Állatvédelem. Tartalomjegyzék

Állatvédelem Tartalomjegyzék 1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai .............................................................................. 3 1.1. Az állatvédelem célja és lényege .................................................................................... 3 1.2. Az állatok erkölcsi státusza ............................................................................................. 3 1.3. Az állatok erkölcsi joga................................................................................................... 4 1.4. Tudat................................................................................................................................ 6 1.5. Mivel ártunk az állatoknak? ............................................................................................ 7 1.6. Állati jogok...................................................................................................................... 9 1.7. Az állatvédelem irányzatai ............................................................................................ 10 2. Az állatvédelem nemzetközi története .............................................................................. 11 2.1. Az állatvédelem kezdetei .............................................................................................. 11 2.2. A modern állatvédelem kialakulása .............................................................................. 12 3. Nemzetközi szervezetek ..................................................................................................... 17 4. Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön................................................................... 25 4.1. Állatvédelmi törvények ................................................................................................. 25 4.2. A halállomány védelme az EU-ban............................................................................... 29 4.3. Természetvédelem az EU-ban....................................................................................... 29 5. Az állatvédelem magyarországi története ........................................................................ 31 5.1. Az állatvédelem általános története............................................................................... 31 5.2. A budapesti állatkert története....................................................................................... 32 5.3. A jogi szabályozás története.......................................................................................... 33 6. Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük................................................. 34 7. Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, a vadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel ............................................... 39 7.1. Természetvédelem......................................................................................................... 39 7.2. Erdővédelem.................................................................................................................. 40 7.3. Vadgazdálkodás ............................................................................................................ 40

Állatvédelem 7.4. Halgazdálkodás ............................................................................................................. 41 7.5. Állategészségügy........................................................................................................... 42 8. A magyar állatvédelmi törvény......................................................................................... 43 8.1. Előzmények................................................................................................................... 43 8.2. Az állatvédelmi törvény ................................................................................................ 45 8.2.1. Általános rendelkezések......................................................................................... 45 8.2.2. Egyes állatok védelme............................................................................................ 47 8.2.3. Pénzügyi fedezet .................................................................................................... 52 8.2.4. Az ügyész szerepe .................................................................................................. 52 8.2.5. Záró rendelkezések................................................................................................. 53 8.2.6. Állatvédelmi Tanácsadó Testület ........................................................................... 53 8.2.7. A jegyző szerepe .................................................................................................... 53 9. Állatvédelem a médiában, esettanulmányok ................................................................... 54 10. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 61

2

Állatvédelem „Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja hogyan bánik az állatokkal.” Mahatma Gandhi

1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai

1.1. Az állatvédelem célja és lényege Zoltán Ödön (2000) az alábbi megfogalmazást adja: “ Az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmód megakadályozása, illetőleg a lehető legkisebb mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodás.” Ennek érvényesülése területében és intenzitásában változott az idők folyamán az őskori állatkultusztól a modern állatvédelemig. Az állatkultusz az animisztikus értelmezés szerint egyes állatok különös tisztelete, sőt szent lényként imádása. Ehhez szorosan kapcsolódik a totemizmus: a törzsnek valamely állattól való leszármaztatása. Ugyanakkor nem minden állatot tiszteltek egyformán, hisz egyeseket a ‘jó’ másokat a ‘gonosz’ megszemélyesítőjének tekintettek. A modern állatkultusz az állatoknak, mint az ember élőlénytársainak megbecsülésére, védelmére, sőt fokozott tiszteletére helyezi a hangsúlyt. 1.2. Az állatok erkölcsi státusza Az állatok erkölcsi státusza azt jelenti, hogy az állat a maga jogán is rendelkezik erkölcsi jelentőséggel, nem csupán az emberhez való viszonya alapján. Ez azt jelenti, hogy az állat javát az állat kedvéért kell tekinteni. Nézzünk erre egy példát. Egy kutyát szórakozásból rugdosni helytelen dolog, de ezt el lehet azért ítélni, mert a gazdájának kárt okozunk, vagyis a tulajdonos érdeksérelmét kell tekintetbe venni. Ha nincs gazdája az állatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a kegyetlenség bűn, és aki ilyet tesz, az előbb vagy utóbb ember társaival is ezt fogja tenni. Ebben az értelmezésben az állatnak nincs független erkölcsi jelentősége, azaz nincs erkölcsi státusza.

3

Állatvédelem Másik álláspont szerint azért nem helyes a kutyát szórakozásból rugdosni, mert az az állatnak fájdalmat, súlyos sérüléseket okozhat. Ebben az értelemben az állatnak van erkölcsi státusza (más kérdés az, hogy ugyanolyan-e, mint más állatoké, vagy az emberé). 1.3. Az állatok erkölcsi joga Ez jelentheti egyszerűen azt, hogy van az állatnak erkölcsi státusza, azaz joga van arra, hogy ne okozzanak neki szenvedést, ne öljék meg alapos ok nélkül. Ez elég tág értelmezés, hisz mit tekinthetünk alapos oknak. Ebbe akár egy kozmetikai cég anyagi érdeke is beleférhet, akik ezért állatokon végzik el a toxicitási kísérleteket. Másik lehetőség az egyenlő megítélés szerinti értelmezés, vagyis akik jogokkal rendelkeznek, azok egyenlő megítélést érdemelnek, hasonló érdekeik azonos súllyal esnek latba. A szenvedés elkerülésének érdeke a kutyánál éppen olyan fontos, mint az embernél: az állati szenvedés ugyannyit ér, mint az emberi. Az érdekérvényesítés szempontjából, ha valakinek jogai vannak, akkor létfontosságú érdekeit még akkor is védeni kell, ha azok hátrányosak a társadalom egészére. Az állatok szabadsághoz való joga így azt jelenti, hogy számukra károsan bezárni őket akkor sem lehet, ha ez sok előnnyel járna számunkra. A kérdés már csak az, hogy milyen mértékű erkölcsi megítélésre tarthatnak számot az állatok és milyen értelemben vett jogokkal rendelkeznek? Az első értelemben biztosan vannak az állatoknak jogaik, hisz van erkölcsi státuszuk, ebben sokan nem kételkednek. Ugyanakkor az egyenlőség kérdése már sokkal több vitát kavar. Az állatok között biztosan nincs erkölcsi egyenlőség. Alapvetően csak az érző lények lehetnének ilyenek és ezek leginkább a gerincesek, esetleg a lábasfejűek. Az érző lény azért fontos kritérium, mert az érzések hiányában az állat nem képes törődni azzal, hogyan bánnak vele, így erkölcsi értelemben nem is lehet nekik ártani. (Persze ebben a kérdésben az állatvédők különböző irányzatai eltérnek egymástól.) Viszont az sem mindegy, hogy ezek az érző lények milyen értelemben egyenlőek. Egyforma bánásmód alá nem vehetjük őket, hisz más-más érdekeik vannak például a macskáknak, mint az embernek, vagy a kutyáknak. A macskák enni, inni, párzani vagy melegben lenni szeretnének és nincsenek olvasási, vagy tanulási érdekeik, vagy nem tervezik meg az életútjukat. Egy macskát akarata ellenére elvihetünk az orvoshoz, hogy beoltassuk, de ugyanezt egy ép eszű emberrel megcselekedni már helytelen. 4

Állatvédelem Ugyanakkor az érző állatoknak egyenlő megítélés alá kell esniük, vagyis a marhának ugyanolyan fontos, hogy ne szenvedjen, mint az embernek. A

nem

egyenlőség

pártiak

öt

szempontot

szoktak

felhozni

véleményük

alátámasztására. •

A faj: az ember faji alapon magasabbrendű. Azonban ez nem érv, hisz sok ember sem fogadja el. Másrészt a majmok nagyon közel állnak hozzánk genetikailag. Milyen alapon különítjük el tőlük magunkat, amikor a mai majmok sokszor okosabbak, mint az őseink. Továbbá miért a faji elkülönítést vesszük alapul, amikor sok más csoportosítás is létezik. Miért nem az emberek és az emberszabásúak együtt, vagy az emlősök, vagy a gerincesek?

•

A szerződéselmélet: az etikában használatos fogalom, ami azt jelenti, hogy az erkölcsi jogok és kötelezettségek a szerződő felek közti megegyezésből fakadnak, akik olyan alapelveket és szabályokat állítanak fel, amelyek alapján irányítják a társadalmukat. Mivel az állatok erre képtelenek, tehát nem eshetnek azonos megítélés alá. Ez az érvelés tagadja az állatok erkölcsi státuszát is. Az erkölcsi státuszt azonban már korábban elfogadtuk az állatkínzások elítélése kapcsán. Másrészt itt egyből felmerül az értelmi fogyatékosok kérdése. A szerződés ugyanis értelmes alanyt kíván. Mivel ők nem tudják ezt a társadalmi szerződést megérteni, ezért ők sem eshetnek egyenlő megítélés alá ezen szempont szerint.

•

Az erkölcsi alany: csak azoknak van joguk, akiknek kötelezettségük is van. Itt hasonlóan az előző ponthoz az értelmi fogyatékosok és a csecsemők is problémát jelentenek.

•

A társas kapcsolatokra való hivatkozás: a hozzánk szociálisan közelebb állók iránt nagyobb az erkölcsi kötelezettségünk, ezért az állatokat nem ítéljük magunkkal egyenlőnek. Azonban az erős elkötelezettség egy csoport iránt még nem jelenti azt, hogy másoknak nincs ugyanolyan erkölcsi joga. Ha ilyen alapon más embereket kevesebbre értékelünk, akkor máris eljutunk a rasszizmushoz!

•

A segítségnyújtás és a megölés különbségei: a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettsége alapján vannak az embereknek pozitív jogaik, míg az állatoknak nincsenek. De ettől még azonos megítélés alá esnek az állatok az emberrel. A kölcsönös segítségnyújtás azt jelenti az állatok esetében, hogy adj meg minden lehetséges segítséget, ami előreláthatólag valóban segít. Számukra a segítségnyújtás

5

Állatvédelem ugyanis nem mindig hasznos (ld. vadetetés, amikor nem megfelelő táplálékkal etetjük az állatokat, vagy az etetéssel eltoljuk az ökológiai egyensúlyt, és kárt okozunk más fajoknak, majd később akár a megsegítendő fajnak is). Ezzel szemben segítséget kell nyújtani az állatoknak a kizsákmányolásuk esetében (bálnavadászat). Az emberek megölése erkölcsileg kevésbé elfogadható, mint az állatoké. Ezt szinte mindenki elfogadja, de valószínűleg az állatoknak a halál kisebb ártalmat jelent, mint az embernek! 1.4. Tudat Mindezen okfejtések sokak véleménye szerint nem vonatkoznak minden állatra, csak az ún. érző lényekre. Ebben az esetben mindenképpen tekintetbe kell vennünk a tudatosság, a tudat kérdését. Általánosságban a tudatosság alatt azt értjük, hogy az egyed rendelkezzen az adott időpontban szubjektív élményekkel. Erre sok bizonyítékot talált már a kognitív etológia. Sok fajnál nem csak tudatot, hanem fejlett éntudatot is kimutattak (majmok tükörben felismerik magukat; imitáció). Szorosan kapcsolódik ehhez az érzőképesség, azaz az érzésekre való képesség. Ez egyrészt átérzett élményeket és érzelmi állapotokat is jelent. Jó példa a pozitív átérzett élményekre az empátia, vagy a tisztogató viselkedés során hallatott dorombolás, ami az állat elégedettségét, örömöt fejez ki. Az is biztos, hogy fájdalmat éreznek az állatok (kellemetlen érzékelési élmény, amely valamilyen szövetkárosodással van kapcsolatban). Ugyanolyan érzőreceptoraik és feldolgozó idegi központjuk van, mint az embernek. Ugyanúgy próbálják védeni a sérült, fájó részeiket, mint az ember. A félelmet, vagy a nyugtalanságot szintén ki lehet mutatni az állatoknál. A félelem az észlelt veszélyre adott válaszreakció, ami ráirányítja az állat figyelmét a védekezésre. A nyugtalanságnak nincs ilyen határozott célpontja, alapvetően fokozott figyelmet ébreszt. Az embereknél tapasztalható élettani jeleket (erős szívverés, verejtékezés, lihegés, motoros feszült állapot, túlzott figyelem – ugráló tekintet) az állatokon is meg lehet figyelni. A nyugtatószerek hasonlóan hatnak az állatokra, és hasonló módon lehet gyógyszerrel nyugtalanságot kiváltani állatokon. A fájdalom, a stressz és a félelem átérzése együtt pedig megteremti a szenvedést. Vagyis az érző lények képesek szenvedni. Vannak, akik a nyelv hiánya miatt kételkednek az állatok tudatosságában, azonban ebben az esetben a csecsemőktől is meg kell vonnunk a tudatosságot.

6

Állatvédelem 1.5. Mivel ártunk az állatoknak? Alapvetően három ártalmi forma van: 1. szenvedés; 2. a szabadság korlátozása; 3. halálokozás. A szenvedés minden érző állat és ember esetén egyenértékű ártalom lehet (fájdalommal, nyugtalansággal, distresszel, félelemmel jár). Van természetesen olyan szenvedés is, amely nem feltétlenül ártalmas, pl. a gyógyászati beavatkozások során átélt szenvedés. A korlátozás a szabadság megvonása, azaz a természetes mozgásigény, illetve ennek kielégítése szenved csorbát. Ez ártalmára van az állatnak, mivel szenvedést okoz. Ezáltal összemérhető ez az ártalom a különböző állatfajok között. Persze van olyan korlátozás, ami hasznos az állatoknak bizonyos értelemben, pl. a marhaistálló védi őket a kedvezőtlen időjárási feltételektől. A halál nem jelent szenvedést, ha azt gondoljuk, hogy az állatok nem vágynak az életre, mert nem rendelkeznek az életben maradás képzetével, kívánságával. Ugyanakkor az ember számára ártalmas, mert mi életben akarunk maradni, hogy céljainkat megvalósítsuk. Azonban mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek még nincsenek vágyaik, elképzeléseik az életről, hiányzanak a terveik, céljaik? Ez alapján egy egyhetes csecsemő halála számára nem ártalom, azonban mégis mindenki tragédiaként fogja fel az ilyen eseteket. A halál ezért inkább olyan ártalom, amely kizárja az élet által nyújtható értékes lehetőségeket. Ebből a szempontból az érző állatoknak ártalmára van a haláluk. De nem olyan mértékben, mint az embernek, sőt az egyes fajok között is különbség van az ilyen ártalom mértékében, tekintetbe véve a különböző életlehetőségeiket. A majmoknak több és változatosabb lehetőségeik vannak, mint a macskáknak, azoknak pedig több mint a halaknak stb. Ezek alapján az intenzív állattenyésztés elítélendő, mert szükségtelen ártalmat okoz az állatoknak (szenvedés, korlátozás és halál). A házi kedvencek tartása és az állatkertek már elfogadhatóbbak, ha teljesítenek két feltételt:

7

Állatvédelem 1. az alapvető igények biztosítása, pl. elegendő mozgás, társas kapcsolatok, játék, ingergazdagság stb. (ennek megfelelően egzotikus vagy akár hazai vadállatok tartása sem elfogadható!); 2. az életük összehasonlítható minőségű a szabadon élő társaikéval. Ha az állatkerteket tekintjük ebből a szempontból, akkor azt láthatjuk, hogy vadon élő állatok befogása állatkerti tartás céljából négy okra vezethető vissza: 1. szórakoztatás; 2. tudományos kutatás; 3. oktatás; 4. veszélyeztetett fajok védelme, szaporítása, visszatelepítése. Az első három nem elégséges indok arra, hogy a befogással szenvedést okozzunk az állatoknak (fájdalom, félelem, szállításkori stressz, fertőzések, sérülések). Ugyanis mindhárom ok alapvetően emberi célokat szolgál. Még az oktatás (az állatok megismertetése és az állatok védelmének tudatosabbá tétele) sem biztos, hogy visszajut az állatokig, ezáltal nem feltétlenül fogadható el. A negyedik ok már jobb, bár ha egy faj kipusztul és csak az állatkertben őrizzük meg, akkor az ökoszisztéma és a biodiverzitás szempontjából nem számít. Ráadásul a legtöbb visszatelepítési akció eddig sikertelen volt! Sokkal hatékonyabb lenne, ha a környezetpusztítást szüntetnénk meg, mint az, hogy próbáljuk menteni az utolsó túlélőket. Azt kell megvizsgálni minden esetben, hogy a befogott egyedek számára hasznos-e a befogás például, ha megszűnik az élőhelyük, de ekkor megfelelő minőségű életet kell nekik biztosítani az állatkertben. A másik fontos terület az állatkísérletek. Az állatkísérletek lehetnek az emberek és az állatok számára hasznos ismeretanyagok megszerzésére irányuló vizsgálatok részei. De lehet olyan kevéssé fontos, vagy nehezen igazolható kutatás is, mint Amerikában 1960-1977. között a New York-i Természettudományi Múzeum által folyatott a macskák szexuális életét felderítő vizsgálat. Ennek során rengeteg macskát műtöttek meg, hogy a különböző agyterületek eltávolításának hatását megismerjék. Ennél is rosszabb volt az, amikor állatpszichológusok deprivációs (megvonásos-izolációs) kísérleteket végeztek majmokon, hogy az anya-gyerek kötődést vizsgálják. Ez ugyan fontos kérdésekre adott választ, de a sok szenvedéssel járó hasonló kísérleteket azután végleg betiltották világszerte. A kísérleteket több típusba sorolhatjuk: 8

Állatvédelem

•

alapkutatás a biológiai ismeretek szélesítése érdekében;

•

alkalmazott kutatás;

•

tesztelés;

•

oktatási célú kísérletek. A gond azzal van, hogy a költség-haszon elemzésben ezek sokszor ráfizetésesek A

haszon távoli és lehetséges, míg az állatokat ért ártalom azonnali és biztos. Az állatkísérletek mind három ártalmat megtestesítik, van bennük szenvedés, korlátozás és halál. Mindemellett nem biztos, hogy ami az egereken, patkányokon működik, az az emberen is pontosan úgy fog hatni. Továbbá a kísérleteknek csak elenyésző része gyógyászati célú. A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) szerint a vizsgálatok 63 %-a hadászati, 31 %-a kozmetikai célokat szolgál és csak a maradék 6 % gyógyászati célú. 1.6. Állati jogok Desmond Morris az Állati jogok szerződése c. könyvében (1990) a következő 10 pontban fogalmazza meg az állatok jogait: 1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó vagy rossz tulajdonságokkal, hogy tápot adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek. 2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni. 3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetet tudunk neki nyújtani. 4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája életstílusához. 5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nem szabad a kipusztulásba kergetni. 6. Állatnak emberi sport céljából nem szabad fájdalmat vagy szorongást okozni. 7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni. 8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és más termékekkel lásson el bennünket.

