DR.
Kl
SZÖNYl
GYULA
ÁLLÓALAPOK MÉRLEGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE
A z állóalapok m é r l e g e a népgazdasági mérlegrendszernek, s ezen belül a társadalmi v a g y o n m é r l e g n e k e g y részét képezi. A m é r l e g célja a társadalomban l é v ő t e c h n i k a i v i s z o n y o k feltárása, — a társadalmi ter m é k b ő l a m u n k a e s z k ö z ö k terjedelmének növelésére fordított h á n y a d és a termelési fogyasztásban jelentkező, a m o r t i z á c i ó k é n t átvitt érték v i z s gálata. A m é r l e g összeállításával k a p c s o l a t b a n szükséges a f e l a d a t m e g o l d á sát érintő n é h á n y f o n t o s a b b f o g a l m i meghatározás megismerése. í g y : 1. Társadalmi vagyon ( n e m z e t i v a g y o n ) alatt a z o k n a k a z a n y a g i j a v a k n a k összességét értjük, m e l y e k k e l b i z o n y o s i d ő p o n t b a n az ország, népgazdaság r e n d e l k e z i k . L é n y e g é b e n tehát f e l h a l m o z o t t társadalmi ter m é k , a m e l y csoportosítható egyfelől állóalapokra, forgóalapokra é s állami készletekre, tartalékokra, — másfelől munkaeszközökre, munkatárgyakra és fogyasztási c i k k e k r e . 2. Az állóalapok: a munkaeszközök, m e l y e k közvetlenül, v a g y köz v e t v e v e s z n e k részt a termelésben, tartós használatra v a n n a k r e n d e l v e , s értéküket f o k o z a t o s a n átviszik az előállított termékbe. Természetesen — m i n t a h o g y azt k é s ő b b i e k b e n látni f o g j u k — e m e l l e t t f o g l a l k o z n u n k k e l l a n e m termelő állóalapokkal i s , m e l y e k a n e m termelési szükséglet céljait szolgálják, s az i g é n y b e v é t e l m é r t é k é b e n f o k o z a t o s a n elhasználódnak. ( P l . : lakásalap, művészeti és egészségvédelmi felszerelések.) Elöljáróban rámutatunk i t t a r r a , h o g y az „ a l a p " szó s o k a k b a n s z á m v i t e l i f o g a l m a t ébreszt, az e s z k ö z ö k n e k a z t a p é n z é r t é k b e n k i f e j e z e t t forrását, a m e l y a z o k b i z o n y o s k ö r é n e k rendeltetését v a n h i v a t v a m e g határozni. E z z e l s z e m b e n az a l a p szót i t t közgazdaságtani értelemben használjuk, a m i k o r a szó m a g u k n a k az eszközöknek, b i z o n y o s cél és j e l l e g s z e r i n t körülhatárolt összességét j e l e n t i . ( P l . : árualap.) *
S z o c i a l i s t a gazdasági r e n d b e n az állóalapoknak i g e n n a g y jelentősége v a n , m i v e l a z o k n a k b ő v í t é s é v e l — a beruházásokkal — hosszú időszakra a d n a k a n y a g i a l a p o t a termelés számára. A z állóalapok gyarapítására a társadalmi összterméknek (c + v + m ) a b b ó l a r é s z é b ő l kerül sor, m e l y a termelés folyamatában felhasznált* eszközök értékének levonása után f e n n m a r a d (v -\-m — n e m z e t i j ö v e d e l e m ) . A z állóalapok b ő v í t é s é n e k megállapítása évenként történik, s ezzel m e g l e h e t határozni a beruházási t e r v mértékét a n e m z e t i j ö v e d e l e m f e l használásával összhangban. A z állóalapok í g y é v r ő l é v r e a n e m z e t i j ö v e d e l e m b ő l táplálkoznak, u g y a n a k k o r v i s z o n t új e s z k ö z ö k k e l k i b ő v í t v e hozzájárulnak az a n y a g i termelés növeléséhez.
