Dr. Kása László Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata Készült a http://www.ommf.gov.hu honlapon közzétettek alapján
Az építőipari kivitelezési tevékenység munkavédelmi komplex ellenőrzése, az ellenőrzés ideje: 2014. május 12. - június 30. A vizsgálati szempontok közzétételének ideje: 2014. május 8. Vonatkozó alaprendelet: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (az itt közölt összeállításban: R) A célvizsgálat elrendelésének előzménye Az építőiparban végzett tevékenységek az NMH MMI 2014. évi ellenőrzési irányelveinek II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei című fejezetének Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok része 3. pontjában szerepelnek. A célvizsgálat indokolása: A 2013. év I-III. negyedévben beérkezett azonnali balesetbejelentések alapján az építőipari ágazatban szabálytalan munkavégzés miatt 12 halálos kimenetelű munkabaleset történt, amely az összes ágazatban bekövetkezett halálos munkabalesetek egyharmadát jelentette. További szakmai indok volt az is, hogy az építési munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell (pl. nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció lehetősége, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai stb.). A vizsgálat iránya A célellenőrzés keretében a felügyelőségek a munkabiztonsági területtel kapcsolatban elsősorban a magasban végzett munkák követelményeit, az állványok biztonságos kialakítását, a teheremelők telepítését, biztonságos állapotát, a mélyépítési, útépítési munkákat (földmunkák végzése, földmunkagépek, teheremelés kotrógéppel), az építőmesteri és szakipari munkákat, a villamos berendezések biztonsági követelményeit, a kockázatértékelést, az egyéni védőeszköz-juttatás szabályozását, a munkavállalók tájékoztatását, képzését ellenőrizték. Munkaegészségügyi szempontból az ellenőrzések az egyes munkahelyi kóroki tényezőkre vonatkozó speciális kockázatértékelési követelményekre, az egészséget nem károsító klímával összefüggő megelőző intézkedésekre, a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök juttatására, használatára, a veszélyes anyagok, keverékek tárolására, a munkahelyi elsősegélynyújtás feltételeire, az ivóvízellátásra és a szociális helyiségek biztosítására terjedtek ki.
Általános adatok Az ellenőrzött munkaterületen koordinátort foglalkoztattak-e? [R. 3. § (2) bek.]
Az ellenőrzött munkaterületen különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak-e? Az építési tevékenységhez készült-e biztonsági és egészségvédelmi terv? [R. 4. §] Az építési tevékenységhez készült biztonsági és egészségvédelmi terv minden munkarészre kiterjedt-e? [R. 6. § (2) bek. b.) pont] Az építési tevékenységhez készült biztonsági és egészségvédelmi terv aktualizálása megtörtént? [R. 6. § (2) bek. b.) pont] Az előzetes bejelentést megküldték a Felügyelőség részére? [R. 5. § (1) bek.] Az építési területet bekerítették, az illetéktelenek bejutását megakadályozták? [R. 8. § e) pont, 4. sz. melléklet I. fejezet 18.1. pont] Az ellenőrzött munkáltató kijelölt-e az általa foglalkoztatott munkavállalói csoportnak irányítót? [Mvt. 51. § (4) bek.] A kijelölt irányító a munkahelyen tartózkodott-e az ellenőrzés idején? [Mvt. 51. § (4) bek.] Az ellenőrzött munkáltató biztosított-e minden munkavállalójának az építéskivitelezési munkaterületen megfelelő védősisakot? [Mvt. 42. § b) pont; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.1. pont] A munkavállalók használták-e a részükre biztosított védősisakot? [Mvt. 42. § b) pont; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.1. pont]
a.) Ivóvízellátás Minden munkavállaló részére biztosított-e megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelel minőségű ivóvíz? [Mvt. 24. § a) pont; R 4. sz. melléklet I. fejezet 18.2. pont] Amennyiben az előző válasz igen, akkor az ivóvízellátás biztosításának módja:
b.) Szociális helyiségek Biztosított-e a munkavállalók számára könnyen elérhető megfelelően felszerelt pihenőhelyiség vagy tartózkodó? [Mvt. 24. § b) pont; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 15. pont] Az építési területen a munkavállalók számára rendelkezésre áll-e megfelelő illemhely? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 14.3. pont]
c.) Egészséget nem károsító klíma. Védőital-juttatás. A munkavállalók munkatevékenységüket szabadban végzik? Biztosított-e a megfelelő folyadékpótlás meleg környezetben történő munkavégzésnél a jogszabályban előírt
mennyiségben és feltételek mellett? [Mvt. 33. §, 34. §; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 7. pont] d.) Munkahelyi elsősegélynyújtás Biztosított-e a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételei? [Mvt. 46. §; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 13. pont] A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi feltételei biztosítottak? [Mvt. 46. §; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 13. pont]
e.) A veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása Használnak-e veszélyes anyagot, keveréket a munkaterületen? [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6. § (2) bek.] A veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása megoldott? [R. 10. § e) pont; 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6. § (2) bek.] Tárolnak-e veszélyes anyagot, keveréket élelmiszertárolásra gyártott edényzetben? [2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 14. § (5) bek.] Magasban végzett munkák követelményei (építőmesteri és szakipari munkák esetén is) A szabadba vezető falnyílásokat, magasban lévő munkaszinteket ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1. – 5.4., 5.9. és 14.1. pontok] A födémnyílásokat ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1. – 5.4., 5.9. és 14.1. pontok] Az épület homlokzatán elhelyezett kidugó állványokat ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [Mvt. 28. § (2) bek., R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1. – 5.4., 5.9. és 14.1. pontok] Lapos vagy alacsony hajlású (20o alatti) tetők esetében – ha a munkavégzés helyszíne a szintkülönbségszélétől 2,0 m-nél távolabb volt, védőkorlát helyett a kétméteres határvonalra jelzőkorlátot elhelyeztek-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.8. és 14.4. pontok Ha a leesés elleni védelemül szolgáló kollektív védelem kialakítására nem volt mód, akkor elegendő számú egyéni védőeszközt biztosított-e a munkáltató? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2., III. fejezet 5.2., 5.3. 14.1., 14.3., 14.4. pontok] Leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz használatának szükségessége esetén előzetesen kijelölte-e vagy kialakította-e a munkáltató azokat a kikötési pontokat (teherhordó szerkezeteket), ahová a munkavállaló a védőeszközt rögzíteni tudja? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2., III. fejezet 14.8. pontok]
A munkavállalók részére biztosított valamennyi leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz biztosította-e a munkavállalók számára a védelmet? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2., III. fejezet 14.8. pontok] A munkavállalók rendeltetésszerűen használták-e a részükre biztosított leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszközt? [Mvt. 42. § b) pont, 60. § (1) bek. b) pont] A magasban lévő munkaszint megközelítésére megfelelő munkaeszközt biztosított-e a munkáltató? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 1.3., 10.2., III. fejezet 6.4., 6.16.2., 6.18., valamint a 14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 51. § - 55. §]