9

Állatvédelem 9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi más luxustermékért. 10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami stresszt és fájdalmat okoz neki. 1.7. Az állatvédelem irányzatai Utilitarizmus: A tevékenységek következményei számítanak. Úgy kell cselekednünk, hogy a lehető legnagyobb jót (hasznot) érjük el, figyelembe véve egyenlő mértékben minden egyes fél érdekeit (emberekét és állatokét). Peter Singer: Animal Liberation c. könyve (1975) fejti ki ezt bővebben. Szerintük, mivel az emberek jogtalanul nem egyenlő mértékben veszik figyelembe az állatok és az emberek érdekeit, hanem ez utóbbiakat fontosabbnak tartják (az emberi haszon mindig több mint az állatok költsége), ezért alakulhatott ki az élveboncolás vagy az intenzív állattenyésztés. Ugyanakkor elfogadja az állatok leölését, ha az humánus módon történik, abban az esetben ha az állat jó életet élt és azért is, mert igazából az állat nem tudja, hogy mit veszít. Ez szemben áll az állatok tudatosságával (vágy alapú elképzelés szemben a lehetőségek kihasználásával). A tiszta utiliarista elfogadja azt, hogy sok ezer ember szórakoztatása nagyobb haszon, mint egyetlen bika megölésével járó kár. Ugyanakkor ez igaz a gladiátor viadalra is! Határozott állatjogi irányzat: A tevékenységünk önmagában számít, az vagy rossz, vagy jó. Az embereknek kötelességeik vannak az állatokkal szemben, és az állatoknak jogaik vannak. Tom Regan: The Case for Animal Rights c. könyve (1983) az alapja ennek a mozgalomnak. Szerintük az állatoknak joguk van arra, hogy ne sebezzük meg őket, azaz ne is öljük meg őket. Ez alapján a húsevésről is le kell mondanunk. Néhány nehéz döntést nyitva hagy azonban a könyv. A lakásomban megjelenő egérnek joga van arra, hogy ne öljem meg? Ha megölhetem, akkor miért nem tehetem ezt meg a fajtársával a laborban? Hibrid nézet: A kettő között foglal helyet és az adott embertől, illetve az állatfajtól függ, hogy az állatok jólléte és a leölésük terén mire helyez nagyobb hangsúlyt. Vannak dolgok, amiket nem tehetünk meg az állatokkal, például nem okozhatunk nekik komoly szenvedést még akkor sem, ha nagy a haszon. Ugyanakkor egy kis kényelmetlenség vagy az állat humánus megölése megengedhető, ha elegendő jó következménye van a tettnek (ezt vallja Peter Sandøe dán filozófus, vagy David DeGrazia). Ez az álláspont mindenesetre megengedi a tárgyalásokat, a konszenzus elérését, míg a másik kettő rendkívül merev és elutasító. 10

Állatvédelem A lényeg azonban minden irányzat szerint az, hogy többet kell tennünk az állatok védelméért és jóllétéért.

2. Az állatvédelem nemzetközi története 2.1. Az állatvédelem kezdetei Az állatvédelmi viselkedés a háziasítással vette kezdetét, amikor is az embernek gondoskodnia kellett a haszonállatokról. Ez a védelem, illetve gondoskodás elsősorban persze az ember érdekében történt. Mindenesetre így kialakult az állategészségügy, ami az állatvédelem egy fontos, bár nem egyedüli területe. Az állatok erkölcsi státuszának megítélése elsősorban vallási és filozófia kérdés volt az ókorban és a középkorban, azonban az újkor megjelenésével és a tudomány fejlődésével más tudományágak is kialakították ezzel kapcsolatos nézetüket. Tekintsük át először a nyugati civilizáció ezzel kapcsolatos történetét. Arisztotelész szerint az állatok képesek érzékelésre, de értelmük nincs, így a természet rangsorában az ember alatt foglalnak helyet, sőt szolgálják. Mivel nincs értelmük, ezért a velük való bánásmódra nem vonatkoznak jogi normák. Már az ő korában is voltak ellentétes vélemények. Püthagorasz szerint: “amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét”. Teophrasztosz pedig azt állította, hogy az állatok gondolkodásra képesek. Azonban a nyugati filozófia később Arisztotelész nézeteit vette át. A Biblia tovább erősítette ezt a nézetet és Szent Ágoston, valamint Aquinói Szent Tamás hangsúlyozták, hogy az állatok alacsonyabb rendűek az embernél. Ezt a keresztények el is fogadták. Még 1891-ben is azt mondta IX. Pius pápa, hogy „ha időt fordítunk az állatokra, akkor az emberi dolgokról vonjuk el a figyelmet. A barom az emberért teremtetett, akinek ugyanolyan joga van fölötte, mint a növények és a kövek fölött. Törvényes kivégezni őket, vagy fájdalmat okozni nekik bármilyen jó és ésszerű cél érdekében, még felüdülés céljából is.” Jól tükrözi ezt a szemléletet az is, hogy a XVIII. századig bíróság elé állítottak vétkező állatokat. Ott kihallgatták őket, sokszor meg is kínozták és az ordításukat beismerő vallomásnak tekintették. A judaizmus ezzel szemben azt vallja, hogy az állatoknak okozott fájdalmat minél kisebbre kell csökkenteni. Elítélik a kutya- és bikaviadalt, a szórakozást szolgáló vadászatot.

11

Állatvédelem Az iszlám ezzel szemben szintén az ember kiszolgálóinak tekinti az állatokat, bár a Korán tiltja az állatkínzást. A modern nyugati gondolkodás egyik irányát Descartes képviselte, akinél az ember felsőbbrendű lény volt (kereszténység hatása). A természetet tisztán mechanikusan értelmezte, így az állatok is élő gépek voltak az ő rendszerében, ennek megfelelően nincs értelmük és nincsenek érzelmeik. Ugyanakkor Thomas Hobbes, John Locke és Immanuel Kant érzésekkel ruházták fel az állatokat, de tagadták, hogy bármiféle erkölcsiségre lenne alapjuk, mivel nincs felfogóképességük. David Hume azonban már a szimpátia alapján határozta meg az erkölcsösséget és azt állította, hogy az együttérzés kiterjeszthető más élőlényekre is. Még radikálisabb volt Jeremy Bentham, aki már utilitarista volt: „nem az a kérdés, hogy tudnak-e gondolkodni az állatok, hanem hogy képesek-e szenvedni”. Éppen ezért az állatok bántalmazását, kínzását zsarnokságnak nevezte. Arthur Schopenhauer pedig úgy gondolta, hogy az erkölcsös élet megköveteli minden szenvedni képes lény iránti könyörületességet: “erkölcstelenül cselekszik az, aki más szenvedését okozza”. Az igazi változást azonban Charles Darwin és az evolúció elmélete hozta meg. Mivel az ember az állatvilágból fejlődött ki, ezért nem igazán lehetett tovább tartani azt az álláspontot, hogy az embert és az állatokat áthidalhatatlan értelmi különbségek választják el. Mindezzel szemben a keleti embereknél az élet szentsége mindenfajta életre vonatkozik. Ez nagyon erősen jelentkezik a buddhizmusban és a hinduizmusban.

A

reinkarnáció kapcsolódási láncot jelent az élőlények között, ezért az állatáldozatokat tiltja, és a vegetarianizmust hirdeti. A kínai konfucianizmus a természet minden elemének egységét hangoztatja. Az emberek és az állatok képességei között csak azok mértékében van különbség. A bennszülött népek az egész természetet élő léleknek tekintik, tisztelik az állatokat (totemek). 2.2. A modern állatvédelem kialakulása A XIX. századi Angliában szerveződött az első állatvédő mozgalom, hogy ne végezzenek többé állatkísérleteket érzéstelenítés nélkül. Ennek hatására törvényi változások, korlátozások jöttek létre és sok állatvédő szervezet alakult elsősorban angol nyelvterületen. 1822-ben az angol képviselőház elfogadott egy törvényt a háziállatok védelméről. Ez azért vált szükségessé, hogy a kocsisok a lovaikat ne terheljék túl, ne működhessenek a 12

Állatvédelem macskanyúzók vagy éppen a mészárszékekben uralkodó körülmények megváltozzanak. A törvényt azonban nem tudták betartatni, mivel a helyhatóságok sem vették komolyan. Arthur Broome tiszteletes, Richard Martin (a törvény beterjesztője), William Wilberforce és más képviselők és nemesek ezért összegyűltek 1824-ben, hogy egy olyan bizottságot hozzanak létre, amely segít betartatni a törvényt. Ez a próbálkozás is sikertelen volt egészen addig, amíg egy kofát perbe fogtak, hogy kegyetlenül bánik a szamarával. Richard Martinnak sikerült elérnie, hogy a kofát elítéljék és megbüntessék. Ez volt az első állatvédő propagandakampány, aminek hatására állatvédő szervezetek alakultak Franciaországtól az Egyesült Államokig. Az első állatvédő szervezet Londonban alakult „Társaság az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenkedések ellen” néven, azonban eladósodott és bezárt az irodájuk egészen 1835-ig, amikor a kofás ügy hatására Viktória hercegnő lett a fővédnöke. Ezután, amikor királynővé koronázták, a társaság felvehette a királyi nevet és így jött létre a „Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA)”, ami mára a világ legnagyobb nemzetközi állatvédő szervezete. Az 1960-as, 1970-es években már a nyugati országokban a szellemi légkör fogékony volt az új humanista mozgalmakra, amelyek mindenfajta diszkriminációt elutasítottak. 1976ban megjelent Donald Griffin könyve: „Az állati tudatosság kérdése”, ezzel elindult a kognitív etológia, ami kimutatta a belső állapotok: feltételezés, kívánság, érzelmek meglétét az állatoknál. 1975-ben megjelent Peter Singer: „Az állatok felszabadítása” c. könyve, aminek komoly hatása volt a filozófiai gondolkodásra az állatok erkölcsi státuszával kapcsolatban. Felismerték az emberek, hogy az állatvédelem előmozdítása érdekében két fontos dolgot kellett megtenni: egyrészt a társadalom érdeklődését az állatvédelmi kérdésekre kell irányítani, másrészt komoly jogi szabályozás kell, amely az állatvédelmet központi kérdésként kezeli. Ekkor jöttek létre a legújabbkori állatvédő szervezetek: •

1963. British Hunt Saboteurs

•

1971. Greenpeace

•

1980. People for the Ethical Treatment of Animals (PETA), aminek több száz szervezete van sokmillió taggal. Ők érték el, hogy új svéd állatvédelmi törvény (1988) jöjjön létre, mely az egyik leghaladóbb szellemű jogszabály. Szintén ennek a szervezetnek köszönhető a borjúszállító rekeszeket betiltó brit törvény (1990) vagy a nemzetközi delfinvédelmi törvény (1992). Ezt többek között azért hívták életre, mivel nagyon sok delfin pusztul el a halászhálókban (1. kép).

13

Állatvédelem

1. kép: Halászhálóban elpusztult delfin. Fotó: Dr. Matt Ruglys, RSPCA Photolibrary. Elértünk oda, hogy egyre többen fogadják el, hogy az ember morális és etikai kötelessége pl. olyan tartási és gondozási feltételek biztosítása a háziállatok és társállatok számára, amelyek nem veszélyeztetik fizikai és mentális komfortérzetüket. Mik ezek az alapvető igények? 1965-ben a Brambel Bizottság jelentést adott ki az istállózott állatok jogairól: •

a tartási helyükön kényelmesen fel tudjanak állni;

•

kényelmesen tudjanak feküdni;

•

meg tudjanak fordulni;

•

ki tudjanak nyújtózkodni;

•

lehetőségük legyen a tisztálkodásra. Ez érezhetően erős leegyszerűsítés. Ha Teutsch (svájci kutató) összefoglalóját nézzük

1978-ból az állattartás etikai vonatkozásairól, akkor már teljesebb képet kapunk: •

Az ember, az állat és a növény ugyanannak a világnak a része.

•

Egyedül az ember képes más élőlények leigázására.

14

Állatvédelem •

Az ember felelős a természet és az élőlények megóvásáért.

•

Az embernek korlátoznia kell magát a természet kisajátításában, az állatokkal és a növényekkel szemben tiszteletet kell tanúsítania.

•

Meg kell őrizni az élővilág diverzitását.

•

Az ember nem kezelheti az állatokat cselekvései tárgyaként.

•

Az embernek joga van az állatok hasznosítására. Azonban olyan életfeltételeket kell biztosítania, amely összhangban van a természetes igényeikkel és biztosítja a fizikai és pszichikai egészségüket.

•

Az ember a fajok genotípusát nem változtathatja meg olyan mértékben, amely a faj fennmaradását veszélyezteti. Ezek után 1983-ban Fox összegezte a háziállatok jogait:

•

Minden háziállat önálló, csak önmagával azonos lény sajátos igényekkel, saját belső értékekkel, amelyek függetlenek használati értéküktől.

•

Belső értéküket fizikai, emocionális és szociális igényeik alkotják, amelyek alapján joguk van arra, hogy az ember erkölcsi felelősséggel lássa el őket.

•

Az állatok jogait tiszteletben kell tartani morálisan és törvényileg.

•

Az állatoknak joguk van arra, hogy szükségtelenül vagy indokolatlanul ne oltsák ki az életüket, ne szenvedjenek és alapvető fizikai, emocionális és szociális igényeiket kielégítsék.

•

Ezek azonban relatív jogok. A háziállatokat a saját és a társadalom érdekében nem lehet szabadon engedni, viszont nem lehet mozgásukban korlátozva tartani sem őket.

•

Az állatok jogai azon alapulnak, hogy azok is a bioszféra szerves részei, akárcsak az ember.

•

Az állatok jogait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az emberekét, de ez nem jelent azonos bánásmódot minden esetben, vagy nem feltétlenül azonos a súlyuk, mint az ember érdekei.

•

Az előbbi pont alapján kell eldönteni, hogy egy állat leölése, vagy igényeitől eltérő körülmények közötti tartása morálisan elfogadható-e.

•

Az állat leölése csak akkor fogadható el, ha a, gyógyíthatatlan beteg b, deformálódott, csonkult és a normális életvitelre képtelen

15

Állatvédelem c, más élőlények életét veszélyezteti d, húsa, vagy más terméke nélkülözhetetlen az ember számára és nincs más megoldás e, olyan tudományos eredmények születhetnek belőle, amelyek az ember, vagy más állatok egészségének megőrzését szolgálják. •

Az állatkísérletben csak akkor szabad szenvedést okozni az állatnak, ha az ismeretanyag megszerzésének más módja nincs.

•

Az állatot természetes szükségleteitől csak akkor szabad megfosztani, ha az egyed érdekét szolgálja, vagy az ember, vagy állat egészségét, biztonságát, túlélését biztosítja.

