NAKVI (Hungarian Journal of) Animal Production
N e m z e ti A g r á r s z a k ta n á c s a d á s i, K é p z é s i é s V id é k fe jle s z té s i In té z e t
ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS 2014. 63.2
> A keltetőtojás sárgája arányának ha tása a csirkék egyes jellemző mutatóira
> Képalkotó eljárások a lótenyésztésben
> Hazai cigája változatok biokémiai genetikai jel lemzése
w w w .agrarlapok.hu
> A repcedara és -pogácsa az egygyomrú állatok takarmányozásában
TARTALOM
TARTALOM - CONTENTS Bene Szabolcs - Kecskés Borbála Sarolta - Polgár J. P é te r- Szabó Ferenc: Külön böző fajtájú lovak képelem ző eljárással felvett testméretei és ízületi szögei. 3. Közlemény: Eredmények egy hazai m agyar sp o rtló kancaállom ányban (Body measurements and joint angles of horses from different breeds measured with photogram m etry method. 3rd Paper: Results of Hungarian sport horse mares in one Hungarian stu d ).................................................................................................................. 97 Bene Szabolcs - Kecskés Borbála Sarolta - Polgár J. P é te r- Szabó Ferenc: Különböző fajtájú lovak képelemző eljárással felvett testméretei és ízületi szögei. 4. Közlemény: A kifejlett muraközi típusú tenyészkancák ízületi szögei (Body m easurem ents and joint angles of horses from different breeds measured with photogram m etry method. 4th Paper: Joint angles of adult Murinsulaner type brood m ares)...................110 Gáspárdy András - Kukovics S á n d o r-A n to n István - Zsolnai Attila - Komlósi István: Hazai cigája változatok biokémiai és DNS polimorfizmusainak áttekintő vizsgálata (Studies on biochem ical- and DNS polym orphism s of Hungarian Tsigai sheep variants)...................................................................................................................................... 123 Milisits Gábor - Dónké Tamás - Dalle Zotte, Antonella - Cullere, Marco - Szentirmai E szter-O rbán Attila - Kustosné Pőcze Olga - Répa Imre - Sütő Zoltán: A keltetőtojás sárgája arányának hatása a csibék kelési súlyára, testösszetételére, növekedésére és vágóértékére eltérő növekedési erélyű genotípusokban (Effect of egg yolk ratio in hatching eggs on the hatching weight, body com psition, growth and slaughter charachterisitics of hatched chickens in tw o different genotypes)..................................136 Barna, Brigitta - Hollo, Gabriella: Influence of length of grazing period on growth performance and slaughter value of suckling buffalo male calves (A legeltetési időtartam hatása a bivaly bikaborjak növekedésére és vágó értékére)......................... 151 Horváth Éva Rita - Tóth Tamás - Fébel Hedvig: A repcedara és -p o g á csa felhasználási lehetőségei a monogasztrikus állatok takarmányozásában (Utilization possibilities of rapeseed meal and rapeseed cake in feeding of monogastric a n im a ls )................. 165 Címlap fotó (Frontpage photo) Fekete erdélyi kopasznyakú tyúkfajta (kakas és tojó) Tenyésztő és Tulajdonos: Haszonállat-génmegőrzési Központ, Gödöllő Black Transylvanian Naked Neck chicken breed (male and female) B reeder and Owner: Centre for Farm Animal Gene Conservation, Gödöllő, Hungary (Photo: Sándor Somfai)
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2014. 63. 2.
