Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2006. (V. 26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális támogatásokról és a gyermekvédelmi ellátásokról valamint az igénylés és a folyósítás rendjéről Módosította 4/2008 (II.1.) rendelet 6/2007. (II. 23.) rendelet 4/2008 (II.1.) rendelet 6/2007. (II. 23.) rendelet 4/2008 (II.1.) rendelet 11/2010. (III. 26.) rendelet 3/2011. (I.28.) rendelet 1/2012. (I. 27.) rendelet 24/2012. (V. 24) rendelet A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt), valamint a végrehajtásukra alkotott rendeletek helyi alkalmazása érdekében szabályozza a támogatásokra való jogosultság, az igénylés, a megállapításhoz szükséges igazolások tartalmának és benyújtásának feltételeit, valamint a jogok érvényesítésének helyi garanciáit.
Általános rendelkezések 1. § (1) A rendeletben meghatározott támogatásokra, ha az Sztv. és a Gyvt. másként nem rendelkezik, az Eger városban lakóhellyel rendelkező személyek és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik jogosultak. (2) A hajléktalan személyek támogatásának megállapítása során az Sztv. rendelkezési szerint kell eljárni. 2. § (1) A támogatások iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az Sztv-ben, a Gyvt-ben és a végrehajtási rendeleteikben és a jelen rendeletben meghatározott mellékletek és igazolások csatolásával Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: hivatal) folyamatosan lehet benyújtani. (2) Az igazolásokat eredetben kell a kérelemhez csatolni. A másolatban becsatolt igazolások hitelesítve fogadhatók le, vagy az igazolás eredetijét a kérelem benyújtásakor be kell mutatni. (3) A hivatal a kérelemben foglaltak valódiságát helyszíni szemle, saját nyilvántartásai és más hatóságok útján ellenőrizheti. 3. §
(1)1Az Sztv. 25. § (1) bekezdése b) pontja, és az 55. § (1) bekezdése szerinti támogatásokra való jogosultság annak a személynek állapítható meg, a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem aa) 4–főt meghaladó létszámú család, vagy háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, ab) 3-4 fős család, vagy háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, ac) 2–fős család vagy háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át nem haladja meg (1) 2A támogatásokra való jogosultság és a támogatások összegéhez szükséges jövedelmet – ha jogszabály másként nem rendelkezik - az Sztv. 4. és 10. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani. (2)3 Ha az életkörülmények alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hivatal vitatja, az Sztv. szerinti támogatások megállapítása során ún. vélelmezett jövedelmet kell figyelembe venni. A vélelmezett jövedelmet a kérelmező és családja által lakott lakás és a tulajdonban álló vagyontárgyak fenntartási költsége és a közös háztartásban élők száma valamint a nyugdíjminimum összege szorzata együttes összegében kell megállapítani.4 (3)5 Amennyiben a kiskorú, vagy eltartott nagykorú gyermeket nem a szülő neveli, a gyermek figyelembevételével megállapított szociális támogatásoknál vizsgálni kell a szülők jövedelmét. 4. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyek (az Sztv. és a Gyvt. szerint nem jegyzői hatáskörbe utalt, valamint az önkormányzat mérlegelési körébe tartozó ellátások megállapítása, a jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszakövetelése illetve törlése) – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -, a polgármester hatáskörébe tartoznak. (2) Amennyiben a polgármester az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet teljesíti, egyszerűsített, indokolás nélküli határozatot hozhat. (3) Az ellátások a kérelmező részére postai kiutalással, a bankszámlájára utalással, a közüzemi szolgáltató számára történő átutalással vagy a hivatal pénztárában történő felvétellel teljesíthetők (4) A polgármester döntése ellen benyújtott fellebbezést – a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezése után – a Közgyűlés bírálja el. (5) A Közgyűlés a fellebbezési eljárásban e rendelet szabályaitól a kérelmező javára eltérhet. Ha a kérelem elutasításának az indoka a rendeletben meghatározott jövedelemhatár túllépése, a Közgyűlés a támogatást abban az esetben állapíthatja meg, ha a jövedelem legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20 %-ával haladja meg a rendelet szerinti értéket. 1