•

Az állatok jogai mindig az emberhez való viszonyuk függvényeként alakulnak. A társállatok szabadsághoz való joga nem azonos a vadon élő állatok ugyanezen jogával. Az állatok jogainak összefoglalása azonban csak irányelv, amely alapul szolgálhat

tanácsadó testületek állásfoglalásaihoz és később az állatvédelmi-állategészségügyi törvényekhez. Ilyen állásfoglalást készített 1981-ben az Egyesült Királyság Mezőgazdasági Bizottsága a Parlament számára a baromfi-, sertés- és húsborjú-tartás állatvédelmi kérdésiről. Az állattartás főbb elemeit szabályozni kell, aminek tudományosan megalapozottnak kell lennie, és külön figyelmet kell fordítani a komfortérzet biztosítására. Ha a komfortérzet többletköltséget okoz, akkor az jelenjen meg az árban. Nem lehet olcsón tartani az állatokat az alacsony ár érdekében, a komfortérzet prioritást élvez. Egyes tartástechnológiai rendszereket be kell tiltani (ketreces baromfitartás, kocák kötött tartása, libatömés). Az állatok közérzetét nem lehet kizárólag a termelés színvonalával mérni. Mindezek ellenére a mai napig elfogadott gyakorlat az Európai Unión belül nálunk és Franciaországban, valamint az USA-ban a liba- és kacsatömés. Sőt Franciaországban 2005-ben a mezőgazdasági törvényt módosítása alapján a libatömés nemzeti kulturális örökség (2. kép).

16

Állatvédelem

2. kép: Libatömés egy francia tanyasi gazdaságban.

3. Nemzetközi szervezetek 2002. áprilisában egy bejelentés alapján a Compassion Over Killing nevű amerikai állati jogokkal foglalkozó szervezet kivizsgálta egy amerikai nagy mezőgazdasági vállalat egyik ipari méretű csirkefarmját. Mivel hivatalosan nem léphettek be, ezért éjszaka belopóztak az aktivisták és videófelvételt készítettek az állatokról és a tartási körülményekről. Továbbá kiszabadítottak nyolc csirkét, amelyeket a helyi állatorvos megvizsgált. Mindegyik nagyon rossz állapotban volt. Az utána rendezett sajtókonferencián levetített videón lehetett látni, hogy az állatokat nagyon szűk ketrecekben tartják, tollaiktól megfosztva, bezsúfolva. Az országos tiltakozás után sok más helyen is akciókat indítottak az állatvédő szervezetek és ennek köszönhetően az Európai Unió határozata szerint az ilyen kisméretű ketreceket 2012-re meg kell szüntetni (3. kép).

17

Állatvédelem

3. kép: Kisketreces, intenzív tojótyúk tartás. Fotó: Tom Claxton és Nigel Rolstone, RSPCA Photolibrary. Hasonló akciókat sok állatvédő szervezet hajt végre, legalábbis a radikálisabbak. Milyen szervezetek vannak és mivel foglalkoznak? A világon 6-8000 különböző állatvédő szervezet van. Vannak olyanok, amelyek irányadó elveket állítanak fel. Vannak tanácsadók és olyanok is, amelyek bűnözőket jelentenek fel. Vannak megfigyelők és olyanok is, amelyek megmentik a sérült állatokat. Vannak egyes fajokra koncentrálók. A World Society for the Prevention of Animals (WSPA – Állatvédelmi Világszövetség) egy angliai székhelyű nemzetközi szervezet, amely a különböző országokbeli állatvédő szervezeteket próbálja összehangolni és együttműködésre bírni (www.wspa.org.uk). Az állatokkal szembeni kegyetlenkedések, a szenvedés enyhítése a fő profilja. Ezért nemzetközi kampányokat szervez pl. a prémfarmok, a bikaviadalok, a medvetáncoltatás ellen. Állatmentő akciókat hajtanak végre katasztrófák (hurrikánok, földrengések, tűzvész), vagy háborúk (Balkán) során. A fogságban tartott állatok visszatelepítését is fontos feladatuknak tartják. A visszatelepítésnél mindig megbizonyosodnak arról, hogy hol és mikor lehet kiengedni az állatokat, van-e ott elegendő élettér, tudnak-e az állatok élelmet szerezni, ne legyenek betegek, vagy ne borítsák fel az ökoszisztéma egyensúlyát. A visszatelepítés mindig fokozatos, hisz vissza kell szoktatni az állatokat a természetes környezetbe (ld. a mesterséges szaporítás problémáit a fácántenyésztésnél). Ha egy állatot nem lehet visszatelepíteni, mert túl öreg, gyenge, vagy túl sokáig volt fogságban és akár már mentálisan is beteg lett ettől, akkor ún. állatmenhelyre kerül.

18

Állatvédelem Az állatmenhelyek különböző állatfajokra, vagy csoportokra specializálódott létesítmények, hisz más kell a kis kedvenceknek, amelyeket már meguntak (kanári, teknős, kígyó), vagy egy kutyának, egy szamárnak, vagy egy medvének. Ilyen szervezetek Angliában: •

The Donkey Sanctuary → szamarak;

•

Battersea Dogs Home → kutyák;

•

Home of Rest for Horses → lovak és pónik;

•

Wood Green Animal Shelter → kutyák, macskák és más fajok számára is. Nyilvánvalóan itt szakszemélyzet gondoskodik az állatok utolsó napjairól, de nem

tartják őket életben minden határon túl, tehát az öregkori szenvedéstől is megóvják őket. Sok országban még ma is teljesen törvényesek bizonyos kegyetlen szórakozások. Belgiumban kacsák fejét ütik le vigasságként – hasonló volt 1995-ben Magyarországon is kakasokkal. Brigitte Bardot tiltakozó levelet írt Csurgónagymarton polgármesterének, aminek hatására betiltották az élő kakasok használatát. Azonban 2000-ben ismét élő állatokkal játszadoztak a fiatalok, amit pedig a jegyzőnek meg kellett volna tiltania a hatályos állatvédelmi törvény rendelkezései alapján (állatkínzás tiltása). Indiában máig is dívik a medvetáncoltatás, sok embernek ez az egyetlen megélhetési forrása, legalábbis ezt állítják. Vietnamban, Kínában és Koreában medvefarmokat üzemeltetnek (Vietnamban 4000 medvét tartanak így fogva), hogy az állatok epéjét kinyerjék, amit hagyományos keleti gyógyászati szerekhez, továbbá borokhoz, teához és samponokhoz használnak. A kinyerésnél Vietnamban ultrahang készüléket használnak, hogy felmérjék mennyi epéje van az állatnak, majd egy hosszú fecskendővel szívják ki, egyszerre akár 400 ml-t. A folyamat rendkívül fájdalmas, a medvék ordítanak, sokszor a hasukat fogva fetrengenek a ketrec talaján és sokszor beleharapnak a rácsokba. Ezért kihúzzák előre a fogaikat és a karmaikat. Egy medve átlagosan 10 évig él így a fogságban, míg a természetben átlagosan a 30 éves kort is megérik. Előrelépés az ügyben, hogy a vietnami kormány elkezdte a farmok betiltásának folyamatát. Lóugratás Japánban, ahol begyógyszerezett lovakkal próbálnak minél magasabb falakat átugratni. Ez sokszor az állatok komoly sérülésével jár (törések). Spanyolországban és Mexikóban még mindig népünnepélynek számít a bikaviadal. 2005-ben egy törvényjavaslatot nyújtott be az egyik spanyol párt (a WSPA petíciója alapján) a Katalán Parlament elé, hogy tiltsák be a bikaviadalokat. A javaslatot a Dalai Láma is aláírta, továbbá Paul McCartney és

19

Állatvédelem Jane Goodall is támogatta. A lényeg azonban az, hogy az állatvédő szervezetek felmérése szerint a lakosság 80 %-a elítéli a bikaviadalt, vagyis semmi szükség nincs már erre a kegyetlen szórakozásra. De ennél még kegyetlenebb véres szórakozásokat is találhatunk ezekben az országokban. Mexikóban kecskéket mészárolnak le ún. fesztivál keretében. Spanyolországban pedig kecskéket dobálnak ki templomtornyokból, nyulakat köveznek meg, csirkék fejét ütik le szórakozásképpen. Pakisztánban és Görögországban medvét kötnek ki az orránál fogva és két kutyát eresztenek rá, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással. Salvadorban olyan tehén rodeókat rendeznek, ahol egy fiatal tehénnek kell a nyelvét megcsípni és kihúzni a szájából (4. kép). Vagy Bulgáriában a kutyapörgetés (5. kép), ahol kutyákat lógatnak fel egy medence fölé. Az állatok ott pörögnek a víz fölött, félnek és ürítenek. Minél többet ürítenek a kutyák, annál jobb évet várnak az emberek.

4. kép: Rodeóra szállítandó tehén befogása.

20

Állatvédelem

5. kép: Kutyapörgetés Bulgáriában. Az állatok ellen elkövetett kegyetlenkedések ellen több szervezet harcol, köztük a WSPA, az RSPCA és ennek helyi szervezetei más országokban. De kisebb önálló szervezetek is fellépnek ezen a téren, mint a Humane Society of the United States, vagy a Deutscher Tierschutzbund, Schweizer Tierschutz, Wiener Tierschutzverein német nyelvterületen. Az RSPCA (Angol Királyi Állatvédő Társaság) a legnagyobb állatvédelmi egyesület (www.rspca.org.uk). Szinte mindennel foglalkozik: társállatok, lovak, szamarak, laborállatok, vadállatok, a szórakoztató iparban, a divatban, a sportban, az oktatásban megjelenő állatok és a tápláléknak szánt állatok problémájával. Ez a legnagyobb törvény-előkészítő, javasoló szervezet a világon. Ezek mellett több állatkórházat, klinikát, állat ambuláns szolgálatot és állatközpontot üzemeltet. Az állatok gyógyítására alakultak speciális szervezetek, amelyek azokon az állatokon próbálnak segíteni, akiknek a gazdái nem tudják kifizetni a drága állatorvosi kezelést. Ilyen a Blue Cross és a People’s Dispensary for Sick Animals Angliában. Mindezen törekvések mellett azonban talán a legfontosabb a képzés, az oktatás. Szinte minden nagyobb szervezet részt vállal a képzésből. Kiadványokat jelentetnek meg, elmennek az iskolákba oktatni, segélyvonalakat tartanak fent. Például a Pet Health Council (Anglia) a társállatok helyes tartásáról ad felvilágosítást. Sok ember ugyanis nem tudja, hogyan kell bánni a megvásárolt kis kedvenccel. Leginkább az állatkereskedőket kérdezik meg, akik sokszor maguk sem igazán képzettek. A tartáshoz sokszor gazdasági érdekből az olcsóbb és ezáltal kisebb tartályokat, ketreceket ajánlják, amit inkább megvesznek az emberek. Viszont a szűk térbe zárással szenvedést okoznak azoknak az állatoknak, amelyekről gondoskodni szeretnének. Az emberek sokszor nem tudják, hogy kell kezelni egy kisállatot, bár szeretik, mégis kárt okozhatnak neki. Szintén fontos, hogy a szállítók is képzettek legyenek abban,

21

Állatvédelem hogy mire van szüksége az állatoknak (ennivaló, innivaló, hely, a szállítás időtartam mennyi lehet, stb.). Ezért is jók ezek a szervezetek és a programjaik. A WSPA Észak-Afrikában működtet „Jóindulat Klubokat”, amelyek az oktatás mellett klinikák is és a helyi lakosság itt tud bekapcsolódni a szervezet munkájába. A Tsavo Nemzeti Park területén hat olyan brigádot szerveztek, amelyek az orvvadászok hurkait keresik meg és kiszabadítják a megfogott állatokat. Egy csapat átlagosan 3000 állatot ment meg egy év során. A sérült állatokat gyógykezelik. A csapatokban volt orvvadászok is vannak. Ugyanakkor az iskoláknak nagyon fontos szerepe az állatvédelmi oktatás terjesztésében, hogy már kisgyerekkorban hozzászokjanak az emberek az állatok tiszteletéhez. Hogy ne használják ki őket, ne tegyenek bennük kárt csak szórakozásból, hogy értsék meg, az állatok is a Föld bioszférájának részei, ugyanúgy érző lények, akár csak mi. Az állatvédelem szervezetei az interneten is jelen vannak. A World Animal Net Directory (WAN) több tízezer állatvédő kapcsolatot és több mint 1200 linket tartalmaz más honlapokhoz. A keleti féltekén: WAN – Anglia. A nyugati féltekén: WAN – USA. Az elérési címe:

www.worldanimal.net,

illetve

a

könyvtár

közvetlenül:

http://www.worldanimal.net/wan.htm. A nagy nemzetközi szervezetek után tekintsük át közvetlen környezetünket. Ausztriában a VIER Pfoten International 1988-tól működik, több országban tart fent irodát (Németország, Svájc, Hollandia, Románia, Bulgária). 2004-ben 10 millió euróval gazdálkodott. Az intenzív állattenyésztés, az állatszállítás, az állatkertekben tartott állatok és az állatkísérletek probléma körével foglalkoznak elsősorban. Nekik köszönhető, hogy 1998ban betiltották Ausztriában a prémfarmokat és 2005-ben kijött az új Állatvédelmi Tv. Külön hangsúlyt fektetnek a medvékre. Több fogságban tartott medvét szabadítottak már ki és menhelyeken helyezték el őket Ausztriában és Bulgáriában. A Cseh Köztársaságban találjuk a Nadace na ochranu zvírat (Animal Protection Trust) nevű szervezetet, amely 1994-től működik több egyetem összefogásával, évi működési költsége 300000 euró (RSPCA, WSPA tag). Szintén minden állatvédelmi témával foglalkoznak, kiadványokat adnak ki, iskolákba járnak, konferenciákat rendeznek. Meg kell még említenünk a Svoboda Zvírat (Freedom for Animals) szervezetét, amely szintén 1994-től működik. 2001-től információs központot tartanak fent, az éves költségvetésük pedig 40000 euró (RSPCA, WSPA tag). Ők nem csak állatvédelemmel, hanem természetvédelemmel is foglalkoznak. Lengyelországban a Towarzystwo Opieki nad Zwierz_tami w Polsce (Polish Society for the Protection of Animals) a legnevesebb. 1864-ben alapították, ez volt a második 22

Állatvédelem állatvédő szervezet az RSPCA után. Mindenféle témában működnek. 1997-ben a szervezet hatására fogadták el az első lengyel Állatvédelmi Tv.-t. 65 menhelyet tartanak fent 500 alkalmazottal (12000 kutyát és 2500 macskát gondoznak itt). Romániában még elég kezdetleges az állatvédelem, de azért figyelemre méltó az Alianta pentru Protectia Animalelor din Romania, amelyet 2004-ben hoztak létre. Ez a szervezet minden állatot véd, de elsősorban a fogságban tartott vadállatok jóllétével foglalkoznak. Felmérték a romániai állatkertek állapotát és nagyon sok hiányosságot találtak az állami intézményekben is. Azonban ezek mellett sok helyen találtak magánembereknél fogságban tartott medvéket, amiket látványosságként mutogatnak. Ezek az állatok rendkívül rossz állapotban vannak és a tartási körülményeik is kegyetlenek (kicsi ketrecek, kevés víz és rossz minőségű táplálék – 6. kép).

23

Állatvédelem

24

Állatvédelem

6. kép: Romániai állatkertekben tartott vadállatok. Fotó: APAR.

4. Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön 4.1. Állatvédelmi törvények Oroszországban egy 1980. évi törvény rendelkezett az állatvilág védelméről és hasznosításáról, de alapvetően csak a vadfajokkal foglalkozik, hogy azokból minél többet lehessen hasznosítani. Ugyanakkor rendelkezik az állatoknak nyújtandó segítségről, amikor megbetegszenek, az állatok iránti humánus nevelésről, az állatvilág megőrzése programjáról történő tömegtájékoztatásról. Franciaországban az 1976-ban elfogadott természetvédelmi törvény foglalkozik állatvédelemmel. Mindenféle állat érző lény; a tulajdonos köteles a faj biológiai igényeinek megfelelő tartásról gondoskodni. Az állatkínzást akár börtönnel is büntethetik. Németországban 1972-ben lépett hatályba az állatvédelmi törvény, amely igen haladó szellemű, már védendő életnek és nem dolognak tekinti az állatokat szemben a római joggal, ahol még „res” volt az állat. A törvény csak kivételes okból fogadja el az állatoknak okozott fájdalmat, szenvedést és a gerincesek esetében a megölés, kínzás esetében büntetőjogi

25

Állatvédelem védelmet biztosít. Az ember felelős a rábízott, vagy vállalt állatok természetének megfelelő tartásáért. Svájcban 1981-ben fogadta el minden kanton az állatvédelmi törvényt. Nagyon korszerű: az állatkínzás mellett még az állatok megijesztését is tiltja. Előírja az állatok számára szükséges fekvőhely, mozgástér méretét. Továbbá szakképesítéshez köti az állatgondozást! Ausztriában már 1909-ben volt egy törvény, ami az állatjárványokkal foglalkozott. Ezután különböző részeket szabályoztak, pl. 1974-ben az állatkísérleteket, amelyeket csak tudományos ismeretszerzésre, orvosi kutatásra, szakemberképzésre lehet alkalmazni. A legrégebbi tartományi törvény a burgenlandi (1950), ahol meghatározták az állatkínzást: „Aki állatot rosszindulatból kínoz, vagy kegyetlenül bánt, aki szükségtelenül dolgoztat egy állatot, vagy olyan teljesítményt követel meg tőle, ami meghaladja természetes szokásait. Aki oly módon tart állatot, hogy ezáltal az állat rossz fizikai állapotba kerül. Aki szakszerűtlen beavatkozást végez állaton. Aki az állat leölése során felesleges fájdalmat okoz az állatnak. De az is, aki a szabad életre alkalmatlan egyedet szabadon enged.” Ha jobban belegondolunk az első mondatba, akkor annak a legutolsó kitétele tökéletesen illik a cirkuszi állatokra. Nagy-Britanniában 1984-ben, Dániában már 1950-ben, Belgiumban 1975-ben, míg Svédországban 1989-ben dolgozták át az állatvédelmi törvényt, hogy korszerűsítsék a kor kívánalmainak megfelelően. Az USA-ban nincs igazi állatvédelmi törvény. Az Animal Welfare Act az állatkísérleteket szabályozza. Az állatok gondozásával, a fájdalomcsökkentő szerek használatával, a ketrecek méretével kapcsolatos előírásokat tartalmaz. Azonban az amerikai törvénykezés nem foglalkozik a gazdasági haszonállatokkal, a halakkal, a kétéltűekkel, a hüllőkkel és a madarakkal. Sőt még az állatkísérleteket szabályozó törvény is csak 2001-től terjed ki a patkányokra, az egerekre és a madarakra. A nagytestű gerinces állatok leölésével kapcsolatban a Humane Slaughter Act ír elő szabványokat (pl. kábítás), de nem foglalkozik a tartással, szállítással, bánásmóddal (7. kép). Továbbá a baromfikra nem vonatkozik semmi előírás, pedig évente 5 milliárd csirkét hasznosítanak csak az USA-ban.

26

Állatvédelem

7. kép: Egy kis bokszban tartott borjú, a ketrec hossza nem éri el a 2 métert. Az Európai Unióban az állatvédelem számos kérdését egyeztetni kellett, hogy az eltérő nemzeti szabályozás miatt ne kerüljenek hátrányba pl. a különböző tenyésztők. A vágóállatok védelme: Már 1974-ben egységesen rendelkeztek az állatok levágásakor a kötelező kábításról. Majd 1988-ban egységesen megtiltották az állatok ütlegelését és előírták, hogy a szállítás és levágás alkalmával ki kell küszöbölni minden elkerülhető fájdalmat és szenvedést. A jelenlegi szabályozás (93/119. EGK irányelv) már minden levágandó fajra kiterjed, nem csak a patásokra. Részletesen szabályozza a kábítás, elvéreztetés, leölés módszereit és eszközeit. Minden elkerülhető félelmet, fájdalmat és szenvedést ki kell küszöbölni. Az állatok szállítása: 1977-től próbálták egységesen szabályozni. 1981-ben már kötelező volt a nemzetközi állatszállítási igazolvány. Majd 1991-től már belföldön is és állategészségügyi igazolvány is kellett. Fel kellett vezetni rá, hogy az állatorvos fizikailag szállításra alkalmasnak találja az állatot, továbbá az etetések, itatások, pihenők idejét. A gazdasági haszonállatok védelme: 1978-ban már egységes irányelv gondoskodott a tartási körülmények, a gondozás, az ellátás megfelelő színvonalának betartásáról, de elsősorban az iparszerű állattartás keretein belül. Az 58/1998. EK irányelv viszont már minimál követelményeket állított fel a haszonállatok tartására mindenhol. Ráadásul az iparszerű tenyésztés már nem a technológiától függött, hanem a tartott állatok számától,

27

Állatvédelem körülményeitől és a termeléskényszertől. A fajnak megfelelő tartási körülményeket ír elő, minden olyan tartási mód tilos, ami sérülést, vagy szenvedést okozhat az állatoknak. Tilos az állatfaj igényelte mozgási szabadság korlátozása. Az istállók fizikai körülményeit optimalizálni kell, pl. oda kell figyelni a mikroklímára. Az eddigi szabályozások kötelezővé tették az állatgondozók megfelelő képesítését. Nagy-Britanniában 2002-ben elítéltek egy farmert, mert a 13 marháját nagyon rossz körülmények között tartotta (kevés víz, rossz minőségű táplálék, amitől betegek voltak, rengeteg parazitájuk volt és rothadó hússzag terjengett az épületben). Hat hónap felfüggesztett börtönt kapott, 1000 font bírságot kellett fizetnie és tíz évre eltiltották mindenféle állattartástól. De hasonlóan elítélték egy vadászkutya kennel gazdáját is, akinél két döglött (vemhes szukák) és egy nagyon rossz állapotban lévő harmadik beagle-t találtak az RSPCA aktivistái. Az állatorvos megállapította, hogy a döglött állatok haláluk előtt 48 órája nem ettek semmit. A gazdát 10 évre eltiltották az állattartástól, 599 font pénzbüntetést kellet fizetnie és 240 óra közmunkára ítélték. Külön irányelvekben szabályozták a tojótyúkok ketreces tartásának, a borjak és a sertések védelmének minimális követelményeit. A tojótyúkok ketreceinek a 88/166. EGK irányelv szerint legalább 450 cm2 alapterülettel kell rendelkezniük. Megszabja a rendelet az etetővályú minimális hosszát, az itatók minimális számát (2), a ketrec magasságát (65 %-án legalább 40 cm, a többi részen nem lehet alacsonyabb 35 cm-nél) és a ketrec padozata megfelelő alátámasztást biztosítson az ujjaknak. 1999-től pedig már csak nagy területű ketrecek engedélyezettek, kötelező a tojófészek, az ülőrúd és a kapirgálási lehetőség biztosítása. A borjak és a sertések tartásánál is előírták a minimális pihenőtéri alapterületet (1991es irányelvek). Továbbá a kocákat nem lehet lekötve tartani 1995-től. A vadonélő állatok állatkerti tartása: a 22/1999. EK irányelv szabályozza, amely mindenben hasonlít a hazai állatvédelmi törvény szabályozására. Az állatkísérletek: A 609/1986. EGK irányelv meghatározza az állatkísérlet fogalmát, de a szabályozás lényege az, hogy előírja: •

a kísérleti állatok tartásának, gondozásának és ellátásának rendjét;

•

kijelöli az ellenőrző hatóságokat és feladataikat;

•

miszerint csak szakképzett emberek végezhetnek állatkísérletet;

•

a minél kevesebb és minél alacsonyabb rendű állat felhasználását, ahol csak lehetséges;

28

Állatvédelem •

ha lehet alternatív módszer alkalmazását; sőt ha van alternatív módszer, akkor nem lehet állatkísérletet végezni. Az alternatív módszereket folyamatosan fejleszteni és kutatni kell. Ehhez fel is

állítottak Olaszországban egy kutató intézetet. Az állatkísérleteket be kell jelenteni, és azokról adatokat kell szolgáltatni. Lényeges fájdalommal vagy félelemmel járó kísérlethez egy állatot csak egyszer szabad felhasználni (8. kép).

8. kép: Egy selyemmajom a végrehajtott agykísérlet után. 4.2. A halállomány védelme az EU-ban 1970-től kezdve szabályozták, hogy milyen hálókat szabad használni, mennyi és milyen nagyságú halat szabad kifogni. 1993-tól már bűnvádi eljárást lehet indítani azok ellen, akik megszegik a halászati előírást, pl. a hajónaplóban ellenőrizhető adatoknak kell lenniük. 1995-től pedig már az élővizek védelme érdekében hoztak rendeletet. 4.3. Természetvédelem az EU-ban A természetvédelmi oltalom alá eső állatok érdekében több nemzetközi szerződés hatályos az Európai Unióban: •

Ramsari Egyezmény (1971); 29

Állatvédelem •

Bonni Egyezmény (1977);

•

Washingtoni Egyezmény – CITES (1973);

•

Berni Konvenció (1979);

•

Riói Biodiverzitás Egyezmény (1992). A CITES szabályozza a veszélyeztetett fajokkal történő kereskedést, ezáltal szorosan

ellenőrzi

az

állatkertek,

medvefarmok,

kisállatkereskedések

beszerzéseit,

vagy

a

szőrmekereskedelmet. Az élő példányok szállítása során a lehető legkisebbre kell csökkenteni a sérülés, a kegyetlen bánásmód lehetőségét. Fontos továbbá az is, hogy a fogadó fél megfelelő felszereléssel rendelkezzen az elhelyezéshez és a gondozáshoz. Csak olyan célból szabad állatot befogni, ami nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Ha élőállattal kereskedik valaki, akkor csak olyan határátkelőhelyeken szállíthatja ki és be az országokba az állatokat, ahol állategészségügyi állomás működik. Ha elkoboznak egy élő állatot, amit szabálytalanul próbáltak bevinni az országba, akkor azt visszaküldik az exportáló országba, vagy mentőközpontban helyezik el. A Bonni Konvenció tiltja a veszélyeztetett vándorló fajok hasznosítását. A Berni Konvenció szabályozza a befogás/hasznosítás tiltott eszközeit. Tilos sérülést okozó, illetve ölő csapdák használata. Nem szabad továbbá mérget alkalmazni. Az I. és a II. Függelékben szereplő fajok befogása, tartása, az élőhelyük, szaporodó helyük rongálása és maguknak az állatoknak a szándékos zavarása tilos. A Riói Egyezmény az élővilág egészének védelmére irányul. Ez azt jelenti, hogy gondoskodnak a természetes élőhelyek védelméről és az egyes fajok életképes populációinak fenntartásáról. Ennek megfelelően szabályozza a megőrzés céljára történő állatbefogásokat (ld. CITES). Mindezek alapvetően ajánlások a Szerződő Felek részére, de az Európai Unióban vannak irányelvek is, amelyek viszont kötelezőek minden tagállamra nézve: •

Madárvédelmi irányelv;

•

Flóra-Fauna-Habitat irányelv;

•

Lábfogó csapdák betiltásáról szóló irányelv.

30

Állatvédelem

5. Az állatvédelem magyarországi története 5.1. Az állatvédelem általános története A korai állatvédelem megegyezik a nemzetközi történelemmel, hiszen hazánkban is létezett az állatkultusz az őskorban, majd a rómaiak idején az állatok tisztelete megszűnt, amit legtisztábban a gladiátor viadalok jeleztek. A középkor nálunk is, mint keresztény államban az állatok alacsonyabbrendűségét hozta (az állatokat az ember szolgálatára teremtette az Isten). Ettől függetlenül Magyarországon az állatokról való gondoskodás alaposabb volt, mivel az állattartás volt az egyik fő megélhetési forrás. Azonban ne feledjük, hogy az állatvédelem nem merül ki az állategészségügyben. 1820-ban a Tudományos Gyűjtemény, majd 1842-ben a Mezei Naptár közölt írásokat az állatvédelem érdekében. Kubinyi Ágoston az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésén 12 aranyat tűzött ki az állatvédelmet méltató pályamű megírására. 1845-ben dr. Balogh Pál ösztökélésére alakult meg az első állatvédő egyesület, de nem fejtett ki tevékenységet. 1870-ben az állatgyógyintézet igazgatója, Zlamál Vilmos megkísérelte újjászervezni az egyletet, de nem sikerült. Majd 1883-ban Herman Ottó, Királyi Pál, Werther Albin és Fenyvessy Ferenc létrehozta az Országos Állatvédő Egyesületet. Ezután több városban alakultak állatvédő egyesületek (Sopron, Kőszeg, Pozsony, Nagyszombat). Az Egyesület célja az volt, hogy az állatvédelem eszméjének terjesztésével és a védelem gyakorlati végrehajtásával az ország közgazdaságának szolgálatot tegyen és a népnevelésben az erkölcsök nemesítését előmozdítsa. Az Egyesület évkönyveket és állatvédő naptárakat adott ki. 1910-ben már 2000 tagja és havi folyóirata volt Állatvédelem címmel. Az Egyesület elnöke volt 1896-1904. között Máday Izidor volt, aki megírta az Állatvédelem c. könyvet 1907-ben. Az állatvédelmet szolgálta ekkoriban: •

az állatvédelmi felügyelet és ellenőrzés;

•

az állatmenedékház;

•

a hasznos madarak téli etetésére ingyen osztottak eleséget;

•

mentőkocsi volt a sérült állatok ingyenes szállítására;

•

az állatvédelmi szolgálatokat jutalmazták;

31

Állatvédelem •

az állatvédelmi feljelentéseket közvetítve elintézték;

•

tanácsadás volt az állatgondozás és -védelem területén;

•

egyes esetekben a beteg állatokat ingyenes ellátták. Az Egyesület a II. Világháborúig sikeresen működött, amit jól mutat, hogy

állatmenhelyeket tartottak fent a IX. kerületben, 1901-től pedig megtartották a Madarak és Fák Napját (március 18.). Az Egyesület segítette a törvényhozók munkáját is a büntetések, az állattenyésztés és az állatszállítás terén dolgoztak ki javaslatokat. Az Egyesület a tagdíjakból, a kereskedelmi tevékenységből és állami támogatásokból tartotta fent magát. 1937-ben Magyar Állatvédők Országos Egyesülete (MOÁVE) lett a neve. Sajnos a II. Világháború szétzilálta az állatvédelmet Magyarországon, az Egyesület sok vezetője meghalt. Aki életben maradt leginkább csak állatmentéssel tudott foglalkozni, szervezett állatvédelem nem volt egészen 1967-ig, maikor a MOÁVE újraszerveződött. Állatmenhelyet hoztak létre a volt fóti Károlyi birtokon (Károlyi Mihályné grófnő volt az egyesület elnöke, aki jelentős adományokkal segítette a munkát). 1970-re újra elérte a tagság a 2000 fős létszámot és a WSPA, valamint az International Society for the Protection of Animals (ISPA) is felvette a tagjai közé. Megjelentették havonta az Állatvilág c. folyóiratot. Az Egyesület 1980-tól átkerült az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalhoz. 1984-ben Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület lett a neve. 1985-ben az Egyesület elkészített egy állatvédelmi törvénytervezetet, de ez sokáig elfeküdt az iratok között a Természetvédelmi Hivatalban. Az általuk üzemeltetett állatmenhelyet a WSPA szakértői Közép-Kelet-Európában a legszínvonalasabbnak ítélték. 5.2. A budapesti állatkert története A budapesti Állatkert létrehozásának ötlete 1864-ben merült fel Kubinyi Ágoston és Gerenday József révén. Azonban csak 1866-ban jött létre Xantus János, Szabó József és Frivaldszky János vezetésével az „Állatkerti Részvénytársaság” és akkor 32 holdnyi (1 kataszteri hold = 0,5754 ha) területet kaptak a fővárostól 30 éves ingyenes használatra. Azonban az Állatkert pénzügyi nehézségei miatt a kezelést rövidesen a főváros vette át. A főváros vezetése megtervezett egy új állatkertet és négy millió koronáért létrehozták Európa akkoriban legmodernebb ilyen célú létesítményét. 32

Állatvédelem 5.3. A jogi szabályozás története Az első állatvédelemnek tekinthető jogszabályt III. Károly hozta, aki az 1729. évi dekrétumában („A vadászat és a madarászat szabályozása”) korlátot szab az emberi beavatkozásnak a vadállomány fennmaradása és gyarapodása érdekében. 1790-ben született meg az LVII. tv. „Az erdők pusztításának megakadályozásáról”, majd 1840-ben született meg a X. tv. a vizek védelméről. Közös törvényi védelmet kaptak az erdők és a természetvédelem az 1935-ös IV. törvényben. Ez átalakult 1961-ben, amikor megalkották a VII. törvényt. az erdőkről és a vadgazdálkodásról, továbbá a 18. törvényerejű rendeletet a természetvédelemről. 1976-ban fogadták el az első komplex védelmi törvényt a környezetvédelemről (II. tv.). A természetvédelmet 1982-től a 4. törvényerejű rendelet szabályozta. Mindezek azonban nem kifejezetten állatvédelmi jogszabályok voltak. Az első igazán állatvédelemmel foglalkozó jogszabályban, az 1870-es XL. törvényben az állatkínzást bűncselekménynek mondták ki. Voltak speciális állatvédelemnek tekinthető kitételek egyes szabályokban, mint például az 1876. évi XIII. tv., amit cselédtörvénynek is neveznek, kimondta, hogy a gazda rögtön elbocsáthatja azt a cselédet, amely a lábas jószágot rosszul ápolja, vagy kínozza. Az 1878-as Büntető Törvénykönyv ugyan még ingó dolognak tekinti az állatot, de mint minden dolognak a szándékos megrongálásáért, ezért is büntetést lehetett kiszabni. Ekkoriban a pásztorok gyakran levagdosták a szomszéd birkák füleit, vagy a csikósok a lovak farkát. Ez amellett, hogy bosszúságot okozott a gazdának, fájt az állatnak és a bögölyök miatt ez szenvedést okozott az állatnak, hisz nem tudták elkergetni a vérszívókat a farok hiányában. A Földművelésügyi Minisztérium 1890. évi 37.485. sz. rendeletében kimondta: •

A közvágóhidakon az állatokat gyorsan és a lehető legkisebb kínzással járó módon kell levágni.

