ALSÓ-SZILÉZIAI VAJDASÁG (lengyelül: Województwo Dolnośląskie)
Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) középeurópai történelmi régiója. A legnagyobb városai: Wrocław és Katowice. A legnagyobb része ma Lengyelország határain belül fekszik, kis része Csehországban és Németországban van. Szilézia az Odera felső és középső folyása mentén fekszik a Szudéták hegyvidékén. Sziléziát hagyományosan a Kwisa és Bobr folyó határolja, a Kwisától nyugatra elterülő vidék Felső-Łużyce, (korábban Milsko). Mivel azonban ez a terület korábban a porosz AlsóSzilézia tartomány része volt, Németországban Niederschlesischer Oberlausitzkreist és Hoyerswerdát Szilézia részének tekintik. Nevét a nyugati szláv ślężan törzsről kapta, akik a Ślęża hegy (mely legfőbb szent helyük is volt) körül, a Wrocławnál az Oderába torkolló Ślęza folyó mentén telepedtek le. Más hipotézis szerint a név eredete a silingek germán törzsétől ered, akik szintén itt éltek az ókorban. Szilézia legnagyobb része ma a lengyel határokon belül található, ez a következő vajdaságokra oszlik: • nagy-lengyelországi vajdaság • kis-lengyelországi vajdaság • alsó-sziléziai vajdaság • lubusei vajdaság • opolei vajdaság • sziléziai vajdaság Az opolei és sziléziai vajdaságot Felső-Sziléziának hívják. A Csehországhoz került kis rész CsehSzilézia néven ismert régió Morvaország északi részével együtt a morva-sziléziai régiót alkotja, míg a Morvaország másik része az olomouci régió. Az Alsó-Sziléziai Vajdaság az 1999-ben létrehozott közigazgatási egység, Lengyelország 16 vajdaságának egyike. Központja Wrocław. Területe 20.000 km², ami az ország területének 6,4%-a. Megközelítőleg 3 millió lakossal rendelkezik (az összlakosság 7,6%-a) és a lakosság növekedése 20%-kal magasabb az országos átlagnál. Alsó-Szilézia számtalan látnivalóval csalogatja a turistákat. A természetbarátokat, gyalogtúrázókat
várja a Szudéták hegylánca: gyönyörű erdőségek, két nemzeti park (Karkonoski Nemzeti Park és Góry Stołowe-hegység Nemzeti Park), számos tájpark és természetvédelmi terület található e vidéken. Az itteni hegyek az ásvány- és féldrágakőgyűjtők valóságos paradicsoma. E sajátosságok mellett Alsó-Szilézia egyik legfőbb vonzereje, hogy Lengyelországban itt található a legtöbb műemlék. Ezt mi is tapasztaltuk. Ez különösen igaz a régió fővárosára, Wrocławra és környékére. A régió hírnevét fontos kulturális rendezvényei és fesztiváljai is öregbítik (Dusznikiban, Kudowában, Wrocławban). További óriási vonzerőt jelent, hogy az alsó-sziléziai Kłodzko-völgy számos gyógyüdülőhely várja a pihenni, gyógyulni vágyókat- pl.: Duszkiniki Zdrój, Polanica Zdrój, Kudowa Zdrój, Lądek Zdrój, Świeradów Zdrój. Télen, síelés rajongói kiváló síterepeket találnak itt Szklarska Porębaban és Karpaczban. Alsó-Sziléziai Vajdaságot módszeresen feltérképeztük, és számos városába valamint üdülőhelyére eljutottunk.
Wrocław Kirándulásunkat kezdjük a vajdaság központjában Wrocławban. Ide mind az 1979. évi első kirándulásunk során, mind pedig a 2006. évi autós túránk idején eljutottam. Wrocław, korábbi magyar neve: Boroszló, németül: Breslau, csehül: Vratislav ['vracislaf], latinul: Wratislavia vagy Vratislavia, 1741-1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt-und Residenzstadt Breslau, azaz Boroszló Királyi Fő- és Székváros, 1918-45 között: Hauptstadt Breslau, azaz Boroszló Főváros) Szilézia történelmi fővárosa, lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város. Az alsó-sziléziai vajdaság központja, járási jogú város.
Wrocław közigazgatásilag kerületekre oszlik. Régebben öt kerülete volt: Psie Pole, Śródmieście, Stare Miasto, Krzyki és Fabryczna, ezek jelenleg nem rendelkeznek önkormányzattal, csak kihelyezett hivatalokkal és intézményekkel. Ezen kívül létezik wrocławi járás is, melyhez kilenc szomszédos helység tartozik: Czernica, Długołęka, Jordanów Śląski, Kąty Wrocławskie, Kobierzyce, Mietków, Sobótka, Święta Katarzyna, Żórawina – a járás központja szintén Wrocławban van. A Sziléziai síkságon, a középső Odera két partján fekszik. A városnak öt nagyobb folyója van: az Odera és 4 kisebb folyó, mely az Oderába ömlik: a Bystrzyca, Oława, Ślęza i Widawa. A II. világháború előtt a városnak 303 hídja volt, ebből jelenleg 220 áll. Wrocław első írásos említése Merseburgi Thietmar krónikájában fordul elő: Jánost, az újonnan alapított wrocławi egyházmegye püspökét 1000-ben Johannem Wrotizlaensem-ként, a várost magát pedig Wortizlawa-ként említi. Az első városi pecsét felirata: Sigillum civitatis Wracislavie és a város egyszerűsített neve 1175-ben: Wrezlawe. A korai feljegyzések a városnév mind a lengyel, mind pedig a cseh változatát használják. Ezek szerint a középkori város neve lengyelül Wrocisław, csehül Vratislav volt, ami azt jelenti, hogy Wrocislaw/Vratislav városa. Hagyományok szerint a várost egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el, bár az nem világos, hogy milyen kapcsolat volt I. Vratislav cseh herceg és a város között, ha ilyen kapcsolat egyáltalán létezett. Lehetséges az is, hogy a város nevét Vratislav, sziléziai törzsi fejedelem neve után kapta, aki a város első birtokosa volt. A lengyel név kiejtése később egyszerűsödött két lépésben: Wrocisław→Wrotsław→Wrocław, és ezt az egyszerűbb nevet használták a XII. század óta. A cseh változatot latin oklevelekben használták: Wratislavia vagy Vratislavia, de a lengyel kiejtés itt is Wracislavia volt. A későbbi germanizált változatot – Breslau – akkor használták, amikor a város Kelet-Németország egyik fontos városa volt. Wrocław már régóta vásárhely volt, amikor először jegyezték fel nevét a X. században Vratislaviaként (Wratislaw). I. Mieszko lengyel herceg a 990-es években meghódította. 1138-ban Szilézia fővárosa lett. A tatárjárás alatt 1241-ben a lakosság többségét kitelepítették. A várost a mongolok kirabolták és felgyújtották, de nem maradt idejük a vár megvívására, ahová a lakosság többsége menekült. Az ebből az időből származó oklevelekben a város neve sok változatban szerepel: Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Az újáépített város 1262-ben magdeburgi városjogokat kapott. A város első képes ábrázolása Hartmann Schedel világkrónikájában jelent meg 1493-ban.