Állványok biztonságos kialakításának követelményei A kisbak állványokat, talpas létraállványokat itt nem kell figyelembe venni. A kisbak állványokkal és a talpas létraállványokkal az építőmesteri és szakipari munkák című fejezet foglalkozik. Az állvány alapozásánál az állványzat egyenletes teherátadását alátétpallóval vagy ezzel egyenértékű módon biztosították-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.14.5. pont] Az állványszintek megközelítésére, szintkülönbségek áthidalására biztonságos közlekedést lehetővé tevő fel-, le- és kijárót létesítettek-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.14.1., 6.14.7. pontok] Az alkalmazott állványpadozatok megfelelő állapotúak, szélességűek és kialakításúak voltak-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.15.1.1. – 6.15.1.8. pontok; MSZ 13011:2012 szabvány] A kiépített állványokat ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1.; 6.16. pontok; MSZ 13011:2012 szabvány] A 2,0 m-nél magasabb munkaszinteket, hídszerűen kiképzett átjárókat, feljárókat, lépcsőket ellátták-e szabályos védőkorláttal? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.16.1. – 6.16.3. pontok; MSZ 13011:2012 szabvány] A csomópontok és keresztmerevítés, valamint a kikötés követelményeit megvalósították? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.17.1. – 6.17.4. pontok; MSZ 13010:2012 szabvány] Az elkészült állvány használatbavételi eljárását lefolytatták és dokumentálták? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.13.1. – 6.13.4. pontok, valamint az MSZ 13010:2012 szabvány 8. pont] Állványszerkezetre szerelt emelőgép (pl. csiga, gépi csörlő, egyéb villamos emelő berendezés) rögzítése megfelelő? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.6.8. pontja; 14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 33. §; MSZ 13010:2012 szabvány 3.11.3.10. pont] A bejárat fölé védőtetőt indokolt esetben építettek? [R. 4. sz. melléklet II. fejezet 13.17. pontja; MSZ 13010:2012szabvány 5. pont]
Mobil, szerelő és guruló állványok (építőmesteri és szakipari munkák esetén is vizsgálni kell) A mobil, szerelő és guruló állványok elmozdulás ellen rögzítettek voltak? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.5. pont] A mobil, szerelő és guruló állványok kialakítása az előírásoknak megfelelő volt-e? R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.19.1. pont] A mobil, szerelő és guruló állványok összeállítását a szerelési utasításnak megfelelően, csak az arra kioktatott személyek végezték? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.19.2. pont; 14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 56. § - 58. §] Teheremelők telepítésének, biztonságos állapotának és kezelésének követelményei A teheremelő-gépek, berendezések telepítése, üzembe helyezése az előírásnak megfelelően történt-e? [Mvt. 21. §; 47/1999. (VIII. 24.) GM-rendelet mellékleteként kiadott Emelőgépek Biztonsági Szabályzata (EBSZ) I. fejezet 7.1.; 9.1 – 9.4.; IV. fejezet 5.1. – 5.6. pontok] A teheremelő berendezést felszerelték-e olyan kényszer megszakítású végkapcsolókkal, amelyek az alsó és felső szinten történő túlfutás esetén a hajtóenergiát megszakítja? [MSZ 04-91:1988 szabvány 2.12.1. pont] Az építési teheremelő berendezés fogadószintjein (az alsó szinten is) az elhatároló szerkezeteket (korlátot, védőrácsot) ellátták-e villamos érintkezővel vagy biztonsági zárral? [MSZ 04-91:1988 szabvány 2.4.2.4. pont] Az építési teheremelő csak akkor volt-e indítható, ha az összes fogadószinten az elhatároló szerkezet zárt, reteszelt állapotban volt? [MSZ 04-91:1988 szabvány 2.12.3. pont] Az előírt esetekben a daru üzemeltetéséhez készült-e „Veszélymentes üzemmód utasítás”? [EBSZ I. fejezet 8.5.1. , 8.5.2. és 8.7.6. pontjai] Az építés-kivitelezési munkaterületen használt emelőgépek kezelői rendelkeztek-e az előírt képesítéssel? [EBSZ I. fejezet 5.1.; MSZ 04-91:1988 szabvány 4.1.2. pont] Az emelőgépet kiszolgáló kötözők rendelkeztek-e jogosultsággal? [EBSZ I. fejezet 5.6. pont] Szálanyag emelésekor a teher rögzítése megfelelő? [EBSZ I. fejezet 8.3.10. – 8.3.13. pont] A munkaterületen az emeléshez használt acélsodronyköteleknél látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagyott (vakrozsda)? [EBSZ I. Fejezet 8.3.40.]
A függeszték horgain a kiakadásgátló fül megtalálható? [MSZ 12862:1980 szabvány 2.6. pont]
Mélyépítési munkák, útépítési munkák A földmunkák előkészítése A mélyépítési munka biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok alapján tervezték-e meg? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.1. és 10.1.5. pont]
A földmunkák végzése A munkagödör/munkaárok oldalfalainak kialakítása A munkagödör/munkaárok oldalfalainak szükséges megtámasztását elvégezték-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.1. pont] A munkaárok (munkagödör) kialakítása az előzetes talajmechanikai szakvéleményben, illetve a tervben foglaltak szerint történt-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.1. pont; a kiviteli terv előírása] Ha nem volt előzetes talajmechanikai vizsgálat, a kivitelezés során a legkedvezőtlenebb talaj figyelembevételével történt-e a munkagödör (munkaárok) kialakítása? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.5. pont] Dúcolatlan munkaárok/gödör esetén betartották-e a szakadólap terhelésének tilalmát? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.2. pont] Ha a szakadólap terhelése nem kerülhető el, a dúcolás biztonságát számítással igazolták-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.2. pont] Betartották-e a dúcolt munkagödör fenékszélességére vonatkozó előírást? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.14. pont] Megakadályozták-e a föld visszapergését a munkaárokba? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.4. pont] A munkagödörbe (árokba) való biztonságos lejutáshoz biztosítottak-e elmozdulás ellen rögzített támasztólétrát, illetve lépcsőt, megfelelő feljárót? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.7. pont] Megoldott-e a biztonságos átjárás a munkaárok két oldala között? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.11. és 10.3.1.; 10.3.2. pontok] A dúcolás elemei függetlenek-e az átvezető hidak szerkezetétől? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.11. pont] Biztosították-e a munkagödörbe/árokba való beesés megelőzését? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.5. pont] ]
A dúcolás mögött esetlegesen képződött üregeket, vagy kagylósodást kitöltéssel megszüntették-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.12. pont]
Földmunkagépek Valamennyi anyagkitermelő és anyagmozgató járművet és gépi berendezést a jogszabály szerinti képzettséggel rendelkező vezetők és kezelők üzemeltetik-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.2. pont] Az anyagkitermelő, anyagmozgató gépi berendezés el van-e látva olyan védőszerkezettel, amely védi a vezetőt borulás esetén, valamint a leeső tárgyakkal szemben véd? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.4. pont] Az elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kihagyták-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.7.34. pont] Amennyiben az 5.3.3. pontban meghatározott biztonsági távolságot nem lehet betartani, a munkáltató intézkedett-e az áramütés veszélyének elkerülésére? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.7.35. pont] Az építőipari gépeken jól látható helyen elhelyezett táblával megtiltották a gépek hatókörében való tartózkodást? [4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM-rendelet 4. sz. melléklet III. 8.5.12.]