Megállapítható tehát, h o g y az állóalapok felmérése és a z o k b ő v ü l é s é n e k r e n d s z e r e s számbavétele — v a g y i s az állóalapok m é r l e g é n e k elkészí tése — a tervgazdálkodásban nélkülözhetetlen, m e r t : számszerű a n y a g o t szolgáltat a bővített s z o c i a l i s t a újratermelés ter vezéséhez; támpontul szolgál a beruházási, műszaki fejlesztési t e r v h e l y e s elké szítéséhez; feltünteti az állóalapok megoszlását az egyes népgazdasági ágak és társadalmi s z e k t o r o k között; v a l a m i n t rámutat a k e l l ő e n n e m hasznosított állóalapokra, tehát segítséget nyújt a r e j t e t t tartalékok feltárásához, s e z z e l i s hozzájárul a termelés kapacitásának növeléséhez. A mérleg elkészítésének előfeltétele a n e m z e t i v a g y o n állóalapjainak e g y s z e r i felmérése, m i n t h o g y a d i n a m i k u s felépítésű m é r l e g a beszámo lási időszak kezdetén m e g l é v ő állóalapok á l l o m á n y á b ó l i n d u l k i , m a j d f i g y e l e m b e v e s z i az időszak f o l y a m á n bekövetkezett változásokat, s meg állapítja a záróánományt. A z állóalapok terjedelmének változását a beszámolási időszakban bekövetkezett n ö v e k e d é s n e k és csökkenésnek a z e g y e n l e g e m u t a t j a . A mérleg összeállításánál figyelembeveendő szempontok között k ü l ö n ö s k é p p e n k i e m e l k e d i k az állóalapok körének, a mérleg belső csopor tosításának és értékelési módszerének meghatározása.
A z állóalapok körének meghatározásánál a földnek, m i n t állóalapnak a kérdése v e t f e l problémát. Értékalkotó c s a k a m u n k a l e h e t , s a n e m z e t i v a g y o n t is e m b e r i m u n k a h o z z a létre. M i v e l a z o n b a n a föld alkotásához e m b e r i munkára n i n c s e n szükség, felmerül a kérdés, h o g y az é l ő munkát m e g n e m testesítő föld hozzászámítandó-e a népgazdaság állóalapjaihoz, a n e m z e t i v a g y o n h o z . ( A talajjavítás és e g y é b élő m u n k a tárgyiasulása természetesen v i t a t h a t a t l a n u l beszámítandó az állóalapokba, a végzett m u n k a értékének megfelelően.) V é l e m é n y ü n k s z e r i n t az élő m u n k á t n e m tartalmazó föld számba vételét alapvetően az indokolja, hogy a) a föld m a g a i s résztvesz a m u n k a f o l y a m a t b a n . M a r x m e g h a t á r o zása s z e r i n t „ a föld m a g a i s m u n k a e s z k ö z " . . . „általános munkaeszköz a föld, m e l y a m u n k á s számára a l o c u s s t a n d i - t (helyet, a m e l y e n áll) és m ű k ö d é s e számára a m u n k a t e r e t (field o f e m p l o y m e n t ) nyújtja"; b) tükrözi a társadalmi s z e k t o r o k súlyát a népgazdaságban. M e g k e l l említenünk, h o g y a Szovjetunióban a mezőgazdasági földe k e t , kitermelés alatt álló erdőket az állóalapok között ú. n . feltételes árral v e s z i k számításba, — a h o l p e r s z e a k ü l ö n b ö z ő tulajdonformák kölcsönös kapcsolatának vizsgálatánál n e m s z a b a d f i g y e l m e n k í v ü l h a g y n i azt, h o g y a f ö l d — m i n t e g y i k l e g f o n t o s a b b gazdasági t é n y e z ő — állami t u l a j d o n ban van. A p r o b l é m a tehát csak az, h o g y m i l y e n pénzértékben általánosítsuk a földet ahhoz, h o g y a társadalmi v a g y o n e g y é b alkotóelemeivel össze1
I M a r x : „ A t ő k e " S z i k r a . B u d a p e s t , 1948; 193. és 194. o l d .
