Allattart_bor.qxd
06/1/12
20:18
Page 1
1. füzet
2. füzet
3. füzet
4. füzet
T
E
5. füzet
L
L
6. füzet
U
S
Állattartás Európában
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs 23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05 Email :
[email protected] • http://www.ceja.org
A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail:
[email protected] • web: www.agrya.hu
Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége
Az Európai Bizottság támogatásával
A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült
Allattart_bor.qxd
06/1/12
20:18
Page 2
Sz ó s z edet A CEJA köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában: Európai Bizottság: Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság Európai szervezetek: CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége EFMA Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége ECPA Európai Növényvédelmi Szövetség ESA Európai Ûrügynökség Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság FEDESA Európai Állategészségügyi Szövetség FEFAC Európai Takarmánygyártók Szövetsége Minisztériumok: Ausztria Belgium Vallon Régió Finnország Németország Görögország Írország Luxemburg Hollandia Mások:
Szószedet Állatorvos: állatokra specializálódott orvos. Állatállomány: valamennyi, egy bizonyos gazdasághoz, régióhoz vagy országhoz tartozó állat, kivéve a gazdasági udvarban élôket. Alom: az emlôsök által egyszerre világra hozott kicsinyek összessége. Nem összekeverendô az állatok alá rakott szalmaággyal, amit szintén alomnak hívunk. Altatás vagy alvasztás: a tejet megaltatják, hogy sajtot készíthessenek belôle.
Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium Agriinfo Mezôgazdasági Minisztérium Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium Oktatási Minisztérium Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium Földmûvelésügyi Minisztérium Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet) Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium Syngenta (vetômagok és növényvédelem)
Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet Szerkesztôk: Rémy Battinger, Jean-Claude Parot. Illusztrálta: Jean-Marc Dubois. Külön köszönet Costa Golfidis-nek és Georg Häuslernek értékes közremûködésükért. A CEJA oktató csomag kidolgozásában részt vettek a francia Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium, Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság) szakértôi. Külön köszönet Roland Jussaiu állatenyésztési oktatási szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért. Copyright © CEJA – February 2002 D/2002/9406/2 A fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni. ISBN 963 87022 2 2 Fényképek: © Copyright – Cover: MAP. P4-5: Louis Flood. P6: MAP/Francesca Nocivelli, Jane Atwood. P7: MAFF. INRA/B. Nicolas. P8: INRA/G. Grosclaude MAFF - Tauno Korhonen. P9: MAFF - Bill Larsson. P10: RMN/H.Lewandowski. RMN/M.Beck-Coppola. P11: MAP/D. Guérineau. P12: MAP/F.Gallier, Francesca Novicelli. P13: INRA/C.Limouzin – Demetra. P14: R.Battinger – MAP/N.& E.Brokensha. P15: MAP/P.Xicluna - Bill Larsson. P16: MAP/Patrick Bonneau – MAFF. P17: MAP/Pascal Xicluna - Sirpa Lintunen. P18: BMLFUW – MAP/Stéphane Duroy – INRA. P19: MAP/Stéphane Duroy. P20: R.Battinger - MAP. P22: MAP/Novicelli – INRA/J.Weber, G. Cattiau. P23: MAP/P.Bonneau - Di Girolamo - SNIA - Finfood – MAP/Stéphane Duroy, P. Bonneau – AID/Peter Meyer. P24: MAP/Jane Atwood, P.Bonneau. P25: MAP/P.Bonneau. P26: M.J.Müller - CIDIL. P27: ANFOPEIL - CIDIL. P28: CIGC/INRA - INRA/G.Slagmulder. P29: MAP/Frédéric Gallier. P30: INRA/A.Beguey - Agriaware. MAP/Pascal Xicluna. P31: INRA/J.Weber, J.F.Bignon. P32: Bill Larsson – MAP/F. Nocivelli. P33: MAP/Jane Atwood. Ministry of Agriculture (Portugal) - CIV. P34: CIDIL – INRA/J.Weber. P36: MAP/Silvan Reggiardo. INRA/J.Weber, M.Etienne. P37: ANICAP – INRA/I.Le Jaouen, M.Etienne. P38: INRA/M.Etienne - L.Mouritsen. P39-40: L. Mouritsen. P41: MAP/Brokensha. P42: MAP/Olivier Aubert. P43: INRA/Salichon. P44: INRA/J.Weber, G.Cattiau, Olivier Aubert, C.Slagmulder. P45-46: INRA. P47:Tauno Korhonen, Hannu Hautala. P48: RMN-J.J.Sauciat – MAP/Patrick Dewarez. P49: MAP/N.&E. Brokensha. P50: MAP/Silvana Reggiardo. P51: R. Battinger – MAP/Silvana Reggiardo. P53-54: INRA/Elmmag, A.Beguey. P55: INRA/G.Coquerelle, C.Slagmulder - MAFF. P56: INRA/P.Notteghem. P57: MAP. P58: MAP/P.Bonneau. P59: INRA - MAP.
Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki. Az Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.
Baktériumok: egysejtû mikroorganizmusok. Baromfi: a gazdaságokban nevelt szárnyasok összefoglaló neve. Biotechnológia: technológia, ami az élôlényekkel laboratóriumi körülmények közt dolgozik.
Hígtrágya: folyékony ürülék és vizelet keveréke, szalma hozzáadása nélkül. Ezzel is trágyáznak Kasztráció: a hím állatok ivartalanítása. Az állattelepeken a sertéseket és szarvasmarhákat gyakran kasztrálják, valamint a kakasokat is, amiket ezután kappannak hívnak. Keresztezés: azonos fajú, de különbözô fajtájú növények és állatok keresztezése. A különbözô fajták keresztezését hibridizációnak nevezik. Jó példa erre az öszvér, ami a ló és a szamár keresztezése. Koncentrátumok: a koncentrátumok olyan takarmányok, mint például a marhapogácsa és a gabonák, amelyek sok energiát, esetenként pedig sok fehérjét tartalmaznak. Ezeket takarmány-kiegészítôként a takarmány mellé kapják a kérôdzôk, más állatoknak, például a sertéseknek és a baromfinak a teljes étrendjét ezek alkotják. Kvóta: az ország kormánya által engedélyezett mennyiség egy adott termékbôl.