Beiktatta a 1/2012. (I. 27.) rendelet 1. §-a, hatályos 2012. február 1-től Módosította 4/2008 (II.1.) rendelet 1. §-a, hatályos 2008. február 1-től 3 Módosította a 6/2007. (II. 23.) rendelet 1. §-a, hatályos 2007. február 23-tól 4 Módosította 4/2008 (II.1.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. február 1-től 5 Módosította a 6/2007. (II. 23.) rendelet 1. §-a, hatályos 2007. február 23-tól 2
I. Szociális támogatások Időskorúak járadéka 5. § Amennyiben a kérelmező az időskorúak járadékára nem jogosult a) 1 b) 2 c) a felülvizsgálatban történő közreműködés nem teljesítése miatt, a felülvizsgálati nyomtatvány kiküldését követő hónap első napjától kell megszüntetni. Aktív korúak támogatása 6. §34 Bérpótló juttatás helyett az Sztv. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyt lehet megállapítani annak az aktív korúak támogatására jogosult személynek, akinek munkaképesség-csökkenése az 50 %-ot, illetve egészségkárosodása a 40 %-ot eléri. 7. §56 7. § Az Sztv. alapján együttműködésre köteles rendszeres szociális segélyre jogosultak számára, valamint annak a bérpótló juttatásban részesülőnek, akinek a jegyző azt a megállapító határozatban előírja, az együttműködésre kijelölt szerv a Családsegítő Intézet. 8. §7 (1) A Családsegítő Intézettel együttműködőnek minősül, aki a) a támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) az önkormányzat által meghatározott, vagy az intézet által előírt, legalább havi egyszeri megjelenési kötelezettségének eleget tesz, c) közreműködik a személyre szabott beilleszkedését segítő program kidolgozásában, d) a program végrehajtását célzó megállapodást – nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül - az intézettel megköti, e) közreműködik a foglalkoztatását gátoló vagy korlátozó egyéb tényezők felszámolásában (pl. gyógykezelés, családi kapcsolatok, lakhatási problémák kezelése), f) eleget tesz a d) pont szerinti megállapodásban előírtaknak, részt vesz a munkavégzésre felkészítő programban, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozáson, más, a számára szervezett tanácsadáson, 1
Hatályon kívül helyzete 4/2008 (II.1.) rendelet 5. § (2) bekezdése-a, hatályon kívül 2008. február 1-től Hatályon kívül helyzete 4/2008 (II.1.) rendelet 5. § (2) bekezdése-a, hatályon kívül 2008. február 1-től Módosított a 11/2010. (III. 26.) rendelet 1. §-a, hatályos 2010. április 1-től 4 Módosította a 3/2011. (I.28.) rendelet 1.§.-a, hatályos 2011. január 29-től 5 Módosított a 11/2010. (III. 26.) rendelet 2. §-a, hatályos 2010. április 1-től 6 Módosította a 3/2011. (I.28.) rendelet 2.§.-a, hatályos 2011. január 29-től 7 Módosította az 1/2009. (I. 30.) rendelet 2. §-a, hatályos 2009. január 1-től 2 3
g) a felajánlott képzésben, oktatásban részt vesz, h) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget elfogadja. (2) Mentesül az együttműködési kötelezettség teljesítése alól a támogatott, amíg a keresőképtelenséggel járó betegsége miatt orvosi kezelésben részesül. 9. §1 (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő az Sztv. 37/B. §-a (2) bekezdésében meghatározottak szerint megszegi az együttműködés szabályait, erről a Családsegítő Intézet 3 munkanapon belül értesíti a hivatalt. (2)2 Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem teljesíti, a támogatás megállapítását vissza kell vonni, és intézkedni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást visszafizetéséről. (3)3 Amennyiben a rendszeres szociális segély megszüntetésére az (1) bekezdésben vagy az Sztv. 37/B. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor, az együttműködés és a Ket. szabályai szerinti elfogadott igazolási kérelem együttes teljesítése esetén a rendszeres szociális segélyt változatlan feltételekkel tovább kell folyósítani. 10. § A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele a jogosult lakásának és lakókörnyezetének az Sztv-ben előírtak szerinti rendben tartása. A feltétel fennállása a támogatás megállapítása előtt és a folyósítás időtartama alatt is vizsgálható. 4
