ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

A CEGLÉDI ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 24-25. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot hozza létre:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A szabályzat célja: A hatályos jogszabályok keretei között meghatározza az Intézmény működésének szabályait. Az intézmény szervezeti felépítésének, belső működésének, külső szervekkel való kapcsolattartási rendjének megállapítása, minden olyan szervezeti és működési feladat rögzítése, melyet jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény saját hatáskörében jogosult és köteles rendezni.

2./ Jogszabályi háttere: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 2011. évi CXCV. törvény az Államháztartásról  1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról,  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről,  27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről,  3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet,  20/1997. (II. 13.) Korm.rendelet a Közoktatási törvény végrehajtásáról,  193/2003. (XI.26.) Korm.rendelet a Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről,  1992. évi XXXIII. tv. a Közalkalmazottak jogállásáról,  138/1992.(X.8.) Korm.rendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. végrehajtásáról,  229/2012.(VIII.28.) Korm.rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról,  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,  2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 

A mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről.

Szervezeti és Működési Szabályzat

1.


3./ A szabályzat hatálya: Időbeli hatálya: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Nevelő-testülete hagyja jóvá. Az intézmény korábbi SZMSZ-e ezen időponttól hatályát veszti. A Szabályzat hatálya határozatlan időtartamra szól. Személyi hatálya: az intézmény valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozójára kiterjed. A szabályzatban előírtakat a közalkalmazottak kötelesek betartani, munkavégzésük során a szabályzat előírása szerint kötelesek eljárni. A szabályzat rendelkezéseit a szükséges mértékig közölni kell az intézményi feladatok végzésében, nem közalkalmazotti státuszban résztvevőkkel (külső partnerek, megbízási vállalkozási jogviszonyban állókkal) az iskola tanulóival és a tanulók szüleivel.

4./ A szabályzat egy-egy példányát kapják: igazgató igazgatóhelyettes tagintézmény-vezetők nevelőtestület szülői szervezet (munkaközösség) A Szabályzat egy példányát a gazdasági irodán bárki által hozzáférhető módon kell tartani.

5./ Az intézmény adatai: Elnevezése: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 2700 Cegléd, Kút u. 2. Pf. 168. Tel./Fax:53/311-590 Tagintézményei:

Albertirsai tagintézmény: 2730 Albertirsa, Luther u. 2/1. Sugár Rezső Dabasi tagintézmény: 2730 Dabas, Bajcsy-Zs. u. 17. Monori tagintézmény: 2200 Monor, Kossuth L. u. 88. Liszt Ferenc Nagykátai tagintézmény: 2760 Nagykáta, Szabadság tér 1.

Telephelyei:

Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye (2700 Cegléd, Szabadság tér 4.) Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda (2700 Cegléd, Pesti út 2.) Táncsics Mihály Általános Iskola (2700 Cegléd, Eötvös tér 8.)


2.


Várkonyi István Általános Iskola (2700 Cegléd, Széchenyi út 14/d) 2730 Albertirsa, Pesti út 110. 2364 Ócsa, Bajcsy-Zs u. 46-48. 2364 Ócsa, Bajcsy-Zs u.29. 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 33. 2766 Tápiószele, Farmosi u. 10. Alapítója: Városi Tanács VB Cegléd (Cegléd Város Önkormányzata jogelődje) Az alapítás éve: 1951. Fenntartója: Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény Felügyeleti szerve: Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ Alaptevékenysége: 852031 alapfokú művészetoktatás Alapító okirat száma, kelte: IX-09/30/259/2012, 2012. július 5. Az intézmény azonosítói: Társadalombiztosítási törzsszáma: 222250-1 Számlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár Bankszámla száma: 10023002-00316051-00060004 Adószáma: 15564487-1-13 Statisztikai számjel: 15564487 8520 312 13

6./ Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír.  A vagyon feletti rendelkezés joga – a ceglédi székhely esetében – a tulajdonos ceglédi Önkormányzaté. A tulajdoni viszonyokat megállapodások, szerződések rögzítik.  A tagintézmények és telephelyek, valamint a hangszerek és a tantermek berendezési tárgyainak tulajdoni viszonyait megállapodások, szerződések határozzák meg.  A KLIK feladata elsősorban az oktatás zavartalan működtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely az éves iskolai munkatervre épül.


3.




Az alaptevékenység forrásai: intézményi ellátás díjbevételei (térítési díj, tandíj), felhalmozási vagy működési célú pénzeszköz-átvétel (pályázatok).



Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 Az intézmény szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önállóan dönthet, melyet jogszabály vagy megállapodás nem utal más hatáskörébe.

7./ Az intézmény tevékenysége: Az alapfokú művészeti iskola zeneművészeti és táncművészeti ágon olyan sajátos iskola, amelyben előképző, – a zeneművészet esetében hangszeres előképző is – alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás, és az előírt törvényes és tantervi kereteknek megfelelően történik a tanítás. Az intézményben az alapfokú művészetoktatás azzal a szándékkal jött létre, hogy lehetőséget nyújtsunk az esztétikai érzékenység, a szépre való hajlam, a harmonikus magatartás iránti igényesség és készség kialakítására, hogy diákjaink a művészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra, a nemzeti hagyományok értékeit és önmagukat. Az intézmény nem „profi-képző”, nem szakképesítést nyújtó iskola – a művészetkedvelők és amatőrök képzésére hivatott, e növendékek számára az „A” tagozaton folyik az oktatás. A zenei pályára alkalmas tanítványokat a „B” tagozaton részesítik szakszerű tehetséggondozásban és felkészítésben pszichikai, zenei és technikai téren egyaránt. Az iskola felnőttoktatást is folytathat. Az intézmény tanszakvezetői, munkaközösségei: Cegléd – zongora – vegyes (hegedű, gordonka, ének) – fúvós (fa- és rézfúvós) – vegyes (gitár és ütő) – szolfézs

Albertirsa – vegyes


Nagykáta – zongora – szolfézs – fúvós – vegyes (tápiószelei mk.)

Monor – vegyes (fúvós) (a pilisi telephely tanszakainak szakmai irányításában)

Pilis munkaközösségvezető

Dabas – vegyes

4.


A képzés struktúrája, tantárgyai Táncművészet Moderntánc Főtárgy:

Berzik-technika (1-2. előképző, 1-2. alapfokú évfolyam) Jazz-technika (3-6. évfolyam, 7-10. továbbképző évfolyam)

Kötelező tantárgyak:

Kreatív gyerektánc (1-2. előképző, 1-2. alapfokú évfolyam) Limón-technika (3-6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9-10. továbbképző évfolyamon)

Kötelezően választható tantárgy az összes osztályokba: Tánctörténet Limón-technika Választható tantárgyak:

Kreatív gyerektánc (1-2. évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Berzik-technika (1-2. évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Jazz-technika (3-6. évfolyamon) Kontakt improvizáció (5-6. alapfokú évfolyamon) Graham-technika (9-10. továbbképző évfolyamon) Improvizáció és kompozíció (9-10. továbbképző évfolyamon)

A képzés ideje: 12 év. Évfolyamok száma: 12 A tanítási órák száma és azok ideje tanítási hetenként: Előképző (gyermektánc): 2 x 45 perc csoportos foglalkozások, Alapfok és továbbképző évfolyamokon: heti 4 foglalkozás 4 x 45 percben.

Zeneművészet Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, fagott, kürt (tenorkürt, bariton kürt, vadászkürt) trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, gitár, zongora, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. Hangszeres tanszakok száma: 16. Vokális tanszakok: magánének. Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom. Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus, egyházzene. Egyéb tanszak: kamarazene.


5.


„A” tagozaton Képzési idő: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka, klarinét,) 2 + 8 évfolyam (kürt, harsona, tuba, nagybőgő, oboa, fagott) 2 + 6 évfolyam (szaxofon, brácsa) 2 + 6 évfolyam (magánének) „B” tagozaton A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3) + 9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka, klarinét,) (3) + 7 évfolyam (kürt, harsona, tuba, nagybőgő, oboa, fagott) (3) + 5 évfolyam (szaxofon, brácsa) (2) + 5 évfolyam (magánének) Elméleti és egyéb főtárgy: „A” tagozaton 2 + 10 évfolyam (szolfézs) 2 + 6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (kamarazene) „B” tagozaton (5) + 7 évfolyam (szolfézs főtárgy) A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések „A” és ”B” tagozat, 2 + 10 évfolyamos (hosszú) tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2 x 30 perc (egyéni) vagy min. 2 x 45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc. A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc „A” tagozaton 4. vagy 6. évfolyam végéig a tantervnek megfelelően Szervezeti és Működési Szabályzat

6.


„B” tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc minimum 1 x 30 perc (egyéni)

(csoportos)

vagy

Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, max. 15 fő. Zenekar, kórus, egyházzene: minimum 2 x 45 perc Kötelező zongora: minimum 1 x 30 perc „A” és „B” tagozat, rövid tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2 x 30 perc (egyéni) vagy min. 2 x 45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc Kötelező tárgy csoportos hangszeres főtárgy esetén: Minimum 2 x 30 perc zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon: „A” tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum) 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Magánének tanszakon: „A” tagozaton minimum 20 perc „B” tagozaton minimum 30 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig


7.


Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc (csoportos) vagy minimum 1 x 30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2-8 fő, max. 15 fő. Zenekar, kórus, egyházzene: minimum 2 x 45 perc Kötelező zongora: minimum 1 x 30 perc

8./ Az intézmény feladatai:  A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.  Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére.  Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.  Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit.  Alapozza meg a művészi kifejezőkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket.  Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra.  Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre.  A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.  Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban.  A zenei tanulmány során adjon rendszerezett zenei ismereteket.  Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra.  Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire.  Ismertessen meg a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival.  Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására.  Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét.  Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire.  Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára.  Értékes zenei anyag tanításával, korszerű vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. Szervezeti és Működési Szabályzat

8.


 Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg.  Neveljen az értékes zene szeretetére.  Ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei műsoraira. meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdekélődésre, értékes hangfelvételek és videó felvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra.  Használja ki a lehetőségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására. Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában (hangversenyrendezés, ismeretterjesztés).  Segítse az egyházzenei életet, tartson kapcsolatot az egyházi iskolák ének-zene szakos tanáraival.  Támogassa az amatőr zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi „együttmuzsikálás” működését, legyen nyitott az értékes könnyűzenére.  Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel.  Vegyen részt a város zenei életének szervezésében és formálásában. (hangverseny, koncertszervezés.)  A művészeti munka során juttassa el a tanulót az alkotó munkához, amely hozzájárul a harmonikus, érzelmileg gazdag személyiség kialakításához.  A táncművészeti tanulmányok során fejlődjön ki a tanulókban a rendszeres munka természetes igénye, fejlődjön ritmusérzékük, egymásra figyelő magatartásuk, növekedjen fizikai állóképességük. A formaérzék kibontakoztatása mellett a növendékek mozgáskultúrája plasztikussá váljon.  A történelmi társastánc során ismerkedjenek meg a társastánc kialakulásának előzményeivel.  Sajátítsák el a növendékek a mindennapi élet és társas érintkezés viselkedés kultúrájának alapszabályait és magatartásformáit.  A társas tánc során, a szabadon választható tantárgy keretében lehetőséget ad a tehetséges tanulóknak a további fejlődésre.

9./ Az intézmény képviselete, vezetői helyettesítés: Az intézményt az igazgató teljes jogkörrel jogosult bármely ügyben képviselni. Az igazgatóhelyettes és a tagintézmény vezetők a feladat- és hatáskörükbe utalt ügyekben önállóan – meghatalmazás nélkül – jogosultak képviselni az iskolát. Az igazgató a képviseleti jogkörét a Ptk. rendelkezései szerint jogosult átruházni, eseti vagy általános meghatalmazás alapján. Az igazgató helyettese általános igazgatóhelyettes, aki az igazgatót az igazgatói hatáskörbe utaltak vonatkozásában jogosult annak távollétében helyettesíteni. Vezetői helyettesítés esetén a helyettesítés tényét, a helyettesítési minőséget mind írásban, mind szóban köteles jelezni a helyettes. Az igazgatói hatáskörbe utaltak helyettesítéssel való ellátása esetén a helyettes ténykedéseiről a lehető legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni az igazgatót.


9.


Tagintézmény vezető helyettesítése, csak hosszabb távolléte akadályoztatása esetén lehetséges, a helyettest az igazgató jogosult írásban a távollét, akadályoztatás idejére megbízni. A tagintézmény-vezető rövidebb, illetve egy alkalomra szóló helyettesítésére eseti jelleggel - az igazgatóval történt előzetes megbeszélés alapján - kerülhet sor. A hatásköre kizárólagosan a tanári jelenlétek ellenőrzésére, a tanári munka akadálytalan biztosítására, az intézmény nyitásának és zárásának ellenőrzésére, rendkívüli események előfordulása esetén az igazgató, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők értesítésére ad jogokat.

10./ Az intézmény gazdálkodása: A hatályos jogszabályok és az alapító okirat keretei között az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. Az intézmény önálló létszám- és bérgazdálkodást folytat. Az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket a fenntartó az intézmény éves költségvetésében biztosítja. A tagintézmény-vezetők tagintézményük vonatkozásában, gazdálkodási kérdésekben javaslatot tehetnek.

11./ Aláírási jogkör: Az igazgató jogosult bármely intézményi iratot aláírni. (kivéve, ha erre jogszabály kizárólagosan más személyt jogosít fel). A jelen szabályzat, a Kollektív szerződés, illetve egyedi munkaköri leírás alapján külön felhatalmazás nélkül jogosult az iskola dolgozója intézményi iratot aláírni, ez vonatkozik a tagintézmény-vezetőkre is. Pénzügyi kötelezettségvállalásra kizárólag az igazgató, az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető jogosult (a banknál bejelentett módon).

12./ Bélyegző-használat és nyilvántartás: Az iskola valamennyi bélyegzőjéről nyilvántartást kell vezetni. Az iskolában bélyegzők kizárólag hivatalos célra, hivatalos ügyek intézésére, kötelezettségek vállalására, igazolások kiadására, beszerzések lebonyolítására, bizonyítványok kiadására használhatóak. A bélyegzők nyilvántartását az e feladatra írásban kijelölt dolgozó végzi. A bélyegzők nyilvántartásának rendjét, átadás-átvételének rendjét, a bélyegzők tárolására vonatkozó szabályokat a bélyegzők selejtezésére vonatkozó előírásokat külön szabályzat állapítja meg.

13./ A pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás rendje: Az iskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni az igazgató jogosult. Kötelezettségvállalás csak írásban történhet. Az önállóan működő és gazdálkodó intézmény számviteli politikájában rögzített intézményre vonatkozó tartalommal.


10.


II. RÉSZ

SZERVEZETI RÉSZ Az intézmény szervezeti felépítése 1./ Szervezeti ábra

Igazgató Szakmai tanácsadó testület

általános igazgatóhelyettes tagintézmény vezetők tanszakvezetők

Iskolatitkár (Cegléd)

Általános igazgatóhelyettes Közvetlen irányítása: – osztályfőnökök, tanárok (szakmai munka megszervezése) – tanárok tanügyi iratkezelése – könyvtáros tanár

a nevelő-testület irányítása


Tagintézmény-vezetők Közvetlen irányítása: – tagintézmények nevelőtestülete, osztályfőnökök – tagint. iskolatitkára – tagintézmények tanügyi iratkezelése

Gazdasági ügyintéző Közvetlen irányítása: – munka-és tűzv. f. – hivatalsegédek – portások

–

telephely működés irányítása

11.


2./ Az intézmény vezetője  Az iskola élén az igazgató áll, aki a vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők, valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el.  Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.  feladatokat.

Ellátja jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott -

 Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a racionális és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai- szakmai munkáért.  Az igazgató döntési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály a jelen szabályzat vagy a kollektív szerződés nem utal más személy, testület hatáskörébe.  Az igazgató az intézmény valamennyi közalkalmazottjával kapcsolatosan gyakorolja a teljes körű munkáltatói jogkört. 

Irányítja az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet.



Gondoskodik a nevelő-oktató munka ellenőrzéséről.

 Gondoskodik a pedagógiai programok, munkatervek, értékelések, beszámolók és egyéb dokumentumok tervezetének elkészítéséről, a nevelőtestület elé terjesztéséről. 

Vezeti a nevelő-testületet.



Gondoskodik a nevelő-testületi döntések végrehajtásáról.



Kapcsolatot tart a tulajdonos önkormányzattal, a tagintézményekkel.

 Tájékoztatja a tulajdonos önkormányzatot az intézménnyel kapcsolatos kérdésekről, illetve bármely adatvédelem alá nem tartozó információt –kérésre – kiad.  Közreműködik a gazdálkodással, a bérgazdálkodással, humánpolitikával, fejlesztéssel, fenntartással kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásában.  Az intézményi feladatok ellátása, az intézmény működése érdekében szerződéseket köt.  Pénzügyi kötelezettségvállalásra, gazdálkodását alapító okirata szerint látja el.

utalványozásra



Képviseli az intézményt.



Igazgatói utasítás kiadására jogosult.



Írásbeli és szóbeli figyelmeztetés kiadására jogosult.



Elkészíti, ill. elkészítteti az intézmény szabályzatait.

jogosult,

azzal,

hogy

 Megszervezi és irányítja az iskola humánpolitikai munkáját, a pedagógus utánpótlás biztosítását. 

Kivizsgálja a panaszügyeket.


12.




Kapcsolatot tart a médiákkal, az intézmény munkájáról nyilatkozattételre



Megszervezi az iskola belső ellenőrzését.

jogosult.  A tagintézmények vonatkozásában – lehetőség szerint – a tagintézmény vezetők bevonásával köteles eljárni, döntést hozni.  Biztosítja az intézmény működésének tárgyi és személyi feltételeit a költségvetés alapján. 

Dönt a tanulók felvételéről és beosztásáról.

 Elkészíti a pedagógusok beosztását, azzal, hogy vonatkozásában a tagintézmény vezetők javaslatait figyelembe veszi.

a

tagintézmények



Elkészíti az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását.



Irányítja az intézmény humánpolitikai tevékenységét.

 Biztosítja az iskola dolgozóinak, elsősorban a pedagógusok folyamatos szakmai továbbképzését. 

Jóváhagyja a tanárok tanmenetét, és a főtárgyi naplók tervezett anyagát.

 A főtárgy tanárának javaslata alapján felmentést adhat egyes tantárgyak tanulása alól. 

Meghatározza a beszámolók rendjét, összeállítja a vizsgabizottságokat.



Engedélyezi a bizonyítvány másodlatok és iskolalátogatási igazolások kiadását.



Engedélyezi az iskola tulajdonát képező hangszerek kölcsönzését.



Gondoskodik a kárt okozó tanuló felelősségre vonásáról, a kár megtérítéséről.

 Folyamatosan tájékozódik az iskolában dolgozók munkájáról, ellenőrzi és értékeli tevékenységüket.  Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezettel.  Kapcsolatot tart a város és tagintézményei települései, és a vonzáskörzete általános- és középiskoláinak vezetőivel.  Részt vesz a város és a tagintézmények településeinek kulturális-zenei életének szervezésében.  A fentieken kívül végzi és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály ill. az iskola belső szabályzatai hatás- és feladatkörébe utalnak.

Felelős:  A hatályos jogszabályok, helyi szabályzatok, az önkormányzati rendeletek és az igazgató utasításainak a betartásáért, és betartatásáért. A feladat és hatáskörébe utaltak végrehajtásáért. Az intézmény Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátásáért.  A végrehajtásáért.

saját

hatáskörében


kiadott

utasításokért,

intézkedésekért

és

azok

13.


 Az intézmény feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű működtetéséért.  A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért.

3./ Az igazgatóhelyettes Az iskolában egy igazgatóhelyettes dolgozik, aki magasabb vezetőnek minősül, és megbízására a hatályos jogszabályok vonatkoznak. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.  Az igazgatóhelyettes az igazgató általános helyettesének minősül, az igazgató akadályoztatása, távolléte esetén köteles és jogosult helyettesíteni. Az igazgató helyettes a megbízásaiban pedagógiai, művészeti, szakmai, valamint adminisztratív jellegű feladatokat lát el.  Rendszeresen látogatja a növendékek hangversenyeit, tanítási óráit és ezek tapasztalatairól beszámol az illetékes tanárnak, illetve az igazgatónak. Különös gonddal segíti a fiatal tanárok munkáját.  Megszervezi a növendékek zongorakíséretét, az énekkarok, énekesek zongorakíséretét.  Megszervezi hangversenyeket.

a

zeneiskolai

hangversenyeket,

bemutatókat,

tanári

 Irányítja és szervezi a tehetségkutatást, a felvételi vizsgákat, a félévi és év végi meghallgatásokat.  Ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel az igazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza. 