Csôdör: tenyésztésre szánt hím ló. Ellés: a borjak, bárányok születése. Erjesztés: szerves anyagok átalakítása erjesztô mikroorganizmusokkal. Élesztôt használnak például a szôlôlé borrá alakításához, és baktériumok segítségével erjesztenek a tejbôl joghurtot. Elválasztás: az a folyamat, amelynek során a fiatal emlôsök a tejrôl átszoknak más táplálékra. Az állatokat akkor lehet elválasztani, amikor a gyomruk készen áll másfajta élelem megemésztésére. Az elválasztás különbözô idôpontokban történhet fajtától és tartástechnológiától függôen. Például a tejelômarhák borjait néhány hét után elválasztják, míg a húsmarhák borjai 9-10 hónapig is szophatnak. Érlelés, sajtérlelés: az a folyamat, amikor a sajtkészítés során a sajtot meghatátozott körülmények közt (pl. nedves kamrában, sózva és mosva) tartják egy bizonyos ideig. Fehérje vagy protein: a test alapvetô anyaga, ami nagy arányban van jelen a húsban, halban és egyes zöldségfélékben. Féreghajtó: olyan szer, amely elpusztítja a belekben az élôsködô férgeket. Hektár: a mezôgazdaságban a területek méretének meghatározására használt területegység. Egy hektár egy 100 méteres oldalú négyzetnek felel meg, azaz 10 000 négyzetméternek.
Közös agrárpolitika (KAP): a 15 EU tagország szabályaiból összeállított európai szintû mezôgazdasági szabályozás. Laktáció: az az idôszak, amíg egy nôivarú egyed tejet ad. Magevô: magvakkal táplálkozó állat. Marhapogácsa: melléktermék, ami az olajnövények (repce, napraforgó, szója, len, stb.) kisajtolása után marad vissza. Állatok takarmányozására használják. Marja: az állat hátának legmagasabb pontja, amely a vállak fölött a nyaktônél található. Melléktermék: más termékek elôállítása során keletkezô termék. Példa rá a korpa, ami a lisztkészítés során marad fenn, a marhapogácsa, ami az olajnövények kisajtolása után marad, a cukor elôállítása során keletkezô répaszeletek, vagy a sörfôzés során képzôdô zavaros folyadék. Mesterséges megtermékenyítés: az állatok szaporítását elôsegítô technika, amely szerint a megtermékenyítés úgy történik, hogy a hím spermiumát a nôstény szaporítószervébe juttatják. Nitrátok: tápanyag, ami elengedhetetlen a növények fejlôdésének biztosításához. A növényeknek juttathatunk nitrátot híg-, mû-, illetve szilárd trágyázással. Azonban ha valahol sok a nitrát, az megfertôzheti a talajvizet.
Silózott kukorica: lásd szilázs. Szalma: a gabonanövények aratás után visszamaradó szára. Szarvasmarha: a tehenek, ökrök és bikák családjának összefoglaló neve. Széna: szárítással tartósított fû. Szilázs: olyan eljárás, amelynek során a takarmányt nedvesen, de levegôtôl védve tartják, míg összeérik. Így biztosítanak az állatok számára télre is takarmányt. Takarmány: a növények azon a részei, amelyeket az állatok etetésére használnak, frissen, mint a füvet, vagy szárítva, mint a szénát, vagy silózva, mint a kukoricát például. Tápanyagok: az élelmünknek azok a részei, amelyek az emésztés után a vérünkbe kerülnek, innen pedig a sejtjeinkhez jutnak. Tejcsarnok vagy tejbegyûjtô állomás: az a hely, ahol a tejet összegyûjtik és csomagolják a késôbbi értékesítés céljából, vagy tejtermékeket készítenek belôle. Tejoltó: olyan anyag, amit a fiatal, anyjuktól még nem elválasztott kérôdzôk gyomra választ ki annak érdekében, hogy a tejet megaltassa, mert csak így tudja azt az állat megemészteni. Oltóanyagot használnak a sajtelôállításnál is. Trágya: állati ürülék szalmával és alommal keverve. A trágyát trágyázásra használják. Trágyázás: a talaj termékenységének növelése. Üszô: fiatal nôstény szarvasmarha, akinek még nem volt borja. Vándorló legeltetés: a nyájakat nyáron az alacsonyabb legelôkrôl magasabb hegyi mezôkre terelik. Ôsszel visszahajtják ôket. Vemhesség: az az idôtartam, amíg az állatok kihordják a kicsinyüket. Visszakérôdzött falat: részben megemésztett táplálék, amely a kérôdzô állatok elsô gyomrából további rágás céljából „visszafordul” a szájba.
06/1/12
20:19
Page 1
Ál
Negyedik füzet
Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége
lat
n
Allattart_beliv.qxd
ta r t á
á s E uró p
ba
Állattartás Európában
Az Európai Bizottság támogatásával
A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült
06/1/12
20:19
Page 2
Ál
lat
n
Allattart_beliv.qxd
ta r t á
á s E uró p
ba
Állattartás Európában
Állattartás Európában
oldal
Juhtartás Skóciában
4
Állattenyésztô: egy egyedülálló szakma
6
Milyen állatokat tenyésztenek Európában?
8
Mikor kezdte az ember az állattartást?
10
Bajnokok tenyésztôi
12
Gazdálkodási módszerek
14
Állattenyésztés nehéz terepen
16
Vándorló legeltetés, azaz a nagy nyári utazás
18
Az állatok takarmányozása
20
A szarvasmarha Mennyi fajta!
22
Tejtermelés
24
A tej: becses, de kényes élelmiszer
26
A tej feldolgozása
28
06/1/12
20:19
Page 3
Ál
lat
n
Allattart_beliv.qxd
ta r t á
A juh
á s E uró p
ba
A ló
A juh: állat minden környezethez
30
Hogyan tartják a juhokat?
32
Tej, hús és gyapjú – mind egy helyrôl
34
A ló: több, mint tenyészállat
48
Különleges állatfajták
A kecske Kecsketenyésztés: a déli államok különlegessége
36
A sertés
Méhészet
50
Prémes állatok
52
Különleges gazdaságok
54
A vidék, ahol élünk
Hogyan kell sertést tartani?
38
Sertéstartás ma: az intenzív tartás és a hagyományok összefonódása
40
Állattartás és a tájkép
56
Hírek A baromfi Csirkék és tyúkok
42
Liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk…
44
Állattartás a hírekben
58
Térképek
60
Szószedet
65
Rénszarvasok Rénszarvastenyésztés Észak-Európában
46
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 4
Ál
lat
n
4
ta r t á
á s E uró p
ba
Juhtartás Skóciában
Stirling
Meglátogattuk Kinrossban George-ot, aki a munkájáról mesélt.
Kinross
London
– Hogyan lettél gazda?