Mivel a város a Szent Római Birodalom közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították különböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A város a Hanza-szövetség-nek, az északeurópai városok kereskedelmi ligájának tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár nem tartozott a város hercegségükbe, a wrocławi püspök herceg-püspök volt, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (13411376) megvásárolta a Grodków-i hercegséget Bolesław Brzeg-i hercegtől és hozzácsatolta a Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neise és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és példát mutatott más sziléziai uralkodónak is. III. Kázmér lengyel király (Nagy Kázmér, lengyelül Kazimierz III Wielki) idején, 1335-től, Szilézia legnagyobb részével együtt a cseh királysághoz csatolták. Hunyadi Mátyás idején, 1469-1490 között Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott. Az 1740-es évekig ismét Csehországhoz csatolták, s ezzel együtt, 1526-tól a Habsburg birodalom része lett. Ettől az időtől kezdve, bár a lakosság nagy része lengyel származású volt, beszédjükben németek lettek. A reformáció alatt a wrocławiak túlnyomórészt lutheránusok lettek, de az ellenreformáció alatt erőszakkal visszatérítették a jezsuiták, akik a Habsburg uralkodók támogatásával tevékenykedtek. Miután a helyi Piast uralkodóház kihalt, 1675-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az osztrák örökösödési háború alatt az 1740-es években Sziléziát annektálta a Porosz Királyság. Miután a Habsburgok lemondtak a német-római császári címről 1806-ban, a város porosz kormányzás alatt maradt, és 1871-ben a megalakuló Német Birodalomhoz csatlakozott. Breslau nagy fejlődésnek indult: a város fontos ipari körzetté vált, főleg vászon és pamut ipara volt jelentős, 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót. A város határai is nagymértékben kibővültek 1928-ban. A II. világháború alatt a hitleri megszállók a város 10 000 zsidó lakosából sokat megöltek. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában a közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították és a város lakosságának többségét evakuálták, bár kb. 200 000-en maradtak. Az erődítések építéséhez kényszermunkásokkal erősítették a civil munkásokat és a koncentrációs táborok foglyait is a munkálatok segítésére kényszerítették. A városból menekülő német civil lakosságból a szovjet katonai alakulatok 18 000 gyermeket, asszonyt, időst gyilkoltak le.
Közel három hónapos ostrom után, 1945. május 7én, az európai háború utolsó napján „Festung Breslau” megadta magát, és Kelet-Németország utolsó nagyvárosa elesett. Mintegy 40 000 breslaui a maradt holtan a romok között, és a város csaknem 70%-a elpusztult. Az ostrom alatt a hatóságok egy modern lakótelepet, a Kaiserstraße (most Plac Grunwaldzki) leborotváltak a föld színéről, hogy helyet adjanak egy katonai repülőtérnek, mely utánpótlással látta volna el a várost. Ismeretlen számú német polgár és kényszermunkás veszítette életét a repülőtér építése alatt. A Potsdami Konferencia alatt kötött megállapodás szerint, mint csaknem egész Szilézia, Wrocław is Lengyelországhoz került. A legtöbb német túlélőt 1945 és 1949 között erőszakkal kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, vagy önként távoztak. Tény, hogy az utolsó német iskolát csak 1963-ban zárták be. Wrocławot újratelepítették Közép-Lengyelország, valamint a Szovjetunió által annektált kelet-lengyelországi menekültekkel. Kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki, azokról a korábbi lengyel területekről, melyek a háború után a Szovjetunióhoz kerültek. Sokan jöttek Lwówból (ma Lviv, Ukrajna), Wilnoból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország). A régi belvárost fokozatosan újjáépítették. Csaknem minden monumentális épületet megmentettek. Ma Wrocław a modern Lengyelország egyedülálló európai városa, melynek építészete verseng az osztrák, cseh és porosz városokéval. 1997-ben az Odera kiöntött és a várost komoly árvízkár érte. Wrocław Lengyelország egyik legnagyobb és legrégibb városa. Annak ellenére, hogy a háborúban az épületek 70%-a elpusztult, sok épület vagy eredeti állapotában vagy restaurálva esetleg újáépítve megőrződött. A legkiválóbbakhoz tartoznak a következők: a gótikus városháza a piactéren, gótikus templomok: a katedrális a Tumski szigeten (közelében a Johann Bernard Fischer von Erlach építette elektori kápolna), a Szent Kereszt társaskáptalan templom, a Mária templom Piaskban, a Wrocławi egyetem barokk épületcsoportja (a Lipót aulával), a wrocławi főpályaudvar neogótikus épülete, a Hala Ludowa (Népcsarnok: tervezte Max Berg), a vásárcsarnok (tervezte: Erich Mendelsohn) a wrocławi vásár épületei (többek között Hans Scharoun tervei). Hosszú és fordulatokban gazdag történetéről máig fennmaradt műemlékei tanúskodnak. A város legrégebbi része az Ostrów Tumski sziget, amelyet az Odera ölel körül. Legfontosabb műemlékei: a Piactér (az egyik legrégebbi Európában), a városháza környéki régi polgárházak alkotta negyed, a gótikus városháza, a Mária Magdaléna templom, az Erzsébet templom és a mellette álló
két kis ház, becenevükön Jaś és Małgosia, az Ostrów Tumski sziget épületegytüttese: a gótikus Keresztelő Szent János Székesegyház a Máriakápolnával, a román stílusú Szent Egyed templom, a Szent Kereszt templom, a Tumski-híd, valamint a gótikus Szentséges Szűzanya templom a Piaskszigeten. A város további nevezetes épületei az Egyetem barokk főépülete, az 1913-ban emelt Népcsarnok (a világ első betonépülete), valamint a Feszty-körkép lengyel megfelelője, a Panorama Racławicka. Fő látnivalói között a Wrocławi piactér (Wrocławski rynek) és az itt álló impozáns Wrocławi városháza (Ratusz wrocławski) figyelemre méltó. Nagy élmény volt számomra, hogy közel három évtized múltán ismét ugyanazon a ponton állhatok a Városháza homlokzata előtt.
1. ábra A wroclawi Városháza részlete A téren áll Aleksander Hr. Fredro emlékműve.
2. ábra Aleksander Fredro-emlékmű Kissé távolabb, az Odera partján áll a Wrocławi Egyetem (Uniwersytet Wrocławski) épülete, 2008ban felújítás alatt állt.
ismerkedtünk. A Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselettől kapott prospektusok és térképek alapján készültünk fel az útra, a szállásokat a CARTOUR INTERNATIONAL Kft.-nél foglaltattuk le. 2008. a „reneszánsz éve” Magyarországon, mert Mátyás király 550 éve került a magyar trónra. 1468-69 folyamán a magyar seregek elfoglalták Sziléziát, és közel tíz évig tartó küzdelem folyt a lengyel királlyal. A lengyelek 1474 decemberében végül békét kértek Mátyástól, melynek értelmében a magyar uralkodóé maradt Szilézia és Morvaország, valamint – Ulászlóval megosztva – a cseh királyi cím. Mátyás után számos emlék maradt Alsó-Sziléziában is. Ezek közül kiemelkedik a Walbrzych közelében lévő Książ vára. 3. ábra Wroclawi Egyetem A város egyházi műemlékei közül a Szent Jakab ferences templomot és kolostort (wrocławski klasztor i kościół św. Jakuba Apostoła), valamint a Tumski szigeten álló Katedrálist (Archikatedra Wrocławska) okvetlenül fel kell keresni.
4. ábra Ostrów Tumski
Autóval 2334 km-t, gyalog 34 km-t és 1600 m szintet tettünk meg. A városokban 32 óra városnézést és múzeumlátogatást teljesítettünk. Książ vára Wałbrzych külterületén álló vár méreteit tekintve Szilézia legnagyobb, Lengyelország harmadik legnagyobb vára a krakkói Wawel és Malbork után. A 410 m magas, óriási sziklára épült Książ vára (Fürstenstein) szinte beláthatatlan méretű. A Piast I. Bolko herceg már a 13. században elkezdte alapozni a várat, amely a középkor folyamán egyre bővült a különböző építészeti stílusoknak megfelelő szárnyakkal. 1472ben Hunyadi Mátyás foglalta el, és építkezett itt reneszánsz stílusban.
A Panorama Racławicka (Raclawicei körkép) részére épített épület (Muzeum Narodowego részlege, ul. Purkyniego) mellett található a legújabban, a katyńi tömeggyilkosság áldozatai tiszteletére felállított emlékmű.
