ÁLLATORVOSI TANINTÉZMÉNYÜNK 1818-TÓL 2004-IG ELHUNYT TANÁRAINAK ÉS ELŐADÓINAK SÍRJAI MAGYARORSZÁGI TEMETŐKBEN Kiegészítéssel és CD melléklettel

ÁLLATORVOSI TANINTÉZMÉNYÜNK 1818-TÓL 2004-IG ELHUNYT TANÁRAINAK ÉS ELŐADÓINAK SÍRJAI MAGYARORSZÁGI TEMETŐKBEN Kiegészítéssel és CD melléklettel

ÍRTA ÉS A SÍROKAT FÉNYKÉPEZTE:

DR. MÉSZÁROS M. JÁNOS SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR KÓRBONCTANI ÉS IGAZSÁGÜGYI ÁLLATORVOSTANI TANSZÉK

BUDAPEST 2005

1 SZIE-ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest

Állatorvosi tanintézményünk 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírja magyarországi temetőkben Írta és a sírokat fényképezte: Mészáros M. János dr. Tartalom

Abonyi Lajos dr. Abonyi Sándor dr. Almási Gábor dr. Ary István dr. Aujeszky Aladár dr. Azary Ákos dr. Baintner Károly Bakk Ferenc dr. Balogh Elemér dr. Bartha Adorján dr. Bálint Péter dr. Benedek Gábor dr. Berend József dr. Berrár Mihály dr. Botz Ernő dr. Boros Ádám dr. Bölcsházy Kálmán dr. Breuer Albert dr. Brunkala Román. Bugarszky István dr. Buza László dr. Czakó Kálmán dr. Czettler Jenő dr. Csányi Zoltán Cseh Sándor dr. Csek János dr. Csighy Tibor Csiki László dr. Csiszár Vilmos dr. Csizmadiáné Székely Magda dr. Csontos József dr. Csukás András dr. Csukás Zoltán dr. Daday András dr. Derzsy Domokos dr. Deseő Dezső dr. Doby Géza dr. Dohy János dr. Dubravszky Róbert

2 Eisenmayer Sándor Entz Béla dr. Facsar Imre dr. Farkas Géza dr. Farkas Kálmán dr. Farkas Károly Fellner Ferenc dr. Fettich Ottó dr. Fokányi László dr. Galambos Márton dr. Gárdonyi Sándorné Gömöry Pál dr. Gróh Gyula dr. Guoth Gy. Endre dr. Guzsal Ernő dr. Gyarmati Ernő dr. Győry Tibor dr. Hajdu Gusztáv dr. Haraszti Ede dr. Hasskó Sándor dr. Hauser János dr. Hazslinszky Bertalan dr. Hámori Dezső dr. Hegedűs Mihály dr. Hegyeli Zoltán dr. Heitzmann Márton Heller Farkas dr. Hetzel Henrik dr. Hirt Géza dr. Hoffner József dr. Holló Ferenc dr. Horn Artúr dr. Horváth Béla Horváth János Horváth Lajos dr. Horváth Sándor Horváth Vilmos Hutyra Ferenc dr. Ihrig Károly dr. Jaczó Imre Janisch Miklós dr. Jármai Károly dr. Juhász Balázs dr. Karádi László dr. Kádár Tibor dr. Kemenes Ferenc dr. Kemény Armand dr. Kertész János Kobulej Tibor dr. Kómár Gyula dr.

3 Konkoly Thege Sándor Korányi Sándor dr. Kotlán Sándor dr. B. Kovács András dr. Kovács Gyula dr. Kovács Jenő dr. Kovács József Kozarics György dr. Köves János dr. Krencsey Géza Kudlik Ferenc dr. Kurdi József. Kurtz Ferenc László Ferenc dr. Leidenfrost Gyula Liebermann Leó dr. Magyary-Kossa Gyula dr. Major Sándor dr. Manninger Rezső dr. Marcis Árpád dr. Marek József dr. Marek Lóránd Márkus József dr. Medveczky István dr. Megyaszai (Schmiedhoffer) Gyula dr. Méhes György dr. Mócsy János dr. Modor Vidor dr. Molnár Sándor Monostori Károly Nagy Imre Nádaskay Béla dr. Nemes László dr. Neubauer Konstantin Némethné Gáspár Zsuzsa dr. Nyiredy István dr. Palyusik Mátyás dr. Pesti Béla dr. Pillár László Plósz Béla dr. Pogány Béla dr. Pohl Ignác Pozsonyi Tivadar dr. Preisz Hugó dr. Raitsits Emil dr. Rátz István dr. Regéczy Nagy Imre dr. Rohrer László dr. Sályi Gyula dr. Schandl József dr.

4 Schwanner Jenő dr. Schwenszky Ármin Semsey (Burghoffer) Géza dr. Soós Lajos dr. Stulfa (Széky) Péter Szabó Alajos dr. Szabó Albert Szabó Zoltán dr. Szakáll Gyula dr. Szalay Mihály dr. Szász Alfréd dr. Szekeres László dr. Szent-Iványi Tamás dr. Szepeshelyi Andor dr. Szélyes Lajos dr. Szép Iván dr. Szlameniczky István dr. Szokolóczy Iván dr. Szőnyi Pál dr. Sztankovics Rezső Szutter László dr. Szüts Andor dr. Takács János dr. Tangl Ferenc dr. Teleky László gr. Tell Vilmos dr. Tellyesniczky Kálmán dr. Thanhoffer Lajos dr. Tolnay Sándor Tormay Béla dr. Tóth Béla Lajos dr. Urbányi László dr. Vajda Tódor dr. Varga Ernő dr. Varga Ferenc dr. Varga Oszkár dr. Várnagy László dr. Versényi László dr. Weiser István dr. Wellmann Oszkár dr. Zimmermann Ágoston dr. Zimmermann Gusztáv dr. Zlamál Vilmos dr. Zsarnóczay Sándor dr. Irodalom Melléklet

5 Bevezetés

1992-ben kezdtem el foglalkozni volt oktatóink síremlékeinek fényképezésével és leírásával. A Farkasréti-, a Kerepesi- és a Rákoskeresztúri temető idevonatkozó anyagának a Magyar Állatorvosok Lapjában való publikálása után – a teljesség érdekében—egyéb budapesti és Magyarország különböző helyein található oktatói sírok adatainak közlését is fontosnak tartom. Ebben a dolgozatban az elhunytak születési és halálozási adatai mellett csak oktatási tevékenységükre térek ki röviden, síradataik mellett arcképüket és sírfényképüket valamint a róluk megjelent nekrológ, vagy híradás címét és forrását közlöm. A dolgozatban szereplő adatok és arcképek nekrológokból, híradásokból, évkönyvekből és egyéb kiadványokból (4., 5., 6.) származnak, melyek felsorolása a dolgozat végén található. Az egyes személyek sírjainak leírása után (1-3) számmal hivatkozom a Magyar Állatorvosok Lapjában e témában eddig megjelent közleményeimre, amelyek részletes adatai szintén a dolgozat végén az „irodalom” címszó alatt találhatók. A nem általam fényképezett sírok fényképénél feltüntetem a felvételt készítő nevét. A mellékletben megtalálható néhány temető térképe. A budapesti várostérképen a temető élénk zöld színű és piros karikával, vagy piros négyszöggel körülvett.(7., 8.) Szeretnék ezzel az összeállítással tájékoztató adatokat nyújtani állatorvosi tanintézényünk elhunyt tanárainak és előadóinak a sírja után érdeklődőknek. A bővebb információt az elhunytakról a nekrológok tartalmaznak. Abonyi Lajos (Földeák, Csanád megye, 1900. július 18.--1978. április 10. Budapest.) állatorvosdoktor, állatorvos-képző intézményünkben a poliklinika vezetője (1934-1936), elismert kynológus és toxikológus.

6 Abonyi Lajos

1978. április 21-én temették a Farkasréti temetőben, a 7/a parcella, 2. sor, 31. sz. sírjába, Síremlékének felirata: „Dr. ABONYI LAJOS ARANYDIPLOMÁS ÁLLATORVOS 1900— 1978 ÉS CSALÁDJA” (1.) (Nekrológ: Szent-Iványi Miklós dr.: ”ABONYI LAJOS dr. / 1900 – 1978”, Magyar Állatorvosok Lapja (MÁL) 1978. 46. 633).

Abonyi Lajos sírja

Abonyi Lajos sírfelirata Abonyi Sándor (Földeák, Csanád m.,1880. május 6.–1930. október 21.,Budapest) bölcsészdoktor, az „ általános állattan” (1911) és az „állatszövettan” magántanára, címzetes

7 ny. rk. tanár, az Állatorvosi Főiskolán az általános állattan (1911--1917), 1920 – 1923), és a szövettan (1922 – 1930) megbízott előadója.

1930. október 23-án temették a Farkasréti temetőben az új 13-as parcella, 1. sor 137-138. sírhelyére. Újraváltás híján sírját 1965-ben felszámolták.(1.) (Nekrológ: Zimmermann Ágoston dr.: ”Dr. Abonyi Sándor + / (1880 – 1930)” Állatorvosi Lapok (ÁL.) 1930. LIII. 311-312).

Almási Gábor ( ) egyetemi tanár, az „üzemszervezéstan” tárgy előadója (1954-1955) Ary István (Földes, Hajdú-Bihar m. 1903.

--

1978. szeptember 5. Budapest)

állatorvos-doktor, állatorvos-alezredes, az Egyetemi Katonai Tanszék Állatorvos Tagozatának a vezetője (1954 – 1956). Az egyetem Állategészségügyi Igazgatási Tanszékének adjunktusa (1957-1968) A Rákoskeresztúri Új Köztemetőben 1978. szept. 14-én kísérték utolsó útjára volt egyetemi munkatársai és katonatársai. A hamvait tartalmazó urnáját hozzátartozói a püspökladányi temetőbe vitték.

8 (Nekrológ: Dr. Őrsi Attila: „DR. ARY ISTVÁN / 1903 –1978” Állatorvos Híradó 1978-1979. XX. szeptember-október, 16. o.) Aujeszky Aladár (Pest, 1869. január11. – 1933. március 9. Budapest) orvosdoktor, állatorvos, a „bakteriológiai diagnosztika” magántanára, főiskolai tanár, az Állatorvosi Főiskola bakteriológiai tanszékének vezetője (1907-1933). Nevét a nemzetközi szakirodalomban, a róla elnevezett betegség őrizte meg, a ”pseudolyssa” kórképét 1902-ben írta le először és különítette el a veszettségtől. Tankönyvei: „A baktériumok természetrajza (1912), „Általános bakteriológia” (1924).

1933. március 12-én temették a Kerepesi temetőben lévő jobb oldali kriptasor 477. sz. családi sírboltjába, amelynek szürkésfekete obeliszkjén az Aujeszky család itt nyugvó tagjainak neve, köztük „PROF. DR. AUJESZKY ALADÁR / 1869 – 1933” felirat olvasható. (2.) (Nekrológ: Dr. Zimmermann Ágoston : „Dr. Aujeszky Aladár / 1869. január 11, + 1933. március 9.” ÁL. 1933. LVI. 69-71.)

9

Aujeszky Aladár sírja

Aujeszky Aladár sírfelirata Azary Ákos (Verbiás, Bereg m. 1850. április 27. – 1888. július 20., Szob) orvos-sebész doktor, állatorvos, „az állatjárványtan és állatorvosi rendészet„ magántanára (1886), a M. kir. Állatorvosi Tanintézet belgyógyászati tanszékének vezető tanára 1882-től 1888-ig. Tankönyve: ”A háziállatok részletes kór- és gyógytana. I. rész. Vizsgálati módszertan és előkészítés a kórodára” (1888)

10

1888. július 31-én temették a Kerepesi temetőben, a jobb oldali kriptasor 455. sz. kriptájába, amelyben a Gregersen-család tagjai is nyugszanak. Azary dr. neve nincs rávésve a kb. 3 m. magas, négyszögletes szürke gránit sírkőre, amelyen felül: „SAAGI GREGERSEN CSALÁD”, alul: „GREGERSEN GUDBRAND / (1824–1910) és felesége neve olvasható.(2.) Azary dr. szoros kapcsolatban állt a Gregersen családdal. (Nekrológ: „Dr. Azary Ákos / 1850 – 1888.)” VETERINARIUS, 1888. XI. 259-261).

11

Azary Ákos sírja

Azary Ákos sírján levő felirat

12 Baintner Károly (Kolozsvár, Kolozs m. 1905. május 16 – 1989. július 12. Budapest) mezőgazdasági mérnök és állatorvos, egyetemi tanár, az állattenyésztés, a takarmányozástan és a tejgazdaságtan kiváló művelője. Az Állattenyésztési Kutatóintézet szarvasmarha –tenyésztési osztályának helyettes vezetője (1949-1952) a takarmányozási és tejgazdasági tanszék tanára Mosonmagyaróváron (1953-1954), majd Gödöllőn (1954-1970). Az Állatorvos-tudományi Egyetem takarmányozástani tanszékének meghívott előadója az 1974/ 1975-ös tanévben, ahol már az állatfajok takarmányozását is ismertető elméleti órákat tartotta. A „Gazdasági állatok takarmányozása” (

) című, háromkötetes munkája

évtizedeken át a szakma legfontosabb kézikönyve volt.

1989

temették

(Irodalom: A magyar állattenyésztés nagyjai 1741-2003. Budapest, 2004. 162-163.) Bakk Ferenc ( ) osztályvezető, „a méhek betegségei” c. tantárgy meghívott előadója (1959-1967).

Balogh Elemér ( ) a „filozófia” előadója (1950-1952) Bartha Adorján (Porcsalma, Szabolcs-Szatmár m. 1923 –1996. május 27, Budapest) állatorvosdoktor, tanintézményünk Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének oktatója, egyetemi docens a MTA levelező tagja, címzetes egyetemi tanár, a MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetének igazgatója (1990-1994)

13

Bartha Adorján Hamvait 1996. június 11-én, a Farkasréti temetőben, a Kodály köröndön lévő 20. sz. akadémiai parcellában temették. Márvány táblájának felirata: „BARTHA / ADORJÁN / A MAGYAR TUDOMÁNYOS / AKADÉMIA TAGJA / 1923 – 1996” . (Nekrológ: „Örök búcsút vettünk dr. Bartha Adorjántól” MÁL, 1996. 51. 570-572.)