– Milyen egy juhtenyésztô átlagos éve?
„Középiskola után agráriskolába mentem, hogy megismerjem a gazdálkodás fortélyait. Üzlettársak lettünk édesapámmal. Két gazdaságunk van, összesen 230 hektár*, aminek egy részét béreljük. A nyájunk 1500 darab anyajuhból áll, és vannak kosaink és bárányaink is. Emellett termesztünk még gabonát, fehérrépát, kelkáposztát is, amit mi magunk adunk el."
Ôsz a párzási idôszak „A juhtenyésztô éve ôsszel kezdôdik, amikor a juhok párzanak, hogy kisbárányok szülessenek. Kétféle tenyészfajunk van, Scottish Blackface (skót feketepofájú), vagy csak egyszerûen Blackies és Greyface, fekete- és szürkepofájúak. Többféle tenyészállatot tartunk a farmunkon: Suffolk, Charolais, és a kékpofájú Bluefaced Leicester." Télen nincs fû a mezôkön „Skóciában a tél hosszú, hideg és nedves. Emiatt nem is nô a fû a legelôkön. Tehát az év ezen részében nekem kell etetni a juhaimat, leginkább silózott* (szilázs) fûvel. A juhok szénát* is esznek. Amikor közeledik az ellési* idô, a jerkék takarmánykiegészítôket kapnak, fôleg árpát és koncentrátumokat, hogy extra energiához jussanak."
– Mit csinálsz nap mint nap? „A napi teendôim az évszakhoz mérten változnak. A birkák egész évben kint vannak. Ez azt jelenti, hogy minden nap hosszú távolságokat kell megtennem motorommal és a Land Roveremmel, hogy ellenôrizhessem ôket. Van néhány juhászkutyám is, akik segítenek ellenôrizni és terelni a juhokat. Speciálisan erre a munkára vannak kiképezve, és nagyon engedelmesek. A nevük Queen, Bob és Gyp." Télen George szénát visz a juhoknak
A tavasz az ellés ideje „Az ellés* áprilisban kezdôdik és május végéig tart. A tavasz igencsak sûrû idôszak. A juhokat speciális aklokba zárjuk, ahol folyamatosan tudjuk ôket figyelni. Nem alkalmazunk segédmunkásokat, úgyhogy apám és én igencsak elfoglaltak vagyunk ilyenkor. Éjjel-nappal ellenôriznünk kell az állatokat. A Greyfaceek általában két bárányt ellenek. Ha valamelyik hármat, azt áttesszük egy olyan anyajuh mellé, akinek csak egy báránya van. A feketepofájúak hegyi juhok, ôk csak egy bárányt ellenek. A George és kutyája, Bob
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 5
Ál
lat
n
5
ta r t á
bárányok egészen augusztus közepén történô elválasztásukig* az anyjukkal maradnak".
Nyáron a juhokat nyírni kell „Júniusban a juhokat Queen, Bob és Gyp segítségével behajtjuk nyírni. Ez megfelelô alkalom arra is, hogy a juhokat alaposan ellenôrizzük. A nyíráshoz szakmunkásokat szoktunk alkalmazni. Általában napi 400 juhot nyírunk meg, tehát az összessel 3-4 nap alatt végzünk. A bárányok gyapja még nem elég hosszú, azért ôket nem nyírjuk meg. Az összes gyapjút egy angol cégnek adjuk el."
á s E uró p
ba
– Hogyan adjátok el a juhokat? „Novembertôl 5-600 juhot adunk el a stirlingi élôállat-piacon. A többit a fehérrépa- és kelkáposztaföldekre hajtjuk, és csak tavasszal adjuk el ôket. A szilázs* és széna* a kifejlett állatoknak van félretéve. Minôségbiztosítási rendszerünk van, ennek keretében rendszeresen ellenôrzik, hogy kiváló minôségû bárányokat állítok-e elô. Így a bárányaimat minôségi tanúsítvánnyal adhatom el."
– A juhok igényelnek speciális bánásmódot? „A juhaink különbözô bánásmódban részesülnek, az évszaktól függôen. Márciusban az összes vemhes juhot beoltjuk különbözô betegségek ellen. Júniusban és októberben behajtjuk ôket fürösztésre. A fürdô, amibe merülnek olyan vegyszereket tartalmaz, amelyek elpusztítják a gyapjújukban lévô élôsködôket. A juhok körmét is le kell vágni évente egyszer-kétszer. Ezt hívják körmözésnek."
Szürkepofájú juh
– Szereted a munkádat? „Gazdának lenni azt is jelenti, hogy rengeteg feljegyzést kell készíteni. Tehát amikor végzek odakinn, be kell jönnöm, hogy elvégezzem a napi papírmunkát. Ennek ellenére nagyon szeretem ezt a munkát és életmódot. Már kissrác koromban is olyan gazda akartam lenni, mint az apám." ■
Körmölés
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 6
Ál
lat
n
6
ta r t á
á s E uró p
ba
Állattenyésztô: egy egyedülálló szakma Az állattenyésztôk – állattartók – olyan gazdák, akik állatokkal dolgoznak… más szóval élôlényekkel. Mi mindent kell hát egy állattartónak nap mint nap elvégezni, hogy gondját viselje a csordájának, vagy nyájának?
Etetni az állatait Az év minden napján a gazdának reggel és este etetnie kell az állatait. Ez azt jelenti, hogy gondosan kell figyelnie az állatait és biztosítani a táplálékukat. Ez azonban az állatok korával és az évszakoktól függôen változhat. Télre be kell tárolnia az állatok takarmányát, például szénát* és szilázst*, ha marhákat*, vagy juhokat* tart. A legtöbb gazda gabonát is termeszt, és megtermeli állatai takarmányának nagy részét. Más gazdaságokban, például sertés- és baromfitelepeken, ahol az állatok nem növényevôk, a gazdák speciálisan összeállított állateledeleket, tápokat vásárolnak és etetnek.