•

A vágatási biztosok felügyelik, hogy a hentesek ne bánjanak durván az állatokkal.

•

Beteg szerveket nem lehet a vágóhidakon lézengő kutyáknak adni, bár egyáltalán nem lehet ilyen állatot közvágóhídra bebocsátani. 1892-ben pedig az állatok szállításáról rendelkeztek:

33

Állatvédelem •

Kettőnél több borjút, juhot, kecskét, malacot, illetve 4 párnál több szárnyast nem lehet összekötve szállítani és ilyen állapotban tartani tilos mennyiségtől függetlenül.

•

Marhavásáron a borjak és bárányok lábai összeköthetők, de ekkor szalmára kell őket fektetni.

•

Nagytestű szárnyasokat nem lehet összekötve, csak hónaljban fogva szállítani.

•

Halakat keresztül fűzve szállítani, tartani tilos. A háziállatok védelmén túl az emberek nagy kedvencével, a kutyákkal is foglalkozni

kellett. Ezért 1897-től számos ebrendelet született: •

minden tulajdonos köteles ebének elegendő s megfelelő minőségű eledelt adni, a fekvőhelyükön mind a hidegtől, mind a kánikulától védeni kell őket;

•

a kutyák kínzása a legszigorúbban tilos. Ezeket a XIX. századvégi rendeleteket az Országos Állatvédő Egyesület megbízásából

K. Nagy Sándor királyi ítélőtáblai bíró (az Egyesület akkori elnöke) 1898-ban foglalta össze az Állatvédők Törvénykönyve c. művében. Ebben minden addigi rendelet és törvény benne volt. Már ekkor volt az „Eleven állatok boncolásáról” egy rendelet, melyet 1888-ban adott ki a földművelésügyi miniszter. 1925-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta az állatkísérletek végzését. Eszerint csak tudományos vagy oktatási célból, lehetőleg altatott és minél alacsonyabb rendű állattal kell kísérletet végezni. Ez a rendelkezés a mai korszerű állatvédelmi törvényekben foglaltaknak tökéletesen megfelel. Korszerű állatvédelmi törvény a II. Világháború után nem született Magyarországon, hiszen az 1982. évi 4. sz. rendelet csak a vadon élő állatokkal foglalkozik, mint természeti kincsekkel, az 1981. évi 3. sz. rendelet pedig csak az állategészségügy szempontjából közelíti meg a kérdést. A megoldást az 1998. évi XXVIII. tv. „Az állatok védelméről és kíméletéről” hozta meg.

6. Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük A HEROSZ (www.herosz.hu) a legrégebbi és a legnagyobb szervezet, amely nem csak állatvédelemmel, hanem természetvédelemmel is foglalkozik. Ők terjesztették elő a

34

Állatvédelem Természetvédelmi

Hivatal

felé

az

Állatvédelmi

törvényt.

Nyugat-európai

szintű

állatmenhelyet hoztak létre és üzemeltetnek a fővárosban és 6 vidéki menhelyet is alapítottak pl. Gödöllőn is. A pesti állatmenhelyen 3000 kutya, 6-700 macska és közel egy tucat egyéb állatfajta gondozását, ápolását, gyógyítását látják el. Fejér megyei szervezetüknél a kutyák és macskák befogadásán kívül madárkórházat is működtetnek. 16 tagszervezete van az országban. A Fauna Egyesület (www.fauna.hu) az egyik legnagyobb magyar állatvédelmi csoport, amely 1989-ben alakult. Rendszeresen megjelenő újságjuk a Fauna Hiradó. Elsődleges céljuk egy társadalmi állatvédő szolgálat kiépítése. Az egyesület a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség alapító tagja. Rendszeresen részt vesznek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának munkájában. Külön csoportjuk alakult 2000-ben Gazdasági Haszonállat-védő Csoport néven. A világ legnagyobb gazdasági állatvédő szervezetének, a Compassion in World Farming (CIWF) tagja lett. Kampányokkal, az oktatásban való részvétellel és szemléletformálással szeretnék elérni, hogy megfelelő tartási körülmények és életminőség legyen a nagyüzemi állattartás helyett. Ilyen akciójuk volt a 8 órán túli állatszállítás elleni tiltakozás, ami az egész Európai Unióra kiterjedő megmozdulás része volt. Azt javasolják, hogy inkább a tartási helyhez legközelebbi 50 km-en belül lévő vágóhídra vigyék az állatokat. Közös csapatot alakítottak ki a szomszédos országok állatvédő csoportjaival (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia) és pályázati pénzeket szereznek a működésükhöz. Tiltakoznak a belgiumi állatvásárok ellen. Külön rádióműsort tartanak fent a Tilos Rádióban. Tiltakoznak a prémállat tartás és a szőrmeipar ellen, valamint a cirkuszi állatok kegyetlen tartási körülményei ellen. Az Európai Nagycirkusznál pl. azt találták, hogy a tigris és a medve nagyon kis ketrecben láncon volt folyamatosan, a tigrist nem engedik ki soha, a karmaikat kioperálták és a tigrisnek a fogai is hiányoztak. Sajnos jelen pillanatban még nincs részletesen szabályozva a cirkuszi állatok tartása Magyarországon. Ugyanakkor olyan talán távolinak tűnő problémák ellen is küzdenek, mint a bálnavadászat. Ebben az esetben is egy nemzetközi kampányhoz csatlakoztak. A Bálnavédelmi Tanácsban ugyanis egy szavazat is hozzájárulhat ahhoz, hogy ne a vadászatot erőltető országok (Japán, Norvégia, Izland) nyerjenek. Így is, hogy a kereskedelmi célú vadászat tilos, csak ún. tudományos célra a japánok 1000 bálnát lőttek ki. A bálnavadászat ma is a XIX. században kitalált módszerrel működik, azaz megszigonyozzák az állatot, csak most

35

Állatvédelem már robbanófejes lövedéket használnak, ami állítólag 2-3 perc alatt megöli a bálnát, de sokszor a haláltusájuk eltart egy órát is. Mindemellett

városi

kutyatartással

kapcsolatos

információkat

adnak

az

érdeklődőknek. Hasonló szolgáltatást nyújt Angliában a Pet Health Council, csak ők több fajjal foglalkoznak. Az állatkísérletek terén tiltakoznak és kampányokat szerveznek különböző módokon a kozmetikai szerek állatokon való tesztelése ellen. Az Európai Unióban pl. 2004-től tilos kész kozmetikai készítményekhez állatteszteket végezni, bár az alapanyagokhoz még 2009-ig szabad. Ezt megelőzve 2002-ben már három EU ország mondott ki teljes körű tilalmat az állatkísérletek végzésére kozmetikai szerekhez, Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium. A Fehérkereszt Állatvédő Liga (www.feherkeresztliga.hu) alapítványi formában működik 1990. óta. Ez a társaság is tagja a két nagy világszervezetnek a WSPA-nak és az RSPCA-nak. Elsősorban kutyák és macskák mentésével foglalkoznak. Állatmenhelyet tartanak fent és az oda bekerült nőstény állatokat ivartalanítás után helyezik el gondviselőknél. Az ivartalanítás azért szükséges, hogy ne legyen még több kóbor kutya és macska. Ezzel csökkenthető a kirakott, elhagyott állatok száma. Számos másik szervezetet is támogatnak, hogy ivartalaníthassák a hozzájuk került állatokat. Oktatási programjuk az RSPCA anyagán alapszik. Ebben az oktatási csomagban van társasjáték és állatos játékkönyv, ami ingyen letölthető a honlapjukról. Ezzel az anyaggal járják az általános iskolákat, ugyanis jelenleg nincs állatvédelmi tárgy a közoktatásban. A veresegyházi Medveotthont 1998-ban a város az egyesület és a WSPA segítségével hozta létre és a fenntartásban is segítenek. Az egész ország területéről beérkező állatkínzásos bejelentéseket kivizsgálják, feljelentést tesznek, illetve jogsegélyszolgálatot is működtetnek. A Liga nevéhez fűződik a magyar állatvédelemben az első olyan, precedens értékű eset, amikor önkormányzati segítséggel meg tudtak menteni az éhezés okozta kínhaláltól hét lovat egy pesthidegkúti lovardában (9. kép). A történet 1998-ben indult, de áthúzódott 1999re. Sajnos, még mielőtt az állatvédők tudomására jutott az eset, ugyanott 16 ló már elpusztult. Az ügyben - első fokon - beavatkozóként pert nyertek a lovak tulajdonosa ellen.

36

Állatvédelem

9. kép: Az egyik éhhaláltól megmentett ló. A Rex Kutyaotthon Alapítványt (www.rex.hu) 1992-ben alapították. Nevével ellentétben nem csak kutyákkal foglalkozik. Az Egzotikus Állatvédelmi Csoport 2000-ben jött létre azzal a céllal, hogy a magyarországi állatkerti és cirkuszi állatok, valamint a kereskedelemben forgalmazott egyedeknek jólléte igényeik szerint biztosított legyen. Az „Öt Szabadság” elve alapján próbálják meghatározni a fogságban tartott állatok igényeit és a védelmüket. 1993-ban a Angol Gazdasági Haszonállat Védelmi Bizottság általános alapelveket állított fel, melyeknek segítségével az állatok igényei pontosan kategorizálhatóvá váltak. E lista az "Öt Szabadság" nevet viseli, s azokat a körülményeket határozza meg, melyek minden egyedet megilletnek:

37

Állatvédelem •

Szomjúságtól, éhségtől és hiányos táplálkozástól mentes élet: víz állandó jelenlétével és olyan takarmányozással mely az egészséges és életerős léthez szükséges.

•

Kényelmetlenség érzésétől mentes élet: a megfelelő körülmények biztosításával, mely magába foglalja a menedék lehetőségét, illetve a kényelmes pihenőhelyet.

•

Fájdalomtól, sérüléstől, illetve megbetegedéstől mentes élet: megelőző intézkedések, gyors diagnosztika, és megfelelő kezelés segítségével.

•

Lehetőség a természetes viselkedés gyakorlására: elegendő hely és megfelelő körülmények, valamint fajtársak jelenlétének biztosításával.

•

Félelemtől és elesettség állapotától mentes élet: olyan körülmények biztosításával, melyek révén a mentális szenvedés megakadályozható. Kampányokat folytatnak a magyarországi állatkertekben tartott állatok tartási

körülményeinek javításáért. Felmérték a 11 magyar állatkert helyzetét az állatok jólléte szempontjából és együttműködnek a Magyar Állatkertek Szövetségével, hogy a megfelelő tartási

körülmények

kialakításának

módszereit

megismertessék

a

gondozókkal.

A

kisállatkereskedések ellen is felléptek, mivel ez a kérdés még nincs szabályozva az Állatvédelmi Tv-ben. A CITES szabályainak megismertetését is célul tűzték ki, hogy a turisták tudják, milyen egzotikus tárgyakat nem szabad megvenni, behozni Magyarországra. Emellett van még Vadvédelmi Csoport, Állatvédelmi Katasztrófaelhárító Csoport és Oktatási Csoport. Ez utóbbi speciális oktató programot hozott létre kisiskolások számára, hogy megismerjék a felelős állattartás szabályait. Állatmenhelyük nincs, hanem panziókban és ideiglenes befogadóknál helyezik el az állatokat (100 kutya és 60 macska), amelyeket ők is ivartalanítanak. Állatvédelmi Irodát működtetnek és jogsegélyszolgálatuk is van. A veresegyházi Medveotthon oktatási programját ők dolgozták ki és szervezik az óvodás és iskolás csoportok látogatását. A Felelős Állatbarátok Egyesülete (FÁBE – www.hazikedvencek.hu) 1993-ban kezdte meg tevékenységét Magyarországon. Az Egyesület célközönsége, elsősorban 6-12 éves gyermekek, akiknek programokat szerveznek, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a felelős állattartásról szóló alapismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek. 2000-ben a FÁBE arculatot váltott s ezzel párhuzamosan tevékenységeinek körét kibővítette, de alap- és irányelvei nem változtak. Az Egyesület célja azt a gondolatot népszerűsíteni Magyarországon is, hogy a társállattartás nem csak kedvtelés és öröm, hanem felelősség is.

38

Állatvédelem

7. Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, a vadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel 7.1. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. tv. rögzíti a természet védelmét. Ez a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelmét jelenti. A vadon élő állatok természeti értékek (nyilvánvalóan a természetvédelem csak a vadon élő állatokkal foglalkozik és csak a védelem alá tartozókkal), így védendők minden állapotban, formában, helyen. Konkrét állatvédelmi megfogalmazásokat is találhatunk a törvényben. A vadon élő szervezetek, ezek állományai, életközösségei védelme élőhelyük védelmével együtt. Ez a faj minden egyedére, fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére kiterjed. Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtéséhez, befogásához, pusztításához olyan eszközt használni, amely válogatás nélkül, vagy tömegesen írtja őket, sérülést okoz, vagy kínozza őket. Kimondja, hogy a vad- és halgazdálkodásban fenntartható gazdálkodást kell folytatni, a biodiverzitást meg kell őrizni, a hasznosítás a faj természetes állományát nem veszélyeztetheti (akárcsak III. Károly dekrétuma). Természetvédelmi hatóság engedélye kell a védett

fajok

állományának

szabályozásához,

az

egyedek

gyűjtéséhez,

tartásához,

idomításához, a mesterséges szaporításukhoz, az egyedek cseréjéhez, adásvételéhez, a visszatelepítéshez,

a

háziasításhoz.

Továbbá

hatósági

engedély

kell

állatkertek,

állatgyűjtemények, illetve cirkuszok alapításához. Védett állat tartásához és bemutatásához szakember szükséges (szakirányú végzettség és gyakorlat). Védett faj elkobzott egyedét vissza kell telepíteni az élőhelyére, persze figyelembe kell venni, hogy ne legyen beteg, és ne károsítsa a populációt (ld. WSPA visszatelepítési irányelvek). Ha ez nem hajtható végre, akkor mentőközpontba (állatkert, vadaspark) szállítják az állatot. Ha ez sem járható út, mert nem telepíthető vissza, nem lehet mentőközpontban elhelyezni, vagy gyógyíthatatlan és nagyon szenved, akkor túlaltatják. A törvény az illegális állatkereskedelem visszaszorítását is célul tűzi ki (1985-ben csatlakoztunk a CITES-hez). A védett állatokban vagy élőhelyükben okozott kárért természetvédelmi bírságot kell fizetni és akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

39

Állatvédelem Magyarországon jelenleg 854 állatfaj védett, ez állatvilágunk 3 %-a, azaz sok marad még az állatvédelemnek, még akkor is ha csak a gerinceseket tekintjük. 7.2. Erdővédelem Az 1996. évi LIV. tv. kimondja, hogy az erdő őrzi az élővilág fajgazdagságát. Az erdőnek folyamatosan fenn kell maradnia, ezért hasznosítani csak úgy lehet, hogy megőrizze a biodiverzitást, a természetközeliséget. Az erdő védelme érdekében a vadállományt megfelelő létszámon kell tartani, de a védekezés során figyelemmel kell lenni a faj természetes

élőhelyének

védelmére.

