.5 О 2 4 V /
50ZSZ
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR
BIOLÓGIAI
TÁRS"
ÁLLATTANI
F
SZAKOSZTÁLYÁNAK
RATA
SZERKESZTI
ANDRÁSSY
ISTVÁN
LXII. KÖTET, 1 - 4 .
FÜZET
v/
»1828
ев AKADÉMIAI
KIADÓ, BUDAPEST
1975
ЬО %b
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI
TÁRSASÁG
ÁLLATTANI
SZAKOSZTÁLYÁNAK
FOLYÓIRATA
SZERKESZTI
ANDRÁSSY
ISTVÁN
• •'
'
í'-'-i 14 •! «! I. t
LXII. KÖTET, 1 - 4 .
\(,':.UI
' > * 1 • '!
FÜZET
AKADÉMIAI KIADÓ, B U D A P E S T
:•;)
1975
Гг. [ !
Az Állattani Közlemények a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának folyóirata. Megjelenik évenként egy kötetben, 12 ív terjedelemben. A folyóiratban — a „Rövid Közlemények"-et kivéve — csak azok a cikkek közölhetők, amelyek tartalmáról a szerzők a Szakosztály ülésein beszámoltak. A szerkesztőség kéri a szerzőket, hogy a közlésre szánt kéziratukat az illető előadás elhangzása után lehetőleg nyomban juttassák el a szerkesztő címére: Dr.
ELTE
A N D R Á S S Y
Állatrendszertani 1088 Budapest,
I S T V X N
és Ökológ iai Tanszék Puskin u. 3.
A kéziratokat két gépelt példányban, oldalanként 25—30 sorral (ritka sorközzel gépelve), tipizálás (aláhúzás) nélkül kell elkészíteni. Az esetleges megjegyzéseket, kívánalmakat külön lapon kell mellékelni. A z egyes cikkek terjedelme általában az egy n y o m t a t o t t ívet nem haladhatja m e g . Az ábrák lehetnek fehér kartonra v a g y pauszpapírra készített vonalas tusrajzok, illetve reprodukcióra alkalmas, éles pozitív képek. Az irodalomjegyzék összeállítására nézve a jelen kötet irodalomjegyzékei az irányadók. Minden kézirathoz rövid összefoglalást Í6 kell mellékelni az idegen nyelvű k i v o n a t számára.
ÁLLATTANI
KÖZLEMÉNYEK
A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Szerkeszti:
DR.
A N D R Á S S Y
ISTVÁN
1975. L X I I . k ö t e t , 1 — 4. füzet. Megjelent: 1975. s z e p t e m b e r h ó n a p b a n
EMLÉKEZÉS DADAY JENŐRE* Irta: LUKÁCS
DEZSŐ
(Kaposvár)
Az állóvizek, t a v a k , t e n g e r , időszakos p o c s o l y á k m i k r o s z k o p i k u s állatv i l á g á n a k t a n u l m á n y o z á s a a d j a D A D A Y J E N Ő ( B ú z a m e z ő , 1885. V. 2 4 . — B u d a p e s t , 1920. I V . 20.) é l e t m ű v é n e k t ú l n y o m ó r é s z é t . N e v e világszerte i s m e r t és elismert volt a s z i s z t e m a t i k a i és limnológiai i r o d a l o m b a n . T u d o m á n y o s p á l y a f u t á s a a kolozsvári e g y e t e m e n k e z d ő d ö t t . Már h a l l g a t ó k o r á b a n ö s z t ö n d í j a t n y e r t p á l y a m u n k á j á v a l . 1877-ben j e l e n t m e g első d o l g o z a t a és d o k t o r i értekezése a R o t a t o r i a f a j o k r ó l (1, 2). 1882-ben m a g á n t a n á r a kolozsvári e g y e t e m e n „ A belvízi g e r i n c t e l e n e k " t á r g y k ö r b ő l . K ü l ö n f é l e t é m á k b ó l (a Gryllotalpa t á p l á l k o z á s a és p a r a z i t á i , a P s e u d o s c o r p i o n i d á k , ezek v é r k e r i n g é s e , b o n c t a n a , a dévai sósvizek á l l a t a i s t b . ) 1885-ig 35 m u n k á t p u b l i k á l t . E z e k k ö z ö t t t a l á l j u k az E u c o p e p o d á k m o n o g r á f i á j á t (33) és cikkeit belföldi sósvizekben élő, általa k i m u t a t o t t F o r a i n i n i f e r a f a j o k r ó l (21, 29, 30, 31). 1885-ben ö s z t ö n d í j j a l a n á p o l y i S t a z i o n e Zoologica-ba m e n t k u t a t n i . I t t ú j m ó d s z e r e k e t i s m e r t meg, a g y ű j t ő k i r á n d u l á s o k o n g a z d a g vizsgálati a n y a g h o z j u t o t t , és é r t é k e s , sokoldalú k u t a t á s o k a t v é g z e t t . * * N á p o l y ból h a z a t é r v e c s a k h a m a r a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m b a n l e t t segédőr (1887). I t t az elmélyedő k u t a t á s r a megfelelő m u n k a k ö r t k a p o t t . E z t h i h e t e t l e n b u z gósággal, é l e t h i v a t á s k é n t v é g e z t e . 1888-ban a b u d a p e s t i e g y e t e m e n is v e n i a legendit szerzett a kolozsvári habilitációs t á r g y k ö r é b ő l . 1881-ben id. E N T Z G É Z A j a v a s l a t á r a a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a levelező t a g j á v á választ o t t a . 1885—1891. é v e k b e n 62 m ű v e l á t o t t n a p v i l á g o t (36—97). E z e k k ö z ö t t v a n n a k a T i n n t i n o i d á k (48, 50), a Cladocerák (62), a R o t a t o r i á k (72) m o n o g r á f i á i , a Hexarthra polyptera-ról (44, 45), a D i n o f l a g e l l a t á k r ó l (57, 58), a kerekesférgek heterogeneziséről (64, 65), az á l s k o r p i ó k r ó l (67—70), a B r a n c h i pusokról (61, 72, 78, 79), a D i a p t o m u s o k r ó l (80, 81), az Asplanchna fajok revíziójáról (83, 90), v a l a m i n t m á s t á r g y k ö r ö k b ő l írt f a u n i s z t i k a i , ökológiai stb. dolgozatai. 1893-ban e l n y e r t e a B u g á t - d í j a t a Cypridicola parasitica-ról szóló dolgoz a t á v a l . V á l t o z a t o s t é m á j ú m ű v e i k ö z ö t t 1897-ben m e g j e l e n t g y a k o r l a t i és
* E l ő a d t a a szerző az Állattani S z a k o s z t á l y ** Állatt. K ö z l e m . , 61, 1974: 5 1 - 5 2 .
1*
1971. április 2-án t a r t o t t 624.
ülésén.
3
t u d o m á n y o s s z e m p o n t b ó l is j e l e n t ő s k ö n y v e : „ A m a g y a r o r s z á g i t a v a k h a l a i n a k t e r m é s z e t e s t á p l á l é k a " (131). 1 8 9 8 - b a n m ú z e u m ő r l e t t , 1 9 0 0 - b a n a z A k a d é m i a a Vitéz-díjjal t ü n t e t t e ki a kagylósrákokról írt m o n o g r á f i á j á é r t , m e l y 1 9 0 1 - b e n j e l e n t m e g (153). A m ű e g y e t e m p r o f e s s z o r a 1 9 0 2 - b e n , 1 9 1 0 - b e n a z A k a d é m i a r e n d e s t a g j a . 1 8 9 2 — 1 9 1 5 k ö z ö t t 129 c i k k e t , k ö n y v e t , m o n o g r á f i á t k ö z ö l t a l e g v á l t o z a t o s a b b t á r g y k ö r ö k b ő l ( 9 8 — 2 2 5 ) . N a g y p l a n k t o n - és p a r a z i t o l ó g i a i t a n u l m á n y a i is e z e k k ö z ö t t v a n n a k . E z a h a t a l m a s — közel 7000 n y o m t a t o t t o l d a l n y i — m u n k á s s á g i t t h o n n e m e l i s m e r é s t , h a n e m i r i g y s é g e t k e l t e t t . D A D A Y Í azzal v á d o l t á k , h o g y a k ü l f ö l d n e k dolgozik, p e d i g a h a z a i k u t a t á s o k b a n is l e n n e t e n n i v a l ó . E z n e m felel m e g a v a l ó s á g n a k , h i s z e n 106 k u t a t á s i t é m á j á b ó l 56 M a g y a r o r s z á g r a v o n a t k o z i k , e z e n k í v ü l 8 n a g y m o n o g r á f i á j á b a n s z i n t é n v a n n a k h a z a i zoológiai adatok. D A D A Y é l e t é n az i r i g y s é g , r o s s z i n d u l a t , m e g n e m é r t é s o k o z t a f á j d a l o m v o n u l végig. E n n e k ellenére l a n k a d a t l a n e r ő v e l d o l g o z o t t . C s a k a k k o r t ö r t m e g , a m i k o r az első v i l á g h á b o r ú b a n , 1914-ben e l e s e t t e g y e t l e n f i a . E k k o r m u n k á s s á g á n a k ó r i á s i i r a m a h i r t e l e n l e á l l t . Még h a t é v e t élt u t o l s ó n a g y , m e g nem jelent kéziratán dolgozva. D A D A Y m u n k á s s á g a a Protozoa, N e m a t o d e , Cladocera, Phyllopoda, M y r i o p o d a , P s e u d o s c o r p i o n i d a e , C h i r o p t e r a és m á s r e n d s z e r t a n i c s o p o r t o k r a t e r j e d t ki, f a u n i s z t i k á j u k a t , t a x o n ó m i á j u k a t , ö k o l ó g i á j u k a t , k o r o l ó g i á j u k a t k u t a t t a . E n n e k e r e d m é n y e , h o g y a 19. s z á z a d v é g é n és a 20. s z á z a d e l e j é n a v í z i f a u n a , i l l e t v e a h i d r o b i o l ó g i a t e k i n t e t é b e n az egész v i l á g o n M a g y a r o r s z á g a l e g i s m e r t e b b e k k ö z é t a r t o z o t t , és e g y b e n a v i l á g e g y i k t u d o m á n y o s közp o n t j a volt. Hiszen a Föld v a l a m e n n y i részéből a k u t a t ó k , g y ű j t ő k D A D A Y n a k k ü l d t é k a n y a g u k a t f e l d o l g o z á s r a . D A D A Y igazi é r d e k l ő d é s i k ö r e a z o n b a n a vízi g e r i n c t e l e n s z e r v e z e t e k a n a t ó m i á j a , h i s z t o l ó g i á j a , ö k o l ó g i á j a v o l t . Az e l ő b b i e k b e n v á z o l t , g a z d a g és széles k ö r ű t u d o m á n y o s c i k k e i n e k , m o n o g r á f i á i n a k , k ö n y v e i n e k m é g c s a k v á z l a t o s i s m e r t e t é s e is m e g h a l a d j a kereteinket. Í g y csak k i r a g a d o t t példákon m u t a t j u k be m u n k á s s á g á n a k lényegét. K o l o z s v á r és Dés k ö r n y é k é r ő l 58 R o t a t o r i a f a j t d o l g o z o t t fel, k ö z ö t t ü k 14-et először ő t a l á l t M a g y a r o r s z á g o n (1). A R o t a t o r i á k h í m j e i r ő l m e g á l l a p í t o t t a (2), h o g y m e g j e l e n é s ü k n e m é v s z a k h o z k ö t ö t t . Az i d ő s z a k o s p o c s o l y á k l a s s ú k i s z á r a d á s a o k o z z a a p á r z á s t és a v a s t a g h é j ú p e t é k l e r a k á s á t . A Diglena Catalina h í m j e és n ő s t é n y e s z e r v e z e t é t , é l e t f o l y a m a t a i t , ö k o l ó g i á j á t t á r g y a l j a r é s z l e t e s e n . M i n d e z a z é r t j e l e n t ő s , m e r t a R o t a t o r i a h í m e k r ő l alig v o l t a k ismer e t e i n k , h i s z e n 2 1 é v v e l F E R D I N A N D K O H N f e l f e d e z é s e , de 9 é v v e l P L A T E t a n u l m á n y á n a k megjelenése előtt írta disszertációját. Az E u c o p e p o d a (33), C l a d o c e r a (62) m o n o g r á f i á i a m a g y a r o r s z á g i f a j o k szervezetének, életjelenségeinek, é l e t m ó d j á n a k , elterjedésének részletes ismert e t é s é t t a r t a l m a z z á k . Még m a is f o n t o s a k az i l y e n i r á n y b a n k u t a t ó k s z á m á r a . A h a z a i Branchipus f a j o k a t f e l d o l g o z v a D A D A Y m e g á l l a p í t o t t a szezonális p o l i m o r f i z m u s u k a t (78, 79). E n n e k és a R o t a t o r i á k i v a r i p o l i m o r f i z m u sának felfedezése döntő jelentőségű. Az Entia terastomella ú j és az a d d i g c s a k t e n g e r b ő l i s m e r t Amphidinium operculatum F o r a m i n i f e r á k a t r é s z l e t e s e n f e l d o l g o z t a . M e g á l l a p í t o t t a a z t is, h o g y az E. terastomella a d é v a i sósvizek e n d e m i k u s f a j a (21, 29, 30). A Hexarthra polyptera faj tárgyalásával kapcsolatban kifejtette, hogy a kerekesférgek t u l a j d o n k é p p e n csak k i s m é r t é k ű m ó d o s u l a t a i a hipotetikus
4
T r o c h o z o o n n a k , a m e l l y e l a g e r i n c t e l e n e k l e g n a g y o b b része f i l o g e n e t i k a i k a p c s o l a t b a h o z h a t ó (44, 45). N á p o l y i kutatásaiból itt csak a k ö v e t k e z ő k e t emelem ki. A T i n n t i n i o deákról írt ú t t ö r ő monográfiájáról (48) JÖRGENSENnek, BRANDTnak és E N T Z nek az az e g y ö n t e t ű v é l e m é n y e , h o g y e z e k n e k a szervezeteknek alapos m e g ismerése elsősorban DADAYnak k ö s z ö n h e t ő . A Rotatoriák f e l d o l g o z á s á b a n — e g y b e n a k a d é m i a i székfoglaló előadása — a tenger ökológiai v i s z o n y a i v a l m a g y a r á z z a a hímek és v a s t a g falú p e t é k h i á n y á t , és megállapítja, h o g y a mai t e n g e r l a k ó rotatorius fajok m á s o d l a g o s a n v á n d o r o l t a k be a b b a (73, 76, 77). Az Asplanchna sieboldi-nél a heterogenezis egy érdekes esetét találta. A m e g t e r m é k e n y í t e t t petékből fejlődő n ő s t é n y e k tömlő alakúak, a szűznemzéssel fejlődők hím alakúak. A kétféle alakú nőstények eltérő szaporodásm ó d j á t is r é s z l e t e s e n t a g l a l j a (63, 65). Az Asplanchna f a j o k r e v í z i ó j á b a n 10 s p e c i e s b ő l c s a k 5 - ö t f o g a d o t t el (83, 90). A Cypridicola parasitica n. genus, n. species-ről írt díjnyertes dolgozat á b a n (105, 106) b e h a t ó a n feldolgozta e z t a p a r a z i t á n a k látszó f a j t . DADAY tisztázta a kagylósrákok harántcsíkolt izomrostjainak finomabb a l k a t á t és m ű k ö d é s é t (110, 111, 118, 120). V i z s g á l a t a i s z e r i n t a Cypres disparnál az i z o m á l l o m á n y spirális, b e n n e az á l t a l a e l n e v e z e t t i z o m z s i n e g e k c s a v a r o d n a k . E z e k a MERKEL-féle i z o m e l e m e k n e k f e l e l n e k m e g . Az i z o m z s i n e g e k e t ( s a r c o n e m á k a t ) b o r í t ó i z o m z s i n e g h ü v e l y a z o n o s a KRAUSE-féle h á r t y á v a l . Az i z o m z s i n e g ö s s z e p e r d ü l é s e az i z o m r o s t ö s s z e h ú z ó d á s á t , k i p a t t a n á s a elernyedését okozza. A m a g y a r fauna édesvízi fonálférgeinek k u t a t á s a közben 59 fajt és 5 varietást m u t a t o t t ki (köztük 24, ill. 5 új), ökológiai és elterjedési v i s z o n y a i k a t is t i s z t á z t a (126, 151). ,,A m a g y a r o r s z á g i t a v a k h a l a i n a k t e r m é s z e t e s t á p l á l é k a " c. m ű v é b e n a h a z a i m i k r o s z k o p i k u s á l l a t o k a t , a k ü l ö n b ö z ő z o o p l a n k t o n o k t a g j a i t i g e n alap o s a n d o l g o z t a fel. A t a x o n o k s z á z a i n a k m o r f o l ó g i á j á t , ö k o l ó g i á j á t és k o r o l ó g i á j á t t a r t a l m a z z a a k ö n y v . A l a p v e t ő m u n k a v o l t k o r á b a n , m é g m a is s o k t e k i n t e t b e n i r á n y a d ó (131). A Balaton Tudományos Tanulmányozása könyvsorozatban a Nematode, R o t a t o r i a , Crustacea, H y d r a c h n i d a e , Mollusca, Pisces f a j o k a t írta meg, sok ú j a t m u t a t o t t ki, és e l t e r j e d é s ü k r ő l is é r t é k e s a d a t o k a t k ö z ö l t ( 1 3 2 — 1 3 7 , 138—143). Ó r i á s i p l a n k t o n t a n u l m á n y a i b a n — C e y l o n (143, 144), Ű j - G u i n e a (155), P a t a g ó n i a ( 1 5 9 ) , Chile ( 1 6 0 ) , P a r a g u a y ( 1 6 9 ) , N é m e t - K e l e t - A f r i k a ( 1 8 3 — 1 9 0 , 2 0 5 ) , a V i c t o r i a N y a n z a ( 1 8 2 ) , a N í l u s ( 1 9 7 ) vízi á l l a t f a j a i r ó l — p o n t o s , részletes i s m e r t e t é s t a d az egyes t a x o n o k r ó l , és l e h e l e t s z e r ű e n f i n o m r a j z o k a t k ö z ö l r ó l u k . í g y e z e k a m ű v e k a m i k r o f a u n i s z t i k a i m u n k á k k l a s s z i k u s p é l d á i . Szorg a l o m - és i d ő i g é n y e s e k , hiszen pl. P a r a g u a y v i z e i b ő l 332, N é m e t - K e l e t - A f r i k á é b ó l 3 2 8 f a j t d o l g o z o t t fel D A D A Y a r e á j e l l e m z ő k u t a t á s i m ó d s z e r r e l . A kagylósrákokról írt m o n o g r á f i á j a (153) m é l t ó n egészíti ki a t ö b b i ilyen n a g y m ű v é t . A F a n c i a T u d o m á n y o s A k a d é m i a m e g b í z á s á b ó l írt P h y l l o p o d a m o n o g r á f i á i (197, 225) s z i g o r ú a n az a n a t ó m i a i a l a p o k o n f e l é p í t e t t r e n d s z e r b e n t á r g y a l j á k a f a j o k s z e r v e z e t i s a j á t s á g a i t . Az egész v i l á g r ó l s z á r m a z ó , t ú l n y o m ó r é s z t m é g fel n e m d o l g o z o t t g y ű j t e m é n y e k a n y a g á b a n sok ú j t a x o n t t a l á l t . M e g á l l a p í t o t t a : a f a j o k alig v a r i á l n a k , r é g e n k i a l a k u l t á l l a n d ó s u l t f o r m á k .
5
i i
\
Genealógiai t á b l á z a t b a n m u t a t j a be a f a j o k e g y m á s b ó l való lehetséges s z á r mazását. A t a x o n o k f ö l d r a j z i r é g i ó k b a n v a l ó e l ő f o r d u l á s á n kívül a zonális, az i z o t h e r m á k , a hosszúsági f o k o k és m a g a s s á g i s z i n t e k szerinti e l t e r j e d é s ü k e t is t a g l a l j a . A v í z n e k m i n t k ö r n y e z e t n e k s a j á t o s s á g a i n kívül a h ő m é r s é k l e t i ,
DADAY JENŐ (1885—1920)
k l i m a t i k u s v i s z o n y o k n a k is f o n t o s szerepe v a n e b b e n . D A D A Y széles l á t ó k ö r ű feldolgozása a l a p j á n m ű v e i n e k ezek a f e j e z e t e i a m o d e r n zoogeográfia a l a p v e t ő részei. A k a l k u t t a i múzeum Kelet-India területéről gazdag anyagot k ü l d ö t t DADAYnak feldolgozásra. A sok száz ü v e g b e n k o n z e r v á l t f a j j a l é v e k e n á t f o g lalkozott. N y o m d a k é s z k é z i r a t á t 1 9 1 8 - b a n f e j e z t e be. 404 f a j részletes l e í r á s á t és p o n t o s r a j z á t t a r t a l m a z z a . S a j n o s u t o l s ó n a g y a l k o t á s a k é z i r a t m a r a d t . N e g y v e n é v e n á t az édes-, sósvízi és t e n g e r i k ü l ö n b ö z ő r e n d s z e r t a n i c s o p o r t o k b a t a r t o z ó á l l a t o k n a k c s a k n e m u t o l é r h e t e t l e n k u t a t ó j a és i s m e r ő j e volt D A D A Y J E N Ő . A l e g f i n o m a b b m o r f o l ó g i a i j e g y e k e t f i g y e l e m b e v e v ő m e g h a t á r o z á s a i v a l ú j f a j o k k a l , f o r m á k k a l g a z d a g í t o t t a a t u d o m á n y t , e g y ú t t a l az ú j a k és m á r i s m e r t e k ö k o l ó g i á j á b a n is s o k a t t i s z t á z o t t . N a g y t u d á s s a l , t ü r e l e m m e l r e g g e l t ő l estig, h é t k ö z n a p o k o n , ü n n e p e k e n f á r a d h a t a t l a n u l k u t a t o t t . Ennek eredménye a kétszáznál több cikk, monográfia, könyv. Mindegyik úgyszólván e g y - e g y á l l o m á s a D A D A Y é l e t m ű v é n e k . G o n d o l j u n k csak a r r a , m e n n y i e l ő t a n u l m á n y r a v o l t szüksége, a m í g a m i k r o s z k o p i k u s állatok m e g i s m e r é s é n e k m ó d s z e r e i t e l s a j á t í t o t t a , m i l y e n h o s s z ú i d ő t v e t t igénybe a d e t e r m i n á l á s o k
6
/
fárasztó m u n k á j a . Kitartó megfigyelő, logikusan felépített k u t a t á s i m ó d szerének, vasszorgalmának eredménye: t u d o m á n y o s műveiben 3 ú j s u b o r d o t , 8 f a m í l i á t , 42 g e n u s t , 9 s u b g e n u s t , 801 s p e c i e s t , 103 subspeciest n e v e z e t t el. E z e n k í v ü l t ö b b m i n t 800 m á r i s m e r t f a j , a l f a j , v á l t o z a t m e g h a t á r o z á s a szerepel k ö z l e m é n y e i b e n . L e n y ű g ö z ő s z á m o k ezek, szinte h i h e t e t l e n , h o g y a n l e h e t e t t v i s z o n y l a g r ö v i d idő a l a t t e k k o r a k u t a t ó m u n k á t v é g e z n i . A m a g y a r á z a t v i l á g o s : D A D A Y s o k a t és g y o r s a n dolgozott. A morfológiai b é l y e g e k m e g l á t á s a és a z o k m ű v é s z i l e r a j z o l á s a az egyik jellemzője m u n k á s s á g á n a k . Az ú j a b b k u t a t á s o k m á s k é p p e n é r t é k e l t é k D A D A Y sok f a j á t , m a g a is r e v i d e á l t a t ö b b e k k ö z ö t t az Asplanchna és A n u r a e i d a e specieseket (83, 90, 114). R e n g e t e g e t dolgozott, k ö z b e n n y i l v á n a f a j o k megítélésében t ö b b s z ö r is t é v e d e t t , a r e j t e t t a l a k t a n i eltérések f o n t o s s á g á r a a z o n b a n ő h í v t a fel a figyelmet. A M ú z e u m a n y a g á n k í v ü l a párizsi, bécsi, h a m b u r g i , s z e n t p é t e r v á r i , k a l k u t t a i m ú z e u m , a bécsi, heidelbergi e g y e t e m zoológiai i n t é z e t é n e k g y ű j t e m é n y é n is végezte t a x o n ó m i a i m u n k á j á t . A F ö l d m i n d e n t á j á r ó l k a p o t t vizsg á l a t i a n y a g a l a p j á n a f a j o k egész t ö m e g é t i s m e r t e , alapos á t t e k i n t é s e v o l t a m i k r o s z k o p i k u s szervezetekről. Mégis c s a k a R o t a t o r i a és P h y l l o p o d a f a j o k s z á r m a z á s á r a v o n t le k ö v e t k e z t e t é s e k e t . E g y é b k é n t k u t a t á s i e r e d m é n y e i t n e m t a r t o t t a elég é r e t t e k n e k erre, a t u d o m á n y o s szintézist a későbbi é v t i z e d e k kutatóira hagyta. Műegyetemi dolgozószobájának asztalán rendben elhelyezett, apró ü v e g e k százai őrizték a világ m i n d e n részéből s z á r m a z ó , a l e g k ü l ö n b ö z ő b b r e n d s z e r t a n i c s o p o r t o k b a t a r t o z ó á l l a t o k k o n z e r v á l t t e t e m e i t . E z v o l t híres hidrobiológiái g y ű j t e m é n y e . G a z d a g k ö n y v t á r a t ö b b m i n t 2000 s z e p a r á t u m o t t a r t a l m a z o t t . T ö b b ezer m i k r o s z k ó p i k é s z í t m é n y e n a g y t u d o m á n y o s é r t é k e t jelentett. Különlenyomatainak g y ű j t e m é n y e most a Múzeum Á l l a t t á r á n a k k ö n y v t á r á b a n v a n . K é s z í t m é n y e i n e k és hidrobiológiái g y ű j t e m é n y é n e k s o r s a a második világháború forgataga óta ismeretlen. A vízi szervezetekkel foglalkozó m u n k á i n a k ökológiai m e g á l l a p í t á s á v a l D A D A Y m é l t á n v o l t a hidrobiológia e g y i k ú t t ö r ő j e . A n a l i t i k u s , s z i n t e t i k u s , differenciáló zoológus v o l t , így óriási t ö m e g ű a d a t o t g y ű j t ö t t h a z á n k f a u n i s z t i k á j a és a m a g y a r hidrobiológia m e g a l a p o z á s á h o z . E g y e t e m i előadásai rendszeresek, a l a p o s a k , t ö m ö r e k v o l t a k . I n t é z e t e gyűjteményét mintaszerűvé fejlesztette. I s m e r t e t t e az 1870—1890 k ö z ö t t i m a g y a r á l l a t t a n i i r o d a l m a t (18, 84). Készségesen részt v e t t a F a u n a Regni H u n g á r i á é és a R é v a i N a g y L e x i k o n á l l a t t a n i i s m e r e t a n y a g a egy részének m e g í r á s á b a n . S z e r k e s z t e t t e az 1900-as Pótfüzetek „Állattani Közleményeit", ismeretterjesztő cikkeket, ú t m u t a t ó k a t is k ö z ö l t . Sok külföldi t á r s a s á g v á l a s z t o t t a t a g j á v á , így az I n d i a n A c a d e m y of Sciences, a m o s z k v a i A n t r o p o l ó g i a i és E t n o g r á f i a i T á r s a s á g . Az A k a d é m i á n t ö b b s z ö r t a r t o t t e l ő a d á s t k u t a t á s a i r ó l . A t á r s a d a l m i szereplés t á v o l állt t ő l e , mégis t e v é k e n y e n részt v e t t a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t és az Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y életében. Az előbbinek v á l a s z t m á n y i t a g j a (1896—1918), az u t ó b b i n a k j e g y z ő j e (1895—1900) volt. 18 k ü l f ö l d i és 4 m a g y a r k u t a t ó 3 g e n u s t és 21 speciest n e v e z e t t el r ó l a . Ez é p p e n o l y a n n a g y elismerés, m i n t az, h o g y s z á m o s t u d o m á n y o s t á r s u l a t v á l a s z t o t t a t a g j á v á , t ü n t e t t e ki j u t a l m a k k a l .
7
D A D A Y z á r k ó z o t t , nehezen m e g k ö z e l í t h e t ő egyéniség volt. J ó l i s m e r t e a z e m b e r i irigységet, r o s s z a k a r a t o t , m e g n e m é r t é s t . Csak a m u n k á t é r t é k e l t e , n e m a s z á r m a z á s t és h í z e l g ő beszédet. T a n í t v á n y a i t is sokáig f i g y e l t e , a m í g v a l ó b a n m e g i s m e r t e ő k e t . A k i t u d o t t és a k a r t dolgozni, a z t teljes m é r t é k b e n s e g í t e t t e , ó r á k o n á t t a n í t o t t a a mikroszkopizáló a s z t a l n á l a megfigyelés és k u t a t á s m ó d szereire. L a n k a d a t l a n , t ü r e l m e s m u n k á v a l s z e r z e t t t u d á s á n a k kincseit a d t a ilyen tanítványainak. Ifj. E N T Z G É Z A , L E I D E N F R O S T G Y U L A , M É H E S G Y U L A , D U D I C H E N D R E és m é g sokan tőle k a p t a k t u d o m á n y o s i n d í t á s t ; i f j . E N T Z GÉzÁt ő a j á n l o t t a az a k a d é m i a i t a g s á g r a . D A D A Y J E N Ő önzetlen, f á r a d h a t a t l a n k u t a t ó m u n k á j a s z ü k s é g s z e r ű e n é r t é k e s és g a z d a g e r e d m é n y e k e t a d o t t a n e m z e t i és e g y e t e m e s e m b e r i k u l t ú r á n a k . S z a k t e r ü l e t é n e k m e g s z á l l o t t j a és v é g t e l e n t ü r e l m ű , a v a t o t t m u n k á s a volt, példaképe a mindenkori k u t a t ó n a k .
IRODALOM A) Daday
Jenő
munkái
1. Adalékok a Rotatoriák ismeretéhez. Az Erdélyi Múzeum E g y e s ü l e t E v k ö n y v e 2, ( 6 ) 1877: 173 — 219. — 2. A Rotatoriák hímjeiről (doktori értekezés). Kolozsvár, 1877: 1 — 25. — 3. A l ó t e t ű (Gryllotalpa vulgaris) t á p l á l k o z á s módjáról. É r t e s í t ő az Erdélyi M ú z e u m E g y e s ü l e t O r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i S z a k o s z t á l y á b ó l (a t o v á b b i a k b a n 0 . tt. É.) 3, (1) 1878: 35 — 37. — 4. A G r y l l o t a l p a vulgaris L. élősdi fonálférgei. O. t t . É . 4, (2) 1879: 4 9 - 7 8 . — 5. Oeeistes c r y s t a l l i n a E h r b g . Természetrajzi F ü z e t e k (T. F.) 3, (4) 1879: 2 5 0 - 2 5 5 . — 6. R a n a escul e n t a L. var. r i d i b u n d a . O. tt. É. 4, (2) 1879: 147 — 149. — 7. A pesterei barlangban t e t t k u t a t á s o k e r e d m é n y e . O. tt. É. 5, (2) 1880: 147 — 1 5 6 . — 8. A magyarországi álskorpiók. O. tt. É. 5, (2) 1880: 2 7 7 - 2 8 5 . — 9. Az álskorpiók vérkeringése. T. F. 4, (4) 1880: 277 — 284. — 10. Über der Circulationsapparat der Pseudoscorpionen. Т. Т. R e v u e 1880: 331 — 339. — 11. Észrevételek dr. Primics Gy. „ Ő s e m b e r e k csontjai a pesterei barlangból" c í m ű cikkére. О. t t . É. 5, (2) 1 8 8 0 : 189 — 191. — 12. Jelentés E r d é l y különböző pontjain v é g z e t t crustaceológiai gyűjtés eredményéről. O. t t . É. 6, (2) 1881: 319 — 320. — 13. I c h t h y d i u m E n t z i i mihi, a kolozsvári édesvizi fauna e g y új alakja. T. F. 5, (2 — 4) 1882: 231 — 252. — 14. K é t é r d e k e s állatfaj A r a d város faunájában. O. tt. É. 7, (3) 1882: 270 — 300. — 15. A d a t o k Kolozsv á r és környéke Crustacea faunájának ismeretéhez. O. t t . É. 7, (1) 1882: 3 — 50. — 16. Az álskorpiók b o n c t a n a . O. tt. É. 7, (2) 1882: 1 — 76. — 17. E g y kép a régi k ö n y v e k állatvilágából. Nemzeti N ő n e v e l é s 3, 1882: 116 — 123. — 18. A m a g y a r állattani irodalom ismertetése. 1870-től 1880-ig. 1882: 1 — 186. — 19. Adatok a S z e n t - A n n a és Mohos tó faunájának ismeret é h e z . O. tt. É. 8, ( 1 ) 1883: 2 — 20. — 20. A S p a l a x tiphlus Pali elterjedésére v o n a t k o z ó irodalmi adatok. O. t t . É . 8, (2) 1883: 76 — 80. — 21. A d a t o k a dévai vizek faunájának ismeretéhez. O. tt. É. 8, (3) 1883: 1 — 31. — 22. Háziállataink eredete. O. tt. É. 8, (5) 1883: 111 — 1 4 2 . — 23. A d a t o k a R e t y e z á t t a v a i Crustacea f a u n á j á n a k ismeretéhez. T. F. 7, 1883: 41 — 73. — 24. B e i t r ä g e zur Kenntnis der Crustaceen-Fauna der Seen der R e t y e z á t . Т. F. 7, R e v u e 1883: 136 —138. — 25. Üj adatok a kerekesférgek ismeretéhez. Mathem. Term. tud. Ért. (M. t t . É.) 1, (1 — 2) 1 8 8 2 - 1 8 8 3 : 2 9 0 - 2 9 1 (a 34. k i v o n a t a ) . — 26. N e u e Beiträge zur K e n n t nis der R o t a t o r i e n . Math, naturw. Berich, a. U n g . (M. nw. B. U . ) 1, 1882 — 1883: 261 — 264. — 27. Beiträge zur K e n n t n i s der Crustaceen-Fauna v o n Klasenburg und U n g e b u n g . M. nw. B . U. 1, 1 8 8 2 — 8 3 : 338. — 28. A d a t o k a Ciliofalgellaták ismeretéhez. Értek, a term. t u d . Köréből (É. t t . K . ) 13, (15) 1883: 1 — 16 — 29. Mikroskopische präparierte P o l y t h a l m i e aus kontinentalen Salzwassern. M. nw. В. U . 1, 1882 — 83: 337. — 30. Über eine P o l y t h a l m i e der K o c h s a l z t ü m p e l bei D é v a in Siebenbürger. Zeitschr. f. wiss. Zool. 40, 1884: 465 — 480. — 31. On the P o l y t h a l m i o n from the Saltpoos near D é v a . The Animals and Magazin Ser. V. 14, 1884: 349 — 350. — 32. Catalogue Crustaceorum F a u n a e Transylvaniae. O. tt. É . 9, separ. 1884: 1 - 2 7 . — 32a. A Balaton titkai. О. tt. É. 9, 1884: 6 9 - 95. — 33. A Magyarországon eddig talált s z a b a d o n é l ő evezőlábú-rákok magánrajza. Monographia E u c o p e p o d o r u m liberor u m in H u n g á r i á é huiusque repertorum. M. tt. K. 19, (5) 1884: 1 — 115. — 34. Ú j adatok a kerekesférgek i s m e r e t é h e z . M. tt. K. 20, (2) 1885: 11 — 17. — 35. Előzetes jelentés az Erdélyi
8
Múzeum Egyesület megbízásából 1884. év nyarán t e t t Chiropterológiai gyűjtések eredményéről. 0 . tt. É. 10, 1885: 60 — 64. — 36. Faunisztikai j e g y z e t e k Erdélyből. O. tt. É. 1885: 64—69. — 37. Jelentés 1884. év nyarán Magyarország különböző vidékein végzett crustaceológiai kutatások eredményeiről. M. tt. K. 20, (3) 1885: 147—166. — 38. Adatok a Balaton-tó faunájának ismeretéhez. M. tt. É. 2, (6 — 7) 1885: 160 — 164. — 39. Beiträge zur Kenntnis der Platensee-Fauna. M. nw. B. U. 3, ( 1 8 8 4 - 8 5 ) 1885: 1 7 9 - 1 8 5 . - 40. Új állatfajok Budapest édesvízi faunájából. Т. F. 9, 1885: 127 — 135. — 41. Neue Tierarten aus Süsswasscrfauna von Budapest. T. F. 9, Rev. 1885: 2 0 8 - 2 1 5 . — 42. Nápolyi levelek (tárca). Ellenzék 1885: X . 20., 24., 28., X I . 2., 6., 10. — 43. Adatok Magyar- és Erdélyország néhány édesvizű medencéjének nyílttükri faunájához. O. tt. É. 10, (3) 1885: 2 2 7 - 2 5 6 . — 44. A Hexarthra polyptera bonc-, szövet- és élettani viszonyai. T. F. 10, 1886: 142 —173. — 45. Morphologisch-physiologische Beiträge zur Kenntnis der Hexarthra polyptera. T. F. 10, Rev. 1886: 214 — 249. — 46. Jelentés az Erdélyi Múz. Egy. igazgató-választmányának megbízásából az 1885. év nyarán végzett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. O. tt. É. 10, (3) 1886: 266 — 276. — 47. Ein kleiner Beitrag zur Kenntnis der Infusorien-Fauna des Golfes Neapel. Mitteilungen aus Zoolog. Station zu Neapel 6, 1885: 481 — 498. — 48. Monographie der Família der Tinntinoden. M. z. St. N. 7, 1886: 4 7 3 - 5 9 1 . — 49. Űj adatok Erdély denevér faunájának ismeretéhez. M. tt. É. 16, (8) 1887: 1 — 45. — 50. A Tinntinoidák szervezeti viszonyai. M. tt. K. 22, (4) 1887: 159 — 208. — 51. Az E v a d n e tergistina Calus barnászöld festéksejtjei. O. tt. É. 9, 1886: separ. 1 — 8. — 52. A Magy. N e m z . Múzeum álskorpióinak áttekintése. T. F. 11, 1887: 111 — 136. — 53. Übersicht der Chermetieden des Ungarischen Nationalmuseums in Budapest. T. F. 11, Rev. 1887: 156 — 192. — 54. Az átidomulásról. Term. tud. Közi. 19, 1887: 460 — 465. et 494—500. — 55. Egy szabadon úszó Acineta a nápolyi öbölből. T. F. 11, 1887: 82 — 83. — 56. Eine freischwimmende Acineta aus den Golf Neapel. Т. F. 11, Rev. 1887: 105 — 106. — 57. A nápolyi öböl Dinoflagellatáinak rendszertani áttekintése. T. F. 12, 1888: 75 — 81. — 58. Systematische Übersicht der Dinoflagellaten des Golfes Neapel. T. F. 12, Rev. 1888: 9 8 - 1 0 4 . - 59. E g y új cercaria-forma a nápolyi öbölből. Т. F. 12, 1888: 8 4 - 8 6 . — 60. Eine neue Cercaria-Form aus dem Golf Neapel. T. F. 12, Rev. 1888: 107 — 109. — 61. A magyarországi Branchipus fajok átnézete. M. tt. К. 23, 1888: 290 — 300. — 62. A magyarországi Cladocerák magánrajza. 1888: I — V I I I , 1 — 128. — 63. A hetcrogenesis egy érdekes esete a kerekesférgeknél. M. tt. É. 7, 1888: 1 — 26. — 64. A vizek apró lakói. Т. K. 21, (239) 1889: 313 — 318. — 65. Ein intressante Fall der Heterogenesis bei Rädertiere. M. nw. B. Ü. 7, 1888 — 89: 140—156. — 66. Adatok a K a u k á z u s álskorpió faunájának ismeretéhez. T. F. 12, (1) 1889: 1 6 - 2 2 . - 67. Egy brazíliai álskorpió faj. T. F. 12, (1) 1889: 2 3 - 2 4 . 68. Újabb adatok a magyar fauna álskorpióinak ismeretéhez. T. F. 12, ( l ) 1889: 26 — 28. — 69. Adatok a Balkán-félsziget álskorpió faunájának ismeretéhez. T. F. 12, (2 — 3) 1889: 8 0 - 8 4 . - 70. Erdély faunájának százlábúi. T. F. 12, ( 2 - 3 ) 1889: 8 5 - 1 0 7 . - 71. A Magy. Nemz. Múzeum idegenföldi Myriopodái (Myriopoda externa Mus. Nat. Hung.). Т. F. 12, (4) 1889: 1 1 5 - 1 6 5 . - 72. Übersicht der Branchipus-Arten Ungarns. T. F. Rev. 13, 1890: 1 0 3 110. — 73. A nápolyi öböl Rotatoriái. M. tt. É. 19, (7) 1889: 1 — 50. — 74. Rovartani műszavakról. Т. K. 21, (2 pf) 1889: 88 — 89. — 75. A magyarországi Myriopodák magánrajza. Myriopoda Regni Hungáriáé. Tt. Társ. 1889: 1 — 126. — 76. Die Rädertiere des Golfes Neapel. M. nw. B. U. 8, 1890: 3 4 9 - 3 5 3 . (kivonat) - 77. A nápolyi öböl Rotatoriái. M. tt. É. 8, (1) 1890: 4 — 8. (kivonat) — 78. Branchipus paludosa O. F. Müll, a magyar faunában. T. F. 13, (1) 1890: 1 — 6. — 79. Branchipus paludosa O. F. Müll, in ungarischen Fauna. T. F. 13, Rev. 1890: 3 4 - 3 9 . - 80. A magyarországi Diaptomus fajok átnézete. T. F. 13, (6) 1890: 1 1 4 143. — 81. Übersicht der Diaptomus-Arten Ungarns. Т. F. 13, Rev. 1890: 1 7 7 - 1 8 0 . 82. A budapesti könyvtárakban található természetrajzi folyóiratok jegyzéke. Magyar K ö n y v szemle, 1890. — 83. Az Asplancha fajok áttekintése és hazai képviselőik. M. tt. É. 9, ( 8 - 9) 1890: 2 3 0 - 2 5 2 . - 84. A magyar állattani irodalom ismertetése 1881-től 1890-ig. 1891: 1 — 307. — 85. Adatok Magyarország édesvízi mikroszkópos faunájának ismeretéhez. T. F. 14, (1 — 2) 1891: 16 — 31. — 86. Beiträge zur mikroskopische Süsswasserfauna Ungarns. Т. F. 14, Rev. 1891: 1 3 2 - 1 3 6 . — 87. A Balaton mikroszkópos állatairól. Földr. Közi. 20, 1891: 58 — 66. — 88. Les animaux microscopic du lac Balaton. F. К . 20, 1891: 68 — 73. — 89. Az eddig pontosan ismert D i a p t o m u s fajok meghatározó táblázata. Tabella synoptica speciorum generis Diaptomorum huiusque rccte congenitum. T. F. 14, (2) 1891: 32 — 51. — 90. Revision der Asplanchna-Arten und ungarnlandische representanten. M. nw. B. U. 9, 1891: 69 — 89. — 91. Die geographische Verbereitung in Meere lebende Rotatorien. M. nw. B. U. 9. 1891: 55 — 66. — 92. Schizocera diversicornis Dad. v a g y Branchionus amphifureatus Imhof? E g y szinonimjai észrevétel. T. F. 14, 1891: 81 — 83. — 93. Schizocera diversicornis Dad. oder Branchionus amphifureatus I m h o f ? Eine synonymische Bemerkung. Т. F. 14. Rev. 1891: 93 — 95. — 94. A heidelbergi egyetem zoológiai g y ű j t e m é n y é n e k idegenföldi Myriopodái. Т. F. 14, 1891: 135 — 154. — 95. Auslandische Myriopoden der zoologische Collection der
9
Universität zur Heidelberg. T. F. 14, 1891: 172 — 193. — 96. Vezető az állattárban. 1891: 1—56. — 97. Édesvízi coelenteráták. Т. К . 13, (23 pf) 1891: 82 — 83. — 98. A mezőségi tavak mikroszkópos állatvilága. T. F. 15, 1892: 1 — 39. — 99. Die mikroskopische Tierwelt der Mezőséger Teiche. Т. F. 15, Rev. 1892: 166 — 208. — 100. A mezőségi t a v a k mikroszkópos faunája. M. tt. É. 10, 1892: 132 — 136. — 101. Budapest környékén tenyésző kagylósrákok. T. F. 15, 1892: 84 — 106. - 102. Über Ostracoden der U m g e b u n g Budapest. Т. F. 15, Rev. 1892: 2 8 6 - 3 0 9 . — 103. További pótlások Budapest kagylósrák faunájához. T. F. 16, 1893: 122 —124. — 104. Weitere Beiträge zur Ostracoden-Fauna v o n Budapest. Т. F. 16, Rev. 1893: 192 — 194. — 105. Cypridicola parasitica n. gen. п. sp. E g y új Rotatoria faj. Т. F. 16, 1893: 1 — 28. — 106. Cygridicola parasitica п. gen. п. sp. ein neues Rädertier. T. F. 16, Rev. 1893: 54 — 57. — 107. Űj vagy kevésbé ismert Myriopodák a Magy. Nemz. Múz. Állattári gyűjteményében. M. t t . É. 12, (1) 1893: 98 —113. — 108. Neue oder wenig b e k a n n t e exotische Myriopoden der zoolog. Sammlung des U n g . N a t . Museums. T. F. 16, Rev. 1893: 191. — 109. Ujabb adatok a Balaton mikrofaunájának ismeretéhez. M. tt. É. 12, 1893: 123 — 145. — 110. A kagylósrákok harántcsíkos izomrostjainak finomabb szerkezete. M. tt. É. 12, 1893: 69 — 76. — 111. A kagylósrákok harántcsíkos izomrostjainak f i n o m a b b szerkezete. Ért. term, t u d . kör. 23, (8) 1894: 1 —30. — 112. A d a t o k az alföldi szikesvizek mikrofaunájának ismeretéhez. M. tt. É. 12, 1894: 10 — 43. — 113. Beiträge zur Kenntnis der Natronwasser des Alf ö l d e s . M. nw. B. U . 11, (15) 1893: 286 — 321. — 114. Az Aunraeidae Rotatoria család revíziója. M. tt. É. 13, 1894: 365 — 377. — 115. Conspectus speciorum Branchipodorum fauné Hungáriáé. M. tt. K. 23, 1894. — 116. Kalauz a budapesti állatkertben. 1894. — 117. Adatok az egyiptomi, palesztíniai és szíriai Rotatóriák ismeretéhez. M. tt. É. 12, (7) 1894: 222 — 242. — 118. Über die feinere Struktur der querstreiften Muskelfasern der Ostracoden. M. nw. B. U. 12, 1894: 9 2 - 1 1 8 . — 119. R o v a r t a n i műszótár. 1894: 1 — 56. — 120. A Cyprois dispar anatómiai viszonyai. Die a n a t o m i s c h e Verhältnisse der Cyprois dispar. Melléklet a Т. F. 18-hoz 1895: 1 — 133. — 121 — 125. Myriopoda, Pseudoscorpiones, Crustacea, Tardigrada, Linguatulida. In: Fauna Regni Hungáriáé, 1896: 1 — 11, 1 - 2 , 1 — 12, 1. — 126. A m a g y a r fauna édesvízi fonálférgei. M. t t . É. 16, 1896: 402—415. — 127. Adatok a tátrai t a v a k mikrofaunájának ismeretéhez. M. tt. É. 16, 1896: 416 — 437. — 128. S o m e collecting apparatus. Amer. Mont. Microsc. Journ. 18, (8) 1897. — 129. Pseudoscorpionidae e x N o v a Guinea. T. F. 20, 1897: 4 7 5 - 4 8 0 . — 130. Beiträge der Mikrofauna der Tátra-Seen. Т. F. 20, 1897: 149 — 196. — 131. A magyarországi t a v a k halainak természetes tápláléka. 1897: I — I X , 1—480. — 132 — 137. A Balaton t u d o m á n y o s tanulmányozásának eredményei. 1897: 4 . Fonálférgek ( N e m a t o d a ) 7 3 - 1 0 9 , 5. Kerekesférgek (Rotatoria) 111 — 123, 9. Rákfélék (Crustacea) 151 — 178, 10. Víziatkák ( H y d r a c h n i d a e ) 179 - 1 8 8 , 11. Lágytestűek (Mollusca) 1 9 1 196, 12. Halak (Pisces) 1 9 7 - 2 1 2 . — 138 — 143. Resultate der wissenschaftliche Erforschung e n des Balatons. 1897: 4. Nematoden 81 — 109, 5. Rotatorien 121 — 133, 9. Crustaceen 163 — 193, 10. Wassermilben 1 9 5 - 2 0 5 , 11. Weichtiere 1 8 9 - 1 9 3 , 12. Fische 207 — 214. — 144. Mikroskopische Süsswassertiere aus Ceylon. Anhangschrift zu T. F. 21, 1898: 1 —123. — 145. Édesvízi mikroszkópi állatok Ceylonból. M. tt. É. 16, 1898: 89 — 100 (a 144. kivonata). — 146. Űj-Guineai szabadonélő N e m a t o d á k . M. tt. É. 17, 1889: 557 — 572. — 147. Űj-Guineai Entomostracák és Hydrachnidák. M. tt. É. 18, 1900: 1 — 24. — 148. A Palicsi-tó mikrofaunája. O. tt. É. Orvos Term. tud. Vándorgyűlés 1900: 589 — 599. — 149. Helminthologiai tanulmány. M. tt. É. 18, 1900: 136 —180. — 150. Helminthologische Studien einige in Süsswasser-Entomostracen lebende Cercocystis-Formen. Zool. Jahrb. Abt. Syst. Ökol. u. Geogr. d. Tiere 15, 1901: 161—214. — 151. D i e freilebende Süsswasser N e m a t o d e n Ungarns. Z. Jb. S y s t . etc. 15, 1901: 215 — 280. — 152. Édesvízi mikroszkópi állatok. Zichy J e n ő gróf harmadik ázsiai utazásának állattani eredménye. Mikroskopische Süsswassertiere. Zoologische Ergebnisse der dritten Asiatischen Forschungsreise der Grafan E u g e n Zichy. 2, 1901: 367 — 470. — 153. A magyarországi kagylósrákok magánrajza. Ostracoda Hungáriáé. 1901: I — I X , 1—320. — 154. A magyarországi E y l a i s fajok. M. tt. É. 19, 1901: 7 8 - 9 8 . — 155. Mikrosk. Süsswassertiere aus Deutsch-New-Guinea. Т. F. 24, 1901: 1 — 56. — 156. Diagnoses praecursoriae Copepodorum novarum e Patagonia. T. F. 24, 1901: 345—350. — 157. Szabadonélő fonálférgek a fiumei öbölből. Т. F. 24, 1901: 4 3 3 - 4 5 7 . — 158. Erklärung. ZI. Jb. Syst. etc. 14, 1901: 482. — 159. Mikroskopische Süsswassertiere aus Patagonien, Gesamm. v o n Dr. F. Silvester. T. F. 25, 1902: 201 — 310. — 160. Beiträge zur Kenntniss der Süsswasserfauna von Chile. T. F. 25, 1902: 436—447. — 161. Turkesztáni édesvízi mikroszkópi állatok. M. tt. É. 21, 1903: 322 — 357. — 162. Mikroskopische Süsswassertiere aus Kleinasien. Sitzungb. d. к. Akad. Wiss. Math-naturw. Cl. Wien 112, 1903: 139 — 168. — 163. Mikroskopische Süsswassertiere aus Turkesten. Z. Jb. S y s t . etc. 18, 1903: 469 — 553. — 164. Mikroskopische Süsswassertiere aus U m g e b u n g des Balaton. Z. Jb. Syst. etc. 19, 1904: 37 — 98. — 165. Eine neue Cladoceren-Gattung der Familie der B o s m i d e n . Z. A. 26, (704) 1903: 5 4 9 - 5 9 7 . — 166. Die E y l a i s Arten Ungarns. M. nw. B. U. 18, 1903: 314 — 355. — 167. Rákok a Magy. N e m z . Múz.
10
gyűjteményében. R. L. 10, 1903: 70 — 71. — 168. Üj Cladocera genus a Sididae családból. R. L. 11, 1904: 111 — 112. — 169. Untersuchungen über die Süsswasser-Mikrofauna Paraguays. Zoologica 1905: 1 — 370. — 170. Paraguay mikrofaunájának alapja. M. tt. E. 23, 1905: 312 — 355. — 171. A halakban élősködő új ázalékállatka. M. tt. É. 23, 1905: 355 — 360. - 172 Nyctotheras piscicola n. sp., ein neuer Fischparasit aus Süd-Amerika. Z. A. 29, 1905: 233 — 238. — 173. Zwei bathybische Nematoden aus dem Vierwaldstätter-See. Z. A. 30, 1906: 413 — 415. — 174. In südamerikanischen Fischen lebende Trematoden-Arten. Z. Jb. S y s t . etc. 24, 1906: 469 — 590. — 175. Délamerikai halakban élősködő Trematodák. M. tt. É. 24, 1906: 503 — 559. — 176. A délamerikai halakban élősködő Parmaphistomida fajok anatómiai és szövettani viszonyai. M. tt. E. 24, 1906: 5 6 0 - 6 1 8 . — 177. Untersuchungen über die Copepoden-Fauna v o n Hinterindien, Sumatra, J a v a und Havaii. Z. Jb. Syst. etc. 24, 1906: 175 — 203. — 178. Adatok Hátsó-India, Sumatra, J a v a és a Havaii-szigetek Copcpodafaunájának ismeretéhez. M. tt. É. 24, 1906: 262 — 282. — 179. Édesvízi mikroszkópi állatok Mongóliából. M. tt. É. 24, 1906: 34—77. — 180. A Cardina wicky (Hicks) posztembrionális fejlődésmenete. M. tt. É. 25, 1907: 109 — 163. — 181. Der postembryonale Entwicklungsgang der Cardina wicky (Hicks). Z. Jb. Ont. etc. 24, 1907: 2 2 9 - 2 9 4 . — 182. Planktontiere aus dem Victoria Nyanza. Z. Jb. Syst. etc. 25, 1907: 245 — 262. — 183. Adatok Német-KeletAfrika édesvízi mikrofaunájának ismeretéhez. 1. Protozoa. M. tt. É. 25, 1907: 402 — 420. 184. Adat. Ném.-Kelet-Afr. stb. 2. Vermes. M. tt. É. 26, 1908: 1 - 4 2 . - 185. A. Ném.-K.-Afr. stb. 3. Copepoda. M. tt. É. 26, 1908: 4 3 - 5 7 . — 186. A. Ném.-K.-Afr. stb. 4. Phyllopoda. 26, 1908: 200 — 220. — 187. A. Ném.-K.-Afr. stb. 5. Ostracoda, Ctenocyprina. M. tt. E. 26. 1908: 2 9 4 - 3 2 1 . — 188. A. Ném.-K.-Afr. stb. 6. Ostracoda cypriniformia. M. tt. É. 26, 1908: 3 7 4 - 4 0 4 . - 189. A. Ném.-K.-Afr. stb. 7. Hydrachnidae. M. tt. É. 26, 1908: 4 0 5 - 4 2 1 . 190. A. Ném.-K.-Afr. stb. 8. Phaenologia. M. tt. É. 26, 1908: 455 — 458. — 191. Entomostraca et Hydrachnidae e Tibet Record of Indian Museum. 2, (31) 1908: 324 — 341. — 192. Diagnoses praecursoriae aliquot novarum e família Branchipodidae. Ann. Sei. Nat. Zool. 7, 1908: 137 150. — 193. Ostracodes marins Expédition antarctique frangaise (1903 —1905) par le dr. Jean Charcot. 1908: 1 —15. — 194. Beiträge zur Kenntnis der Fauna Turkestan auf Grund des v o n D. D. Pedaschenko gesammelten Materials. Traveaux de la Soc. impér. des Naturalistes de St. Pétersbourg sect. Zool. u. Physiol. 39, 1909: 1 — 32. — 195. N o v u m genus et nova species Crusteceorum et subordina anostraca. Ann. Mus. Nat. Hung. 7, 1909: 173 — 174. 196. Species aliquot novae Entomostracarum. Arch. Zoolog. 1, (14) 1910: 187 —195. — 197. Ergebnisse mit der Subvention aus der Erbschaft Treitl unternommenen zoologischen Forschungsreise Dr. Franz Werner's nach dem ägyptischen Sudan und Nord-Uganda. XV. Beiträge zur Kenntnis der Mikrofauna des Nils. Sitzb. d. k. Akad. Wiss. math.-nat. wiss. Cl. Wien 119, 1910: 537 — 589. — 198. Monographie Systématique des Phyllopodes anostracés. Ann. Sei. Nat. Zool. 9, 1910: 91—492. — 199. Colections recueilles par M. le Baron M. de Rotschild dans l'Afrique Orientale (Abyssinie et Ethiopie). Bull, de Mus. d'liist. Natur. 16, 1910: 253 — 265. — 200. D e u x Infusoires nouveaux de la région antarctique. D e u x i é m e expédition antarctique frangaise. 1908 — 1910. 1910: 193 — 194. — 201. Quelques Phyllopodes anostracés nouveaux. Appendice ä la monographie systématique des Phyllopodes anostracés. Ann. Sei. Nat. Zool. 9, 1910: 241 — 264. — 202. Adatok a Phyllopoda anostraca alrend eddig ismert fajainak ismeretéhez. M. tt. É. 29, 1911: 165 — 192. — 203. E g y új Cladocera-faj KeletIndiából. Eine neue Cladoceren-Art aus Ostasien. Á. К. 10, 1911: 63 — 68. et 110 — 113. — 204. Két antarktikus ázalékállatka. Deux Infusoires nouveaux de la région antarctique. Á. K. 10, 1911: 97 — 99. et 114 — 115. — 205. Untersuchungen über die Süsswasser-Mikrofauna Deutsch-Ostafrikas. Zoologica Stuttgart 59, 1910: 1 — 240. — 206. Eine neue CyprisArt aus Brasilien. Z. A. 38, 1911: 337 — 339. — 207. Ostracodes marins. D e u x i é m e expédition antarctique frangaise, 1908 — 1910. 1910: 171 — 177. — 208. Adatok a Mermithidaecsalád édesvízben élő fajainak ismeretéhez. M. tt. É. 29, 1911: 450 — 514. — 209. Phyllopodes anostracés. Deux. expéd. antarct. frang. 1908 — 1910. 1910: 187 — 192. — 210. Freilebende Süsswasser-Nemathelminthen in Schweiz. Revue suisse de Zool. Ann. de la Soc. Zool. Suisse etc. 19, (21) 1911: 501 — 536. — 211. Description de quatre especes nouvclles de Crustacées ostracodes, recoltées p. M. H. Gaden de Kerville pendant son v o y a g e en Syrie. Bull, dela Soc. des Amis d. Scienc. de R o u e n 1911: 1 — 32. — 212. Néhány új v a g y kevéssé ismert Phyllopoda anostraca. M. tt. É. 30, 1912: 98 — 108. — 213. Két érdekes aberratio a Phyllopoda conchostraca alrend körében. M. tt. É. 30, 1912: 407 — 418. — 214. Le polymorhsme de máles chez certains conchostracés. C. R. Acad. d. Sei. Paris 154. 1912: 726 — 727. — 215. Beiträge zur Kenntnis in der Süsswasser lebender Mermithiden. M. nw. B. U. 27, (1909) 1913: 215 — 281. — 216. D e u x aberrations interessantes das le sous-ordre Phyllopoda conhostrca. An. Sei. Nat. Zool. 9. 1913: 195 — 206. — 217. Beiträge zur Kenntnis des Mikrofauna des KossogolBeckens in der nordwestlichen Mongolei. M. nw. B. U. 26, 1913: 274 — 360. — 218. Quelques Phyllopodes anostracés nouveaux. Ann. Sei. Nat. Zool. 9, 1913: 207 — 213. — 219. Cladocercn
11
u n d Ostracoden aus Süd u. Südwestafrika. Zool. u. Antrop. Ergeh. einer Forschungsreise etc. v o n Dr. L. Schultze 5, 1913: 112 — 118. — 220. Az eddig ismert kagylós levéllábú rákok áttekintése. M. tt. E. 31, 1913: 559 — 601. — 221. Magyarország kagylós levéllábú rákjai. Phyllopoda conchostraca. M. tt. K. 32, 1913: 1 - 9 9 . — 222. Ipari állattan 1 — 346. — 223. Phyllopoda in voyage de Ch. Aluaud et R. Jeannel en Afrique Orientale, 1911 —12. 1913: 1 — 9. — 224. Rotatoria. In: Faun. Regn. Hung. 1913: 19 — 28. — 225. Monographie systématique de sous-ordres Phyllopoda conchostraca. Ann. Sei. N a t . Zool. 20, 1914: 39 — 330.
В) Daday
Jenőről
írt
munkák
1. DUDICH Е.: A tisztikar tagjainak életrajzi adatai. Á. K. 39, 1942: 28 — 40. — 2. ENTZ G. jun.: D a d a y Jenő rendes tag emlékezete az MTA tagjai felett tartott emlékbesz. 19, 1925: 1 — 30. — 3. LUKÁCS D.: A százéves nápolyi Stazione Zoologica (Acquario) és a magyar kutatók. Á. K. 61, 1974: 49 — 66. — 4. MÉHES GY.: D a d a y Jenő. In: Természethistória I. A biológia magyar úttörői. Bp. 1 — 236. — 5. N. N.: Néhai D a d a y Jenő hidrobiológiái gyűjteményének és m a g á n k ö n y v t á r á n a k sorsa. Halászat, 22, 1921: 38 — 39. Hálás köszönetemet fejezem ki ENTZ ЕммЛпак, YÁRADI SZABÓ LÁszLÓNÉnak és a Term.-tud. Múz. Állattára könyvtárosainak munkámmal kapcsolatban nyújtott szíves segítségükért.
COMMEMORATION OF J E N Ő
DADAY
By D.
LUKÁCS
Studying the fauna of still waters and lakes, of the sea and temporary pools constitutes the greatest part of the work of J e n ő Daday (b. Búzamező, 24. 5. 1855 — d. Budapest, 20. 4. 1920). His name w a s known and acknowledged all over the world in the literature of taxonomy and limnology. H i s scientific career began at the University of Kolozsvár. His first paper and his doctoral dissertation (1, 2) were published in 1877. In 1882 he became "Privazdozent" of the topic "The invertebrate organisms of internal waters". U p to 1885 he published 35 works (1 — 35), among t h e m his essays on the Foraminifera species indigenous to Hungary (21, 28, 30, 31) and a monograph on the Eucopepoda (33). A s holder of a scholarship he did scientific research work at the Stazione Zoologica in Naples in 1885; in 1887 he became assistant curator at the Hungarian National Museum, n e x t year he obtained venia legendi of his Kolozsvár habilitation topic also at the B u d a p e s t University. Proposed b y Géza Entz Sen. he was elected corresponding member of the Hungarian A c a d e m y of Sciences in 1891. Between 1885 and 1891 he published 62 works (36—97), among them the monographs on Tintinnoideae (48, 50), Cladocera (62) and Rotatoria (73). In 1893 he was awarded the Bugát Prize (for his work on Cypridicola — 105, 106). His book: "The natural food of fish in the lakes of Hungary" (13), highly significant in both scientific and practical respect, was published in 1897. It is a remarkably thorough elaboration of the microfauna of the Hungarian lakes. In 1898 D a d a y became curator; for his monograph on the Ostracoda (published in 1901 — 153) the Academy awarded him the Vitéz Prize. In 1902 he became professor at the Technical U n i v ersity, in 1910 ordinary member of the Academy. Between 1892 and 1915 he published 129 scientific papers, books and monographs (98—225), among them his plankton- and parasitological studies. The tremendous pace of his work came to a sudden stop when his only son was killed in World War 1 in 1914. Daday lived for six more years, working on his last great work (which, unfortunately, remained a manuscript). His pioneering work on Tintinnoideae (48, 50), his monograph on Rotatoria (73, 76, 77), the report on the male Rotatoria (2), the discovery of the polymorphism of the females (63, 65) and of the seasonal polymorphism of the Branchipus species (78, 79) are of decisive significance. His enormous plankton studies on the fauna of the waters of Ceylon, New Guinea, Patagonia, Chile, German East Africa, the Victoria Nyanza Lake and the Nile (143, 144, 155, 159, 160, 183 190, 182, 197, 205) are classical examples of works dealing with the microfauna.
12
In his voluminous works: "Monographie systématique des Phyllopodes anostraces" and "Monographie systématique des sous-ordres Phyllopoda conchostraca" (198, 225), commissioned by the French Academy of Sciences he cleared up the causes of the zonal and regional spread of the species as well: besides the characteristics of the water as environment also the climatic conditions and yearly isotherms were of importance. B y his accurate determinations of the taxonomic groups Protozoa, N e m a t o d a , Rotatoria, Crustacea, Pseudoscorpionidae and other categories, in which he took even the finest morphological marks into consideration, he contributed new species and forms to science, at the same time he also performed essential work in elucidating the oecology of these groups. The oecological findings included in his works dealing with aquatic organisms deservedly make Daday one of the pioneers of hydrobiology. As zoologist he was of an analysing, synthetising and differentiating attitude, he collected a vast amount of data for laying the fundaments of Hungarian faunistics and hydrobiology. His examinations on the finer structure and physiology of the striated muscle fibres of the Ostracodes (110, 111, 118, 120) are classical, which is easy to understand since the main field of his scientific interest covered the anatomical and histological conditions, as well as the oecology of the invertebrates of internal waters. He was a pertinacious observer; as a result of his research method constructed with consistent logic and indefatigable industry he could determine 3 suborders, 8 families, 42 genera, 9 subgenera, 801 species and 103 subspecies as new ones in his works, further also more than 800 already known species and subspecies. A number of Daday's species were rated differently b y recent research, however, he revised among others the Asplanchna and Anuraeidae species himself (83, 90, 114). He worked very much, so evidently he made mistakes more than once, still, to hidden morphological differences he called attention himself. It is a fact, further, that as regards research on aquatic fauna and into hydrobiology, late in the 19th and early in the 20th century Hungary belonged to the best-known countries in the world — which was a result of Daday's work. 18 foreign and 4 Hungarian researchers denominated 3 genera and 21 species after him. Numerous scientific societies elected him their member and/or awarded him prizes. His great merit: he acquainted the public with the Hungarian zoological literature of the period between 1870 and 1890. He willingly took part in the scientific investigation of Lake Balaton, as well as in the work of compiling and composing the works Fauna Regni Hungáriáé and Révai's Great Encyclopaedia. Besides he also published educational articles and guide hooks. His personality was reserved, he only appreciated work. He whole-heartedly helped those of his pupils who knew how and were also willing to do research work, and imparted the treasures of his knowledge to them. Géza Entz Jr., Gyula Leidenfrost, Gyula Méhes, Endre Dudich, and many others received scientific inducement from him. It was he who proposed Entz for the membership of the Hungarian Academy of Sciences.
13
у
AZ ÁRAMLÁSI SEBESSÉG ÉS A VÍZÁLLÁS VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA A DUNA PLANKTONI CILIATA-POPULÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSÁRA (DANUBIALIA HUNGARICA, LXXVI) írta: CSUTORNÉ
BERECZKY
MAGDOLNA
(Magyar D u n a k u t a t ó Állomás, Göd)
A v i z e t m i n t é l e t k ö z e g e t t ö b b f é l e s a j á t o s s á g j e l l e m z i . K ö z ö t t ü k igen fontos a víz folyékony h a l m a z á l l a p o t a . A vizet benépesítő szervezetek térf o g l a l á s á t , a t á p l á l é k m e g s z e r z é s é t , a s z a p o r o d á s t és i v a d é k g o n d o z á s t a f o l y ó víz e l t é r ő s a j á t o s s á g a i az á l l ó v í z t ő l j e l l e m z ő e n b e f o l y á s o l j á k . A f o l y ó k élőv i l á g á n a k a l a k í t á s á b a n a v í z á l l a n d ó m o z g á s a az az ö k o l ó g i a i f a k t o r , a m e l y egy a d o t t folyó különböző helyei közötti differenciálódást d ö n t ő e n megszabja. A folyók n y u g o d t öbleiben g y a k r a n t a l á l h a t ó k tavi szervezetek, a t a v a k h u l l á m v e r t e részein pedig jellegzetes f o l y a m i állatok. A D u n a — mint általában a folyóvizek — állandó kapcsolatban van e l s ő s o r b a n m e l l é k f o l y ó i v a l , és á l l a n d ó v a g y időleges k a p c s o l a t b a n m e l l é k - és holtágakkal, valamint parti pocsolyákkal. Feltehetjük mármost a kérdést, hogy a különböző biotópokból a D u n á b a került szervezetek képesek-e itt megélni, v a g y csak rövidebb-hosszabb ideig vegetálnak, de n e m s z a p o r o d n a k . Van-e egyáltalán saját egysejtű f a u n á j a , v a g y a benne található szervezetek i d e g e n e r e d e t ű e k ? E z a p r o b l é m a t e r m é s z e t e s e n n e m c s a k az e g y s e j t ű e k , h a n e m m á s s z e r v e z e t e k s z e m p o n t j á b ó l is f e l m e r ü l t .
Módszer A f e l v e t e t t kérdésre a választ 1965—73 között, h e t e n k é n t végzett vizsg á l a t a i m e r e d m é n y e i n e k és m á s s z e r z ő k á l t a l k ö z ö l t a d a t o k a l a p j á n k í s é r l e m megadni. G ö d n é l (1669 f k m ) a m i n t á k a t m i n d e n k o r a s o d o r v o n a l b ó l v e t t ü k , a h o l a víz d i n a m i k a i h a t á s a i l e g j o b b a n é r v é n y e s ü l h e t n e k . E z j e l e n e s e t b e n a b a l p a r t k ö z e l é b e n v a n , m e r t az 1669 f k m - n é l e g y k ő s a r k a n t y ű eltereli a v i z e t e b b e az i r á n y b a . A n y a g o t g y ű j t ö t t ü n k m é g a s z e n t e n d r e i és v á c i D u n a á g b a n , v a l a m i n t a z ú n . m a g y a r o r s z á g i f e l s ő D u n a - s z a k a s z o n és B u d a p e s t a l a t t M o h á c s i g ö s s z e s e n 29 l e l ő h e l y e n . M i n d e n a l k a l o m m a l 100 1 v i z e t s z ű r t ü n k á t № 2 5 p l a n k t o n h á l ó n . Az a n y a g o t r é s z b e n é l v e , r é s z b e n a n e m z e t k ö z i i r o d a l o m ból i s m e r t m ó d s z e r e k s z e r i n t p r e p a r á l v a v i z s g á l t u k á t (FEULGEN-féle m a g r e a k c i ó , CHATTON—LwoFF-féle e z ü s t ö z é s és n é h á n y g y o r s f e s t ő e l j á r á s ) . Az eredmények
értékelése
A nyolcéves vizsgálati sorozat alatt a D u n a egysejtű f a u n á j á t mind f a j , m i n d e g y e d s z á m t e k i n t e t é b e n elég g a z d a g n a k t a l á l t a m . M e g f i g y e l h e t ő k v o l t a k az egyes é v s z a k o k b a n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k is, o t t , a h o l n e m é r v é n y e s ü l t
15
az erőteljes i p a r i és h á z i s z e n n y v i z e k h a t á s a (BERECZKY 1969, 1971, 1972, 1973).
A m a g a s o x i g é n t a r t a l o m , az o l d o t t t á p s ó k k e d v e z ő a r á n y a , a t á p l á l é k á l l a n d ó szállítása s t b . elsősorban az o l y a n í a j o k e l s z a p o r o d á s á n a k k e d v e z , a m e l y e k a f o l y ó v í z elsodró h a t á s á t is e r e d m é n y e s e n le t u d j á k k ü z d e n i . E z ellen az elsodró h a t á s ellen m i n d a n ö v é n y v i l á g , m i n d az állatvilág s z á m o s t a g j a e r e d m é n y e s e n fel t u d j a v e n n i a k ü z d e l m e t . J A R O S E N K O ( 1 9 6 0 ) v i z s g á l a t a i v a l azt igyekszik b i z o n y í t a n i , h o g y az I n f u s o r i á k k ö z ö t t e g y á l t a l á n n i n c s e n e k p o t a m o p h i l f a j o k , mivel n á l u k h i á n y o z n a k azok a morfológiai k é p l e t e k , a m e l y e k a sodró h a t á s s a l s z e m b e n i ellenállást b i z t o s í t a n i t u d j á k . S T I L L E R ( 1 9 5 4 ) a P é c s e l y - p a t a k b a n élő p r o t o z o o n o k v i z s g á l a t a u t á n k i j e l e n t e t t e , h o g y , , a n n a k sebesen folyó vizében n e m é l h e t n e k meg p l n a k t o n i k u s s z e r v e z e t e k " . K i f e j t i , h o g y a h y d r o d i n a m i k a i v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő e n a p a t a k b a n t a l á l t 45 f a j k ö z ü l helyhez k ö t ö t t e n 36 él. Megjegyzi a z o n b a n , hogy a „ v é g l é n y e k b ő l c s u p á n az epizoikus f a j o k v o l t a k g o n d o s a n b e g y ű j t v e és á t v i z s g á l v a " . Míg KNÖPPnek ( 1 9 5 9 ) az a v é l e m é n y e , h o g y 0 , 5 — 0 , 6 m/sec-nál n a g y o b b folyássebességnél a p l a n k t o n e l p u s z t u l , vele e l l e n t é t b e n C Z O R I K ( 1 9 6 8 ) a D n y e s z t e r p l a n k t o n j á t g a z d a g n a k és v á l t o z a t o s n a k m o n d j a . S R A M E K - H U S E K ( 1 9 4 7 , 1 9 5 3 s t b . ) s z á m o s d o l g o z a t b a n s z á m o l b e csehszlovák f o l y ó k b a n élő Ciliatákról. M O R A V C O V A ( 1 9 6 2 ) a Y l t a v a - f o l y ó b ó l és a B o t i c s - p a t a k b ó l 3 7 F l a g e l l a t á t , 4 R h i z o p o d á t és 4 6 C i l i a t á t írt le. J Ó S A ( 1 9 6 2 , 1 9 6 3 ) a Tisza Ciliata p l a n k t o n j á n a k a l a k u l á s á t kísérte f i g y e l e m m e l és a z t , k ü l ö n ö s e n alacsony vízállásnál, s z á m o t t e v ő n e k m o n d j a . A D u n á h o z v i s s z a t é r v e , K R E P U S K A azt 1917-ben, főleg a n a g y c s a t o r n á k beömlési h e l y e i n é l , az egysejtű f a u n a t e k i n t e t é b e n g a z d a g n a k t a l á l t a . U g y a n c s a k K R E P U S K A (1930) m a j d 13 évvel k é s ő b b az ú j p e s t i D u n a - á g v i z s g á l a t a k o r (1 éven k e r e s z t ü l ) 45 f a j e l ő f o r d u l á s á t észlelte, s azt a K O L K W I T Z — M A R S O N féle rendszer s z e r i n t o l i g o t r o p h n a k m i n ő s í t e t t e . M U H I T S (1955) m á r 56 egys e j t ű t talált, s e z e k a l a p j á n á l l a p í t o t t a m e g a D u n a a k k o r i s z e n n y e z e t t s é g é n e k mértékét. Az 1965 —68-ig Gödnél v é g z e t t m e g f i g y e l é s e i m s o r á n 70 e g y s e j t ű t t a l á l t a m , s abból 4 3 Ciliata volt (BERECZKY 1969). A váci és s z e n t e n d r e i D u n a - á g v i z s g á l a t a k o r 1 9 7 0 - b e n ú j a b b 42 csillós e l ő f o r d u l á s á t s i k e r ü l t m e g á l l a p í t a n i . 1965—1973-ban a D u n a m a g y a r o r s z á g i s z a k a s z á r ó l 157 Ciliata s z e r v e z e t k e r ü l t elő. E z e k r e n d s z e r t a n i h o v a t a r t o z á s á t a k ö v e t k e z ő felsorolásban m u t a t o m be: Rend
Holotricha Spirotricha Peritricha Összesen:
Csalód
Nemzetség
16 9 2
31 15 5
27
51
Alnemzetség
1 3 —
4
Faj
Alfaj
92 41 19
—
152
1 4 5
E z t a m e n n y i s é g i g y a r a p o d á s t a r e n d s z e r e s m i n t a v é t e l e k k e l is l e h e t n e m a g y a r á z n i , d e K R E P U S K A is e g y é v e n á t v é g e z t e v i z s g á l a t a i t , és E N T Z G. (1931) is 50 1 v i z e t szűrt á t p l a n k t o n h á l ó n . A m a g y a r á z a t o t i n k á b b a D u n a e u t r o f i z á l ó d á s á b a n kell k e r e s n ü n k . „ A folyóvizek gravitációs á r a m l á s á n a k
16
m e c h a n i k a i h a t á s a — a s z e n n y v í z b ő l s z á r m a z ó szerves lebegő a l a k o k a t a p r ó részecskékre d a r a b o l j a , s e z á l t a l a p l a n k t o n l é n y e k s z á m á r a v á l n a k hozzáf é r h e t ő v é " ( M A U C H A 1 9 4 3 ) . E z n e m h a n y a g o l h a t ó el — m á s vízi s z e r v e z e t e k m e l l e t t — a Ciliaták s z e m p o n t j á b ó l sem. T é n y az, h o g y minél l e j j e b b h a l a d u n k a m a g y a r o r s z á g i D u n a - s z a k a s z o n , a c s ö k k e n ő vízsebességgel a r á n y o s a n n ő m i n d az egyed-, m i n d p e d i g a f a j s z á m , h a azt szaprobiológiai t é n y e z ő k n e m b e f o l y á s o l j á k (1. g r a f i k o n ) . Ugyanerre a megállapításra jutott K E R T É S Z ( 1 9 6 3 ) Rotatoriákkal, B O T H Á R ( 1 9 7 4 ) Cladocera Copepodákkal végzett vizsgálatai során. A D u n a s o d o r v o n a l á b a n — m i n t azt a t ú l o l d a l i t á b l á z a t is m u t a t j a — a H o l o t r i c h a r e n d Ciliatái d o m i n á l n a k . E z a z o n b a n n e m c s a k a ' f a j s z á m r a , h a n e m az e g y e d s z á m r a is v o n a t k o z i k . P é l d a k é n t e m l í t h e t e m m e g , h o g y a P a r a m e c i u m o k f ú r ó m o z g á s u k k a l — mely t e s t f e l é p í t é s ü k b ő l a d ó d i k — n a g y s z e r ű e n k é p e s e k a közegellenállás és a sodró h a t á s l e k ü z d é s é r e . B á r P Á R D U C Z (1935) h a n g s ú l y o z z a , h o g y a t e s t ilyen a l k a t á n a k n e m a közegellenállás csökkentése közvetlenül a célja, h a n e m inkább a helyváltoztatás közbeni táplálékfelvétel, a t e s t a l a k j a mégis b i z o n y á r a szerepet j á t s z i k a f o l y ó v i z e k b e n v a l ó e l t e r j e d é s ü k b e n is. A H o l o t r i c h a r e n d C i l i a t á i n a k — ú g y v é l e m — nincs s z ü k s é g ü k a p l a n k t o n i é l e t m ó d h o z k ü l ö n k é p l e t e k kifejlesztésére, m i v e l a t e s t f e l ü l e t e t b o r í t ó csillók á l l a n d ó m o z g á s a és kis m é r e t e i k k ö v e t k e z t é b e n fellépő k i s e b b ellenállás b i z t o s í t j a s z á m u k r a a p o t a r n o p h i l élethez való k é p e s s é g e t . F i g y e l e m r e m é l t ó a z o n b a n az a jelenség, h o g y míg a k o r á b b i é v e k b e n (1965—1970) a p l a n k t o n i C i l i a t a - p o p u l á c i ó b a n e g y e d s z á m t e k i n t e t é b e n az ú n . 1.sz. GRAFIKON. A MAGVAR D U N A - S Z A K A S Z CILITA F A J - É S ÁTLAGÉRTÉKÉNEK
2 Állattani
Közlemények
EGYEDSZÁM ALAKULASA
1971-ben
17
r a b l ó k és d ö g e v ő k d o m i n á l t a k (pl. Coleps hirtus N I T Z S C H , Litonotus fasciola [EHRB.] s t b . ) , a d d i g az e l m ú l t h á r o m é v b e n s z e m b e t ű n ő e n m e g e m e l k e d e t t a b a k t é r i u m f a l ó k s z á m a (Chilodonella uncinata E H R B . , Glaucoma scintillans E H R B . , Cinetochilum margaritaceum [ E H R B . ] stb.). A t á p l á l k o z á s b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s is az e u t r o f i z á l ó d á s t t á m a s z t j a a l á . A m e g e m e l k e d e t t s z e r v e s a n y a g t a r t a l o m m a l e g y i d e j ű l e g b i z o n y á r a mege m e l k e d e t t a l e b o n t á s b a n r é s z t v e v ő b a k t é r i u m o k e g y e d s z á m a , s ez m a g á v a l h o z t a a t á p l á l é k l á n c b a b e k a p c s o l ó d ó f o g y a s z t ó k — j e l e n e s e t b e n a Ciliaták — egyed- és f a j s z á m á n a k n ö v e k e d é s é t is. A csillósok f o l y ó v í z b e n t ö r t é n ő elszaporodása s z e m p o n t j á b ó l t e h á t ú g y t ű n i k , h o g y k o r á n t s e m a 2 m / s e c k ö r ü l i v a g y főleg a l a t t i folyássebesség látszik d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű n e k , h a n e m a t á p a n y a g o k f e l h a l m o z ó d á s a , azaz az e u t r o f i záció. A z t a z o n b a n , h o g y e b b e n a f o l y a m a t b a n m i l y e n f a j o k és m i l y e n egyeds z á m m a l v e s z n e k részt e g y a d o t t f o l y ó v í z b e n , s o k k a l i n k á b b az á r a d á s o k alkalmával bekövetkező vízállásváltozás határozza meg. A v í z s z i n t e m e l k e d é s é n e k a h a t á s á v a l v o l t m a g y a r á z h a t ó pl. 1967. s z e p t e m b e r 7-ről 14-re t ö r t é n ő f a j s z á m v á l t o z á s is. E k k o r 19-ről 44-re emelk e d e t t a C i l i a t a - p o p u l á c i ó t a l k o t ó t a x o n o k s z á m a . A víz 189 c m - r ő l 312 cm-re e m e l k e d e t t . ( K é m i a i j e l l e m z ő k I X . 14-én: p H : 7,9; 0 2 tel.: 9 0 % ; v í z h ő f o k : 16,5 C°.) E z a v á l t o z á s elég v o l t a h h o z , h o g y n é h á n y h o l t á g m á s ökológiai k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t k i a l a k u l t f a u n a a l k o t ó elemeit a f ő á g b a s o d o r j a . A f a j g a z d a g s á g a z o n b a n n e m v o l t t a r t ó s , m e r t I X . 21-re m á r csak 22 f a j t t a l á l t a m , a vízállás v i s z o n t t o v á b b e m e l k e d e t t 352 cm-re. Az ezt megelőző é v b e n , 1966b a n V I I I . 25-én igen m a g a s — 690 cm-es — vízállás f a u n á j á t v i z s g á l t u k meg. E k k o r c s a k 9 t a x o n s z e r e p e l t , s e b b ő l is 6 f a j o l y a n T e s t a c e a v o l t , m e l y e t valószínűleg a b e n t h o s z b ó l v a g y p a r t i m o h á k b ó l h o z o t t fel a k a v a r g ó á r a d ó víz (Quadrulella symmetrica W A L L I C H , Euglypha acanthophora EHRB., Difflugia amphora L E I D Y stb.). Az á r a d á s m e n t e s a l k a l m a k k o r j e l e n l e v ő élő T e s t a c e a f a j o k m i n d e n k o r az Arcella és Cyphoderia n e m z e t s é g e k f a j a i közül k e r ü l n e k ki d o m i n á n s m e n n y i s é g b e n . 1970-ben a t a v a s z i á r h u l l á m o t vizsgálva, az első e m e l k e d é s t ő l a k e z d ő d ő a p a d á s i g n a p o n k é n t v e t t e m m i n t á t . A v i z s g á l a t i s o r o z a t m á r c i u s 19-től április 9-ig t a r t o t t . E k k o r a f a j s z á m a l a k u l á s á v a l p á r h u z a m o s a n az e g y e d s z á m 2.sz.GRAFIKON. A CILIATA
1970 III. 19
18
20 21
22 2 3
24 25
FAUNA ALAKULASA
26 27
26
29
30 31 IV.1
2
ARADASKOR
3
4
5
6
7
8
9
v á l t o z á s á t is f i g y e l e m m e l k í s é r t e m (2. g r a f i k o n ) . A l e g n a g y o b b egyed- és f a j s z á m o t az á r a d á s k e z d e t e u t á n i h a r m a d i k n a p o n t a l á l t a m ( f a j s z á m : 35, e g y e d s z á m : 380 000 i n d / m 3 ) . B á r a víz emelkedése t o v á b b t a r t o t t , I I I . 30-án elérte a 600 c m - t , m i n d az e g y e d s z á m , m i n d a f a j s z á m r o h a m o s a n c s ö k k e n t . A v i z s g á l a t s o r á n o l y a n f a j o k j e l e n t e k meg, m i n t pl. a Metopus es (О. F . M.), a m e l y k i f e j e z e t t e n a n a e r o b k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t él (a D u n á b a n p e d i g ilyenek n i n c s e n e k ) és H 2 S-kedveIő. N y i l v á n egy ilyen jellegű á r t é r i p o c s o l y á b ó l k e r ü l t elő. U g y a n a k k o r f e l t ű n t o l y a n f a j is, m i n t pl. a Didinium balbianii FABREDOM., a m e l y csak t i s z t a v í z b e n képes megélni. Az 1971—72—73-ban b e k ö v e t k e z e t t á r a d á s o k a l k a l m á v a l lényegében m i n d i g hasonló jelenségek j á t s z ó d t a k le. Amíg az á r a d á s t a r t , m a j d n e m mindig m e g j e l e n i k egy-egy ű j elem az e g y é b k é n t gyér f a u n á b a n . A szaprobiológiai jelleg is felborul, s i l y e n k o r hol a b é t a , hol az alfa jelleg k e r ü l t ú l s ú l y b a . Term é s z e t e s e n az is előfordul, h o g y a f a j - és e g y e d s z á m r e n d k í v ü l a l a c s o n y v o l t a m i a t t a biológiai v í z m i n ő s í t é s l e h e t e t l e n n é válik. E g y - e g y h o s s z a b b ideig t a r t ó á r a d á s u t á n k i a l a k u l ó f a u n a k e z d e t b e n igen szegényes, s ezt , , m a r a d v á n y " - f a u n á n a k k e r e s z t e l t e m el. Az 1970-es á r a d á s u t á n még 6 hétig m e g l e h e t e t t figyelni a Climacostomum virens ( E H R B . ) f a j t , s á l t a l á b a n a t a v a s z i á r a d á s s a l egyidejűleg jelenik meg az e g y i k legszebb e g y s e j t ű , a Stokesia vernalis (WANG). A m i k o r a víz a p a d á s a s o r á n eléri a k b . 300 c m - t , a k k o r k e z d i s m é t kialak u l n i a D u n a é v s z a k r a és szaprobiológiai á l l a p o t á r a jellemző Ciliata f a u n a . Megfigyeléseim azt l á t s z a n a k igazolni, h o g y h a a vízfolyás sebessége 2 m/sec alá c s ö k k e n — ami a m a g y a r o r s z á g i k ö z é p s z a k a s z jellegű D u n á n á l á l t a l á n o s —, a k k o r a Ciliaták kis m é r e t e i , a H o l o t r i c h á k és n é h á n y S p i r o t r i c h a j ó úszóképessége, v a l a m i n t gyors o s z t ó d á s r a való h a j l a m u k elegendő t u l a j d o n s á g o k n a k l á t s z a n a k a h h o z , hogy m é g a D u n a s o d o r v o n a l á b a n is f e n n m a r a d j a n a k és szaporodjanak. B E R C Z I K (1965) „ A v í z j á r á s h a t á s a a m a g y a r D u n a - s z a k a s z á l l a t v i l á g á r a " c. m u n k á j á b a n v é g e r e d m é n y k é n t m e g á l l a p í t j a , h o g y „ b i z o n y o s f o l y a m s z a k a szok á l l a t v i l á g á n a k v i z s g á l a t á b a n k o r á n t s e m elegendő az á r a m l á s i t é n y e z ő n e k — m i n t v a l a m e l y f a j e l ő f o r d u l á s á t n é z v e a m ú g y is á l l a n d ó g á t l ó h a t á s n a k — f i g y e l e m b e v é t e l e " . Ezzel a m e g á l l a p í t á s s a l a k k o r is egyet lehet é r t e n i , h a az á r a m l á s esetleg éppen elősegíti a b i o t ó p a l a k í t á s á t . M i n d e n e s e t r e , bizonyos s e b e s s é g é r t é k a l a t t nem lehet e g y é r t e l m ű e n benépesülést a k a d á l y o z ó tényezőn e k v e n n i a folyóvizek állóvizektől d ö n t ő m ó d o n m e g k ü l ö n b ö z t e t ő s a j á t o s s á g á t : a víz á l l a n d ó á r a m l á s á t . A gyors ü t e m ű vízállásemelkedés u g y a n a k k o r károsít ó l a g h a t m é g a gyors o s z t ó d á s r a , s z a p o r o d á s r a képes C i l i a t a - p o p u l á c i ó r a is.
