértés 7. évfolyam Írásbeli (magyar nyelvtan): Egyszerű mondat komplex elemzése: mondatrészei: hozzárendelő, alárendelő és a mellérendelő szintagmák fajtái. Az egyszerű mondat szerkezeti rajza (ágrajz készítése). Helyesírás. Szövegértési feladatlap Szóbeli (magyar irodalom): Kölcsey Ferenc: Himnusz - memoriter és elemzés Vörösmarty Mihály: Szózat - memoriter és elemzés Mikszáth Kálmán novelláinak vagy regényének elemzése (Szent Péter esernyője) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényének elemzése 8. évfolyam Írásbeli (magyar nyelvtan): Az összetett mondat. Az alárendelés és a mellérendelés: a tagmondatok közötti viszony fajtái. Helyesírás: a szóösszetételek írásának szabályai (különírás – egybeírás) A központozás szabályai. Szövegértési feladatlap

22

Szóbeli (magyar irodalom): A Nyugat meghatározó költői (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád) Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényének és Hét krajcár c. novellájának elemzése Tamási Áron Ábel a rengetegben c. regényének elemzése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem József Attila életpályája Radnóti Miklós Nem tudhatom – memoriter, műelemzés Történelem 5. évfolyam Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Képek az őskori ember életéből. Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei. Az első letelepült közösségek: falvak és városok. Az időszámítás. Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek. A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és művészetek. A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon. Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei. Az ókori görög-római világ A görögök vallása és az ókori olimpiák. Hétköznapok Athénban és Spártában. Történetek a görög-perzsa háborúk korából. Az athéni demokrácia virágkora. Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei. Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak. A régi Róma művészeti emlékei, híres tudósai és művészei. Élet a Római Birodalomban. Pannónia provincia. A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története. A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása. A középkori Európa világa A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci Birodalom. Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka. A keresztény egyház felépítése, jellemzői. A fontosabb európai államok az első ezredfordulón. Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok. A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek. Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok. A középkori városok. A katedrálisok és a gótika. A céhek kialakulása, feladatai és működésük. A távolsági kereskedelem vízen és szárazföldön. A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Mondák, krónikák és történetek a magyarság eredetéről és vándorlásáról. Az ősi magyar harcmodor. Honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében.

23

A keresztény magyar állam megalapítása, Géza fejedelem és Szent István intézkedései. A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején. A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító. 6. évfolyam A Magyar Királyság virágkora A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején. Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb törvényei. Egy középkori város: Buda. Hunyadi János törökellenes harcai. A nándorfehérvári diadal. Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara. A mohácsi vereség és következményei. Buda eleste A világ és Európa a kora újkorban A földrajzi felfedezések okai és céljai. Hódítók és meghódítottak. A felfedezések hatása az európai (és amerikai) életre. A reformáció és a katolikus megújulás. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában. A Napkirály udvara. A felvilágosodás kora. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte. Magyarország a kora újkorban A három részre szakadt ország lakóinak élete. Végvári harcok – végvári hősök. A nagy várháborúk éve (1552). Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor idején. Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a XVII. században, a török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A francia forradalom és vívmányai. Napóleon felemelkedése és bukása. Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai. Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága. A reformkori rendi országgyűléseken felmerülő fő kérdések. Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban. Az 1848-as forradalom. A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői. Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése. 7. évfolyam A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Az egységes Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai. Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása

24

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon Magyarország az önkényuralom éveiben. A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam. Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. Budapest világváros. Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete. A nagyhatalmak versengése és az első világháború A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon. Az első világháború kirobbanása. Tömegek és gépek háborúja. Magyarok az első világháborúban. A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése. Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban. Európa és a világ a két háború között A Párizs környéki békék. Európa új arca. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere. A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában. Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor. A náci terjeszkedés kezdetei Európában Magyarország a két világháború között Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai, következményei. A trianoni békediktátum, országvesztés és a Horthy-korszak kezdete. A Horthy korszak jellegzetességei. A második világháború A második világháború kezdete és első évei. A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború. Fordulat a világháború menetében. Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig. A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt. A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia. Magyarország német megszállása. A holokauszt Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás 8. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése A kétpólusú világ kialakulása. Az 1947-es párizsi békeszerződések. A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése. Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (Izrael Állam létrejötte, arabizraeli és vietnami háborúk Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig Magyarország 1945–1948 között. Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor. A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években.

25

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság. Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban. Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram. A nyugati integráció. Az enyhülés kezdetei. Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása. A rendszerváltó Közép-Kelet-Európa. Németország egyesülése. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása. A Kádár-korszak jellemzői Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka. A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”. A pártállam csődje. A rendszerváltozás kezdetei. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése. Az Európai Unió létrejötte és működése. A közelmúlt háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán). A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai. Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon A demokratikus jogállam megteremtése. Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon. A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek. A cigány (roma) népesség helyzete. A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően. Társadalmi- és állampolgári ismeretek Szokás, hagyomány, illem, erkölcs. A jogi szabályozás sajátosságai. Jogok és kötelességek. Az alapvető emberi jogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban Államformák (királyság, köztársaság). Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra). A demokratikus állam működésének alapelvei (hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll). Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek). Írásbeli vizsga: Mind a négy évfolyamon a tananyaghoz kapcsolódó forrás elemzése. Térképismeret. Kronológia: évszámok; időrend; viszonyítás.

26

Németnyelvű történelem - Geschichte in Deutsch 5. Klasse:  Die Quellen der Geschichte  Das Leben der Urmenschen  Anfänge der Nahrungsmittelproduktion  Die ersten Berufe  Wirtschaft, Gesellschaft und Kultur von Mesopotamien, Ägypten, Indien, China, Palästina  Die griechischen Götter  Athen und Sparta  Die persischen Kriege  Alexander der Grosse  Gründung von Rom  Die Republik  Das Kaisertum  Das Christentum  Untergang von Rom 6. Klasse:  Feudalismus, die Lehnspyramide  Leben auf dem Grundbesitz  Kirche im Mittelalter  Leben in den mittelalterlichen Städten  Hochmittelalter in Ungarn  Karl der I., Lajos der Grosse, Sigismund von Luxemburg  Hunyadis Kämpfe gegen die Türken  König Matthias  Die Schlacht von Mohács  Entdeckung von America  Die Reformation  Zerfall des Ungarnlandes in drei Teile  Reformation und Gegenreformation in Ungarn  Die Vertreibung der Türken aus Ungarn  Freiheitskampf von Rákóczi 7. Klasse:  Entstehung der Vereinigten Staaten  Die französische Revolution, Napoleon  Revolution der Landwirtschaft und der Maschinen  Maria Theresia  Joseph II.  Die Reformzeit  Ungarische Revolution und Freiheitskampf von 1848-49  Bürgerkrieg in den USA  Technische Entwicklung im 19.ten Jahrhundert  Die „glücklichen Zeiten”  Der Ausgleich  Leben in dem sich modernisierenden Budapest

27

   