6. ábra A Mátyás-kori várrész
5. ábra Katyni mártírok emlékműve
Dolny Śląsk 2008. július 30-augusztus 8. között Alsó-Sziléziába utaztunk, Lengyelország újabb látnivalóival
A kastélyvár legcsodálatosabb része a barokk palotabelső, amelyet a meisseni Hochberg grófok alakítottak ki, a XVIII. század első feléből származó pazarul díszített Maksymilian-teremmel. A vártermek megtekinthetők. Książ (Waldenburg) várában találtunk Mátyás király nyomára. Pogyebrád Györgytől (1420-1471) szerezte meg a várat. Az épületegyüttes reneszánsz
részét Mátyás király építtette, a várban a gótikus és barokk részek is keverednek. A várat 12 teraszos kiképzésű díszkert veszi körül.
amelyek törzsén látszanak a rozsdás vasabroncsok nyomai. A várat és a titkos föld alá vezető bejáratokat hajdanán katonák ezrei őrizték.
9. ábra Szobor a vár parkjából
Kłodzko 7. ábra Książ-vár A több mint 400 termet magában foglaló, kincsekkel teli gyönyörű épületet a II. világháborúban, a lengyel megszállás után Hitler kinézte magának és abban 1941-től egy titkos erődítményt építtetett ki.
2008. évi túránk során kirándulásaink kiindulópontjául két várost választottunk. Első szállásunk Kłodzkóban, egy új építésű motelban volt. Kłodzko (csehül: Kladsko, németül: Glatz) – a város az alsó-sziléziai vajdaságban fekszik, a Kłodzko-i medencében, a Nysa Kłodzka partján terül el. Esti sétáink során megismerkedhettünk a város nevezetességeivel. Ezen a helyen már a X. században fontos erődítmény állt a Lengyelországból Csehországba vezető kereskedelmi útvonalon.
8. ábra Książ vár főbejárata A vár hatalmas, üvegtükrös, biedermeier bútorokkal luxus módon berendezett szobáinak tapétákkal borított láthatatlan ajtói mögött liftek és lépcsőházak tucatjai vezettek le a vár gránitszikla rétege alá, ahol 1200 méter hosszú, több emelet mély, megvilágított, szellőzők százaival ellátott bunkerrendszert hoztak létre. A helyi adatok szerint negyvenezer kényszermunkás halt itt meg, mire létrehozták a több méter vastag betonfalú bunkert, a hatalmas termeket, ahol titkos fegyverkísérletek is folytak. De itt tárolták az országból elrabolt kincsek egy részét is, amelyet a háború vége felé teherautók tucatjai szállítottak el az éj leple alatt. Egyes bejáratokat annyira kiszélesítettek, hogy teherkocsik be tudtak hajtani a föld alá. A vár oldalában a titkos bejáratokat fákkal, bokrokkal takarták el. Egész erdőket helyeztettek át rabokkal egyetlen éjszaka alatt, úgy, hogy a fákat földlabdákkal együtt vasabroncsba fogva ültették át más helyekre, hogy megtévesszék a légi felderítést. Még most is vannak olyan fák a környéken,
Alsó-Szilézia egyik legértékesebb építészeti műemlék együttese található itt. A város fölött magasló XVII. század végén emelt erődítmény a barokk hadi építészet kiváló példája. II. Frigyes porosz király bővítette ki Szilézia elfoglalása után. Az erőd kazamatáinak egy részében söröző üzemel. A város területén reneszánsz, barokk és klasszicista stílusú polgárházak találhatóak. A Nagyboldogasszony-templom (kościół Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny) a város legértékesebb műemléke.
10. ábra A épülettömbje
Nagyboldogasszony-templom
A barokk stílusban épült Szűz Mária ferencrendi templom (kościół Matki Boskiej Różańcowej) mellett szobrokkal díszített kőhíd ível át a folyón.
Az 1223-ban létesült város legrégibb műemléke ez az 1390 körül épült, barokk szobrokkal ékeskedő gótikus kőhíd.
Zdrójban lévő Wojciech gyógycsarnok figyelemre méltó. Az ásványvizek jellemzői miatt elsősorban az ivókúra terjedt el.
Polanica Zdrój A XIX. század elején alapították ezt a kicsiny üdülőhelyet, melyre az egész Kłodzko-völgy legvonzóbb helyének tartanak. Ezt a nézetet mi is valljuk.
11. ábra Szűz Mária ferencrendi templom és a gótikus kőhíd
12. ábra A ferences templom homlokzata A város jelképe, az oroszlán kőszobra a reneszánsz tornyú Városháza homlokzatán látható. Az erőd alatt, az értékes műemlékek között modern lakónegyed terül el.
13. ábra Kłodzko-i Városháza A várostörténeti múzeumban értékes óra és üveggűjtemény található. A Kłodzko városból számos gyógyfürdő érhető el: Polanica Zdrój, Duszniki Zdrój, Kudowa Zdrój, Lądek Zdrój. Ezek közül a Polanica Zdrój illetve Kudowa Zdrój városképe és a gyógyfürdő, a Lądek
Az erdőkkel borított hegység szegélyén, a Bystrzyca Dusznicka partja mentén kialakult korszerű gyógy- és üdülőhely gyógyparkjában ásványvíz-ivó, pálmaház, színház, néhány szanatórium, Mickiewicz-emlékmű és fürdőmedence található. Gyógyvizei alkáli földfémeket és vasat tartalmaznak.
14. ábra Kolostor-hegy a templommal A Szanatóriumot (Sanatorium Wielka Pieniawa) – régi egészségházat – 1906-ban 130 szobás luxus létesítményként alapították.
15. ábra Sanatorium Wielka Pieniawa épülete
lemondása után, Jan Kazimierz lengyel király, útban Franciaországba itt szállt meg. Az 1324-től városként ismert település két részből áll: a dombon fekvő városból és a völgyben elhelyezkedő üdülőhelyből. Fő látnivalója a Szent Péter és Pál-templom (Kościół św. św. Piotra i Pawla) és a reneszánsz piactér (renesansowy rynek). A Városháza barokk stílusban épült.
16. ábra A Fürdő parkban lévő "úszó golyó" A jelenlegi temploma (Kościół Wniebowzięcia Najświętszej Maryi Panny w Polanicy-Zdroju) 1911-1912 között, neobarokk stílusban épült.
19. ábra Duszniki Zdrój főtere Az Üdülő parkban (Park Zdrojowy) Chopin emlékmű található.
17. ábra A neobarokk római katolikus templom
20. ábra Chopin-emlékmű
18. ábra Polanica Zdróji részlet
Duszniki Zdrój Duszniki-Zdrój (németül: Bad Reinerz, csehül: Dušníky) az Alsósziléziai Vajdaságban fekvő város a Kłodzkói Járásban. A Kłodzkóivölgy dél-nyugati részében helyezkedik el. emléktábla
A főtéren álló házak egyikén emlékeztet arra, hogy 1669-ben
21. ábra Gyógykórház (a Szpital Uzdrowiskowy Jan Kazimierz)
Kudowa Zdrój
22. ábra Fryderyk Chopin Színház épülete, az egykori udvarház A gyógykórház (a Szpital Uzdrowiskowy Jan Kazimierz) mellett a Fryderyk Chopin Színház (Teatr Zdrojowy im. Fryderyka Chopina) az üdülőhely fő látnivalója, amely tulajdonképpen az egykori udvarházként (Dworek Chopina) 18021805 között fából épült, mint a társaskör háza ("dom towarzyski"). 1826 augusztusában itt adott koncertet a tizenhat éves Fryderyk Chopin. Chopin szobrát 1897-ben állították (W. Lewandowski műve). Külön érdekesség az ipari műemlék, az 1605-ben, a Bystrzyca Dusznicka partján épült papírmalom, amely az egyetlen ilyen fajta objektum az egész országban. A közelmúltban szép freskókat fedeztek fel benne. A barokk kori iparépület jelenleg papírmúzeum.