Bartha Adorján sírja

14

Bartha Adorján sírfelirata Bálint Péter (1911 – 1998. április 17. Budapest) orvosdoktor, egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Karán az élettani tanszék vezetője (1948 – 1950), a Budapesti Orvos-tudományi Egyetem élettani intézetének vezetője (1950 – 1981), a MTA rendes tagja. 1998. április 30-án temették a Fiumei úti (Kerepesi úti) temető akadémiai, 27/D parcella 22. sírhelyére. Az „amerikai típusú” síremlék márványtáblájának felirata: „BÁLINT PÉTER / TUDOMÁNYOS / AKADÉMIA TAGJA / 1911 – 1998) / BÁLINT PÉTERNÉ / 1934 – 2003” (Nekrológ: Spat András: „Bálint Péter / 1911 – 1998) Magyar Tudomány, 1998. 9. szám 1135-1136.)

15

Bálint Péter sírja

Bálint Péter sírfelirata Benedek Gábor (Budapest, 1920. – 2003. július Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi docens, az állatorvos-tudományok kandidátusa, az Állatorvos-tudományi Egyetem rendelő intézetének vezetője (1962-1980), továbbképzési rektor-helyettes ( 1962-1966) „A házinyúl és a prémes állatok betegségei” c. fakultatív tantárgy előadója.

16

. Benedek Gábor 2003 temették (Nekrológ: Dr. Felkai Ferenc: ”Dr. Benedek Gábor / (1920 – 2003)” MÁL, 2003. 125. 700.) Berend József (1903—1985. március 19. Budapest) tanszékvezető egyetemi docens, az Állatorvos-tudományi Főiskolán az „agrárgazdaságtan” tantárgy meghívott előadója (19591961). 1985. április 5-én temették a Farkasréti temetőben, a 28/1-es parcella 6. sor, 1. sírhelyére. A 15 cm magas terméskő kerettel szegélyezett sír felülete borostyán levelekkel benőtt, fejfája korhadt, a rajta lévő ovális alakú, öntöttvas táblán „ITT NYUGSZIK / BEREND JÓZSEF/ 1903-1985 / BÉKE PORAIRA” felirat olvasható. A névadatok fehér műanyag betűi hiányosak (néhány kiesett a betűtartó sínből).

Berend József sírja

17

Berend József sírfelirata

Berrár Mihály (Tiszabura, Jász-Nagykun-Szolnok m. 1884. december 5.–1929. május 26. Budapest) állatorvosdoktor, az Állatorvosi Főiskola sebészeti és szemészeti tanszékének és klinikájának vezető tanára (1921-1929). Tankönyve: „Állatorvosi sebészet I-II. (1924)

1929. május 28-án temették a Kerepesi temetőben, az 55. sz. parcella, 1. sor, 56. sz. sírhelyére. Síremlékének álló részén két oszlop ötszögletű, szalagos babérkoszorúval díszített kő-lapot tart. Az oszlopok között felül az ellopott, kerek bronz relief helye és nyolc soros felirat van: „DR. BERRÁR MIHÁLY /

A MAGYAR KIRÁLYI / ÁLLATORVOSI /

18 FŐISKOLÁN

/

A SEBÉSZET ÉS S SZEMÉ SZET /

TANÁRA / ÉLT 45 évet

NYILVÁNOS RENDES

+ 1929. V./ 26 / FÁJDALMAMNAK NINCSEN SZAVA /

ÖZVEGYED” (2.) (Nekrológ: „Dr. Berrár Mihály / 1884–1929” Állatorvosi Lapok (ÁL), 1929. LII. 38-40.)

Berrár Mihály sírja

Berrár Mihály sírfelirata Botz Ernő (Köpec, Románia, 1920. nov. 8 -- )

19 agrármérnök, a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) tanára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tanintézményünkben a „mezőgazdasági enciklopédia „ és a „bevezetés a mezőgazdasági tudományokba” c. tantárgyak meghívott előadója (1950-1954).

Boros Ádám (Budapest, 1900. november 19. – 1973. január 2. Budapest) botanikus, a biológiai tudományok doktora, c. egyetemi tanár, egyetemünkön a „növénytan” előadója (1945-1953). Tankönyve (társszerzőkkel): ”Fű- herefélék zsebkönyve (1970)

Boros Ádám 1973. január 11-én temették az Farkasréti temetőben a 27/VI. parcella, 1. sor, 10. sírhelyére. Mészkő síremlékének álló részén „DR. BOROS ÁDÁM / TERMÉSZETTUDÓS / 1900 – 1973 / ÉS FELESÉGE / JÚLIA / 1901 – 1939)” (1.) (Nekrológ: Simon Tibor: „MEGEMLÉKEZÉS BOROS ÁDÁMRÓL (1900—1973)” BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 1973. 60. 3-5.)

20

Boros Ádám sírja

Boros Ádám sírfelirata

Bölcsházy Kálmán (Szirák, Nógrád m. 1901. augusztus 1. – 1978. március 22. Budapest.) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Szülészeti Tanszék és Klinika vezetője (1948 – 1966). Tankönyvei: „Állatorvosi szülészet. I.” (1960), „Állatorvosi szülészet. II. Szaporodásbiológia, meddőség, mesterséges termékenyítés (1962) (társszerzővel), „Nem fertőzőeredetű meddőség, vasectomia (1959, 1963) (társszerzővel).

21

Bölcsházy Kálmán Temetése 1978. április 1.-én volt a Farkasréti temetőben, a 34/2/I. parcella, 1. sor 87-es sírhelyére. A mészkő síremlék fedőlapján „BÖLCSHÁZY CSALÁD” felirat van. (1.) (Nekrológ: „BÖLCSHÁZY KÁLMÁN dr./ 1901-1978” MÁL, 1978. 33. 367-368.)

Bölcsházy Kálmán sírja

22

Bölcsházy Kálmán sírfelirata

Breuer Albert (Gölnicbánya, 1870. december 3. –1930. augusztus 11. Budapest) állatorvosdoktor, c. ny. rendkívüli tanár, a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán a „hússzemle” meghívott előadója (1901—1929).

Breuer Albert

1930. augusztus 13-án temették a Kerepesi temetőben, az 55. sz. parcella, 2. sor, 40. sírhelyére. Újraváltás hiánya miatt sírja jelenleg már nincs meg, földi maradványai a csontfülkében nyugszanak.(2.) (Nekrológ: „Dr. Breuer Albert 1870 – 1930)” ÁL, 1930. LIII. 51-52.)

23 Brunkala Román (Oravka, Árva m.1782--1821. augusztus 12. Budapest) állatorvos, magister veterinariae, bölcsész, jogász, sebészmester, az Állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet adjunktusa (1810-1921), majd tanára (1821. március 17).

Bugarszky István (Zenta, 1868. – 1941. március Budapest) bölcsészdoktor, kémikus, az „elméleti kémia” (1894) magántanára, az Állatorvosi Főiskolán a vegytani tanszék vezető tanára (1902 – 1913), a Budapesti Tudományegyetemen a vegytan ny. r. tanára 1913 - tól.. Tankönyve: „Chemia” (Liebermann Leó társszerzővel, 1900, 1908, 1913, 1918).

1941. március 5-én temették a Kerepesi temetőben, az 50/1 parcella, 1. sor 18. sz. sírhelyére. A fekete gránit sírkő felső részén vésett kereszt, alatta: „DR. BUGARSZKY ISTVÁN / NYUGALMAZOTT NYILVÁNOS / RENDES EGYETEMI TANÁR / 1868 – 1941” (2.)

24

Bugarszky István sírja Buza László (Kolozsvár, 1914. február 11. – 1987. május 5. Budapest) állatorvosdoktor, bakteriológus, az Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI) hal- és méhbetegségek osztályának vezetője, tanintézményünkben a ”méhek betegségei” c. tantárgy előadója (19571959).

25

Buza László

Hamvait 1987. május 28-án helyezték el a Farkasréti temetőben a 6/1-es parcella, 1. sor, 29-es sírjába, ahol többek között édesapja, a Búza László akadémikus is nyugszik. A síremlék fehér márvány álló részén kehely és az itt nyugvók nevei láthatók. Utolsóként az 1987ben ide temetett Buza dr. neve van rávésve a síremlékre. (1.) (Nekrológ: Dr. Szakolczai József: ”DR. BUZA LÁSZLÓ / 1914-1987” Phylaxia Budapest Állatorvosi Közlemények 1987. XXIII. 295.)

Búza László sírja

26

Búza László sírfelirata Czakó Kálmán (Hernádnémeti, Zemplén m. 1843. december 7.–1895. november 8. Budapest) orvosdoktor, a budapesti M. Kir. Állatorvosi Tanintézetben (majd Akadémián) 1874-től 1887-ig vezette a kórbonctani, általános kórtani és gyógyszertani osztályt. Súlyos betegsége miatt 1888-tól haláláig csak a különvált gyógyszertani osztály vezetője lett.

1895. november 10-én temették a Kerepesi úti temetőben, a 12. parcella, 8. sor 53. sírhelyére. Sírja ma már nem található meg. Földi maradványai a temető csontfülkéjében nyugszanak. (2.)

27 (Nekrológ: Dr. Rátz István: „Dr. Czakó Kálmán / 1843-1895”, VETERINARIUS, 1895. XVIII. 11. sz. 497-500.)

Czettler Jenő (Jászárokszállás, Szolnok m.1879. április 2.—1954) jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, a MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke. Az állatorvosi főiskolán a „szociálpolitika és közgazdaságtan” ill. 1917-től „bevezetés a nemzetgazdaságtan és a szociálpolitika ismeretébe” c. tantárgy meghívott előadója volt 1905-től 1920-ig

Csányi Zoltán (Esztergom, 1912. december 26. – 1993. január 6. Budapest) testnevelő tanár, mesteredző, atlétikában és kosárlabdában a nemzeti válogatott csapatnak sokszoros tagja, az Állatorvos-tudományi Egyetem testnevelési tanszékének vezető tanára (1951-1977)

Csányi Zoltán

1993. január 26-án helyezték el hamvait a Farkasréti temetőben, a 28/2-es parcella, 3.sor, 18. sz. sírhelyére a Csányi család sírjába. A síremlék vörös márvány álló részének felső harmadára erősített félkör alakú, fehér márványlapon „CSÁNYI ZOLTÁN / 1912 – 1993” vésett felirat van. (Nekrológ: Kutas Ferenc dr.: „Csányi Zoltán / 1913-1993” MÁL, 1993. 48. 638-639.)

28

Csányi Zoltán sírja

Csányi Zoltán sírfelirata

Cseh Sándor (Sövényháza, Csongrád m. 1914. szeptember 7. – 1972. május 16. Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a hazai

29 mesterséges termékenyítés egyik úttörője, a Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika vezetője (1966-1972). Tankönyvei: „Állatorvosi szülészeti műtéttan” (1955), „Állatorvosi szaporodásbiológia és szülészet” (1973). Társszerzője a „Nem fertőző eredetű meddőség, vasectomia (1959, 1963) könyvnek.

Cseh Sándor

1972. május 20-án temették Budapesten, a Farkasréti temető 11/1. sz. parcellájának 1. sor, 420. sz. sírhelyére. A sírt fekete gránit szegélyezi, a fekvő fehér márványlap felső részén domborművű bronz portréja látható, mellette és alatta: „Dr./ CSEH / SÁNDOR / EGYETEMI TANÁR / 1914 – 1972” felirat van. A sírt borostyán borítja. (1.) (Nekrológ: „CSEH SÁNDOR / 1914 – 1972.” M ÁL, 1972. 27. 471.)

30 .

Cseh Sándor sírja

Cseh Sándor sírreliefje

Csek János (Gyulaj, Tolna m. 1916. szeptember 10.—1961. október 19. Budapest) állatorvosdoktor, a Belgyógyászati tanszék docense (1950), a Beldiagnosztikai Tanszék és Rendelőintézet vezetője (1957-1961) és a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője (19541961).

31

Csek János 1961. október 23-án temették a Farkasréti temetőben, az 1-es parcella, 1. sor, 302-es sírhelyére. Műkő síremlékének álló részén lévő fehér márványtábla felirata: „DR. CSEK JÁNOS / 1916--1971 / FELESÉGE / KALUZSA KATALIN / 1918--1985” (1.) (Nekrológ: „CSEK JÁNOS dr. / 1916 – 1961” MÁL, 1961. 16. 394-395)

Csek János sírja

32

Csek János sírfelirata Csighy Tibor ( ) egyetemi adjunktus, az „agrárgazdaságtan” tantárgy meghívott előadója (1962-1964) Csiki László dr. ( ) okl. gazda, m. kir. gazdasági akadémiai rk. tanár a „mezőgazdasági termelés és üzemtan” meghívott előadója (l932-1945) Csiszár Vilmos (1906 – 1972) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudományok doktora, az élelmiszer-, hús- és a tejhigiénia elismert szakembere, kutatója, az élelmiszerhigiéniai tanszék vezető tanára (1949-1972) Tan- és kézikönyvei: „Tejtermelési higiéne” (1954), „Tejipari higiéne” (1956), „Fejés, gépi fejés” (1960), „Húsvizsgálat és húshigiéne” (1964), „Nagyüzemi tejkezelés” (1967)

33 Csiszár Vilmos

A budapesti Farkasréti temetőben történt búcsúztatása után 1972. szeptember 23-án a szülővárosában, Mosonmagyaróváron lévő temetőben, családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. (Nekrológ: ”Csiszár Vilmos dr. 1906 –1972.” M Á L, 1973. 28. 113. –115) Csizmadiáné Székely Magda (Karos, Borsod m. 1927. október 8.—1985. január 1. Budapest) agrárközgazdász-doktor, a közgazdaságtudományok doktora, egyetemi tanár, az Agrárgazdaságtani Tanszék vezetője (1984).

Csizmadiáné Székely Magda Hamvait 1985. január 16-én helyezték el a Farkasréti temetőben, az akadémiai parcellában, a 20-as körönd 13. fülkéjébe, ahol férje hamvai is nyugszanak. A fülkét takaró fehér márványlap vésett felirata: ” DR. CSIZMADIA / ERNŐNÉ /1927 – 1985” (1.)

34

Csizmadiáné sírfelirata Csontos József (1889 – 1962) állatorvosdoktor, ”a madarak fertőző betegségeinek kórés gyógytana” magántanára (1925), az állatorvos-tudomány doktora, az Állategészségügyi Kutatóintézet első igazgatója (1950-1959).