A gazda takarmányt ad a marháinak
Ellenôrizni az egészségüket Három fô tényezô befolyásolja az állatok egészségi állapotát: hogyan etetik, hogy vannak tartva, és tudnak-e szabadon mozogni. A gazda tudja ezt. De a gazdák azt is tudják, hogy oda kell figyelni állataikra. Ha egy állat nem eszi a szénát, az betegségre utal. Ha egy állat megbetegszik, legtöbbször a gazda maga is el tudja látni, például kezelni a sérüléseket, sebeket, vagy kitisztítani egy sérült lábat. Néha azonban ki kell hívniuk az állatorvost* is, hogy felismerje a betegséget, gyógyszert írjon fel, vérvizsgálatot készítsen, vagy ellásson valami komolyabb sérülést. A nehéz elléseknél, fialásoknál is ô segít. A gazdának különösen résen kell lennie, ha a jószág utódnak ad életet. Segítenie kell az anyaállatot az ellésnél, és biztosítani kell, hogy anya és utód nyugodt, csendes, tiszta helyen lehessen. A gazda ellenôrzi, minden rendben van-e. Amikor a kicsi szopni kezd, már tudja, nincs baj.
A gazda segít az ellési idôszakban
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 7
Ál
lat
n
7
ta r t á
á s E uró p
ba
A csorda megújítása A nyáj, vagy csorda állatai folyamatosan megújulnak. A tejelôtehén csordában például a gazdák lecserélik azokat a teheneket, amelyeknek már három-öt borja volt. Ezek az állatok a vágóhídra a kerülnek, helyüket a gazdaságból származó üszôk veszik át, vagy más gulyákból vásárolnak hozzájuk. Az a gazda, aki állattartásra szakosodott, a piacon, vagy más gazdáktól vesz fiatal állatokat, vagy ô maga tenyészti ôket. Aztán mikor elérik a kellô súlyt, eladja ôket húsállatként. A tejtermelôk a gazdaságban lévô állatokból egyszerre több korcsoportot is tartanak, például marhából és a borjából az üszôkön keresztül a tehenekig különbözô korkategóriák élnek egymás mellett. Egész évre ki kell számítaniuk és meg kell tervezniük a csorda, vagy nyáj fejlesztését, fejlôdését. A juhokat eladáskor csoportokra osztják
Az állatokkal való bánásmód Az állattenyésztôknek tudniuk kell, hogyan bánjanak az állataikkal, hogyan tudják a legjobban kezelni, összeterelni, egy meghatározott helyre vezetni, vagy megkötni ôket. Nem szabad, hogy féljenek tôlük, és nem hibázhatnak, mert az állatok sok kárt tudnak okozni a szarvaikkal, patáikkal.
Tudjátok milyen állatokat tenyésztenek a környéketeken? Kérdezzetek meg egy állattenyésztôt, aki beszél majd a munkájáról.
A gazda bemutatja, hogyan kell megfogni a kecskét
Az állatok ivartalanítása Mielôtt a mezôgazdaságot gépesítették, az állatok a földeken dolgoztak. Ehhez a gazdáknak erôs, de nyugodt állatokra volt szüksége. A birkák túl heves vérmérsékletûek lettek volna, ezért ökröket – ivartalanított bikákat – használtak helyettük. Az ivartalanítás (kasztrálás)* a hím állatok heréinek eltávolítását jelenti: Ezt a mûtétet még kiskorukban elvégzik rajtuk. Az állatok ezután nem tudnak szaporodni, mivel nemzôképtelenek lettek. De sokkal higgadtabbá is válnak. Napjainkban az ivartalanítást majdnem az összes sertésen elvégzik, mivel ezzel elkerülhetô, hogy húsuk szaga túl erôs legyen.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 8
Ál
lat
n
8
ta r t á
á s E uró p
ba
Milyen állatokat tenyésztenek Európában? Minden országnak és régiónak meg van a saját állattenyésztési története és hagyománya. De a történelmi hagyományoktól eltekintve Európa-szerte más és más állattenyésztési módszereket találunk.
Hagyományok A múltban az állattenyésztôk olyan állatokkal dolgoztak, amelyek honosak voltak saját régiójukban. Egyes régiókban a gazdák mindig is juhot, vagy szarvasmarhát* tartottak., míg máshol csak baromfit*. Például az Alpokban, Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban régóta tenyésztenek már szarvasmarhát, hogy elôállítsák a tejet, amibôl a híres sajtokat készítik: az emmentálit és a fontinát Olaszországban, vagy a comtét a franciaországi Jurahegységben.
Tehéncsorda az Alpokban Juhnyáj a skót lápon
Rénszarvastartás Finnországban
Szélsôséges éghajlatú régiókban, mint Írország, vagy Skócia, gyakran tenyésztenek juhot, mivel szívósabbak és kevésbé válogatósak, ha élelemrôl van szó. De a juhok a meleg országokban is megélnek, ahol csenevész a növényzet, mint Görögország és Spanyolország. Spanyolországban még ma is tenyésztik az ôshonos sertéseket, belôlük készül a Patangera és a Serrano sonka.
Európa északibb országaiban gyakori a rénszarvastenyésztés. Ezek az állatok különösen megfelelôek a zord idôjárási viszonyoknak. Európa igazi mozaikja az állattenyésztés különbözô fajtáinak.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 9
Ál
lat
n
9
ta r t á
á s E uró p
ba
Mi az újdonság? Állatok más kontinensrôl Nem újdonság, hogy egy-egy régióban korábban nem ismert fajokat vezetnek be és vonnak tenyésztésbe. A pulyka például 500 éve, Kolumbusz Kristóffal utazott ide Észak-Amerikából. Ma bivalyt, sôt struccot is tenyésztenek Európában. A legfôbb cél a fogyasztóknak termékeket biztosítani, és újfajta ízû húsokat bemutatni. Máskor sokkal gyakoribb problémák vezetnek egy-egy új faj meghonosításához. Például a lámák azért kerültek a mediterrán régiókba, hogy megtisztítsák az aljnövényzetet és a cserjéseket, ezzel pedig segítsenek az erdôtüzek megakadályozásában.
A strucc és a láma csak nemrég jelent meg Európában
Intenzív tenyésztô körzetek Ma is vannak hagyományos sertéstenyésztô vidékek Európában, amelyeknek a sonkája kedvelt különösen az olasz Friuli, a német Fekete-erdô, az Ardennek Belgiumban és Franciaországban, Andalúzia és Extremadura Spanyolországban. Azonban a legintenzívebb sertéstenyésztés ma Bretagne-tól Dániáig terjed. Ezt a területet hívják Európa „sertésmedencéjének" (lásd 64.oldal). Spanyolország északi része ugyancsak intenzív sertéstenyésztô régió. De miért ez a koncentrálódás? Ennek egyik oka az, hogy a sertések takarmánya nagyon távoli helyekrôl érkezik országainkba hajón – a kasszava Ázsiából, a szója Amerikából. Magától értetôdôen a sertéstelepek számára sokkal gazdaságosabb, ha tengeri kikötôkhöz közel helyezkednek el, így könnyebb a takarmányok szállítása. De az állatállomány ilyen mérvû koncentrálódása egy-egy régióban új, fôleg környezetvédelmi problémákat vethet fel (lásd 59. oldal). Sertéstenyésztés
Az Európai Unióban tenyésztett fôbb állatok Szarvasmarha 82 millió
Kecske 12 millió
Ebbôl tejelômarha 21 millió
Tojó tyúk 350 millió
Forrás: Eurostat 2000
Birka 95 millió
Sertés 123 millió Rénszarvas 400 000
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 10
Ál
lat
n
10
ta r t á
á s E uró p
ba
Mikor kezdte az ember az állattartást? Lehetetlen lenne pontos választ adni erre a kérdésre. Nézzük meg inkább az állattartás történetének fontosabb állomásait.
