1
Bevezető A civil szektor jelentős utat járt be Magyarországon a rendszerváltás óta, így rengeteg értékes tudás halmozódott fel, aminek megfelelő feldolgozása a szektor fennmaradásának és továbblépésének kulcsa lehet. Az Inspi-Ráció Egyesület 10 éve dolgozik annak érdekében, hogy a civil szervezetek működéséhez szakmai segítséget nyújtson. Legfontosabb célunk a helyi, alulról szerveződő közösségek és ezek hálózatainak segítése, fejlesztése annak érdekében, hogy egy önszerveződő, tudatos, érdekeit érvényesíteni tudó, együttműködő, sokszínű civil társadalom alakuljon ki. Ahhoz viszont, hogy a szervezetek tovább fejlődhessenek, hogy közelebb kerüljenek céljaik eléréséhez, szükséges, hogy értékeljük eddigi munkánkat, és új irányokat határozzunk meg, ránézzünk a mérföldkövekre, fordulópontokra, vizsgáljuk meg a tapasztalatokat a támogató környezet, hátráltató tényezők, társadalmi beágyazottság kérdésköreinek mentén is.
A szektor nagy kihívás előtt áll, és ahhoz, hogy a megváltozott gazdasági, társadalmi környezetben is megfelelő válaszokat tudjon adni az aktuális problémákra, és felkészülhessen a jövő kérdéseire, rá kell néznünk az eddigi “civil életútra”, a szervezetek szerepére, funkciójára, eredményeire, és ezekre építkezve új pályák kijelölésével kell tovább folytatni a munkát. Ezért Egyesületünknél évek óta a szakmai munka egyik kiemelt fókusza, hogy megtaláljuk azokat az új utakat, új lehetőségeket, amelyeket mi magunk is kipróbálunk, a megszerzett tapasztalatok és tudás birtokában értékelünk, fejlesztünk, mégpedig úgy, hogy közben az elsődleges célcsoportunkat, tehát a civil szervezeteket is bevonjuk a folyamatokba. Ezen kívül fontos pontja ennek a tevékenységnek, hogy mindenközben mi is tanulunk más szervezetektől, hiszen nagyon sokan ugyanúgy az új utak keresésének szakaszában vannak. A programunk, a hozzá kapcsolódó rendezvény, az előzetes beszélgetések, a tapasztalatcserék, és kérdőíves felmérés is ennek a folyamatnak a részeiként jelentek meg, és szolgáltak újabb hasznos tanulságokkal, információval, amit ebben a tanulmányban szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel.
2
Általános helyzetértékelés Az utóbbi években erősen átrendeződött a gazdasági, társadalmi helyzet, ami jelentősen érintette a civil szektort is. Eddig biztosnak hitt források váltak egyre bizonytalanabbá, vagy szűntek meg. Korábban egy szervezet pusztán lakossági vagy vállalati adományokból is képes volt a működését, és programjai megvalósulását finanszírozni, képesek voltak fejlődni, előrelépni. A szervezethez érkező források mértéke attól függött, hogy a szervezet milyen forrásteremtési stratégiát követett, milyen tevékenységet folytatott, mennyire volt hiteles, és tevékenységeiben jó, mennyire tudta hatékonyan, hatásosan elérni, megszólítani a célcsoportját. Ma már ez megváltozott. Természetesen még mindig sok múlik a szervezet tudatos tervezésén, a stratégiáján, a tevékenységei és a szervezet ismertségén, elismertségén, de azt is látni kell, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tevékenységeihez megfelelő mennyiségű adományt tud jó eséllyel gyűjteni. A megkérdezett szervezetek ennek fő okaként általában azt jelölik meg, hogy nemcsak a nonprofit, hanem a forprofit szektor, és a korábbi magán adományozók is gyakran forráshiánnyal küzdenek, vagy kevésbé bátran adományoznak a bizonytalan, kiszámíthatatlan jövő miatt. A pályázatok terén is változnak a folyamatok, mint ahogy a későbbiekben ismertetett kérdőív értékeléséből is kitűnik. Bár a pályázati források sem jelentettek eddig sem biztosra vehető finanszírozási formát, de itt is megfigyelhető a válaszadók körében az a nézet, hogy míg korábban elegendő volt, hogy egy szervezet a céljai megvalósítása, és az általa képviselet társadalmi, környezeti probléma mérséklésének, vagy megszűntetésének szempontjából hatékony programot írjon le a pályázatban, és megfeleljen az előírt kritériumoknak. Most pedig úgy látják a szervezetek, hogy ez nem jelenti a pályázat sikerességét. Jelen tanulmányunk alapjául szolgáló kérdőív nem tűzte ki céljául azt, hogy ezeknek a folyamatoknak a tényszerű okait, illetve a gyökér okokat vizsgálja, elemezze, hanem ebben a kérdéskörben is most leginkább a válaszadó szervezetek tapasztalataira, érzéseire, véleményére voltunk kíváncsiak, illetve arra, hogy amikor felismerték ezeket a számukra kedvezőtlen folyamatokat, akkor milyen reakciók születtek, milyen gondolkodás folyt a szervezetben.