Teheremelés kotrógéppel A munkaterületen használt földmunkagépet működtetik emelőgép (daru) üzemmódban? A földmunkagép csak akkor működtethető emelőgép üzemmódban, ha biztosított a gém lezuhanásának megakadályozása a gémtartó hidraulikus henger hidraulikus vezetékének törésekor, szakadásakor. Amennyiben a válasz igen, akkor emelőgépnapló a helyszínen rendelkezésre áll? [EBSZ I. fejezet 7.2.8., 8.1.2.] Az időszakos vizsgálatokat elvégezték, dokumentálták? [EBSZ I. fejezet 7. pont, 8.1.2.] A munkavállalók részére biztosították-e a jól láthatósági mellényt? [20/1984. (XII. 21.) KM 10. § (9) bek.] Építőmesteri és szakipari munkák Kialakították a biztonságos közlekedési utat? [R. 10. § b) pont, a 4. sz. melléklet I. fejezet 10.1.;10.2., 10.3., 10.9. pontjai] Biztonságos az anyagtárolás? [R. 10. § e) pont, a 4. sz. melléklet I. fejezet 10.5. pont]
A kialakított bakállványon (kisbak, nagybak, csőláb) a terítési szélesség megfelel a bakfej, illetve a keret szélességének (teljes terítési szélességű)? [Mvt. 28. § (2) bek.; R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.15.1.3. c) pont; MSZ 13013:2012 szabvány 2.1.9. pont] Az alkalmazott pallók kialakítása, minősége megfelelő? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.15.1.1. pont; MSZ 13011:2012 szabvány] A kihúzott fém kisbak, csőláb esetén a kihúzott rész függőleges elmozdulás ellen csappal biztosított volt-e? [MSZ 13013:2012 szabvány 2.2.3., 2.3.5. pontjai] Nagybak, illetve csőláb alkalmazása esetén a leesés elleni védelem biztosított? [Mvt. 28. § (1), (2); R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.2., 5.3. pontjai; MSZ 13011:2012 szabvány] A talpas létraállvány alkalmazása esetén a leesés elleni védelem biztosított? [Mvt. 28. § (1), (2) bek.; R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1., 5.2., 5.3. 6.15.1.1., 6.15.1.3. pontok; MSZ 13010:2012 szabvány 3.3. pont; MSZ 13011:2012 szabvány; MSZ 13014:2012 szabvány 3.1. pont] Falazási munkánál, ahol fennáll a falon keresztül történő átesés veszélye, a leesés elleni védelmet kialakították-e? [Mvt. 28. § (1), (2) bek.; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2. pont] A munkavégzéshez használt kétágú létra állapota, elhelyezése megfelelő? [R. 4. sz. melléklet II. fejezet 14.3.1., III. fejezet 6.4. pontja; 14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 55. §] Egyéb építőipari gépek A gépek kezeléséhez elegendő területet biztosítottak-e? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 12.1.- 12.3. pontjai] Az építőipari gépek forgó-mozgó részeit ellátták-e védőburkolattal? [14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 22. §; MSZ EN ISO 12100-2:2004 szabvány 5.3.2. pont] Az építőipari gépek betápkábelei megfelelőek, sérülésmentesek voltak? [14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 22. §; MSZ EN ISO 12100-2:2004 szabvány 5.3.2. pont] Elvégezték-e a használt kisgépek évenkénti szerelői ellenőrzését? [14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 5/A. § (3) bek. b) pont]
Villamos berendezések biztonsági követelményei Az építési munkaterületen a fogyasztókészülékeket felvonulási kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésekről táplálják? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.536.2.2. pont]
Az építés kivitelezési munkaterületen lévő minden felvonulási berendezés kialakítása megfelel az alábbi követelményeknek: [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.536.2.2. pontja] A bejövő tápforrás leválasztó eszközének kialakítása alkalmas a „KI” pozíció rögzített állapotára? El van látva túláramvédelmi eszközzel (pl.: kismegszakító)? El van látva közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközökkel (pl. védőföldelés, áram-védőkapcsoló, stb.)? A kisfeszültségű felvonulási berendezéseket az adott munkahelyre előírt, megfelelő értékű áram-védőkapcsolóval látták el? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.410.3.10. pontja] A kisfeszültségű felvonulási berendezés áram-védőkapcsolójának havi szerelői ellenőrzését dokumentáltan elvégezték? [14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet 5/A. § (3) bekezdés. a) pontja] A felvonulási berendezés ajtó nyitásánál a feszültség alatti aktív részek közvetlen érintés elleni védelme megbízhatóan megoldott? [MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány A melléklet A2.4. pontja] Ebből a felvonulási berendezés ajtaja megbízhatóan zárható volt? Az ajtó nyitásakor a megérinthető aktív részek leválasztása a tápforrásról automatikusan megtörténik? Az ajtó nyitásakor az aktív részek leválasztását legalább IPXXB, vagy IP2X védettségi fokozatú, csak kulccsal vagy szerszámmal eltávolítható közbenső védőfedéssel akadályozták meg? A felvonulási berendezés valamennyi részének védettségi fokozata legalább IP 44? [MSZ EN 60439-4:2005 szabvány 7.2.1.1. pont] A felvonulási berendezés burkolatával nem védett, azaz a burkolaton elhelyezett dugaszoló aljzatok védettségi fokozata is legalább IP 44, és csapófedéllel vannak ellátva? [MSZ EN 60439-4:2005 szabvány 7.2.1.3. pontja] Az építés kivitelezési munkaterületen használt hajlékony kábelek és vezetékek típusa HO7RNF vagy kopás- és vízállósága ezzel egyenértékű? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.522.8.9. pontja] A munkaterület útjain, járdáin átvezetett hajlékony kábeleket és vezetékeket ellátták mechanikai sérülések elleni speciális védelemmel? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.522.8.10. pontja] Az építés kivitelezési munkaterületen használt hajlékony kábelek és vezetékek sérülésmentesek, szigetelőszalaggal nem javítottak? [MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány A melléklet A1. pontja]
Az építés kivitelezési munkaterületen használt, kültéri használatra készült fényvető nedvesség behatolás elleni védelme legalább IPX3? [MSZ EN 60598-2-5:2000 szabvány 5.6.1. pontja] Az építés kivitelezési munkaterületen használt hordozható lámpatestek áramütés elleni védelme akkor is hatásos volt, ha a lámpatest kézzel állítható részeit a legkedvezőtlenebb helyzetbe fordították? [MSZ EN 60598-2-5:2000 szabvány 5.11. pontja] A helyi megvilágításhoz használt hordozható kézilámpa védőráccsal, fényáteresztő burával rendelkezett? [MSZ EN 60598-2-8:2000 szabvány 8.6.2. pontja]
Általános munkavédelmi kérdések a.) Kockázatértékelés Az ellenőrzött munkáltató rendelkezik-e kockázatértékeléssel? [Mvt. 54. § (2), (3) bek.] Az ellenőrzött munkáltató rendelkezik-e az építési területre vonatkozó kockázatértékeléssel? [Mvt. 54. § (2) bek.]