97
KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ LOVAK KÉPELEMZŐ ELJÁRÁSSAL FELVETT TESTMÉRETEI ÉS ÍZÜLETI SZÖGEI 3. KÖZLEMÉNY: EREDMÉNYEK EGY HAZAI MAGYAR SPORTLÓ KANCAÁLLOMÁNYBAN BENE SZABO LC S - KECSKÉS BO R BÁLA SAROLTA POLGÁR J. PÉTER - SZABÓ FERENC
ÖSSZEFOGLALÁS A Szerzők egy hazai m agyar sp o rtló tenyészetben 28 kife jle tt tenyészkanca te stm é re teit és ízületi szö g e it képelem ző eljárással ve tté k fel, m ajd értékelték. A te n yészka n cá ka t három k o rcso p o rtb a oszto ttá k, a c s o p o rto k össze h aso n lítá sá t e g ytényezős varianciaanalízissel végezték. A te stm é re tek és az ízületi szö g e k között fe n otíp u so s korrelációs érté ke ke t ha táro zta k meg. A h a g yom ányos m ó d szerrel és a képelem ző eljárással k a p o tt ere d m é n yeke t t-próbával h a so n líto ttá k össze. Á m agyar sp o rtló fa jtá jú te n yészka n cá k ízületi szögei a következők voltak: vállízület szöge 80,6°, könyökízület szöge 104,5°, csü d ízület szöge elől 130,3°, p á rta cso n t szöge elől 56,4°, la p o cka szöge 59,3°, fo r ga tó ízület szöge 95,9°, térdízület szöge 110,8°, csánkízület szöge 136,6°, csüdízület szöge hátul 131,8°, p á rta c s o n t szöge hátul 55,3°, a csípő szöge p e d ig 43,2°. Ilyen je lle g ű küllem i in fo rm á ció ka t a hazai tu d om á n yo s sza kirod a lo m b an nem találtak, így ezek az eredm ények hazánkban újszerűnek te kin the tő k. A kü lö n b öző korú ka n cá k testm éretei és ízületi szögei kö zö tt csu p á n e g yetlen esetben ta lá lta k sta tisztika ila g iga zo lh a tó kü lönbséget. A m arm agasság, a fa rb ú b m a g a ssá g , a tö rzsh o sszú ság és a m ellka sm é lysé g esetén a két m ódszer szinte teljesen a zonos ere d m é n yeke t m utatott. A háthosszúság és a farhosszúság esetén eg ym á stó l eltérő eredm ényeket tapasztaltak. A vizsg á la to k eredm ényei - elsősorban az ízületi szögek - újabb adatokat szolgáltathatnak a kifejlett m agyar sp o rtló te n yészka n cá k külle m én e k p o n to sa b b m egítéléséhez. A m ért ad a to k fig ye le m b e vétele ajánlható a fajtaleírás kialakításánál, kiegészítésénél is.
SUMMARY Bene, Sz. - Kecskés, B. S. - Polgár, J. P. - Szabó F.: BODY M EASUREMENTS AND JO INT ANGLES OF HORSES FROM DIFFERENT BREEDS MEASURED W ITH PHOTOGRAM METRY METHOD. 3rd paper: RESULTS OF HUNGARIAN SPORT HORSE MARES IN ONE HUNG ARIAN STUD B o d y m easurem ents and jo in t an g le s o f 28 a d u lt b ro o d m ares from th e H ungarian S p o rt Horse breed in one stu d w ere evaluated. T hree age g ro u p s w ere form ed. One w ay ANOVA w as used to co m p a re the age g ro u p s and to analyze th e p h e n o ty p ic co rre la tio n b etw een th e b o d y m easure m ents and jo in t angles. T -te stw a s used to com pare the results of conventional and pho to g ra m m e tric m ethods. T he overall m ean values o f jo in t an g le s w ere as fo llo w s: angle o f sh o u ld e r jo in t 80.6°, angle o f e lb o w jo in t 104.5°, angle o f fro n t fe e tlo ck jo in t 130.3°, angle of cu sh io n bone 56.4°, angle o f s ca p u la 59.3°, angle o f rota to r jo in t 95.9°, an g le of stifle jo in t 110.8°, an g le o f tarsus jo in t 136.6°, angle o f rear fe e tlo c k jo in t 131.8°, angle o f cu sh io n b one 55.3° and angle of hip 43.2°. There is no info rm a tio n o f such co n fo rm a tio n d a ta in the H ungarian scie n tific literature, th e se results are novel in o u r country. The d iffe re n ce betw een th e age g ro u p s in evaluated b o d y m easurem ents and jo in t angles proved to be sig n ifica n t in o n ly one case of th e evaluation. The tw o m ethods a p p lie d in this stu d y sh ow ed sim ila r results in case o f h e ig h t at w ithers, h e ig h t o f rum p, b o d y length and de p th of chest, how ever d iffe re n t fo r length o f b a ck and length of rum p. The results o f this study, espe cia lly info rm a tio n fo r the jo in t angles, can serve new d a ta to a ccu ra te a sse ssm e n t o f the co n fo rm a tio n of H ungarian S p o rt H orse b ro o d m ares. The m easured da ta can be reco m m en d e d fo r c o m p le tio n of th e breed sta n d a rd overview.