3
Akik pedig kedvezően ítélték meg a vizsgált időszak (2008-2012) folyamatait egy-egy területen, vagy úgy érzik, hogy sikerült a kedvezőtlen folyamatokra olyan válaszokat adniuk, olyan stratégiát kialakítani, vagy olyan lépéseket tenni, ami segítette az előrelépést, a fejlődést, a sikereket, vagy éppen azt, hogy ha nem is javult a helyzetük, de legalább stagnáljon, azoktól szintén azt kértük, hogy osszák meg velünk az ezzel kapcsolatos véleményüket, módszereket, ötleteket. Az egyik cél tehát az volt, hogy az elmúlt 5 évről egy olyan képet kapjunk, ami bemutatja a válaszadó szervezetek sikereit, kudarcait, nehézségeit, olyan jó példákat, amelyekből más szervezetek is inspirációt meríthetnek, ötleteket, átültethető gyakorlatokat láthatnak. A kérdőív, a projekt részeként megvalósuló rendezvény, valamint a projekttől függetlenül zajló tevékenységeink másik célja pedig kifejezetten gyakorlati vonatkozású. Azt gondoljuk, hogy a szervezetek túlélésének, sőt fejlődésének egyik kulcsa, hogy függetleníteni tudják a szervezetet az egyre bizonytalanabbá váló pályázati forrásoktól, és minőségi szolgáltatásokkal közösségi vállalkozóvá váljanak. Egy folyamatosan bővíthető adatbázist szeretnénk majd létrehozni (most az információgyűjtés szakaszában vagyunk, ez része volt a kérdőívnek is), amelyben a civilektől igénybe vehető szolgáltatásokat gyűjtjük. Ezeket a szolgáltatásokat egyesületünk a saját eszközeivel népszerűsíti majd, és széles körben elérhetővé tesszük. Azt kívánjuk ezzel elérni, hogy a civilek egyrészt egymás szolgáltatóiként is megjelenjenek, valamint elinduljunk azon az úton, hogy a civil szervezetek a forprofit szektorban is minőségi szolgáltatóként jelenjenek meg a piacon.
Fókuszban a közösségi vállalkozás De mit is jelent a közösségi vállalkozás, és miért jut arra több szervezet is akár egymástól függetlenül is, hogy a válságból való kilábalás egyik lehetséges módja, ha a szervezetek, mint közösségi vállalkozók jelennek meg a piacon? Először is szeretném előrebocsátani, hogy a közösségi vállalkozás nem egy szektoridegen terület. A szervezetek jelentős része már alapvetően rendelkezik azokkal a feltételekkel, még ha nem is teljes tudatossággal, és nem is a tőlük telhető legmagasabb minőségben, amelyekre szükség van ahhoz, hogy sikeresek legyenek, mint közösségi vállalkozás.
4
Mi jellemzi a közösségi vállalkozásokat a mi értelmezésünk szerint?
Célja a helyi társadalom megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt fejlesztésén, gazdagításán keresztül.
Ezt a célt azon keresztül valósítja meg, hogy a vállalkozás hatékonyságát és a közösségi minőséget képes integrálni.