b.) Kockázatértékelés speciális kérdései A kockázatértékelés során a munkáltató a pszichoszociális kockázatokat figyelembe vette? [Mvt. 54. § d) pont; 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 6. számú melléklet] A kockázatértékelés során a külön jogszabályok által megadott szempontokat figyelembe vették? Veszélyes anyaggal, keverékkel történő munkavégzés esetén: [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM-rendelet 5. §] Rákkeltő anyaggal történő munkavégzés esetén: [26/2000. (IX. 30.) EüM-rendelet 4. §; 12/2006. (III. 23.) EüM-rendelet 3. § (1) bek.] Zajjal járó tevékenység esetén: [66/2005. (XII. 22.) EüM-rendelet 5. §, 7. § (1) bek.] Mechanikus rezgésterheléssel járó tevékenység esetén: [22/2005. (VI. 24.) EüMrendelet 4. §] Biológiai kóroki tényezővel járó tevékenység esetén: [61/1999. (XII. 1.) EüM-rendelet 3. §] c.) Egyéni védőeszköz-juttatás A munkáltató szabályozta-e írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét (amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg)? [Mvt. 56. §; 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 5. § (1), (2), (3) bek.]
A munkáltató kioktatta-e a munkavállalókat az egyéni védőeszközök használatára vonatkozóan, a használatot begyakoroltatta és ezt dokumentálta-e? [65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 4. § (6) bek.] d.) Egyéni védőeszköz-juttatás speciális szabályai Azokon a munkahelyeken, ahol a zaj hatásával kell számolni, a zajexpozíció meghaladja-e az alsó beavatkozási határértéket? A Felügyelőség részéről tájékoztató műszeres mérés történt-e? Határérték feletti egyenértékű zajexpozícióban védőeszköz nélkül eltölthető napi behatási idő
dBAeq
Behatási idő
dBAeq
Behatási idő
dBAeq
Behatási idő
85
8 óra
100
15 perc
115
28 sec
88
4 óra
103
7 perc 30 sec
118
14 sec
91
2 óra
106
3 perc 45 sec
120
7 sec
94
1 óra
109
1 perc 54,5 sec
97
30 perc
112
56 sec
A zajexpozíciónak megfelelő védőeszközt biztosították-e? [66/2005. (XII. 22.) EüMrendelet 9. § (1), (2) bek.] A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó hallásvédő egyéni védőeszközt? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.] Veszélyes anyaggal, keverékkel történő munkavégzés esetén a munkavállalók számára tevékenység(ek)nek, illetve az kockázat(ok)nak megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszköz biztosítása. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók légző rendszert károsító anyagok hatásának vannak kitéve, a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességű légzésvédő eszközt biztosított-e? [65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek.] A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó légzésvédő eszközt? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.] Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók bőrkárosító anyagok hatásának vannak kitéve, megfelelő védelmi képességű védőkesztyű biztosított? [65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek.]
A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó védőkesztyűket? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.] Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók szemkárosító anyagok hatásának vannak kitéve, megfelelő védelmi képességű védőszemüveg, álarc biztosított? [65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek.] A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó védőszemüveget, álarcot? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.] Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók azbeszt (rákkeltő rost szerkezetű por) hatásának vannak kitéve: Ha az azbesztexpozíció műszaki intézkedéssel nem csökkenthető, a megfelelő védelmi fokozatú egyéni védőeszköz (légzésvédő, védőkesztyű) biztosított? [12/2006. (III. 23.) EüM-rendelet 10. § (1) a) pontja] A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.] Kéz-karra áttevődő mechanikai rezgéssel járó munkavégzés esetén a rezgés okozta károsodások veszélyét csökkentő védőkesztyű biztosított-e? [65/1999. (XII. 22.) EüMrendelet 3. § (1) bek.] A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó rezgés csillapító kesztyűt? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]
e.) Munkavállalók tájékoztatása, képzése A munkáltató gondoskodott a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról? (munkavállaló munkába álláskor, munkahely, munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor) [Mvt. 55. §] A munkavédelmi oktatás kiterjedt-e minden végzett tevékenységre, munkafolyamatra, munkaeszközre? [Mvt. 55. §] A munkavállalók részesültek-e teljes körűen a munkavédelmi oktatásban? [Mvt. 55. §]
f.) Munkavállalók tájékoztatása, képzése, speciális kérdések Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során veszélyes anyag, keverék hatásának vannak kitéve? [25/2000. (IX. 30.) EüMSzCsM együttes rendelet 9. § (1) bek.]
Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során rákkeltőnek minősülő anyaggal vannak exponáltak? [26/2000. (IX. 30.) EüMrendelet 12. § (1) bek.] Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során az alsó beavatkozási határértéket − 80 dB(A) − meghaladó zajterhelésnek vannak kitéve? [66/2005. (XII. 22.) EüM-rendelet 11. §] Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során mechanikai rezgés hatásának vannak kitéve? [22/2005. (VI. 24.) EüM-rendelet 6. § (1) bek.] Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során a munkavállaló biológiai kockázati tényező hatásának vannak kitéve? [61/1999. (XII. 1.) EüM-rendelet 9. § (1) bek.] Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatást végeznek? [25/1998. (XII. 27.) EüM-rendelet 4. § (1) bek.]
Vizsgálati eredmények, adatok A célvizsgálat során a Felügyelőségek 135 munkavédelmi felügyelője 1 351 munkáltató építéskivitelezési munkaterületének munkavédelmi vizsgálatát végezték el. Az ellenőrzések eredményeképpen az ellenőrzött munkáltatók 91%-a nem tett eleget a jogszabályban előírt valamennyi munkavédelmi kötelezettségének. Az ellenőrzött munkáltatóknál az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma 13 608 fő volt, amelyből közel 3% volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak aránya. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 24,8%-át a munkáltatója szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatta. Közülük 2 153 munkavállalót, azaz a szabálytalansággal érintett munkavállalók 63,8%-át súlyosan veszélyes munkakörülmények között foglalkoztatta a munkáltatója.