Ez

a

törvény

csak

áttételesen

foglalkozik

állatvédelemmel. 7.3. Vadgazdálkodás Az 1996. évi LV. tv. már sokkal közvetlenebb módon védi az állatokat. A vadászati törvény tárgya, a vadon élő vadászható állatfajok természetes állapotának fenntartását szem előtt tartva, a vadászati jog hasznosítása és gyakorlása, vadászható állatfajok és élőhelyük védelme és a kapcsolódó tevékenységek során okozott károk megtérítésének szabályai. A Vadászati Törvény sok pontban tartalmaz konkrét állatvédelmi rendelkezéseket. Tilos veszélyeztetni a nem vadászható állatfajok és a vadászható állatfajok fennmaradását. A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos a vad élőhelyét zavarni, a vadat kínozni. Gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell a vadat elejteni, sebzés esetén pedig kötelező a vad felkutatása. A vad elejtésére csak a meghatározott elejtési és elfogási módok alkalmazhatóak. Így tilos a nem élvefogó csapdák, különösen a csapóvas, verem, hurok, méreg alkalmazása (Berni Konvenció, FFH irányelv). A befogásnál elsődleges szempont a kíméletesség, a vad testi épsége és egészsége nem veszélyeztethető, továbbá csapdázás során kötelező a 12 óránkénti, valamint éjszakai működés esetén a legkésőbb, napkeltekori ellenőrzés. A vadat a befogóból az észlelést követően legkésőbb 2 órán belül el kell távolítani. Az állattelepítéssel kapcsolatban már volt szó a védett fajokról (Természetvédelmi Törvény) és általában az állatvédők véleménye hasonló a törvényben foglaltakhoz (WSPA). A Vadászati Törvényben előírják, hogy csak megfelelő egészségügyi igazolással rendelkező állatok telepíthetőek ki (állategészségügy). Szintén fontos állategészségügyi szempontból is

40

Állatvédelem az, hogy kötelező a vad és élőhelyének őrzése, az állatok takarmánnyal és ivóvízzel való ellátása, betegségektől való megóvása, gyógyítása. A vadászati idények, a tilalmi idők és vadászati kíméleti területek – a gazdasági érdekek mellett - az állatok egyedszintű kíméletét is szolgálják. Szintén az állatok kíméletét (kíméletes megölését) szolgálja, hogy fajonként meghatározott paraméterekkel rendelkező fegyvereket szabad csak használni. Ugyanezen okból tiltott vadászati eszköz a mérgezett, a robbanófejes nyíl, a számszeríj, a mesterséges szaganyag, az elektronikus akusztikai eszköz és az élő csali. Ez utóbbi az élő zsákmány szempontjából is lényeges, hiszen a ragadozó közelsége a csapdába zárt és menekülni nem tudó csali számára nyugtalanságot, félelmet és erős stresszt okoz. A sebzett vad szakszerű utánkeresését és elejtését célzóan csak vadászatra kiképzett kutya alkalmazható. A vadászati módok is kímélik az állatokat, mert azok a fajok jellegzetességeihez igazodnak. Csak akkor lőhetünk a vadra, ha felismertük. A sebzett, beteg és a mozgásukban korlátozott egyedekre a korlátozások nem vonatkoznak, amely szintén a vad kínzásának elkerülését hivatott szolgálni. Fontos kitétel a törvény szerint, hogy nem folytatható vadászat, ha a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott. Külön kell foglalkoznunk az állatviadalok problémájával, amit az állatvédelmi törvény tilt és a Büntető Törvénykönyv akár 3 évi szabadságvesztéssel is sújthat. Az állatviadal fogalma alól azonban kivételt képeznek az állatok vadászaton való alkalmazása. A vadászkutya alkalmazása nem történhet olyan módon, hogy az ember irányításával az állat ölje meg az állatot. Ezért tilos az agarászat (állatviadal) és a falkavadászat (állatkínzás, mint tiltott eszköz). A falkavadászatnak igazából Angliában van nagy hagyománya, de ott is erős nyomást gyakorolnak az állatvédők (RSPCA) a Lordok Házára, hogy tiltsák be. 2004-ben végül elfogadták a Vadászati Törvény módosítását, miszerint tilos kutyákkal vadászni rókára, szarvasra, nyércre és nyúlra. Végül meg kell említeni, hogy vadvédelmi bírságot kell fizetni a vad kínzásáért, tiltott módszer alkalmazásáért, nem élvefogó csapdázásért, vagy ha a vadász a sebzett, vagy beteg vadat nem keresi meg. 7.4. Halgazdálkodás A halak kifogásának engedélyezése minden védelem ellenére magában foglalja a halak kínzásának engedélyezést, hisz horgot használnak a kifogásra a horgászok, a levegőn 41

Állatvédelem tárolják a halakat egy ideig mindenképpen, vagy kis szákban, hordóban, amik mind szenvedést okoznak a halaknak. Az 1999. évi CXIX. törvénnyel módosított 1997. évi XLI. tv. szintén szem előtt tartja a biodiverzitás megőrzését, a halak és élőhelyük védelmét, a tiltott eszközökről és módszerekről is rendelkezik. Tilos olyan módszer alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja. Tilos a váltóáramú eszköz, mérgező, kábító anyagok, robbanóanyag, szúrószerszám, gereblyéző horgászat. Tilos a teljes medret lezárni halászathoz. Egyenáramú eszközzel is tilos halászni, kivéve károkozás megelőzése, tudományos kutatás, ivadékmentés, anyahalak lehalászása esetén. A rendeletet megszegők pedig halvédelmi bírságot kötelesek fizetni. Telepíteni kell évente a halakat, hogy a halállományt pótolják és az élőhelyet védjék Kíméleti területet lehet kijelölni a szaporodás, ivadéknevelés, telelés elősegítésére, ha indokolt. A halak védelme a legkevésbé megoldott az érző lény közül, hisz a többi törvény nevében mindenhol szerepel a törvény tárgyának (élőlényeknek, mint pl. vadállatok) védelme, de itt még a törvény nevében sincs benne a halvédelem. Végső soron azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy a vad és halgazdálkodási törvények alapvetően gazdasági szemléletűek és nem állatvédelmiek. 7.5. Állategészségügy Az 1995. évi XCI. tv. elkészítésénél figyelembe vették azt is, hogy (több más mellett) az állatvédelmi feltétel- és eszközrendszert folyamatosan fejleszteni kell. Az állattartás egészségügyi követelményei szerint az állattartás során be kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az állatvédelmi előírásokat. Csak olyan takarmány és ivóvíz használható fel, ami nem veszélyezteti az állat és az ember egészségét. Tilos hormon tartalmú vagy ajzószeres anyagok etetése. Állategészségügyi engedély kell az állatkerthez, vadasparkhoz, állatpanzióhoz, állatmenhelyhez, állatkereskedéshez. Rendszeres állatorvosi ellátásról kell gondoskodni a tartás során. A járványok megelőzése is fontos állatvédelmi tevékenység lehet, ha az pl. oltással jár, de a ragadós száj-és körömfájás ellen az EU-ban nem lehet oltani, csak leölni, azaz itt az állatok védelme háttérbe szorult.

42

Állatvédelem Állatokat összegyűjteni, szállítani egyrészt állategészségügyi engedélyhez kötött, másrészt csak az állatok veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban előírt módon szabad. A hatósági állatorvos ellenőrzi a tartott állatok egészségi állapotát, az állatok szaporításának körülményeit, az állatok etetésére használt takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet. A törvény az önkormányzatok feladatává teszi a kóbor kutyák befogását, őrzését, értékesítését, vagy ártalmatlanná tételét. Ez a rendelkezés sajnos nem állatvédő, mivel az önkormányzatnál sokadrendű feladat a kóbor állatok őrzése. A gyepmesterek sokszor magánvállalkozók, az állatokat még az előírt 15 napon keresztül sem tartják bent és nem is hirdetik őket megvételre/elvitelre, hanem hamarabb megölik őket. Az állatok elpusztítása sokszor nem az előírt módon történik (altatás), hanem pl. akasztással, ami akár több órás szenvedést is jelenthet az állatnak a halála előtt. Szintén az önkormányzat hatáskörébe rendeli a veszélyes betegség tüneteit mutató ebek, macskák elpusztítását. A cirkuszi állatok tartásával nem sokat foglalkozik az állatvédelmi tv., az állategészségügyi tv. azonban tartalmaz előírásokat az ilyen állatok egészségi állapotának ellenőrzéséről.

8. A magyar állatvédelmi törvény 8.1. Előzmények 1985-ben a HEROSZ benyújtotta az első javaslatát az Országos Környezet- és Természetvédő Hivatal felé. 1987-ben egy teljes törvényjavaslatot nyújtanak be a Környezetvédelmi Minisztériumnak, és 1988-ban megkezdődtek a tv. előkészületei. 1991-ben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium elkészítette a tv. tervezetét, amit az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1992-ben elfogadott. Ebbe már beépültek a nemzetközi egyezmények is. Siettette a tv. megalkotását az EU csatlakozás is, mivel a jogharmonizáció miatt egy korszerű állatvédelmi tv. kellett Magyarországon, amely az összes idevágó EU irányelvvel, rendelettel összhangban van. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1997. novemberére a Parlament elé terjesztett egy helyzetjelentést az állatok életkörülményeiről Magyarországon. Ebben szakértői csoportok nyilvánítottak véleményt különböző területeken az állatok helyzetéről. A gazdasági haszonállatok esetében a telepek elmaradottak voltak (régi technológia, szakember

43

Állatvédelem és eszközhiány). A szállításukat az állategészségügyi tv. már szabályozza és több EUrendeletet is belefoglaltak. A levágás szabályai is jórészt EU-konformok. Fontos az állatok levágás előtti pihentetése, ellátása és kíméletes, gyors, szenvedésmentes leölése. Az állatkísérletek terén sok egyetem, intézet, gyógyszergyár saját etikai bizottságot állított fel már korábban és külföldi minta alapján megszervezte az engedélyezést. Az engedélyezés során megvizsgálják a felhasználandó állatok faját és számát, a kísérlet okozta fájdalom fokát, időtartamát, a diszkomfort fokát és időtartamát, a fájdalomcsillapítás módszereit és az állatgondozás minőségét. Az állatházak jó állapotúak voltak (megfeleltek a nemzetközi labor szabványnak), volt mindenhol állatorvosi felügyelet. A házi kedvencek közül a házőrző kutyák általában rossz körülmények között élnek (láncon, kutyaól sincs sok helyen, kevés, nem megfelelő, rendszertelen táplálék). A városi kutyáknak pedig nincs elegendő mozgástere. A macskák ivartalanítása nem terjedt el, ezért túl sok a macska szaporulat, amiket elpusztítanak a gazdák, vagy kiteszik őket valahol, ami szintén szenvedést és halált okozhat. Egyéb állatok terén sokszor hiányosak a tartási, gondozási ismeretek, kevés a hely, nem megfelelő a táplálék. A díszállat-kereskedések nem megfelelően ellenőrzöttek, a kereskedők szakmai ismeretei hiányosak (nincs is szakirányú végzettséghez kötve ez a foglalkozás). Az állatmenhelyeink nagyon rossz helyzetben vannak, leginkább kutyákat tudnak elhelyezni, esetleg macskákat, de általában kevés a táplálék és szűk a hely. Legutóbb lehetett látni a miskolci állatmenhelyet, ahol egy földcsuszamlás miatt a ketrecek tönkrementek, nem volt vízellátás és a tulajdonos alapítványnak nem volt elég pénze arra, hogy gyorsan áttelepítse az állatokat máshova. Az állategészségügyi telepeken hasonló a helyzet, van olyan település, ahol nincs is sintértelep, pedig a befogott állatokat a tv. szerint 15 napig megfigyelés alatt kell tartani. A sintértelepeken az állatok kiirtása nem szakszerűen folyik, sokszor tiltott módszerekkel (akasztás, agyonverés, kiéheztetés). Az állatkertjeink nagyon változatos színvonalúak a tartási körülményeket figyelembe véve. A vándor állatbemutatók azonban sokkal rosszabbak, nem törődnek az állatokkal, mindenképpen kevés helyük van az állatok számára, hisz csak így szállíthatók. A cirkuszokban olyan produkciókra kényszerítik az állatokat, amelyek idegenek számukra és ez sokszor fájdalommal párosul. Az alkalmi állatbemutatók esetében az állatok fokozott stressznek vannak kitéve rövid idő alatt. A szolgálati állatok (rendőrkutyák, lovak) alapvetően jó a helyzetben vannak. A vakvezető kutyák helyzete szintén megfelelő. A sport célból tartott állatok esetében viszont 44

Állatvédelem rossz tartási körülményeket találunk, sokszor állatviadalokra kényszerítik őket, ami pedig törvényileg TILOS és büntető törvényi eljárást von maga után. Sokszor a tulajdonos tárgyként kezeli az állatát. Sajnos a közoktatásban nem jelenik meg az állatvédelem. Ugyanakkor az Európai Unióban az állatvédelem kérdése bekerült az Alapokmányba. Ekkor már rendelkezett állatvédelmi törvénnyel Albánia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Szlovákia. Mindezek után 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a XXVIII. Tv-t az állatok védelméről. 8.2. Az állatvédelmi törvény 8.2.1. Általános rendelkezések Az állatok ésszerű védelmét és kíméletét tűzi ki célul. A törvény kimondja, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények (ld. 1. fejezet), ezért tiszteletben kell tartani őket. Az állatvilág értéket jelent az emberiség számára. Az állami szerveknek szerepet kell vállalni az állatvédelemben. Ugyanakkor nem szerencsés a törvény megfogalmazásában, hogy felsorolja mely állatokra vonatkozik a törvény, mert ebből az következik, hogy a felsorolásban nem szereplő állatokra (vadászható, védett) nem vonatkozik az állatvédelem. Az első rész az állattartás általános szabályait rögzíti. Az állattartó kötelezettsége elsősorban az állatok megfelelő életkörülményeinek biztosítása. Ezeket itt csak minimális szinten tárgyalja a törvény. Naponta legalább egyszer ellenőrizni kell az állatokat. A szabadban tartott egyedeket védeni kell az időjárási viszontagságoktól és a ragadozóktól. A bezárva tartott állatok esetében pedig megfelelő mozgásteret kell számukra biztosítani. Ezekre épülnek azután a fajok szerinti részletes szabályok. A következő fejezetben általános jelleggel tiltja az állatkínzást. Meghatározás szerint az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, korlátozás, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okoz. Ugyanakkor a törvény megengedi a libatolltépést! Tilos állatot emberre vagy állatra uszítani, a teljesítőképességét meghaladó eredményre kényszeríteni (ld. az első angol állatvédelmi tv-t), kíméletlen módon mozgatni, szállítani, kényszertakarmányozásra fogni, kivéve egészségügyi okokból és természetellenes, vagy önpusztító tevékenységre szoktatni (cirkuszok). Ugyanakkor engedi a kacsa- és

45

Állatvédelem libatömést! Ezen tevékenység során 3 hét alatt 15-18 kg kukoricát erőltetnek bele az állatba, mire a májuk tízszeresére nő! Ennek hatására a libák 6-8%-a begyrepedésben elpusztul. Az állatkínzást a szabálysértésekről szóló kormányrendelet is leírja és bünteti. Ezzel csak az a gond, hogy csak a nyilvános kínzást tekinti kínzásnak, vagyis az emberi felháborodás csökkentését tekinti lényegesnek és nem az állatok érdekét. Az állatviadalok Magyarországon tilosak (kivéve a már említett vadászkutya kiképzést). Ennek értelmében tilos állatot kiképezni, tenyészteni erre a célra. Tilos területet vagy anyagi eszközt állatviadal rendelkezésére bocsátani, állatviadalt szervezni vagy tartani, de állatviadalon közreműködni, részt venni, vagy fogadást kötni, szervezni is tilos. A szabálysértések körébe tartoznak az állatviadalok, kivéve a kutyaviadalt, ami bűntett. Angliában három embert ítéltek el, mert kutyaviadalokra tartottak és kényszerítettek állatokat. Találtak náluk két friss sérülésekkel borított kutyát és egy harmadikat, amelyen régi sebek hegei voltak. Továbbá volt a helyszínen egy vérfoltos ponyva, egy taposómalom, amivel a kutyák kondícióját növelték és két törő bot, amit az állatok szájába nyomtak, amikor szétválasztották a kutyákat a viadal során. Mindannyian pénzbírságot kaptak, eltiltották őket a kutyatartástól 15-30 évre, és még közmunkára is ítélték őket. A fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál külön szabályozott az emberre vagy állatra uszítás. Ezután az állatokon elvégezhető beavatkozásokat tárgyalja a szabályzat. Csak szakember végezhet fájdalmas, károsodást okozó beavatkozást az állaton. A szépészeti sebészeti beavatkozás tilos Magyarországon, úgy mint a kutyák fül-, farok levágása. A beavatkozásnál érzésteleníteni kell. Azonban ivartalanítási és a fajtajelleg megőrzését célzó beavatkozás szabad. Végül egy állatot megölni csak elfogadható okkal lehet, azonban nehéz meghatározni az ilyen okot, ezért a törvény példálózik (a prémtenyésztés is ilyen, bár ezt szinte mindenhol tiltják, vagy korlátozzák, ld. Ausztria). Mindenesetre csak kábítás után lehet megölni az állatokat, kivéve a gerincteleneket és a háztartásban levágott baromfit és nyulat, vagy ha szükséghelyzet van. Azonban a leölésnek mindenkor a lehető legkevesebb szenvedéssel kell járnia. Érdekes, hogy a törvény kevesebbre tartja a baromfikat és a nyulakat.