ö s s zefoglalás Az 1965—73-ig t a r t ó nyolcéves v i z s g á l a t i p e r i ó d u s a l a t t a D u n a m a g y a r országi s z a k a s z á b ó l 157 Ciliata e l ő f o r d u l á s a v á l t ismeretessé, c s u p á n p l a n k t o n i k ö r n y e z e t b ő l . Mind egyed-, m i n d f a j s z á m t e k i n t e t é b e n a I l o l o t r i c h a r e n d képviselői d o m i n á l n a k . Míg k o r á b b a n a rabló, ill. d ö g e v ő t á p l á l k o z á s ú Ciliaták d o m i n á l t a k e g y e d s z á m t e k i n t e t é b e n , az e l m ú l t h á r o m év a l a t t m e g e m e l k e d e t t a b a k t é r i u m e v ő k s z á m a . E z t a f o l y ó elszennyeződésének s így az e u t r o f i z á c i ó f o k o z ó d á s á n a k jelenségével m a g y a r á z h a t j u k . M e g á l l a p í t h a t ó volt az is, h o g y a 2 m/sec a l a t t i folyássebesség n e m d ö n t ő e n a k a d á l y o z ó t é n y e z ő j e a folyóvíz
2*
19
Ciliaták általi b e n é p e s ü l é s é n e k , s o k k a l i n k á b b g á t o l j a azt az á r a d á s o k alkalm á v a l bekövetkező vízállásváltozás. Az á r a d á s o k a l k a l m á v a l a b o l t á g a k b ó l és e g y é b vizekből b e k e r ü l t p l a n k t o n s z e r v e z e t e k csak időlegesen g a z d a g í t j á k a D u n a C i l i a t a - p o p u l á c i ó j á t , m e r t az á r a d á s u t á n k ö v e t k e z ő h a r m a d i k - n e g y e d i k n a p o n hirtelen esés k ö v e t k e z i k b e m i n d a f a j - , m i n d az e g y e d s z á m t e k i n t e t é b e n . Az é v s z a k r a és szaprobiológiai á l l a p o t r a j e l l e m z ő f a u n a c s a k a k k o r k e z d k i a l a k i d n i , ill. jellegzetessé v á l n i , a m i k o r az a p a d á s s o r á n a vízállás eléri a 300 c m - t .
IRODALOM
1. BERCZIK, A. (1965): A vízjárás hatása a magyar Duna-szakasz állatvilágára. Hidrol. K ö z l ö n y , 45: 233 — 236. — 2. BERECZKY, M. CS. (1969): Untersuchungen über die Protozoenfauna der Donau bei Alsógöd (Ungarn). Dan. Hung. L1I. Opusc. Zool. Budapest, 9: 87 — 96. — 3. BERECZKY, M. CS. (1972)- A szentendrei és váci Duna-ág csillós egysejtűinek vizsgálata. Hidrol. Közlöny, 52: 214 — 217. — 4. BERECZKY, M. CS. (1973): Kennzeichnung der saprobiologischen Verhältnisse des Donauabschnittes bei Budapest und unterhalb von Budapest durch bioindikative Ciliaten. 16. Arbeitsgem. der Int. Arbeitsgem. in der CCSR, Bratislava: 1 — 6. — 5. BOTHÁR, A. (1974): Horizontale Planklonuntersuchungen an der Donau von Rajka bis Turnu Severin (Stromkm. 1850 — 930). Dan. H u n g . LXVIII. Ann. U n i v . Sei. Budapest, Sec. Biol.. 16: 158 162. — 6. CZORIK, F. P. (1968): Szvobodnozsivussie infusorii vodoemov Moldavii. Kisin y o v , 1 — 250. — 7. ENTZ, G. (1931): Bemerkungen über das Prolistenplankton der Umgebung von Budapest. Verh. der Int. Verein für theo. u. angew. Limnologie, 5: 462—488. — 8. ENTZ, В.. K O L , E . , S E B E S T Y É N , О . , STILLER, J . , TAMÁS, G. & V A R G A , L . ( 1 9 5 4 ) : A Balatonba
ömlő
vizek
fiziográfiai és biológiai vizsgálata. I. A Pécsely-patak. Annál. Biol. Tihany, 22: 61 — 184. — 9. JAROSENKO, M. F. (1960): Nakoplenyije i fizikohimicseszkoje szvosztva Donnüch otlozsenyij v Dubosszarszkom vodohranyilise. Truda Inst. Biol. Mold. Sz. Sz. R., 2: 3 —18. — 10. JÓSA, Z. (1962): A Felső-Tisza Ciliata faunájának faunisztikai és ökológiai vizsgálata. Szegedi Ped. Főisk. É v k ö n y v e : 93 — 114. — 11. JÓSA, Z. (1963): A Ciliataplankton alakulása a Tisza szegedi szakaszán. Szegedi Tanárk. Főisk. Tud. Közleményei: 1 0 9 - 1 4 2 . — 12. KERTÉSZ, Gy. (1963): Vizsgálatok Rotatoria planktonján. Állatt. Közlem., 50: 8 1 - 8 8 . — a Duna magyarországi szakaszának 13. KNÖPP, H. (1959): Über die Rolle des Phyloplanklons im Sauerstoffhaushalt von Flüssen. Deutsch. Gew. Mitt., 3. — 14. KREPUSKA. Gy. (1917): Budapest véglényei. Állatt. Közlem., 6: 1 — 60. — 15. KREPUSKA, Gy. (1930): Kiegészítő adatok Budapest véglényfaunájához. Ann. Mus. Nat. Hung., 27: 20 — 37. — 16. MAUCHA, R. (1943): A szennyvíz és a vízfolyások. Kir. Magy. Egy. N y o m d a , Budapest: 1 — 34. — 17. MORAVCOVA, V. (1962): The cultivation and sequence of Protozoa from the polluted streams. Techn. W a t e r , 6: 345 — 453. — 18. MuHITS, K. (1955): A Duna szennyezettségének kimutatása biológiai vizsgálatok alapján új grafikus ábrázolási módszer segítségével. Hidrol. Közlöny, 35: 335 — 342. — 19. PÁRDUCZ, B. (1935): Örvénylő táplálkozásmód kialakulása a Hymenostomaták csoportjában. Acta Biol. Szeged, 3: 190 — 217. — 20. SRAMEK-HUSEK, R. (1947): К poznaniu planktonu a epizoonu stredoceskych Cas. Nat. Mus. 117: 67 — 81. — 21. SRAMEK-HUSEK. R. (1953): Pradbezny seznam (Ciliata) z Cesh. Moravy s Slezska. Cas. Nat. Mus., 112: 76 — 88.
rybniku. nelevniku
EINFLUSS D E R STROMGESCHWINDIGKEIT U N D DER Ä N D E R U N G E N D E S WASSERSTANDES AUF D I E GESTALTUNG DER PLANKTONISCHEN CILIATENPOPULATION DER DONAU Von M.
Cs.
BERECZKY
Während der v o n 1965 bis 1973 acht Jahre hindurch anhaltenden Untersuchungsperiode wurde aus d e m ungarischen Abschnitt der D o n a u das Vorkommen von 157 Ciliatenarten und zwar aus einer planktonischen Umwelt bekannt. Sowohl hinsichtlich der Individuen-, als auch der Artenzahl dominieren die Vertreter der Holotricha-Ordnung. Während früher die D o m i n a n z der räuberischen bzw. aasfressenden Ciliaten zu verzeichnen war, nahm
20
während den vergangenen drei Jahren die Zahl der Bakterienfresser zu. Dies ist mit der Verunreinigung des Flusses zu erklären. E s konnte weiterhin festgestellt werden, dass die Strömungsgeschwindigkeit unter 2 m/Sek kein ausschlaggebend hemmender Faktor für die Besiedlung der Ciliaten im Fliesswasser ist, vielmehr werden sie durch die Wasserstandsveränderungen der Hochfluten gehemmt. Bei H o c h f l u t e n werden die Ciliaten-Populationen aus den Toten-Armen und anderen Gewässern nur vorübergehend bereichert, da am dritten-vierten Tag nach der Hochflut wieder ein plötzliches Absinken der Arten- und Individuenzahl nachgewiesen werden konnte. Die für die Jahreszeit und für den saprobiologischen Zustand kenzeichnende Fauna bildet sich nur dann heraus, bzw. wird nur dann kenzeichnend, wenn nach Abklingen der Hochflut der Wasserstand 300 cm erreicht.
21
A MAGYARORSZÁGI TÚZOKPOPULÁCIÓK TERÜLETI MEGOSZLÁSA, KOR ÉS IVAR SZERINTI ÖSSZETÉTELE 1973-BAN* Irta: FODOR
TAMÁS
(Vadbiológiai Állomás, B u d a k e s z i )
A h a z a i és n e m z e t k ö z i t e r m é s z e t v é d e l e m és v a d g a z d á l k o d á s m i n d n a g y o b b f i g y e l e m m e l kíséri a v e s z é l y e z t e t e t t v a d f a j o k a t . A M É M k ö r n y e z e t v é d e l m i k u t a t á s i f e l a d a t á n a k 1974—75. évi k ö z é p t á v ú p r o g r a m j a a Vadbiológiai Állom á s t jelölte ki 432. t é m a s z á m m a l „ A v a d o n élő á l l a t f a j o k génkészleteinek védelme" című k u t a t á s megindításával. I n d o k o l t , h o g y a Vadbiológiai Állomás a f e n t i t é m á v a l k a p c s o l a t b a n saját túzokpopulációs vizsgálatával összehangoltan arra törekedjék, hogy a h a z a i t ú z o k á l l o m á n y n a k n e csak ö s s z l é t s z á m á t i s m e r j ü k , h a n e m a p o p u l á c i ó k s z e m p o n t j á b ó l igen f o n t o s k o r és i v a r szerinti összetételét is.
1. A vizsgálat módszerei 1.1.
1.2.
1.3.
A k o r á b b i h i v a t a l o s á l l o m á n y f e l v é t e l e k a l a p j á n az 1970. évi v é d e l e m ó t a az á l l o m á n y l é t s z á m a l a k u l á s á n a k ellenőrzése: — országos a d a t o k , — megyei a d a t o k alapján. F e n t i a d a t f o r r á s a M É M V a d á s z a t i és V a d g a z d á l k o d á s i F ő o s z t á l y é v e n t e m e g j e l e n ő h i v a t a l o s vadlétszám-összesítésein alapszik. E z e k az a d a t o k a tárgyévet követő március hónapi, t e h á t áttelelt állomány létszámát rögzítik. Részletesebb a d a t f e l v é t e l é r d e k é b e n f e l t á r á s r a k e r ü l t m i n d e n v a d á s z a t i egység — v a d á s z t á r s a s á g , állami g a z d a s á g , erdő- és fafeldolgozó g a z d a ság — , a m e l y n e k a t e r ü l e t é n t ú z o k o t r e n d s z e r e s e n m e g f i g y e l t e k . K é r d ő í v összesítette a t ú z o k p o p u l á c i ó k s z e m p o n t j á b ó l lényeges k é r d é s e k e t : v a d á s z a t i egység n e v e , címe, t e r ü l e t e , a t e r ü l e t e n á l l a n d ó jelleggel h á n y t ú z o k él, e b b ő l m e n n y i az öreg, f i a t a l k a k a s , t o j ó , f i a t a l és m e g h a t á r o z a t l a n k o r ú t ú z o k , h á n y t ú z o k m e g y á t a szomszédos t e r ü l e t r e , ez melyik t e r ü l e t . H á n y d ü r g ő k a k a s t f i g y e l t e k m e g 1973-ban, a fészkelés milyen n ö v é n y k u l t ú r á k b a n t ö r t é n i k , é v e n t e h á n y f é s z e k a l j a t k a s z á l n a k ki és e z e k n e k sorsa. F e n t i k é r d ő í v e k e t a MAVOSZ m e g y e i f ő v a d á s z a i j u t t a t t á k el a m e g j e l ö l t v a d á s z t á r s a s á g o k h o z . A k é r d ő í v e k e t 1973. j ú n i u s i á l l a p o t n a k megfelelően — t e h á t a fészkelési i d ő s z a k végén — t ö l t ö t t é k ki a v a d á s z t á r s a s á g o k . A k é r d ő í v e s á l l o m á n y regisztrálása elsődlegesen a v a d á s z t á r s a s á g o k r a s ú l y o z ó d o t t , mivel t e r ü l e t ü k ö n él a t ú z o k á l l o m á n y 90 s z á z a l é k a . * Előadta
a szerző az Állattani Szakosztály 1974. m á j u s 10-én t a r t o t t 651. ü l é s é n .
23
1.4.
A k i k ü l d ö t t adatfelvételezésre m i n d e n v a d á s z t á r s a s á g t ó l p o z i t í v , illetve n é h á n y e s e t b e n n e g a t í v v á l a s z é r k e z e t t . Az a d a t o k v a l ó d i s á g á n a k ellenőrzését a t e r ü l e t e t jól i s m e r ő f ő v a d á s z o k , illetve e s e t e n k é n t a V a d biológiai Á l l o m á s végezte. Az a d a t o k különböző s z e m p o n t b ó l t ö r t é n ő feldolgozása és értékelése m e g t ö r t é n t .
2. É r t é k e l é s Az 1970. évi teljes védelem a t ú z o k á l l o m á n y r a k e d v e z ő e n h a t o t t . Megállt a l a s s ú , de á l l a n d ó csökkenés, s t a b i l i z á l ó d t a k , illetve k i s m é r t é k ű e m e l k e d é s t m u t a t n a k a h i v a t a l o s országos v a d á l l o m á n y b e c s l é s s o r á n f e l v e t t t ú z o k l é t s z á m adatok. 1. táblázat.
Túzoklétszám
a hivatalos vadállománybecslési (1973. márciusi állapot) 1971
jelentés
1972
alapján
1973
Megye db
Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Pest Szolnok Veszprém Összesen:
175 1208 59
182 974 42 56 60 195 495 156 236 586
255 930* 121 69 85 177 576 197 197 592 3
2982
3210*
—
53 172 521 144 210 587 —
3129
* Korrigált adat. A hivatalos jelentés 1638 db-ot tüntet fel, azonban az összesítés ellenőrzése során sajtóhiba miatt a Békés m e g y e i Battonyai Vadásztársaság 700 db-ot jelentett. 2. táblázat. A túzokállománnyal rendelkező vadászati egységek megoszlása az országban tájegységenként 1973 júniusában
Tájegység
Dunántúl Duna—Tisza köze Eszak-Alföld Tiszántúl
Vadásztársaság
....
9 17 7 41
Állami E r d ő és Fafeldolgozó Gazdaság
Állami Gazdaság
1
1 "
1 ]
" 1'
.
(iU
'
1
1.
.2
•
P o n t o s a b b k é p e t r a j z o l a t ú z o k o s v a d á s z a t i egységek m e g y é n k é n t i feldolgozása. A besorolásnál csak a z o k a v a d á s z a t i egységek j ö h e t t e k s z á m b a , m e l y e k t e r ü l e t é n a t ú z o k á l l a n d ó jelleggel t a r t ó z k o d i k , illetve rendszeres fészkelő.
24
M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y r e n d s z e r e s fészkelő 80 v a d á s z a t i egység t e r ü l e t é n — ebből 74 v a d á s z t á r s a s á g . A l k a l m a n k é n t elsősorban téli i d ő s z a k b a n —előfordul 20 v a d á s z t á r s a s á g t e r ü l e t é n . A részletezést a 3. t á b l á z a t t ü n t e t i fel: 3. táblázat.
A túzokos teriiletek vadgazdálkodási (1973. júniusi
egységenkénti állapot)
Vadásztársaság területén túzok tartózkodik
Megye
Bács Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Pest Szolnok Veszprém
állandóan
időnként
9 13 3 4 3 6 11 4 4 17
2 4 1
A hivatalosan 1973. márciusi
megyénként
Állami E r d ő és Fafeldolgozó Gazdaság
Állami Gazdaság
í 1
— —
2 4 1 1 5
—
4. táblázat.
megoszlása
í í í 1
—
becsült túzokállomány megoszlása
Vadászterület
Vadásztársaságok Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságok Állami Gazdaságok Összesen:
Túzokállomány, d b
2889 17 304 3210
A t ú z o k á l l o m á n y r ó l 1973 j ú n i u s á b a n f e l v e t t a d a t o k a z t b i z o n y í t j á k , hogy a márciusi állománybecslések meglehetősen pontosak, a megengedhető h i b a h a t á r o n belül v a n n a k . Az i v a r i ö s s z e t é t e l t és a k o r m e g o s z l á s t az 5. t á b l á z a t f o g l a l j a össze és az 1—2. á b r a m u t a t j a . A h a z a i t ú z o k p o p u l á c i ó k s z a p o r o d á s b i o l ó g i a i helyzetét és p r o b l é m á i t s z á m s z e r ű l e g a l á t á m a s z t j a a feldolgozás. A s t a b i l , genetikailag is szilárd p o p u lációk a T i s z á n t ú l o n , Békés, C s o n g r á d , H a j d ú - B i h a r és Szolnok m e g y é k b e n megközelítőleg 1 : 2 i v a r a r á n y o n belüli ivarösszetétellel r e n d e l k e z n e k . J ó l rávilágít a perifériálisan elhelyezkedő p o p u l á c i ó k i v a r a r á n y - e l t o l ó d á s á r a (1 : 2 i v a r a r á n y f e l e t t ) s az ebből e r e d ő p o p u l á c i ó l a b i l i t á s á r a . Az e s z m é n y i 1 : 1 i v a r a r á n y t m é g a t i s z á n t ú l i Békés, C s o n g r á d , H a j d ú B i h a r , v a l a m i n t Szolnok, H e v e s és P e s t m e g y é k megközelítőleg m a j d n e m bizt o s í t j á k . L é n y e g e s e n t á g a b b a t o j ó k j a v á r a az i v a r a r á n y G y ő r - S o p r o n m e g y é b e n , t o v á b b á Bács, Borsod és B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n m e g y é k b e n , t e h á t a m a g y a r o r s z á g i t ú z o k á l l o m á n y p e r i f e r i k u s a n elhelyezkedő p o p u l á c i ó i b a n . Az i v a r a r á n y a z o n b a n csak a k k o r a d j a a f e n t i k é p e t , h a az öreg, k i f e j l e t t k a k a s o k hoz h o z z á s z á m í t ó d n a k a f i a t a l , 2 — 4 éves k a k a s o k is. V a l ó j á b a n az országos összesítés százalékos m e g o s z l á s á b a n r o s s z a b b a helyzet: az öreg, k i f e j l e t t
25
ÍOO.
db
300.
Hj
öreg
kakas
[J
fiatal kakas
1
toji meghatározhatatlan ivarú fiatal
200.
100.
JL Borsod
A.-Z
Heves
Békés
Észak-Alföld
Ljl
Csongrád Hajdú-B. Szolnok Tiszántúl
Bocs
Pest
Duna-Tisza
Fejér
köze
Gyór-S.
Dunántúl
1. ábra
300
200
megye
Észak Alföld
Tiszántúl
2. ábra 26
Duna-Tisza köze
Dunantul
k a k a s o k (641 d a r a b ) 2 2 , 3 % - k a l , a f i a t a l k a k a s o k (494 d a r a b ) 17,1 % - k a l , a t o j ó k (11,28 d a r a b ) 3 9 , 2 % - k a l v a n n a k képviselve. A l a c s o n y a f i a t a l k o r ú t ú z o k o k s z á m a , mindössze (618 d a r a b ) 2 1 , 5 % . K ü l ö n ö s e n alacsony C s o n g r á d , G y ő r - S o p r o n és Heves m e g y é b e n — u g y a n csak a periferikus t e r ü l e t e k e n . 5. táblázat.
Magyarország
túzokállománya 1973
megyénkénti júniusában
ivari és kor szerinti
megoszlásban
V a d á s z t á r s a s a gi t e r ü l e t e n Kaka,ok
Fiatal (ivar n e m állapítható meg)
Tojó Megye öreg
1
fiatal
összlétszám 1973 júniusában
hivatalos állomány, becslés 1973. március 15-én
db
Bács Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád . . . Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Pest Szolnok . . . .
....
összesen: Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságok Állami Gazdaságok Mindösszesen:
30 219 12 10 9 14 155 20 39 133
16 232 16 12 9 2 51 21 23 112
78 395 41 27 24 22 213 47 57 224
56 201 13 3 18 6 175 14 27 105
180 1047 82 52 60 44 594 102 146 574
255 858 107 69 85 52 576 109 197 581
641
494
1128
618
2881
2889
17
17
304
304
3202
3210
A l a c s o n y a b b l é t s z á m o t t a r t a l m a z a j ú n i u s i becslés e l s ő s o r b a n a d u n á n túli m e g y é k b e n ( F e j é r , G y ő r - S o p r o n ) , m á s o d s o r b a n a D u n a — T i s z a k ö z ö t t i t e r ü l e t e k e n (Bács, P e s t m e g y é k ) . I t t n e m m a g y a r á z h a t ó az a l a c s o n y a b b állom á n y s z á m azzal, h o g y a szomszéd m e g y é k b e á t h ú z ó d o t t a t ú z o k a fészkelés i d e j é r e . A valószínű m a g y a r á z a t az, h o g y az i t t élő kisebb t ú z o k p o p u l á c i ó k v e s z é l y e z t e t e t t s é g e n a g y o b b , ezt a v a d á s z t á r s a s á g o k t u d j á k , s a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á b a n a csökkenést n e m közlik, évről évre n a g y j á b ó l a z o n o s l é t s z á m o t jelentenek. Az 1970 óta életbe l é p e t t v a d á s z a t i tilalom bevezetése f e l v e t e t t e azt a veszélyt, hogy a vadásztársaságok — m i u t á n számukra vadászati szempontból é r d e k t e l e n n é v á l t a t ú z o k — a t e r ü l e t ü k ö n élő á l l o m á n n y a l k e v é s b é f o g n a k t ö r ő d n i , e l h a n y a g o l j á k v é d e l m é t . Az a z ó t a eltelt 3 e s z t e n d ő az ellenkezőjét b i z o n y í t j a : a v a d á s z t á r s a s á g o k l e g t ö b b j é n é l igen n a g y f i g y e l e m m e l kísérik az á l l o m á n y a l a k u l á s á t , t a r t ó z k o d á s á t , és s z á m o s helyen a k t í v a n c s e l e k e d n e k a v e s z é l y e z t e t e t t f é s z e k a l j a k összeszedésében: a z o k a t t ö b b n y i r e k o t l ó s s a l kikelt e t i k . A p r o b l é m á k v a l ó j á b a n a k i k e l t t ú z o k c s i b é k felnevelésénél k e z d ő d n e k . Az 1973. j ú n i u s i felmérés a l a p j á n a 74 v a d á s z t á r s a s á g k ö z ü l 52 jelölte 27
m e g , h o g y a t e r ü l e t é n élő á l l o m á n y egy része i d ő s z a k o n k é n t — elsősorban télen á t h ú z ó d i k a szomszédos v a d á s z t e r ü l e t e k r e . A szaporodásbiológiai adatok, amelyeket elsősorban a tapasztalt vadőrs z e m é l y z e t és v a d á s z o k á l l í t o t t a k össze, ismét f e l h í v j a a f i g y e l m e t p r o b l é m á j á r a . Sein Borsod, s e m F e j é r , sem p e d i g G y ő r - S o p r o n m e g y é k b e n n e m f i g y e l t e k 6. táblázat.
Megye
Bács Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Pest Szolnok
Szaporodásbiológiai
Vadásztársaságok száma
Dürgő kakasok száma
9 13
30 262
3 4 3 6 11 4 4 17
8 18 8 8 190 18 21 189
adatok H á n y Vt. területén nem dörgött
2 —
1 4 1 1 1 1
1973
Fészkelés hány Vt. területén volt ismert
6 13
júniusában Fészkelésr jellemző növény tultúra
gabona
pillangó
rét
X
X
X
X
—
—
—
X
X
—
—
egyéb
X
2 4 2
X
—
5
X
X
10
—
—
a túzokról
X
X
X
—
X
X
X
X
_
—
2
3 14
X
X
X
—
X
X
—
—
—
X
m e g a n n y i d ü r g ő k a k a s t , m i n t a h á n y öreg k a k a s t j e l e n t e t t e k . O t t , ahol az a d a t n y e r é s s o r á n k é t s z á m é r t é k e t k ö z ö l t e k (pl. d ü r g ő k a k a s o k s z á m a 8—9), o t t m i n d i g az á l l o m á n y s z e m p o n t j á b ó l k e d v e z ő t l e n e b b é r t é k k e r ü l t f i g y e l e m b e vételre. Az igen n a g y p o p u l á c i ó - l a b i l i t á s t a l á t á m a s z t j a a 2. á b r a elemzése, h a a d ü r g ő k a k a s o k s z á m á t v i s z o n y í t j u k a t o j ó k s z á m á h o z . Mind a d u n á n t ú l i , m i n d Bács m e g y é k b e n és az észak-alföldi m e g y é k b e n 1 : 2 f e l e t t v a n az a r á n y . Ezzel m a g y a r á z h a t ó a p e r i f e r i k u s t e r ü l e t e k e n t a l á l h a t ó t e r r n é k e n y í t e t l e n tojások viszonylag magas száma. A fészkelési h e l y e k r ő l t ö r t é n t felmérés m e g e r ő s í t i a k o r á b b i évek t a p a s z t a l a t á t (FODOR 1974). A t ú z o k j e l l e m z ő m a g y a r o r s z á g i fészkelőhelye a g a b o n a és a lucerna. E z e k n e k a n ö v é n y k u l t ú r á k n a k április végi fejlettsége d ö n t i el, h o g y a t ú z o k g a b o n á b a v a g y l u c e r n á b a húzódik fészkelésre. Elsősorban azt a t á b l á t részesíti e l ő n y b e n , a m e l y t ö b b t a k a r á s t n y ú j t , d e a fészekből — l e g a l á b b is a k e z d e t i s z a k a s z b a n — s z á m á r a j ó a k i l á t á s . A k i k a s z á l t f é s z k e k r ő l és a t o j á s o k , illetve a k i k e l t csibék sorsáról n e m s i k e r ü l t m e g b í z h a t ó és é r t é k e l h e t ő a d a t o k a t k a p n i . E b b e n k ö z r e j á t s z i k a m a d á r v é d e t t v o l t a s a felnevelések k u d a r c a . A k o r á b b i é v e k ellenőrzéseként f e l v e t t f é s z k e l ő h e l y i a d a t o k m e g e r ő s í t i k az eddigi v i z s g á l a t o k a t . D ö n t ő m i n d e n esetben a fészkelőhely m e g v á l a s z t á s a s z e m p o n t j á b ó l az, h o g y a fészkelési időszak e l e j é n a k u l t ú r v e g e t á c i ó b a n a g a b o n a v a g y a l u c e r n a s z á r m a g a s s á g a a k e d v e z ő b b - e az á l l a t n a k . A t a n u l m á n y arra törekedett, hogy a d a t o k k a l d o k u m e n t á l j a a magyarországi t ú z o k á l l o m á n y jelenlegi h e l y z e t é t . N e m v a l ó s z í n ű , h o g y lényeges léts z á m e m e l k e d é s e l é r h e t ő a t ú z o k á l l o m á n y b a n a b e h a t á r o l t ökológiai v i s z o n y o k m i a t t , v i s z o n t i v a r i összetételének m e g v á l t o z t a t á s a — elsősorban a perifériális és s z ó r v á n y p o p u l á c i ó k b a n elsődleges f e l a d a t .
28
IRODALOM 1. ÉNIK GYULA (1934): Megfogyott-e 1 3 8 . — 2. ÉIIIK GYULA ( 1 9 4 9 ) : A túzok.
a túzok hazánkban
? Term. Tud. Közi., 66: 134
B u d a p e s t M a g y a r V a d á s z , 4: 8. — 3. FODOR —NAGY —
STEKBETZ (1971): A túzok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest: 1 — 156. — 4. FODOR TAMÁS (1974): A túzok fészkelésbiológiája. Természetvédelem, MÉM Vadászati és Vadgazd. Főoszt. Budapest, 11: 19 — 23. — 5. FODOR TAMÁS (1974): A magyarországi túzokpopulációk számbeli alakulása az 1970. évi teljes védelemig. Természetvédelem, MÉM Vadászati és Vadgazd. Főoszt. Budapest, 11: 25 — 34. — 6. Nimród Vadászlap (1947) Budapest: 127. — 7. Nimród, 1970. Budapest 4. szám, melléklet: 4. — 8. STERBETZ ISTVÁN (1973): Változó magatartási formák egyes túzokpopulációk ivari kapcsolatában. Állatt. Közlem. Budapest, 60: 111 — 117. — 9. Vadgazdálkodásunk távlati fejlesztésének irányelvei. 1970. Budapest, MÉM. Vadászati és Vadgazd. Főoszt.: 15. 10. 1969. év vadgazdálkodása (1970): Budapest, MÉM Vadászati és Vadhazd. Főoszt. — 11. 1970. év vadgazdálkodása (1971): Budapest, MÉM Vadászati és Vadgazd. Főoszt. — 12. 1971. év vadgazdálkodása (1972). Budapest, MÉM Vadászati és Vadgazd. Főoszt. — 13. 1972. év vadgazdálkodása (1973). Budapest, MÉM Vadászati és Vadgazd. Főoszt.
GEBIETSMÄßIGE VERTEILUNG DER UNGARISCHEN GROSSTRAPPENPOPULATIONEN NACH A L T E R S - U N D G E S C H L E C H T S Z U S A M M E N S E T Z U N G IM J A H R E
1973
Von T.
FODOR
Die Studie wurde im R a h m e n der Forschungen des Wildbiologischen Institutes verfaßt. Im März und Juni 1973 wurde eine ausführliche, bis auf die Jagdeinheiten abgebaute Datenaufnahme durchgeführt. Die Bestandszählungsangaben der beiden A u f n a h m e n stimmen überein. Die Bearbeitung unterstützt zahlenmäßig die fortpflanzungsbiologische Lage und Probleme der Großtrappenpopulationen in Ungarn. (Die Geschlechtszusammensetzung zeigt die Tabelle Nr. 5 sowie die Abb. 1 und 2.) Die stabilen, auch genetisch festen Populationen befinden sich im Gebiete jenseits der Theiß (Komitat Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok), ihr Geschlechtsverhältnis ist 1 : 2. Die Studie stellt auch die Verschiebung der Geschlechtsproportion der peripher befindlichen Populationen (höher als die Geschlechtsproportion 1 : 2) und die daraus folgende Populationslabilität ins rechte Licht. Die mit größerer Verschiebung der Geschlechtsproportion verbundene Wahrnehmung zeigt, daß in diesen Gebieten die Zahl der unbefruchtet gebliebenen Hennen ansteigt: es k o m m t in vielen Eiern — trotz des Brütens — nicht zur Entwicklung des Embryos. Die über das Nisten erhaltenen D a t e n unterstützen die Erfahrungen der früheren Jahre. Die charakteristische Brutstätte der Großtrappe in Ungarn ist das Getreide- und Luzernenfeld. Der Entwicklungsstand dieser Kulturpflanzen Ende April entscheidet, ob die Großtrappe lieber in der mehr gefährdeten Luzerne oder im weniger gestörten Getreide nistet. Der Großtrappenbestand in Ungarn betrug im Jahre 1973 insgesamt 3200 St. Daß diese Zahl — trotz des totalen Schutzes — wesentlich ansteigen würde, ist unwahrscheinlich. Dies ist vor allem den ökologischen Faktoren zuzuschreiben.
29
A HALÁLLOMÁNY VIZSGÁLATA A TISZA II KÖRZETÉBEN Irta: HARKA
ÁKOS
(Tiszafüred)
Az Országos V í z g a z d á l k o d á s i K e r e t t e r v s z e r i n t a Tisza m a g y a r o r s z á g i s z a k a s z á n ö t vízlépcső létesül, a m e l y e k közül a tiszalöki m á r k o r á b b a n megé p ü l t . K ö z t u d o t t , h o g y a d u z z a s z t á s k ö v e t k e z t é b e n a Tiszalök f ö l ö t t i folyós z a k a s z (Tisza I) h a l á l l o m á n y á b a n is j e l e n t ő s v á l t o z á s o k t ö r t é n t e k . E z e k p o n t o s a b b m e g á l l a p í t á s á r a a z o n b a n n i n c s lehetőség, m e r t a k i i n d u l á s i h e l y z e t f e l m é r é s e és rögzítése n e m t ö r t é n t m e g a n n a k i d e j é n . A m á s o d i k tiszai vízlépcső (Tisza I I ) k i a l a k í t á s a n a p j a i n k b a n folyik. H a z á n k b a n m a ez t a l á n a l e g n a g y o b b j e l e n t ő s é g ű t e r m é s z e t á t a l a k í t ó m u n k á l a t . Az első lépés a kiskörei d u z z a s z t ó m ű felépítése volt, a m e l y 1973 április á t ó l m á r üzemel, s jelenleg egyenletes ( d u z z a s z t o t t ) szinten t a r t j a a f ö l ö t t e levő f o l y ó s z a k a s z vizét. A m á s o d i k és a h a r m a d i k lépésben, az 1980-as é v e k r e a l a k u l m a j d ki a 127 k m 2 t e r ü l e t ű v í z t á r o z ó , a m e l y n e k hossza m a j d n e m 30 k m , szélessége pedig h e l y e n k é n t t ö b b m i n t 6 k m . A B a l a t o n u t á n ez lesz az országb a n a l e g n a g y o b b összefüggő vízfelület. Az építkezés m é r e t e i b ő l k i t ű n i k , h o g y a Tisza I I Vízlépcsőtől m i n d e n tekintetben nagyobb a r á n y ú változásokat v á r h a t u n k , mint a tiszalökitől. Ez a n a g y á t a l a k u l á s teszi m o s t k ü l ö n ö s e n a k t u á l i s s á e b b e n a k ö r z e t b e n a biológiai k u t a t á s o k a t , s k ö z ö t t ü k n e m u t o l s ó s o r b a n az ichthyológiai v i z s g á l a t o k a t .
A terület t e r m é s z e t i viszonyai A Tisza I I k ö r z e t é b e n folyó v i z s g á l a t o k fő t e r ü l e t e az 1970-től 1973-ig t e r j e d ő i d ő s z a k b a n a d u z z a s z t á s t megelőző h e l y z e t n e k — m i n t k i i n d u l á s i állap o t n a k — a felmérése v o l t , a m e l y e n belül a fő h a n g s ú l y t t e r m é s z e t e s e n a halá l l o m á n y v i z s g á l a t a k a p t a . A h a l á l l o m á n y összetétele a z o n b a n szoros összef ü g g é s b e n v a n a k ö r n y e z e t a d o t t s á g a i v a l . A m u n k á l a t o k során e l s ő s o r b a n a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t v á l t o z i k meg, s a h a l á l l o m á n y á t a l a k u l á s á b a n j ó r é s z t e v á l t o z á s o k t ü k r ö z ő d n e k . E z é r t v á l t szükségessé a vizsgálatok k i t e r j e s z t é s e a t e r m é s z e t i v i s z o n y o k r a , s m u t a t k o z o t t e l e n g e d h e t e t l e n ü l f o n t o s n a k ezek rögzítése is. A vizsgált t e r ü l e t a K ö z é p - T i s z á n a k az a s z a k a s z a , a m e l y a 403-as és 444-es f k m k ö z ö t t h ú z ó d i k , fő v o n a l á t t e k i n t v e É K — D N y i r á n y b a n (1. á b r a ) . H a t á r o l ó települései: d é l n y u g a t o n K i s k ö r e , é s z a k k e l e t e n T i s z a b á b o l n a . A p a r t m e n t i t e l e p ü l é s e k közül j e l e n t ő s e b b e k : a b a l p a r t o n T i s z a f ü r e d , a j o b b p a r t o n Poroszló. A f o l y ó t kísérő p a r t u r a l k o d ó d o m b o r z a t i f o r m á i a holocénkori h o r d a l é k k ú p o k és a h o l t á g a k . A h o l t á g a k t ö b b s é g e csak n a g y o b b á r a d á s o k a l k a l m á v a l
31
k e r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e a főággal. A n t r o p o g é n k é p z ő d m é n y e k az árvízi t ö l t é s e k , a vízlevezető c s a t o r n á k és az á r t e r e t átszelő k ö z ú t i és v a s ú t i t ö l t é s e k (BULLA 1962).
A t e r ü l e t é g h a j l a t á r a a kevés f e l h ő z e t , a bőséges n a p s ü t é s és a v i s z o n y l a g kevés csapadék jellemző.
A folyószakasz jellemzése A T i s z á n a k ez a szakasza k ö z é p s z a k a s z j e l l e g ű , s l e f u t á s a a s z a b á l y o z á s u t á n is erősen k a n y a r g ó s m a r a d t . A s z á l l í t o t t víz m e n n y i s é g e r e n d k í v ü l v á l t o z ó . V í z j á r á s á b a n — amely a h a l á s z a t s z e m p o n t j á b ó l is n a g y j e l e n t ő s é g ű — é v e n t e á l t a l á b a n k é t m a x i m u m m u t a t h a t ó k i : a t a v a s z i és a k o r a n y á r i á r v í z . Á r v i z e k a l k a l m á v a l a szállított v í z t ö m e g t ö b b s z ö r ö s e lehet az á t l a g n a k , és szinte ö s s z e f ü g g ő e n b o r í t j a a v i s z o n y l a g n a g y k i t e r j e d é s ű á r t e r e t , a m e l y n e k szélessége h e l y e n k é n t m e g h a l a d j a a 6 k m - t . A v í z h o z a m m a l összefüggésben a vízmélység is i g e n v á l t o z ó . A l a c s o n y v í z á l l á s n á l a gázlóknál olykor alig éri el az 1 m - t , á r v i z e k a l k a l m á v a l v i s z o n t egyes h e l y e k e n m e g h a l a d j a a 15 m - t . A m e d e r a víz s o d r á s á n a k megfelelően a l a k u l . Jellemzői a v i s z o n y l a g n a g y k i t e r j e d é s ű h o m o k p a d o k , a l a s s ú b b á r a m l á s ú részeken p e d i g az iszapler a k ó d á s o k . A p a r t v é d e l m i m u n k á k k ö v e t k e z t é b e n v i s z o n y l a g kevés az a g y a g o s , m e r e d e k e n s z a k a d ó p a r t . G y a k o r i a k a m e d e r b e n a folyó s o d o r v o n a l á n a k terelésére a l k a l m a z o t t k ő h á n y á s o k , k ő g á t a k , és a p a r t is t ö b b s z a k a s z o n k ő v e l van borítva. A f o l y ó v í z minőségére v o n a t k o z ó a n az I . t á b l á z a t a d a t a i n y ú j t a n a k t á m p o n t o t , m e l y e k az 1972. évi h a v i e g y m i n t a v é t e l , t e h á t összesen 12 v í z m i n t a elemzése a l a p j á n s z ü l e t t e k .
A t e r ü l e t élővilága A vízhez l e f u t ó p a r t o k n ö v é n y z e t é t l e g n a g y o b b r é s z t b o k o r f ü z e s e k a l k o t j á k . M ö g ö t t ü k f ű z - n y á r l i g e t e r d ő k h ú z ó d n a k , és az a m e r i k a i kőris (Fraxinus pennsylvanica) a l k o t n a g y o b b á l l o m á n y o k a t . Az á r t é r k e d v e z ő b b f e k v é s ű t e r ü l e t e i n s z á n t ó f ö l d e k , r é t e k és k i s e b b k i t e r j e d é s ű gyümölcsösök t a l á l h a t ó k . E g y r e n a g y o b b a k a z o n b a n a f á t l a n t e r ü l e t e k , u g y a n i s a v í z t á r o z ó előkészítő m u n k á l a t a i k é n t e g y r e gyorsuló ü t e m b e n h a l a d az e r d ő i r t á s . A f o l y ó v í z élővilágából — a h a l á l l o m á n y s z e m p o n t j á b ó l — azok a csoportok a legjelentősebbek, amelyek közvetlen táplálékot jelentenek. Ezek elsősorban p l a n k t o n i k u s és b e n t h i k u s s z e r v e z e t e k . A Tisza m e s o z o o p l a n k t o n j á b a n m e g t a l á l h a t ó k e r e k e s f é r g e k ( R o t a t o r i a ) közül a Brachionus és a Keratella n e m e k f a j a i f o r d u l n a k elő l e g á l t a l á n o s a b b a n . J e l e n l é t ü k s o k s z o r t ö m e g e s , és így a b i o m a s s z a j e l e n t ő s részét a d j á k (MEGYERI, 1970). Az E n t o m o s t r a c a f a j o k t ö b b s é g e t i c h o p l a n k t o n i k u s jellegű. E z e k —- az á l t a l á b a n s z ó r v á n y o s a n és kis e g y e d s z á m b a n m e g j e l e n ő f a j o k — a T i s z á v a l összefüggő v i z e k b ő l k e r ü l n e k a l k a l m a n k é n t a f o l y ó b a , a m e l y b e n n a g y alkalm a z k o d ó k é p e s s é g ü k révén h o s s z ú i d ő n á t f e n n m a r a d n a k . I d e s o r o l h a t ó k a Daphnia, Moina, Bosmina g e n u s o k képviselői (MEGYERI, 1972). Az e u p l a n k t o n i k u s jellegű a u t o c h t o n f a j o k k ö z ü l , a m e l y e k a f o l y ó t elsősorban j e l l e m z i k ,
32
I. táblázat.
A Tisza
vizének jellemzS
adatai
(KÖTIVIZIG)
A m i n t a v é t e l helye: 424. f k m (Tiszaörvény), ideje: 1972, h a v o n t a egy alkalommal A mért adat
Vízállás Vízhozam Vízhőfok Átlátszóság Oldott oxigén O x i g é n telítettség p H érték összes keménység Ca-ion Mg-ion Na-ion Cl-ion SO,-ion НСОз-ion Oldott a n y a g Lebegő anyag
Mértékegység
cm m 3 /sec C° mm mg/l
%
-log(H+) NK° mval/1 mval/1 mval/1 mval/1 mval/1 mval/1 mg/l mg/l
Minimum
Maximum
Átlagérték
-78 157 0,0 75 7,1 73 7,0 7,0 1,9 0,68 0,65 0,6 0,66 2,0 213 27
-P170 547 23,5 160 12,0 97 7,7 10,6 2,9 1,25 1,3 1,05 1,3 2,9 294 128
+36 304 12,7 108 10,1 85 7,47 8,7 2,2 0,8 0,8 0,8 0,9 2,3 250 71
A viz minősítése a 12 m i n t a v é t e l során: 8 alkalommal: tiszta; 4 esetben: kissé szennyezett.
( 1 9 7 2 ) s z e r i n t A k ö v e t k e z ő k j e l e n t ő s e k : Eudiaptomus gracilis, Eucyclops serrulatus, Acanthocyclops vernalis. E z e k a f a j o k a Tisza z o o p l a n k t o n j á n a k á l l a n d ó és r e n d s z e r i n t n a g y e g y e d s z á m m a l képviselt t a g j a i . A b e n t h o s á l l a t v i l á g á t elsősorban a k ö v e t k e z ő r e n d s z e r t a n i c s o p o r t o k b a tartozó fajok jellemzik: Chironomidae, Oligochaeta, Ceratopogonidae, Ephemeroptera, Trichoptera. Ezek mellett a viszonylag nagyobb egyedszámmal szereplő c s o p o r t o k m e l l e t t j e l e n t ő s e b b e k m é g a Mollusca, O d a n a t a , D i p t e r a , Coleoptera és N e m a t o d a t a x o n o k ( F E R E N C Z , 1 9 6 8 ; B Á B A — F E R E N C Z , 1 9 7 1 ; MEGYERI
SZÍTÓ,
1973).
A folyószakasz h a l á l l o m á n y a A v í z t á r o z ó k i a l a k u l á s á v a l t ö b b m i n t 100 k m 2 o l y a n t e r ü l e t e t b o r í t el a víz, a m e l y k o r á b b a n c s a k a r e n d k í v ü l i á r v i z e k a l k a l m á v a l k e r ü l t víz alá ( P I C H L E R , 1 9 7 1 ) . E z a jelenlegi á r t é r é l ő v i l á g á b a n g y ö k e r e s v á l t o z á s t e r e d m é n y e z , de a víz lelassulása, az eliszapolódás, az e u t r o p h i z á l ó d á s és e g y é b t é n y e zők révén a h a l á l l o m á n y t is m ó d o s í t j a . A v i z s g á l a t o k f e l a d a t a h o s s z a b b t á v o n é p p e n e v á l t o z á s o k r e g i s z t r á l á s a , azzal a céllal, h o g y a víz életébe való folyam a t o s és t e r v s z e r ű b e a v a t k o z á s t l e h e t ő v é t e g y e . A vizsgálat 1973-ig t e r j e d ő első s z a k a s z á n a k f ő céljai a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : 1. A h a l á l l o m á n y jelenlegi h e l y z e t é n e k r ö g z í t é s é v e l olyan összehasonlítási alap m e g t e r e m t é s e , amellyel összevetve a k é s ő b b i évek h a s o n l ó vizsgál a t a i t , l e m é r h e t ő v é v á l n a k a vízlépcső által o k o z o t t v á l t o z á s o k . 2. F e l m é r n i a z o k a t a v á l t o z á s o k a t , a m e l y e k az u t ó b b i é v t i z e d e k s o r á n t ö r t é n t e k a half a u n á b a n . 3. A h a l á s z a t s z e m p o n t j á b ó l s z á m b a v e h e t ő f a j o k á l l o m á n y á n a k ,
3
Állattani Közlemények
33
t o v á b b á a f a j o k ökológiai igényeinek és a k ö r n y e z e t előre l á t h a t ó v á l t o z á s a i n a k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l prognózist k é s z í t e n i a h a l á l l o m á n y v á r h a t ó a l a k u l á s á r ó l . A h a l á l l o m á n y összetételének p o n t o s m e g á l l a p í t á s a egy f o l y ó s z a k a s z e s e t é b e n n e m lehetséges, hiszen i t t o l y a n m ó d s z e r e k , m i n t a lecsapolás és leh a l á s z á s , — n e m h a s z n á l h a t ó k . A cél t e h á t jelen esetben is c s u p á n a halá l l o m á n y r a v o n a t k o z ó a d a t o k m i n é l n a g y o b b m e n n y i s é g b e n t ö r t é n ő összeg y ű j t é s e l e h e t e t t . E h h e z — s a j á t m e g f i g y e l é s e i m m e l l e t t — a t i s z a i halállom á n y r a v o n a t k o z ó s z a k i r o d a l o m , t o v á b b á a t e r ü l e t e n dolgozó h a l á s z a t i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t h a l f o g á s i s t a t i s z t i k á i n a k feldolgozása n y ú j t o t t segítséget.
A h a l á l l o m á n y r a v o n a t k o z ó irodalmi a d a t o k A Tisza v i z s g á l t szakaszának halállományáról rendszeres felmérés eddig m é g nem k é s z ü l t , így erre v o n a t k o z ó adatok a szakirodalomban nem álltak rendelkezésre. T ö b b szerző foglalkozik v i s z o n t Magyarország halaival és halászatával, s e munkákban a Tiszára v o n a t k o z ó adatok is szerepelnek. PAP ( 1 8 8 2 ) 27 f a j t említ a Tiszából, amelyek között állandó lakókat és j ö v e v é n y e k e t k ü l ö n b ö z t e t m e g , ezen utóbbi csoportba a tokféléket sorolja mint tengeri eredetűeket. CZIRBUSZ (1884) 30 fajról tesz e m l í t é s t , amelyek szerinte a Tiszában közönségesek. N a g y j e l e n t ő s é g ű HERMAN (1887) m u n k á j a , aki részben saját megfigyeléseire, részb e n m á s szerzőkre (HECKEL, PETÉNYI, KÁROLI) hivatkozva összegzését adja az ichthyológia a d d i g i e r e d m é n y e i n e k . Ezek alapján 32 h a l f a j t ír le az élő Tisza középső szakaszáról, melyből 3 1 f o g a d h a t ó el. A z Acipenser schypa u g y a n i s nem önálló faj, hanem fajhibrid: Acipenser nudiventris X Acipenser gueldenstaedti (UNGER, 1918; LOVASSY, 1927). Érdekes, h o g y a 31 faj k ö z ö t t n e m szerepel két olyan faj, a m e l y m a közönséges a Tiszában: a paduc (Chondrostoma nasus) és a d o m o l y k ó (Leuciscus cephalus). Bizonyos azonban, hogy ez a k é t halfaj már akkor is tagja v o l t a tiszai faunának, m e r t •— amint az a népi halnevekből kiderül (HERMAN, 1887) — a Szeged környéki halászok k ö r é b e n mindkettő ismert volt. Valószínű, h o g y a két faj annak idején ritkább volt, mint m a , é s ezért kerülte el a természetbúvárok figyelmét. A l á t á m a s z t j a ezt a feltevést az is, h o g y a k é t faj egyike, a Leuciscus cephalus, a VUTSKITS ( 1 9 0 4 ) által összeállított, 39 — ma is h e l y t á l l ó — halfajt felsoroló tiszai faunalistában sem szerepel, s még a későbbi faunakatalógus (VUTSKITS, 1918) sem említi tiszai előfordulását. E z e n utóbbi m u n k a különben 40 fajt ír le a Tiszából. U N G E R ( 1 9 1 8 ) é s LOVASSY ( 1 9 2 7 ) e l s ő s o r b a n a z e l ő z ő s z e r z ő k a l a p j á n t á r g y a l j a
Magyar-
o r s z á g halfaunáját, de rámutat n é h á n y , korábban fajnak tartott változat és hibrid helytelen megítélésére. HANKÓ (1931, 1945) a K á r p á t - m e d e n c e vizeiből 76, hazánk vizeiből 67 fajt sorol fel, h a z a i elterjedésükről azonban kevés a d a t o t közöl. VÁSÁRHELYI (1960, 1961) részben saját megfigyelései, részben A szakirodalom alapján 60 hazai fajról tesz említést. Közülük 5 6 - o t m u t a t o t t ki a tiszai faunából, és 42 azoknak a s z á m a , a m e l y e k e t ú g y említ, mint a m e l y e k a Tisza középső szakaszán, beleértve az élő és h o l t v i z e k e t is, előfordulnak. 36 fajt a v i z s g á l t folyószakasz vizeiben is sikerült kimutatnia. FERENCZ ( 1 9 6 5 ) a Tisza élő és holtágaiból g y ű j t ö t t 879 halpéldány v i z s g á l a t á v a l 28 faj jelenlétét m u t a t t a ki. BERINKEY (1966) a hazai fajok előfordulását általánosságban, lelőhelyek nélkül ismert e t v e , 67 biztosan k i m u t a t o t t fajt ír le, és t o v á b b i hármat említ, amelyek előfordulása várható. K ö z v e t l e n ü l a Tisza II Víztározó területére vonatkoznak TÓTII (1972) adatai, amelyek a Tiszafüred környéki holtágak h a l á l l o m á n y á t elemezve 22 faj előfordulását rögzítik. A z összehasonlítás lehetősége m i a t t érdemel külön f i g y e l m e t a D u n a m a g y a r szakaszáról készült legújabb faunalista, a m e l y szerint legnagyobb folyónk hazai szakaszán 59 faj f o r d u l e l ő (TÓTH, 1 9 7 0 ) .
H a l á s z a t i statisztikai a d a t o k A m í g a szakirodalomban a halállomány összetételének minőségi vonásai d o m i n á l n a k , addig a halászati statisztikákban a mennyiségi szemlélet kerül e l ő t é r b e . A csoportosítás alapját ez esetben ugyanis nem a szisztematikai
34
1. ábra
h o v a t a r t o z á s , h a n e m a f a j o k k e r e s k e d e l m i é r t é k e képezi. í g y pl. a k i m u t a t á s o k b a n szereplő „ v e g y e s f e h é r h a l a k " c s o p o r t j á b a n s z á m o s , r e n d s z e r t a n i l a g n a g y o n t á v o l álló f a j szerepel, a z é r t m e r t v a l a m e n n y i csekély é r t é k e t képvisel. Az é r t é k e s e b b h a l f a j o k r a v o n a t k o z ó a n f a j o n k é n t is v e z e t n e k k i m u t a t á s t a h a l á s z a t i s z ö v e t k e z e t e k . E z e k e t a z o n b a n n a g y ó v a t o s s á g g a l kell kezelni, m e r t e s e t e n k é n t igen p o n t a t l a n o k , és így f é l r e v e z e t ő k l e h e t n e k . E z e n f e l m é r é s h e z a poroszlói M á j u s 1. H a l á s z a t i T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t halfogási e r e d m é n y e i s z o l g á l t a t t a k a d a t o k a t . A s z ö v e t k e z e t n é l m e g l e v ő k i m u t a t á s o k b ó l k i í r t és összesített élővízi a d a t o k a t a I I . t á b l á z a t t a r t a l m a z z a . II.
Halfaj (csoport)
V e g y e s fehérhal Harcsa Ponty Márna Süllő Kecsege Csuka Törpeharcsa Egyéb összesen:
táblázat. A poroszlói „Május 1." Halászati Termelő tiszai élővízi halfogásokra vonatkozó adatai 1968
1969
1970
Szövetkezet
1971
1972
ke 3 906 2 170 854 1 061 1 031 105 2 889 2 342 33
7 585 964 1 814 901 600 221 2 191 2 022 163
37 880 2 316 3 065 428 730 29 17 6 0 4 10 4 2 3 695
2430 1140 695 166 747 112 496 144 20
2012 1686 405 214 492 68 150 70 115
14 391
16 461
73 170
5950
5212
A t á b l á z a t b a n levő h a l f o g á s i e r e d m é n y e k évi összegei k ö z ü l szembet ű n ő e n k i u g r i k az 1970. évi e r e d m é n y . Ez a b b ó l a d ó d i k , h o g y ez az é r t é k m a g á b a f o g l a l j a a m á r c i u s t ó l j ú n i u s i g t e r j e d ő árvizes időszak f o g á s a i t is, a m i k o r a h o l t á g a k is élővíznek s z á m í t o t t a k a r e n d k í v ü l i á r a d á s k ö v e t k e z t é b e n . Az 1971. és 1972. évi összfogások kicsi é r t é k e n e m a tiszai h a l á l l o m á n y csökkenését jelzi, h a n e m a n n a k k ö v e t k e z m é n y e , hogy e z e k b e n az é v e k b e n c s ö k k e n t a folyóvízi h a l á s z a t i n t e n z i t á s a . E k k o r u g y a n i s a s z ö v e t k e z e t h a l á s z a i n a k n a g y o b b része az árvizek a l k a l m á v a l felfrissült h o l t á g a k o n d o l g o z o t t , kihaszn á l v a ezzel az árvíz k e d v e z ő u t ó h a t á s á t . A h a l á s z a t i a d a t o k b ó l — f i g y e l e m b e v é v e k ü l ö n ö s e n az 1968-tól 1970-ig terjedő időszakra vonatkozó értékekben megnyilvánuló pontatlanságokat — az a l á b b i a k f o g a d h a t ó k el: A f o g á s l e g n a g y o b b r é s z é t a vegyes f e h é r h a l a k c s o p o r t j a a d j a , a m e l y b e k o r á b b i m e g f i g y e l é s e k s z e r i n t (HARKA—TÓTH, 1970) főleg a k a r i k a k e s z e g (Blicca bjoerkna) és az Abramis g e n u s f a j a i s o r o l h a t ó k ezen a f o l y ó s z a k a s z o n , a sok e g y é b k i s e b b g y a k o r i s á g ú f a j m e l l e t t . E z e n k í v ü l j e l e n t ő s m e n n y i s é g e t képviselnek m é g a k ö v e t k e z ő f a j o k : h a r c s a (Silurus glanis), süllő (Lucioperca lucioperca), m á r n a (Barbus barbus). A p o n t a t l a n s á g o k e l s ő s o r b a n o l y a n f a j o k e s e t é b e n t a p a s z t a l h a t ó k , amelyek az élővízben és a h o l t á g a k b a n e g y a r á n t m e g t a l á l h a t ó k . í g y a p o n t y (Cyprinus carpio), a csuka (Esox lucius) és a t ö r p e h a r c s a (Amiurus nebulosus) f o g á s á r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t f e n n t a r t á s o k k a l kell f o g a d n u n k , a t á b l á z a t b a n levő é r t é k e k m i n d e n b i z o n n y a l t ú l o z n a k . E m l í t é s t érdemel m é g a kecsege
36
(Acipenser ruthenus), m e r t a n n a k ellenére, h o g y fogása nem j e l e n t ő s , mégis jellemző f a j a a f o l y ó s z a k a s z n a k . A h a l á s z a t i s t a t i s z t i k á k és a s z a k i r o d a l o m b á r sok a d a t o t s z o l g á l t a t n a k , ' ö n m a g u k b a n mégsem n y ú j t a n a k elegendő a l a p o t a h a l á l l o m á n y megítéléséhez. E z é r t m u t a t k o z o t t s z ü k s é g e s n e k az ú j a b b , kiegészítő vizsgálat.
Ú j a b b megfigyelések A h a l á l l o m á n y összetételére v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k lényege a h a l a k r e n d s z e r e s és tömeges g y ű j t é s e , t o v á b b á a g y ű j t ö t t a n y a g m e g h a t á r o z á s a . A halak kifogását azonban — fontos népgazdasági jelentőségük m i a t t — törvények szabályozzák, amelyekhez a m u n k a során természetesen alkalmazkodni k e l l e t t . í g y t e h á t a g y ű j t é s e k n é l c s u p á n a h a l á s z a t i j o g o t gyakorló t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t á l t a l a d o t t lehetőségek minél j o b b k i h a s z n á l á s á r a l e h e t e t t t ö r e k e d n i , s n e m volt lehetőség ezek h e l y é n e k , i d e j é n e k és m ó d j á n a k előzetes m e g tervezésére. A gyűjtések
helye,
ideje,
eszközei
A g y ű j t é s e k a Tisza f o l y ó n a k a 410-es és 440-es f o l y a m k i l o m é t e r e k k ö z ö t t i 30 kilométeres s z a k a s z á n t ö r t é n t e k , az 1970, a u g u s z t u s 9-től 1973. s z e p t e m b e r 4-ig t a r t ó i d ő s z a k b a n . A T i s z á n a k ez a s z a k a s z a teljes t e r j e d e l m é b e n a t e r v e z e t t v í z t á r o z ó t e r ü l e t é r e esik. A l e g f o n t o s a b b g y ű j t ő e s z k ö z ö k a v a r s á k v o l t a k , m e l y e k k e l 367 a l k a l o m m a l t ö r t é n t g y ű j t é s . A v a r s á k s z á m a e s e t e n k é n t 10 és 50 k ö z ö t t v á l t o z o t t . R i t k á b b a n k e r ü l t sor a k ü l ö n b ö z ő c s a l é t e k k e l e l l á t o t t horgok a l k a l m a z á s á r a , 217 a l k a l o m m a l ; a k i s e b b m é r e t ű h á l ó n a k , a p a l ú n y á n a k az a l k a l m a z á s á r a p e d i g c s u p á n n é g y e s e t b e n . A v a r s á s és hálós halfogás m i n d e n e s e t b e n a h a l á s z o k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l t ö r t é n t , a k i k e t k ö s z ö n e t illet a szíves s e g í t s é g é r t .
Vizsgálati
anyag
A n é g y é v r e k i t e r j e d ő vizsgálat s o r á n 9564 d b h a l p é l d á n y t s i k e r ü l t beg y ű j t e n i . A g y ű j t é s e k a k ö v e t k e z ő k é p p e n o s z l a n a k m e g : 1970. é v : 556 péld á n y , m i n d v a r s á v a l g y ű j t v e ; 1971. é v : 3852 p é l d á n y , ebből v a r s á v a l 3041 d b , h o r o g g a l 529 db, h á l ó v a l 282 d b ; 1972. é v : 3072 p é l d á n y , ebből v a r s á v a l 2953 d b , h o r o g g a l 119 d b ; 1973. é v : 2084 p é l d á n y , ebből v a r s á v a l 1658 d b , h o r o g g a l 426 d b . Az egyes f a j o k n a k a g y ű j t ő e s z k ö z ö k s z e r i n t i megoszlását a I I I . t á b l á z a t t ü n t e t i fel. A g y ű j t ö t t p é l d á n y o k t ö b b s é g é n e k m e g h a t á r o z á s a a helyszínen t ö r t é n t B E R I N K E Y ( 1 9 6 6 ) és W O Y N Á R O V I C H ( 1 9 6 9 ) s z e r i n t , a C y p r i n i d á k e s e t é b e n p e d i g részben V Á S Á R H E L Y I ( 1 9 5 6 ) a l a p j á n , a g a r a t f o g a k , illetve g a r a t c s o n t o k segítségével. A h a t á r o z á s s o r á n e l ő f o r d u l t a k f a j h i b r i d e k is. E z e k a z o n b a n az a d a t o k k ö z ö t t k ü l ö n n e m szerepelnek, h a n e m azon f a j p é l d á n y a i n a k a s z á m á t n ö v e l i k , a m e l y h e z n a g y o b b megközelítést m u t a t t a k . A g y ű j t ö t t p é l d á n y o k r a v o n a t k o z ó összesítések m a g u k b a f o g l a l j á k a z o k n a k a p é l d á n y o k n a k az a d a t a i t is, a m e l y e k a tilalmi i d ő s z a k b a n t ö r t é n t fogás m i a t t v a g y a m é r e t k o r l á t o z á s következtében a folyóba visszakerültek.
37
III.
táblázat.
A halpéldányok
Halfajok
Acipenser ruthenus Esox lucius L
L
Leuciscus cephalus L Leuciscus idus L Scardinius erythrophthalmus Chondrostoma
megoszlása Varsa
Horog
20
37
248
1
59 41 46
L
nasus L
a gyűjtőeszközök
1 6 78
—
barbus
L
292
Lucioperca
volgensis
GMKLIN
—
zingel L streber SIEBOLD
— —
51
3
39 84
2
345
1
1
67
1 3516
601
39 14
13 48
653 981
20
19 1
1056 4
1
198
3
307
5
218
1
919 1017 3
—
—
41
156
20
—
304
—
163 2
—
—
1
—
—
1
1
—
—
1
50
392
84
40
—
3 4
—
86 426
57
—
8208
2
15
643 124
3
93 485
3 2
—
2 24
18
—
73
9 41
—
13
—
2
—
55
20
—
236
15 8
A történt, 0 és 10 mérlege
93
38
—
Összesen:
3 —
1
154 249 59 48
—
30 6
összesen
3411
24
Aspro Aspro
97 —
44
—
Blicca bjoerkna L Abramis brama L Abramis sapa PALLAS Abramis ballerus L Vimba vimba L Pelecus cultratus L Carassius carassius L Carassius auratus gibelio BLOCH . . . . Cyprinus carpio L Ctenopharyngodon idella VAL Hypophlhalamichthys nobilis RICH. . . Hypophthalamichthys molitrix VAL. . Silurus glanis L Amiurus nebulosus LE SUEUR Anguilla anguilla L Lota lota L
Háló
—
7
—
Barbus
alapján
—
1074
—
—
282
9 56 21 9564
kifogott példányok súlyának megállapítása fajonként szétválogatva e g y tolósúlyos, e g y s e r p e n y ő s mérleggel, a m e l y n e k m é r é s i t a r t o m á n y a k g k ö z é esik. A n a g y o b b p é l d á n y o k mérésére az á t v e v ő h e l y t i z e d e s szolgált. Eredmények
T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a v i z s g á l a t c s a k egy r ö v i d f o l y ó s z a k a s z o n t ö r t é n t , és az is c s a k v i s z o n y l a g r ö v i d ideig és s z e l e k t í v eszközökkel f o l y t , f a u n a l i s t a összeállítására n e m a d l e h e t ő s é g e t . R é s z b e n u g y a n e z e n o k o k m i a t t a halállom á n y m e n n y i s é g i m e g o s z l á s á n a k s e m a d h a t j a p o n t o s k é p é t . Az a l á b b i a d a t o k t e h á t i l y e n i g é n y e k n é l k ü l c s u p á n a z t a célt szolgálják, h o g y k i e g é s z í t s é k a tiszai h a l á l l o m á n y r a v o n a t k o z ó eddigi i s m e r e t e i n k e t , m á s r é s z t p e d i g , h o g y kiindulási alapot a d j a n a k a későbbi vizsgálatokhoz, amelyek m a j d a duzzaszt á s n a k a h a l á l l o m á n y r a g y a k o r o l t h a t á s á t lesznek h i v a t v a f e l m é r n i .
38
A m e g v i z s g á l t 9564 h a l p é l d á n y 34 f a j t képvisel, és s z i s z t e m a t i k a i l a g a k ö v e t k e z ő k é p p e n oszlik m e g : ACIPENSERIDAE
1. Acipenser
ruthenus
LINNÉ — kecsege ESOCIDAE
2. Esox lucius
LINNÉ — csuka CYPRINIDAE
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Rutilus rutilus LINNÉ — koncér Leuciscus cephalus LINNÉ — domolykó Leuciscus idus LINNÉ — jászkeszeg Scardinius erythrophthalmus LINNÉ — kele Aspius aspius LINNÉ — bálin Chondrostoma nasus LINNÉ — paduc Gobio gobio LINNÉ — fenékjáró küllő Barbus barbus LINNÉ — márna Alburnus alburnus LINNÉ — küsz Blicca bjoerkna LINNÉ — karikakeszeg Abramis brama LINNÉ — dévérkeszeg Abramis sapa PALLAS — bagolykeszeg Abramis ballerus LINNÉ — lapos keszeg Vimba vimba LINNÉ — szilvaorrú keszeg Pelecus cultratus LINNÉ — garda Carassius carassius LINNÉ — kárász Carassius auratus gibelio BLOCH — ezüstkárász Cyprinus carpio LINNÉ — p o n t y Ctenopharyngodon idella VALENCIENNES — fehér amur Hypophthalamichthys nobilis RICHARDSON — p e t t y e s busa Hypophthalamichthys molitrix VALENCIENNES — fehér busa SILURIDAE
24. Silurus
glanis
LINNÉ — harcsa AMIURIDAE
25. Amiurus
nebulosus
LE SUEUR — törpeharcsa ANGUILLIDAE
26. Anguilla
anguilla
LINNÉ — angolna PERCIDAE
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
Lucioperca lucioperca LINNÉ — süllő Lucioperca volgensis GMELIN — kősüllő Perca fluviatilis LINNÉ — sügér Aspro zingel LINNÉ — magyar bucó Aspro streber SIEBOLD — német bucó Acerina cernua LlNNÉ — durbincs Acerina Schroetter LINNÉ — selymes durbincs GADIDAE
34. Lota lota LINNÉ — menyhal
39
A k i m u t a t o t t 3 4 f a j közül 3 0 m e g e g y e z i k a V Á S Á R H E L Y I ( 1 9 6 0 , 1 9 6 1 ) á l t a l k ö z ö l t e k k e l , 12 f a j jelenlétét a z o n b a n n e m s i k e r ü l t k i m u t a t n i a folyószakaszon. Ezek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Acipenser stellatus PALLAS — s ő r e g t o k Hucho hucho LINNÉ — dunai g a l ó c a Umbra krameri WALBAUM — lápi p ó c Tinea tinea LINNÉ — c o m p ó Barbus meridionalis petenyii HECKEL — petényi m á r n a Chalcalburnus chalcoides mentő AGASSIZ — állas k ü s z Alburnoides bipunctatus BLOCH — s u j t á s o s küsz Rhodeus sericeus amarus BLOCH — s z i v á r v á n y o s ökle Cobitis taenia LINNÉ — v á g ó csík Misgurnus fossilis LINNÉ — réti csík Micropterus salmoides LACEPBDE — pisztrángsügér Lepomis gibbosus LINNÉ — n a p h a l
E n n e k a j e l e n t ő s n e k t ű n ő e l t é r é s n e k t ö b b o k a v a n : 1. V Á S Á R H E L Y I s a j á t megfigyelésein kívül a s z a k i r o d a l o m k o r á b b i a d a t a i t is f e l h a s z n á l t a , és í g y olyan f a j o k a t is b e v e t t f e l s o r o l á s á b a , m i n t pl. az Acipenser stellatus v a g y a Hucho hucho. E f a j o k p é l d á n y a i a z o n b a n m á r 50 évvel ezelőtt is r e n d k í v ü l r i t k á k v o l t a k ( U N G E R , 1 9 2 2 ) , s a t o v á b b i csökkenés f o l y t á n m a m á r i n k á b b c s a k t ö r t é n e t i jelentőséggel b í r n a k . í g y t e h á t ezen f o l y ó s z a k a s z o n n e m t e k i n t h e t ő k a h a l á l l o m á n y á l l a n d ó t a g j a i n a k . — 2. A V Á S Á R H E L Y I á l t a l k ö z ö l t 42 f a j k ö z ö t t olyan f a j o k is s z e r e p e l n e k , a m e l y e k élővízi e l ő f o r d u l á s a c s a k v é l e t l e n n e k t u d h a t ó be (pl. Tinea tinea, Lepomis gibbosus s t b . ) . E z e k a f a j o k a k ö r n y é k h o l t á g a i b a n v a l ó b a n m e g t a l á l h a t ó k , TÓTH ( 1 9 7 2 ) szerint o l y k o r t ö m e g e s e n is, de az élővízi f a u n á n a k s z i n t é n n e m á l l a n d ó t a g j a i . — 3. A c s u p á n kis m e n n y i s é g b e n b e t e l e p í t e t t és így m i n d e n v i z ü n k b e n r i t k á n a k s z á m í t ó ( B E R I N K E Y , 1 9 6 6 ) Micropterus salmoides is szerepel V Á S Á R H E L Y I a d a t a i k ö z ö t t , b á r c s u p á n g y o m o r t a r t a l o m b ó l sikerült k i m u t a t n i a e g y e t l e n példányt (VÁSÁRHELYI, 1960). T é n y a z o n b a n , h o g y e z e k e t l e s z á m í t v a is m a r a d k ü l ö n b s é g , a m i elsős o r b a n a g y ű j t ő e s z k ö z ö k s z e l e k t i v i t á s á n a k t u d h a t ó be. K i e g é s z í t é s k é n t u g y a n a p r ó h o r g o k k a l is g y ű j t ö t t ü n k , így s i k e r ü l t is b ő v í t e n i a f a j l i s t á t n é h á n y kist e s t ű f a j j a l (Alburnus alburnus, Gobio gobio), de így is m a r a d h a t t a k olyan f a j o k , a m e l y e k e t j e l e n l é t ü k ellenére s e m sikerült k i m u t a t n i . S o k a t j e l e n t h e t n e e t é r e n az e l e k t r o m o s h a l á s z s z e r s z á m o k a l k a l m a z á s a . A v i z s g á l a t s o r á n n é g y o l y a n f a j k e r ü l t elő, a m e l y a f o l y ó s z a k a s z r a v o n a t k o z ó k o r á b b i i r o d a l o m b a n n e m szerepel: 1. Carassius auratus gibelio B L O C H — e z ü s t k á r á s z . 1954-ben t e l e p í t e t t é k B u l g á r i á b ó l a s z a r v a s i t ó g a z d a s á g b a , a h o n n a n k i s z ö k v e először a K ö r ö s és Tisza m e n t i h o l t á g a k b a n s z a p o r o d o t t el (PÁSKÁNDY, 1968), de az u t ó b b i évt i z e d b e n a Tisza vizsgált s z a k a s z á n is e l t e r j e d t . A k ö r n y e z ő h o l t á g a k b a n T Ó T I I (1972) s z e r i n t r i t k a , de a folyóvízi f o g á s o k b a n rendszeresen e l ő f o r d u l . K ü l ö n leges, g y n o g e n e t i k u s s z a p o r o d á s m ó d j a (BERINKEY, 1961) ellenére a tiszai half a u n a á l l a n d ó , m e g h o n o s o d o t t t a g j á n a k kell t e k i n t e n ü n k . 2 . Ctenopharyngodon idella V A L E N C I E N N E S — f e h é r a m u r . E k í n a i e r e d e t ű h a l f a j h o n o s í t á s á t 1963-ban k e z d t é k m e g M a g y a r o r s z á g o n ( A N T A L F I & T Ö L G , 1968), de t e l e p í t é s é t csak z á r t t ó g a z d a s á g o k b a e n g e d é l y e z t é k . N e m t u d n i , h o g y a f o l y ó s z a k a s z o n évről é v r e k i f o g o t t n é h á n y p é l d á n y a t ó g a z d a s á g b ó l v a l ó r e n d s z e r e s k i s z a b a d u l á s á n a k v a g y a f o l y ó b a n i d ő n k é n t elvileg lehetséges
40
t e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s á n a k , esetleg m i n d k é t esetnek e g y ü t t e s k ö v e t k e z m é n y e - e ? B á r m e l y i k eset is áll f e n n , t é n y az, h o g y ez a f a j a f o l y ó s z a k a s z halá l l o m á n y á n a k — b á r r i t k a , de m a m á r á l l a n d ó t a g j a . H a s o n l ó t a p a s z t a l a t o k r ó l már k o r á b b a n beszámolt TÓTH ( 1 9 7 0 ) A D u n a magyar szakasza esetében. 3. Hypophthalamichthys mobilis R I C H A R D S O N — p e t t y e s b u s a . A n ö v é n y evő h a l a k i v a d é k s z á l l í t m á n y á v a l v é l e t l e n ü l k e r ü l t 1963-ban h a z á n k b a (BERINKEY, 1966), de m a m á r t e n y é s z t é s é v e l is f o g l a l k o z n a k a t ó g a z d a s á g o k . A víz h ő m é r s é k l e t é v e l s z e m b e n t á m a s z t o t t m a g a s a b b igényei v a l ó s z í n ű t l e n n é teszik t e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s á t , így f e l t e h e t ő e n t ó g a z d a s á g b ó l k i j u t o t t p é l d á n y a i r ó l l e h e t szó. 4. Hypophthalamichthys molitrix V A L E N C I E N N E S — f e h é r b u s a . U g y a n csak az 1963. évi b e h o z a t a l l a l v e t t e k e z d e t é t a hazai t e n y é s z t é s e . T e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s a v a l ó s z í n ű t l e n , így i t t is v é l e t l e n bekerüléséről l e h e t szó.* Az előf o r d u l t e g y e t l e n p é l d á n y c s u p á n j e l e n l é t é n e k lehetőségeit jelzi. A f e l s o r o l t a k o n kívül t o v á b b i k é t f a j megjelenésére is s z á m í t h a t u n k az e l k ö v e t k e z ő i d ő b e n . E z a k é t f a j a Pseudorasbora parva S C H L E G E L és a Neogobius fluviatilis P A L L A S . A Z előbbi e l ő f o r d u l á s á t hazai v i z e i n k b e n m á r t ö b b helyen észlelték ( M O L N Á R , 1 9 6 7 ; W I E S I N G E R , 1 9 7 1 ; S Z I K L A I , 1 9 7 2 ; B Í R Ó , 1 9 7 2 ) , és kiváló a l k a l m a z k o d á s a , igénytelensége és s z a p o r a s á g a a l a p j á n v á r h a t ó , h o g y h a m a r o s a n m e g j e l e n i k a T i s z á b a n is. Az u t ó b b i f a j t eddig a B a l a t o n b ó l m u t a t t á k ki ( B Í R Ó , 1 9 7 0 ) , de a m á s f a j o k e l t e r j e d é s é v e l k a p c s o l a t o s k o r á b b i t a p a s z t a l a t o k v a l ó s z í n ű s í t i k e n n e k t e r j e d é s é t is. R e n d s z e r e s e b b v i z s g á l a t o k m á r m a is valószínűleg t ö b b lelőhelyét t á r n á k fel.
