Alapszövettan Oktatási segédanyag a Sejt- és szövettan / Állatszervezettan II. gyakorlatokhoz
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia BSc szakos hallgatói számára
Szerkesztette: Némethné dr. Somogyi Ildikó TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program
Az oktatási segédanyag célja: • Segítse a gyakorlatokra való otthoni felkészülést. • A jegyzőkönyvek elkészítésénél segítséget ad a metszeteken való tájékozódásban. • Segítséget nyújt az Állatszervezettan I. előadás számonkéréseire való felkészülésben
Nem célja: • Helyettesíteni a tényleges gyakorlati mikroszkópos munkát • Helyettesíteni a metszetek tényleges, órai munkában való lerajzolását.
Kötelező metszetek listája: 1. emlős vese 2. béka bőr 3. mellékhere 4. ér km. 5. giliszta bőrizomtömlő 6. halbőr 7. nyálmirigy 8. középbél 9. aorta (rostfestések) 10. humán vérkenet 11. fülkagyló 12. macska gége 13. chondrális csontosodás 14. halpikkely 15. nyelőcső 16. vázizom 17. szívizom 18. gerincvelő 19. nagyagy 20. gerinctelen ganglion
Szövet fogalma: • Korábbi meghatározás: Azonos eredetű, hasonló alakú és működésű sejtek csoportja, amelyek azonos funkciót látnak el. (kivétel :vér –különböző eredetű sejtek; idegszövet gliasejtjei) • Újabb definíció: Sejtek és származékaik azon csoportja, amelyek egy meghatározott funkcióra specializálódtak. Állati szervezetek alapszövetei: • Hámszövetek • Kötő – és támasztószövetek • Izomszövetek • Idegszövet
Hámszövetek: Szorosan egymás mellé rendeződött sejtekből felépülő szövettípus, amely sejtközötti állománnyal nem rendelkezik. Ereket nem találunk benne, tápanyagellátása diffúzióval történik. Általában különböző felszínek felületén találhatók, de léteznek különböző funkcióra specializálódott hámszövetek is. Funkció szerint a következő hámokat ismerjük: • fedőhám • felszívóhám • mirigyhám • érzékhám • pigmenthám • csírahám A hámszövetek mindegyik csíralemezből származhatnak, emiatt megkülönböztethetünk: • entodermális • mesodermális • ektodermális eredetű hámszöveteket. A hámsejtek alakja szerint szintén három típust ismerünk: • laphám • köbhám • hengerhám
A hámsejtek által képzett rétegek száma szerinti csoportosítás: • egyrétegű laphám, egyrétegű köbhám, egyrétegű hengerhám • többrétegű (elszarusodó, gyengén elszarusosó, el nem szarusodó) laphám, többrétegű hengerhám, urotélium (átmeneti hám) – elnevezésük a legfelső réteg sejtalakja szerint
Vese - hematoxilin - eosin
vese kötőszövetes tokja
velőállomány
kéregállomány
Vese kéregállománya - hematoxilin - eosin kanyarulatos csatorna (egyrétegű köbhám)
vesetestecske (Malpighi testecske) •Kapilláris (endotél – egyrétegű laphám) •Bowmann tok (egyrétegű laphám)
Vese kéregállománya - hematoxilin - eosin
vesetestecske (Malpighi testecske) •Kapilláris (endotél – egyrétegű laphám) •Bowmann tok (egyrétegű laphám)
kanyarulatos csatorna (egyréteű köbhám) Henle-kacs (egyrétegű laphám)
Ér keresztmetszet - hematoxilin - eosin
Endotél – egyrétegű laphám
Gerinctelen (földigiliszta) köztakaró - hematoxilin - eosin
egyrétegű hengerhám
Középbél keresztmetszet – hematoxilin - eosin
bélboholy
felszívóhám – egyrétegű mikrobolyhos hengerhám
Hal bőr - hematoxilin - eosin alaphártya
többrétegű el nem szarusodó laphám
Béka bőr – hematoxilin - eosin
20 µm
többrétegű gyengén elszarusodó laphám
alaphártya
Here (testis) és mellékhere (epididymis) – Van Gieson - hematoxilin
here
mellékhere
Here (testis) csatornák – Van Gieson - hematoxilin
herecsatorna fala (csírahám különböző fejlődési stádiumú hímivarsejtekkel)
herecsatorna keresztmetszet 20 µm
Mellékhere (epididymis) csatornák – Van Gieson - hematoxilin mellékherecsatorna fala (többmagsoros sztereocíliumos hengerhám)
mellékhere-csatorna keresztmetszet
Kevert nyálmirigy – hematoxilin - eosin
mucinózus végkamra
szerózus végkamra
Kötő- és támasztó szövetek:
Az állati szervezetek térkitöltő szereppel bíró alapszövete, amely részben a szervezetek vázát alkotó támasztószöveteket (csont-, porcszövet, stb) és egyéb speciáls feladatokat ellátó szöveteket (vér, zsírszövet stb.) foglal magába. A sejtek általában mezodermális eredetűek. A sejtközötti állomány rostokat és makormolekulákat tartalmaz, aránya a sejtekhez képest nagy. Kötőszöveti sejtek: Fix sejtek: • Fibroblast • Fibrocyta • Retikulumsejt • Zsírsejt • Melanocyta Mobilis sejtek: • Makrophag • Hízósejt • Lymphocya • Plasmasejt • Neutrofil granulocyta • Eosinofil granulocyta
Sejtközötti állomány: Kötőszövetes rostok:
• • •
Kollagén rostok Retikuláris vagy rácsrostok Rugalmas vagy elasztikus rostok
Amorf állomány: • Glükózaminoglikánok • Proteoglikánok • Adhéziós molekulák
Kötőszövetek csoportosítása: Embrionális kötőszövetek: • mesenchyma • érett embrionális kötőszövet (Wharton kocsonya) Valódi kötőszövetek • Laza rostos kötőszövet • Tömött rostos kötőszövet • Rácsrostos kötőszövet Speciális kötőszövetek • Vér • Zsírszövet Támasztószövetek csoportosítása: Hólyagos kötőszövet Chorda szövet Porcszövetek: • Hyalin(üveg)porc • Rugalmas rostos porc • Tömött rostos porc Csontszövet
Középbél keresztmetszet – hematoxilin - eosin
bélboholy
laza rostos kötőszövet
Aorta keresztmetszet– hematoxilin - eosin endotél
tunica media – kollagén és elasztikus rostokkal
Aorta keresztmetszet – Van Gieson
tunica media – elasztikus rostokkal
tunica adventitia – laza rostos kötőszövet
Aorta keresztmetszet– rezorcin-fukszin
tunica media – elasztikus rostokkal
tunica adventitia – laza rostos kötőszövet
Speciális kötőszövet - vér
vörösvértest
limfocyta
monocyta
eosinofil granulocyta
bazofil granulocyta neutrofil granulocyta
Speciális kötőszövet – fehér zsírszövet – aorta fala – hematoxilin -eosin
univakuoláris zsírsejtek
Speciális kötőszövet – barna zsírszövet – embrionáils vese kötőszövetes tokja – hematoxilin - eosin
multivakuoláris zsírsejtek
Kisemlős fülkagyló - hematoxilin -eosin
hólyagos (chondroid) kötőszövet
kötőszövetes tok
Gége porc- hematoxilin -eosin
üveg (hyalin) porc
perichondrium
chondrocyták
interterritoriális mátrix
Halpikkely
melanocyta
osteocyta
Enchondrális csontosodás- hematoxilin -eosin szaporodási zóna nyugalmi zóna
elfajulási zóna
mesenchymális invázió zónája épülő csontszövet
Izomszövetek: Mezodermális eredetű állati alapszövet, amelynek sejtjei összehúzódásra képesek. A sejtek nagy mennyiségű összhuzékony fehérjét, mikrofilamentumokat tartalmaznak citoplazmájukban. Emiatt az izomsejtek erős eozinofíliát mutatnak. A szabályozható összehúzódások alapja a sejtek ingerlékenysége.
Izomszövetek típusai: • Simaizomszövet • Harántcsíkolt izomszövet - vázizomszövet - szívizomszövet
Nyelőcső keresztmetszet - hematoxilin -eosin
nyelőcső nyálkahártya hámja – lamina epithelialis mucosae
nyelőcső nyálkahártya simaizomszövete – lamina muscularis mucosae
nyelőcső nyálkahártya kötőszövete – lamina propria mucosae
Ér keresztmetszet - hematoxilin - eosin
Endotél – tunica intima egyrétegű laphám
Tunica media simaizomsejtek
Szívizomszövet - hematoxilin -eosin harántcsíkolat
elágazó szívizomsejt hosszmetszet
Vázizomszövet - hematoxilin -eosin
harántcsíkolt izomsejt (izomrost) keresztmetszet
perifériára szoruló sejtmagok
Vázizomszövet - hematoxilin -eosin
harántcsíkolt izomsejt (izomrost) hosszmetszet
harántcsíkolat
Idegszövet: Inger felvételére, ingerület továbbvezetésére és átadására specializálódott sejtekből (neuronok) és ezeket kisegítő, tápláló, támasztó sejtekből (glia sejtek) álló állati alapszövet.
Neuronok típusai a nyúlványok száma szerint: • Unipoláris neuron • Bipoláris neuron • Pszeudounipoláris neuron • Multipoláris neuron
Fontosabb fogalmak: • idegsejtnyúlvány köteg a perifériás idegrendszerben: rost • idegsejtnyúlvány a központi idegrendszerben: pálya • idegsejtcsoport a perifériás idegrendszerben: dúc • idegsejtcsoport központi idegrendszerben: mag
Gerincvelő keresztmetszet – Golgi impregnáció fehérállomány gliasejtek
szürkeállomány mellső szarv
motoneuronok
Gerincvelő keresztmetszet – Nissl
motoneuronok
Nagyagykéreg – Golgi impregnáció
piramis sejt perikaryonja
dendritek
Gerinctelen ganglion – hematoxilin - eosin ganglion
idegsejtek sejtmagja
neuropil
idegsejtek perikaryonja