Das Millenium Kampf um die Kolonien Der I. Weltkrieg Ungarn im Krieg

8. Klasse:  Machtumstrukturierung in Europa nach dem I-sten Weltkrieg  Die grosse Weltwirtschaftskriese  Der Nationalsozialismus in Deutschland  Die stalinistische Sowjetunion  Auf dem Weg zu einem neuen Krieg  Die Asternrevolution  Der Friedensvertrag von Trianon  Die Horthy-Ära  Leben und Kultur in der Horthy-Ära  Der zweite Weltkrieg beginnt  Der totale Krieg  Das Ende des zweiten Weltkrieges  Ungarn im zweiten Weltkrieg  Der Holokaust  Die Welt nach dem zweiten Weltkrieg, die UNO  Leben in den Ostbockländern  Auflösung des Ostblocks  Die Globalisation  Revolution von 1956  Die Kádár-Ära  Die Wende in Ungarn  Der Staat und seine Aufgaben  Institutionen der Demokratie  Teinahme an den öffentlichen Sachen  Menschenrechte Der Schüler soll mit Hilfe des zu dem Thema gehörenden minimalen Fachwortschatzes in zusammenhängenden Sätzen davon berichten. Von seinem Bericht soll klar werden, dass der Schüler zeitlich und geographisch sich orientieren kann, die Ereignisse wiedergeben kann, und verfügt über die nötigen sprachlichen Mitteln. Zu der Nachholprüfung kann sowohl ein schriftlicher, als auch ein mündlicher Teil gehören. Schriftlich sind Fragen zu beantworten, Texte zu ergänzen. Német nyelv 1.évfolyam Szókincs: 150 lexikai egység (aktív és passzív összesen) Beszédértési készség: A tanuló értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű nyelvi szerkezetű kérdéseket, közléseket.

28

Beszédkészség A tanuló tudjon köszönni, köszönést elfogadni idegen nyelven. Tudjon az anyanyelvétől eltérő hangokat utánozni, szavakat, egyszerű mondatokat kimondani. Tudjon gyermekverseket, kiszámolókat, mondókákat társaival elmondani, gyermekdalokat közösen elénekelni. 2. évfolyam Szókincs: 300 lexikai egység (aktív és passzív összesen) Beszédértési készség Legyen képes a tanuló hallott, a normális beszédtempónál kissé lassabban elhangzott, a tanult lexikán túl nem lépő mondatokat megérteni. Legyen képes a hallott utasításoknak, felszólításoknak és információknak megfelelően reagálni. Beszédkészség Tudjon begyakorolt, elsajátított szavakkal alkotott egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű kérdéseket feltenni és ezekre válaszolni, reagálni. Olvasásértési készség Ismerjék fel és értsék meg a tanult szavakat és kifejezéseket, egyszerű mondatokat. Legyenek képesek rövidebb tanult szöveget felolvasni. Írásbeli készség Tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni. 3. évfolyam Beszédértési készség Értsék meg a tanult témákban a tanult rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat. Tudjanak a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése, válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz-hamis állítások eldöntése, utasítások követése) Beszédkészség Alakuljon ki a helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. Tudjanak megválaszolni a tananyaggal, személyükkel és környezetükkel kapcsolatos beszédhelyzetben feltett kérdéseket. Tudjanak a tanulók a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni. Olvasásértési készség Tudjanak az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Tudjanak tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. Írásbeli készség Ismerjék az adott idegen nyelv magyartól eltérő betűinek és hangkapcsolatainak írásmódját. Legyenek képesek ismert szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni.

29

Tudjanak összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat illetve szöveget pótolni. Tudjanak igéket gond nélkül ragozni (brechung és umlaut is) 4. évfolyam Beszédértési készség Legyen képes a tanuló a hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére. Találják meg a tanulók a hallott szövegben a számukra fontos információt. Legyenek képesek megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat. Beszédkészség Szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye. A tanulók idegen nyelven röviden foglaljanak össze ismert szövegeket. Tudjanak a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni, tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni, tudjanak ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot alkotni. Olvasásértési készség Olvassanak fel a tanulók ismert szövegeket helyes kiejtéssel. Legyenek képesek az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni, illetve a kért információkat a szövegben megkeresni. Írásbeli készség Legyenek képesek ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás után leírni. Tudjanak feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni és feltett kérdésekre írásban, válaszolni. A tanult nyelvtani elemeket ismerjék fel és tudják a mondatalkotásnál jól alkalmazni. 5. évfolyam Lexik Die Familie (Stammbaum, Vorstellung der Familie) Der Verkehr (Verkehrsmittel, Verkegrsregel) Haus und Wohnung (Räume, Umgebung des Hauses, mein Zimmer) Der Umweltschutz Urlab, Reisen Feste (Weihnachten) Zwei Lieder, zwei Gedichte Grammatik Das Verb (Präsens, Konjugation, trennbare und nicht trennbare Verben) Der Imperativ Das Futur Das Substantiv (Artikel, Plualformen) Der Genitiv Die Präpositionen (Wechselpräp., Präp. mit Akkusativ und mit Dativ) Das Pronomen (Personal-, Reflexiv-, Possesiv-, Demonstrativpronomen) Der Satz

30

6. évfolyam Lexik: Hausarbeit, Haushaltsgeräte Beim Arzt, Gesundheit, Krankheiten, Medikamente Die Jahreszeiten, das Wetter Ein Märchen Das Leben in der Schule, Schüler, Lehrkräfte, sonstige Angestellten Schüleraustausch Technik: Geschichte der Beleuchtung, des Telefons, des Computers Der Einkauf Sport treiben, Sportarten zwei Gedichte und zwei Lieder Grammatik: I. und II. Vergangenheit der schwachen, starken und unregelmässigen Verben Modalverben Adjektive im Satz. Deklination und Komporation der Adjektive Das unbestimmte und interrogative Pronomen Bestimmte und unbestimmte Zahlwörter und ihre Rechtschreibung 7.évfolyam Mündliche und schriftliche Prüfung Lexik Gesundheit, Beim Arzt, Körper Der Einkauf Reise, Verkehr Briefe schreiben Wohnort, Zimmer Orientierung Auf dem Bahnhof Grammatik Trennbare Verben, Untrennbare Verben Reflexive Verben Modalverben Präpositionen mit dem Dativ und Akkusativ Präpositionen mit Genetiv Das Indefinitpronomen Das Relativpronomen Relativsätze mit Präpositionen Relativsätze mit was Satzverbindungen Konjunktionen in der Präpositionen Null Konjunktionen in der Position I

31

8.évfolyam Lexik Die Schule Die deutschsprachigen Länder Unsere Nationalität Zukunftspläne Grammatik Das Adjektiv Das Substantiv Das Verb – das Plusquamperfekt Der Konjunktiv: würde-Form, zusammengesetzte Form Die Nebensätze Der Nebensatz mit dass und weil Der Temporalsatz Der Finalsatz Környezetismeret (magyar-német) 1.osztály Tanult témák: Otthon, iskolában, évszakok, közlekedés, foglalkozások, érzékszervek, halmazállapotok, élőlények SZÓBAN – 2-3 összefüggő mondat alkotása a tanult témával kapcsolatban. Tanult képek felismerése, megnevezése 2.osztály: Tanult témák: Otthon, iskolában, évszakok, közlekedés, foglalkozások, érzékszervek, halmazállapotok, élőlények SZÓBAN és ÍRÁSBAN – 5-6 összefüggő mondat alkotása a tanult témával kapcsolatban. Tanult képek felismerése, megnevezése, írása 3.osztály: Témák: Élőlények a vízben és vízparton, Évszakok, Erdei élőlények, Testrészek, Táplálkozás, Domborzati ismeretek A témakörökön belül tanult növények és állatok felismerése, megnevezése, főbb jellemzőinek ismertetése. Az alapfogalmak ismerete. 4.osztály Témák: Gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények, haszonállatok A tanult növények és állatok felismerése, főbb tulajdonságaik és jellemzőik ismertetése. Alapfogalmak ismerete. Természetismeret (magyar-német) 5. osztály Biológiai ismeretek Az erdő: - az erdő, mint életközösség