A fajok
mennyiségi
arányára
vonatkozó
adatok
E g y f o l y ó s z a k a s z jellemzésére — b i z o n y o s m é r t é k i g — az o t t előforduló f a j o k felsorolása is a l k a l m a s l e h e t , de c é l r a v e z e t ő b b , ha csak a l e g j e l l e m z ő b b h a l f a j o k a t t ü n t e t j ü k fel. E z az elgondolás j u t kifejezésre a f o l y ó s z a k a s z o k á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t — s z i n t t á j jelleggel t ö r t é n ő jellemzésében. A s z i n t t á j a k a z o n b a n n e m a l k a l m a s a k a f i n o m a b b eltérések k i m u t a t á s á r a , s u g y a n a k k o r h i b á k f o r r á s a i is l e h e t n e k , a m e n n y i b e n f é l r e é r t é s e k r e a d h a t n a k a l k a l m a t . Mert e l ő f o r d u l h a t a s z i n t t á j jelleg m e g m a r a d á s a m e l l e t t is, hogy o l y a n külső b e h a t á s o k k ö v e t k e z t é b e n , m i n t pl. a vizek s z e n n y e z ő d é s e , a k o r á b b a n j e l l e m z ő f a j o k v i s s z a s z o r u l n a k . í g y pl. a D u n a m á r n a — k e c s e g e s z i n t t á j á n a kecsege ma már ritkaság számba megy (RIBIÁNSZKY & WOYNÁROVICH, 1 9 6 2 ; TÓTH, 1972).
P o n t o s a b b k é p e t k a p h a t u n k a k k o r , h a az eddigieket a h a l á l l o m á n y m e n n y i s é g i v i z s g á l a t á v a l is k i e g é s z í t j ü k . E g y folyószakasz h a l á l l o m á n y á t a z o n b a n csak a k k o r l e h e t n e p o n t o s a n f e l m é r n i , h a az o t t előforduló összes f a j m i n d e n e g y e d é t s z á m b a l e h e t n e v e n n i . De m é g így is csak az a d o t t p i l l a n a t r a l e n n é n e k é r v é n y e s e k az a d a t o k , s c s u p á n egy pillanatfelvétellel e g y e n é r t é k ű k é p e t a d n á n a k erről az egyedeiben és összességében, t é r b e n és i d ő b e n is álland ó a n és d i n a m i k u s a n v á l t o z ó r e n d s z e r r ő l . T e r m é s z e t e s t e h á t , h o g y e vizsgálat n e m v á l l a l k o z h a t a h a l á l l o m á n y m e n n y i s é g i m e g o s z l á s á n a k m e g á l l a p í t á s á r a , v i s z o n t a d a t a i elősegíthetik e g y , * Ú j a b b t a p a s z t a l a t o k alapján ( S z ű c s , 1973) arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a n ö v é n y e v ő halfajok — a l k a l m a z k o d v a a hazai v i s z o n y o k h o z — természetes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is szaporodnak.
41
a valósághoz k ö z e l e b b álló k é p n e k a k i a l a k í t á s á t , s ezzel lehetővé t e s z i k a folyószakasz á r n y a l t a b b jellemzését. A v i z s g á l a t s o r á n m e g h a t á r o z o t t 9564 h a l p é l d á n y f a j o n k é n t i m e g o s z l á s á t a I V . t á b l á z a t t ü n t e t i fel, m e l y é v e n k é n t i b o n t á s b a n és összesítve is közli az e r e d m é n y e k e t . Mivel a v i z s g á l a t évei s o r á n k ü l ö n b ö z ő eszközökkel és k ü l ö n b ö z ő i n t e n zitással t ö r t é n t a g y ű j t é s , n e m l e n n e reális az évi a d a t o k összevetéséből k ö v e t k e z t e t n i az egyes f a j o k á l l o m á n y á n a k a l a k u l á s á r a . N é h á n y f a j e s e t é b e n a z o n b a n — e l s ő s o r b a n a z o k n á l , a m e l y e k n e k f o g á s a nincs az é v n e k egy-egy m e g h a t á r o z o t t i d ő s z a k á h o z k ö t v e és a m e l y e k v a r s á v a l jól f o g h a t ó k — l e h e t ő s é g k í n á l k o z i k e r r e is, m e r t a g y ű j t é s l e g n a g y o b b része m i n d h á r o m é v b e n v a r sákkal történt. Mind a n é g y évben k i e m e l k e d ő é r t é k k e l szerepel a k a r i k a k e s z e g (Blicca bjoerkna), a m e l y t e h á t á l l a n d ó jelleggel a l e g g y a k o r i b b f a j n a k b i z o n y u l t . Az IV.
táblázat.
A vizsgált
példányok 1970
fajonkénti 1971
Halfajok
Acipenser ruthenus L Esox lucius L Rutilus rutilus L Leuciscus cephalus L Leuciscus idus L Scardinius erythrophthalmus Aspius aspius L Chondrostoma nasus L
1972
1973
db
_ 15 —
9
Barbus barbus L Alburnus alburnus L Blicca bjoerkna L Abramis brama L Abramis sapa PALLAS Abramis ballerus L Vimba vimba L Pelecus cultratus L Carassius carassius L Carassius auratus gibelio BL Cyprinus carpio L Ctenopharyngodon idella VAL Hypophlhalamichthys nobilis RICH Hypophthalamichthys molitrix VAL Silurus glanis L Amiurus nebulosus LE SUEUR Anguilla anguilla L Lola lota L Lucioperca lucioperca L Lucioperca volgensis GMELIN Perca fluviatilis L Aspro zingel L Aspro streber SLEBOLD Acer ina cernua T Acerina schraetzer L Összesen:
133 168 34
5 58
16 8 1
59 48 93
15 —
1 1
34
2
39 1
20
2 24
—
—
183
85
56
—
—
1 1086
31 70
301
29
337 1
3 19 12 20 -
374
58 —
59 84 2
—
—
—
—
9 30 —
33
5 —
556
3516
36,77
0,01
653
6,83
4 198
10,26 11,04 0,04
2
1
26 1
111
78
158
51
63
—
—
— —
1 31 2
9 51
3,61
981 1056
3
60
345 1
134
60
2
0,88 0,01
287 254
94
13
0,41
250 436
128
3 —
1
412
240
39 84
0,97 0,01
697
—
2
—
1
0,62
1491 187
1
1 8
—
0,50
11
—
—
1,61 2,60
6 23
242
154 249
14
—
—
%
32 55
21
Összesen db
1
—
L
—
42
megoszlása
—
16
69 117
95
—
—
218 2
2,07 0,21 3,21 2,28 0,02
1 1
0,01
643 124
6,73 1,30
3
0,03
93 485
0,97 5,07
1
2 24
3
73
7 8
20 307
—
—
9
—
—
14
4
3
56 21
3852
3072
2084
9564
0,01
0,02 0,25 0,76 0,09 0,58 0,21 100,00
Abramis genus h á r o m előforduló f a j a — b á r a r á n y a i k k ö z b e n m ó d o s u l t a k — s z i n t é n m i n d v é g i g g y a k o r i n a k m u t a t k o z o t t . U g y a n c s a k j e l e n t ő s a süllő (Lucioperca lucioperca), a m á r n a (Barbus barbus) és a c s u k a (Esox lucius) f o g á s a is, b á r a r á n y u k az összfogáshoz v i s z o n y í t v a é v e n t e v á l t o z o t t . Az ezüstk á r á s z (Carassius auratius gibelio) é r t é k e i u g y a n n e m k i e m e l k e d ő e k , de az é v e n t e k i f o g o t t p é l d á n y o k s z á m a is igazolja, h o g y n a p j a i n k b a n m á r k ö z ö n séges f a j a a T i s z á n a k , sőt úgy t ű n i k , h o g y az á l l o m á n y a l a l ' á s a n ö v e k v ő tendenciát mutat. F i g y e l m e t é r d e m e l a t ö r p e h a r c s a (Amiurus nebulosus) fogásának s z e m b e t ű n ő csökkenése. A vizsgálat első é v é b e n még 5 , 9 % - á t t e t t e ki a g y ű j t ö t t e g y e d e k n e k , a m á s o d i k é v b e n m á r csak 1 , 5 % - á t , 1972-ben p e d i g c s u p á n 0 , 0 9 % - á t . E z t a n a g y m é r v ű visszaesést n e m lehet v é l e t l e n n e k t e k i n t e n i , és n e m indokolható a gyűjtés körülményeinek megváltozásával sem, mert a h a l á s z a t i s t a t i s z t i k á b a n is m e g m u t a t k o z i k , és a t e r ü l e t e n dolgozó h a l á s z o k és a s p o r t h o r g á s z o k is észlelték. M a g y a r á z a t k é n t valószínűleg azt a h a l b e t e g s é g e t f o g a d h a t j u k el, a m e l y e t az 1971-ben f o g o t t p é l d á n y o k t ö b b s é g é n észlelhett ü n k . L e g j e l l e m z ő b b t ü n e t e i az a j k a k k ö r ü l és a b a s o l d a l o n , de m á s t e s t t á j a k o n is m e g f i g y e l h e t ő h á m e l h a l á s o k v o l t a k , illetve a h á m r é t e g f o l t o k b a n t ö r t é n ő l e v á l á s a . Állategészségügyi s z a k e m b e r e k szerint v a g y e g y e d d i g ismer e t l e n betegségről, v a g y az i c b t h y o p h t h i r i a s i s r e j t e t t f o r m á j á r ó l lehet szó ( D r . H Á M O R I G Y U L A szóbeli közlése). A b e t e g s é g k ü l ö n b e n t ö b b harcsapéld á n y n á l (Silurus glanis) is m e g f i g y e l h e t ő v o l t . Ü g y t ű n i k , h o g y az á l l o m á n y a m é l y p o n t o n m á r t ú l j u t o t t , m e r t 1973-ban m á r t ö b b f i a t a l p é l d á n y t f o g t a k , s a k o r á b b i t ü n e t e k n e m észlelhetők. A t ö b b i f a j e s e t é b e n n e m l e n n e reális az összehasonlítás, e z é r t a t o v á b b i a k b a n csak az összesített a d a t o k értékelése szerepel, a m e l y e k n e k százalékb a n m e g a d o t t értékei a k ö n n y e b b á t t e k i n t h e t ő s é g e t k í v á n j á k szolgálni. Az összesített a d a t o k közül is k i e m e l k e d i k a k a r i k a k e s z e g (Blicca bjoerkna) magas aránya. Ez a f a j a kifogott egyedek számának több mint mintegy e g y h a r m a d részét a d j a . E z t k ö v e t i a laposkeszeg (Abramis ballerus), 1 1 % - o s a r á n n y a l , m a j d a b a g o l y k e s z e g (Abramis sapa) és a d é v é r k e s z e g (Abramis brama) e g y m á s h o z közeli, 7 — 1 0 % - o s értékkel. Az e m l í t e t t n é g y f a j e g y ü t t e s e n a g y ű j t ö t t a n y a g n a k t ö b b m i n t 6 0 % - á t teszi ki. A n e m e s h a l a k k ö z ü l s o r r e n d b e n a k ö v e t k e z ő k a l e g g y a k o r i b b a k : harcsa (Silurus glanis), s ü l l ő (Lucioperca lucioperca), m á r n a (Barbus barbus), csuka (Esox lucius). A z a d a t o k a l a p j á n ú g y t ű n h e t , h o g y a h a r c s a g y a k o r i s á g a ( 6 , 7 3 % ) k b . azonos a d é v é r k e s z e g é v e l ( 6 , 8 3 % ) . Ez a z o n b a n valószínűleg nem fedi a v a l ó s á g o t , h a n e m a n n a k k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a t e r m e l ő h a l á s z a t erősen s p e c i a l i z á l ó d o t t a h a r c s a f o g á s r a . E z t r é s z b e n a horog m é r e t é v e l , részben a csalétek m e g v á l a s z t á s á v a l , részben pedig egy olyan speciális m ó d s z e r n e k az a l k a l m a z á s á v a l érik e l , a m e l l y e l szinte k i z á r ó l a g csak h a r c s a f o g h a t ó . E z az ősi m ó d s z e r , m e l y e t ^ , k u t y o g t a t á s n a k " n e v e z n e k (helyileg , , p u t y o g t a t á s " ) , még m a is h a s z n á l a t o s , é s a f o g á s o k n a k m i n t e g y 1 0 % - á t e r e d m é n y e z t e . E n n e k ellenére a f o l y ó s z a k a s z harcsaállománya kedvező képet m u t a t . A kecsege (Acipenser ruthenus) f o g á s a az u t ó b b i évtized h a l á s z a t i s t a t i s z t i k á i n a k a l a p j á n c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t m u t a t ( P A P P N É , 1 9 7 0 ) , d e a m i n t az a d a t o k b ó l k i t ű n i k : jelenleg m é g nein t a r t o z i k a folyószakasz r i t k a f a j a i közé. A z e d d i g f e l s o r o l t a k o n t ú l j e l e n t ő s e b b e k m é g az e z ü s t k á r á s z (Carassius auratus gibelio), a p o n t y (Cyprinus carpio), a g a r d a (Pelecus cultratus) és a t ö r p e h a r c s a (Amiurus nebulosus). A p o n t t y a l k a p c s o l a t b a n a z o n b a n m e g kell
43
j e g y e z n i , h o g y a t á b l á z a t a n n a k a 41 p é l d á n y n a k az a d a t a i t is t a r t a l m a z z a , a m e l y az 1972. április 11-én v é g r e h a j t o t t t i s z a f ü r e d i haljelölés (HARKA, 1972 B) a l k a l m á v a l b e t e l e p í t e t t p é l d á n y o k közül k e r ü l t h á l ó b a . A p o n t y f o g á s o k s z á m a m é g így is a l a t t a m a r a d t az e z ü s t k á r á s z f o g á s á n a k . E m l í t é s t é r d e m e l m é g a m e n y h a l (Lota lota), a m e l y n e k a r á n y a m é g j e l e n t ő s e b b lenne, h a a késő őszi és k o r a t a v a s z i h ó n a p o k b a n is r e n d s z e r e s e n f o l y n a a h a l á s z a t . Ez a télen ívó f a j u g y a n i s e l s ő s o r b a n e b b e n az i d ő s z a k b a n f o g h a t ó . A vizsgálat a n y a g á b ó l k ü l ö n f i g y e l m e t é r d e m e l n e k az 1972. évi eredm é n y e k , a m e l y e k a t i s z a ö r v é n y i s z a k a s z o n f e b r u á r 19-től n o v e m b e r 9-ig f o l y a m a t o s a n dolgozó h a l á s z á l t a l k i f o g o t t v a l a m e n n y i h a l p é l d á n y a d a t á t t a r t a l m a z z á k . Az e b b e n az é v b e n g y ű j t ö t t 3072 p é l d á n y 196 n a p f o g á s á n a k e r e d m é n y e . M e g j e g y z e n d ő a z o n b a n , h o g y a v a r s á k átnézése k ö z ö t t g y a k r a n k é t - h á r o m n a p is e l t e l t . Ilyen e s e t e k b e n a h á r o m n a p a l a t t f o g o t t p é l d á n y o k a t is 1 n a p i f o g á s n a k t e k i n t e t t e m . Az 1972-ben g y ű j t ö t t p é l d á n y o k f a j o n k é n t i megoszlása ö s s z h a n g b a n áll a m á s é v e k b e n t a p a s z t a l t a k k a l . C s u p á n n é h á n y f a j esetében m u t a t k o z i k jelent ő s e b b eltérés, a m i t v i s z o n t a g y ű j t é s e k k ö r ü l m é n y e i i n d o k o l n a k . í g y pl. a kecsege (Acipenser ruthenus) kis fogási a r á n y á t az m a g y a r á z z a , h o g y 1972-ben h á l ó s h a l á s z a t n e m t ö r t é n t , pedig a k o r á b b i p é l d á n y o k d ö n t ő t ö b b s é g é t hálóv a l sikerült f o g n i , illetve s p o r t h o r g á s z felszereléssel, a m i n t az a p é l d á n y o k g y ű j t ő e s z k ö z ö k s z e r i n t i megoszlásából k i t ű n i k ( I I I . t á b l á z a t ) . A m á s i k n a g y o b b eltérés a m e n y h a l (Lota lota) f o g á s á b a n m u t a t k o z i k . E n n e k o k a a b b a n r e j l i k , h o g y 1 9 7 2 - b e n — m á s é v e k k e l e l l e n t é t b e n — m á r f e b r u á r és m á r c i u s h ó n a p b a n is r e n d s z e r e s h a l á s z a t f o l y t , s a p é l d á n y o k n a g y része (69-ből 64 d b ) e k é t h ó n a p b ó l s z á r m a z i k . A t ö b b i f a j n á l m u t a t k o z ó eltérés nem o l y a n j e l e n t ő s , h o g y k ü l ö n i n d o k l á s t t e n n e szükségessé. A v i z s g á l a t i é v e k e r e d m é n y e i n e k az e l ő z ő e k b e n vázolt ö s s z h a n g j a lehet ő v é teszi, h o g y az a d a t o k b ó l a folyószakasz h a l á l l o m á n y á n a k összetételére v o n a t k o z ó a n is l e v o n h a s s u n k n é h á n y k ö v e t k e z t e t é s t . A g y ű j t ö t t p é l d á n y o k % - o s m e g o s z l á s á t m u t a t ó a d a t o k (IV. t á b l á z a t ) n e m v o n a t k o z t a t h a t ó k k ö z v e t l e n ü l a h a l á l l o m á n y r a . Abból u g y a n i s , h o g y bizonyos f a j o k n e m szerepelnek a g y ű j t ö t t a n y a g b a n , v a g y c s u p á n kis s z á m b a n f o r d u l n a k elő, m é g n e m k ö v e t k e z i k , h o g y a f o l y ó b ó l is h i á n y o z n a k v a g y á l l o m á n y u k j e l e n t é k t e l e n . E z t m á s t é n y e z ő k is o k o z h a t j á k , pl. a n e m m e g felelő g y ű j t ő e s z k ö z ö k , a r e j t e t t é l e t m ó d s t b . N e m kétséges a z o n b a n , h o g y h a e g y f a j p é l d á n y a i t évről évre n a g y s z á m b a n f o g j á k , a k k o r az a f a j a halállom á n y n a k is j e l e n t ő s részét képezi. A h a l á l l o m á n y t alkotó egyes p o p u l á c i ó k a r á n y á n a k jellemzése — m i v e l a vizsgálat o b j e k t í v nehézségei m i a t t % - b a n n e m f e j e z h e t ő ki — egyelőre m e g o l d a t l a n k é r d é s A h a l á s z a t i s z a k i r o d a l o m b a n . T ö b b szerző (CZIRBUSZ, H E R M A N , V U T S K I T S , V Á S Á R H E L Y I és m á s o k ) , a m i k o r ezt n e m n é l k ü l ö z h e t i , köznyelvi k i f e j e z é s e k e t h a s z n á l t a jellemzéshez (pl. „ m i n d e n f é l e közönséges, g y a k o r i f a j " , „ r i t k á n előforduló f a j " s t b . ) , de ezek értelmezése n e m egységes. A vizsgálat s o r á n — t ö r e k e d v é n az e g y é r t e l m ű s é g r e és a n a g y o b b p o n t o s s á g r a — ezeknek a m á s - m á s helyen e l ő f o r d u l ó k i f e j e z é s e k n e k a f e l h a s z n á l á s á v a l n é g y olyan fogalom h a s z n á l a t á t v e z e t t e m be, a m e l y e k n e k s z a k m a i j e l e n t é s é t igyek e z t e m e g y é r t e l m ű v é t e n n i : 1. T ö m e g e s e n e l ő f o r d u l ó f a j o k : a m e l y e k a h a l á s z a t i időszak s o r á n ( k o r a t a v a s z t ó l k é s ő őszig) g y a k o r l a t i l a g b á r m i k o r n a g y o b b mennyiségben gyűjthetők, s a gyűjtött halpéldányok számának legalább 2 5 % - á t a d j á k . 2. G y a k o r i f a j o k , a m e l y e k a g y ű j t é s e k b e n rendszeresen előfor-
44
d ú l n a k , és a r á n y u k a 1 0 % - o t eléri. 3. K ö z ö n s é g e s f a j o k : a m e l y e k a g y ű j t é s e k b e n l e g a l á b b egyes i d ő s z a k o k b a n g y a k r a n szerepelnek, v a g y k i s e b b s z á m b a n u g y a n , de h u z a m o s a b b időn á t . A r á n y u k a g y ű j t ö t t a n y a g b a n a 0 , 1 % - o t m e g h a l a d j a . 4. R i t k a f a j o k , a m e l y e k b ő l egy v a g y esetleg n é h á n y évi rendszeres g y ű j t é s s o r á n is csak n é h á n y p é l d á n y f o g h a t ó . A r á n y u k 0 , 1 % a l a t t marad. A g y ű j t é s e k e n — o p t i m á l i s e s e t b e n — olyan módszer é r t e n d ő , amellyel m i n d e g y i k f a j azonos valószínűséggel f o g h a t ó . A g y a k o r l a t b a n h a s z n á l t móds z e r e k v i s z o n t t ö b b é - k e v é s b é szelektívek, és így ezek k o m b i n á l á s á b a n is jelentős s z u b j e k t i v i t á s s a l kell s z á m o l n u n k , m e r t a m ó d s z e r e k h a t é k o n y s á g á n a k elbír á l á s á b a n , a m i n t e b b e n a v i z s g á l a t b a n is t ö r t é n t , becslésekre kell h a g y a t k o z n u n k . É p p e n ezért az a l á b b i a k b a n c s a k a z o n f a j o k besorolása szerepel, a m e l y e k n é l a k ü l ö n b ö z ő megfigyelések h a s o n l ó s á g á b ó l k ö v e t k e z ő e n k i s e b b a bizonytalansági tényező. T ö m e g e s faj: Blicca bjoerkna LINNÉ — karikakeszeg Gyakori: Abramis ballerus LINNÉ — lapos keszeg Abramis sapa PALLAS — b a g o l y k e s z e g Közönséges: Abramis brama LINNÉ — dévérkeszeg Silurus glanis LINNÉ — harcsa Lucioperca lucioperca LINNÉ — süllő fíarbus barbus LINNÉ — márna Carassius auratus gibelio BLOCH — ezüstkárász Esox lucius LINNÉ — csuka Cyprittus carpio LINNÉ — p o n t y Pelecus cultratus LINNÉ — garda Chondrostoma nasus LINNÉ — p a d u c Acipenser ruthenus LINNÉ — kecsege Aspro zingel LINNÉ — magyar b u c ó Amiurus nebulosus LE SUEUR — törpeharcsa Rutilus rutilus LINNÉ — koncér Leuciscus cephalus LINNÉ — d o m o l y k ó Perca fluviatilis LINNÉ — sügér Bitka: Vimba vimba LLNNÉ — szilvaorrú keszeg Anguilla anguilla LINNÉ — angolna Ctenopharyngodon idella VALENCIENNES — fehér amur Hypophthalamichthys nobilis RICHARDSON — p e t t y e s busa Hypophlhalamichthys molitrix VALENCIENNES — fehér busa Carassius carassius LLNNÉ — kárász
Ez u t ó b b i f a j t r i t k á n a k kell t e k i n t e n ü n k a n n a k ellenére, h o g y a g y ű j t é s e k b e n v i s z o n y l a g n a g y o b b s z á m b a n f o r d u l t elő, m e r t egy k i v é t e l é v e l v a l a m e n n y i p é l d á n y t az 1970. évi n a g y á r v í z u t á n sikerült g y ű j t e n i , a m i k o r is l e h e t ő s é g v o l t az élővíz és a h o l t á g a k h a l á l l o m á n y á n a k keveredésére. A m e n y h a l (Lota lota), bálin (Aspius aspius), d u r b i n c s (Acerina cernua) s e l y m e s d u r b i n c s (Acerina schraetzer) és a n é m e t b u c ó (Aspro streber) a z é r t n e m szerepelnek a közönséges f a j o k k ö z ö t t , m e r t a d ó d h a t k ö z t ü k g y a k o r i f a j is, csak e n n e k k i m u t a t á s á r a a g y ű j t ő e s z k ö z ö k n e m v o l t a k megfelelőek. A felsorolásból k i m a r a d t t ö b b i f a j esetében m é g hozzávetőleges k ö v e t k e z t e t é s r e sem v o l t m ó d . Az i r o d a l m i f o r r á s o k b a n n a g y o n kevés helyen szerepel u t a l á s a tiszai f a j o k á l l o m á n y á r a . C s u p á n V Á S Á R H E L Y I (1960) említi meg a g y a k o r i s á g o t is a f a j o k t ö b b s é g é n é l . Az a l á b b i a k b a n ezek k ö z ü l csak a z o k r a térek ki, a m e l y e k e l t é r n e k a jelen vizsgálat e r e d m é n y e i t ő l .
45
Gyakori fajként szerepel VÁSÁRHELYinél a kecsege (Acipenser ruthenus), a m e l y e vizsgálat során csupán közönségesnek m u t a t k o z o t t . Az eltérésben valószínűleg szerepet játszik az is, h o g y V Á S Á R H E L Y I megfigyelései m i n t e g y 50 évvel ezelőtt k e z d ő d t e k , s közben csökkent az állomány. VÁSÁRHELYI s z e r i n t a lapos keszeg (Abramis ballerus) m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t ó , de n e m o l y a n s z á m b a n m i n t a d é v é r k e s z e g (Abramis brama). E z e n a folyószakaszon a helyzet fordított. VÁSÁRHELYinél a domolykó (Leuciscus cephalus) gyakori, a kele (Scar-• nasus) t ö m e dinius erythrophthalmus) a leggyakoribb, a paduc (Chondrostoma ges, a sügér (Perca fluviatilis) gyakori faj. U g y a n e z e n fajokra jelen vizsgálatb a n : Leüciscus cephalus: közönséges, Scardinius erythrophthalmus: ritka (a holtágakon gyakori), Chondrostoma nasus: közönséges, Perca fluviatilis: közönséges. M e g j e g y z e n d ő , h o g y V Á S Á R H E L Y I nem e m l í t i , h o g y a g y a k o r i s á g m e l y e s e t b e n é r t e n d ő a folyóvizekre, és m i k o r a m e l l é k v i z e k r e ; t o v á b b á , h o g y a , , k ö z ö n s é g e s " és a „ g y a k o r i " f o g a l m a k a t e s e t e n k é n t azonos é r t e l e m b e n használja. A halhústermelésre
vonatkozó
adatok
Ahhoz, h o g y e vizsgálat e r e d m é n y e i t a h a l h ú s t e r m e l é s r e is v o n a t k o z t a t n i lehessen, meg k e l l e t t t e r e m t e n i az á t é r t é k e l é s l e h e t ő s é g é t . E r r e — m e g k ö z e l í t ő p o n t o s s á g g a l — l e h e t ő s é g e t n y ú j t az egyes f a j o k b ó l k i f o g o t t p é l d á n y o k s z á m á n a k és az á l t a l u k képviselt súlyösszegnek az e g y b e v e t é s e ( V . t á b l á z a t ) . A t á b l á z a t b ó l —- c s u p á n a f o n t o s a b b f a j o k r a v o n a t k o z ó é r t é k e k e t k i e m e l v e — a k ö v e t k e z ő összefüggések l á t h a t ó k : Mind a d a r a b s z á m , m i n d a s ú l y a l a p j á n k é s z ü l t összesítésben első h e l y e n a k a r i k a k e s z e g (Blicca bjoerkna) áll, de amíg az ö s s z p é l d á n y s z á m n a k m a j d n e m f e l é t , addig az összsúlynak csak k b . e g y n e g y e d é t a l k o t j a . A keszegfélék (Abramis genus) a r á n y a az ö s s z s ú l y b a n h a s o n l ó k é p p e n csak m i n t e g y fele a n n a k , a m i t d a r a b s z á m t e k i n t e t é b e n k é p v i s e l n e k . K i v é t e l ez alól a d é v é r keszeg (Abramis brama), a m e l y a l e g n a g y o b b r a n ö v ő k e s z e g f a j u n k , és e n n e k megfelelően s ú l y szerint j e l e n t ő s e b b . N a g y eltérés m u t a t k o z i k v i z e i n k l e g n a g y o b b r a n ö v ő h a l f a j á n á l , a h a r csánál (Silurus glanis). Részesedése a f o g o t t p é l d á n y o k s z á m a a l a p j á n alig h a l a d j a meg a 4 % - o t , súly a l a p j á n viszont e n n e k k b . h a t s z o r o s a . A süllő (Lucioperca lucioperca), a m á r n a (Barbus barbus), a csuka (Esox lucius) s z i n t é n n a g y o b b r a n ö v ő f a j o k , és így a s ú l y a l a p j á n készült összesítésben k b . kétszeres é r t é k k e l szerepelnek az e g y e d s z á m h o z k é p e s t . A súly és az egyedszám összefüggéseit f i g y e l e m b e v é v e lehetőség nyílik a vizsgálati e r e d m é n y e k n e k a h a l á s z a t i s t a t i s z t i k a i a d a t o k k a l (I. t á b l á z a t ) t ö r t é n ő e g y b e v e t é s é r e is. Az ö s s z e h a s o n l í t á s azt m u t a t j a , h o g y a v i z s g á l a t e r e d m é n y e és az u t ó b b i k é t év h a l á s z a t i e r e d m é n y e v i s z o n y l a g jól m e g e g y e z i k . J e l e n t ő s eltérés c s u p á n a p o n t y f o g á s o k r a v o n a t k o z ó é r t é k e k n é l m u t a t k o z i k . E z t t a l á n az i n d o k o l j a , h o g y a h a l á s z o k szívesebben t ü n t e t i k fel „ t i s z a i " h a l n a k a m e l l é k v i z e k b e n f o g o t t p é l d á n y o k a t is, lévén az k e r e s e t t e b b és é r t é k e s e b b a f o g y a s z t ó k k ö r é ben. Valószínűleg u g y a n e z e n o k b ó l j e l e n t ő s e b b a k o r á b b i évek k i m u t a t á s a i b a n a csuka és a t ö r p e h a r c s a a r á n y a .
46
V. táblázat.
As 1972. évi fogások
megoszlása
a fajok
egyedszáma
és súlya
Egyedszám
alapján Súly
Halfajok
%
db
Acipenser ruthenus L Esox lucius L Rutilus rutilus L Leuciscus cephalus L Leuciscus idus L
4
%
0,16
1,10 31,20
0,13 4,08
14
1,89 0,45
1,20
0,14
6
0,20
2,30
23 2
0,75 0,06
8,70 2,40
0,29 1,13 0,30 0,63
5 58
Chondrostoma nasus 1 Barbus barbus L Blicca bjoerkna L Abramis brama L Abramis sapa PALLAS Abramis ballerus L Vimba vimba L Pelecus cultratus L Carassius carassius L Carassius auratus gibelio BL Cyprinus carpio L Hypophthalamichthys nobilis R Silurus glanis L Amiurus nebulosus LE SUEUR Lota lota L Lucioperca lucioperca L Perca fluviatilis L Aspro zingel L Acerina schraelzer L
20
0,65
4,90
85
2,76
42,15
5,52
1491 187
48,56
198,70 57,50
26,13 7,55
14,20
28,10 55,40
7.26
0,06 0,84
0,35 4,65
0,03 0,60
0,03 2,54
0,10
0,01
78
8,10
51
1,66
38,95
1,05 5,10
1 128
0,03 4,17
2,00 185,00
3
0,10
0,40
69 117
2,24
26,80
3,81
60,50
3,51 7,95
0,22
250 436 2 26 1
összesen:
6,09 8,14
3,68
0,25 24,33 0,04
0,08
7 8
0,26
0,75 1,45
0,18
4
0,13
0,30
0,03
3072
100,00
763,00
100,00
A z e r e d m é n y e k összegezése A folyószakasz h a l á l l o m á n y á n a k k o r á b b i és jelenlegi v i s z o n y a i t részben a s z a k i r o d a l o m , részben a h a l á s z a t i e r e d m é n y e k , r é s z b e n pedig ú j a b b megfigyelések a l a p j á n p r ó b á l t a megközelíteni a v i z s g á l a t , a m e l y n e k f ő b b megállap í t á s a i az a l á b b i a k b a n f o g l a l h a t ó k össze: 1. Az u t ó b b i 50 év f o l y a m á n a tokfélék (Acipenseridae) a kecsege (Acipenser ruthenus) kivételével o l y a n n y i r a m e g r i t k u l t a k , h o g y a f o l y ó s z a k a s z o n gyakorlatilag ma már nem találhatók. 2. A t o k f é l é k eltűnésével p á r h u z a m o s a n k é t f a j á l l o m á n y a v á l t jelentősebbé a Tiszán, a p a d u c é (Chondrostoma nasus) és a d o m o l y k ó é (Leuciscus cephalus). 3. Az u t ó b b i 10—15 év f o l y a m á n jelent m e g a f o l y ó s z a k a s z o n az ezüstk á r á s z (Carassius auratus gibelio), mely m e g j e l e n é s e ó t a jelentős m é r t é k b e n e l s z a p o r o d o t t , s m a m á r közönséges f a j a az élővízi h a l á l l o m á n y n a k . 4. A c s u p á n zárt t ó g a z d a s á g o k b a t e l e p í t e t t f e h é r a m u r (Ctenopharyngodon idella) p é l d á n y a i is b e k e r ü l t e k a f o l y ó b a , s r e n d s z e r e s f o g á s u k b i z o n y í t j a , h o g y a h a l á l l o m á n y n a k b á r r i t k a , de állandó t a g j a i . 5. A m á s i k k é t n ö v é n y e v ő h a l f a j , a p e t t y e s b u s a (Hypophthalamichthys nobilis) és a f e h é r b u s a (Hypophthalamichthys molitrix) egy-egy e l ő k e r ü l t péld á n y a ezek e l ő f o r d u l á s á n a k a lehetőségét is jelzi.
47
6. A kecsege (Acipenser ruthenus) fogási e r e d m é n y e i az u t ó b b i é v t i z e d b e n f o k o z a t o s a n c s ö k k e n t e k , de a folyószakasz á l l o m á n y a m é g m a is j e l e n t ő s . S z a p o r o d á s á h o z a d o t t a k a m e g f e l e l ő feltételek, ezt b i z o n y í t j a a s o k f i a t a l p é l d á n y . A h a l á s z a t i e r e d m é n y e k csökkenése e l s ő s o r b a n arra v e z e t h e t ő vissza, h o g y a p i a c k é p e s , méretes p é l d á n y o k r i t k á k . Az o k o k k ö z ö t t valószínűleg t á p l á l k o z á s b i o l ó g i a i p r o b l é m á k is s z e r e p e l h e t n e k , a m e l y e k a teriilet t i s z a v i r á g (Palingenia) populációjának rendkívüli megritkulásából következnek. 7. B á r a teljesség i g é n y e n é l k ü l , de a v i z s g á l a t a f o n t o s a b b h a l f a j o k g y a k o r i s á g á r ó l is közöl a d a t o k a t . A m e g e m l í t e t t f a j o k k ö z ü l 1 t ö m e g e s , 2 g y a k o r i , 16 közönséges és 6 r i t k a . 8. É s v é g ü l : az e l á r a s z t á s e l ő t t álló t e r ü l e t n e k és f o l y ó s z a k a s z halállom á n y á n a k a leírásával h o z z á j á r u l t a vizsgálat egy o l y a n összehasonlítási alap m e g t e r e m t é s é h e z , amellyel ö s s z e h a s o n l í t v a az e l k ö v e t k e z ő é v e k h a s o n l ó vizsgálatainak eredményeit, lemérhetővé válnak a víztározó hatására kialakult változások.
A halállomány várható alakulása A s z a k e m b e r e k k ö r é b e n v i t a t o t t kérdés, h o g y a víz m i n ő s é g e s z e m p o n t j á b ó l m i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r m a j d a d u z z a s z t á s . E g y e s e k szerint az é r i n t e t t folyószakasz állóvíz j e l l e g e t fog ölteni, m á s o k ezt t a g a d j á k , h i v a t k o z v a a r r a , h o g y a t á r o z ó n b i z t o s í t v a lesz az állandó á t f o l y á s . A d u z z a s z t á s n é h á n y h ó n a p j a m e g k e z d ő d ö t t , s n o h a egyelőre csak a m e d r e t tölti ki a v í z , a t a p a s z talatok máris arra m u t a t n a k , h o g y a folyószakaszon erősebben dominál m a j d az állóvízi jelleg. A víz á r a m l á s i sebessége erősen lelassult, a p l a n k t o n m e n n y i sége t ö b b s z ö r ö s e a k o r á b b i n a k , a csendesebb ö b l ö k b e n m e g j e l e n t e k a szubm e r z u s n ö v é n y e k , az a b i o s e s t o n m e n n y i s é g e erősen l e c s ö k k e n t , és jelentős, 20 —40 cm-es v a s t a g s á g ú i s z a p l e r a k ó d á s o k k e l e t k e z t e k a k o r á b b a n h o m o k o s v a g y agyagos a l z a t ú r é s z e k e n is. E z e k a v á l t o z á s o k n y i l v á n m é g f o k o z o t t a b b a n j e l e n t k e z n e k m a j d a t ö b b k m szélességűre d u z z a s z t o t t f o l y ó n . Mindezek a l a p j á n v á r h a t ó , h o g y a v í z t á r o z ó b a n m e g j e l e n n e k és elszapor o d n a k m a j d azok a f a j o k is, a m e l y e k jelenleg c s a k a m e l l é k v i z e k e n gyakor i a k , így pl. a kárász (Carassius carassius), a c o m p ó (Tinea tinea), a kele (Scardinius erythrophthalmus) s t b . Valószínűleg m e g s z ű n i k v i s z o n t a k a r i k a keszeg (Blicca bjoerkna) t ö m e g e s előfordulása, és a b a g o l y k e s z e g (Abramis sapa) a r á n y a is c s ö k k e n . A laposkeszegnél (Abramis ballerus) jelentősebb v á l t o z á s n e m v á r h a t ó , h i s z e n a m é l y e b b h o l t á g a k b a n is jól megél. A dévérkeszeg (Abramis brama) b i z o n n y a l j o b b f e l t é t e l e k r e t a l á i m a j d , így jelentős e b b é válik, és hasonló eset v á r h a t ó az e z ü s t k á r á s z n á l (Carassius auratus gibelio), m e g a g a r d á n á l (Pelecus cultratus). V é g ü l is — a n é h á n y „ s z e m é t h a l " csökkenése ellenére — a c s e k é l y é r t é k ű f a j o k n a k az előretörésével kell számolnunk. Az é r t é k e s e b b f a j o k k ö z ü l k e d v e z ő h a t á s t v á r h a t u n k a p o n t y n á l (Cyprinus carpio), a c s u k á n á l (Esox lucius) és t a l á n a h a r c s á n á l (Silurus glanis). R e m é l j ü k , h o g y a s ü l l ő á l l o m á n y r a sem h a t k e d v e z ő t l e n ü l a v á l t o z á s . A kecsege és a m á r n a (Acipenser ruthenus, Barbus barbus) esetében s a j n o s erős visszaszorulástól kell t a r t a n u n k , m e r t az eliszapolódás k ö v e t k e z t é b e n í v ó h e l y e i k e t elveszítik. F e n n m a r a d á s u k h o s s z a b b t á v o n v a l ó s z í n ű l e g csak telepítéssel o l d h a t ó m e g .
48
Mindez t e r m é s z e t e s e n c s a k prognózis, a m e l y n e k helyes v a g y h e l y t e l e n v o l t á t az e l k ö v e t k e z ő é v e k , illetve évtizedek f o g j á k e l d ö n t e n i . I g e n hosszú i d ő b e f o g telni az, a m í g a f o l y ó s z a k a s z o n k i a l a k u l egy ú j biológiai e g y e n s ú l y , de a v á l t o z á s o k a t f o l y a m a t o s a n f i g y e l e m m e l kísérve és célszerűen b e a v a t k o z v a m e g v a n a lehetősége a n n a k , h o g y a l é t r e j ö v ő ú j e g y e n s ú l y t a h a l h ú s t e r m e l é s s z e m p o n t j á b ó l minél k e d v e z ő b b e n a l a k í t s u k ki.
IRODALOM 1 . A N T A L F I , A . & T Ö L G , I . ( 1 9 6 8 ) : Növényevő halak. B u d a p e s t : 1 5 5 . — 2. ANTALFI, A . & T Ö L G , I . ( 1 9 7 1 ) : Halgazdasági abc. B u d a p e s t : 2 1 8 . 3. BÁBA, K . & FERENCZ, M. ( 1 9 7 1 ) :
Investigations on the riverside stones of the Tisza. Tiscia, V I : 137 — 138. — 4. BERINKEY, L. (1961): Ichthyological notes II. On the biology of breeding of Carassius auratus gibelio Bloch. Vertebrata Hungarica, III. 1 — 2: 27 — 33. — 5. BERINKEY, L. (1962): Halak — Pisces. In: MÓCZÁR: AZ állatok gyűjtése. Budapest: 346 — 355. — 6. BERINKEY, L. (1966): Halak — Pisces. Budapest: 139. — 7. BULLA, В. (1962): Magyarország természeti földrajza. Budapest. — 8. BÍRÓ, P. (1971): Egy újabb gébféle (Neogobius fluviatilis Pallas) a Balatonból. Halászat, 1: 2 2 - 2 3 . — 9. BÍRÓ, P. (1972): Pseudorasbora parva a Balatonban. Halászat, 2: 37. — 10. CZIRBUSZ, G. (1884): Tiszai halfajok Szeged körül. Természettud. Füzetek, V I I I . 4: 162 — 165. — 11. CSOMA, A. (1964): Mit kapunk halászati szempontból a Tisza-II-től ? Halászat, 5: 135. — 12. ELEKES, K. & SELMECZY, T. (1967): A Kiskörei Vízlépcső és a halászat. Halászat, 2: 34 — 35. — 13. FERENCZ, М. (1965): Beiträge zur Fischfaune der Tisza. Tiscia, 1: 67 — 68. — 14. FERENCZ, М. (1968): Vorstudium über die vertikale Verteilung des Zoobenthos der Theiss. Tiscia, IV: 53 — 58. — 15. HANKÓ, В. (1931): Magyarország halainak eredete és elterjedése. Sárospatak: 34. — 16. HANKÓ, B. (1945): Halak. Budapest: 50. — 17. HARKA, Á. & Т0ТП, L . (1971): Halászali eredmények vizsgálata a Tisza II. körzetében. Halászat, 2: 36. — 18. HARKA, Á. (1972a): Data of the fish population in the living Tisza. Tiscia, VII: 79 — 85. — 19. HARKA, A. (1972b): Haljelölés a Tiszán. Halászat, 3: 68. — 20. HERMAN, О. (1887): A magyar halászat könyve I—Ii. Budapest: 860. — 21. HOMER, J. (1933): Magyarország halászati földrajza. Halászat, 3 — 16., 11 — 18., 2 8 - 3 0 . , 3 9 - 4 2 . , 52 — 53., 7 6 - 7 7 . — 22. LOVASSY, S. (1927): Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Budapest: 895. — 23. MEGYERI, J. (1970): A Tisza mesozooplanktonja I. Rotatoria. Szegedi Tanárk. Főisk. Tud. Közi.: 115 — 130. — 24. MEGYERI, J. (1972): A Tisza mesozooplanktonja II. Entomostraca. Szegedi Tanárk. Főisk. Tud. Közi.: 40 — 46. — 25. MOLNÁR, K. (1967): Újabb kellemetlen vendég érkezett vizeinkbe. Halászat, 6: 171. — 26. PAP, J. (1882): A szegedi Tisza nevezetesebb halai. vizsgálata Természettud. Füzetek, VI. 2: 49 — 53. — 27. PAPP, K.-né (1970): A tiszai halfogás 1958 és 1968 között. Halászat, 5: 136 — 137. — 28. PÁSKÁNDY, J. (1968): Ismerjük meg halainkat. Magyar Horgász, 3: 16. — 29. PICHLER, J. (1971): Épül a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer. Budapest: 16. — 30. RIBIÁNSZKY, M. (1968): Természetes vizeink halgazdálkodási kérdései. Tud. Vízgazd. Napok előadásai, kézirat. — 31. SZIKLAI, F. (1972): Néhány szó legújabb halfajunkról, a Pseudorasbora parváról. Halászat, 1: 5. — 32. SziTÓ, A. (1973): Date on the Chironomus fauna of the flood area of the Tisza at Tiszafüred—Kisköre. Tiscia. V I I I : 43 — 45. — 33. S z ű c s , F. (1973): Hazai születésű amúrivadékok. Magyar Horgász, X X V I I , 12: 178. — 34. TÓTH, J. (1970): Fish fauna list from the hungarian section of the river Tisza. Ann. Univ. Sei. Bp. de R. Eötvös nom. Sec. Biol. X I I : 2 7 7 - 2 8 0 . - 35. Тотп, J. (1972): A Duna ichlhyológiai és halászatbiológiai kutatásának mai helyzete és problémái. Állatt. Közlem., 59. 1—4: 190. — 36. TÓTH, L. (1972): Holtágak halállományának vizsgálata a Tisza II körzetében. Halászat, 3: 8 2 - 8 3 . — 37. UNGER, E. (1919): Magyar édesvízi halhatározó. Budapest: 80. — 38. UNGER, E . (1922): A tokfélék gyakorisága a magyar vizekben hajdan és most. Halászat: 13 — 14., 37 — 39. — 39. VÁSÁRHELYI, I. (1956): Adatok a pontyfélék torokfoggal való meghatározásához. Borsodi Szemle, 2: 1 — 16. — 40. VÁSÁRHELYI, I. (1960): Adatok Magyarország halfaunájához I. A Tisza halfaunája. Vertebrata Hungarica, II: 1—2., 19 — 30. — 41. VÁSÁRHELYI, I. (1961): Magyarország halai írásban és képekben. Miskolc: 134. — 42. VUTSKITS, GY. (1904): A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. Kath. Főgimn. Értesítője. Keszthely: 1—57. — 43. VUTSKITS, GY. (1918): Pisces. I n Fauna Regni Hungáriáé, Budapest: 1—42. — 44. WIESINGER, M. (1971): Elszaporodott a kínai razbóra (Pseudorasbora parva) a Városligetitóban. Búvár, 6: 351. — 45. WOYNÁROVICH, E. (1969): Halak. In: MÓCZÁR: Állathatározó, Budapest: 576 — 592.
4 Állattani Közlemények
49
D I E U N T E R S U C H U N G D E S F I S C H B E S T A N D E S IM B E R E I C H D E R W A S S E R S T U F E II D E R T H E I ß Von Á.
HARRA
Aus dem Bereich der zur Zeit im B a u begriffenen Wasserstufe II der Theiß weist Verfasser 34 Fischarten nach (ihre Aufzählung siehe im ungarischen Text). Einige interessan teren Ergebnisse unserer Wahrnehmungen: 1. I m Laufe der letzten 50 Jahre verschwanden die Rüsselstöre (Acipenseridae) — m i t Ausnahme des Sterletts — praktisch völlig. 2. Der Bestand von zwei Arten nahm zu: Chondrostoma nasus und Leuciscus cephalus. 3. I m Laufe der letzteren 10—15 Jahre erschien i m Flußabschnitt Carassius auratus gibelio. 4. Die Fangergebnisse des Sterletts (Acipenser ruthenus) fielen im letzteren Jahrzehnt stark zurück. 5. Auch die nur in geschlossenen Teichwirtschaften angesiedelten Exemplare der Art Ctenopharyngodon idella gerieten in den Fluß.
50
A HAZAI MUFLONPOPULÁCIÓK ÉRTÉKELÉSE* írta: IZRAEL
GÁBOR
(Vadbiológiai Állomás, Budakeszi)
V i s s z a t e k i n t v e az e l m ú l t tíz évre m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a m e z ő g a z d a s á g i v a d k á r o k m é r t é k e és a v a d k á r t é r í t é s i igény évről-évre e m e l k e d e t t , és n a p i r e n d r e k e r ü l t az erdei v a d k á r o k rendezése is. í g y n a g y v a d g a z d á l k o d á s u n k f ő p r o b l é m á j a , f e l a d a t a m a a minőségemelő, i n t e n z í v selejtezéssel v é g r e h a j t a n d ó l é t s z á m a p a s z t á s . E m e l l e t t g a z d a s á g o s s á g i , s p o r t v a d á s z a t i és t e r m é s z e t v é d e l m i szempontok sürgetik tervezési módszereink további finomítását, a fentiekben é r i n t e t t ökológiai a d o t t s á g o k o n n y u g v ó c é l á l l o m á n y ( v a d á l l o m á n y ) - m o d e l l e k felállítását. E z e k e t a l e h e t ő s é g e k e t vizsgálva k e r ü l t e l ő t é r b e a m u f l o n j ö v ő b e n i szerepe a m a g y a r v a d g a z d á l k o d á s b a n . A m u f l o n n e m okoz s z á m o t t e v ő v a d k á r t . T á p l á l k o z á s b i o l ó g i á j á n á l f o g v a t á p l á l é k á t n a g y r é s z t f ű f é l é k k é p e z i k , így olyan v e g e t a b i l i á k a t is h a s z n o s í t , a m e l y e k e t a t ö b b i n a g y v a d f a j n e m vesz fel. T e s t a l k a t á b ó l k ö v e t k e z i k , h o g y az erdősítések, ú j u l a t o k h a m a r k i n ő n e k s z á j a alól. 100 s z a r v a s e g y s é g n e k m i n t e g y 400 d b m u f l o n felel m e g . E z a t ö r z s á l l o m á n y é v e n t e — a selejtezésen k í v ü l — 6 — 8 g o l y ó é r e t t é r m e s kos lelövését teszi l e h e t ő v é . E z , h a a M A Y A D árj e g y z é k é t v e s s z ü k f i g y e l e m b e , e g y e n é r t é k ű 2 d b 10—11 kg-os s z a r v a s a g a n c s árával, ökonómiai szempontból egyértelmű tehát, hogy a muflonállomány fejlesztését főleg a g y e n g e m i n ő s é g ű s z a r v a s á l l o m á n y v i s s z a s z o r í t á s á v a l kell v é g r e h a j t a n i . A m e n n y i s é g növelése m e l l e t t e r ő t e l j e s m i n ő s é g j a v í t á s r a is szükség v a n . A n a g y v a d v a d á s z a t á n á l — a sportjelleg mellett — a trófeakultusz i g é n y e i t kielégítve, a k a p i t á l i s t r ó f e á t viselő v a d z s á k m á n y o l á s a a t ö r e k v é s . E g y a d o t t ország vadgazdálkodási színvonalának mércéje — konkrét nagyvadf a j r a v e t í t v e — az, h o g y m i l y e n m e n n y i s é g ű és m i n ő s é g ű t r ó f e á t z s á k m á n y o l t a k , illetve z s á k m á n y o l n a k , és e n n e k a l a p j á n a n e m z e t k ö z i r a n g s o r o l á s b a n hol áll. A t e n y é s z t é s i , t a r t á s i cél t e h á t a n a g y v a d f a j o k n á l a m i n é l t ö b b kapitális t r ó f e a elérése. A m a g y a r o r s z á g i m u f l o n p o p u l á c i ó k v i z s g á l a t á n á l is a t r ó f e a , azaz a csiga a d a t a i r a k e l l e t t t á m a s z k o d n u n k . F i g y e l e m b e kell v e n n i , h o g y a m u f l o n v a d f a j b ó l é v e n t e a r á n y l a g kis m e n n y i s é g kerül lelövésre, b e f o g á s r a . E z is időb e n s z é t h ú z ó d i k , és k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n t ö r t é n i k . í g y zoológiai é r t e l e m b e n v e t t , morfológiai m é r é s e k e n a l a p u l ó b i o m e t r i a i k ö v e t e l m é n y e k e t is kielégítő, széleskörű v i z s g á l a t i a d a t f e l v é t e l megszervezése igen n a g y n e h é z s é g b e ü t k ö z i k . A m a g y a r o r s z á g i m u f l o n á l l o m á n y minőségi s z i n t j é n e k v i z s g á l a t á n á l összehasonlítási a l a p o t k e l l e t t v á l a s z t a n i . Viszonyítási a l a p u l v e t t e m az 1971.
* Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1974. j ú n i u s 7-én t a r t o t t 652. ülésén.
4*
51
évi B u d a p e s t i V a d á s z a t i Világkiállításon (VVK) szereplő t r ó f e á k m i n ő s é g é t . Ezzel az a n y a g g a l ö s s z e v e t v e a m a g y a r o r s z á g i m u f l o n t r ó f e á k a d a t a i t , k o n k r e tizálódik a minőségi s z i n t .
Vizsgálati a n y a g és m ó d s z e r Az elemzésbe b e v o n t m a g y a r o r s z á g i m u f l o n t r ó f e á k jellemzői az a l á b b i a k . Összesen 95 d b csigát m é r t ü n k le, a m e l y e k k o r m e g o s z l á s a : 4 éves 25 d b , 5 éves 20 d b , 6 éves 19 d b , 7 éves 19 d b , 8 éves 12 d b . S z á r m a z á s i h e l y szerinti megoszlás: Z e m p l é n i - h e g y s é g 3 d b , B ü k k 11 d b , M á t r a 23 d b Telki Ä E V G 48 d b , V i s e g r á d 10 d b . A vizsgálatnál a pontozási méreten kívül lemértük a körívméretet, minden é v g y ű r ű n é l a k ö r m é r e t e t és az é v e n k é n t i n ö v e k e d é s m é r t é k é t .
A vizsgálati a n y a g elemzése Terpesztés. A m a g y a r o r s z á g i m u f l o n c s i g á k t e r p e s z t é s i á t l a g a a z t m u t a t j a , h o g y e b b e n nincs m i n ő s é g i visszaesés (l.ábra). A V V K t r ó f e á i n m é r t á t l a g 44,5 cm, a m a g y a r o r s z á g i a k n á l p e d i g 43,3 c m . Mivel a t e r p e s z t é s és a k ö r á t m é r ő viszonya k ö z ö t t pozitív k o r r e l á c i ó á l l a p í t h a t ó m e g , így a f e n t i m e g á l l a p í t á s t a k ö r í v á t m é r ő á t l a g a d a t a i is b i z o n y í t j á k (2. ábra). Hossznövekedés. A csiga á t l a g h o s s z á n a k é v e n k é n t i összegezéséből a d ó d ó g r a f i k o n v i z s g á l a t á b ó l k i t ű n i k , h o g y a m a g y a r o r s z á g i csigák h o s s z m é r e t e i 5 évig n a g y j á b ó l azonos é r t é k e t m u t a t n a k , 8 é v n é l a k ü l ö n b s é g még n e m lényeges, 1 c m . Viszont h a a g r a f i k o n t ö r v é n y s z e r ű f u t á s á t n é z z ü k , a differencia 10 é v r e eléri a 9 — 1 0 c m - t (3. ábra).
cm
Terpesztes
mereteinek
összehasonlítása
Körivá'rrérő
méretek
összehasonlítása
60.
1. ábra
52
2. ábra
t
Körméret. A V V K és a m a g y a r o r s z á g i t r ó f e á k k ö r m é r e t n ö v e k e d é s i g r a f i k o n j a i b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a k é t g ö r b e 3 évig e g y ü t t f u t , m a j d a m a g y a r országi a d a t o k visszaesnek, és a k u l m i n á c i ó t 6 éves k o r á b a n — t e h á t 1 évvel előbb, m i n t a V V K t r ó f e a k ö r m é r e t á t l a g o k — érik el (4. ábra).
Hossznövekedés összehasonlítása
Körmeretnövekedés
összehasonlítása
cm 5. 4 3 2
1 .
20_| Jelmagyarázat: — VVK tráfeák — Magyar tráfeák
1
2
3
4
5
6
7
8
9
9 8 7 6 5.
//
Jelmagyarazat:
U
VVK t r á f e á k
3 2 11
Magyar
10 év
1
2
3
4
5
6
7
tráfeák
8
9
10 év
4. ábra
3. ábra
Következtetés A f e n t i m e g á l l a p í t á s o k n a k és a k ö r m é r e t 6 éves, korai k u l m i n á c i ó j á n a k k é t m a g y a r á z a t a l e h e t : 1. k ö r n y e z e t i h a t á s k ö v e t k e z m é n y e ; 2. g e n e t i k a i p r o b lémával állunk szemben. Környezeti hatás. A m u f l o n (Ovis musimon PALL.) ő s h a z á j a K o r z i k a és S z a r d í n i a . I n n e n t ö r t é n t e k az e u r ó p a i t e l e p í t é s e k . T ő l ü n k é s z a k a b b r a f e k v ő o r s z á g o k b a n — Csehszlovákia, N D K — sikeresen folyik a t e n y é s z t é s , és s z á m o s k a p i t á l i s kos k e r ü l t t e r í t é k r e . Mivel a m a g y a r o r s z á g i élőhelyek é g h a j l a t i l a g k ö z e l e b b állnak az e r e d e t i őshonossági t e r ü l e t e k h e z , és egyéb k ö r n y e z e t i a d o t t s á g o k is megfelelőek, ez a feltevés n e m v a l ó s z í n ű . Genetikai probléma. A létszámbecslési s t a t i s z t i k á b ó l k i t ű n i k , h o g y a m a g y a r o r s z á g i m u f l o n á l l o m á n y 1945-re k b . 100 d b - r a c s ö k k e n t . A f e n n m a r a d t k i s e b b c s o p o r t o k képezik a m a i (1974. é v : 3750 db) országos á l l o m á n y a l a p j á t . A p á r o s o d á s o n k e r e s z t ü l i t e r m é s z e t e s szelekció n e m esik t e l j e s e n egybe a koscsiga é r t é k m é r ő t u l a j d o n s á g a i a l a p j á n t ö r t é n ő u t ó d g e n e r á c i ó kialak í t á s á v a l . Az üzekedési h a r c n á l e l ő n y b e n részesülnek a s z ű k e b b t e r p e s z t é s ű , k i s e b b í v ű , „ t ö m ö t t e b b " csigával r e n d e l k e z ő kosok. M e g á l l a p í t h a t ó az is, h o g y a s e l e j t e z é s e k e t n e m h a j t o t t á k megfelelően v é g r e , így évek hosszú s o r á n sok rossz t u l a j d o n s á g ú kos is részt v e t t a s z a p o r í t á s b a n . A M A V A D k ü l f ö l d i v a d á s z a t i b é r t a r i f á j á b a n a csiga h o s s z m é r e t e az i r á n y a d ó . E b b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y a j ó képességű k o s o k a t k o r á n l e l ö v e t i k , a m i k o n t r a s z e l e k c i ó t e r e d m é nyez.
53
A fentiekből következik, hogy a magyarországi muflonpopulációkban bizonyos m é r v ű b e l t e n v é s z t é s e s leromlás észlelhető. E z e k u t á n t e g y ü k vizsgál a t t á r g y á v á a j e l e n t ő s e b b m a g y a r o r s z á g i m u f l o n p o p u l á c i ó k minőségi viszonyait. Magyarországi m u f l o n p o p u l á c i ó k értékelése A v i z s g á l a t o k a t — f ü g g e t l e n ü l a v a d á s z a t r a j o g o s í t o t t s z e k t o r t ó l — az alábbi t e r ü l e t e k r ő l s z á r m a z ó m u f l o n c s i g á k o n v é g e z t e m : 1. Zempléni-hegység, 2. B ü k k - h e g y s é g , 3. M á t r a - h e g y s é g , 4. B u d a i - h e g y v i d é k (Telki E r d ő - és V a d gazdaság), 5. Pilisi-hegység, 6. Vértes-hegység. Az elemzés az Országos T r ó f e a b í r á l ó B i z o t t s á g felvételi t ö r z s k ö n y v é b e n szereplő n e m z e t k ö z i (CIC) b í r á l a t i rendszer a l a p j á n t ö r t é n t . 1958. j a n u á r 1. és 1972. d e c e m b e r 31-e k ö z ö t t , t e h á t 15 év a l a t t 338 d b 4 évnél idősebb koscsiga bírálati a d a t a i t h a s z n á l t a m fel. 1. Értékelés méretek alapján (1. táblázat). 1.1. Hosszméretek. A hosszméretek növekednek a kor függvényében. Ezért a felvételi adatokból kiemeltem az előforduló 5, 6 és 7 éves kos csigaméreteit. Ebből képeztem számtani középértékeket (5. ábra). 1.2. Terpesztés méretei (6. ábra). 1.3. Körméret (bázis, illetve I. harmad) (7. ábra). A terpesztés és körméret adathalmazai számtani középértékei mellett a minimális és maximális méreteket is feltüntettem. 2. Összehasonlítási lehetőséget kínál az egyes populációkból kikerült díjazott trófeák pontérték átlagösszegeinek rangsorolása (2. táblázat). 3. Megvizsgáltam az érmes arányviszonyokat is. 3.1. Első viszonyítási alap a 4 évesnél idősebb b e m u t a t o t t trófeák mennyisége. 3.2. A második az 1968. évi állománybecslési adatok. (A vizsgált időszak az 1958— 72. évek, országos állománylétszám és a b e m u t a t o t t trófeák mennyiségének „számtani középérték-éve" (3. táblázat).)
cm
Mufloncsigo
hosszmeretei
72. 70.
68 66 64 62 60 58 56
5. ábra
54
1
A f e n t i osztályozás összegezése u t á n e g y minőségi r a n g s o r o l á s t k a p u n k , a m i jellemző az egyes p o p u l á c i ó k minőségére, azok e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á r a (4. táblázat). Az egyes p o p u l á c i ó k m i n ő s é g é t az első osztályozás, a m é r e t e k elemzése teszi k o n k r é t t á . Kiegészítésül közlöm a V V K t r ó f e a k a t a l ó g u s a és az Országos T r ó f e a b í r á l ó B i z o t t s á g b í r á l a t i a d a t a i a l a p j á n a k i e m e l k e d ő — 210 p o n t o n felüli — m a g y a r m u f l o n t r ó f e á k s o r r e n d j é t (5. táblázat). 1. táblázat.
A méretek
elemzése
Hosiz Terület
n
Terpesztés n
"7
b darab
Zemplén Bükk Mátra Budai hg Pilis Vértes
2
3
3 10
7 14
7 10
8
19 19 1
X,
n
cm
darab
Xt min
x , max
X,
cm
8 24
65,5 67,5
20 64
39,0 40,5
32
53,5
46,3 46,8
50 144
40,5 35,2
52,0
5
49 40
69,5 71,0
51,5 53,5
66,6
53
37,0
48,5
45,3 44,0
3
5
56,5
7
43,0
53,0
47,1
16 16
14
2
46,9
Körméret
X
n
X3 m a x
min
x,
db
Zemplén Bükk Mátra Budai hg Pilis Vértes n — X min = X max = X =
20 64
21,5 20,5 20,5
50 144 53
20,0 20,6
7
22,2
elemszám halmazat halmazat halmazat
Nemzetközi
Arany
Zemplén . . . . Bükk Mátra Budai hg. . . Pilis Vértes
4
23,2
3 1
22,5
138,8
2
22,8
133,4
5
23,1
127,7
6
23,8 22,8
26,5 26,1 25,0 24,0
pontszám
átlag
Ezüst
x, db
135,6 137,1 139,6
26,7 25,5
n 5 , n e , n 7 = 5, 6, 7 éves csigák elemszáma hosszvizsgálatnál, legkisebb értéke, legnagyobb értéke, számtani középértéke.
2. táblázat.
Terület
Osztály
cm
pont
db
összegek
Bronz
n
X
pont
db
pont
8
x,
"i
x,
pont
db
Osztály
2
208,2
1
195,1
5
208,2
5
199,5
22
592,3 596,2
3
212,6
8
199,0
15 18
189,0 188,5
4
2
189,2
29
600,8
3
209,8
17
199,0 196,0
38
189,5
598,3
1 2
7
190,5
58 10
386,5
5
200,5
—
1
200,5
6
—
—
—
—
3 1
—
3
A i t 3 — halmazat számtani középértékek, n = elemszám,
55
3. táblázat. Érmes, db
Terület
Bemutatott, db
Érmes arány,
21 64 50 144 53 14
38,0 34,4 58,0 40,4 18,9 7Д
8 22 29 58 10 1
Zemplén Bükk Mátra Budai hg Pilis Vértes
4. táblázat.
Teriilet
Érmes
arányok
Osztály
%
Érmes arány,
210 380 330 860 340 60
3,8 5,8 8,8 6,7 2,9 1,7
3 4 1 2 5 6
Populációk
minőségi
Osztály
% 4 3 1 2 5 6
sorrendje
Trófeaméretek összege
Trófeapontszám összege
Bemutatott érmesarány
Állomány érmesarány
4 3 1 2 5 6
4 3 1 2 5 6
3 4 1 2 5 6
4 3 1 2 5 6
5. táblázat.
Kiemelkedő
Zemplén Bükk Mátra Budai hg Pilis Vértes
1968. évi állomány, db
magyar
Pontösszeg
15 13 4 8 20 24
Minőségi sorrend
IV ni i Ii V VI
trófeák
Elejté Kor
I.p. helye
1. 2. 3. 4. 5. 6.
226,75 212,35 210,85 210,65 210,20 210,05
Mátra Budai hg. Mátra Budai hg. Budai hg. Bükk
ideje
1971 1970 1971 1958 1971 1967
11 8 8 7 8 9
A vizsgálati anyag elemzése A 4. t á b l á z a t a l a p j á n az é r t é k e l t populációk k ö z ö t t az alábbi minőségi s o r r e n d a l a k u l t ki: 1. M á t r a , 2. B u d a i - h e g y v i d é k , 3. B ü k k , 4. Z e m p l é n , 5. Pilis, 6. Vértes. E z t az é r t é k r e n d e t t á m a s z t j a alá a kiemelkedő m u f l o n t r ó f e á k rangsorolása is. K ü l ö n m e g kell emlékezni a M á t r á b a n 1971. évben z s á k m á n y o l t 226,75 p o n t o s trófeáról, ami a világranglista 6. h e l y é t foglalja el. A m é r e t e k elemzése a l a p j á n a k ö v e t k e z ő k á l l a p í t h a t ó k m e g : 1. Hosszn ö v e k e d é s n é l a Budai-hegység u t á n a M á t r a és B ü k k következik. 2. Terpesztésnél a V é r t e s vezet. ( I t t m e g kell jegyezni, h o g y a vértesi populáció értékelésénél, az alacsony egyedszám m i a t t , az e r e d m é n y n e m meggyőző.) A terpesztési átlag k i v á l ó még a M á t r á b a n . 3. K ö r m é r e t n é l a sorrend Zemplén, M á t r a . Viszont a r á n y l a g v é k o n y a k a csigák a B u d a i - h e g y v i d é k e n . 4. Mind a terpesztésnél, mind a k ö r á t m é r ő n é l m a j d n e m mindegyik p o p u l á c i ó b a n t a l á l u n k kiemelkedő méreteket.
56
A fentiek alapján megállapítható, hogy a további telepítéseknél a mátrai és a b u d a i - h e g y s é g p o p u l á c i ó i r a kell t á m a s z k o d n i . Mufloncsiga terpesztés méretei
6.
Mufloncsiga
ábra
körmérői
Jelmagyarázat :
7.
ábra
57
WERTUNG DES UNGARISCHEN
MUFFLONBESTANDES
Von G.
IZRAEL
Zwischen den einzelnen Berglandspopulationen des Mufflonbestandes in Ungarn kann die folgende qualitative Reihenfolge aufgestellt werden: 1. Mátragebirge, 2. Budaer Gebirge, 3. Bükkgebirge, 4. Zempléner Gebirge, 5. Pilisgebirge und 6. Vértesgebirge. Diese Wertordn u n g wird auch von der Einstufung der Trophäen unterstützt. Eigens zu erwähnen ist die i m Mátragebirge im Jahre 1971 erbeutete Trophäe mit der Bewertung von 226,75 Punkten, die an 6. Stelle der Weltrangliste steht.
58
MAGYARORSZÁGI MEZEINYÚL-POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DDT-RE, HCH-RA ÉS AZOK BOMLÁSTERMÉKEINEK MARADÉKÁRA* írta: L O M B A I J Á N O S és K A R N E R
ISTVÁN
(Országos T a k a r m á n y f e l ü g y e l ő s é g , B u d a p e s t — Vadbiológiai Á l l o m á s ,
Budakeszi)
A D D T és H C H , illetve ezek b o m l á s t e r m é k e i n e k m e z e i n y ú l r a g y a k o r o l t h a t á s a i r ó l és k i m u t a t h a t ó s á g u k r ó l m e g l e h e t ő s e n kevés i r o d a l m i a d a t áll rendelkezésre. A f e n t i k é s z í t m é n y e k — az egyszeri előírásszerű h a s z n á l a t esetén — n e m o k o z z á k az á l l a t o k p u s z t u l á s á t . I s m é t l ő d ő a l k a l m a z á s t k ö v e t ő e n a z o n h a n az á l l a t s z e r v e z e t é b e k e r ü l n e k , r o n t j á k az állat á l t a l á n o s á l l a p o t á t , c s ö k k e n t i k s ú l y á t , b i o k é m i a i és m o r f o l ó g i a i v á l t o z á s o k a t o k o z n a k a szervez e t b e n , n e g a t í v h a t á s s a l v a n n a k a r e p r o d u k t í v képességre, v é g s ő soron az állatlétszám csökkentéséhez vezetnek. A L E J E V A és t á r s a i (1972) m e g á l l a p í t o t t á k , hogy azon k i l ő t t mezein y u l a k n á l , m e l y e k s z a p o r í t ó s z e r v e i b e n 20 m g / k g - n á l t ö b b D D T - t t u d t a k kim u t a t n i , j e l e n t ő s v á l t o z á s o k a t t a l á l t a k a spermiogenezis és ovogenezis folyam a t a i b a n . Az á l l a t o k s z a p o r í t ó s z e r v e i b e n hisztomorfológiai v i z s g á l a t o k során d i s z t r o f i k u s és nekrotiózisos e l v á l t o z á s o k a t észleltek: a m a g c s a t o r n á k nekrózisát, azok ü r e s s é g é t , mitózisos o s z t ó d á s k o r rendellenességet és e n n e k eredm é n y e k é n t az e m b r i ó e p i t é l u m á n a k p a t o l o g i k u s f o r m á i t , t ü s z ő m a g j a i n a k szétesését, a t ü s z ő h á m s e j t e k degen« r á l ó d á s á t , v a l a m i n t azok n a g y m é r v ű szétesését. Az i v a r i s e j t e k r e k i f e j t e t t h a t á s o n kívül a peszticidek m e g b o n t j á k a belső e l v á l a s z t á s ú m i r i g y e k k ö z ö t t i kölcsönös k a p c s o l a t o t , az i v a r s z e r v e k , a hipofízis és a m e l l é k v e s é k ö s s z h a n g j á t . Az e m l í t e t t g e n e r a t í v r e n d s z e r i p a t o l o g i k u s elváltozások a m e z e i n y ú l n á l n e m c s a k a s z a p o r o d á s csökkenéséhez v e z e t n e k , de n e g a t í v h a t á s s a l v a n n a k a f i a t a l n y u l a k életképességére és f e j l ő d é s é r e (ALEJEVA et al., 1972). A D D T - v e l m é r g e z e t t e m l ő s ö k n é l c s ö k k e n a r e p r o d u k t í v képesség. F E D O R E N K O ( 1 9 6 7 ) házinyulak szaporítószerveiben 2 5 — 3 0 mg/kg DDT-t t a l á l t ; a s z a p o r u l a t 3—4 n y ú l f i ó k a v o l t (ezek g y a k r a n h a l v a s z ü l e t t e k ) . A k o n t r o l l n y u l a k n á l ez a s z á m 7 8 ( r i t k á n 1 0 — 1 1 ) volt. T e h á t bizonyossá v á l t , h o g y az á l l a t l é t s z á m j e l e n t ő s m é r t é k b e n f ü g g a b i o t ó p o k peszticids z e n n y e z e t t s é g é t ő l ( A L E J E V A et al. 1 9 7 2 ) . E z t b i z o n y í t j a azok jelenléte a m e z e i n y u l a k s z e r v e z e t é b e n — e l s ő s o r b a n az ivari s z e r v e k b e n — , m e l y e k a n y u l a k p r o d u k t i v i t á s á n a k c s ö k k e n é s é h e z v e z e t n e k , és e n n e k e r e d m é n y e k é n t c s ö k k e n a p o p u l á c i ó l é t s z á m is (1. t á b l á z a t ) . Az állati szervezetben a D D T , H C H , illetve ezek bomlástermékei a májban, a zsírszövetben, az agyban és az ivari szervekben halmozódnak fel. A mintavételi helyek — ennek ellenére — nem egységesek (2. táblázat). ALEjEVÁék az állat máját, veséjét, izomszövetét, a g y á t , ivari szerveit vizsgál* Előadták a szerzők az Állattani Szakosztály 1974. november 1-én t a r t o t t 654. ülésén.
59
1. táblázat. A különböző szervekből kimutatott DDT-maradék mennyisége, az ivararány, a maximális évi hozzánövekedés a vadászati szezonhoz viszonyítva, és az egy anyától származó maximális évi hozzánövekedés (Alejeva et al. 1972) DDT tartalom, mg/kg
májban
vesében
izomszövetben
agyban
ivarszervekben
2,5 1,4
6,6 1,8
4.3 1.4
21,0 2,7
23,0 4,3
Gazdaeág
Kagarlüszki Kujbisevi
I vararány (évi átlagérték)
A m a x . évi hozzánövekedés a vadászati szezonhoz viszonyítva %-ban
A z egy a n y á t ó l származó m a x . évi hozzánövekedés db-ban
1 : 2,2 1 : 1,6
43,6 78,5
i,i 6,0
t á k ; mások ( V A N K L I N G E R E N e t al., 1 9 6 5 ) v é r b ő l , m á j b ó l , i z o m s z ö v e t b ő l , a g y b ó l , bőr a l a t t i zsírból és v e s e melletti zsírból, B R Ü G G E M A N N ( 1 9 7 2 ) friss m á j b ó l és z s í r s z ö v e t b ő l , B R Ü G G E M A N N és t á r s a i ( 1 9 7 3 ) zsírszövetből, m á j b ó l agyvelőből, i z o m s z ö v e t b ő l és v e s é b ő l v e t t m i n t á k b ó l h a t á r o z t á k m e g a n ö v é n y védőszer-maradékot. A kapott eredmények nagyon eltérőek. E n n e k oka lehet, h o g y az e l e m z é s k o r h a s z n á l t m ó d s z e r e k sem a z o n o s a k ; az egyes p a r a m é t e r e k e t közlik u g y a n a s z e r z ő k , de m é g n i n c s egy o l y a n f a k t o r , mellyel ezeket azonos í t a n i lehetne. A m i n t a g y ű j t é s t e c h n i k á j a is m á s és m á s ; egy-egy szerző kiemeli, hogy friss a n y a g o t h a s z n á l t fel, m á s o k erre n e m u t a l n a k . Sokszor n e m i s m e r t e l ő t t ü n k , h o g y az állat lelövése a téli v a g y n y á r i i d ő s z a k b a n t ö r t é n t - e , illetve a lelövés u t á n h á n y ó r á v a l k e z d t é k m e g a m i n t a feldolgozását. G y o r s feldolgozás e s e t é n s o k k a l m a g a s a b b é r t é k e k a d ó d n a k . Pl. a G a m m a H C H - n a k 1/5-ét lehet c s a k k i m u t a t n i az á l l a t halála u t á n egy h é t t e l t ö r t é n t vizsgálat e s e t é n (Toxic C h e m i c a l s a n d Wildlife Section of t h e N a t u r e C o n s e r v a t i o n , 1 9 7 0 ) . A növényvédőszer-maradék értékek nagysága függ természetesen attól is, hogy azt m i l y e n állatból h a t á r o z t á k m e g ( s z á r n y a s , r a g a d o z ó , h ú s e v ő emlős v a g y n ö v é n y e v ő ) , illetve az a d o t t o r s z á g b a n engedélyezve v a n - e a k é s z í t m é n y h a s z n á l a t a v a g y s e m , és b e t a r t j á k - e a h a s z n á l a t á r a v o n a t k o z ó t i l t ó , illetve s z i g o r í t ó r e n d e l k e z é s e k e t (2. t á b l á z a t ) .
A n y a g és módszer A m e z e i n y ú l - p o p u l á c i ó k v i z s g á l a t a k e r e t é b e n — m e l y n e k egy részét a p e s z t i c i d m a r a d é k - v i z s g á l a t o k k é p e z i k — h a v o n t a a lehetőségekhez k é p e s t á t l a g o s a n 5—5 á l l a t o t * g y ű j t ö t t ü n k be az o r s z á g h é t t e r ü l e t é r ő l (Mohácssziget, T o m p a , F ü z e s g y a r m a t , M a r t o n v á s á r , L a j t a - H a n s á g , Poroszló, D o m b r á d , 1. á b r a ) . E z e n k í v ü l v i z s g á l t u k a t e r ü l e t e k n ö v é n y - és t a l a j m i n t á i t is. Jelenlegi m u n k á n k b a n a hároméves k u t a t á s második évében k a p o t t eredményeket összegeztük. Az á l l a t o k e s e t é b e n k ó r b o n c o l á s u t á n a m i n t á t — a m e n n y i b e n ez l e h e t séges volt, ú g y az i v a r s z e r v e k e t , a m á j a t , a v e s é t és a zsírszövetet — m é r t ü k és az Országos Élelmezés- és T á p l á l k o z á s t u d o m á n y i I n t é z e t ToxikológiaiK é m i a i O s z t á l y á n k i d o l g o z o t t , illetve b e v e z e t e t t e l j á r á s o k g y ű j t e m é n y e (1969) a l a p j á n k é s z í t e t t ü k elő és v i z s g á l t u k : 1. N a g y f o r d u l a t s z á m ú (14 000 f o r d u l a t / perc) h o m o g e n i z á t o r r a l e g a l i z á l t u k , m a j d 60 C°-on 12 óráig s z á r í t o t t u k . 2. * A peszticid-maradék vizsgálatok — objektív o k o k m i a t t — csak 1973. július 11-én kezdődtek.
60
2. táblázat.
Szerves klórtartalmú
készítmények
peszticid-maradék (Szerzők szerint
vizsgálatának csoportosítva)
eredménye
mezeinyúl
különböző
mintáiból.
Mezeiayúlból v e t t mintavételi helyek és p p m mennyiségek Szerzők neve és vizsgált pesztieid
ALEJEVA
et
et
KLINGEREN
Dieldrin DDT DDE DDD
zsírszövet
bőr a l a t t i zsfr
vese melletti zsfr
izomszövet
2,5
6,6
4,3
21,0
23,0
1,4
1,8
1,4
2,7
4,3
0,14
— -
—
—
—
0,22
—
—
—
0,24
—
—
—
—
0,84
—
—
—
0,06-57,7
—
—
—
—
0,01-4,00 —
0,03-1,05
—
—
—
—
0,01-0,025
—
—
—
—
—
0,01-0,1
—
—
—
—
vér
—
—
—
—
al.
PCB (átlag) PCB (szélső érték) VAN
ivarszerv
vese
al.
DDT DDT BRÜGGEMANN
máj
et
al. 0,005-0,25 —
0,03 —
0,05-7,33
1,85-18,23
0,01-2,0
—
0,16-0,70
—
0,01-0,16
—
A s z á r í t o t t m i n t á t l e m é r t ü k és csiszoltdugós (300 ml) l o m b i k b a t e t t ü k . 3. N - p e n t á n , d i e t h y l é t e r és a c e t o n 4 : 1 : 1 a r á n y ú k e v e r é k é v e l 24 óráig e x t r a h á l t u k 2 lépcsőben, 5 0 — 5 0 ml e x t r a h á l ó s z e r a l k a l m a z á s á v a l . 4. Az e x t r a k t u m o t s z o b a h ő m é r s é k l e t e n k o n c e n t r á l t u k , ill. az oldószert e l p á r o l o g t a t t u k . 5. A z erősen zsíros a n y a g o k a t acetonitriles kirázással z s í r t a l a n í t o t t u k , m a j d
o s z l o p k r o m a t o g r á f i á s a n t i s z t í t o t t u k , 6. Saválló h a t ó a n y a g o k ( s z e r m a r a d v á n y o k ) esetében h ű t ő k ö p e n y e s k r o m a t o g r a f á l ó csőben kevés ü v e g g y a p o t o t 1 g körüli v í z m e n t e s N a 2 S 0 4 - e t , m a j d a k t i v á l t florisilt és a l u m í n i u m o x i d o t , ezután diatómaföldet, végül füstölgő kénsavval elkevert diatómaföldet réteg e z t ü n k , és t a l p a s ü v e g b o t t a l t ö m ö r í t e t t ü k ; az e l ő k é s z í t e t t e x t r a k t u m o t np e n t á n b a n f e l o l d o t t u k , és az oszlopon 4 ó r á n k e r e s z t ü l cirkulációs r e n d s z e r b e n ( f r a p p á t o r ) t i s z t í t o t t u k . 7. Lúgálló a n y a g o k esetében az e x t r a k t u m o t elszapp a n o s í t o t t u k , m a j d t i s z t í t ó oszlopon (vízzel) t e l í t e t t m e t i l é n k l o r i d d a l megn e d v e s í t e t t k á l i u m h i d r o x i d ( K O H ) p o r r a l , a l u m í n i u m o x i d d a l , florisillal, N a 2 S 0 4 - g y e l t ö l t v e t i s z t í t o t t u k . 8. T i s z t í t á s u t á n az e l u á t u m o t rotációs v á k u u m b e p á r l ó k é s z ü l é k e n v á k u u m a l a t t k o n c e n t r á l t u k , k i s z á r í t o t t u k , és 1 ml v é g t é r f o g a t r a n - h e x á n n a l c e n t r i f u g a c s ő b e d e k a n t á l t u k . 9. Az ily m ó d o n elők é s z í t e t t és t i s z t í t o t t m i n t á k k e r ü l t e k g á z k r o m a t o g r á f i á s v i z s g á l a t r a . 10. A z e r e d m é n y t a k r o m a t o g r a m m o k b ó l t e r ü l e t s z á m í t á s s a l s z á m o l t u k ki. 11. S t a n d a r d o l d a t o k b ó l 100 g a m m a / m l t ö r z s o l d a t a : Aldrin Dieldrin g a m m a HCH alfa HCH beta HCH delta HCH
Heptaklór DDE DDD p.pDDT o,pDDT Thiodan
A vizsgálat c é l j á r a 10 g a m m a / m l o l d a t o t k é s z í t e t t ü n k , a m e l y b ő l 1 m i k r o l i t e r szolgál az S t - k r o m a t o g r a m m felvételére. 12. G á z k r o m a t o g r á f a d a t a i :
62
Típus Injektor Colonna Detektor Vivőgáz és idő Vezérlőfeszültség Polaritás Colonna töltet és anyag: (Vizsgálati idő 6 pere)
(Vizsgálati idő 15 pere) (90 cm)
Fractovap mod. G.T.E.C.D. 250 C° 200 C° 195 C° (E.C.D.) 100 mikroküri trícium 180 ml/min N , 120 mA 24 V I. üvegkolonna 6 x 4 m m 50 cm Gas — Chrom Q 100/120 mesh 6 % Q F i 4 % S E 3 0 Gaschrom P sil. 80/100 mesh 0 , 5 % Epon 1001 II. Chromosorb P. Sil. 100/120 mesh 4 % S E 3 0 6 % QF,
St-érzékenység: n - h e x á n b a n 0,004 /tgm. A felsorolt s t a n d a r d h a t ó a n y a gokból a D D E és T h i o d a n azonos retenciós i d ő t m u t a t , ezért a s z é t v á l a s z t á s t 3. táblázat,
összesítő
az egy-egy vizsgálati kor és ivar szerinti
területről származó megoszlásáról
lőtt
mezeinyúl
A vizsgálati t e r ü l e t r ő l s z á r m a z ó l ő t t m e z e i n y ú l
darabszáma
Mezeinyúl származási helye
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mohács-sziget Tompa Füzesgyarmat Martonvásár Lajta-Hanság Poroszló Dombrád
19 29 18 21 29 + 1* 19
Mindösszesen:
135 + 1
felnőtt
süldő
3
9
11 14 5 10 18 8
8 15 13 11 11 11
7 13 8 14 11 8
12 16 10 7 18 11
66
69
61
74
* E g y darab frissen elhullott állatot kaptunk. A vadászok a belső szervek közül csak a májat, a zsírszövetet és a vesét tették el, így azt, hogy az állat felnőtt vagy süldő, illetve hím v a g y nőstény volt-e, megállapítani nem lehetett. 4. táblázat.