110
Bene és mtsai: KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ LOVAK
KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ LOVAK KÉPELEMZŐ ELJÁRÁSSAL FELVETT TESTMÉRETEI ÉS ÍZÜLETI SZÖGEI 4. KÖZLEMÉNY: A KIFEJLETT MURAKÖZI TÍPUSÚ TENYÉSZKANCÁK ÍZÜLETI SZÖGEI BENE SZABO LCS - KECSKÉS BO R BÁLA S. - POLGÁR J. PÉTER - SZABÓ FERENC
ÖSSZEFOGLALÁS A S zerzők az Ő rségi Nem zeti Park m uraközi típusú állom ányában 20 kifejlett tenyészkanca ízületi szögeit képelem ző eljárás segítségével vették fel. A fényképfelvételeket kétféle m ódszerrel értékelték ki. Az a d a to k fe ld o lg o zá sá t tö b bté n ye ző s varianciaanalízissel végezték. A vizsg á lt tu la jd o n sá g o k p opulációgenetikai param étereit apam odellel becsülték. Az ízületi szögek között fenotípusos korrelá ciós értékeket határoztak meg. A kife jle tt m uraközi típusú te n yészka n cá k ízületi szögei a következők voltak: vállízület szöge 81,4 2 könyökízület szöge 105,0 2 csüdízület szöge 131,8 2 p á rta cso n t szöge 57,2 2 la p o cka szöge pe d ig 60,1 2 fo rg a tó ízület szöge 98,6 2 térd ízü le t szöge 115,1 2 csánkízület szöge 134,0 2 hátulsó csü d ízület szöge 135,5 2 a hátulsó p á rta cso n t szöge 55,2 2 a csíp ő szöge p e d ig 41,8 A A hazai tu d o m á n yo s sza kirod a lo m b an ilyen je lle g ű küllem i in fo rm á ció ka t nem találtak, így ezek az eredm ények hazánkban újszerűnek tekinthetők. Az ízületi szögekre a le g n a gyo b b hatást az a pa gyakorolta. A kü lö n b ö ző korú ka n cá k ízületi szögei között csu p á n néhány esetben ta lá lta k sta tisztika ila g ig a zo lh a tó kü lö n b ség e t. A h a g yom ányos (nyom tatott) és a szoftveres (Im ageJ 1.47v) képkiértékelési m ódszer szinte teljesen a zonos eredm ényeket m utatott. Az ízületi szö g e k ö rö kö lh e tő sé gé t - a le g tö bb szakirodalm i forrás eredm ényeihez hasonlóan - közepesnek, ill. nagynak találták. A m ért a d a to k fig ye le m b e vétele a jánlható a fajtaleírás kialakításánál, kiegészítésénél is.
SUMMARY Bene, Sz. - Kecskés, B. S. - Polgár, J. P. - Szabó, F.\ BODY M EASUREMENTS AND JO INT ANGLES OF HORSES FROM DIFFERENT BREEDS MEASURED WITH PHOTOGRAM METRY METHOD. 4th paper: JO IN T AN G LES OF ADULT M URINSULANER TYPE BROOD MARES Jo in t angles o f 20 a d u lt b ro o d m ares from M urinsulaner ty p e in stu d o f Ő rség National Park were evaluated. M ulti-factor analysis of variance was used to process the database. The population genetic p aram eters o f th e exam ined traits estim a te d w ith sire m odel. Betw een th e jo in t angles p h e n o typ ic correlation coefficie nts were calculated. The overall m ean values o f jo in t angles o f adult M urinsulaner ty p e b ro o d m ares w ere as follow s: angle o f s h o u ld e r jo in t 81.4 degree, angle o f e lb o w jo in t 105.0 2 angle of fro n t fe e tlo c k jo in t 131.8 2 angle of cu sh io n b one 57.2 2 angle o f sca p u la 60.1 2 angle of rota to r jo in t 98.6 2 angle o f stifle jo in t 115.1 2 an g le o f ta rsu s jo in t 134.0 2 an g le o f rear fe e tlo ck jo in t 135.5 2 angle o f cu sh io n bone 55.2 2 and angle o f hip 41.8 2 There is no info rm a tio n a b o ut such co n fo rm a tio n d a ta fo u n d in H ungarian scie n tific literature, so these results are novel in o u r country. The la rge st e ffe ct on th e jo in t angles had th e e ffe ct o f sire. The d iffe re n ce b etw een th e age g ro u p s in evaluated jo in t angles proved to be sig n ifica n t o n ly in som e cases o f the evaluation. The trad itio n a l (printed) and so ftw a re (Im ageJ 1.47v) im age evaluation m eth o d s sh ow ed sim ila r results. The h e rita b ility o f jo in t angles - sim ilar to th e literature da ta - w as m edium o r high. The m easured d a ta can be re co m m en d e d fo r c o m p le tio n o f th e breed sta n da rd overview.
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2014. 63. 2.