32

-

az erdő növényi, gerincesek és gerinctelen állatai

A rét - uralkodó fűfélék életközössége - a rét állatai, azok jellemzése A vízpart - vízparti fák, növények - a vízpart állatai Életközösségek általános jellemzése Az életközösségek élőlényeinek csoportosítása élethely, testfelépítés és táplálkozás alapján. A tanult fajok szerveink felismerése. Tápláléklánc készítése. Földrajzi ismeretek Tájékozódás Magyarország térképén Magyarország nagy tájai, megyéi Nappalok és éjszakák változása, évszakok változása Időjárás elemei Szél, csapadék képződése Hazánk éghajlata Föld felszíne, kontinensek, óceánok felismerése 6. osztály A Föld alakja és felszíne Tájékozódás a földgömbön, kontinensek, óceánok felismerése Éghajlati övek jellemzése Európa éghajlata Magyarország nagy tájai, városai vaktérképen Éghajlat és mezőgazdaság kapcsolata Matematika 1. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (20-as számkör). Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása (20-as számkör). Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás szóban és írásban (20-as számkör).

33

Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése (20-as számkör). Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Mérőeszközök használata. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. 2. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Egyjegyű és kétjegyű számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint.

34

Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. Valószínűség, statisztika Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. A véletlen, biztos, lehetetlen fogalma. 3. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (2000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 2000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10 nevezőjű törtek megnevezése, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása a 2000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika, különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Geometria Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).

35

Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Valószínűség, statisztika Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. 4. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika, különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete a 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

36

5. évfolyam Számok írása milliós számkörben. Műveletek természetes számokkal, egész számokkal. Abszolút érték, ellentett fogalma. A természetes számok osztása egyjegyű és többjegyű osztóval. Törtek és tizedes törtek értelmezése, ábrázolása számegyenesen, egyszerűsítése, bővítése, szorzása, osztása természetes számmal. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Műveletek sorrendje. Ismerkedés testekkel, felületekkel, vonalakkal. Egyenesek kölcsönös helyzete. Síkidomok, sokszögek. Téglalap, négyzet (tulajdonságaik, kerületük). A terület mérése, mértékegységei. A téglalap területe. Téglatest, kocka (tulajdonságaik vizsgálata). Ponthalmazok, a kör és a gömb. Háromszög szerkesztése (három oldalból) Szakaszfelező merőleges. A szögtartomány. A szögek mérése szögmérővel A szögek fajtái. 6. évfolyam Az egész számok értelmezése, összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A derékszögű koordinátarendszer. A törtek értelmezése, bővítése, egyszerűsítése, összehasonlítása. Törtek összeadása, kivonása Törtek szorzása, szorzás tizedes törtalakú számmal. A reciprokfogalma. Törtek osztása, osztás tizedes törtalakú számmal. A racionálisszámok fogalma, műveletek törtalakban, illetve tizedes tört alakban írt negatív számokkal. Nyitott mondat, egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség. Táblázatok, grafikonok két szám aránya. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Százalékszámítás. Kördiagramok. Valószínűségi kísérletek. A mérésekről, mértékegységekről tanultak áttekintése: hosszúságmérés, tömegmérés, űrtartalommérés, időmérés, területmérés, térfogatmérés. Geometriai alapismeretek. Térelemek kölcsönös helyzete. A kör. Egyszerűszerkesztések: szakaszfelező merőleges, háromszög, téglalap szerkesztése. Szögmérés, szögmásolás, szögfelezés. Sokszögek. Sokszögek Háromszögek csoportosítása szögeik, illetve oldalaik szerint Trapézok, paralelogrammák, téglalapok, rombuszok. A tengelyes tükrözés fogalma, tulajdonságai. A tükörkép megszerkesztése Tengelyesen tükrös alakzatok. Tengelyesen tükrös háromszögek. 7. évfolyam Műveletek a racionális számok halmazában; mennyiségek törtrésze; helyes műveleti sorrend, zárójelek alkalmazása. Arány, arányos osztás. Százalékszámítás, kamatos kamat. Racionális számok nem negatív egészkitevőjű hatványai, a hatványozás tulajdonságainak vizsgálata konkrét számfeladatokban. Egynél nagyobb számok normálalakja. Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok; törzsszámok, összetett számok, pozitív egész számok törzstényezőkre bontása; legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Statisztikai számítások; grafikonok, diagramok értelmezése, készítése – Valószínűségi kísérletek és számítások. Algebrai kifejezések, az együttható, a változófogalma. Algebrai kifejezések helyettesítési értékeinek meghatározása Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása a két oldal egyenlőváltoztatásával. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel. Az egyenes arányosság, fordított arányosság. A lineáris függvény értelmezése, a lineárisfüggvény grafikonjának vizsgálata A különböző egybevágósági transzformációk: eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés. Szögek, szögpárok. A háromszögek egybevágóságának alapesetei, háromszögek szerkesztése. A négyszögek tulajdonságai, kerülete, területe. Sokszöglapokkal határolt testek.

37

A hasáb származtatása, tulajdonságai, hálója, felszíne Térfogatmérés, az egyenes hasáb térfogata. Az egyenes körhenger származtatása, tulajdonságai, felszíne, térfogata. 8. évfolyam Egynél nagyobb és egynél kisebb számok normálalakja. Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok; legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Valószínűségi kísérletek és számítások. Halmaz, logika, kombinatorika. Grafikonok, diagramok értelmezése, készítése. Statisztikai alapfogalmak, számítások. Hatványozás, nevezetes azonosságok. Szöveges feladatok (helyértékes, geometria, fizikai, keveréses, együttes munkavégzés). Négyzetgyökvonás, Pitagorasz-tétel alkalmazása. Háromszögek nevezetes pontjai vonalai. Négyszögek területe, kerülete, szerkesztése. Kör kerülete, területe. Kocka, téglatest, egyenes hasáb, egyenes körhenger gúla hálója, felszíne és térfogata. Egybevágósági transzformációk: eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, elforgatás. Középpontos hasonlósági transzformációk. Függvények (lineáris, abszolút érték, másodfokú, függvény). FIZIKA 7. évfolyam A testek mozgása Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását Oldjon meg egyszerű feladatok a sebességgel kapcsolatban. A dinamika alapjai Soroljon fel mozgás állapot-változással járó kölcsönhatásokat. Értelmezze a tömeg fogalmát. Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét. Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az irány mennyiség fogalmát. Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgatóhatását. Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenségalapján. Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket. Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. A nyomás Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje. Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal. Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő-és élettelenvilágban, ill. a környezetvédelemben.