Összesítő az egy-egy vizsgálati területről származó laboratóriumi vizsgálatának eredményéről Mezeinyúl származási helye
í. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mohács-sziget Tompa Füzesgyarmat Martonvásár Lajta-Hanság Poroszló Dombrád összesen:
Negativ
mezeinyúl
Pozitív
_ 10 7 э 8 7 6
9 22 13 13 23 13
43
93
63
v é k o n y r é t e g e n v é g e z t ü k . A vizsgált h a t ó a n y a g o k visszanyerési p r ó b á i H C H esetében 8 5 % , DDT-nél 7 0 % volt. A n ö v é n y - és t a l a j m i n t á k v i z s g á l a t i m e n e t e a f e n t leírt m ó d s z e r s z e r i n t történt, értelemszerű módosításokkal. 5. táblázat.
Összesítő az egy-egy vizsgálati területről származó lőtt mezeinyúl-minták, valamint a növény, a talaj felső és alsó rétegének peszticid-maradék vizsgálatáról (csak max. értékek) Az egy-egy vizsgálati t e r ü l e t r ő l s z á r m a z ó l ő t t m e z e i n y ú l , n ö v é n y - és t a l a j m i n t á k közül D D T és H C H m a r a d é k r a l e g m a g a s a b b é r t é k e t a d ó m e n n y i s é g e k ( p p m ) ° * °
Minta m e g n e v e z é s e és származási h e l y e HCH (alfa + b e t a + delta)
HCH (gamma)
DDT (DDT + DDE + DDD)
0,02514
0,02515
—
0,01300 0,01500
0,00180
0,00179
0,01714 0.06000
0,01510
0,01254
0,02259 0,06000 0,10500 0,53300
0,02118
0,00244**
0,10400
0,00354
0,00158
0,03430
0,00302 0,00300 0,00025
0,00112 0,00180 0,00025
0,00520 0,00660 0,00215 0,39470
1. Mohács-sziget* Mezeinyúl Növény Felső talaj Alsó talaj 2. Tompa Mezeinyúl Felső talaj Alsó talaj 3. Füzesgyarmat Mezeinyúl Növény Felső talaj Alsó talaj 4. Martonvásár Mezeinyúl Növény Felső talaj Alsó talaj 5. Lajta-Hanság Mezeinyúl Növény Felső talaj Alsó talaj 6. Poroszló Mezeinyúl Növény Felső talaj Alsó talaj 7. Dombrád Mezeinyúl Növény Felső talaj Alsó talaj
0,08515 0,07400 0,37000 0,33500
* A mezeinyúl-populáció alacsony létszáma miatt 1973-ban nem lőttünk ki állatot. ** alfa -(- gamma. *** 0,01 ppm-ig mért érték; további értékeket átszámításkor kaptuk.
64
Eredmények 1 9 7 3 - b a n 136 d b m i n t á t v i z s g á l t u n k m e g , m e l y b ő l 6 8 , 3 % a d o t t p o z i t í v e r e d m é n y t . A m e g v i z s g á l t m e z e i n y ú l - p o p u l á c i ó 5 1 , 2 % - a süldő, azaz az 1973. évi s z a p o r u l a t ; a h í m - és n ő s t é u y á l l a t o k m e g o s z l á s a 45,2, illetve 5 4 , 8 % v o l t (3. és 4. t á b l á z a t ) . A n ö v é n y - és t a l a j m i n t a - v i z s g á l a t o k r a a z é r t k e r ü l t sor, h o g y a j ö v ő r e v o n a t k o z ó a n t á m p o n t u n k l e g y e n az i t t t a l á l h a t ó é r t é k e k r e , ö s s z e s e n 7 d b friss n ö v é n y , 6 d b t a l a j f e l s ő ( 0 — 2 0 cm réteg) és 6 d b t a l a j a l s ó (20—35 cm r é t e g ) m i n t á t v i z s g á l t u n k . A n ö v é n y m i n t á k 57,1, a t a l a j felsőszint 50, a t a l a j alsószint 6 6 % - a b i z o n y u l t p o z i t í v n a k . Az ez i r á n y ú m u n k á t a k ö v e t k e z ő é v b e n t o v á b b szükséges f o l y t a t n i , h o g y az e r e d m é n y e k e t m a t e m a t i k a i l a g is é r t é kelni lehessen. Értékelés A mezeinyulat környezetével együtt, a táplálékláncban betöltött helye, illetve s z e r e p e a l a p j á n szükséges vizsgálni. E z u t ó b b i v i z s g á l a t o k a t a z é r t v é g e z t ü k el, h o g y k é p e t k a p j u n k a k ö r n y e z e t (egy-egy v i z s g á l a t i t e r ü l e t ) s z e n n y e z e t t s é g é r ő l , m e r t a m e z e i n y u l a k egyedüli v i z s g á l a t a n e m a d h a t feleletet a probléma megoldására. 6. táblázat. A peszticid-maradékok határértékei állati termékekben az 111970-11. 25./EUM—MÉM számú együttes rendelet 1. és 2. számú melléklete (részlet)
(mg/kg)
Állati t e r m é k Peszticid
Máj (és e g y é b beleőségek)
D D T (DDT -f D D E + D D D ) Lindán (gamma HCH) IICH izomerek (Lindán kivételével)
0,1 0,1
0,5* 0,5* 0,3*
0,2 1,0
1,0* 2,0* 1,0*
* 1971. december 31-ig megengedett határértékek. 7. táblázat. A) Tilalmak és korlátozások a növényvédőszerek alkalmazásában. B) A növényvédőszer-maradékok maximálisan eltűrhető mennyiségének határértékei. Az 1/1968./I. 9./MÉM—EUM számú együttes rendelet 1. sz. melléklete (részlet) A növényvédőszer megnevezése
Aldrin Dieldrin D D T (összes izomerrel együtt)** HCH (összes izomerrel együtt)**
в
А F e l h a s z n á l á s i tilalom, ill. k o r l á t o z á s
Határérték, mg/kg
1967. december 31. 1967. december 31.
0,01 0,01
1967. december 31.
0,10
gamma HCH kivételével mezőgazdasági felhasználás nincs engedélyezve
с Megjegyzés
takarmánynövényekre
a 1,0
** Takarmányok szennyeződésénél alkalmazott határértékek.
5
Állattani
Közlemények
65
1 9 7 3 - b a n D D T , H C H , illetve ezek b o m l á s t e r m é k - m a r a d é k a i r a 136 m e z e i n y u l a t v i z s g á l t u n k meg, m e l y e k 68,3 % - a b i z o n y u l t p o z i t í v n a k . (Az előző é v b e n 113 m e z e i n y ú l v i z s g á l a t a k ö z ü l 6 9 % a d o t t pozitív e r e d m é n y t . ) A m o s t k a p o t t peszticid-maradékértékek nem voltak magasabbak a megengedettnél. (Előző évben 6 esetben k a p t u n k m a g a s a b b értéket.) N ö v é n y - és t a l a j - p e s z t i c i d m a r a d é k v i z s g á l a t o k a t csak folyó é v b e n végezt ü n k , e z é r t nincs összehasonlítási a l a p u n k . Meglepő a z o n b a n , h o g y a t a l a j b a n — k ü l ö n ö s e n az alsó r é t e g b e n (20—35 c m ) — milyen m a g a s é r t é k e k e t k a p t u n k . (A k é s z í t m é n y e k m e z ő g a z d a s á g i h a s z n á l a t a M a g y a r o r s z á g o n 1967. d e c e m b e r 31-ig v o l t engedélyezve.)
IRODALOM 1. A L E J E V A , L . V . , GALAKA, B . A . ,
FEDORENKO, A .
P.
& SEVCSENKO,
L.
F.
(1972):
О vlijanii jadohimikatov na razmnozsenije zajca-ruszaka. Vesztnik Zoologii, 2: 58 — 61. — 2. BEYNON, К . I. & EI.GAR, К . E. (1966): The analysis for residues of chlorinated insecticides and acaricides. The Analyst, 91: 143 — 175. — 3. BRÜGGEMANN, J. (1972): Wild als Giftindikator.
K o s m o s , 11: 4 7 2 — 4 7 3 . — 4. BRÜGGEMANN, J . , BUSCH, L . , DRESCHER-KADEN, U . , EISELE,
W . & HOPPE, P. (1973): Pesticid- und PC B-Rückstände in Organen von Wildtieren als Indika: tor für Umweltkontamination. X l t h International Congress of Game Biologysts, Stockholm, Sept. 1973. — 5. BURKE, J. A. & HOLSWADE, W. (1966): A gas chromatographic column for pesticide residue analysis: retention time and response data. Journ. Ass. Off. Agric. Chem. 49. 2: 374 — 385. — 6. CZEGLÉDI-JANKÓ, G. & CIELESZKY, V. (1968): A One-step extraction and clean-up procedure before gas-liquid chromatographic determination of some organochlorie pesticide residue in blood. The Analyst, 93: 445 — 452. — 7. FEDORENKO, A. P. (1967): Tokszicseszkoe dejsztvie himicseszkih preparatov na ohotnics' e promüszlovüh zverej i ptic. Les rapports du V I I е Congres. Beograd —Ljubljana, Sept. 1965. — 8. FEJES, I., GYENES, R., KARNER, I. & LOMBAE, J. (1974): Mezeinyúl populáció vizsgálatára kijelölt területek állományváltozása és peszticid-maradék vizsgálatok eredményei. (Részjelentés.) — 9. KARNER, I. (1973): A nagyüzemi mezőgazdaságban használt peszticidek hatása a mezeinyúlra. Előadás. 1973. április 18. MTA Erdészeti Környezetvédelmi T u d o m á n y o s Konferencia. — 10. KOVÁCS, M. F. Jr. (1963): Thin-layer chromatography for chlorinated pesticide residue analysis. Journ. Ass. Off. Agric. Chem. 46. 5: 884 — 895. — 11. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Toxikológiai-Kémiai Osztályán kidolgozott, ill. bevezetett eljárások g y ű j t e m é n y e . (1969) B u d a p e s t , 136pp. — 12. Toxic Chemicals and Wildlife Section of the Nature Conservation. 1970. Monks Wood Experimental Station. Ismertető. — 13. VAN KLINGEREN, В . , KEOMAN, J. H. & VAN HAAFTEN, L. J. (1966): A study on the hare (Lepus europaeus) in relation the use of pesticides in a polder in the Netherlands. Journ. Appt. Ecology. 3: 125 —131. — 14. 1/1968/1. 9. (MÉM — EüM) A növényvédőszerrel kezelt növények, növényi részek és növényi termékek ártalmas növényvédőszer-maradékainak, valamint a rovar- és rágcsálóirtó szer szennyeződéseknek elhárításáról. Magyar Közlöny. 1968. 2: 14 — 26. — 15. 1/1970/1. 25. (EüM —MÉM) Az állati termékek növényvédő-, valamint rovar- és rágcsálóirtószerek okozta szennyeződésének elhárításáról. Magyar Közlöny, 1970. 6: 3 6 - 4 0 .
DIE UNTERSUCHUNG DER UNGARISCHEN FELDHASENPOPULATION A U F D D T , HCH U N D A U F D I E Ü B E R R E S T E I H R E R A B B A U P R O D U K T E Von J.
LOMBAI u n d
I.
KARNER
Im Rahmen des Themas der Populationsuntersuchung bei den Feldhasen — deren einen Teil die Untersuchung der pestiziden Überreste bildet — haben Verfasser von sieben Gegenden des Landes den Möglichkeiten entsprechend monatlich im Durchschnitt je 5 Tiere eingesammelt. Außerdem wurden auch die Pflanzen- und Bodenproben der Gebiete untersucht.
66
In vorliegender Arbeit haben Verfasser die Ergebnisse des zweiten Jahres der dreijährigen Forschung summiert. Im Jahre 1973 wurden 136 Feldhasen untersucht, von denen 68,3% ein positives Ergebnis aufgewiesen haben. 51,2% der untersuchten Feldhasenpopulation, das heißt die Vermehrung des Jahres 1973 waren Junghasen; die Verteilung der männlichen und der weiblichen Tiere betrug 45,2 bzw. 54,8%. An die Untersuchung der Pflanzen- und Bodenproben kam es, um in der Zukunft für die dort vorfindbaren Werte einen Anhaltspunkt festzulegen. Es wurden insgesamt sieben frische Pflanzen-, ferner sechs obere und sechs untere Bodenproben e n t n o m m e n und untersucht. Von den Pflanzenproben haben sich 51, von der oberen Schicht 50 und von der unteren Bodenschicht 6 6 % für positiv erwiesen.
5*
67
VADÁSZTERÜLETEINKEN ELŐFORDULÓ GALANDFÉRGEK I. TAENIIDAE-FAJOK LÁRVÁI Irta: MURAI
(Természettudományi
ÉVA,
SUGÁR
Múzeum Állattára,
LÁSZLÓ
és
HÖNICH
MIKLÓS
Budapest — Vadbiológiai Állomás,
Budakeszi)
H a z a i v a d j a i n k belső élősködő férgei közül a l e g s z e m b e t ű n ő b b e k a z o k a h a s ü r e g b e n v a g y a m á j o n elhelyezkedő f e h é r , s á r g á s v a g y á t t e t s z ő h ó l y a g o k , a m e l y e k b e n egyes T a e n í a - f a j o k l á r v á i „ v á r j á k " , h o g y a zsigereléskor e l d o b o t t belső s z e r v e k k e l , belekkel e g y ü t t a v a d á s z k u t y a , r ó k a v a g y egyéb erdei r a g a dozó b é l c s a t o r n á j á b a k e r ü l v e i v a r é r e t t féreggé v á l j a n a k . V a d á s z a i n k e l ő t t egészen k ö z i s m e r t a m e z e i n y ú l b o r s ó k a k ó r j a , és g y a k r a n kerül s z e m elé a h ó l y a g is. c s ü l k ö s v a d m á j á n , csepleszén f ü g g ő d i ó n y i - a l m á n y i Cysticercus B á r f a u n á n k b a n ezeknek jelenléte n e m i s m e r e t l e n , részletes t u d o m á n y o s feldolgozás m i n d e z i d e i g nein k é s z ü l t ebből a t é m a k ö r b ő l , és a r e j t e t t e b b h e l y e k e n ( a g y b a n , i z m o k k ö z ö t t s t b . ) élő f a j o k h a z a i e l ő f o r d u l á s á r ó l e g y á l t a l á n n e m t u d t u n k , illetve c s u p á n i r o d a l m i a d a t o k a l a p j á n f e l t é t e l e z h e t t ü k azok jelenlétét f a u n á n k b a n . Időszerű feladatra vállalkoztunk t e h á t , amikor a Vadbiológiai Á l l o m á s és a T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m p a r a z i t o l ó g u s a i n a k e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű T a e n i i d a e - l á r v á t g y ű j t ö t t ü n k össze és v i z s g á l t u n k m e g . A g y ű j t é s t és A t e r e p e n t ö r t é n ő m e g f i g y e l é s e k e t S U G Á R L Á S Z L Ó és H Ő N I C H M I K L Ó S á l l a t o r v o s o k v é g e z t é k , a l á r v á k s z i s z t e m a t i k a i feldolgozása M U R A I É V A muzeológus m u n k á j a .
A n y a g és m ó d s z e r Vizsgálati a n y a g u n k a t 1972—1974 k ö z ö t t g y ű j t ö t t ü k ; n a g y o b b része a Telki Állami E r d ő - és V a d g a z d a s á g b u d a k e s z i t e r ü l e t é r ő l , Gemencről, G y u l a j ról és Isaszegről s z á r m a z i k , de t ö r t é n t e k g y ű j t é s e k az ország egyéb t e r ü l e t e i n is. 37 g í m s z a r v a s t , 49 d á m v a d a t , 43 őzet, 18 m u f l o n t , 9 v a d d i s z n ó t , 40 mezein y u l a t és 5 ü r e g i n y u l a t v i z s g á l t u n k . A l ő t t v a d a t lehetőleg m é g az elejtés napján boncoltuk. A galandféreglárvákat 5%-os formaiinban rögzítettük. A l á r v á k h o r o g k o s z o r ú j á t B e r l e s e - o l d a t b a h e l y e z t ü k , és t a r t ó s p r e p a r á t u m o t k é s z í t e t t ü n k belőlük. A f é r e g l á r v á k m e g h a t á r o z á s á n á l elsősorban A B U L A D Z E (1964) és V E R S T E H (1969) m u n k á j á t h a s z n á l t u k fel.
Eredmények A v i z s g á l a t céljára l ő t t 201 v a d közül 56 volt v a l a m e l y T a e n i i d a e - f a j l á r v á j á v a l f e r t ő z ö t t . H a t f a j l á r v á i t m u t a t t u k ki, ezek: Taenia ovis ( C O B B O L D , 1869) R A N S O M , 1913, Т. hydatigena P A L L A S , 1766, Т. pisiformis ( B L O C H , 1780) G M E L I N , 1790. Multiceps serialis ( G E R V A I S 1847) R V I L L E T . 1863. M. multiceps
69
L E S K E , 1780, Echinococcus granulosus ( B A T S C H , 1786). A larvális f e r t ő z ö t t s é g g y a k o r i s á g á r ó l az 1. t á b l á z a t részletesen t á j é k o z t a t .
Taenia
ovis
(COBBOLD,
1869) RANSOM,
1913)
( S y n . : T. cervi
CHRISTIANSEN,
1931)
A l á r v a n e v e : Cysticercus ovis ( s y n . : C. cervi). K ö z t i g a z d á i és g y ű j t ő h e l y ü k : Capreolus capreolus ( T a t a i v a d a s p a r k , 1974. X I I I . 5.; S z a l k s z e n t m á r t o n , 1974. I I I . 7.; B u d a k e s z i , 1974. V I . 29.; Pölöske, 1974. V I I . 13.) — Cervus elaphus ( B u d a k e s z i , 1974. V I . 7.). A lárva megtelepedési helye: vázizomzat. A C. ovis i s m e r t e t é s e : Az „ ő z b o r s ó k a " az őz v a g y a s z a r v a s szivében v a g y b á r m e l y i k h a r á n t c s í k o l t i z m á n a k b e l s e j é b e n és a n n a k felszínén megtelep e d h e t (pl.: n y e l v , n y a k - , b o r d a k ö z t i - , rekesz-, h á t - , ágyéki-, f a r - , l a p o c k a - , k a r - , a l k a r - , c o m b - , l á b s z á r - i z m o k ) . Az i r o d a l o m szerint ( W E T Z E L , 1 9 6 2 ) az ő z b o r s ó k a igen r i t k a , egy-egy g a z d a á l l a t b a n csak egyesével f o r d u l elő és legg y a k o r i b b a s z í v i z o m b a n . V i z s g á l a t a i n k ezt a m e g á l l a p í t á s t n e m i g a z o l t á k , m e r t a 7 f e r t ő z ö t t állat közül csak e g y n e k szivében t a l á l t u n k C. ovis l á r v á t , i z o m z a t u k b a n v i s z o n t 3 — 8 b o r s ó k á t t a l á l t u n k . E z e k az a d a t o k , v a l a m i n t az, h o g y a t ü z e t e s e n m e g v i z s g á l t 7 őz és 2 g í m s z a r v a s közül 1 — 1 k i v é t e l é v e l v a l a m e n n y i b o r s ó k á s volt, a r r a e n g e d n e k k ö v e t k e z t e t n i , hogy a C. ovis n e m olyan r i t k a , m i n t a z t i r o d a l m i a d a t o k a l a p j á n f e l t é t e l e z h e t t ü k . Az á t t e t s z ő hólyagok a l a k j a t o j á s d a d , n a g y s á g a 2 x 2 m m - t ő l 8 x 5 m m - i g v á l t o z ó . A h ó l y a g bels e j é t t e l j e s e n kitölti a l á r v a , a m e l y a 2 — 3 , 5 m m á t m é r ő j ű , b e t ü r e m k e d e t t skolexet t a r t a l m a z z a . U t ó b b i á t l á t s z i k a l á r v a f a l á n . A f e r t ő z ő k é p e s l á r v á k skolexe h a s o n l ó a k i f e j l e t t féreg s k o l e x é h e z : n é g y izmos s z í v ó k á j á n a k á t m é r ő j e 280 — 2 9 0 p, r o s t e l l u m a 3 8 0 p á t m é r ő j ű , k é t s o r b a n elhelyezkedő 2 8 — 3 0 h o r o g b ó l álló h o r o g k o s z o r ú t visel. A n a g y o b b h o r g o k hossza 1 5 0 — 1 5 6 p, a k i s e b b e k é 1 0 0 — 1 1 0 p. A l a k j u k jellegzetes ( 6 . á b r a ) . A C. ovis j u h és kecske i z o m z a t á b a n egész E u r á z s i a t e r ü l e t é r ő l i s m e r t . A v a d o n élő k é r ő d z ő k b e n t a l á l h a t ó b o r s ó k á k a t 1931 ó t a , m i k o r C H R I S T I A N S E N D á n i á b ó l a T. cervi f a j t leírta, C. cervi n é v e n t a r t o t t á k n y i l v á n . V E R S E R R (1969) az egész Taenia g e n u s r a k i t e r j e d ő r e v í z i ó j á b a n a T. cervi f a j t a T. ovis s z i n o n i m á j a k é n t t á r g y a l j a . T o v á b b i , a T. cervi f a j önállóságát b i z o n y í t ó vizs1. táblázat.
Vizsgált állatok száma
Köztigazdák
Cervus elaphus Dama dama Capreolus capreolus Ovis musimon Sus scrofa Lepus europaeus* Oryctolagus cuniculus összesen:
A vizsgált
...
vadak galandféreg Fertőzött állatok száma
37 49 43 18 9 40 5
6 6 17 6 6 13 2
201
56
lárvákkal
való
fertőzöttsége
Taeniidae-fajok lárváinak előfordulása (esetszám)
T.
ovis
1
T. hydatigena
—
5 6 13 5 4
—
—
—
4 —
—
5
T. pisiformis
M. multiceps
M. serialis
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
1
— —
—
11 2
33
13
—
—
3
— —
—
1
2
* A Vadbiológiai Állomás régebbi adatai szerint (850 mezeinyúl vizsgálata országosan 25 —60%-os a . p C, pisiformis fertőzöttség.
70
E. granulosus
2 — —
2 alapján)
g á l a t o k i g t e h á t A f e n t i e k b e n leírt l á r v a f o r m á t Cysticercus n é v e n kell n e v e z n i . Végleges g a z d á i : Canis familiaris, Vulpes vulpes. Taenia
hydatigena
PALLAS,
ovis
COBBOLD,
1869
1766
l á r v a n e v e : Cysticercus hydatigena ( s y n . : C. tenuicollis R U D O L P H I , 1 8 1 9 ) . K ö z t i g a z d á i és g y ű j t ő h e l y ü k : Cervus elaphus (Telki, 1972. X I I . 16., 1973. I X . 27.; B u d a k e s z i , 1974. V I I I . 21.; G e m e n c , 1973. I I . 8.; I h a r k ú t , 1973. V I I I . 11.) — Dama dama ( G y a r m a t p u s z t a , 1973. V. 18.; G y u l a j , 1974. I . 15. — 4 f e r t ő z ö t t d á m v a d — 1974. I I . 19.) — Capreolus capreolus ( B u d a k e s z i , 1973. I X . 15.; Telki, 1973. V I . 6., 1973. X I . 30.; Isaszeg, 1973. V. 1., 1973. V I . 12., 1974. V. 15., 1974. I X . 2.; H o l l á d , 1973. X I I . 9.; M a r t f ű , 1974. V I I . 22.; M a r t o n v á s á r , 1973. X I . 19.; Pölöske, 1973. X . 8. — 2 f e r t ő z ö t t őz — ; S z e k s z á r d , 1974. I V . 12.) — Ovis musimon ( B u d a k e s z i , 1974. X I I . 10.; T e l k i , 1972. X I I . 15., 1973. X . 30.; G y a r m a t p u s z t a , 1973. V I I I . 8.; Csehszlovákia, K a s s a , 1974. I V . 10.) — Sus scrofa ( B u d a k e s z i , 1973. V I . 21.; Telki, 1972. X I I . 16., 1973. V I I . 12.; Isaszeg, 1974. I V . 2.). A l á r v a m e g t e l e p e d é s i h e l y e : a m á j szélén, a csepleszen v a g y a b é l f o d r o n . A C. hydatigena i s m e r t e t é s e : A h a s ü r e g s a v ó s h á r t y á i n d i ó n y i , a l m á n y i á t t e t s z ő h ó l y a g o k b a n t a l á l h a t ó k a „ h ó l y a g f é r g e k " . A külső b u r o k , „ k a p s z u l a " , a m e l y e t a g a z d a s z e r v e z e t képez, sokszor a cseplesszel, m á j j a l v a g y b é l f o d o r r a l összefüggő részén h á l ó z a t o s - s z a l a g s z e r ű k ö t ő s z ö v e t e s b u r j á n z á s s a l b o r í t o t t . E b b e n a h ó l y a g b a n foglal helyet a l á r v a , a m e l y v a g y g ö m b ö l y d e d , v a g y m e g n y ú l t a l a k ú , és a külső h ó l y a g b a „ b e g y ű r v e " fekszik. Elülső v é g é n 1—2 cm-es , , n y a k i " résszel ( v a g y anélkül) k a p c s o l ó d v a b e t ü r e m k e d e t t s k o l e x e t visel, a m e l y k ö n n y e n k i t ü r e m k e d i k . A l á r v a b e l s e j é t á t l á t s z ó f o l y a d é k tölti ki. A m á j o n élősködő l á r v a c y s t á k k i s e b b e k ( 1 8 — 2 5 m m á t m é r ő j ű e k ) , m i n t a csepleszen v a g y a h a s ü r e g egyéb részén t a l á l h a t ó k ; ezek ő z b e n az 50 m m , s z a r v a s b a n és v a d d i s z n ó b a n a 70 m m - e s á t m é r ő n a g y s á g o t is elérik. E g y g a z d á b a n g y a k r a n t ö b b h ó l y a g f é r e g is t a l á l h a t ó . A l á r v a s k o l e x e i d e n t i k u s az i v a r é r e t t féreg skolexével: az á l t a l u n k m e g f i g y e l t l á r v á k ( m i n t e g y 50 d b ) á t l a g o s a n 2 8 — 3 1 horogból álló k e t t ő s h o r o g k o s z o r ú t viseltek (egy e s e t b e n őzben 36 és s z a r v a s b a n 34 h o r o g v o l t a skolexen). A n a g y h o r g o k m é r e t e 1 9 0 — 2 2 0 p, a kis h o r g o k é 1 3 0 — 1 5 6 p. A r o s t e l l u m á t m é r ő j e 4 0 0 — 5 0 0 p, a n é g y izmos s z í v ó k á é 3 0 0 — 3 5 0 p. A h o r g o k a t a 7 . á b r a s z e m l é l t e t i . A C. hydatigena a házi s e r t é s b e n és a k i s k é r ő d z ő k b e n is igen g y a k r a n előf o r d u l ó , k ö z i s m e r t p a r a z i t a . Az á l l a t o r v o s i g y a k o r l a t Cysticercus tenuicollis n é v e n ismeri. Ez a név a z o n b a n n e m h a s z n á l h a t ó a Taenia hydatigena lárváj á r a , m e r t a T. tenuicollis R U D O L P H I , 1 8 1 9 n é v érvényes n e v e e g y m á s i k f a j n a k , a m e l y n e k végleges g a z d á j a a m e n y é t , k ö z t i g a z d á i pedig k ü l ö n b ö z ő rágcsálók ( M U R A I — T E N O R A , 1 9 7 3 ) . T E N O R A és V A N E K ( 1 9 6 9 ) m e g á l l a p í t á s a szer i n t a h ó l y a g f é r g e s s é g e t okozó l á r v a f o r m a helyes n e v e : Cysticercus hydatigena. Végleges g a z d á i : Canis familiaris, Vulpes vulpes és M u s t e l i d a e - f a j o k . A
Taenia
pisiformis
(BLOCH,
1780)
GMELIN,
1790
A l á r v a n e v e : Cysticercus pisiformis. K ö z t i g a z d á i és g y ű j t ő h e l y ü k : Lepus europaeus ( F ü z e s g y a r m a t , 1973. V I . 20., 1973. X . 24.; K e m e c s e , 1973. V. 28. — 2 f e r t ő z ö t t nyúl — ; K u n b a j a , 1974.
71
I I . 8.; M o s o n m a g y a r ó v á r , 1974. \ l . 2 t . M a r t o n v á s á r , 1974. X I I . 11.; P o r o s z l ó , 1972. X I . 11., 1973. V . 27.; M é l y k ú t , 1972. X I . 22.; N y í r b é l t e k , 1972. X . 21.) — Oryctolagus cuniculus (Isaszeg, 1973. I X . 23., 1973. I X . 28.). A l á r v a m e g t e l e p e d é s i helye: a m á j felszíne és a has- és m e l l ü r e g s a v ó s hártyái. A C. pisiformis l e í r á s a : A „ n y ú l b o r s ó k a " k e r e k d e d v a g y ovális c y s t á i n a k á t m é r ő j e 6—12 m m . G y a k o r i a n y u l a k n a g y s z á m ú l á r v á v a l való f e r t ő z ő d é s e , i l y e n k o r a m á j f e l s z í n é n és a teljes h a s ü r e g b e n s z ő l ő f ü r t s z e r ű e n j e l e n i k m e g . A z á t t e t s z ő h ó l y a g o n belül foglal h e l y e t a szintén á t t e t s z ő l á r v a , m e l y elülső v é g é n a k i f e j l e t t T. pisiformis-szal a z o n o s felépítésű s k o l e x e t visel. A b e t ü r e m k e d e t t skolex á t m é r ő j e 2 m m , a r o s t e l l u m 500 p, a s z í v ó k á k á t m é r ő j e 300 p. A k e t t ő s h o r o g k o s z o r ú t 36—42 h o r o g a l k o t j a . A n a g y o b b h o r g o k hossza 224—• 2 5 0 p, a k i s e b b e k é 1 3 5 — 1 5 6 p. A b o r s ó k á k a t a 2. á b r a , a h o r o g k o s z o r ú t a 8. á b r a szemlélteti. Végleges g a z d á i : Canis familiaris, Vulpes vulpes és i r o d a l m i a d a t o k s z e r i n t ( A B U L A D Z E , 1964) a M u s t e l i d a e család f a j a i . Multiceps
multiceps
(LESKE,
1780)
HALL,
1910
A l á r v a n e v e : Coenurus cerebralis. K ö z t i g a z d á j a és lelőhelye: Ovis musimon (Telki Állami E r d ő - és V a d g a z d a s á g , 1972). A lárva megtelepedési helye: központi idegrendszer. A C. cerebralis i s m e r t e t é s e : Az a g y f é l t e k é k k ö z ö t t m e g t e l e p e d e t t „ k e r g e f é r e g " e s e t ü n k b e n m i n d a j o b b , m i n d a bal a g y f é l t e k é n e k 1/3—1/5-ét elfogl a l t a , elhalásra í t é l v e az agy megfelelő á l l o m á n y á t (1. á b r a ) . Az elhalt agyi t e r ü l e t e k helyét elfoglaló coenurus h ó l y a g á t m é r ő j e 4 x 5 cm volt. A c o e n u r u s h ó l y a g belső f a l á n c s o p o r t o k b a r e n d e z ő d v e , 1,5 m m - e s „ n y e l e c s k é k e n " ü l n e k a skolexek. E z e k a h ó l y a g á t t e t s z ő f a l á n k e r e s z t ü l l á t h a t ó k . A skolexek á t m é r ő j e 1 m m , r o s t e l l u m u k 300—460 p, s z í v ó k á i k á t m é r ő j e 220—240 p. A k e t t ő s h o r o g k o s z o r ú 2 6 — 2 9 h o r o g b ó l áll; a n a g y o b b h o r g o k hossza 156—162 p, a k i s e b b e k é 102—124 p (9. ábra). A Coenurus cerebralis h a z á n k b a n j u h o k b ó l m á r i s m e r t v o l t , K O T L Á N és K O B U L E J (1972) a s z a r v a s m a r h á k k e r g e k ó r j á r ó l is t e s z n e k e m l í t é s t . N á l u n k ez a p a r a z i t a m e g l e h e t ő s e n r i t k a . A B U L A D Z E (1964) a Multiceps f a j o k a t — eltérő lárvaalakjuk miatt — k i v e t t e a Taenia g e n u s b ó l , ezért v á l t o z o t t a f é r g e k n e v e . Végleges g a z d á i : Canis familiaris és egyéb C a n i d a e - f a j o k . Multiceps
serialis
(GERVAIS,
1874)
STILES,
1905
A l á r v a n e v e : Coenurus serialis. K ö z t i g a z d á j a és a g y ű j t é s a d a t a i : Lepus europaeus (Bugac, 1966. I I . 1; Vecsés, 1972. I I I . 15.; D a b a s , 1974. V . 1.). A C. serialis i s m e r t e t é s e : A „ k ö t ő s z ö v e t i b o r s ó k a " a n y ú l b ő r a l a t t i i z o m r o s t o k k ö z ö t t i k ö t ő s z ö v e t é b e n f o r d u l elő. V i z s g á l a t i a n y a g u n k b a n a rágói z o m és a comb i z m á n a k felszínéről v o l t a k c o e n u r u s h ó l y a g o k (3. á b r a ) . A h ó l y a g n a g y s á g a 1 2 — 1 5 X 2 4 — 3 4 m m . A h ó l y a g b e l s e j é b e n exogén l e á n y h ó l y a g o k is v o l t a k . A c o e n u r u s h ó l y a g belső-felső felszínén s o r o k b a r e n d e z ő d v e n a g y s z á m ú (hólvagonként 5 0 — 1 0 0 ) , a hólyag falán „ ü l ő " 1 X 2 mm-es betüremke-
72
d e t t s k o l e x e t t a l á l t u n k . E z e k az á t t e t s z ő h ó l y a g f a l á n á t l á t s z a n a k (5. á b r a ) . A skolex m é r e t e i : r o s t e l l u m á t m é r ő j e 300 /х, a n é g y szívókáé 230—250 /x. K é t s o r b a n álló, 2 8 horogból ö s s z e t e t t h o r o g k o s z o r ú t visel. A n a g y o b b h o r g o k hossza 135—145 /х, a k i s e b b e k é 106—108 p. A horgok a l a k j a jellegzetes (4. á b r a ) . Végleges g a z d á i : Canis familiaris, Vulpes vulpes. Echinococcus
granulosus
(BATSCH, 1786)
RUDOLPHI,
1801
A l á r v a n e v e : Echinococcus hydatidosus. K ö z t i g a z d á j a : Sus scrofa (Isaszeg, 1974. I V . 2. — k é t f e r t ő z ö t t v a d disznó). A l á r v a m e g t e l e p e d é s i h e l y e : m á j és t ü d ő . Vizsgálati a n y a g u n k b a n c s u p á n f i a t a l , sterilis h ó l y a g o k b ó l álló echinococcosis! é s z l e l t ü n k : a m á j és a t ü d ő felszínén 5 — 8 m m - e s á t t e t s z ő h ó l y a g f a l a l a t t f i a t a l s k o l e x e k e t t a r t a l m a z ó ü r e g v o l t l á t h a t ó . A v a d s e r t é s e k echinococcosisa a z o n b a n n e m r i t k a h a z á n k b a n s e m ( H Ő N I C H — S U G Á R , 1 9 7 4 ) . H á z i s e r t é s b e n igen g y a k o r i . Végleges g a z d á i : Canis familiaris, Vulpes vulpes.
IRODALOM 1. ABULADZE, К . I. (1964): Lentocnie Gelminly Zsivotnyh i cheloveka i vyzivaemye imi zabolevanija. Osnovi Cestodologii, 6: 1 — 530. — 2. HŐNICH, M. & SUGÁR, L. (1974): Vadon élő állatok betegségei. A vadgazdálkodás fejlesztése, 14: 3 — 191. — 3. KOTLÁN, S. & KOBULEJ. T. (1972): Parazitológia. Mezőgazdasági Kiadó, B u d a p e s t . — 4. MURAI, É. & TENORA, F. (1973): Some Taeniid species (Cestoidea) parasitizing Vertebrates (Rodentia, Carnivora, Strigiformes) in Hungary. Acta Zool. Acad. Sei. Hung., 19: 125 — 132. — 5. NEMESÉRI, L. & HOLLÓ, F. (1972): Állatorvosi parazitológiai diagnosztika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. — 6. TENORA, F. & VANEK, M. (1969): On the nomenclature of the larval stages of tapeworms Taenia tenuicollis Rudolphi, 1819 and Taenia hydatigena Pallas, 1766. Vestnik Cs. Spol. Zool., 33: 377 — 381. — 7. VERSTEH, A. (1969): A taxonomic revision of the genus Taenia Linnaeus, 1758 s. sir. Ondestepoort J. Vet. Res., 36: 3 — 58.
T H E T A P E W O R M S O F T H E MAMMALS H U N T E D IN H U N G A R Y I. L A R V A E OF T H E S P E C I E S T A E N I I D A E By É . M U R A I , L . SUGÁR a n d
M.
HŐNICH
The authors performed the helminthological e x a m i n a t i o n of 37 Cervus elaphus, 49 D a m a dama, 43 Capreolus capreolus, 18 Ovis musimon, 9 Sus scrofa, 40 Lepus europaeus and 5 Oryctolagus cuniculus specimens shot in various areas of Hungary in 1 9 7 2 — 7 4 . - A s a result of this work t h e y report on the larval forms of 6 species of Taeniidae (Table 1) from the Hungarian fauna.
73
1 — •>• ábra. 1: Coenurus cerebrales muflon agyában. 2: Cysticercus pisiformis lárvák nyúl máján és a belek közt. 3: Coenurus serialis nyúl combizomzatán. 4: Coenurus serialis horgai. 5 : Coenurus serialis hólyagja
6—9. ábra. 6: Cysticercus ovis horgai őzből. 7: Cysticercus hydatigena horgai őzből. 8: Cysticercus pisiformis horgai mezeinyúlból. 9: Coenurus cerebralis horgai muflonból
BESZÁMOLÓ A GALLUS DOMESTICUS TOLL-FEJLŐDÉSÉVEL ÉS -NÖVEKEDÉSÉVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOKRÓL* Irta: NAGY
MÁRIA
és
HAVASI
ANDRÁS
(Országos K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t , B u d a p e s t ; A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m , Állattani T a n s z é k , Gödöllő)
V a n a zoológiának egy t e r ü l e t e — a k o r a i p o s z t e m b r i o n á l i s fejlődés — , amely az e m b r i o l ó g u s o k a t m á r n e m , a z o o l ó g u s o k a t , a n a t ó m u s o k a t , hisztológ u s o k a t m é g n e m érdekli. E n n e k a m o s t o h á n k e z e l t t e r ü l e t n e k egy r é s z k é r d é sével, a p o s z t e m b r i o n á l i s t o l l n ö v e k e d é s és - f e j l ő d é s kérdésével f o g l a l k o z t u n k , és az e t é r e n n y e r t t a p a s z t a l a t a i n k r ó l s z e r e t n é n k b e s z á m o l n i .
A n y a g és módszer V i z s g á l a t a i n k s o r á n 52 d b , a gödöllői K i s á l l a t t e n y é s z t ő K u t a t ó i n t é z e t k e l t e t ő á l l o m á s á r ó l s z á r m a z ó , G 33 jelű (Sussex $ X R h o d e island w h i t e h ű s h i b r i d e t h a s z n á l t u n k fel. A v i z s g á l a t o k a t 0 — 8 n a p o s á l l a t o k o n v é g e z t ü k . Ezek s o r á n m i n d k é t s z á r n y 1., 2. és 3. e l s ő r e n d ű e v e z ő t o l l á t h a s z n á l t u k fel úgy, h o g y az egyik s z á r n y o n a növekedési, a m á s i k s z á r n y o n a fejlődési vizsg á l a t o k a t v é g e z t ü k el. A n ö v e k e d é s t úgy m é r t ü k , hogy a m é r e n d ő t o l l a k a t milliméterrácsos p a p í r r a f e k t e t t ü k , l e s i m í t o t t u k és m e g m é r t ü k a toll t e l j e s hosszát, a cséve hosszát és á t m é r ő j é t , m a j d a cséve felmetszése u t á n a p u l p a hosszát. A k a p o t t é r t é k e k e t m a t e m a t i k a i l a g a n a l i z á l t u k . (Az e r e d m é n y e k b e n t a l á l h a t ó k i s f o k ú i n h o m o g e n i t á s a r r a v e z e t h e t ő vissza, h o g y a v i z s g á l a t p e r i ó d u s a a l a t t m á s - m á s állat tollait v i z s g á l t u k . ) A növekedés adatait szemilogaritmikus beosztású koordinátarendszeren ábrázoltuk ú g y , h o g y az i d ő t a m i l l i m é t e r b e o s z t á s ú abszcisszára, a k a p o t t m é r e t e k e t a l o g a r i t m u s o s b e o s z t á s ú o r d i n á t á r a v i t t ü k fel. Kiszámítottuk a regressziós együtthatót, illetve regressziós e g y e n e s t . A h o s s z m é r e t e k b e n t a l á l t v á l t o z á s o k a n a l i z á l á s á r a szignifikancia-, illetve t-érlékszámítást végeztünk. A v i z s g á l a t o k m e g k e z d é s e e l ő t t 45 p e r c t ő l 3 óráig 1 m g / t e s t ú l y k g - n y i m e n n y i s é g ű colchicint a d t u n k az á l l a t o k n a k . A tollcsévék h o s s z i r á n y ú m e g n y i t á s a u t á n a k é p l é k e n y tollpulpából — a k r o m o s z ó m a p r e p a r á t u m o k készítése s o r á n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r r e l —- ( h y p o t o n i z á l á s , 1 : 3 j é g e c e t - m e t a n o l f i x á l á s , Carr-féle festés) hártyapreparátumokat készítettünk. A p r e p a r á t u m o k a t a 8. napig n a p o n k é n t , illetve a s e j t o s z t ó d á s o k n a p s z a k o s r i t m u s á n a k t a n u l m á n y o zása é r d e k é b e n a 2. n a p o n , 0—24 óra k ö z ö t t , 2 — 2 ó r á n k é n t k é s z í t e t t ü k . 600 X -os n a g y í t á s m e l l e t t , o k u l á r m i k r o m é t e r segítségével 34 000 d b sejtet számoltunk m e g . M e g n é z t ü k az első 8 n a p o n a sejtosztódások %-át, illetve a s e j t o s z t ó d á s o k napszakos ritmusát. A z o k a t a l á t ó t e r e k e t , ahol a s e j t o s z t ó d á s o k s z á m o l á s á t v é g e z t ü k , ú g y v á l a s z t o t t u k ki, h o g y a t o l l p u l p a egészét k é p v i s e l j é k . * Elhangzott
a Magyar
Biológiai Társaság Állattani
Szakosztályának
655.
előadó-
ülésén.
75
Eredmények A cséve á t m é r ő j e a v i z s g á l a t 8 n a p j a a l a t t m é r h e t ő m ó d o n n e m v á l t o z o t t . A toll egész h o s s z á n a k n ö v e k e d é s i a d a t a i szerint a kikelés u t á n i első n a p a 2., a 8. n a p o n a 3. toll a leghosszabb (23,5, illetve 62 m m ) . A 3 toll á t l a g o s hossza 23 m m - r ő l 4 5 m m - r e , k b . 2,5 X -esére n ő t t . A cséve h o s s z n ö v e k e d é s e n é m i l e g e l m a r a d t a toll egészétől, de t e n d e n c i á j a m e g e g y e z i k azéval. Az első n a p a 3 tollcséve á t l a g h o s s z a 15, a 8. n a p o n 22 m m , a n ö v e k e d é s 1,4 X-es. A t o l l p u l p a m é r e t v á l t o z á s a ellentétes előjelű. A 3 toll á t l a g o s p u l p a hossza az első n a p 5,3 m m , a 8. n a p 2,8 m m , c s a k n e m a felére c s ö k k e n t (1. á b r a ) . A k e z d e t i és a v é g e r e d m é n y f i g y e l e m b e v é t e l e n e m á r u l j a el a v á l t o z á s o k d i n a m i k á j á t . E z t csak a k k o r l á t h a t j u k i g a z á n , h a a k a p o t t e r e d m é n y e k e t s z e m i l o g a r i t m i k u s k o o r d i n á t a r e n d s z e r b e n á b r á z o l j u k , és h a k i s z á m í t j u k a regressziós e g y e n e s t , illetve h a s z i g n i f i k a n c i a s z á m í t á s t v é g z ü n k . Az i r o d a l o m b a n a toll n ö v e k e d é s é v e l E R N H A F T ( 1 ) f o g l a l k o z o t t részletesen. A s a j á t v i z s g á l a t a i n k b a n a toll teljes h o s s z á n a k n ö v e k e d é s é b e n kétféle, e g y m á s t ó l s z i g n i f i k á n s a n eltérő sebességű n ö v e k e d é s i szakasszal t a l á l k o z h a t u n k . Az 5. n a p o n sebességváltás j ö t t l é t r e (I. t á b l á z a t , 2. á b r a ) . H a s o n l ó a helyzet a cséve hossznövekedése s o r á n is, azzal a különbséggel, h o g y a sebességv á l t á s a 4. n a p o n t ö r t é n i k ( I I . t á b l á z a t , 3. á b r a ) . A p u l p a n ö v e k e d é s é n e k e x p o n e n c i á l i s g ö r b é j e eltér az e d d i g i e k t ő l . Az 5. napig e g y e n l e t e s sebességű n ö v e k e d é s t a p a s z t a l h a t ó , az 5. n a p t ó l a görbe ellentétes i r á n y ú , csökkenő t e n d e n c i á j ú l e t t . A k é t s z a k a s z ellentétes i r á n y ú sebessége s z i g n i f i k á n s a n eltér e g y m á s t ó l ( I I I . t á b l á z a t , 4. á b r a ) .
mm 60 A mérés A jobb napja szörnytollak sorszöma I. II. г III. 1. II. 2. III. 1. II. 3. III. 1. II. L. III. 1. II. 5. III. 1. II. 6. III. 1. II. 7. III. 1. II. 8. III.
1
2
3
4 5 6
7
8 nop
A
Q toll
В
a cséve
С
a
A
mm
22 23,5 23 24 30 31 25 28 32 34 32 38 43 45 47 45 54 58 45 56 59 48 58 62
В
mm
15 17 15 18 16 19 19 19 19 18 19 17 21 21 21 19 20 21 21 21 21 22 22 23
С
mm
5 6 5 6 5 5 6 7 6 6 5 6 8 8 7 4 5 6 3 3 3 3 3 2,5
teljes hossza hossza
pulpaüreg
hossza
1. ábra. A toll egész hosszának, a tollcséve és a tollpulpa hosszának változása 0—8. nap között
76
2. ábra. A toll egész hosszának exponenciális görbéje
Q4Ö0W
'
2
3
'
5
6
7
8
nop
ábra. A tollcséve hosszának exponenciális görbéje
A toll n ö v e k e d é s e és fejlődése szoros k a p c s o l a t b a n v a n a cséve ü r e g é b e n t a l á l h a t ó s e j t e k o s z t ó d á s á v a l . Az első 8 n a p a l a t t , a m í g a t o l l p u l p á b ó l p r e p a r á t u m k é s z í t h e t ő , azt t a l á l t u k , h o g y a s e j t o s z t ó d á s o k s z á m a 3 % - r ó l 0 , 2 % - r a c s ö k k e n t ú g y , h o g y a 2. n a p o n v o l t egy 3 , 3 % - o s m a x i m u m , m a j d a 4. n a p o n ez 0 , 6 % - r a c s ö k k e n t ; ezt az o s z t ó d á s o k s z á m á n a k lassú e m e l k e d é s e (a 6. n a p r a 1 , 5 % ) , m a j d egyre k i f e j e z e t t e b b c s ö k k e n é s e k ö v e t t e (5. á b r a ) . Az osztódó s e j t e k b e n g y a k r a n f i g y e l t ü n k m e g a n e u p l o i d i á t és a p u l p a e l t ű n é s e során macrophagok felszaporodását. A fenti sejtosztódások heterogén sejtpopulációra ( h á m - és kötőszöveti) v o n a t k o z t a k .
4. ábra. A tollpulpa méretváltozásának exponenciális görbéje
1. táblázat. л
A toll teljes hosszának
X
Гх
adatai
у
Ixy
Lx•
Ту'
1 — 5. nap
5
15
3
7,4534
1,4907
23,0401
55
11,1602
5 — 8. nap
4
26
6,5
6,8417
1,7104
44,6177
174
11,7070
1—5. napi növekedési sebesség: 5
8.
M = 3,6607 A' = 4.8339
78
„
„ 2
S = 1,6989 Sd = 0,7140
„
a = 0,0679 b = 1,2870 a = 0,0793 b = 1.1950 £ = 5,2205 p = < 0,2%-nál 7. szabadsági fok
%
L 1
2
3
IIIIIIa 4
5
6
7
в
порок
%
1.
3
2.
3,3
3.
2,9
U.
0,6
5.
1,3
6.
1,5
7.
Oí
8.
0,2
nop
embrionális kor
5. ábra. A tollpulpában található sejtosztódások %-os előfordulása (fenn) és hypotheticus oscillatios görbéje az embrionális és postembrionális életben
2. táblázat. n
*
A cséve hossznövekedési
X
adatai Гху
У
ZV
1 — 3. nap
3
5
2
3,7382
1,2460
7,5511
14
4,6608
4 — 8. nap
5
30
6
6,5431
1,3086
39,4328
190
8,5291
1 — 3. napi növekedési sebesség: 4—8. S 2 = 0,6497 Sd = 0,4239
M = 0,6157 N = 1,9831
3. táblázat. п
X
Lx
A pulpa
a b a b
= 0,2330 = 0,7800 = 0,0174 = 1,2042 I = 12,9180 p = < 0,1%-nál 6. szabadsági fok
növekedésének
Zy
У
adatai Гху
ZV
гу
1 — 5. пар
5
15
3
3,8575
0,7715
12,0599
55
3,0037
5 — 8. пар
4
26
6,5
2,5563
0,6390
15,8660
174
1,7593
1 — 5. napi növekedési sebesség5-8. M = 0,8768 JV = 0,9087
„
„ S 2 = 0,3571 Sd = 0,7111
„
a = 0,0487 b = 0,6254 о = -0,1499 6 = -0,3353 í = 7,81 P = < 0,1%-nál 7. szabadsági fok
79
A s e j t o s z t ó d á s o k n a p s z a k o s v á l t o z á s á t a 2. n a p o n v i z s g á l t u k ú g y , h o g y k ü l ö n - k ü l ö n f i g y e l e m b e v e t t ü k a h á m - és a k ö t ő s z ö v e t i s e j t e k e t . A k é t s e j t féleség o s z t ó d á s á b a n k é t n a p s z a k i m a x i m u m o t ( 6 — 8 , illetve 20—22 óra) t a l á l t u n k (6. á b r a ) . A h á m s e j t e k o s z t ó d á s i % - a m i n d k é t c s ú c s b a n t ú l h a l a d t a a k ö t ő s z ö v e t i s e j t e k % - á t (7. á b r a ) .
Következtetések A k a p o t t e r e d m é n y e k a r r a m u t a t n a k , h o g y m i n d a tollak, m i n d a tollcséve hossza a kikelés u t á n i 8. n a p i g ( t e r m é s z e t e s e n a z u t á n is) növekszik, de ez a növekedés n e m e g y e n l e t e s sebességű, h a n e m a 4. (cséve), illetve az 5. (teljes hossz) n a p t ó l k e z d v e sebesebb. E z e k s z e r i n t , a növekedés fő irányának megtartása mellett sebességváltás, ,,lebegés", ,,oszcilláció" figyelhető meg. A sejtosztódások %-os megoszlásában is találkozhatunk „oszcillációvaV\ A sejto s z t ó d á s o k s z á m á n a k a 4. n a p r a t ö r t é n ő csökkenése, m a j d az 5. n a p u t á n i emelkedése e g y b e v á g a b e á l l o t t sebességváltással. A t o l l p u l p a élete igen r ö v i d . A toll és a tollcséve t o v á b b i n ö v e k e d é s é b e n a h á m s e j t e k n e k j u t d ö n t ő szerep. E z a t e n d e n c i a m á r a 2. n a p o n is jól f e l i s m e r h e t ő a h á m - és a kötőszöveti s e j t e k osztódási % - a k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g b ő l .
%
4
3.
2.
1.
2
1
4
1
6
1 1 г
о
10
12
14 16
'3
20 22
24
óra
6. ábra. A sejtosztódások napszakos ritmusa a tollpulpában
80
A k i b e r n e t i k a t o l v a j n y e l v é v e l élve, m i n d e n élőlény ö n f e n n t a r t á s á n a k a l a p j a az, h o g y áramló egyensúlyban van. E z teszi l e h e t ő v é az a l k a l m a z k o d á s t . A fejlődés m a g a s a b b f o k á n az á r a m l ó e g y e n s ú l y a visszacsatolás elvén alapuló kiegészítő m e c h a n i z m u s o k k a l is k i b ő v ü l . Minden s z a b á l y o z á s e s e t é n v a n egy n o r m a . E t t ő l az é r t é k t ő l t ö r t é n ő m i n d e n eltérést v a l a m i l y e n „ é r z é k e l ő " fel-
7. ábra. A hám- (folyamatos vonal) és a kötőszöveti sejtek (szaggatott vonal) osztódásának napszakos ritmusa a tollpulpában
f o g j a és ellentétes i r á n y ú v á l t o z á s t , a n o r m á h o z való k ö z e l e d é s t hoz létreA n o r m a elérésekor a f o l y a m a t n e m f e j e z ő d i k be, h a n e m a f o l y a m a t az ellent é t e s oldalra l e n d ü l á t . E k k o r az érzékelő m á r ezt k o r r i g á l j a , és í g y t o v á b b . í g y j ö n l é t r e a szabályozási f o l y a m a t o k b a n az oszcilláció. A z t , h o g y a r e n d s z e r ü n k b e n mi az „ é r z é k e l ő " , nehéz m e g m o n d a n i . N e m l á t s z i k l e h e t e t l e n n e k , h o g y az előző reguláció s o r á n l é t r e h o z o t t s e j t t ö m e g és a n n a k k r i t i k u s é r t é k e j á t s z a n a i t t f o n t o s s z e r e p e t . A normaértéken való átcsapás jele a növekedésben a sebességváltás, a fejlődésben a sejtosztódások gyakoriságának szaporodása. A növekedés oszcilláló v o l t á t a m a d a r a k f e j l ő d é s é n e k egyéb t e r ü l e t é n FÁBIÁN és m u n k a t á r s a i (2) m á r l e í r t á k .
6
Állattani
Közlemények
81
Összefoglalás A szerzők a kikelés u t á n i első 8 n a p o n m e g v i z s g á l t á k a s z á r n y a k 1., 2. és 3. e l s ő r e n d ű e v e z ő t o l l a i n a k n ö v e k e d é s é t és f e j l ő d é s é t . Ezzel k a p c s o l a t b a n f i g y e l e m b e v e t t é k a toll egész h o s s z á n a k , a tollcséve h o s s z á n a k és á t m é r ő j é n e k , a t o l l p u l p a h o s s z á n a k v á l t o z á s á t , illetőleg a t o l l p u l p a s e j t j e i n e k s e j t o s z t ó d á s i g y a k o r i s á g á t és a s e j t o s z t ó d á s o k n a p s z a k o s r i t m u s á t . A z t t a l á l t á k , h o g y a kikelés u t á n i 4., illetve 5. n a p o n sebességváltás j ö t t l é t r e m i n d a 3 vizsgált t é n y e z ő n ö v e k e d é s é b e n , azzal a különbséggel, h o g y a p u l p a m é r e t v á l t o z á s a n e g a t í v előjelűvé l e t t , t e h á t i n v o l ú c i ó n m e n t á t . A k é t f é l e sebesség eltérése m i n d a 3 esetben s z i g n i f i k á n s . A t o l l p u l p a s e j t o s z t ó d á s á b a n ezen idő a l a t t 2 m a x i m u m o t (2. és 6. n a p ) és k é t m i n i m u m o t (4. és 8. n a p ) t a l á l t a k . A h á m - és a kötőszöveti sejtek napszakos ingadozásában ugyancsak két maximumot (6—8, illetve 20—22 ó r a ) , de egy m i n i m u m o t ( 1 4 — 1 6 óra) f i g y e l t e k m e g . A h á m s e j t e k b e n az o s z t ó d á s h á r o m s z o r olyan g y a k o r i , m i n t a k ö t ő s z ö v e t i s e j t e k b e n . A t o l l p u l p a élete a kikelés u t á n a 8. n a p i g t a r t . Mind a f e j l ő d é s b e n , mind a növekedésben a m a d a r a k növekedésében más területen megfigyeltekhez h a s o n l ó a n oszcilláció t a p a s z t a l h a t ó .
IRODALOM 1. EÜNHAFT J. (1962): Mennyiségi jellegekben eltérő tyúkfajták és hibridjeik szakaszos növekedésének vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő. — 2. FÁBIÁN GY., SINKOVITSNÉ HLUBIK ILONA & EBNHAFT J. (1969): Öröklötten eltérő testnagyságú tyúkfajták és hibridek embrióinak önfogyasztása. Agrártud. E g y e t . Tudom. Értesítő, 30: 3 — 54.
BERICHT ÜBER DIE ENTWICKLUNGS- UND WACHSTUMSUNTERSUCHUNGEN D E R F E D E R B E I GALLUS D O M E S T I C U S Von M.
NAGY
und
A.
HAVASI
Verfasser haben der Brut folgend an den ersten acht Tagen das Wachstum und die Entwicklung der 1., 2., 3. Schwungfeder der Flügel untersucht. Im Zusammenhang damit wurden die Änderungen der ganzen Länge der Feder, die der Länge und des Durchmessers der Spule sowie die der Länge der Pulpa bzw. die Häufigkeit der Zellenteilung in der Pulpa, ferner der Tagesrhythmus der Zellenteilungen beobachtet. Sie fanden, daß am 4. bzw. 5. Tag nach der Brut ein Geschwindigkeitswechsel im Wachstum aller drei untersuchten Faktoren mit d e m Unterschied eingetreten ist, daß sich das Vorzeichen der Maßveränderung der Pulpa negativ gestaltete, also durch eine Involution ging. Die Abweichungen der zweierlei Geschwindigkeiten sind in allen 3 Fällen signifikant. In der Zellenteilung der Pulpa wurden während dieser Zeit 2 Maximal- (am 2. und 6. Tag) u n d 2 Minimalwerte (am 4. und 8. Tag) festgestellt. In der tageszeitlichen Schwankung der Epithel- und der Bindegewebezellen wurden ebenfalls 2 Maximalwerte (in der 6—8. bzw. 2 0 - 22. Stunde), jedoch ein Minimum (14—16. Stunde) beobachtet. In den Epithelzellen ist die Teilung dreimal so häufig, als in den Bindegewebezellen. D a s Leben der Pulpa hält bis z u m 8. Tag nach der Brut an. Sowohl in der Entwicklung, wie auch im Wachstum ist den im W a c h s t u m der Vögel auf anderen Gebieten beobachteten Erscheinungen ähnlich eine Oszillation wahrnehmbar.
82
FÉNYCSAPDÁS VIZSGÁLATOK LEPKEKÁRTEVOKRE ALMÁSKERTEKBEN Irta: NAGY
SÁNDOR
(Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza)
A n ö v é n y v é d e l e m korszerűsítése egyre é g e t ő b b e n v e t i fel, h o g y a vegyi v é d e k e z é s t csak a l e g i n d o k o l t a b b esetben és csak a kellő m e n n y i s é g b e n és k o n c e n t r á c i ó b a n kell a l k a l m a z n i . E g y r e j o b b a n előtérbe kell helyezni a k ö r n y e z e t v é d e l e m s z e m p o n t j a i t . I s m e r t dolog, h o g y a k ö r n y e z e t ü n k e t szenyn y e z ő a n y a g o k m i n d n a g y o b b m e n n y i s é g b e n h a l m o z ó d n a k fel. N a g y ü z e m i a l m á s k e r t e k b e n v é g e z t e m v i z s g á l a t o t 1970—71-es é v b e n , l e p k e k á r t e v ő k ö n f é n y c s a p d á v a l . A gyümölcsösre, a téli a l m á r a k á r t e v ő l e p k é k j ó l r e p ü l n e k a f é n y r e . A f é n y c s a p d a a l k a l m a s s á g á t , fenológiai és ökológiai v i z s g á l a t r a t ö b b e n b i z o n y í t o t t á k ( B A L O G H I. 1961; B O G U S P . P . , 1951; J E R M Y Т . , 1961; W É B E R М . , 1958; P R I S Z T A F K Ó V. P . , 1970; B O G U S P . P . 1970).
A n y a g és m ó d s z e r Az 1970—71-es évben 2 db javított jERMY-féle fénycsapdát üzemeltett e m célfénycsapdaként gyümölcsösben. A két fénycsapda felállításánál igyekeztem a területet ú g y kiválasztani, hogy ne legyen azonos környezetű. Az I . sz. f é n y c s a p d a a kemecsei Á G n y í r b o g d á n y i ü z e m e g y s é g é b e n m ű k ö d ö t t , egy öregebb ( k b . 30 éves) gyümölcsös szélén, de még m i n d i g a gyümölcsösben, éspedig a gyümölcsös h a t á r á t ó l k b . 100 m - r e a l m a f á k k ö z ö t t . A 2 m m a g a s a n elhelyezkedő égőt a l o m b k o r o n a m i n d e n i r á n y b ó l r é s z b e n t a k a r t a . A f é n y c s a p d a rendszeresen ü z e m e l t április 15-től o k t ó b e r 15-ig. A I I . sz. f é n y c s a p d a a n y í r m a d a i ÄG t e r ü l e t é n szintén g y ü m ö l c s ö s b e n ü z e m e l t . E z f i a t a l t ö r p e g y ü m ö l c s ö s , 10—15 éves telepítésű. A 44 h e k t á r t e r ü l e t t ö r p e j o n a t l i á n o s b ó l áll, a m e l y e t 3 oldalról t ö b b m i n t 100 h e k t á r ö r e g e b b , k ö z é p t ö r z s ű gyümölcsös vesz körül. A n e g y e d i k oldalról r é t , legelő h a t á r o l j a . A t ö r p e g y ü m ö l c s ö s b e n a vegyi v é d e k e z é s megszervezése tökéletesn e k m o n d h a t ó . A f é n y c s a p d a a f a s o r o k k ö z ö t t a f á k l o m b k o r o n á j á t ó l részben t a k a r v a v o l t . A f é n y c s a p d a elhelyezését lásd a mellékelt 1—2. t é r k é p e n . Üzemelése i t t is április 15-től s z e p t e m b e r 15-ig t a r t o t t .
A g y ű j t ö t t a n y a g feldolgozása A k é t f é n y c s a p d á b a g y ű l t l e p k é k e g y e d s z á m - g r a f i k o n j á t l á s d a 3—4. á b r á n . A g r a f i k o n o n s z e m b e t ű n ő k ü l ö n b s é g v a n a két f é n y c s a p d á b a k e r ü l t e g y e d s z á m o k k ö z ö t t . Az I. sz. f é n y c s a p d á b a b e g v ű l t lepkék e g y e d s z á m á t h a 1 0 0 % - n a k v e s s z ü k , a I I . sz. f é n y c s a p d á b a g y ű l t l e p k é k m e n n y i s é g e c s u p á n
6
83
3 9 , 2 % - i i a k felel m e g az 1970. é v b e n . 1971-ben p e d i g az a r á n y 4 3 , 7 % . A két f é n y c s a p d á b a g y ű l t f a j o k s z á m á b a n is s z e m b e t ű n ő k ü l ö n b s é g m u t a t k o z i k . A kemecsei f é n y c s a p d á b a (I. sz. c s a p d a ) f o g o t t f a j o k s z á m á h o z v i s z o n y í t v a a n y í r m a d a i ( I I . sz.) c s a p d a f a j a i n a k a r á n y a 5 0 % a l a t t m a r a d . A m i k o r 1970-ben l á t h a t ó v o l t m á r a n a g y eltérés a két f é n y c s a p d a g y ű j t é s e k ö z ö t t , 1971-ben f o k o z o t t a b b f i g y e l e m m e l kísértem a f é n y c s a p d á k e l t é r ő g y ű j t é s é t . T u d o t t dolog, h o g y a k ü l ö n b ö z ő h e l y e n és i d ő b e n m ű k ö d ő f é n y c s a p d á k r o v a r a n y a g a eltérő i d ő b e n és t é r b e n is. U g y a n a z o n helyen m ű k ö d ő f é n y c s a p d á b a b e g y ű l t f a j o k és e g y e d e k s z á m a e g y m á s u t á n i é v e k b e n n e m azonos. K i s e b b - n a g y o b b e l t é r é s e k e t lehet t a p a s z t a l n i . Főleg időbeli eltolódásokat tapasztalhatunk. Az o k o k k e r e s é s e k o r a s z a k i r o d a l o m b a n szinte m e g e g y e z ő a v é l e m é n y a m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g e k r e v o n a t k o z ó a n . L e g t ö b b e n az i d ő j á r á s i t é n y e z ő k n e k t u d j á k be a különbségeket ( V O I G H , 1 9 7 0 ; V O J N I T S — M É S Z Á R O S , 1 9 7 0 ; S E P R Ő S I . , 1 9 7 0 ; W I L D B O L E R 1 9 6 7 ) . Az i r o d a l m i a d a t o k b ó l az t ű n i k ki, h o g y a r o v a r p o p u l á c i ó k f ő b b j e l l e m z ő i n e k , az e g y e d s ű r ű s é g n e k és a t e r ü l e t i d i s z p e r z i ó n a k v á l t o z á s á t az i d ő j á r á s i e l e m e k k ö z ü l is elsősorban a h ő m é r s é k l e t és a c s a p a d é k m e n n y i s é g e b e f o l y á s o l j a . Az i d ő j á r á s i elemek e l s ő s o r b a n azokra a L e p i d o p t e r a f a j o k r a v a n n a k l e g n a g y o b b h a t á s s a l , a m e l y e k é v e n t e t ö b b n e m z e d é k e t neveln e k fel. A k é t f é n y c s a p d a k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g n a g y , a n n a k ellenére, h o g y az egym á s t ó l v a l ó t á v o l s á g u k n e m t ö b b , m i n t 35—40 k m . A k é t hely k ö z ö t t i i d ő j á r á s k ü l ö n b s é g e t n e m lehet m é r n i . Hol kell a k k o r k e r e s n i a n a g y populációs különbség o k á t ?
1. ábra.
84
Az I. számú fénycsapda elhelyezkedése
Az előzőekben m á r s z ó l t a m arról, b o g y a k é t f é n y c s a p d a n e m azonos t e r ü l e t e n és n e m azonos b i o t ó p b a n h e l y e z k e d e t t el. Az I . sz. f é n y c s a p d a öreg, k ö z é p t ö r z s ű g y ü m ö l c s ö s b e n állt, m e l y h e z a közelben c s a t l a k o z o t t egy meglehet ő s e n n a g y k i t e r j e d é s ű s z ő l ő t á b l a , m á s i k oldalról pedig egy n é h á n y holdas a k á c e r d ő , v a l a m i n t s z á n t ó f ö l d i k u l t ú r á k , b ú z a , k u k o r i c a s t b . Vegyi védekezés v i s z o n t csak a g y ü m ö l c s ö s b e n v o l t .
2. ábra. A II. számú fénycsapda elhelyezkedése
A I I . sz. f é n y c s a p d a h e l y z e t e s o k k a l k e d v e z ő b b . E g y 44 h e k t á r o s t ö r p e t ö r z s ű g y ü m ö l c s ö s közepén h e l y e z k e d e t t el. E z t a g y ü m ö l c s ö s t 3 oldalról s z i n t é n a l m á s k e r t e k v e t t é k k ö r ü l . E z e k régebbi t e l e p í t é s ű e k v o l t a k . A n e g y e d i k oldalról k a s z á l ó , rét szegélyezte. A k é t t e r ü l e t t a l a j a n a g y j á b ó l a z o n o s n a k m o n d h a t ó , laza h o m o k t a l a j . Az u t a k m e n t é n az I . sz. f é n y c s a p d a k ö r ü l akácos, b o k r o s a l j n ö v é n y z e t e t t a l á l u n k . Míg a I I . sz. f é n y c s a p d á h o z v e z e t ő u t a k m e n t é n n i n c s e n e k szegélyező f a s o r o k és b o k r o k . S z á n t ó f ö l d i k u l t ú r a k b . 1 k m - e n belül n e m t a l á l h a t ó . Mint a mellékelt t é r k é p e n is l á t h a t ó , a k é t t e r ü l e t v e g e t á c i ó j a lényegesen eltér e g y m á s t ó l . Az I. sz. f é n y c s a p d a k ö r ü l levő vegetáció kedvez a csapdába begyűlő lepkefajok fejlődésének, szaporodásának. A p e r m e t e z é s e k ellen j ó b ú v ó h e l y e t j e l e n t . A n y í r m a d a i I I . sz. f é n y c s a p d a körüli vegetáció a rendszeres és á l l a n d ó , n a g y t e r ü l e t r e k i t e r j e d ő n ö v é n y v é d e l e m h a t á s á r a j e l e n t ő s e n gyéríti a b e r e p ü l ő r o v a r o k s z á m á t . F o k o z z a a h a t á s t az is, h o g y a gyümölcsösök m e l l e t t n i n c s e n e k k á r t e v ő k . í g y az e g y e d s z á m u k k ö v e t k e z e t e s e n alacsony szinten v a n . Az alac s o n y e g y e d s z á m m e l l e t t a f a j s z á m is igen kevés. A r é t nem élőhelye az éjjel a k t í v l e p k é k n e k , a m e l y e k a g y ü m ö l c s ö s ö k e t keresik fel és részben k á r o s í t j á k is. Az eddigiekből azt a k ö v e t k e z t e t é s t lehet levonni, h o g y a v e g y i v é d e k e zést n a g y b a n t u d j a segíteni a k ö r n y e z e t v e g e t á c i ó j a és a k ö r n y e z e t agrot e c h n i k á j a ( g y o m m e n t e s í t é s ) . Az összefüggő n a g y gyümölcsösök k i a l a k í t á s a előnyösebbnek tűnik. Természetesen mindez akkor érvényes, ha lemondunk a 89
növényvédelem biológiai oldaláról, és csak a vegyi védelmet tekintjük célravezetőnek és egyedüli járható útnak. Ebben az esetben a vegyi védekezés hatékonyságát emelni tudjuk.
A begyűlt lepkeanyagok dominancia viszonyai és a kártevő fajok egyed- és faj s z á m a
A dominancia viszonyokat vizsgálva szembetűnik a két fénycsapda által g y ű j t ö t t mennyiségi és minőségi különbség.
Az
I.
sz.
fénycsapda
dominancia
1970. év
%
V. hó: 30 faj
Phragmatobia fuliginosa L. Spilosoma menthaslri ESP. Apatele rumicis L. Eutropis bistortata HG.
12 10 8,5 7,6
VI. hó: 40 faj
Erastria trabealis L. Phragmatobia fuliginosa L. Semiothisa chlalrata ESP. Spilarctia lutea SFGR.
15,4 11 9,4 7
VII. hó: 61 faj
Athetis furvula L. Tephrina eanaceria Eustrotia candidula
20,5 3,6 3
VIII. hó: 65 faj
Athetis furvula L. Phragmatobia fuliginosa L. Spilarctia lutea ESP. Hyphantrya cunea DRYRY.
26 10 7,6 6
IX. hó: 20 faj
Mythimna turca L. Scotia vestigialis SCHIFF. Autographa gamma L.
15 10 10
ESP. IIBN.
1971. év
%
V. hó: 25 faj
Phragmatobia fuliginosa L. Spilosoma menthaslri ESP. Calalhisanis amata L.
22 17 11
VI. hó: 30 faj
Spilosoma menthaslri ESP. Malacosoma neustria L. Boarmia bistortata HBN. Phragmatobia fuliginosa L.
13 10 9,5 7
VII. hó: 36 faj
Phragmatobia fuliginosa L. Amathes C-nigrum L. Spilosoma menthastri ESP. Malacosoma neustria L.
19 10 7 6
VIII. hó: 57 faj
Spilosoma menthastri ESP. Spilarchia lutea STGR. Phragmatobia fuliginosa L. Amathes C-nigrum L. Pandemis hepar ana SCHIFF. Phragmatobia fuliginosa L.
17 15 6,7 18 18 12
IX. hó: 14 faj
86
viszonyai:
A
II. 1970.
számú
f é n y c s a p d a
d o m i n a n c i a
v i s z o n y a
év
V . hó: 17 faj
Phragmatobia fuliginosa L. Spilosoma menlhastri ESP. Eustrolia candidula II BN. Colothysanis amata L.
18 15 12 10
V I . hó: 11 faj
Malacosoma neustria L. Paracolax glaucinalis L. Hyphantria cunea DRURY. Euproctis chrisorhoe L.
50
\
db.
6 5 5
600
500 .
Ú00
300 _
200
100 .
db.
600 -
500-
Í00 fénycsapda anyaga. 2.SZ.
fénycsapda anyaga.
VII. 3—4.
ábra.
VIII.
IX.
ho
A k é t f é n y c s a p d á b a g y ű l t lepkék e g y e d s z á m - g r a f i k o n j
1970.
év
VII. hó: 19 faj
Malacosoma neustria L. Athetis furvula ESP. Ectropis bistortata L. Eustrotia candidula L.
25 21 10 8,6
VIII. hó: 21 faj
Paracolax glaucinalis L. Amathes C-nigrum L. Phragmatobia fuliginosa L. Athetis furvula ESP.
30 11 10 9,4
IX. hó: 6 faj
Paracolax glaucinalis L. Hyphantria cunea DRURY. Autographa gamma L.
30 12 10
V. hó: 21 faj
Phragmatobia fuliginosa L. Spilosoma menthastri ESP. Eustrotia candidula HBN. Spilarctia litea ESP.
16 15 10 7
VI. hó: 17 faj
Malacosoma neustria L. Apatele rumicis L. Scotia segetum SCHIFF.
50 7 5
VII. hó: 26 faj
Eustrotia candidula HBN. Colothisanis amata L. Eutropis bistortata L.
16 8 5,5
VIII. hó: 31 faj
Ascotis selenaria L. Mythimna turca L. Amathes C-nigrum L. Eustrotia candidula HBN.
19 10,9 10 7
IX. hó: 11 faj
Amathes C-nigrum L. Scotia exclamationis SCHF. Mamestra brassicae L.
10 8 7
1971.
év
A dominancia viszonyokból az olvasható ki, hogy zömmel aljnövényzeten élő fajok a gyakoribbak. A kártevők, a monofágok csak igen kis egyedszámban jelentek m e g ; a nyírmadai f é n y c s a p d á b a n csak szórványosan lehetett kimutatni őket. A kemecsei fénycsapdában is a megjelenésük 2 % alatt marad. Az a l j n ö v é n y z e t e n élő fajok megjelenésére és nagyobb számban való gyűjtésére v o n a t k o z ó a n már előzőekben m e g t e t t e m a megjegyzést a vegetáció és a környezet növényzetére való utalás alkalmával. Az adódó különbségek tehát elsősorban a két terület különböző vegetációjára vezethetők vissza, a kártevők kis e g y e d s z á m a a hatásosabb n ö v é n y v é d e l e m t ő l is függ, amit m u t a t nak a gyümölcsvizsgálatok is. A megvizsgált gyümölcsök közül mindössze 1—1,8%-ban l e h e t e t t kártevővel fertőzöttet találni.
IRODALOM
1. ARMAY, I. (1954): A rovarok viselkedése a környezetben. A növényvédelem időszerű kérdései, 4: 44 — 48. — 2. BALOGH, I. (1958 — 59): Adatok a pécsi lepidepterológiai kutatások történetéhez. Pedagógiai Főiskola É v k ö n y v e , Pécs. — 3. BALOGH, I. (1961 — 62): A pécsi fénycsapda lepke anyagának ökológiai és faunisztikai vizsgálata. Ped. Főisk. É v k ö n y v e , Pécs. — 4. BÁLÁS, G.'(1963): Kertészeti növények kártevői. Bp. Mg. Kiad. 8. — 5. B o c « s , P. P. (1951):
88
A rovarok számingadozásának tanulmányozása fénycsapdákkal. Entomologicseszkoe obozrenie. Moszkva, 31: 609 — 628. — 6. CSEHNÜSEV, V. B. (1961): A fényre repülő rovarok repülési ideje. Zool. Zsurn. 40: 1009—1017. — 7. JEBMY, T. (1961): Kártevő rovarok rajzásának vizsgálata fénycsapdákkal. A N ö v é n y v é d e l e m időszerű kérdései: 53 — 60. — 8. JEBMY. T. (1964): A növényvédelmi problémák megoldásának cönológiai alapjai. Állatt. Közlem. 45: 7 1 - 8 7 . 9. JERMY, T. (1967): Biológiai védekezés a növények kártevői ellen. Mg. Bp. — 10. MÉSZÁROS, A. & VojNlTS, G . ( 1 9 6 7 ) : A hazai kártevő molylepkék elterjedése és egyedszámuk területi változásai. Növényvédelem.
I I I . 6: 2 6 4 — 1 7 4 .
— 11. NAGY, B . ( 1 9 6 0 ) : A fénycsapda-állomások
szerepe
a kukoricamoly rajzási idejének vizsgálatában. A N ö v é n y v é d e l e m időszerű kérdései. 2: 61 — 67. — 12. SZELÉNYI, G. (1955): A növényvédelem biocönológiai útjain. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 8: 27 — 34. — 13. SEPRŐS, I. (1970): Gyümölcsmolyok populációdinamikáját befolyásoló abiotikus tényezők vizsgálata klimogramok segítségével. V I . évf. 7 : 3 9 1 . — 1 4 . V O I G T , E. & VojNlTS, A. (1970): A szőlőmolyok rajzásmegfigyelése fénycsapdákkal. VI. évf. 7: 352. — 15. WÉBER. M. (1957): Meteorológiai tényezők szerepe a rovarok életében. Pécsi Műszaki Szemle. — 16. WÉBF.R, M. (1958 — 59): Automatikus fénycsapdákkal gyűjtött rovaranyag felhasználása ökológiai vizsgálatokra. Ped. Főisk. É v k ö n y v e . Pécs: 277 — 285. — 17. WÉBER, M. (1957): A légtömeg fajták és fényre repülő rovarok mennyisége közötti összefüggés. Ped. Főisk. É v k ö n y v e , Pécs: 26.
LICHTFALLENUNTERSUCHUNGEN VON S C H M E T T E R L I N G S S C H Ä D L I N G E N I N A P F E L G Ä R T E N Von S.
NAGY
I m Jahre 1970/71 wurden v o m Verfasser in Obstgärten, Apfelgärten in der Vegetationszeit Untersuchungen mittels Lichtfallen durchgeführt. Das Aufstellen der Lichtfalle erfolgte in Obstgärten von verschiedener Vegetation umgeben. Es wurde beobachtet, daß durch die in einem großen zusammenhängenden Obstgarten aufgestellte Lichtfalle wesentlich geringere Arten- und Individuenzahl eingefangen wurde, als durch die andere Lichtfalle, die sich in einem solchen Obstgarten befand, welche von einer mannigfaltigen Vegetation umgeben war (Wald, Acker, Garten, Allee usw.). Bei der ersten Lichtfalle war das Gebiet u m den Obstgarten an der einen Seite von einer Wiese, an den anderen Seiten v o n mehreren Obstgartenparzellen umsäumt. In der Fachliteratur war die Mehrheit der Meinung, daß die sich hei dem mittels Lichtfalle durchgeführten Einsammeln zeigenden Unterschiede vor allem auf die Einwirkungen der Witterungsfaktoren zurückzuführen sind. Aus den Literaturangaben geht hervor, daß die Änderung der Hauptcharakteristika der Insektenpopulationen, nämlich die der Individuendichte und der Gebietsdispersion von den Witterungselementen, vor allem von der Temperatur und der Niederschlagsmenge beeinflußt wird. I m Falle des Verfassers konnte zwischen den beiden Lichtfallen kein Witterungsunterschied gemessen werden. Aus der Untersuchung läßt sich die Schlußfolgerung darauf ziehen, daß die Vegetation und die Agrotechnik der U m w e l t den chemischen Schutz in hohem Maße fördern können. Die Ausbildung der zusammenhängenden großen Obstgärten scheint vorteilhafter zu sein. E s ist auch eine gute Wirkung zu erzielen, wenn man die um die Obstgärten liegenden Refugien liquidiert. Auch bei der Untersuchung der Dominanzverhältnisse können große Unterschiede beobachtet werden. Die sich zeigenden Unterschiede lassen sich vor allem auf die verschiedene Vegetation der beiden Gebiete zurückführen.