Fontos jellemzője, hogy önmaga is közösségi mintát nyújt, azaz a benne dolgozók közösségként élik meg a mindennapi munkát.
Vállalkozói jellege miatt sokkal jobban kapcsolódik a célcsoportjához, azonban a hagyományos pályázati, adományi forrásokra is támaszkodik, ezzel segítve a helyi közösséget külső forrásokhoz jutni.
A közösségi vállalkozás úgy valósítja meg a nonprofit létet, hogy a benne dolgozóknak biztosítja, a tágabb közösségének elősegíti a megélhetését.
A közösségi vállalkozási forma tehát nemcsak ahhoz segíti hozzá a szervezeteket, hogy bevételhez jussanak a szolgáltatásaik fejlesztésével és értékesítésével, hanem többről van szó. Azt is jelenti, hogy a civil szervezetek kiléphetnek a finanszírozási kényszerpályákból, a szolgáltatásaik piaci alapon történő értékesítése (meghagyva a civilségre jellemző értékeket) lehetővé teszi, hogy újabb célcsoportok vegyék igénybe a tevékenységeiket, bevételhez jusson a szervezet, amit természetesen továbbra is cél szerinti tevékenységeire fordít. Fontosnak tartjuk emellett, hogy a szervezetek közösségi vállalkozási tevékenységeinek fejlesztésével párhuzamosan megtörténjen egyfajta szemléletváltás is. Mivel a civil szervezetekhez sok tévhit, félreértelmezés, olykor előítélet is kapcsolódik, egy más képet kell közvetítenünk. Ebben pedig minden szervezetnek szerepe és feladata van. A szervezetek képviselőivel való beszélgetés során is gyakran elhangzik, hogy azért nem veszik igénybe a szolgáltatásaikat a forprofit szektorból, mert gyakran a civil az amatőr szinonimájaként jelenik meg. Annak érdekében pedig, hogy ez a kép megváltozzon, a civil szektor szereplőinek kell sokat tenni. A külső kommunikáció során fontos, hogy olyan üzeneteket közvetítsünk, olyan valós képet mutassunk, ami azt támasztja alá, hogy a civil szervezetek szakemberei magas minőségben tudják biztosítani az általuk kínált szolgáltatásokat. Ez természetesen nem egyik napról a másikra hozza majd meg a kívánt eredményt, de azt gondoljuk, hogy akár már rövid, vagy középtávon is ennek köszönhetően több lábon tudnak majd állni a szervezeteket. 5
A másik fontos irány a forprofit szektorban történő „piacra jutás” mellett az, hogy maguk a civil szervezetek is egymás szolgáltatóivá váljanak. Több szervezet is példának hozta fel, hogy amikor forrás nélkül valósít meg egy szervezet egy programot, vagy minimális ráfordítással, akkor a rendezvény elbonyolításához, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb feladatok ellátásához gyakran civil partnereket vonnak be. Viszont amikor egy pályázati forrásból lehetőség van arra, hogy megfelelő díjazással vegyenek igénybe külső szolgáltatót, akkor elsősorban a piaci szektorból keresnek szolgáltatókat. Fontos feladat tehát, hogy a civilek is váljanak egymás szolgáltatóivá, hogy benne legyen a köztudatban és a napi rutinban, hogy adott esetben a nonprofit szervezetek legyenek a megbízottak. Ennek érdekében Egyesületünk a kérdőívben, illetve a rendezvényeken is elkezdte az információgyűjtést, mivel a honlapunkon szeretnénk egy naprakész adatbázist működtetni arról, hogy milyen tevékenységek elvégzésére milyen szervezeteket lehet megbízni. Ehhez folyamatosan várjuk a jelentkező szervezeteket.