38

Hőtan A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján. Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. A belső energia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni. Tudja értelmezni a hő jelenségeket (hő tágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot esetén az anyag szerkezeti ismeretek felhasználásával. 8. évfolyam Elektromosság Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata A testek elektromos állapota és fajtái Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák Elektromos áram fogalma Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pármondat Elektromos áramkör részei, áramirányok Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat Pár mondat a soros és párhuzamos kapcsolásról Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban Az elektromos áram hatásai Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben Váltakozó áram és egyenáram fogalma Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban Fénytan Fényforrás fogalma, csoportosítása Fény terjedési sebessége Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények Síktükörben látott kép Síktükör, homorú- és domborút tükör, domború-és homorú lencse használata a gyakorlati életben Tudjanak egyszerű optikai eszközöket felsorolni Látás feltétele Fehérfény és a szivárvány

39

Természetismeret 5. évfolyam Biológia ismeretek. Szóbeli: Életközösség fogalma. Az erdő: Az erdő, mint életközösség. Az erdő virágos és virágtalan növényi, gerincesek és gerinctelen állatai. Életmód és testfelépítés kapcsolata. A rét életközössége: Uralkodó fűfélék életközössége. A rét állatainak jellemzése alkalmazkodása az életmódhoz. A vízpart életközössége: Vízparti fák, nádas és a hínáros növényei. Planktonok. A vízpart állatai, alkalmazkodás az életmódhoz. Életközösségek általános jellemzése Írásban: Az életközösségek élőlényeinek csoportosítása élethely, testfelépítés és táplálkozás alapján. A tanult fajok szerveink felismerése. Tápláléklánc készítése. Földrajzi ismeretek Szóbeli: Térkép fogalma, térképi ábrázolás Tájékozódás Magyarország térképén Magyarország nagy tájai, megyéi Földünk felszíne Nappalok és éjszakák változása, évszakok változása Időjárás elemei Szél csapadék képződése Hazánk éghajlata Külső és belső erők felszínformáló munkája A víz munkája mészkőhegységekben Írásban: Térképi alapismeretek Vaktérkép használata: Magyarország nagy tájai, szomszédos országok. Föld felszíne kontinensek, óceánok felismerése. Tematikus térkép használata. Távolságmérés, irányok. Hő ingás középhőmérséklet számítása. Gyűrődés és vetődés, vulkánok felépítése. 6. évfolyam Földrajzi ismeretek: szóban A Föld alakja és felszíne Tájékozódás a földgömbön, fokhálózat Föld mozgásai és követelményei Éghajlati övek kialakulása, jellemzése Éghajlat módosító tényezők Európa éghajlata

40

Magyarország nagy tájai Felszínük kialakulása Éghajlat és mezőgazdaság kapcsolata Erőforrások és gazdasági élet összefüggései Írásban: Kontinensek, óceánok felismerése Nevezetességi szélességi körök Földrajzi meghatározás fokhálózat segítségével Éghajlati övek felismerése Éghajlatok jellemzésének felismerése diagramok értékelése. Magyarország tájai, városai vaktérképen Tematikus térkép elemzése Biológia 7. évfolyam Szóbeli: Távoli tájak életközösségei Trópusi öv: esőerdő, szavanna, sivatag életközössége. Éghajlat és növénytakaró kapcsolata. Növény és állatfajok bemutatása. Életmód és testfelépítés kapcsolata. Mérsékelt öv: Babérerdő, lomberdő, füves puszta, tajga éghajlatának jellemzése. Növény és állatfajok bemutatása Hideg öv Tundra Tengerek élővilága Életközösségek általános jellemzése Életközösségek felépítése, anyagforgalma Tűrőképesség Természetes és mesterséges életközösség Élőlények rendszerezése - Növényi és állati törzsek, osztályok és fajok rendszerezése Írásban: A tanult fajok rendszerezése élethely, testfelépítés, táplálkozás, ill. szaporodás alapján Rendszerezés törzs és osztály felismerése Tápláléklánc, táplálékpiramis, tűrőképesség ábrázolása 8. évfolyam Szóbeli: Élőlények szerveződése. A sejt és a szövetek szerveződése. Szervrendszerek felépítése, működése és egészsége. Mozgás szervrendszer. Bőr, légzés, tápcsatorna, vérkeringés és kiválasztás szervrendszere. A vér. Szabályozás: Szabályzás lényege. Érzékszervek felépítése és működése. Idegrendszer felépítése. Reflexek, zsigeri és vegetatív idegrendszer. Ideg és hormonrendszer működése. Szaporodás szervrendszere, felépítése és működése.

41

Írásban: Szövetek felismerése Szervrendszerek tagjainak és részeinek felismerése Csontrendszerünk, csontok kapcsolata A bőr részei Kis és nagy vérkör részei A vér alakos elemei Szem és fül részei Idegsejt felépítése és az ingerület vezetése Reflexek felismerése Vérkeringés szabályozása Földrajz 7. évfolyam Szóban. Kontinensek földrajza – Afrika Amerika, Ázsia és ÉNY és D Európa A kontinensek felszíne, földrajzi helyzete, partvonala Felszíni formák kialakulása Éghajlati övezetesség vízrajza és mezőgazdaság kapcsolata Lakosság benépesülés, gazdasági helyzet Erőforrások és gazdasági élet kapcsolatai Ipari városok iparágak – kereskedelem Írásban: Vaktérkép gyakorlat, félszigetek, szigetek felszínfelismerése Éghajlat és mezőgazdaság kapcsolata Diagramok elemzése A kontinensek bányakincsei, iparágai, vaktérképi jelek használatával. Ipari városok topográfiája 8. évfolyam Szóban: Közép Európa országai: Németország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Svájc, Ausztria, Románia. Földrajzi helyzetük, domborzatuk A tájak kialakulása, kőzet és felszíni forma Éghajlat vízrajza és a mezőgazdaság kapcsolata Erőforrások és a gazdasági élet, iparága Ipari városok – kereskedelem A tanult országok adottságai az EU-ban Magyarország Felszínek kialakulása – földtörténeti korok Éghajlati elemek és határok a Kárpáti medencében Vízrajz, folyók, tavak kialakulása, felszín alatti vizek Természetes növénytakaró Erőforrásaink – energiahordozók, ércek

42

Magyarország nagy tájai: Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Északi- Középhegység, DunántúliKözéphegység, Dunántúli Dombság Természeti és gazdasági adottságai – ipari városok – nevezetességek, Nemzeti Parkok Írásban: Közép-Európa országai és Magyarország Vaktérképen: Nagy tájak, folyók, bányakincsek, ipari városok Diagramok elemzése Éghajlati adottságok Kémia 7. évfolyam Az anyagok tulajdonságai; fizikai és kémiai változások A kémiai változások fajtái; exoterm és endoterm, egyesülés és bomlás A levegő összetétele, az összetevők tulajdonságai, légszennyezés A víz tulajdonságai, a természetes vizek szennyezései Az anyagok oldódása, az oldatok tömegszázalékos összetétele Keverékek és oldatok szétválasztása A víz alkotórészei; a hidrogén és az oxigén tulajdonságai, kimutatásuk Az anyagok csoportosítása: elem, vegyület, keverék, oldat A kémiai elem és az atom Az anyagmennyiség Az atom felépítése; elemi részecskék; az elektronburok felépítése A periódusos rendszer; a rendszer és az atomszerkezet összefüggései Molekulák azonos atomokból – elemmolekulák Fémes elemek Molekulák különböző atomokból – vegyületmolekulák Ionok és ionvegyületek A kémiai reakció; a kémiai egyenlet Kémiai számítások Oxidáció és redukció; redoxifolyamatok Sav-bázis reakciók; a savas és a lúgos kémhatás; a pH-skála; közömbösítés 8. évfolyam A hidrogén és a víz A halogénelemek és vegyületeik; a klór és a sósav Az oxigén és az ózon A kén és vegyületei; a kénsav A nitrogén és vegyületei; a salétromsav A foszfor és vegyületei A szén és szervetlen vegyületei; a szén néhány szerves vegyülete A szilícium és vegyületei A fémek tulajdonságai; a fémek redukáló sora A nátrium és vegyületei A kalcium és vegyületei Vízkeménység és vízlágyítás Az alumínium és a vas