89
A MAGYAR TERMÉSZETVÉDELEM HELYZETE ÉS TÁVLATI PROGRAMJA* írta: RAKONCZAY
ZOLTÁN
(Természetvédelmi Hivatal, Budapest)
H a z á n k b a n a szervezett természetvédelem K A Á N K Á R O L Y tevékenysége n y o m á n 1935-ben v e t t e k e z d e t é t . Az első t e r ü l e t v é d e t t é n y i l v á n í t á s á r a 1939ben k e r ü l t sor, és a z ó t a a t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e k s z á m a 300-ra e m e l k e d e t t . E z e k k ö z ü l egyetlen n e m z e t i p a r k u n k t e r ü l e t e 52 000 h a ( H o r t o b á g y ) , a 4 t á j v é d e l m i k ö r z e t ( T i h a n y , B a d a c s o n y , M á r t é l y , B a r c s i - ő s b o r ó k á s ) pedig 8000 h e k t á r t t e s z ki. A t ö b b i v é d e t t t e r ü l e t b ő l 200 helyi, 95 pedig országos j e l e n t ő ségű, összesen 36 ezer h e k t á r k i t e r j e d é s b e n . A m a g y a r t e r m é s z e t v é d e l m i j o g s z a b á l y o k szerint a f e n t i e k e n k í v ü l v é d e l e m a l a t t áll m i n d e n b a r l a n g ( s z á m u k t ö b b m i n t ezer), v a l a m i n t 20 kivételével m i n d e n m a d á r f a j ( k b . 310). K ü l ö n h a t á r o z a t t a l n y i l v á n í t o t t u n k v é d e t t é a m a d a r a k o n kívül 96 gerinces á l l a t o t . A v é d e l e m a l a t t álló t e r ü l e t e k e t s z a k m a i s z e m p o n t b ó l 6 n a g y k a t e g ó r i á b a s o r o l j u k . A n ö v é n y t a n i , á l l a t t a n i , f ö l d t a n i , v í z t a n i és t á j k é p i é r t é k e k m e l l e t t a j ö v ő b e n az eddigieknél n a g y o b b s z e r e p e t s z á n u n k a k u l t ú r t ö r t é n e t i é r t é k e k n e k . A v é d e l e m a l a t t álló t e r ü l e t e k (86 000 h a ) k i t e r j e d é s e n e m éri el az ország összes t e r ü l e t é n e k egy s z á z a l é k á t , a m i a k í v á n a t o s n a k csak e g y ö t ö d e . Az é r v é n y e s t e r m é s z e t v é d e l m i j o g s z a b á l y o k s z e r i n t v é d e t t é n y i l v á n í t á s r a j a v a s l a t o t t e h e t b á r m e l y állami v a g y t á r s a d a l m i s z e r v , s z ö v e t k e z e t és állampolgár. E z a n a g y o n d e m o k r a t i k u s előírás a z o n b a n elég sok h á t r á n n y a l j á r . A t e r m é s z e t v é d e l e m n e k u g y a n i s m é g s e m m i f é l e e l f o g a d o t t t e r v e n e m volt, s így az illetékes s z e r v e k elsősorban e n n e k az e l ő í r á s n a k a l a p j á n b e é r k e z ő j a v a s l a t o k elbírálásával f o g l a l k o z t a k . í g y a t e r m é s z e t v é d e l m i m u n k a ötlets z e r ű v é , t é r b e n és i d ő b e n e g y e n e t l e n n é v á l t , és az elképzeléseket n e m volt m ó d m á s illetékes szervekkel i d ő b e n e g y e z t e t n i . í g y a l a k u l t ki a z u t á n az a h e l y z e t , h o g y n é h a évekig sem t ö r t é n t v é d e t t é n y i l v á n í t á s , m a j d egyszerre egész sor j a v a s l a t é r k e z e t t be. A v é d e t t t e r ü l e t e k térbeli m e g o s z l á s a sem volt k e d v e z ő b b . A h e t v e n e s é v e k elején p é l d á u l az ország összes v é d e t t t e r ü l e t e i n e k e g y h a r m a d a V e s z p r é m m e g y é b e n v o l t , u g y a n a k k o r Zala m e g y é b e n még e g y e t l e n v é d e t t é nyilvánítás nem történt. K o r á n t s e m v o l t j o b b a h e l y z e t a védelem alá v o n t t e r ü l e t e k k ü l ö n b ö z ő kategóriáinak (növénytani, állattani, földtani, víztani, tájképi, kultúrtörténeti) e g y m á s közti a r á n y a v a g y a k á r a v é d e t t t e r ü l e t e k értékei t e r é n s e m . í g y p é l d á u l a m a d á r t a n i é r t é k e k szinte k i v é t e l n é l k ü l v é d e l e m alá k e r ü l t e k , de a b a r l a n g o k o n k í v ü l alig e s h e t e t t szó egyéb f ö l d t a n i a v a g y v í z t a n i v é d e t t értékekről. A m i p e d i g a v é d e t t t e r ü l e t e k valódi é r t é k é t illeti, v a n n a k v é d e l e m r e n e m é r d e m e s v é d e t t t e r ü l e t e k (pl. K é k e s t e t ő ) , u g y a n a k k o r n a g y o n értékes * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1974. február 1-én tartott 648. ülésén.
91
t e r ü l e t e k (pl. az Őrség egyes részei), m e l y e k v é d e l m é r e m é g n e m k e r ü l t sor. T á v l a t i elképzelések nélkül a z o n b a n m e g a l a p o z o t t költségvetési, i s m e r e t t e r jesztési és s z e m é l y z e t i — t o v á b b k é p z é s i és s z a k e m b e r - u t á n p ó t l á s i — p o l i t i k á t f o l y t a t n i n e m l e h e t . Szükségessé t e t t e v é g ü l a p r o g r a m összeállítását a t e r m é s z e t v é d e l e m m e l k a p c s o l a t o s m e z ő g a z d a s á g i , erdészeti, vízügyi, v a d á s z a t i és egyéb s z e r v e k hosszú t á v ú t e r v e i n e k i s m e r e t e is, m e r t a v e l ü k való kellő összeh a n g o l á s n é l k ü l sem lehet c é l t u d a t o s t e r m é s z e t v é d e l e m r ő l beszélni. A p r o g r a m o t az 1976—1990 k ö z ö t t i 15 e s z t e n d ő r e á l l í t o t t u k össze; u g y a n i s az e m u n k á b a n r é s z t v e v ő s z a k e m b e r e k v é l e m é n y e szerint a t e r m é s z e t v é d e l m i m u n k a e x t e n z í v ( t e r ü l e t n ö v e l ő ) s z a k a s z a véges. Nem v a l ó s z í n ű , h o g y másfél évtized múlva lenne még Magyarországon természetes állapotban megmaradt, védelemre még érdemes számottevő érintetlen terület. A program másik sarkköve a terület kiterjedése. A h i v a t a l u n k h o z védel e m r e j a v a s o l t a n b e é r k e z e t t m i n t e g y 600 000—700 000 h e k t á r n y i t e r ü l e t b ő l v á l a s z t o t t u k ki azt a félmillió h e k t á r t , a m e l y e t v é d e l e m r e é r d e m e s n e k t a r t o t t u n k . H a e b b ő l l e v o n j u k az 1976-ra v é d e l e m alá k e r ü l ő t ö b b m i n t százezer h e k t á r t , m e g k a p j u k a h a r m a d i k f o n t o s a d a t o t : é v e n t e á t l a g 25 000 h e k t á r n y i t e r ü l e t e t kell védelem alá h e l y e z n ü n k . E z a h á r o m évtizedes é v e n k é n t i á t l a g sokszorosa ! I l y e n n a g y m u n k á t h a t é k o n y t á r s a d a l m i t á m o g a t á s nélkül elkezdeni nem lehet. A fejlesztési p r o g r a m l e g s a r k a l a t o s a b b része a n e m z e t i p a r k o k k a l foglalkozó rész. Mit é r t ü n k n e m z e t i p a r k o n ? E r r e p o n t o s definíció nincs. Az előkészítő m u n k á k , a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló n e m z e t k ö z i a d a t o k és az i r o d a l o m alapján úgy fogalmazódott meg bennünk, hogy a nemzeti park: — a l e g m a g a s a b b s z i n t ű t e r m é s z e t v é d e l m i egység, a m e l y b i z o n y o s í r o t t vagy íratlan nemzetközi szabályoknak megfelel; — az o s z á g n a k olyan n a g y k i t e r j e d é s ű , z a v a r t a l a n t e r m é s z e t i á l l a p o t á b a n m e g m a r a d t — csak csekély m é r t é k b e n k u l t ú r á b a v o n t — d a r a b j a , a m e l y f ö l d r a j z i , t á j k é p i v a g y biológiai v o n a t k o z á s b a n jellemző az a d o t t térségre és t á j i szépsége is m e g k a p ó ; — élővilága n e m z e t i és n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s é r t é k , és — h a bizonyos k o r l á t o z á s o k k a l is -— m i n d e n k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő ; — célja a t e r ü l e t e n belül t a l á l h a t ó é r t é k e k megőrzése, f e n n t a r t á s a és fejlesztése, v a l a m i n t e z e k n e k az o k t a t á s , az i s m e r e t t e r j e s z t é s és a t u d o m á nyos k u t a t á s s z o l g á l a t á b a állítása, végül a s z a b a d t e r m é s z e t i r á n t f o k o z ó d ó igények kielégítése. F o g a l m á v a l k a p c s o l a t b a n m é g sok a félreértés. Összesen 9 — 1 0 n e m z e t i p a r k létesítésére é r k e z e t t h o z z á n k j a v a s l a t . Minden f o n t o s t é n y e z ő mérlegelése u t á n a z o n b a n , a meglevővel e g y ü t t , 5 n e m z e t i p a r k létesítését t a r t j u k reális c é l k i t ű z é s n e k . Valószínűleg h a m a r o s a n m e g j e l e n i k a m á s o d i k n e m z e t i p a r k u n k , a K i s k u n s á g i N P létesítéséről szóló h a t á r o z a t , a m e l y n e k t e r ü l e t e 30 000 h e k t á r lesz. S o r r e n d b e n a h a r m a d i k a B ü k k - f e n n s í k o n , a n e g y e d i k p e d i g az Aggtelekik a r s z t v i d é k e n k i a l a k í t a n d ó n e m z e t i p a r k l e n n e . Ö t ö d i k n e k az ő r s é g legértékes e b b részeinek n e m z e t i p a r k k á v a l ó n y i l v á n í t á s á r a v a n j a v a s l a t , de ez csak a n y o l c v a n a s évek végére r e a l i z á l h a t ó . Á t l a g 40 000 h e k t á r t s z á m í t v a , n e m z e t i p a r k j a i n k t e r ü l e t e e g y ü t t v é v e k b . 200 000 h e k t á r t tesz m a j d ki. Tervezett nemzeti p a r k j a i n k jellegükben különböznek egymástól. Ismeretes, h o g y a H o r t o b á g y p u s z t a i jellegű, t á j k é p i - k u l t ú r t ö r t é n e t i — n ö v é n y t a n i á l l a t t a n i j e l e n t ő s é g ű , n e m z e t k ö z i h í r ű térség. N e m c s a k s o r r e n d b e n , de jelentőségében is az első helyen áll, és e t t ő l a r a n g j á t ó l aligha l e h e t n e m e g f o s z t a n i .
92
'Bizonyos v o n a t k o z á s o k b a n hasonló hozzá a K i s k u n s á g o n k i a l a k í t a n d ó n e m z e t i p a r k . de i t t m á r k e v e s e b b f ü v e s p u s z t á t t a l á l u n k , v i s z o n t még megvédhetők a különböző homokbuckatípusok, a homokpuszták maradványai, a t á j r a jellemző szikes t a v a k és ezek g a z d a g m a d á r v i l á g a , az értékes l á p o k , z s o m b é k o k , m o c s a r a k , t u r j á n o s o k és r é t e k , v a l a m i n t Tisza m e n t i á r t é r i galériaerdők m a r a d v á n y a i . Különleges é r t é k ű a r é s z b e n m á r v é d e t t bugaci ősb o r ó k á s . A n e m z e t i p a r k o k közül az egyetlen, a m e l y i k n e m összefüggő terület e n , h a n e m m o z a i k s z e r ű e n , 6 n a g y o b b t ö m b ö n a l a k u l ki. A B ü k k - f e n n s í k o n v é d e l e m alá h e l y e z e n d ő k b . 40 000 h e k t á r n y i összef ü g g ő erdős f e n n s í k , M a g y a r o r s z á g egyetlen ilyen jellegű m a g a s p l a t ó j a . A t e r ü l e t n a g y része m é g é r i n t e t l e n , b e é p í t e t l e n , t u r i s z t i k a i é r t é k ű , k ö n n y e n v é d h e t ő t é r s é g ; csak k i s e b b részén folyik e r d ő g a z d á l k o d á s . E z a n e m z e t i p a r k 2 — 3 éven belül k i a l a k í t h a t ó . A B ü k k - f e n n s í k „ r e l a t í v " t e r m é s z e t i érték, vagyis h a z á n k b a n a m a g a n e m é b e n p á r a t l a n t á j k é p i és geológiai é r t é k ű , de n e m z e t k ö z i v o n a t k o z á s b a n n e m jelentős t e r ü l e t . A n e g y e d i k n e m z e t i p a r k o t az aggteleki k a r s z t o n t e r v e z z ü k k i a l a k í t a n i , u g y a n c s a k k b . 40 000 h e k t á r n y i t e r ü l e t e n . Ez a t é r s é g — m i n t ismeretes r e n d k í v ü l g a z d a g b a r l a n g o k b a n , és j e l e n t ő s é g é t ez a d j a . A m á r f e l t á r t és felt á r á s a l a t t álló b a r l a n g r e n d s z e r e k n e m z e t k ö z i j e l e n t ő s é g ű v é teszik. Megalakít á s á t é v t i z e d ü n k végére t e r v e z z ü k . Még az előkészületek s z a k a s z á b a n f e l m e r ü l t , a z o n b a n az előbb i t t megs z ü n t e t e n d ő é r d e k e l l e n t é t e k m i a t t p r o g r a m u n k b a n c s a k legvégül szerepel az Őrség v é d e l e m alá helyezése. J e l e n t ő s é g e m i n d e n e k e l ő t t t á j k é p i és néprajzi. A s z á m b a v e t t t e r ü l e t e k l e g n a g y o b b részben m e z ő g a z d a s á g i művelésre a l k a l m a t l a n , szélsőséges t e r m ő h e l y e n álló szikes t a v a k , m o c s a r a k , l á p o k , zsombékos s a v a n y ú r é t e k , vízfelületek, f u t ó h o m o k o s t e r ü l e t e k , o m l a d é k o k , s z i k l a k o p á r o k , e l k a r s z t o s o d o t t v a g y k a r s z t o s o d á s n a k i n d u l t legelők, t o v á b b á n á d a s o k és e r d ő k . A k i s e b b részt a h a g y o m á n y o s m e z ő g a z d á l k o d á s a l a t t álló olyan t e r ü l e t e k teszik, a m e l y e k e n nincsenek n a g y ü z e m e k , s a t á j v é d e l m i okok f o l y t á n is csak a jelenlegi termelési r e n d s z e r f e n n t a r t á s a lenne k í v á n a t o s . Megá l l a p í t h a t t u k , h o g y a t e r m é s z e t v é d e l e m t ö r e k v é s e i — n é h á n y kivételtől eltek i n t v e — teljesen m e g e g y e z n e k a mező- és e r d ő g a z d a s á g törekvéseivel, m i n t h o g y a m é g e r d ő t e l e p í t é s r e n e m a l k a l m a s m e z ő g a z d a s á g i t á j a k h a z á n k legértékesebb természetvédelmi területei lehetnek. A l e g k ü l ö n f é l é b b f i n a n s z í r o z á s i c s a t o r n á k (termelési dotáció, szociális j u t t a t á s , e r ő l t e t e t t i p a r t e l e p í t é s , melioráció) ú t j á n az e t e r ü l e t e k r e á r a m l ó állami t á m o g a t á s c s u p á n bizonyos t ö r e d é k é n e k a f e l h a s z n á l á s á v a l , illetve átc s o p o r t o s í t á s á v a l az ilyen t e r ü l e t e k e n e g y — m á s f é l é v t i z e d e n belül teljesen ú j termelési, üdülési, alkotó- és p i h e n ő h e l y i s z f é r á t l e h e t n e k i a l a k í t a n i . A t e r v e z e t t n e m z e t i p a r k o k é h o z hasonló n a g y s á g ú t e r ü l e t e n , m i n t e g y 200 000 h e k t á r o n s z e r e t n é n k t á j v é d e l m i k ö r z e t e k e t l é t e s í t e n i . S z á m u k a t a jelenlegiekkel e g y ü t t 4 0 — 5 0 - r e t e r v e z z ü k . Míg a n e m z e t i p a r k o k t e r ü l e t e á t l a g 40 000 h e k t á r , a t á j v é d e l m i k ö r z e t e k k i t e r j e d é s e á t l a g 5000 h a körüli lesz. A t á j v é d e l m i k ö r z e t e k r e t ö b b é - k e v é s b é azok az előírások v o n a t k o z n a k , m i n t a n e m z e t i p a r k o k r a , de n e m kell megfelelniük a n e m z e t k ö z i e l ő í r á s o k n a k , és — a m i n t ez a f e n t i e k b ő l is l á t h a t ó — kisebb k i t e r j e d é s ű e k . F u n k c i ó j u k is azonos azokéval, de i n k á b b helyi v a g y regionális i g é n y e k e t elégítenek ki, s z e m b e n a n e m z e t i p a r k o k k a l , a m e l y e k országos és n e m z e t k ö z i f e l a d a t o k a t szolgálnak. T á j v é d e l m i k ö r z e t t é s z e r e t n é n k n y i l v á n í t a n i az ország legszebb
93
— t e r m é s z e t i t á j s z e m p o n t j á b ó l l e g é r t é k e s e b b — részeit, e l s ő s o r b a n a z o k a t , a m e l y e k h a z á n k r a jellemzőek, és a m e l y e k e n belül a t á j k é p i , n ö v é n y - és állatt a n i , geológiai, v í z r a j z i , f ö l d t a n i v a g y k u l t ú r t ö r t é n e t i é r t é k e k m i n é l n a g y o b b r é s z b e n m e g t a l á l h a t ó k . H a é v e n t e c s u p á n 1—2 t á j v é d e l m i k ö r z e t e t h e l y e z ü n k v é d e l e m alá, illetve a l a k í t u n k ki, a m á s f é l évtized a l a t t v a l a m e n n y i v é d e n i k í v á n t körzet kialakítható. Tájvédelmi körzetté a következő területeket szeretnénk nyilvánítani: a B u d a i - h e g y s é g , a Keleti-Mecsek, a g y u l a j i d á m v a d a s erdő, a k a r a p a n c s a i ártéri erdők, D é v a v á n y a környékén a túzok tenyészőhelye, T o k a j Bodrogköz, a Z e m p l é n i - h e g y s é g l e g é r i n t e t l e n e b b részei, a L á z b é r c i - v í z t á r o l ó k ö r n y é k e , a szegedi F e h é r t ó k ö r n y é k e P u s z t a s z e r i g , a Vértes-hegységnek a z á m o l y i m e d e n c e felé eső része, a Soproni-hegység, a F e r t ő - t ó és k ö r n y é k e , a H a n s á g egy része, a S z i g e t k ö z északi része, a Kőszegi-hegység, a h a j d ú s á g i erdős p u s z t á k legjellegz e t e s e b b részei, a G u t h i - e r d ő , a K i s - H o r t o b á g y , a K e l e t i - M á t r a , a Gerecse, a B ö r z s ö n y k ö z p o n t i része, a Pilis l e g é r i n t e t l e n e b b részei, a gödöllői v a d r e z e r v á t u m , a Zselicség legjellegzetesebb részei, a szalacskai l ö s z d o m b o k , a S z a t m á r i s í k s á g , a t i s z a d o b i á r t é r , a d o m b r á d i T i s z a - á r t é r , a gemenci v a d r e z e r v á t u m , a M a g a s - B a k o n y legértékesebb részei, a b a l a t o n - f e l v i d é k i v u l k á n k ú p o k , a G ö c s e j legjellegzetesebb részei, az o l t á r c i b ü k k ö s e r d ő , a s z e n t g y ö r g y - v ö l g y i s z á l a l ó e r d ő és a K i s - B a l a t o n k ö r n y é k e . B ő v í t e n i k í v á n j u k a m á r m e g l e v ő t á j v é d e l m i k ö r z e t e k közül a t i h a n y i t és a b a d a c s o n y i t . E z e k s z e r i n t a t ö b b é - k e v é s b é azonos elbírálás alá eső n e m z e t i p a r k o k és t á j v é d e l m i k ö r z e t e k száina ö t v e n k ö r ü l i , t e r ü l e t ü k pedig 400 000 h e k t á r lenne. A t e r ü l e t e k m e g o s z l á s a is m e g f e l e l ő e n a l a k u l n a : m i n d e n m e g y é b e esne n e m z e t i p a r k vagy tájvédelmi körzet. Mivel az országos j e l e n t ő s é g ű t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e k s z á m á t m a x i m á l i s a n 200-ra k í v á n j u k n ö v e l n i , m e l y b ő l a n e m z e t i p a r k o k és a t á j v é d e l m i k ö r z e t e k s z á m a 50 k ö r ü l lenne, az ezekbe b e n e m o l v a d ó ( k í v ü l eső) v é d e t t t e r ü l e t e k s z á m á t 150-ben á l l a p í t o t t u k m e g : k ö z ü l ü k jelenleg k e r e k e n 100 m á r védett. A v é d e l e m alá h e l y e z e n d ő m i n t e g y 50 ú j a b b t e r ü l e t t e l e g y ü t t az összes v é d e t t t e r ü l e t ü n k m i n t e g y 500 000 h e k t á r t tesz m a j d ki. A r r a t ö r e k s z ü n k , hogy m i n d e n k a t e g ó r i á b a n (földtani, n ö v é n y t a n i , á l l a t t a n i s t b . ) a l e g é r t é k e s e b b és a l e g v e s z é l y e z t e t e t t e b b t e r ü l e t e k k e r ü l j e n e k mielőbb v é d e l e m alá, s a m e n n y i r e c s a k lehetséges, ezek o r s z á g u n k t e r ü l e t é n minél a r á n y o s a b b a n o s z o l j a n a k meg. A területek egyikénéi-másikánál ugyanis módunk van válogatni. így, amikor m a j d a természetes körülmények között tenyésző lágyszárú vagy fásszárú n ö v é n y e k v a g y az állatok, a v a g y a m i k r o o r g a n i z m u s o k g é n b a n k j á n a k kialak í t á s á r a kerül sor, n e m kell c s u p á n egy-egy t e r ü l e t r e k o r l á t o z ó d n u n k . A m á r v é d e t t országos j e l e n t ő s é g ű t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e k k ö z ü l a l e g é r t é k e s e b b e k : az i p o l y t a r n ó c i ő s m a r a d v á n y o k , a t a t a i K á l v á r i a - d o m b , a b u d a i S a s h e g y , a c s é v h a r a s z t i b o r ó k á s , az ócsai l á p e r d ő , a d a b a s i t u r j á n o s , B á t o r l i g e t , a B a l á t a - t ó ; t o v á b b á a v á c r á t ó t i , a szarvasi, a k á m o n i , a szelestei és a jeli a r b o r é t u m o k ; v a l a m i n t a k a r d o s k ú t i , szegedi, p u s z t a s z e r i , velenceit a v i , dinnyési és a k i s b a l a t o n i m a d á r r e z e r v á t u m o k . A még n e m v é d e t t e k k ö z ü l i l y e n e k n e k í t é l j ü k m e g a f e r t ő r á k o s i k ő f e j t ő t , a vértesszőllősi e l ő e m b e r - l e l ő h e l y e t , a b u d a ö r s i k o p á r o k a t , a s ü m e g i Mogyorósd o m b o t , a Szelidi-tó vizét, a b é l m e g y e r i t ö l g y e s e k e t , a f ü z é r r a d v á n y i p a r k o t , a g y ö n g y ö s i S á r h e g y e t , a b i h a r u g r a i szikeseket, az a k o l h á t i m a d á r e r d ő t , a mohácsi c s a t a t é r h e l y é t és a J ó k a i - e m l é k k e r t e t .
94
T o v á b b i 1800—2000 (megyei) j e l e n t ő s é g ű t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t , illetve t á r g y k e r ü l n e v é d e l e m alá a m e g y e i t a n á c s o k h a t á s k ö r é b e n , k b . 40 000 h e k t á r t e r ü l e t e n . E z e k k ö z ü l jelenleg 200 áll védelem a l a t t . Meg kell még e m l é k e z n i arról, h o g y a H o r t o b á g y o n a l a k í t o t t á k ki h a z á n k első d o m e s z t i k á l t á l l a t o k b ó l álló g é n b a n k j á t . I t t v é d e l e m alá h e l y e z t ü n k m i n t e g y 2000 h á z i á l l a t o t , m e l y e k közül 1000 körül v a n a r a c k a j u h , 500 körül a s z ü r k e m a r h a - á l l o m á n y . V é d e l e m alá k e r ü l t ősi m a g y a r h á z i á l l a t o k még a m a g y a r ló, a b i v a l y , a m a n g a l i c a , a k o m o n d o r , a k u v a s z , a p u l i , a p u m i s végül a m a g y a r p a r l a g i b a r o m f i f a j t á k . E z e k esetleges későbbi g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g ü k m e l l e t t m á r m o s t is s z á m o t t e v ő t u d o m á n y o s é r t é k e t k é p v i s e l n e k , ú g y is m i n t g é n t a r t a l é k o k , ú g y is m i n t élő muzeális t á r g y a k . J a v a s l a t o k é r k e z t e k b e egyes l e p k e f a j o k és m i k r o o r g a n i z m u s o k védelm é r e is, de ezekkel i n t e n z í v e n m é g n e m t u d t u n k foglalkozni. J e l e n t ő s l e m a r a d á s v a n a n ö v é n y f a j o k v é d e l m e v o n a t k o z á s á b a n is, a m e n n y i b e n h a z á n k b a n e d d i g c s u p á n k é t n ö v é n y f a j k e r ü l t v é d e l e m alá (Adonis volgensis — v o l g a m e n t i hérics, Ruscus aculeatus — szúrós csodabogyó). E n n e k a l e m a r a d á s n a k a b e h o z á s á b a n s e g í t s é g ü n k r e lesz a k ö z e l m ú l t b a n mega l a k u l t n ö v é n y i g é n b a n k , a m e l y n e k k ö z p o n t j a a Tápiószelén székelő k u t a t ó i n t é z e t lesz. K é r e m a M a g y a r Biológiai T á r s a s á g Á l l a t t a n i S z a k o s z t á l y á t , hogy p r o g r a m u n k v é g r e h a j t á s á b a n legyen s e g í t s é g ü n k r e .
T H E PRESENT SITUATION A N D FUTURE PROGRAMME OF H U N G A R I A N N A T U R E C O N S E R V A T I O N By Z.
RAKONCZAY
In Hungary the first district was declared protected in 1939, and since that time the number of nature conservation areas has reached 300. Out of these the area of our only National Park (Hortobágy) is 52 000 hectares, and that of the four regional preserves (Tihany, Mártély, Badacsony, the autochthonous juniper grove at Bares) amounts to 8000 hectares. The remaining conservation areas e x t e n d over 36 000 hectares. Under the Hungarian legal statutes of nature conservation all caves, further 310 bird species and 96 other vertebrates are under protection.
95
APÁTHY ISTVÁN ÉS A 100 ÉVES NÁPOLYI ZOOLÓGIAI ÁLLOMÁS* írta: RICHTER
ILONA
és
MÓCZÁR
LÁSZLÓ
(József Attila T u d o m á n y e g y e t e m Állattani Tanszéke, Szeged)
E g y 100 esztendős e r e d m é n y e s m ű k ö d é s és az a l a p í t á s a ó t a t a r t ó g a z d a g m a g y a r k a p c s o l a t o k eléggé i n d o k o l j á k , h o g y a n á p o l y i Zoológiai Á l l o m á s r ó l ezen a h e l y e n m e g e m l é k e z z ü n k . Mint zoológus t a n á r e g y h e t e s n á p o l y i t a n u l m á n y u t a m legfrissebb é l m é n y e i v e l e g é s z í t h e t e m ki m i n d a z t , a m i t szerzőt á r s a m m i n t t u d o m á n y o s i l l u s z t r á t o r , a Zoológiai Á l l o m á s 1959. évi m e g tisztelő meghívása óta m u n k á j a során t a p a s z t a l t . A N T O N D O H R N , a j é n a i e g y e t e m m a g á n t a n á r a , az i n t é z m é n y a l a p í t ó j a hosszú és f á r a d s á g o s u t a t j á r t végig, a m í g 1872-ben l é t r e h o z t a és 1874 f e b r u á r j á b a n f o r m a i l a g is m e g n y i t o t t a az i n t é z m é n y t . Tengerbiológiai k u t a t á s a i s o r á n i s m e r t e fel egy olyan á l l a n d ó l a b o r a t ó r i u m l é t e s í t é s é n e k s ü r g e t ő s z ü k s é g é t , a m e l y b e n b á r m e l y n e m z e t k u t a t ó j a s z á m á r a lehetőség nyílik a t e n g e r i élől é n y e k s z e r v e z e t é n e k , f e j l ő d é s é n e k és b i o l ó g i á j á n a k t a n u l m á n y o z á s á r a . K o r s z a k a l k o t ó k e z d e m é n y e z é s n e k b i z o n y u l t a N á p o l y i - ö b ö l g a z d a g f a u n á j á t és f l ó r á j á t b e m u t a t ó „ A c q u a r i o " létesítése. B á r m e n n y i r e is f o n t o s a k és említésre m é l t ó a k az i n t é z m é n y a l a p í t á s á n a k , t o v á b b i k i b o n t a k o z á s á n a k k ö r ü l m é n y e i , részletei, m e g h a l a d j á k egy megemlékezés k e r e t e i t , s D U D I C H (1926), K O N O K (1962), L U K Á C S (1974) k ö z l e m é nyeiből nagyrészt ismertek. A Zoológiai Állomás létesítésének i d ő s z e r ű s é g é t r o h a m o s f e j l ő d é s e igazolta. R ö v i d e s e n a biológiai k u t a t á s o k n e m z e t k ö z i k ö z p o n t j á t j e l e n t e t t e . Már 1886-ban szükségessé v á l t k i b ő v í t é s e , s ez a k ö r ü l m é n y A N T O N D O H R N elgond o l á s á n a k l e g t i s z t á b b b i z o n y í t é k a . „A Stazione . . . szerencsésen átélte e jubileumi ünnepségeket. Most önöknél minden bizonnyal igen zsúfolt'''' — í r t a A P Á T H Y I S T V Á N P A U L MEYERhez 1897. április 25-i levelében, a Zoológiai Á l l o m á s 25 éves f e n n á l l á s a k o r . A DoHRN-esalád az I . és I I . v i l á g h á b o r ú o k o z t a n e h é z s é g e k d a c á r a is g o n d o s a n m e g ő r i z t e az i n t é z e t n e m z e t k ö z i jellegét. E z t elsősorban az a l a p í t ó f i á n a k , R E I N H A R D DoHRNnak kiváló szervező m u n k á j a t e t t e l e h e t ő v é . A t u d o m á n y f e j l ő d é s é n e k megfelelő ú j a b b á t é p í t é s e k P E T E R D O H R N n e v é h e z f ű z ő d n e k . 1 9 5 6 - b a n az i n t é z e t v i l á g h í r ű s z a k k ö n y v t á r á t önálló ö t e m e l e t e s r é s z l e g b e h e l y e z t é k . Belső építészeti kiképzéssel t e r e t n y e r t e k ú j l a b o r a t ó r i u m o k , t e m p e r á l t s z o b á k , m ű s z e r s z o b á k , sejtlégzési és i z o t ó p l a b o r a t ó r i u m o k k i a l a k í t á s á r a . A 60-as évek s o r á n elkészült a b i o k é m i a i s z á r n y k o r s z e r ű s í t é s e , a n a g y m é r e t ű t e n g e r v í z c i r k u l á l ó b e v e z e t é s e és az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p - r é s z l e g is. E g y i d e j ű l e g befejezést n y e r t I s c h i á n a régi „ C a s a D o h r n " - n a k k u t a t ó l a b o r a t ó r i u m m á építése is, a m e l y k ü l ö n ö s e n e g y e t e m i h a l l g a t ó k c s o p o r t o s g y ű j t ő m u n k á j á r a alkalmas. * Előadták a szerzők az Állattani Szakosztály 1974. március 1-én tartott 649. ülésén.
7 Á l l a t t a n i Közleményeit
Az olasz á l l a m évi s z u b v e n c i ó j a m e l l e t t az i n t é z e t b e v é t e l i f o r r á s á n a k j e l e n t ő s részét — s e g y b e n n e m z e t k ö z i jellegét — az a l a p í t ó D O H R N zseniális elgondolása, az ú n . „ a s z t a l d í j " b i z t o s í t j a . E z jelenleg évi 3000 dollár, A P Á T H Y i d e j é b e n 2000 a r a n y f r a n k v o l t . E z é r t a b e f i z e t ő i n t é z m é n y j o g o t n y e r a r r a , h o g y egy k u t a t ó j a egy éven á t — v a g y t ö b b k u t a t ó j a az é v e t m e g o s z t v a — a S t a z i o n e Zoologica 60 m u n k a h e l y é n e k e g y i k é n teljes s z a k m a i e l l á t o t t s á g m e l l e t t dolgozzon. A m o d e r n m ű s z e r e k , a friss tengervízzel cirkuláló a k v á r i u m o k és k l í m a k a m r á k b á r m i l y e n i r á n y ú m u n k á t l e h e t ő v é t e s z n e k . A S t a z i o n e Zoologica t ö b b generációs t a p a s z t a l a t t a l r e n d e l k e z ő halászai és k ö n n y ű b ú v á r a i b i z t o s í t j á k a k u t a t ó k n a p i k í v á n s á g á n a k megfelelő élő kísérleti a n y a g o t ; a f a j , n e m , életkor, lelőhely, m é l y s é g és a szükséges b i o t ó p megjelölése s z e r i n t . Az i n t é z e t t e m a t i k á j a a v e n d é g e k t ő l f ü g g . A k u t a t ó k n e m e g y s z e r a k o n z u l t á c i ó s l e h e t ő s é g v é g e t t is felkeresik az i n t é z m é n y t . Bizonyos á l l a t f a j o k i d ő s z a k i bőséges e l ő f o r d u l á s a az i d ő k f o l y a m á n „ i s k o l á k a t " a l a k í t o t t ki. A s v á j c i „ B a l t z e r " , a svéd „ R u n n s t r ö m " embriológiai és az angol „ J u n g " fiziológiai iskola s o k évtizedes t u d o m á n y o s t a p a s z t a l a t a i e l v á l a s z t h a t a t l a n o k a Stazione Zoologica e r e d m é n y e i t ő l . Az A c q u a r i o t u d o m á n y o s t e m a t i k á j a , m u n k a ü t e m e , élete és e m b e r i k a p c s o l a t a i e g y ü t t l ü k t e t n e k , v á l t o z n a k és alakulnak a természettel. Mintha a tenger örök nagy törvénye lenne a Stazione Zoologica t o v á b b i m o z g a t ó j a . L e n d í t ő ereje a k a d á l y o k o n , n e h é z s é g e k e n kereszt ü l ríj t u d o m á n y o s k é r d é s e k , e r e d m é n y e k és k i m e r í t h e t e t l e n f e l a d a t o k felé ! A S t a z i o n e Zoologica k i a d v á n y a i b a n , a „ M i t t e i l u n g e n aus der Zoologis c h e n S t a t i o n zu N e a p e l , zugleich ein R e p e r t ó r i u m f ü r M i t t e l m e e r k a n a l e " és a „ F a u n a e F l o r a del Golfo di N a p o l i " m o n o g r á f i a - s o r o z a t b a n m á r az i n t é z e t 50 éves f e n n á l l á s a k o r 10 000-nél t ö b b volt az o t t készült t u d o m á n y o s m u n k á k száma. A „ M i t t e i l u n g e n " 10. és 12. k ö t e t e őrzi A P Á T H Y I S T V Á N k é t l e g é r t é k e s e b b m u n k á j á t : az 1891-ben p u b l i k á l t „ C o n t r a c t i l e u n d l e i t e n d e P r i m i t i v f i b r i l l e n " c í m ű m ű v é t és 1897-ben k ö z ö l t n a g y m o n o g r á f i á j á t : „ D a s l e i t e n d e E l e m e n t des N e r v e n s y s t e m s u n d seine t o p o g r a p h i s c h e n B e z i e h u n g e n zu den Z e l l e n " . E z e k n e k a m u n k á i n a k s z ü l e t é s é t , a l a k u l á s á t és végső k i k r i s t á l y o s o d á s á t k í s é r h e t j ü k v é g i g P A U L MEYERrel, a „ M i t t e i l u n g e n " s z e r k e s z t ő j é v e l és m ű v e i k o r r e k t o r á v a l f o l y t a t o t t b a r á t i l e v é l v á l t á s b a n . A levelek, m i n t P A U L M E Y E R h a g y a t é k a , d r . A N T O N I E T T A D O H R N g o n d o z á s á b a n k e r ü l t e k a S t a z i o n e Zoologica l e v é l t á r á b a . A g y ű j t e m é n y f o l y a m a t o s a n és h i á n y t a l a n u l őriz 38 d b 1888. o k t . 17. és 1913. j ú n i u s 4. k ö z ö t t kelt APÁTHY-levelet. Az értékes szellemi h a g y a t é k b ó l m e g f o r m á l h a t j u k A P Á T H Y I S T V Á N Í : az eszközöket legyőző n a g y t e c h n i k u s t , a l e i d e n i Zoológiai K o n g r e s s z u s n a g y s i k e r ű e l ő a d ó j á t . Sőt n e h é z személyénél j o b b t ö r t é n e t i p é l d á t találni a t u d o m á n y o s illusztráció i d ő s z e r ű p r o b l é m á i n a k is. S z á m u n k r a mégis m i n d e n n é l é r t é k e s e b b a b a r á t i l e v é l v á l t á s sorai k ö z ö t t r e j t ő z ő e m b e r . A P Á T H Y I S T V Á N , aki s z a k m a i kételyei, sikertelenségei f ö l ö t t é p p o l y t á r g y i l a g o s , m i n t e r e d m é n y e i m e g í t é l é s é b e n . Aki kéri és e l f o g a d j a a k r i t i k á t . A k i k e d v e s h u m o r r a l ítél n é m e t n y e l v t a n i nehézségei f ö l ö t t , de v a s a k a r a t t a l t ö r e k s z i k a j o b b r a . A j ó kolléga, aki t u d á s á v a l m i n d i g segíteni a k a r ó . Ö r ö k k é m u n k á l ó szelleme m ö g ö t t n y u g t a l a n , s e g y b e n n y u g a l o m r a v á g y ó , örökké zaklatott, örökké félreértett ember. K o l o z s v á r , 1896. dec. 11. . . . „ D o l g o z n i tudok itt is, talán még jobban — csak túlságosan el vagyok távolítva nyugattól és ezáltal az én szakterületemen csaknem egészen izolált. Most a lakásommal kapcsoltan van egy kellemes labora-
98
tóriumom, kitűnő világítással, ahol az egész állatvilágot megaranyozhatnám. Én meg nem állhatom azonban, hogy a most Budapesten uralkodó tudományos körök szédelgései fölött ne bosszankodjam, és nagyon szeretnék valamivel hozzájárulni a biológiai tudományok valódi előrehaladásának kedvezőbb alakításához.'''' K O L O S V Á R Y G Á B O R 1 9 6 8 - b a n A P Á T H Y I S T V Á N d o l g o z ó s z o b á j á t emlékt á b l á v a l k í v á n t a jelölni. D e a S t a z i o n e Zoologicán ilyesmi n e m szokás. Sok h a l h a t a t l a n k u t a t ó j a n e v é t n e m őrzi felirat. E r r e a kiválók m e g j e l e n t dolgozatai h i v a t o t t a k . S így A P Á T H Y n e v é t és szellemét n e m f a l a k őrzik. B á r o t t él m i n d e n l a b o r a t ó r i u m b a n , m i n d e n m i k r o s z k ó p t á r g y l e m e z é n . Ő az e l e k t r o n m i k r o s z k ó p p a l dolgozók ősforrása. A t e c h n i k a m a i csodái k ö z t is c s o d á l t „ n a g y t e c h n i k u s " , a k i n e k e r e d m é n y e i t el n e m h o m á l y o s í t j a , csak f é n y e s í t i az idő. APÁTHY ISTVÁN p é l d á j á t és irodalmi h a g y a t é k á t , a m i t a 1 0 0 éves Stazione Zoologica kegyeletes g o n d d a l m i n d n y á j u n k t a n u l s á g á u l őriz, legm é l t ó b b a n — és t á n k í v á n s á g a s z e r i n t — E Ö T V Ö S J Ó Z S E F s o r a i v a l k ö s z ö n t hetjük: Márványszobor helyébe Ha fennmarad nevem, Eszméim győzedelme Legyen emlékjelem.
ISTVÁN A P Á T H Y U N D D I E 1 0 0 J Ä H R I G E ZOOLOGISCHE STATION ZU N E A P E L Von I.
RICHTER
und
L.
MÓCZÁR
Verfasser gedenken der ihr lOOjähriges Bestehen feiernden Zoologischen Station zu Neapel und deren ungarischen Beziehungen, so vor allem dem großen ungarischen Bahnbrecher der Zellen- und Gewebelehre I. APÁTHY, der mehrere seiner ausgezeichneten Abhandlungen auf dieser Station verfaßt hat.
7
99
ADATOK TELKI KÖZSÉG KÖRNYÉKÉNEK MADÁRFAUNÁJÁHOZ írta: SOMFALVI
ERVIN
(Vadbiológiai Állomás, Budakeszi)
B u d a p e s t t ő l m i n t e g y 25 k i l o m é t e r r e N y u g a t r a a B u d a i - h e g y s é g — a F e k e t e - h e g y e k — l á b á n á l fekszik Telki község. K ö r n y é k e a Telki Á l l a m i E r d ő és V a d g a z d a s á g g o n d o z á s á b a n áll erdészeti és v a d á s z a t i v o n a t k o z á s b a n egya r á n t , m i n t v a d r e z e r v á t u m . E z az egyetlen o l y a n terület M a g y a r o r s z á g o n , ahol egyes v í z i v a d f a j o k kivételével az összes v a d á s z h a t ó á l l a t f a j m e g t a l á l h a t ó . Ä m a d á r t a n i s z e m p o n t b ó l á l t a l a m vizsgált t e r ü l e t m i n t e g y 3000—3500 h e k t á r n a g y s á g ú , átlagos t e n g e r s z i n t f e l e t t i m a g a s s á g a 300—340 m é t e r . Legm a g a s a b b p o n t j a az 558 m é t e r m a g a s N a g y - K o p a s z , a m e l y az egyetlen n a g y o b b k o p á r szikla. J e l l e g é t t e k i n t v e s z á r a z , k ö v e s t a l a j ú , v í z b e n n a g y o n s z e g é n y . Az erdőá l l o m á n y , m e l y a vizsgált t e r ü l e t n e k m i n t e g y k é t h a r m a d része, elsősorban tölgyes, cseres erdő, f e k e t e f e n y ő , kevés b ü k k ö s . Az e r d ő t e r ü l e t n a g y része szálerdő, gyér a l j n ö v é n y z e t t e l , k e v é s f i a t a l o s s a l . E l g a z o s o d o t t , b o k r o s rész m é r s é k e l t m e n n y i s é g b e n , egyes erdőszéleken t a l á l h a t ó . Állandó v í z f o l y á s , vízfelület — egyes d a g o n y á k o n k í v ü l — nincs, csak az esőzésekkor k e l e t k e z e t t alkalmi vizek a d n a k ivó- és f ü r d ő v i z e t m a d á r n a k , v a d n a k . A t e r ü l e t m á s i k része m e z ő g a z d a s á g i l a g m ű v e l t , kevés f a s o r r a l és csenderessel, n é h á n y vízmosásos, d ú s a n b e n ő t t á r o k k a l és két kisebb n á d f o l t t a l . N y í l t vízfelület sem a n á d a s o k b a n , sem a m ű v e l t részeken nincs. (A t e r ü l e t j e l e n t ő s része — e r d ő és vele h a t á r o s m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t részek — 1974-ben v a d r e z e r v á t u m c é l j á r a be l e t t kerítve.) A m a d á r f a u n a is a t e r ü l e t jellegének megfelelően a l a k u l t : a v i z e t , mocsar a t k e d v e l ő k r i t k á k , míg az egyéb f a j o k v i s z o n y l a g n a g y o b b s z á m b a n f o r d u l n a k elő. Az u t ó b b i ö t év, de főleg az 1971—73-as i d ő s z a k megfigyelései a l a p j á n az a l á b b i f a j o k f o r d u l t a k elő: t i z e n k é t r e n d m i n t e g y száztíz f a j a . ( M e g j e g y z e n d ő , h o g y j e g y z e t e i m egy része elveszett, ezért egyes megfigyelések p o n t o s a d a t a i h i á n y o z n a k . ) Ixobrychus minutus — egy a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1969. I l l — I V . Ciconia ciconia — r e n d s z e r t e l e n ü l j e l e n i k m e g , n a g y o b b t ö m e g b e n ( 4 0 — 5 0 db) 1972. I X . Anser albifrons, Anser erytliropus — a l k a l m i á t v o n u l o k , I X — X I . h ó n a p b a n . Anser fabalis — rendszeres á t v o n u l ó , n a g y o b b t ö m e g b e n (2—300 d b ) 1973. X—XI. Anas platyrhynchos — 1969—73-ban 2 — 3 p á r a n á d a s o k b a n , költésre n i n c s a d a t . Milvus milvus — egy a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1970. V I . Milvus migrans — 2 — 3 p á r r e n d s z e r c s e n , költése valószínű. Accipiter gentilis — a t e r ü l e t n a g y s á g á h o z m é r t e n kis szán b a n , m i n d ö s s z e 2—3 költőpár.
101
Accipiter nisus — v i s z o n y l a g t ö b b , m i n t a h é j a , 1972 telén n a g y o b b s z á m b a n . Költésére nincs a d a t . Buteo buteo — á l l a n d ó 4 — 5 k ö l t ő p á r , az á l l o m á n y k e z d f e l s z a p o r o d n i . Buteo lagopus — r e n d s z e r e s téli v e n d é g , egyes é v e k b e n n a g y o b b s z á m b a n is. Aquila heliaca — 1974. I I I — I V . h ó b a n egy f i a t a l p é l d á n y k é t a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , valószínűleg u g y a n a z . Falco cherrug — r e n d s z e r t e l e n ü l m e g j e l e n ő , 1 9 7 4 - b e n k ö l t é s i d ő b e n is. 1973. Y I I . 1 1 . ; 1974. t a v a s z (?). Falco peregrinus — e g y a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1973. X . Falco columbarius — h á r o m a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e ; 1971. tél ( ? ) ; 1972. XII.; 1973.11.27. Falco tinnunculus — 2—3 állandó költőpár. Perdixperdix — i n g a d o z ó s z á m b a n 20—50 d b ; c s a k a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k e n . Coturnix coturnix — i g e n kis s z á m b a n , k ö l t é s i d ő b e n is. Phasianus colchicus — v a d á s z a t i v i s z o n y l a t b a n i g e n kis s z á m b a n . Vanellus vanellus — n é h á n y a l k a l o m m a l e l ő f o r d u l t , p á r b a n is ( I I I . hó). Gallinago gallinago — 1969. ősz (?) 1 d b . Larus ridibundus — e g y a l k a l o m m a l 5 p é l d á n y , 1970. ősz (?). Columba oenas — s z á m u k i n g a d o z ó , 1973-ban 8 — 1 0 k ö l t ő p á r m e g f i g y e l v e , főleg t ö l g y e s e k b e n ( I I I — V I . hó). Columba palumbus — 2—3 költőpár rendszeresen. Streptopelia turtur — közönséges fészkelő, a z o n b a n a l a k o t t h e l y e k közeléből a b a l k á n i gerle é s z r e v e h e t ő e n s z o r í t j a a z á r t a b b e r d ő r é s z e k felé. Streptopelia decaocto —- s z á m u k e g y r e n ö v e k s z i k , m á r az erdők szélső r é g i ó i b a n is k ö l t . 1 9 7 2 - b e n n a p r a f o r g ó t á b l á n t ö b b m i n t száz p é l d á n y t a r t ó z k o d o t t . Cuculus canorus — g y a k o r i ; v ö r ö s b e g y és egy a l k a l o m m a l t ö v i s s z ú r ó gébics fészkében t a l á l t a m fiókát. Tyto alba — 1 9 7 0 — 7 1 - b e n a t e m p l o m t o r o n y b a n 2, 1973-ben 1 p á r k ö l t ö t t , u g y a n e z é v b e n a h í m mérgezés ( f e l t e h e t ő e n A r v a l i n ) k ö v e t k e z t é b e n elh u l l o t t . 1972 ó t a n e m fészkel. K ö p e t v i z s g á l a t a 6 0 % - b a n c i c k á n y (főleg v ö r ö s f o g ú ) , 3 0 % - b a n mezei p o c o k és 1 0 % - b a n egyéb k i s e m l ő s ö k c s o n t m a r a d v á n y a i t m u t a t t a ki. Bubo bubo —- 1 — 2 p á r r e n d s z e r e s e n előfordul fészkelési i d ő b e n is, k ö l t ő h e l y e ez ideig i s m e r e t l e n . Athene noctua — I — 2 p á r fészkelő az e r d ő s z é l e k e n . Asio otus —• á l l a n d ó fészkelő, t é l e n n a g y o b b c s a p a t o k b a n ( 3 0 — 5 0 ) is m e g jelenik, X I I — I I . Strix aluco — g y a k o r i fészkelő. Caprimulgus europaeus — k ö l t é s i d ő b e n is e l ő f o r d u l , m e n n y i s é g é r e és k ö l t é s é r e nincs a d a t . Merops apiaster — I n g a d o z ó s z á m b a n 2—5 k ö l t ő p á r egy h o m o k o s v í z m o s á s á r o k b a n , 1974-ben n e m k ö l t ö t t . Coracias garrulus — r e n d s z e r t e l e n ü l jelenik m e g a r a t á s u t á n a t a r l ó k f e l e t t , költésére n i n c s a d a t . Upupa epops — 2 — 3 p á r b a n á l l a n d ó fészkelő. Jynx torquilla — g y a k o r i k ö l t ő f a j , e l s z a p o r o d ó b a n v a n . Picus viridis — r e n d s z e r e s k ö l t ő f a j , a r á n y l a g n a g y o b b s z á m b a n . Picus canus — r e n d s z e r t e l e n m e g j e l e n ő , főleg t é l e n , k ö l t é s i d ő b e n nincs a d a t a ; 1972. X I I . 4., X I I . 10., 1973. I . 25. Dryocopus martius — r e n d s z e r e s e n költ 2 — 3 p á r , 1970 előtt n e m f o r d u l t elő.
102
Dendrocopos maior — g y a k o r i k ö l t ő f a j . Dendrocopos syriacus — igen kevés s z á m b a n , költésére nincs a d a t . Dendrocopos medius — z á r t a b b e r d ő r é s z e k b e n g y a k o r i . Dendrocopos leucotos — e g y a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1972. t a v a s z (?). Dendrocopos minor — kevés s z á m b a n á l l a n d ó a n , költési a d a t a nincs. Galerida eristata — m é r s é k e l t e n gyakori k ö l t ő f a j . Lullula arborea — kis s z á m b a n költ, v o n u l á s k o r n é h a n a g y o b b s z á m b a n is (IX-X.). Alauda arvensis — r e n d s z e r e s fészkelő a sík r é s z e k e n . Hirundo rustica, Delichon urbica —- a l a k o t t részeken igen g y a k o r i k ö l t ő f a j o k . Oriolus oriolus — a r á n y l a g g y a k o r i fészkelő. Corvus corax — régebbi i d ő k r ő l nincs a d a t a , n é h á n y é v e 2 —3 á l l a n d ó k ö l t ő p á r , a z o n b a n valószínűleg mérgezések m i a t t s z á m u k i n g a d o z ó . 1974ben nincs a területen adata. Corvus cornix — 1971 e l ő t t 4 p á r r e n d s z e r e s e n k ö l t ö t t , az u t ó b b i é v e k b e n a v a d á s z a t m i a t t c s a k m i n t r e n d s z e r t e l e n á t v o n u l ó j e l e n i k meg. Corvus frugilegus, Coloeus monedula — a l k a l m i á t v o n u l o k , v e g y e s c s a p a t o k b a n is főleg télen. Pica pica — költése a v a d á s z a t m i a t t kizárólagos. Nucifraga caryocatactes — egy a l k a l o m m a l , 1971. X . 2 3 - á n m e g f i g y e l v e , valószínűleg a szibériai a l f a j (N. c. macrorhynchos). Garrulus glandarius — igen g y a k o r i fészkelő és rendszeres á t v o n u l ó , f e l t ű n ő e n n a g y t ö m e g b e n 1971. I X — X . h ó b a n . Parus maior — igen g y a k o r i k ö l t ő f a j . Parus caeruleus — g y a k o r i k ö l t ő f a j . Parus ater — r e n d s z e r t e l e n téli kóborló, de m i n d i g kis s z á m b a n . Parus palustris — kis s z á m b a n k ö l t ő f a j , egy a l k a l o m m a l m ű o d u b a n is. Parus montanus — egy a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1972. I X . 9. Aegithalos caudatus — kis s z á m b a n költ, t é l e n n a g y o b b c s a p a t o k b a n k ó b o r o l . Sitta europaea — g y a k o r i k ö l t ő f a j . C e r t h i d a e sp. — s z ó r v á n y o s a n előfordul, k ö l t é s i d ő b e n v a l ó s z í n ű l e g a brachydactila. Troglodytes troglodytes — kis s z á m b a n k ö l t ő f a j . Turdus viscivorus — n é h á n y előfordulás k ö l t é s i d ő b e n , t é l e n r e n d s z e r e s e n nagyobb számban. Turdus pilaris — r e n d s z e r e s e n ősztől t a v a s z i g , egyes é v e k b e n n a g y t ö m e g b e n is. Turdus philomelos — g y a k o r i k ö l t ő f a j , a b o z ó t o s m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k e n is. Turdus iliacus — egy a l k a l o m m a l , 1971. ősz (?) n a g y o b b s z á m b a n . Turdus merula — g y a k o r i k ö l t ő f a j m i n d e n f e l é . Oenanthe oenanthe — 1972-ben k ö l t ö t t 2 p á r , 73-ban 1 p á r , 74-ben nincs előfordulási a d a t a . Saxicola torquata — g y a k o r i fészkelő. Saxicola rubetra — r e n d s z e r t e l e n előforduló, n é h á n y a l k a l o m m a l k ö l t é s i d ő b e n is. Phoenicurus phoenicurus — h á r o m a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e őszi v o n u l á s k o r . Luscinia megarhynehos — g y a k o r i k ö l t ő f a j b o z ó t o s o k b a n és e r d ő s z é l e k e n . Luscinia luscinia — v o n u l á s i i d ő s z a k b a n ( I X . ) e l ő f o r d u l á s a v a l ó s z í n ű , m i v e l a budakeszi árkokban rendszeresen megjelenik. Erithacus rubecula — g y a k o r i fészkelő, 1971 t a v a s z á n n a g y t ö m e g b e n á t v o n u l t . Acrocephalus scirpaceus — e g y a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1971-ben, f e l t e h e t ő l e g k ö l t ö t t is.
103
Acrocephalus arundinaceus — r é g e b b e n kis s z á m b a n r e n d s z e r e s k ö l t ő f a j , 1974ben — v a l ó s z í n ű l e g a n á d a s o k s z á r a z s á g a m i a t t — n e m f o r d u l t elő. Sylvia atricapilla — kis s z á m b a n k ö l t . Sylvia nisoria — kevés e l ő f o r d u l á s , k ö l t é s i d ő b e n is, és j u v . p é l d á n y o k . Sylvia communis — r i t k a k ö l t ő f a j , főleg erdőszéleken. Sylvia ситтиса — egy a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , 1972. V. 18. Phylloscopus trochilus •—- k ö l t é s é r e n i n c s a d a t , őszi v o n u l á s k o r n a g y o b b s z á m b a n is. Phylloscopus collybita — g y a k o r i k ö l t ő f a j . Phylloscopus sibilatrix — k é t a l k a l o m m a l m e g f i g y e l v e , k ö l t é s i d ő b e n , 1970. V., 1972. V. (?). Regulus regulus — v á l t o z ó s z á m b a n , n é h a t ö m e g e s e n is ősszel, t a v a s s z a l . Regulus ignicapillus — egy a l k a l o m m a l , 1972. I I I . 5-én 6 — 8 d a r a b b ó l álló csapat megfigyelve, fenyvesben. Muscicapa striata — m é r s é k e l t e n g y a k o r i k ö l t ő f a j . Muscicapa hypoleuca — kis s z á m b a n r e n d s z e r e s e n e l ő f o r d u l , fészkelési i d ő b e n adata nincs. Muscicapa albicollis —• e r d ő k b e n g y a k o r i fészkelő. Prunella modularis — r e n d s z e r t e l e n ü l előforduló, főleg őszi v o n u l á s k o r . Anthus triviális — g y a k o r i fészkelő. Motacilla alba — g y a k o r i f é s z k e l ő és á t v o n u l ó . Bombycilla garrulus — e r ő s e b b t e l e k e n m e g j e l e n i k , de s o h a s e m t ö m e g e s e n . Lanius excubitor — r e n d s z e r t e l e n ü l j e l e n i k meg, n é h á n y d a r a b t e l e n t e (1969— 70, 7 2 — 7 3 , 73—74). Lanius minor — 2 — 3 p á r , r e n d s z e r e s k ö l t ő f a j . Lanius collurio — igen g y a k o r i fészkelő. Sturnus vulgaris — igen g y a k o r i fészkelő, kevés á t v o n u l ó . Passer domesticus — igen g y a k o r i fészkelő, főleg l a k o t t részeken, sokszor m o l n á r f e c s k é t ő l e l r a b o l t f é s z e k b e n , de a l k a l m a n k é n t f á r a r a k o t t s z a l m a f é s z e k b e n is. Passer montanus — igen g y a k o r i fészkelő, m é g a z á r t a b b e r d ő r é s z e k e n is, ahol a m ű o d u k a t is e l f o g l a l j a . Coccothraustes coccothraustes — a r á n v l a g g y a k o r i k ö l t ő f a j , n é h a inváziószerű á t v o n u l ó (1972. V I I I — I X . ) . Chloris chloris — g y a k o r i k ö l t ő f a j . Carduelis carduelis — kis s z á m b a n fészkel, v o n u l á s k o r és t é l e n n a g y o b b c s a p a t o k b a n is. Carduelis spinus — r e n d s z e r e s á t v o n u l ó kisebb l é t s z á m b a n . ( N a g y o b b t ö m e g ben is; H O M O N N A Y Zs. közlése.) Carduelis cannabina — k ö l t ő f a j , egyes t e l e k e n n a g y o b b t ö m e g b e n is (1972/73). Carduelis flammea — r e n d s z e r t e l e n ü l m e g j e l e n ő őszi-téli v e n d é g , n a g y t ö m e g ben 1 9 7 2 / 7 3 - b a n . Serinus serinus — kis s z á m b a n k ö l t a b o k r o s erdőszéli r é s z e k e n . Pyrrhula pyrrhula -— v á l t o z ó m e n n y i s é g b e n , de r e n d s z e r e s e n ősztől t a v a s z i g . Fringilla coelebs — g y a k o r i f é s z k e l ő és á t v o n u l ó . Fringilla montifringilla — három alkalommal, télen, kisebb csapatokban 1970/71, 1972. tél, 1973. I — I I . Emberiza citrinella — igen g y a k o r i fészkelő. Emberiza schoeniclus — v á l t o z ó , az u t ó b b i i d ő b e n c s ö k k e n ő s z á m b a n (1—6 p á r ) költ a n á d f o l t o k b a n . 1974-ben csak egy p á r k ö l t ö t t .
104
A vizsgált időszak a l a t t egyes f a j o k e g y e d s z á m a c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t m u t a t ; ilyenek a v a d g e r l e , erdei s z a l o n k a , cinegefélék, ö k ö r s z e m , f ü r j , gyurg y a l a g . Más f a j o k l é t s z á m a e r ő s e b b n ö v e k e d é s t m u t a t , pl. n y a k t e k e r c s , egerészölyv, f ü l e m ü l e , s z a j k ó . T ö b b f a j e l t ű n t a helyi f a u n á b ó l , elsősorban a n á d f o l t o k időszakos v a g y végleges k i s z á r a d á s a m i a t t , m í g n é h á n y , h a kis s z á m b a n is, m e g j e l e n t ; pl. holló, f e k e t e h a r k á l y . E g é s z é b e n v é v e az öt év t á v l a t á b a n megá l l a p í t h a t ó , h o g y a m a d á r á l l o m á n y l é t s z á m a á l l a n d ó , lassú c s ö k k e n é s t m u t a t . K ö z r e j á t s z i k e b b e n — s a j n o s — az egyre n ö v e k v ő k i r á n d u l ó - és főleg az üdülőm o z g a l o m , a m e l y m e g n y i l v á n u l csenderesek, b o z ó t o k k i i r t á s á b a n , m ű o d u k összetörésében, l a k o t t fészkek k i f o s z t á s á b a n , e l p u s z t í t á s á b a n . N é m i m e g o l d á s t n y ú j t a téli m a d á r e t e t é s és főleg a cinegefélék léts z á m á n a k emelésében az e l m ú l t h á r o m é v b e n f o l y a m a t o s a n k i h e l y e z e t t m i n t egy 70 mesterséges f é s z e k o d u , m e l y n e k évi „ t e r m é s e " 180—220 d a r a b szénkék- és b a r á t c i n k e , seregély, örvös l é g y k a p ó , csuszka és n y a k t e k e r c s f i ó k a .
ANGABEN ZUR VOGELFAUNA IN D E R D E R ORTSCHAFT T E L K I
UMGEBUNG
Von E.
SOMFALVI
Die am Fuß des Budaer Gebirges liegende kleine Gemeinde ist die einzige im Land, wo sämtliche jagdbare Tierarten anzutreffen sind. Verfasser untersucht neben allgemeiner ökologischer Charakterisierung des von ihm untersuchten, etwa 3000 ha großen Gebietes die v o m Gesichtspunkt der Ornitologie bedeutenden Biotoptypen. Innerhalb der fünf Jahre lang anhaltenden Beobachtungsperiode sind von 12 Gattungen insgesamt 110 Arten in diesem Bereich vorgekommen, deren bedeutender Teil auch gebrütet hat. Verfasser beschreibt ferner die Bestandsänderung der einzelnen Arten, die auf die Einwirkung der Umweltsänderung in der örtlichen Fauna eingetretene Umorganisierung sowie die ständige Verminderung des ganzen Vogelbestandes und weist auf die Nützlichkeit der künstlichen Ansiedlung als auf eine der Lösungsmöglichkeiten hin.
105
ШшЩфщ
V
f i r - e m t ^ ^
„
^
"
Ä
l
?
R
é
t
e
s
-
b
mezőgazdasági t e r ü l j h á t t é ^ ' L ^ g ő l o ^
o í
z
ó Г
t Г
o
s
,
művelés
ADATOK A MÁRTÉLYI TÁJVÉDELMI KÖRZET EMLŐS- ÉS HALFAUNÁJÁHOZ* írta: STERBETZ
ISTVÁN
(Madártani Intézet, Budapest)
H ó d m e z ő v á s á r h e l y h a t á r á b a n két t e r m é s z e t v é d e l m i l é t e s í t m é n y g a z d a g í t j a a Tisza h u l l á m t e r é t . J o b b p a r t o n a s z i g o r ú a n v é d e t t Sasér, b a l p a r t o n a 10 k m hosszan e l n y ú l ó , B a r c i - r é t , K ö r t v é l y e s , K u t y a f e n é k és M á r t é l y n é v e n i s m e r t á r t é r s z a k a s z . E t e r ü l e t r é s z e k t e r m é s z e t v é d e l m i kezelése egységes, ezért a j ö v ő b e n M á r t é l y i t á j v é d e l m i k ö r z e t n é v e n , ö s s z e v o n t a n szerepel m a j d a Tisza t e r m é s z e t t u d o m á n y o s i r o d a l m á b a n . A m i n t e g y két és félezer h e k t á r o s t e r ü l e t t e r m é s z e t v é d e l m i előírásai s z a k a s z o n k é n t v á l t o z ó k , így a n a g y t e r ü l e t i a r á n y o k lehetőségeivel élve e g y a r á n t k i s z o l g á l j á k a teljes h á b o r í t a t l a n s á g o t igénylő á l l a t v i l á g m e g a t u r i s z t i k a i - ü d ü l é s i i g é n y e k k e l érkező l á t o g a t ó k érdekeit. Az é l e t t é r egészében v i s z o n y l a g épségben m e g ő r i z t e m é g a m ú l t század végi f o l y ó s z a b á l y o z á s i d e j é n k i a l a k u l t , s a j á t o s t á j a d o t t s á g o k a t . Az 1—5 k m szélességben v á l t a k o z ó h u l l á m t é r t e n g e l y é t az É l ő t i s z a képezi, s hozzá csatl a k o z v a h á r o m m o r o t v a , a Saséri-, K ö r t v é l y e s i - és M á r t é l y i - h o l t á g a k képviselik a t ó s z e r ű , m é l y állóvizet. A h u l l á m t é r b e l t e r ü l e t é n t e r m é s z e t e s fűz- és n y á r f a e r d ő k , t e l e p í t e t t n e m e s n y á r k u l t ú r á k , k e v é s tölgyes, m a g a s f ü v ű , vízállásos kaszálók-legelők, k ü l t e r j e s e n m ű v e l t s z á n t ó f ö l d e k v á l t a k o z n a k . A t e r ü let külső szegélyén jellegzetes k u b i k s o r o k k a l , b o t o l ó f ű z e k k e l c s a t l a k o z i k a é l e t t e r e t lezáró v é d t ö l t é s h e z . A Tisza á l t a l á b a n é v e n t e — t ö b b n y i r e k o r a t a v a s s z a l és n y á r elején — n é h á n y h é t r e e l á r a s z t j a a t e r ü l e t e t . K é s ő n y á r i és téli á r v i z e k csak k i v é t e l e s e n j e l e n t k e z n e k . A v í z b o r í t á s á t l a g k é t m é t e r ilyenk o r , és ez az időszakos á t a l a k u l á s m é l y r e h a t ó a n b e f o l y á s o l j a az élővilág környezeti adottságait. E h u l l á m t é r s z a k a s z m a d á r t a n i k u t a t á s á v a l 1947 ó t a f o l y a m a t o s a n foglalkozom. I l y e n t á r g y ú d o l g o z a t a i m b a n részletezem az ökológiai v i s z o n y o k a t , s a t e r ü l e t r e v o n a t k o z ó teljes t e r m é s z e t t u d o m á n y o s i r o d a l m a t a M a g y a r M a d á r t a n i I n t é z e t a d a t t á r á b a n c é d u l a k a t a l ó g u s f o r m á j á b a n d o l g o z t a m fel. A m a d á r t a n i m u n k a s o r á n rendszeres emlős- és h a l f a u n i s z t i k a i a d a t g y ű j t é s s e l n e m f o g l a l k o z h a t t a m , e d o l g o z a t b a n c s u p á n a l k a l o m s z e r ű feljegyzések közlésére s z o r í t k o z h a t o m . A s e m m i k é p p e n sem teljességet j e l e n t ő összeállítás közlése mégsem é r d e k t e l e n . E t e r ü l e t r ő l u g y a n i s ez ideig n a g y o n kevés n y o m t a t o t t a d a t foglalkozik a s z ó b a n forgó k é t á l l a t c s o p o r t t a l , s a m e g j e l e n t d o l g o z a t o k közül is n é h á n y r ó l jogos b í r á l a t v o n t a k é t s é g b e az á l l í t á s o k a t . H a z a i v é d e t t t e r ü l e t e i n k é l ő v i l á g á n a k f e l m é r é s e , megismerése v i s z o n t s ü r g e t ő f e l a d a t o t ró a zoológiai k u t a t á s r a . A t e r m é s z e t v é d e l e m g y a k o r l a t a n e m v á r h a t m o n o g r a f i k u s feldolgozások t á v o l i b e f e j e z ő i d ő p o n t j á r a . A s z a k s z e r ű kezeléshez m á r a része r e d m é n y e k is n é l k ü l ö z h e t e t l e n t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a n a k . * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1975. január 3-án tartott 656. ülésén.
107
Emlősök Erinaceidae Erinaceus europaeus L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t . Á l l o m á n y á t az évi á r v i z e k á l t a l á b a n m e g s e m m i s í t i k . A víz e l v o n u l t á v a l n é p e s e d i k b e ú j b ó l t s ú j b ó l ilyenkor a terület. Soricidae Sorex minutus L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t , de r i t k á n szem elé k e r ü l ő f a j . G y ű j t ö t t p é l d á n y o k : B a r c i - r é t , 1960. V I I I . 19., 1974. I X . 21. — Sorex araneus L . A Tisza h u l l á m t e r é r e l e g j e l l e g z e t e s e b b c i c k á n y f a j . E l h u l l o t t p é l d á n y a i t a terület valamennyi szakaszán g y a k r a n megtaláltam. Mártélyon gyöngySCHERB. b a g o l y k ö p e t b ő l is előkerült ( S C H M I D T , 1 9 6 9 ) . — Neomys fodiens G y ű j t ö t t p é l d á n y o k : Sasér, 1952. V I I I . 16., 1961. I I . 18., 1963. I V . 30., 1963. V I I I . 16. E z u t ó b b i p é l d á n y v a r s á b a n f u l l a d t m e g . — Crocidura leucodon H E R M . E l h u l l o t t p é l d á n y a i a Sorex areneus-nál ritkábban találhatók. Mártélyon b a g o l y k ö p e t b ő l k e r ü l t elő ( S C H M I D T , 1 9 6 9 ) . Crocidura suaveolens PALL. Sasérben 1 9 6 9 . V I I I . 1-én talált p é l d á n y á t S C H M I D T E G O N határozta meg. Talpidae Talpa europaea L. H u l l á m t é r i r é t e k e n á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t . Az árvizek elől n a g y o b b mélységekbe ássa le j á r a t a i t , s a v í z b o r í t á s m e g s z ű n t é v e l friss t ú r á s a i a z o n n a l m e g j e l e n n e k a cserepesen s z á r a d ó felszínen. E g y p é l d á n y á t Haliaetus albicilla, 4 egyedet Milvus migrans fészke a l a t t g y ű j t ö t t t á p l á l é k m a r a d v á n y o k b a n t a l á l t a m ( S T E R B E T Z , 1965). Vespertilionidae Plecotus auritus L. A h ó d m e z ő v á s á r h e l y i T o r n y a i J á n o s M ú z e u m b a n ,,1951, K ö r t v é l y e s " f e l i r a t t a l t a l á l t a m egy p é l d á n y t . — Nictalus noctula S C I I E R B . Saséri r é v h á z p a d l á s á r ó l g y ű j t ö t t p é l d á n y a i a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i m ú z e u m b a n : 1960. V I . 21-én 2 d b . , V I I I . 19-én 3 d b . Leporidae Lepus europaeus L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t . M á r t é l y r ó l g y ö n g y b a g o l y k ö p e t e k b ő l e l ő k e r ü l t ( S C H M I D T , 1 9 6 9 ) . Haliaeetus albicilla fészke a l a t t 2 j u v . , 3 a d . , Milvus migrans fészke a l a t t 1 j u v . , Accipiter gentilis fészke a l a t t 1 j u v . példányt találtam táplálékmaradványok között ( S T E R B E T Z , 1 9 6 5 ) . Sciuridae Citellus citellus. Megfigyeléseim első éveiben ( 1 9 4 7 — 1 9 5 5 ) g y a k o r i f a j v o l t a h u l l á m t e r e t lezáró v é d t ö l t é s e n , á l l o m á n y a f e l t ű n ő e n m e g r i t k u l t . Haliaeetus albicilla fészekben 6, Milvus migrans f é s z e k b e n 8, Accipiter gentilis f é s z e k b e n 6 és Falco cherrug f é s z e k b e n 8 p é l d á n y t t a l á l t a m t á p l á l é k m a r a d ványokban (STERBETZ, 1 9 6 5 ) .
108
Cricetidae Cricetus cricetus L. R a g a d o z ó m a d á r fészkek a l a t t t a l á l t t á p l á l é k m a r a d v á n y o k : Iíaliaeetus albicilla 1 , Milvus migrans 1 1 d b ( S T E R B E T Z , 1 9 6 5 ) . Microtidae Clethrionomys glareolus S C H E R B . S a s é r b e n 1 9 6 1 . I V . 1 8 - á n , Asio otus á l t a l l a k o t t f ű z f á b a n t a l á l t p é l d á n y á t S C H M I D T E G O N h a t á r o z t a m e g . — Arvicola terrestris L. G a z d a g o n népesíti a h u l l á m t e r e t . Népes á l l o m á n y á r ó l árvizek, i d e j é n g y ő z ő d h e t ü n k m e g , a m i k o r az a l a c s o n y f á k k o r o n á i t h a s z n á l j á k mened é k n e k a h u l l á m o k elől. Haliaeetus albicilla fészke a l a t t 6 p é l d á n y m a r a d v á Microtus arvalis P A L L . Á r v í z m e n t e s éveknyát találtam (STERBETZ, 1 9 6 5 ) . ben a h u l l á m t é r i s z á n t ó f ö l d e k e n e l t e r j e d t , a v é d t ö l t é s e k t ö m e g e s l a k ó j a . Milvus migrans f é s z k e k a l a t t 61 p é l d á n y t m u t a t t a m ki t á p l á l é k m a r a d v á n y o k b a n ( S T E R B E T Z , 1 9 6 5 ) . — Ondatra zibethica L. H o l t á g a k , k u b i k o k m e n t é n m i n d e n felé e l t e r j e d t , gyakori f a j . Haliaeetus albicilla t á p l á l é k m a r a d v á n y a i b ó l 13 esetb e n m u t a t t a m ki ezt a f a j t ( S T E R B E T Z , 1 9 6 5 ) . Muridae Apodemus agrarius P A L L . M á r t é l y o n , 1961. V. 2-án l ő t t Pica pica gyomortartalmából 3 db m a r a d v á n y a i t határozta meg J Á N O S S Y D É N E S ( S T E R B E T Z , 1964). — Micromys minutus P A L L . A saséri és körtvélyesi h o l t á g a k szegélyn ö v é n y z e t é b e n é v e n t e t ö b b f é s z k e t t a l á l t a m . — Sylvaemus flavicollis MELCII. A h u l l á m t é r i e r d ő k l e g e l t e r j e d t e b b e g é r f a j a . Milvus migrans t á p l á l é k m a r a d v á n y a i b a n is négy a l k a l o m m a l k i m u t a t t a m . — Sylvaemus sylvaticus L. Előbbinél f e l t é t l e n r i t k á b b . A saséri és k ö r t v é l y e s i r é v h á z a k n á l v é g z e t t egérirtások s o r á n m i n t e g y 1 : 5 a r á n y b a n t a l á l t a m t ö b b s é g b e n a s á r g a n y a k ú t a két erdei e g é r f a j k ö z ö t t . — Rattus norvegicus B E R K . A saséri-körtvélyesi r é v h á z a k n á l és migrans a m á r t é l y i ü d ü l ő t e l e p n y a r a l ó é p ü l c t e i k ö r n y é k é n e l t e r j e d t f a j . Milvus fészke a l a t t egy e s e t b e n t a l á l t a m a r a g a d o z ó m a d á r t á p l á l é k m a r a d v á n y a k é n t ( S T E R B E T Z , 1965). — Mus spicilegus L. L a k o t t t e r ü l e t e k k ö r n y é k é n á l t a l á n o san elterjedt. Spalacidae Spalax leucodon N O R D M . H ó d m e z ő v á s á r h e l y k ö r n y é k é n n é h á n y é v v e l ezelőtt m é g m e g l e h e t ő s e n e l t e r j e d t f a j v o l t a f ö l d i k u t y a . Á r v í z m e n t e s é v e k b e n a h u l l á m t é r i k e r t e k b ő l is j e l e z t é k s z ó r v á n y o s e l ő f o r d u l á s á t . 1953. V I I . 2 - á n M á r t é l y r ó l egy sérült n ő s t é n y t h o z t a k a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i T o r n y a i J á n o s Múzeumba. Canidae Vulpes vulpes L. A t e r ü l e t v a l a m e n n y i é l e t t e r é b e n r e n d s z e r e s e n előfordul. Mustelidae Meies meles L. S a s é r b e n 1960. V I I I . 21-én k u k o r i c a f ö l d ö n f i g y e l t e m m e g egy p é l d á n y t . — Mustela erminea L. K u b i k o k - h o l t á g a k s z e g é l y n ö v é n y z e t é b e n g y a k o r i f a j . Haliaeetus albicilla t á p l á l é k m a r a d v á n y a i k ö z ö t t is m e g t a l á l t a m egy
109
a l k a l o m m a l . G y ű j t ö t t p é l d á n y o k : S a s é r 1959. I X . 13., K ö r t v é l y e s 1960. I V . 4., S a s é r 1960. IV. 4., K ö r t v é l y e s 1960. V. 8., Mártély 1962. I I I . 10. — Mustela nivalis L. E l ő f o r d u l á s á n a k jellemzése az előbbi f a j j a l azonos. Haliaeetus albicilla t á p l á l é k m a r a d v á n y a i b ó l egy e s e t b e n k e r ü l t elő. G y ű j t ö t t p é l d á n y o k : S a s é r 1958. IV. 19., Sasér 1959. V. 3., K ö r t v é l y e s 1960. IV. 4., K ö r t v é l y e s 1960. V I . 21. — Putorius putorius L. A v é d t ö l t é s e k ö s s z e r a k o t t fűzrőzsek a z l a i n a k m e n e d é k é b ő l f e l r i a s z t o t t p é l d á n y o k é v e n t e előkerülnek. G y ű j t ö t t p é l d á n y a i : K ö r t v é l y e s 1959. V. 4., S a s é r 1960. X I I . 17. — Putorius eversmani L E S S . G y ű j t ö t t p é l d á n y a : K ö r t v é l y e s 1960. I I I . 15. — Lutra lutra L . E l s ő s o r b a n Sasér f o l y ó v í z p a r t j á n a k l a k ó j a , ahol az a l á m o s o t t szegélyről vízbe dőlő vén f á k g y ö k é r z e t e , k o r o n á j a v é d e l m é b e n t a n y á z i k . L ő t t p é l d á n y : K ö r t v é l y e s , 1959. I V . 11. H a l á s z o k v a r s á j á b a n m e g f u l l a d t egyedek a d a t a i : S a s é r 1960. I I . , B a r c i - r é t 1960 t a v a s z á n 3 db. M e g f i g y e l é s e i m : Sasér 1958. I V . 19., 1959. X I I . 12., X I I . 15., 1960. I I . 18., B a r c i - r é t 1961. V I I I . 20., Sasér 1961. X I . 16., B a r c i - r é t 1974. V. 21., Sasér 1974. V I I I . 2., K ö r t v é l y e s 1974. V I I I . 7. M Á R I Á S F E R E N C erdész f i g y e l t e meg K ö r t v é l y e s e n 1960. I I . - t ó i IV.-ig a h o l t á g felső s z a k a s z á n á l t ö b b a l k a l o m m a l . S a s é r b e n 1960. I I I . 15—31 k ö z ö t t h a l á s z o k l á t t á k n é h á n y esetben. — Martes foina E R X L . E l s ő a l k a l o m m a l 1960. I I . 15-én M Á R I Á S F E R E N C erdész f i g y e l t e meg a B a r c i - r é t e n . 1960. I I I . végén B O G N Á R J Ó Z S E F h a l á s z u g y a n a z o n a t e r ü l e t s z a k a s z o n t a l á l k o z o t t vele. S a j á t m e g f i g y e l é s e i m : K ö r t v é l y e s 1960. I V . 4., Sasér 1960. I V . 14., 1961. X I I . 17., 1962. I I I . 17., m a j d B O G N Á R J Ó Z S E F halásztól s z á r m a z i k az utolsó a d a t Sasé r b ő l , 1962. V I I . 25-én. E k k o r e g y öreg p é l d á n y k é t f i a t a l t á r s a s á g á b a n m u t a t k o z o t t . V a l ó s z í n ű , h o g y a v a d á s z o k i r t o t t á k ki a T i s z á n a k e s z a k a s z á r ó l ezt a f a j t , m e r t az u t ó b b i t i z e n k é t é v b e n t ö b b é m á r n e m k e r ü l t elő. Felidae Felis sylvestris S C H E R B . E l ő f o r d u l á s a körül a h á z i m a c s k á k k a l t ö r t é n ő kereszteződése m i a t t b i z o n y t a l a n s á g u r a l k o d i k . S a s é r b e n 1959. V I . 13-án k e r ü l t elő egy p é l d á n y , amely e f a j v a l a m e n n y i h a t á r o z ó b é l y e g é t m a g á n viselte. Árvízkor fulladt meg. Suidae Sus scrofa L . Az u t ó b b i t i z e n ö t é v b e n szállta m e g a h u l l á m t e r e t . M a j d m i n d e n é v b e n l ő n e k n é h á n y p é l d á n y t a Mártélyi t á j v é d e l m i k ö r z e t v a d á s z h a t ó szakaszain. D á t u m s z e r ű a d a t o k l ő t t p é l d á n y o k r ó l : M á r t é l y 1962. X I . 6., K ö r t v é l y e s 1974. V I I I . 4. M e g f i g y e l é s e i m : K ö r t v é l y e s 1960. IV. 4., Sasér 1960. X I I . 17., K ö r t v é l y e s 1961. I . 2., 4 + 6 d b , 1961. IV. 9., 11 d b , Sasér 1961. X I . 5., 1962. V I I . 6., 1962. I X . 29., 1973. V. 7. Cervidae Cervus elaphus L. 1961. V. 1 - é n egy b u d a p e s t i Á l l a t k e r t b ő l s z á r m a z ó bikaborjút engedtek szabadon a körtvélyesi hullámtérben. A következő évben egy másik f i a t a l b i k a is m e g j e l e n t a t á j v é d e l m i k ö r z e t Barci-réthez t a r t o z ó s z a k a s z á n . 1962. I X . 30-án h a j n a l b a n bőgést is h a l l o t t a m . A b i k á k egyikét állítólag k u t y á k f o g t á k meg, a m á s i k a t Szentes v á r o s közelében l ő t t é k le 1962 t e l é n . —- Capreolus capreolus L. T ú l n é p e s e d e t t á l l o m á n y b a n l a k j a a h u l l á m t e r e t . A rossz i v a r a r á n y k ö v e t k e z t é b e n a g a n c s m i n ő s é g ü k zömmel rossz, b á r igen erős b a k o k is m e g f i g y e l h e t ő k .