Lewin Kłodzki Lewin Kłodzki (németül: Lewin, 1939-1945: Hummelstadt) első említése 1213-ből származik. 1345-ben városi jogot kapott. A piactéren kőházak állnak. A nemrég helyreállított Mihály Arkangyal plébániatemplom 1576-ban, reneszánsz stílusban épült, 1697-ben barokk stlíusban átépítették. A 27 m magas és 102 m hosszú vasúti viadukt 1903-ban épült, alatta vezet el az E67-es WrocławPrága nemzetközi főútvonal.
Az északról az erdős Góry Stołowe-hegység által határolt völgykatlanban fekvő gyógyüdülő már a XVII. sz. óta ismert. A cseh-lengyel határ közelében fekszik. Már 1622-ben megemlítették gyógyvizét és az első fürdő 1632-ben épült. Az épületek legnagyobb része a XIX. és XX. századból származik. A legrégebbi műemlék – a XVII. századi barokk stílusú Szt. Katalin-templom. A gyönyörű park és ivócsarnok, a barokk stílusú "Zameczek" szanatórium és a park fölötti dombon elhelyezkedő XVII. századi evangélikus kápolna figyelemre méltó.
24. ábraSzanatórium "Polonia" A Kudowa Zdrój melletti Koponya-kápolna (Kaplica czasek) 1776-ban épült. A harmincéves háború (1618-1648) és a rá következő pestisjárvány 3000 koponyája és más csontja látható itt.
Lądek Zdrój Lądek Zdrój a nagyobb gyógyhelyek közé tartozik. Ezen a festői üdülőhelyen a luxus minőségű gyógyfürdőket és a nagy múltú piacteret érdemes megtekinteni. Gyógyüdülőhelyként már a XVI. században ismert hely. A város központjában álló neoreneszánsz Városháza (Ratusz) a XIX. század végén épült, a városi jog jelképe. A Főteret szép reneszánsz és barokk lakóházak szegélyezik. A közelben áll a barokk stílusú Nagyboldogasszony-templom. A főtéren, a Városháza keleti oldalán álló XVI. századi pellengér a középkori jog jelképe.
23. ábra A vasúti viadukt Lewin Kłodzkinál
Góry Stołowe Nemzeti Park – Błędne Skały sziklaparadicsom
25. ábra Lądek Zdróji Városháza A Szent Háromság-szobor (Figura Trójcy Św.) barokk stílusú. Michał Klahr készítette 1741-ben, Lądek Jan Antoni Reichl jogtanácsos és császári jegyző adományából. A gyógyhely nevezetessége, a "Wojciech" szanatórium (Zakład Przyrodoleczniczy "Wojciech"). Az első építményt török fürdő mintájára 1678-ban Zygmunt Hoffmann építette, kétszáz évet élt meg. 1878-80 között a Nysa-i Herman Völkel átépítette, 1981-96 között felújították az épületet. Most Kłodzkói-medence (Ziemi Kłodzkiej) legexluzívabb fizikoterápiai intézete, benne ivócsarnokkal.
28. ábra Szikla a Góre Stołowe Nemzeti Parkban Klodzkóból az 1993-ban alapított Góre Stołowe Nemzeti Parkba (Park Narodowy Gór Stołowych) látogattunk el. Legmagasabb pontja a Skalniakacsúcs (915 m tszf.). A Błędne Skały (Szeszélyes sziklák) különleges sziklalabirintusban közel egy órás kirándulást tettünk. A labirintus bejárat autóval jól megközelíthető, a le- és felfelé út időhöz kötött.
26. ábra "Wojciech" szanatórium
29. ábra Błędne Skały térképe
27. ábra Skłodowska-Curie forrás A "Jerzy" szanatórium a XIX. századból származik.
A park rezervátum területéhez a Góry Stołowe (németül: Heuscheuergebirge, csehül: Stolové hory, régen: Hejšowina) hegyvonulatai tartoznak a Középső Szudétákban. Eredeti, ezeknek a hegyeknek specifikus felépítéséből keletkezett hegyszorosokkal, magányos sziklákkal, hasadékokkal szabdalt, köves fennsíkokból álló arculat jellemzi, ami ezeknek a hegyeknek a speciális felépítése miatt alakult ki. A sziklák között valóságos labirintusok jöttek létre. A legérdekesebb sziklacsoportok a „Błędne Skały” rezervátumban és a „Szczeliniec Wielki” csúcson (919 m) találhatók. A hegyoldalakat az alacsonyabb részeken lucfenyő és bükk erdők borítják, magasabban pedig a felszíni tőzeg váltakozik egyedülálló mocsári növényzettel.
A Góry Stołowe-hegység különösen érdekes geológiai szempontból – ez Lengyelország egyetlen táblás hegysége. Rendkívüli sziklaformák alakultak itt ki: mély barlangrendszerek, labirintusok, szakadékok. A park területe 63 km2, és a Góry Stołowe-hegység legkülönlegesebb részei tartoznak hozzá: Błędne Skały, Szczeliniec Wielki, Szczeliniec Mały. Számos ritka, védett növényfajta él a nemzeti park területén. A parkban összesen körülbelül 100 kilométernyi turistaútvonalat jelöltek ki, amelyek gyalog- és kerékpáros túrákra alkalmasak. Több híres, ásványvízforrásra épülő gyógyüdülőhely is várja itt a vendégeket.
33. ábra Błędne Skały szeszélyes sziklái
Szczeliniec Wielki
30. ábra Egy kis pihenő
Szczeliniec Wielki (niem. Große Heuscheuer, czes. Velká Hejšovina) a Góry Stołowe legmagasabb csúcsa (919 m n.p.m.). Autóval átutazva még visszatekinettünk a Szudétáknak erre a nevezetességére. 1985-ben a határ túloldalán, a cseh Adršpašské Skalynál töltöttem pár napot. Ez a terület kisértetiesen hasonlít az ott látottakhoz.
31. ábra Błędne Skały sziklái 34. ábra Szczeliniec Wielki
Radków
32. ábra Kilátás a Błędne Skały csúcsáról
Radków (németül: Wünschelburg) közigazgatási székhely és város a Klodzkoi Járásban, az Alsó-Sziléziai Vajdaságban, a Góry Stolowe tövében. Az 1545-ből való Reneszánsz városházát (renesansowy ratusz) 1738-ban építették át. A középkori eredetű Szent Dorottyatemplom (kościół ewangelicki św. Doroty z XVI, XVIII w.) a ferencesek stílusában épült.
Wambierzyce Wambierzyce (németül: Albendorf, csehül: Vambeřice) a Góry Stołowe közelében fekvő, ismert zarándokhely. A városközpontban lépcső vezet fel a dombtetőre épült, monumentális barokk bazilikához és a Kálvária-kápolnákhoz, ahová 1218 óta sereglenek a zarándokok.
35. ábra Reneszánsz Városháza Radkówban
Most is sok zarándok keresi fel Wambierzycét, amelyben a Szanktuariummal szemben több mint negyven stáció kápolna vezet a Kálvária-hegyre. Az itteni egyházi építészeti együttest "Sziléziai Jeruzsálemnek" szokták hívni – a jeruzsálemi Salamon-templom mintájára épült (17 bejárati kapu, Szentséges Szűzanya-templom, kb. 100 kálváriai kápolna). Az 1695-1710 között épült wambierzyce-i bazilika késői barokk stílusú, gazdagon díszített belsővel. Az ovális főhajót csak 1715-1720 között építették hozzá.