hasonlítható l e g y e n . Általános irányelvek e b b e n a vonatkozásban m é g n e m a l a k u l t a k k i , a z o n b a n a megoldásnak e g y i k formája l e h e t a f ö l d n e k művelési ágak s z e r i n t megállapított, globális feltételes értékkel v a l ó j e l ö lése a m é r l e g b e n . U g y a n c s a k ehhez a kérdéscsoporthoz t a r t o z i k a lakosság személyes tulajdonában lévő vagyontárgyaknak a számbavétele. M i v e l ezen értekek nek megbízható felmérése ú g y s z ó l v á n l e h e t e t l e n , h e l y e s n e k látszik a z a módszer, h o g y az állóalapok m é r l e g é b e n n e m vesszük f e l a lakosság — e g y é b k é n t esetleg állóalapnak minősülő — v a l a m e n n y i vagyontárgyát, h a n e m csak a z o k egyes részeit, í g y p l . a személyes tulajdonból c s a k a jószágokat (tenyész- és igásállatokat) és lakóházakat, m í g p l . a b ú t o r o k , háztartási eszközök, ruhák stb. értékét e l h a n y a g o l j u k . E z e n utóbbi téte l e k a népgazdasági m é r l e g rendeltetése szempontjából a m ú g y s e m ját s z a n a k jelentősebb szerepet, — s bár kétségtelenül s o k esetben határ esetet képeznek, m é g i s reálisabb eljárásnak m o n d h a t ó a tartós haszná l a t r a r e n d e l t fogyasztási j a v a k között történő elszámolásuk. K ü l ö n k e l l megvizsgálnunk a befejezetlen beruházások számbavéte lének kérdését i s . Itt alkalmazható egyrészt az a m ó d s z e r , m e l y f i g y e l e m b e v e s z i a b e f e j e z e t l e n beruházások' állományát — természetesen elkülönítve a befejezettektől — , h o g y megállapítható l e g y e n a f e l h a l m o zásnak az a hányada, m e l y m é g n e m járul hozzá a n e m z e t i j ö v e d e l e m megtermeléséhez. Másrészt v i s z o n t , — s ezt alkalmazzák a s z o v j e t mérleg r e n d s z e r b e n — c s a k a befejezett, műszakilag megvalósult és üzembeh e l y e z e t t beruházások tekintendők állóalapoknak, m í g a b e f e j e z e t l e n b e ruházások állománya a f o r g ó e s z k ö z ö k h ö z t a r t o z i k . í g y a f o r g ó e s z k ö z ö k b e n m i n d i g v a n e g y rész, a m e l y b ő l állóalap lesz a teljes műszaki m e g valósulás és ü z e m b e h e l y e z é s időpontjában. N e m t a r t o z n a k az állóalapok k ö z é a kutatásokra, kísérletekre történt ráfordítások, h a a z o k új beruházások létesítéséhez n e m v e z e t t e k . *
A
mérlegen belüli csoportosítást i g e n körültekintően k e l l elvégezni, h o g y az m e g f e l e l j e n az állóalapok m é r l e g é n e k rendeltetésével k a p c s o l a o s v a l a m e n n y i k ö v e t e l m é n y n e k . Ezért a m é r l e g egyes tételeit a következő f ő b b s z e m p o n t o k s z e r i n t k e l l felépítenünk: a) k ü l ö n k e l l k i m u t a t n i a termelő és nem termelő állóalapokat. A hövatartozandóság tekintetében az e g y e s j a v a k n a k a társadalmi újra termelésben elfoglalt szerepéből k e l l k i i n d u l n i . Ezért p l . e g y vállalatnak a termelésben e l f o g l a l t h e l y z e t e e g y e d ü l n e m s z a b h a t egységes i r á n y t a felosztásnak. E g y vállalatnál l e h e t n e k i p a r i a l a p o k , mezőgazdasági a l a p o k (pl. jószág) és n e m termelő a l a p o k (könyvtár). A z i r o d a i berendezés, h a a vállalat irodájában v a n , a k k o r a termelő állóalapokhoz t a r t o z i k , — d e ha u g y a n e z a berendezés az üzemi kórházban v a n , a n e m termelő á l l ó a l a p o k h o z sorolandó. U g y a n í g y az iskolák, intézetek, — esetleg máshol termelőnek minősülő felszerelései a n e m termelő a l a p o k h o z t a r t o z n a k . V a g y p l . a m ű u t a k értékét egészben a termelő alapoknál k e l l к m u t a t n i a n n a k ellenére, h o g y a z u t a k a t n e m c s a k termelő célokra használják, h a n e m a lakosság n e m termelő céljaira i s i g é n y b e v e s z i a z o k a t ; b) kiszámítandó az állóalapok állománya és változása népgazdasági ágazatonként (ipar, építőipar, mezőgazdaság stb.) és azon belü! tulajdon formák szerint (állami, szövetkezeti, kisárutermelő, tőkés); f