Az ellenőrzött építési munkaterületek megoszlása
Az ellenőrzések munkaterületi megoszlása Az ábrából látható, hogy az ellenőrzések egyharmadát (33,2%) a magasépítéssel, több mint egyharmadát (39,5%) az építőmesteri és szakipari kivitelezéssel foglalkozó munkáltatók kivitelezési munkaterületének ellenőrzése tette ki. Az ellenőrzéseknek közel egyharmada történt a mélyépítési és útépítési munkaterületeken. Az ellenőrzésekkel érintett területeken jellemzően az 1-5 fő, valamint a 6-20 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltatók voltak jelen.
Tipikus jogsértések Általános megállapítások A vizsgálat során felvett adatok alapján a legtöbb szabálytalanság a kézi szerszámgépek esetében volt megállapítható (43,8%). Az ellenőrzött munkaterületek 92%-ánál a koordinátor foglalkoztatása megvalósult, ahol a feladatokat jellemzően a fővállalkozó által foglalkoztatott munkavédelmi szakember végezte. A munkaterületek 94%-ánál került biztonsági és egészségvédelmi tervben (BET) meghatározásra az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények, de ezek tartalma nem terjedt ki minden munkarészre és aktualizálásuk sem minden esetben történt meg. A munkaterületek 58,5%-a (nagyobb munkaterületek) volt olyan, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztattak. A biztonságos munkavégzés érdekében a munka irányításával a vizsgált területeknek csak a 2,4%-ánál nem volt kijelölve irányító személy. Ellenőrzések megoszlása A vizsgálat alá vont munkáltatók 91%-a biztosította a munkavállalói számára a védősisakot és ezeknek a sisakoknak a használatát a munkavállalóknak a 12,6%-a nem használta, amely a korábbi tapasztalatokhoz képest javuló tendenciát mutat. A fejvédő sisak viselésének hiánya jellemzően arra vezethető vissza, hogy a kiadott védősisakokat a munkavállalók nem veszik fel. Az ellenőrzött munkahelyeken – 4 munkáltató kivételével (0,3%) – biztosították a munkavállalók részére az elegendő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. Az építőipari munkák során számos olyan munkafolyamatot végeznek, amely során kémiai anyagok (pl. cement, ragasztóanyagok, hígítók, festékek stb.) kerülhetnek a dolgozó kezére, illetve egyéb bőrfelületére, de még a nagy volumenű építési munkaterületeken is előfordult, hogy nem volt biztosítva megfelelő, étkezés céljára is szolgáló pihenőhelyiség, valamint kézmosási lehetőség.
Az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeit a munkáltatók 11%-a nem biztosította megfelelően, az elsősegélynyújtó felszerelés több építési munkahelyen hiányos volt, vagy lejárt a szavatosságú fertőtlenítő szert vagy kötszereket tartalmazott. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek biztonságos tárolásáról a munkáltatók jelentős része (86,4%) megfelelően gondoskodott, de még mindig előfordult, hogy eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt edényzetben (pl. üdítős palack) tárolták a kémiai anyagokat.
Magasból leesés Annak ellenére, hogy az építőipari kivitelezési területeken bekövetkező súlyos (halálos) munkabalesetek egyik jelentős hányada a magasból történő leesésből származik – még mindig nem fektetnek elegendő hangsúlyt a személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelem kialakítására, hiszen az ellenőrzött munkaterületeknek majdnem felénél (43%) nem volt kiépítve ilyen berendezés. Az ellenőrzött munkaterületeken a hiányossággal érintett esetek 57,3%-a a szabadba vezető falnyílásoknál voltak.
A leesés elleni kollektív védelem hiánya és a védelem nélküli helyek fajtánkénti megoszlása
A leesés elleni kollektív védelem hiánya és a védelem nélküli helyek megoszlása Azokon a kivitelezési területeken, ahol kollektív védelem nem volt kialakítva vagy nem megfelelően volt kiépítve, az esetek kétharmadánál nem biztosították a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszközt, vagy csak az autó csomagtartójában volt megtalálható. Az egyéni védőeszköz használatához szükséges kikötési pont meghatározása az esetek 68,2%ban nem történt meg. Ahol a leesés elleni egyéni védőeszközt biztosították a munkavállalók részére, ott az érintettek 78,7%-a használta is azt a munkája során.
Állványok és létrák A célvizsgálat során vizsgált építési állványoknak 20%-a nem rendelkezett a felállítását követően elvégzett használatbavétel előtti vizsgálatról szóló írásos dokumentációval, engedéllyel
és csak egy-egy esetben volt az állvány elkészítésére vonatkozó bejegyzés az építési naplóban. A felépített állványok szerkezeti elemeivel kapcsolatban kevés probléma adódott, mivel az állványok szinte kivétel nélkül készelemes fémállványok voltak. A kivitelezésekhez használt mobil, szerelő és guruló állványok esetében a vizsgált állványok több mint felénél (51,4%) volt megállapítható, hogy az állvány kialakítása az előírásoknak nem felelt meg. Jellemző hiányosság volt, hogy az állvány használt munkaszintje alatti részein nem voltak elhelyezve a többi munkaszintek, alacsonyan volt elhelyezve a védőkorlát, vagy az hiányos volt (egysoros, kétsoros volt az előírt háromsoros helyett), esetenként a padozatok nem voltak az állványok teljes szélességben elhelyezve. A kitolható több tagos létráknál problémát jelentett, hogy a létra vége nem nyúlt túl olyan mértékben a megközelítendő munkaszinten, hogy az a munkaszintre való biztonságos fel- és lejutást lehetővé tegye, valamint az elmozdulás ellen nem voltak megfelelően rögzítve. Teheremelők A célvizsgálati tapasztalatok szerint a használt emelők az építési teheremelők és a daruk köréből kerültek ki. Ezeknél az emelőknél a vizsgált esetek 16,4%-ánál a kezelő nem rendelkezett a kezeléshez szükséges megfelelő kezelői jogosultsággal és a teheremelés során kötözőként tevékenységet végzők 6,8%-ánál nem volt igazolható a szükséges jogosultság megléte. Az üzembe helyezést az összes vizsgált berendezés 9,2%-ánál nem végezték el.
Munkaárok, munkagödör Az építőipari kivitelezésnek ehhez a részéhez kapcsolódó földmunkák során történő normasértések miatt számos halálos munkabaleset történt az elmúlt évek során. Annak megítélése, hogy a munkaárok, munkagödör fala a szükséges biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelmények megvalósulásához igényel-e megtámasztást, azt geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok és erőtani számítások alapján kell a munkáltatónak megterveznie. A célvizsgálat eredménye arra mutat rá, hogy a vizsgált esetek 27%-ban nem álltak rendelkezésre a szükséges geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok, és erőtani számítások sem készültek. Ennek hiányában a vizsgált területek 26,3%-ánál nem az előírt legkedvezőtlenebb talaj figyelembevételével történő dúcolást, illetve rézsűhajlásokat alkalmaztak. A munkagödör, munkaárok oldalfalainak szükséges megtámasztását a vizsgált munkaterületek 41%-ánál nem végezték el! Az előzőekben leírt hiányosságot sok esetben súlyosbítja, hogy a dúcolatlan munkagödör, munkaárok esetén a vizsgált esetek 23,7%-ánál nem tartották be a szakadólap terhelésének tilalmát, azaz a földmunkagéppel vagy a kitermelt földdel terhelték azt. A munkagödrök, munkaárkok esetében beesés elleni védelmet a vizsgált területek egyharmadánál (33,3%) egyáltalán nem alkalmaztak, ahol pedig alkalmazásra került, ott az esetek többségénél (gazdaságossági és egyszerűbb kivitelezhetőségi szempontok miatt) csak jelzőszalag volt elhelyezve az árok vagy gödör szélénél a jogszabályban előírt védőkorlát vagy jelzőkorlát helyett.