Csontos József

1962. október 6-án temették Budapesten, a Farkasréti temető 9-es parcellájának 1. sora 219-es sírhelyére. A mészkő síremlék álló lapjának a tetejéig érő, az alapból kiemelkedő kereszt, az alatta lévő márványtáblán: „DR. CSONTOS JÓZSEFNÉ / DR. CSONTOS JÓZSEF” vésett felirat van. (1.) (Nekrológ: „Csontos József dr. / az állatorvos-tudományok doktora / (1889 --1962)” MÁL, 1962. 17. 437.)

35

Csontos József sírja

Csontos József sírfelirata Csukás András (Madar, Csallóköz, 1929 – 1989. január 13. Budapest) állatorvosdoktor, a Járványtani Tanszék címzetes egyetemi docense „a nagyüzemi állatállományok egyes fertőző betegségektől való mentesítése” (1985) témakörből. A

36 Földművelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi főosztályán a járványügyi osztály vezetője (1965-1972), az állami gazdaságok állat-egészségügyének irányítója (1973-1989).

Csukás András 1989. február 2-án temették hamvait a Farkasréti temetőben a 3/5-ös parcella, 1. sor, 22. sz. sírhelyére. A síremlék márványtáblájának felirata: ”DR. CSUKÁS ANDRÁS / 1929— 1989” (Nekrológ: Szent-Iványi Tamás dr.: „CSUKÁS ANDRÁS dr. / 1929—1989” MÁL, 1989. 44. 255.)

Csukás András sírja

37

Csukás András sírfelirata

Csukás Zoltán (Győr, 1900. szept. 20. – 1957. szept. 16., Freiburg, Németország) okleveles mezőgazda, a mezőgazdasági tudományok doktora, állatorvosdoktor és közgazdász, Kossuth-díjas akadémikus, az egyetemi állatorvosi karon, majd főiskolán az állattenyésztéstani és takarmányozástani tanszékvezető egyetemi tanára (1946-1957). Munkájával szarvasmarha takarmányozása és tenyésztése témakörben elévülhetetlen érdemeket szerzett. Tankönyvei: „A gazdasági baromfiak tenyésztése (1934), „ A tehén takarmányozása” (1936, 1939, 1940, 1943), „Takarmányozástan” (1952, 1956), „Baromfitenyésztés” (1955).

38 Csukás Zoltán

1957. szeptember 23-án volt a temetése a Farkasréti temető 21/1-es parcellájának 1. sor, 18-as sírhelyére. A műkő síremlék álló részének fehér márványlapján: „CSUKÁS ZOLTÁN / 1900—1957 / MUNKÁDDAL KÖZTÜNK MARADSZ / FELESÉGED ÉS GYERMEKEID” felirat van. (1.) (Nekrológ: „Csukás Zoltán dr. / egyet. tanár / akadémikus / 1900 – 1957”. MÁL, 1957. 12. 293 – 294)

Csukás Zoltán sírja

39

Csukás Zoltán sírjának felirata

deési Daday András (Dés, 1889. október 28.—1973. június 20. Budapest) orvosdoktor, „az állatorvostan története” magántanára (1933), az Országos Társadalombiztosító Intézet főorvosa, tanintézményünkben az „állatorvostan története” c. tantárgy megbízott előadója (1928-1945).

40

Daday András

1973. június 26-án temették a Farkasréti temetőben, a 20/1-es parcella, 1. sor, 304-es sírhelyére. Mészkő síremlékének álló részén lévő fehér márványtáblán vésett, fekete betűs felirat: ”Dr. DEÉSI / DADAY ANDRÁSNÉ / sz. STRINOVICH ÉVA / 1900—1969. / Dr. DEÉSI / DADAY ANDRÁS / EGYETEMI MAGÁNTANÁR / 1889—1973 /

HA

REMÉNYID ÁRBOCÁT / SORS VIHARJA SZÉTTÖRÉ, / NÉZZ A CSILLAGOK KÖZÉ / ŐK LESZNEK VEZÉRID / HA LELKEDBEN ÉL A HIT ! „ A fedőlapon domborművű kehely van. (Halálozás. Karasszon Dénes dr.: „Daday András dr.” MÁL, 1973. 28. 416.)

41

Daday András sírja

Daday András sírfelirata

42 Derzsy Domokos (Felsőboldogfalva, Udvarhely m. 1916. – 1975. augusztus 5. Budapest) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet igazgatója (1967-1975), a „Derzsy-betegség” (az ún. liba-influenza) leírója. Állatorvosi tanintézményünkben „a nagyüzemi baromfitenyésztés” c. tárgy előadója (1961-1963), majd a szakállatorvos-képzés keretében tartott előadásaival járult hozzá az állatorvosi kar szaktudásának elmélyítéséhez.

Derzsy Domokos 1975. augusztus 15-én temették a Farkasréti temetőben, a 6/1-es parcella, 1. sor, 65. sz. sírhelyre, az MTA díszsírhelyére. A műkő síremlék álló lapjának felirata: „Dr. DERZSI DOMOKOS / 1914 –1975 / Dr. DERZSY DOMOKOSNÉ / 1913 – 2000” (Nekrológ: „Derzsy / Domokos dr. / 1914—1975” MÁL, 1975. 30. 803-806.)

43

Derzsy Domokos sírja

Derzsy Domokos sírfelirata

Deseő Dezső (Nagybáb, Nyitra m. 1893. január 30. – 1967. május 12. Budapest) orvosdoktor, az élettan és a szövettan ny. r. egyetemi tanára, az Élettani Tanszék vezetője (1922-1948.), az orvosi fizika előadója (1945-1948). Könyve: „Az emberi test szerkezete” (1945).

44

Hamvait 1967. június 13-án helyezték el a Farkasréti temetőben a VII/79-es urnafülkébe, ahonnan 1986. november 19-én a D/3231-es fülkébe helyezték át. A fülke márványtáblájának felirata: „DR. / DESEŐ DEZSŐ / 1893--1967”

Deseő Dezső sírja

Doby Géza (Bécs, 1877. december 30. – 1968. április 6. Budapest) bölcsészdoktor, gyógyszerész, növény-biokémikus, a „növény élettani kémia” magántanára (1913), az orvosi kémia és az agrokémia egyetemi tanára, az agrártudományok doktora, a Műegyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának állatorvosi osztályán a kémiai intézet vezetője (1937—1943). Tankönyvei: ”Mezőgazdasági chemiai gyakorlatok laboratóriumi könyve” (1937, 1941), ”Szervetlen kémia, ásványtan, technológia” (társszerzőkkel, 1935), ”Növényi biokémia” (1959)

45

Doby Géza

Hamvait 1968. május 13-án helyezték el a Farkasréti temetőben, a 8/1/A parcella, 1.sor, 149-150-es sírjába, ahol édesapja Doby Jenő (1834—1907) is nyugszik. A síremlék domborműve az apát ábrázolja, az alatta lévő márványtáblán a Doby család négy tagjának adatai olvashatók. A sírkeret elejére erősített téglalap alakú márványlapon „DR. DOBY GÉZA / EGYETEMI TANÁR + 1968 / DR. DOBY GÉZÁNÉ / 1887—1972” felirat van.

Doby Géza sírja

46

Doby Géza sírfelirata Dohy János (Debrecen, 1934. március 5. – 2002. november 11. Budapest) mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, akadémiai doktor, a MTA tagja. Az Állattenyészési Kutatóintézetből

jött

tanintézményünk

állattenyésztési

tanszékére,

ahol

oktatóként,

megszakításokkal, 14 évig dolgozott és 1980-tól 1984-ig a tanszék vezetője volt. 1984-től a gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékét vezette. 17 könyvet ill. könyvrészletet írt, zömében a szarvasmarha-tenyésztés témaköréből.

(Nekrológ: ”Dohy János / (1934—2002)”, MÁL, 2003. 125. 317-318.)

Dubravszky Róbert (Stósz, Abaúj-Torna m.,1858. december 2. – 1922. március 10. Budapest) államtitkár, tanintézményünkben „A hazai közigazgatás és az állat-egészségügyi igazgatás” c. tantárgy előadója (1890-1912). Könyvei: ”A magyar közigazgatás szerkezete és

47 az állategészség-rendőri igazgatás2 (1899), „Állategészségügyi rendeletek gyűjteménye” (1895), „Állategészségügyi igazgatás” (1905).

Dubravszky Róbert 1922. március 13-án temették a Kerepesi temetőben, a 36-os parcella, 1. sor 96. sz. sírhelyére, ahonnan 1941. december 2-án áthelyezték az 50-es parcella, 1. sor, 54. sírhelyére. A fekvő mészkőlapon az alapból kiemelkedő egyenlő szárú kereszt és az alapból kiemelkedő betűs felirat: „STÓSZI / DUBRAVSZKY RÓBERT / ÁLLAMTITKÁR /1858—1922” Itt nyugszik felesége is. (Nekrológ: „Dubravszky Róbert / 1858—1922” ÁL, 1922. XLV. 41.)

48

Dubravszky Róbert sírja

Dubravszky Róbert sírfelirata

Eisenmayer Sándor (Kassa, 1836. május 22. – 1894. Nagyszeben) orvosdoktor és állatorvos, a pesti állatgyógyintézet élet- és bonctani tanársegédje (1863--1869). Galambos Márton tanárt betegsége alatt helyettesítette. Előadásokat tartott természettanból, tenyész- és szülésztanból, növénytanból és törvényszéktanból. 1885-ben gyakorló orvosként Nagyszebenben telepedett le. Tankönyvei: „Patkolástan” (1866. Varga F. társszerzővel), „Törvényszéki állatorvostan (1866),

49 Entz Béla (Kolozsvár, 1877. március 10. – 1959. január 14. Pécsvárad) orvosdoktor, az Állatorvosi Főiskolán a kórbonctan és az általános kórtan nyilvános rendes tanára (1917-1918), a pozsonyi, majd a pécsi egyetemen a kórbonctan és a törvényszéki orvostan tanára, a pécsi egyetem rektora (1931/32 és az 1945/46 tanévben). Tankönyvei: Az egész tárgyat felölelő humán kórbonctani tankönyve nem jelent meg. Főbb munkái: „ Általános kórbonctan”, ”A kórbonctan és a kórszövettan vezérfonala”, ”Kórbonctani technika”

1959. január

a pécsi köztemető G parcellájában, az 1. sor 3. sírhelyére temették Sírem-

léke álló lapján: „Dr. ENTZ BÉLA / EGYETEMI TANÁR / 1877-1959” felirat, valamint itt nyugvó felesége adatai olvashatók. (Nekrológ: 1. Haranghy László dr.: ”ENTZ BÉLA DR./ (1877—1959)” ORVOSI HETILAP, 1959. C. 165-167., 2. „Halálozás” MÁL, 1959. 14. 58.)

50

Entz Béla sírja (Dr. Süle Tamás felvétele)

Entz Béla sírfelirata

Facsar

Imre

(Budapest,

1939.

december

8.—1993.

április

2.

Budapest)

állatorvosdoktor, állathigiénikus szakállatorvos, a hódmezővásárhelyi Állat-egészségügyi Főiskolai Kar állathigiéniai tanszékének vezető tanára, (1979-1989), a Főiskolai kar igazgatója, ill. főigazgatója (1981-1987), egyetemünk élelmiszer-higiéniai tanszékének tudományos főmunkatársa, a „tejtermelési higiénia” oktatója, kutatója (1989-1993)

51

Facsar Imre 1993. április 22-én temették hamvait a Farkasréti temetőben, a 3/2-es parcella, 4. sor, 4. sírhelyére. Kopjafás sírjának vésett felirata: „Dr. Facsar Imre / 1939 - 1993” (Nekrológ: Holló Ferenc: „Facsar Imre dr. /1939--1993” MÁL. 1993. 48. 512-513.)

Facsar Imre sírja

52

Facsar Imre sírfelirata

Farkas Géza (Budapest, 1872. június 9. – 1934. szeptember 13. Balatonfüred) orvosdoktor, az Állatorvosi Főiskolán az „élettani és szövettani tanszék” vezető tanára (1903 1922), majd a Pázmány Péter Tudományegyetem élettani tanszékének vezetője (1922-1933).

1934. szeptember 16-án temették a Fiumei úti (Kerepesi) temető 48/1-es parcellájának 1. sor, 76. sz. sírhelyére. Ruskicai fehér márványból készült síremléke levágott szélű, 2.5 m. magas, 80 cm széles, a felirata: „Dr. FARKAS GÉZA / EGYETEMI NY. R. TANÁR / 1872—1934” Felső részén eredetileg Farkas professzor kör alakú, domborművű bronzportréja, Kopits János szobrászművész alkotása, volt elhelyezve, de ezt 1990-ben ellopták és ma már csak a helye látható. Egy korábbi felvételen még látható a bronzportré a síremléken. (2.)

53 (Nekrológ: Balogh Ernő: „FARKAS GÉZA” (A Pázmány-egyetem orvosi kara nevében elmondott búcsúbeszéd) ORVOSI HETILAP, 1934. 78. 38. szám, 865.)

Dr. Farkas Géza sírja

Farkas Géza ellopott síremléke

54 Farkas Kálmán (Dunaföldvár, 1877. május 10.--1905. május 15. Budapest) mezőgazdász, állatorvos, bölcsészdoktor, az állatorvosi főiskola élettani tanszékének tanársegéde, „A háziállatok takarmányozástana és diaetetikája” magántanára (1905). 1905. május 17-én temették a Kerepes úti temetőben. Sírja jelenleg már nincs meg. (Nekrológ: „Dr. Farkas Kálmán /1877-- 1905” ÁL, 1905. XXVIII. 368-370) Farkas Károly () önálló tudományos kutató, a főiskola Központi Könyvtárának vezetője (1947-1959).

Kurdi József és Farkas Károly

Fellner Ferenc (Fülek, 1923.—1997. május 6. Budapest) állatorvosdoktor, tanintézményünk sebészeti és szemészeti tanszékének adjunktusa, a röntgenrészleg vezetője, Ugandában a Kampalai Makerere Egyetem Állatorvosi Fakultása Sebészeti Tanszékének vezetője (1975-1983), címzetes egyetemi tanár. Jegyzetei: „Az állatorvosi röntgenológia alapismeretei”(1972), „Gyakorlati patkolástan” (1975). Tankönyve: „Állatorvosi sebészeti műtéttan” (1960, 1964. Tamás L. társszerzővel).