Az iskola ügyviteli feladatainak irányítója és megszervezője.



Elkészíti a tantárgyfelosztást, az összesített órarendet.

 Gondoskodik a naplók, összesítők, beírási naplók, törzslapok, ellenőrző könyvek, jelenléti ívek ellenőrzéséről.  Gondoskodik a tanárok helyettesítéséről és a helyettesítések nyilvántartásáról, a túlórák arányos elosztásáról. 

Előkészíti a nevelőtestületi és egyéb szakmai értekezleteket.

 Figyelemmel kíséri a tanulók mulasztásait, a tanulók bármilyen jellegű tartozásait. (térítési díj, tandíj, hangszer, kotta)  Ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel az igazgató állandó, vagy eseti jelleggel megbízza.  Az igazgató tartós - egy hetet meghaladó - távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót.


14.


4./ Tagintézmény-vezetők Az intézmény alapító okiratban meghatározott tagintézményei élén tagintézményvezetők állnak, akik magasabb vezetőknek minősülnek. A tagintézmény-vezetők megbízására a hatályos jogszabályok vonatkoznak.  A tagintézmény-vezetők közvetlenül szervezik és irányítják a tagintézményben folyó pedagógiai tevékenységet.  Gondoskodnak a tagintézményben a pedagógiai programok, munkatervek helyi szintű végrehajtásáról.  Gondoskodnak a tagintézményben a nevelő-oktató munka ellenőrzéséről, a vezetői döntések helyi szintű végrehajtásáról.  Kapcsolatot tartanak az igazgatóval, az igazgató helyettessel, és szükség esetén a többi tagintézmény-vezetőivel.  A jelen szervezeti szabályzat, valamint munkaköri leírásuk alapján jogosultak képviselni a tagintézményt.  Megszervezi a növendékek zongorakíséretét, az énekkarok, énekesek zongorakíséretét.  Megszervezi hangversenyeket.

a

zeneiskolai

hangversenyeket,

bemutatókat,

tanári

 Irányítja és szervezi a tehetségkutatást, a felvételi vizsgákat, a félévi és év végi meghallgatásokat. 

A tagintézményük vonatkozásában javaslattételre jogosultak.

 Kötelesek a tagintézményben folyó munkáról, oktatási tevékenységről folyamatosan tájékoztatni az igazgatót.  A tagintézményben történő bármely rendkívüli eseményről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni az igazgatót.  Közreműködnek a tagintézmény településével intézmények, egyéb szervezetek) való kapcsolattartásban. 

(helyi

önkormányzat,

Esetleges akadályoztatásukat kötelesek haladéktalanul jelezni az igazgatónak.

 Ellátják mindazokat a feladatokat, melyekkel az igazgató állandó, vagy eseti jelleggel megbízza.  A tagintézményben rendszeresen ellenőrzik a dolgozók munkáját, a dolgozók szabadságainak kiadását, és az oktatás színvonalát.  Előkészítik a tagintézmény és a velük szoros kapcsolatban álló telephely tantárgyfelosztását, és feladatfinanszírozási táblázatát.  Folyamatosan vezetik és ellenőrzik a tagintézmény, és a vele szoros kapcsolatban álló telephely oktatási dokumentumait.  Felelős a hatályos jogszabályok és helyi szabályzatok, az önkormányzati rendeletek és az igazgatói utasítások betartásáért.  Felelős a feladat és hatáskörébe utaltak betartásáért, a közvetlen irányítása alá tartozók munkájáért. Szervezeti és Működési Szabályzat

15.


5./ A gazdasági ügyintéző

Az intézmény önálló gazdasági vezetővel nem rendelkezik. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, mint részben önállóan gazdálkodó intézmény.

A gazdasági ügyintéző az alábbi feladatokat látja el: Munkáját közvetlenül az igazgató irányítása alatt látja el. Közvetlenül irányítja a hivatalsegédeket, a portai szolgálatot. Előkészíti a számviteli, pénzügyi, adó-és társadalombiztosítási ügyeket, javaslatokat tesz az igazgatónak. A hatályos számviteli jogszabályok alapján ellátja az adminisztratív tevékenységet. Közvetlen, és folyamatos munkakapcsolatot tart a gazdasági vezetővel és munkatársaival, valamint a tagintézményekkel. Feladat- és hatáskörében tett intézkedéseiről rendszeresen beszámol az igazgatónak. Előkészíti, illetve közreműködik az intézmény költségvetésének tervezete elkészítésében. Folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az intézmény pénzügyi helyzetét, bankszámláját. Közreműködik a MÁK felé a jelentések elkészítésében. Közreműködik a leltározásban. Felelős az intézmény tisztaságának és vagyonvédelmének biztosításáért. Előkészíti az intézmény gazdasági és pénzügyi jellegű beszámolóit, jelentéseit. Felelős a hatályos jogszabályok és helyi szabályzatok, az önkormányzati rendeletek és az igazgatói utasítások betartásáért. Felelős a feladat és hatáskörébe utaltak betartásáért, a közvetlen irányítása alá tartozók munkájáért.

6./ Az iskolatitkár Az iskolatitkár az intézményben az alábbi feladatokat látja el: Az intézmény pedagógiai jellegű adminisztratív tevékenységének, titkárnői feladatainak ellátása. Végzi az iskola szakmai feladataival kapcsolatos nyilvántartások vezetését. Adatokat szolgáltat az igazgatónak, esetenként a gazdasági ügyintézőnek. Részvétel a leltározási feladatokban. Az intézményi nyomtatványok kitöltésében való közreműködés. Az iskola szakmai munkájával kapcsolatos gépelési feladat ellátásában való részvétel, szövegszerkesztés, jegyzőkönyvek vezetése (gyorsírási feladatok). Az iskolai iktató naprakész vezetése.


16.


Az oktatással kapcsolatos iratok és nyilvántartások irattározása, őrzése. Postázási feladatok végzésében való részvétel. A fénymásoló gép kezelése, a fénymásolási feladatok ellátása. A fax és a telefonok kezelése. Félévente ellenőrzi a térítési díjak beszedését és az ezzel kapcsolatos jogosultságokat. Útiköltség-elszámolások ellenőrzése. A hatályos jogszabályok alapján mindazon feladatok ellátása, munkakörében és azon túlmenően is, melyekkel az iskola igazgatója megbízza.

7./ A szülői szervezet (munkaközösség) Az intézménynél egy szülői szervezet (munkaközösség) hozható létre. A szülői szervezet intézmény szintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. A szülői munkaközösségbe a szülők három, plusz két póttagot delegálhatnak a munkaközösségi értekezletekre. Megbízatásuk határozatlan időtartamra, de legkésőbb a gyermek iskolai tanulmányainak befejezéséig szól. A munkaközösség tagja az lehet, akinek gyermeke az iskola tanulója. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek az SzMSz vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet – véleményezéssel érintett – napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától. Az írásos megkeresésre az ügy jellégétől függően mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás – megállapodás szerint – történhet szóban is, amelyről emlékeztetőt kell készíteni. A tagintézmény szülői közösségével a tagintézményben tanító tanárokon keresztül a vezetők tartják a kapcsolatot. A szülői közösség az intézmény munkatervének megfelelően közreműködhet a növendék és a tanári hangversenyek, növendéki előadások rendezésében. Erről az általános igazgatóhelyettessel, illetve a tagintézmények vezetőivel, vagy telephelyek esetében az ott dolgozó tanárokkal állapodnak meg. Véleményezési jog illeti meg: - az SZMSZ elfogadásakor (mivel az intézményben iskolaszék nem működik), - a munkaterv elfogadásakor, - a házirend megállapításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.


17.


8./ A nevelőtestület A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntését, javaslatát általában a tanszakok előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület tagja az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési-oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a Pedagógiai Program és Helyi tanterv elfogadása, az SZMSZ elfogadása, az iskola éves munkatervének elkészítése, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. továbbá minden olyan ügy, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők megbízása, illetve megbízásának visszavonása előtt. Az igazgató döntése alapján kihelyezett nevelőtestületi ülés is összehívható az egyes tagintézményekben.


18.


9./ Tanszakok, szakmai munkaközösségek A tanszaki és szakmai munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható (például fúvós, vonós hangszerek, táncművészeti) tantárgyak oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma eléri az 5 főt. A tanszakok létrehozásáról és besorolásáról az igazgató jogosult dönteni. A szakmai munkaközösségek munkáját a tanszakvezetők irányítják, akiket a munkaközösségek tagjai választanak, és az igazgató bízza meg őket határozott időtartamra, de legfeljebb 5 évre. A munkaközösségek vezetőinek kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. A tanszakok szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az iskolában folyó szakmai munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. A tanszakvezetőket tanszakvezetői pótlék és órakedvezmény illeti meg (a hatályos jogszabályok alapján). A szakmai munkaközösség dönt: - működési rendjéről és munkaprogramjáról, - szakterületen a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Véleményezi szakterületén: - a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. - a pedagógiai programot, a továbbképzési tervet, - taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztását, - felvételi követelmények meghatározását, - az egyes vizsgák részeinek és feladatainak meghatározását. A tanszakvezetők, munkaközösségi vezetők feladata a tanszak munkatervének elkészítése, munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése, a pályakezdők segítése, óralátogatás a tanszak tanárainál. A szakmai munkaközösség javaslatot tehet szertárbővítési és eszközbővítési tervekre. A tanszakvezető félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat.


19.


10./ Az osztályfőnökök Az alapfokú művészeti iskolában osztályfőnöki teendőket látnak el azok a pedagógusok, akik az iskolavezetés által kijelölt önálló tanulócsoport-vezetői feladatokat látnak el. Az osztályfőnökök kijelölése a tantárgyfelosztás elkészítése előtt történik. Megbízásuk minden tanév elején újraindul. Osztályfőnöki feladatok az alapfokú művészeti iskolában: 

Rendszeres kapcsolat egy tanárhoz (főtárgy tanár) és vagy egy csoportba, együttesbe (zenekar, kórus, táncegyüttes, stb.) tartozó tanulókkal, tananyaggal (kotta, könyv, hangzó, ill. digitális tananyag) való ellátásuk megszervezése, segítése, az iskolai rend szerint, a kötelező, ill. választható tárgyra való jelentkezés rendjének ismertetése, segítése, a részvétel figyelemmel kísérése.



Közös foglalkozások (növendékhangverseny, kiállítás, táncművészeti bemutató) szervezése, vezetése.



Kapcsolattartás a szülőkkel, adott esetben a közismereti iskolával.



Adminisztratív feladatok ellátása (foglalkozási naplók kitöltése és vezetése, tájékoztató füzet kitöltése, folyamatos vezetése, bizonyítvány, törzslapkitöltése, összeolvasása, stb.)



Az iskola belső rendje szerint adott esetben gyermekvédelmi feladatok ellátása, balesetvédelmi oktatás megtartása a tanulók részére, házirend ismertetése és betartatása.



Közös iskolán belüli és kívüli programok szervezése (pl.: ifjúsági ismeretterjesztő hangversenyek látogatása, stb.) és vezetése.



Tanítási időn kívül a tanulók kísérése és felügyelete versenyeken, fesztiválokon, egyéb rendezvényeken.



Szülői értekezlet tartása, folyamatos konzultáció a szülőkkel gyermekük fejlődése kapcsán.


20.


11./ Munkaköri leírások 11/1. Igazgatóhelyettes: Név: Személyi adatok: Munkakör: tanár Végzettség: Egyéb végzettségek: ––– Vezetői megbízás: igazgató helyettes Egyéb megbízás: ––– Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: igazgató, szakmai kérdésekben a tanszakvezető is. Munkaideje, munkaidő beosztása: heti 40 óra, ebből kötelező óraszám 4 óra, amit H-P 12-20 ill. Sz 8-13 óra között köteles ellátni. Munkavégzés helye: változó, a zeneiskola valamennyi telephelye.

ÁLTALÁNOS RÉSZ A zenepedagógus egy közösség tagja, mely arra hivatott, hogy a szép, a művészetek befogadására, megértésére, művelésére nevelje a növendékeit. Ezért viselkedésével iskolán kívül és belül mutasson példát, oktató-nevelő munkájával alapozza meg egy zenekedvelő réteg kinevelődését. Munkaköri feladatai, kötelességei: 1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatása, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetítse. 3. A nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Tegyen meg mindent a tanuló speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. 5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. Alapozza meg, fejlessze a hangszeres és vokális zenei műveltséget. Szervezeti és Működési Szabályzat

21.


7. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra, vezesse rá őket a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertesse meg a tanulókat a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival. Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket. 8. Alakítsa ki a kultúra, zenekultúra iránti nyitott magatartást, mutasson példát növendékeinek munkájával, viselkedésével, hangversenyeken való megjelenésével. Növendékeit arra ösztönözze, hogy kísérjék figyelemmel társaik tevékenységét, tiszteljék, becsüljék a másik munkáját és teljesítményét. 9. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az minden napos szükségletükké váljon. Ösztönözze a tanulókat rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, zenehallgatásra, aktív társas muzsikálásra. 10. A tanulók szüleit az őket érintő kérdésekről – azok kérésére – tájékoztatni köteles fogadóóra keretében, illetve egyedi kérés alapján azon túlmenően is. A tanulókat érintő, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, az aláírást köteles ellenőrizni. 11. Adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni (anyakönyv, beírási napló, összesítő, tanulmányi értesítő, ellenőrző, napló, bizonyítvány, kimutatás a térítési díjakról). A helyi sajátosságoknak megfelelően segédkezzen a térítési díjak, tandíjak összeszedésében, annak elszámolását a meghatározott időben, pontosan adja le. 12. A zeneiskola tanáraként részt vesz az intézményi minőségirányítási programban, az ezzel kapcsolatos tanári tevékenységeket kötelezően ellátja. 13. A tanóráit köteles pontosan és felkészülten megtartani, a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással, kellő időben előkészíteni. Órarendi változásokat, (kimaradás, óracsere) esetleges akadályoztatását a lehető legrövidebb időn belül köteles jelezni. Az egyéni órák előtt 5 perccel, a csoportos órák előtt 10 perccel megjelenni köteles. 14. Az igazgató előzetes engedélyével jogosult az iskolában kamarazenei, társas zenei csoportot, ének- illetve zenekart szervezni. Az iskola által szervezett hangversenyeken – lehetőség szerint – köteles részt venni. Évente egy alkalommal a beosztott tanuló, növendékei részvételével növendékhangversenyt köteles szervezni. 15. Mind elméleti, mind hangszeres ismereteit folyamatosan fejleszteni köteles, és az igazgató által előírt, illetve jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek köteles eleget tenni. Kötelessége figyelemmel kísérni a szakmával kapcsolatos helyi, regionális és országos versenyeket, illetve az arra érdemes növendékeket felkészíteni, versenyeztetni. 16. Köteles részt venni az intézményi értekezleteken, ünnepélyeken és megemlékezéseken. 17. Részt vesz az oktató-nevelő munkát meghatározó éves tanterv készítésében.


22.


18. A tanulók tudását, teljesítményét az SzMSz-ben meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni növendékeit a tanév végi vizsgára felkészíteni. 19. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 20. Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában. 21. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 22. Az iskola működési rendjét, valamennyi szabályzatát, az igazgató utasításait, a hatályos jogszabályokat köteles betartani. Köteles a hirdetéseket figyelemmel kísérni és az ott jelzett határidőket pontosan betartani. 23. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 24. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 25. Az iskola épületét, berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit is a hangszerek megbecsülésére ösztönözni. 26. A leltár szerint átvett eszközökért a hatályos jogi szabályozás szerint tartozik felelősséggel. A vezetői megbízatásával kapcsolatos feladat és hatásköre: 1. Az igazgató általános helyetteseként eljárva, az igazgató akadályoztatása, távolléte esetén köteles és jogosult helyettesíteni. 2. Rendszeresen látogatni köteles a növendékek tanítási óráit, hangversenyeit, és ezek tapasztalatairól az illetékes tanárnak, illetve az igazgatónak beszámol. Különös gonddal kell segítenie a fiatal tanárok munkáját, a pályakezdők beilleszkedését. 3. Megszervezi a növendékek zongorakíséretét, az énekkarok, énekesek zongorakíséretét. Megszervezi a zeneiskolai hangversenyeket, bemutatókat, tanári hangversenyeket. Irányítja és szervezi a tehetségkutatást, a felvételi vizsgákat, a félévi és év végi meghallgatásokat. 4. A hatályos jogszabályok alapján vezetőként, az igazgató általános helyetteseként ellátja mindazon feladatokat, melyekkel az igazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza. 5. Az igazgató általános helyetteseként, annak távolléte, akadályoztatása esetén az igazgató helyett és nevében valamennyi intézményi iratot jogosult és köteles aláírni.


23.


11/2. .Tagintézmény-vezetők: Név: Személyi adatok: Szül.hely.: Munkakör: Végzettség: Egyéb végzettségek:

Születési idő: Diploma szám: Diploma szám:

Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: Munkaideje, munkaidő beosztása: Munkavégzés helye: változó, a zeneiskola valamennyi telephelye.

ÁLTALÁNOS RÉSZ A zenepedagógus egy közösség tagja, mely arra hivatott, hogy a szép, a művészetek befogadására, megértésére, művelésére nevelje a növendékeit. Ezért viselkedésével iskolán kívül és belül mutasson példát, oktató-nevelő munkájával alapozza meg egy zenekedvelő réteg kinevelődését. Munkaköri feladatai, kötelességei: 1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatása, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetítse. 3. A nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Tegyen meg mindent a tanuló speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. 5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. Alapozza meg, fejlessze a hangszeres és vokális zenei műveltséget. 7. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra, vezesse rá őket a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertesse meg a tanulókat a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival. Fejlessze a tanulók Szervezeti és Működési Szabályzat

24.


zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket. 8. Alakítsa ki a kultúra, zenekultúra iránti nyitott magatartást, mutasson példát növendékeinek munkájával, viselkedésével, hangversenyeken való megjelenésével. Növendékeit arra ösztönözze, hogy kísérjék figyelemmel társaik tevékenységét, tiszteljék, becsüljék a másik munkáját és teljesítményét. 9. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az minden napos szükségletükké váljon. Ösztönözze a tanulókat rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, zenehallgatásra, aktív társas muzsikálásra. 10. A tanulók szüleit az őket érintő kérdésekről – azok kérésére – tájékoztatni köteles fogadóóra keretében, illetve egyedi kérés alapján azon túlmenően is. A tanulókat érintő, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, az aláírást köteles ellenőrizni. 11. Adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni (anyakönyv, beírási napló, összesítő, tanulmányi értesítő, ellenőrző, napló, bizonyítvány, kimutatás a térítési díjakról). A helyi sajátosságoknak megfelelően segédkezzen a térítési díjak, tandíjak összeszedésében, annak elszámolását a meghatározott időben, pontosan adja le. 12. A zeneiskola tanáraként részt vesz az intézményi minőségirányítási programban, az ezzel kapcsolatos tanári tevékenységeket kötelezően ellátja. 13. A tanóráit köteles pontosan és felkészülten megtartani, a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással, kellő időben előkészíteni. Órarendi változásokat, (kimaradás, óracsere) esetleges akadályoztatását a lehető legrövidebb időn belül köteles jelezni. Az egyéni órák előtt 5 perccel, a csoportos órák előtt 10 perccel megjelenni köteles. 14. Az igazgató előzetes engedélyével jogosult az iskolában kamarazenei, társas zenei csoportot, ének- illetve zenekart szervezni. Az iskola által szervezett hangversenyeken – lehetőség szerint – köteles részt venni. Évente egy alkalommal a beosztott tanuló, növendékei részvételével növendékhangversenyt köteles szervezni. 15. Mind elméleti, mind hangszeres ismereteit folyamatosan fejleszteni köteles, és az igazgató által előírt, illetve jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek köteles eleget tenni. Kötelessége figyelemmel kísérni a szakmával kapcsolatos helyi, regionális és országos versenyeket, illetve az arra érdemes növendékeket felkészíteni, versenyeztetni. 16. Köteles részt venni az intézményi értekezleteken, ünnepélyeken és megemlékezéseken. 17. Részt vesz az oktató-nevelő munkát meghatározó éves tanterv készítésében. 18. A tanulók tudását, teljesítményét az SzMSz-ben meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni növendékeit a tanév végi vizsgára felkészíteni.


25.


19. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 20. Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában. 21. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 22. Az iskola működési rendjét, valamennyi szabályzatát, az igazgató utasításait, a hatályos jogszabályokat köteles betartani. Köteles a hirdetéseket figyelemmel kísérni és az ott jelzett határidőket pontosan betartani. 23. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 24. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 25. Az iskola épületét, berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit is a hangszerek megbecsülésére ösztönözni. 26. A leltár szerint átvett eszközökért a hatályos jogi szabályozás szerint tartozik felelősséggel. A vezetői megbízatásával kapcsolatos feladat és hatásköre: 1. Az iskola …..tagintézményének vezetőjeként eljárva végrehajtja az igazgató tagintézményre vonatkozó utasításait, egyúttal ellenőrzi az utasítások végrehajtását. Közvetlenül irányítja a tagintézményben dolgozók munkáját. Közvetlenül tájékoztatja az igazgatót a tagintézményben folyó tevékenységről. 2. Rendszeresen látogatni köteles a növendékek tanítási óráit, hangversenyeit, és ezek tapasztalatairól az illetékes tanárnak, illetve az igazgatónak beszámol. Különös gonddal kell segítenie a fiatal tanárok munkáját, a pályakezdők beilleszkedését. 3. Megszervezi a tagintézményben folyó szakmai és egyéb tevékenységet (pld. tantárgyfelosztást, beíratkozást, egyéb adminisztratív feladatokat) 4. A hatályos jogszabályok alapján vezetőként a tagintézményben az igazgató utasításait végrehajtja, illetve végrehajthatja. Tagintézmény vezetőként ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az igazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza. 5. Tagintézmény vezetőként jogosult a tagintézménnyel kapcsolatos intézményi iratokat meghatározott körben aláírni (pld. naplónyitás). 6. Köteles a tagintézményben történt bármely rendkívüli eseményről az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni.


26.


7. A tagintézmény részére járó pénzügyi ellátmánnyal köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelően takarékosan gazdálkodni, és elszámolási kötelezettségének eleget tenni.

11./3. Munkaközösség-vezetők: Név: Személyi adatok: Anyja neve: Munkakör: Végzettség: Egyéb végzettségek: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Közvetlen munkahelyi vezetője: Munkaideje, munkaidő beosztása: Munkavégzés helye: változó, a zeneiskola valamennyi tagintézménye, telephelye.

ÁLTALÁNOS RÉSZ A zenepedagógus egy közösség tagja, mely arra hivatott, hogy a szép, a művészetek befogadására, megértésére, művelésére nevelje a növendékeit. Ezért viselkedésével iskolán kívül és belül mutasson példát, oktató-nevelő munkájával alapozza meg egy zenekedvelő réteg kinevelődését. Munkaköri feladatai, kötelességei: 1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatása, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetítse. 3. A nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Tegyen meg mindent a tanuló speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. 5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. Alapozza meg, fejlessze a hangszeres és vokális zenei műveltséget. Szervezeti és Működési Szabályzat

27.




28.


18. A tanulók tudását, teljesítményét az SzMSz-ben meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni növendékeit a tanév végi vizsgára felkészíteni. 19. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 20. Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában. 21. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 22. Az iskola működési rendjét, valamennyi szabályzatát, az igazgató utasításait, a hatályos jogszabályokat köteles betartani. Köteles a hirdetéseket figyelemmel kísérni és az ott jelzett határidőket pontosan betartani. 23. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 24. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 25. Az iskola épületét, berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit is a hangszerek megbecsülésére ösztönözni. 26. A leltár szerint átvett eszközökért a hatályos jogi szabályozás szerint tartozik felelősséggel. Egyéb megbízatásával kapcsolatos feladat és hatásköre: 1. Az iskola ................ telephelyének munkaközösség vezetőjeként eljárva végrehajtja az igazgató utasításait, egyúttal ellenőrzi az utasítások végrehajtását. Közvetlenül irányítja a telephelyen dolgozók munkáját. Közvetlenül tájékoztatja az igazgatót a telephelyen folyó tevékenységről. 2. Megszervezi a telephelyen folyó szakmai és egyéb tevékenységet (pld. tantárgyfelosztást, beíratkozást, egyéb adminisztratív feladatokat) 3. A hatályos jogszabályok alapján a telephelyen az igazgató utasításait végrehajtja, illetve végrehajthatja. Munkaközösség vezetőként ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az igazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza. 4. A munkaközösség vezetőként jogosult és köteles a térítési díjat beszedni. 5. Köteles a telephelyen történt bármely rendkívüli eseményről az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni.


29.


11/4. Tanárok: Név: Személyi adatok: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Munkakör: Végzettség: Dipl. sz.: Egyéb végzettségek: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: az igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: az igazgató, szakmai kérdésekben a tanszakvezető is. Munkaideje, munkaidő beosztása: kötelező óraszám heti óra, amit H-P , illetve Sz óra között köteles ellátni. Munkavégzés helye: változó, a zeneiskola valamennyi telephelye. ÁLTALÁNOS RÉSZ A zenepedagógus egy közösség tagja, mely arra hivatott, hogy a szép, a művészetek befogadására, megértésére, művelésére nevelje a növendékeit. Ezért viselkedésével iskolán kívül és belül mutasson példát, oktató-nevelő munkájával alapozza meg egy zenekedvelő réteg kinevelődését. Munkaköri feladatai, kötelességei: 1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatása, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetítse. 3. A nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Tegyen meg mindent a tanuló speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. 5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. Alapozza meg, fejlessze a hangszeres és vokális zenei műveltséget.


30.




31.


18. A tanulók tudását, teljesítményét az SzMSz-ben meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni növendékeit a tanév végi vizsgára felkészíteni. 19. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 20. Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában. 21. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 22. Az iskola működési rendjét, valamennyi szabályzatát, az igazgató és helyettesei utasításait, a hatályos jogszabályokat köteles betartani. Köteles a hirdetéseket figyelemmel kísérni és az ott jelzett határidőket pontosan betartani. 23. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 24. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 25. Az iskola épületét, berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit is a hangszerek megbecsülésére ösztönözni. 26. A leltár szerint átvett eszközökért a hatályos jogi szabályozás szerint tartozik felelősséggel.

11/5. Osztályfőnökök: 1. Rendszeres kapcsolatot tart egy csoportba, együttesbe (zenekar, kórus, táncegyüttes stb.) tartozó tanulókkal. A tanulók tananyaggal (kotta, könyv, hangzó, ill. digitális tananyag) való ellátásuk megszervezését segíti az iskolai rend szerint. A kötelező, illetve választható tárgyakra való jelentkezés rendjét ismerteti csoportjával, segíti, és részvételüket figyelemmel kíséri. 2. Közös foglalkozások (növendékhangversenyek, tanszaki hangversenyek, kiállítások, táncművészeti bemutatók) szervezése, vezetése. 3. A tanulói csoportok kísérete és felügyelete a tanulók alkalmankénti szereplésekor (helyi általános iskolák által szervezett művészeti rendezvényére való kíséret, felügyelet, stb.) 4. Kapcsolattartás a szülőkkel, és a tanulók közismereti iskoláival. 5. A tanítási feladatokkal járó nyilvántartásokhoz és kimutatásokhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása, adott hangszerek esetében a szakleltár kezelése. 6. Az iskola belső rendje szerint a gyermekjóléti, adott esetben gyermekvédelmi feladatok ellátása, illetve ezek terén kapcsolattartás a közismereti iskola ifjúságvédelmi felelősével, esetlegesen az iskola pszichológusával.


32.


7. Balesetvédelmi oktatás megtartása, házirend ismertetése a tanulók részére. 8. Közös, iskolán belüli és kívüli programok szervezése és vezetése. 9. Szülői értekezlet tartása, folyamatos konzultáció a szülőkkel gyermekük fejlődése kapcsán.

11/6. Könyvtáros: Név: Személyi adatok: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Munkakör: Végzettség: Dipl. sz.: Egyéb végzettségek: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: az igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: az igazgató, szakmai kérdésekben a tanszakvezető is. Munkaideje, munkaidő beosztása: kötelező óraszám heti óra, amit H-P Sz óra között köteles ellátni. Munkavégzés helye: változó, a zeneiskola valamennyi telephelye.

, illetve

ÁLTALÁNOS RÉSZ A zenepedagógus egy közösség tagja, mely arra hivatott, hogy a szép, a művészetek befogadására, megértésére, művelésére nevelje a növendékeit. Ezért viselkedésével iskolán kívül és belül mutasson példát, oktató-nevelő munkájával alapozza meg egy zenekedvelő réteg kinevelődését. Munkaköri feladatai, kötelességei:

1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatása, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetítse. 3. A nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Tegyen meg mindent a tanuló speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. Szervezeti és Működési Szabályzat

33.


5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. Alapozza meg, fejlessze a hangszeres és vokális zenei műveltséget. 7. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra, vezesse rá őket a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertesse meg a tanulókat a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival. Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket. 8. Alakítsa ki a kultúra, zenekultúra iránti nyitott magatartást, mutasson példát növendékeinek munkájával, viselkedésével, hangversenyeken való megjelenésével. Növendékeit arra ösztönözze, hogy kísérjék figyelemmel társaik tevékenységét, tiszteljék, becsüljék a másik munkáját és teljesítményét. 9. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az minden napos szükségletükké váljon. Ösztönözze a tanulókat rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, zenehallgatásra, aktív társas muzsikálásra. 10. A tanulók szüleit az őket érintő kérdésekről – azok kérésére – tájékoztatni köteles fogadóóra keretében, illetve egyedi kérés alapján azon túlmenően is. A tanulókat érintő, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, az aláírást köteles ellenőrizni. 11. Adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni (anyakönyv, beírási napló, összesítő, tanulmányi értesítő, ellenőrző, napló, bizonyítvány, kimutatás a térítési díjakról). A helyi sajátosságoknak megfelelően segédkezzen a térítési díjak, tandíjak összeszedésében, annak elszámolását a meghatározott időben, pontosan adja le. 12. A zeneiskola tanáraként részt vesz az intézményi minőségirányítási programban, az ezzel kapcsolatos tanári tevékenységeket kötelezően ellátja. 13. A tanóráit köteles pontosan és felkészülten megtartani, a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással, kellő időben előkészíteni. Órarendi változásokat, (kimaradás, óracsere) esetleges akadályoztatását a lehető legrövidebb időn belül köteles jelezni. Az egyéni órák előtt 5 perccel, a csoportos órák előtt 10 perccel megjelenni köteles. 14. Az igazgató előzetes engedélyével jogosult az iskolában kamarazenei, társas zenei csoportot, ének- illetve zenekart szervezni. Az iskola által szervezett hangversenyeken – lehetőség szerint – köteles részt venni. Évente egy alkalommal a beosztott tanuló, növendékei részvételével növendékhangversenyt köteles szervezni. 15. Mind elméleti, mind hangszeres ismereteit folyamatosan fejleszteni köteles, és az igazgató által előírt, illetve jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek köteles


34.


eleget tenni. Kötelessége figyelemmel kísérni a szakmával kapcsolatos helyi, regionális és országos versenyeket, illetve az arra érdemes növendékeket felkészíteni, versenyeztetni. 16. Köteles részt venni az intézményi értekezleteken, ünnepélyeken és megemlékezéseken. 17. Részt vesz az oktató-nevelő munkát meghatározó éves tanterv készítésében. 18. A tanulók tudását, teljesítményét az SzMSz-ben meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni növendékeit a tanév végi vizsgára felkészíteni. 19. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 20. Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában. 21. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 22. Az iskola működési rendjét, valamennyi szabályzatát, az igazgató és helyettesei utasításait, a hatályos jogszabályokat köteles betartani. Köteles a hirdetéseket figyelemmel kísérni és az ott jelzett határidőket pontosan betartani. 23. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 24. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 25. Az iskola épületét, berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit is a hangszerek megbecsülésére ösztönözni. 26. A leltár szerint átvett eszközökért a hatályos jogi szabályozás szerint tartozik felelősséggel. A könyvtárosként ellátandó munkaköri feladatok, kötelességek: 1. Az iskolai könyvtár állományának gyarapítását a költségvetési terv lehetőségeihez mérten végzi. Tájékozódik a megjelenő új kiadványokról. 2. A beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 10 napon belül bevételezi, és leltárba veszi. 3. Naprakészen vezeti az egyedi leltárt tartalmazó könyvet. Az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált, vagy a használó által elvesztett könyveket és kottákat az iskola selejtezési szabályzatával összhangban, évente állományából kivonja, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi. 4. A könyvtárállomány leltározását az intézmény leltározási szabályzatának megfelelő időben és módon, évente végzi. 5. A könyvtári állományt a leltári kották és könyvek alapján tartja karban. 6. Rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. 7. A könyvtárhasználókat segíti és tájékoztatja az iskolai munkához kapcsolódó dokumentumok felkutatásában.


35.


8. A könyvtárhasználókról, kikölcsönzött kottákról és könyvekről köteles nyilvántartást vezetni. A vissza nem hozott kottákat és könyveket írásbeli felszólítással kell a könyvtár állományába visszajuttatni. A felszólítást a könyvtáros tanár küldi ki. 9. A könyvtárhasználat rendjét az iskola SzMSz-e szerint biztosítja. 10. Gondoskodik a könyvtári állomány védelméről.

11/7. Gazdasági ügyintéző: Név: Személyi adatok: Munkakör: gazdasági ügyintéző és munkaügyi előadó Végzettség: Egyéb végzettségek: ––– Vezetői megbízás: ––– Egyéb megbízás: gépírói, adminisztratív munka ellátása. Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: …………………………. Munkaideje, munkaidő beosztása: heti 40 óra, 900 – 1720 Munkavégzés helye: ……………………………………………. 1. Az intézmény adminisztratív tevékenységének, titkárnői feladatainak ellátása. 2. A gazdasági vezető távolléte esetén gondoskodik a szállítói számlák CIB programmal történő kiegyenlítéséről. Az IMI programban a munkában távollévők lejelentéséről, az átsorolások elkészítéséről. 3. Részvétel a leltározási feladatokban. Az audiovizuális eszközök leltározása. Az intézményi nyomtatványok kitöltésében való közreműködés. 4. Valamennyi gépelési feladat ellátása, szövegszerkesztés, jegyzőkönyvek vezetése (gyorsírási feladatok). 5. Az iskolai iktató naprakész vezetése. 6. Az oktatással kapcsolatos iratok és nyilvántartások irattározása, őrzése. 7. Postázási feladatok teljeskörű ellátása. 8. A házipénztár kezelése. Készpénzkezelési feladatok ellátása a készpénzkezelési szabályzat szerint. 9. A fénymásoló gép kezelése, a fénymásolási feladatok ellátása. A fax és a telefonok kezelése. 10. A hatályos jogszabályok alapján mindazon feladatok ellátása, munkakörében és azon túlmenően is, melyekkel az iskola igazgatója, illetve a gazdasági vezető megbízza.

11/8. Iskolatitkár: Név: Személyi adatok:

Születési hely, idő: Lakcím: iskolatitkár

Munkakör: Végzettség: Egyéb végzettségek:


Anyja neve: Érettségi

36.


Oklevél száma: Vezetői megbízás: ––– Egyéb megbízás: gépírói, adminisztratív munka ellátása, Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: igazgató Munkaideje, munkaidő beosztása: heti 40 óra, 800 – 1600 Munkavégzés helye: …………………………………………………………………. 1. Az intézmény pedagógiai jellegű adminisztratív tevékenységének, titkárnői feladatainak ellátása. 2. Végzi az iskola szakmai feladataival kapcsolatos nyilvántartások vezetését. Adatokat szolgáltat az igazgatónak, esetenként a gazdasági ügyintézőnek. 3. Részvétel a leltározási feladatokban. Az intézményi nyomtatványok kitöltésében való közreműködés. 4. Az iskola szakmai munkájával kapcsolatos gépelési feladat ellátásában való részvétel, szövegszerkesztés, jegyzőkönyvek vezetése (gyorsírási feladatok). 5. Az iskolai iktató naprakész vezetése. 6. Az oktatással kapcsolatos iratok és nyilvántartások irattározása, őrzése. 7. Postázási feladatok végzésében való részvétel. 8. A fénymásoló gép kezelése, a fénymásolási feladatok ellátása. A fax és a telefonok kezelése. 9. Félévente ellenőrzi a térítési díjak beszedését és az ezzel kapcsolatos jogosultságokat. Útiköltség elszámolások ellenőrzése. 10. A hatályos jogszabályok alapján mindazon feladatok ellátása, munkakörében és azon túlmenően is, melyekkel az iskola igazgatója megbízza.

11/9. Portás: Név: Személyi adatok: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Munkakör: portás Végzettség: Egyéb végzettségek: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: gazdasági vezető Munkaideje, munkaidő beosztása: heti …. óra, (a fennmaradó munkaidőt az esetleges hétvégi rendezvények alkalmából köteles letölteni) Munkavégzés helye: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 2700 Cegléd, Kút u. 2. 1. Munkaidejének teljes időtartama alatt köteles a portásfülkében tartózkodni. A portásfülkét kizárólag a munkaköréhez tartozó feladat ellátása miatt, felettesei utasítására, vagy rendkívüli esetben hagyhatja el. 2. Folyamatosan köteles figyelemmel kísérni az iskola épületébe belépőket, azt hogy mely tanárok tartózkodnak az épületben.


37.


3. Idegen személyeket az iskola épületébe nem engedhet be. Ilyen esetben az iskola igazgatóját, helyetteseit, illetve a gazdasági vezetőt köteles tájékoztatni, akik a belépésről jogosultak dönteni. 4. Gondoskodik a tanítási órák zavartalanságáról. 5. Az iskola termeinek kulcsait a portásfülkében őrzi és kiadja, valamint visszaveszi. 6. Üzeneteket fogad és küldeményeket vesz, illetve ad át. 7. A telefont kezeli és szükség esetén gondoskodik a keresett személy értesítéséről. 8. Figyelemmel kíséri az iskolai házirend betartását. 9. Bármely rendkívüli eseményt haladéktalanul köteles jelezni az iskola vezetősége, illetve az érintett személyek, hatóságok felé. 10. Az iskola épületében lévő virágokat locsolja. 11. Iskolai rendezvények, hangversenyek alkalmával ruhatárosi teendőket lát el. 12. Az esti zárást az egész épületre vonatkozóan elvégzi, mely előtt köteles az iskola épületében a folyosókat bejárni, ablakokat bezárni, a vízcsapok elzárását ellenőrizni, és áramtalanítani. 13. Gondoskodik a folyosók és a lépcsőház megvilágításáról, illetve kikapcsolásáról. 14. Távozása előtt ellenőrizni köteles a kerékpártárolót, illetve bezárja azt. 15. A hatályos jogszabályok alapján ellátja mindazon feladatokat munkakörében és azon túlmenően is, melyekkel az iskola igazgatója, helyettesei, illetve a gazdasági vezető megbízza.

11/10. Hivatalsegéd: Név: Személyi adatok: Szül. hely, idő: . Anyja neve: Lakcím: Munkakör: hivatalsegéd Végzettségek: Egyéb végzettségek: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: fűtési munkák elvégzése (okt. 15 – ápr. 15. fűtési szezon) Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Közvetlen munkahelyi vezetője: gazdasági vezető Munkaideje, munkaidő beosztása: heti 40 óra, 600 – 1400 Munkavégzés helye: …………………………………………………………. 1. Az intézmény takarítási feladatainak teljeskörű ellátása. Napi rendszerességgel a tanítási napokon és hangversenyek idején az iskola folyosóit, lépcsőházát, valamennyi tantermét, hangversenytermét és az irodákat, mellékhelyiségeket. (A napi takarítás során a felmosáson túl, a berendezési tárgyak és a hangszerek portalanítása is elvégzendő). 2. Az iskolai tanítási szünetek idején a közvetlen munkahelyi vezető utasítására nagytakarítás végzése. (ablakok, ajtók lemosása, függönyök mosása, csempék mosása). 3. Napi rendszerességgel a vizesblokkok teljeskörű takarítása, fertőtlenítése, szükség esetén naponta többször is. 4. Fűtési szezonban a konvektorokat működteti, illetve gondoskodik a lezárásukról, és a párologtatók töltéséről. 5. Szükség szerint udvart takarít, elsöpri az utcát, hómentesít.


38.


6. Az igazgató és a gazdasági vezető megbízása alapján kézbesítési és beszerzési feladatokat lát el. 7. Az iskola épületében lévő virágokat locsolja. 8. Az iskolai törölközőket, függönyöket, egyéb textíliákat tisztántartja, kimossa. 9. Gondoskodik a szőnyegek porszívózásáról, tisztántartásáról. 10. Munkavégzése során köteles az iskola által biztosított munka és védőfelszereléseket használni, a munkavédelmi előírásokat szigorúan betartani. 11. A hatályos jogszabályok alapján minden olyan feladatot köteles ellátni munkakörében, illetve azon kívül is, mellyel munkahelyi vezetői megbízzák.