11. §5 (1) A jogosult lakókörnyezetének a rendben tartása, a lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben biztosított, ha a támogatott a) a kommunális hulladékot (szemetet) az előírt módon, zárt tárolóedényekben tartja, b) a nem kommunális hulladéknak (lomnak) minősülő szemetet a lomtalanítási akciók közötti időben rendezetten, lehetőleg zárt helyen tárolja, c) nem tárol építési törmeléket, d) telkét, udvarát, kertjét rendeltetésszerűen használja, da) tisztán, rendben tartja, db)a gyomot és más egészségre ártalmas növényeket irtja dc) a kerítésével kívülről határos területeket és a járdát tisztán tartja. dd) a szomszédos ingatlanok használati- és forgalmi értékét saját ingatlana más módon nem rontja, és a e) a rendezettség ellenőrzését lehetővé teszi. 12. §6
1
Módosította a 3/2011. (I.28.) rendelet 2. §-a, hatályos 2011. január 29-től Módosította az 1/2012. (I. 27.) rendelet 2. §-a hatályos 2012. február 1-től 3 Beiktatta az 1/2012. (I. 27.) rendelet 2. §-a hatályos 2012. február 1-től 4 Módosította a 24/2012. (V. 24.) rendelet 1. §-a, hatályos 2012. május 25-től 5 Beiktatta a 24/2012. (V. 24) rendelet 2. §-a, hatályos 2012. május 25-től 6 Beiktatta a 24/2012. (V. 24) rendelet 3. §-a, hatályos 2012. május 25-től 2
(1) A 11. §-ban előírtak ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal és a Családsegítő Intézet végzi. Amennyiben az ellenőrzés a lakókörnyezet rendezettségét nem találja megfelelőnek, 10 napos határidővel, a feladatok részletes meghatározásával felhívja a jogosultat a rendbetételre. (2) A kérelmet el kell utasítani vagy a támogatás folyósítását 3 hónapra szüneteltetni kell a feltételek nem teljesítése esetén. (3) A támogatást a 3 hónap leteltét követően a rendezettség ellenőrzése után lehet megállapítani, vagy ismét folyósítani. Ha az ellenőrzés kifogást talál, mindaddig – esetenként legfeljebb 3 hónappal - meghosszabbítható a folyósítás szüneteltetése, amíg a lakókörnyezet rendezettsége nem biztosított. 13. §, 14. §, 15. §, 15/A. §, 15/B. §, 15/C. §1 Ápolási díj 16. § (1) Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti ápolási díjat annak a kérelmezőnek lehet megállapítani, aki az ápolás előtt jövedelemszerző tevékenységet folytatott, és az ápolás miatt a keresőfoglalkozását nem tudja folytatni, valamint a család jövedelme megfelel a 3. § (1) bekezdésében meghatározottaknak. Keresőtevékenységnek számít az álláskeresési támogatás és gyermekek gondozása címén folyósított ellátások időtartama is, ha az ápolási díjat ezek megszüntetésétől számított 3 hónapon belül igényli a kérelmező. (2)3 Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása előtt az ápolás tényét, szükségességét és körülményeit vizsgálni kell. A jogosultság megállapításához szükség esetén be kell szerezni szociális szakértő szakvéleményét. (3) Az eljárás során vizsgálni kell, hogy van-e az ápolt személynek más olyan közeli hozzátartozója, aki az ápolást el tudja látni, illetve, hogy az ápolási szükséglet más módon, szociális vagy egészségügyi szolgáltatás keretében megoldható-e. 2
17. §4 (1) Amennyiben az ápolási díjra való jogosultság feltételei a 16. §-nak megfelelően fennállnak, az ápolási díjat egy évre kell megállapítani. (2) Az ápolási díj a jogosultság lejártát követően új kérelemre – a 16. §. (2-3) bekezdésben előírt vizsgálat után – ismételten megállapítható. Az ápolási díj ismételt megállapítása előtt a 18. § (1) bekezdésében előírtakat vizsgálni kell. 18. § (1) Az ápolói kötelezettségét az ápoló abban az esetben teljesíti, ha a) az ápolt személyt a tartózkodási helyén naponta gondozza, b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (a beteget egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, az orvost kihívja, a gyógyszereit kiváltja, az alapvető háziápolási feladatokat elvégzi, stb) 1 1