A célvizsgálattal érintett földmunkagépek 36%-át alkalmazták daru üzemmódban, de ennek ellenére ezeknek a földmunkagépeknek a 30,5%-ánál nem végezték el a műszakonkénti vizsgálatokat, és a gépkezeléssel megbízott munkavállalók 10,5%-a nem rendelkezett megfelelő kezelői jogosultságot igazoló irattal. Építőmesteri és szakipari munkák Az építőmesteri és szakipari munkák legjellemzőbb segédeszközei a bakállványok (kisbak, nagybak, csőláb) és a kétágú létrák voltak. A bakállványoknál sok esetben nem volt biztosítva a teljes szélességű pallóterítés, illetve a pallók elhelyezése az alátámasztáson túlnyúlt. A munkavégzéshez használt kétágú létrák állapota, elhelyezése a vizsgált létrák 9%-ánál nem volt megfelelő. Egyéb építőipari gépek A leggyakrabban használt gépek a betonkeverők, a zagyszivattyúk és a sarokcsiszoló, gyorsvágók voltak. Ezeknél a gépeknél feltárt hiányosságok 28,4%-a a gépek forgó-mozgó részek védőburkolatával, 71,6%-a a gépek elektromos csatlakozó kábeleivel, azok sérülés elleni védelmével voltak kapcsolatosak.
Villamos berendezések A vizsgált elosztószekrények 3,7%-a nem volt ellátva közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközökkel (pl. védőföldelés, áram-védőkapcsoló). Sajnos az áram-védőkapcsolók szerelői ellenőrzése, a vizsgált esetek 8,7%-nál nem került elvégzésre, annak ellenére, hogy ehhez speciális szakképesítés vagy szakképzettség nem szükséges. Az ellenőrzött villamos kábelek és vezetékek közel egynegyede (24,4%) szigetelő szalaggal javított, ami nem felelt meg a villamos szigetelésre vonatkozó előírásoknak.
Kockázatértékelés Az ellenőrzés alá vont munkáltatók 7,4%-a nem rendelkezett kockázatértékeléssel. Gyakori mulasztás volt, hogy az ellenőrzött munkáltatók a kockázatértékelés során nem vették figyelembe az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén a jogszabályok által megadott szempontokat (1. ábra). A munkaegészségügyet érintő részek általában a biztonsági és egészségvédelmi tervből is hiányoztak.
1.
ábra
Egyéni védőeszközök Az egyéni védőeszközök juttatásának írásbeli szabályozása többségében hiányos volt, mert nem tért ki pl. munkakörre és munkafolyamatra vagy a védőeszköz-biztosítás egyéb feltételeire. A munkáltatók 10,6%-a nem biztosított megfelelő egyéni védőeszközt a halláskárosodás kockázatának csökkentésére. A munkáltatók 17%-a nem gondoskodott arról, hogy megfelelő védelmet nyújtó légzésvédő eszközök álljanak rendelkezésre az exponált munkavállalók számára. Még az egyik legismertebb rákkeltő rostszerkezetű por, az azbeszt esetében (pl. azbeszttartalmú épületek, szigetelések bontása) is gyakran előfordult a megfelelő légzésvédelem hiánya.
Munkavédelmi oktatás A munkáltatók ötöde (19,2%) nem tartotta meg a kötelezően előírt munkavédelmi oktatásokat. Az elvégzett munkavédelmi oktatások is jellemzően csak az általános munkavédelmi ismeretekre terjedtek ki. Az oktatási tematikák nem tartalmaztak minden végzett tevékenységet, vagy a tematikát jellemzően egy-két soros tartalomfelsorolás foglalta össze.
Intézkedések: a. Hiányosság megszüntetését előíró határozatok - Határozatok száma: 939 db - Intézkedési pontok száma: 2 885 db
b. Felfüggesztő határozatok - Határozatok száma: 933 db - Érintett munkavállalók száma: 2 153 fő - Felfüggesztett munkaeszközök száma: 735 db - Felfüggesztett tevékenységek száma: 777 db c. Munkavégzéstől eltiltó határozatok - Határozatok száma: 292 db - Eltiltott munkavállalók száma: 566 fő d. Figyelemfelhívások - Figyelemfelhívások száma: 34 db A súlyos jogsértések miatt 86 db munkavédelmi bírsághatározat került kiadmányozásra, amelynek összege 7 490 000 Ft volt.
Összegzés Az építőipar továbbra is a legveszélyesebb ágazatok közé tartozik, itt következett be tavaly is a legtöbb halálos vagy súlyos sérüléssel járó munkabaleset. Az építési munkák során számos egészségkárosító veszéllyel és kockázattal is számolni kell. A gyakori ellenőrzés ellenére sajnos javulás alig tapasztalható. Még mindig jellemző, hogy a nagyobb beruházásokon az építés-kivitelezési munkákat több munkáltató fő- és alvállalkozói szerződések beláthatatlan hálózatával végzi. Ennek következtében a kivitelezés, a vállalkozók munkájának koordinálása, irányítása az adott építkezésen nehezebbé válik. Azokon az építési munkahelyeken, ahol egyidejűleg több munkáltató munkavállalói végeznek munkát, a fővállalkozó részéről jelen lévő építésvezetők nem minden esetben rendelkeznek információkkal az alvállalkozói láncolatot illetően. A kockázatértékelési körön kívül esett, illetve a munkáltatók intézkedéseiből gyakran kimaradt a munkavállalók munkahelyi kóroki tényezők (pl. zaj, rezgés, porok, vegyi anyagok stb.) elleni védelme. Javulás mutatkozott a villamos kapcsolószekrények telepítése és a kiépített ideiglenes villamos hálózatok megvalósítása terén is, de továbbra is tapasztalhatók voltak a villamos vezetékek elhelyezésével, illetve a sérült szigetelésű villamos hosszabbító vezetékek használatával kapcsolatos szabálytalanságok. Továbbra is gondot jelent a munkavállalók egyéni védőeszközökkel való ellátása. Leggyakrabban a légzőrendszert károsító anyagok (pl. ártalmas, ingerlő, túlérzékenységet okozó gázok, gőzök, porok) esetében volt jellemző az egyéni védőeszközök biztosításának hiánya.