123
HAZAI CIGÁJA VÁLTOZATOK BIOKÉMIAI ÉS DNS POLIMORFIZMUSAINAK ÁTTEKINTŐ VIZSGÁLATA GÁSPÁRDY AN D R ÁS - KUKOVICS SÁND O R - ANTON ISTVÁN ZSOLNAI ATTILA - KOMLÓSI ISTVÁN
Összefoglalás A m unka cé lja v o lt e g yré szt két új cig á ja nyájnak a hag yom á n yo s biokém iai p o lim o rfizm u so k alapján való értékelése, m ásrészt D N S -polim orfizm us (nyolc m ikroszatellita) vizsgálatok m egkezdése (2002-tól). A rra kerestek választ, hogy az egyes c ig á ja á llo m án yo k kö zö tt m ilyen szoros genetikai k a p cso la t áll fenn és h o g y ta rta n i kell-e a fa jta beltenyésztéses lerom lásától. A h e m o g lo b in és az arileszteráz ren dszerekben az apa jp uszta i (H bA= 0 ,0 6 3 6 ,1997) nyáj nem tér el a sza lksze n tm á rton i (HbA0,0595,1990) nyájtól. Ugyanakkor, a HbAalléi gyakorisága a jákotpusztai hegyi típusban (0,1611, 2003) kiugróan m agas és a szalksze n tm á rton i nyájtól sta tisztika ila g ig a zoltan eltérő. A hem opexin e s e téb e n az a p a jp u szta i nyáj elté ré se a sza lksze n tm á rto n i n yá jtó l igazolt. A sza lksze n tm á rto n i helyzethez ké p e st az apa jp uszta i nyájban n in cse n e k m eg a Tf', TfEés a T fp, a já ko tp u szta i nyájban a Tf' és a T fp allélváltozatok. A nyájaknak a teljes vizsg á la ti á llo m án y allélszám ánál kisebb allélszám ai nyájspecifikus m ikroszatellita alléleket jelentenek. A teljes állom ány átlagos m ikroszatellit allélszám a 20,25, hatékony allélszám a 7,42, Shannon indexe 2,29. A b iokém iai rendszerek alapján genetikai e g ye nsú lyb a n ta lá lt nyájak a DNS p o lim o rfizm u so k sze rint n in cse n e k e g ye nsú lyi h elyzetben (az O arF C B H m ikro sza te llit kivételével). A hazai ő sh o n o s cig á já k hegyi és alfö ld i vá lto za ta it képviselő nyájak N ei-féle ge n etika i a zo n ossá g a ala cso n y (0,6570); te h á t e tá jfa jtá k e te kin te tb e n is kü lö n b ö z nek g e n etika ilag egym ástól. A vá rt h e tero zig o zitá sb an a nyájak kü lö n -kü lö n is (a ka rd o skú ti és a ce g lé d i nyáj kivételével), de fő ké nt e g yü tt e lé rté k a 0,75 fe le tti kívánatos értéket, tehát, a hazai cigája nyájakban általában nem kell ta rta n i beltenyésztéses lerom lástól. A ce g lé d i te je lő c ig á ja a genetikai p o lim o rfizm u s v izsg á la to k sze rint is e g yé rte lm ű en e lkülönül az ő sh o n o s cigájától.
SUMMARY Gáspárdy, A. - Kukovics, S. - Anton, I. - Zsolnai, A. - Kom lósi, /.; STUDIES ON BIOCHEMICALAN D DNA POLYMORPHISMS OF HUNGARIAN TSIGAI SHEEP VARIANTS The aim w as to stu d y tw o new Tsigai flo cks based on trad itio n a l b io ch e m ica l p o lym o rp h ism s, to initiate m odern p o p u la tio n g e n e tic in vestigation using D N A -p o lym o rp h ism s (eight m icrosatellites). The g e n e tic relatio n sh ip am o n g th e in d ivid u a l herds have been estim ated. In the h a e m o g lo b in and arylesterase system s the flo c k o f A p a jp u szta (H bA= 0 .0 6 3 6 , 1997) d o e s not d iffe r from th e co n tro l flo c k o f S z a lk s z e n tm á rto n (H bA 0.0595, 1990). However, th e relative fre q u e n c y o f H bA a lle le in m ou n ta in flo c k o f Já ko tp u szta is high (0.1611, 2003), it d iffe rs from the co n tro l flo c k significantly. The flo c k s in A p a jp u szta a nd S za lksze n tm árto n d iffe r sig n ifica n tly from each o thers in th e case o f hem opexin. In co m p a riso n to the co n tro l flo ck, the flo c k o f A p a jp u szta d o e s not have T f1, TfE and Tfp alleles, w h ile T f1and Tfp alleles are m issing in Já ko tpu szta . The n u m b e r o f alleles p e r flo ck be in g less than th e to ta l n u m b e r o f alleles represents h e rd -sp e cific alleles. The o b se rve d - and the effe ctive n u m b e r o f alleles, as w ell as th e S h a n n o n ’s index in the total p o p u la tio n w ere 20.25, 7.42, and 2.29, respectively. W hile th e flo cks w ere in g e n e tic e q u ilib riu m a cco rd in g to th e bio ch e m ica l system s, e q u ilib riu m were n o t o b se rve d using DNA p o lym o rp h ism s (with exce p t o f O arF C B H ). The N ei’s g e n e tic id e n tity o f the tw o H ungarian native Tsigai flo cks representing the m ou n ta in and lo w land variants o f the breed is low 0.6570; so th e se e co typ e s d iffe r g e n e tica lly from each o th er in this resp e ct too. The e xp e cte d h e te ro zyg o sity o f th e individual flo cks (with e xcept o f flo c k in K ardoskút and o f d a iry flo c k in C egléd) and e sp e cia lly to g e th e r reached the value of 0.75; thus the flo cks in this stu d y g e n era lly are not e n d an g e re d by in breeding. A lso a cco rd in g to th e DNA p o lym o rp h ism s th e d a iry Tsigai cle a rly d iffe rs from the native one.