46

Állatvédelem 8.2.2. Egyes állatok védelme Vágóállatok tartása és kímélete: külön FVM rendeletek szabályozzák részletesen. A 32/1999. (III.31.) módosítva 20/2002. (III.14.), a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szól, míg a 9/1999. (I.27.) a vágóállatok levágásáról rendelkezik. Mindenféle faj idetartozik, amelyet élelmiszerért, prémért, gyapjúért, egyéb mezőgazdasági célra tartanak (halak, kétéltűek, hüllők is). Figyelembe kell venni a tartás során a faj élettani, viselkedési és szociális igényét. Szakszerű gondozást kell biztosítani. Megfelelő takarmány és folyadék ellátás kell megfelelő időközönként. Szükségtelen fájdalmat és szenvedést nem szabad okozni nekik. Elegendő mozgásteret, megfelelő mikroklímát kell biztosítani az állatoknak, és védeni kell őket az időjárási viszontagságoktól. A borjak, sertések védelme, az állatok védelme a mezőgazdasági haszonállatok tartása során és a tojótyúkok védelme teljesen megfelel az EU jogszabályoknak. A vágóhidakon el kell tudni szállásolni az állatokat, tilos verni őket, azonnal ki kell szállítani a járműből, etetni és itatni kell őket. Kivéve a nyulakat, a prémes állatokat és a baromfikat (ld. USA – Humane Slaughter Act), mintha nekik nem kellene enniük, vagy inniuk. Ez is azt mutatja, hogy kevesebbre értékeli a törvény ezeket a fajokat. Az állatok egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és a betegeket elkülönítik vagy levágják. Levágás előtt féken kell őket tartani oly módon, hogy ne szenvedjenek. A kábítás előtt nem lehet felfüggeszteni az állatokat és a lábukat összekötni. Veszélyes állatok tartása: A részletes szabályokat a 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVMNKÖM-BM rendelet tartalmazza. A törvény csak az engedély fajtákat határozza meg. A rendelet pedig a fajokat és a tartási feltételeket. 115 faj szerepel eddig a listán, de lehet újabbakat felvenni. Akár természetvédelmi oltalom alatt áll a faj, akár nem, mindenképpen engedélyhez kötött a tartás és a behozatal. Az első esetben a Természetvédelmi Hivatal, a másodikban területileg illetékes jegyző ad engedélyt, de mindig kell a másik hatóság hozzájárulása is és még az állategészségügynek is van beleszólása. Csak olyan személy tarthat veszélyes állatot, aki: •

cselekvőképes és büntetlen előéletű;

•

szakirányú tartási ismeretekkel középfokon rendelkezik és gyakorlata is van;

•

a szomszédok beleegyeztek;

47

Állatvédelem •

a biztonsági előírásoknak megfelel;

•

a méreggel ölő fajok esetében még külön szabályok érvényesek. Fajonként eltérő feltételek vannak. A mérges fajok esetében csak olyan fajok tarthatók

Magyarországon, amelyeknek van itt ellenszéruma. Aki engedély nélkül tart ilyen fajokat, állatvédelmi bírságot fizet, elkobozzák az állatot és a Polgári Törvénykönyv veszélyes tevékenységre vonatkozó szabályai szerint eljárnak ellene. A veszélyes ebekre két külön rendelet vonatkozik. A 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet (veszélyes eb tartása) és az 1974. 17. törvényerejű rendelet (állam és közbiztonság). Elsősorban a pitbull terrier és keverékei nem tarthatók, illetve szaporíthatók. Sajnos ez a fajta nem szerepel a kutya fajta leírásokban. Veszélyes eb lehet az, amelyik ingerlés nélkül embernek vagy állatnak súlyos sérülést okoz. Háztartásonként csak egy ivartalanított pitbull tartható és az is vadállatnak minősül. Csak az tarthat ilyen kutyát, aki 18 éves elmúlt, cselekvőképes, nem ítélték el szándékos, személy elleni erőszakért és a tartás biztonsági feltételeit teljesíti. A jegyző vizsgálja meg a tartási körülményeket a hatósági állatorvossal, rendőrséggel, tenyésztési szakértővel együtt. Az állatot mikrochippel azonosítják és a nyakörvön jól látható jelzést kell alkalmazni. A nyilvántartást az Országos Állategészségügyi Intézet végzi. Ha megszegik a szabályokat, akkor a kutyát megölik, míg az ember csak fizeti ennek költségeit, azaz ez sem állatvédő. Az állatkísérletek részletes szabályozását a 243/1998 (XII.31.) kormányrendelet és a 36/1999 (IV.2.) FVM-KöM-GM rendelet (kísérleti állatok tenyésztése, tartása, szállítása) látja el. Az állatkísérlet a gerinces állatnak - meghatározott céllal és módon végzett fájdalmat, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, idegi megterhelést okozó beavatkozás. Az állatkísérlet célja lehet: •

ember, állat, növény betegség felismerése, gyógyítása;

•

élettani állapotuk feltárása, szabályozása, módosítása;

•

a környezet védelme;

•

tudományos kutatás;

•

oktatás;

48

Állatvédelem •

igazságügyi vizsgálat;

•

speciális kísérleti állatok tenyésztése. A tervezetben még az szerepelt, hogy az oktatás során alternatív módszereket kell

alkalmazni, itt már csak akkor kötelező, ha megfelelő és hozzáférhető. Az Átv. szerint tilos szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver és lőszer előállításához állatkísérletet végezni (ld. EU szabályozás a kozmetikai szerekre – 10. kép).

10. kép: Kozmetikai szerek tesztelésénél gyakran alkalmazott állatkísérlet, amikor leborotválják az állatok szőrét és a bőrükre kenik a szert, hogy milyen bőrizgató hatású. Csakhogy a tervezet ezeken kívül még tiltotta az állatkísérletek használatát a vegyipari anyagok, robbanószerek, járművek kipróbálásához is. Úgy tűnik ezek a lobbik erősebbek voltak. Jelen pillanatban az állatkísérletek nagyobb hányada még nem orvosi célú, drága és kegyetlen módszerek vannak (megetetik az állatokkal a vegyszereket, fagyálló folyadékokat, hogy a minőségüket ellenőrizzék). Ezért az Európai Unió 1993-bankutatóintézetet létesített Olaszországban

az

alternatív

technikák

fejlesztésére.

Ilyen

lehet

az

in

vitro

szövettenyészeteken végzett kísérlet, vagy a számítógépes modellezés. Ez az állatok védelmén túl azért is fontos, mert az állatkísérletek is csalnak, mivel a fogságban tartott állatok nem a normális viselkedésüket mutatják, illetve az agyműködésük és az immunrendszerük is megváltozhat. Ily módon ezek az eredmények nem vihetők át az emberekre.

49

Állatvédelem Csak nyilvántartásba vett intézményben szabad állatkísérletet végezni és ott is engedéllyel. Az Állatvédelmi Tanácsadó Testület Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsa véleményez és az állategészségügyi hatóság engedélyez. Kizárólag erre a célra tenyésztett állatokon lehet kísérletezni. Kivétel bizonyos esetekben az állategészségügyileg ellenőrzött gazdasági haszonállatok és a vadon élő fajok egyedei (TvH engedély kell hozzá). Védett fajon csak természetvédelmi célból végezhető állatkísérlet, esetleg nagyon fontos orvosi kutatás során. Vadon befogott egyeden csak akkor végezhető kísérlet, ha más állaton nem kaphatjuk meg a kívánt eredményt. Kóbor állatokon nem lehet kísérletezni, amit a 103/2002 (V.10.) kormányrendelet rögzített (EU kötelezettség). A kísérleti állatoknak megfelelő ellátást és mozgásszabadságot kell biztosítani. A lehető legkevesebb állatot használják fel és a legkisebb fájdalommal és károsodással járó módszert alkalmazzák. Ennek megfelelően fájdalomcsillapítást kell alkalmazni. A Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság ellenőrzi a kísérleteket. Ennél talán jobb lenne egy kívülálló fórum. Persze emellett évente ellenőrzi az intézményeket még az állategészségügyi állomás is. Az állatszállítás részletes szabályai a 13/1999. (IV.28.) KHVM-FVM rendeletben találhatók meg. A szállításnál, hajtásnál, felrakásnál nem lehet fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni az állatoknak. Csak egészséges állat szállítható, amit állatorvosi engedély igazol. A szállító kielégíti az állatok élettani szükségleteit, megfelelő eszközzel szállít, nem okoz szenvedést az állatoknak, az időjárástól is megvédi őket. Az állattartó gondoskodik az állatok ellátásáról a rendeltetési helyen. Az állatszállításhoz szállítólevél kell, ami tartalmazza az indulás helyét, idejét, az állatok eredetét, tulajdonosát és az érkezési helyet. Nemzetközi, vagy 8 órát meghaladó belföldi szállítás során pedig előre rögzíteni kell a megállások idejét és helyét. Útitervet kell készíteni (ld. EU szabályozás az állatszállításra). 14 órán túli szállítás esetén 1 óra pihenőt kell tartani. Külön szabályozzák a vízi, közúti, vasúti, légi szállítás előírásait. A vasúti kocsit meg kell jelölni, elegendő férőhelyet, takarmányt és megfelelő közlekedési utakat kell biztosítani az állatok között. A hajókon megfelelő megvilágítást, közlekedő utakat kell biztosítani, és nem lehet nyílt fedélzeten szállítani az állatokat. A repülőkön pedig elegendő levegőt, megfelelő hőmérsékletet és légnyomást kell fenntartani. A szállítás körülményeit, az állatok állapotát a hatósági állatorvos ellenőrzi, ami azért problémás, mert a rengeteg szállításhoz képest kevés az állatorvos.

50

Állatvédelem Állatkertek részletes szabályai a 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendeletben találhatók meg. Az állatkert eszerint olyan állandó intézmény, amely a természet- és állatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat évente 7 napnál hosszabb időszakon át a nagyközönség számára történő bemutatás céljából tartják. A létesítési engedélyt az illetékes Nemzeti Park adja ki. Ehhez még hozzájárul az állategészségügyi hatóság, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi hatóság és a jegyző. A vezető szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezzen és 3 év állatkerti gyakorlattal, az állatgondozók pedig középfokú végzettségűek legyenek. Karantén és rendszeres állatorvosi felügyelet szükséges egy állatkertben. Állattartási szabályzatot kell felállítaniuk, amiben megtalálható pl. a takarmányozási program, a védőoltások. Vagyoni fedezet kell a működéshez. Minden év márciusában jelentést kell leadniuk az előző évről és a következő évre pedig tervet kell benyújtaniuk. Ez tartalmazza a teljes állományt, az elhullásokat és ezek okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket. A vadasparkra, állatparkra, szafariparkra ugyanezen szabályok érvényesek. A rendelet szabályozza az állatfajok elhelyezésének minimális követelményeit. Az állat jóléte és természeteshez hasonló viselkedése biztosított legyen! Ezt naponta egyszer szakembernek ellenőriznie kell. A beteg, sérült, vagy stresszes állatokat azonnal kezelni kell. Sajnos a cirkuszi állatok sorsát nem rendezi a törvény, csak azt írja elő, hogy ezekről külön jogszabály eltérően rendelkezhet. Ez a jogszabály a mai napig nem látott világot. A Fauna Egyesület jelen pillanatban is azért küzd, hogy minél hamarabb kész legyen egy ilyen rendelet, a tervezet már kész van. Állatpanziók, menhelyek létesítésének és fenntartásának részletes szabályozását a 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet rögzíti. Az állatpanzió (fizetős) ≠ az állatmenhely (ingyenes), a kóbor állatokat ide hozzák be, ha a gyepmester nem kapja el előbb őket, míg az állatpanzióba a házi kedvenceket adják be megőrzés céljából. Ugyanúgy a jegyző engedélyezi és a szakhatóság itt is az állategészségügy, az ÁNTSZ és a környezetvédelmi hatóság, mint az állatkerteknél. Anyagi fedezet, állatorvosi ellátás, és szakszemélyzet kell itt is. Az állatmenhelyeken ivartalanítják az állatokat a felesleges szaporulat elkerülése végett (ld. Fehérkereszt Liga, Rex). Lényeges hiányosság, hogy a rendelet nem szabályozza, hogy milyen súlyos hiányosság esetén zárható be az állatotthon. Ez elsősorban az állatmenhely esetében fontos, amelyeknek nem túl jó az anyagi hátterük. Győr mellet 2005-ben zárták be a nyugat-dunántúli régió legnagyobb menhelyét, mivel a tulajdonosnak elfogyott a pénze és nincs semmilyen támogatása a folytatáshoz. 51

Állatvédelem 8.2.3. Pénzügyi fedezet Az állategészségügyi ellenőrzéseket végző hatóság költségvetési szerv, annak kisebb a gondja, de az önkormányzatoknak, amikre a törvény sok állatvédelmi feladatot ró kevés a pénzük. Három költségvetési forrás áll rendelkezésre a feladatok ellátására: a központi költségvetésben van állatvédelmi előirányzat, van az állatvédelmi hozzájárulás és az állatvédelmi bírság. Sajnos a központi költségvetésben az államnak vannak előbbre való feladatai is. Pedig a nemzetközi szerződések betartásához fontos lenne az állatvédelem fejlesztése hazánkban és ennek a legbiztosabb anyagi fedezete akkor lenne meg, ha teljes egészében költségvetési alapú lenne. Az önkormányzatoknak másra sem nagyon van pénzük. Az állatvédelmi hozzájárulás hasonló lenne a vadvédelmi hozzájáruláshoz, de csak nagyon általánosan rögzített, hogy kiknek kell ilyet fizetni (akik termékeikkel veszélyeztethetik az állatvédelem megvalósítását). Vannak már olyan termékek pl. kozmetikai szerek, amelyek a környezetbarát jelölés mellett az állatbarát jelölést is felrakják termékeikre, mert nem alkalmaznak állatkísérleteket. Az ilyen termékeknek nyilvánvalóan nem kell fizetniük, csak sajnos az nincs pontosan rögzítve, hogy kiknek kell (milyen alapon döntik el a veszélyeztetést). Az állatvédelmi bírságot a 244/1998. (XII.31.) kormányrendelet szabályozza, amelyet a

98/2002. (V.5.) kormányrendelet módosított. Az fizeti, aki tevékenységével, vagy

mulasztásával a jogszabályokat, vagy a hatósági határozatokat megsérti. Mértéke 5000 és 150000 Ft között lehet. Az állategészségügyi hatóság szabja ki, vagy a jegyző, esetleg a természetvédelmi hatóság. A bírság náluk marad és állatvédelemre kell felhasználni. Állatvédelmi bírság jár a házi kedvencek kirakásáért is. Ugyanakkor csak olyan állatok esetében lehet állatvédelmi bírságot kiszabni, amelyikre kiterjed az állatvédelmi törvény hatálya, azaz így vannak olyan fajok, amelyeknek minden különösebb szankció nélkül lehet fájdalmat okozni. 8.2.4. Az ügyész szerepe Büntetőeljárást kezdeményezhet pl. izgatás, vagy garázdaság esetén. Ezek olyan a Btk-ban leírt esetek, amelyek állatokkal kapcsolatban is elkövethetők. Polgári peres eljárást is indíthat, ha a jogszabályokat megsérti valaki. Ilyen esetben a tevékenységtől való eltiltást, illetve a károk megtérítését kérheti. Jogilag felügyeli az állatvédelemben eljáró hatóságok munkáját, döntéseit. 52

Állatvédelem 8.2.5. Záró rendelkezések Az állategészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalommentes kioltásáról gondoskodni. Ez abban az esetben várható el, ha •

az állat élete szenvedéssel jár és a gyógyulás nem várható;

•

az állat tulajdonosa ismeretlen;

•

a szabadon élésre alkalmatlan vadállat. Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra nevelést az oktatás és ismeretterjesztés

eszközeivel is elő kell segíteni. Az állatvédelem mégis a mai napig nem szerepel a közoktatásban. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternek olyan szakhatóságot kell felállítania, ami az állatvédelem hatósági feladatait és a társadalmi részvételt segíti. 8.2.6. Állatvédelmi Tanácsadó Testület Sok tagja van, az oktatási, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a gazdasági miniszter, az Akadémia elnöke, az egyetemek rektorai, a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Gyógyszergyártók Szövetsége, az országos állatvédő szervezetek és az FVM delegálnak tagokat. Külön van egy kilencfős Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács, amelynek a tagjai az élettudományok terén szereztek diplomát. Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok elősegítése mellett, az állatvédelem szerepének és jelentőségének széles körben történő terjesztése is a feladata a Testületnek. 8.2.7. A jegyző szerepe Nyilvántartást vezet a veszélyes állatokról és ellenőrzi is ezeket a helyeket és embereket a TvH és a rendőrség embereivel együtt. Ellenőrizheti az állattartókat. Az állatkínzás ügyében is ő indít eljárást. Az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az állatellenes cselekmények beszüntetésére kötelezheti az embereket. De kötelezheti őket az állatvédelmi cselekmények végrehajtására is, ha megsértették a jogszabályokat.