A tagintézményekkel és telephelyekkel való kapcsolattartás rendje

12./

 Az intézménynek a tagintézménnyel/telephellyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania.  A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmény/telephelyi munkaközösségi vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. 

Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt/telephelyet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény/telephely is megfelelő súlyt kapjon.

 A tagintézmény/telephely vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.  Az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettes az ellenőrzési terv alapján – szükség szerint azon túl is – látogatják a telephelyet, valamint személyesen és telefonon kapcsolatot tartanak a telephely vezetőjével és az ott dolgozó pedagógusokkal.

A kapcsolattartás formái: 

személyes megbeszélés, tájékoztatás,



telefonos egyeztetés, jelzés,



írásos tájékoztatás,



értekezlet,



a tagintézmény (telephely) ellenőrzése, stb.

 Az értekezletek közötti időszakban felmerülő és a tagintézményekben, telephelyeken folyó munka irányításához szükséges szakmai és egyéb információkról az


39.


igazgató és az igazgatóhelyettes közvetlen tájékoztatást adnak a tagintézmény-vezetőknek és telephelyvezetőknek.  A tagintézmény-vezető illetve a telephelyvezető gondoskodik arról, hogy a tanulókat érintő tájékoztatások időben jussanak el az érintettekhez. 

13./ Az igazgató, az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézményvezetők helyettesítésére vonatkozó további előírások  A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézményvezetők helyett.  A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott.  A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.  Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti.  Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább egyhetes, folyamatos távollét.  Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű, vagy a tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén a helyettesítést az arra kijelölt (lásd: táblázat) személy látja el.  adhat.

Az igazgató a vezetők egyidejű akadályoztatásakor eseti jelleggel is megbízást

 intézkedik.

Az igazgatóhelyettes egy hetet meghaladó helyettesítéséről az igazgató

Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése (beosztása), akit helyettesíteni kell Igazgató Igazgatóhelyettes Szolfézs tanszakvezető

A helyettesítő megnevezése (beosztás, munkakör) Igazgatóhelyettes Szolfézs tanszakvezető Vegyes-tanszakvezető

A tagintézmény-vezető helyettesítésének rendje A vezető megnevezése (beosztása), akit helyettesíteni kell Tagintézmény-vezető Tanszakvezető


A helyettesítő megnevezése (beosztás, munkakör) Tanszakvezető Szakos tanár

40.


14./ Értekezletek Az igazgató által – a tanév rendjére vonatkozó jogszabály figyelembevételével – meghatározott időpontban kell az alábbi értekezleteket összehívni és megtartani. Az értekezletek összehívásáról az igazgató köteles gondoskodni. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát irattárba kell helyezni. A jegyzőkönyvbe a nevelőtestület tagjai, valamint a jogszabály által erre feljogosított ellenőrzést végző személyek jogosultak betekinteni. A jegyzőkönyvet az iskolatitkár vezeti, és két fő tanár írja alá hitelesítőként. A tagintézményekben kihelyezett értekezletek (tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, nevelőtestületi, egyéb) tarthatók, melyről az igazgató dönt. Tanévnyitó értekezlet Az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten dönt az éves munkaterv elfogadásáról. Félévzáró értekezlet Az igazgató vagy általános helyettese, illetve a tagintézmény vezetője elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet Az igazgató - az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Nevelő-testületi értekezlet Az igazgató nevelő-testületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő közlésével intézkedik. A nevelő-testületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. (rendkívüli ülés) Nevelő-testületi értekezlet összehívását a szülői munkaközösség, is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelő-testületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. Az értekezleten résztvevőknek titoktartási kötelezettségük van. Az alkalmazotti értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti, kivéve, ha a fenntartó az intézményvezetői megbízáshoz kér véleményt. Ilyenkor az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők valamint a fenntartó készíti elő az értekezletet.


41.


15./ A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hozhat létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója és helyettese, változó tagjai: az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást.

16./ A pedagógusok oktató - nevelő munkájának általános szempontjai és irányelvei A zenepedagógus egy közösség tagja, mely arra hivatott, hogy a szép, a művészetek befogadására, megértésére, művelésére nevelje a növendékeit. Ezért viselkedésével iskolán kívül és belül mutasson példát, oktató-nevelő munkájával alapozza meg egy zenekedvelő réteg kinevelődését.  Az iskolában az oktató-nevelő munkát az iskola Pedagógiai Programjában és a Helyi tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A tervezés egy tanévre történik.  Követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét, és ennek megfelelően állítsa fel a követelményeket. Ezért az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztani.  A zenei, művészeti nevelés az általános nevelésnek fontos része, azonban figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskolai növendékek legnagyobb része nem lesz hivatásos művész, hanem a jó nevelőmunka alapján a zenét, művészeteket szerető, értő egyén. Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a művészeteket. A táncművészet területén szintén az elsődleges feladata az intézménynek az amatőrképzés.  Törekedni kell arra, hogy olyan feladatokat kapjanak a tanulók, amelyek fejlesztik művészi ízlésüket.  A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályákra készülő tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartani a tanszakvezetőkkel, a szaktanácsadóval, az illetékes művészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és felvételi követelményeket. Az utolsó éves, művészeti pályára, illetve a tovább tanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához meg kell adni minden segítséget.  A főtárgy tanára igyekezzen figyelemmel kísérni növendékei szolfézs, kamarazenei zeneirodalmi fejlődését és iskolai (közismereti) előmenetelét.  A tanár óráit köteles pontosan és felkészülten megtartani, a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással, kellő időben előkészíteni.  Az iskolában a tanár csak az iskola növendékeit oktathatja. Ez alól az igazgató jogosult felmentést adni.


42.


 A tanár akadályoztatását a lehető legrövidebb időn belül köteles jelezni az igazgatónak, annak el nem érése esetén a helyettesnek.  A tagintézmények esetén betegség vagy más akadályoztatás miatt a tanár köteles először a tagintézmény-vezetőt, telephelyek esetén pedig az igazgatót, vagy a közvetlen irányításáért felelős tagintézmény-vezetőt és saját tanítási helyét értesíteni.  A tanárok tanítás időpontjában, a növendéklétszám alakulásában történő változásokat kötelesek a legrövidebb időn belül az iskola vezetésének bejelenteni.  A tanár adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni. (anyakönyv, beírási napló, összesítő, tanulmányi értesítő, ellenőrző, napló, bizonyítvány, nyilatkozatok kitöltetése a tanulók szüleivel)  Felel a használatában lévő tanterem berendezési tárgyaiért.  A tanár az igazgató előzetes engedélyével jogosult az iskolában kamarazenei, vagy társas zenei csoportot, énekkart, vagy zenekart szervezni.  A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanár a szülők részére fogadóórát köteles tartani.  A tanulókat érintő, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, aláírást a tanár köteles ellenőrizni.  A tanár mind elméleti, mind hangszeres ismereteit köteles fejleszteni, továbbképzéseken a törvényben előírt módon részt venni. Az iskola ennek megfelelően elkészíti a továbbképzési és beiskolázási tervét.  A tanítási órák zavartalansága érdekében a szülő kizárólagosan az igazgató adott esetben a szaktanár - engedélyével látogathatja gyermeke óráit.

17./

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

 A művészeti nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.  A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösség által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzéseinek ütemtervét az igazgató hagyja jóvá. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek az igazgatónál az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezetők, a tanszakvezetők, illetve a szülői szervezet. A rendkívüli ellenőrzés elrendelésére az igazgató jogosult.  A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes a tagintézmény-vezetők, a tanszakvezetők a saját tanszakaikon. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők munkáját. Az ellenőrzés egyik eszköze a beszámoltatás. Szervezeti és Működési Szabályzat

43.


18./ Az iskolai oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének folyamata Az ellenőrzés célja a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kellene a célokból és a tervekből kiindulva. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelőoktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben megtörténjen, a hozzájuk vezető okok feltárásra kerüljenek, másrészt fokozódjon a munka hatékonysága. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. Az igazgató ellenőrzési feladatokkal láthat el bármely iskolai alkalmazottat. A belső ellenőrzésekkor az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a munkaközösség-vezetők. Az iskola minden dolgozója felelős a saját területén végzett tevékenységéért. A belső ellenőrzési tevékenység feladata: biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű információt az oktatási-nevelési intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseiről és annak színvonaláról; jelezze az igazgató számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait; segítse a vezetőt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában; biztosítsa az intézmény törvényes működését – a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belső szabályzatokban foglalt előírásoknak, követelményeknek is.

Az ellenőrzési típusok Tárgya szerint: az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenőrzés; az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló cél-ellenőrzés; több helyszínt vagy személyt érintő, de azonos témára irányuló téma-ellenőrzés; egy már korábban lefolytatott ellenőrzés intézkedéseinek végrehajtását, azok eredményességét vizsgáló utóellenőrzés.

Tartalma szerint: Pedagógiai ellenőrzés Gazdálkodási ellenőrzés Ügyviteli ellenőrzés Törvényességi ellenőrzés Munkajogi ellenőrzés Tanügy-igazgatási ellenőrzés Időpont szerint: a végrehajtást megelőző előzetes ellenőrzés, a munka végzésével párhuzamosan történő egyidejű ellenőrzés, a munkát követő összegző vagy utólagos ellenőrzés.


44.


Megszervezése szerint: munkafolyamatba épített ellenőrzés (ha egy vagy több hibás munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység), munkafolyamatot követő ellenőrzés. Gyakorisága szerint: folyamatos, időszaki, eseti. Iránya, kiterjesztése szerint: teljes körű, szúrópróba-szerű.

A vezetők ellenőrző tevékenysége Igazgatói ellenőrzés Az intézmény vezetőjének, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: hogyan teljesíti az iskola oktatási-nevelési feladatait; a nevelőtestület követi-e a Pedagógiai programban rögzített elveket; a tantervi követelményeknek megfelelően és hatékonyan folyik-e az oktatás; Házirend, SZMSZ, Munkaköri leírásokban foglaltak és az egyéb belső szabályzatok betartásának ellenőrzése; tulajdon védelme; észszerű gazdálkodás; munkaidő pontos betartása; pályakezdő és új kollégák munkájának figyelemmel kísérése. Az ellenőrzés típusai: pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése; időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések; tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Az ellenőrzés formái: óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése; beszámoltatás; eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, bemutatók); helyszíni ellenőrzések.


45.


Az ellenőrzés színterei: tanórához és pedagógiai tevékenységhez kapcsolódóan: óralátogatás dokumentumok ellenőrzése taneszköz, tankönyv( kották) kiválasztása és felhasználása rendezvények, ünnepségek könyvtár verseny iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatok: intézmények (középiskolák, általános iskolák, óvodák, művelődési ház, színház, múzeum, könyvtár) fogadó órák, szülői értekezletek tanulmányi kirándulások, zenei táborok minőségfejlesztés: értékelés mérések, vizsgálatok partneri elégedettségmérés belső szabályozók betartásának ellenőrzése tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűdvizsgálat pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások: szociális érzékenység empátia bánásmód egyéb: továbbtanulás a házirend betartása tanítás nélküli munkanapok felhasználása továbbképzésen való részvétel ellenőrzése

A tanóra ellenőrzése A hatékony, tantervi követelmények szerinti oktatás ellenőrzése az óralátogatásokon, növendék hangversenyeken és a vizsgákon szerzett tapasztalatokon keresztül történik. Az elvárt szint a Pedagógiai programban rögzített követelményrendszer. Óralátogatáson részt vehet az intézmény vezetése, a szaktanárok, valamint az, akinek ezt az igazgató engedélyezte. Amennyiben az igazgató rendeli el az óralátogatást, annak időpontját a megbízott, és ellenőrzésre jogosult előzetesen közli az érintett szaktanárral. Amennyiben az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, lehet előre nem közölt ellenőrzést is végezni. A tanév folyamán tervezett óralátogatásokat a munkatervben kell rögzíteni. Az osztályzatok megállapítása kizárólag a tanár feladata és joga. Szempontok az óralátogatásokhoz: észreveszik-e a tanárok a kiemelkedő tehetségű növendéket és teremtenek-e számukra a megfelelő tehetségfejlesztéshez lehetőséget;


46.


hogyan foglalkoznak a lemaradókkal, gyenge képességűekkel. A tanórákon a tanár módot teremt-e a felzárkóztatásukra, van-e ezzel kapcsolatban koncepciója; a tanár felismeri-e a tanulók képességeit, különböző adottságaikat, melyekre alapozva segíti őket a magasabb teljesítmény elérésében; a pedagógus magatartásának, a tanulók tevékenységének figyelése; az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezése, a nevelő munkája, egyénisége, karaktere, a tanóra eredményei és az ebből adódó következtetések. Mindezek összefüggésében vizsgálni kell: a tantervi követelmények teljesítésének szintje mit mutat; a tananyag terjedelme és jellege összhangban volt-e a tanulók életkori sajátosságaival; a tananyag alkalmas volt-e a jártasságok és készségek kialakítására és a képességek fejlesztésére; a tanulók elsajátították-e a szükséges készségeket és ismereteket; mi volt a jelentősége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából; megfelelő volt-e az óra tartalma szakmai szempontból; hogyan alkalmazta a tanár a korszerű pedagógiai technikákat; helyesen határozta-e meg az óra oktató-nevelő célját, elérte-e a kitűzött célt; milyen volt az óra céljának tudatosítása; érvényesül-e a tanár vezető szerepe; hogyan segítette a tanóra a tanuló személyiségének fejlesztését; milyen volt a bemutatás és a szemléltetés; hogyan tagolta a nevelő az új anyagot, hogyan szervezte meg a tanulók órai munkáját; milyen a magatartása, hogyan reagál a tanórán előforduló jelenségekre; csoportos oktatás esetén milyen a frontális, csoportos és az egyéni tanulás szerepe, aránya, van-e kialakult munkarend, ez célszerű-e vagy csak formális; milyen volt az óra technikai szervezése, a tanár időbeosztása; ki tudták-e használni a tanóra minden percét munkára, nem végzett-e felesleges munkát a pedagógus, milyenek az érzelmi megnyilvánulások az órán; általában milyen volt a gyakorlás, érvényesült-e a fokozatosság, a változatosság, a tanulók egyéni képességeihez való igazodás elve; hogyan történik az audióvizuális eszközök és rendszerek, ismerethordozók felhasználása, megfelelő volt-e didaktikai szerepük, célszerű volt-e felhasználásuk, mindez együttesen segítette-e a tanulókban a szilárd készségek kialakulását; a nevelő meggyőződött-e a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről; milyen formája volt az ellenőrzésnek; az ellenőrzésből kapott információkat hogyan hasznosította a tanár; vannak-e kialakult normái az értékelésre, helyesek-e ezek; bevonja-e a tanulókat az értékelésbe, gondol-e arra, hogy ennek során helyes szemléletet alakítson ki a követelményekről és ezeket elfogadtassa tanítványaival; indokolja-e az érdemjegyet; értékelése csak osztályzásból áll-e vagy ennél gazdagabb, bővebb; ki tudta-e a tanórát használni a munkára; megfelelő volt-e a tanuló motiválása; hogyan korrigálja a tanulók hibáit. Szervezeti és Működési Szabályzat

47.


A tanórai értékelés esetén figyelembe veendő szempontok a tanulókkal kapcsolatban: neveltség, a gyerekek hozott tudása, képességeik, családi környezetük, az iskola lehetőségei és felszereltsége. Eredmények, következtetések: a tanóra pozitívumai, negatívumai, továbbfejlesztés lehetőségei, tapasztalt hibák (változtatás módja, lehetősége). Az ellenőrzés tapasztalatit a pedagógussal ismertetni kell, amellyel kapcsolatban a pedagógus észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat nevelési értekezleten összegezni és értékelni kell.

Tanügyigazgatási ellenőrzés Tanügyigazgatási ellenőrzés körébe tartozik: órarend megléte és betartása;- elkészíti egyéni foglalkozásnál a szaktanár, csoportos foglalkozásnál a szaktanárok és a tanszakvezető; ellenőrzi: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, igazgató, statisztika szakszerű elkészítése;- készíti: az igazgatóhelyettes a tagintézmény-vezetők felelős közreműködésével, ellenőrzi: az igazgató; munkarend kialakítása;- készíti: az igazgató a tagintézmény-vezetők, betartását ellenőrzi: igazgatóhelyettes; igazgató a tagintézmény-vezetők beiratkozás;-végzi: iskolatitkár, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők; ellenőrzi: igazgató, vizsgák és növendékhangversenyek megszervezése, -végzi: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, ellenőrzi: igazgató, -bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok, -végzi: igazgatóhelyettes, tagintézményvezetők, ellenőrzi: igazgató, bizonyítványnyilvántartás,- végzik: tanárok, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, ellenőrzi: igazgató, munkaköri leírások megléte -felelős: igazgató, meglétét ellenőrzik: tagintézmény-vezetők, székhelyen az iskolatitkár házirend betartása; -ellenőrzi: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, igazgató, SZMSZ. Nyomtatványok ellenőrzése: 1. Beírási napló – vezeti: iskolatitkár, igazgatóhelyettes, ellenőrzi: tagintézmény-vezető, igazgató 2. Tájékoztató füzet – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes, igazgató; 3. Egyéni foglalkozási napló – vezetik: tanárok, ellenőrzi: tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettes, igazgató 4. Csoportos foglalkozási napló – vezetik: tanárok: ellenőrzi: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, igazgató 5. Tantárgyfelosztás – készíti: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, ellenőrzi: igazgató


48.


6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről – készítik: a tanárok, iskolatitkár, ellenőrzik: székhelyen az iskolatitkár, igazgatóhelyettes, igazgató; tagintézmények, telephelyek esetében a tagintézmény-vezetők, Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény – vezetik: tanárok, ellenőrzik: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap – vezeti: szaktanárok, iskolatitkárok, ellenőrzik: igazgató, tagintézmény-vezetők Javítóvizsga-jegyzőkönyv – vezeti: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, ellenőrzi: igazgató Jegyzőkönyv a vizsgához – vezetik: tanárok, igazgatóhelyettes, ellenőrzik: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, Jelenléti ív, osztályozóív a vizsgához– vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről – vezeti: tagintézmény-vezetők, igazgató Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről – vezeti: tagintézmény-vezetők, igazgató Bizonyítványkönyv (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, – szerint) – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató, tagintézmény-vezető; Törzslap külív, belív (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet – szerint) – vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők,

A tanügyigazgatási ellenőrzés naplók esetében havonta történik, statisztika elkészítése október 15-ig. Anyakönyvek és beírási naplók ellenőrzése tanév elején, félévkor és évvégén, órarend, ellenőrző és napló esetében pedig óralátogatáskor történik. A beiratkozásra az előző tanév utolsó hetében kerül sor, a pótbeiratkozás szeptember 10.-ig tart. A beiratkozás során az adminisztráció vezetését az iskolatitkár, a munkaközösség-vezető vagy az igazgató és a helyettese valamint a tagintézmény-vezetők végzik. A bizonyítványokat tanév elején kell beszedni, felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a tagintézményvezetők. Tanév végén a bizonyítványok helyes kitöltéséért felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az igazgató és helyettese valamint a tagintézmény-vezetők. Adatszolgáltatásért felelősek a szaktanárok, a nyilvántartás vezetése az iskolatitkár feladata, ellenőrzi az igazgató és helyettese valamint a tagintézmény-vezetők. Munkaköri leírások előkészítésében felelőssek a tagintézmények és telephelyek esetében a tagintézmény-vezetők, székhely esetében az iskolatitkár, elkészítése az igazgató feladata, folyamatosan ellenőrzi aktualitásukat és szükség szerint változtat ezeken. A házirend és az SZMSZ elkészítése az igazgató feladata, a nevelő-testület fogadja el, meglétéért és jogszerűségéért az igazgató felel. Az igazgató, illetve a nevelő-testület szükség szerint kezdeményezheti a változtatásokat.

A munkáltató további ellenőrzési feladatai Munkáltatói feladatok körébe tartozik: a kinevezési okmányok jogszerűségének ellenőrzése, ezen belül a besorolások, átsorolások, kinevezésmódosítások, munkaviszony megszüntetése, jubileumi jutalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek, munkaidő pontos betartatása, munkarend kialakítása és betartatása. A feladat az igazgató hatásköre. Az ellenőrzés folyamatos.


49.


A pályakezdők és új kollégák segítése az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők, és a munkaközösség-vezető feladata. Ellenőrzi az igazgató.

Gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatok Iskolánk részben önállóan gazdálkodó intézmény. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a ceglédi Bem József Műszaki Szakközép- és Szakiskola gazdasági csoportja végzi. A gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztásról és felelősségvállalás rendjéről kötött megállapodást a melléklet tartalmazza. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok körébe tartozik: szakleltárak vezetése; túlóra- és helyettesítéselszámolás készítése; szabadság- és távolmaradás-jelentés készítése; beszerzések. A feladatot az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők végzik. Az ellenőrzés az igazgató feladata, mely a leltár esetén évente, túlóra, helyettesítés, távolmaradás esetén havonta történik, a beszerzésekkel kapcsolatban folyamatos. A tandíjak és térítési díjak beszedését és a számlák kiállítását a tanárok és az iskolatitkár végezheti, ellenőrzik az iskolatitkár és a helyettes, valamint tagintézményekben és telephelyek esetében a tagintézmény-vezetők félévkor és a beíratkozási időszak végén.

Egyéb ellenőrzési feladatok Egyéb ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok: munka-, tűz- és vagyonvédelem; rendszeres üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása; tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése; tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar tisztasága; továbbtanulás. Tűz-, munka- és vagyonvédelmi oktatáson a dolgozók tanév elején vesznek részt, ezt aláírásukkal igazolják. Felelős az igazgató. Az üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása az igazgató feladata. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a teljes alkalmazotti közösség felel. A szaktanároknak a tanév elején tájékoztatniuk kell a növendékeket a házirendben foglaltakról. Az alkalmazottaknak a tanév folyamán figyelemmel kell kísérniük az iskola épületének és eszközeinek állapotát. Amennyiben olyan változást észlelnek, amely lehetőséget teremt balesetek előfordulására, azt azonnal kötelesek jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének vagy adott esetben a tagintézmény-vezetőnek, akik ennek elhárításáról azonnal kötelesek intézkedni. Az alkalmazottak a munkahelyen tartózkodásuk közben kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni az iskolában tartózkodó növendékek magatartását és tevékenységét, szükség esetén, a baleset elkerülése érdekében, kellő gondossággal és pedagógiai szakértelemmel eljárni. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, és felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, megóvásáért.


50.


Az épületek tisztán tartásáért a takarítónők a felelősek. Munkájukat folyamatosan ellenőrzi az igazgató és helyettese, valamint a tagintézmény-vezetők. Az iskolák épületeinek tisztaságára az alkalmazottaknak és a növendékeknek egyaránt ügyelniük és figyelniük kell.A nem megfelelő tisztaságot jelenteniük kell az igazgatónak, adott esetben a tagintézmény-vezetőknek. A továbbtanulási szándék felmerüléséről a tanárok értesítik az igazgatót, aki a szükséges szervezési feladatokat ellátja. A növendék kellő haladásáról az érintett szaktanároknak folyamatosan kell tájékoztatniuk az igazgatót és helyettesét adott esetekben a tagintézmény vezetőt. A szülői értekezletek összehívásáért, megtartásáért felelősek: a szaktanárok, a munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők. Ellenőrzi: igazgató. A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a rendszeresített vezetők megbeszélésen írásban és szóban adnak tájékoztatást az igazgatónak.  A tanórai ellenőrzés szakmai munkára vonatkozó tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.  Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét az intézmény vezetője kezdeményezi.  A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

19./ Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja  Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató, valamint a helyileg adott esetekben a tagintézmény-vezetők képviselik. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartják a kapcsolatot a külső szervezetekkel, szervekkel.  Az iskolai könyvtár kapcsolatait a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten pedig az igazgató.  A művészeti szakközépiskolákkal való kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban részt vesznek az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a tanárok is.  A települések közművelődési intézményeivel, általános iskoláival, óvodáival az intézmény a tagintézményeivel és telephelyeivel együtt közvetlen és szoros kapcsolatot épít ki és gondoz mind a székhelyen, mind a tagintézmények településein, valamint a telephelyek településein egyaránt.  Az igazgató feladata, hogy az intézmény számára megfelelő, jó kapcsolatot építsen ki az országosan működő zeneművészek szakszervezetének képviselőivel, tartsa a kapcsolatot a szükséges feladatok ellátása végett az Oktatási Hivatallal és együttműködjön az igazgatók szakmai munkaközösségének tagjaival.


51.


III. RÉSZ

MŰKÖDÉSI REND 1./ Az iskola nyitva tartása, és létesítményeinek használata 1.1.

Székhelyre, tagintézményekre, és telephelyekre vonatkozó rend

1.1.1. A ceglédi székhelyen lévő intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig de. 11 órától este 20 óráig tart nyitva, mely időszak alatt portaszolgálat működik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az iskolában folyó oktatás – szükség esetén – szombat délelőttre (8-13 óráig) is kiterjedhet. Ebben az esetben portai ügyeletet kell tartani. Az épületeibe belépő szülőket, illetőleg látogatókat az irodához kell kísérni, melyről a portaszolgálat keretében kell gondoskodni. A hivatalos ügyek intézése a gazdasági irodákban történik 11-15 óra között. Tanítási időben az igazgató, illetve helyettese közül - lehetőség szerint - legalább egy főnek az iskola épületében kell tartózkodnia. Ameddig tanuló tartózkodik az iskolában, legalább egy fő tanárnak az iskola épületében kell tartózkodnia. A fentiek megszervezése az igazgatóhelyettes feladata. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, valamint a vezető távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel. A székhelyen (Cegléd, Kút u.2.) a biztonsági berendezést azok a személyek kezelik, akik az iskola bejárati kulcsával rendelkeznek. A székhelyen a zeneiskolához bejárati ajtó kulcsot kizárólag az igazgató tudtával és engedélyezésével kaphat az iskola dolgozója, melyről a gazdasági ügyintéző külön füzetben nyilvántartást vezet. Irodákhoz kulcsot csak az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár, valamint a két takarítónő kap. A székhelyen a zeneiskola bejárati ajtajához kapott kulcsot az igazgató tudta nélkül másoltatni tilos. A termek ajtaját tanítás után be kell zárni, és a terem kulcsát a portán lévő szekrényben kell elhelyezni. Hétvégén illetve munkaszüneti napon, amikor portai szolgálat nem működik, az intézmény bezárásáról és riasztásról az a dolgozó köteles gondoskodni, aki a bejárati ajtót kinyitotta. Akkor, amikor portaszolgálat nem működik, a bejárati ajtót folyamatosan zárva kell tartani.


52.


Az intézményből az utolsó távozónak, az épületet áramtalanítania kell, a porta ajtaját be kell zárnia, és a riasztót be kell kapcsolnia, majd a bejárati ajtót (alsó- és felső zárját) zárnia kell. A négy ceglédi telephelyen – Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda (2700 Cegléd, Szabadság tér 4.); Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda (2700 Cegléd, Pesti út 2.); Táncsics Mihály Általános Iskola (2700 Cegléd, Eötvös tér 8.); Várkonyi István Általános Iskola (2700 Cegléd, Széchenyi út 14/d); – az általános iskolákban folyik a tanítás, a helyi általános iskola igazgatója által kijelölt tantermekben. Az iskolák nyitva tartásához alkalmazkodnak a zeneórák. A telephelyeken kizárólagosan a szolfézs tantárgy oktatása történik. 1.1.2. Az albertirsai tagintézmény szorgalmi időben általában hétfőtől péntekig 10 órától 20 óráig, szombaton 8 órától 17 óráig tart a tanítás. Az aktuális órarend figyelembevételével, a tagintézmény-vezető utasítására ettől el lehet térni. Az albertirsai telephelyen (Albertirsa, Pesti út 110.) az általános iskolában folyik az oktatás. Az általános iskola 7.30-tól 18 óráig tart nyitva. A tagintézményt vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető ad engedélyt. A tanítás 12 órától kezdődik. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások a kötelező órák megtartása után szervezhetők. A művészeti iskolában biztonsági berendezés működik. A biztonsági berendezés működtetésének felelőse a tagintézmény-vezető. A helyi gazdasági ügyintéző vezeti a kulcsnyilvántartást. 1.1.3. A monori tagintézmény szorgalmi időben általában hétfőtől péntekig 10 órától 20 óráig, szombaton 8 órától 17 óráig tart nyitva. Az aktuális órarend figyelembevételével, a tagintézmény-vezető utasítására ettől el lehet térni. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető ad engedélyt. A tanítás 12 órától kezdődik. A hivatalos ügyek intézése a gazdasági irodában történik 12-16.-ig. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások a kötelező órák megtartása után szervezhetők. Aki utolsónak távozik a zeneiskola épületéből, bezárja a lengőajtót, és a tagintézmény-vezető által megbízott személy bekapcsolja a riasztó berendezést. A helyi iskolatitkár vezeti a kulcsnyilvántartást. A pilisi telephelyen az intézmény 7.30-tól 20 óráig tart nyitva. A pilisi telephelyen a helyi munkaközösség-vezető, valamint a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézményben folyó oktatás rendjéért. A biztonsági berendezés bekapcsolásáért az a zenetanár a felelős, aki az épületet az utolsónak hagyja el és zárja. A munkaközösség vezetője kulcsnyilvántartást vezet.


53.


Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a helyi munkaközösség vezetője ad engedélyt. 1.1.4. A dabasi tagintézmény szorgalmi időben hétfőtől – péntekig, reggel 8 órától – 19.30 óráig (a napi órarendtől függően) tart nyitva. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a helyi tagintézmény-vezető ad engedélyt. A tanítás 12 órától kezdődik. Az iskolában folyó szakoktatás – szükség esetén – szombat délelőttre is kiterjedhet (8-15 óráig). Erre eseti jelleggel a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8-16 óra között. Biztonsági berendezés: A tagintézmény épületében lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelik, akik az iskola bejárati kulcsaival rendelkeznek. Az iskolatitkár a kulcsnyilvántartásban köteles vezetni az iskola bejárati kulcsaival rendelkező személyek névsorát. Ócsán a Bajcsy- Zs.u. 46-48. telephelyen a helyi szokásokhoz igazodva folyik a tanítás, a helyi művelődési központ nyitva tartása és zárása a mérvadó. Az Ócsa, Bajcsy-Zs u.29. alatti telephelyen az ütő szakos tanár nyitja és zárja a tanításra kijelölt helységet. 1.1.5. A nagykátai tagintézmény a szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 órától 20 óráig, szombaton 7.30 órától 15 óráig tart nyitva. Az aktuális órarend figyelembevételével ettől el lehet térni a tagintézmény-vezető engedélyével. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető ad engedélyt. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások itt is a kötelező órák megtartása után szervezhetők. A iskolában biztonsági berendezés működik. A biztonsági berendezés működtetésének felelőse a helyi tagintézmény-vezető. Az iskolatitkár a kulcsnyilvántartásban köteles vezetni az iskola bejárati kulcsaival rendelkező személyek névsorát. A tápiószelei telephelyen az általános iskola, ahol a zeneoktatás folyik, általában 12-től 20 óráig tart nyitva. A helyi szokásokhoz igazodik a zenetanítás, az általános iskola nyitva tartását és zárását figyelembe véve.

1.2.

Általánosan, minden iskolánkra vonatkozó rend

A gazdasági irodák tanítási szünetekben az igazgató által meghatározott munkarend szerint működnek, melyről az igazgató köteles az érintetteket és az érdekelteket tájékoztatni. Az iskolák a tanítási szünetekben zárva tartanak. A nyitva tartási időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületekben. Egyéb esetekben (például rendezvény esetén) az épületben való tartózkodásra az igazgató, tagintézményeknél a tagintézmény-vezető adhat egyedi engedélyt.


54.


Bármely rendkívüli eseményt az iskola dolgozója köteles az igazgatónak, igazgatóhelyettesnek, adott esetekben a tagintézmény-vezetőnek jelezni, és az a szükséges intézkedést köteles megtenni. Az iskolák létesítményeit, helyiségeit állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

rendeltetésüknek

megfelelően

az

Tanítási idő alatt a tanár az iskolák épületét még abban az esetben sem hagyhatja el, ha tanulója hiányzik. A tanítási idő alatt a tanár az iskolák épületét csak kivételes esetben – igazgatói, vagy az igazgató távolléte esetén igazgatóhelyettesi, tagintézményeknél a tagintézményvezető engedéllyel– hagyhatja el. Az iskolában történt bármely rendkívüli eseményt (baleset, tűzeset, lopás, bombariadó, stb.) az illetékes hatóságnak a legrövidebb időn belül köteles az észlelő személy jelenteni és erről az igazgatót is tájékoztatni. Az intézmény valamennyi dolgozója jelenléti ívet köteles vezetni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskolák rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékosságért, a tűz- és betartásáért.

balesetvédelem,

valamint

munkavédelmi

szabályok

A tanulók az intézmények létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg. Az iskolában történt baleset esetén a balesetet szenvedett tanuló szüleit is haladéktalanul értesíteni kell. A baleset körülményeit az igazgató saját hatáskörében is köteles kivizsgálni. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21.-től kezdődik és augusztus 31.-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. Az iskola működésének részletes szabályait a Házirend tartalmazza.

2./ A vezetők benntartózkodása Az intézmények működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint történik:


55.


 Az intézmény nyitvatartási idején belül a székhelyen és a tagintézményekben délelőtt 10 óra és du. 18 óra között az igazgató vagy helyettese, valamint a tagintézmények esetében a vezetőknek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők helyettesítése a korábban megállapított rend szerint történik. Az esti órákban (18.00 óra után) a szervezett foglalkozást tartó pedagógus/pedagógusok felel/nek az intézmény rendjéért. A telephelyen a munkaközösségi vezető, valamint a szervezett foglalkozást tartó pedagógus/pedagógusok felel/nek az intézmény rendjéért.  A vezetők intézményben való tartózkodásának pontos idejét, részletes ügyeleti rendjüket minden tanév elején, az intézmény éves munkatervében határozzuk meg. Részletes ügyeleti rendünket minden tanév elején a munkarendhez igazodva hozzuk nyilvánosságra.

3./ A könyvtár-használatok alapelvei, könyvtári SzMSz-ek és szakértői vélemény:  A székhely, és a tagintézmények a saját könyvtári állományukkal jogosultak rendelkezni. A tápiószelei telephely, a nagykátai tagintézmény-vezetőtől, a pilisi telephely a monori tagintézmény-vezetőtől, az ócsai telephely a dabasi tagintézményvezetőtől írásban kérheti a helyi könyvtári állomány használatát. Indokolt írásbeli kérelemre az igazgató esetileg engedélyezheti a különböző tagintézmények könyvtárai közti kölcsönzést. 

A könyvtárak az alábbi időpontban tartanak nyitva: Hétfötől-Péntekig 10-14 óra között.

A művészetoktatási iskola könyvtárhasználati szabályzattal rendelkezik.

3.1

AZ ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZÉKHELYÉNEK KÖNYVTÁRI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (2700 Cegléd, Kút u. 2.) könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban szabályoztuk. A Zeneiskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti Működési Szabályzatának mellékletét képezi. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, az alapfokú művészetoktatás nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.


56.


1.

Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai

Az intézmény könyvtárának az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia:       

2

az iskolai könyvtár állományának gyarapítását a költségvetési terv lehetőségéhez mérten végzi, a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 10 napon belül bevételezi, és leltárba veszi, naprakészen vezeti az egyedi leltárt tartalmazó könyvet, az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált, vagy a használó által elvesztett dokumentumokat az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon évente végzi. a könyvtári állományt a leltári kották és könyvek alapján tartja karban, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. A zeneiskolai könyvtár használata A zeneiskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. A zeneiskolai könyvtár használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni:

 A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással az iskolai munkához kapcsolódó dokumentum felkutatásában.  A könyvtárhasználó részére a megfelelő dokumentumot kell ajánlani és az ilyen igényét kölcsönzés biztosításával kielégíteni.  Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés útján azt biztosítani.  A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni.  A kikölcsönzött dokumentumokról - a kiadástól a visszavételig- nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott dokumentumokat írásbeli felszólítással kell a könyvtár állományába visszajuttatni. 3.

A zeneiskolai könyvtár gazdálkodása A zeneiskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni.

4.

A zeneiskolai könyvtár állománybavételének munkafolyamata

A zeneiskolai könyvtár állománybavétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 4.1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem


57.


szabad. Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot vagy hangzóanyagot leltárba kell venni. 4.2. Bélyegzés A zeneiskolai könyvtár állományába tartozó minden hangzóanyagot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni.

dokumentumot

és

4.3. Nyilvántartásba vétel A zeneiskolai könyvtári állományába tartozó minden dokumentum és hangzóanyag egyedi nyilvántartásba kerül. 5.

A könyvtári állomány védelme

 A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell.  Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról. a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról.  A dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége.  Gondoskodni kell a dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1./ Jogok és kötelezettségek  Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják.  A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól a személyi igazolványa adatai alapján: név, lakcíme, telefonszáma, növendékek esetén a szaktanáruk neve (a diákok egyéb személyes adatait a szaktanárok is vezetik a haladási naplóban).  A könyvtár személyes adtok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni.  A könyvtáros a beiratkozó adatait a beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. 2./ A könyvtár szolgáltatásai 

Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe:

2.1. A könyvtár állományának helybenhasználata: kézikönyvtári dokumentumok, audiovizuális információhordozók.


58.


A csak helyben használható dokumentumokat a tanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2. Kölcsönzés A könyvtárban az adott időpontban nem található dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. 3./ A kölcsönzés szabályai  A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: kölcsönözhetők, részlegesen kölcsönözhetők, csak helyben használhatók.  Egy használó egyidejűleg korlátlan számú dokumentumot kölcsönözhet.  A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama egy tanítási év. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 4./ A zeneiskolai könyvtár nyitvatartási rendje: A zeneiskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 1./ A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait megbízási szerződéssel (polgárjogi) látja el. 2./ A könyvtáros feladatai 2.1. Általános feladatok a) ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, b) tanév végén tájékoztatja a tantestületet a könyvtárhasználók könyvtárhasználatáról, c) figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását, d) részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában. 2.2. Szakmai feladatok Teljes szakmai felelőséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint: a) segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával, b) a megrendelésekről, azok teljesítéséről nyilvántartást vezet, c) tájékozódik a megjelenő kiadványokról,


59.


d) állománybavételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat nyilvántartásba veszi, e) a nyilvántartásokat naprakészen vezeti, f) rendszeresen évente állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást is ellenőrzi, g) gondoskodik az állomány védelméről, h) végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját. 2.3. Egyéb feladat Részt vesz a iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására. 3./ A könyvtáros munkaideje A Kjt-ben meghatározottak szerint. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1./ Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának melléklete a Gyűjtőköri Szabályzat, melyek az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezik. 3./ Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása az iskola igazgatójának a feladata. 5./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni:  könyvtárban  az igazgatói titkárságon  egyéb.

KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolát, mint székhelyet 1951-ben alapította a ceglédi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ Az intézmény gazdálkodása: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézményben a következő hangszeres tanszakokon folyik az oktatás: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, gitár, zongora, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. Vokális tanszak: a magánének. Elméleti tanszakok: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene.


60.


A könyvtár gyűjtőkörét a Gyűjtőköri Szabályzat határozza meg. A Gyűjtőköri Szabályzat elkészítését a 16/1998. (IV. 7.) MKM rendelet szabályozza. 1./ A zeneiskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 1.1. A könyvtár neve: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 2700 Cegléd, Kút u. 2.; 53/311-590 1.3. A könyvtár fenntartójának neve: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 1.4. A könyvtár fenntartójának címe: 2700 Cegléd, Kút u. 2. 1.5. A könyvtár jellege: nem nyilvános könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 1.6. A könyvtár elhelyezése: 2700 Cegléd, Kút u. 2. földszint 1.7. A könyvtár használata: ingyenes 2./ A könyvtár, kottatár helye az iskola Pedagógiai Programjában  A hagyományok ápolása, megismertetése,  A pedagógiai, módszertani irodalom terjesztése,  Irodalom a személyiségfejlesztéshez, a közösségfejlesztéshez, a tehetség, képesség kibontakoztatásához,  A zenei és általános műveltség megalapozása, elmélyítése,  Kottaanyag biztosítása pedagógusoknak, a tanulóknak, az együtteseknek helyi és otthoni használatra. 3./ A zeneiskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja:   

segítse elő az oktató-nevelő munkát /mint tevékenységet/, a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével biztosítsa az új ismereteket.

4./ A zeneiskolai könyvtár feladata 4.1. Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának - mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának - fő feladatai a következők:    

elősegíti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és Pedagógiai Programjában rögzített célok helyi megvalósítását, biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,


61.




részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő - könyvtári tevékenységében.