36. ábra A Szent Dorottya-templom
Ratno Dolne
38. ábra Wambierzyce -i bazilika
37. ábra Várkastély Ratno Dolne-ban Ratno Dolne-ban álló várkastély magas tornyával tűnik ki. Az első vár a csehek ellen a XIV. század első felében épült. 1347-ben említik először. 1505ben Ulrik von Hardegg, majd 1563-ban Baltazar von Reichenbach tulajdona, ő építi át reneszánsz stílusban. A harmincéves háború idején a svédek lerombolják. 1675-ben Daniel Pachasius von Osterberg vásárolja meg. Barokkosítják és új teraszos kert épül hozzá. 1854-ben SzkotWaldemarvon Johnston tulajdonába kerül. Utolsó tulajdonosa, Iza von Blanckart elhagyja a várat. 1998-ban tűzvész során leég. Azóta romos állapotban van, romantikus jelleget adva a várkastélynak.
39. ábra A bazilika főlépcsője Jézus szenvedéseit megörökítő Wambierzycei Kálvária meredeken halad a bazilikával szemközti hegyoldalra. Közelében látható egy helyi múzeumban a 800 fabábút tartalmazó mozgó szopka (betlehemes jászol), amelyet a XIX. században, 28 éven keresztül egy itteni órásmester Longinus Wittig építette. Közel háromszáz bábúja mozog óraszerkezet mintájára.
Skalne Grzyby Skalne Grzyby egy nagykiterjedésű sziklás terület a Góry Stołowe hegységben, Radków közelében, Wamberzycéből is megközelíthető. Szép kirándulást tehetünk a jól jelzett turistautakon. A sziklák 680 - 700 m magasságban, szétszórtan fekszenek.
41. ábra Skalne Grzyby térképe
42. ábra Pihenő a Skalne Grzyby-n
43. ábra Skalne Grzyby sziklái
Bystrzyca Kłodzka 40. ábra A Kálária stációi Wambierzyce-ben A kisváros határában skanzen, mezőgazdasági kiállítóhely és mini állatkert található. A település határában lévő skanzentől és mini állatkerttől indul a gyalogtúra a Skalne Grzyby szikláihoz. A fenyveserdőben az ösvény mellett áfonyamezőket találtunk.
Bystrzyca Kłodzka (németül: Habelschwerdt, csehül: Kladská Bystřice) alsósziléziai vajdaságban, a klodzkói járásban fekvő városka. Az óvárost körülvevő várfalaknál sok várostorony maradt fenn.
Fő nevezetessége a XIII. század végén épült, többször átépített gótikus Szent Mihály arkangyaltemplom (gotycki kościół pw. św. Michała Archanioła) értékes barokk belsővel rendelkezik.
44. ábra A Szent Mihály arkangyal-templom A XIX. századi Városháza kisméretű tornya 1540ből való.
Międzylesie Międzylesie (németül: Mittelwalde, csehül: Mezilesí, régel: Středolesí) kisváros és határátkelőhely a cseh határ közelében. 1945-ben került Lengyelországhoz. Itt halad el a Wrocław – Praga nemzetközi vasúti fővonal. 1249 előtt kapott a városi jogokat. A Mária-oszlop 1698-ból való. A városban XVIII. századi Posztócsarnok (Sukiennice) és a XIII. század végéről származó Takácsházak láthatók. A XVII. századi reneszánsz kastély sgrafitto-díszes udvari árkádjai figyelemre méltók. Az első vár 1370-ben épült itt. Glaubitz-család székhelye volt itt. A huszita harcok idején kifosztották. 1580-1590 között a Tschirnhaus család reneszánsz udvarházzá alakítja. A harmincéves háború során a város leégett. 1686-1695 között Jacobo Carove olasz építész tervei szerint barokk stílusban átépítették.
45. ábra Városháza A XIV. század első felében kiépült városfalban több középkori kapu és torony fennmaradt, így a Vízi-kapu (Brama Wodna) valamint a Kłodzko-i Kapu (Wieża Kłodzka) és a Lovag-torony).
47. ábra Międzylesie-i kastély A XVII. századi barokk Isten teste-templom (Kościół barokowy pw. Bożego Ciała), a Szent Barbara temetőkápolna (Kościół cmentarny św. Barbary) és az 1900-ban épült neogótikus templom egyházi műemlék.
46. ábra A árosfalak egy részlete
Żelazno (huta) Żelazno az alsó-sziléziai vajdaságban fekvő település. A környékben számos egykori huta található. Jelentős falusi turisztikai lehetőségekkel rendelkezik.
48. ábra Kegyoszlop, háttérben az Isten testetemplom
Idzików Az Idzików-i Parafia Wniebowzięcie Najświętszej Maryi Panny (Boldogságos Szűz Mária mennybevétele) plébániát a XV. században alapították. Idzików hegyi falucska a klodzkói vajdaságban. Agroturisztikai heletőségei vannak. Kőházai jellegzetes stílusban épültek.
A XVI. századi eredetű Pénzverde épülete (budynek mennicy) 1520-ból való, a későbbiek során a bányászati hivatal központja volt.
51. ábra A volt Pénzverde épülete Az 1513-1517 között épült, egyhajós, reneszánsz stílusú Szent Barbara-templom (kościół Św. Barbary) tornya 1545-ből való. A templom az 1638. évi tűzvész után újjáépült. 1945-ig evangélikus templomként szolgált. 49. ábra Jellegzetes épület Idzikówban
Złoty Stok Złoty Stok (németül: Reichenstein, csehül: Rychleby) Kłodzkótól 46 kmre, a ząbkowicki járásban fekszik. A Góre Złote (Aranyhegyek) lábánál, a cseh határnál helyezkedik el a 46 sz. út mellett. Az egytornyos, 1875-1876 között épült, kőhomlokzatos neogótikus Szeplőtelen Szűz Mária templom mellett jutottunk be a városkába. A város fő nevezetességei közé tartozik a XVI. században épült, barokk stílusú, vörös színű Fugger-ház (kamienica Fuggerów), homlokzata 1638 után épült át, magas homlokzati oromzattal.
52. ábra Szent Barbara-templom A városka a középkorban ólom-, ezüst- és aranybányászatáról volt nevezetes. A bánya területén megőrződött a XV. századi Herceg-táró. Egészen biztos, hogy a Złoty Stokban lévő aranybánya Alsó-Szilézia, de talán egész Lengyelország egyik legizgalmasabb turista látványossága. A tárna hagyományos megtekintésén kívül, megcsodálhatjuk a földalatti vízesést, a folyósok egy részét pedig csónakon szelhetjük át.
Kamieniec Ząbkowicki
50. ábra A Fugger-ház homlokzata
Kamieniec Ząbkowicki (németül: Kamenz (Kreis Frankenstein, Camenzként is említik) városképét a XIV. századi gótikus templom és a barokk stílusú, eredetileg 1249-ben alapított cisztercita apátság kolostora határozza meg. Ottjártunkkor a templomot éppen felújították.
A városka első írásos említése a cseh-lengyel harcok során, 1096-ból származik. A XIII. században a sziléziai Pogorzel család tulajdona. Cisztercita apátságát 1249-ben alapították. A kolostor a huszita harcok idején, 1425-1428 között elpusztult. 1618-1648 között, a harmincéves háború során újabb pusztulás következik. A kolostor 16811732 között újjáépült, 1741-1747 között jelentős adót fizet Nagy Frigyesnek.
54. ábra A neoreneszánsz Városháza
53. ábra A település gótikus temploma Kamieniec Ząbkowicki Oraniai Marianna, Lujza (Marianne Wilhelmine Friederike Luise Charlotte Prinzessin von Niederlande) németalföldi hercegnő (1810-1883) impozáns székhelye volt. A neogótikus vár az 1838-1857-es évekből származik, Ripon gróf skóciai várának valamit a Malborki vár mintájára épült. Az építés Karl Frierdrich Schinkel tervei szerint, 1838-1863 között történt. Építését Marianna Orańska rendelte meg az 1870-es években, majd halála után fia, Albrecht porosz herceg fejezte be. A kastély egykori művészeti gyűjteménye és könyvtára a második világháború idején elpusztult, ma a várkastély egy részében hotel működik. Szép park övezi.
