Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata Tudományos Diákköri Konferencia Előadás 2013 Előadó: Szilágyi Artúr
II. éves Előkészítéstechnikai mérnök MSc hallgató
Konzulens: Dr. Mucsi Gábor egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
Tartalom
Bevezetés - problémafelvetés Mire jó az almatörköly? - szakirodalmi áttekintés
Eljárástechnikai alapvizsgálatok
Technológiai vizsgálatok
Javasolt technológiai sor
Összegzés
Bevezetés
Az almatermés 70 millió t/év, ezzel a harmadik a görögdinnye és banán után (FAOSTAT 2009). Ennek 20%-ából almalé, Préseléskor 14-16 % melléktermékként almatörköly keletkezik, ami a világon 2-3 millió t/év (Bashan 2010)
A vizsgált üzem
Biofaktúra Kft. bioalmalé gyártó Helyszín: Tiszanagyfalu-Virányos (Szabolcs- Szatmár-Bereg megye)
17 ha területű almás
100 ezer l/év bioalmalé
30-40 t/év almatörköly keletkezik, amely lerakásra kerül, hasznosítása nem megoldott
Mire jó az almatörköly? - szakirodalmi áttekintés
Jó minőségű komposzt;
Takarmány (Joshi and Sandhu 1996).
Gomba táptalaj (Kennedy et al. 1999).
Égetés: nem gazdaságos (Tóthné Szita 2004).
Fermentálással etanol vagy ecetsav, anaerob körülmények közt metán és hidrogén előállítására is használható (H. Wang et al. 2010). Étkezési célú rostok, pektin gyártása (Schieber, Stintzing, and Carle 2001). Az almamagból sajtolással kinyert olajat gazdag beltartalmánál fogva - a kozmetikai és gyógyszeriparban (Kennedy et al. 1999). Szárítás utáni őrléssel sütőipari felhasználás (Papp 2009).
Eljárástechnikai alapvizsgálatok I.
Nedvességtartalom: 91,2%
Összetétel:
1Mag 2.16% 2Szár 0,44% 3Héj és hús 97,4%
Szezontól, fajtától függően ingadozhat!
Eljárástechnikai alapvizsgálatok II.
A friss anyag szemcseméret eloszlás meghatározása => vizes közegű szitálás és szárítás utáni szitálás
Technológiai vizsgálatok
Célok: minél értékesebb, és lehetőleg a bio minősítést “továbbvinni” képes termékek előállítása.
Őrléssel porok előállítása Almamag leválasztása almamagolaj-gyátás céljából Kombinált technológia
Őrlési kísérletek
Szárítás után Őrlés Retsch ZM 200 centrifugálmalommal; A rotor kerületi sebesség és a kihordó-szitarács lyukbősége függvényében vizsgáltuk az őrlemény szemcseméret-eloszlását.
Sütőipari felhasználás
Termékek
0-250 mikron
250-400 mikron
400 mikron feletti
Technológiai vizsgálatok
Tömeghányadok
Az almamag dúsítása
Síkszitával történő szitálás esetén 3-6 mm közti szemcseméret-frakcióban amelynek tömeghányada 8,5 % erőteljes dúsulás (a magok 79,44% volt ebben a frakcióban) További dúsítás vizes ülepítéssel
Javasolt technológiai sor
Hús, héj
További kutatás
Az almamag elődúsításához megfelelő osztályozóberendezés továbbfejlesztése: – Dobszitában a várakozaink szerint még jobb eredmény várható a szétválasztásban;
Almamag ülepítési technológia vizsgálata Az őrlemények rosttartalmának meghatározása Az üzemben használható, megfelelő berendezések kiválasztása, méretezése
Összegzés
Szakirodalom feldolgozása; Elvégeztem az eljárástechnikai alapvizsgálatokat:
Technológiai vizsgálatok:
Szemcseméret, sűrűség, nedvességtartalom, összetétel; Őrlés Retsch ZM 200 típusú ultra centrifugálmalommal: 75 m/s rotorsebességnél és 0,5 mm szitalyuk méretnél 71% a finomtermék tömeghányada
Almamag dúsítása
Kombinált technológia
Javaslat újfajta technológiai sorra
Bírálati kérdések ●
●
●
●
●
●
A felhasználási lehetőségekről van-e valamilyen gyakorlati tapasztalat? Vízgazdálkodási szempontból az egyes technológiáknak vannak-e környezetvédelem szempontjából értékelhető eredményei? A keletkező szerves hulladék további sorsára van-e elképzelése? Milyen környezeti hatásai vannak a javasolt kombinált technológiának? Milyen megoszlásban (tömeg) keletkeznek a termékek a kombinált technológia során? Lenne-e konkrét vevő a keletkezett termékre?
Fejlemények ●
●
●
2 cikk szakmai folyóiratokban
Kísérletek az almamag dúsítására ülepítéssel További hasznosítási lehetőségek vizsgálata az érdeklődés miatt: pl. almapufi, szappan stb.
Köszönöm a figyelmet és várom a kérdéseket!