43

A fémek előállítása A fémek korróziója Nehézfémek, színesfémek, nemesfémek Energiaforrások Tápanyagok Építőanyagok Műanyagok Háztartási vegyszerek Testnevelés 1-2. évfolyam Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, relaxáció, testrész, egészség, higiénia, felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás. Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz, mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep. Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés, sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás, labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás. Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás, ritmuskövetés, tornaelem, mászókulcsolás, megkülönböztetés, felismerés, kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó, kígyóvonal, csigavonal. Futóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés, elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás. Játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdatartás, üres terület, védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés, sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, elfogadás, szabályszegés. 34. évfolyam Hely- és helyzetváltoztató mozgás, térérzékelés, testérzékelés, mozgáskapcsolat, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep, gyorsaság, állóképesség, erő, akadályverseny. Alkalmazkodás, akarat, sporteszköz, használati szabály, lábfej, tenyeres, fonák, dekázás, droprúgás. Gurulás, fellendülés, kéztámasz, spicc, egyensúlygyakorlat, tornaelem, alátámasztási pont, pontozás, párvezetés, tánc, ütemmutató (metrum), szinkópa, szünet, „játszó”, felkérés. Futó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, váltás, gát, forgás, dobóritmus, sarok-talp gördülés. 5. évfolyam: Teszt felmérés: 12 perces Cooper futás Hanyatt fekvésből felülés, helyből távolugrás. Kézilabdával egykezes felső átadás, kapura lövés álló helyzetben, labdavezetési gyakorlatok Kislabda hajítási gyakorlatok Kosárra dobás kétkezes mellső dobással 6. évfolyam: Kézilabdával egykezes egy kezes felső átadás mozgás közben, kapura lövés mozgásból, különböző magasságból érkező labda elkapása, labdavezetés. Kislabda dobás nekifutással

44

Kosárra dobás kétkezes mellsővel és egykezes fektetett dobással, magas-mély labdavezetés indulással-megállással. 7. évfolyam: Teszt felmérés, mint a többi évfolyamon Kézilabdával kapura lövés kettes lefutással, büntető dobás, különböző távolságbólmagasságból érkező labda átvétele labdavezetéssel kapura lövéssel. Kislabda dobás nekifutással, dobóvonal alkalmazásával. Súlylökés helyből tömött labdával, a súlygolyó fogása, gyorsítása a váll és a törzs fordításával. Kosárlabdával labdavezetés szlalom pályán alkalmazva az indulás-sarkazás-megállást. Egykezes fektetett dobás. Büntető dobás. 8. évfolyam: Teszt felmérés, mint a többi évfolyamon Kézilabdával kapura lövés védővel szemben, kapura lövés beugrással, kapura lövés oldalról bejátszott labdával. Kislabda dobás 8-14 lépés nekifutással dobó terpeszbe érkezéssel. Súlylökés hajlított lábból történő indítással. Kosárlabdával fektetett dobás labdavezetéssel. Összetett labdakezelési pálya leküzdése után fektetett dobás. Egy-egy elleni játék. Ének-zene 1-2. évfolyam Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záró hang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, stafétaéneklés, kérdésfelelet. Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcad pár, negyed szünet, fél, ismétlés, ütem, ütemvonal, ütemmutató, ritmus osztinátó, hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd. Szolmizációsnév, kézjel, betűjel, kettes ütem, négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz, hangjegy, hangszár. Kezdés, befejezés, hangerő, hangerőváltozás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín. Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás. 3-4. évfolyam Rubato, parlando, tempo giusto és alkalmazkodó ritmus, váltakozó ütem, hangszerkíséret, dallamvonal. Ritmusvariáció, ¾ ütemmutató, osztinátó, dudabasszus, orgonapont, zenei forma, nyitás és zárás, kérdés és felelet, zenei mondat, (forte, piano, crescendo, decrescendo), memória, „néma” éneklés. A ritmusok neve és gyakorló neve, a dallami elemek szolmizációs neve, kézjele, betűjele, hármas ütem, violinkulcs, kereszt és b mint előjegyzés jelölése. Kórusfajta, zenekartípus, azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció, különbözőség, zenei ellentétpár, szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, hangszercsaládok.

45

5. évfolyam Régi és új stílusú népdalok jellemzői. Zenei ABC. Ritmusok. Zenetörténeti korszakok: őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk

6. évfolyam Népdalok jellemzői. Történeti énekek. Ritmusok. Bécsi klasszicizmus. Kodály Zoltán: Mátraiképek 7. évfolyam Magyar népzene. A XX. század Magyar zeneszerzői. A XIX. századi Európa romantikus zenéje 8. évfolyam Magyar népzene, zenegyűjtők. Magyar zeneművek. Zenetörténeti visszatekintés. A XX. század zenéje. Technika 1-2.évfolyam Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés. Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem. Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár. Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program, dekoráció. 3-4.évfolyam Életvitel, élettér, élővilág, tárgyi (épített) környezet, gazdálkodás, költségvetés, bevétel, kiadás, megtakarítás, zsebpénz, szolgáltatás, segélyhívószám, mentő, tűzoltóság, rendőrség, mosószer, tisztítószer, használati utasítás, egészség, betegség, járvány, betegápolás. Anyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológiai tulajdonság, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, minta, körvonalrajz, alaprajz, méret, mérés, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