110
Halak Acipenseridae Acipenser nudiventris L o v . F o g á s i a d a t a i : Sasér 1959. V I I . 10. 15 kg-os, 1960. V I . 21. 30 cm-es, 1961. V I I . 26. 20 cm-es, 1961. V I I . 29. 40 cm-es p é l d á n y o k . — Acipenser ruthenus L. A saséri É l ő t i s z a - s z a k a s z e f a j egyik legalkalm a s a b b élőhelye M a g y a r o r s z á g o n . H a l á s z o k és horgászok igen g y a k r a n zsákm á n y o l j á k . E l ő f o r d u l á s á n a k g y a k o r i s á g á t egyrészt az ö r v é n y e s , f o r g ó k b a n g a z d a g folyó, vízbe dőlt f á k k a l , a l á m o s o t t partszegéllyel b ő v e l k e d ő r e j t ő z ő h e l y e k , m á s r é s z t a saséri p a r t o l d a l és v í z f e n é k r e n d k í v ü l i t i s z a v i r á g (Palingenia longicauda) bősége m a g y a r á z z a . Az u t ó b b i é v t i z e d b e n a z o n b a n a t á j v é d e l m i k ö r z e t k e c s e g e á l l o m á n y a r o h a m o s a n f o g y a t k o z i k . E jelenség a Tisza egyéb s z a k a s z a i n k i v i t e l e z e t t vízi é p í t k e z é s e k ( K i s k ö r e , Tiszalök d u z z a s z t ó m ű v e i ) , m á s r é s z t a kecsege fő t á p l á l é k á t k é p e z ő t i s z a v i r á g á l l o m á n y vízszennyezések miatt bekövetkezett, katasztrofális méretű fogyatkozásának következménye. — Acipenser gueldenstaedti B R A N D T . Fogási a d a t a : Sasér 1 9 5 9 . V I . 1 4 . és I X . 1 1 . M i n d k é t , k b . 30 cm-es p é l d á n y t h o r o g g a l f o g t á k . Umbridae Umbra krameri W A L B A U M . 1961. V I I I . 21-én a B a r c i - r é t e n f o g t a m , n y á r i áradásból visszamaradt víztócsában. Esocidae Esox elterjedt.
lucius
L. A t á j v é d e l m i k ö r z e t v a l a m e n n y i folyó- és állóvizében Cyprinidae
Rutilus rutilus L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t f a j . A t á j v é d e l m i k ö r z e t b e n vizsgált gémfélék, sirályok és e g y é b h a l e v ő m a d a r a k l e g g y a k o r i b b z s á k m á n y á l l a t a . — Leuciscus idus L. V i s z o n y l a g r i t k a f a j , e l v é t v e t a l á l k o z t a m vele h a l á s z o k v a r s a z s á k m á n y á b a n . — Scardinus erythrophthalamus L. A Tisza folyó- és állóvizeinek e l t e r j e d t a p r ó h a l a . Gémfélék és b ű v á r r é c é k g y o m o r t a r t a l m a i b ó l igen g y a k r a n e l ő k e r ü l t . V a r s á z ó h a l á s z o k t ö m e g e s z s á k m á n y a . — Aspius aspius L. F o g á s i a d a t a i : Sasér 1959. V I . 10., 1962. V I I . 6. Az első p é l d á n y n a g y s á g a i s m e r e t l e n , a m á s o d i k e s e t b e n 40 cm-es ő n a h o r g á s z o k z s á k m á n y a volt. H o r g á s z o k v é l e m é n y e szerint meglehetősen r i t k á n f o g j á k — e l s ő s o r b a n horoggal — a t á j v é d e l m i k ö r z e t h e z t a r t o z ó f o l y ó s z a k a s z o n . — Leucaspius delineatus HECKEL. Elöregedett holtágak lápszerű, mocsaras részein v i s z o n y l a g r i t k á n t a l á l k o z t a m e f a j j a l , a m i k o r a p r ó s z e m ű h ú z ó h á l ó v a l k u t a t t a m az a p r ó b b h a l a k u t á n . E l s ő s o r b a n a Saséri-holtág lelőhelyére jellemző. K ö r t v é l y e s e n és M á r t é l y o n r i t k a s á g . — Tinea tinea L. E közönséges f a j a t á j v é d e l m i k ö r z e t b e n e l ő f o r d u l á s á n a k szeszélyes v o l t á v a l j e l l e m e z h e t ő . E g y e s években tömeges, m a j d néhány esztendőn át m a j d n e m ritkaságnak számít, s az ilyen á t m e n e t e k u t á n á l l o m á n y a h i r t e l e n ú j b ó l f e l s z a p o r o d i k . E h u l l á m z á s o k a t sem az árvizek m i n d e n k o r i a l a k u l á s á v a l , sem a Tiszán v i s z o n y l a g m é g e n y h e vízszennyezések eseteivel sem s i k e r ü l t m e g n y u g t a t ó a n m a g y a r á z n i . — Gobio gobio L. Barci-réten 1959. V I I I . 1-én árvíz u t á n v i s s z a m a r a d t tócsából
111
f o g t a m . — Barbus barbus L. F ő l e g v a r s á v a l és h o r o g g a l f o g j á k . V a r s á z ó h a l á s z o k elég g y a k o r i z s á k m á n y a . — Alburnus alburnus L. Á l t a l á n o s a n elt e r j e d t f a j , g é m f a j o k g y o m o r t a r t a l m á n a k egyik j e l l e m z ő j e . A t á j v é d e l m i k ö r z e t v a l a m e n n y i vizéből g y a k r a n k i m u t a t t a m . — Blicca bjoerkna L. A t e r ü l e t folyó- és állóvizeiből e g y a r á n t k i m u t a t h a t ó , e l t e r j e d t f a j . L e g g y a k r a b b a n a K ö r t v é l y e s i - h o l t á g h a l á s z a i n a k z s á k m á n y á b a n t a l á l t a m . — Abramis brama L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t , közönséges f a j . — Vimba vimba L. Fogási a d a t a i : B a r c i - r é t 1960. V I I I . 21., 1962. I X . 30., K ö r t v é l y e s 1962. I X . 30.. Sasér 1963. I I I . 6. V a l a m e n n y i p é l d á n y t v a r s á z ó h a l á s z o k z s á k m á n y á b ó l m u t a t t a m ki. H a l á s z o k - h o r g á s z o k v é l e m é n y e s z e r i n t a t á j v é d e l m i k ö r z e t vizeiben meglehet ő s e n r i t k a f a j . — Rhodeus sericeus amarus B L O C H . K u b i k o k b a n , h o l t á g a k b a n e l t e r j e d t a p r ó h a l . L e g g y a k r a b b a n k i s e b b g é m f a j o k (Nycticorax nycticorax, Egretta garzetta, Ardeola ralloides) g y o m o r t a r t a l m a i b ó l m u t a t t a m ki. — Carassius carassius L. E l s ő s o r b a n a h o l t á g a k r a és k u b i k o k r a jellemző. N a g y o b b á r a d á s o k u t á n a B a r c i - r é t és K ö r t v é l y e s m é l y f e k v é s ű r é t j e i n m e g r e k e d t vizek t ö m e g h a l a . — Cyprinus carpio L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t f a j . 1959-ben 25 d b m a r a d v á n y á t t a l á l t a m Milvus migrans fészke a l a t t , t á p l á l é k m a r a d v á n y o k b a n . 1960-ban Haliaeetus albicilla fészke a l a t t 8 db, 1961-ben 1 d b k e r ü l t elő. Sasé r b e n 1960. V. 9-én a h a l á s z o k egy 15 kg-os p é l d á n y t f o g t a k v a r s á b a n .
Cobitidae Cobitis taenia L. Fogási a d a t a : B a r c i - r é t 1960. V. 9. 1 d b . — Cobitis aurata balcanica K A R A M A N : G y ű j t é s i a d a t o k : B a r c i - r é t 1959. V I I I . 1 . , 1960. V. 9. M i n d k é t c s í k f a j p é l d á n y a i t árvíz u t á n f o g t a m k u b i k o k b a n . — Misgurnus fossilis L. E h a j d a n , a f o l y ó s z a b á l y o z á s o k előtt v a l ó s z í n ű t l e n t ö m e g b e n t e n y é sző hal m a n a p s á g m á r r i t k a s á g a Tisza déli h u l l á m t é r s z a k a s z á n . G y ű j t ö t t p é l d á n y a i : B a r c i - r é t 1960. V. 9. és Sasér 1960. V I . 21.
Siluridae Silurus glanis L. A Tisza v í z r e n d s z e r é n e k egyik l e g j e l l e m z ő b b , igen elterj e d t tömegliala. A t á j v é d e l m i k ö r z e t t e r ü l e t é n f o g o t t , r e n d k í v ü l i p é l d á n y o k : Sasér 1958. V. 7. 95 kg-os, u g y a n i t t 1960. IV. 24-én 58 kg-os, V. 2-án 70 kg-os, m a j d B a r c i - r é t e n 1962. V I . 2 - á n 35 kg-os. U g y a n i t t 1962. j ú n i u s 10-én, a p a d ó á r v í z sekély, m i n t e g y 60 —70 cm-es k i ö n t é s é b e n f i g y e l t e m m e g k ö z v e t l e n közelről egy óriási, k b . 60—70 kg-os h a r c s á t . A h a t a l m a s á l l a t o t a sekély v í z b e n gázolva m a j d n e m érintési t á v o l s á g i g k ö z e l í t h e t t e m m e g .
Amiuridae Amiurus
nebulosus
LE
SEUR.
Általánosan elterjedt tömegfaj.
Anguillidae Anguilla anguilla L. F o g á s i a d a t a i : B a r c i - r é t 1952. V I I I . 28., 1953. I X . 1., M á r t é l y 1953. I X . 16., K ö r t v é l y e s 1959. V I I . 19., B a r c i - r é t 1959. I X . 9.
112
Gadidae Lota lota L. Viszonylag r i t k á n z s á k m á n y o l j á k . A d a t s z e r ű e n i s m e r t előf o r d u l á s a i : Sasér 1959. f e b r u á r , u g y a n i t t 1962. I I I . 17. M i n d k e t t ő horgászzsákmány. Centrarhidae Lepomis gibbosus L. V i s z o n y l a g r i t k á n k e r ü l elő a t á j v é d e l m i k ö r z e t vizeiben. Valószínű, h o g y i t t e n i á l l o m á n y á n a k u t á n p ó t l á s á r ó l a közeli F e h é r t a v i - t ó g a z d a s á g és a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i r i z s f ö l d e k c s a t o r n a r e n d s z e r e gondoskodik. Percidae Lucioperca lucioperca L. Az a l á m o s o t t p a r t ú , vízbe dőlt f á k k a l és h a j d a n i h a j ó r a k o d ó móló b e t o n r o m j a i v a l j ó s ü l l ő t a n y á t kináló saséri f o l y ó s z a k a s z o n igen g a z d a g e f a j á l l o m á n y a . T ö b b a l k a l o m m a l l á t t a m i t t 3 — 4 kg-os f o g o t t példányokat. Lucioperca volgensis G M E L I N . A d a t o l t p é l d á n y a : Sasér 1962. V I I . 29. — Perca fluviatilis L. G y a k o r i f a j , a t á j v é d e l m i k ö r z e t v a l a m e n n y i vizében e l t e r j e d t . — Aspro zingel L . F o g o t t p é l d á n y o k : Sasér 1961. X I . 6., 20 cm-es, Sasér 1963. V I I . 11., h a s o n l ó n a g y s á g ú . — Aspro streber S I E B O L D . E g y k b . 20 cm-es p é l d á n y t S a s é r b e n f o g t a k 1962. V I I . 6 - á n . A h a l á s z o k e l v é t v e v a r s á b a n f o g j á k ezt a f a j t . — Acerina cernua L. Á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t , t ö m e g e s r a g a d o z ó h a l a Tisza e déli s z a k a s z á n . — Acerina schraetzer L. E l ő b b i n é l lényegesen r i t k á b b f a j . A h a l á s z o k és h o r g á s z o k e g y b e h a n g z ó állítása szerint a selymes d u r b i n c s szinte e l t ű n t e Tisza-szakaszról az u t ó b b i ö t - h a t e s z t e n d ő b e n . Az i s m é t e l t e n e l ő f o r d u l t g y e n g é b b v í z s z e n n y e z é s e k n e k a t i s z a v i r á g mellett ez az é r z é k e n y h a l f a j a l e g j e l l e m z ő b b i n d i k á t o r a . Gobiidae Proterorhinus marmoratus PALL. G y ű j t ö t t példányai: Barci-rét 1 9 6 0 . V I I I . 21., Saséri-holtág 1961. X I . 5., 1961. V I I I . 24. E tiszai v i s z o n y l a t b a n felt ű n ő e n r i t k a f a j egyik b i z o n y í t ó p é l d á n y á t az MTA T i s z a k u t a t ó Á l l o m á s á n h e l y e z t e m el.
IRODALOM 1. ScnMIDT, E. (1969): Dala zur Verbreitung einiger Kleinsäugerarten in Ungarn an Hand von Eulengewöllen-Untersuchungen. Vert. Hung., 9, p. 137 — 153. — 2. STERBETZ, I. (1964): Beiträge zur Erforschung der wirtschaftlichen Rolle der Elster in Ungarn. Ang. Ornith., II. 1, p. 30 — 36. — 3. STERBETZ, I. (1965): Untersuchungen über die Ernährung der im Reservat bei Sasér und in dem Inundationsräumen der Umgebung brütenden grossen Raubvögel. Tiscia, Szeged, p. 78 — 80.
8 Állattani Közlemények
113
ANGABEN ZUR SÄUGETIER- U N D FISCHFAUNA DES NATURSCHUTZRAYONS VON MÁRTÉLY Von I.
STERBETZ
Im Laufe des in den letzten Jahren des 19. Jahrhunderts vor sich gegangenen Flußregulierungen bildete sich zwischen den die beiden Theißufern begleitenden Schutzdammsystemen ein eigenartiger Lebensraum aus. Dieser mit Weiden, Pappeln und Eichenwäldern, ferner Wiesen, toten Armen und mit den an der Stelle der zu den D ä m m e n ausgehobenen Erde entstandenen, mit Wasser bedeckten, tiefen Gruben wechselnde Biotop stellt sowohl v o n botanischem, wie auch von zoologischem und landschaftsästhetischem Gesichtspunkte im ungarischen Naturschutz gleichfalls einen bedeutenden Wert dar. Der moderne Hochwasserschutz vernichtet langsam diese Gegebenheiten. Es wurde deshalb notwendig, die v o m Gesichtspunkt des Naturschutzes wichtigsten Abschnitte des Überschwemmungsgebietes der Theiß unter Schutz zu stellen. Infolge dieser Begründung wurde im Jahre 1952 am rechten Ufer des Flusses das 65 ha große Sasér-Reservat, sodann als dessen Fortsetzung am linken Ufer das sich in 10 km-Länge dahinziehende, 2500 ha große Schutzgebiet des Naturschutzrayons v o n Mártély zustande gebracht. In diesen beiden Reservaten führt Verfasser seit 1947 regelrechte ornitologische Forschungen durch. In der vorliegenden Abhandlung werden die im Zuge der ornithologischen Beobachtungen gelegentlich eingeholten Angaben betreffs der Säugetier- und Fischfauna bekanntgegeben. Die Aufzählung enthält die von diesem Gebiet in der Zeitspanne zwischen 1947—1974 gesammelten Daten. Das streng geschützte Sasér-Reservat und das mit milderen Schutzvorschriften geregelte Schutzrayon v o n Mártély (mit dem Sammelnamen: Landschaftsschutzgebiet von Mártély) liegt im südlichen Abschnitt des Theißflusses in der Höhe der Stadt Hódmezővásárhely
114
A holt Tisza Mártélynál (a szerző Telvétele)
/
Özcsapat a Barci-réten (a szerző felvétele)
SZARVASFÉLÉK KÖTŐSZÖVETÉBEN ÉLŐSKÖDŐ FILÁRIÁK ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Irta: SUGÁR
LÁSZLÓ
és
MÉSZÁROS
FERENC
(Vadbiológiai Állomás, Budakeszi — és T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m Állattára,
Budapest)
A b ő r a l a t t élősködő f i l á r i á k ( N e m a t o d a : Filariidae) n e m r i t k a é l ő s k ö d ő k . S z á m o s f a j u k i s m e r t részben a házi, r é s z b e n a v a d o n élő emlősökből. H a z á n k b a n — v i z s g á l a t a i n k a t megelőzően — csak a l o v a k b a n és a s z a r v a s m a r h á k b a n e l ő f o r d u l ó f a j o k r ó l v o l t t u d o m á s u n k ( K O T L Á N & K O B U L E J , 1972). E u r ó p á b a n a g í m s z a r v a s (Cervus elaphus hippelaphus E R X L . ) bőr alatti f i l á r i á i n a k előfordulásáról a s z á z a d elejéről v a n t u d o m á s u n k . A v a d o n élő á l l a t o k parazitológiai k u t a t á s á n a k i n t e n z í v e b b é v á l á s á v a l a h a z á n k a t k ö r n y e z ő á l l a m o k t ö b b s é g é b e n k i m u t a t t á k a s z a r v a s f é l é k b e n (Cervidae) e p a r a z i t á k j e l e n l é t é t , így N é m e t o r s z á g b a n , A u s z t r i á b a n , L e n g y e l o r s z á g b a n , Csehszlovákiában ( D Y K O V Á & BLAZEK, 1 9 7 2 ; W E T Z E L & R I E C K , 1 9 7 2 ; B Ö H M & S U P P E R E R , 1 9 5 3 ; D R Ó Z D Z , 1 9 6 6 ) . E z e k a f i l á r i á k t e h á t egész E u r ó p á b a n e l t e r j e d t élősködők. A s z a r v a s f é l é k k ö t ő s z ö v e t i f i l a r i i d o s i s á t jelenlegi i s m e r e t e i n k szerint 3 f o n á l f é r e g f a j okozza. A g í m s z a r v a s o k b a n 2 f a j — Onchocerca flexuosa (WEDL, 1 8 5 6 ) és Wehrdikmansia cervipedis ( W E H R & D I K M A N S , 1 9 3 5 ) telepszik m e g . A h a r m a d i k f a j — Wehrdikmansia rugosicauda BÖHM & SUPPERER, 1 9 5 3 — e d d i g c s a k a u s z t r i a i és m a g y a r o r s z á g i ő z e k b e n (Capreolus capreolus capreolus L.) f o r d u l t elő. A f a j o k n e v e z é k t a n á b a n k ü l ö n b ö z ő n é z e t e k i s m e r t e k (vö. S Z K R J A B I N & S I K H O B A L O V A , 1 9 4 8 ; B Ö H M & S U P P E R E R , 1 9 5 3 ) . Az á l t a l u n k is használt nevezéktan a ma általánosan elfogadott. M a g y a r o r s z á g o n eddig 2 f a j e l ő f o r d u l á s a b i z o n y í t o t t : 0. flexuosa a gíms z a r v a s o k b a n és W. rugosicauda az ő z e k b e n . ' "» & A n y a g és m ó d s z e r 1973 m á j u s és 1974 d e c e m b e r k ö z ö t t m e g v i z s g á l t 34 g í m s z a r v a s közül 32 ( 9 4 % ) e g y e d b e n t a l á l t u n k a b ő r a l a t t i k ö t ő s z ö v e t b e n 0 . flexuosa-1, ill. e féregfaj csomóit. A filáriás fertőzöttséget a bőr leválasztása u t á n állapítottuk m e g . E z e n k í v ü l 163 á l l a t o t a c s o m ó k b ő r ö n k e r e s z t ü l való „ k i t a p o g a t á s á v a l " v i z s g á l t u n k . A v i z s g á l a t e r e d m é n y é t — a m e n n y i b e n ez lehetséges v o l t — a b ő r l e f e j t é s e u t á n ellenőriztük. N e m e g y s z e r e l ő f o r d u l t , h o g y az á l t a l u n k így n e g a t í v n a k í t é l t á l l a t o k b a n is volt v a g y a v é l t n é l n a g y o b b s z á m b a n f o r d u l t elő f i l á r i á s c s o m ó . E m ó d s z e r r e l a vizsgált á l l a t o k 8 3 , 4 % - á b a n l e h e t e t t f e r t ő z ö t t séget m e g á l l a p í t a n i . A f e r t ő z ö t t á l l a t o k az a l á b b i helyekről s z á r m a z t a k : T e l k i Á l l a m i E r d ő - és Y a d g a z d a s á g b u d a k e s z i e r d é s z e t e és b a j n a i e r d é s z e t e ; G e m e n c , Á l l a m i E r d ő - és Y a d g a z d a s á g (Tolna m . ) ; H e r c e g h a l o m ; Szalafő (Vas m . ) . Az ő z á l l o m á n y v i z s g á l a t á t 1973 n o v e m b e r e és 1974 j ú l i u s a k ö z ö t t v é g e z t ü k .
8*
115
16 őz közül 4 e s e t b e n t a l á l t u n k a b ő r a l a t t i k ö t ő s z ö v e t b e n f i l á r i á k a t . A vizsgált ő z e k a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l s z á r m a z t a k : Telki Á l l a m i E r d ő - és V a d g a z d a s á g b u d a k e s z i e r d é s z e t e ; Hollád ( S o m o g y m.); Zalai E r d ő - és Fafeldolgozó G a z d a s á g b a k i erdészete.
A vizsgálatok e r e d m é n y e Az 0. flexuosa E u r ó p á b a n és Á z s i á b a n e l t e r j e d t féreg. Színe s á r g á s f e h é r . A h í m e k t e s t b o s s z a a 80 m m - t , a n ő s t é n y e k é a 600 —900 i n m - t is eléri. A nőst é n y e k g o m o l y s z e r ű e n ö s s z e t e k e r e d v e k b . 12—25 m m X 9—20 m m - e s m e r e v f a l ú c s o m ó k b a n h e l y e z k e d n e k el. A h í m e k r e n d s z e r i n t a c s o m ó k közelében s z a b a d o n , r i t k á n a n n a k b e l s e j é b e n v a g y önálló c s o m ó k b a n t a l á l h a t ó k ( D Y K O V Á & B L A Z E K , 1972). A c s o m ó k l e g g y a k o r i b b a k a h á t - , ágyék-, f a r - és c o m b t á j é k o n . R i t k á b b a n a h a s f a l , a mellkas, a n y a k és a c o m b o l d a l á n a k b ő r e a l a t t is e l ő f o r d u l n a k . H í m p é l d á n y o k a t igen g y a k r a n t a l á l t u n k m é g a szegyc s o n t t á j é k á n a b ő r a l a t t i k ö t ő s z ö v e t b e n és az i r h á b a n . A csomók s z á m a 1 és 120 k ö z ö t t v á l t a k o z o t t g a z d á n k é n t , l e g g y a k r a b b a n 3 — 8 csomót t a l á l t u n k . A csomók l e g n a g y o b b része l a p í t o t t , s z a b á l y t a l a n a l a k ú k o r o n g , k ö r n y e z e t ü k b e n r e n d s z e r i n t k ö n n y e n e l m o z d í t h a t ó k . F e l ü l e t ü k s i m a , fénylő, de e g y e n e t l e n ; f e l e t t ü k a b ő r m i n d i g ép, r a j t a nyílás n e m t a l á l h a t ó . A t o k fala k b . 1 m m v a s t a g , t ö b b r é t e g b ő l áll. A t o k f e l n y i t á s a u t á n s á r g á s f e h é r t ö r m e l é k e s a n y a g t ű n i k fel, m a j d e l ő t ű n i k a n y l o n f o n a l s z e r ű f i l á r i a g o m o l y a g . H a egy c s o m ó b a n a férgek m á r e l p u s z t u l t a k , a z t r e n d s z e r i n t e g y n e m ű s á r g á s f e h é r s a j t o s - i k r á s a n y a g tölti ki. Az 0 . flexuosa o k o z t a k ö t ő s z ö v e t i c s o m ó k felületes v i z s g á l a t a k o r a bőrb a g ó c s l á r v á k o k o z t a c s o m ó k k a l t é v e s z t h e t ő k össze. A b a g ó c s l á r v á s c s o m ó k a filáriás c s o m ó k k a l e l l e n t é t b e n a b ő r h ö z s z o r o s a n r ö g z í t e t t e k , a l a k j u k kissé m e g n y ú l t . A c s o m ó k fala v é k o n y a b b és nein o l y a n szívós, m i n t a f i l á r i á s csomóké. A c s o m ó k üregét t e l j e s e n k i t ö l t i a b a g ó c s l á r v a ; a b ő r ö n pedig m i n d i g m e g t a l á l h a t ó a légzőnyílás. B a g ó c s l á r v á k a t n o v e m b e r elejétől április k ö z e p é i g t a l á l h a t u n k a g í m s z a r v a s b ő r e a l a t t , míg m á j u s t ó l n o v e m b e r i g á l t a l á b a n c s a k filáriás c s o m ó k a t és elvétve n é h á n y elhalt b a g ó c s l á r v á t . E z u t ó b b i a k f e k e t é s b a r n a s z í n ű e k , t ö k m a g a l a k ú a k . A téli h ó n a p o k b a n egy-egy állat b ő r e a l a t t gyakran m i n d k é t parazitát együttesen megtaláljuk, a bagócslárvás csomók s z á m a a z o n b a n r e n d s z e r i n t j ó v a l n a g y o b b , m i n t a filáriás csomóké. I t t j e g y e z z ü k meg, h o g y a filáriás c s o m ó k m e g á l l a p í t á s á n a k „ k i t a p o g a t á s o s " m ó d s z e r é t a bagócsok b ő r a l a t t való t a r t ó z k o d á s á n a k fő i d ő s z a k á b a n ( n o v e m b e r k ö z e p é t ő l április közepéig) n e m f o l y t a t t u k . A W. rugosicaudá-t 1952-ben t a l á l t á k ineg a u s z t r i a i ő z e k b e n ( B Ö H M & S U P P E R E R , 1952). A hím 2 2 — 2 5 m m hosszú, a n ő s t é n y hossza 35—50 m m . Az előző f a j t ó l eltérően ezek a férgek a b ő r a l a t t i és az i z m o k k ö z ö t t i k ö t ő szövetben m i n d i g s z a b a d o n h e l y e z k e d n e k el. Megfigyeléseink szerint g y a k o r i s á g s o r r e n d j é b e n a k ö v e t k e z ő t e s t t á j é k o k o n f o r d u l n a k elő: h á t - , ágyék-, far-, c o m b - , horpasz-, f e l s ő b o r d a i - , l a p o c k a - , l a p o c k a a l a t t i , f a r - és n y a k t á j é k o n . A f é r g e k s z á m a e g y - e g y á l l a t b a n 3—57 k ö z ö t t v á l t o z o t t . A W. cervipedis ( W E H R & D I I C M A N S , 1 9 3 5 ) eredetileg az É - A m e r i k á b a n honos Odocoileus virginianus és 0. columbianus élősködője. E u r ó p á b a v a l ó színűleg a X I X . század m á s o d i k felében h u r c o l t á k be a Sziléziába t e l e p í t e t t v a p i t i k k e l . E u r ó p a i g í m s z a r v a s b a n v a l ó előfordulásáról először Lengvel-
116
országból és Csehszlovákiából s z á m o l t a k b e ( T A R C Z Y N S K I , 1 9 5 4 ; T A R C Z Y N S K I & K O T R L Y , 1 9 6 0 ) . H a z a i előfordulása is v á r h a t ó , m i v e l M a g y a r o r s z á g r a is telepítettek vapitit a múlt században. Mindhárom filáriafaj életmódja hasonló, b á r nem minden részletben i s m e r t . A k i f e j l e t t p é l d á n y o k a g í m s z a r v a s b a n , őzben esetleg a d á m v a d b a n é l ő s k ö d n e k . A n ő s t é n y e k elevenszülők, l á r v á i k ( m i k r o f i l á r i á k ) a k ö t ő s z ö v e t b ő l a vérbe vándorolnak. Továbbfejlődésük köztigazdában történik. A köztig a z d á k valószínűleg az ű n . k o l u m b á c s i l e g y e k (Simuliidae). Y é r s z í v á s k o r e r o v a r o k s z e r v e z e t é b e j u t n a k a m i k r o f i l á r i á k . I t t egy ideig v á n d o r o l n a k , m a j d f e r t ő z ő k é p e s l á r v á k k á v á l n a k . H a e z u t á n a k ö z t i g a z d a - r o v a r ú j r a a megfelelő végleges g a z d a (szarvas, őz) v é r é t s z í v j a , n y á i m i r i g y e i n e k v á l a d é k á v a l a f e r t ő z ő k é p e s l á r v á k a t is b e j u t t a t j a a s z e r v e z e t b e . E z e k egy ideig v á n d o r o l n a k , m a j d m e g t e l e p e d v e n é h á n y h é t a l a t t elérik teljes f e j l e t t s é g ü k e t . Mai i s m e r e t e i n k szerint a filariidosis a g a z d a á l l a t r a nézve n e m j e l e n t o l y a n v e s z é l y t , m i n t a b a g ó e s f e r t ő z ö t t s é g . J e l e n l é t é r e a z o n b a n fel kell figyeln ü n k , m e r t az erős f i l a r i a f e r t ő z ö t t s é g sem k ö z ö m b ö s az á l l o m á n y s z e m p o n t j á b ó l . T o v á b b i f e l a d a t u n k n a k t e k i n t j ü k e z e k n e k az é l ő s k ö d ő k n e k h a z a i elterj e d t s é g é t f e l t á r n i , k á r t é t e l é t tisztázni.
IRODALOM 1. BÖHM, L. K. & SÜPPERER, R. (1953): Beobachtungen über eine neue Filarie (Nematoda). IFehrdikmansia rugosicauda Böhm 8i Supperer 1953, aus dem subkutanen Bindegewebe des Rehes. Sitzungsbericht, österr. Akad. Wiss., Mathem.-naturw. Kl., 162: 95 —104. — 2. ÜRÓZDZ, J. (1966): Studies on helminths and helminthiases in Cervidae II. The helminth fauna in Cervidae in Poland. Acta Parasit. Pol., 14: 1 — 13. — 3. DYKOVÁ, I. & BLAÉEK, К . (1972): Subcutaneous filariases in red deer. Acta Vet. Brno, 41: 117 —124. — 4. KOTLÁN, S. & KOBULEJ, T. (1972): Parazitológia. Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 1 — 503. — 5. SZKRJABIN, К . I. & SIKHOBALOVA, N. P. (1948): Fiiarii zsivotnüh i cselovéka. Moszkva, 1 — 608. — 6. TARCZYNSKI, S. (1954): Wehrdikmansia cervipedis (Wehr & Dikmans, 1935) Caballero. 1945 pasozytem jelenia Cervus elaphus L. w Polsce. Acta Parasit. Pol., 2: 209 — 220. — 7. TARCZYNSKI, S. & KOTRLY, A. (1960): Studium vlasovcú podíeledi Filariinae Stiles 1907, parazitujicich v podkozni tkáni celedi Cervidae. Práce v y z k u m n . ú s t a v ű lesnickych ÖSSR, 20: 2 5 - 4 3 . 8. WETZEL, R. & RIECK, W. (1972): Krankheiten des Wildes. Verl. Paul Parey, H a m b u r g u . Berlin,
1-256.
DAS VORKOMMEN VON SCHMAROTZENDEN FILARIEN IM B I N D E G E W E B E D E R H I R S C H E I N U N G A R N Von L.
SUGÁR u n d
F.
MÉSZÁROS
Л erfasser haben in Ungarn zum ersten Male im Rothirsch (Cervus elaphus hippelaphus ERXL.) den Schmarotzer Onchocerca flexuosa (WEDL, 1856) und beim Reh (Capreolus c. capreolus L.) den Schmarotzer Wehrdikmansia rugosicauda BÖHML—SUPPERER, 1953 nachgewiesen. Von 34 Rothirschen waren 32 mit 0. flexuosa angesteckt. Je Wirttier wurden 1 — 120 Filarienknoten gefunden. Von 16 Rehen waren 4 mit W. rugosicauda angesteckt. Diese Würmer befanden sich frei im Bindegewebe. Die Zahl der Würmer betrug je Wirttier 3—37.
117
BOLHÁK (SIPHONAPTERA) GYŰJTÉSE, PREPARÁLÁSA ÉS BOLHAGYŰJTEMÉL4YEK FELÁLLÍTÁSA* Irta: SZABÓ
ISTVÁN
(Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest)
A magyar állattani irodalomban a bolhák gyűjtésére vonatkozóan a k o r á b b i i d ő k b ő l csak e g y e t l e n n é h á n y m o n d a t o s t á j é k o z t a t ó t i s m e r ü n k (CsiKY, 1 9 0 8 ) . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n két n a g y o b b g y ű j t é s - és p r e p a r á l á s t e c h n i k a i m u n k a j e l e n t meg ( D U D I C H , 1 9 5 1 és M Ó C Z Á R , 1 9 6 2 ) , m e l y e k b e n az élősk ö d ő r o v a r o k g y ű j t é s e és k o n z e r v á l á s a c í m ű f e j e z e t e k b e n szó e s e t t a b o l h á k ról is. E f e j e z e t e k írói a z o n b a n b o l h a g y ű j t é s s e l és p r e p a r á l á s s a l s o h a s e m foglalk o z t a k , ezért a s z a k i r o d a l o m b ó l csak a n n y i t h a s z n á l t a k fel, a m e n n y i t é p p e n s z ü k s é g e s n e k t a r t o t t a k á l t a l á n o s s á g b a n közölni. A legutóbbi időkben végzett siphonapterológiai k u t a t ó m u n k a előtt csak K O H A U T f o g l a l k o z o t t a s z á z a d elején h a z á n k b a n b o l h á k k a l , de g y ű j t ő t e v é k e n y s é g e n e m i s m e r e t e s ; k ö z l e m é n y e i b e n c s a k a m á s o k t ó l hozzá j u t t a t o t t , a l k a l o m s z e r ű e n előkerült b o l h á k a t i s m e r t e t t e . N e m véletlen, h o g y n á l u n k — m i k é n t s z á m o s m á s o r s z á g b a n — sokáig n e m f o l y t e t é r e n rendszeres k u t a t ó m u n k a , hiszen a b o l h á k g y ű j t é s e és p r e p a r á l á s a n e m t a r t o z i k a l e g h á l á s a b b és gyors e r e d m é n y t ígérő f e l a d a t o k közé. A b o l h á k g y ű j t é s é t r e n d k í v ü l i m ó d o n nehezíti az a k ö r ü l m é n y , h o g y a sok f a j h o z t a r t o z ó és k ü l ö n f é l e é l e t m ó d o t f o l y t a t ó g a z d a á l l a t o k elejtése n e m kevés f á r a d s á g o t , időt és l e l e m é n y e s s é g e t igényel. A g a z d a f a j o k m i n d e g y i k é b ő l sok p é l d á n y t kell b e g y ű j t e n i a k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k r ő l és b i o t ó p o k b ó l , h a csak v a l a m e l y e s k é p e t is a k a r u n k n y e r n i a b o l h a f a j o k e l ő f o r d u l á s á r ó l és elterjedéséről. V a n n a k f a j o k , m e l y e k b i z o n y o s gazdaállatfajokon m a j d n e m mindenütt megtalálhatók, mások viszont i n k á b b az élőhelyhez r a g a s z k o d n a k .
Gyűjtés gazdaállatokról Mint v a l a m e n n y i p a r a z i t a é l e t m ó d o t f o l y t a t ó állat g y ű j t é s e , ú g y a bolh á k é is k e t t ő s f e l a d a t o t j e l e n t : először meg kell f o g n i a g a z d a á l l a t o t , m a j d az állatról ( v a g y fészkéből, v a c k á b ó l ) be kell g y ű j t e n i a b o l h á k a t . G a z d a á l l a t a i k — az e m l ő s ö k és m a d a r a k — g y ű j t é s é t számos h a z a i szerző i s m e r t e t t e , l e g u t ó b b S Z U N Y O G H Y ( 1 9 6 2 ) és H O R V Á T H ( 1 9 6 2 ) . Az á l t a l u k közölt g y ű j t é s i m ó d o k az e k t o p a r a z i t o l ó g i a i célra t ö r t é n ő g y ű j t é s e k e s e t é b e n t e r m é s z e t e s e n kiegészítésre szorulnak. I s m e r e t e s , h o g y a b o l h á k g y o r s a n mozgó, u g r ó á l l a t o k , m e l y e k a g a z d a állat e l p u s z t u l á s a k o r r ö v i d i d ő n belül e l h a g y j á k a k i h ű l ő t e t e m e t , ezért m e g kell a k a d á l y o z n i , h o g y az a k á r kézzel, c s a p d á v a l , h á l ó v a l v a g y l ő f e g y v e r r e l elejtett állatról a bolhák szétszéledjenek. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1974. január 4-én tartott 647. ülésén.
119
A rágcsáló- és r o v a r e v ő k i s e m l ő s ö k e t ölő és elevenfogó c s a p d á v a l g y ű j t b e t j ü k . Az i s m e r t r u g ó s e g é r c s a p d á k előnyei, h o g y olcsók és belőlük r ö v i d idő a l a t t n a g y o b b m e n n y i s é g e t h e l y e z h e t ü n k el. H á t r á n y u k , h o g y az á l l a t o t a z o n n a l m e g ö l i k , így bolháik m i h a m a r e l h a g y j á k g a z d á j u k a t . H a ö l ő c s a p d á k a t használunk, akkor a csapdákat nagyon gyakran — legalább óránként — á t kell nézni, de m é g így is f e n n á l l a n n a k lehetősége, h o g y n é h á n y b o l h a m á r m e g s z ö k ö t t . H a a c s a p d a f o g o t t , n e v e s z ő d j ü n k az állat c s a p d á b ó l v a l ó k i v é t e l é v e l , h a n e m a z o n n a l t e g y ü k c s a p d á s t ó l v á s z o n z a c s k ó b a és azt g y o r s a n és s z o r o s a n k ö s s ü k b e . E célra l e g m e g f e l e l ő b b — f ö l d i k u t y a n a g y s á g i g — a s i m a á g y n e m ű v á s z o n b ó l v a g y v é k o n y a b b a n g i n b ó l k é s z ü l t 2 0 x 3 0 cm n a g y s á g ú z s á k o c s k a , m e l y r e nyílása a l a t t h á r o m u j j n y i r a az egyik oldalon k é t a r a s z n y i h o s s z ú s á g ú erős v á s z o n s z a l a g o t kell v a r r n i a b e k ö t ö z é s h e z . Az ö s s z e s z e d e t t á l l a t o k a t t a r t a l m a z ó z a c s k ó k a t a t e r e p e n levő s z á l l á s u n k o n n a g y o b b széles s z á j ú m ű a n y a g v a g y ü v e g e d é n y b e t e s s z ü k ( j o b b h í j á n megfelel e g y erős m ű a n y a g z s á k is), m e l y b e k l o r o f o r m m a l á t i t a t o t t , gézbe c s a v a r t v a t t a c s o m ó t t e s z ü n k ; célszerű a v á s z o n z a c s k ó k a t is m e g h i n t e n i n é h á n y csepp k l o r o f o r m m a l . 15—20 p e r c elteltével e g y e n k é n t k i v e s s z ü k a z a c s k ó k a t az e d é n y b ő l , m a j d a z o k a t n a g y o b b f e h é r z o m á n c f o t ó t á l , esetleg t i s z t a f e h é r p a p í r f e l e t t k i f o r d í t j u k , és k i v e s s z ü k az á l l a t o t . Legelőször á t n é z z ü k a zacskó belső o l d a l á t , u g y a n i s a l e g t ö b b b o l h á t m á r i t t m e g t a l á l h a t j u k . A b o l h á k a t ecsettel v a g y p u h a ( L e o n h a r d ) csipesszel h e l y e z z ü k 7 0 % - o s alkohollal t ö l t ö t t f i o l á b a . E z u t á n hátulsó lábainál fogva egyik kezünkbe fogjuk a gazdaállatot, másik k e z ü n k k e l p e d i g a feje i r á n y á b a sokszor v é g i g b o r z o l j u k a szőrét m i n d a d d i g , a m í g b o l h á k h u l l a n a k ki belőle. V é g ü l b i n o k u l á r i s m i k r o s z k ó p v a g y f e j l u p e a l a t t a l a p o s a n á t n é z z ü k az á l l a t o t , h o g y az esetleg m é g ki n e m h u l l o t t b o l h á k a t l e s z e d j ü k . E g y z a c s k ó b a csak egy g a z d a á l l a t o t t e g y ü n k , és egy f i o l á b a csak e g y g a z d a e g y e d b o l h á i t h e l y e z z ü k , m e r t a kiértékelés s o r á n s z ü k s é g ü n k lesz a g a z d a e g y e d e n k é n t i d a r a b s z á m r a is. A f i o l á k b a előre h e l y e z z ü n k el s z á m o k k a l ellátott cédulákat, melyek alapján naplónkba bevezetjük a gyűjtés helyét, i d e j é t , a g y ű j t ő h e l y jellegét és a g a z d a á l l a t n e v é t . N e m célszerű a b o l h á k meílé h e l y e z e t t c é d u l a , m e l y e n f e n t i a d a t o k szerepelnek, m e r t a c é l n a k l e g j o b b a n m e g f e l e l ő 1 0 x 6 0 m m n a g y s á g ú f i o l á k b a n csak n a g y o n kis p a p í r f é r n e el, m í g n a p l ó n k b a az e m l í t e t t e k e n k í v ü l s z á m o s e g y é b — v i z s g á l a t a i n k k ü l ö n f é l e c é l j á t szolgáló -— f e l j e g y z é s t is b e í r h a t u n k . Az e m l í t e t t ú n . ölő c s a p d á k n á l s o k k a l m e g f e l e l ő b b e k — k ü l ö n ö s e n b o l h a g y ű j t é s c é l j á r a — az elevenfogó c s a p d á k (1. sz. f é n y k é p ) . D ö n t ő e l ő n y ü k , h o g y a f o g o t t k i s e m l ő s ö k jó része e g y - k é t n a p i g is élve m a r a d b e n n ü k , így b o l h á i k is r a j t u k m a r a d n a k ; t o v á b b á e s ő b e n n e m á z n a k m e g az á l l a t o k , t e h á t száraz s z ő r z e t ü k b ő l jól ki lehet g y ű j t e n i a b o l h á k a t . E c s a p d á k h á t r á n y a , h o g y k é s z e n n e m k a p h a t ó k , e l k é s z í t t e t é s ü k d r á g á b b , m i n t az ö l ő c s a p d á k ára, t o v á b b á n a g y o b b h e l y e t f o g l a l n a k , így s z á l l í t á s u k k ö r ü l m é n y e s e b b . E z e k b e a c s a p d á k b a e l e g e n d ő c s a l é t k e t kell h e l y e z n i , n e h o g y a m e g f o g o t t á l l a t éhenp u s z t u l j o n . H a e z e k b e n n é h á n y á l l a t mégis e l p u s z t u l n a — l e g t ö b b s z ö r a c i c k á n y f é l é k — , bolháik alkoholos v a g y k l o r o f o r m o s ecsettel k ö n n y e n összeg y ű j t h e t ő k a c s a p d á k belső oldalairól. Az elevenfogó c s a p d á k b ó l sem s z a b a d a t e r e p e n k i v e n n i az á l l a t o k a t , h a n e m el kell v i n n i s z á l l á s u n k r a , a h o l megölés ü k i g t ö b b n a p i g is életben t a r t h a t ó k , h a megfelelő t á p l á l é k k a l és ivóvízzel l á t j u k el ő k e t . Az állat k i e m e l é s e e c s a p d á k b ó l n é m i g y a k o r l a t o t i g é n y e l : a z á r ó ü v e g l a p o t kissé f e l e m e l j ü k , egy h o s s z a b b (legalább 20 cm-es) erősebb csipesszel b e n y ú l u n k , és az á l l a t o t l á b á n á l v a g y bőrénél f o g v a k i v e s s z ü k , m a j d
120
az előre k i n y i t o t t v á s z o n z a c s k ó f e n e k é r e h e l y e z z ü k , f e l e t t e a z a c s k ó t összef o g j u k , a csipeszt k i h ú z z u k , végül a z a c s k ó t g y o r s a n b e k ö t ö z z ü k , és a z o n n a l k l o r o f o r m o s e d é n y b e h e l y e z z ü k a m á r e m l í t e t t m ó d o n . 15—20 perc m ú l v a mind a gazdaállat, mind ektoparazitái elpusztulnak. Ha elpusztult valamelyik állat e b b e n a c s a p d á b a n , a k k o r is gyorsan z a c s k ó b a h e l y e z z ü k , és u t á n a átvizsg á l j u k a c s a p d a belső o l d a l a i t , a h o n n a n a b o l h á k a t ecsettel ö s s z e s z e d j ü k , v a g y a b e c s u k o t t c s a p d á b a egy kis k l o r o f o r m o s v a t t á t d o b u n k és 10—15 perc m ú l v a kirázzuk a csapdát a zománctálba, ahonnan könnyen összegyűjthetők a bolhák. A föld a l a t t i rugós c s a p d á v a l f o g o t t v a k o n d o t és f ö l d i k u t y á t , * a kézzel f o g o t t s ü n t , a lőfegyverrel (aprósörétes v a g y k i s k a l i b e r ű golyós) e l e j t e t t m ó k u s t , ü r g é t , peleféléket, p é z s m a p o c k o t , kisebb m e n y é t f é l é k e t u g y a n í g y tesszük v á s z o n z a c s k ó b a , m a j d zacskóstól a k l r o f o r m o s e d é n y b e . A l ő t t állatok a t , a m e n n y i r e lehet, g y o r s a n m e g t i s z t í t j u k a v é r t ő l , h o g y m i n é l k e v é s b é s z e n n y e z z é k a zacskót. A vízzel k i ö n t ö t t ü r g é t ne t e g y ü k a z o n n a l zacskóba, h a n e m h e l y e z z ü k n é h á n y ó r á r a s z á r a d n i egy kis h o r d o z h a t ó k e t r e c b e , u g y a n i s a vizes b u n d á j ú á l l a t b ó l n e h e z e b b a b o l h á k a t kiszedni. Az e m l í t e t t e k n é l n a g y o b b t e r m e t ű r ó k á t , b o r z o t , üregi- és mezei n y u l a t , g ö r é n y t és v a d m a c s k á t az elejtés h e l y é n a z o n n a l á t n é z h e t j ü k , és a k i h ű l ő állat szőrzetéből alkoholos v a g y k l o r o f o r m o s ecsettel l e s z e d h e t j ü k a b o l h á k a t . V a l a m e n n y i b o l h á j u k a t biztosan kézrekeríthetjük, ha azonnal nagyobb vászonzacskóba helyezzük a z s á k m á n y t , m a j d m e g l o c s o l j u k k l o r o f o r m m a l és g y o r s a n r á h ú z u n k egy n a g y o b b m ű a n y a g z a c s k ó t . E g y óra m ú l v a l e h ú z z u k a m ű a n y a g z s á k o t , és a v á s z o n z a c s k ó t k i f o r d í t j u k , m i u t á n k i v e t t ü k belőle az á l l a t o t . M i n d e z t egy j ó n a g y f e h é r c s o m a g o l ó p a p í r f e l e t t v é g e z z ü k , h o g y a kihulló b o l h á k a t jól megl á t h a s s u k . A l e g t ö b b b o l h a i t t is a v á s z o n z s á k belső oldalán lesz, e z u t á n alaposan á t v i z s g á l j u k az állat s z ő r z e t é t , és a s z o k o t t m ó d o n b e g y ű j t j ü k a b o l h á k a t . A b a r l a n g o k b a n , p a d l á s o k o n , t o r n y o k b a n , p i n c é k b e n , f a o d u k b a n kézzel, csipesszel v a g y hálóval g y ű j t ö t t d e n e v é r e k e t u g y a n c s a k e g y e n k é n t helyezzük v á s z o n z a c s k ó b a , és m i n é l e l ő b b k l o r o f o r m b a , m e r t ezek az á l l a t o k h a m a r kir á g j á k a z a c s k ó t . H a s z á l l á s u n k t ó l t ö b b ó r á n y i r a végezzük a g y ű j t é s t , v i g y ü n k m a g u n k k a l k l o r o f o r m o t és egy n a g y o b b m ű a n y a g z a c s k ó t , h o g y az á l l a t o k a t mielőbb m e g ö l h e s s ü k . A frissen lőtt m a d a r a k a t u g y a n í g y e g y e n k é n t tesszük a z o n n a l v á s z o n z a c s k ó b a , h a a v é r t le a k a r j u k törölni, a k k o r ezt n a g y o n gyors a n v é g e z z ü k , m e r t kevés b o l h á j u k h a m a r elugrik. A m a d a r a k o n s o k k a l ritk á b b a n t a l á l h a t u n k b o l h á t , m i n t az e m l ő s ö k ö n , m e r t ezek p a r a z i t á i i n k á b b fészeklakók. A bolhák gyűjtésekor valamennyi gazdaállat esetében tartsuk szem előtt a következőket: a g a z d a á l l a t elejtése, m e g f o g á s a u t á n a l e g g y o r s a b b a n a k a d á lyozzuk m e g a b o l h á k szétszéledését az e m l í t e t t és m i n d e n egyéb m á s m ó d o n ; a b o l h á k a t lehetőleg c s a k a l k o h o l b a v a g y k l o r o f o r m b a m á r t o t t ecsettel, r o v a r s z i p p a n t ó v a l , esetleg p u h a csipesszel f o g j u k m e g , k ü l ö n b e n a v é g t a g o k , csápok, f é s ű s z e r v e i k , f i n o m szőrök h a m a r l e v á l n a k ; m i n d e n á l l a t o t k ü l ö n zacskóba és leszedett b o l h á i k a t k ü l ö n f i o l á b a h e l y e z z ü k ; h a a t e r e p e n elfogyna a zacskó, a k k o r s z ü k s é g k é p p e n t ö b b á l l a t o t t e h e t ü n k e g y m á s mellé, de csak u g y a n a z o n f a j ú a k a t , e b b e n az esetben m i n d n a p l ó n k b a n , m i n d k é s ő b b a t ö r z s k ö n y v b e fel kell j e g y e z n i , h o g y h á n y p é l d á n y r ó l s z á r m a z n a k a b o l h á k ; h a a g a z d a á l l a t f a j á t n e m t u d j u k a g y ű j t é s k o r azonnal m e g h a t á r o z n i , k ö s s ü n k * A cikkben szereplő állatok jó részét természetvédelmi törvényeink védik, ezért csak az Országos Természetvédelmi Hivatal engedélyével gyűjthetők ott, ahol néhány példány elpusztítása nem okoz különösebb veszteséget az állományban. 121
l á b á r a kis s z á m o z o t t c é d u l á t , és n a p l ó n k b a j e g y e z z ü k fel a s z á m o t , h o g y k é s ő b b a m e g h a t á r o z o t t g a z d a á l l a t f a j n e v é t f e l t ü n t e t h e s s ü k ; v é g ü l ne f e l e j t s ü k el, h o g y az á l l a t o k é r i n t é s e k o r s z á m o s betegséggel való f e r t ő z é s n e k v a g y u n k k i t é v e ( m y x o m a t o s i s , t u l a r é m i a , leptospirosis s t b . ) , ezért a t e r e p e n l e h e t ő l e g — egy, csak erre a célra h a s z n á l t — v é k o n y b ő r k e s z t y ű t h o r d j u n k , a m i k o r p e d i g enélkül kell az á l l a t o k a t megfogni, m i n é l g y a k r a b b a n m o s s u n k kezet valamilyen fertőtlenítőszerrel. G y ű j t é s t a l a j r ó l , emlős- és m a d á r f é s z k e k b ő l N é h á n y h á z i á l l a t f a j ( k u t y a , m a c s k a , sertés, h á z i n y ú l , b a r o m f i ) ó l j á b a n , k e t r e c é b e n v a g y egyéb t a r t ó z k o d á s i helyén e l s z a p o r o d h a t n a k a b o l h á k , m e l y e k b ő l l e g k ö n n y e b b e n ú n . zászlózással g y ű j t h e t ü n k . A zászló rövid fan y é l r e e r ő s í t e t t m á s f é l m é t e r h o s s z ú , t e n y é r n y i szélességű világos színű f l a nellszalag, m e l y e t a t a l a j o n lassú mozgással v é g i g h ú z o g a t u n k ú g y , h o g y a s z a l a g n a k alsó h a r m a d a é r j e a f ö l d e t . N é h á n y perces zászlózás u t á n a s z a l a g o t g y o r s a n k l o r o f o r m o s e d é n y b e v a g y m ű a n y a g z s á k b a d u g j u k , a h o n n a n 10—15 p e r c m ú l v a kiszedve ö s s z e g y ű j t h e t j ü k a b o l h á k a t . U g y a n c s a k zászlózással g y ű j t h e t ü n k r ó k a - és b o r z k o t o r é k o k , v a l a m i n t k i s e m l ő s ö k föld a l a t t i j á r a t a i n a k nyílásai k ö r n y é k é n . A b o l h a g y ű j t é s igen e r e d m é n y e s m ó d j a a m a d á r - és emlősfészkek a n y a g á n a k k i f u t t a t á s a ; a b o l h á k n a g y o b b része u g y a n i s n e m a g a z d a á l l a t o n , h a n e m a n n a k f é s z k é b e n , föld a l a t t i j á r a t a i b a n és v a c k á b a n v a g y egyéb á l l a n d ó t a r t ó z k o d á s i helyén t a l á l h a t ó . A m ó k u s és n é h á n y peleféle a k o r o n a - és c s e r j e s z i n t b e n , a t ö r p e e g é r n á d o n , m a g a s a b b f ű c s o m ó k o n t a l á l h a t ó fészkei v i s z o n y lag k ö n n y e n g y ű j t h e t ő k . A f é s z k e k e t ne b o l y g a s s u k , h a n e m minél g y o r s a b b a n t e g y ü k megfelelő n a g y s á g ú v á s z o n z a c s k ó b a , m e l y e t a z o n n a l g o n d o s a n köss ü n k be. A kisemlősök föld a l a t t i fészkeit ki kell ásni. Az á s á s t a b e j á r a t i nyíl á s n á l k e z d j ü k oly m ó d o n , h o g y a m e d d i g lehet, egy v é k o n y á g a t v a g y h a j l é k o n y a c é l d r ó t o t d u g j u n k a j á r a t b a , n e h o g y ásás k ö z b e n elveszítsük a j á r a t m e n e t é t . M i n d a d d i g á s s u n k , m í g a fészket, v a c k o t m e g t a l á l j u k ; ez g y a k r a n elég h o s s z a d a l m a s m u n k a . H a e l é r t ü k a f é s z k e t , a n n a k a n y a g á t g y o r s a n t e g y ü k kézzel az előre e l k é s z í t e t t z a c s k ó b a , m a j d kis l a p á t t a l az a l a t t a és k ö r ü l ö t t e levő földből is t e g y ü n k a f é s z e k a n y a g h o z , t e r m é s z e t e s e n a z a c s k ó t ez e s e t b e n is a z o n n a l szorosan k ö s s ü k be. A kiásás e l ő t t —- v a g y h a nincs i d ő n k az ásásra — a j á n l a t o s a j á r a t o k b ó l való g y ű j t é s s e l p r ó b á l k o z n i . E r r e a célra egy világos f l a n e l l a l b e v o n t , 1 — 1 % m é t e r hosszú g u m i c s ö v e t v a g y acélspirálrugót h a s z n á l u n k , m e l y e t a j á r a t b a o l y a n m é l y e n v e z e t ü n k b e , a m e n n y i r e lehet, rövid ideig b e n t h a g y j u k , i d ő n k é n t kissé m e g m o z g a t j u k , m a j d ó v a t o s a n k i h ú z z u k , és a z o n n a l egy jó n a g y , világos p a p í r f e l e t t átvizsgáljuk, vagy kloroformos m ű a n y a g z s á k b a dugjuk. N a g y o n g a z d a g a v a k o n d f é s z k e k bolha- és r o v a r f a u n á j a , g y ű j t é s ü k e t ősztől t a v a s z i g é r d e m e s végezni. A t ú r á s o k k ö z ü l az a l a t t v a n fészek, m e l y m a j d n e m k é t s z e r n a g y o b b a t ö b b i n é l . E z e k b e h e g y e s v é g ű v é k o n y fa- v a g y f é m r u d a t s z ú r u n k , h a fészek v a n a l a t t a , a k k o r a t ú r á s o n á t h a l a d v a k ö n n y e n t o v á b b m e g y , m a j d a fészek a l j á t elérve ellenállásba ü t k ö z i k . N e m m i n d i g a t ú r á s közepe a l a t t v a n a fészek, e z é r t érdemes t ö b b h e l y e n s z o n d á z n i , h o g y p o n t o s a n m e g á l l a p í t h a s s u k a g y e r m e k f e j n a g y s á g ú fészek p o n t o s elhelyezését. H a sikerült a f é s z k e t kiásni, a z o n n a l t e g y ü k a n y a g á t és a k ö r n y e z ő f ö l d e t zacskóba.
122
A r ó k a - és b o r z k o t o r é k o k kiásása h o s s z a d a l m a s és f á r a d s á g o s m u n k a , n é h a t ö b b e m b e r egész n a p i m u n k á j á v a l s e m lehet elérni a v a c k o t , fialóh e l y e t . Csak o t t p r ó b á l k o z z u n k ezzel, ahol n e m n a g y o n k ö t ö t t a t a l a j és gyök e r e k , sziklák sem a k a d á l y o z z á k a m u n k á t . M a j d n e m ilyen nehéz f e l a d a t az ü r e g i n y ű l föld a l a t t i j á r a t á t a fészekig v é g i g á s n i ; ez u g y a n r e n d s z e r i n t l a z á b b t a l a j b a n v a n , de m a j d n e m m i n d i g s ű r ű g y ö k é r z e t k ö z ö t t . Az e l m ú l t t i z e n ö t év m a g y a r o r s z á g i t a p a s z t a l a t a i szerint az emlősfészkek 6 4 % - á b a n , míg a m a d á r f é s z k e k n e k c s a k 3 5 % - á b a n f o r d u l t elő b o l h a ( S Z A B Ó , 1969a), e n n e k ellenére feltétlenül é r d e m e s A m a d á r f é s z k e k g y ű j t é s é vel i n t e n z í v e n foglalkozni, egyrészt inert a m a d a r a k o n csak r i t k á n t a l á l h a t ó bolha, másrészt faunánkból még jó néhány madárbolha-faj előfordulásával l e h e t s z á m o l n i . G y ű j t é s ü k n é l u g y a n ú g y j á r u n k el, m i n t az e m l ő s f é s z k e k n é l , i t t is f o n t o s , h o g y a f é s z k e k e t minél k e v e s e b b h á b o r g a t á s s a l mielőbb a zacsk ó b a f o r d í t s u k , m e r t a b o l h á k m á r a kéz m e l e g é t ő l v a g y g y e n g e r á z k ó d t a t á s tól is s z a n a s z é t u g r á l n a k . N a g y o b b f é s z k e k n e k csak középső á l l o m á n y á t , az ú n . csészét g y ű j t s ü k be. T e r m é s z e t e s e n n a g y o n f o n t o s , hogy m e g á l l a p í t s u k a fészek l a k ó j á n a k f a j á t , a m i az emlősök esetében r e n d s z e r i n t n e m k ö n n y ű f e l a d a t . H a szerencsénk v a n , a k k o r kiásás k ö z b e n k é z r e k e r í t h e t j ü k az á l l a t o t , de az r e n d s z e r i n t v a l a m e l y i k m e l l é k k i j á r a t o n megszökik, v a g y é p p e n nem t a r t ó z k o d i k „ o t t h o n " . Lehetőleg o l y a n j á r a t o t b o n t s u n k ki, m e l y n e k nyílása közelében f o g o t t az o d a h e l y e z e t t c s a p d a , n a g y o n valószínű, h o g y e n n e k a f a j n a k fészkét g y ű j t ö t t ü k . T á j é k o z t a t á s t n y ú j t a n a k az e m l ő s t a n i i r o d a l o m b a n s z á m o s h e l y e n közölt leírások és á b r á k , m e l y e k a f a j o k föld a l a t t i j á r a t a i n a k és fészkeinek a l a k j á t és elhelyezését i s m e r t e t i k . H a s e m m i k é p p e n nem t u d j u k megállapít a n i a fészek l a k ó j á n a k f a j á t , az o t t t a l á l t b o l h á k f a j i összetételéből is k ö v e t k e z t e t h e t ü n k a g a z d a á l l a t f a j á r a ( S Z A B Ó , 1 9 6 9 b ; 1972). Szerencsésebb h e l y z e t b e n v a g y u n k a f ö l d f e l e t t i emlősfészkek azonosít á s á v a l , m e r t a m ó k u s , pelefélék és a t ö r p e e g é r f é s z k é n e k elhelyezése és a l a k j a n a g y o n jellegzetes; e z e k n e k i s m e r t e t é s é t u g y a n c s a k m e g t a l á l j u k az e m l ő s t a n i i r o d a l o m b a n , de l e g j o b b , h a m ó d u n k v a n — l e g a l á b b i s eleinte — t a p a s z t a l t m a m i n a l ó g u s k u t a t ó v a l e g y ü t t végezni a g y ű j t é s e k e t . A m a d á r f é s z k e k e t felt é t l e n ü l figyelni kell j ó t á v c s ő v e j m á r a költés i d e j é n , h o g y p o n t o s a n felj e g y e z h e s s ü k , m e l y i k f é s z e k b e n milyen f a j k ö l t ö t t . Ez esetben is n a g y segíts é g ü n k r e lehet a s z a k e m b e r , k ü l ö n ö s e n h a n e m t u d j u k m e g b í z h a t ó a n azonos í t a n i a m a d á r f a j á t . T a p a s z t a l a t szerint sok o r n i t o l ó g u s szívesen vállalkozik a f é s z k e k b e g y ű j t é s é r e is, a m i t m i n d e n e s e t b e n v e g y ü n k i g é n y b e , m e r t segíts é g ü k k e l s z á m o s helyről sok f a j fészkéhez j u t h a t u n k . J ó t u d n i , h o g y a fészekg y ű j t é s s e l s e m m i f é l e k á r t n e m o k o z u n k , m e r t a g y ű j t é s t csak a kirepiilés u t á n i h e t e k b e n é r d e m e s végezni, u g y a n i s a b o l h á k fejlődési ciklusa n a g y j á b ó l egyezik a g a z d a á l l a t é v a l , ezért n a g y s z á m ú i m á g ó t l e g t ö b b esetben csak a f i ó k á k kirepülése u t á n t a l á l h a t u n k . A f é s z k e k b e n — h a a z o k a t az i d ő j á r á s v a g y e m b e r i b e a v a t k o z á s n e m r o n g á l t a meg n a g y o n — g y a k r a n h ó n a p o k k a l a kirepülés u t á n is t a l á l h a t u n k b o l h á k a t . Mind az emlős, m i n d a m a d á r f é s z k e k g y ű j t ő z a c s k ó i b a a d a t c é d u l á t h e l y e z ü n k , m e l y t a r t a l m a z z a a g a z d a f a j n e v é t , a lelőhelyet, a fészek elhelyezését, a b i o t ó p rövid j e l l e m z é s é t , a g y ű j t é s i d e j é t , m a d a r a k n á l a kirepülés k b . i d e j é t és a g y ű j t ő n e v é t . Az a d a t c é d u l á t célszerű m é g a fészek kiemelése v a g y leszedése előtt m e g í r n i , h o g y a b o l h á k az írás közben ne szökhessenek el.
123
B o l h á k k i f u t t a t á s a a fészkekből A b e g y ű j t ö t t fészkeket m i e l ő b b , de legkésőbb 4 — 5 n a p o n belül f u t t a t ó b a kell h e l y e z n i . H a a g y ű j t é s n a p j á n erre nincs m ó d u n k , a k k o r a zacskók a t n a p o n t a egész gyengén h i n t s ü k m e g vízzel, n e h o g y a k i s z á r a d á s k ö v e t keztében a b o l h á k elpusztuljanak. A vidékről küldött fészkeket lehetőleg a g y ű j t é s n a p j á n kell expressz p o s t á z n i , m e g é r k e z é s ü k u t á n p e d i g a z o n n a l f u t t a t ó b a h e l y e z n i . Csomagolásnál n e m s z a b a d a v á s z o n z a c s k ó k a t n a g y o b b m ű a n y a g z s á k b a t e n n i , m e r t a b e f ü l l e d é s k ö v e t k e z t é b e n a fészeklakó r o v a r o k k a l e g y ü t t a b o l h á k is h a m a r e l p u s z t u l h a t n a k . A f é s z k e k f u t t a t á s á r a n a g y o n jól b e v á l t A T U L L G B E N ( 1 9 1 7 ) elve a l a p j á n m ű k ö d ő m ó d o s í t o t t t e r m o e k l e k t o r o s f u t t a t ó , m e l y n e k részletes leírása i r o d a l m u n k b a n k o r á b b a n m á r m e g j e l e n t ( S Z A B Ó , 1 9 6 5 ) . I t t csak a n n y i t szükséges m e g e m l í t e n i , h o g y l é n y e g é b e n k é t e g y m á s r a h e l y e z e t t b á d o g b ó l k é s z ü l t k ú p , m e l y n e k alsó része t ö l c s é r s z e r ű e n v a n k i k é p e z v e és e rész felső h a r m a d á b a n 3 — 4 m m - e s l y u k b ő s é g ű d r ó t s z i t a v a n , felső részének c s ú c s á b a n egy v i l l a n y é g ő - f o g l a l a t v a n erősítve (2. sz. f é n y k é p ) . A f é s z k e k e t ú g y t e g y ü k a f u t t a t ó b a , h o g y a k é t tölcsér k ö z ö t t csak a k k o r a n y í l á s t h a g y j u n k , h o g y k e z ü n k és a f é s z e k a n y a g b e l e f é r j e n (3. sz. f é n y k é p ) , a zacskót k i f o r d í t j u k , m a j d k e z ü n k k e l l e s ö p ö r j ü k a v á s z o n h o z t a p a d t t ö r m e l é k e t és á l l a t o k a t , u t á n a g y o r s a n l e f e d j ü k a f u t t a t ó t felső részével. Előzőleg a f u t t a t ó alsó n y í l á s a alá helyezünk egy nagyobb m ű a n y a g v a g y üvegpoharat (melyben konzerválószer még n i n c s e n ) , m a j d e m e l j ü k kissé fel a f u t t a t ó t és szitáló m o z d u l a t t a l r á z o g a s s u k , h o g y a fészek t ö r m e l é k a n y a g a a p o h á r b a h u l l j o n . H a m i n d e n t ö r m e l é k k i h u l l o t t m á r , v e g y ü k ki a p o h a r a t a tölcsér alól, és h e l y é b e a z o n n a l egy kisebb e d é n y t t e g y ü n k , m e l y b e n k é t u j j n y i m a g a s a n 7 0 % - o s a l k o h o l v a n . A n a g y o b b p o h á r b a n levő t ö r m e l é k e t e g y m á s i k f u t t a t ó b a t e s s z ü k , e g y k a r t o n b ó l v á g o t t k o r o n g r a , m e l y n e k á t m é r ő j e 3—4 cm-rel kisebb a szita á t m é r ő j é nél (4. sz. f é n y k é p ) ; így a t ö r m e l é k n e m hullik ki, de a f é n y és h ő elől m e n e k ü l ő r o v a r o k a tölcsér alá h e l y e z e t t alkoholos e d é n y b e h u l l a n a k . Á l t a l á b a n 1—2 n a p a l a t t m i n d e n élőlény k i f u t a f é s z k e k b ő l , de h a n a g y o n n y i r k o s v o l t a f é s z e k a n y a g , a k k o r t a n á c s o s m é g e g y - k é t n a p i g a f u t t a t ó b a n h a g y n i . H a bizt o s a n m e g a k a r u n k győződni arról, h o g y m i n d e n állat k i f u t o t t , v e g y ü k ki az alkoholos e d é n y t , és h t d y e z z ü n k alá egy m á s i k a t ; h a egy-két n a p a l a t t n e m hullik bele ú j a b b állat, a k k o r a f u t t a t á s t a b b a h a g y j u k . A k i f u t o t t a l k o h o los a n y a g o t ö n t s ü k petri-csészébe, és b i n o k u l á r i s m i k r o s z k ó p a l a t t v á l o g a s s u k ki a b o l h á k a t (5. sz. f é n y k é p ) . M i n d e n fészek b o l h á i t k ü l ö n f i o l á b a h e l y e z z ü k , m e l y b e n egy kis cédulán f e l t ü n t e t j ü k az a n y a g t ö r z s k ö n y v i s z á m á t . A fészk e k b ő l k i k e r ü l ő egyéb r o v a r a n y a g o t l á s s u k el a d a t c é d u l á v a l és j u t t a s s u k el a megfelelő r o v a r c s o p o r t t a l f o g l a l k o z ó e n t o m o l ó g u s o k b o z , m e r t a f é s z k e k b e n sok olyan r i t k á b b r o v a r f a j is t a l á l h a t ó , m e l y e k e t m á s u t t alig l e h e t g y ű j t e n i
Preparálás A b o l h á k a t , kevés kivétellel, c s a k m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t r a a l k a l m a s p r e p a r á t u m o k f o r m á j á b a n l e h e t m e g h a t á r o z n i . A p r e p a r á l á s célja az állat t e s t é t b o r í t ó k i t i n e s v á z a t a n n y i r a á t l á t s z ó v á t e n n i , h o g y a n n a k belső szervei — elsősorban az i v a r s z e r v e k láthatóvá váljanak, továbbá, hogy a fáradságos m u n k á v a l k é z r e k e r í t e t t és p r e p a r á l t á l l a t o k a t i d ő t á l l ó a n m e g ő r i z z ü k .
124
A p r e p a r á t u m k é s z í t é s n e k számos m ó d j á t k ö z ö l t é k m á r , de lényege v a l a m e n y n y i n e k u g y a n a z : először v a l a m i l y e n m a r ó a n y a g g a l — r e n d s z e r i n t kálilúggal — el kell roncsolni a kitinlemezek a n y a g á t , e z á l t a l az állat á t t e t s z ő lesz, m a j d a lúgos a n y a g o t n e u t r a l i z á l n i kell, e z u t á n víztelenítés k ö v e t k e z i k felm e n ő a l k o h o l s o r o n , végül az á l l a t o t l a p í t á s u t á n véglegesen b e kell á g y a z n i és le kell f e d n i . E v á z l a t o s m e n e t e t a s i p h o n a p t e r o í ó g u s o k t ö b b f é l e m ó d o n i g y e k e z t e k t ö k é l e t e s í t e n i , ezért sokféle r e c e p t v á l t i s m e r t t é az i r o d a l o m b ó l , m e l y e k közül t a l á n a l e g j o b b a k egyike az a l á b b i s m e r t e t e t t m ó d s z e r , m e l y n e k a l a p j a S M I T (1957) e l j á r á s a : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
vízben áztatás 1 óráig, 10—20%-os K O H - b a n szobahőmérsékleten 1 — 3 napig, vízben áztatás 10—15 percig, 5—10%-os jégecet oldatban fél óráig, vízben áztatás fél óráig, egyszer megújítva a vizet, lapítás tárgylemezen, vizet felitatva; végtagok elrendezése, víztelenítés felmenő alkoholsoron (70—80 —90 —96%-os), 2 óráig abszolút alkoholban, világosítás szegfűszegolajban legalább 2—3 napig, xylolban áztatás 10 percig, kanadabalzsamba ágyazás, fedés, szárítás 50 — 60 C°-on termosztátban 5 — 6 óráig.
Ad 1. A k o n z e r v á l ó f o l y a d é k b ó l ( 7 0 % - o s alkohol) a b o l h á k a t á t t e s s z ü k desztillált v í z b e egy m á s i k f i o l á b a , m e l y n e k legmegfelelőbb m é r e t e 1 0 x 6 0 m m . A b o l h á k h o z m o s t se n y ú l j u n k csipesszel, h a n e m egy megfelelő n y í l á s ú p i p e t t á v a l s z i p p a n t s u k fel. E z t a f i o l á t a z u t á n egy v a s t a g a b b f i o l á b a helyezz ü k ( 2 0 x 6 0 m m ) , m e l y b e az á l l a t o k t ö r z s k ö n y v i s z á m á v a l és a d a r a b s z á m m a l e l l á t o t t c é d u l á t h e l y e z ü n k (6. sz. f é n y k é p ) . A z é r t szükséges a cédula n a g y o b b f i o l á b a való különhelyezése, m e r t h a az á l l a t mellé t e n n é n k , a későbbi f o l y a m a t o k s o r á n a kálilúg és a szegfűszegolaj l e m a r n á az írást r ó l u k . Ad 2. A vizet k i s z í v j u k a fiolából, de v i g y á z n i kell, n e h o g y a b o l h á k a p i p e t t a l a b d á j á b a k e r ü l j e n e k . E z t l e g j o b b a n ú g y k e r ü l h e t j ü k el, h a a labda b e n y o m á s a u t á n a p i p e t t a ü v e g c s ő v é t l e n y o m j u k a fiola f e n e k é r e és csak a z u t á n s z í v a t u n k . E z u t á n a f i o l á b a e n g e d ü n k u g y a n c s a k p i p e t t á v a l kálil ú g o t , m e l y elég h a 2 —3 cm m a g a s a n áll a f i o l á b a n . A világosabb színű bolh á k n á l 1 0 % - o s , a s ö t é t e b b e k n é l (főleg m a d á r b o l h á k ) 2 0 % - o s kálilúgot haszn á l u n k . H a az á l l a t o k f e l j ö n n e k a f o l y a d é k felszínére, v é k o n y ü v e g r ú d d a l ó v a t o s a n a f e n é k h e z n y o m j u k őket. (A kálilúg b i z o n y o s idő u t á n veszít m a r ó h a t á s á b ó l , e z é r t 2 — 3 h ó n a p n á l t o v á b b n e h a s z n á l j u k , csak a n n y i o l d a t o t készítsünk, a m e n n y i t rövidesen felhasználunk.) A bolhák addig m a r a d n a k a k á l i l ú g b a n , m í g elérik a k í v á n t á t l á t s z ó s á g o t ; ez r e n d s z e r i n t m á r egy n a p a l a t t b e k ö v e t k e z i k , a m i k o r színük s z a l m a s á r g a és belső szerveik l á t h a t ó v á v á l n a k . H a a s ö t é t e b b színű p é l d á n y o k 2 0 % - o s o l d a t b a n sem v i l á g o s o d n a k , a k k o r 2 —4 n a p i g is h a g y j u k a f o l y a d é k b a n , de t o v á b b ne, m e r t a p r ó szőreik e t elvesztik. A t ú l v i l á g o s í t á s t k e r ü l j ü k , m e r t ez e s e t b e n a belső szerveik is alig l á t h a t ó a k , és e l t ű n n e k a külső l e m e z e k k o n t ú r j a i , m e l y e k n e k a h a t á r o zásnál n a g y j e l e n t ő s é g ü k v a n . Ad 3. H a m á r e l é r t ü k a k í v á n t v i l á g o s í t á s t , l e s z í v j u k a kálilúgot, és desztillált vizet ö n t ü n k az á l l a t o k r a , m e l y b e n 10—15 percig m a r a d n a k . Ad 4. A desztillált víz u t á n 5 —10%-os j é g e c e t o l d a t o t ö n t ü n k a f i o l á b a a lúg semlegesítésére, e b b e n legalább fél óráig h a g y j u k az á l l a t o k a t .
125
Ad 5. Ú j a b b desztillált vizes ö b l í t é s legalább fél óráig, de k ö z b e n egyszer c s e r é l j ü k a v i z e t , hogy az e c e t s a v teljesen kiázzon. Ad 6—8. A f i o l a t a r t a l m á t az á l l a t o k k a l e g y ü t t kis f e h é r p o r c e l l á n tálkába öntjük, m a j d hármat-négyet binokuláris mikroszkóp alatt tárgylemezre h e l y e z ü n k . Az á l l a t o k kiemeléséhez m i n d i g k é t , t o m p á r a k ö s z ö r ü l t l á n d z s a t ű t h a s z n á l j u n k oly m ó d o n , hogy az e g y i k k e l a bolha alá n y ú l u n k , a m á s i k k a l pedig r á t o l j u k a l á n d z s a t ű végére, ily m ó d o n s e m m i f é l e sérülés n e m éri az á l l a t o k a t és f i n o m szőreik sem t ö r e d e z n e k le. A lemezre t e t t á l l a t o k végt a g j a i t e l r e n d e z z ü k , m a j d egy v é k o n y kis f i l t e r p a p í r c s í k k a l a vizet k ö r ü l ö t t ü k f e l i t a t j u k , v é g ü l egy félbevágott t á r g y l e m e z z e l l e f e d j ü k . E z u t á n k ö v e t k e z i k a v í z t e l e n í t é s : a fél t á r g y l e m e z o l d a l á r ó l p i p e t t á v a l 7 0 — 8 0 — 9 0 — 9 6 % - o s a l k o h o l t a d a g o l u n k az állatra oly m ó d o n , h o g y m i n d e n f o l y a d é k n e g y e d ó r á i g m a r a d az á l l a t o n , m a j d f i l t e r p a p í r r a ] k i s z í v j u k és a d a g o l j u k a k ö v e t k e z ő t ö m é n y s é g ű a l k o h o l t . Az á l l a t o k a t k ö z b e n ü g y l a p í t j u k , h o g y m i n d e n a d a golás u t á n 5 — 1 5 g r a m m súlyú n e h e z é k e t t e s z ü n k az ü v e g l a p r a , de ezt a f o l y a d é k c s c r é n é l l e e m e l j ü k . A 9 6 % - o s alkohol u t á n á t t e s s z ü k az á l l a t o k a t a b s z o l ú t a l k o h o l b a egy kis porcelán t é g e l y b e ; az állatok sérülését ú g y k e r ü l h e t j ü k el, h a a t á r g y l e m e z t a t é g e l y f e l e t t t a r t j u k és p i p e t t á b ó l c s e p p e n t e t t a b s z o l ú t alkohollal b e ú s z t a t j u k a t é g e l y b e , ahol legalább félóráig m a r a d n a k . Ad 9. A t e l j e s e n v í z t e l e n í t e t t á l l a t o k a t az e m l í t e t t m ó d o n k é t l á d z s a t ű segítségével kis p o r c e l á n tégelybe t e s s z ü k , m e l y b e n 1 cm m a g a s s á g b a n s z e g f ű szegolaj v a n . A b o l h á k eleinte r e n d s z e r i n t az olaj t e t e j é n ú s z n a k , de e g y - k é t óra elteltével kis t o m p a v é g ű ü v e g r ú d d a l a f e n é k r e n y o m h a t o k ; m á s n a p r a a felszínre k e r ü l t á l l a t o k a t ú j r a l e n y o m j u k az e d é n y f e n e k é r e . A szegfűszego l a j m é g egy kissé világosítja és s z é p á t t e t s z ő v é teszi a b o l h á k a t , m e l y e k e t l e g a l á b b 4 n a p i g h a g y j u n k az o l a j b a n , de h a csak k é s ő b b t u d j u k a b e á g y a z á s t végezni, i t t h e t e k i g m a r a d h a t n a k . Ad 10—12. Mielőtt a b e á g y a z á s t v é g e z z ü k , az á l l a t o k a t egy m á s i k e d é n y b e n 10 p e r c r e xylolba h e l y e z z ü k , liogy m a j d a k a n a d a b a l z s a m j o b b a n á t j á r j a a k é s z í t m é n y t . B e á g y a z á s e l ő t t n a g y o n t i s z t á r a t ö r ö l t , xylollal l e m o s o t t t á r g y l e m e z t t e s z ü n k a b i n o k u l á r i s m i k r o s z k ó p alá. Célszerű a t á r g y l e m e z alá egy k e r e k f e h é r k a r t o n t h e l y e z n i , melyre t u s s a l m e g r a j z o l j u k a t á r g y lemez k ö r v o n a l a i t , ennek k ö z e p é r e a fedőlemez a l a k j á t , m e l y n e k u g y a n c s a k a k ö z e p é r e egy p o n t o t jelölünk, í g y b i z t o s a n a t á r g y l e m e z k ö z e p é n lesznek m a j d az á l l a t o k . A xylolból l á n d z s a t ű v e l kiemelt b o l h á t a t á r g y l e m e z m e g jelölt k ö z e p é r e helyezzük ( m i n d i g a j o b b oldalára f e k t e t v e ) ; h a szükséges, b o n c t ű v e l m é g i g a z í t h a t u n k a v é g t a g o k o n , de csak n a g y o n ó v a t o s a n , m e r t á l l a t a i n k m o s t m á r n a g y o n m e r e v e k és t ö r é k e n y e k . E z u t á n az á l l a t r a h e l y e z z ü k a k a r t o n o n megjelölt helyre a f e d ő l e m e z t , m e l y n e k egyik o l d a l á r ó l n a g y o n híg k a n a d a b a l z s a m o t a d a g o l u n k m i n d a d d i g , míg az b e f u t j a a t á r g y l e m e z és fedőlemez k ö z ö t t i t e r ü l e t e t . V é g ü l a p r e p a r á t u m o t 5 — 6 ó r á r a 50—60 C°-os t e r m o s z t á t b a n k i s z á r í t j u k . S z á r í t á s u t á n 2 — 3 n a p p a l a f e d ő l e m e z széléről a felesleges k a n a d a b a l z s a m o t v é k o n y szikével l e k a p a r j u k . Ne f e l e j t s ü k el, h o g y a g a z d a á l l a t t ö r z s s z á m á t és az e g y egyedről lekerült b o l h á k s z á m á t f e l t ü n t e t ő cédula végigkíséri az á l l a t o k a t oly m ó d o n , h o g y m i k o r a f o l y a d é k o s f i o l á b ó l t é g e l y b e k e r ü l n e k az állatok, a k k o r az e d é n y mellé h e l y e z z ü k , s o h a s e m a szegfűszegolajba vagy a xylolba. A k é s z í t m é n y t a f e d ő l e m e z k é t oldalán egy-egy címkével l á t j u k el; a j o b b oldalin szerepel a g y ű j t é s h e l y e , ideje, a g a z d a á l l a t n e v e , g y ű j t ő n e v e és a t ö r z s k ö n y v i s z á m ; a bal oldalin m e g h a t á r o z á s u t á n a b o l h a f a j n e v e ,
126
i v a r a , a d e t e r m i n á l ó n e v e és a m a g h a t á r o z á s é v s z á m a (7. sz. f é n y k é p ) . Az á l l a t o k a c í m k é k h e z v i s z o n y í t v a f o r d í t v a h e l y e z k e d n e k el, h o g y a m i k r o s z k ó p b a h e l y e z e t t és f o r d í t v a l á t o t t b o l h á k a d a t a i t vizsgálat k ö z b e n is le t u d j u k olvasni. G y ű j t e m é n y e k berendezése A b o l h a g y ű j t e m é n y b e n a g o n d o s és s z a k s z e r ű t á r o l á s o n kívül n a g y j e l e n t ő s é g e v a n a n y i l v á n t a r t á s n a k . Más á l l a t c s o p o r t o k e s e t é b e n elegendő az állat m e l l e t t v a l a m i l y e n f o r m á b a n elhelyezett ú n . e t i k e t t c é d u l a , a m e l y t a r t a l m a z z a a szükséges a d a t o k a t , d e az élősködőknél szükséges m é g a g a z d a állat n e v e is. E g y g a z d a á l l a t o n v a g y fészkében t ö b b b o l h a f a j is e l ő f o r d u l h a t k ü l ö n b ö z ő p é l d á n y s z á m b a n , e z é r t a későbbiek s o r á n csak törzskönyvi nyilvántartás alapján á l l a p í t h a t ó meg, h o g y m e l y f a j o k és milyen m e n n y i s é g b e n éltek együtt ugyanazon a gazdaegyeden vagy fészkükben. A gyűjtőútról hazahozott v a g y k a p o t t á l l a t o k a t i d ő r e n d i s o r r e n d b e n — még a p r e p a r á l á s e l ő t t vezetj ü k be a t ö r z s k ö n y v b e , m e l y a k ö v e t k e z ő r o v a t o k a t t a r t a l m a z z a : 1. törzsk ö n y v i s o r s z á m , 2. b o l h a f a j ( o k ) n e v e , 3. b o l h á k d a r a b s z á m a , 4. g a z d a f a j neve, 5. g a z d a á l l a t o k d a r a b s z á m a (ha kivételesen t ö b b g a z d a e g y e d r ő l s z á r m a z n a k az u g y a n a z o n f i o l á b a t e t t b o l h á k ) , 6. g y ű j t é s ideje, 7. g y ű j t é s helye, 8. g y ű j t ő n e v e , 9. m e g j e g y z é s e k . A b e v e z e t é s a l k a l m á v a l a b o l h a f a j n e v e l e g t ö b b s z ö r ü r e s e n m a r a d , m e r t csak kevés f a j t t u d u n k p r e p a r á l á s nélkül a z o n n a l agnoszkálni, de h a a p r e p a r á t u m o k elkészülte u t á n az á l l a t o k a t m e g h a t á r o z t u k , a z o n n a l k i t ö l t j ü k ezt a r o v a t o t is. R e n d s z e r i n t t ö b b bolha v a n egy g a z d á n v a g y f é s z k é b e n , ezeket a p r e p a r á t u m o k o n t ö r t s z á m o k k a l j e l e z z ü k (számlálób a n a t ö r z s s z á m , n e v e z ő b e n a t ö r z s s z á m o n belüli s o r s z á m ) . B i n o k u l á r i s mikr o s z k ó p segítségével r e n d s z e r i n t m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y mely p é l d á n y o k t a r t o z n a k egy f a j h o z , h a sok v a n ezekből, n e m kell m i n d e g y i k e t p r e p a r á l n i , csak n é h á n y h í m e t és u g y a n a n n y i n ő s t é n y t ; a t ö b b i p é l d á n y t f e l c é d u l á z v a f i o l á b a helyezz ü k , és így a k á r g a z d a f a j o n k é n t , a k á r b o l h a f a j o n k é n t tesszük n a g y o b b ü v e g b e . A t ö r z s k ö n y v b ő l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y h á n y p é l d á n y k e r ü l t k é s z í t m é n y form á j á b a n a g y ű j t e m é n y b e és h á n y v a n a l k o h o l b a n , m e l y e k b ő l k é s ő b b t o v á b b i p r e p a r á t u m o k a t k é s z í t h e t ü n k . Az a l k o h o l b a k e r ü l t b o l h á k mellé -— nem ú g y m i n t g y ű j t é s k o r — a d a t c é d u l á t is h e l y e z ü n k , m e l y e n a t ö r z s k ö n y v i s z á m o n k í v ü l f e l t ü n t e t j ü k a g a z d a f a j n e v é t , a g y ű j t é s h e l y é t és i d e j é t , v a l a m i n t a g y ű j t ő n e v é t . H a a k é s z í t m é n y e k a l a p j á n m e g h a t á r o z t u k az á l l a t o k a t és e z e k b ő l a l k o h o l b a is t e t t ü n k , a m e g h a t á r o z á s u t á n a b o l h a f a j n e v é t is idehelyezzük külön cédulán. N a g y segítséget j e l e n t a feldolgozó és kiértékelő m u n k a s o r á n , h a g y ű j t e m é n y ü n k a n y a g á t l y u k k á r t y á r a is feldolgozzuk. A k á r t y á n c s a k a törzss z á m , g a z d a f a j n e v e , g y ű j t é s h e l y e és i d e j e szerepel; az á l l a t o n t a l á l t bolhaf a j o k a t egy á l l a n d ó code a l a p j á n l y u k a s z t á s s a l j e l ö l j ü k . U g y a n c s a k l y u k a s z tással jelölhetjük a gyűjtőterületeket, biotópokat, évszakokat vagy hónapok a t és e g y é b , s z á m u n k r a szükséges a d a t o t . H a f o l y a m a t o s a n k é s z í t j ü k a n y a g u n k l y u k k á r t y á s f e l d o l g o z á s á t , n e m j e l e n t sok m u n k á t , de segítségével b á r m i l y e n célt szolgáló feldolgozás s o r á n bizonyos a d a t o k a z o n n a l m e g á l l a p í t h a t ó k , m i n t p é l d á u l a g a z d a s p e c i f i t á s , együttélési v i s z o n y o k , t e r ü l e t i megoszlás, g r a d á c i ó i d e j e , b i o t ó p o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s s t b . A p r e p a r á t u m o k a t v a g y az i s m e r t 100 d a r a b o s p r e p a r á t u m t a r t ó doboz o k b a n , v a g y az erre a célra k é s z ü l t p r e p a r á t u m t a r t ó s z e k r é n y e k b e n helyez-
127
z ü k el. A d o b o z o k előnye, h o g y v a l a m i v e l k e v e s e b b h e l y e n t ö b b k é s z í t m é n y t t a r t h a t u n k b e n n ü k , h á t r á n y a , h o g y az á l l a t o k és a c í m k é k szövege csak a k k o r l á t h a t ó , h a e g y e n k é n t k i e m e l j ü k a l e m e z e k e t . K o r s z e r ű b b és p r a k t i k u s a b b a s z e k r é n y e k b e n v a l ó elhelyezés, ahol a f i ó k o k , illetve t a r t ó t á l c á k k i h ú z á s a u t á n m i n d e n á l l a t l á t h a t ó és a c í m k é k szövege o l v a s h a t ó a n é l k ü l , h o g y a t á r g y l e m e z h e z n y ú l n á n k (8. sz. f é n y k é p ) . E s z e k r é n y e k b e n az a n y a g o t — m i k é n t a d o b o z o k b a n is — r e n d s z e r t a n i és i d ő r e n d i s o r r e n d b e n helyezzük el; m e g k ö n n y í t i az á t t e k i n t é s t , h a a t á l c á k élén f e l t ü n t e t j ü k a család, genus és a f a j nevét. G y ű j t e m é n y ü n k k a r b a n t a r t á s a kevés g o n d o t o k o z ; az alkoholos a n y a g o t — h a párolgást é s z l e l ü n k é v e n t e egyszer-kétszer f e l t ö l t j ü k ; a s z e k r é n y e k e l v b e n p o r m e n t e s e k , de érdemes i d ő n k é n t n a g y o b b p u h a ecsettel a készítm é n y e k e t és t á l c á k a t á t t ö r ö l n i .