55

Fellner Ferenc

Temetése 1997. május 17-én volt Zamárdiban, ahol felesége mellé helyezték örök nyugalomra. (Nekrológ: 1. Dr. Tamás László: „Dr. Fellner Ferenc / 1923-1997”. 2. Dr. Karsai Ferenc: „Emlékező sorok Dr. Fellner Ferencről”. MÁL, 1997. 119. 510-511.) Fettick Ottó (Budapest, 1875. –1954, Budapest) állatorvos, orvosdoktor, a „tejhygiéne” magántanára (1909) a tejhigiénia tantárgy első előadója (1906-1934) Az Állatorvosi Zsebkönyv számára összefoglalta a tej s tejtermékek vizsgálati eljárásait. Könyve: ”A tejgazdaságok vízének ellenőrzése és vizsgálata” (1931)

56

A váci középvárosi temetőbe temették. Fokányi László (Nagykároly, 1874. – 1940. június 3. Budapest) állatorvosdoktor, állatorvosi főiskolai c. ny. rk tanár, a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztályának főtanácsosa, az állatorvosi főiskolán ”a közigazgatás szervezete és az állategészségügyi rendészet” c. tantárgy előadója (1911-1933).

57

1940. június 5-én temették a Kerepesi temetőben, a 35-ös parcella, 8. sor, 5. sz. sírhelyére. Sírja már nincs meg, földi maradványai a .temető csontfülkéjébe kerültek. (Nekrológ: „Dr. Fokányi László + / 1874-1940 „ ÁL, 1940. LXIII. 81-83.) Galambos Márton (Selmecbánya, 1820. április 15. – 1872. szeptember 5. Pozsony) állatorvos, sebész-szülészmester, bölcsész- és orvosdoktor, tanintézményünkben a kémia, az általános kórtan és gyógytan, az elméleti és a gyakorlati kórbonctan és a gyógyszertan c. tantárgyak tanára (1847-1872). Könyve: „Gyógyszertan állatorvosok és mezei gazdák részére” (1871).

Temetése 1872. szeptemberben Pozsonyban volt.. 1918. március 10-én földi maradványait Budapestre hozták át és a Kerepesi temetőben, a 9-es parcella, 6. sor, 22. sz. sírhelyére temették. Sírja ma már nem található. Gárdonyi Sándorné ( ) vezető lektor, főiskolánkon az Orosz Nyelvi Lektoratus 1950től megbízott, 1952-től 1953-ig kinevezett vezetője. Gömöry Pál ( ) állatorvosdoktor, állatorvos-őrnagy, tanintézményünkben az Egyetemi Katonai Tanszék Állatorvos Tagozatának vezetője (1951-1953.)

58 Gróh Gyula (Esztergom, 1886 – 1952. február 23. Budapest) kémikus, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, az Állatorvosi Főiskola Kémiai

Tanszékének

vezető

professzora (1913-1934), a MTA tagja. Tankönyvei: „Általános kémia” (1918 – 1955 között 9 kiadás), ”Szervetlen kémia” (1920 – 1945 között 6 kiadás), ”Szerves kémia” (1919 – 1946 között 6 kiadás), ”Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyvei (1922, 1939, 1942), ”Fizikai kémia” (társszerzőkkel, 1940, 1945).

Gróh Gyula

1952. februárban a visegrádi temetőben temették el. Vörös márvány sírkövének felirata: ”GRÓH GYULA / 1886 – 1952 / GRÓH GYULÁNÉ / 1891 --

59

Gróh Gyula sírja (Tímár Éva felvétele)

Gróh Gyula sírfelirata

Guoth Gy. Endre (Kemenesszentmárton, Vas m., 1885. december 11. – 1978. november 17. Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az állatorvos-tudományok kandidátusa, a Patkolástani Intézet (1915), majd a Sebészeti Tanszék és Klinika (1929 –1948)

60 vezetője. Az 1944/45-ös tanévben a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar, az 1945/46-os és az 1946/47-es tanévben az Állatorvosi Kar dékánja. Tankönyvei: ”A pata és csülök ápolása és betegségei (1925), ”Sebészet I. Állatorvosok és állatorvostan-hallgatók számára” (1944).

Guoth Gy. Endre 1978. november 29-én temették a 63-as parcella II. szektorának 1. sor, 7. sírhelyére. Fekete márvány síremlékének felirata: ”DR. GUOTH GY. ENDRÉNÉ / SZALAY ILONA / 1888 – 1962 / DR GUOTH GY. ENDRE / 1885–1978” (3.) (Nekrológ: „GUOTH GY. ENDRE / 1885–1978” MÁL, 1979. 34. 147-148)

61

Guoth Gy. Endre sírja

Guoth Gy Endre sírfelirata

62

Guzsal Ernő (Sásd, 1925. április 11 – 1978. május 18., Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi docens, az állatorvos-tudományok kandidátusa, a „sejt- és szövettan” előadója (1957-1978). Ő írta az első magyar nyelvű állatorvosi szövettan tankönyvet a „Háziállatok szövettana” címmel, amely két kiadásban (1963, 1967) jelent meg.

Guzsal Ernő

1978. május 26-án helyezték el hamvait a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben az 5/U (urna) parcella 208. számú kettős fülkéjébe, ahova később felesége hamvai is kerültek. A fülke felirata: „GUZSAL ERNŐ / 1925–1978 / GUZSAL ERNŐNÉ / 1933–1983” (3.) (Nekrológ: „GUZSAL ERNŐ dr. / 1925–1978”, MÁL, 1978. 33. 634.)

63 Guzsal Ernő sírja Gyarmati Ernő (Budapest, 1915. – 1989. március 17. New York, USA) állatorvosdoktor, orvosdoktor, a „klinikai laboratóriumi vizsgálati módszerek az állatorvosi diagnosztikában” magántanára (1948), a „klinikai diagnosztika” tantárgy előadója (19481956) az állatorvos-tudomány kandidátusa, a „Beldiagnosztikai tanszék és rendelőintézet” vezető egyetemi tanára (1952-1956), a „Magyar Állatorvosok Lapja” főszerkesztője (19521954), az Élettani Tanszék vezetője és az „élettan” tantárgy előadója(1950-1952). 1956-ban külföldre távozott. Tankönyve:„ÁLLATORVOSI / BELGYGYÁSZATI / DIAGNOSZTIKA” (1954).

Gyarmati Ernő

1989-ben New York-ban temették (Nekrológ: 1. Holló Ferenc dr.: „GYARMATI ERNŐ / 1916—1989” MÁL, 1990. 45. 45-46., 2. Dr. Karasszon Dénes: „GYARMAT I ERNŐ / (1915—1989)” MÁL, 2003. 125. 578.)

Győry Tibor (Pest, 1869. május 9. – 1938. január 9. Budapest) orvosdoktor, orvostörténész, nyilvános rendkívüli egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1905-től 25 éven keresztül oktatta az „állatorvoslás története” c. tantárgyat az állatorvosi főiskolán. A hazai orvos- és állatorvos-történet nagynevű búvára „Az orvostudományi kar története” című, 1936ban megjelent nagyszabású munkájában állatorvos-történeti kutatásainak eredményeit is jórészt közkinccsé tette.

64

Győry Tibor

1938. január 12-én temették a Kerepesi temetőben, a bal árkád 31. sz. sírhelyére. 1939-ben áthelyezték a 34. parcella, 1. sor 6. sz. sírhelyre. A síremlék felirata: ”DR. NÁDUDVARI / GYŐRY TIBOR / EGYETEMI C. NY. R.TANÁR / H. ÁLLAMTITKÁR / 1869 – 1938 / GYŐRY TIBORNÉ / 1870 – 1959”. (1.) (Nekrológ: 1. dr. deési Daday András:” Meghalt Győry Tibor.” ÁL, 1938. 61. 30., 2.Vámossy: „Győry Tibor / 1869—1938” ORVOSI HETILAP, 1938. 82. 3. sz 353.)

65

Győry Tibor sírja

Győry Tibor sírfelirata

Hajdu Gusztáv (Temesvár, 1911. október 13. – 1976. július 1. Debrecen) állatorvosdoktor, a Debreceni Állategészségügyi intézet igazgatója (1949-1972). Haláláig rendszeresen részt vett egyetemünk oktató munkájában, ezért az Egyetemi Tanács javaslatára a Földművelésügyi miniszter 1966-ban c. egyetemi tanári címet adományozott részére.

66

Hajdu Gusztáv 1976 júliusban Debrecenben temették. Síremlékének felirata: „Dr. HAJDU GUSZTÁV / C. EGYETEMI TANÁR, IGAZGATÓ – FŐÁLLATORVOS / 1911 – 1976 / NEJE / DRÁVETZKY MARGIT / 1913 – 1980” (Nekrológ: „Hengl Dezső dr.: „HAJDU GUSZTÁV DR / 1911 –1976” MÁL 1976. 31. 674.)

67 Hajdu Gusztáv sírja (Dr. Tanyi János felvétele)

Hajdu Gusztáv sírfelirata

Haraszti Ede (Sátoraljaújhely, 1918. május 22.–1990. március 24., Budapest) mezőgazdászdoktor, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, egyetemünkön a Növénytani Tanszék vezetője (l971–1986). Oktatója volt az „üzemszervezéstan” majd későbbi nevén „mezőgazdasági vállalati gazdaságtan” c. tantárgynak is (1953–1986). Könyvei: „Fű és herefélék zsebkönyve” (1970. Boros Á. és Vinceffy J. társszerzőkkel), „Az állat és a legelő” (1973,1977), „Zsebkönyv a növények életéről” (1977), ”Mérgező növények, növényi mérgezések” (1985), ”Mérgező és szennyező növények a takarmányban (1958, 1963. Bokori J. társszerzővel), ”Ismerjük meg a mérgező növényeket” (1972. Kalmár Z. társszerzővel).

68

Haraszti Ede

1990. április 6-án temették a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben a 157. parcella VIII. szektorának, 1. sor, 14. sírhelyére. A síremlékén lévő fehér márványtábla felirata: ”HAAS ANDRÁSNÉ / 1916–1949 / DR. HARASZTI EDE / 1918–1990” (Nekrológ: Dr. Vetter János: „DR. HARASZTI EDE / 1918—1990” Phylaxia állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények, 1990. XXVI. 278-279.)

Haraszti Ede sírja

69

Haraszti Ede sírfelirata

Hasskó Sándor (Munkács, 1905. október 24.—1944. Budapest) orvos- és állatorvosdoktor, „a chemotherapia fejlődése és jelentősége” magántanára (1935), tanintézményünk Gyógyszer- és Méregtani Tanszékének vezető egyetemi tanára (1936-1940) Tankönyve: „Állatorvosi Gyógyszer- és Méregtan” (1936, 1944), török nyelven is: „Farmakologi Tatbilati” Ankara, (1938)

Hasskó Sándor

70 Hauser János (Nagykanizsa, 1891. november 3–1964. október 28.,Budapest) mezőgazdasági doktor, főiskolai nyilvános rendes tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskolán 1922-től 1924-ig a „mezőgazdasági termelés és üzemtan c. tantárgy előadója. Később a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója, majd 1956-ban a mezőgazdasági tudomány kandidátusa lett.

Hauser János 1964. november 3-án temették a Farkasréti temetőben, a 13-as parcella, 1. sor 15-16. sírhelyére. A mészkő síremlék álló lapjának bal oldalán az alapból kiemelkedő kereszt, tőle jobbra az alapból szintén kiemelkedő betűkkel” DR. HAUSER JÁNOS 1891--1964. DR. HAUSER JÁNOSNÉ HOLCZ IRMA 1899—1976” felirat van

71

Hauser János sírja

Hauser János sírfelirata Hazslinszky Bertalan (Budapest, 1902. november 2. – 1966. január 19. Budapest) bölcsészdoktor, az alkalmazott növénytan kiváló kutatója, az „állatorvosi növényismeret, különös tekintettel a gyógyító- és mérgező növényekre” magántanára (1938), tanintézményünkben a „növénytan” c. tantárgy előadója (1931-1944) Könyve: „Növényi eredetű élelmiszerek és abraktakarmányok mikroszkópos vizsgálata”

72

Hazslinszky Bertalan

Hamvait 1973. február 19-én a Farkasréti temetőben, a Csont/117-es fülkében helyezték el, ahonnan 1884. augusztus 1-én a 60/4 – 178-as fülkébe tették át. (1.)

Hazslinszky Bertalan sírja Hámori Dezső (1910--1982. december 9.) állatorvosdoktor, „átöröklődő hibák a lótenyésztésben” magántanára (1944), a „tenyésztéshigiénia” címzetes egyetemi tanára (1979), az állatorvos-tudomány doktora , az Állattenyésztési Kutatóintézet lótenyésztési osztályának

vezetője.

Az

Agrártudományi

Egyetemen

meghívott

előadóként,

tanintézményünkben c. egyetemi tanárként, hazánkban elsőként oktatta a „tenyésztéshigiénia” nagyüzemi ismereteit. 1982. december 17-én temették a budakeszi köztemetőben.

73 Hegedűs Mihály (Oroszka, 1943. – 1999. szeptember 22. Budapest) vegyészmérnök, a biokémia doktora, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, egyetemünk magántanára (1997) az ÁOTE Takarmányozástani Tanszékének munkatársa (19721999.Könyve: „A takarmányfehérjék minősítése” (1981, két társszerzővel).

Hegedűs Mihály

Az ÁOTE saját halottjaként 1999. október 13-án temették az Óbudai temetőben. Síremlékének felirata: „DR. HEGEDŰS / MIHÁLY / EGYETEMI TANÁR / 1943—1999. (Nekrológ: Visnyei László dr.: „Dr. Hegedűs Mihály / 1943 –1999” MÁL, 1999. 760.)

Hegedűs Mihály sírja

74

Hegedűs Mihály sírfelirata Hegyeli Zoltán (1887–1962. június 29. Budapest) állatorvosdoktor, „a sertésbetegségek elleni védőoltások” tantárgy magántanára (1946), az állatorvos-tudományok kandidátusa, a Phylaxia Állami Oltóanyag-termelő Vállalat igazgatóhelyettese, majd igazgatója. Elsőként dolgozta ki a sertésből történő magas értékű, sertésorbánc elleni szérum termelésének a technológiáját. A magyar oltóanyag-termelés kiemelkedő képviselői közé tartozott és közel félévszázados munkássága után, 1958-ban került nyugállományba.