136
Milisits és mtsai: A KELTETŐTOJÁS SÁRGÁJA ARÁNYÁNAK HATÁSA
A KELTETŐTOJÁS SÁRGÁJA ARÁNYÁNAK HATÁSA A CSIBÉK KELÉSI SÚLYÁRA, TESTÖSSZETÉTELÉRE, NÖVEKEDÉSÉRE ÉS VÁGÓÉRTÉKÉRE ELTÉRŐ NÖVEKEDÉSI ERÉLYŰ GENOTÍPUSOKBAN M ilisits G á b o r - Donkó Tam ás - Dalle Zotte, A nto nella - Cullere, M arco - Szentirm ai Eszter - O rbán A ttila - Kustosné Pőcze O lga - Répa Imre - Sütő Zoltán
Összefoglalás A sze rző k a k o m p u te r to m o g rá fiá t (CT) h a sználták ty ú k to já s o k sárgája arányának in vivo m eg h a tározására, m ajd ezt követően a sárgája aránynak a kikelt csib é k testsúlyára illetve testösszetételére g y a k o ro lt h a tásá n a k vizsg á la tá ra . K ísérletükben ö ssze se n 7.000 - két e lté rő n ö vekedési erélyű g e n o típ u stó l szárm azó - ty ú k to já s CT vizsg á la tá t vé g e zté k el. A to já s o k b e csü lt sá rg á ja aránya alapján m in dké t g e n otíp u sb a n három kísérleti c s o p o rto t a la kította k ki: alacsony, á tlagos és m agas sá rgája arányú tojások. M inden c s o p o rtb a a kiin d u lá si to jáslétszám 10%-a, azaz 350 tojás került. A kivá la szto tt to já so k keltetését, m ajd a kikelt c s ib é k felnevelését követően m eg á lla p íto tták, h o g y a ke lte tőto já so k sárgája aránya je le n tő s hatással van a kikelő csib é k keléskori súlyára és te stö ssze tételére, illetve - bizonyos esetekben - m ég a vágáskori é lősúlynak, va la m int a vágáskori te stö ssze té te lne k az ala ku lá sá ra is. Az e re d m é n yek alapján a szerzők felhívják a fig ye lm e t a tojásösszetétel ism eretének fo n to ssá g á ra és g ya ko rla ti je le n tő ség é re , m ajd ja va sla to t te szn ek a to jásösszetétel feltörés nélküli m eg h a tá ro zá sá ra irányuló további vizsg á la to k fo lyta tásá ra , a tojásösszetétel m inél po n to sa b b in vivo m eghatározhatósága, illetve a to já sö sszeté te l és a kikelő csib é k fe jlő d é se közötti ö ssze füg g é se k to vá bb i tisztá zá sa céljából.
Summary M ilisits, G. - Donkó, T. - D alle Zotte, A. - Cullere, M. - Szentirmai, E. - Orbán, A. - Kustos-Pőcze, O. - Répa, I. - Sütő, Z.\ EFFECT OF EGG YO LK RATIO IN HATCHING EGGS ON THE HATCHING WEIGHT, BODY COM PO SITION, GROWTH AND SLAUGHTER CHARACTERISTICS OF HATCHED CHICKENS IN TW O DIFFERENT GENOTYPES C o m pu te r to m o g ra p h y was used fo r the in vivo d e term in a tion of y o lk ratio in 7,000 d o m e stic hen eggs, o rig in a te d from tw o m arke d ly d iffe re n t g e n otyp e s, in o rd e r to exam ine th e e ffe ct o f e gg yolk ratio on the h atching w eight, b o d y c o m p o sitio n , g ro w th and sla u g h te r ch a ra cte ristics o f hatched chickens. Eggs w ith e xtre m e ly low, average and extrem ely high yo lk ratio were chosen fo r fu rth e r investigation (n = 3 5 0 in each g ro u p in both genotypes). A fte r in cu b a tin g the selected eggs, hatched birds w ere reared and sla u g h te re d at 11 w eeks o f age. Based on the results it w as e sta blish ed that the h atching w e ig h t o f the chicke n s d e cre a se d w ith in crea sin g th e yo lk ratio in th e eggs. In spite of this, no d iffe re n ce s w ere fo u n d in th e d ry m atte r co n te n t o f the chicke n s ha tche d from eggs w ith d iffe re n t egg yo lk ratio. The protein co n te n t in the c h icke n s’ b o d y show ed a decreasing, w h ile the fat c o n te n t an in crea sin g te n d e n cy w ith in crea sin g th e yo lk ratio in the eggs. It was also d e m o n strate d that the yo lk ratio of th e h atching eggs affected the live w e ig h ta n d b o d y co m p o sitio n o f the chickens not o n ly at hatching, b u t also at the end o f the rearing period, in som e cases. Based on the results it was su g g e ste d th a t fu rth e r exam inations are needed in o rd e r to im prove the a ccu ra cy o f th e in vivo p re d ic tio n o f egg yo lk ratio in ha tching e g g s and to c la rify the co rre la tio n betw een egg co m p o sitio n and hatched b ird s ’ d evelopm ent.