4.2. Az intézmény zenei könyvtárának állománya   

Kottatár: 10236 db Szakkönyv: 2544 db Hangzóanyagtár: – hanglemez: 1179 db – CD, videó- és magnókazetta: 402 db 2004 decemberében természetes elhasználódás miatt selejtezésre került 44 db kotta. 4.3. Állományelemzés A jelenlegi könyvtári-, kottatári-, CD-állomány alapvetően képes segíteni a Pedagógiai Programban foglaltak megvalósítását. Az utóbbi évek anyagi körülményei azonban – költségvetési lehetőségek szűkössége, az oktatási minisztériumi kottatámogatás megszűnése – nem tették lehetővé a folyamatos fejlesztést (kevés az új zenei könyv, nem elegendő a tanulók számára kölcsönözhető hangszeres iskolák, szolfézs könyvek, egyéb kották példányszáma). Szükséges tehát az állomány bővítése költségvetési és pályázati forrásokból. Aktuális ugyanakkor az elavult anyagok selejtezése. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, mint székhely könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1./ A zeneiskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbiak figyelembevételével gyűjti állományát: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai 1.1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi dokumentumok:  

az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges énekes és hangszeres zenei művek kottái, hangzóanyagai, egyéb zenei irodalom: zenetörténet, zeneelmélet, hangverseny- és operakalauzok,


62.


              

zenei életrajzok, zenei lexikonok, enciklopédiák, monográfiák, kézikönyvek, a tananyaghoz kapcsolódó alap,- és középszintű segédkönyvek, tantervek, módszertani útmutatók, a zeneiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek: pedagógia, pszichológia, zenepedagógia, zeneesztétika alapvető munkái, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, tantárgyi bibliográfiák, felvételi követelményekről készített kiadványok, iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok, folyóiratok, zenei szaklapok, állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye, egyéb: az iskola belső oktatási, szervezeti dokumentumai, iskolatörténeti dokumentumok, az iskola kiadványai.

A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. 1.2. Gyűjtés mélysége

a)           b)     c)

A zeneiskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban. teljesség igényével gyűjti az alapfokú zene,- és művészoktatáshoz szükséges dokumentumokat (kottákat), zenei lexikonokat, a tanagyaghoz kapcsolódó segédkönyveket, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket, felvételi követelményekről készített kiadványokat, iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályokat, oktatással összefüggő statisztikai kiadványokat, kimutatásokat, oktatással kapcsolatos jogszabályokat és azok gyűjteményeit, tanügyigazgatással kapcsolatos szakirodalmakat és jogszabályokat, illetve azok gyűjtemény egyéb. válogatva gyűjti az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: zenei életrajzokat, tantárgyi bibliográfiákat, állománygyarapításához kiadványokat, jegyzékeket, egyéb. A zeneiskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, alap-, közép- és felsőszintű dokumentumokat, anyagokat.


63.


d)

Tartalmi keresztmetszet állományrészek szerint.

A gyűjtés terjedelme és szintjei Példányszám A gyűjtés mélysége Tankönyvtár, kottatár: a tantervi törzsanyagba tartozó tankönyvek, kották, iskolák, etűd és nagy kiemelt teljességgel darabgyűjtemények, a tanulói munkához szükséges könyvek, kották. Kézikönyvtár: a hazai és egyetemes művelődéstörténet, kultúra, alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, általános és szaklexikonok, enciklopédiák alap- és középszinten (pedagógia, pszichológia, néprajz, művészet, zene, irodalom, életrajz), a tananyaghoz kapcsolódó kis válogatva segédkönyvek, fogalomgyűjtemények alap- és középszinten (hangversenykalauzok, operakalauzok, színházi kalauzok, hangszerismereti kézikönyvek), szótárak egy- és többnyelvűek (helyesírási, idegen szavak, stb.) Ismeretközlő irodalom: a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó és azt kiegészítő ismeretterjesztő művek alap- és középszinten, a tananyaghoz közvetve kis- és közepes válogatva kapcsolódó anyagok (például számítástechnikai alapismeretek). Szépirodalom: a tananyaghoz közvetlenül kis erősen válogatva kapcsolódó zenei és szépirodalmi alkotások. Pedagógiai, zenepedagógiai gyűjtemény (a pedagógia, pszichológia, esztétika alapvető munkái, tanári segédkönyvek, módszertani útmutatók, tantárgyi programok, határtudományok összefoglaló kis teljességre törekvően művei, pedagógiai programhoz kapcsolódó szakirodalom, a tehetséggondozás módszertani irodalma) Hivatali segédkönyvtár: az igazgatás, a gazdálkodás, a pénzügyek, a munkaügyek, az ügyvitel körébe tartozó kézikönyvek, kis teljességre törekvően jogszabálygyűjtemények, közoktatás-politikai alapdokumentumok. Könyvtári szakirodalom: a könyvtári munkával kapcsolatos jogszabályok, módszertani kiadványok, kis válogatva segédletek. Iskolatörténeti gyűjtemény: az iskola életére és történetére vonatkozó dokumentumok (pedagógiai program, munkatervek, összegző elemzések, értékelések, pályamunkák, az iskoláról megjelent kis kiemelt teljességgel publikációk, pedagógusok publikációi, az iskolai rendezvények dokumentációi, évkönyvek, az iskola névadójáról szóló források). Időszaki kiadványok (periodikumok, évkönyvek): a kis teljességre törekvően tantervekhez, tantárgyakhoz kapcsolódó Szervezeti és Működési Szabályzat

64.


folyóiratok, módszertani lapok, a tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok, évkönyvek. Nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye (audiovizuális és számítógépes ismerethordozók): a tantervhez kapcsolódó magnókazetták, kis és közepes hanglemezek, cd, dvd-lemezek, videókazetták, oktatócsomagok, szoftverek. Muzeális gyűjtemény (a könyvtár, kottatár állományában lévő XIX. századi, a XX. század kis régebbi évtizedeiből származó kéziratok, bizonyítványok, könyvek, kották, évkönyvek)

válogatva

ajándékozás esetén válogatva

1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a) kották: a zeneiskola tanszakainak megfelelően. b) könyvek és könyvjellegű kiadványok c) folyóirat jellegű kiadványok pedagógiai folyóiratok tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok gazdálkodással kapcsolatos lapok d) egyéb dokumentumok előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései pedagógiai elemzések, értékelések nyomtatványok, prospektusok, plakátok e) audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok hangzó dokumentumok számítástechnikai ismerethordozók A ZENEISKOLAI KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYALAKÍTÁSA Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. A zeneiskolai könyvtár - állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állományapasztás, törlés 3. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 1./ Állománygyarapítás forrásai, mértéke A zeneiskolai könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével gyarapítja állományát.


65.


1.1. Az állománygyarapitás forrásai: a) beszerzés: kiadóktól, könyvkereskedésektől, zeneműboltoktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b) csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumokat, esetleg hangzóanyagot előzetes megállapodás alapján, c) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat vagy hangzóanyagot, d) egyéb: olyan dokumentumokat vagy hangzóanyagot, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke a) a fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével előre kell meghatározni. b) a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 2./ Állományapasztás 2.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha:     

a dokumentum szakmai szempontból elavult, a dokumentum felesleges példánynak minősül, a dokumentum a használat következtében elrongálódott, a dokumentum elveszett, megsemmisült, leltár során hiányként jelentkezett.

2.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése  rendszeres jelleggel évente,  elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 2.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként is a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni.    

A törlési jegyzékben fel kell sorolni a leltári számot, a mű címét, szerzőjét, a dokumentum nyilvántartási értékét, a dokumentum szakjelzetét,


66.




a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat vagy hangzóanyagokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát. 3./ Raktári rend A tájékozódást, az áttekinthetőséget az állomány alábbi elhelyezési rendje biztosítja:    

a könyvek, a hangszeres kották helye a földszinti helyiség, a zenekari kották a 12-es teremben találhatók, szolfézskönyvek helye a 10-es, 20-as terem és a pincei helyiség, CD, lemeztár helye szintén a földszinti helyiség.

4./ Állománygondozás, ellenőrzés 4.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából a lehetőségekhez képest biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését. 4.2. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelezettségből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését a 3/1975. KM-PM számú rendeletben előírtak szerint kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a) az állományt ellenőrizni kell a fent említett rendeletben foglaltak alapján, b) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy sorok kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét.


67.


3.2

AZ ALBERTIRSAI TAGINTÉZMÉNY KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja határozza meg, az ebben megfogalmazott cél- és feladatrendszer nyújtja a kiindulópontot állományalakítási szempontjaihoz. A gyűjtőköri szabályzat tartalmazza az iskolai gyűjtemények felülvizsgálatának, elemzésének módját, a fejlesztés alapelveinek tisztázását. Ez alapján készíthető a gyarapítási terv. Ugyancsak tartalmazza az apasztás alapelveit is. A dokumentumok kiválasztása, kivonása, felhasználása és ennek megtervezése, szervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködésén alapul. 1.

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők



Az iskola

2.

A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból

–

típusa, szerkezete, szakmai profilja, pedagógiai tevékenysége, nevelési és oktatási céljai, helyi tanterve, tantárgyi programjai, módszertani kultúrája, könyvtári, információs szükségletei, az igényelt dokumentumok didaktikai szerepe, a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, a könyvtári környezet, az iskola szociokulturális adottságai.

A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyüjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok a mellékgyűjtőkörbe. Írásos, nyomtatott dokumentumtípusok: az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges énekes és hangszeres zenei művek kottái, a művészetoktatásban használt könyvek, tankönyvek, munkafüzetek, az óravezetés keretében munkáltatóeszközként használatos kézikönyvek, szakkönyvek, szakirodalmak, kották, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó zenetörténeti (tan)könyvek, szakirodalmak, kották, a tananyaghoz kapcsolódó, a különféle tantárgyak oktatását segítő alap- és középszintű segédkönyvek, módszertani kézikönyvek, segédletek, útmutatók, kézi könyvek, folyóiratok, zenei szaklapok, felvételi követelményekről készített kiadványok,


68.


zenei lexikonok, enciklopédiák, monográfiák, zenei életrajzok, egyéb zenei irodalom, tantárgyi bibliográfiák, a pedagógusok ön- és továbbképzését szolgáló szakkönyvek, szakirodalmak, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek: pedagógia, pszichológia, zenepedagógia, zeneesztétika alapvető munkái, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, statisztikai kiadványok, kimutatások, tanügyigazgatással, gazdálkodással, pénzügyekkel, munkaügyekkel, ügyvitellel kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteményei, közoktatáspolitikai alapdokumentumok, a könyvtári, könyvtárosi munka szabványai, szakirodalma, iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, egyebek. Periodikumok: a tanítás-tanulás folyamatába illeszthető szakfolyóiratok, az intézmény működését szolgáló folyóiratok.

zenetudományi

dolgozatok,

Nem nyomtatott dokumentumok: a művészetoktatás hangzó segédanyagai: LP-, MC-, CD-, VHS-, DVD-tár, egyéb információhordozók (oktatócsomagok, szoftverek). A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok: az egyetemi, főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve ha a szabad forgalomba kerülő művek kézikönyvként használhatók; az irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő, szórakoztató, szabadidős olvasmányok; könyvritkaságok, régi könyvek (kivéve az iskola történetére vonatkozó, az iskolában tárolt muzeális gyűjtemény); a felsőoktatás és képzés problémáival foglalkozó művek; az oktatott tárgyak (művészeti ágak) körébe nem tartozó szaktudományi demonstrációs anyag. 3.

A gyűjtés szintje és mélysége

Az alapfokú művészetoktatási intézmények könyvtárainak gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Kiemelten gyűjtendők a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában szereplő tananyaghoz kapcsolódó kiadványok.


69.


A következő táblázatok az állományegységek különböző területeinek gyűjtési szintjét és mélységét sorolják fel. a. Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Az alapfokú művészetoktatás tantervében levő művek, irodalom

A gyűjtés mélysége Kiemelten, a teljesség igényével

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők művei

Teljességgel

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei

Erős válogatással

Antológiák, gyűjteményes kötetek

Teljességre törekvően

Tematikus antológiák

Válogatva

b. Ismeretközlő szakirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Az alapfokú művészetoktatásban használatos útmutatók és kézikönyvek: szótárak, lexikonok, enciklopédiák, gyűjteményes munkák, monográfiák, kalauzok

A gyűjtés mélysége

Teljesség igényével

Az alapfokú művészetoktatás segédanyagai: az iskolához tartozó módszertani segédanyagok, kották, egyéb pedagógiai, metodikai, didaktikai kiadványok


Az alapfokú művészetoktatás területén lévő alapszintű elméleti és történeti összefoglalók

Teljesség igényével

Az érvényben lévő alapfokú művészetoktatási tantervek, könyvek, kották, koreográfiák, munkafüzetek

Teljességgel

Művészeti ismeretterjesztő irodalom: művészek életrajzai, munkássága, hangszerek története, zenetörténeti stílusokat, műfajokat bemutató munkák

Erős válogatással

Az alapfokú művészetoktatás segédanyagai: hangszerkíséretek, hanghordozótól független

Válogatva (amennyiben


70.


hangzó anyagok, pedagógiai célú válogatások (LP, CD, MC, VHS, DVD)

az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza)

c. Pedagógiai gyűjtemény A gyűjtés terjedelme és szintje Pedagógiai lexikonok, enciklopédiák

A gyűjtés mélysége Teljességre törekvően

Fogalomgyűjtemények, szótárak


A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom

Teljességgel

A tehetséggondozás módszertani irodalma


Az alkalmazott pedagógia különféle területeihez kapcsolódó művek

Válogatással

Az oktatott művészeti ágakkal kapcsolatos metodikai segédkönyvek, útmutatók, segédletek

Teljességgel

d. Külön gyűjtemények – Hivatali segédkönyvtár Előirányzattól függően gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével és munkaügyekkel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Ezek tárolásáról az iskola vezetése gondoskodik. – Kéziratok - az iskola történetéről szóló dokumentumok, - az iskola pedagógiai dokumentációi, - tanári pályázati munkák, - az iskolai rendezvények dokumentációi. – Periodikumok - a tantárgyak módszertani folyóiratai, - a tantervhez és a tananyaghoz kapcsolódó, felhasználható folyóiratok. 4.

Gyűjteményszervezés

Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. 4.1. Gyarapítás 4.1.1. A beszerzés forrásai:  vétel: a vásárlás történhet: - jegyzéken, megrendeléssel és előfizetéssel,


71.


- a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel vagy átutalással (könyves- és zeneműboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől).  ajándék: az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézménytől, magánszemélytől. Az így kapott dokumentumokat az állományba vétel előtt a gyűjtőköri előírásoknak meg kell feleltetni. Gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumokkal az állományt nem szabad terhelni, mert ez a gyűjtemény információs értékét csökkenti.  csere: a csere mint állománygyarapítási forma szintén független a könyvtári költségvetéstől, és a gyűjtemény tartalmi összetételét nem módosítja. A csere alapja lehet fölös példány és/vagy az iskola saját kiadványa. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre két könyvtár között, minimális példányszámmal.  egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődnek össze. A gyarapítás legfontosabb segédletei: kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, ajánló bibliográfiák. A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindig össze kell vetni a betűrendes katalógussal és a gyarapítási nyilvántartásokkal. 4.1.2. A gyarapítás mértéke A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keretnek a figyelembe vételével kell előre meghatározni. A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszáma eseti jelleggel, az állománygyarapodás időpontjában is megszabható, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 4.2. Állományba vétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 4.2.1. A számla/szállítólevél és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos vagy külalakilag hibás, akkor reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. Mivel az intézmény gazdaságilag csak részben önálló, így a beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése a Bem József Műszaki Szakközépiskola gazdasági részlegének feladata. 4.2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot a leltárba vétellel együtt el kell látni az iskola bélyegzőjével és leltári számmal. A bélyegző lenyomatát az első és 17. oldalon, valamint ha lehetséges, akkor a címlapon is, a leltári számot a kötet első oldalán, a hangzó anyagon pedig jól látható helyen kell elhelyezni.


72.


4.2.3. Nyilvántartásba vétel A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek. Az új dokumentum beleltározásakor a leltári szám, a dátum, a kotta szerzője és címe, darabszáma valamint a beszerzési ár kerül feljegyzésre. A kottákat, könyveket szakonként csoportosítva leltározzuk: D - drámajáték S - segédkönyv É - ének Sz - szolfézs Fr - furulya Szi - szintetizátor Fv - fuvola T - trombita G - gitár Tá - tánc H - hegedű Ü - ütő Kl - klarinét Z - zongora Kü - kürt Ze - zenekar M - mélyréz V - video DV - DVD CR - CD-ROM FK, FRA -folyóirat A leltári nyilvántartás lehet:  végleges: azon könyvek részére, melyet a könyvtár tartós megőrzésre szán. Ez egyben egyedi nyilvántartásba vételt is jelent, melynek a beérkezést követő hat napon belül meg kell történnie. Formája: számítógépes.  időleges: az időszaki és a gyorsan avuló, elhasználódó anyagok számára. 4.3. Katalóguskészítés Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé és áttekinthetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén a dokumentumok között könnyen el lehet igazodni. A katalógusépítés általános szabályai: - a katalógusépítés az iskolai könyvtáros feladata; - a bármilyen úton gyarapított állományi dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulát kell készíteni; - minden mű minden példányáról legalább két katalóguscédulát kell készíteni, amelyből az egyik a kölcsönzőlap, a másik pedig a raktári lap; - a katalóguscédulán a címleírás formai szabályai szerint kell szerepeltetni az adatokat. 4.4. Állományapasztás, törlés 4.4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága A könyvtári állományból törölhetőek a dokumentumok: – tervszerű apasztás miatt, mely a szakmai szempontból elavult és fölösleges dokumentumokat vonja ki folyamatosan, – természetes elhasználódás miatt, – a dokumentum elveszése, megsemmisülése miatt, – ha a leltár során hiányként jelentkezett.


73.


4.4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az egyedi nyilvántartású dokumentumok selejtezését a könyvtáros javaslata alapján az igazgató engedélyezi. Az állomány törlése – rendszeres jelleggel évente, – elemi kár vagy lopás esetén pedig a hiány észlelésének időpontjában történik. 4.4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról jegyzőkönyvet kell felvenni két példányban. Ebben meg kell jelölni: – a mű címét, szerzőjét, – leltári számát, – a dokumentum nyilvántartási értékét, – a törlés indokoltságát. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell az iskola körbélyegzőjével és az igazgató aláírásával. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: – a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát vagy iktatószámát, – a katalóguscédulát be kell emelni a katalógusokból. 5.

A könyvtári állományi védelme

A dokumentumok, ismeretközlő könyvtárhasználó kötelessége.

eszközök

kíméletes

használata

minden

iskolai

A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű és folyamatos gyarapításáért, a költségvetési keret könyvtárat érintő részének felhasználásáért, ezért hozzájárulása nélkül dokumentumokat az iskola számára senki nem vásárolhat. Előzetes egyeztetés utáni szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. 5.1. Az állomány jogi védelme A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. A könyvtárszekrény kulcsa a lemezszekrényben helyezendő el, csak a könyvtáros, az igazgató és helyettese használhatja. A könyvtáros akkor vonható felelősségre a dokumentum- ill. eszközhiányért, ha – bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, – kötelességszegést követett el. Hosszantartó betegsége esetén helyettese részarányos felelősséggel tartozik. Felelősségének idejéről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni. 5.2. Az állomány fizikai védelme A lehetőségekhez mérten védeni kell a dokumentumokat a fizikai ártalmaktól.


74.


A penészes, rovarok által megtámadott dokumentumokat azonnal el kell különíteni, fertőtlenítéssel vagy féregtelenítéssel meg kell menteni őket. A könyvtár céljait szolgáló helyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén vizet nem szabad az oltáshoz használni. 6.

Az állomány ellenőrzése

A könyvtári állományért és rendeltetésszerű működéséért - az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - a könyvtáros, az igazgató valamint a tagintézmény-vezető anyagilag és erkölcsileg felelős. A könyvtári állomány ellenőrzését a Leltározási Szabályzatban foglaltak alapján évente el kell elvégezni. Soron kívüli ellenőrzés szükséges, ha az állományt valamilyen károsodás éri vagy a könyvtáros személyében változás történik. A leltározást legalább két személynek kell végeznie. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért - az iskolai leltározási bizottság vezetőjeként - az igazgató felelős. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell elvégezni: leltározási ütemtervet kell készíteni, az állományellenőrzést a nyilvántartások rendezésével valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, a dokumentumokat és a könyvtári nyilvántartásokat össze kell hasonlítani, egyezőség esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli), a számszerű adatokat és az esetleges többlet mennyiségét.

3.3

MONORI TAGINTÉZMÉNY KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. ISKOLAI KÖNYVTÁR SZABÁLYZAT

A monori tagintézmény (2200 Monor Kossuth L.u.88.) könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

1.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok:

1.1. A könyvtár neve: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola monori tagintézményének könyvtára 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 2200 Monor Kossuth L.u.88. tel: 06-29-4l2-671 1.3. A könyvtár mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot: MZSZ, stb.