Ząbkowice Śląskie A jelentős történelmi múlttal rendelkező Ząbkowice Śląskie középkori történelme és műemlékei, a cseh-lengyel kapcsolatok emlékei figyelemre méltóak. A várost 1280 körül említik először, a legrégibb dokumentum, amelyben "civitas Frankenstein"-ként említik, 1287. január 10-én kelteződött. A város közepén álló neoreneszánsz Városháza (Ząbkowicki ratusz) a XIX században épült. A műemlékek közül a bástyák, tornyok, a gótikus, téglából épült Szent Anna-templom (Kościół pow wezwaniem Św. Anny w Ząbkowicach Śląskich), valamint a dominikánus kolostor érdemel figyelmet.
55. ábra A Városháza részlete A városban még egy reneszánsz várrom található, a Zamek w Ząbkowicach Śląskich, amely Lengyelország első reneszánsz kastélya volt egykor. 1489-ben, néhány hónapig Hunyadi Mátyás elfoglalta, és 1490-ig birtokában maradt. 1522vagy 1524-1532 között, I. Károly herceg a vár falaiból reneszánsz rezidenciát alakít ki. 1728-ban súlyos pusztítás következik be és 1784-ben, egy tűzvész során megsemmisül. Jelenleg rom.
56. ábra A reneszánsz várkastély romjai
Bardo Szilézia és Csehország határán, a Szudéták középső vonulatának lábánál, a Nysa Kłodzka völgyében búvik meg a gyönyörű püspöki székhely, Bardo. A XI. században fontos megerősített határváros volt, majd a kora középkorban nagyszámú zarándok sereglett a városba, hogy lerója tiszteletét a Szűzanya előtt. 57. ábra Címer a várkastély homlokzatán 1778-ban, II. (Nagy) Frigyes porosz király (17401786 között uralkodott) néhány napot a városban tölt. Az egykori templom maradványai valamint egy 34 méter magas, úgynevezett Ferde torony (Krzywa Wieża w Ząbkowicach) is megtekintésre érdemes. A torony dőlése a függélegeshez képest 2 méteres eltérést mutat. Toruńban is hasonlóan ferde torony található. 60. ábra A bardói apátsági templom tornyai Fő látnivalója a középkori eredetű, barokk stílusban átépített kolostor és templom (kościół i klasztor w Bardzie). A XV. századi eredetű, a 1686-1704 között átépített, egyhajós barokk templom, jelenleg bazilika (Kościół Nawiedzenia NMP) belsejében szép fafaragás és egy gótikus szobor állítja elénk a Fájdalmas Istenanyát (sanktuarium maryjne). Bardoban cisztercita kolostor és egyháztörténeti kiállítás található. Rövid sétával, turistaúton közelíthető meg a Kálvária-hegy, ahonnan szép kilátás nyílik a Kłodzko-völgyre és városra.
Krobielowice 58. ábra A ząbkowice śląskie-i Ferde-torony
59. ábra A Szent Anna-templom
Krobielowice (németül: Krieblowitz, 1936-1945 között Blüchersruh, "miejsce spoczynku Blüchera") kastélya 1570-1580 között reneszánsz stílusban épült. Ebből a korszakból való portálos belső udvaros udvari része. 1702-ben barokk stílusban átépítették. A terület a Dolina Bystrzyca Természetvédelmi Parkhoz tartozik. A várkastély 1992-1996 közötti átépítését követően, ma hotel és konferenciaközpont működik benne. A szálloda belső helyiségeit antik darabokkal rendezték be. A kertben a kastély hajdani tulajdonosának, G.L. von Blüchernek a mauzóleuma áll. A várkastély egykori tulajdonosa, Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16 – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz vezértábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban a porosz
királyi haderő parancsnoka a lipcsei Népek csatájában (1813) nagymértékben hozzájárult Napóleon verseségéhez a waterloo-i csatában (1815).
Sobótka Sobótka (németül: Zobten, Zobten am Berge) középkori eredetű település. A Czarna Woda (Fekete Víz) partján, az Alsó-sziléziai Vajdaságban, a Wrocławi Járásban, a Sziléziaimasszívum (Masyw Ślęży) tövében fekszik. 1148-ban említik először, III. Eugén bullájában, mint vásárhelyet, Sabbath néven. Sobótka egyházmegyei Szent Anna-kegyhely (Sanktuarium św. Anny Samotrzeciej, 2005-től kiegészítésül Diecezjalne Sanktuarium Matki Boskiej Nowej Ewangelizacji).
61. ábra Reneszánsz várkastély Krobielowiceben
Rogów Sobócki Rogów Sobócki (németül Rogau-Rosenau) falu Sobótkától délre, mintegy 3 kilométernyire fekszik. A XVI. század második felében épült reneszánsz udvaráházát 1650 és 1760-1780 között barokkosították, 1860-ban átépítették. 1945-ben elpusztult, az 1970-es években elbontották. A melléképült a XIX. század első feléből származik, a kapuzata 1801-ből való. Az egykori kastélyhoz tölgyfasor vezet.
63. ábra Szent Anna-kegytemplom
Keresztelő Szent János-templom (ościół św. Jana Chrzciciel) középkori eredetű, többször átépítették. Első említése 1307-ből való, a templomot a XVXVI. században átépítették, majd az 1647. évi tűzvész után újjáépítték, majd a második világháborús pusztításokat követően az 1960-as években restaurálták. A templombelsőben barokk berendezés, oltár, számos XVI-XVII. századi epitáfium található.
Látnivalói közül a gótikus Szent Annakegytemplom (Sanktuarium św. Anny Samotrzeciej), középkori eredetű templomai (Kościół św. Jakuba Apostoła, kościół "Najświętszego Serca Pana Jezusa") figyelemre méltóak. A várszerű, egykori cisztercita kolostora ("Zamek" w Sobótce-Górce dawny klasztor augustianów) 1810-ig működött, jelenleg szálloda található benne.
Świdnica Az egyházi emlékek közül felkerestük a Świdnicában (németül: Schweidnitz, csehül: Svídnice) és a Jaworban álló evangélikus béketemplomokat, melyeket az 1648. október 24-i vesztfáliai békét követően, egy év alatt, fából építettek.
62. ábra Keresztelő Szent János-templom
A Szudéták előhegységében fekvő Świdnica eredetileg halásztelepülés volt, a XIII. század óta város. 1292-től, közel száz éven át Świdnica az önálló Piast-házi hercegség, a Świdnica-Jawor hercegség székvárosa volt a Kijevet a németfölddel összekötő kereskedelmi útvonal mentén.
Az egykori hercegi várból mindössze a reneszánsz portál maradt meg. A Świdnicában álló XIV-XV. századi eredetű, gótikus Szent Szaniszló és Szent Vencel katedrális (Kościół św. Stanisława i Wacława) a város közepén emelkedik, főbejáratánál lévő gótikus szobrai csodálatosak. Impozáns külsővel és gyönyörű belső berendezéssel rendelkezik. A lengyel és a cseh nép védőszentjének együttes szereplése annak az időnek az emléke, amikor a cseh király jogara alá tartozott Sziléziának ez a része. A gótikus szobrok értékes művészeti emlékek. A gazdag barokk oltáron van a két patrónus szobra. A templomtorony 103 m magas, Szilézia legmagasabb tornya. A misére sokan nem fértek be, ők a templom előtti téren vettek kisérték figyelemmel a szentmisét.