Tenyésztés elôtt vadászat Sok ôskori barlangrajz tudósít minket arról, hogy az emberek vadásztak a vadállatokra. Ezek a festmények bizonyítják, hogy már az ôskorban is szüksége volt az emberiségnek állatokra. Az állatok voltak a forrásai a húsnak és sok nyersanyagnak is, például a bôrnek ruhakészítéshez, és a szerszámoknak és fegyvereknek alapanyagául szolgáló csontnak is. A vadászat létfontosságú, de ugyanakkor nagyon veszélyes része is volt az ôskori ember életének – és néha bizony a vadász üres kézzel ment haza.
Ôskori vadászjelenet
Amikor az ôskorban a vadász hazavitte a zsákmányt, azt azonnal, vagy néhány napon belül elfogyasztották. Ekkor újból indulnia kellett vadászni. Az embereknek folyamatos utánpótlásra volt szükségük húsból és állati nyersanyagból. Tehát volt-e vajon jobb megoldás a vadászatnál?
Az elsô tenyésztôk Az ötlet egyszerû: ahelyett, hogy megöljük és megesszük a környéken elejtett állatokat, inkább tartsuk ôket közel, fordítsuk az emberek hasznára ôket és – ami a legfontosabb – biztosítsuk, hogy szaporodjanak. Ezután már bármelyiket megölhetjük élelemnek, csak a többit tartsuk életben, hogy fennmaradjon a csorda. Tehát az állattenyésztés története az állatok domesztikációjával (háziasításával) kezdôdött. Ez óriási lépés volt az ember számára is, akinek nem kellett többé a csordák után vándorolni, hogy életben maradjon – letelepedhetett, és így kezdtek kialakulni az elsô falvak.
Újkôkorszaki gazdaság rekonstrukciója A „termékeny félhold" Ezt a nevet kapta az a földrajzi egység, amely Iraktól Szírián keresztül Észak-Egyiptomig terjed. Itt született a mezôgazdaság kb. 10 000 évvel ezelôtt. Tökéletes terület volt a gazdálkodáshoz, és a ma tenyésztett állatok nagy része is innen származik, mivel itt éltek vadon. Az ember háziasította ôket, aztán elterjedtek az egész földön. Néhány máig termesztett növény is innen, a „termékeny félhold" területérôl származik (lásd 2. füzet).
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 11
Ál
lat
n
11
ta r t á
á s E uró p
ba
Állati erô! Késôbb az állatokat már azért is tartották, hogy súlyokat emeljenek, szállítsanak, vagy a földeken segítsenek. Azokban az idôkben minden gazdának volt állata, még akkor is, ha nem állattartásból élt. Az állatok fontos munkaeszközök voltak, és addig kellett ôket tartani, amíg csak lehetett.
Igába fogott ökrökkel szántják fel a szôlôst
A Földközi-tengeri országokban a szamár volt a legelterjedtebb mezôgazdasági munkaállat. Még ma is sok látható Olaszországban, Görögországban, és Spanyolországban és Portugáliában. A szamár ugyanis jól alkalmazkodik ezen országok idôjárásához. Más országban lovakat, vagy ökröket használtak a szekerek, boronák, cséplôgépek vontatásához. Néhány szôlôs meredek teraszain pedig, ahol nehéz volt dolgozni, öszvéreket használtak.
A bölények újra élnek! Gondos keresztezéseknek* köszönhetôen a tudósoknak sikerült megalkotni azt az állatot, amelyik nagyon hasonlít a bölényekre, a mai szarvasmarhák ôsének tekintett ôsi ökrökre. A szamár, a mediterrán országok állata
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 12
Ál
lat
n
12
ta r t á
á s E uró p
ba
Bajnokok tenyésztôi A modern tenyésztôk sokkal nagyobb eredményeket érnek el a termelésben, mint évtizedekkel ezelôtt. Hogy lehet ez? Hogy válhat egy állat világbajnok tej-, vagy hústermelôvé?
Figyelemreméltó fejlôdés Úgy 50 évvel ezelôtt nagy dolog volt, ha egy tehén egy laktáció* alatt 2000 liter tejet adott. Hát a mai tehenek, amelyek ennek ötszörösét, több, mint 10 000 liter tejet adnak egy év alatt? Ezek a teljesítmények – akár a tehén, vagy kecske által termelt tejmennyiség, akár egy koca malacainak száma – tenyésztôk és szaktenyésztôk verítékes munkájának eredményei. A legjobb állatokat pároztatják egymással, hogy növekedjen a teljesítményük. Ezt hívjuk nemesítésnek.
A gazda naponta kétszer feji teheneit
Új technológiák A tenyésztôk már régóta megpróbálják díjazott állataikat egymással pároztatni: ha egy díjnyertes bikát és egy díjnyertes tehenet kereszteznek, a borjaik közül legalább egy biztos díjnyertes marhává fog válni. De ez persze nem ilyen egyszerû. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy bikád növelni fogja a tejhozamot, akkor sok tehénnel kell pároztatni, megvárni míg borjadznak, aztán kiválogatni az üszôket, megvárni míg megnônek és maguk is elkezdenek tejet adni. A mesterséges megtermékenyítés keretében a bikák spermája lefagyasztható és évekig tárolható. Ha a bika tényleg bajnok lesz, a spermáját felhasználhatjuk számtalan tehén megtermékenyítéséhez. Minden tenyésztett állatfajt lehet nemesíteni.