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2014. 63. 2.
151
INFLUENCE OF LENGTH OF GRAZING PERIOD ON GROWTH PERFORMANCE AND SLAUGHTER VALUE OF SUCKLING MALE BUFFALO CALVES BRIGITTA BARNA - G ABR IELLA HOLLÓ SUMMARY The main aim of the study was to evaluate the influence of duration of pasture on growth perform ance and slaughter value of suckling buffalo male calves. Anim als (n=19) were born in June (n=6), in A ugust (n= 6 ) and in Septem ber (n=7) 2011 and were slaughtered at sam e live w e ig h t average o f 195.24 kg. The anim als were kept in a co w -calf herd on the pasture until the end of November, d u ring w inter the suckling calves was given as su p p le m e n ta ry feeding only roughage. The length o f tim e on pasture of groups differed significantly, w hilst the duration o f w inter period was sim ilar for all groups. The average d aily w e ight gain o f calves was 905 g/day; it was m ainly affected by weather. In slaughter traits there were no sig n ifica n t differences am ong birth groups. The highest m eat and the low est fa t percentage in carcass had A ugust born buffalo calves. The tissue p ro p o rtio n in 12th rib sam ple m easured by CT show ed sim ilar te n de n cy as tissue co n ten t of carcass. Higher p ro p o rtio n of sirloin, tenderloin, and lower prim e rib yield was detected in Septem ber born calves contrary to other tw o groups. The pH and c o lo u r of longissim us m uscle showed any significant differences, however pH tended to be higher and darker, redder m eat in o lder animals. The intram uscular fat level of longissim us m uscle varied between 0.61-0.66%, show ed sim ilar te n de n cy as fa t co n ten t in carcass. The length of tim e on pasture affected sig n ifica n tly the co m p o sitio n of fa tty acid in longissim us m uscle, the highest level of n-3 fa tty acids and P/S ratio was fo u nd in m uscles of June born calves. The fa tty acid profile o f m eat from A ugust born calves is prosperous co n ce rn in g CLA content. From nutritional point of view it is advantageous that the ath ero g e n icity (Al) and th ro m b o g e n icity (Tl) index of buffalo veal is low. B a rn a , В. - H o lló , G .: A LEG E LTETÉS I IDŐ TARTAM HATÁSA A BIVALY B IK A B O R JA K NÖVEKEDÉSÉRE ÉS VÁGÓÉRTÉKÉRE
ÖSSZEFOGLALÁS A ta n ulm á n y fő cé lkitű zé se a legeltetési id ő sza k ha tásá n a k értékelése a bivaly b ika b o rja k n ö vekedésére és vágóértékére. Az á lla to k (n=19), 2011 jú n iu sá b an (n= 6 ) au g usztu sá b a n (n = 6 ) és sze p tem b e ré b e n (n=7) szü le ttek és a zonos é lő sú lyb a n vá g ó dta k, á tlagosan 195,24 kilo g ram m o s súlyban. A b o rja ka t az anyjukkal g u lyá b an ta rto ttá k a legelőn n o vem ber végéig, a téli id ő sza k alatt pe d ig a b o rja k kiegészítő ta ka rm á n ykén t csak szénát kaptak. A legelőn tö ltö tt id ő ta rta m a cso p o rto k kö zö tt szig nifikánsan e ltért, míg a téli id ő sza k hossza a zonos vo lt m in d e g yik cso p o rtb a n . A b o rja k á tla g os s ú lyg ya ra p o d á sa 905 g ra m m /n a p volt, am it az id őjárási kö rü lm é n ye k n agyban b e fo lyá so l tak. A vágási tu la jd o n sá g o kb a n a c s o p o rto k kö zö tt nem vo lt lényeges kü lö n b ség . A le g n a gyo b b színhús-, és le g kise b b fa g g yú ta rta lo m az a u g usztu sb a n szü le te tt b o rja k hasított fé lte stéb e n volt m egfigyelhető. A