46

Úttest, kerékpárút, gyalogos forgalom, fényjelző készülék, alul- és felüljáró, útburkolati jel, közösségi (tömeg) közlekedés, helyi és helyközi közlekedés, kerékpározás, forgalomtól elzárt terület, irányjelzés, bekanyarodás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, védőfelszerelés, biztonsági szabály, udvariassági szabály. 5. évfolyam Természetes környezet. Mesterséges környezet. Természeti és feldolgozott (átalakított) anyagok. Épített tér és környezet. Épített tér és környezet. Lakószerkezetek modellezése. Közlekedési ismeretek. Gyalogos közlekedés. Közlekedési eszközök modellezése. Egyszerű makett készítése. Életvitel, háztartástan. Táplálkozás és anyagai. Egyszerű étel készítése. Ruházkodás. Ruhatervezés. 6. évfolyam Az ember és környezete. Az energia. Anyagok és átalakításuk. Épített tér és környezet. Tervezés, építés. A házépítés menete. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai. Ház makett készítése, és lakás modellezése. Közlekedési ismeretek. Közlekedési eszközök modellezése. Életvitel, háztartástan. Személyes higiénia a kamaszkorban, a következetes és rendszeres testápolás fontosságának elemzése. Egészséges táplálkozás. Ételkészítés, tálalás. Otthont és iskolát díszítő növények ápolása. 7. évfolyam Energiafelhasználás a különböző korokban. Ásványi és megújuló energiahordozók csoportosítása. Anyagok és átalakításuk. Tervezés, modellezés. Tervvázlat készítése. Mérés mm, pontossággal. A gépek szerepe az ember életében. Közlekedéstörténet. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés szabályai. A család egészsége. A test tisztán tartása, a személyi higiénia. Egészséges táplálkozás és konyhatechnikai eljárások. A lakás különböző helyiségeinek kialakítása. A lakás berendezése. A lakás különböző helyiségeinek kialakítása. 8. évfolyam Az ember és környezete. Energiaellátó rendszerek. Közműrendszerek létrehozása és működtetése. Kommunikáció. Korszerű információs rendszerek. Közlekedési ismeretek. A gyalogosok, a kerékpárosok, a segédmotoros kerékpárosok és a személygépkocsi vezetők közlekedési veszélyei. Háztartástan, életvitel: Munkaszervezés. A háztartási munka hatékonysága. A család egészsége. A jó családi környezet. Az egészség-megőrzés kultúrája. Egészséges táplálkozás. Ruházkodás. Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő ruházkodás Kertgazdálkodás alapjai. Lakás, lakókörnyezet. Energia-megtakarítási lehetőségek a háztartásban. Szemét- és hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás. Informatika 7. évfolyam Informatikai alapfogalmak: információ, kódolás, dekódolás, ASCII kódrendszer. Adat mérése: bit, byte, KB… Számok átváltása bináris és decimális számrendszerbe. A számítógép felépítése. A perifériák csoportosítása, jellemzése. Szoftverek csoportosítása. Operációs rendszer feladata. Windows jellemzői. Állománytípusok, állományműveletek, állományok attribútumai, mappaműveletek. A szövegszerkesztők felépítése, navigáció a szövegben, gyorsbillentyűk és az eszköztár ikonjai. Karakterformázások (betűméret, betűtípus, betűforma, aláhúzás, különlegességek, betűköz, animálás stb) szövegszerkesztőben. Rajzolóprogram használata (Paint).

47

8. évfolyam A számítástechnika története. Számítógépes generációk. Neumann elvek. Karakterformázások és bekezdésformázások (sorok igazítása, térköz, sorköz, behúzás, tabulátor stb) szövegszerkesztőben (Word). Táblázat készítése, formázása Wordben. Táblázatkezelő program előnyei, jellemzői. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram Excelben. Számítógépes hálózatok. Vírus, víruskereső program. Állományok tömörítése. Prezentáció készítése PowerPoint programmal. Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció. Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció. Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium. Téralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció, takarás. Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözék kiegészítő. 3-4. évfolyam Nézőpont, ritmus, minőségellentét, kollázs, képmező, arány, vizuális kifejezés. Figurális alkotás, karakter, élményszerű megjelenítés, cél, eszköz, méret, anyag, műfaj, technika, eljárás, képtárgy. Változás, folyamat, mozgás, mozgásfázis, összehasonlítás, térkép, képregény, vizuális sűrítés. Gesztus, plakát, reklám, szlogen, vizuális kommunikációs műfaj. Személyes kommunikáció, online kommunikáció, www, e-mail, mailfiók, profil, like-jel, keresőmotor, flash játék. Tértervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukció, funkció, szerkezet, térkapcsolat, térbeli tagolás, tervezői attitűd, település, épület, építmény, alaprajz. Tárgyalkotás, tárgytervezés, díszítés, csomagolás, vizuális ritmus, díszítés, szerkezet, felület, stilizálás. 5. osztály Tudják, mi a vonal, folt, forma, szín, fény-árnyék szerepe az ábrázolásban. Ismerjék fel a ritmust, a szimmetriát és aszimmetriát a kompozíciókon. Képeiken tükröződjön az egyensúly. Tudjanak sor- és terülődíszt tervezni. Tudják a mellékszíneket kikeverni. A műalkotás élményüket legyenek képesek a vizuális nyelv kifejező eszközeivel megfogalmazni. Tudjanak természetes tárgyakból kompozíciót összeállítani, tanult technikák valamelyikével a nézőpontnak megfelelően ábrázolni. Képesek legyenek az élmény képi megfogalmazására, a jelenségek, tárgyak síkbeli és térbeli ábrázolására. Ismerjék a képi megjelenítés (forma és tér) technikai eszközeit: rajzolás, festészet, grafikai eljárások és mintázás.

48

6. osztály Tudjanak elemeket elhelyezni síkon, térben (adott szempontok szerint). Tudják a tárgyak vetületét három képsíkon ábrázolni. Tudjanak önálló véleményt alkotni egy adott művészeti alkotásról. (kompozíció, mondanivaló, technika). Legyenek képesek valamely irodalmi, zenei élmény képi, plasztikai megjelenítésére (közös megbeszélés és tanári irányítás alapján). Legyenek képesek több képben időrendiséget ábrázolni. Legyenek képesek új jelek megfogalmazására, a tömörítés, érthetőség, egyszerűség elve alapján. Tudjanak összetettebb tárgyakat látványnak megfelelően megrajzolni. Ismerkedjenek meg a magyar népművészet tájegységeivel (fonás, szövés, viselet). Legyenek képesek formaelemző szerkezeti rajzok, metszetek, redukciók készítésére. Ismerkedjenek meg betűtípusokkal. Legyenek képesek szöveget és képet összeszerkeszteni a tanár irányításával. 7. osztály Tudják ábrázolni a fényt, árnyékot grafikusan és színekkel. Tudják mi a színvázlat. Legyenek képesek nézőpontnak megfelelően ábrázolni síkon teret. Tudják mi az ön- és vetett árnyék. Tudjanak Monge-vetületi ábrát készíteni. Ismerjék meg az axonometrikus ábrázolás alapjait. Legyenek képesek a korstílusok jegyeinek felismerésére. Legyenek képesek a tanult, megismert műalkotásokról, a vizuális nyelvezete felhasználásával összefüggő véleményt mondani. Tudjanak vetületből rekonstruálni. Tudjanak téri helyzeteket rekonstruálni. Legyenek képesek adott eseményekhez képi és szöveges közlést megfogalmazni. (pl. plakát) Ismerkedjenek meg a külső és belső térdíszítő elemekkel. Legyenek képesek ábrák, magyarázó rajzok olvasására, értelmezésére. Tudjanak maguk is ábrákat, működést magyarázó rajzokat és szövegeket megfogalmazni. Használják az eddig megismert technikákat. Tudják kiválasztani a témának leginkább megfelelő technikát. 8. osztály Legyenek képesek személyes témák, érzelmek, gondolatok síkbeli vagy térbeli kifejezésére. Legyenek képesek tanulmány festésére, természet utáni tanulmányt színes technikákkal készíteni. Legyenek képesek színek hangulati elemzésére, redukálásra és analízisre. Legyenek képesek egy vagy két iránypontos perspektivikus kép szerkesztésére. Tudjanak feliratokat készíteni. Ismerjék meg a középületek tájékoztató rendszerét. Tudják elemezni az épület és környezete harmóniáját. Ismerkedjenek a szín- és hőfokkontraszttal, a mennyiségi és minőségi kontrasztokkal. Tudjanak valamely sokszorosító eljárást alkalmazni. Tudjanak mozgásokat ábrázolni síkban és térben. Tudjanak összetettebb ipari formát ábrázolni képsíkon. Legyenek képesek a témának, látványnak leginkább megfelelő technikát alkalmazni.