A magasban végzett munkák során a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszközöket többnyire biztosította a munkáltató, de azok nem mindig voltak a munkavégzés helyszínén, a használatukat a munkáltató nem követelte meg, vagy a kikötési pontokat nem határozták meg. A magasépítés munkaterületein továbbra is a legsúlyosabb veszélyt jelenti a be- és leesés veszélye. Itt említendők meg a munkaterületek kollektív műszaki védelmének hiányosságai, illetve a megfelelő egyéni védőeszköz biztosításának hiánya. Pozitívumként értékelhető, hogy a készelemekből készített homlokzati állványrendszerek többségénél nem volt intézkedésre okot adó szabálytalanság. A mélyépítési munkaterületeken jellemző a munkaárkok, munkagödrök elkerítésének, valamint dúcolásának hiánya vagy hiányos kiépítése, a szakadólap-terhelés tilalmának megszegése és a szabálytalan rézsű kialakítása. A teljes körű ellenőrzést nehezíti, ha a kivitelező székhelye vagy telephelye nem az ellenőrzés szerinti megyében van. A legtöbb munkavédelmi szabálytalanság az ország keleti részéről és a keleti határon túlról érkező cégek esetében tapasztalható. A külföldi munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók ellenőrzése, valamint az eljárás során hozott intézkedések érvényre juttatása sok időt vesz igénybe. Amint megszűnt a munkavédelmi hatóság szabálysértési szankciókiszabási lehetősége, a munkavállalók egy része érdektelenné vált a munkavédelmi szabályok betartásában. A munkáltatók még mindig a szűkös anyagi lehetőségre hivatkozással próbálják magyarázni, hogy miért nem tesznek eleget a munkavédelmi kötelezettségeiknek. A legtöbb munkáltató kedvezően fogadta az ellenőrzést, megértették annak célját. A munkáltatók nagyobb része megérti, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése az ő érdekük is. A munkavállalók körében inkább volt népszerűtlen az ellenőrzés, mivel azt követően az általuk kényelmetlennek tartott védőeszközöket használniuk kellett. Megcsúszások és megbotlások megelőzését célzó európai uniós kampány Készült http://www.ommf.gov.hu honlapon közzétettek alapján Ellenőrzési terven felül végzett országos vizsgálat, a vizsgálat ideje: 2014. április 1.- szeptember 30. A kampány elrendelésének előzménye: A Munkafelügyeleti Vezetők Bizottsága (SLIC) 2014-ben a megcsúszások és megbotlások megelőzését célzó európai uniós kampányt indított. A kampányba Magyarország is bekapcsolódott a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységén keresztül.
A Felügyelőségek által lefolytatásra került kampány szempontrendszerét a SLIC készítette elő. A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzéseiket az Unió által kidolgozott egységes szempontrendszer alapján végezték. A kampány célja az azonos szinten történő megcsúszás, megbotlás miatti balesetek, sérülések megelőzése volt. A kampány a következő gazdasági ágazatokat célozta meg: Élelmiszeripar Fémmegmunkálás Egészségügy Vendéglátóipar (HoReCa) Kis- és nagykereskedelem (raktározás) A munkavédelmi felügyelők 2014 áprilisától fél éven keresztül a munkáltatóknál fokozottan ellenőrizték, hogy a munkáltatók hoztak-e megfelelő intézkedéseket a megcsúszás és megbotlás miatti munkabalesetek megelőzése érdekében. Szükség esetén a felügyelők kötelezték a munkáltatót a szabálytalanságok megszüntetésére, súlyos és közvetlen veszélyeztetés észlelése esetén nem tekintettek el a munkavédelmi bírság kiszabásától sem. A vizsgálatok eredményei 2015 februárjában az Európai Unió szintjén kerülnek összesítésre és kiértékelésre.
Statisztikai háttér A kampány témájának kiválasztása főként statisztikai adatok és különféle forrásokból származó elemzések alapján történt. Bármikor, bárhol előfordulhat, hogy megcsúszunk, megbotlunk valamiben, életkortól, foglalkozástól és egészségi állapottól függetlenül. Minden gazdasági ágazatban ˗ a nehéziparban csakúgy, mint az irodai munkában ˗ a balesetek oka legtöbbször a megcsúszás, megbotlás és elesés. Az Európai Unióban az összes munkabaleset 24%-át teszik ki az ilyen balesetek. „A munkabalesetek körülményei és okai az EU-ban” című 2008-ban megjelent kiadvány szerint a legtöbb esés nem magasból, hanem azonos szinten történik. A 2. ábra az összes eséses munkabaleseten belül a magasból leesések és az azonos szinten történő elesések arányát mutatja országonkénti bontásban a 2010. évben.
2. ábra
Tevékenységek szerinti bontásban nézve az azonos szinten történt elesés miatti munkabalesetek viszonylagos gyakorisága a termelésben a legnagyobb, 24%, a szállítmányozás, raktározás és építőipar területén 15%, a kereskedelemben pedig 14% az arányuk. Az idősebb munkavállalók körében az elesések a leggyakoribb munkabalesetek. A 45-54 év közötti munkavállalók esetében 27% alatti, az 55-64 év közötti korcsoportban már 33%, a 65 éves vagy idősebbek körében pedig már 45% az elesések aránya az összes munkabalesetet tekintve. Az elcsúszás, megbotlás komoly következményekkel járhat, súlyos sérüléseket, akár csonttörést, agyrázkódást is okozhat. A munkaképtelenség időtartama az esetek 35%-ában legalább egy hónap.
Jogi háttér Mindegyik európai uniós tagállam átültette nemzeti szabályozásába a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvet. Az 5. cikk értelmében a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről a munkavégzéssel kapcsolatos minden területen. Az 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ültette át a magyar jogrendszerbe. Megelőző tevékenységek Az elcsúszás, megbotlás megelőzésekor különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni: Az utak felülete (padlózat, lépcsők, szabadtéri felületek síkossága)
Szennyeződések és akadályok (akadályok az utakon, munkafolyamatokból eredő csúszós felületek, a nem munkafolyamattal összefüggő elcsúszás és megbotlás veszélye, kockázata, valamint a szabadtérről a munkahelyre bevitt hó, sár és nedvesség) Emberi tevékenységek (kézi anyagmozgatás, szabályok betartása) Munkakörnyezet (megvilágítás, biztonsági jelzések) Munkavégzés során alkalmazott lábbeli Takarítás (rendrakás) A munkahelyi kockázatértékelésnek, valamint a munkavédelmi irányításnak mindezen tényezőkre ki kell terjedniük. A 89/654/EGK-irányelv értelmében közlekedési útvonalaknak tekinthetjük a rakodókat és a rámpákat is. A vizsgálat keretében azonos módon értékeljük a telephelyen áthaladó főutakat (telepített munkahelyekhez vezető közlekedési utak), a rendszeres karbantartáshoz és a telephely berendezéseihez használt közlekedési utakat és rakodókat is. Az irányelv alkalmazandó a szabadtéri munkahelyek esetében is. A kampány során az eljáró munkavédelmi felügyelők az alábbi témakörökben vizsgálódtak: a.) Elcsúszás- és megbotlásveszély kérdése a kockázatértékelésben és a vezetési rendszerben A kockázatértékelés foglalkozik az adott munkahelyre vonatkozó elcsúszási, megbotlási és elesési veszélyekkel? Figyelembe vették az ügyfelek tevékenységéből eredő kockázatokat (például földre szóródott élelmiszer kórházakban vagy vendéglátóhelyeken) is? A munkatervükben szerepel valamilyen, az elcsúszás és megbotlás megelőzésére irányuló tevékenység? Rendelkeznek-e elégséges forrással (anyagi, emberi), hogy foglalkozzanak az elcsúszások, megbotlások és elesések megelőzésével? Van kijelölt munkavállaló, akinek takarítania kell szükség esetén? Van kijelölt munkavállaló, aki ellenőrzi és felelősséggel tartózik a takarítási munkáért?