53

Állatvédelem

9. Állatvédelem a médiában, esettanulmányok A Magyar Újságírók Országos Szövetségénél 2004-től a Természet- és Állatvédő Szakosztály már tisztán Állatvédő Szakosztályként működik. Elsődleges céljuk az állatvédelem. A szakosztály fő célkitűzése, hogy a hazai sajtóban - különös tekintettel Európai Uniós tagságunkra - minél nagyobb teret kapjon az állatvédelem, a kulturált állattartás, az állatszeretetre nevelés óvodától a felnőtt korig, a társadalmi szemlélet ilyen irányú befolyásolása. A szakosztály - ahogyan eddig is - aktív szerepet vállal az állatvédelmet érintő törvények és törvénymódosítások lobbizásában és érvényesítésében, igyekszik gyümölcsöző kapcsolatokat kiépíteni az illetékes minisztériumokkal és egyéb, a témában érdekelt állami, illetve civil szervezetekkel, valamint önkormányzatokkal. Részt vesz az állatvédelmi kezdeményezések, kampányok támogatásában és igyekszik azokat minél szélesebb körben tükröztetni a sajtóban. Lehetőségeihez képest segíti az arra érdemes civil szervezetek - állatvédő alapítványok, állatotthonok, menhelyek - munkáját, szorgalmazza bemutatásukat a médiában. Nézzünk néhány aktuális állatvédelemmel foglalkozó cikket a világból 1. Több millió állat kiirtását tervezik Ausztráliában Ausztráliában szakértők a szabad természetben élő vad tevék, lovak, szamarak, sertések, macskák és rókák millióinak kiirtását javasolják a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése érdekében - ezt tartalmazza egy parlamenti jelentés, amelyet októberben szándékoznak a képviselők elé terjeszteni. Az illetékes parlamenti bizottság elnöke, Alby Schultz szavai szerint az európai bevándorlók által több mint kétszáz évvel ezelőtt Ausztráliába bevitt állatok veszélyt jelentenek a környezetre és a mezőgazdaságra. „Ezeket az állatfajtákat ki kell irtani” követelte Schultz. Az európai eredetű állatfajok könnyen el tudtak szaporodni az ötödik kontinensen, ahol kevés a ragadozó és sok a nagy kiterjedésű, ritkán lakott terület. A környezetvédelmi hatóságok becslése szerint jelenleg többek közt 23 millió sertés, ötmillió szamár és 300 000 ló él vadon. A parlament jelentése szerint ezek az állatok évente átszámítva több mint 111

54

Állatvédelem milliárd forintnak megfelelő kárt okoznak Ausztrália mezőgazdaságának. A bizottság jelentése javasolja ezeknek az idegen állatfajtáknak a kiirtását. A Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi környezetvédő szervezet is támogatja a javaslatot. „Ezek az állatok hazánkba érkezésük óta veszélyeztetik környezetünket” - vélekedett Nicola Markus, a WWF ausztráliai képviselője, és egyúttal szorgalmazta, hogy lehetőség szerint úgy öljék meg őket, hogy ne kelljen szenvedniük. 2. Az Állatok Világnapja Tavaly márciustól bűncselekménynek minősül az állatkínzás. Az Állatok Világnapja az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe, azaz október 4., de világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év október első vasárnapján tartják. (Assisi Szent Ferenc már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.) A világnapon eredetileg a vadon élő állatok védelmére figyelmeztettek és pusztításuk ellen tiltakoztak, ma már minden védtelen élőlényre felhívják a figyelmet Az ember állatbarátnak születik, csak később nevelik bele a fölös félelmet, higiéniai irtózást, s ez is gerjesztheti az állatokkal szembeni agresszió kialakulását. Persze a haszonelvűségnek is sok állat esik áldozatul, Magyarországon csak szürke rókából - prémje miatt - évente 20 ezer. A kedvtelési állattartás felelősségen kell hogy alapuljon, a "kedvenc" állatok közül hazánkban évente több százezer válik kóborrá. Az elmúlt év márciusától bűncselekménynek minősül az állatkínzás, miután az Országgyűlés elfogadta a Büntetőtörvénykönyv módosítását, amely három fontos területre terjed ki: a gerinces állatok összeeresztésével tartott állatviadalok szervezőinek büntetésére (ezért 3 év börtön is kiszabható), az állatkínzásra, amiért 2 év börtön adható és az orvvadászatért és -halászatért is ennyi lehet a büntetés. Az állatkínzás vétségét követi el az is, aki háziállatot elűz, elhagy, vagy kitesz. 3. Az izraeli állatvédők Brigitte Bardot-hoz, a filmsztárból állatvédővé vált hírességhez fordultak a kiürített zsidó telepeken elhagyott állatok megmentése érdekében. Etti Altman, a "Hagyjátok élni az állatokat" elnevezésű szervezet vezetője Bardot-n kívül az izraeli Legfelsőbb Bíróságot is megkereste, és elérte, hogy az kötelezze az izraeli 55

Állatvédelem kormányt az állatvédők minden lehetséges módon való támogatására ebben az akcióban. Etti Altman szervezetének tagjai a Ciszjordániában korábban kiürített Ganim és Kadim telepeken 120 elhagyott macskát gyűjtöttek össze, a gázai térségben pedig, amelynek kiürítése augusztus közepétől tart, 35 gazdátlan kutyát és 20 tyúkot. 4. A gyerekeknek végig kellett nézniük a kínzást Hogy kislányait megbüntesse rosszalkodásukért, mosógépbe fullasztotta macskájukat egy brit anya - ezért a bíró közlése szerint alighanem a mamát büntetik meg alaposan, akár börtönbe is csukhatják. A kelet-angliai Norwich városában lezajlott bírósági tárgyaláson a cica-(és gyermek) kínzó anyuka, a 34 éves Holly Thacker elismerte tettét. A kislányok, akik közül az egyik öt, a másik tízéves, tanúvallomásukban elmondták, hogy a dühös mama kényszerítette őket, nézzék végig a Fluffy nevű macska kegyetlen kivégzését. A cica tíz percig fuldoklott-keringett a beindított mosógép dobjában, amíg kimúlt. Thacker asszony a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy nem kegyetlenkedni akart, csak pedagógiai szándékok vezették. Rob Melloy, az RSPCA brit állatvédelmi szervezet tagja viszont a bíróságon kijelentette: Fluffy elpusztítása „a legborzalmasabb szándékos kegyetlenkedés volt”, amellyel hét év óta, amióta ilyen esetekkel foglalkozik, egyáltalán találkozott. 5. Élő kutyák horgon Csaléteknek használt eleven kutyákkal indulnak cápa-vadászatra az Indiai-óceánon a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetének halászai. Horgokat illesztenek a szerencsétlen állatok pofájába és mancsaiba mielőtt sorra odaerősítenék őket a tengerben kifeszített hosszú drótra. Állatvédők most végre riadóztattak: A "30 millió barát" elnevezésű Alapítvány Brigitte Girardin asszonyhoz, a tengerentúli területek ügyeiért felelős miniszterhez - az internetre is feltett - petíciójában megpróbálta kieszközölni, hogy véget vessenek ennek a brutális hagyománynak. A múlt hét végén Saine-Marie-nál egy fiú megint talált egy csaléteknek előkészített kis Royal Bourbon kutyakölyköt. Kiszabadította a horogból a sárga bundájú, nagy szemű,

56

Állatvédelem természeténél fogva békés kutyát és elvitte az állatorvoshoz. Családja kész befogadni az állatot. A legtöbb hasonló esetről azonban nem szereznek tudomást - mutatott rá az Alapítvány szóvivője. Többnyire nagyobb kutyákat használnak csalétekként. „Találtunk azonban már horogra fűzött hat hónapos kiscicát is” - jelentette ki MarieAnnick Chantrel, az Alapítvány alelnöke a La Réunionon olvasható internetes újságnak. Akárcsak egész Franciaországban, La Réunion szigetén is hatályban vannak a francia állatvédelmi törvények. Aki kutyákat eleven csalétekként felhasznál, az akár két éves börtönbüntetéssel is sújtható. 2004 márciusban Saint-Paul-ban egy halászt három hónapi felfüggesztett elzárásra és 450 euró pénzbüntetésre ítéltek, mert több horgot helyezett el egy kutya bőrében. A gyakorlatban azonban alig ítéltek el halászokat ilyesmiért. Akit nem sikerül tetten érni, arra utólag alig lehet az állatkínzást rábizonyítani 11. kép).

11. kép: Két kutya, amelyeket horgász csalinak akartak használni. 6. A világon 150 millió gerinces állaton kísérleteznek Az állatkísérletek alternatív megközelítése címmel tartott konferenciát Brüsszelben az Európai Bizottság. Az EB szerint 11 millióról akár kétmillióra csökkenhetne az évente felhasznált kísérleti állatok száma az Unióban - de a vegyianyagokkal kapcsolatban tervezett szabályozás (REACH) ezt nem teszi lehetővé.

57

Állatvédelem A konferencia mérföldkő lehet az állatkísérletek történelmében, hiszen megegyezés született egy ipari együttműködésről, melynek célja az állatkísérleteket kiváltó alternatív módszerek kifejlesztése és népszerűsítése az unióban. Az "European Partnership to Promote Alternative Approaches to Animal Testing" névre hallgató megállapodás keretében a résztvevők akcióprogramot dolgoznak ki az állatkísérletek csökkentésére és helyettesítésére, valamint a termékek biztonságosságának garantálására a jelenleginél modernebb biotechnológiai és orvosi módszerekkel. A megállapodás célja röviden a legendás "3R" (replace, reduce and refine), méghozzá ezúttal az ipar bevonásával; az ilyen jellegű kísérletek korábban kudarcba fulladtak. Günter Verheugen, az EB alelnöke kifejtette, hogy a közel 11 millió kísérleti állat több mint felét humán gyógyszerek, fogászati készítmények és más alapvető kutatások céljára használják fel. A hétfői megállapodás kb. a negyedét fedi le a termékek biztonságosságát, valamint a gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények és fogászati cikkek minőségét vizsgáló állatkísérleteknek. Verheugen szerint ezen a két területen jelentős csökkentés érhető el az állatok számában, de fokozatosan a többi területen is hasonlóak a kilátások. A megállapodás nagy kihvást jelent, mivel a jelenleg tárgyalás alatt álló REACHdirektíva (Registration, Evaluation and Authorization of Chemical Substances) jelenlegi formájában dramatikusan növelné az állatkísérletek számát. A becslések szerint a REACH 3,9 millióval növelné meg az éves állatkísérletek számát, ami az Uniónak 2,4 milliárd eurojába kerülne. Verheugen szerint a REACH által igényelt extra állatkísérleteknek akár a 70%-át el lehetne hagyni és a REACH ebben a formában etikai szempontból nem elfogadható. Arra a kérdésre, hogy engedélyezné-e az orvosoknak az állatokon való kísérletezést, ha ez segítene emberi egészségügyi problémák megoldásában az Unió felmérései szerint az EU polgárainak 45%-a igent mond, 34%-uk ellenzi, míg 18%-uk tartózkodik a válaszadástól. A világon 100150 millió gerinces állatot használnak fel évente állatkísérletekre. 7. Hazánkban is jó üzlet a tiltott állatviadal A kotorékebek elé dobott rókának kevés esélye van a menekülésre. Miként megírtuk, hazánkban gyakori, hogy – több törvényt is megszegve – élő rókával gyakoroltatják a kutyákat. Beszámolók szerint az ilyen „versenyek” igen szigorú szabályok szerint zajlanak. Kutyákat nem edzettek vele, az erdőben találták a rókát, és hazavitték a szegény ázott

58

Állatvédelem jószágot. Ez a köszönet érte, hát most elengedték – panaszolta lapunknak a kakasdi L. L.-né, annak a portának a gazdája, ahol a napokban az állatvédők felfedeztek egy ketrecbe zárt, igen rossz bőrben lévő vadat. Mint azt megírtuk, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány feljelentést tett a rendőrségen, hogy a jelek szerint a rókán kotorékebeket gyakoroltatnak. Két éve, szintén Kakasdon, hasonló körülmények között már találtak egy agyonkínzott állatot. Kiderült az is, hogy hazánkban korántsem ritka, hogy kotorékvizsga címén kutyákat uszítanak rókákra, s az állatok akár el is pusztulhatnak. Mindezt teszik akkor, amikor Magyarországon súlyos büntetés jár az állatviadalért – kínzásért és a kotorékebek versenyeztetéséért is. Sok vadász tud ilyen esetekről, de eddig nem sikerült megszüntetni ezt a „sportot”. A versenyek igen szigorú szabályok szerint zajlanak – tájékoztatta lapunkat egy magát Károlynak nevező férfi, aki szemtanúként részt vett ilyen rendezvényeken. Elmondta: miután az ovális műkotorék indítópontján a rács mögé zárt rókával felhergelik a kutyát, a pályára engedik az állatokat. A menekülő vadnak két katlanban van esélye arra, hogy szembeforduljon támadójával, s védekezzen. Amint a kutya elkapja áldozatát, a gazda fogást kiált. Öt másodperc múltán a bíró megszemléli, hogy az eb mely testrészén sebesítette meg a rókát, és aszerint pontoz. Legtöbbet a torokfogás ér. Azonos pontszám esetén az a kutya győz, amelyik a leggyorsabban fogta meg áldozatát. A műkotorék teteje nyitható, így azonnal feszítőeszközt nyomnak a róka szájába, ha netán túlságosan megszorongatná a kutyát. Van olyan róka, amely több versenyt is túlélt, de jócskán akad olyan is, amelynek már az első alkalommal összezúzzák az állcsontját, és elpusztul. A győztes igazolást kap, amit aztán pénzre válthat, hiszen „jó minősítésű” kutyája kölykeit 30-60 ezer forintos áron adhatja el. Azt beszélik, hogy kedvező időben szinte minden hét végén rendeznek versenyt valahol az országban. 8. Börtön a kutyakínzóknak Először szabtak ki végrehajtható szabadságvesztést Eddig a bíróságok csak pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki állatkínzásért. Most letöltendő büntetésre ítéltek két férfit. A két tiszafüredi vádlott alig egy hónappal az állatkínzást bűncselekménynek minősítő törvény hatályba lépése után, május 29-én gyilkolt. A 48, illetve 45 éves férfiak a házuk

59

Állatvédelem udvarán felakasztották egy fára kutyáikat, majd légpuskával célbalőttek rájuk. A két szerencsétlen eb elpusztult. A brutális tettnek volt egy szemtanúja, aki feljelentette a tetteseket. Ezt megtudva a 48 éves férfi megverte az utcán a feljelentőt, így neki aljas indokból elkövetett könnyű testi sértésért is felelnie kellett. A 45 éves férfit az állatkínzás mellett okirat-hamisítással is vádolták. A Tiszafüredi Városi Bíróság múlt héten a 48 éves férfit 10 hónap végrehajtandó börtönre ítélte mint többszörös visszaesőt, míg 45 éves társa hat hónap végrehajtandó fogházat kapott. Mindketten tagadták a kutyakínzást, ám a tanúvallomás és a szakértők véleménye alapján a bíróság bizonyítottnak látta a vádat. Az elítéltek fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. A törvényhozók egy tavalyi Fadd-Domboriban elkövetett kutyakínzás nyomán idén márciusban módosították a büntető törvénykönyvet, és minősítették bűncselekménynek az állatkínzást.

Azóta

letöltendő

börtönre

senkit

sem

ítéltek.

Októberben Zalaapátiban két férfi egy nyírfára kötötte fel egyikük kutyáját. Az állat elpusztult. Az egyik tettes 3, a másik 2 hónap fogházbüntetést kapott, de mindkét ítélet végrehajtását egy-egy évre felfüggesztette a bíróság.

„ha megszelídítesz szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon, és én is egyetlen leszek a te számodra. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

60

Állatvédelem

10. Irodalomjegyzék Griffin, D. (1976): The Question of Animal Awareness. Rockefeller University Press, New York. Morris, D. J. (1990): The Animal Contract. London. Regan, T. (1983): Tha Case for Animal Rights. University of California Press, Berkeley. Singer, P. (1975): Animal Liberation. New York Review of Books, New York. Zoltán, Ö. (2000): Az állatvédelem jogi rendje. KJK-KERSZÖV, Budapest.

61