A kérdőív feldolgozása Primer kutatás A kérdőíves felméréshez egyszerű véletlen mintavételi eljárást alkalmaztunk, az alapsokaság a magyarországi nonprofit szervezetek. Önkitöltéses kérdőívvel dolgoztunk, amelyet elektronikus úton juttattunk el a kiválasztott szervezeteknek. A minta kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan szervezeteket vonjunk be a kutatásba, amelyek az elmúlt években aktivitást mutattak. Ezért három forrásból gyűjtöttük össze a listát, amelyből kiválasztásra kerültek a szervezetek. Olyan adatbázist használtunk ehhez, ahol a szervezetek regisztráltak, és adataikat nyilvánossá tették, ez pedig a nonprofit.hu, és az adhat.hu internetes portálok. Ezeken az oldalakon bizonyos szűrők használatával kereshetők, így a megyénkénti csoportosítást választva biztosítottuk azt, hogy az ország minden megyéjéből kerüljenek szervezetek a mintába. A harmadik címforrás a szervezetünk által használt címlista, amely azokat a szervezeteket tartalmazza, amelyekkel már kapcsolatban álltunk.
6
Fontosnak tartottuk, hogy az általunk már ismert szervezeteken kívül olyan szervezetekkel is felvegyük a kapcsolatot, amelyekkel eddig még nem voltunk közvetlen kapcsolatban. Az ő részükre az általuk megadott e-mail címekre küldtük el a kérdőívet egy rövid tájékoztatóval, amely magában foglalta a kérdőív célját, jellegét, felhasználási területét. Ezen kívül felhasználtuk a közösségi oldalakat is a célcsoport elérésére.
1.) A válaszadó szervezetek működési területe:
6%
6%
Főváros
23%
Város Megyei Regionális
47%
Országos 18%
2.) A szervezetek megalakulásának éve:
2008.
1990.
2007.
1991.
2006.
1992.
2004.
1995.
2000.
1998. 1999.
7
3.) A szervezetek tevékenységi körei Környezetvédelem 17%
Társadalmi bűnmegelőzés
17%
Roma integráció, esélyegyenlőség
5% 11%
Ifjúsági érdekvédelem, önkéntesség Egészségügyi tevékenység
17%
6% 6%
Kultúra, felnőttképzés 5%
5% 11%
Állatvédelem
4.) A válaszadó szervezetek SZJA 1%-ából származó bevételeinek alakulása 2008-2012. között:
Kis mértékben, de azért növekedett
6% 18%
Kiszámíthatatlan, ingadozó Inkább csökken 29% Jelentősen csökken Kis ingadozások, inkább állandósul
23%
Nincs ilyen jellegű bevétel 6% 12%
6%
Egyéb
8
Az egyéb kategóriába tartozó választípusok: -
A szervezet/könyvelő adminisztratív hibájából nem jogosultak az 1% fogadására. Nem volt fókuszban még ez az adománygyűjtési forma A szervezet olyan tevékenységet folytat, amire a szervezet szerint nem érkeznének felajánlások
Mint látjuk, a kérdőívet kitöltő szervezetek 29%-a mondta azt, hogy az 1% mértéke kiszámíthatatlan, ingadozó. Ezt a következő kérdéscsoporttal összefüggésben érdemes vizsgálni, mert fontos látni, hogy milyen okokat láttak a szervezetek, szerintük mi vezetett ahhoz, hogy ez a bevételi forrás jelentős ingadozást mutat.
5.) Kiugró változások elemzése az SZJA 1%-os bevételeit illetően 2008-2012. között. Tapasztalt a szervezet kiugró változást?
Nem tapasztaltunk kiugró változást
29%
Mindig alacsony a bevétel 43% Még kevés a tapasztalat Nem gyűjtik
7%
Jelentősen csökken
7% 14%
9
6.) Milyen KÜLSŐ okokra tudják visszavezetni a válaszadó szervezetek a hozzájuk érkezett SZJA 1% -os felajánlás mértékének változásait?
13%
Költségesek a hatékony hirdetések
6%
Nem tudom mire visszavezetni
6%
Nem vehettük igénybe ezt a lehetőséget
6% 38%
Egyre többfelé oszlik
6% Sok a civil, jobban lobbiznak Nincs meghatározható oka 25% Nő a munkanélküliség, csökkennek a jövedelmek
7.) Milyen BELSŐ okokra tudják visszavezetni a válaszadó szervezetek a hozzájuk érkezett SZJA 1% -os felajánlás mértékének változásait?