ÁLLÓALAPOK MÉRLEGE
1109
c) az egyes vagyontárgyak jeliegük, megjelenési a l a k j u k és r e n d e l tetésük s z e r i n t i különválasztása u g y a n c s a k fontos k ö v e t e l m é n y a mérleg szerkesztésénél. A z állóalapokat csoportosíthatjuk tehát: föld, épület, m é l y é p í t m é n y , e r ő g é p , m u n k a g é p , szerszám, készülék, műszer, i r o d a i berendezés, szállítóeszköz, t e n y é s z - és igásállat stb. s z e r i n t . Itt a r r a k e l i f i g y e l e m m e l l e n n i , h o g y e g y b i z o n y o s v a g y o n t á r g y a t következetesen m i n d i g csak u g y a n a b b a n a kategóriában l e h e t elszámolni; d) szükséges l e h e t az a l a p o k megosztása a s z e r i n t , h o g y üzemben, v a g y tartósan üzemen kívül v a n n a k - e . E z z e l lehetőség nyílik a r e j t e t t t a r talékok feltárására, a termelés ütemének meggyorsítására. F e n t i e k b e n csupán a m é r l e g elkészítésénél alkalmazandó f ő b b cso portosításokat említettük m e g , m e l y e k n e m zárják k i az a n y a g n a k egyes konkrét f e l a d a t o k megoldásával járó másirányú, esetleg részletesebb tagolását. Természetesen a szerteágazó csoportosítás k ö v e t k e z t é b e n a mérleg kimunkálása c s a k számos előkészítő munkálat elvégzésével ( m u n k a l a p o k kal) oldható m e g , s ezek alapján k e l l azután a népgazdaság egészére v o n a t k o z ó összesítő m é r l e g e t elkészíteni. ( E g y i k formája p l . az 1. sz. tábla. — Lásd a z 1111. oldalt!) Jelentős p r o b l é m á t o k o z a z egyes állóalapok számbavétele és érté K ü l ö n ö s e n v o n a t k o z i k ez a magántulajdonban l é v ő állóalapokra. M i n t m á r elöljáróban említettük, az állóalapok m é r l e g é n e k előfeltétele a n e m z e t i v a g y o n állóalapjának e g y s z e r i felmérése, s í g y ennél a kérdésnél azt k e l l m e g o l d a n u n k , h o g y az országban lévő v a l a m e n n y i ház, állat stb. számára és értékére vonatkozóan megbízható a d a t o k a t nyerjünk. A z értékelésnél lehetőleg e g y időpont egységárait k e l l a l k a l m a z n u n k , h o g y a m é r l e g e n belül az azonos j e l l e g ű állóalapok összehasonlíthatók legyenek. Vállalati vonatkozásban az állóalapok nyilvántartása a k ö n y v e l é s feladata, s í g y a m é r l e g elkészítéséhez szükséges adatok begyűjtése a v á l l a l a t i m é r l e g e k alapján v i s z o n y l a g k ö n n y e b b feladatot j e l e n t , annál is inkább, m i n t h o g y 1952-től k e z d v e a m é r l e g b e s z á m o l ó k r e n d s z e r e f o k o zott m é r t é k b e n k ö v e t i a z állóalapok m é r l e g é n e k összeállításával kapcso latos s z e m p o n t o k a t . U g y a n c s a k n e m j e l e n t k ü l ö n ö s e b b akadályt a közületi állóalapok felmérése s e m , m i v e l az errevonatkozó a d a t o k az állami költségvetés végrehajtását tartalmazó jelentés vagyonkimutatásában — v a g y o n c s o p o r tok s z e r i n t részletezve — rendelkezésre állnak. A z i s m e r e t e s értékelési m ó d s z e r e k közül az állóalapok értékelésénél a reprodukciós (újraelőállítási) és a beszerzési érték alapján v a l ó számba vétel jöhet számításba. A beszerzési érték alapján történő értékelésnél a z állóalapok e g y és u g y a n a z o n e l e m e i t k ü l ö n b ö z ő árakkal, különféle mértékkel számítjuk — s bár ez a m ó d s z e r kétségtelenül rámutat a különféle állóeszközök m e g vételével k a p c s o l a t o s összes kiadás végösszegére, — m é g i s a z a l a p o k érté kének összehasonlítására akár s t a t i k u s , akár d i n a m i k u s szemléletben alkalmatlan. Ezért feltétlenül h e l y e s e b b eljárás a z állóalapoknak reprodukciós árak alapján történő értékelése, a m i v e l l e h e t ő v é válik az értékeknek o l y a n
kelése.