49

Tudják az 5-8. évfolyam során tanult technikákat alkalmazni. Hon-és népismeret 1.évfolyam Die Familie und die Familienmitglieder Wer gehört zur Familie? Sprich darüber! Das Leben in der Familie Wer macht welche Hausarbeit? Wie ist das bei euch? Was macht deine Familie in der Freizeit? Das Zuhause und die Umgebung Wo wohnst du? Wie is die Umgebung ( Tiere, Pflanzen )? Wie ist das Leben auf dem Lande? 2. évfolyam Schule heute und früher Erzähle über die ehemalige Schule und die heutige Schule! Wohnen heute und früher Heute wohnen die Menschen anders als früher. Erzähle darüber! Brauchtum und Feste Welche ungarndeutche Feste kennst du schon? 3. évfolyam Verwandschaft Wer gehört zur Familie? Sprich darüber! Wie nannten die Kinder ihre Eltern, Großeltern? Kleidung früher und heute Wie war die ungarndeutche Tracht der Eltern, der Kinder? Spiele unserer Großeltern Beschreibe einen ungarndeutschen Spiel! ( Ocka bocka, Kerzenschlagen usw. ) 4. évfolyam Die Einwohner unserer Ortschaft Suche auf der Landkarte dein Mutterland, dein Komitat! Wie heißt dein Mutterland, Komitat? Wie heißt dein Dorf? Feiertage heute und früher Was feiern wir heute? Wann sind unsere Nationalfeiertage? 5. évfolyam Unsere Schule früher und heute Familienleben Kirchenfeste Bräuche und Sitten im Jahreslauf Arbeit rund um das Jahr Unser Wohnort und seine Umgebung

50

6. évfolyam Die Ungarndeutschen Das Dorfmuseum Essgewohnheiten (Alltag und Festtage) Die Volkstracht Brauchtum, Aberglauben, Volksheilkunde 7– 8.Klasse Das Bauernhaus: Die Einrichtung des Wohnhauses Räume und Wohngebäude Handwerk: Erlernen eines Hanwerks Zeitliche Einteilung der Arbeit Ein Tag in der Werkstatt Berufe früher Heilmethoden: Volksheilmethoden Heilung durch Aberglauben Speisen: Speiseplan des Bauernjahres Speiseplan der Woche Tierfamilien auf dem Bauernhof Obstkonservierung, Marmeladen Tischordnung Bauernjahr: Die Ernte Die Weinlese Maisschälen Die Spinnstube Wetterregeln

51

10. Egyéb működésre vonatkozó szabályzatok: 10.1 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: A tanuló által a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségével összefüggésben előállított dologgal kapcsolatos vagyoni jogokra a Nkt. 46.§ (9)-(11) bekezdéseiben meghatározottak az irányadók. 10.2 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái: A tanuló jogainak gyakorlásához szükséges információkat:  az osztályfőnökétől (elsősorban osztályfőnöki órákon),  szüleitől (szülői értekezletet követően, fogadóórák után),  iskolagyűlésen,  diákönkormányzaton keresztül,  az iskola honlapjáról,  a diákönkormányzat faliújságján keresztül kaphatja meg. 10.3 Az ebédbefizetés rendje 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (1) b.) Árak Minden befizetett tanuló általános kedvezményben részesül, amelynek mértékét a Önkormányzat állapítja meg és biztosítja ennek fedezetét az iskola költségvetésében. A befizetés időszaka többnyire 4 hétre szól, ami azonban nem mindig esik egybe a naptári hónappal. Az ebédbefizetést igazoló csekket minden hónap 15-ig kell bemutatni. Ebédlemondás  Hiányzás esetén az ebédet le lehet mondani: minden nap reggel 8 óráig személyesen vagy telefonon történik. Ilyenkor a lemondás az aznapi ebédre, 8 óra utáni bejelentés esetén, a másnapi ebédre vonatkozhat;  A 100%-os támogatásban részesülő tanuló szülője köteles a hiányzási napokra eső ebédet lemondani, illetve ebéd befizetési szándékát minden hónapban jelezni.  Minden tanuló csak azt az étkezést mondhatja le, amire befizetett. (Például: ha valaki napközire fizetett be, nem mondhatja le csak a reggelijét, vagy csak az ebédjét, a lemondással mind a három étkezése törlődik.) 10.4 A kedvezményes tankönyvellátás rendje 20/2012.(VIII.31.) EMMIr. 5§ (1) c.) Nkt 46 § (5). 2013 szeptember 1-től hatályos 1-8 évfolyamon térintés mentes felmenő rendszerben. Ingyenes tankönyvellátásra alanyi jogon – a hatályban lévő jogszabályok alapján a következő tanulók jogosultak: (2001. évi 37. törvény 8.§ (4.)  aki tartósan beteg;  aki sajátos nevelési igényű;  aki három, vagy többgyermekes családban él;

52

 aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény értelmében a kedvezményt igénybe vevők részére az iskola kölcsönzi a tankönyveket, amelyek lehetnek újak és használtak is. 10.5 A szociális kedvezményekre vonatkozó szabályok: Az étkezési térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményekre vonatkozó szabályokat a hatályos jogszabályok, valamint Iklad Község Önkormányzatának rendeletei határozzák meg.

11. Védő-óvó intézkedések Tanulóbalesetek megelőzése  Tanév elején az osztályfőnökök az első tanítási nap osztályfőnöki óráin tűz - baleset és munkavédelmi eligazítást tartanak, megismertetik a tanulókkal a hatályos házirendet, illetve felsőbb évfolyamokon felelevenítik ez irányú ismereteiket.  Minden tanév elején általános tűzriadó gyakorlatot tartunk az intézmény tűzrendészeti felelősének irányításával a kifüggesztett vonulási tervek alapján.  A tanítási órákon a szaktárgyakhoz kapcsolódó veszélyforrásokra, a balesetek megelőzése érdekében szükséges magatartásra a szaktanárok felhívják a tanulók figyelmét, különös figyelmet fordítva a tilos magatartásformákra. (A szaktárgyakhoz kapcsolódó konkrét védő-óvó tevékenységek a Szervezeti és Működési Szabályzatban megtalálhatók.)  Iskolán kívüli tevékenységek, szabadidős foglalkozások, tanulmányi kirándulások előtt a szervező és felügyeletet ellátó nevelők az alkalomnak megfelelő óvó - és balesetmegelőző oktatást tartanak az érintett osztályoknak.  A tanulók részére szervezett rendezvényeken a balesetveszélyes, mások testi épségét veszélyeztető tárgyak használata, szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos.  A tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó intézkedések tényét a naplóban, tartalmát a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként dokumentálják a nevelők.

12 Vagyonvédelem – az iskolai tanuláshoz nem szükséges eszközök, tárgyak behozatala A Nk.t 25.§ (3) bekezdése szerint a házirend előírhatja az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, a jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért az iskola nem felel.

 A tantermekben, a fogasokon és cipőtartókon tárolt ruhaneműkért az iskola felelősséggel tartozik, ezért a társadalmi tulajdon védelme és az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. Aki ezt megszegi, rendőrségi feljelentésre kerül.

53

 A tornatermi öltözőket órák alatt zárva kell tartani, ennek elmulasztása esetén a szaktanár az öltözőkből eltűnt ruhaneműkért felelősséggel tartozik.

 A testnevelés órák alatt az értéktárgyakat a tanári irodában kell őrizni. A leadott értéktárgyakért az órát tartó tanár a felelős.