75.


1.4. A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak a monori tagintézmény dolgozói, tanulói vehetik igénybe, a tagintézmény-vezető engedélyével a pilisi telephely tanárai) 1.5. A könyvtár elhelyezése: 2200 Monor Kossuth L.u.88. 1.6. A könyvtár használata: ingyenes 2.

Az iskolai könyvtár működésének célja

Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja: segítse elő az oktató-nevelő munkát /mint tevékenységet/, a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével biztosítsa az új ismereteket. 3.

Az iskolai könyvtár feladata

3.1. Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő - könyvtári tevékenységében, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét, a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat, egyéb. 3.2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti az állományát az intézmény tanárai, és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével, az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 10 napon belül bevételezi, és leltárba veszi, naprakészen vezeti az egyedi leltárt tartalmazó könyvet,


76.


az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált, vagy a használók által elvesztett dokumentumokat az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon évente végzi. a dokumentumok elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: = kézi könyvtár = segédkönyvtár melyek tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött dokumentumokból áll = kölcsönözhető állomány = időszaki kiadványok = nevelői, oktatói kéziratok (tantermek, útmutatók stb.) = a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az ún. letétek, melyek az iskola adott szak, illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, tagiskolákban stb., = egyéb írásos dokumentumok a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. 4.

Az iskolai könyvtár használata

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: 4.1. A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással az iskolai munkához kapcsolódó dokumentum felkutatásában, 4.2. A könyvtárhasználó részére a megfelelő dokumentumot kell ajánlani és az ilyen igényét kölcsönzés biztosításával kielégíteni. 4.3. Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés útján azt biztosítani. 4.4. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni. 4.5. A kikölcsönzött dokumentumokról - a kiadástól a visszavételig- nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott dokumentumokat felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. 5.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. A könyvtáros mindennapi gazdálkodásához a mindenkori költségvetésben meghatározott pénzösszegből köteles gazdálkodni. Az erre meghatározott pénzösszeg csak az alábbi célokra fordítható: Szervezeti és Működési Szabályzat

77.


szakkönyvek vásárlása könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése nyomtatványok beszerzése egyéb. II. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE, ÁLLOMÁNYALAKÍTÁSA Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény monori tagintézményének könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1.

Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység

Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai 1.1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi dokumentumok: az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges énekes és hangszeres zenei művek kottái, egyéb zenei irodalom, zenei életrajzok, zenei lexikonok, a tananyaghoz kapcsolódó alap,- és középszintű segédkönyvek, a zeneiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, tantárgyi bibliográfiák, felvételi követelményekről készített kiadványok, iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok, folyóiratok, zenei szaklapok, állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve


78.


azok gyűjteménye, egyéb. A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. 1.2. Gyűjtés mélysége Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban. a, – teljesség igényével gyűjti az alapfokú zene,- és művészoktatáshoz szükséges dokumentumokat (kottákat), zenei lexikonokat, a tanagyaghoz kapcsolódó segédkönyveket, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket, felvételi követelményekről készített kiadványokat, iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályokat, oktatással összefüggő statisztikai kiadványokat, kimutatásokat, oktatással kapcsolatos jogszabályokat és azok gyűjteményeit, tanügyigazgatással kapcsolatos szakirodalmakat és jogszabályokat, illetve azok gyűjtemény egyéb. b, válogatva gyűjti az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembevéve: zenei életrajzokat, tantárgyi bibliográfiákat, fogyóiratokat, zenei szaklapokat, állománygyarapításához kiadványokat, jegyzékeket, egyéb. c, Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a, kották b, könyvek és könyvjellegű kiadványok c, folyóirat jellegű kiadványok


79.


pedagógiai folyóiratok tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok gazdálkodással kapcsolatos lapok d, egyéb dokumentumok előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései pedagógiai elemzések, értékelések nyomtatványok, prospektusok, plakátok e, audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok hangzó dokumentumok számítástechnikai ismerethordozók III. KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKITÁS Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár – állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állománybavétel munkafolyamata 3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás, törlés 5. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 1.

Állománygyarapítás forrásai mértéke

A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.

alapján

pénzügyi

keretek

1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a, beszerzés: kiadóktól, könyvkereskedésektől, zeneműboltoktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b, csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumok előzetes megállapodás alapján, c, ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d, egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke a, a fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével előre kell meghatározni. b, a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. Szervezeti és Működési Szabályzat

80.


2.

Állománybavétel munkafolyamata

A könyvtári állománybavétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 2.1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni. 2. 3.Nyilvántartásba vétel 2.3.1. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek /címleltárkönyv/ 3.

Katalógus készítés

Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. 3.1. A katalógusépítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, b) a bármilyen úton gyarapított állományi dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni, c) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leltár alapján kell megállapítani, d) minden mű, minden példányáról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, amelyből az egyik a kölcsönzőlap, a másik pedig a raktári lap. e) a katalóguscédulán a címleírás formai szabályai szerint kell szerepeltetni az adatokat. 4.

Állományapasztás

4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztalása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: a dokumentum szakmai szempontból elavult, a dokumentum felesleges példánynak minősül, a dokumentum a használat következtében elrongálódott, a dokumentum elveszett, megsemmisült, leltár során hiányként jelentkezett.


81.


4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként is a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlesztési jegyzékben fel kell sorolni a leltári számot, a mű címét, szerzőjét, a dokumentum nyilvántartási értékét, a dokumentum szakjelzetét, a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartók dokumentumokat ki kell vezetni. – a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, – a katalóguscédulát be kell emelni a betűrendes, szak,- és raktári katalógusból. 5.

Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés

5.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. 5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról. a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról. A dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. Gondoskodni kell a dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról is, amely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelezettségből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát.


82.


A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz évente, b) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, d) a leltározást legalább két személynek kell végezni, e) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, f) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, g) az állományellenőrzés során feltett hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, a leltári eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy sorok kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. IV. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1.

Jogok és kötelezettségek

1.1. Az iskolai könyvtárat a tagintézmény tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják (valamint a tagintézmény-vezető engedélyével a pilisi telephely tanárai). 1.2. A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól a személyi igazolványa adatai alapján: név, anyja neve, születési helye, ideje, lakcíme, személyi igazolványának száma, diákoknál a szülő (gondviselő) adatai is szükségesek. A könyvtár személyes adtok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait a beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. 2.

A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe:

2.1. A könyvtár állományának helybenhasználata: kézikönyvtári dokumentumok, folyóiratok, audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat a tanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik.


83.


2.2. Kölcsönzés 2.3. A könyvtárban az adott időpontban nem található dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. 3.

A kölcsönzés szabályai

3.1. Minden érvényes kölcsönzőjeggyel rendelkező könyvtárhasználó jogosult kölcsönzésre. 3.2. A kölcsönözhető állomány a cédulakatalógusból kikereshető. 3.3. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: kölcsönözhetők, részlegesen kölcsönözhetők, csak helyben használhatók. 3.4. Egy használó egyidejűleg korlátlan számú dokumentumot kölcsönözhet. 3.5. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama egy tanítási év. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.6. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 30 nap. Hosszabbítás nem kérhető. 3.7. Nem kölcsönözhetők a folyóiratok, kézikönyvek, szótárak, lexikonok stb. 3.8. Az iskolai könyvtár ún. letéti állományt helyez el az oktató-nevelő munka segítése érdekében az alábbi helyeken: - tagiskolában, - szaktantermekben. Az ideiglenesen kikölcsönözhető (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott dokumentumokért. 4.

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. V. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

1.

2.

A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait közalkalmazotti jogviszonyban látja el. A könyvtáros feladatai

2.1. Általános feladatok a) b)

ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, középtávú és éves munkatervet készít a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztésére, közösen az iskola igazgatójával,


84.


c) d) e) f) g) h)

tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a könyvtárhasználók könyvtárhasználatáról, kapcsolatot tart a társintézményekkel, végzi a iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít, részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken, figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását, részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában.

2.2. Szakmai feladatok Teljes szakmai felelőséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint: a, segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával, b, tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel, c, a megrendelésekről, azok teljesítéséről és a beszerzési keret felhasználásáról nyilvántartást vezet, d, tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén - ellátmánya terhére - eseti beszerzéseket is végez, e, állománybavételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszi, f, a nyilvántartásokat naprakészen vezeti, g, a feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza, h, naprakészen építi, rendezi, szerkeszti a könyvtár betűrendes,- és szakkatalógusait, i, rendszeresen évente állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, ügyviteli feladatokat is ellátja, j, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, k, végzi a letétek megfelelő helyre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapodását, ellenőrzését, l, végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját, m, rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről, n, egyéb 2.3. Egyéb feladatok a, Az iskolai könyvtáros eseti beszerzési feladatai elvégzése érdekében ellátmányban részesül. Az ellátmány összegét az intézmény vezetője határozza meg. Az ellátmányt csak az iskolai könyvtári Működési Szabályzatában rögzített célokra használható fel. A könyvtáros a rendelkezésére bocsátott ellátmánnyal rendszeresen meghatározott időközökben elszámol a gazdasági területnek. b, részt vesz a iskolai könyvtári Szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására.


85.


A könyvtáros munkaideje

3.

A KJT-ben meghatározottak szerint. VI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1./ Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 3./ Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása az iskola igazgatójának a feladata. 5./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: könyvtárban a tagintézmény-vezető titkárságán egyéb.

3.4

A NAGYKÁTAI TAGINTÉZMÉNY KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtár/kottatár gyűjtőköri szabályzata, állományalakítása

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola nagykátai tagintézményének könyvtári/kottatári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai 1.1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe.


86.


A könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak az alábbi dokumentumok: az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges énekes és hangszeres zenei művek kottái, az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges zenei CD, DVD lemezek, videokazetták, egyéb zenei irodalom, zenei életrajzok, zenei lexikonok, a tananyaghoz kapcsolódó alap,- és középszintű segédkönyvek, az intézményben használt tankönyvek, munkafüzetek, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, tantárgyi bibliográfiák, felvételi követelményekről készített kiadványok, iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok, folyóiratok, zenei szaklapok, állománygyarapításához kiadott kiadványok, jegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye, egyéb. A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. 1.2. Gyűjtés mélysége Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban: a) teljesség igényével gyűjti: - az alapfokú zene,- és művészoktatáshoz szükséges dokumentumokat (kottákat), - zenei lexikonokat, - a tanagyaghoz kapcsolódó segédkönyveket, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket, - felvételi követelményekről készített kiadványokat, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályokat, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványokat, kimutatásokat, - oktatással kapcsolatos jogszabályokat és azok gyűjteményeit, - tanügyigazgatással kapcsolatos szakirodalmakat és jogszabályokat, illetve azok gyűjteményeit, - stb. b) válogatva gyűjti az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: - zenei életrajzokat, - tantárgyi bibliográfiákat, - fogyóiratokat, zenei szaklapokat, - állománygyarapításához kiadványokat, jegyzékeket, - egyéb.


87.


c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű és szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a) kották b) könyvek és könyvjellegű kiadványok c) folyóirat jellegű kiadványok - pedagógiai folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok - gazdálkodással kapcsolatos lapok d) egyéb dokumentumok - előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései - pedagógiai elemzések, értékelések - nyomtatványok, prospektusok, plakátok e) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok - hangzó dokumentumok - számítástechnikai ismerethordozók 2. Könyvtári állományalakítás Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állományba vétel munkafolyamata 3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás, törlés 5. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 2.1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.


alapján

pénzügyi

keretek

88.


2.1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a) beszerzés: kiadóktól, könyvkereskedésektől, zeneműboltoktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b) csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények, és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumokat előzetes megállapodás alapján, c) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 2.1.2. A gyarapítás mértéke: a) a főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével előre kell meghatározni; b) a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 2.2. Állományba vétel munkafolyamata A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 2.2.1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni. 2.2.3. Nyilvántartásba vétel A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek /címleltárkönyv/. 2.3. Katalóguskészítés Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. 2.3.1. A katalóguskészítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, b) a bármilyen úton gyarapított állományi dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni,


89.


c) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével, a bibliográfiai leltár alapján kell megállapítani, d) minden mű, minden példányáról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, amelyből az egyik a kölcsönzőlap, a másik pedig a raktári lap, e) a katalóguscédulán a címleírás formai szabályai szerint kell szerepeltetni az adatokat. 2.4. Állományapasztás 2.4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: a dokumentum szakmai szempontból elavult, a dokumentum felesleges példánynak minősül, a dokumentum a használat következtében elrongálódott, a dokumentum elveszett, megsemmisült, leltár során hiányként jelentkezett. 2.4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 2.4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként is, a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlesztési jegyzékben fel kell sorolni a: - leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzetét, - a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a katalóguscédulát be kell emelni a betűrendes, szak,- és raktári katalógusból. 2.5. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 2.5.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét.


90.


2.5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról. a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról. A dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. Gondoskodni kell a dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról is, amely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 2.5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelezettségből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz évente, b) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, d) a leltározást legalább két személynek kell végezni, e) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, f) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, g) az állományellenőrzés során feltett hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, h) a leltári eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét.

3.5

DABASI TAGINTÉZMÉNY KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. ISKOLAI KÖNYVTÁR SZABÁLYZAT

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola dabasi tagintézménye ( 2370. Dabas, Bajcsy-Zs. u. 17.) könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom.


91.


Az Iskolai Könyvtár Szabályzat intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 1., Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 1.1. A könyvtár neve: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola dabasi tagintézmények könyvtára 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 2370 Dabas, Bajcsy-Zs. u. 17. 06-29/360-263; 06-29/562-161 1.3. A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak a dabasi tagintézmény dolgozói, tanulói részére) 1.4. A könyvtár elhelyezése: 2370 Dabas, Bajcsy-Zs. u. 17. 6-os terem 1.5. A könyvtár használata ingyenes 2., Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja: o o o

segítse elő az oktató – nevelő munkát a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével biztosítsa az új ismereteket

3., Az iskolai könyvtár feladata 3.1. Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: o elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és a pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását o biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat o gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja o rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól o egyéb 3.2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: o

o o

az iskola helyi tantervének figyelembevételével gyűjteményét folyamatosan bővíti, korszerűsíti az intézmény tanárai, és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével az iskolai könyvtár állományának gyarapítását az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 2 napon belül bevételezi, leltárba veszi


92.


o o

o o

o o o

naprakészen vezeti az egyedi leltárt tartalmazó könyvet az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált, vagy a használók által elvesztett dokumentumokat az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon évente végzi a dokumentumok elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi:  kézi könyvtár  segédkönyvtár melyek tanárok, iskolai dolgozók részére kölcsönzött dokumentumokból áll  kölcsönözhető állomány  időszaki kiadványok  nevelői, oktatói kéziratok ( tantervek, útmutatók stb. )  a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az úgynevezett letétek, melyek az iskola adott szak-, illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, tagiskolákban stb.  egyéb írásos dokumentumok a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt

4., Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata , hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató – nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: 1. A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással az iskolai munkához kapcsolódó dokumentum felkutatásában 2. A könyvtárhasználó részére a megfelelő dokumentumot kell ajánlani és az igényét kölcsönzés biztosításával kielégíteni 3. Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell azok mielőbbi beszerzésére 4. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni 5. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig- nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott dokumentumokat felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni 5., Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. A költségvetésben elfogadott pénzösszeg csak az alábbi célokra fordítható:


93.


o o o o

szakkönyvek, kották vásárlása könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése nyomtatványok beszerzése egyéb

A beszerzések csak az intézmény vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhetnek.

II. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A dabasi tagintézmény könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1., Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1. Gyűjtés köre 2. Gyűjtés mélysége 3. Gyűjtés dokumentumtípusai 1.1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi dokumentumok: o o o o o o o o o o o o o o

az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges énekes és hangszeres zenei művek kottái egyéb zenei irodalom zenei életrajzok zenei lexikonok a tananyaghoz kapcsolódó alapszintű segédkönyvek a zeneiskolában használt tankönyvek a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek tantárgyi bibliográfiák felvételi követelményekről készített kiadványok iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok folyóiratok, zenei szaklapok állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjtemánye


94.


o o

tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye egyéb

A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak. 1.2. A Gyűjtés mélysége Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban: a.,Teljesség igényével gyűjti az alapfokú zeneoktatáshoz szükséges dokumentumokat o kottákat o zenei lexikonokat o a tananyaghoz kapcsolódó segédkönyveket o a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket o a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket o felvételi követelményekről készített kiadványokat o iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályokat o oktatással összefüggő statisztikai kiadványokat, kimutatásokat o oktatással kapcsolatos jogszabályokat és azok gyűjteményeit o tanügyigazgatással kapcsolatos szakirodalmakat és jogszabályokat, illetve azok gyűjteményeit o egyéb b.,Válogatva gyűjti az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: o zenei életrajzokat o tantárgyi bibliográfiákat o folyóiratokat, szaklapokat o állománygyarapításához kiadványokat, jegyzékeket o egyéb c., Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján. 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a., kották b., könyvek és könyvjellegű kiadványok c., folyóirat jellegű kiadványok  pedagógiai folyóiratok  tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok


95.




gazdálkodással kapcsolatos folyóiratok

  

előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései pedagógiai elemzések, értékelések nyomtatványok, prospektusok, plakátok

  

képes dokumentumok hangzó dokumentumok számítástechnikai ismerethordozók

d., egyéb dokumentumok

e., audiovizuális ismerethordozók

III. KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár – állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Állományalakítási tevékenység az alábbiak szerint szabályozandó: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állománybavétel munkafolyamata 3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás, törlés 5. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 1., Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.

alapján

pénzügyi

keretek

1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a., beszerzés: kiadóktól, könyvkereskedésektől, zeneműboltoktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b., ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, c., egyéb: olyan dokumentumok,melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze 1.2. A gyarapítás mértéke a., a főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók és a beszerzési keret figyelembevételével előre kell meghatározni, b., mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában az intézmény vezetőjével egyeztetve kell meghatározni. 2., Állománybavétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 2.1. A számla ( szállítólevél ) és a szállítmány összehasonlítása


96.


Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományba tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni. 2.3. Nyilvántartásba vétel 2.3.1. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek ( címleltár ) 3., Katalógus készítés Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. 3.1. A katalógusépítés általános szabályai: o o o o o

a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata a bármilyen úton gyarapított állományi dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leltár alapján kell megállapítani minden mű, minden példányáról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, amelyből az egyik a kölcsönzőlap, a másik pedig a raktári lap a katalóguscédulán a címleírás formai szabályai szerint kell szerepeltetni az adatokat

4., Állományapasztás 4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: o o o o o

a dokumentum szakmai szempontból elavult a dokumentum felesleges példánybak minősül a dokumentum a használat következtében elrongálódott a dokumentum elveszett, megsemmisült leltár során hiányként jelentkezett

4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya o

Az állomány törlése a., rendszeres jelleggel évente b., elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik


97.


4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként is a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a o o o o o

leltári számot a mű címét, szerzőjét a dokumentum nyilvántartási értékét a dokumentum szakjelzetét a törlés indokoltságát

A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: o

o

címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húuzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát a katalóguscédulát be kell emelni a betűrendes, szak,- és raktári katalógusból

5., Állománygondozás, állományvédelem, állományellenőrzés 5.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. 5.1. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról, a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról. A dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. Gondoskodni kell a dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról is, amely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskolai könyvtár tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelezettségből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni:


98.


o o o o o o o o

az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz évente soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni a leltározást legalább két személynek kell végezni az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik az állományellenőrzés során feltárt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét

IV. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1., Jogok és kötelezettségek 1.1 Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. 1.2. A beíratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól a személyi igazolványa adatai alapján: név anyja neve születési helye, ideje lakcíme személyi igazolványának száma diákoknál a szülő (gondviselő) adatai is szükségesek A könyvtár személyes adatok védelméről az adatvédemi szabályok figyelembevételével köteles gondoskodni! A könyvtáros a beíratkozó adatait a beíratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. o o o o o o

2., A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 2.1. A könyvtár állományának helyi használata: o o o

kézikönyvtári dokumentumok folyóiratok audovizuális információhordozók

A helyben használható dokumentumokat a tanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2. Kölcsönzés


99.