esetekben való összehasonlítása i s , a m i k o r k ü l ö n b ö z ő időszakokban beszer zett azonos j e l l e g ű állóalapokról v a n szó. H o s s z a b b idő után p e d i g , a m i k o r a r e p r o d u k c i ó s érték m a g a i s megváltozik ( p l . önköltségcsökkenés), szükség l e h e t k o r r e k c i ó k r a ( i n d e x e k útján), éppen azért, h e g y a társada l o m állóalapjainak dinamikáját i s f i g y e l e m m e l kísérhessük. A mérlegtételek r e p r o d u k c i ó s árak alapján v a l ó értékelését kétféle m ó d o n k e l l elvégeznünk s e n n e k m e g f e l e l ő e n a mérleget két változatban k e l l összeállítanunk. a) A népgazdaság termelési kapacitásának felmérése teljes r e p r o d u k ciós (újraelőállítási) értékben. E b b e n a változatban az egyes állóalapok az értékelés időpontjában é r v é n y b e n l é v ő árak s z e r i n t újonnan előállítva (új állapotban) kerülnek a m é r l e g b e n elszámolásra. A m é r l e g sémája:
I 1. Állóalapok állománya (teljes repro dukciós értékben) a beszámolási idő szak kezdetén. 2. Beruházások a beszámolási időszak kezdetén. 1—2 együtt:
1. Kiselejtezés (teljes reprodukciós ér tékben) a beszámolási időszakban. 2. A i i o a i a p u K áiiománya (teljes repro dukciós értékben) a beszámolási idő szak végén. 1—2 együtt:
h) A z állóalapok tényleges értéknövekedésének kiszámítása, a z újra termelés és felhalmozás vizsgálata az elhasználódás értékével csökken tett r e p r o d u k c i ó s értékben — m a r a d v á n y é r t é k b e n — , a m i k o r az egyes állóalapok t e l j e s r e p r o d u k c i ó s értékének csak a z é r t é k c s ö k k e n é s levonása után fennmaradó hányadát vesszük f i g y e l e m b e a m é r l e g b e n . A z e l h a s z nálódás m é r t é k é n e k megállapításánál f i g y e l e m b e k e l l v e n n i az egyes esz k ö z ö k normális használata m e l l e t t szükséges felújítások (generál-ja vitá sok) értékét, " v a l a m i n t azt, h o g y m ű k ö d é s ü k n e k végleges megszűnésével is megőrzik értéküknek e g y k i s részét (ócskavas, hasznosítható alkatrész stb.). E z a módszer a d lehetőséget ezenkívül a társadalmi t e r m é k m é r l e g gel és a népgazdasági mérlegrendszer e g y é b részeivel való összefüggések, k a p c s o l a t o k vizsgálatára. A m é r l e g sémája a m á s o d i k változatnál a k ö v e t kező: 1. Állóalapok állománya a beszámolási időszak kezdetén (maradányértékben). 2 Állóalapok növekedése: a) beruházások, b) felújítáfsok. 1—2 együtt:
1. Állóalapok csökkenése: a) kiselejtezés (maradványértékben), Ъ) értékcsökkenés (amortizáció). 2. Állóalapok állománya a beszámolási időszak végén (maradványértékben). 1—2 együtt:
A z értékelés munkájának elvégzése m e g k ö v e t e l i az összes állóeszkö zöknek p o n t o s számbavételét (leltározását), a t e l j e s reprodukciós érték, v a l a m i n t az e g y e s eszközök elhasználódásának, kopásának megállapítását. J e l e n l e g i g y a k o r l a t u n k b a n bizonyára leegyszerűsített f o r m á b a n fog j u k az értékelést elvégezni és a magántulajdonban lévő állóalapok értékét a fontosabb tételek (házak, állatok stb.) számszerű ismeretében a n a g y ságrendet feltétlenül megközelítő számítással, a szocialista tulajdont képező állóalapok értékét p e d i g részben a zárszámadás, vállalati m é r l e gek, részben p e d i g a rendelkezésre álló s t a t i s z t i k a i a d a t o k alapján k e l l megállapítanunk.
1. sz. tábk<
Á l l ó a l a p o k értékének változása 1951-ben (Összesítés) Állóalapok növekedése |
Megnevezés
Álló alapok állománya 1951. I. 1-én-
beru házás
2.
3.
fel újítás millió
1.
Állóalapok csökkenése
1951. I. 1.—XII. 31-ig
4. [
össze sen (8+4)
kiselej tezés*
amor tizáció
forintban 5.
8.
I. Termelő állóalapok
Együtt : II. Nem termelő állóalapok Igazgatás (védelemmel) . . . Kulturális Társadalmi szervezetek . . . Együtt : I—//.
összesen :
Állóalapok tulajdonformák szerint
Egyéb összesen : Állóalapok vagyontárgyak szerint Föld
Igásállat
összesen :
* Maradványértékben.
össze sen (6 + 7)
Álló alapok állománya 1951. XII. 31-én* (2+5—S)
i
1
9.