75 1962. július elején temették a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben a 15. parcella VII. szektorának 1. sor 3.- 4. sírhelyére. A síremlék feliratai: ”Dr. HEGYELI ZOLTÁN / 1887– 1962 / Dr. HEGYELI ZOLTÁNNÉ / 1895–1974) / NYUGODJANAK BÉKÉBEN” Alul fehér zománcozott fémtábla van, KÁLMÁN / 1903–1983” felirattal. A mészkő síremlék álló lapjának bal oldalán virágtartó, a jobb oldalán, 1974 óta, Hegyeli Zoltán fehér márványból faragott, Görömbey Imre szobrászművész által 1937-ben készített, jelenleg már beszürkült, mellszobra van elhelyezve. A szobor Hegyeli dr. lakásából került ide (3.) (Híradás: „Halálozás” MÁL., 1962. 17. 266.)

Hegyeli Zoltán sírja Heitzmann Márton (Szabadka, 1804. – ? ) sebészmester, országos főállatorvos és gazdász, a Pesti Állatgyógyintézet helyettes tanára (1853-1856). Zlamál Vilmos, a Pesti Állatgyógyintézet igazgatója, az 1848/49-es szabadságharc folyamán a vezénylete alatt álló tanítványaiból nemzetőri századot létesített. E miatt állásától több évre felfüggesztették. Albrecht főherceg, az ország akkori kormányzója, Heitzmann Mártont Zlamál tárgyainak (elméleti patkolástan, általános és részletes kór- és gyógytan, általános és részletes sebészet, járványtan) előadására nevezte ki a gyógyintézethez helyettes tanárnak.

76 Heller Farkas (Budapest, 1877. május 9.—1955. szeptember 23. Budapest) közgazdász, az MTA tagja, a magyar közgazdaságtudomány nemzetközileg is elismert művelője, a budapesti műegyetemen a „közgazdaságtan és pénzügytan” ny. rendes tanára (1917-1948), állatorvosi tanintézményünkben a ”közgazdaságtan” tantárgy előadója (1946-1949).

1955. szeptember 29-én temették a Farkasréti temetőben, a 28/2-es parcella, 1. sor, 81. sírhelyére. A műkő keretes síron két fejfa van. A felső, díszesebb fejfa közepén lévő fémlemez felirata: „Dr. HELLER FARKAS / egyetemi tanár, akadémikus / 1877—1955”, a tőle jobbra és előbbre lévő fejfán 2001-ben elhunyt fia adatai találhatók.

Heller Farkas sírja

77

Heller Farkas sírfelirata

Hetzel Henrik (Újsova, 1875. augusztus 25-én – 1949. május 31. Budapest) állatorvosdoktor, a szülészet előadója (1918-1928), az Állatorvosi Szülészeti Tanszék alapítója és első vezetője (1929-1946), a poliklinika vezetője (1926-1946), a meddőség kór- és gyógytanának elismert kutatója és előadója, az 1938/1939. tanévben a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának dékánja.

Hetzel Henrik 1949. június 2.-án temették a Fiumei úti temető 33/4 parcellájának 8. sora 1o. sírhelyére. Mészkő síremlékének felirata: Dr. HETZEL HENRIK / 1875 – 1949. A sír borostyánnal benőtt. (2.) (Nekrológ: Dr. HETZEL HENRIK + / 1875 – 1949. MÁL, 1949. 4. 203 – 204.)

78

Hetzel Henrik sírja

Hetzel Henrik sírfelirata Hirt Géza (Paks, 1895. júl. 27.-1957. június 20. Budapest) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a ”kórszövettan” magántanára (1946), az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója (1950 --1956).

79

A budakeszi köztemetőbe temették. Hoffner József (Veszprém, 1794. március 25. – 1841. február 16.) orvosdoktor, egyetemi tanár, az állatgyógyászati tanszék és intézet igazgatója (1816-1826), a MTA levelező tagja.

Holló Ferenc (Jászberény, 1923. augusztus 26.--1997. december 4., Budapest) állatorvosdoktor,

az

állatorvos-tudományok

kandidátusa,

címzetes

egyetemi

tanár,

80 parazitológus. 1949-től a Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője, 1961-től haláláig főszerkesztője. A „200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás” c. 1987-ben megjelent kiadvány szerkesztője, „Az Állatorvos-tudományi Egyetem bicentenáriumi ünnepségei és tanéve” című kiadvány egyik szerkesztője.

Holló Ferenc 1997. december 15-én temették a 31. parcella I. szektora 1. sor 8. sírhelyére. A sír fejfájának réztábláján „Dr. Holló Ferenc / 1923–1997)” felirat van. A sírt fedő mészkőlap fehér márvány tábláján „HOLLÓ ANDRÁS / 1921–1944” olvasható. (3.) (Nekrológ: „Végső búcsú dr. Holló Ferenc c. egyetemi tanártól, a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztőjétől” MÁL. 1998. 120. 5-9.)

81

Holló Ferenc sírja

Holló Ferenc sírfelirata

82 Horn Artúr (1911 – 2003) mezőgazdasági mérnök, állami díjas, akadémikus, egyetemi tanár, 1947-től 1957-ig a gödöllői Agrártudományi Egyetem, majd 1963-tól 1980-ig az Állatorvos-tudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének a vezetője. Tudományos tevékenysége felölelte a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés területét. Az általa írt és szerkesztett tankönyvek évtizedek óta szolgálják az egyetemi és főiskolai állattenyésztési oktatást, gyakorlatot és a szakember-továbbképzést. Könyvei: „Újabb irányelvek a szarvasmarha-tenyésztésben (1942), „Általános állattenyésztés” 1955), ”Általános állattenyésztéstan. Állattenyésztési alapismeretek” (1963, 1964, 1965, 1966, Dohy J. társszerzővel), ”A világ szarvasmarhafajtái, értékelésük és nemesítésük” (1970, Dohy J. társszerzővel), ”Szarvasmarha-tenyésztés” (1973, három külföldi társszerzővel, ugyanaz német és lengyel nyelven)

Horn Artúr 2003. december 9-én helyezték hamvait a Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) 36/2 sz. parcellájának 1. sor 38. sírhelyén, anyai nagyapja, Beöthy Zsolt egyetemi tanár sírjába. A síremlék mészkő talapzatán egy hosszú ruhát viselő, széken ülő fiatal nő mészkőszobra látható, aki a bal kezével az ölében lévő félig kinyitott könyvet fogja, amelybe behajlik a jobb kezében tartott kis virágcsokor. A szobor Kalló Ede szobrászművész alkotása. A mészkőtalapzat márványtáblájának felirata: „+ / BEÖTHY ZSOLT / EGYETEMI TANÁR /

83 1848 – 1922. / UNOKÁJA / DR. HORN ARTÚR / EGYETEMI TANÁR, A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA / 1911 – 2003 / FELESÉGE / MEHLSCHMIDT FRANCISKA / 1918 – „ (3.) (Nekrológ: „Dr. Dr. h. c. mpx Horn Artúr / (1911—2003)”. MÁL, 2004. 126. 127.)

Horn Artúr sírja

Horn Artúr sírfelirata

84 Horváth Béla (Zsablya, 1879—1923. június 22. Budapest) vegyészmérnök „az elemző chémia” magántanára (1915). Horváth János (Csepreg, 1853. március 1.--1945. október 20. Budapest) jogászdoktor, a Magyarországi Szövetkezetek Országos Szövetségének igazgatója, a „szövetkezeti ügy és az állatok és állati nyerstermékek értékesítése” c. kötelező tantárgy előadója (1920-1926).

Horváth Lajos (Dombovár,1917-

) mezőgazdasági mérnök, agrárközgazdász,

egyetemi docens. 1953-tól 1957-ig az Agrártudományi Egyetem Közgazdasági Kara tervgazdasági tanszékének vezetője. Egyetemünkön agrár-gazdaságtani tanszék létesült 1966ban az ő vezetésével, az „üzemszervezés” tantárgyat is oktatta (1966-1868).

Horváth Sándor (Kemenessömjén, 1925. – 1996. május 28. Budapest) testnevelő tanár, tanintézményünk Testnevelési Tanszékének 1963-tól tanára, majd vezetője (1977-1992). Több évtizedes működése eredményeként indult fejlődésnek egyetemünk sportélete.

Horváth Sándor 1996. június 17-én temették hamvait a Farkasréti temetőben a 935/3-as parcella, 22-es sír-helyére. A sír márványtáblájának felirata: „HORVÁTH SÁNDOR / 1925—1996” (Nekrológ: Dr. Kutas Ferenc: „Elhunyt Horváth Sándor” MÁL, 1996.

572-573)

85

Horváth Sándor sírja

Horváth Sándor sírfelirata Horváth Vilmos (Balassagyarmat, 1879. május 23.–1949. május 23. Budapest) állatorvos, állategészségügyi főtanácsos, a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi főosztályán „az állategészségügyi szakügyek” ügyosztályának vezetője, a magyar állategészségügyi kódex tervezetének készítője. Állatorvosi tanintézményünkben „a magyar közigazgatás szervezete és államigazgatás” c. tantárgy előadója volt 1933-tól 1939-ig. 1949. május 25-én temették a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben, a 79. parcella, 6. sor, 28. sírhelyére. Újra váltás híján a sírt 2002-ban a temető vezetősége felszámolta. (Nekrológ: „Horváth Vilmos / 1879–1949”, MÁL., 1949. 4. 190.)

86 Hutyra Ferenc (Szepeshely, Szepes m.,1860. október 7. – 1934. december 20. Budapest) orvosdoktor, honoris causa állatorvosdoktor és tiszteletbeli akadémikus, a MTA tagja, a „kórbonctan” (1887-1889), az „állategészségügyi igazgatástan” (1888-1890), a „törvényszéki állatorvostan” (1899-1933) és a „hússzemle„ (1888-1906) előadója , a „belgyógyászati klinika” (1888-1900), valamint a belgyógyászattól levált „járványtani tanszék” vezető tanára (1901-1933), az Állatorvosi Akadémiának igazgatója (1897-1899), az Állatorvosi Főiskolának rektora (1899-1931). Nagy szerepe volt állatorvosképzésünk korszerű színvonalra emelésében. Fontosabb tankönyvei: „Kórbonctani diagnosztika, útmutatással a háziállatok boncolására (1888.), „A háziállatok fertőző betegségeinek oktana” (1894-1898), „Állatorvosi belgyógyászat (1904, 1923, Marek József társszerzővel), „Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere” (Marek J-el 1905, majd újabb öt német, három angol, két olasz és egy orosz kiadás), „Törvényszéki állatorvostan” (1908, 1925)

Hutyra Ferenc 1934. december 22-én temették a Fiumei úti temető 48/2-es parcellájának 1. sor 28. sz. sírhelyére, ahonnan 1935. október 29-én a 47. parcella 1. sor 80. sz. sírhelyre helyezték át. A fekete svéd gránit síremlék álló részének közepét hatalmas kereszt alkotja, amelynek talapzatára a Hutyra család címerét helyezték el, a talapzat két oldalán lévő márvány lapokon vésett felirat van, a jobb oldalin: ”SZEPESHELYI / DR. HUTYRA FERENCZ / 1860 –1934” a bal oldalin: „HUTYRA FERENCZNÉ / HAJÓS MAGDA / 1874 – 1959” 1988-ban vandál kezek a kőkereszt felső részét ledöntötték, eltűnt a kereszt talapzatáról

87 a családi címer is. Az Állatorvos-tudományi Egyetem a keresztet megjavíttatta, de a rombolás nyomai a kereszt vízszintes szára alatt így is láthatók. (2.) (Nekrológ: Dr. Manninger Rezső: DR. HUTYRA FERENC+ / 1860. szeptember 6. – 1934. december 20. Állatorvosi Lapok, 1935. LVIII. 1 – 7.)

Hutyra Ferenc sírja

Hutyra Ferenc sírfelirata Ihrig

Károly

jogtudományi

doktor,

a

Magyar

Gazdaszövetség

titkára,

a

Kögazdaságtudományi Kar magántanára a „szövetkezeti ügy és az állatok és állati nyerstermékek értékesítése „c. tantárgy előadója volt az 1926/27-es tanévtől az 1929/30-as

88 tanévig. 1934-től 1944-ig, a Magyar kir.

József Nádor Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem kötelékében ismét e tárgyat oktatta „közgazdaságtan” néven. Jaczó Imre ( ) a „ halegészségtan” meghívott előadója, az 1954/55-ös tanévtől féléves, fakultativ, 1958/59-es tanévtől kötelező kollokviumi tárgyként oktatta a halegészségtant tanintézményünkben 1960-ig.

Janisch Miklós (Kéménd, 1922. március 5.—2002. október Budapest) zoológus, tudományos munkatárs az Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéken (1954-1987). Az állatorvostan-hallgatók számára, 1974-ben, általa indított „fegyver-, vadegészség- és vadgazdálkodástan, egzotikus hüllők betegségei” c. tantárgyak előadója (1974-1997). Hamvait 2002. október 29-én Budapesten, a Szent Erzsébet Plébániatemplom (Rózsák tere) urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra. (Nekrológ: Dr. Varga István: „Dr. Janisch Miklós / (1922-2002)” MÁL 2002. 124. 127.) Jármai Károly (Körmöcbánya, 1887. szeptember 18.– 1941. március 8. Budapest). állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Kórbonctani Intézet vezetője (1920-1941), a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar dékánja (1936/1937), az összehasonlító kórtan és kórbonctan jeles művelője. Tankönyvei: „Általános kórtan” (1925), ”A háziállatok kórbonctana” (1936, 1941), ”A házi állatok kórboncolási technikája” (1936, 1941).

89

Jármai Károly 1941. március 11-én temették el

a székesfőváros adományozta díszsírhelyre, a

Farkasréti temető 6/6-os parcella, 1. sor 21. sz. sírhelyére. A síremlékén kőkereszt áll, alatta két csukott könyv „DR./ JÁRMAI KÁROLY / EGYETEMI NYILV. / R. TANÁR / 1887 – 1941” felirattal „ (1.) (Nekrológ: Dr. Kotlán Sándor: „Dr. JÁRMAY KÁROLY + / 1887 – 1941”. Állatorvosi Lapok, 1941. 64. 31 – 33.)