2.3.A könyvtárban az adott időpontban nem található dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. 3., A kölcsönzés szabályai 3.1.Minden érvényes kölcsönzőjeggyel rendelkező könyvtárhasználó jogosult kölcsönzésre. 3.2. A kölcsönözhető állomány a cédulakatalógusból kikereshető. 3.3.A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: o o

kölcsönözhetők csak helyben használhatók

3.4. Egy használó egyidejűleg 5 darab dokumentumot kölcsönözhet. 3.5. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 10 hónap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.6. Nem kölcsönözhetők a folyóiratok, kézikönyvek, szótárak, lexikonok stb. 3.7. Az iskolai könyvtár úgynevezett letéti állományt helyez el az oktató – nevelő munka segítése érdekében az alábbi helyeken: o o

tagiskolában szaktantermekben

Az ideiglenesen kikölcsönözhető (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza. 4., Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart.

V. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 1., A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait közalkalmazotti jogviszonyban látja el. 2., A könyvtáros feladatai 2.1. Általános feladatok o o

ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat középtávú és éves munkatervet készít a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztésére, közösen az iskola igazgatójával


100.


o o o o o o

tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a tanév során felmerült problémákról és egyéb közérdekű tudnivalókról kapcsolatot tart a társintézményekkel végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában

2.2. Szakmai feladatok Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását, az alábbiak szerint: o o

o

o

o o o o

o o o o o

segíti az iskola oktató – nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel a megrendelésekről, azok teljesítéséről és a beszerzési keret felhasználásáról nyilvántartást vezetni, tájékozódik a megfelelő kiadványokról, szükség esetén eseti beszerzéseket is végez állománybavételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszik a nyilvántartásokat naprakészen vezeti a feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza naprakészen építi, rendezi, szerkeszti a könyvtár betűrendes,- és szakkatalógusait rendszeresen évente állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, ügyviteli feladatokat is ellátja gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról végzi a letétek megfelelő helyre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapodását, ellenőrzését végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről egyéb

2.3. Egyéb feladatok Részt vesz az iskolai Könyvtári Szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására. 3., A könyvtáros munkaideje Az iskola tanítási rendjének megfelelően, az iskola vezetésével történő megállapodás szerint.


101.


VI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1., Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2., Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 3., Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4., Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása az iskola igazgatójának a feladata. 5., Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: o o o

könyvtárban az igazgatói titkárságon egyéb


102.



103.



104.


4./

A hangszer-használatok alapelvei:

 A székhely, a tagintézmények és telephelyek a saját hangszereikkel jogosultak rendelkezni, azzal, hogy egyes tagintézmények, telephelyek közötti hangszer kölcsönzésére indokolt írásbeli kérelem alapján az igazgató adhat engedélyt.  A székhelyen az intézményvezető, a tagintézményeknél a tagintézmény-vezetők felelősek, a telephelyen a telephelyvezető felelős a helyi tagintézményben/telephelyen a pontos leltárért, a leltározási szabályzat betartásáért. Erről kötelesek minden tanév végén az intézményvezetőnek beszámolni.

5./ Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával 

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem

zavarhatják.  A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az órarend szerinti tanteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.  Az iroda a nyitvatartási időben fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket.  A tagintézményeknél iskolába érkező külső személyeknek az irodában jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek.  A székhely intézménybe érkező külső személyek a portán jelzik jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek, kivéve, ha valamely intézményi vezetővel együtt érkeznek.  A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató – tagintézmények esetében a tagintézmény-vezető – fogadja abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát, a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni.  A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Az óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad.  Az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.  A nem iskolai tantárgyfelosztás szerint működő együttesek az igazgató – vagy a helyi tagintézmény-vezető, Pilisen a munkaközösség-vezető – engedélyével tartózkodhatnak a meghatározott próbák ideje alatt az intézmény épületében.  Az együttesekben nem szereplőknek az épületben való tartózkodásához az igazgató engedélye szükséges.

6./ A tanítási órák rendje A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános vagy középiskolájuk tanítási óráival, illetőleg munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit - ha lehetséges- a kötelező tárgyi órákhoz


105.


kapcsolják. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben - a körülményektől függően - az igazgató ettől eltérően is rendelkezhet. A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint a szolfézs, a művészeti tanszakok, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanár köteles a tanuló órán való megjelenését az ellenőrzőben regisztrálni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. Az iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, csere hangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára jelenlétét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesítik. A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken, táborozásban és a továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodnia. Ugyancsak az iskola köteles gondoskodni a tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj). A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez. Az intézmény dolgozóinak vétkes kötelezettségszegésért járó jogkövetkezmények esetében mindenkor a hatályos jogszabályok alapján kell eljárni.

7./ Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola névadója: Erkel Ferenc Az iskolaszintű versenyek, rendezvények: növendékek hangversenye. Az országos zeneiskolai versenyeket, helyi és regionális válogatókat, versenyeket, az év eleji munkatervben meghatározottak szerint szervezünk. A székhelyen lévő intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények: Ünnepi hangverseny a Zene világnapján; Tanári hangverseny Karácsonykor; Tehetségek hangversenye tavasszal; Fúvószenekar hangversenye tavasszal; Szervezeti és Működési Szabályzat

106.


Növendékhangversenyek; Tanszakonkénti versenyek; Az albertirsai tagintézmény hagyományai közé tartozó rendezvények: Nyilvános iskolai hangversenyek, bemutatók; Karácsonyi hangversenyek, bemutatók; Háziverseny – tanszakonként összevont intézményi szinten; Hangverseny a Zenei Világnapon; Települési rendezvényeken történő fellépés a tagintézmény-vezetés szervezésében. Az iskola nyilvános rendezvényein a belépés mindenki számára ingyenes. Az iskola által szervezett nyilvános rendezvényeken történő szerepléshez a szülői hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A nagykátai tagintézmény hagyományai közé tartozó rendezvények Hangverseny a Zenei Világnapon Nyilvános iskolai hangversenyek, bemutatók Karácsonyi hangversenyek, bemutatók Városi Ünnepség a tápióbicskei csata emlékére (április 4.) Háziverseny – tanszakonként összevont intézményi szinten Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A tápiószelei telephelyen történő megemlékezéseket a helyi általános iskolával egyeztetve tartják meg, illetve az intézményünk tanulói közreműködnek a helyi megemlékezésekben. A dabasi tagintézmény hagyományai közé tartózó rendezvények: Dabasi Napok önálló hangversenye (szeptember) Sugár Rezső Emlékhangverseny (október) Karácsonyi hangverseny (december) Tanszaki hangversenyek (február) Tavaszi Kamarahangverseny (április) Évzáró hangverseny (június) Ócsa: Karácsonyi hangverseny (december) Félévi hangverseny (február) Évzáró hangverseny (június) „Zeneszalon” hangversenyek (tanárok részvételével) Dabason, és Ócsán évente 3-4 alkalommal. A monori tagintézmény hagyományőrző rendezvényei: Zenei Világnap- hangverseny Decemberi tanszaki hangversenyek Karácsonyi Hangverseny Budai Imre Zenei Verseny- házi Májusi Monori Napok keretében tanári és növendék hangversenyek


107.


A pilisi telephely hagyományőrző hangversenyei gondosan beilleszkednek a városi rendezvények közé, valamint a helyi iskolai ünnepségeket igyekeznek színesebbé tenni.

8./ Intézményi védő, óvó előírások, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése  A köznevelési törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák és neveljék őket.  A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az intézményi helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézményvezető a nevelőtestületi értekezleten tűzi napirendre.  Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első hetének valamely tanítási napján foglalkozást tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni.  A tanév folyamán történő tanulmányi kirándulás, opera-, múzeumilletve színházlátogatás előtt a szaktanár külön oktatást tart az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan.  Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, amelyet az intézmény munkavédelmi felelősének le kell adni. Baleset esetén a szülőt, gondviselőt azonnal értesíteni kell.  Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.  Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérőtanárnak is kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmét felhívni. A tanuló baleset veszélyének észlelésekor, annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni.  A tagintézmények esetében a tagintézmény-vezető, a telephelyeken a munkaközösség-vezető pedagógus és a szaktanárok kötelesek minden eseményt jelenteni a székhely igazgatójának. Az igazgató minden rendkívüli eseményről 24 órán belül jelentést tesz a fenntartónak. A jelentés a következőkre terjed ki: a nevelő-oktató munkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő események; a társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár vagy hiány; a dolgozók vagy tanulók nagyobb balesete; az iskola dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye; a dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárására, vagy a médiában bírálatra kerülhet sor,


108.


minden rendkívüli esemény jelenség, amelyről a nevelő-oktató munkára gyakorolt hatása miatt az igazgató megítélése szerint a fenntartó tájékoztatása szükséges.

9./ Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dolgozók részére az intézmény foglalkozás egészségügyi ellátást biztosít megbízott orvos közreműködésével. Az alkalmassági vizsgálathoz szükséges papírokat (tüdőszűrés, háziorvosi igazolás, hogy krónikus betegségben nem szenved, szemészeti igazolás, fül-orr-gégészeti igazolás, stb.) az üzemorvosi vizsgálatot végző orvos ellenőrzi és hagyja jóvá aszerint, hogy milyen munkakört kell betöltenie a dolgozónak.  Az üzemorvosi feladatot ellátó orvos írásban igazolja a dolgozó munkára való alkalmasságát, melyről az intézmény iskolatitkárai, gazdasági ügyintézői nyilvántartást vezetnek. Az igazoláson szerepelnie kell a következő felülvizsgálati időpontnak.  Az intézménybe betegen érkező tanulót a többiektől el kell különíteni, a szülőt vagy gondviselőt haladéktalanul értesíteni kell. Súlyos esetben biztosítani kell a tanuló azonnali orvosi ellátását.  A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Azt, hogy a tanuló egészséges, az orvosnak kell igazolnia.

10./ Rendkívüli esemény, bombariadó  Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.  Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SzMSz-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A tagintézményben történt eseményről haladéktalanul tájékoztatni kell az igazgatót az ott tanító szaktanárnak.  Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő közalkalmazott köteles tőle minden telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. 

Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint

történik.  Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt.  A bombariadóról a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.


109.


11./ A nevelési-oktatási intézmény tanulók által előállított dolgainak díjazása: Nevelési-oktatási intézmény birtokába kerülő dolog tulajdonjoga az intézményé, mivel a birtokába kerülő dolgok elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket biztosítja. A tanulót díjazás nem illeti meg, mivel az intézmény tulajdonnába kerülő dolgok, és szellemi termékek értékesítésére nem kerül sor, ezáltal bevételre sem tesz szert az intézmény.

12./. Dohányzás intézményi szabályai A nevelési oktatási intézményben a hatályos jogszabályok alapján a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül a dohányozás tilos. A nevelési oktatási intézmény feladata, a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértő személy felhívása, felszólítása a dohányzás azonnali abbahagyására, illetve az intézmény területének elhagyásra történő felhívása. Az intézmény területén jól látható helyen ki kell tenni a dohányzást tiltó táblákat. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a dohányzás megelőzése és tiltása kapcsán példamutató magatartást tanúsítani.

13./ Fénymásolás Az intézményben és a tagintézményekben a fénymásolókat kizárólag hivatalos célra, a szakmai munkával összefüggésben lehet használni, melyre engedélyt az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető adhat.

14./ Dokumentumok és informatikai eszközök kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, pedagógiai program, helyi tantervek, a pedagógus munkáját segítő tankönyvek, tanári segédkönyvek) kiadása a könyvtáron keresztül történik, és a pedagógusok használatába adott informatikai eszközök kiadása a tanulmányi irodán keresztül zajlik. A kiadásra kizárólag az igazgató, az igazgató helyettes, vagy a tagintézmény-vezetők engedélyével kerülhet sor a hatályos jogszabályok alapján. A pedagógusokra az átvett eszközök vonatkozásában leltárfelelősségi, illetve kártérítési kötelezettség szabályai érvényesek.

.

15./ Szabadságolás rendje A munkáltató a Munka Törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény 115-134. §-ai alapján köteles a közalkalmazott részére szabadságot biztosítani, és a szabadságot kiadni A szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki, figyelembe véve az intézmény köznevelési jellegét is. A szabadságot az intézményben valamennyi dolgozó, de különösen a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén – a szorgalmi időszakon kívül – az iskolai szünetek (nyári, őszi, téli, tavaszi) idején kell kiadnia.


110.


A pedagógust az évi pótszabadsága (25 nap) idejéből kötelező munkavégzésre – legfejebb 15 munkanapra – igénybe lehet vennie a következő esetekben: továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzésben vesz részt a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelésoktatási feladata van ha a pedagógus szabadságát részben, vagy egészben a szorgalmi időben, a nevelési évben adják ki. A pedagógus szabadságát – a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli, és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha a dolgozó szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli, tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben a nevelési év többi részében kell kiadni. Az igazgató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a nevelő-oktatói pótszabadságból a törvény által biztosított 15 munkanapot igénybe veszi-e. A szabadság kiadása időpontjának a meghatározása során a munkáltató a törvényi előírások betartása mellett a munkavállaló méltányolható igényeit figyelembe veheti. A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles kiírni. A munkavállaló a szabadság igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni, és a pedagógus esetében a szorgalmi időszakban történő szabadság kivétel a tanítás rendjét nem veszélyeztetheti.

16./ A nevelési-oktatási intézmény által használt elektronikus nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje. Az intézményben előállított elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Az elektronikusan tárolt iratot papír alapon kerül rögzítésre a hatályos jogszabályok alapján, és az irattárban kerül elhelyezésre. Elektronikus úton előállított nyomtatvány hitelesítése, az intézmény körbélyegzőjének lenyomata és az intézmény igazgatójának, vagy általa megbízott személy aláírásával történik (igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető).

17./ Reklám, közlemény elhelyezésének rendje Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a reklámtevékenység minden formája tiltott, kivéve az alábbiakban felsorolt és intézményvezetői engedélyez kötött tevékenységek: az egészséges életmódra, egészségmegőrzésre, a természetes és épített környezet megóvására felhívó hirdetések, a kulturális események, rendezvények előadások hirdetése, az oktatáshoz, otthoni gyakorláshoz szükséges hangszerek, eszközök, nyomtatott és elektronikus információhordozók hirdetései, a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó, kiegészítő nevelő-oktató tevékenység eseményeinek hirdetése,


111.


a társadalmi, közéleti tevékenység folytatásával, különösen a diákközélettel összefüggő felhívás, kivéve a pártpolitikai tevékenységet. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezetők a reklám, hirdetés engedélyezése során az alábbi szempontokat veszik figyelembe: Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, amely a szülőket, tanulókat közvetlenül, a pedagógiai programban foglaltaktól eltérő, az éves munkatervben nem szereplő program, tevékenység, termék igénybevételére, megvásárlására, vagy közvetlen fogyasztásra hívja fel. Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, reklám, melynek tartalma jogszabályba ütközik, erőszakos cselekményre hív fel, másokat emberi méltóságukban, személyes meggyőződésükben sérthet, ill. politikai tevékenységgel, párttal kapcsolatba hozható. (Nem tartozik e körbe a helyi és országos választásokról szóló hivatalos, nem kampánycélú felhívás, melyet a helyi Választási Iroda általában a választás napján helyez ki.) A kihelyezett hirdetés, reklám az iskola faliújságján, honlapján, ill. egyéb kiadványaiban jelenhet meg. Engedélyezéséért az intézmény vezetője és tagintézményvezetője, elhelyezéséért a székhelyen az igazgatóhelyettes, tagintézményeknél a tagintézmény-vezető, telephelyen a munkaközösség-vezető és a szaktanárok felelnek.

18./ A tanulók felvétele A felvételi vizsgákat általában június első hetében kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. Az alapfokú művészetoktatási intézményekbe jelentkezők képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól.

19./ A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Intézményünkben a helyi vizsgák évfolyamvizsgák, amelyeknek vizsgaterve az intézmény pedagógiai programjában található. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét és időpontját az intézmény munkaterve tartalmazza.


112.


A tanuló a rövid tanszakokon a 4., hosszú tanszakokon a 6. tanév végén művészeti alapvizsgát tesz, az OM által javasolt szakmai követelmények betartásával és a hatályos rendeletben szabályozott keretek között. Amennyiben tanuló művészeti alapvizsgát nem tesz, úgy tanulmányait nem folytathatja. A tanulók az utolsó továbbképző évfolyam befejezésekor művészeti záróvizsgát tehetnek.

20./ Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 

Szervezeti formák: – tanulmányi, szakmai versenyek, – tanulmányi kirándulás, – művészeti tábor, – kulturális rendezvény.

 A tanulmányi, szakmai verseny része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi, országos versenyen résztvevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk igazgatójától ki kell kérni.  A tanuló tanulmányi versenyen történő indulásához a szaktanár és a szülő hozzájárulása egyaránt szükséges.  Az igazgató illetve az érintett tagintézmény vezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a háziversenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész intézményközösség, valamint a tanuló iskolája is megismerje.  Tanulmányi kirándulás lehet a zenei versenyek látogatása, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok látogatása.  Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt.  Az intézmény nyári szünetben művészeti tábort szervezhet. A tanulók részvétele önkéntes.

21./ A Diák-önkormányzati szerv, a diák-képviselő és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézménynél egy diák-önkormányzat működik, melynek vezetőjét a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra.  A Diák-önkormányzat a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelete 120.§-a szerint a Diák-önkormányzat SzMSz-ét a választható tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.  A Diák-önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézményműködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Azokban az ügyekben, amelyekben a diák-önkormányzat véleményének kikérése kötelező, a Diák-önkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell Szervezeti és Működési Szabályzat

113.


hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót, a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a Diák-önkormányzat részére.  A jogszabályban meghatározott esetekben a Diák-önkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik.  Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a Diák-önkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet.  Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a Diákönkormányzat – segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat.  A Diák-önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

22./ A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának elvei és formái  A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diák-közgyűlés.  A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja. Ki kell tenni minden olyan nevelő-testületi, döntést, amely érinti a tanulókat.  A tanulók az őket érintő kérdésekben szaktanárukhoz, igazgatóhelyetteshez, tagintézmény-vezetőhöz vagy az igazgatóhoz fordulhatnak.

az

 Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben a szaktanárának vagy személyesen az intézmény vezetőinek.  A Diák-önkormányzat vezetője tartja a kapcsolatot a tagintézményben dolgozó tanárokon keresztül a tagintézményekben, telephelyeken tanuló növendékekkel.

23./ Tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás szabályai A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás:  A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a


114.


kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.  A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha kötelességszegéssel gyanúsított szülő és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban, írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, a fegyelmi eljárást 3 hónapra fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, aki mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. A fegyelmi eljárás lefolytatása: A fegyelmi eljárásában a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú szülőjét írásban értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő a szabályszerű felhívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést a tanuló és a szülő külön-külön, a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja.  A fegyelmi eljárást egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.  A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, és ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület tagjai közül választott, legalább 3 tagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.  A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevő nevét, és rögzíteni kell szó szerint az elhangzottakat.  A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.  A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni.  A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül meg kell küldeni az érintett feleknek. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát, tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, valamint a döntés indokait.


115.


 Megrovás és szigorú megrovás, fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni. Döntés elleni fellebbezési lehetőség: Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.


116.


IV. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÁS A DOKUMENTUMOK ELHELYEZÉSÉRŐL ÉS A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE (PEDAGÓGIAI PROGRAM, SZMSZ, HÁZIREND, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM)  Az intézmény Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, valamint Minőségirányítási Programját az iskolai könyvtárban, valamint a tagintézmény megbízott szaktanáránál kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a meghatározott időkereteken belül bármikor szabadon megtekinthessék. A megtekinthetőség állandó időpontja hétfőtől-péntekig délelőtt 11-től délután 13 óráig.  A Házirendet az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, hogy az megismerhesse, melyet a szülő a szaktanároknál elhelyezett nyilvántartáson aláírásával igazol. A Házirend a székhelyen a porta előtt még 3 példányban ki van függesztve, mely bármikor elolvasható.  A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az igazgatói titkárságon, valamint a tagintézmények gazdasági, iskolatitkári irodáiban.  Ha a szülő a dokumentumokról tájékoztatást kíván kérni, előzetesen időpontot kell egyeztetnie az intézmény igazgatójával vagy helyettesével, vagy a tagintézmény-vezetőjével. A tájékoztatás lehetőségéről, az iskola hirdetőtáblájáról, és a szaktanárok útján szerezhetnek tudomást a szülők.  Ezen SzMSz hatályba lépésének ideje 2013. 09. 01. Ezzel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata.  Az intézményvezető köteles a törvényi változásoknak megfelelően évente felülvizsgálni az SzMSz-ben foglaltakat. A szabályzat határozatlan időtartamra szól.

Az SZMSZ melléklete: - Iratkezelési és adatvédelmi szabályzat Cegléd, 2013. 02. 28. P. Szabó Zoltánné igazgató


117.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Recommend Documents