Húshozamáért kiválasztott Charolais bika
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:19
Page 13
Ál
lat
n
13
ta r t á
á s E uró p
ba
Új igények A megnövekedett termelékenységû állatoknak persze van hátránya is. Az egészségük sokkal törékenyebb. • Megelôzô gyógyszerezésre van szükségük: vésôoltásokra, paraziták elleni szerekre. • A tartási körülményeikre is jobban oda kell figyelni. Például nem mehetnek be látogatók a sertéstenyészetbe, mert mikrobákat hurcolnak be magukkal. • Több takarmányra van szükségük. Ha az akarjuk, hogy többet termeljenek, többet is kell enniük. Manapság azokat az állatokat, amelyek a hozamokat érik el, már nem legeltetik. A tenyésztôk táplálék-kiegészítôket használnak, amik általában ipari melléktermékek*, mint például sörseprô a sörfôzdékbôl, a melasz és répaszelet a cukorgyártásból, vagy napraforgómag-pogácsa az olajgyárakból. A tenyésztô speciális lábfürdôn megy keresztül, hogy fertôtlenítse a csizmáját mielôtt a hizladába lép
Vess egy pillantást a táblázatra, hogyan változtak a mutatók. Meg fogsz lepôdni!
Megnövekedett termelés Egy tehén tejtermelése Egy húsmarha súlya Egy sertés hátszalonnájának vastagsága
1960-ban
2000-ben
3000 liter/év 550-600 kg 40 mm
6000-15000 liter/év 750-800 kg 7 mm
A kitenyésztés veszélyei: A tenyésztôk régóta bajnokokat akarnak kitenyészetni, és emiatt csak a termelékenységet növelô fajok érdeklik ôket. Emiatt sok egyéb faj majdnem eltûnt. Minden fajnak megvannak persze a saját képességei: egyesek ellenállóak a betegségekkel szemben, mások több tejet adnak, megint mások a hideget tûrik jobban. Szerencsére manapság már olyan különleges intézkedéseket vezettek be, amelyek megvédik a tradicionális fajokat a szaporodásuk elôsegítése által.
Folyékony nitrogénben fagyasztott kecskesperma mesterséges megtermékenyítéshez
A görög Sikia marha, amit kihalás fenyeget
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 14
Ál
lat
n
14
ta r t á
á s E uró p
ba
Gazdálkodási módszerek Létezik extenzív és intenzív gazdálkodás. A gazdáknál ez általában hely kérdése. Mit is jelentenek ezek a fogalmak igazából? Mit használnak a gazdák az egyes gazdálkodási formák, módszerek során?
Extenzív állattartás a legelôkön Az extenzív tartás azt jelenti, hogy a meglévô területeken kis számú állatot tartanak. Ez a fajta tartás azokon a területeken jellemzô, ahol a fû a legfôbb táplálék, például a felföldi területeken, vagy a fennsíkokon. A következô állatokat szokták így tartani: - húsmarhát* - vegyes felhasználású marhát - juhot - kocát Az extenzív tartást folytató gazdáknak nagy kiterjedésû területekre van szüksége, hogy elég állatot tudjon tartani a megélhetéséhez. Néha a gazdák más munkát is vállalnak, hogy több pénzt keressenek.
Borját szoptató tehén
Szabadtartású disznók
Játékos disznók Németországban közelrôl tanulmányozták a sertések viselkedését. Rájöttek, hogy mikor unatkoznak, vagy kicsi a helyük, a növekedésük üteme csökken. Ezért a gazdák nagyobb helyet biztosítanak nekik, és játékokat, amiket az orrukkal lökdöshetnek. Akár jobbkedvûek, akár nem, a disznók sokkal egészségesebbek, ha van játszóterületük.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 15
Ál
lat
n
15
ta r t á
á s E uró p
ba
Intenzív állattartás különálló épületekben Néhány régióban a legeltetésre használható terület mérete többé-kevésbé véges, és emiatt intenzív tartástechnológiát alkalmaznak, hogy a lehetô legnagyobb termelést érjék el a rendelkezésre álló helyen. Elôfordul, hogy a gazdának egyáltalán nincs földbirtoka, és állataikat speciálisan felszerelt épületekben neveli. Az állat táplálékának egy részét testhômérsékletének fenntartására használja fel, fôleg télen. Ha azonban az állatokat zárt helyen, állandó magas hômérsékleten tartják, akkor ezt a testhômérséklet-veszteséget kiküszöbölik, és gyorsabban nônek. Ezt a tartásformát elôszeretettel alkalmazzák disznóknál, csirkékénél és tyúkoknál.
Víz, élelem, meleg – minden automatikusan mûködik a kiscsirkék óljában
A gazda választása Ha a gazda úgy dönt, hogy extenzív termelésbe fog, akkor dönthet úgy, hogy az állatai számára ô maga termeli meg a takarmányt*, például a tehenek abrakját*, a disznóknak gabonát és borsót. Ha van egy tehenészet a közelben, megvásárolhatja a sajtkészítésnél keletkezô savót a disznók számára. Azoknak a gazdáknak viszont, akik olyan helyen élnek, ahol az intenzív állattartás elkerülhetetlen, nincs választása. Csak a gazdasági épületei vannak, és még a takarmányt is készen kell vásárolnia vagy a gyártól, vagy más gazdáktól. Modern tehenészet épülete takarmánytárolóval Svédországban
Változások a bánásmódban Manapság sok szó esik az állatok jólétérôl (lásd 59. oldal). Az állatok életkörülményeinek javítása érdekében a gazdák változtatnak eddigi módszereik némelyikén. Egyes gazdaságokban például a tyúkok és csirkék szabadon elhagyhatják az ólat és szaladgálnak a szabadban.
Van olyan gazdaság, ahol a csirkék ki tudnak menni az ólból Az állatorvos Az állatorvosok minden gazdaság szerves részét képezik. Ôk diagnosztizálják a betegségeket, felírják a megfelelô gyógyszert, elvégzik a vérvételt és beadják az oltásokat. Ha egy állat megbetegszik, a gazdának tisztában kell lennie a betegség természetével. Egy sertéslázas, vagy száj- és körömfájásban szenvedô disznó gyorsan megfertôzheti társait is. Ezért kell az állatorvosnak gyorsan és pontosan megállapítani a betegség fajtáját. A tejelômarhák sok pénzt hoznak a konyhára, és ha a gazda elveszít egyet, az anyagi katasztrófát jelent. Ha egy tejelôtehén megbetegszik, a gazdának gondoznia kell, ha meg akarja tartani. Az állatorvos egy nehéz borjadzásnál* akár császármetszést is végezhet.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 16
Ál
lat
n
16
ta r t á
á s E uró p
ba
Állattenyésztés nehéz terepen Európa egyes régióiban nagyon kedvezôtlen idôjárási viszonyok uralkodnak: északon hosszú, hideg tél, délen forró nyár.