k o m p u te rto m o g rá ffa l m ért 12. b o rd a szöveti összetétele haso nló te n d e n ciá t m u ta to tt, m int a hasított féltesteké. A sze p tem b e rb e n szü le te tt bo rja kn á l n a g yo b b arányú vo lt a hátszín és a vesepecsenye, míg kevesebb a rostélyos aránya, m int a m ásik két cso p o rtb a n . A vé g ső pH és a hosszú hátizom színe szig n ifiká n s eltérést nem m u ta to tt a c s o p o rto k között, a zonban az id ő se b b á lla to k esetében a pH m agasabb, míg a hús színe sö té teb b és vö rö se b b volt. A hosszú hátizom in tra m u s z k u lá ris z s írta rta lm a 0,61-0,66 % k ö zö tt vá lto zo tt, h a so n ló a n a h a síto tt fé lte stb e n lévő fa g g y ú ta rta lo m h o z . A legelőn tö ltö tt id ő sza k szig nifikánsan b e fo lyá so lta a hosszú hátizom zsírsav ö sszetételét, a le g n a gyo b b n-3 zsírsavta rta lm a t és P/S a rá n yt a jú n iu sb a n szü le te tt b o rja k húsában találtak. Az au g usztusban született b orjak húsának zsírsavösszetételében a lakult a legkedvezőbben a KLS arány. A b iva lyb o rjú húsában az a lacsony a th ero g é n (Al) és a tro m b o g é n (Tl) index a hum án tá p lá lko zás s z e m p o n tjá b ó l előnyös.
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2014. 63. 2.
165
A REPCEDARA ÉS - POGÁCSA FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGE A MONOGASZTRIKUS ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Horváth Éva Rita - Tóth Tam ás - Fébel H edvig
ÖSSZEFOGLALÁS A biodízel előállítás során jelentős m ennyiségű m ellékterm ék keletkezik (Európában fő ké nt repce), am ely p o te n ciá lis ta ka rm á n y-a la p a n yag ké n t szo lg á lh a t a ga zd asá g i á lla tfa jo k szám ára, m e g o ld á st n yú jtva a m ellé kte rm ék-h a szn osítá s p ro b lém ájára, illetve az im p o rtá lt szója részleges h elyettesí tésére. A repce an tin utritív hatású összetevői ron tjá k a ta ka rm á n y ízletességét, a tá p lá ló a n ya g o k em észthetőséget, a hasznosulást és nagyobb m ennyiségben káros hatásúak lehetnek a létfontosságú szervek (pl. pajzsm irigy, vese, máj) á llapotára is. A nem esített, glü ko zin o lát-ta rta lo m b an csö kke n te tt repceterm ékek azonban a m onogasztrikus állatok fehérjeellátásában az eddiginél n a gyobb szerepet tö lth e tn e k be. A tá p b a n való részarány m eg h a tá ro zá sa ko r d ö n tő je le n tő sé g ű a ta ka rm á n yozá sra szánt rep cé b e n a g lü ko zin o lát m ennyisége, a m ine k to le rá lh a tó szintje 15-25 p m o l/g . A b ro jle rcsir kék, illetve a p u lyká k ta ka rm á n yad a g já b a n az extra h á lt rep ce d a ra va g y a rep ce p o g á csa a nevelő szakaszban m ax. 10%, a befejező szakaszban max. 15%-os részarányban ajánlható. Az a lacsony g lü k o z in o lá t-ta rta lm ú re p c e te rm é k e k (e xtra h á lt re p ce d a ra , re p c e p o g á c s a ) e g ye s to jó h ib rid e k ta ka rm á n yozá sá b a n lehet p e rs p e k tiv ik u s ta ka rm á n yko m p o n e n s. Az e xtra h á lt re p ce d a ra esetén m ax. 8%, míg rep c e p o g á csa alka lm azá sa ko r 4%-nál kisebb részarányban javasolható. A to jó tá p g lü k o z in o lá t-ta rta lm a a 1 ,5 /jm o l/g é rté ke t nem hala d ha tja m eg. A se rté se k takarm ánykeverékeiben a k iv á ló m inőségű e xtra h á lt rep ce d a ra fe lh a szná lh a tó sá g i szintje m alacnál max. 10%, hízósertésnél 15%, va la m int te n yészkocánál 10%.