Jármaí Károly sírja

90

Jármai Károly sírfelirata Juhász Balázs (1918—1997. március 20. Budapest) állatorvosdoktor a „biokémia, élettan” címzetes egyetemi tanára (1978), tanintézményünkben a biokémia előadója (19511953) az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, élettani osztályának vezetője. Könyve: ”Biokémia” (Kuthy S. társszerzővel).

Juhász Balázs

1997. április 11-én temették a Farkasréti temetőben, a 10/B parcella, 1. sor, 145. sz. sírhelyére. A síremlék fehér márvány állólapján „Dr. Juhász Balázsné, (aláírásmásolatban) GERGELY ÉVA/ 1921-1991 / Dr. Juhász Balázs (aláírás-másolatban) /1918 -1997)” felirat van.

91

Juhász Balázs sírja

Juhász Balázs sírfelirata Karádi László (1922.--) egyetemi docens, (Agrártudományi Egyetem) a „fizika” meghívott előadója (1957-1972) Kádár Tibor (Székesfehérvár, 1911. szeptember 14.– 1992. március 4. Budapest) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az „állategészségügyi igazgatásszervezés”

92 címzetes egyetemi tanára (1972), a Földművelésügyi, majd a Mezőgazdasági és Élelmezés-ügyi Minisztérium állategészségügyi osztályának vezetője (1948-1953, 19631973), az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója (1956-1971). „Az állat-egészségügy története 1938-1972” c. kiadatlan műve kéziratként az Állatorvos-tudományi Könyvtárban található.

Kádár Tibor 1992. március 12-én temették a Farkasréti temetőben az 1-es parcella, 1. sor, 209. sz. sírhelyére. A műkő síremlék fehér márvány állólapjának felirata: „Dr. KÁDÁR TIBORNÉ / 1938 – 1981 / Dr. KÁDÁR TIBOR / 1911 – 1992” (Nekrológ: Holló Ferenc: „Kádár Tibor dr. / 1911—1992” MÁL, 1992. 47. 179-181)

93

Kádár Tibor sírja

Kádár Tibor sírfelirata

Kemenes Ferenc (Budapest, 1920. május 5. – 1989. december 22. Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi docens, a Járványtani Tanszék munkatársa (1949-1980), a „bakteriológia” előadója.

94

Kemenes Ferenc

1990. január 9-én temették a Farkasréti temetőben, az új 6-os parcella, 4. sor, 1. sz. sír-helyére. A műkő síremlék álló lapjának bal oldalán fekete kereszt, a tőle jobbra lévő fehér márványtáblán: „DR. KEMENES FERENC / 1920 – 1989” felirat van. (Nekrológ: Dr. Varga János: „DR. KEMENES FERENC / 1920—1989”, Phylaxia Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények 1990. 194-195)

Kemenes Ferenc sírja

95

Kemenes Ferenc sírfelirata

Kemény Armand (Taktaharkány, 1914. november 16.—1972. november 29. Budapest) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az állatorvosi élettan első állatorvos képzettségű, nyilvános, rendes tanára, az Élettani Tanszék vezetője (1952-1972). Tankönyve: „Élettan – Állatorvostan-hallgatók és állatorvosok részére” (1966, 1974)

Kemény Armand Hamvait 1972. december 11-én helyezték el a Farkasréti temető CC/297 számú urna-fülkéjébe. 1982-ban felesége családjának az érdi temető 12-es parcella, 5. sor, 13. sz. sírhelyén lévő sírjába vitték át a hamvait. (Nekrológ: „KEMÉNY / ARMAND dr. / 1914 – 1973” MÁL, 1974. 29. 73-76) Kertész János ( ) a „darvinizmus” tantárgy előadója (1954-1956) Kobulej Tibor (Munkács, 1921. március 20. május 3. – 1997. május 3., Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az ÁTE általános

96 állattani és parazitológiai tanszékének vezetője (1965-1982) Tankönyve: Kotlán S.— Kobulej T.: ”Parazitológia” 1972.

Kobulej Tibor 1997. május 20-án helyezték el hamvait Budapesten, a XVI. kerületben lévő CinkotaIlona telepi temető 19/2 – 14. számú kettős urnafülkéjében. A fülke fedőlapján kézírásos betűkkel „Tiborkám” felirat olvasható. (Nekrológ: Dr. Varga István: Dr. Kobulej Tibor / 1921 – 1997. MÁL, 1997. 121. 507 – 509.)

97

Kobulej Tibor sírja Kómár Gyula (Aszód, 1904. március 5. – 1968. október 24., Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az ÁTE sebészeti és szemészeti tanszékének vezetője (1948-1957), a ceglédi állatkórház igazgatója (1958-1968). Tankönyvei: „Állatorvosi szemészet” (1953, 1961), ”Állatorvosi sebészet. A fej és a törzs sebészete” (1955), ”Állatorvosi sebészet. A végtagok sebészete. (1960), ”Tierarztliche Augenheilkunde” (1968, Szutter L. társszerzővel, japán kiadás 1971).

98

Kómár Gyula

1968. november 19-én temették a Farkasréti temető új 15-ös parcellájának 6. sor 19. sz. sírhelyére. A mészkő síremlék álló része kocka alakú, elülső lapján fehér kereszt, hozzá támasztva a fejfa öntött névtáblája az alábbi felirattal: „ITT NYUGSZIK / DR. / KÓMÁR GYULA / ÉLT 65 ÉVET / MEGH. 1968. OKT. 24. / BÉKE PORAIRA” (1.) (Nekrológ: Dr. Kovács Gyula: „Kómár Gyula dr./ 1904 – 1968.” MÁL, 1969. 24. 45 – 46.)

99

Kómár Gyula sírja

Kómár Gyula sírfelirata Konkoly Thege Sándor (Szántó, Hont m., 1888. augusztus 11.—1969. február 3. Budapest) mezőgazdász, jogász, gazdaságpolitikus, az Állatorvosi Főiskolán az „állattenyésztési politika” (1925) magántanára és a tantárgy előadója (1919-1933). „Állattenyésztési politika” a címe 1948-ban megjelent egyik könyvének is

100

Konkoly Thege Sándor Korányi Sándor (Budapest, 1866 – 1944. április 12., Budapest) báró, orvosdoktor, egyetemi tanár, az élettan, a fiziko-kémia, és a belgyógyászat tanára, a III.. sz. Belklinika vezetője. Az állatorvosi akadémián az 1891/92-es tanévben az élettan és a szövettan előadója, valamint a tanszék helyettes vezetője. „A vesebajok funkcionális pathológiája és therápiája” c. könyve 1930-ban jelent meg.

Korányi Sándor 1944. április 14-én temették a Fiumei úti (Kerepesi) temetőben, a Korányi család sírboltjába (Árkád, jobb, 46. sz.) A fehér márvány síremlék álló részén Ligeti Miklós szobrász-művész bronz kompozíciója látható: Krisztus előtt gyermekét ölelő anya térdel. A márványtalapzaton az itt nyugvók vésett nevei, utolsóként „TOLCSVAY BÁRÓ KORÁNYI SÁNDOR / 1866 – 1944”olvashatók. (2.)

101

Korányi Sándor sírja

Korányi Sándor sírfelirata

Kotlán Sándor ( Szomolány,1887. július 4. – 1967. december 22., Budapest) állatorvos-doktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, az Általános Állattani és Parazitológiai tanszék szervezője és első vezetője (1935-1966)., a parazitológia világszerte elismert tudósa. A Magyar Állatorvosok Lapjának első főszerkesztője (1929-1952). Az Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Karának dékánja az 1949/50-es tanévben. Tankönyvei:

102 „Parazitológia” (1944, 1953, 1961), „Helminthologie” (1960), „Parazitológia”(1972. Kobulej Tiborral), „A szárnyas baromfi fertőző és parazitás betegségei „(1931. Manninger Rezsővel), „A magyar állatorvosképzés története 1787-1937” (1941).

Kotlán Sándor 1967. december 29-én temették a Farkasréti temetőben, a 60/1 parcella 1. sor 19. sz. sírhelyére. A csiszolatlan mészkő síremlék borostyánnal benőtt álló lapján:” DR. KOTLÁN SÁNDOR / 1887 / 1967” felirat van. (1.) (Nekrológ: „DR. KOTLÁN SÁNDOR / 1887 – 1967). MÁL, 1968. 23. 53 – 55.)

103 Kotlán sírja avatásakor

Kotlán Sándor sírja 2004-ben

Kotlán Sándor sírfelirata

B. Kovács András (Nagykamarás, Békés m. 1925. november 24.–1981. május 26., Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az állatorvos-tudományok doktora, a Sebészeti és Szemészeti Tanszék vezetője (1957–1981), az egyetem rektora (1966–1972).Tankönyvei: „A csülök ápolása és betegségei” (1968, 1977), „Állatorvosi általános sebészet (1963, 1972). „A háziállatok sebészeti betegségei” (társszerzővel, l977.).

104

B. Kovács András Hamvasztás előtti búcsúztatása 1981. június 9-én volt a Farkasréti temetőben. Június 19-én temették a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben, a 10-es parcella, 1. szektor 37. sírhelyére A sírján lévő másfél méter magas kopjafa alsó részén írott betűs bevésés van, elől: ”Requiescat”, hátul: „ Dr. / B. Kovács / András” (3.) (Nekrológ: ”B. KOVÁCS ANDRÁS DR. / 1925 –1981”, MÁL., 1981. 36. 579-583.)

B. Kovács András sírja

105

B. Kovács András sírfelirata Kovács Gyula (Szilágysomlyó, 1899. október 2. – 1987. február 17.Budapest ) állatorvosdoktor „a röntgenológia szerepe és jelentősége az állatorvoslás terén” magántanára (1939), a sebészeti klinika intézeti tanára, (1943), az állatorvos-tudomány doktora, az anatómiai és szövettani tanszék

vezető tanára (1946-1967). Tankönyvei: „Háziállatok

anatómiája” (1959-61, 1962), a „Háziállatok anatómiájának atlasza” (1952, 1956, 1965, 1967), „Fejlődéstan” (1954, 1966, 1973).

106 Kovács Gyula 1987. március 9-én temették a rákospalotai temetőben Síremlékének fekete márvány álló lapján az itt nyugvók adatai találhatók, legalul: ”HC DR. KOVÁCS GYULA / NY. EGYETEMI TANÁR / 1899--1987„ felirat olvasható.

Kovács Gyula sírja

107 Kovács Gyula sírfelirata Kovács Jenő (Lepsény, 1910. március 7. – 1990. november 15. Budapest) állatorvosdoktor, vegyészdoktor, „állatorvosi gyógyszertan” magántanára (1944), egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány doktora, a Gyógyszertani Tanszék vezetője (1940-1979), az Állatorvostudományi Egyetem rektora (1963-1966). Tankönyvei: „Állatorvosi gyógyszertan” (1953, 1957, 1970), ”Formulae Normales Veterinariae” (1957, 1970).

Kovács Jenő 1990. november 29-én temették a Farkasréti temetőben, a 46/1 parcella 1. sor 39-es sírhelyre. A mészkő síremlék csiszolatlan, álló kőlapjának felirata: ”DR. KOVÁCS JENŐ / EGYETEMI TANÁR / 1910 – 1990” (1.) (Nekrológ: Búcsú Kovács Jenő professzortól / 1910 – 1990. MÁL 1991. 46. 197 – 201)

108

Kovács Jenő sírja

Kovács Jenő sírfelirata Kovács József ( ) az „állatbiztosítástan” (1914) magántanára

Kozarics György (Nagykanizsa, Zala m. ? -- ?)

orvosdoktor, az egyetemi

állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet adjunktusa (1821-1823), majd helyettes tanára (1823-1826).

109 Köves János (Zirc, 1882. január 8. – 1977. október 21. Budapest) állatorvosdoktor, az Állatorvosi Főiskola keretében működő önálló „Járványtani Laboratórium” vezetője (1908) a „sertések fertőző betegségei” magántanára (1917), egyetemi nyilvános rendkívüli tanár (1937), az állatorvos-tudományok doktora (1952), a „járványtan” címzetes egyetemi tanára (1963), a „Phylaxia Szérumtermelő Rt.” igazgatója, majd műszaki vezetője (1912-1952). Köves János dr. az oltóanyag-termelésben iskolát teremtett. Karádi László (1922.--) egyetemi docens, (Agrártudományi Egyetem) a „fizika” meghívott előadója (1957-1972) Kertész János ( ) a „darvinizmus” tantárgy előadója (1954-1956) Konkoly Thege Sándor (Szántó, Hont m., 1888. augusztus 11.—1969. február 3. Budapest) mezőgazdász, jogász, gazdaságpolitikus, az Állatorvosi Főiskolán az „állattenyésztési politika” (1925) magántanára és a tantárgy előadója (1919-1933). „Állattenyésztési politika” a címe 1948-ban megjelent egyik könyvének is Kovács József ( ) az „állatbiztosítástan” (1914) magántanára

110

1977. november 14-én a Farkasréti temetőben tartott búcsúztatása után, hamvait Tahi község katolikus temetőjében, 1. sor, 10-11. sírhelyen, családi sírban helyezték örök nyugalomra. A síremlék talapzatán az 1935-ben elhunyt fiatalabbik lányának, Köves Sári-nak, egész alakos álló, bronzszobra látható, a középen elhelyezett fehér márványtáblán „DR. KÖVES JÁNOS / 1882 – 1977” felirat van. (Nekrológ: Szent-Iványi Miklós dr.: KÖVES JÁNOS DR / 1882 – 1977. MÁL, 1978. 33. 90 – 92.)

Köves János sírja (Dr. Billing Henrikné felvétele)

111

Köves János sírfelirata Krencsey Géza ( ) a ”vágóhídi technika” előadója (1912)

Kudlich Ferenc (Eger, 1915. -- ?) orvosdoktor, sebész, magister veterinariae, a 10. sz. tüzérezred főorvosa, a Pesti Állatgyógyintézet adjunktusa (1853-1856). A felfüggesztett Galambos Márton adjunktus által oktatott tantárgyakat (a természettant, a ménes-tant, az általános kórtant és a szülészetet) adta elő.

Kurdi József (1920-2002) könyvtáros, osztályvezető, a Központi Könyvár vezetője (1969--1979)

112

Kurdi Jószef és Trencsényi Sarolta Kurtz Ferenc (1844 --1905. szeptember 12. Budapest) állatorvos, tanársegéd, főtankovács (1873-tól) Később m. kir. állategészségügyi felügyelővé nevezték ki.