Hatályon kívül helyezte az 1/2012. (I. 27.) rendelet 16. §-a 2012. február 1-től Módosította az 1/2012. (I. 27.) rendelet 3. §-a, hatályos 2012. február 1-től 3 3 Módosított a 11/2010. (III. 26.) rendelet 4. §-a, hatályos 2010. április 1-től 4 Módosította a 6/2007. (II. 23.) rendelet 6. §-a, hatályos 2007. február 23-tól 2
c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról, d) a lakást és az ápolt ruházatát rendben tartja, e) gondoskodik az ápolt személy oktatási, nevelési, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő eljutásáról, f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését a hivatal, illetve megbízása alapján a Családsegítő Intézet gondozói, a háziorvosi szolgálat ápolói részére. (2) Az ápolói kötelezettség nem megfelelő teljesítéséről helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az ápoló a kötelezettség mely időponttól nem teljesítette. 19.§ Amennyiben az ápoló az ápolási díjra nem jogosult a) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése vagy keresőtevékenység létesítése miatt, a támogatást a jogosultság megszerzésének, b) az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól, c) egyéb ok miatt (az ápoló vagy az ápolt személy kérésére), az ok bekövetkezését követő hónap első napjától kell az ápolási díj folyósítását megszüntetni. Átmeneti segély 20. § (1) Átmeneti segély adható a kérelmezőnek, ha rendkívüli élethelyzetbe kerül előre nem várt jelentős kiadások, jövedelem-kiesés miatt, vagy alacsony, a megélhetést nem biztosító a jövedelme, és emiatt a létfenntartása vagy a lakhatása átmenetileg veszélyeztetve van. (2) Különösen indokolt az átmeneti segély megállapítása, ha ennek hiányában a kérelmező a saját vagy családtagjai számára szükséges gyógyszert nem tudja megvásárolni. (3)1 A lisztérzékenység (coeliakia) diagnózist igazolók részére – átmeneti segélyként - a nyugdíjminimum 70 %-ának megfelelő összegű éves pénzbeli támogatás jár. A támogatást a tárgyév április 1-jét követően benyújtható kérelemre kell kifizetni. 21. §2 Az átmeneti segélyre való jogosultság szempontjából azt a kérelmezőt is rászorulónak kell tekinteni, akinek a jövedelme legfeljebb 25 %-kal haladja meg e rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott értéket és más, az Sztv. szerinti rendszeres szociális támogatásban nem részesül 22. § (1) Annak az egyedülélő személynek, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, tartós átmeneti segély is megállapítható. (2)3 Amennyiben a kérelmező szociális rászorultsága, munkanélkülisége, jövedelemnélküli helyzete legalább egy év óta fennáll, és kérelmező ez idő alatt rendszeres 1
Módosította a 3 /2011. (I. 28.) rendelet 7. §-a, hatályos 2011. február 1-től Módosított az. 1/2012. (I. 27.)rendelet 4. §-a, hatályos 2012. február 1-től 3 Módosította 4/2008 (II.1.) rendelet 3. §-a, hatályos 2008. február 1-től 2
pénzellátásra saját hibájából nem szerzett jogosultságot, részére tartós átmeneti segély nem állapítható meg. (3) A tartós átmeneti segély az esedékességét megelőzően, vagy egyösszegben nem fizethető ki. 23. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelemről a benyújtását követő 15 napon belül döntést kell hozni. (2) Amennyiben a kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul és a teljesítése indokolt, a kérelemről 3 munkanapon belül döntést kell hozni. (3)1 24. § (1) Átmeneti segélyként legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50 %-ának megfelelő összeg állapítható meg. (2)3 Átmeneti segély egy naptári hónapban egyszer, és naptári évenként legfeljebb 6 alkalommal adható. 2
Temetési segély 25. § (1) Temetési segélyre az a tartásra köteles hozzátartozó, eltartó jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a) a jövedelme legfeljebb 50 %-kal haladja meg a 3. § (1) bekezdésében meghatározott értékeket, valamint b) a temetési kiadások nem haladják meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét. (2) A jövedelem számítása során az elhalt személy jövedelemét is figyelembe kell venni, ha az eltemettetővel a haláláig közös háztartásban élt. 4