6%
Nincs pénz a marketingre, kampányokra
6%
Kevés tag ajánlja fel
6% 6%
Kevés ideje gyűjthetünk
23% 6%
Nem fordítunk rá időt Nincs válasz
6%
Növekedett, mert új eszközöket is alkalmazunk 41%
Nincs ember rá, nincs reklám sem Nincsenek belső okok, mindent úgy csinálunk, mint eddig
10
A kérdéscsoport vizsgálatánál láthatjuk, hogy milyen magas a válaszadók körében azok aránya, akik valamilyen okból nem tudták igénybe venni ezt a lehetőséget. Ha megnézzük az 1. számú grafikonnál a válaszadó szervezetek megalakulásának évét, azt láthatjuk, hogy a legfiatalabb válaszadó szervezetek megalakulásának éve is 2008., így ez nem jelent akadályt már az Szja 1%ának gyűjtésében. A szöveges válaszokból pedig kiderül, hogy még jellemző az adminisztrációs hiba miatt elveszett jogosultság. Viszont azt is láthatjuk, hogy a válaszadók jelentős része tudatos a belső okok esetében. Jellemző, hogy felismerik a szervezetek, hogy szükség van tudatos stratégiára, marketingre, kell ember is a kampányhoz kapcsolódó feladatok ellátására, mert ezek hiánya okozza a források ingadozását, vagy alacsony szintjét.
8.) Hogyan alakult a válaszadó szervezetek magánszemélyektől származó adományainak mértéke 2008-2012. között?
Kis mértékben, de növekedett
6%
23%
Kiszámíthatatlan, ingadozó
Csökken
59% 12%
Nincs a szervezetnek ilyen jellegű bevétele
11
9.) Milyen KÜLSŐ (szervezeten kívüli) okokra tudnátok visszavezetni a magánszemélyektől származó bevételekkel kapcsolatos változásokat?
6% 31%
Ritkán adakoznak Nem tudják, mi lehet az oka Elszegényedés, munkanélküliség 63%
10.) Milyen BELSŐ (szervezeten kívüli) okokra tudnátok visszavezetni a magánszemélyektől származó bevételekkel kapcsolatos változásokat? (csoportosított, tipizált válaszok)
Kapcsolati tőke nincs kihasználva
20% 33%
Több sajtómegjelenés, több adomány 7%
Nem hatékony a külső kommunikáció Kevés reklám, rossz marketing
20%
Nem adott választ
20%
12
A válaszadó szervezetek három fő okot jelöltek meg a magánszemélyektől származó bevételek mértékének csökkenésére. Ez a kapcsolati tőke kihasználatlansága, a nem hatékony külső kommunikáció, és ezzel összefüggésben a kevés reklám és rossz marketing. A civil marketing kérdésköre tapasztalataink szerint gyakran megosztja a szervezeteket. Vannak szervezetek, amelyek nagyon profi marketinget folytatnak, gyakran szerepelnek a médiában, a tevékenységük szinte a nyilvánosság előtt zajlik. Ők azok, akik felismerték, hogy a szervezet külső kommunikációja rendkívül fontos terület, és ennek megfelelően kezelik. A szervezeten belül megvan ennek a területnek is a felelőse, és a mindennapi munkához nem csak a jó ügyek menti tevékenység, hanem ezek propagálása is hozzá tartozik. Viszont még most is azt tapasztaljuk, hogy a szervezetek egy része, annak ellenére, hogy felismerte ennek a területnek a fontosságát, meg is jelölik az adománygyűjtés sikertelenségének egyik okaként a nem megfelelő külső kommunikációt, mégsem indulnak el a szervezetben olyan változási folyamatok, amelyek ezt a területet erősítenék. Ennek is több oka lehet, kevés kapacitás, forráshiány, a szükséges ismeretek hiánya, stb. Tapasztalataink szerint viszont amelyik szervezet elkezd tudatosan foglalkozni ezzel a területtel, még akkor is, ha a kezdeti időszakban nem „profik” ebben, a külső környezet gyorsan reagál erre. Új önkéntesek, új támogatók csatlakoznak, nő a szervezet bevételeinek mértéke.
13
11.) Hogyan alakult a szervezet céges, vállalati adományból származó bevétele 2008-2012. között?