Kurtz Ferenc 1905. szeptember 14-én temették a Kerepesi úti temetőben, a 2/17-es parcella, 14. sor, 4. sz. sírhelyére. Sírja már nincs meg. László Ferenc (Pápa, 1897. december 11. – 1967. március 9. Budapest ) állatorvosdoktor, az „endokrin mirigyek kórbonctana” magántanára (1936), az állatorvos-tudományok kandidátusa, a győri közvágóhíd igazgató főállatorvosa (1927-1959)

113

László Ferenc 1967. március 14-én temették a Farkasréti temetőben, a 15-ös parcella, 1. sor, 771-es sírhelyére. Innen 1970 december 16-án exhumálták és a 8/1/A parcella , 1. sor 135-136. sírjába vitték, ahol két fia is nyugszik. A síremlék álló része hatalmas vörös márványkereszt, mellette virágtartó. A kereszt márványtalapzatának faragott betűs felirata: „DR. LÁSZLÓ FERENC / + 1967, DR. LÁSZLÓ FERENCNÉ, LÁSZLÓ TAMÁS / + 1967, LÁSZLÓ ANDRÁS / + 1968” (Nekrológ: Bodrossy Leó dr.: ”LÁSZLÓ FERENC dr. / 1897—1967” MÁL, 1967. 22. 187.)

László Ferenc sírja

114

László Ferenc sírfelirata Leidenfrost Gyula (1885-1967) bölcsészdoktor, a debreceni egyetem magántanára, a Földtani Intézet paleo-ichtiológusa, a Szent István Akadémia r. tagja, az állatorvosi főiskolán „a halbiológia” magántanára (1918).

Liebermann Leó (Debrecen, 1852. november 28. – 1926. július 20. Budapest) orvosdoktor, vegyész, az „orvosi kémia (1875), a „kémia” (1878) a „törvényszéki és rendőrorvosi kémia” (1887) magántanára, tanintézményünkben az élettan, általános kórtan és vegytan tanára, a kémiai tanszék vezetője (1879-1902), az Országos Kémiai Intézet megszervezője és első igazgatója, egyetemi tanár, az orvosi karon a „közegészségtani tanszék” vezetője. „Chemia” c. könyve (1900, 1908, 1913, 1918, Bugarszky I. társszerzővel) négy kiadást ért meg.

115

1926. július 22-én temették a Fiumei úti temető 39-es parcellájának 1. sor, 36. számú sírhelyére. A carrarai márványból készült síremlék elülső oldalán, fülke alakú mélyedésben Liebermann professzor szembenéző, domborművű márványportréja és az alábbi vésett fel-irat látható: „SZENTLŐRINCZI / LIEBERMANN LEÓ DR./ M. KIR. UDVARI TANÁCSOS / EGYETEMI NY. R. TANÁR /AZ ORSZÁGOS CHEMIAI INTÉZET / MEGA-LAPÍTÓJA / 1852. XI. 28 – 1926. VII. 20.” Itt nyugszik felesége és fia is. (2.) (Nekrológ: Andriska Viktor: „LIEBERMANN LEO / 1852—1926 ORVOSI HETILAP, 1926. 799.)

116 Liebermann Leó sírja

Liebermann Leó sírfelirata

Magyary-Kossa Gyula (Debrecen, 1865. január 8. – 1944. június 21. Keszthely) orvosdoktor, a „méregtan” egyetemi magántanára (1894), tanintézményünkben a gyógyszertani- és méregtani tanszék vezetője (1899-1936), az állatorvos-történelem előadója (1896-1905), egyetemi nyilvános rendes tanár, a hazai orvos-történelem kutatója. Könyvei: „A mérgezések diagnosztikája” (1894), ”Mérgezések” (1898),

”Gyógyszer-rendelés” (1901), ”Hazai

gyógynövények” (1926, Darvas F. társszerzővel), ”Magyar állatorvosi könyvészet 14721904” (1904), ”Magyar Orvosi Emlékek” I-IV.(1942-1943).

117

Magyary-Kossa Gyula

1944. július 22-én temették a Fiumei úti temető 50. parcellájának 14. sor, 14. sírhelyére. Innen 1953 júliusában exhumálták és a Rákoskeresztúri Új köztemetőbe, a 28-as parcella, 2. sor 163-164-es sírba helyezték át. Itt 1980. július 24-ig nyugodott, amikor visszahozták a Fiumei úti temető 34. parcellájába, a 2. sor 20. sz. sírhelyre. A mészkő síremlék álló részén az alapból kiemelkedő betűkkel az alábbi felirat látható: ”NAGYSARLÓI / DR /MAGYARYKOSSA / GYULA / 1865—1944 / ORVOSTÖRTÉNÉSZ / EGYETEMI TANÁR / M. TUD AKADÉMIA TAGJA” Itt nyugszik felesége és fia is (2.) (Nekrológ: 1. Magyary-Kossa Gyula dr. + / 1865 – 1944. Állatorvosi Lapok, 1944. 67. 79 – 80.,

2. Vámossy: „MAGYARY KOSSA GYULA / 1864—1944” ORVOSI

HETILAP, 1944. 28. sz. 335.)

118 Magyary-Kossa Gyula sírja

Magyary-Kossa Gyula sírfelirata Major Sándor (Sárvár, 1890. április 13.--1964. november 16. Budapest), állatorordoktor, állatorvosi tanulmányait honvéd ösztöndíjas hallgatóként végezte, majd a honvédségnél szolgált 1912-től 1949-ig. A Ludovikán „a lóismeret” c. tantárgy oktatója, állatorvos alezredes, tanintézményünkben „a hátasló alkata” magántanára, és oktatója, (19361942), állatorvos vezérőrnagy, az állatorvosi tisztikar vezetője (1943)

119

Major Sándor (Hírek. „Major Sándor dr. elhunyt” MÁL, 1964. 19. 508.) Manninger Rezső (Sopron, 1890. július 7 – 1970. február 4. Budapest) állatorvosdoktor,

az

„immunitástan”

magántanára

(1918),

kétszeres

Kossuth-díjas

akadémikus, egyetemi tanár, a Járványtani Tanszék vezetője (1927-1963), az Országos Állategészségügyi Intézet első igazgatója (1928-1943), az állatorvosi mikrobiológia és járványtan iskolateremtő egyénisége. Tankönyvei: „A szárnyas baromfi fertőző és parazitás betegségei”(Kotlán S. társszerzővel, 1931), ”Belgyógyászat állatorvoaok és állatorvostanhallgatók részére” I.- II. (Mócsy J. –al, 1943, 1951,, 1956, 1959, 1965), ”Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan” (1950, 1953, 1970), ”A háziállatok fertőző betegségei (Mészáros J.-al, 1975). Hutyra Ferenc és Marek József professzorok által írt „Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere” című kétkötetes kézikönyvnek Mócsy professzorral együtt végzett átdolgozásaival és újabb (7-11.) német , (4.,5.)angol, a 3. olasz, a 3. orosz, a 2. spanyol, valamint szerb, lengyel és kínai nyelvű kiadásaival a nemzetközi állatorvos-társadalom képzését is szolgálta.

120

Manninger Rezső 1970. február 23-án helyezték el hamvait a Farkasréti temetőben, az „NV Csont” jelzésű, 517-es fülkébe, ide kerültek 1985-ben feleségének hamvai is. A fülke márványtáblájának felirata:” DR./ MANNINGER REZSŐ / 1890 -- 1970 / DR. / MANNINGER REZSŐNÉ / 1893 – 1985” (1.) (Nekrológ: Mészáros János dr.: „MANNINGER REZSŐ dr. / 1890 – 1970”. 1970. 25. 175 – 182.)

MÁL,

121 Manninger Rezső sírja

Marcis Árpád (1884--1950 ) állatorvosdoktor, a „ serologiai diagnosztika” magántanára (1925).

Marcis Árpád sírja

Marcis Árpád sírfelirata

122 Marek József (1868 – 1952) állatorvos, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, Kossuthdíjas akadémikus. Az állatorvosi főiskolán az önálló belgyógyászati tanszék és klinika megalapítója és vezetője (1901-1936). Főbb kutatási területei: a lovak tenyészbénasága és ún. kólikás betegségei, a mételykór, a rachitis és a róla elnevezett Marek-féle tyúkbénulás. Tankönyvei: „Klinikai diagnosztika (1902, 19287), ”Állatorvosi belgyógyászat I.-II. (Hutyra F. társszerzővel, 1904,1923). Ez a könyv, jelentősen kibővített alakban, 1938-ig hét német nyelvű és 4 angol nyelvű kiadást ért meg.

Marek József 1952. szeptember 11-én temették a Farkasréti temetőben, a 21/1. parcella, 1. sor, 2. sz. sírhelyére. Halála után 12 évvel a magyar állatorvosi kar nevében, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága, a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával, fehér márványból készült síremléket emeltetett sírhelyére. 1964. december 10-én Mócsy János akadémikus tartott síremlékavató beszédet. A márvány fedőlapon „MAREK JÓZSEF / 1868 – 1952” felirat van az alapból kiemelkedő betűkkel. (1.) (Nekrológ: „Dr. MAREK JÓZSEF” MÁL, 1952. 7. 257-259)

123

Marek József sírja

Marek József sírfelirata

Marek Lóránd ( ) tudományos főmunkatárs, a Központi Könyvtár 1959-től megbízott, 1962-től 1969-ig osztályvezetői rangban kinevezett vezetője.

124

Márkus József (1911-1994) mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskolán, majd Egyetemen 1957-től 1963-ig az állat-tenyésztéstani, 1963-tól 1973-ig az önállóvá lett takarmányozástani tanszék vezetője. Tanszékén populációgenetikai, és vércsoport vizsgálatok, továbbá az állatok mikroelem- és ásványi-anyag ellátása vonatkozásában folytak jelentős kutatások. Nyugdíjas éveiben az emberi oszteoporózis kérdése foglalkoztatta.

Márkus József Medveczky István (Budapest, 1951. június 24.--1999. november 24.,Budapest) állatorvos-doktor,

az

állatorvos-tudomány

kandidátusa,

az

ÁOTE

Járványtani

és

Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi docense, főképpen a sertés vírusok okozta fertőző betegségeivel foglalkozott és szakterületének nemzetközileg elismert kutatója volt.. Megírta a „Biotechnológiai ismeretek” c. jegyzet és az „Állatorvosi járványtan I. Állatorvosi mikrobiológia” c. könyv egyes fejezeteit.

125

Medveczky István 1999. december 7-én temették hamvait a 3. parcella, X. szektor, 9. sor, 5. sírhelyére. Szürkésfekete színű márvány síremlékének felirata:” DR. MEDVECZKY / ISTVÁN / 1951– 1999” (3.) (Nekrológ: Dr. Fodor László: „Dr. Medveczky István / (1951–1999)” MÁL., 2000. 122. 251-252.)

Medveczky István sírja

126

Medveczky István sírfelirata Megyaszai (Schmiedhoffer) Gyula () állatorvosdoktor, m. kir. főbakteriológus, a m. .kir. oltóanyag-termelő intézet volt igazgatója, „a bakteriológiai diagnosztika” magántanára (1925). Méhes György (Budapest, 1906.–1991. január 21., Budapest) állatorvosdoktor, a budapesti Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat vezetője (1953–1973), az Állatorvostudományi Karon a „ hússzemle” tantárgy előadója (1947–1949). Széles körű szakirodalmi tevékenységet fejtett ki a húsvizsgálat és az élelmiszer-higiénia tárgykörében. Egyetemünkön 1965-től 1972-ig tagja, majd egy ideig elnöke is volt az állami vizsgáztató bizottságnak.

Méhes György Hamvait 1991. február 8-án helyezték örök nyugalomra, felesége mellé, a 35-ös parcella, V. szektor, 14. sor, 9. sírjába. A mészkő síremlék feketemárvány álló lapjának felirata: ”DR. MÉHES GYÖRGYNÉ / sz. PÁLOS EDIT PIROSKA / 1914–1985) / DR.

127 MÉHES GYÖRGY / 1906 – 1991” A márványlap alján: „DR. MÉHES ZSOLT / 1939 – 1991” (3.) (Nekrológ: Kazár Gyula dr.: „MÉHES GYÖRGY dr. / 1906–1991”, MÁL., 1991. 46. 636 -637)

Méhes György sírja

Méhes György sírfelirata

Mihálka Antal ( Vác, 1810. december 4. – Pest, 1867. augusztus 12.) orvosdoktor, a Baromorvos Intézet második tanársegédje (1843-1846), a házi emlősállatok természetleírásának és biotikájának, az állattenyésztéstannak, valamint a ménes- és gyógyszertannak

128 előadó tanára, 1846-ban lefordította és kiadta Wagenfeld német állatorvos Általános baromorvoslási könyvét. Mócsy János (Kalocsa, 1895. november 30. – 1976. augusztus 16, Budapest) állatorvosdoktor , a „belorvostani klinikai diagnosztika magántanára (1929), a „belgyógyászat” nyilvános, rendes tanára (1935-1961) Kossuth- és állami díjas akadémikus. Tankönyvei: ”Klinikai diagnosztika” (1942), ”Belgyógyászat állatorvosok és állatorvostanhallgatók számára” 1-2. kötet (Manninger Rezsővel,1943, 1951, 1956, 1959, 1965), ”Állatorvosi klinikai diagnosztika” (1960), ”Recipék gyűjteménye” (1938, 1941, 1949), ”Állathigiéne” (Szép Iván társszerzővel, 1959), a ”Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere” című, több nyelven megjelent szakkönyv egyik társszerzője

Mócsy János 1976. augusztus 21-én temették a balatonszemesi temetőben. Síremlékének fekete márvány álló lapjának felirata: ” Dr. MÓCSY JÁNOS / AKADÉMIKUS / 1895 – 1976) / Dr. MÓCSY JÁNOSNÉ / 19.. (Nekrológ: Kovács Ferenc dr.: „MÓCSY JÁNOS DR. / 1895 – 1970”. MÁL, 1976. 31. 551 – 556.)

129

Mócsy János sírja (Dr. Stirling János felvétele)

Modor Vidor (Dés, Szolnok-Doboka m. 1910. október 18.--1979. október 15. Budapest) okleveles gyógyszerész, kémia, biológia, ásvány- és kőzettan szakos középiskolai tanár, 1935 és 1952 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézet, majd a Gyógynövény Kutató Intézet munkatársa, egyetemi docens, a Növénytani Tanszék vezetője (1952-1971)

130

Modor Vidor Hamvait 1979. november 21-én helyezték el a kalocsai temetőben, a XXII. parcellában lévő családi sírban. (Nekrológ: „DR. MODOR VIDOR EMLÉKÉRE” Állatorvos Híradó, 1979--1980. XXI.. 3. sz., 27.)