26. § Ha az eltemettető nem a tartásra köteles személy, temetési segélyre abban az esetben jogosult, ha – nyilatkozata szerint – az elhunyt személytől sem a kérelmező, sem családtagjai nem örököltek, vagy a hagyaték értéke nem haladja az öregségi nyugdíjminimum 20-szorosát. 27. §5 A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosával. A temetési költségek számítása során nem kell figyelembe venni a számlában szereplő, nem a temetkezéssel szoros összefüggésben keletkező egyéb (koszorú, hirdetés) költségeket. 28. § 6 (1) A temetési segély összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum 60 %-ával. 1
Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (III. 26.) rendelet 9-a 2010. április 1-től Módosított a 11/2010. (III. 26.) rendelet 5. §-a, hatályos 2010. április 1-től 3 Beiktattatta 4/2008 (II.1.) rendelet 4. §-a, hatályos 2008. február 1-től 4 Módosította az 1/2012. (I. 27.) rendelet 5 §-a, hatályos 2012. február 1-től 5 Módosította az 1/2012. (I. 27.) rendelet 6 §-a, hatályos 2012. február 1-től 6 Módosította az 1/2012. (I. 27.) rendelet 7 §-a, hatályos 2012. február 1-től 2
(2) Rendkívül indokolt esetben, - különösen ha ezzel elkerülhető a közköltségen történő eltemettetés – ennél magasabb összegű, legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 160 %-át meg nem haladó temetési segély is adható. 29. § A temetési segélyt a temetési számla keltét követő 6 hónapon belül lehet igényelni. Közgyógyellátás 30. §1 Az Sztv. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásra az a kérelmező jogosult, akinek a jövedelme megfelel a rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének legalább a) 15 %-a, ha a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) 20 %-a, ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201-230 %-a, c) 25 %-a, ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 231-270 %-a.31. §23 Adósságkezelési szolgáltatás 32. § (1)45 Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 40 %-át. (2) Adósságkezelési támogatásban a kérelmező az Sztv. 55-55/C. §-aiban foglalt feltételek teljesítése esetén abban az esetben részesíthető, ha a) a hátralékkal terhelt lakásban jogszerűen lakik, b) jövedelme az adósság felhalmozása idején és a kérelem benyújtásakor nem haladja meg a rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmet. c) a lakás nagysága nem haladja meg ca) 1-2 fő esetén a két szobát, cb) 3 fő esetén a 2,5 szobát, cc) 4-5 fő esetén a 3 szobát, cd) további személyenként + 0,5 szobát. d) hasznosítható vagyona nincs, vagy annak értéke nem éri el az adósság mértékének 75 %át, és az adósságkezelési támogatás megállapítása előtt, az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt, egyösszegű támogatás esetén a kifizetést követő 6 hónapig részt vesz a Családsegítő Intézet adósságkezelési tanácsadásán.Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 60 %-át.
1
Módosította az 1/2012. (I. 27.) rendelet 8 §-a, hatályos 2012. február 1-től Módosította a 6/2007. (II. 23.) rendelet 7. §-a, hatályos 2007. február 23-tól Hatályon kívöl helyzete a 33/2011. (IX. 29.) rendelet 8.§-a 2011. október 1-től 4 Módosított a 11/2010. (III. 26.) rendelet 6. §-a, hatályos 2010. április 1-től 5 Módosította az I/2012. (I. 27.) rendelet 9 §-a, hatályos 2012. február 1-től 2 3
33. § Az adósságkezelési szolgáltatás körében az Sztv. 55/B. § (3) bekezdés a-h) pontjai szerinti adósságot lehet rendezni, azt a lakbérhátralékot kivéve, amely önkormányzati bérlakás piaci típusú bérbevétele során keletkezett. 34. § Amennyiben az adós az adósság rá eső részének részletekben történő fizetését vállalja, abban az esetben részesíthető támogatásban, ha az igazolt havi lakásfenntartási kiadások és az adósság megállapított havi törlesztő részletének megfizetése után megmaradó jövedelme az egy fogyasztási egységre eléri az öregségi nyugdíjminimum 60 %-át. 35. § Az adósságkezelési támogatást a) ha az adósság rá eső részét a kérelmező – vállalása alapján – egy összegben fizeti meg, a teljesítés igazolását követően egy összegben, b) egyéb esetben havi részletekben kell utalni a hitelező szolgáltató számlájára. 