b.) Padozat A járófelület sima és egyenes? Be van-e szilárdan burkolva minden megbotlási veszélyt jelentő csatorna és repedés a közlekedési útvonalon?
Biztosítva van, hogy a járófelületen ne legyenek egyenletességek vagy kiálló részek, úgymint a burkolatok (pld. szőnyegek) felhajló élei, illetve kiálló rögzítő elemek (pld. szögek)? Vannak-e csúszásmentes csíkok (sávok) helyezve ahol szükséges (pld. csúszós lejtők), és jó állapotban vannak-e azok (nem elhasználtak vagy sérültek)? A padlószintek vagy közlekedési utak finomabb változásaira (mint lejtők, kis lépcsők), vagy jobban látható változásaira (mint egy padlóburkolat folytatása más anyaggal) felhívták-e a figyelmet, vagy biztonsági színjelöléssel megjelölték-e? A kültéri közlekedési utak mentesek-e hótól, jégtől, falevelektől, nedves fűtől, mohától, sártól stb.? c.) Szennyeződések és akadályok A közlekedési utak biztonságát nem veszélyeztetik a berendezések vagy egyéb akadályok? A közlekedési útvonalon szükségszerűen áthaladó vezetékek, csövek vagy tömlők jól láthatóan vannak lefedve úgy, hogy a megbotlás veszélyét a lehető legalacsonyabb szintre csökkentették? A munkahelyek és a munkaeszközök karbantartva vannak-e úgy, hogy a folyadékok (beleértve az olajokat, zsírokat is), valamint a vegyi anyag maradványok vagy feldolgozandó nyersanyagok a nem megfelelő karbantartás (például szivárgás vagy kiszóródás), illetve gondatlanság következményeként nem kerülnek a közlekedési útvonalra? A toalettek, fürdők és zuhanyozók padozatai csúszásmentesek maradnak nedves állapotban is? Elkerülhető, hogy a hó, sár és nedvesség be legyen hordva a munkahelyre a ruházattal, lábbelivel, esernyővel vagy a szállító járművekkel?
d.) Munkakörnyezet Elégséges a megvilágítás ahhoz, hogy a közlekedési útvonal jól látható legyen? A közlekedési útvonalak kemény és kápráztató kontrasztoktól mentesek-e? Az elcsúszási és megbotlási veszélyt jelentő helyek egyértelműen, jól láthatóan meg vannak-e jelölve?
e.) Takarítás Rendelkeznek a takarító munkavállalók megfelelő képzéssel és gyakorlattal? A takarító munkavállalók a takarított padozatnak megfelelő típusú és helyes mennyiségű takarítószert használnak?
A közlekedési útvonalak akkor vannak-e takarítva, amikor a munkavállalók nem közlekednek rajta, vagy amikor a legkevesebben közlekednek rajta? A nedves takarítás olyan módon van-e megszervezve, hogy a munkavállalók a takarított közlekedési útvonalon csak a száradás után közlekedhetnek? f.) Védőlábbeli A munkáltató ellátta-e a munkavállalóit csúszásmentes védőlábbelivel azért, hogy a gyakran szennyezett munkahelyek kockázatait csökkentse? Állja-e a munkáltató az ilyen lábbeli használatának a költségeit? A munkavállalók használják-e a munkáltató által biztosított védőlábbelit?
g.) Munkavállalók Foglalkozik-e minden munkavállaló a szétszóródott szennyeződésekkel, vagy jelenti-e a szennyeződést, forgácsot, illetve tudják-e kihez forduljanak takarításért? Biztosítva van-e, hogy ezek a feladatok ne akadályozzák meg a munkavállalókat abban, hogy érzékeljék a botlásveszélyt (például olyan tárgyak cipelése, amelyek leszűkítik a látóteret vagy kiborítják a munkavállalót az egyensúlyi helyzetéből, rohanás)? Összesített eredmények Az ellenőrzött telephelyek munkavállalói létszámának megoszlása Munkavállalók száma telephelyen Telephelyek száma
1-9
10-49
50-249
250-499
>500
1 269
626
285
39
35
A felsorolt témakörök értékelése No
Témakörök
1.
Elcsúszási és megbotlási veszély a kockázatértékelésben és a vezetési rendszerben
2.
Padozat
3.
Szennyeződések és akadályok
4.
Munkakörnyezet
0
1
2
1 258
405
601
921
1 056
287
1 232
631
401
1 372
362
530
No
Témakörök
0
1
2
5.
Takarítás
1 579
87
598
6.
Védőlábbeli
1 366
176
722
7.
Munkavállalók
1 517
131
616
Értékelés: 1 - a kérdésre a válasz pozitív (rendben), 2 – a kérdésre a válasz negatív (szabálytalan, hiányosság), 0 – a kérdés nem alkalmazható, annak alapján nem kell intézkedést tenni
Intézkedések Hiányosság megszüntetésére kötelező intézkedés 2 302 (db) Azonnali intézkedés 275 (db) Figyelemfelhívás 64 (db) Bírság 5 (db)
Összegzés Összességében megállapítható, hogy a kampány kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult, bár azonnali intézkedésre a kampány során viszonylag ritkán került sor. A nagyszámú hiányosság megszüntetésére irányuló határidős kötelezés jelzi, hogy a munkáltatók az elcsúszásból és megbotlásból eredő veszélyhelyzetek megszüntetésére még mindig nem fordítanak kellő figyelmet. A vizsgálat eredményei elküldésre kerültek a vizsgálat EU-s összesítését lefolytató észt munkavédelmi hatóságnak. A statisztikai adatok és tapasztalatok EU-s összesítése 2015. év júniusára várható. A kampány tapasztalatai június 17-18-án egy konferencia keretében kerülnek ismertetésre.