0% 19%
Ugrásszerűen nő Kis mértékben, de növekedett Kiszámíthatatlan, ingadozó
44%
Inkább csökken 19%
Jelentősen csökkent Állandósult Nincs ilyen jellegű bevétel
6% 6%
6%
12.) Milyen BELSŐ (szervezeten belüli) okokra tudnátok visszavezetni a cégektől, vállalkozóktól származó bevételekkel kapcsolatos változásokat?
Nem építjük bele a projektekbe a reklámlehetőségeket 6%
Egyre többet dolgozunk ezzel a témával, ezért nő a bevétel
6% 6%
Szervezett megkeresések, internetes kampány miatt nő 11%
53%
Nem hatékony a külső kommunikáció Nincs "marketinges"
12%
Kevés a cég, vállalkozó
6% Nem adott választ
14
13.) Milyen KÜLSŐ (szervezeten belüli) okokra tudnátok visszavezetni a cégektől, vállalkozóktól származó bevételekkel kapcsolatos változásokat?
A cégek csak akkor adományoznak, ha abból ők is profitálnak
6% 19%
Csökkent a cégek költségvetése is, válság hatása
6%
Magas a cégek adója, ez elviszi a pénzt
69% Nem adott választ
14.)
Hogyan alakult a szervezet pályázati forrásból származó bevétele 2008-2012 között?
6% 13%
Ugrásszerűen nőtt 25%
Kis mértékben, de azért növekedett Kiszámíthatatlan, ingadozó
12%
Inkább csökken
19%
Jelentősen csökken Nincs ilyen jellegű bevétel
25%
15
15.)
A kiugró változások okai a válaszadó szervezetek szerint (tipizálva)
A csökkenés megnevezett okai: Normatív támogatások megszűnése Csökken a szakterületünkhöz kapcsolódó pályázatok száma A bürokrácia növekedése, túl sok papírmunka és adminisztráció Egyre nehezebb pályázatot nyerni Legtöbben csak ismeretség útján jutnak pályázati forrásokhoz, a többiek hiába felelnek meg szakmailag, várólistára kerülnek A növekedés megnevezett okai: Azért nő, mert most kezdtünk többet pályázni Nő a szervezet tapasztalata, ismertsége Jobban ki tudják már használni a pályázati lehetőségeket Több nagyobb összegű pályázat érhető el Fokozatosan, egyre nagyobb pályázatokat céloznak meg Mindenre pályázunk, amire lehet A válaszadó szervezetek véleménye erősen megoszlik a pályázati források vizsgált időszakában történő változásairól. A szervezetek 44%-a esetében ugrásszerűen, vagy kis mértékben, de azért nőtt a pályázati források mértéke, míg a válaszadók 50%-a mondta azt, hogy csökkentek, vagy kiszámíthatatlan, ingadozó volt a pályázati bevételek mértéke. A csökkenésről beszámoló szervezetek közül a válaszadók többsége kifejtette, korábban szakmai szempontok alapján történt a kiválasztás, az volt a fontos, hogy milyen programot, milyen tevékenységeket szeretnének megvalósítani, most nem ennyire egyértelmű a rendszer, a jó program leírása, és a pályázati feltételeknek történő megfelelés együttállása nem jelent garanciát arra, hogy a pályázat támogatásban részesül. Viszont a növekedés, és az elégedettség is megfigyelhető több válaszadó szervezeteknél, akik arra vezették ezt vissza, hogy egyre jobb pályázatokat tudnak írni, és a szervezet megerősödésével egyre nagyobb programokat tudnak bevállalni. Valamint megjelenik az a vonal is, ami egyfajta kényszer pályát jelent. A szervezetek egy része olyan pályázatokon is indul, amely nem tartozik szorosan a céljaihoz, viszont források bevonására van szükség, ezért mindenre pályáznak, amire csak lehet. Ez hosszú távon veszélyes stratégia, mivel ezek a pályázatok lekötik a kapacitást, szétforgácsolják a szervezetet, ezért a cél megvalósítására irányuló munka is alacsonyabb hatékonysággal zajlik, ami a szervezethez csatlakozó tagok, önkéntesek motivációját is csökkentheti.