 A szekrényekben tárolt értéktárgyakért az iskola nem tartozik kártérítési felelősséggel.  TILOS az iskolába nagy értékű tárgyakat, infokommunikációs eszközöket, a tanuláshoz szükségetlen dolgokat, értékes ékszert, játékokat, stb. behozni. Ezekért a tárgyakért anyagi felelősséget nem vállalunk.  Aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyveket elveszíti, vagy megrongálja, annak kártérítést kell fizetnie.  Mobiltelefont mindenki csak saját felelősségére hozhat be az iskolába, melyet a tanítás megkezdése előtt köteles leadni osztályfőnökének.  A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott kárért a tanuló szülei anyagilag, a szándékosságból elkövetett károkozás esetén pedig a szülők anyagilag, a tanuló fegyelmileg felelős. Minimum a helyreállítás összegének megfizetése, ha nincs meg az elkövető, akkor az osztály, csoport állja a javíttatás költségeit. A kártérítés elmaradása esetén az előírásoknak megfelelően az iskola jogorvoslattal él a felügyeleti szervnél!

12. Rendkívüli esemény, tűz illetve bombariadó esetén szükséges teendők  A rendkívüli esemény esetén a bejelentést vevő munkatárs haladéktalanul értesíti az     

intézményben tartózkodó felelős vezetőt. Vezetői intézkedés alapján szaggatott csengő vagy kolompjelzés után a legrövidebb úton, vagy a tűzriadó levonulási tervének megfelelően valamennyi tanuló és felnőtt elhagyja az iskola épületét. A tanulók magukkal mindössze táskájukat, lakáskulcsukat és kabátjukat vihetik, a nevelők a kézitáskájukon kívül az osztálynaplót viszik magukkal. Ezzel egyidejűleg az iskola benntartózkodó felelős vezetője értesíti a Rendőrkapitányságot, majd meggyőződik arról, hogy üres-e az iskolaépület. A vezető utasítására az épületet áramtalanítják. A rendkívüli esemény megszűnte után a tanítás folytatódik, az elmaradt órákat a későbbiekben pótolni kell. A rendkívüli esemény, a bombariadó tényéről és a megtett intézkedésekről az iskola a fenntartót értesíti.

13. Az iskola által elvárt viselkedési szabályok Jelen Házirend a tanulók és dolgozók kinézetére, magatartására nem fogalmaz meg esztétikai és etikai szabályokat. Ezt a Házirendtől független etikai kódex tartalmazza, amelyet tanév elején az iskola és a diákönkormányzat vezetősége valamint a Szülői Munkaközösség áttekint, szükség esetén módosít, majd az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal. Az iskola elvárja a tanulóktól és a dolgozóktól, hogy a szabályokat elfogadják és betartsák, de törvényi szabályozásból kifolyólag kötelezővé nem teszi. Tanulóink szüleitől elvárjuk, hogy e szabályok betartásában gyermekeiket és az iskolát támogassák.

54

Etikai kódex I. A tanulmányi munkában:  Mindenkinek joga van a színvonalas oktatáshoz, ezért másokat megzavarni e jogának gyakorlásában (rendzavarással, beszélgetéssel stb.) tilos.  Becsületesen és szorgalmasan tanulunk. Az órákra szóban és írásban felkészülten érkezünk. Írásbeli házi feladatot tanítási időben, szünetben elkészíteni tilos.  Óvjuk és gyarapítjuk az iskola értékeit, eszközeit. A szándékos károkozás anyagi felelősséggel jár.  Képességeinket, tudásunkat gyarapítjuk, jó eredményekre törekszünk a vizsgákon, tanulmányi és egyéb versenyeken, nyelvvizsgán.  Jól tanulni csak tiszta és rendes felszerelés segítségével lehet. Ezeket hiánytalanul elhozzuk, tisztán tartjuk, óvjuk épségüket, különös tekintettel a tartós tankönyvekre.  minden eredményünket haladéktalanul beírjuk az ellenőrzőbe, otthon aláíratjuk. II. A magatartás terén:  Iskolába 7 óra 45-re, délutáni foglalkozásokra azok kezdete előtt 10 perccel érkezünk.  Ruházatunk az alkalomnak megfelelő, tiszta, ápolt. Köpenyt, váltócipőt minden foglalkozáson viselünk.  Általános iskolás tanuló sminkszereket nem használhat, ékszerek viselése balesetveszélyességük miatt szintén tilos.  Egymásnak és a felnőtteknek napszaknak megfelelően köszönünk. A tanterembe lépő felnőttel felállással üdvözöljük.  Órán és szünetben fegyelmezettek vagyunk, óvjuk egymás testi épségét.  A tanár- és diákügyeleteseknek szót fogadunk, így segítjük munkájukat.  Az étkezésekre szolgáló szünetekben kezet mosunk, ennivalónkat helyünkön ülve, kulturáltan fogyasztjuk el.  A szünetekben az osztályteremben csak két hetes tartózkodhat. A szüneteket kötelező az udvaron tölteni. Ha délutáni foglalkozásra várunk, haladéktalanul csatlakozunk a megfelelő napközis csoporthoz, mert felügyelet nélkül a teremben tartózkodni tilos.  A délutáni foglalkozásra a felelős tanár kíséretében vonulunk be.  Nagy értékű tárgyakat, infokommunikációs eszközöket, a tanuláshoz szükségtelen dolgokat iskolába hozni tilos. Azokat a foglalkozásért felelős tanár elveszi, és kizárólag a szülőnek adja vissza.  Minden tanuló számára tilos dohányozni, szeszes italt vagy más tudatmódosító szert fogyasztani, verekedni, bárkivel szemben durva hangnemet vagy magatartást tanúsítani. III. Közösségi munka terén:  Mindenkinek kötelessége, hogy részt vegyen az iskolai programokban szereplő közhasznú munkában.  Minden tanuló joga és kötelessége részt venni a DÖK munkájában, részt vállalni a közösségi feladatokban. A szülők erkölcsi kötelessége, hogy gyermekeiket a fentiek szellemében neveljék, támogassák. Az iskolába való eljutáshoz a legbiztonságosabb módot választják gyermeküknek. Az iskola kerékpárt nem tárol, és nem őriz meg. A tanév elején megnevezik azt a személyt, akivel gyermekük, elfoglaltságuk esetén távozhat.

55

Záró rendelkezések

A Házirendet az Nkt. 25.§ (4) bekezdés alapján készítette az intézmény vezetője, a tantestület közreműködésével. Kelt: Iklad, 2013. április 15. Mayer Józsefné iskolaigazgató

A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői választmány számára magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jog, korlátozás nélkül érvényesült, a Tasnádi Lajos Német Nemzetiségi Általános Iskola Házirendjében foglaltakkal kapcsolatban. Kelt: Iklad, 2013. április 15. Varga Katalin SZMK elnöke

A diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat számára magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jog, korlátozás nélkül érvényesült, a Tasnádi Lajos Német Nemzetiségi Általános Iskola Házirendjében foglaltakkal kapcsolatban. Kelt: Iklad, 2013. április 16. Deszk Anikó DÖK titkár

Boda Gergely DÖK vezető tanár

A Házirendet a nevelőtestület 2013. április 8-án elfogadta. Mayer Józsefné iskolaigazgató A Házirend életbelépésének időpontja:...................................................

56