SUMMARY H orváth, É. R - Tóth, T. - Fébel, H.: UTILIZATION POSSIBILITIES OF RAPESEED M EAL AND RAPESEED CAKE IN FEEDING OF M ONO GASTRIC ANIM ALS C onsiderable q u a n tity of b yp ro d u ct arises in the course o f biodiesel p ro d u ctio n (in Europe m ainly rape), w h a t co u ld be su ita b le as a fe e d stu ff fo r livestock. Using o f th e b yp ro d u cts in anim al fe e ding o ffe rs so lu tio n fo r th e pro b le m o f u tiliza tio n resp e ctive ly partial rep la ce m e n t of im p o rte d soybean. Antinutritive co m pounds of the rape debase the taste, the dig e stib ility and utilization of dietary nutriens th e y co u ld be harm ful fo r the fu n ctio n o f im p o rta n t o rg a n s (f.e. th yro id glands, kidney, liver). Plant b re e d in g resp e ctive ly rape p ro d u cts w ith red u ce d g lu co sin o la te level m ig ht play im p o rta n t role in fe e d in g o f m o n o g a s tric anim als as protein source. The in clu sio n level of rape th a t w o u ld be present in the d ie t of m o n o g a stric anim als, the g lu co sin o la te co n te n t o f rapeseed has sig n ifica n t m eening, and its to le ra te d value its a b o u t 1 5 -2 5 /jm o l/g . R eplacing ratio o f soybean m eal w ith rapeseed m eal o r rapeseed cake is m axim um 10 or 15% in g ro w e r or fin ish e r diets o f ch icke n and turkey. Rapeseed m eal w ith low glu c o s in o la te co n te n t is valuable fe e d stu ff fo r laying hen. U pper lim it o f inclu sio n ratio o f extra cte d rapeseed is 8% and in case o f rapeseed cake max. 4% is a cce p ta b le level in the diets o f laying hens. M axim um level o f g lu co sin o la te is 1.5 p m o l/g d ie t o f laying hen. S u g g e stib le ratio of ve ry g o o d q u a lity extra cte d rapeseed m eal in th e diets o f sw ine is 10% fo r piglets, 15% fo r fa tten in g pigs, and 10% fo r sows.
Állattenyésztés és Takarmányozás Főszerkesztő (Editor-in-chief): FÉSŰS László (Herceghalom) A szerkesztőbizottság (Editorial board): Elnök (President): SCHMIDT János (Mosonmagyaróvár) BREM, G. (Németország) HODGES, J. (Ausztria) KAUFMANN, 0. (Németország) MANABE, N. (Japán) ROSATI, A. (EAAP, Olaszország) BODÓ Imre (Szentendre) FÉBEL Hedvig (Herceghalom) GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztőség: (Editorial office):
HIDAS András (Gödöllő) HOLLÓ István (Kaposvár) HORN Péter (Kaposvár) HULLÁR István (Budapest) KOVÁCS József (Keszthely) KOVÁCSNÉ GAÁL Katalin (Mosonmagyaróvár) MÉZES Miklós (Gödöllő) MIHÓK Sándor (Debrecen)
NÉMETH Csaba (Budapest) RÁTKY József (Herceghalom) SZABÓ Ferenc (M osonm agyaróvár) TÖZSÉR János (Gödöllő) VÁRADI László (Szarvas) WAGENHOFFER Zsombor (Budapest) ZSARNÓCZAY Gabriella (Szeged)
NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet NAIK Research Institute for Animal Breeding, Animal Nutririon and Meatindustry 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1. T/F: (+36)23-319-133 - E-mail: szerk@ atk.hu - www.atk.hu Technikai szerkesztő: SIPICZKI Bojana
A cikkeket kivonatolja a CAB International (UK) az Animal Breeding Abstacts с. kiadványban The journal is abstracted by CAB Internationl (UL) in Animal Breeding Abstacts Felelős kiadó (Publisher): Mezőszentgyörgyi Dávid, NAKVI HU ISSN: 0230 1614 A lap a Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos folyóirata This is a scientific quarterly journal of the M inistry of Rural Development, founded in 1952 („Állattenyésztés”) by Prof. József Czakó A kiadást támogatja (sponsored by): Vidékfejlesztési Minisztérium MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága Megjelenik évente négyszer Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág. Központi Előfizetési és Árusmenedzsment Csoport. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, valamint a hírlapot kézbesítőknél, e-mailen: hirlapelofizetes@ posta.hu. További információ: 06-80/444-444. Előfizetési díj egy évre: 8500 Ft. Előfizetés és hirdetések felvétele lehetséges az ügyfélszolgálaton a következő elérhetőségeken: tel: 06-1/362-8114, fax: 06-1/362-8104, e-mail: info@ agrarlapok.hu, weboldal: www.agrarlapok.hu. Nyomta: Generál Nyomda Kft. 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H