36. § A Családsegítő Intézet az adósságkezelési tanácsadás keretében a) megvizsgálja az adósság keletkezésének körülményeit, ennek alapján b) javaslatot tesz az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, c) az adósságkezelés időtartama alatt az adós részére adósságkezelési tanácsadást tart. 37. § Ha az adósságkezelési szolgáltatásba bevont az Sztv. 55/B. § (1) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti, a teljesítésre 15 napos határidővel fel kell hívni. Amennyiben a megadott határidőben a mulasztást nem pótolja, az adósságkezelési szolgáltatást meg kell szüntetni, és intézkedni kell az adósságkezelési támogatás megtérítése iránt. 37/A. §1 Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 7-24. hónapban abban az esetben részesülhet adósságcsökkentési támogatásban, amennyiben az adósságkezelés óta az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme jelentős mértékben, legalább 20 %-kal csökkent. II. Gyermekvédelmi támogatások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 38. §2
1 2
Beiktatta a 11/2010. (III. 26.) rendelet 7. §-a, hatályos 2010. április 1-től Hatályon kívül helyezte a 4/2008. (II. 1.) rendelet
39. §1 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 40. § (1) A gyermeket nevelő család az időszakosan felmerülő létfenntartási gondjai enyhítésére rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető, ha a jövedelme legfeljebb 20 %-kal haladja meg a gyvt. 19. §. (2) bekezdésében meghatározott értéket. (2) A támogatást a család szociális helyzetének, az egyéb szociális juttatásoknak a figyelembe vételével kell megállapítani. A támogatás természetben (pl. iskolai étkezési térítés díj, tankönyvek árának befizetésével) is nyújtható. 41. § (1) Az egy alkalommal adott támogatás nem lehet kevesebb 2000 Ft-nál, de gyermekenként ne haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 20 %-át. (2) Szociális rászorultság alapján – külön önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint – rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként ösztöndíj állapítható meg. Sajátos helyzetű tanköteles korú gyermekek2 41/A. § Az e rendeletben - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a 66. §. (2) bekezdése általi kötelezettség - alapján meghatározottak szerint sajátos helyzetűnek minősül a gyermek, ha a) jövedelme alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre lenne jogosult, de a Gyvt-ben meghatározott vagyoni értéket legfeljebb 20 %-kal meghaladó, a mindennapi szükséglethez tartozó vagyon miatt a kedvezményben nem részesülhet, b) az egyedülálló, egy gyermeket nevelő szülő jövedelme meghaladja a gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatárt, de nem több mint a nyugdíjminimum másfélszerese, c) szülője fogyatékossági támogatásban, vagy 100%-os munkaképesség-csökkenés alapján rokkantsági nyugdíjban részesül, d) a Csjt. szerint tartásra nem köteles személy (gyám) neveli, e) gyermekek átmeneti otthonában, vagy családok átmeneti otthonában él, vagy otthont nyújtó gyermekvédelmi ellátásban részesül, f) tartósan beteg, vagy fogyatékos, akire tekintettel a szülője emelt összegű családi pótlékban és egyúttal gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, g) az - óvodai és általános iskolai felvétel szempontjából - az oktatási intézménybe járó gyermek testvére3. Értelmező rendelkezések 42. §4 1
Hatályon kívül helyezte a 3/2011. (I.28.) rendelet 9. §-a, hatályos 2011. január 29-től Beiktatta a 6/2007. (II. 23.) rendelet 8. §-a, hatályos 2007. február 23-tól 3 Beiktatta a 35/2007. (VIII. 31.) rendelet 2. §-a, hatályos 2007. szeptember 1-től 4 Hatályon kívül helyezte az 1/2012. (I. 27.) rendelet 16. §-a 2012. február 1-től 2
Záró rendelkezések 43. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet 9, 30 és 31. §-ának szabályai 2006. július 1-én lépnek hatályba. (3) A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre abban az esetben kell alkalmazni, ha az a kérelmezőre nézve kedvezőbb. (4) Az 5/1997. (II. 26.) önk. sz. rendelet e rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti, azzal, hogy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására vonatkozó szabályokat a 2006. június 30-át megelőzően benyújtott kérelmek elbírálása során még alkalmazni kell.
polgármester
jegyző