Hideg, nedves lápokon Nagyon hosszú ideig a gazdák olyan ôshonos állatokat tartottak, amelyek jól alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez. A juhok, mint amilyen a Suffolk és a Blackface, egész évben kinn lehetek a legelôn, csak télen kell egy kicsit több takarmányt* biztosítani nekik, mert az év ezen szakában nincs elég legelnivalójuk. A skót felföldi (Highland) marhákról pedig azt tartják, hogy megél olyan helyen is, ahol egyetlen más marha sem tudna.
Skót felföldi marha
Swaledale juhok
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 17
Ál
lat
n
17
ta r t á
á s E uró p
ba
A perzselô nyár országaiban A másik véglet a forró éghajlatú országok. Az ilyen dél-európai országokban (Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország) az emberek olyan állatokat tartanak, amelyek képesek elviselni a száraz, forró körülményeket – ilyen a kecske és a birka. Görögországban a hosszú nyár folyamán a növényzet sokszor kiszárad és elhal. Ez jelentôs problémát jelent a pásztorok számára, fôleg mikor a jerkéknek bárányai vannak. A jerkéknek tejre van szüksége, hogy etethessék bárányaikat, de a gazdáknak is tej kell, hogy sajtot készíthessenek. A megoldás a bárányok korai leválasztása*. Ezért a görögök elôszeretettel fogyasztják a fiatal bárányhúst. Így tej is marad elég, hogy sajtot csináljanak: a legismertebb görög sajtot, a fetát.
Birkanyáj egy mediterrán országban
Ugyanazok az állatok tarthatók különbözô célra és a legeltérôbb körülmények között is. A juhok igazán jó például szolgálnak erre. Az Egyesül Királyságban és Írországban a juhokat a húsukért tartják. A gyapjuk segít elviselni a hideg és nedves idôjárást. Görögországban, ami meglehetôsen forró és száraz ország, a juhok gyapja rövid, és tejükért tartják ôket, amibôl sajt készül.
Védekezés a hideg ellen A skandináv országokban a tél sokszor nagyon kemény, fôleg Norvégiában. Itt a hó ellenére a gazdák a marháikat heti két-három alkalommal kihajtják a szabadba, ami nagyon jót tesz az egészségüknek. Azonban néhány óvintézkedést is kell tenniük: újságpapírral óvják a tôgyüket a fagytól.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 18
Ál
lat
n
18
ta r t á
á s E uró p
ba
Vándorló legeltetés, azaz a nagy nyári utazás A vándorló legeltetés olyan állattartási forma, ahol a gazdák mindig olyan területre terelik állataikat, ahol táplálékot találnak.
Állattartás a hegyekben Az állattartás hagyományos foglakozásnak számít a hegyvidékeken. Ott, ahol meredek a talaj és kemény a tél, mint amilyen az olasz, osztrák, vagy francia Alpok, vagy a Pireneusok, nehéz lenne növényt termeszteni. Nyáron azonban dús fû nô, épp amire szükség van a legeltetéshez.
Tehenek magasabb hegyi legelôn
Irány a csúcs Ezeken a területeken nagy probléma, hogy télen nincs mit enni az állatoknak. Ezért takarmányt kellene télire elraktározni az állatoknak. Azonban nincs elég legelô ahhoz, hogy legeltessenek is, de téli takarmányt is tudjanak tárolni. Ezért aztán amikor májusjúnius környékén az idô elkezd melegedni, a pásztorok felhajtják juhaikat a magasabb hegyvidéki fennsíkokra. Ez a vándorló legeltetés hosszú folyamat, leginkább kecskét és juhot tartanak ilyen módszerrel.
Tavasszal a gazdák felviszik állataikat a magasabb fennsíkokra
Egyes hegyvidéki területeken még mindig kézzel fejnek, mert a meredek hegyoldalakon nincs áramellátás. De sok hegyvidéki gazda teherautóra rögzített hordozható fejôgépet használ.
“Formai du Mut dell’Alta Valle Brembana” Az egyik olasz hegyi sajtnak különös neve van: Formai du Mut dell’Alta Valle Brembana. Jelentése: „Ez a sajt a Itáliai-Alpokban található Brembana-völgyi legelôkön tartott tehén tejébôl készült"
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 19
Ál
lat
n
19
ta r t á
á s E uró p
ba
Fejni pedig minden nap kell! A gazdák az állataikkal tartanak, így néhány hónapot a hegyekben töltenek. A legfontosabb feladatuk a napi kétszeri fejés és a tej összegyûjtése. De mit kezdjenek azzal a sok tejjel, ami ráadásul nem is áll el túl sokáig? A válasz egyszerû: sajtot csinálnak belôle. És így születtek a híres hegyi sajtok, mint az osztrák Bergkäse, az olasz fontina, vagy a francia comté és cantal.
Fejés fejôkannába
Sajtkészítés
Az érlelô
Ezek hosszú ideig elálló, érett sajtok.
Még manapság is elôfordul, hogy egy gazda a sajtját a hegyen készíti, azonban a legtöbb helyen naponta összegyûjtik a tejet, és leviszik a völgybe, ahol szintén sajt készül belôle.
Felkészülés a télre lenn a völgyben Azok a gazdák, akiknek nem kell felvonulni a hegyekbe, füvet gyûjtenek a völgyben és megszárítják. Ebbô lesz a gyepszéna, ami úgy tartható el, ahogy az a gazdának a legjobb: kazalban, vagy akár felbálázva.
Vissza a völgybe Amikor a meleg évszak véget ér, általában szeptemberben, és leesik az elsô hó, elérkezik az idô, hogy az állatok visszatérjenek istállójukba, akoljukba. A gazdák visszahajtják ôket a völgyekbe, ahol áttelelnek. Készen a széna télre
A vándorló legeltetés a tájképet is megóvja A vándorló legeltetés segít megóvni a kedvelt hegyvidéki tájképet. Az állatok nélkül ez a tájkép visszatérne természetes helyzetébe. Az állatok lelegelik a füvet, ezzel növekedésre serkentik azt; a trágyájuk* is a gyep növekedését serkenti. Az állatok tehát segítenek megóvni a tájképet, s ráadásul csökkentik az olyan természeti katasztrófákat, mint a lavinák.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 20
Ál
lat
n
20
ta r t á
á s E uró p
ba
Az állatok takarmányozása A marhák, juhok és kecskék kérôdzôk. Különleges gyomruk van, ami képessé teszi ôket arra, hogy megegyék azt, amit az emberek nem bírnak: füvet.