IRODALOM 1. CSIKY, E. (1908): A bolhák gyűjtése. Rovart. Lapok, 15. p. 40 - 4 1 . — 2. DUDICH, E. (1951): Élősdi rovarrendek. In DUDICH: A rovargyűjtés technikája. Budapest, p. 106 — 112. — 3. HORVÁTH, L. (1962): Madarak. I n MÓCZÁR: Az állatok gyűjtése. Budapest, p. 377 — 390. — 4. MÓCZÁR, L. (1962): Az állatok gyűjtése. Budapest, pp. 490. — 5. SMIT, F. (1957): Handbooks for the identification of British insects. London, pp. 94. — 6. SZARÓ, I. (1965): Új és módosított rovarfuttatók. Rovart. Közlem. 18, p. 505 — 511. — 7. SZABÓ, I. (1969a): A magyarországi madarak bolhái. Állatt. Közlem., 56, p. 137 — 145. — 8. SZABÓ, I. (1969b): On the coexistence of fleas (Siphonaptera) on mammals in Hungary. Parasit. Hung., 2, p. 79 — 118. — 9. SZABÓ. I. (1972): A hazai bolhafajok és gazdaállataik viszonyai. Állatt. Közlem., 59, p. 329 — 347. — 10. SZUNYOGHY, J. (1962): Emlősök. I n MÓCZÁR: AZ állatok gyűjtése. Budapest, p. 391 — 416. — 11. TULLGREN, Ä. (1917): En enkel apparat for automatiskt vittjande ar sallgods. Entomol. Tidskrift, 38, p. 97—100.
C O L L E C T I O N A N D P R E P A R A T I O N OF F L E A S - S E T T I N G U P F L E A COLLECTIONS в
By I.
SZABÓ
As well-known, the collection of fleas is a multifarious and laborious work, the results of which appear but after several years of industrious efforts. A further difficulty: fleas can only be studied in a f o r m suitable for microscopic examination, and also the preparation of the specimens d e m a n d s m u c h patience and a long time. For this reason the author can well understand that siphonaphterologic examinations were only conducted by Kohaut in Hungary in earlier times, since the entomologists sooner dealt w i t h other insect groups, of which the collection and preparation was simpler and promised results in less time. In Hungarian so far no work has been published to deal with the collection and preparation of fleas in detail. With the present paper the author makes up for this deficiency, and intends to arouse the interest of the y o u n g researchers in siphonaphterologic research. — He sets out the m e t h o d s of collecting fleas from hosts of various habits. W i t h due completeness and accuracy he describes flea collection from the underground passages, dens and nests of animals and birds. He acquaints with the method deemed best b y him of driving o u t of the dens. He imparts full information on each detail of the preparation of the specimens, a work demanding m u c h patience and wide practice. E v e n t u a l l y he gives directions for the establishment of flea collections, points out the importance of proper registration and describes the m e t h o d s of keeping the alcoholic specimens and preparates.
128
1: Elevenfogó csapdák; hal oldali felhúzva, jobb oldali elcsapódott állapotban. 2: Termoeklektoros fészekfuttató. 3: Fészek behelyezése a futtatóba. 4 : A fészek törmelékanyagának előkészítése futtatásra. 5 ; Fészekanyag válogatásra előkészítve binokuláris mikroszkóp alatt. 6: Dupla fiolába helyezett bolhák a folyadékváltásra előkészítve. 7; Bolha mikroszkópi preparátum feleédulázva. 8 : Preparátumok tárolása с célra készített szekrényben
AZ AGRILUS SUVOROVI POPULNEUS SCHAEF. (COL., BUPRESTIDAE) HAZAI ÉLETMÓDJÁRÓL ÉS KÁROSÍTÁSÁRÓL írta: SZONTAGH
PÁL
( E r d é s z e t i T u d o r a á n y o s I n t é z e t , Mátrafüred)
A n e m e s n y á r a k széles k ö r ű t e l e p í t é s é v e l ú j a b b és ú j a b b r o v a r k á r o s í t ó k megjelenésére lehet számítani. Ilyen új, Magyarországon eddig ismeretlen k á r o s í t ó az Agrilus suvorovi populneus S C H A E F . d í s z b o g á r is. E z A k á r o s í t ó O l a s z o r s z á g b a n A R R U (1961) i s m e r t e t é s e s z e r i n t 1958 —61-ben o k o z o t t j e l e n t ő s k á r o k a t az é s z a k - o l a s z o r s z á g i f i a t a l n y á r t e l e p í t é s e k b e n . J u g o s z l á v i á b a n JÓDAL (1967) s z e r i n t 1962 - 6 4 - b e n j e l e n t m e g v á r a t l a n u l és a Melanophila picta PALL.-lal e g y ü t t k á r o s í t o t t . M a g y a r o r s z á g o n 1972 á p r i l i s á b a n t a l á l t a m m e g az első b i z t o s k á r o s í t á s i gócot B a k t a l ó r á n t h á z a h a t á r á b a n e g y a k k o r 9 é v e s Populus euramericana cv. , , I — 2 1 4 " n y á r á l l o m á n y b a n . K á r o s í t á s a e b b e n az á l l o m á n y b a n oly n a g y m é r t é k ű v o l t , h o g y a f á k e g y része k i s z á r a d t v a g y d e r é k b a n k i t ö r t . A f e r t ő zött fákból kinevelt imágók alapján azonosítottam be a f a j t . A meghatározáshoz A R R U (1961) n a g y o n részletes m o r f o l ó g i a i l e í r á s á t h a s z n á l t a m . Mivel h a z á n k b a n az A. suvorovi populneus-ról sem irodalmi a d a t , sem m e g f i g y e l é s n e m állt r e n d e l k e z é s e m r e , f e l t é t l e n ü l s z ü k s é g e s s é v á l t a k á r o s í t ó h a z a i e l t e r j e d é s é n e k , é l e t m ó d j á n a k és k á r t é t e l é n e k részletes v i z s g á l a t a . Az A. suvorovi populneus e l t e r j e d é s é r e , é l e t m ó d j á r a és k á r o s í t á s á r a v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e i m e t r é s z b e n az ország j e l e n t ő s e b b n y á r á l l o m á n y a i n a k rendszeres bejárása alkalmával, részben laboratóriumi nevelésekkel végeztem. A s z a b a d f ö l d i m e g f i g y e l é s e k á l l a n d ó jellegű h e l y e i a B a k t a l ó r á n t h á z a , S á n d o r f a l v a , J á n o s h a l m a és T e r e m k ö z s é g e k h a t á r á b a n l e v ő n y á r k í s é r l e t i á l l o m á n y a i m v o l t a k . E z e k b e n az á l l o m á n y o k b a n a k i j e l ö l t m i n t a t e r ü l e t e k e n m i n d e n f á t a t e l e p í t é s t ő l k e z d v e é v e n t e 4 —5 a l k a l o m m a l r e n d s z e r e s e n m e g v i z s g á l o k . I t t f o l y n a k é v e k ó t a a h o s s z ú l e j á r a t ú v é d e k e z é s i k í s é r l e t e i m is. L a b o r a t ó r i u m i n e v e l é s r e v a g y t o v á b b n e v e l é s r e is ezekről a h e l y e k r ő l , t o v á b b á a b e j á r á s kor talált károsítási gócokból v i t t e m be a n y a g o t .
Az i m á g ó é l e t m ó d j a Az A. suvorovi populneus imágója fémeszöld színű, hosszúságát 20 bogár lemérése alapján 6,5—9,5 m m - n e k t a l á l t a m . A hímek kisebbek, mint a n ő s t é n y e k . (A l a b o r a t ó r i u m i n e v e l é s e k b e n k i b ú j t h í m e k m a x i m u m a 7,2 m m , m i n i m u m a 6,5 m m , á t l a g a 6,8 m m ; n ő s t é n y e k m a x i m u m a 9,5 m m , m i n i m u m a 7,9 m m , á t l a g a 8,3 m m v o l t . ) A b o g a r a k e l ő b ú j á s á n a k i d e j e m e g f i g y e l é s e m s z e r i n t h a z á n k b a n j ú n i u s v é g é t ő l s z e p t e m b e r elejéig t a r t . R a j z á s u k j ú l i u s b a n , a u g u s z t u s e l e j é n a l e g i n t e n z í v e b b . S z a b a d b a n az első b o g á r k i b ú j á s á t j ú n i u s 22-én (1973, B a k t a l ó r á n t h á z a ) é s z l e l t e m . T e r m é s z e t e s k ö r ü l m é n y e k
9
Állattani
Közlemények
129
k ö z ö t t v é g z e t t l a b o r a t ó r i u m i neveléseim f o l y a m á n 1973-ban az első b o g a r a k j ú n i u s 18-án, az utolsó b o g á r s z e p t e m b e r 3 - á n b ú j t ki. A f ő k i b ú j á s i idő július v é g e , a u g u s z t u s eleje volt. A b o g a r a k r a j z á s i i d e j é r e v o n a t k o z ó külföldi i r o d a l m i a d a t o k is á l t a l á b a n ezzel m e g e g y e z ő e k . J u g o s z l á v i á b a n J Ó D A L ( 1 9 6 7 ) szerint m á j u s végétől a u g u s z t u s m á s o d i k feléig t a l á l h a t ó k , O l a s z o r s z á g b a n A R R U ( 1 9 6 1 ) i s m e r t e t é s e a l a p j á n m á j u s v é g é t ő l július v é g é i g b ú j n a k ki. A b o g a r a k k i b ú j á s u t á n t ö b b n a p i g a g a z d a n ö v é n y leveleivel t á p l á l k o z n a k , és csak u t á n a p á r o s o d n a k . K i b ú j á s i n y í l á s u k jellegzetes, l e k e r e k í t e t t e g y e n l ő s z á r ú h á r o m s z ö g a l a k ú , m a g a s s á g á n a k és l e g n a g y o b b szélességének a r á n y a 1 : 1,2. L a b o r a t ó r i u m i n e v e l é s b e n k é t éven k e r e s z t ü l a h í m — n ő s t é n y a r á n y 1 : 2 volt. P e t e r a k á s , peteszám .|jsj A m e g t e r m é k e n y í t e t t n ő s t é n y e k p e t é i k e t c s o m ó k b a n r a k j á k le, és f e h é r , a l e v e g ő n m e g k e m é n y e d ő v á l a d é k k a l b o r í t j á k . E z e k a f a t ö r z s ö n jól l á t h a t ó p e t e c s o m ó k s z a b á l y t a l a n k ö r v a g y ellipszis a l a k ú a k . Á t m é r ő j ü k e t 3 — 5 m m , m a g a s s á g u k a t m i n t e g y 1,0 m m - n e k t a l á l t a m . P e t e r a k á s r a á l t a l á b a n a k i v á l a s z t o t t f a déli, n a p o s o l d a l á t és a s i m á b b k é r g ű r é s z e k e t k e d v e l i k . E g y t ö r z s r e t ö b b p e t e c s o m ó t is r a k h a t n a k . T ö m e g e s e l s z a p o r o d á s a l k a l m á v a l J á s z k i s é r e n v i s z o n t m e g f i g y e l t e m , h o g y egy-egy fat ö r z s r e szinte k ö r b e r a k t á k a p e t é k e t . A p e t e c s o m ó k elhelyezkedése a t ö r z s ö n a t a l a j t ó l 15—20 cm-re k e z d ő d i k , és egész a f a csúcsáig t a r t h a t . F ü g g a f a m a g a s s á g á t ó l és a kéreg cserepességétől. A g y e n g é n f e r t ő z ö t t h e l y e k e n á l t a l á b a n a t a l a j t ó l s z á m í t o t t 1—3 m m a g a s s á g b a n h e l y e z k e d n e k el a p e t e c s o m ó k . B a k t a l ó r á n t h á z á n a k i a l a k u l t erős fertőzési g ó c b a n a z o n b a n a f e r t ő z é s m á s o d i k , h a r m a d i k é v é b e n főleg a f a t ö r z s e k 8—15 m m a g a s sima, v é k o n y k é r g ű r é s z é n t a l á l t a m a friss p e t e c s o m ó k a t . Megfigyelésem szerint e g y - e g y p e t e c s o m ó b a n a p e t é k s z á m a á t l a g o s a n 6-—8 d b ; A R R U (1961) O l a s z o r s z á g b a n p e t e c s o m ó n k é n t 7 — 8 d b - n a k t a l á l t a a p e t é k s z á m á t , a m a x i m u m o t 17, a m i n i m u m o t 2 d b - n a k . A p e t é k a p e t e b u r o k sérülése esetén e l p u s z t u l n a k .
Az álca r á g á s a és életkörülményei A l e r a k o t t p e t é k b ő l a kis á l c á k egy-két h é t m ú l v a k i b ú j n a k , és k ö z v e t l e n ü l a k é r e g b e f u r a k o d n a k . E l ő s z ö r a fa t e n g e l y é v e l p á r h u z a m o s h o s s z a n t i m e n e t e t r á g n a k . Az álca r á g á s a h e l y é n a kéreg felreped. E z a jellegzetes h o s s z a n t i k é r e g r e p e d é s , a m e l y n e k h o s s z ú s á g a 3—5 c m , közép t á j á n a szétr e p e d t f e h é r p e t e b u r o k - m a r a d v á n n y a l jól m u t a t j a a d í s z b o g á r - f e r t ő z é s t . E r ő s e b b á l c a r á g á s esetén a k é r e g a r á g á s h e l y é n n a g y f o l t b a n b a r n á n elszíneződik. A f e j l e t t e b b álcák a h á n c s b a n és a s z i j á c s b a n készítik h o s s z ú kígyózó v o n a l b a n , v a g y a f a t e n g e l y é r e merőlegesen zegzugos v o n a l a k b a n j á r a t a i k a t . A z á l c a m e n e t erősen összepréselt r á g c s á l é k k a l t e l í t e t t , és friss á l l a p o t b a n a k é r e g alól k i d u d o r o d i k . E g y - e g y á l c a m e n e t a p e t e c s o m ó t ó l m i n t kiindulási h e l y t ő l 50—80 c m - r e is h a l a d h a t a s z i j á c s b a n fel- v a g y lefelé. H a az á l c a m e n e t e k a s z i j á c s b a n k ö r a l a k b a n ö s s z e é r n e k , a rágás f e l e t t a f a t ö r z s elhal és l e t ö r i k .
130
Az álcák n a g y része m é g a k i b ú j á s é v é b e n t e l j e s e n k i f e j l ő d i k , és a fat e s t b e r á g o t t ü r e g b e n álca á l l a p o t b a n telel á t . A k i f e j l e t t álca f e h é r színű, hossza 16 m m körüli, az u t o l s ó p o t r o h s z e l v é n y é n k é t jellegzetes hegyes k i t i n t ü s k e v a n . Az első k i f e j l e t t á l c á k a t h a z á n k b a n s z e p t e m b e r végén 1972-ben Mátészalkán találtam.
A báb é l e t m ó d j a és a fejlődés ideje A k i f e j l e t t álcák a k ö v e t k e z ő év m á j u s — j ú l i u s á b a n a f a t e s t b e n készít e t t b á b k a m r á b a n bábozódnak. A bábnyugalom 2—3 hétig t a r t . A bogarak egy ideig m é g a b á b k a m r á b a n t a r t ó z k o d n a k , i t t érik el teljes k i f e j l ő d é s ü k e t , és csak e z u t á n r á g j á k ki m a g u k a t . Az A. suvorovi populneus fejlődési i d e j e h a z á n k b a n eddigi megfigyeléseim szerint egyéves. L e h e t s é g e s a z o n b a n , h o g y az álcák egy része, h a s o n l ó a n a kis n y á r f a c i n c é r h e z , k é t é v a l a t t f e j l ő d i k ki, v a g y d i a p a u z a á l l a p o t b a n m a r a d . A R R U (1961) m e g á l l a p í t á s a szerint O l a s z o r s z á g b a n az A. suvorovi populneusnak r e n d s z e r i n t é v e n t e egy n e m z e d é k e v a n , d e kevés s z á m ú álca (kb. 4 % ) ; az á t a l a k u l á s á t e g y - k é t éves késéssel kezdi m e g , a m e l y i d ő s z a k o t é r e t t álca a l a k j á b a n a b á b b ö l c s ő b e n tölti (1. t á b l á z a t ) . 1. táblázat.
I.
II.
III.
Az Agrilas suvorovi populneus az 1972— 74. évi vizsgálatok IV.
1
V.
VI.
VII.
Schaef. alapján VIII.
IX.
fejlődésmenete
X.
XI.
XII.
Álca Báb Imágó Pete Álcarágás Álca
Tápnövény Az A. suvorovi populneus t á p n ö v é n y e i közé sorolja A R R U (1961) Olaszo r s z á g b a n v a l a m e n n y i i p a r i célból t e r m e l t n y á r f a j t á t , t o v á b b á a f e h é r n y á r a k a t is. M a g y a r o r s z á g o n m e g j e l e n é s é t eddig csak a Populus euramericana cv. , , 1 — 2 1 4 " és , , I — 4 5 5 " n y á r a k o n , az ú g y n e v e z e t t „ o l a s z n y á r a k o n " t a l á l t a m m e g . Az aporligeti n y á r f a j t a összehasonlító k í s é r l e t b e n e g y m á s m e l l e t t áll hasonló t e r m ő h e l y i v i s z o n y o k k ö z ö t t h a t , a h a z á n k b a n jelenleg t e r m e s z t é s r e h a s z n á l t n y á r klón. E z e k k ö z ü l e g y e d ü l csak az , , I — 2 1 4 " f a e g y e d e k e n figyelt e m m e g k á r o s í t á s á t . A f á k 7 5 % - a volt i t t f e r t ő z ö t t . T ö b b f a el is p u s z t u l t az erős á l c a r á g á s k ö v e t k e z t é b e n . Pedig e g y é b k é n t n ö v e k e d é s b e n ez a h i b r i d adta a legjobb eredményt.
9*
131
Helyszíni megfigyeléseim a z t b i z o n y í t j á k , h o g y a k á r o s í t ó M a g y a r országon t á p n ö v é n y e i n az ,,I —214" és , , í — 4 5 5 " o l a s z n y á r a k o n m i n d e n ü t t előfordul, v a g y előfordulása v á r h a t ó .
K o r l á t o z ó tényezők Az A. suvorovi populneus k o r l á t o z á s á b a n állati ellenségeinek csak jelent é k t e l e n s z e r e p e v a n . A m a d a r a k közül az i r o d a l o m a zöldküllőt (Picus viridis L.) említi m i n t á l c a p u s z t í t ó t ( A R R U , 1961). Helyszíni v i z s g á l a t a i m a l k a l m á v a l t ö b b esetben f i g y e l t e m meg h a r k á l y á l t a l k i s z e d e t t á l c a h e l y e k e t , de ez a p u s z t í t á s csak j e l e n t é k t e l e n volt. Négy f ü r k é s z d a r á z s ellensége i s m e r e t e s : Spathius polinicus N I E Z . (Bracon i d a e , S p a t h i i n a e ) , Oodera formosa G I R . , Euderus amphis W A L K . (Chalcidoid e a , E u p e l m i d a e ) és Tetrastichus (= Aporstocetus) agrilorum R A T Z . (Chalcidoidea, T e t r a s t i c h i n a e ) . E d d i g i v i z s g á l a t a i m és neveléseim s o r á n h a z á n k b a n csak gyenge ( 3 — 5 % - o s ) f ü r k é s z d a r á z s - f e r t ő z é s t f i g y e l t e m meg. A fa t e r m é s z e t e s v é d e k e z é s e , n e d v k e r i n g é s i v á l t o z á s a k ö v e t k e z t é b e n t ö r t é n ő á l c a p u s z t u l á s t h a s o n l ó a n , m i n t a b ö g ö l y s z i t k á r e s e t é b e n , g y a k r a n talált a m . K ü l ö n ö s e n a kis álcák é r z é k e n y e k a n e d v k e r i n g é s v á l t o z á s á r a .
Kártétel-vizsgálat Az A. suvorovi populneus á l c á j a okozza a k á r t : a k é r e g b e és a szijácsba f u r a k o d v a a k a m b i u m o t megöli. Fellépéséhez és e l t e r j e d é s é h e z a f á k bizonyos gyengültségi á l l a p o t a szükséges. K ü l ö n ö s e n kedveli a n e d v k e r i n g é s i z a v a r o k kal küszködő f á k a t vagy állományokat. E d d i g i megfigyeléseim s z e r i n t h a z á n k b a n t ö m e g e s e l t e r j e d é s e a k ö v e t k e z ő o k o k r a v e z e t h e t ő v i s s z a : 1. T e l e p í t é s k o r a f á k á t ü l t e t é s é v e l k a p c s o l a t o s h i b á k , s ű r ű állás, elkésett g y é r í t é s . N a g y o n k e d v e l i az alászorult e g y e d e k e t v a g y p ó t l á s k é n t b e t e t t s í n y l ő d ő c s e m e t é k e t . — 2. M e c h a n i k a i , v a d , r o v a r okozta sebzések, gyökérsérülések. Gyakran károsít együtt a Cryptorrhynchus R O T T , herlapathi L . á l c á j á v a l , v a g y j e l e n i k m e g a Paranthrene tabaniformis n y ó j a által k á r o s í t o t t f á k o n . — 3. Az a b i o t i k u s t é n y e z ő k közül a szárazságn a k , a s z á l y n a k , j é g v e r é s n e k és f a g y n a k v a n f o n t o s szerepe e l t e r j e d é s e elősegítésében, az á l l o m á n y o k , f á k legyengítésével, v a g y f a g y r e p e d é s e k , sebzések okozásával. ( D e j t á r o n jégveréssel k á r o s í t o t t f i a t a l n y á r á l l o m á n y o k b a n t ö m e ges k á r t é t e l é t t a l á l t a m . ) — 4. N e m megfelelő t e r m ő h e l y r e t e l e p í t é s , t a l a j h i b á k . Á l t a l á b a n ez a l e g f ő b b o k a a k á r o s í t ó e l t e r j e d é s é n e k . L e g t ö b b s z ö r ezek a k á r o s í t á s á t elősegítő t é n y e z ő k , v a g y a t é n y e z ő k közül t ö b b e g y ü t t fordul elő. Az á l c á k r á g á s a k ö v e t k e z t é b e n jellegzetes s e b e k k e l e t k e z n e k a megt á m a d o t t f á k törzsén. A rágás befejezése u t á n a sebeken v a g y a sebek mellett m e g t a l á l h a t ó jellegzetes b o g á r k i b ú j á s i n y í l á s o k b i z o n y í t j á k l e g j o b b a n az A. suvorovi populneus kártételét. Az á l c á k á l t a l o k o z o t t s e b e k n e k — az A. suvorovi populneus kárképén e k — a r á g á s i n t e n z i t á s á t ó l f ü g g ő e n h á r o m t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t t e m meg hazánkban.
132
1. Hosszanti repedés. A f a t e n g e l y é v e l p á r h u z a m o s a n h e l y e z k e d i k el. Hossza 2 —6 c m . L e h e t c s a k n e m t e l j e s e n z á r t , v a g y t ö b b m m - r e n y i t o t t , f o l y a m a t o s , v a g y k ö z é p t á j t m e g s z a k í t o t t . K ö r ü l ö t t e g y a k r a n a kéreg b a r n á n elszíneződött és b e s ü p p e d t . Friss k o r á b a n k ö z é p t á j t m e g l á t h a t ó r a j t a a szétr e p e d t f e h é r p e t e b u r o k m a r a d v á n y a is. R a j t a , a l a t t a v a g y f e l e t t e m e g t a l á l h a t ó a jellegzetes b o g á r k i b ú j á s i nyílás. Főleg v é k o n y kérgű h e l y e k e n , v a g y kevés álcarágás u t á n keletkezik. H a s o n l ó s e b h e l y m a r a d , de b o g á r k i b ú j á s i nyílások nélkül, h a az álcák v a l a m i oknál f o g v a k i b ú j á s u t á n e l p u s z t u l n a k . A l e g g y a k o r i b b k á r k é p . ( K ö n n y e n ö s s z e t é v e s z t h e t ő a Dothichiza populea g o m b a k ó r k é p é v e l !) 2. Nyílt seb. Az álcarágás k ö v e t k e z t é b e n elhalt k a m b i u m o t a fa sebf o r r a d á s s z e r ű e n k ö r ü l n ö v i , és így n y í l t sebek k e l e t k e z n e k . A s e b e k közepén m i n d i g jól l á t h a t ó k a s z i j á c s b a m é l y e d ő kígyózó á l c a j á r a t o k . A l a k j u k hosszúk á s . H o s s z ú s á g u k 6 cm-től egészen 25—30 c m - t is elérhet. A s e b e k h e l y é n a fa elhal, és k ö r c i k k s z e r ű e n egészen a bélig e l s z á r a d . 3. Zárt sebek. A f á k t ö r z s é n a k é r e g 10—30 cm h o s s z ú s á g ú f o l t o k b a n elhal, kissé b e s ü p p e d és m e g r e p e d e z i k , de m e g m a r a d . Az elhalt k é r e g a l a t t s e b s z ö v e t e k k e l k ö r ü l v e t t zegzugos á l c a j á r a t o k t a l á l h a t ó k . I d ő s e b b , v a s t a g a b b k é r g ű f á k o n ez a t i p i k u s jele a k á r t é t e l n e k . A kéregrész teljes e l s z á r a d á s a u t á n e g y - k é t év m ú l v a n y í l t s e b b é a l a k u l h a t n a k á t . Aporligeten 1973 m á j u s á b a n az ilyen z á r t sebek a l a t t a m é g élő k é r g e t l e h ú z v a , k b . 1 m mélységig a f a t e s t e t k ö r ü l f o g ó m e g f e k e t e d e t t , elhalt szijácsrészt t a l á l t a m , hosszú álcajáratokkal. E g y f á n egy v a g y t ö b b seb is t a l á l h a t ó , a t a l a j t ó l s z á m í t o t t 20 cm-től egész a k o r o n a t e t e j é i g . E g y m á s m e l l e t t v a g y f e l e t t e l h e l y e z k e d h e t n e k n y í l t v a g y zárt s e b e k és h o s s z a n t i r e p e d é s e k is. B a k t a l ó r á n t h á z á n a 22 к erdőrészl e t b e n az i d ő s e b b m a g a s f á k o n a v a s t a g a b b k é r g ű t ö r z s r é s z e k e n egész 4— 8 m m a g a s s á g i g zárt v a g y nyílt s e b e k e t f i g y e l t e m m e g , és f e l e t t e a t ö r z s e k e n 4 8 m - t ő l egész a k o r o n á i g s ű r ű n h e l y e z k e d t e k el a jellegzetes h o s s z a n t i r e p e d é s e k . A sebzések h e l y é n a fa g y a k r a n eltörik, az erősen m e g t á m a d o t t f á k kiszáradnak. Megfigyelésem szerint az A. suvorovi populneus fertőzése általában független a f á k á t m é r ő j é t ő l . Sima k é r g ű részeken 2 c m - t ő l egészen 2 0 — 2 5 cm á t m é r ő i g is m e g t a l á l t a m k á r o s í t á s á t . M e g á l l a p í t o t t a m azt is, h o g y az álcák a f á k a t 2 — 3 éves k o r u k t ó l k e z d v e t á m a d j á k m e g , de 9—12 éves f á k o n is megtaláltam károsításukat. Az A. suvorovi populneus á l c á k r á g á s a k ö v e t k e z t é b e n k e l e t k e z e t t sebh e l y e k elősegítik egyéb f a r o n t ó r o v a r o k t á m a d á s á t , és ú t nyílik a f a r o n t ó g o m b á k , t o v á b b á a Dothichiza populea g o m b a f e r t ő z é s é r e . Helyszíneléseim f o l y a m á n g y a k r a n t a l á l t a m az álcák által o k o z o t t s e b h e l y e k e n friss Paranthrene tabaniformis hernyó fertőzést.
IRODALOM
1. ARBU, G. M.: Agrilus suvorovi populneus Schaefer (Coleoptera Buprestidae) dannoso ai Pioppi nelVItalia setlentrionale. Boll. Zool. Agrár. Bachicolt., 4, 1961—62, p. 159 — 286. — 2. JODAL, I.: Bolesti i stetni insekli lopola i mere zastite. Beograd, 1967. p. 70 — 71.
133
ÜBER DIE LEBENSART UND SCHÄDIGUNGEN VON AGRILUS SUVOROVI P O P U L N E U S SCHAEF. (COLEOPTERA:
BUPRESTIDAE)
VoD P.
SzONTAGH
Agrilus suvorovi populnsus SCHAEF. wurde in Ungarn zuerst 1972 mit ganzer Sicherheit identifiziert. Seine einheimische Lebensweise und Schädigungen waren bisher unbekannt. Die Schlüpfzeit der Imagines hält v o n Juni bis Anfang September an. Ihr Schwärmen ist im Juli und Anfang August am intensivsten. Die befruchteten Weibchen legen ihre Eier auf die südliche, sonnige Seite der ausgewählten Bäume oder auf die glatte Rinde in Klumpen u n d bedecken sie mit einem sich an der Luft erhärtenden Sekret. Die Eiklumpen beginnen auf d e m B a u m s t a m m v o n 15 — 20 c m über dem B o d e n und können bis an den Gipfel des B a u m e s reichen. Im allgemeinen sind sie in 1 — 3 m - H ö h e zu finden. Die kleinen Larven schlüpfen innerhalb von ein-zwei W o c h e n aus den abgelegten Eiern aus und bohren sich in die R i n d e ein. Sie nagen zuerst einen mit der Achse des B a u m e s parallelen Längsgang, sodann machen sie im Bast und im Splint ihre schlängelnden oder auf die Baumachse senkrechten zickzackförmigen Fraßgänge. Der Großteil der Larven entwickelt sich noch im Jahre des Ausschlüpfens vollkommen. Ihre Überwinterung erfolgt noch im Larvenstadium. Die Verpuppungszeit dauert im Mai—Juli 2—3 Wochen lang. Ihre Nährpflanzen sind die italienischen Pappelbäume Populus euramericaua cv. „ I — 2 1 4 " und „I—455". Ein geringerer Prozentsatz der Larven ( 4 — 5 % ) wird v o n Schlupfwespen parasitiert. Ihre massenhafte Verbreitung wird bei dichtem Stand, übergipfelter Baumkronenschicht, spätem Nachpflanzen, Verwundungen, Dürre, Hagelschlag und durch Anpflanzung an ungeeignetem Standort gefördert. Infolge des Fraßes der Larven stirbt das K a m b i u m ab und am B a u m s t a m m entstehen Wunden. Von der Intensität des Fraßes abhängend können drei Typen dieser W u n d e n unterschieden werden: Längsrisse (2 - 6 cm); offene Wunden (6 — 30 cm) und geschlossene Wunden. An der Wundstelle bricht der B a u m oft ab, die stark angegriffenen B ä u m e vertrocknen.
134
1
4. ábra. 1: Agrilus suvorovi populneus imágója. 2: A bogár fejlett álcája. 3: A bogár petecsomói. 4: Kezdeti álcarágás barna elszíneződéssel. (A szerző felvételei)
5- 8. ábra. 5 : Agrilus suvorovi populneus álcájának kártétele: hosszanti repedés és iniágókibújási nyílások. 6 : Alcarágás okozta nyílt seb v é k o n y törzsön. 7: Felszakadt zárt seb. 8 : Alcarágás helyén letört fa. (A szerző felvételei)
RÖVID KÖZLEMÉNYEK
Egyes madárfajok elszíneződése írta: F BERETZK
PÉTER
(Szeged)
A természetben nemegyszer találkozhatunk olyan m a d á r p é l d á n y o k k a l , a m e l y e k színezete eltér a m e g s z o k o t t ó l , s ö t é t , m á s o d l a g o s s z í n e z e t e t v e s z n e k fel, v a g y városi p o p u l á c i ó i k b a n (feketerigó, h á z i v e r é b s t b . ) g y a k r a n lép f e l részleges albinizmus, elfehéredés. Lehet az is, h o g y g y á r a k kifolyóinál f e s t é k kel s z e n n y e z ő d n e k a víznél mozgó m a d a r a k , m i n t a d o l m á n y o s v a r j ú , m e l y n e k h á t á n nemegyszer t n á l n a p i r o s v a g y zöldes színek l é p n e k fel e l s z e n n y e z ő d é s f o l y t á n . I l y e n színek főleg h a s o n , n y a k o n , b e g y e n a s i r á l y o k n á l is é s z l e l h e t ő k . Már S T R E E S E M A N N 1 9 2 3 és 1 9 2 7 k ö z ö t t 1 2 t a n u l m á n y á b a n f o g l a l k o z o t t a s z o k o t t ó l eltérő s z í n e z e t ű m a d a r a k k a l . Az u t ó b b i i d ő b e n m a g a m is t a p a s z t a l t a m egyes f a j o k n á l s z í n v á l t o z a t o k a t . E z e k r ő l k í v á n o k b e s z á m o l n i . A legt ö b b m a d á r n á l —- e l s ő s o r b a n a h í m m a d a r a k n á l — a t a v a s z i és őszi v e d l é s , v a l a m i n t f i a t a l m a d a r a k első vedlése u t á n a t o l l r u h á z a t b a n s z í n v á l t o z á s o k k ö v e t k e z n e k be. A vedléssel j á r ó színváltozások — t a v a s z i n á s z és őszi n y u g v ó r u h a közti különbség — l e g f e l t ű n ő b b e k a récéknél. Az i v a r i és f i a t a l k o r i vedlése к a f a j r a jellemző i d ő b e n és s z í n b e n t ö r v é n y s z e r ű e n b o n y o l ó d n a k le. E z e k e t a v e d l é s e k e t hormonális m ű k ö d é s e k f o k o z o t t v a g y c s ö k k e n t v o l t a — e l s ő s o r b a n az i v a r m i r i g y e k m ű k ö d é s é n e k v á l t o z á s a — i n d í t j a el. A m a d a r a k p i g m e n t képződése t y r o z i n , p h y e n i l b a l a t i d i n m e l a n i n b ó l t e v ő d i k össze; e z e k n e k k e v e r é k é t enzim v a g y e n z i m e k m e n n y i s é g i f o k a h a t á r o z z a m e g . A m a d a r a k s z í n é n e k sokféle á r n y a l a t á t , a s z í n e k n e k f é n y é t , r a g y o g á s á t a toll s z e r k e z e t é n e k s a j á t o s s á g a , a különböző i r á n y b ó l r á e s ő f é n y n e k f é n y t ö r é s e a d j a . E b b ő l adódik egyes m a d á r f a j o k n a k (kolibri, j é g m a d á r s t b . ) k á p r á z a t o s csillogása. A p i g m e n t k é p z ő d é s v á l t o z á s a i k ö z ö t t l e g g y a k o r i b b a k az a l b i n i s z t i k u s jelenségek. Ez a b b a n m u t a t k o z i k , h o g y az egész t o l l r u h á z a t b a n t ó n u s b e l i h a l v á n y o d á s m u t a t k o z i k , illetve egyes tollrészek f e h é r e k , r i t k á n az egész tollr u h a f e h é r (a s z i v á r v á n y h á r t y a rózsaszínű). í g y b e s z é l ü n k részleges v a g y teljes albinizmusról. A m a d á r v i l á g b a n t ö b b f a j t i s m e r ü n k , a h o l a színezésben a p i g m e n t n e k n a g y o b b f e l h a l m o z ó d á s a k ö v e t k e z t é b e n a r e n d e s színeződéstől eltérően s ö t é t e b b fázist (pl. h a l f a r k a s o k n á l ) , v i s z o n t k e v e s e b b p i g m e n t esetében v i l á g o s a b b fázist ( g y ö n g y b a g o l y ) k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g . K é t közönséges f a j n á l , melyből évről é v r e t ö m e g e k e t f i g y e l t e m m e g , t a l á l t a m olyan elszíneződéseket, melyek csak az u t ó b b i é v e k b e n t ű n t e k fel. E z e k közé t a r t o z i k a b a l k á n i gerle, melynél az a l b i n i s z t i k u s jelenségek e g y r e g y a k r a b b a n f o r d u l n a k elő. 1972. április l ő - é n Szegeden a Széchenyi t é r i p a r k b a n az egész t o l l r u h á r a t e r j e d ő sötét rozsdaszínű b a l k á n i gerlét f e d e z t e m * Előadta a szerző a Biológiai Társaság 1973. ápr. 26-áu Szegeden tartott ülésén.
135
fel, mely e m b e r k ö z e l b e n s z e d e g e t t e a f é s z e k a n y a g o t . N e m sok idő m ú l v a melléje r e p ü l t egy rendes s z í n e z e t ű f a j r o k o n a , m e g t á m a d t a és heves d u l a k o d á s u t á n elűzte. E n a p o n a m a d á r m é g t ö b b s z ö r m u t a t k o z o t t . M á j u s 20-án ismét l á t t a m , u g y a n c s a k f é s z e k a n y a g - k e r e s é s k ö z b e n (az előző n a p d ú l t v i h a r sok b a l k á n i gerle f é s z k é t s o d o r t a le a fáról). A fészke m a g a s a n , s ű r ű p l a t á n l o m b b a n l e h e t e t t . A v ö r ö s gerlét e z u t á n t ö b b é n e m l á t t a m . Mint e m l í t e t t e m , a b a l k á n i gerlénél az a l b i n i z m u s g y a k o r i . Az u r b a n i záció gyors fejlődésével a b a l k á n i gerlék m i n d s z o r o s a b b k ö r r e s z o r u l n a k (fák nélküli m o d e r n h á z t ö m e g e k k ö z ö t t is h a l l h a t ó szerelmes szózata), a házig a l a m b o k k a l közelségbe j u t n a k , s így t ö b b e n f e l v e t e t t é k a hibridizáció kérdését is ( R A D U , 1967 stb.). Az á l t a l a m t a l á l t és g y ű j t ö t t , á t v i z s g á l t p é l d á n y o k n á l erre g y a n ú n e m m e r ü l t fel. Az észlelt esetek n a g y része o n n a n s z á r m a z o t t , hogy a Fehértó-rezervátumon a halgazdaság búzatörmelékkel eteti a halakat. A t a k a r m á n n y a l előre m e g t ö l t ö t t c s ó n a k o k a t t ö b b k m t á v o l s á g b ó l s z á z á v a l lepik el a gerlék. Az e t e t ő g e r l é k g y a k o r t a v á l t o g a t t á k e g y m á s t . Albinó gerlék e t a k ö v e t k e z ő n a p o k o n f i g y e l t e m m e g : 1972. V. 10. v a j s z í n ű , V. 18. sárgásf e h é r , V. 25. t i s z t a f e h é r , Y. 28. világos f o l t o k k a l t a r k í t o t t , Y I . 4. t i s z t a f e h é r , V I . 17. h a l v á n y k r é m . A M ó r a F e r e n c M ú z e u m b a n a k ö v e t k e z ő b ő r ö k v a n n a k : 1966. X I I . 13. t i s z t a f e h é r , S z e g e d - F e h é r t ó ; 1968. X I I . s á r g á s f e h é r , SzegedF e h é r t ó ; 1959. X . 7. S z e g e d - b e l t e r ü l e t , kisebb v i l á g o s s z ü r k e . A M a d á r t a n i I n t é z e t b e n is v a n egy a l b í n ó p é l d á n y : 1955. V I I I . 8. B u d a p e s t . A d a n k a s i r á l y a m á s o d i k f a j , ahol f e l t ű n ő elszíneződést f i g y e l t e m meg. 1971—72 t e l é n a h a l g a z d a s á g telelője f e l e t t egy, a t e l j e s t o l l r u h á r a t e r j e d ő r o z s d a v ö r ö s d a n k a s i r á l y t é s z l e l t e m , m e l y 12 f a j r o k o n a k ö z ö t t eléggé elszigetelt e n m o z g o t t . 1973. j a n u á r 21-én egy u g y a n i l y e n m a d á r i s m é t m e g j e l e n t , de csak egy n a p i g m u t a t k o z o t t . A h a l g a z d a s á g telelői f e l e t t 7 r e n d e s színezetű t á r s á t ó l e l k ü l ö n ü l t e n m o z g o t t , b e g y ű j t é s e nem s i k e r ü l t . G y ű r ű z é s e k t a n ú s á g a s z e r i n t télen északról k e r ü l n e k h o z z á n k , a S z e g e d - F e h é r t ó r e z e r v á t u m á n fészkelő sokezres t ö m e g és s z a p o r u l a t a m á r a u g u s z t u s h ó b a n délre, a m e d i t e r r á n zónába vonul. Még f e l t ű n ő b b jelenség v o l t , a m i d ő n 1973. j a n . 2 3 - á n egy s ö t é t s z ü r k e színű d a n k a s i r á l y k e r ü l t b e g y ű j t é s r e . A f i a t a l d a n k a s i r á l y t e r m e t e , méretei eltérést n e m m u t a t n a k ; csőr, c s ű d , s z i v á r v á n y h á r t y a s ö t é t s z ü r k e , f e j , n y a k egyenletesen k o r o m s z ü r k e , a f e k e t e szín l e g k i f e j e z e t t e b b e n a b e g y e n és a h a s o n , d e r é k t á j o n m u t a t k o z i k . A vállfedőtollak s z ü r k é k , a k a r e v e z ő k és a válltollak sötétszürkék. Ilyen p é l d á n y o k o n n é h a fellépnek éhségcsíkok ( „ H u n g e r s t r e i f e n " ) , m e l y e k a tollszerkezet egyes részeinek gyengeségére (tollcsévéknél) u t a l n a k . Finom keresztsávozás m u t a t j a ilyenkor a pigmentképződés zavarát. Ezen a f e k e t e s z ü r k e d a n k a s i r á l y o n i l y e n t ü n e t e k nincsenek. Az elszíneződés ez u t ó b b i e s e t b e n m u t á c i ó n a k f o g h a t ó fel. A sirály b i z o n y o s a n m a g a s a b b t á j r ó l k e r ü l t ide. É r d e k e s l e n n e az u t ó d o k s z í n v á l t o z a t á n a k a megfigyelése. 20 év ó t a t a r t o m megfigyelés a l a t t a S z e g e d - F e h é r t ó r e z e r v á t u m á n 3— 4 ezer p á r b a n fészkelő d a n k a s i r á l y t e l e p e t , de v ö r ö s v a g y f e k e t e elszíneződést m é g részlegesen sem észleltem.
136
VERFÄRBUNG
EINZELNER
VOGELARTEN
Von P.
BERETZK
In der Natur sind des öfteren solche Vogclexemplare zu finden, deren Färbung von der gewohnten abweicht. Aufgrund der eigenen Beobachtungen berichtet Verfasser über solche Farbenvarianten der Türkentaube (Streptopelia decaocto) und der Lachmöwe (Larus ridibunda). Bei der ersten Art beobachtete er ein rosafarbenes Exemplar auf einem Platz der Stadt Szeged, von der letzteren Art hingegen ein dunkelgraues Exemplar am Fehértó bei Szeged.
137
Feni:
Rozsdaszínű gerle Szegeden, a Széchenyi tér parkjában. - Leni: A Szeged melletti fehértavi rezervátumon begyűjtött albinisztikus balkáni gerlék
Sötétszürke dankasirály
A keleti nagy őrgébics (Lanius excubitor homeyeri Cabanis) első előfordulása Magyarországon Irta: HORVÁTH
LAJOS
(Természettudományi Múzeum, Budapest)
A k e l e t i n a g y őrgébics (Lanius excubitor homeyeri C A B A N I S ) a l e g ú j a b b h a z a i i r o d a l o m szerint (9) e d d i g m é g nem f o r d u l t elő M a g y a r o r s z á g o n . K o r á b b a n t ö b b ízben (2—5, 10, 11) b e k e r ü l t u g y a n a t ö r t é n e l m i M a g y a r o r s z á g m a d a r a i n a k j e g y z é k é b e — n é g y erdélyi p é l d á n y a l a p j á n — (5), de ezek k é s ő b b n e m b i z o n y u l t a k t i p i k u s n a k , és így a jelen s z á z a d b a n m e g j e l e n t , h o n i szakm u n k á k b a n m á r n e m is s z e r e p e l t . C S A T Ó c i k k é b e n ( 2 ) a 444. oldalon m i n d össze 7 s o r b a n ír erről az a l f a j r ó l , a m e l y e t i t t Lanius excubitor L. v a r . Homeyeri CAB. n é v e n említ. Az á l t a l a N a g y e n y e d k ö r n y é k é n 1884. április 13-án g y ű j t ö t t h í m és n o v e m b e r 10-én m e g k e r ü l t t o j ó p é l d á n y t k i k ü l d t e B e r l i n b e , ahol A N T O N V O N R E C H E N O W a t í p u s s a l összehasonlítva, M A D A R Á S Z GYULÁhoz í r t levelében a z o n o s n a k m i n ő s í t e t t e az 1873-ban leírt ( t e r r . t y p . S a r e p t a , K e l e t L k r a j n a ) a l f a j j a l . C S A T Ó J Á N O S későbbi (4) állásfoglalásával s z e m b e n a l a p k i a d ó (Ornithologisches J a h r b u c h ) V I C T O R R I T T E R V O N T S C H U S I Z U S C H M I D H O F F E N megjegyzi lábjegyzetben, hogy a Csatótól kölcsönvett példányokat a s a r e p t a i t í p u s s a l e g y b e v e t v e n e m t a l á l t a homeyerinek, c s u p á n a t ö r z s a l a k és a homeyeri k ö z ö t t i á t m e n e t n e k . K E V E (9) is azok k ö z ö t t a m a d a r a k k ö z ö t t s o r o l j a fel, a m e l y e k e t a k ö v e t k e z ő cím a l a t t közöl: „Azoknak az alakoknak a jegyzéke, amelyek vagy téves névhasználat, v. tévedés következtében kerültek a névjegyzékbe, vagy később más alaknak bizonyultak, vagy idegen eredetűek, esetleg állatkerti szabadulásuk derült ki, vagy elméleti meggondolás alapján vették fel, ami később nem bizonyult helytállónak''\ A t é v e d é s m i n d e n b i z o n n y a l o n n a n s z á r m a z i k , h o g y a n a g y őrgébicsnek az É s z a k - , N y u g a t - és K ö z é p - E u r ó p á b a n honos és télen n á l u n k is r e n d s z e r e s e n s j e l e n t ő s s z á m b a n előforduló t ö r z s a l a k j a m e g l e h e t ő s e n n a g y v á l t o z a t o s s á g o t m u t a t fel a h á t szürke s z í n é n e k á r n y a l a t á b a n és a s z á r n y a k o n t a l á l h a t ó , f e h é r m i n t á z a t k i t e r j e d é s é b e n . A n á l u n k fellelhető l e g v i l á g o s a b b h á t ú és a s z á r n y u k o n l e g k i t e r j e d t e b b , f e h é r f o l t o k a t viselő e g y e d e k k é t s é g k í v ü l m e g l e h e t ő sen közel á l l n a k a homeyeri a l f a j h o z t a r t o z ó p é l d á n y o k h o z , d e a p o n t o s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő v o n á s o k a l a p j á n a z é r t teljes b i z t o n s á g g a l e l k ü l ö n í t h e t ő ez a d é l k e l e t - e u r ó p a i subspecies a t ö r z s a l a k t ó l . A t ö r z s a l a k elterjedési k ö r é b e a l e g ú j a b b i r o d a l m i a d a t o k (13) s z e r i n t h a z á n k , a „ n y u g a t - r o m á n i a i E r d é l y " (szó szerint idézve VAURIE-től) és É s z a k J u g o s z l á v i a is b e l e t a r t o z i k . A homeyeri alfaj hazája, ugyancsak V A U R I E s z e r i n t (13) B u l g á r i a , Dél- és K e l e t - R o m á n i a ( t e h á t E r d é l y n e m !), L k r a j n a , az L r a l déli része és N y u g a t - S z i b é r i a a J e n y i s z e j - f o l y ó i g , a h o l m á r a szomszédos, keleti a l f a j j a l (Lanius excubitor sibiricus B O G D A N O V ) m u t a t fel keresztezett alakokat. A Déli- és K e l e t i - K á r p á t o k ügy látszik erős h a t á r v o n a l a t v o n a
139
homeyeri és a t ö r z s a l a k k ö z é , m e r t a kissé v i l á g o s a b b h á t ú és a s z á r n y u k o n t ö b b fehérséget f e l m u t a t ó e g y e d e k s e m m i k é p p sem t e k i n t h e t ő k á t m e n e t i ( k e r e s z t e z e t t ) p é l d á n y o k n a k . M á r csak a z é r t s e m , m e r t az erdélyi fészkelő e g y e d e k ( s a j á t t a p a s z t a l a t a i m s z e r i n t is, 8) á l t a l á b a n s ö t é t e b b h á t ú a k , azaz t i p i k u s a n excubitorolí. ö s s z e g e z v e az ide v o n a t k o z ó , e d d i g i m e g á l l a p í t á s o k a t , a h a l v á n y a b b h á t ú és k i t e r j e d t e b b e n f e h é r foltos s z á r n y ú e g y e d e k a t ö r z s a l a k e g y e d i variációi, a m e l y e k n e k elég széles s k á l á j a f i g y e l h e t ő meg a h a z a i téli populációban. Á t t é r v e a m o s t k é z r e k e r ü l t p é l d á n y i s m e r t e t é s é r e , először a p o n t o s g y ű j t é s i a d a t a i t közlöm. A k é r d é s e s öreg hím 1973. d e c e m b e r 13-án Görgeteg község m e l l e t t , S o m o g y m e g y é b e n k e r ü l t kézre. E l e j t ő j e M U R A Y R Ó B E R T , aki a madarat a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. Mielőtt az egyed p o n t o s l e í r á s á t k ö z ö l n é m , m e g a d o m a homeyeri a l f a j l e g ú j a b b és leghitelesebb j e l l e m z é s é t (13): „ H a t á r o z o t t a n v i l á g o s a b b szürke felül és f e h é r e b b alul, m i n t a t ö r z s a l a k excubitor, f e h é r e b b a h o m l o k o n és a s z e m f ö l ö t t , a f e h é r s z á r n y f o l t v a r i á l , de n a g y o b b , k e t t ő s v a g y az első- és m á s o d r e n d ű e v e z ő k r e k i t e r j e d ő k é t folt e g y b e f o l y i k . " E h h e z W I T H E R B Y (14) m é g a n n y i t ad hozzá, h o g y a f a r c s í k is fehéres. H A R T E R T (6) még azt is hozzát e s z i az előzőkhöz, h o g y a k a r e v e z ő k ö n levő t e h á t a m á s o d i k (a belső) —f e h é r folt az egyes t o l l a k t ö v é r e is k i t e r j e d . í g y H A R T E R T , W I T H E R B Y és V A U R I E — a h á r o m legilletékesebb s z a k e m b e r e a P a l e a r k t i k u m n a k — egyé r t c l m ű l e g és e g y m á s m e g á l l a p í t á s a i t t ö k é l e t e s í t v e j e l l e m z i a homeyeri a l f a j t . Ezek u t á n m e g a d o m az ú j , h a z a i a l f a j t j e l e n t ő p é l d á n y p o n t o s leírását. E l ő r e b o c s á t o m , h o g y a m é r e t a d a t o k közlésétől csak a z é r t t e k i n t e k el, m e r t azok a k é t kérdéses a l a k n á l (excubitor, homeyeri) teljesen egybeesnek. Az öreg téli hím p é l d á n y h á t o l d a l a n a g y o n világos k é k e s g y ö n g y s z ü r k e , a f a r c s í k m é g v i l á g o s a b b , c s a k n e m f e h é r (a h á t o l d a l j ó v a l v i l á g o s a b b , m i n t a T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m b a n levő, 1957—1972 k ö z ö t t b e g y ű j t ö t t 34 db összehasonlító excubitor e g y e d é ) . Az alsótest az álltól egészen az alsó f a r k f e d ő k i g h ó f e h é r , a s z ü r k e á r n y a l a t n a k legcsekélyebb n y o m a nélkül. A h o m l o k és vele e g y b e f ü g g ő e n a s z e m e k f ö l ö t t és messze a s z e m e k mögé t e r j e d ő s á v — k b . 3—4 m m szélességben — s z i n t é n h ó f e h é r . A s z e m g y ű r ű t a l k o t ó , pikkelyszerű tollak közül a s z e m g o l y ó f ö l ö t t i e k is h ó f e h é r e k . A s z á r n y a k o n k é t n a g y k i t e r j e d é s ű és szélesen e g y b e f ü g g ő , f e h é r folt v a n ; a f e h é r s é g a m á s o d r e n d ű evezők m i n d k é t zászlóján, egészen a t o l l a k t ö v é i g t e r j e d . A belső m á s o d r e n d ű (kar) evezők vége is n a g y f e h é r f o l t o t visel, a m i az ö s s z e c s u k o t t s z á r n y o n n a g y o n f e l t ű n ő f e h é r m i n t á z a t a l a k j á b a n m u t a t k o z i k . A v á l l t o l l a k szintén f e h é r e k . A f a r o k 2—2 szélső tolla teljes egészében h ó f e h é r . A k é t középső toll f e k e t e , c s u p á n a l e g h e g y ü k ö n v a n 1 — 1 alig é s z r e v e h e t ő , kis fehéres folt. A t ö b b i h á r o m p á r toll a f a r o k k ö z e p é t ő l a széle felé h a l a d v a egyre t ö b b fehérséget m u t a t fel a t o l l a k disztális részén, m i n d k é t zászlón.
IRODALOM 1. CHERNEL, I. (1899): Magyarország madarai. B u d a p e s t , vol. 2, p. 536 — 538. — 2. CsATÓ, J. v. (1885): Über den Zug, das Wandern und die Lebensweise der Vögel in den Comilaten Alsó-Fehér und Huny ad. Zeitschr. ges. Ornithologie, 2, p. 392 — 522. — 3. CSATÓ, J. V. (1889): Lanius Homeyeri Cab. bei Nagyenyed brütend. Die Schwalbe, 13, p. 241 — 242. — 4. CSATÓ, J. v. (1890): Uber Lanius Homeyeri Cab. und sein Nest. Orn. Jahrbuch, 1, p. 163 — 167.
140
— 5 . FRIVALDSZKY, J .
(1891):
Aves
Hungáriáé.
Budapest,
p. 68.
—
6.
HARTERT,
E.
(1910 — 1923): Die Vögel der paläarktischen Fauna. Berlin, p. 418 420. — 7. HORVÁTH, L. (1958): Laniidae. Aves in Fauna Hungáriáé 10. Budapest, p. 89 — 93. — 8. HORVÁTH, L. (1948—1951): Avifaunisztikai és ökológiai megfigyelések a Hargitában. Aquila, 55 — 58, p. 195 — 203. — 9. KEVE, A. (1960): Nomenclator avium Hungáriáé. Budapest, p. 89. — 10. LOVASSY, S. (1927): Magyarország gerinces állatai. Budapest, p. 402 — 403. — 11. MADARÁSZ. GY. (1899 — 1903): Magyarország madarai. Budapest, pp. X X X I I I + 450. — 12. STEJNEGER, L. (1893): On the status of the Grey Shrike, collected by Capt. Blakiston, in Yezo, Japan. Proc. U. S. N a t . Mus., 16, p. 2 1 7 - 2 1 8 . ' - 13. VAURIE, C. (1959): The birds of the Palearctic fauna, London, p. 95 — 115. — 14. WITHERBY, H. F. & als. (1952): The handbook of British birds. London, vol. 1, p. 2 8 0 - 2 8 4 .
THE
FIRST
OCCURRENCE
(LANIUS
EXCUBITOR
OF T H E
EASTERN
HOMEYERI
GREAT
CABANIS)
IN
GREY
SHRIKE
HUNGARY
By L.
HORVÁTH
One of my friends, the painter and eminent amateur ornithologist Robert Muray was fortunate enough to bring down a most interesting specimen of great grey shrike that, upon thorough investigation conducted b y myself, proved to be an eastern form of the species, i.e. an eastern great grey shrike (Lanius excubitor homeyeri Cabanis, 1873). I compared it with 34 specimens collected in Hungary. Judged b y its coloration and pattern there is no doubt whatsoever as to its racial position. Its upper parts are very light, pearly bluegrey, the lower ones are of a beautiful snow-white colour without the least tint of grey. Similarly, there is much white to be seen on its wings and tail. Also its forehead and, in connection with it, its superciliary stripes are snowy white; the latter are two 3 — 4 m m wide bands. Its rump is of a lighter white than its back. The specimen is the first one of Homeyer's shrikes in Hungary. It was killed in the park of the hunting seat Rinyatamási near the village Görgeteg, S o m o g y County, South-West Hungary on 13th December, 1973.
141
Alföldi tanyák, tanyaromok emlős- és madárvilágának változásai Irta: STERBETZ
ISTVÁN
(Madártani I n t é z e t , B u d a p e s t )
A m a g y a r m e z ő g a z d a s á g n a g y ü z e m m é szervezése n e m c s a k a t e r j e d e l m e s m o n o k u l t ú r á k k á f e j l ő d ő s z á n t ó f ö l d e k állatvilágára h a t o t t . Az egykori kisg a z d a s á g o k e m b e r l a k t a é l e t t e r é b e n is — életközösségeket m e g b o n t ó , m a j d ú j a k a t a l a k í t ó — v á l t o z á s o k m e n n e k v é g b e az alföldi p a r a s z t t a n y á k felszámolása idején. A t a n y á k a t évszázados h a g y o m á n y o k f o r m á z t á k . Az épületek anyaga, é p í t é s m ó d j a , elhelyezkedése, az u d v a r b e o s z t á s a , n ö v é n y z e t e , a t e r m é n y e k t á r o l á s a , h á z i á l l a t o k t a r t á s i k ö r ü l m é n y e i sokoldalú l e h e t ő s é g e k e t b i z t o s í t o t t a k s z á m o s v a d o n élő f a j s z á m á r a is. A p u s z t a i t a n y a v i l á g s a j á t o s b i o t ó p s z i g e t e k e t j e l e n t a s z á n t ó f ö l d e k és r é t e k e g y h a n g ú s á g á b a n . A f a l v a k b a - v á r o s o k b a költözködő parasztság távozásával azonban folyamatosan megváltoznak a lakatlanná vált terület adottságai. E m b e r l a k t a és a r o m o s o d á s k ü l ö n b ö z ő á l l a p o t á b a n levő t a n y a b i o t ó p o k o n 1963—1972 i d ő k ö z é b e n v i z s g á l t a m az o d a t e l e p ü l t v a d emlős és fészkelő m a d á r f a j o k összetételét. Megfigyeléseimet a k a r d o s k ú t i t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü leten, illetve a n n a k k ö z v e t l e n s z o m s z é d s á g á b a n , t i z e n ö t h e l y rendszeres látog a t á s á v a l v é g e z t e m , z ö m m e l h a t v a n és száz év k ö z ö t t i v á l y o g v a g y v e r t f a l ú , cseréptetős épületek környezetében. A kardoskúti p u s z t a épületanyagban szegény v i d é k é n a l a k ó h á z és istálló g y a k r a n közös t e t ő a l a t t , egyetlen h á z b a n v a n . A h á z i s z á r n y a s o k a t sárból t a p a s z t o t t , k ú p s z e r ű ó l a k b a n t a r t j á k . A s z e m e s t e r m é n y t á r o l á s á r a p a d l á s t é r szolgál, a csöves k u k o r i c a lécezett g ó r é b a n telel. A t a n y a u d v a r o k n ö v é n y z e t e szegényes. N é h á n y g y ü m ö l c s f á n , öreg a k á c o n k í v ü l l e g f e l j e b b csenevész orgona- v a g y t a m a r i s z k u s z b o k r o k á r n y é k o l j á k a t e r ü l e t e t . Az erősen k ö t ö t t és szikes t a l a j o k o n kezdetleges a k o n y h a k e r t k u l t ú r a is. A vizsgált t a n y á k közelében a t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e t átszelő n á d a s t ő s z o m s z é d s á g a j e l e n t ő s e n b e f o l y á s o l t a a s z á n t ó f ö l d e k r ő l r é t e k r ő l b e v á n d o r l ó f a u n a e l e m e k ö s s z e t é t e l é t . A t a n y á n élő p a r a s z t f ő j ö v e delmi f o r r á s a á l l a t t a r t á s b ó l a d ó d i k , e z é r t egész éven á t j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű szálas- és s z e m e s t a k a r m á n y t t á r o l . E z a v á l a s z t é k o s t á p l á l é k b á z i s v o n z z a az e m b e r közelébe m e r é s z k e d ő p u s z t a i á l l a t o k a t is. A m i k o r a t a n y á k lakói e l h a g y j á k é r d e k t e l e n n é v á l t o t t h o n u k a t , az épületek gerendázatát, tetőszerkezetét, ajtót, ablakot, fedőcserepet magukkal viszik. E t t ő l k e z d v e az ü r e s f a l a k é v e k e n át o m l a d o z n a k az eső, szél és felb u r j á n z ó n ö v é n y z e t l a s s a n p u s z t í t ó h a t á s a k ö v e t k e z t é b e n . A s ű r ű - m a g a s gaz e g y k e t t ő r e á t h a t o l h a t a t l a n s z ö v e v é n n y e l b o r í t j a be a t e r ü l e t e t . A h a s z n á l h a t ó é p ü l e t a n y a g k i b o n t á s a u t á n jóval k é s ő b b kerül sor az élőfák e l t á v o l í t á s á r a . Még t á v o l a b b i i d ő p o n t a f a l o m l a d é k végső felszámolása, a m e l y e t r e n d s z e r i n t csak a s z á n t ó f ö l d i m ű v e l é s k e z d e t é v e l s z o k t a k v é g r e h a j t a n i .
143
Tíz év a d a t g y ű j t é s é n e k f e l d o l g o z á s á v a l h á r o m , jól e l h a t á r o l h a t ó á l l a p o t o t k ü l ö n í t e t t e m el a m i n d e n k o r i f a u n a ö s s z e t é t e l s z e m p o n t j á b ó l : a) az e m b e r l a k t a k ö r n y e z e t , b) a l a k a t l a n n á v á l t , d e m é g f á k k a l - b o k r o k k a l , s ű r ű gazosokk a l k ö r ü l v e t t r o m t e r ü l e t és с) a m á r fás n ö v é n y z e t é t o l is m e g f o s z t o t t , gazb o r í t o t t a , ledőlt f a l m a r a d v á n y o k a d o t t s á g á t . E h á r o m á l l a p o t emlős és f é s z k e l ő m a d á r f a u n á j á n a k összetételét t á b l á z a t o s a n i s m e r t e t e m .
Emlősök Tizenhét e m l ő s f a j j e l e n l é t é t m u t a t t a m ki a t a n y a i k ö r n y e z e t v á l t o z ó a d o t t s á g a i b ó l . A k i m u t a t o t t f a j o k m e n n y i s é g i v i s z o n y a i n a k értékelése az a d o t t т. k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t n e m volt l e h e t s é g e s . H á r o m f a j , a g ü z ü e g é r (Mus spicilegus), a mezei p o c o k (Microtus arvalis) és a v á n d o r p a t k á n y (Rattus norvegicus) esetében észleltem t ö m e g e s t e l e p ü l é s t . V a l a m e n n y i egyéb emlős és f é s z k e l ő m a d á r csak n é h á n y p é l d á n y b a n v a g y egyesével v o l t k i m u t a t h a t ó . Az emlősök f a j s z á m a az e m b e r t á v o z á s á t k ö v e t ő i d ő s z a k o k b a n f o l y a m a t o s a n emelkedik. Az e m b e r l a k t a k ö r n y e z e t b e n m é g 7, t á v o z á s a u t á n m á r 11, m a j d a romosodás v é g s ő i d ő s z a k á b a n 15 f a j volt jelen. M i n d h á r o m b i o t ó p o n 7 f a j fordult elő (Erinaceus roumanicus, Talpa europaea, Crocidura leucodon, Crocidura suaveolens, Rattus norvegicus, Mus т. spicilegus, Microtus arvalis). Az e m b e r t á v o z á s a u t á n 4 ú j a b b f a j j e l e n t m e g a f á s - b o k r o s r o m o k k ö z ö t t (Eptesicus serotinus, Putorius eversmanni, Mustela erminea, Capreolus capreolus). A m á r fás n ö v é n y z e t é t ő l is m e g f o s z t o t t , e s ő m o s t a f a l o m l a d é k o k elgazos o d o t t k ö r n y e z e t e t o v á b b i 6 f a j t e r e d m é n y e z e t t (Lepus europaeus, Micromys Vulpes vulpes). minutus, Arvicola terrestris, Citellus citellus, Mustela nivalis,
1. táblázat.
Az emlősfauna Emberlakta környezetben
Erinaceus e. roumanicus Talpa europaea Eptesicus serotinus Lepus europaeus Crocidura leucodon Crocidura suaveolens Rattus norvegicus Mus spicilegus Micromys minutus Microtus arvalis Arvicola terrestris Citellus citellus Putorius eversmanni Mustela erminea Mustela nivalis Vulpes vulpes Capreolus capreolus
+ + -
Bokros-fás romterületen
+ + +
—
—
+ + + + +
+ + + + +
—
—
—
—
—
—
— — —
+ + —
— —
7
144
összetétele
11
Fás növényzet n é l k ü l i falomladék között
+ + + + + + + + + + + + + + + —
—
15
Minden b i z o n n y a l a v é l e t l e n is k ö z r e j á t s z o t t e felsorolásban n é h á n y f a j j e l e n l é t e v a g y t á v o l m a r a d á s a t e k i n t e t é b e n . Mérlegelve e h i b a l e h e t ő s é g e k e t , a m á s o d i k i d ő s z a k b ó l a Putorius eversmanni, Capreolus capreolus, a h a r m a d i k b ó l a Lepus europaeus, Arvicola terrestris, Citellus citellus és Vulpes vulpes megjelenését m a g y a r á z z a az á t a l a k u l ó k ö r n y e z e t . J e l l e m z ő , h o g y az e m b e r l a k t a á l l a p o t b a n k i m u t a t o t t f a j o k m i n d e g y i k e e l ő f o r d u l t a r o m o s i d ő s z a k o k b a n is. Az e m b e r l a k t a k ö r n y e z e t v a d e m l ő s e i közül a v á n d o r p a t k á n y (Rattus változtatta meg életmódját a üorvegicus) és a güzüegér (Mus т. spicilegus) t a n y á k lakatlanná válásával. A vándorpatkány, miután megszűnt a tárolt t e r m é n y e k b ő l és a p r ó h á z i s z á r n y a s o k b ó l a d ó d ó k o r á b b i t á p l á l é k b á z i s a , a r o m t e r ü l e t e t m á r csak b ú v ó h e l y k é n t h a s z n o s í t j a . A f a l o m l a d é k o k t ó l egyre n a g y o b b k ö r z e t b e n t á v o l o d v a , földre r a k o t t m a d á r f é s z k e k e t f o s z t o g a t , fiók á k r a v a d á s z i k , v a g y s z á n t ó f ö l d e k e n g y ű j t ö g e t k u l t ú r m a g v a k a t . E g y e s helyek e n s z á m o t t e v ő e n é r v é n y e s ü l az ilyen „ k i r a j z ó " p a t k á n y o k k á r t é t e l e . K a r d o s k ú t o n a n á d a s b a n v a d á s z ó p a t k á n y o k évről évre é r z é k e n y e n v á m o l j á k a mesterséges v a d r é c e t e l e p í t é s e k e t . A güzüegér (Mus т. spicilegus) életmódját s z i n t é n b e f o l y á s o l j a az e m b e r t á v o z á s a . E f a j k a r d o s k ú t i — s z á n t ó f ö l d e k e n élő — p o p u l á c i ó j a „ h o r d á s o k a t " épít, de az e m b e r l a k t a k ö r n y e z e t b e n t a l á l t egereknél ezt a t á p l á l é k t á r o l á s i m ó d o t m é g n e m t a p a s z t a l t a m . 1971 telén a z o n b a n egy h á r o m éve l a k a t l a n t a n y a k e r t j é b e n n é g y jellegzetes g ü z ü h o r d á s t t a l á l t a m , á r p a és b ú z a k a l á s z o k k a l m e g r a k o t t a n . Mindez b i z o n y í t j a , h o g y a hosszan t a r t ó h á b o r í t a t l a n s á g és az e m b e r t e r m é n y t á r o l á s á n a k m e g s z ű n é s e a t a n y á b a n élő egereknél is a t e r m é s z e t e s é l e t m ó d h o z v a l ó v i s s z a t é r é s t eredményezheti. Madarak A t a n y a i k ö r n y e z e t h á r o m á l l a p o t á b ó l összesen h u s z o n k i l e n c fészkelő m a d á r f a j t s i k e r ü l t k i m u t a t n o m , és ez a m a g a s s z á m a t e r ü l e t n a g y v o n z ó hatását, változatos adottságait tanúsítja. A h á r o m b i o t ó p 16—18 —14 f a j s z á m m a l a l a k u l , t e h á t az egyes i d ő s z a k o k b a n lényeges m e n n y i s é g i eltérés n e m m u t a t k o z i k . A f a j o k összetétele a z o n b a n a n n á l v á l t o z é k o n y a b b . A k i m u t a t o t t 29 f a j b ó l c s u p á n 2 t a r t o t t ki m i n d h á r o m i d ő s z a k b a n (Galerida eristata, Motallica alba). E m b e r l a k t a k ö r n y e z e t b e n 17 f a j v o l t jelen. Az e m b e r t á v o z á s á v a l j á r ó h á b o r í t a t l a n s á g és a r o m o s o d ó gazosodó k ö r n y e z e t b e n k í n á l k o z ó fészkelési lehetőségek k ö v e t k e z t é b e n 4 ú j f a j j e l e n t m e g a m á s o d i k b i o t ó p o n (Anas platyrhynchos, Phasianus colchicus, Pica pica, Oenanthe oenanthe). A r o m o s o d á s e l ő r e h a l a d o t t s á g a és a g y o m növényzet fokozódó elburjánzása a harmadik időszakban 9 további fajhoz v e z e t e t t (Anas querquedula, Anas strepera, Aythya nyroca, Perdix perdix, Acrocephalus palustris, Anthus campestris, Motacilla flava, Motacilla f . feldeggi, Emberiza schoeniclus). A környezet fokozatos elvadulásával párhuzamosan g y a r a p o d ó e m l ő s f a u n á v a l e l l e n t é t b e n m a d a r a k n á l n e m c s a k ú j a b b f a j o k megjelenése, h a n e m n é h á n y k o r á b b a n fészkelő e l m a r a d á s a is b e k ö v e t k e z e t t . Az e m b e r r e l egy i d ő b e n k é t f a j t ű n t el a t a n y á k b ó l (Hirundo rustica, Delichon urbica). A f á s n ö v é n y z e t k i t e r m e l é s e , m a j d a f a l m a r a d v á n y o k összeomlása t o v á b b i 11 f a j s z á m á r a s z ü n t e t t e m e g a fészkelési l e h e t ő s é g e k e t (Streptopelia turtur, Streptopelia decaocto, Athene noctua, Upupa epops, Oriolus oriolus, Parus maior, Lanius minor, Lanius collurio, Sturnus vulgaris, Passer domesticus, Passer montanus).
10
Állattani
Közlemények
145
2. táblázat.
Fészkelő
Emberlakta környezetben
Ciconia ciconia Anas platyrhynchos Anas querquedula Anas strepera Aythya nyroca Perdix perdix Phasianus colchicus Streptopelia turtur Streptopelia decaocto Athene noctua Upupa epops Galerida eristata llirundo rustica Delichon urbica Oriolus oriolus Pica pica Parus maior Oenanthe oenanthe Acrocephalus palustris Anthus campestris Molacilla alba Motacilla flava Motacilla f . feldeggi Lanius minor Lanius collurio Sturnus vulgaris Passer domesticus Passer montanus Emberiza schoeniclus
madarak Bokros-fás romterületen
+
+ +
—
—
—
—
—
—
—
—
—
+ +
+ + + + + + —
+ + + + + +
+ + + + + + — — —
+
— —
+ + + +
—
—
—
—
+
+
—
—
—
—
+ + + + +
+ + + + +
16
Fás növényzet nélküli falomladék között
— — — —
+ + + + + + — — — — —
—
+
18
14
E l v a d u l ó háziállatok A v a d emlősök és m a d a r a k m e l l e t t k é t e l v a d u l ó h á z i á l l a t — a m a c s k a és a parlagi g a l a m b — is é r d e k e s s z í n f o l t j a a t a n y á k és t a n y a r o m o k gerincesfaunájának. Az elsősorban n e m g a z d á j á h o z , h a n e m m e g s z o k o t t k ö r n y e z e t é h e z r a g a s z k o d ó h á z i m a c s k a az e m b e r t á v o z á s a u t á n is g y a k r a n v i s s z a m a r a d a r o m o s o d ó t a n y á k élőhelyén. E g y e d e n k é n t v á l t o z ó m é r t é k ű e l v a d u l á s a lényegében az e m b e r t ő l f ü g g e t l e n é l e t m ó d k i a l a k u l á s á t j e l e n t i . H a a s z a b a d b a n t a l á l k o z u n k ilyen g a z d á t l a n n á v á l t á l l a t o k k a l , ezek s o h a s e m m e n e k ü l n e k p á n i k s z e r ű e n , c s u p á n t a r t ó z k o d ó m a g a t a r t á s t t a n ú s í t a n a k , ó v a t o s a n elsompol y o g n a k a közelítő e m b e r elől. N é h á n y e s e t b e n arról is m e g g y ő z ő d t e m , h o g y e l v a d u l t p é l d á n y o k késő ősszel, télen ö n s z á n t u k b ó l k ö l t ö z t e k az e m b e r l a k t a k ö r n y e z e t b e , h o g y o t t véglegesen m e g t e l e p e d j e n e k , v a g y e l ő b b - u t ó b b ú j b ó l önállósuljanak. A t a n y a r o m o k b a n megtelepedő, elvadult macskákat többnyire a v a d á s z o k i r t j á k ki, t ú l z á s o k b a m e r ü l ő feltételezésekkel b í r á l v a el azok v a d gazdasági k á r t é t e l é t . U g y a n a k k o r a t a n y a v i l á g b a n élő p a r a s z t o k is igyekeznek
146
befogni és h á z h o z s z o k t a t n i az ilyen e l v a d u l t v a g y m á r a s z a b a d b a n s z ü l e t e t t p é l d á n y o k a t , m e r t ezek kiváló egérfogó készsége k ö z t u d o t t . Az e r ő s z a k o s v i s s z a h á z i a s í t á s a z o n b a n n e m m i n d e n k o r e r e d m é n y e s . V a n n a k k ö n n y e n szelídülő, k e z d e t b e n v a d á l l a t i b i z a l m a t l a n s á g g a l v é d e k e z ő és csak n a g y o n fokoz a t o s a n b a r á t k o z ó , végül — igen r i t k á n — t e l j e s e n m e g s z e l í d í t h e t e t l e n egyedek is. A t a n y a i kis g a z d a s á g o k b a n á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t parlagi g a l a m b o k t u l a j d o n k é p p e n m á r az e m b e r l a k t a k ö r n y e z e t b e n is f é l v a d o n élnek, g a l a m b d ú c o k b a n v a g y p a d l á s t é r b e n . F o g y a s z t á s c é l j á r a csak a még r ö p k é p t e l e n , f i a t a l p é l d á n y o k a t h a s z n o s í t j á k . A parlagi g a l a m b á l l o m á n y t s o h a s e m e t e t i k , azok m i n d e n k o r önállóan t á p l á l k o z n a k a g a z d a s á g i u d v a r o k b a n és a k ö r n y e z ő s z á n t ó f ö l d e k e n . M i u t á n a t a n y a é p ü l e t e k t e t ő z e t é t és h a s z n á l h a t ó f a a n y a g á t e l t á v o l í t o t t á k , a g a l a m b o k először a k o p á r f a l a k o n p r ó b á l n a k m e g t e l e p e d n i , de e l ő b b - u t ó b b a k á c f á k l o m b k o r o n á j á b a n f é s z k e l n e k , vadgerléhez h a s o n l ó , kezdetleges r ő z s e é p í t m é n y e k b e n . V a n n a k egész é v e n á t c s a p a t b a n j á r ó , e l v a d u l t p é l d á n y o k , a m e l y e k i s m e r e t l e n helyeken és k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t k ö l t e n e k . U g y a n a k k o r a s z a p o r o d á s i d ő b e n páros, n y á r közepétől c s o p o r t o s u l ó , m a j d t a v a s s z a l ú j b ó l p á r o k r a k ü l ö n ü l ő m a g a t a r t á s i f o r m a is előfordul. E g y m á s i k v á l t o z a t e s e t é b e n csak a t á p l á l k o z ó t e r ü l e t e n v e r ő d n e k c s a p a t b a a g a z d á t l a n galambok. Estefelé magánosan vagy párosával minden irányban szétszóródnak a t a n y a r o m o k b a n kínálkozó a l v ó h e l y e k e n . V é g ü l m á s l a k o t t t a n y á k b a k ö l t ö z ő „ v i s s z a s z e l í d ü l é s t " is m e g l e h e t e t t á l l a p í t a n i . A h o n t a l a n n á v á l t t a n y a i g a l a m b o k m i n d e n b i z o n n y a l a v á r o s o k f é l v a d g a l a m b á l l o m á n y á t is g y a r a p í t j á k . Az e m b e r t ő l elszakadó p a r l a g i g a l a m b ó v a t o s s á g a k b . a v a d g e r l é é h e z hasonlítható. Lakott területen kívül a szabad életmód néhány h ó n a p elmúltával t e l j e s e n v a d m a d á r r á f o r m á l j a m a g a t a r t á s u k a t , ezzel s z e m b e n a b e l t e r j e sebb v i s z o n y o k k ö z ö t t n e v e l t , egyéb g a l a m b f a j t á k csak á t m e n e t i l e g önállós u l n a k a t a n y á k l a k a t l a n n á v á l á s á v a l . E l ő b b - u t ó b b ú j b ó l fölkeresik az e m b e r környezetét. *
A l a k o t t t a n y á k és az e l h a g y o t t t a n y a r o m o k k ö r n y e z e t é b e n k i a l a k u l ó életközösségek a m a g y a r Alföld s a j á t o s s á g a i . Múló a d o t t s á g o t j e l e n t e n e k , ezért részletesebb f e l t á r á s u k , állat- és n ö v é n y t a n i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t s ü r g e t ő . A k o r s z e r ű a g r á r k ö r n y e z e t b ő l rövidesen e l t ű n n e k a t a n y a és a r o m b i o t ó p szigetei. G o n d o s k o d n u n k kell arról, hogy k ö z ü l ü k n é h á n y a t a t á j h a g y o m á n y o k , t e r m é s z e t t u d o m á n y o s v i z s g á l a t o k és n é p r a j z i k ö v e t e l m é n y e k é r d e k é b e n term é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t minősítéssel s i k e r ü l j ö n az u t ó k o r s z á m á r a m é g hosszú időn á t m e g t a r t a n i . IRODALOM STERBETZ, I. (1965): A kardoskúti Fehértó madárvilága. of Kardoskút. Vertebrate Hungarica, 7, p. 51 — 62.