16
16.) Hogyan alakult a szervezet vállalkozási tevékenységből származó bevétele 2008-2012. között? Itt vállalkozási tevékenység alatt olyan szolgáltatást értünk, amiért fizet az, aki igénybe veszi.
6%
Nincs ilyen szolgáltatásunk 25% Folyamatosan, ugrásszerűen nő Kis mértékben, de azért növekedett 63%
Kiszámíthatatlan, ingadozó
6%
A válaszadó szervezetek 63%-a jelölte be azt a válaszlehetőséget, hogy nincs vállalkozási bevételük. Ez igen magas arány, viszont ezt a statisztikai adatot sok minden befolyásolja, így ez alapján hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni arra nézve, hogy a szervezetek folytatnak-e vállalkozási tevékenységet. Ha figyelembe vesszük a saját szervezetünk tapasztalatait, már más képet láthatunk. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ennek a kérdésnek az értelmezése nagyon sokféle lehet. A szervezetekkel való kommunikáció során gyakran tapasztalajuk, hogy az ide vonatkozó jogszabályok értelmezése hiányos vagy téves, valamint félnek attól szervezetek, hogy a vállalkozási tevékenység nem jogszerű, nem könyvelhető, és mint ilyen, nem is végezhető a civileknél. Gyakran hallunk olyan véleményt is, hogy azzal a szervezet elveszti a civilségét, ha vállalkozik, ha pénzt kér a szolgáltatásaiért. Másik gyakori jelenség, hogy bár a szervezetek végeznek cél szerinti vállalkozási tevékenységet, de ezt nem ekként azonosítják be. Például nyári tábort szerveznek, ahol a költségek egy részét a szervezet önerőből fedezi, viszont egy része a táborozókat terheli. Mégsem úgy gondolnak erre a tevékenységre, mint egy közösségi vállalkozásra. Hiányzik az a lépés sokszor, hogy a szervezet érintett tagjai, önkéntesei végig vigyenek egy tudatos tervezési folyamatot, és a tábort, mint a szervezet szolgáltatását, közösségi vállalkozási irányát elkezdjék fejleszteni. Nincs benne a közgondolkozásban szervezeten belül az, hogy ez is lehetne a több lábon állás egyik módja.
17
17.)
Hogyan értékelik általában véve a szervezet pénzügyi helyzetének alakulását? A pénzügyi helyzetünk jelentősen javult, ami elsősorban a szervezet jó stratégiájának köszönhető
6%
A pénzügyi helyzetünk javult, ezért teljesen elégedett vagyok
18%
35%
12%
A pénzügyi helyzetünk nem változott jelentősen, a mai világban már ez is eredmény Nem változott jelentősen
23% 6%
A pénzügyi helyzetünk romlott, ami nagy nehézséget okoz a szolgáltatásaink, tevékenységünk fenntartásában Jelentősen romlott a pénzügyi helyzet, nem tudjuk, meddig lehet így működni
18.) Hogyan gondolkodtak a válaszadó szervezetek, milyen folyamatok zajlottak a szervezetben, amikor csökkentek a forrásaik? (tipizált válaszok) Más szervezeti formában megvalósítani a tevékenységeket Vállalkozási tevékenységeket elkezdeni Szolgáltatásokat fejleszteni Lecsökkentették a programjaikat Stratégiai tervezés Több szponzor, támogató keresése Szervezetfejlesztés Szolgáltatói portfólió erősítése A szervezet ismertségének növelése Az ingyenes lehetőségek (honlap frissítése, közösségi oldalakon való megjelenés) jobb kihasználása Alkalmazottak nincsenek, több önkéntes bevonása Takarékossági intézkedések, dolgozók juttatásának csökkentése vagy megvonása Új stratégiai irány: több lábon állás kiépítése Még több pályázatírás Partnerek keresése, főleg pályázati forrásokhoz való hozzájutás érdekében
18