Kérôdzés: együnk meg mindent kétszer Egy kérôdzô gyomra négy zsákból áll, ezek: a rumen (vagy bendô), a retikulum, az omasum és az abomasum. Minden rekesznek megvan a maga szerepe a kérôdzôk emésztési folyamatában. Amikor egy tehén füvet eszik, szinte rágás nélkül, gyorsan lenyeli. Ezzel tölti meg a rument, a gyomor legnagyobb rekeszét, ami akár 200 liternyi táplálékot is tárolhat. Ezt követi a kérôdzés. A tehén ekkor újra megrágja a füvet, vagy ahogy mondják a „kérôdzményt". A rumen bizonyos részei kis adagokat juttatnak vissza a tehén szájába kis léglöketekkel, picit olyan ez, mint a csuklás. Ekkor már jobban megrágja az elôször hirtelen lenyelt füvet. Addig rágja, míg a sok nyál és fûdarabok tökéletesen el nem vegyülnek egymással készen az emésztésre*. A második rekesz, a retikulum szétválogatja a fûdarabokat, a nagyokat visszaküldi a rumenbe, és ezen keresztül az állat szájába további rágásra. Ez addig ismétlôdig, amíg az összes táplálék át nem haladt a retikulumon.
A tehén négy gyomra Rumen (bendô) Belek
Retikulum Omasum
Abomasum
Sose zavarjunk egy kérôdzô állatot! Ha megzavarjuk feláll, ami megzavarja az emésztést.
Baktériumokkal teli gyomor A fûvel lenyelt több millió baktérium segíti az erjedés megindulását a bendôben. Amikor az erjedés befejezôdött, a bendô tartalma átkerül az omasumba. Ez kivonja a vizet a táplálékból, ami aztán az állat vérébe kerül. Innen már csak a száraz, erjedt, emésztésre kész takarmány kerül a negyedik gyomorrészbe, az abomasumba, amely úgy mûködik, mint a mi gyomrunk.
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 21
Ál
lat
n
21
ta r t á
á s E uró p
ba
A kérôdzôk a baktériumokat is megemésztik A kérôdzô abomasuma és bélrendszere nemcsak a táplálékot emészti meg, hanem a baktériumokat is, amik a táplálékkal átkerültek ide a bendôbôl és a retikulumból. Ez jó hír az állatok számára, hiszen az emésztés során a baktériumokból és tápanyagokból* elôállított fehérjék segítik a növekedést – és a hústermelést.
Mivel etessük a kérôdzôket? Az, hogy egy állat mit eszik, speciális étrendi szükségleteitôl függ. A növényevô állatok étrendjének szerves része az abrak. Hogy mennyi takarmányt* kap egy állat, a takarmány minôségétôl is függ. Például egy tejelômarha napi 20 kg szénát* igényel. Ám ha ugyanez a marha legelôn van, akkor a jóval nagyobb nedvességtartalmú fûbôl akár 150 kg-ot is elfogyaszthat. Ahhoz, hogy a tehenünk biztosan sok tejet adjon, tápanyagokban gazdag gabonaféléket és fehérjében gazdag marhapogácsát* is be kell iktatnunk az étrendjébe. A kereskedelmi forgalomban lévô takarmányok sok szabálynak és ellenôrzésnek felelnek meg – az állatok nem kaphatnak akármilyen régi takarmányt!
Fû
Szójapogácsa marháknak
Kukorica szilázs
Szárított répaszelet
Roppantott búza
Szalma
Mi a helyzet a többi állattal?
Elválasztás Az emlôsök születésük után csak tejet esznek. Egy idô után fokozatosan kezdenek rendes takarmányt is fogyasztani. A gazda ilyenkor a borjú, bárány vagy épp malac elé is tesz a felnôttek takarmányából, hogy segítse az étrendjének megváltozását. Kb. 10 hét múlva a borjú már ugyanazt eszi, mint az anyja. Ezt az étrendváltozást hívjuk elválasztásnak*.
Az összes többi állatnak, mint a disznó, vagy baromfi, egy gyomra van, akárcsak az embernek. Tehát ôk is úgy emésztenek, mint mi. A disznók étrendje is fôleg gabonából és fehérjedús takarmányból áll, aminek összetétele változik attól függôen is, hogy hízóról, vagy szoptatós kocáról van-e szó. A baromfifélék is gabonát esznek, mivel ôk magevôk, más szóval granivorok*. A lovak nem kérôdzô növényevôk. Füvet és abrakot esznek. A ló étrendjében az abrak aránya az állat aktivitásával áll összefüggésben. A baromfi gabonát és darát eszik
Allattart_beliv.qxd
06/1/12
20:20
Page 22
22
As z a r v a s ma r h a
Mennyi fajta! Körülbelül 82 millió szarvasmarha van az EU területén. Alapvetô élelmiszerekkel látnak el minket, mint amilyen a tej, a marhahús, de van más hasznos termékük is, például a bôr.
Egy marha, sok név Marha, bika, ökör, tinó, tehén, borjú… tudjátok ezek a szavak mit jelentenek? A szarvasmarha* az összefoglaló neve ezeknek az állatoknak. Kezdjük talán a bikával, ami a felnôtt hím, hacsak nem ivartalanították*, mert akkor ô a tinó, illetve idôsebb korában ökör. A tehén a nôivarú állat, amelyik már ellett, míg az üszô az a nôstény marha, amelyik még nem borjadzott. A borjú a fiatal állat függetlenül attól hím-e vagy nôstény.
Mirôl ismerszik meg? A szarvasmarhának több fajtát is megkülönböztetjük, a méret, a szarvak alakja, szôrük színe, vagy épp tejük minôsége alapján. Az azonos külsô jegyekkel rendelkezô állatok családját hívjuk fajtának. A fajta neve sokszor tükrözi az állatok származási helyét is. Régen ugyanazt az állatot használták munkára, mint amelyiknek a tejét és a húsát felhasználták. A XIX. század folyamán az állományok a fogyasztók elvárásának megfelelôen specializálódtak az állatok erôsségeinek függvényében. A szarvasmarhát 3 csoportra oszthatjuk:
• Húsmarhák, amelyeket a húsuk minôsége miatt tenyésztjük
A Charolais francia fajta, ami az egész világon elterjedt.
A Limousin a leginkább exportált francia húsfajta.
A szôke Aquitaine eredetileg Franciaország déli részérôl származik.
A belga kék a színérôl és származási helyérôl kapta a nevét.