The Bird Fauna of the
Fehértó
Ä N D E R U N G E N IN DER SÄUGETIER- U N D VOGELFAUNA D E R GEHÖFTE U N D G E H Ö F T R U I N E N DES ALFÖLD Von I.
STERBETZ
Verfasser weist 17 Säugetier- und 29 nistende Vogelarten auf den verlassenen Gehöften und Gehöftruinen des Naturschutzrayons v o n Kardoskút (Alföld) nach.
10*
147
Fent:
Jellegzetes kardoskúti
paraszttanya, lakott állapotában. növényzettel
Lent:
Tanyarom,
fás
Fent:
A fák és bokrok kitermelése után adódó romkörnyezet. kúti tanvaromban
Lent:
Menyét egy kardos-
KÖNYVISMERTETÉSEK
Eckhard H. Hess: Imprinting early experience and the developmental psychobiology of attaehement (New
York,
Cincinnati, Toronto, London és Melbourne, New York, 1973, XV + 472 oldal.
Van Nostrand Ara L 8.50)
Reinhold
Company,
A különlegesen jól és v o n z ó a n kiállított k ö n y v e t egész sor kitűnő ábra és számos hasznos vázlatrajz díszíti. A m i n t ez a széles körű szakmai hírnévnek örvendő szerzőtől elvárható, a m u n k a magas színvonalú, és a v o n a t k o z ó szakirodalmat a legteljesebb m é r t é k b e n felöleli. A m ű előszavát az orvosi Nobel-díjjal k i t ü n t e t e t t biológus, KONRAD LORENZ írta. A k ö n y v nyolc fejezetre oszlik. E z e k HESS professzornak több m i n t 25 évre kiterjedő t a n u l m á n y a i t és önálló m ű v e i t foglalják m a g u k b a n . Megtaláljuk bennük a szerző metodikáján, eredményein és következtetésein kívül a felfogásával és nézeteivel ellentétes eredményeket és értelmezéseket is. A szerzőt v i t a t h a t a t l a n u l KONRAD LORENZ 1935-ben megjelent, klasszikus t a n u l m á n y a inspirálta. HESS k ü l ö n ö s érdeme a kutatási irány t o v á b b folytatásában v a n . Az első fejezet a viselkedés eredetének problematikájával foglalkozik. Bár az ide v o n a t k o z ó , korszerű kutatások f ó k u s z á b a n a jelenleg m e g f i g y e l h e t ő viselkedésformák állnak, mégis f i g y e l e m m e l v a n az e g y e s e g y e d e k b e n való kialakulásuknak és a k ü l ö n b ö z ő fajok leszármazásának történetére. A második fejezet a korai tapasztalatszerzéssel és az érzékelés kezdeti időszakával foglalkozik. A harmadik fejezet a természetes úton szerzett, korai társas t a p a s z t a l a t o k a t és a laboratóriumi ú t o n k ö z v e t í t e t t b e n y o m á s o k a t fejtegeti a madarak esetében. HESS professzor felülmúlhatatlanul v i l á g o s előadásban és m e g g y ő z ő igazolásokkal tárja fel a b e n y o m á s o k szerzésének minden oldalát, és így a legteljesebb előadásban ismerhetjük meg az egész problémakört. A negyedik fejezet a madarak társas b e n y o m á s a i v a l és általában a t á r s a s h a j l a m kialakulásának laboratóriumi analízisével foglalkozik. A legérdekesebbek e b b e n a fejezetben a szerzőnek k é t galambfajjal f o l y t a t o t t kísérletei, n e v e z e t e s e n a csaknem ezer éve domesztikált Streptopelia risoria-val és a v a d o n élő Zenaidura macroura-\al végzett összehasonlító vizsgálatai. A g a l a m b f a j o k korai t á r s a s ö s z t ö n - m e g n y i l v á n u l á s a i t a domesztikáció kérdésének szemszögéből nézi. K ü l ö n ö s e n értékesek a két madár udvarlási viselkedésével kapcsolatban v é g z e t t összehasonlító kísérletei. Az ötödik fejezetben a szerző a táplálkozással, a szaglással, a hallással és a környezettel való kapcsolattal összefüggő b e n y o m á s o k szerzését tárgyalja. A hatodik fejezet az ember és n é h á n y emlősállat érzékelési periódusaival és a b e n y o m á s o k szerzésének folyamatával foglalkozik. A szerző m e g g y ő z ő e n rávilágít arra, h o g y nemcsak madárfajok esetében, hanem e g y e s emlősfajoknál, sőt az embernél is f e l f e d e z h e t ü n k o l y a n jelenségeket, a m e l y e k a kezdeti társasösztön-megnyilvánulásokkal kapcsolatos benyomásszerzési f o l y a m a t o k k a l függnek öszsze. A hetedik fejezet a b e n y o m á s o k értelmezésének teoretikájával foglalkozik. Az utolsó fejezet rendkívül érdekes: pillantás a j ö v ő b e , a b e n y o m á s s z e r z é s természetrajza. Ilyen módon HESS professzor az az ember, akinek sikerült kísérleteivel leraknia a b e n y o m á s o k megértésének analitikai alapját. Befejezésül csak e n n y i t : nagyon v o n z ó és p o n t o s m u n k a , amelyik megérdemli, h o g y ott legyen m i n d e n k i n e k a könyvespolcán, aki érdeklődik az állatok viselkedéstana iránt. Dr.
H O R V Á T H
LAJOS
J. Zlotorzycka, Wd. Eichler és Н. \Y. Ludwig: Taxonomie und Biologie der Mallophagen und Läuse mitteleuropäischer Haus- und IVutztiere (VEB
Gustav
Fischer
Verlag, Jena,
1974;
160 oldal,
73 ábra.
Ära:
36,—
M)
A Parasitologisehe Schriftenreihe 22. kötete gazdagabbá tette ezt az igen h a s z n o s sorozatot. A legilletékesebb kezekbe került ezen ektoparazita rend feldolgozása. A k ö n y v szerzői: J. ZLOTORZYCKA, a Wroclawi E g y e t e m Parazitológiai Intézetének v e z e t ő docense,
149
Prof. WD. EICHLER, a Berlini H u m b o l d t E g y e t e m T e r m é s z e t t u d o m á n y i Múzeuma Parazltológiai Osztályának v e z e t ő j e . A vérszívó t e t v e k (Anoplura) alrendjének megírásában közrem ű k ö d ö t t Prof. HERBERT WOLFGANG LUDWIG, a Heidelbergi E g y e t e m Állattani Intézetén e k tanára is. Prof. EICHLER n e v e ismert a m a g y a r szakemberek e l ő t t is: a) Állatorvos generációk tanultak KOTLÁN professzor „Parazitológia" c. t a n k ö n y v é b ő l , amelynek „Mallophaga" fejezetében többször h i v a t k o z i k EICHLER nevezéktanára; b) az ornitológusok vezéregyéniségének, NIETHAMMER professzor 3 kötetes: „ H a n d b u c h der D e u t s c h e n V o g e l k u n d e " с. m u n k á j á b a n EICHLER prof. írta a parazitológiai részt; с) a népszerű Neue Brehm-Bücherei sorozatban szintén az ő tollából került ki a Mallophagás munka. A z ELCHLER-iskola reprezentáns képviselője J. ZLOTORZYCKA docens, akinek 1972-ben W r o c l a w b a n megjelent k ö n y v é b ő l 56 ábrát a most ismertetésre kerülő k ö n y v is á t v e t t . A parazitológia már régen nélkülözött e g y o l y a n összefoglaló m u n k á t , amely a haszon- és háziállatok t e t v e i v e l (Phthiraptera) foglalkozik. Mind a gyakorlati (állatorvosok, orvosok, állattenyésztők), mind a k u t a t ó szakemberek (parazitológusok, zoológusok) n a g y haszonnal f o r g a t h a t j á k e szép kiállítású k ö n y v e t . A k ö n y v h ö z EICHLER írt előszót. Mint a b e v e z e t ő b ő l megtudjuk, az ausztráliai juhok összes g y a p j ú h o z a m á n a k 10%-át (!) teszik tönkre ezen ektoparaziták. Ismeretes, hogy a sertések vérszívó tetve közvetítője lehet a malacok himlőszerű kiütésének is. J e l e n t ő s az a kártétel is, a m e l y e t n é m e l y tetűfaj m i n t vírusterjesztő a háziállatokban előidézhet. E nagy gazdasági f o n t o s s á g u k a t 27 p o n t b a n összefoglalva a k ö n y v v é g é n egy külön f e j e z e t tárgyalja. A k ö n y v érdeme, h o g y a legfrissebb szakirodalomra is f i g y e l e m m e l van. Az irodalomjegyzékben m a g y a r szerzővel, KOTLÁN professzor m u n k á s s á g á v a l is találkozunk. U g y a n i t t hiányoljuk v i s z o n t a neves angol parazitológus, T. CLAY n e v é t , akinek több ábráját felhasználták a szerzők az illusztrálásnál. A m u n k a 20 gazdaállat t e t v e i t tárgyalja. A gazdaállatok n e v e z é k t a n á n á l DENNLER DE LA TOUR (1968) EICHLER által m ó d o s í t o t t munkáját v e t t é k alapul a szerzők. A vérszívó t e t v e k alrendjénél FERRIS, a toll- és s z ő r t e t v e k osztályozásánál EICHLER 1963-ban megjelent rendszertani munkájának korszerű á t d o l g o z á s á t adták. A k i t ű n ő és k ö n n y e n használható határozókulcs összeállítása főleg REGINA RIBBECK érdeme. A rendszertani osztályozásnál a k ö n y v eltér a m e g s z o k o t t beosztástól: Phthiraptera rendet k ü l ö n b ö z t e t m e g s ezen belül 3 alrendet: 1. Mallophaga-Amblycera, 2. MallophagaIschnocera, 3. Anoplura. E z t a rendszertani beosztást filogenetikai érvekkel bizonyítja. Bár a vérszívó t e t v e k (Anoplura) ökológiailag eltérnek a Mallophagáktól, de származásuk, s részb e n anatómiai felépítésük indokolttá teszi e g y rendbe v a l ó sorolásukat. A genuszokat és ezen belül a f a j o k a t alfabetikus sorrendben tárgyalják a szerzők. A genuszok római számozásánál e g y - k é t n y o m d a i hiba kissé zavarólag bat. A 46 g e n u s z o n belül 73 species részletes leírását adják a 30. oldaltól a 136. oldalig; bőséges ökológiai, biológiai, anatómiai, szaporodásbiológiai adatokkal. A fajok felismerését a morfológiai b é l y e g e k e n kívül számos kitűnő és k ö n n y e n á t t e k i n t h e t ő rajz is segíti, a m e l y e k kitérnek a szexuális dimorfizmusra is. Beosztását t e k i n t v e a k ö n y v 10 fejezetből áll, a m e l y e k e t előszó és tartalomjegyzék előz meg, s a v é g é n pontos név- és címjegyzéket találunk. A gazdag irodalmi összeállítás külön említést érdemel: 308 f o r r á s m u n k á t sorol fel. K ö s z ö n e t illeti a G u s t a v Fischer K i a d ó t , h o g y gondos n y o m á s s a l , szép kivitelben adta k e z ü n k b e e hiánypótló s z a k k ö n y v e t . Dr.
R É K Á S I
JÓZSEF
Kurt К . Günther: Staubläuse, Psocoptera Die Tierwelt Deutschlands, 61. Teil (VEВ
Gustav
Fischer
Verlag,
Jena,
1974,
314 oldal,
437
ábra)
A n é m e t állatvilág-sorozat korábbi köteteihez h a s o n l ó a n a jelen k é z i k ö n y v is kiváló feldolgozás, és értékét különösen emeli az a t é n y , hogy e g y o l y a n kevéssé ismert rendet dolgoz fel, mint a P s o c o p t e r á k (korábban Corrodentia és Copeognatha n é v e n v o l t a k ismertek). A k ö t e t n é g y f ő részre tagolódik. A z első részben GÜNTHER röviden érinti a csoport rendszertanának t ö r t é n e t é t , majd áttér az általános bélyegek ismertetésére, m e l y e t kitűnő rajzokkal tesz szemléletessé. A test külső felépítését 31 oldalon keresztül tárgyalja, ezáltal rendkívül széles körű betekintést nyújt n e m c s a k a különféle morfológiai bélyegek ismeretébe, h a n e m az egyes szervek működésébe is. A z általános rész h á t r a l e v ő részében kitér a csoport fejlődéstörténetére, elterjedésére, törzsfejlődésére, sőt m é g o l y a n fontos szempontokra is, m i n t ezen rovarok g y ű j t é s e , feldolgozása és kutatásának m ó d j a .
150
Természetesen a monográfia legteternesebb részében, csaknem 250 oldalon, a szerző a fajok ismertetését adja. A részletes kulcsok, az alrendektől le egészen a fajokig, jó tájékozódást biztosítanak a rendszertanosok számára, amit a nagy gonddal kidolgozott ábrák még inkább elősegítenek. Nagyon hasznos az egyes taxonok alatt szereplő rövidített irodalmi hivatkozás, előforduló ábra és eredeti szinonim megjelölés. Az e g y e s n a g y o b b kategóriák rövid jellemzése után a fajok részletes leírása következik az alábbi sorrendben: testhossz, elülső szárny hossza és a csáp hossza; a test színezete; morfológiai b é l y e g e k ; fejlődésmenet; elterjedés. Külön érdekessége a könyvnek az, hogy a szerző a pótlásban (297—298. oldalon) egy új faj leírását adja, Liposcelis arenicolus n. sp. néven. A mű harmadik része az irodalmat öleli fel. A mindössze kilenc oldalnyi irodalomjegyzékben a szerző szemmel láthatóan nem törekedett a teljességre (erre utal is a lábjegyzetben), de a Psocoptera irodalom klasszikusai, mint BADONNEL, ENDERLEIN, JENTSCH, KÉLEH, PEARMAN, ROESLER és m á s o k természetesen helyet kaptak. U g y a n a k k o r talán indokolt lett volna bevenni T. R. NEW n e v é t is, aki hasonló monografikus műben a közelmúltban fejezte be a Brit-szigetek teljes Psocoptera faunájának feldolgozását. A k ö n y v negyedik része, a névjegyzék (taxonok és morfológiai kifejezések egyaránt) nagyon hasznosan egészíti ki a fenti hármat és k ö n n y ű eligazodást biztosít a fa- és portetvekkel foglalkozó kutatók számára. Z O M B O R I
L A J O S
Mareela Skuhravá és Václav Skuhravy: Gallmücken und ihre Gallen auf Wildpflanzen (Die
Neue Brehm-Bücherei,
A. Ziemsen- Verlag, Wittenberg Lutherstadt, 118 oldal, 95 ábrával és 10 táblával)
1973,
bővített
kiadás,
Majdnem minden v a d o n t e r m ő , de számtalan mezei, kultúr- és gazdasági növényen találni rovar okozta duzzanatokat: gubacsokat. Ezek közül Európában 700-at apró, muslicaszerű legyek okoznak. Közép-Európában kereken 400 fajt tartanak nyilván. Rejtett életmódjukat, főleg a kultúrnövényeken okozott kártevésük elleni védekezés miatt, részben feltárták. Növényvédelmi problémájuktól eltekintve is érdemes foglalkozni biológiájukkal. A „Neue Brehm-Bücherei" füzetei között FRÖHLICH: „Gubacsiegyek — kultúrnövények kártevői" c. füzetében (1961) foglalkozott e rovarcsoport morfológiájával, fejlődésének leírásával. A füzetsorozat egy másik száma, M. SKUHRAVÁ—V. SKUHRAVY: „Gubacsiegyek és gubacsai a vadontermő n ö v é n y e k e n " (1963) mintegy folytatásképpen keresztmetszetet n y ú j t közép-európai elterjedésük, vadon élő csoportjuk növényi asszociáció szerinti tárgyalásában. E kötet megjelenését a kritika melegen üdvözölte. E kis kötet valószínűleg Európa leggazdagabb gubacstermő helyéről, Csehszlovákia sziléziai területéről, mintegy 300 lelőhelyről gyűjtött fajok kutatási tapasztalatait foglalja össze. A kiadás rövid idő alatt elfogyott, ami bizonyítja e rovarcsoport iránti érdeklődés fokát és a róluk közölt adatok újdonságát. A II. kiadás főleg taxonómiai, állatföldrajzi, növényvédelmi és a légycsoporttal kapcsolatos problémák tekintetében b ő v ü l t . Mivel Szlovákia területének gyűjtéseit is tartalmazza, a kárpát-medencei vonatkozásai miatt közvetlenül érinti faunánkat is. A több évtizedes k u t a t ó m u n k a tömör keresztmetszetét tükröző összeállításnak külön kiemelkedő értéke az egyes fajok lényegét kidomborító fényképek és a karakterisztikus tollrajzok, amelyek a gubacsok meghatározását lényegesen megkönnyítik. A M B R U S
B É L A
Aves — Madarak Székessy Vilmos: Magyarország állatvilága — Fauna Hungáriáé, XXI. kötet (Akadémiai
Kiadó,
Budapest,
1973. — Ára
vászonkötésben:
90,—
Megjelent a Magyarország állatvilága sorozat „Madarak" k ö t e t é n e k tozatlan
kiadása,
BÁLDY BÁLINT,
F A R K A S T I B O R , HORVÁTH L A J O S , K E V E
Ft) második
ANDRÁS,
vál-
PÁTKAI
IMRE, SZIJJ JÓZSEF és VERTSE ALBERT tollából. Ennek az eredetileg 1958-ban megjelent munkának nem kell külön dicséret. Jelentőségének már egymagában is elég bizonyítéka az, hogy erre a második kiadásra sor került. A madarak olyan állatcsoport, amely a szűkebb szakkörökön túl, a természetet és biológiát kedvelők széles körű táborának érdeklődésére
151
t a r t h a t számot. A t e r m é s z e t v é d e l e m ö r v e n d e t e s fejlődése h a z á n k b a n p e d i g különösen a k t u á l i s s á teszi ezt a m u n k á t , hiszen a t e r m é s z e t v é d e l e m fogalma is t a l á n legerősebben a madárv é d e l e m gondolatával forrt össze. E z a m a d á r t a n i m u n k a s o k o l d a l ú feladatának n a g y o n j ó l megfelel. A kötet 12 f ü z e t b ő l áll. K ö z ü l ü k az első, az általános b e v e z e t é s , a madarak szervezetén e k rövid leírását t a r t a l m a z z a , de érinti az é l e t m ó d j u k , g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g ü k , v a l a m i n t a m a d á r v é d e l e m e g y e s á l t a l á n o s jellegű k é r d é s é t is. E b b e n a f ü z e t b e n található a rendek h a t á r o z ó k u l c s a is, m e l y a WETMORE — PETERS-féle rendszer alapján készült. A 11. f ü z e t a h á z i m a d a r a k k a l ( b a r o m f i félékkel), és a z o k n a k az első kiadás idejében h a z á n k b a n elterjedtebb v a g y értékesebb f a j t á i v a l ismerteti m e g az olvasót. A 12. f ü z e t , m e l y a „ K a l i t k a - és d í s z m a d a r a k " címet viseli, a kanárimadárral, h u l l á m o s papagájjal és a p á v á v a l foglalkozik. A k ö n y v gerincét k i t e v ő többi f ü z e t a hazai madarakat (a teljes f a u n á t ) t á r g y a l j a , rendszertani c s o p o r t o s í t á s b a n , csatlakozva a rendek h a t á r o z ó k u l c s á h o z . A f ü z e t e k e n belül — a szükségletnek m e g f e l e l ő szintig k i d o l g o z o t t — a l a c s o n y a b b rendszertani kategóriák b a t á r o z ó k u l c s a a l e g j e l l e m z ő b b bélyegekre szorítkozik, a m i n t ez a sorozat e g y é b k ö t e t e i b e n is általános. Majd a t a x o n o k részletesebb j e l l e m z é s é t o l v a s h a t j u k , k ö z t ü k természetesen a f a j o k , ill. alfajok é r t é k e s leírását, m e l y e n belül az é l e t m ó d , k ö l t é s i v i s z o n y o k , gazdasági v o n a t k o z á s o k tárgyalására is kitértek a szerzők. A leírásokat r é s z b e n á t v e t t , részben CSIBY M I H Á L Y é s LAKATOS M Á R I A e r e d e t i r a j z a i
kísérik.
A munka é r t é k é t i s m é t e l t e n és n y o m a t é k o s a n szeretnénk h a n g s ú l y o z n i . S a j n á l a t o s a z o n b a n , hogy az első k i a d á s h o z képest n e m t ö r t é n t legalább c s e k é l y v á l t o z t a t á s a szövegb e n , mert már e n n y i is l e h e t ő v é t e t t e volna, h o g y ez a szép k ö n y v m i n d e n b e n mai ismereteinkn e k és a fennálló v i s z o n y o k n a k megfelelő f o r m á b a n került v o l n a közkézre. Különösen v o n a t k o z i k ez a f ü g g e l é k k é n t k ö z ö l t m a d á r v é d e l m i rendeletre, m e l y a z ó t a h a t á l y á t v e s z t e t t e , s átadta helyét az ú j a b b t e r m é s z e t v é d e l m i j o g s z a b á l y o k n a k ( 1 9 6 1 . évi 18. sz. t ö r v é n y e r e j ű rendelet és 1 2 / 1 9 7 1 / I V . 1. sz. k o r m á n y r e n d e l e t ) , m e l y e k h a z á n k madárvilága számára is f o k o z o t t a b b v é d e l m e t biztosítanak. Dr.
G E R E
GÉZA
D o l g u s i n , I. A. és m u n k a t á r s a i : Plicü K a z a h s z t a n a . I—V. (Akad. Nauk Kazah SzSzR, Alma Ala, 1960, 1962, 1970, 1972 és 1974; 470 + 780 + 647 + 367 + 480 oldal, 190 + 392 + 273 + 195 + 142 ábra) A S z o v j e t u n i ó e g y e s országainak m a d á r t a n i feltárása r e n d s z e r e s e n folyik, és így K a z a h s z t á n feldolgozása az ö t ö d i k k ö t e t t e l lezárult. A n a g y k i t e r j e d é s ű ország állatföldrajzilag kulcshelyzetben v a n , m i v e l összeköti az ázsiai és európai s í k s á g o k a t , állatvilága a terep változatossága f o l y t á n is rendkívül gazdag. 15 é v kellett a m ű b e f e j e z é s é h e z . írása k ö z b e n a m u n k a elindítója é s szerkesztője, a k i v á l ó DOLGUSIN v i s z o n y l a g f i a t a l o n elhunyt. A szerk e s z t é s t a III. k ö t e t t ő l KORELOV, m a j d KOVSHAR v e t t é k át. Az első k ö t e t , m e l y e t DOLGUSIN írt, a v ö c s k ö k e t , b ú v á r o k a t , v é s z m a d a r a k a t , e v e z ő lábúakat, g ó l y á k a t , g é m e k e t , f l a m i n g ó k a t , l ú d a l k a t ú a k a t , g u v a t a l k a t ú a k a t és d a r v a k a t tartalmazza. A m á s o d i k k ö t e t b e n DOLGUSIN írta a sirályokat, g a l a m b o k a t és pusztai t y ú k o k a t , GAVRIN a t ú z o k o k a t é s b a g l y o k a t , KUZMINA a t y ú k a l k a t ú a k a t , KORLEOV pedig a ragadozókat. A harmadik k ö t e t b e n DOLGUSIN már csak a b a n k á k a t , a v e r é b a l k a t ú a k általános részét, a pacsirtákat, a c s o n t t o l l ú a k a t írta; KORELOV a k a k u k k o k a t , k e c s k e f e j ő k e t , szalakótákat, a sarlósfecskéket, g é b i c s e k e t : BRODIHIN a f e c s k é k e t , a vízirigókat, GAVRILOV a billegetőket, a rigókat, k ö v i r i g ó k a t é s h a n t m a d a r a k a t , RODIONOV az ö k ö r s z e m e k e t , KOVSHAR a légyk a p ó k a t , a Myophonust, KUZMINA pedig a rozsdafarkúakat, f ü l e m ü l é k e t és társaikat. Hasonlóan erős szerzői tagolódásban k é s z ü l t el a negyedik k ö t e t is, m e l y a kis é n e k e s e k e t , a cinegéket és r o k o n a i k a t , a s z ü r k e b e g y e k e t öleli fel. A z ö t ö d i k k ö t e t a sárgarigókat, seregélyeket, v a r j a k a t és p i n t y e k e t - v e r e b e k e t tartalmazza; KOVSHAR kiegészítésként a Larus relictust írja le. A k ö n y v m i n d e n f a j n á l részletezi az elterjedést, a k ö l t é s - b i o l ó g i á t és a v o n u l á s t . A fajleírás rövid, a r e n d s z e r t a n i kérdéseket é p p e n csak érinti. I g e n jól h a s z n á l h a t ó k a v a l a m e n n y i fajra m e g a d o t t elterjedési térképek. Sok b e n n ü k a f é n y k é p , m e l y e k azonban n y o m d a t e c h n i kai okokból n e m é r v é n y e s ü l n e k kellőképpen, annál kifejezőbbek KOMAROV kitűnő illusztrációi. Igen ö r v e n d e t e s , h o g y annak az országnak madárfaunája n y e r t ilyen részletes leírást, mellyel az európai f a u n a legszorosabban érintkezik, és ha refugium-területre g o n d o l u n k , első, hogy erre a v i d é k r e v e s s ü k t e k i n t e t ü n k e t . í g y a n a g y m ű n e m c s a k ornitológusok k e z é n
152
fog forogni, hanem minden állatföldrajzzal foglalkozó zoológusnak be lé kell tekinteni. 15 é v míg a munka elkészült, n a g y idő, ezért kétszeresen szerenesekívánatunkat kell kifejeznünk íróknak, szerkesztőnek és kiadónak, hogy le tudták zárni. Dr.
K E V E
A N D R Á S
Harry Kronberger: Haltung von Vögeln, Krankheiten der Vögel (VEВ
Gustav
Fischer
Verlag, Jena,
1973;
316 oldal,
49
ábra)
Az urbanizáció, iparosodás és általában a mai életforma mind j o b b a n elszakítja az embert a természettől. Pedig a természettel fennálló kapcsolat az egészséges élet egyik alapfeltétele. Minél előrehaladottabb ez a folyamat, annál többen érzik akár tudatosan, a k á r csak ösztönösen ennek hátrányos hatását, és annál többekben ébred sokszor nagyon is erős v á g y a természethez való közelebb jutás iránt. Ez a legfőbb oka a m i n d j o b b a n terjedő h o b b y állattartásnak, közte a madártartásnak és tenyésztésnek is. Erre gondolva n y u g o d t a n állíthatjuk — és ezt a tapasztalat bőven alátámasztja —, hogy a díszmadártartók száma e g y n é p kulturális fokával arányosan nő. Ezt a szép, nevelő jellegű és valóban pihentető szórakozást megfelelő formában feltétlenül támogatni kell. A madárkedvelők kedvenceit azonban c s a k részben tenyésztették fogságban, sok közöttük a befogott madár. Igaz, h o g y számos országban törvények tiltják v a g y korlátozzák a madárfogást, ennek azonban n e m mindig szereznek kellőképpen érvényt. Másutt jelenleg is akadálytalanul gyűjthetők a madarak. E u r ó p á ba és Amerikába sok felől minden évben ezrével szállítják a tetszetős madarakat, a m e l y e k aztán a kereskedők raktáraiban, v a g y a hozzá nem értők kezei között nagy részben elpusztulnak. N e m egy madárfaj került már éppen emiatt a veszélyeztetett állatok listájára. I l y e n körülmények között csak a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük KRONBERGER k ö n y v é t , melynek célja éppen az, hogy a madarakkal foglalkozóknak a sokszor hiányzó, de n é l k ü l ö z hetetlen szakismeretet megadja, és a megbetegedett madarak gyógyításának lehetőségeiről tájékoztassa az érdekelteket. Könyvének elején az ember és a madár kapcsolatával foglalkozik a szerző. Ez a kap csolat az ember mindennapi életében, városok utcáin, parkokban, kertekben egyaránt létrejöhet, és mint minden kapcsolat, ez is kétoldalú. Jó néhány — és örvendetes módon i d ő n k é n t újabb és újabb — madár teszi meg ehhez a szükséges k e z d e m é n y e z ő lépéseket, amikor régi élőhelyét feladva az ember közelébe telepszik. Az ember megfelelő v é d e l e m m e l , táplálék és fészkelőhelyek biztosításával szilárdíthatja meg a kapcsolatot. A t o v á b b i a k b a n rövid, de j ó l áttekinthető tájékoztatást olvashatunk a madártartáshoz szükséges ismeretekről, elsősorban elhelyezésük lehetőségeiről és a madarak táplálkozási igényeiről. A munka terjedelmében is legnagyobb és legjelentősebb része a madárbetegségekkel foglalkozik, legyenek azok bakteriális, vírusos v a g y parazitás eredetűek, fejlődési rendellenességek, a nem megfelelő táplálkozás v a g y tartásmód k ö v e t k e z m é n y e i , v a g y akár külső sérülések. A megfelelő rendszer szerint tárgyalt betegségek mindegyikének kitűnő diagnosztikai leírását a megelőzés és a gyógyítás lehetőségeinek széles körű ismertetése követi. Az ismeretanyagot fényképfelvételek teszik szemléletesebbé. A m ű v e t gazdag irodalomjegyzék zárja le. Az egész könyv stílusában világos és közérthető, de ugyanakkor a magasabb igényt is kielégítő tudományossággal készült. í g y nemcsak a madárbarátok, hanem a szakemberek, állatorvosok is eredményesen használhatják. Altalános v é l e m é n y szerint KRONBERGER k ö n y v e a maga nemében világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Külön meg kell emlékeznünk a V E B Gustav Fischer nyomdáról, mely ez a l k a l o m m a l is nagyon szép, tetszetős külsőt adott ennek az arra érdemes m u n k á n a k . Dr.
G E R E
GÉZA
Rolf Berg: Angewandte und topographische Anatomie der Haustiere (VEB
Gustav
Fischer
Verlag,__ Jena, 1973; 416 oldal, Ara vászonkötésben: 98,—
200, M)
többnyire
színes
ábra.
—
ROLF BERGnek, A berlini Humboldt E g y e t e m Állattenyésztési és Állatorvosi K a r Anatómiai Tanszéke professzorának „Angewandte und topographische Anatomie der H a u s tiere" című könyve, amint a címe is mutatja, a háziállatok alkalmazott és topográfiai a n a t ó -
153
imájával foglalkozik. A szerző könyvének írásakor az állatorvosok és állattenyésztők igényeit messzemenően szem előtt tartva, mindenekelőtt arra törekedett, hogy e szakemberek kezébe o l y a n munkát adjon, amely gyakorlati értékű, és számukra nemcsak a gyors tájanatómiai eligazodást könnyíti meg, hanem az állatok betegségének a felismerésében, majd pedig a h e l y e s gyógymód megválasztásában, ill. alkalmazásában is hathatós segítséget nyújt. A könyv t e h á t éppen ezért a háziállatok legjelentősebb képviselőinek (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, kutya, macska) egészen részletekbe menően ismerteti a topográfiáját és anatómiáját. Elsősorban is sorra veszi a l á t h a t ó és tapintható testtájakat, a testet borító kültakarótm a j d a csontok, izmok és szervek alakját, ezek elrendezését, v a l a m i n t az őket behálózó ideg, pályákat, nyirokmirigy-lefutásokat és véredényhálózatokat. V a l a m e n n y i t pedig nem különkülön kiragadva, hanem egy-egy testtájék (pl. fej-, nyak-, mell- stb. régió) keretében emlős ö n k é n t tárgyalja, s ezeken belül pedig nemenként. A k ö n y v tehát gyakorlati anatómia a szó legszorosabb értelmében, és nemcsak szövegében az, hanem valamennyi nagyon részletes és szemléletes, többnyire színes ábrájában is, mely utóbbiakat a szerző olykor (pl. hasrégió), h a szükséges, két (jobb és bal) oldalról is bemutat. A 200 számozott ábrafelírás alatt közel 300, súllyal színes részletrajzot találhatunk, amelyek kétségtelenül a k ö n y v fő erősségei. Beosztását tekintve, az előszót, a tartalomjegyzéket, a leggyakrabban használatos rövidítések áttekintését és a bevezetést n e m számítva, a k ö n y v 8 fejezetre és azokon belül s z á m o s alfejezetre oszlik. Tartalma n a g y o b b vonalakban így néz ki: Az 1. fejezet a fej (Regiones capitis), a 2. a nyak (Regiones colli), a 3. a mell (Regiones pectoris), a 4. a has (Regiones abdominis), az 5. a hát (Regiones dorsi), a 6. a medence tájékát (Regiones pelvis) ismerteti, majd a 7. a vállöv és elülső végtagok (Regiones membri thoracici), a 8. pedig a medenceöv és a hátulsó végtagok (Regiones membri pelvini) tájékát tárgyalja. A k ö n y v e t az irodalomjegyzék, majd pedig a név- és szakkifejezések jegyzéke zárja le. BERG professzor könyve elsősorban t a n k ö n y v , melyet főiskolák és egyetemek részére készített. De nemcsak a főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint az állatorvosi praxisban és az állattenyésztés területén már m ű k ö d ő kezdő szakemberek forgathatják nagy haszonnal, hanem az emlősállatok kutatói is. Ezek számára ugyanis, a sertés thymuszának a tájanatómiájához (tudvalevő, hogy ez roppant mélyen helyezkedik el) olyan rendkívül ügyes és útbaigazító ábrát nyújt, mely hozzásegíti őket e szerv gyors megtalálásához (lásd 61. ábrát). Az emlősállatok összehasonlító anatómiáját és fejlődéstörténeti rendszerét kutató szakemberek számára pedig igen sokatmondóak a hím állatok húgyivarszerveinek tájanatómiai viszonyait egységes ábrázolási móddal szemléltető ábrái (lásd 103—107., valamint a 148—151. ábrákat). A k ö n y v ízléses vászonkötésben, szép nyomással és a V E B Gustav Fischer Verlag g o n d o s kiadásában jelent meg. Dr.
D E L Y
O L I V É R
J. Dorst és P. Dandelot: Säugetiere Afrikas Fordította és átdolgozta: H. Bohlken és H. Reichstein (Paul
Parey
Verlag,
Hamburg
és Berlin,
1973, 252 térképpel)
oldal,
310
ábrával
és
214
elterjedési
Afrika állatvilága iránt világszerte fokozódó széles körű érdeklődés indokolta, hogy JEAN DORST professzor és PIERRE DANDELOT festőművész eredetileg angol kiadásban megj e l e n t munkáját ( „ A field guide to the larger m a m m a l s of Afrika", London, COLLINS, 1970) m o s t a kiéli e g y e t e m háziállatkutató intézete, megváltozott címmel s némileg bővített kiadásb a n német nyelven is megjelentesse. A m ű felépítése állathatározó jellegű, az eredeti angol cím azt is hangsúlyozza, hogy n e m a teljes afrikai emlősfauna, csupán a „nagyállatok" bemutatására törekedett; az azonban már egyik címből se derül ki, csupán a „használati utasítás" utal rá, hogy területileg sem óhajtotta a teljes afrikai kontinens emlősvilágát bemutatni, hanem csupán a Ráktérítőtől délre eső területét, ami a klasszikus zoológia „ethióp faunaterületével" esik egybe. Minthogy azonban a Ráktérítő a Szaharát is kettévágja, éppen ezért nem tekinthető állatföldrajzilag b i z t o s határnak. E z t a t é n y t nemcsak DORST, de főként a német fordítók is kénytelenek f i g y e l e m b e venni, s ezért többször utalnak a könyvben b e m u t a t o t t fauna észak-afrikai kapcsolataira. A k ö n y v már említett másik megszorítása, hogy ti. ,,a nagyemlősökről" szól, sajnos a német fordításban már nem hangsúlyozódik, mindössze a rágcsálóknál történik arra utalás, h o g y a gazdag fajszámmal rendelkező csoportból csak a legjellemzőbbekről eshet szó. A for-
154
dító — nagyon helyesen — fel is hívja a figyelmet arra, hogy pl. a Cricetidae család számos neme és faja közül a k ö n y v b e n csak „a legnagyobbakról" olvashatunk. E szűkítések, ill. válogatások ellenére is a mű az afrikai emlősfauna nagyon hasznos és praktikus határozókönyve. Az egyes fajok főbb ismertetőjegyei mellett életmódjukról is ír, elterjedésüket pedig térképpel illusztrálja. A biztos taxonómiai tájékozódás céljából a színes képek mellé berajzolt nyilak szemléletesen utalnak a rokon fajokat elkülönítő szignifikáns bélyegekre. DANDELOT képei szépek és jók, mindössze azt kifogásolhatjuk — s ez talán nem is az eredeti festmények, hanem a nyomás hibája —, h o g y helyenként a színek kissé erőtlenek. A színes képeket jól egészítik ki a szövegközti rajzok: az aránylag kevés egyszínű, feketefehér rajz egyes testtájak v a g y testrészek taxonómiailag fontos bélyegeire hívja fel a figyelmet, s az említett nyilakhoz hasonlóan, főként a rokonfajok pontos megkülönböztetésére szolgál. Mindent összevéve, а formátuma révén is k ö n n y e n kezelhető vademecum jól illeszkedik abba a szép és hasznos sorozatba, amellyel a Parey Verlag Afrika faunáját bemutatja. DR.
K Á D Á R
Z O L T Á N
Papp József: A Bakony állattani bibliográfiája — Zoologische Bibliographie des Bakony-Gebirges (Veszprém
Megyei
Múzeumi
Igazgatóság
kiadása,
Veszprém,
1971, 233
oldal)
A B a k o n y állatvilágának rendszeres kutatása megkívánja a tájegység állattani irodalmának a feldolgozását. E célkitűzés valósult meg „ A B a k o n y természettudományi kutatásának eredményei" c. sorozat 8. köteteként megjelent munkával. A szerző a szorosan v e t t faunisztikai és állatföldrajzi adatok mellett a vadászati irodalom anyagát is bedolgozta munkájába, így az a Bakony teljes zoológiai bibliográfiáját tartalmazza, 1970-ig bezárólag. Tájékozódhatunk a műből a Bakony eddigi kutatottságáról, a még fel nem tárt területekről és az elhanyagolt állatcsoportokról. A m ű használhatóságát csak növelik a címadatoknál közölt fontosabb faunisztikai eredmények is. Külföldi kutatók igényeit is kielégíti, amikor a csak magyar nyelvű dolgozatok címeit egy idegen nyelven is közli. Rendszertani t á r g y m u t a t ó és helységnévjegyzék zárja a több mint kétezer adatot tartalmazó művet. Örömmel vettük és hálával gondolunk minden Bakony-kutatóval e g y ü t t a szerző fáradságos munkájára a szétszórt anyag összegyűjtésében. Kívánjuk, hogy a szépen megindult Bakony-kutatást még eredményesebben segítse ez a nélkülözhetetlen bibliográfia. Dr.
H Ö R Ö M P Ö L Y
M I K L Ó S
155
SZAKOSZTÁLYUNK ÜLÉSEI Összeállította: PAPP LÁSZLÓ, a Szakosztály jegyzője
647. előadóülés, 1974. január 4-én 1. KRETZOI MIKLÓS: ,,Elnöki megnyitó"-jában melegen üdvözli az előadás hallgatóit, m a j d rövid visszatekintés után ismerteti az Állattani Szakosztály j ö v ő b e n i feladatait, ill. ezzel kapcsolatos elgondolásait. 2 . BOGNÁR S Á N D O R , K . N E M E S T Ó T H Y K L Á R A é s P É N Z E S B É L A : „A
Rhizoglyphus
callae
Oudemans Magyarországon" c. előadása 1974-ben megjelent 61. k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Elnökünk hozzászólásában h a n g s ú l y o z z a , milyen fontos a f a u n á n k feletti őrtállás, m i v e l a behurcolt fajok az új területeken robbanásszerűen elszaporodhatnak. Az ilyen fajoknak nemcsak faunisztikai, h a n e m ökológiai jelentőségük is van; az új területeken addig ismeretlen tulajdonságaikat b o n t a k o z t a t h a t j á k ki. — KASZAB ZOLTÁN h o z z á s z ó l á s á b a n kétségét fejezte ki, h o g y v a l ó b a n m o s t bekerült faj-e a kérdéses atka. Több, igen érdekes példát említ e t t a fajok areáljának h i á n y o s ismerete m i a t t szélsőséges elterjedésűnek t ű n ő állatokról (pl. elég sok, csak Mongóliából és hazánkból k i m u t a t o t t faj v a n , BALOGH JÁNOS Zamárdiban J á v á b ó l leírt fajt talált stb.). Megkérdezi az előadókat, m i l y e n b i z o n y í t é k a i k v a n n a k arról, h o g y a vizsgált atkafajt v a l ó b a n behurcolták, hiszen fejlődési alakjait m á s állatok (elsősorban bogarak) terjesztik. H a később is csak ü v e g h á z a k b a n találnák, az bizonyíték lenne arra, hogy valóban importált t u l i p á n h a g y m á k k a l került hozzánk. Befejezésül üdvözli az előadók munkájának etológiai részét. — BOGNÁR SÁNDOR válaszában megköszöni a hozzászólásokat; KASZAB ZoLTÁNnak v á l a s z o l v a elmondja, h o g y a vizsgált f a j t 1969-ben találták először, de nincs bizonyíték arra v o n a t k o z ó a n , h o g y azt megelőzően n e m élt nálunk. — Elnökünk befejezésül gratulált az előadóknak a szép és igen érdekes előadáshoz. 3. SZABÓ ISTVÁN: „ B o l h á k gyűjtése, preparálása és gyűjtemények felállítása" C. előadása jelen k ö t e t ü n k b e n olvasható. Az előadást b e m u t a t á s egészítette ki. Elnökünk hozzászólásában m e g j e g y z i , h o g y az elhangzott előadás is m u t a t j a , milyen sok területen t e v é k e n y k e d n e k szakosztályunk tagjai, és milyen fontos, h o g y m i n d e n szakág művelői időről időre beszámoljanak munkájukról. 4. P ó c s TAMÁS: ,,Biológus szemmel Tanzániában" (színes diapozitívekkel). Az előadó b e s z á m o l t hosszú tanzániai g y ű j t ő és o k t a t ó munkájáról és gyűjtéseinek eredményeiről. I s m e r t e t t e az általa k u t a t o t t élőhelyek klimatikus és talajviszonyait, a n ö v é n y z e t jellemzőit és érdekes állatait. E l ő a d á s á t g y ö n y ö r ű színes képekkel illusztrálta. A modern ökológiai szemléletű előadás nemcsak szép, h a n e m rendkívül tanulságos is v o l t Szakosztályunk valam e n n y i tagja számára.
648. előadóülés, 1974. február 1 - é n Elnök:
KRETZOI
MIKLÓS.
1. RAKONCZAY ZOLTÁN: „A magyar természetvédelem helyzete és távlatai" c. előadása jelen k ö t e t ü n k b e n olvasható. ANGHI CSABA hozzászólásában elmondja, hogy sok természetvédelmi területet látott már a világon, s ezek ismeretében is melegen üdvözli az OTVH elnökének a m a g y a r természetv é d e l e m megújulását „ b e v e z e t ő " előadását. A hazai t e r m é s z e t v é d e l e m m ú l t j á t t e k i n t v e , v é l e m é n y e szerint, 1931-ig nem sok történt, 1931-től 1973-ig csak rendeletek v o l t a k , és kevés valósult meg a tervekből. Ma a k ö z v é l e m é n y igen sokat vár e téren, ezért is reméli, hogy a m e g l e v ő lehetőségek mellett a társadalmi segítség sem marad el. — BALOGH JÁNOS hozzászólásában szélesebb horizontra v e t í t v e a magyar természetvédelem kérdését, e most kezdődő korszakot a millenniumi zoológiai állapothoz hasonlítja. Megállapítja, h o g y e g y é v óta egyszerre két póluson van „ m o z g á s " a t e r m é s z e t v é d e l e m érdekében: az O T V H új szellemű felmérő és tervező munkájában, m e l y n e k máris olyan eredményei v a n n a k , m i n t az OTVH
157
és a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Biológiai Osztálya k ö z ö t t i megállapodás a H o r t o b á g y zoológiai feltárására; másrészt igen f o n t o s az a nevelő m u n k a , a m e l y e t fiatal pedagógusok kezdtek az ifjúság körében a t e r m é s z e t v é d e l e m érdekében. A t e r m é s z e t v é d e l e m t u d o m á n y o s kérdései közül kiemeli, h o g y amíg a háziállatok génbankjaiban m e g s z á m o l t , t ö r z s k ö n y v e z e t t állatokban a fajt v é d i k , a v a d o n élő állatok populációi csak ú g y tarthatók fenn, ha a megfelelő ökoszisztémákat v é d j ü k . E z e k e t a területeket pedig ú g y kell védeni, hogy felkutatjuk és rögzítjük a s z a b á l y o z ó rendszerek m ű k ö d é s é t ; ez ma e g y b e n az ökológiai kutatások e g y i k legfőbb feladata. V é g ü l felajánlja v a l a m e n n y i magyar zoológus segítségét a szép tervek megvalósításához és megköszöni az előadást. — MATOLCSI ISTVÁN A gazdaságilag n e m használt háziállatok megtartásáról beszél. A kérdést hazánkban l é n y e g é b e n m e g o l d o t t n a k tekinti, de kifejezi aggodalmát: n e m tudjuk, m e k k o r a populációkra v a n szükség, h o g y e fajták fennmaradjanak. E z t példákkal is megerősíti. BALOGH JÁNOS hozzászólásához csatlakozva hangsúlyozza, milyen f o n t o s az ö k o s z i s z t é m a kérdés a háziállat fajták fenntartásában is. Mivel ez csak az eredeti élőhelyeken lehetséges, a szaktudósok m u n k á j a feltétlenül szükséges az ökológiai és e g y é b kérdések t i s z t á z á s á b a n . — KASZAB ZOLTÁN a m a g y a r zoológia feladatairól beszélt a t e r m é s z e t v é d e l e m b e n . A faunakutatásnak n a g y h a g y o m á n y a i vannak hazánkb a n (a F a u n a Regni Hungáriáé első v o l t a maga n e m é b e n ) , és ez új lendületet v e t t a felszabadulás után: először e x t e n z í v , m a j d intenzív módszerekkel f o l y t a f a u n a k u t a t á s a Magyarország Állatvilága sorozat számára. Kifejezi azonban m e g g y ő z ő d é s é t , h o g y sem az eddigi módszerek, sem a zoológusok korábbi alapállása nem felelnek m e g a m o d e r n k ö v e t e l m é n y e k nek, mert ma a természetvédelmi területek zoológiai k u t a t á s á n a k kell előtérbe kerülnie. Л T e r m é s z e t t u d o m á n y i Múzeum Állattárának kutatói 1974-ben m e g k e z d i k a H o r t o b á g y N e m z e t i Park k u t a t á s á t . Az óriási f e l a d a t teljesítésére n e m c s a k az idő, d e a kutatók száma is k e v é s , ezért az erőket koncentrálni kell, és valóban m i n d e n m a g y a r zoológusnak össze kell fognia az e r e d m é n y érdekében. V é l e m é n y e szerint a n e m z e t i parkok népszerűsítő irodalmának kiadását a l a p k u t a t á s n a k kell megelőznie. Kéri az O T V H e l n ö k é n e k t á m o g a t á s á t a zoológiai kutatásokhoz, és kifejezi m e g g y ő z ő d é s é t , h o g y a H o r t o b á g y állattani k u t a t á s á t a többi természetvédelmi terület zoológiai feltárásának kell k ö v e t n i e . — SZABÓ ISTVÁN hozzászólásában elmondja, h o g y sok j a v a s l a t o t t e t t e k az utóbbi két é v t i z e d b e n különféle állatcsoportok védelmére, mégis csak az utóbbi é v e k b e n történt előrelépés e téren (az összes kétéltű és hüllő v é d e t t lett, új m a d á r v é d e l m i t ö r v é n y stb.). Megkérdezi előadót, h o g y az OTVH tagja-e a N e m z e t k ö z i T e r m é s z e t v é d e l m i U n i ó n a k ? — GOZMÁNY LÁSZLÓ v é l e m é n y e szerint az egész t e r m é s z e t v é d e l e m eredményessége a társadalmi hozzáálláson áll v a g y bukik. U g y a n a k k o r , a m i k o r elismeréssel szól a t e r m é s z e t v é d e l e m érdekében h o z o t t helyes törvényekről és a h i v a t a l o s szervek erőfeszítéseiről, megállapítja, hogy az emberek t u d a t á v a l még mindig baj v a n e téren. J a v a s o l j a , h o g y a napisajtóban, televízióban fejtsenek ki h a t h a t ó s a b b propagand á t céljaink elérése érdekében. — Az elnök csak felfüggeszti és n e m zárja le a v i t á t . Megállapítja, h o g y ha 15 év m ú l v a az ország 5%-a lesz nemzeti park és t e r m é s z e t v é d e l m i terület, az már nemzetközi v i s z o n y l a t b a n is igen jelentős eredmény. Óriási előrelépésnek könyveli el az ismertetett programot, és végül megköszöni a f o n t o s előadást. — RAKONCZAY ZOLTÁN válaszában elmondja, h o g y az i s m e r t e t e t t tervet f ő h a t ó s á g o k k a l egyeztetik, és megköszöni v a l a m e n n y i hozzászólást. BALOGH JÁNOsnak v á l a s z o l v a elmondja, hogy a B ú v á r c. lap az OTVH folyóirata lett és ez is egyik f ó r u m a a társadalmi bázis nevelésének. Már t ö b b szervezettel kötöttek e g y ü t t működési szerződést. MATOLCSI ISTVÁN hozzászólására reagálva bejelenti, h o g y a háziállat fajták v é d e l m é n e k megszervezésére szakértőket kérnek fel. A többi hozzászólásra válaszolva elmondja, h o g y a k u t a t ó m u n k a t á m o g a t á s á t úgy képzelik el, h o g y m i n d e n szükséges területet v é d e t t é n y i l v á n í t a n a k , és amikor sor kerül rá, a tudósok m e g k e z d h e t i k a már v é d e t t terület kutatását. Beléptek a N e m z e t k ö z i Természetvédelmi U n i ó b a . Az O T V H ú g y látja biztosítottnak a társadalmi bázist természeti értékeink védelmére, h o g y m i n d e n természetvédelmi terület mellett szakértői testületet és baráti köröket hoznak létre. 2. K i s s J . BOTOND: , , A d a t o k a Sacalin-sziget emlősfaunájához" c. előadását STERBETZ ISTVÁN m u t a t j a be. Az előadás teljes a n y a g a előző k ö t e t ü n k b e n olvasható. 3. STERBETZ ISTVÁN: , , T a n u l m á n y ú t a Duna-deltában" c. előadásában színes diavetítéssel kísérve számol be két D u n a - d e l t á b a n t e t t útjáról.
649. előadóülés, 1974. március 1 - é n Elnök:
KRETZOI
MIKLÓS.
1. RICHTER ILONA és MÓCZÁR LÁSZLÓ: „ A p á t h y és a 100 éves nápolyi Zoológiai Állomás" c. előadása jelen k ö t e t ü n k b e n olvasható. Elnökünk megköszöni az e l ő a d á s t és felemlíti APÁTHY ISTVÁN érdemeit a magyar zoológia fejlesztésében.
158
2 . N A G Y B A R N A B Á S : „Saltatoria reliktumfajok a pusztuló Bélkőn". Az előadó bevezetőjében megállapítja, hogy a természetvédelmi törekvések nagy akadályokba ütköznek a már régebben működő ipari létesítmények körzetében, ahol csak később v a g y nem elég gyorsan gyűltek össze a védelmet ajánló információk. A B ü k k hegységi Bélkő esetében több m i n t félszázada működő cementgyár, illetve mészkőbánya részben már el is pusztított egy o l y a n élőhelyet, amelyről a botanikai kutatások már korábban megállapították, hogy a hely n ö v é n y zete florisztikailag egyedülálló a Magyar Középhegységben. Sajnálatos, hogy ezek a botanikai eredmények alig inspirálták a zoológusokat még időben végzett vizsgálatokra. A karsztbokorerdők talajszintjének faunájáról nyert adatok (LOKSA, 1966) rendkívül érdekes állatvilágra utalnak. A Saltatoriákon végzett — egyáltalában n e m tüzetes — vizsgálatok 3 ritka, reliktumfaj meglétét mutatták ki, amelyek bélkői populációi feltehetően ezekben az években s e m m i sülnek meg. Az Isophya modesta F R I V . Erdélyen kívül csak néhány kárpát-medencei lelőhelyről ismert, s a Bélkő areáljának legészakibb pontját képviselte. A Saga pedo P A L L . és a Stenobothrus eurasius ZUB. — areájuknak ugyancsak északi határzónájában — szintén ritka, lokális előfordulású képviselői a magyar sztyepp-faunának. Sajnálatos, hogy a B é l k ő részletesebb zoológiai feltárása nem történhetett meg még az ipari lepusztítás előtt, és e körülménynek intő például kell szolgálnia a Magyar Középhegység más, és a civilizációs hatások folytán hasonló sorssal f e n y e g e t e t t mészkőtömbjeinknek (pl. Tubes, Pilis, N a s z á l y , Nagy-Eged) kutatása tekintetében. ÚJHELYI JÓZSEF hozzászólásában megerősíti, hogy A botanikusok a Bélkőt, sok m á s mészkőheggyel e g y ü t t , igen nagy nemzeti értéknek tartják, és az OTVH segítségét kéri a kitermelő üzemek áthelyeztetéséhez. — KASZAB ZOLTÁN hozzászólásában megjegyzi, h o g y sok éves tapasztalat alapján a gazdasági problémákkal szemben a hatóságok nem tartják érvnek értékes ökoszisztémák elpusztulását. Ahol a felszíni mészkőfejtés m e g k e z d ő d ö t t , szerinte nem lehet megállítani, ami érthető is, hiszen komoly beruházások történtek. I n k á b b arra kell törekedni, hogy további értékes helyeket feltárjunk, védetté nyilváníttassunk. — SZABÓ ISTVÁN megállapítja, hogy a természetvédők hasztalan küzdöttek bizonyos helyek (pl. Badacsony) védelmében. Felhívja a figyelmet, h o g y a veszélyeztetett területeken a zoológus feladata a leletmentés (gyűjtés, fényképezés), amit rendszerint éveken át lehet v é g e z n i . — Elnökünk kifejti, hogy 300 000 évenként 80 — 9 0 % között volt a leváltódó faunaelemek száma. E z a f o l y a m a t most jelentősen felgyorsult, legfeljebb követni lehet, de nem a k a d á lyozhatjuk meg. A zoológusok feladata szerinte az, h o g y kutatásaik alapján segítsenek kijelölni a védendő, értékes területeket; az ipartelepítés kezdetét lehet csak m e g a k a d á l y o z n i . 3. V Á S Á R H E L Y I TAMÁS: „Tanulmányúton Üzbegisztánban" c. színes diavetítéssel és magnófelvételekkel kísért előadásában számolt be útiélményeiről.
650. előadóülés, 1974. április 12-én E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS. 1. K E V E A N D R Á S : „Megemlékezés
dr. Beretzk Péterről" c. előadása előző k ö t e t ü n k b e n olvasható. Dr. BERETZK PÉTER özvegye a Szakosztály vendégkönyvébe írott sorokkal köszönte meg a megemlékezést. 2 . V . D E S E Ő KATALIN és SÁRINGER G Y U L A : „A photoperiodus szerepe egyes lepkefajok szaporodásában" c. előadása elmaradt. 3 . LUKÁCS
kutatók"
DEZSÓ:
„A 100 éves nápolyi Zoológiai Állomás (Acquario)
és a magyar
c. előadása előző kötetünkben olvasható. 4 . STERBETZ ISTVÁN:
„Alföldi tanyák és tanyaromok emlős- és madárvilágának változá-
sai" c. előadásában színes diapozitívek vetítésével számol be megfigyeléseinek eredményeiről.
651. előadóülés, 1974. m á j u s 10-én E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS. 1. VARGA ZOLTÁN: „A palearktikus
magashegységek állatföldrajzi tagolódása" c. előadása jelen kötetünkben olvasható. Elnökünk hozzászólásában megjegyzi, hogy az már a j ö v ő kutatási feladata, h o g y az ismertetett tagolódás mennyiben konstans és m e n n y i b e n befolyásolja azt az egyes állatcsoportokra jellemző mozgásképesség. 2 . FODOR T A M Á S :
„A hazai túzokpopulációk kor és ivar szerinti összetétele 1973-ban" c.
előadása jelen kötetünkben olvasható. Az előadó megfigyeléseit néhány színes diafilmen is bemutatta.
159
E l n ö k ü n k h o z z á s z ó l á s á b a n kiemeli, hogy az elhangzctt előedé? i s bizonyítja, m i l y e n n a g y szükség v a n a hazai túzokpopulációk védelmére, bár látszólag — a többi országhoz k é p e s t — nálunk m é g k e d v e z ő a h e l y z e t (legalábbis ami az egyedszámot illeti). A z a t é n y v i s z o n t , h o g y s z á m o s h e l y e n a populáción belüli ivararány kedvezőtlen irányba t o l ó d o t t el, aggodalomra ad o k o t . Ezért is rendkívül f o n t o s intézkedésnek tartja, hogy az „utolsó pillan a t b a n " m e g s z ü n t e t t é k a túzok bazai vadászatát. — FÁBIÁN GYULA hozzászólásában e l m o n d j a , h o g y a természetes v a d á l l o m á n y o k b a n , akár emlős-, akár madárfajokról van szó, a területhez képest o p t i m á l i s e g y e d s z á m o n kívül mindig igen nagy szerepe v a n a populáció kor és ivar szerinti összetételének. Az e l ő a d ó által ismertetett problémákkal a legkülönfélébb állatokkal foglalkozó s z a k e m b e r e k is találkoznak, ezért vizsgálatai más területek kutatói részére is iránymutatók. Mivel a z o n b a n e g y konkrét fajon m e g f i g y e l t jelenségek csak arra a fajra érvényesek igazán, m i n d e n fajnál külön-külön el kell végezni az idevonatkozó vizsgálatokat, melyek nagy f e l a d a t o t jelentenek. 3. JANISCH MIKLÓS: „Egy zoológus kanadai élményei" c. előadását színes diapozitívek vetítésével kísérte. A z e l ő a d ó teljesen szabadon, a szokásostól eltérően — s e g y b e n igen élvezetesen — t a r t o t t a m e g e l ő a d á s á t : a hallgatóság v e t í t é s közben t e t t fel számos kérdést a kanadai v i s z o n y o k r a , tájakra és állatokra v o n a t k o z ó a n , melyekre azonnal meg is k a p t a a választ. — E l n ö k ü n k megköszöni az előadást, és egyben gratulál az újszerű előadásmód sikeréhez. 652. előadóülés, 1974. június 7-én Elnök:
KBETZOI
MIKLÓS.
1. FÁBIÁN GYULA: ,,Populációgenetikái és ethológiai jelenségek kölcsönhatása dámszarvason végzett vizsgálatok alapján4' с. előadásában elmondja, h o g y állományfelmérési adatok alapján kidolgozta a gyulaji dámpopuláció színöröklésének genetikáját. A H a r d y — W e i n b e r g képlet alapján m e g v i z s g á l t a , hogy amennyiben az izabella szín recesszívnek t e k i n t h e t ő az összes p i g m e n t á l t t a l szemben, akkor milyen a tényleges és a várható genotípus-gyakoriság a populációban. H a s o n l ó m ó d o n v é g z e t t számításokat, f i g y e l m e n kívül h a g y v a a n a g y o n kis százalékban előforduló izabella d á m o t és csak a fekete és vadas színűeket tekintetbe v é v e . A z e r e d m é n y e k arra m u t a t n a k , h o g y 1972-ben m e g l e v ő állományban a szín mint indikátor az á l l o m á n y genetikai egyensúlyi helyzetére m u t a t . A z előadó összehasonlította a gyulaji d á m á l l o m á n y territoriális viselkedési f o r m á j á t m á s bazai populációkéval és más fajok territoriális viselkedésével. E z e k alapján felállított e g y teoretikus információelméleti számítást. A z elméleti k é p l e t m e g m u t a t j a , h o g y a gyulaji populáció barcogó helyekre való összegyűlése a bikák és tehenek k ö z ö t t i szexuális információátvitel „entrópiáját" csökkenti. Hazai populációsűrűségek összehasonlításával megállapítja, h o g y a populációsűrűség a harmadik szabályzó, í g y az ökológiai t é n y e z ő k mellett a gyulaji d á m esetében a fennálló populáció nagysága szabályozóan h a t az élesen kifejezésre j u t ó territoriális viselkedési formára. Az elnök hozzászólásában kifejezi m e g g y ő z ő d é s é t , hogy ilyen vizsgálatokra is szükség van ahhoz, h o g y a külföldön jó hírnek örvendő hazai v a d á l l o m á n y minőségi stabilitását biztosíthassuk, i l l e t v e javíthassuk. Szerencsére egyre inkább eltűnőben van a mennyiségi szemlélet. V é l e m é n y e szerint az előadásból rendkívül érdekes törvényszerűségek t ű n t e k ki a párválasztással kapcsolatban is. — ANCHI CSABA hozzászólásában más fajokról f e l h o z o t t példákkal megerősíti, h o g y a közhittel ellentétben nem a hím egyed, h a n e m a n ő s t é n y a tulajdonképpeni párválasztó. 2. IZBAEL GÁBOR: „A hazai muflonpcpulációk értékelése" c. előadása jelen k ö t e t ü n k ben olvasható. A z előadó illusztrációként n é h á n y felvételét is levetíti. E l n ö k ü n k gratulál az előadónak első előadása alkalmából. 3. FETRÓ F E E : ,,Micramcrphcmelria Micro-Vidccmat-taГ, c. előadásában b e m u t a t j a az új készüléket, illetve használatát, m e l y egyesíti az eddig lehetséges módszerek előnyeit. Szakosztályunk t a g s á g a tetszéssel fogadja a b e m u t a t á s t . KAGY BARNABÁS hozzászólásában elmondja, h o g y az ismertetett mikroszkópi eljárást n a g y o n j ó l lehet használni azoknál a vizsgálatoknál is, melyeket a N ö v é n y v é d e l m i K u t a t ó intézet Á l l a t t a n i Osztálya végez. Megkérdezi az előadót, mekkora a módszer költségkihatása. — VojNlTS ANERÁS hozzászólásában megjegyzi, h e g y a különböző szerzők által különböző módszertkkel k é s z í t e t t mikroszkópi preparátumok, illetve azok közlései egymással összevethetetlenek. P e d i g a rovaick szisztematikái — s különösen miikroszisztematikai •— vizsgálataihoz e g y m e g b í z h a t ó és mérhető mikroszkópi eljárásra n a g y szükség lenne. A z előadó által ismertetett eljárás megfelelőnek tűnik, de kérdésesnek t a i t j a , hogy az egyes intézményekben költségei m i a t t gjakcrlatilag megoleiható-e a használata. 4. BlRÓ KÁINJÁN: ,.A lázbérci ivóvíztározó Oligcchaetái" c. előadás, m e l y e t színes diapozitívek v e t í t é s e kíséit, következő k ö t e t ü n k b e n olvasható.
160
Cs. BERECZIÍY MAGDOLNA hozzászólásában kérdéseket tesz fel a metodika részleteivel kapcsolatban. — E l n ö k ü n k hozzászólásában m e g d ö b b e n t ő n e k mondja, h o g y a kifejezettén emberi fogyasztásra szánt v í z rossz minőségű, s ha n e m történik b e a v a t k o z á s , a helyzet egyre romlik. A hallottak is alátámasztják annak szükségességét, h o g y egy-egy ilyen l é t e s í t m é n y tervezésekor a m é r n ö k ö k ö n kívül a biológusok v é l e m é n y é t is feltétlenül f i g y e lembe kell venni. V é g ü l megköszöni a szép és hasznos előadást.
653. előadóülés, 1974. október 4-én E l n ö k : KRETZOI MIKLÓS. A tárgysorozat m e g k e z d é s e előtt elnökünk üdvözli A nyári szünet u t á n ismét ö s s z e g y ű l t tagságot, és sajnálattal jelenti be, h o g y időközben két tagtársunk, dr. PELLÉBDY LÁSZLÓ és dr. RAJNISS LAJOS e l h u n y t . E m l é k ü k n e k Szakosztályunk tagsága rövid felállással adózik. 1. FÁBIÁN GYULA: „Ethológiai megfigyelések nagyvad immobilizációé kísérletek közben" c. előadásának b e v e z e t ő j é b e n utal az 1973. jan. 17-én Szakosztályunk ülésén elhangzott előadására, a m e l y b e n a n a g y v a d immobilizáció általános és speciális feltételeit e g y feladatmegoldó rendszer elemzési diagramjában foglalta össze (FÁBIÁN, 1971). Jelen előadásában e diagram 6. sz. e g y s é g é v e l , etológiai kérdésekkel foglalkozik. Eddigi vizsgálatai során m e g állapította, h o g y a n a g y v a d a k stressz-állapota r e n d k í v ü l n a g y m é r t é k b e n befolyásolja az alkalmazható technológiát és farmakológiát. A gyógyszer-dózis megállapításakor gyakorlatilag a k ö v e t k e z ő sorozatot lehet felállítani: 1. karámban v a g y állatkertben t a r t o t t v a d , 2. v a d a s kerti v a d , 3. nyílt vadászterületen élő vad. Az állatok félelmi reakciói ebben a sorrendben erősödnek, ami n a g y o b b gyógyszeradagok i g é n y b e v é t e l é t jelenti. Vizsgálatai alapján megállapította, h o g y a különböző vegyszerbelövési technológiák közül a számszeríjas belövés a legkíméletesebb. Saját kísérletei alapján részletesen elemezte azt a kérdést, h o g y a szarvas immobilizációja alkalmával a csapat mennyiben n y ú j t v é d e l m e t az e g y e d számára és az immobilizáció m e l y s t á d i u m á b a n h a g y j a o t t a bajba j u t o t t a t . E l n ö k ü n k hozzászólásában megállapítja, h o g y a t u d o m á n y o k régi elhatárolódását m a már nem tudjuk megtartani. A k u t a t ó k csak abból, a m i szorosan t é m á j u k h o z tartozik, már nem t u d n a k „ m e g é l n i " , tájékozódniuk kell más irányokba is, és egyre növekszik az ún. interdiszciplináris adatok szükségessége. Etológiai, ökológiai ismereteink csekélyek, ezért minden közbenső adat is rendkívül hasznos. 2. SZONTAGH PÁL: , , A z Agrilus suvorovi populneus Schaefer (Coleoplera, Buprestidae) hazai életmódjáról és károsításáról" c. előadása jelen f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Az előadást néhány színes diapozitív vetítése kíséri. NAGY BARNABÁS hiányolja, h o g y az előadó n e m ismertette a k á r t e v ő elleni védekezés lehetőségeit. N a g y o n érdekesnek találja a díszbogár-faj klónkiválasztását, és megkérdezi, mi lehet e jelenség oka. — Az előadó válaszában elmondja, h o g y már próbált vegyszeres védekezést ( W o f a t o x ) , ez h a t á s o s és sokkal olcsóbb, m i n t a pillanatnyilag m e g t á m a d o t t nyárfaklónok kiiktatása. A kísérletek még csak 3 éve f o l y n a k , később lehet, h o g y m á s klónokat is m e g t á m a d a bogár, t e h á t a k u t a t á s t folytatni kell. 3. SOMFALVI ERVIN: , , A d a t o k Telki község környékének madárfaunájához" c. előadásában színes d i a p o z i t í v e k e t is v e t í t e t t . Az előadás a n y a g a jelen k ö t e t ü n k b e n olvasható. Az elnök ü d v ö z l i az előadót első előadása alkalmából.
654. előadóülés, 1974. n o v e m b e r 1-én Elnök:
KRETZOI
MIKLÓS.
1. JÁNOSSY DÉNES: , , A paleornilológiai kutatások újabb eredményei hazánkban" c. előadásának b e v e z e t ő j é b e n megállapítja, h o g y h a z á n k b a n LAMBRECHT KÁLMÁN munkássága révén (kb. 1 9 1 2 — 1 9 3 6 ) a madarak őslénytanának j e l e n t ő s tradíciói v a n n a k . Ennek ellenére az azóta eltelt n e g y v e n é v b e n ez a szakterület h a z á n k b a n — csakúgy, m i n t Európában — eléggé e l h a n y a g o l t v o l t , csak az e l m ú l t évtizedben i n d u l t a k m e g újra n a g y o b b lendülettel a vizsgálatok. Az újabb e r e d m é n y e k a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatók össze: a legfőbb madárrendek képviselői nemcsak az eocénben, hanem már a krétában (80—100 millió év), a verébalkatúak pedig szintén régebben jelentek m e g , mint e d d i g ismeretes v o l t : legalább a miocénben (40 millió év) (BRODKORB, 1963, BALLMANN, 1969). A szerző újabb hazai vizsgálatai a plio-pleisztocén határára eső európai anyagra v o n a t k o z n a k . Ennek során e g y e s rendszertani csoportok (főleg a f a j d f é l é k , Tetraonidae) törzsfejlődési viszonyait m i n d e n eddiginél pontosabban tudta tisztázni. Kiderült, h o g y a mai közép-európai madárfauna lassan, fokozatosan, a trópusi elemek v i s s z a h ú z ó d á s á v a l alakult ki. E d d i g a búbos banka, szalakóta és gyur-
1 1 Állattani Közlemények
161
g y a l a g ősi alakjait sikerült kimutatni az alsó pleisztocénből, a m e l y e k azt b i z o n y í t j á k , h o g y ezek harmadidőszaki m a r a d v á n y o k , és n e m a jégkor után v á n d o r o l t a k be területünkre. A fajdfélék közül a hófajd biztosabb hidegjelzőnek bizonyult m á r a pliocén v é g é t ő l , m i n t az emlősök közt a lemmingek. E g y kihalt bukóféle (Mergus connectens JÁNOSSY) f e l n ő t t e g y e d e i n e k t ö m e g e s megjelenése (700 péld.) és juvenilis p é l d á n y a i n a k teljes h i á n y a Stranská Skála lelőhelyen amellett szól, hogy ez a hely mar akkor téli szállásul szolgált, és í g y a madárv o n u l á s jelensége a középső pleisztocéntől (kb. 500 ezer é v ) már b i z o n y í t o t t n a k t e k i n t h e t ő . E l n ö k ü n k hozzászólásában e l m o n d j a , h o g y a századforduló u t á n valóban LAMBRECHT v o l t a l e g n a g y o b b szaktekintély ebben a t u d o m á n y á g b a n , és az ő szerepét viszi ma az előadó. Kiemeli, h o g y az előadó az első, aki k o n k r é t , n e m elméleti filogenetikai sort t u d o t t felállítani. — FÁBIÁN GYULA hozzászólásában j a v a s o l j a , h o g y az előadó próbáljon meg recens Mergus a n y a g o t g y ű j t e n i , a m e l y alapot n y ú j t h a t az őslénytani anyaggal való összehasonlításhoz. — A z előadó v á l a s z á b a n megköszöni e l n ö k ü n k dicsérő szavait, és elmondja, h o g y e g y r é s z t haz á n k b a n nincs lehetőség a javasolt b u k ó - a n y a g begyűjtésére, másrészt ez m a d á r v é d e l m i célokat sértene a szükséges anyag m e n n y i s é g e m i a t t . 2. PAPP LÁSZLÓ: , , T a n u l m á n y - és gyűjtőúton Afganisztánban" c. előadásában színes diapozitívekkel illusztrálta 3 hónapos útjáról t a r t o t t beszámolóját. 3 . LOMBAI J Á N O S é s
KARNER
ISTVÁN:
„Magyarországi
mezeinyúl
populációkon
DDT
és HCH és ezek bomlástermékeinek maradék vizsgálatai" c. előadása jelen k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . 4. SUGÁR LÁSZLÓ és MÉSZÁROS FERENC: „A szarvasfélék kötőszövetében élősködő filáriák előfordulása Magyarországon" c. előadása j e l e n f ü z e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . Hozzászólás n e m volt.
655. előadóülés, 1974. december 6 - á n Elnök:
KRETZOI
MIKLÓS.
1. KORDOS LÁSZLÓ: ,,Gerinces-fauna történeti vizsgálatok" c. előadásának b e v e z e t ő j é b e n megállapítja, h o g y az utolsó 10—15 0 0 0 é v gerinces f a u n á j á n a k kialakulását e d d i g csak a Jankovich-barlang, valamint a bükki R e j t e k I. sz. kőfülke és a Petényi-barlang f i n o m rétegtani vizsgálata alapján ismertük. U j a b b gyűjtéssel a B ü k k hegységből, a K i s - k ő h á t i z s o m b o l y 8 lelőhelyéről atlantikumi és szubboreális denevérfauna, a Hillebrand Jenő-barlangból neolitikumi kisemlős fauna került elő. Az Aggteleki-karszt szórványlelőhelyei (Tücsökl y u k , Ocsisnya-tető, Vass Imre-bg., Baradla-Csontház, Csapástetői bg.) mellett a N a g y o l d a l i z s o m b o l y 10 m v a s t a g , egybefüggő rétegsora a későbronzkortól napjainkig tárja fel a terület k i s e m l ő s - f a u n á j á n a k változását. A N a g y o l d a l i - z s o m b o l y vizsgálata alapján k i m u t a t h a t ó volt a későbronzkori e m b e r erdőirtó munkája, a m e l y a meredek lejtök m i a t t az e r d ő á l l o m á n y b a n v i s s z a f o r d í t h a t a t l a n v á l t o z á s t hozott létre. í g y m e g n ő t t a nyílt terület és a karsztbokorerdő m e n n y i s é g e , a m e l y a kisemlős-faunában j ó l k i m u t a t h a t ó . A vizsgálatok a d a t o k a t szolgáltatt a k a holocénbeli klímaingadozások t a n u l m á n y o z á s á h o z , v a l a m i n t az utolsó 10 000 é v gerinceseken n y u g v ó biosztratigráfiájának kialakításához. JÁNOSSY DÉNES hozzászólásában kiemeli, h o g y a b e m u t a t o t t vizsgálatok is egyértelm ű e n bizonyítják a bagolyköpetekre a l a p í t o t t faunisztikai k ö v e t k e z t e t é s e k módszertani helyességét. Az utolsó 10—15 000 évből csak a flóraképet ismertük, a faunát alig, í g y a kormeghatározás problematikus; az előadó e r e d m é n y e i éppen ezért igen jelentősek. — A z elnök hozzászólásában megerősíti, hogy az i s m e r e t e t t adatok a klímadiagramok rekonstruálására is alkalmasak. A jelenlegi állatföldrajzi k u t a t á s b a n is f i g y e l e m b e kell venni a paleontológiái e r e d m é n y e k e t , hiszen m i n t láttuk, az e m b e r erdőirtó m u n k á j á v a l már többezer é v e is megv á l t o z t a t h a t t a a természetes állatvilágot. 2. NAGY MÁRIA és HAVASI ANDRÁS: „Beszámoló a Gallus domesticus tollfejlődésével és -növekedésével kapcsolatos vizsgálatainkról" c. előadása jelen k ö t e t ü n k b e n o l v a s h a t ó . E l n ö k ü n k megkérdezi, h o g y a naposcsibék óriási anyagcsere-változása a vizsgálatok során tapasztalt 1. m a x i m u m o t m a g y a r á z h a t j a - e , illetve h o g y n e m technikai-e az a probléma, h o g y a k r o m o s z ó m á k a t nem mind találták m e g a problematikus osztódásoknál. — FÁBIÁN GYULA hozzászólásában elmondja, h o g y s z ö v e t t e n y é s z e t b e n eddig nem sikerült a madársejtek t e n y é s z t é s e . E g y e s sejtekben jól s z á m o l h a t ó k a k r o m o s z ó m á k , más s e j t e k b e n kevés v a n , és ú g y tűnik, m i n t h a nem lenne f i x a s z á m u k ! Örömét fejezi ki, hogy az előadók szöveti rendszerben m u t a t t a k rá, h o g y a m e g h a t á r o z o t t sejtosztódással kialakult ún. kritikus tömegnek reguláié szerepe v a n ; a visszacsatolás m i a t t lebegő e g y e n s ú l y i helyzet regisztrálható. A jelenség k é m i z m u s a egyelőre ismeretlen. — NAGY MÁRIA v á l a s z á b a n kifejti, m i l y e n nehéz a m a d á r k r o m o s z ó m á k vizsgálata, a szakirodalomban ;fc2 —10 s z á m között adják m e g azok s z á m á t . E l n ö k ü n k első kérdésére azt válaszolja, h o g y a n ö v e k e d é s r i t m u s v á l t á s a i t egyelőre n e m lehet m e g m a g y a r á z n i .
162
3. Rövid bejelentések: KROLOPP ENDRE: „Mediterrán csigafaj a magyarországi pleisztocénből". — KRETZOI MIKLÓS: „A Kárpát-medence emlősállat-fajtaxon cenzusának előzetes adatai". — KRETZOI MIKLÓS: „Új Hominoidea-leletek a Kárpát-medencéből". Szakosztályunk tagsága nagy érdeklődéssel hallgatta e bejelentéseket. 4. BIERBAUER JÓZSEF: „A gametogenezis regulációjának kísérletes vizsgálata a tüdőscsigákon (Pulmonata)" c. előadása k ö v e t k e z ő kötetünkben olvasható. NAGY MÁRIA megkérdezi, hogyan alakult az állatok élettartama a műtétek után, és figyelték-e a regenerációt és hatását. — KROLOPP ENDRE megjegyzi, h o g y a Helix pomatia általában jobbra csavarodó, és kéri az előadót, ha balra csavarodó p é l d á n y t találna, adja át intézete gyűjteményének. — Az előadó NAGY MÁRiÁnak adott válaszában elmondja, h o g y az anyagot az extirpációk után 1 és 2 héttel fixálták, regeneráció viszont csak 5 — 6 hét u t á n tapasztalható; ez tehát nein lehetett zavaró tényező.
11*
163
T A R T A L O M
LUKÁCS DEZSŐ: Emlékezés Daday CSUTORNÉ BERECZKY MAGDOLNA:
Jenőre AZ áramlási
3 sebesség
a Duna planktoni Ciliata-populációjának LXXVI) FODOR TAMÁS: A magyarországi túzokpopulációk rinti összetétele 1973-ban HARKA ÁKOS: A halállomány vizsgálata a Tisza IZRAEL LOMBAI
GÁBOR: JÁNOS
A hazai muflonpopulációk és KARNER ISTVÁN:
DDT-re, MURAI
ÉVA,
HCH-ra SUGÁR
és azok
LÁSZLÓ
és
férgek.
I. Taeniidae-fajok
MÁRIA
és
NAGY
HAVASI
alakulására.
hatása
(Danubialia
Hungarica,
megoszlása,
kor
és ivar
sze23 31
II körzetében
értékelése Magyarországi MIKLÓS:
változásának
15 területi
bomlástermékeinek
HŐNICH
és a vízállás
51 mezeinyúl-populációk
vizsgálata
maradékára
59
Vadászterületcinken
előforduló
galand-
lárvái
ANDRÁS:
69
Beszámoló
a
Gallus
domesticus
toll-fejlődésével
és
-növekedésével kapcsolatos vizsgálatokról NAGY SÁNDOR: Fénycsapdás vizsgálatok lepkekártevőkre almáskertekben RAKONCZAY ZOLTÁN: A magyar természetvédelem helyzete és távlati programja RICHTER
ILONA
és
MÓCZÁR
Állomás SOMFALVI ERVIN: Adatok STERBETZ ISTVÁN: Adatok SUGÁR
LÁSZLÓ
és
LÁSZLÓ:
Apáthy
István
Telki község környékének A Mártélyi Tájvédelmikörzet
MÉSZÁROS
FERENC:
Szarvasfélék
és
a
100
BERETZK
PÉTER:
Egyes
madárfajok
Nápolyi
madárfaunájához emlős- és halfaunájához kötőszövetében
előfordulása Magyarországon ISTVÁN: Bolhák (Siphonaptera) gyűjtése, preparálása felállítása SZONTAGH PÁL: AZ Agrilus suvorovi populneus Schaef. (Col., módjáról és károsításáról Rövid közlemények: SZABÓ
éves
élősködő
75 83 91 Zoológiai
....
97 101 107
filáriák
115 bolhagyűjtemények . . . . 119 Buprestidae) hazai élet129 és
elszíneződése
HORVÁTH LAJOS: A keleti nagy őrgébics (Lanius excubitor homeyeri Cabanis) első előfordulása Magyarországon STERBETZ ISTVÁN: Alföldi tanyák, tanyaromok emlős- és madárvilágának változásai Könyvismertetések Szakosztályunk ülései
135
139 143 149 157
A k i a d á s é r t felel az A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a M ű s z a k i s z e r k e s z t ő : Agócs A n d r á s A k é z i r a t n y o m d á b a é r k e z e t t : 1975. I V . 2 3 72.1749 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t
-
T e r e d e l e m : 14,7 (A/5) ív
Felelős v e z e t ő : B e r n á t
György