A válaszokban nagyon jól megfigyelhető, hogy túlnyomó többségben a megoldások keresése felé indultak el a szervezetek. Mint ahogy az is, hogy nem csak kifelé, hanem befelé irányuló változásokat is eszközöltek. Szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, ez mind olyan intézkedés, ami a szervezetet erősíti meg. Nem kívülről várt a szervezet egy része segítséget, hanem a saját működésüket gondolták át, reagáltak a megváltozott külső környezetre, és ennek a szervezetek egy része már tapasztalja az eredményességét is. Másik „reakciócsoport” a vállalkozási irányok keresése, szolgáltatásfejlesztés, tehát ezek a szervezetek már elindultak, vagy tervezik, hogy elindulnak a közösségi vállalkozások irányába. 19.) A bevezetett új intézkedések, a végbemenő folyamatok eddigi eredményei Több pályázat Új szolgáltatási paletta Új tevékenységek bevezetése, régiek változtatása, átgondolása, fejlesztése Új emberek bevonása Stabilabb lett a gazdálkodás, de dolgozói elégedetlenség is volt A több nyertes projekt miatt túlterheltség alakult ki Az új ötleteket „ellopták” mások A pályázatok növekedése miatt a dolgozói létszámot nem kellett csökkenteni A válaszadó szervezetek közül, akik új intézkedéseket vezettek be, akik új irányokat kerestek, illetve valóban leültek, és beszélgettek a szervezeten belül és kívül zajló folyamatokról, és ezekre reagáltak, a legtöbben pozitív eredményekről számolnak be, ami alátámasztja azt a feltevést, hogy a megváltozott környezethez, folyamatokhoz való alkalmazkodás képessége jelenti a szervezetek túlélésének legnagyobb esélyét. 20.) A gazdasági, társadalmi nehézségek ellenére is sikeresen működő szervezetek sikerének megnevezett okai: Hozzáállás, kapcsolatok, szerencse, munka Kedvező pályázati lehetőségek Ismertség, sajtókapcsolatok Szakmai háttér Lobby tevékenység Több tapasztalat, jobb projektötletek Alkalmazkodás a megváltozott környezethez, tudatosan átgondolt vonal mentén történik a szervezet építése Közösségi munka, jó szakembergárda Türelem, megfontoltság Állandó partnerség, kölcsönös megelégedettség, kapcsolati háló Akkor is végzik a szolgáltatásokat, ha nincs rá pályázati támogatás. A szolgáltatások kiszámíthatóak, és nem ad-hoc jellegűek. Nagyobb társadalmi beágyazottság, mint a „versenytársak” Kevés befektetést igénylő tevékenységek végzése. 19
21.) Van-e olyan szolgáltatása, terméke a szervezetnek, amelyek értékesítésével forrásokhoz tudnak jutni?
Igen, már működő vállalkozási, szolgáltatási tevékenységeink vannak 18%
23%
Igen, de még csak most kezd kialakulni, viszont határozott elképzeléseink vannak Igen, elindultunk ebbe az irányba, de elakadtunk, segítségre van szükségünk
24% 23%
Nincsenek ilyen szolgáltatásaink, de szeretnénk kifejleszteni, csak nem tudjuk, hogy kezdjünk hozzá
12% Nincsenek ilyen szolgáltatásaink, és nem is szeretnénk kifejleszteni
A válaszadó szervezetek mindössze 18%-a jelölte be azt a választ, hogy nincsenek ilyen szolgáltatásaik, és nem is szeretnének kifejleszteni. A személyes tapasztalataink is ezt támasztják alá. Egyre több gondolkodás zajlik jelenleg a civil szektorban arról, hogyan válhatnak a nonprofit szervezetek is piaci szereplővé, de olyan módon, hogy közben a civilség, a célok megvalósításának lehetősége és folyamata ne sérüljön. Hogyan tudnak olyan szolgáltatásokat nyújtani piaci alapon, amelyek végzése továbbra is a céljaik megvalósítását segíti elő, nem szervezet idegen tevékenység, hanem a célokhoz, szaktudáshoz, kompetenciákhoz illeszkedik, de nem csak a jelenlegi célcsoport, hanem más csoportok számára is szolgáltatásokat nyújt. Azt gondoljuk, hogy ez egy járható út. Egy olyan út, ami minden szervezet életében mérföldkövet jelenthet, és ami csökkentheti a szervezetek kiszolgáltatottságát és létbizonytalanságát.
20