A Városháza XVI. századi eredetű, benne a Sziléziai Kereskedelmi Múzeum található. Świdnica főterén vasárnap bolhapiacot tartottak. Nagy élvezettel nézegettük a kipakolt holmikat, és válogattunk magunknak valami vásárolnivalót. A turistákat pedig vonzzák a műemlékek melyek a festői óváros köré csoportosulnak.
66. ábra A świdnicai bolhapiac
64. ábra Szent Szaniszló és Szent Vencel katedrális
67. ábra A piactér részlete
65. ábra A katedrális szobrai
A favázas, evangélikus Béke-templom (Kościół Pokoju) a város régi részén kívül, az egykori evangélikus temetőben található. Neve a vesztfáliai békére (1648) utal. A béke alapján az evangélikusok három templom építésére kaptak engedélyt Świdnicán, Jaworban és Głogówban (ez utóbbi elpusztult). A świdnicai templom az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Sziléziában, torony nélkül, fából, egy év leforgása alatt, 1656-1657-ben épült. Görög kereszt alaprajzú, s érdekessége, hogy a céhek és a nemesek számára külön-külön fenntartott, rang szerinti elkülönülést biztosító karzatai vannak. Belső terei gyönyörűen díszítettek – a mennyezet- és falfestmények többek között Szt. János evangélista Apokalipszisben leírt látomásait ábrázolják. A templombelsőt az egyházi közösség prominens tagjainak címerei, a környező városok és rezidenciák képei díszítik. 2001-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára.
Jawor
68. ábra A Świdnica-i Béke-templom
Jawor (Jawr, XVII századtól 1945-ig Jauer) városképét a középkori vár egyszerű építménye határozza meg. Az AlsóSzilézia középső részén a Jawornik, Paszówka i Nysa Szalona mellett fekvő Jawor várát 1224 körül Bolesławicei Radosław emeltette. Jawor a XIII. századtól a jawori hercegség, a későbbiekben pedig a Świdnica-Jawor hercegség székhelye volt. Innen uralkodtak egy rövid ideig a Piastok a XIV. században. 1392-ben, II. (Kis) Bolko felesége, Ágnes hercegasszony halála után a cseh királyok előljáróinak központja volt. 1742-től porosz uralom alá került.
70. ábra Jawori Piast-vár Az első Városházát már 1373-ban említik. Többször átépítették, modernizálták, 1895-1897 között holland renszánsz stílusában épült át. Középső tornya 60 méter magas. Épületéhez csatlakozik a műemléki jelentőségű városi színház épületrésze. Az épületben kapott helyet a Városház Kávéház (Kawiarnia "Ratuszowa").
71. ábra A Jawori Városháza
69. ábra A Béke-templom belső részletei
A jawori Béke-templomot 1654-1656 között Andreas Kempner építette, Albrecht von Säbisch tervei alapján. A świdnicai és a jawori templomokat nehéz az építészetileg kimagasló művek közé sorolni, értékük elsősorban az általuk hordozott küldetésükből fakad. Ezt a két evangélikus vallású szentélyt a XVII. század közepén emelték, a harmincéves háború (1618-1648) után, mely
végigpusztította Európa jelentős részét. A vesztfáliai béke (1648) értelmében az osztrák császár megengedte az alsó-sziléziai evangélikusoknak, hogy építsenek három „béketemplomot”, a pusztító háború és vallási konfliktusok végének szimbólumaként.
74. ábra Szent Márton-templom
72. ábra A Jawori Béke-templom
75. ábra A templom belső részlete
Ślęża (góra w Masywie Ślęży)
73. ábra A templom belseje A szentélyek nem hasonlíthattak a hagyományos templomokra, nem készülhettek tartós anyagokból és egy ágyúlövésnyire kellett lenniük a városfalaktól. Így jöttek létre a rekeszes szerkezetű épületek, fa, szalma és agyag felhasználásával – a legnagyobb ilyen típusú épületek Európában, melyekben több ezer ember fér el. Kívülről szerényen néznek ki, viszont belül pazar barokk díszítés található. Świdnicaihoz hasonló gazdagsággal díszített a jawori templombelső is. Kb. 180 kép ábrázolja az Ó és Új Testamentum jeleneteit valamint családi és céhes címereket. A Béke-templom 2001-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára.
A lapályos Sziléziai-alföldből kiemelkedő szép, eredeti természeti részletekben gazdag erdőkkel fedett kúp alakú Ślęża-hegy (Góra Ślęża, 718 m) az ősszlávok egyik kultikus helye volt. A bronzkorban (Kr.e. 3500-1500 között) vallási szertartások helyszíne volt. A hegytetőn kör alakú kőépítmény áll. Két évezrede ez a helység lett a ślężánok szent helye, akik a pogány szertartásokat végeztek a hegytetőn. A Ślęża Látványparkot a Ślężába ömlő hegyi patakok szelik át. Többek között fennmaradtak a IX-XI. századból származó kultikus ősszláv gránitszobrok. Az 1851-1852-ben emelt neoromán templomtól szép kilátás nyílik a környékre.
A város további figyelemre méltó épülete a XIV. századi Szent Márton-templom (Kościół św. Marcina) és a XV. század végi Szűz Máriatemplom (Kościół Mariacki). A piacteret árkádos barokk stílusú polgárházak övezik. 76. ábra Ślęża-hegy
Krzeszów - cisztercita apátság A Góry Kamienne-hegységben található Krzeszów (1945 előtt németül: Grüssau) a Krzeszowi völgyben, a KözépSzudétákban, a Zadrna (ném.: Zieder) folyó baloldali mellékfolyónál, a Cedron partján, 450-470 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. 1242-ben Anna hercegasszony hívására a bencés szerzetesek telepedtek le itt, akiket I. Bolko herceg kezdeményezésére 1292-ben a ciszterciták váltottak fel.
jawori hercegek sírját. Feleségeik (Agnieszka és Beatrycza) szobrai a sírokkal átellenes oldalon állnak. A falon II. Bolko fiának, a piast-dinasztia utolsó tagjának sírfelirata látható. A kolostorépület a XVII-XVIII. századból való.
79. ábra A Szűz Mária apátsági templom
77. ábra A krzeszów-i kolostoregyüttes Ők építették 1690-1696 között a klasszicista jellegű Szent József-templomot (Kościół pw. św. Józefa), melynek freskóit Michael Willmann festette.
78. ábra Szent József-templom Szintén ők építették 1728-1735 között a késő barokk sziléziai építészet remekét, a Szűz Mária apátsági templomot (Kościół klasztorny (bazylika mniejsza) pw. Wniebowzięcia NMP). Díszes, hatalmas homlokzatát kettős torony koronázza meg. Belsejét Georg Wilhelm Neunhertz festményei díszítik. A szobrokat Anton Dorasil és a prágai Ferdinand Brokoff készítette. A szentély mögötti rokokó stílusú Sziléziai Piastok Mauzóleumában (Mauzoleum Piastów śląskich) őrzik I. Bolko (megh. 1301) és II. Bolko (megh. 1368) świdnica-
80. ábra A kolostortemlom belseje
Kamienna Góra Kamienna Góra a Szudéták lábánál fekvő város. A neoreneszánsz városháza, a gótikus eredetű Szent Péter és Pál-templom, valamint a Rynek értékes látnivalókat nyújt. A neoreneszánsz stílusú Városházát a wrocławi építészek, Richard Gaze és Alfred Böttcher tervei szerint építették. Építését 1905-ben fejezték be.
83. ábra Szent Péter és Pál plébániatemplom A város kis múzeuma a sziléziai textilszövés történetét mutatja be.
Jelenia Góra
négyszögletes városházával.
Jelenia Górában (németül: Hirschberg im Riesengebirge, csehül: Jelení Hora, régen: Hiršberk, Hornšperk), az óvárosi sétáló utcában álló Hotel Európában volt a szállásunk. Jelenia Góra egyik legszebb példa a hagyományos főterekre, a középen álló
81. ábra Kamienna Góra-i Városháza A piacteret XVIII. századi barokk homlokzatú polgárházak szegélyezik.
84. ábra A sétáló utca a Hotel Európa ablakából
82. ábra Piactér A Szent Péter és Pál plébániatemplom (Kościół parafialny pw. św. Piotra i Pawła w Kamiennej Górze) prespitériuma XIV. századi eredetű, gótikus stílusú.
Egykor püspöki székhely volt. A várost a XIII. században alapították. A város a XIII. század végén kapta kiváltságlevelét. Egykor textilipara és üveggyártása tette nevezetessé. Megtekinthetjük itt Lengyelország egyik legszebb főterét (Városház tér - Plac Ratuszowy) barokk stilusú polgárházakkal és a XVI. századból származó városházával. A főtér környékén található Jelenia Góra legértékesebb műemléke, a XV. századi gótikus Szt. Erazmus és Szt. Pankracy templom. A Szent Kereszt-templom (XVIII. sz.), a Szt. Anna-kápolna, a régi védőfalak megmaradt részei, a Várkapu, a Regionális Múzeum figyelemre méltó. Itt található
Lengyelország legnagyobb iparművészeti üveg gyűjteménye. Az Óriáshegység lábánál fekvő Jelenia Góra a turisták kedvelt célpontja. A hegyek közti völgykatlanban, a Bóbr és mellékfolyója, a Kamienna villájában helyezkedik el. A Városháza (Ratusz) 1747-1749 között épült klasszicista stílusban. Pincéjében 1945-ig étterem működött.
A piactértől keleti irányba induló Ulica Maria Konopnickán áll a XIV. század végén és a XV. század elején épített gótikus bazilika, a Szent Erasmus és Szent Pancratius templom (Kościół p.w. św. Erazma i Pankracego), szentélye a legrégebbi a városban. Maga a bazilika a XIV. század első felében épült, ám a késő gótikus stílusú botozatot csak 1550 körül fejezték be. Barokk belsővel rendelkezik, 1713-18 között készített oltára 22 méteres, Urunk Színeváltozását mutatja.
85. ábra Jelenia Góra-i Városháza A város történelmi magja a piactér, ahol a barokk stílusú városházát XVII-XVIII. századi, árkádos barokk polgárházak veszik körül. 88. ábra Szent Erasmus és Szent Pancratius templom Az egykori városfalakra itt egy kápolna (Kaplica pw. św. Anny) emlékeztet, bejárati portálján „HonorI Magnae ChrIstI aVlae DIVae Annae ereCta” felirat olvasható. Egykor őrhely volt, itt áll a Wojanowski Bástya (Baszta Wojanowska).
86. ábra Barokk lábasházak a főtéren A városháza mellett XVII. századi Neptun-kút látható, a víz szimbóluma, de jelképezi a város széles kereskedelmi kapcsolatait az egész világgal.
89. ábra A Szent Anna-kápolna tornya
87. ábra Neptun-kút
Az Ulica 1. Maján látható a Miasszonyunk temploma, külső falán két bűnbánó kereszttel. Az Ortodox templom (Cerkiew św. Piotra i Pawła) 1737-1738 között épült.
90. ábra Ortodox templom Az utca ezután az egykori protestáns, barokk Szent Kereszt felmutatása templom (Kościół p.w. Podwyższenia Krzyża Św.) felé vezet tovább, melyet Béke-templom néven is ismernek. 4020 főt befogadó szentélye a város legnagyobb ilyen jellegű építménye. 1709-1718 között épült a svéd XII. Károly osztrák császár felett aratott győzelme eredményeként. A stockholmi Szent Katalintemplom mintájára tervezte Martin Franze. A mennyezetet Felix Anton Scheffer és Jozef Franz Hoffmann freskói borítják. A Cyprian Kamil Norwid Színház (Teatr im. C. K. Norwida) 1903-1904 között, Alfred Daehmel tervei szerint, szecessziós stílusban épült. 550 személyes nézőtérrel rendelkezik. A város helyi Múzeumát dr. Hugo Seydel (18401932) alapította. A Kościuszko-hegy (Góra Kościuszka) tetején természeti-történelmi park létesült. A városban egykor Tokaj Étterem, jelenleg Tokaj Bár üzemel. Jelenia Góra határait 1976-ban kiterjesztették, és azóta a Természettudományi Múzeumáról híres Cieplice üdülőhely, valamint az Óriáshegység Nemzeti Park Természettudományi Múzeumának otthont adó Sobieszów városa is hozzá tartozik.
Lubomierz, Pławna Dolna Lubomierz hosszúkás piacterén a XVI-XVII. század folyamán épült árkádos polgárházak láthatók. Volt benedek rendi apátsága késő barokk templomában J. W. Neunhertz freskói láthatók a XVIII. szzázad első feléből (1717-1730). Pławna Dolna (németül: Schmottseifen) alsó sziléziai falu. A középkori eredetű, többször átépített Szent Tekla-templom és a mellette lévő temető értékes műemlék. További látnivalók a bűnbánati kereszt, a Kálvária és egy kápolna. A Sziléziai Leganda (Zamek Śląskich Legend) elnevezésű panoptikum a régi sziléziai hagyományokat, mondákat és legendákat meséli el.
91. ábra A Sziléziai Leganda
Lwówek Śląski A hangulatos fekvésű Lwówek Śląski (németül: Löwenberg in Schlesien, latinul: Leopolis) az Izerskihegység lábánál, egy a Bóbr folyóra néző szakadék fölött terül el. 1217-ben említik először, ez volt az első lengyel település, amely alkalmazta a városjogról rendelkező magdeburgi birodalmi törvényt. I. Henrik (Szakállas Henrik, lengyelül: Henryk I Brodaty (Jędrzych I Brodaty) lengyel fejedelem (sz.: 1165/1170 között-1238) adományozta a városnak. Valamikor az aranybányászat központjának számított. Szinte sértetlenül megmaradtak a város XIII-XIV. századból származó tornyos, gyilokjárós belső falai és a XV. századi külső városfalövezetek.
A főtér körül gótikus részleteket is őrző reneszánsz és barokk kapuzatú kereskedőházak állnak, köztük a gótikus Pék-ház. Figyelemre méltó a főtér nyugati oldalán levő XIIIXV. századi ikertornyos Mária mennybevitele plébániatemplom (Kościół p.w. Wniebowzięcia NMP) román kori homlokzata és az 1300-ból származó domborműdíszes kapuzata. A bejárat feletti timpanon domborműve Szűz Mária megkoronázását ábrázolja. A templom nagyobb, központi részét csak a XV. és a XVI. század fordulóján építették. A déli oldalon álló, 1496-ban elkészült gótikus kápolna boltozatát XVI. századi freskók borítják.
A főterén a XV. század végi kora reneszánsz polgárházakból átalakított, gótikus csarnokú városháza helyezkedik el, amelyet 1522-1525 között kibővítettek, és végül 1902-1905 között átépítettek. Ekkor egészítették ki az épületet gyönyörű árkádokkal. A városháza belsejét XVI. század végi reneszánsz freskók és sgrafittók díszítik. Itt láthatók a jawori hercegi családból származó I. Henrik herceg és felesége, Agnieszka XIV. századi sírlapjai.
94. ábra Mária mennybevitele plébániatemplom
92. ábra Városháza
Lwówek Śląskiban egy másik gótikus templom romjai is megmaradtak. Ez a templom a ferenceseknek épült, de 1810 óta használaton kívül áll. A városka egyéb, gótikus eredetű templomait, kolostorát a XIX. században jelentősen átalakították.
93. ábra A Városháza reneszánsz részlete 95. ábra Kápolna Lwówek Śląskiban