Modor Vidor sírja (Modor Péter dr. felvétele)

131

Modor Vidor sírfelirata (Modor Péter dr. felvétele) Molnár Sándor ( ) mezőgazdasági mérnök, egyetemi adjunktus az „agrárgazdaságtan” tantárgy előadója az Állatorvos-tudományi Egyetemen az 1964/65-ös tanévben

Monostori Károly (Dés, Szolnok-Doboka m.,1852. – 1917. augusztus 29. Budapest) (Krausz nevű, Erdélybe telepített, szász családból származik, családi nevét 1886-ban változtatta Monostori-ra) állatorvos, az „állattenyésztéstan” előadója (1884-1888) majd tanszékvezető rendes tanára (1888-1908), a „szülészet” előadója (1888-1889), kiváló szakíró. Tankönyvei: „A szarvasmarha-tenyésztés alapvonalai” (1885, 1901), ”A ló és tenyésztése” (Kovácsy B. társszerzővel, 1889, 1892, 1905), ”A sertés, annak tenyésztése és hízlalása „ (Kovácsy B. társszerzővel, 1890), ”A sertéstenyésztés alapvonalai” (1896, 1898), ”A juhtenyésztés alapvonalai” (1900), ”Die Schveine Ungarns und ihre Züchtung.” Berlin, (1891), ”A lóismeret kézikönyve” (Rekenye J. társzerzővel, 1891).

132

Monostori Károly 1917. június 4-én temették a Kerepesi úti temetőben, a 20-as parcella, 5. sor, 6. sz. sírhelyére. Sírja ma már nincs meg, földi maradványai a temető csontfülkéjébe kerültek.

Nagy Imre (1886-1958) politikus, miniszterelnök, akadémikus, a Közgazdasági Egyetem tanszékvezető tanára, az Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Karán az „agrárpolitika” tantárgy meghívott előadója (1948-1951). Az 1956-os forradalomban betöltött vezető szerepe miatt halálra ítélték és1958-ban kivégezték. Sírja a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában található, a síremlék fedőlapjának felirata: ”NAGY IMRE / 1896—1958 / miniszterelnök”

133

Nagy Imre sírja Nádaskay Béla (1848–1933) állatorvos és orvosdoktor, az állatorvosi főiskolán az anatómiai tanszék vezetője, a leíró- és tájbonctan tanára (1883-1909), a Magyar Állatorvosok Lapja jogelődjének, a „Veterinarius”-nak alapítója (1878), első szerkesztője és kiadója, az anatómiai tanszék múzeumának szervezője, a Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek alapító tagja, titkára, majd elnöke volt. Tankönyvei: „A hasznos háziállatok leíró boncztanának kézi-könyve.” I. kötet (1878), II. kötet (1892-1893), ”A ló szervezete és belső szervei (1894, 1900), ”A szarvasmarha szervezete és belső szervei” (1895), ”A háziállatok összehasonlító és leíró boncztana” (1905).

134 Nádaskay Béla 1933. december 9-én temették a rákospalotai új köztemetőben a 18/a parcella, 2. sor 16. sz. sírhelyére. 1938. május 5-én exhumálták és a 13. parcella, 1. sor 60/61 sz. sírhelyére helyezték át földi maradványait. 1938. május 23-án a Magyar Országos Állatorvos Egyesület felhívására , volt tanítványai áldozatkészségéből, elkészült síremlékét Zimmermann Ágoston egyetemi tanár avatta fel. A síremlékről fényképet is közölt az Állatorvosi Közlöny korabeli száma.

E

fénykép

alapján

a

síremléken

„. 1967. december 15-én. sírját újabb 25

az

alábbi

felirat

volt:

„

évre meghosszabbították 1993-ig. Mivel újabb

meghosszabbítása 1993-ban nem történt meg, ezért a temető Nádaskay dr. és felesége sírját 1994-ben megszüntette. (Nekrológ: 1. Dr. Zimmermann Ágoston: „Dr. Nádaskay Béla 1848. IV. 30. +1933. XII. 6.” Állatorvosi Lapok, 1933. LVI. 331 – 333., 2. Állatorvosi Közlöny, 1938. június)

Nádaskay Béla sírja Nemes László ( ) doktor, tanintézményünkben a Marxizmus-Leninizmus Tanszék vezetője (1950-1952).

Neubauer Konstantin (? – 1945) bölcsészdoktor, főiskolai ny. r. tanár, az Állatorvosi Főiskolán az „orvosi fizika” előadója (1923-1934), tanügyi főtanácsos, miniszteri tanácsos.

135

Némethné Gáspár Zsuzsa (Dicsőszentmárton, 1912. március 12.–1965. április 29. Budapest) okleveles mezőgazda, mezőgazdasági doktor, egyetemi docens, az Élettani Tanszék keretében működő első biokémiai részleg vezetője, és a „biokémia” tantárgy első előadója. „Állatorvosi biokémia” c. tankönyve 1965-ben, halála után jelent meg.

Némethné Gáspár Zsuzsa 1965. május 5-én temették a 22-es parcella, I. szektor, 2. sor 101-102. sírhelyre. A fehér mészkő-fedőlapos síremlék feketemárvány álló lapjának közepén kehely van, tőle jobbra lévő

136 felirat: ”NÉMETH LÁSZLÓNÉ / Dr. GÁSPÁR ZSUZSA / EGYET. DOCENS / 1912– 1965”. A kehelytől balra felül a férje, alul az anyósa neve van bevésve, aranyozott betűkkel . (Nekrológ: Kemény Armand dr.: „N. GÁSPÁR ZSUZSA dr.”, MÁL., 1965. 20. 334.)

Némethné Gáspár Zsuzsa sírja

Némethné sírfelirata Nyiredy István (Magyaróvár, 1904. március 25. – 1988. március 23.Budapest) állatorvos-doktor,

„A

tejtermékek

előállítása,

különös

tekintettel

az

egészségügyi

követelményekre” magántanára (1940), az állatorvos-tudományok kandidátusa, az Országos Állat-egészségügyi Intézet bakteriológiai osztályának vezetője.

137

Nyiredy István 1988. április 24-én temették hamvait a Farkasréti temetőben, a 10/B parcella, 1. sor, 107-es sírhelyére. A síremlék fehér márvány állólapjának felirata szerint, rajta kívül az édesapja, dr. Nyiredy Jenő, az édesanyja, a felesége és a testvére is itt nyugszik. A rá és feleségére vonatkozó felirat: ”NYIREDY ISTVÁN Dr. / 1904 – 1988 / ÉS FELESÉGE / MIKEI MIKE ERZSÉBET / 1909 – 1985) (1.) (Nekrológ: Etter László dr.: „NYIREDY ISTVÁN dr. / 1904 – 1988”. MÁL, 1988. 44. 104.)

Nyiredy István sírja

138

Nyiredy István sírfelirata Palyusik Mátyás (Békéscsaba, 1918. –1994. február 2., Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi docens, az állatorvos-tudományok kandidátusa, a járványtani tanszék (1941-1967), majd a MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének munkatársa (1967-1981).

Palyusik Mátyás 1994. február 11-én helyezték el földi maradványait a Cinkotai temetőben, a 4-es parcella, 1. sor, 37-38-as számú sírhelyére. A mészkő síremlék álló lapján lévő szürke márványlapon, az alapból kiemelkedő bronz betűkkel „BORBÉLY / ÉS / DR. PALYUSIK / CSALÁD” felirat van.

139 (Nekrológ: „Palyusik Mátyás dr. / 1918 – 1994” MÁL, 1994.

446.)

Palyusik Mátyás sírja

Palyusik Mátyás sírfelirata

Pesthy Béla (Uzd, 1879.— 1938. Keszthely) okleveles gazda, mezőgazdasági szakíró, gazdasági tanácsos, a keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója, a Földművelésügyi minisztériumban a felső fokú oktatási intézmények szakfelügyelője, az Állatorvosi Főiskolán a ”mezőgazdasági termelés” c. tantárgy előadója (1924-1932)

140

Pesthy Béla Pillár László ( ) a „közgazdaságtan és tenyésztéspolitika” (1978) címzetes egyetemi docense

Plósz Béla (Budapest, 1863. május 19.–1945. január 6., Budapest) állatorvos, bölcsészdoktor, az Állatorvosi Főiskola nyilvános rendes tanára, a Sebészeti Klinika vezetője (1897–1921), a szülészet c. tantárgy előadója (1899–1918), a törvényszéki állatorvostan előadója (1890–1899). Ő írta a három kötetből álló első önálló és teljes magyar általános és részletes állatorvosi sebészetet (1903, 1907, 1912), valamint a két kiadásban is megjelent műtéttan könyvet (1897, 1908). A Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési felügyelője volt 1925-től 1937 végéig.

141

Plósz Béla 1945. január 29-én temették a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben. A későbbi években exhumálták és hamvai az U (urna) parcella 6683. számú fülkéjében nyugodtak 2002-ig, amikor újraváltás híján sírját megszüntették.

Pogány Béla (Budapest, 1887. április 1. – 1943. december 23. Budapest) bölcsészdoktor, okleveles középiskolai tanár, műegyetemi nyilv. r. tanár, az MTA tagja, a vegyész és gépészmérnöki kar dékánja az 1934/35. tanévben, az Állatorvosi Osztályon a „fizika” megbízott előadója (1934-1943).

142 Pogány Béla 1943. december 27-én temették a Farkasréti temetőben, a 10/1-es parcella, 1. sor, 65. sz. sírhelyére. 1992-ben sírja már nem volt található ezen a helyen. Pohl Ignác (? –1803. május 12. Pest) sebész és állatorvos, az egyetemi állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézetben Tolnay Sándor mellé kinevezett adjunktus (17891803) Pozsonyi Tivadar (Jászkarajenő, 1919 -- ) bölcsészdoktor, történelem-földrajz szakos középiskolai tanár, a történelem-tudományok kandidátusa, az Állatorvos-tudományi Főiskolán a marxizmus-leninizmus tanszék vezetője (1953-1968), egyetemi docens.

Pozsonyi Tivadar Preisz Hugó (Ruma, Szerémség 1860. szept. 2. – 1940. júl. 5. Budapest) orvosdoktor, az MTA rendes tagja, az Állatorvosi Akadémián, ill. Főiskolán a bakteriológia tanára, vala-int a M. Kir. Állami Bakteriológiai Intézet megalapítója és első igazgatója volt (1891-1906). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán a bakteriológiai és kórtani intézet igazgatója (1906-1931)

143

1940. július 7-én temették a Fiumei úti (Kerepesi) temető 41. parcellájának 1. sor, 78. sírhelyére. Innen 1958. július 18-án exhumálták és a Farkasréti temető 2-es parcella, 4. sor 18. sírhelyére szállították át, ahol feleségével együtt nyugszik. Születése 125. évfordulójának közeledtével Alföldy Zoltán orvosprofesszor, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke és dr. Kapronczay Károly ,

Magyar Orvostörténelmi Társaság képviseletében 1985-ben

felkeresték Preisz professzornak , a Mikrobiológiai Társaság

első elnökének,

sírját. A

temetőőr segítségével rátaláltak egy ledőlt hatalmas kőlapra, amely még az elhunyt nevét is elfedte. A síremléket és környékét az Állatorvosok Társaságának egyetemi ifjúsági csoportja, az Állatorvos-tudományi Egyetem műszaki osztályának dolgozói segítségével, társadalmi munkában, helyreállította. A márvány síremlék álló lapjának felirata :” DR. PREISZ HUGÓ / DR. PREISZ HUGÓNÉ / SCHWERTNER MARGIT”. 1985 október 25-én a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Magyar Mikrobiológiai Társaság képviselői megkoszorúzták Preisz professzor rendbe hozott síremlékét. 1992. október közepén megpróbáltam felkeresni Preisz Hugó sírját fényképezés céljából. A temetői irodában megtudtam, hogy a síremlék nincs meg. Az iroda által megadott két szomszédos sír adatai révén találtam egy magas gazzal benőtt sírhalmot, amelyen egy korhadt fejfán, celofánba csomagolt levélborítéknyi papíron, alig olvashatóan „PREISZ H „ név volt felírva. Ezt követően levélben kértem egyetemünk rektorát, hogy vegyék fel Preisz professzor sírját az egyetem által gondozott sírok listájára. Rektori intézkedésre november 1jére a gazos sírt az egyetem műszaki osztálya rendbe hozatta, a régi mellé új fakeresztet állíttatott és koszorút is helyeztetett rá (1.)

144 (Nekrológ: 1. Manninger Rezső dr.: „Preisz Hugó +” ÁL, 1940. 63. 101.) 2. Vámossy: „ Preisz Hugó / (1860—1940)” ORVOSI HETILAP, 1940. 84. 28. szám)

Preisz Hugó eredeti síremléke

Preisz Hugó sírfelirata

145

Preisz Hugó sírjának jelenlegi megjelölése Raitsits Emil (Budapest, 1865. – 1934. március 24. Budapest) állatorvosdoktor, c. nyilv. rk. tanár, a „belorvostani propedeutica” előadója (1919) az állatorvosi ambulancia és a polikli-nika szervezője és vezetője (1909-1934). A kynológia elismert szakírója. Könyvei: „A magyar kutyák” (1924), „A kanárimadár betegségei és azok gyógyítása” (1927).

146 1934. március 28-án temették a Kerepesi temetőben, a 46-os parcella, 5. sor, 14. sz. sír-helyére. A mészkő síremlék téglalap alakú, két kő kockán álló lapján „DR. RAITSITS EMIL / EGY. TANÁR / 1882 – 1934” felirat, az alapból kiemelkedő betűkkel (2.) (Nekrológ: ”Dr. Raitsits Emil + / 1882 – 1934.” ÁL, 1934. LVII. 89 – 91.)

Raitsits Emil sírja

Raisits Emil sírfelirata Rátz István (1860 – 1917) orvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA. levelező tagja. 1890-től 1917-ig a kórbonctani tanszék vezetője és a parazitológia előadója, a magyar állatorvosi parazitológia alapjainak lerakója. Szerkesztője volt az „Állatorvosi Lapok”, a

147 „Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből” és az „Állattani Közlemények” c. folyóiratoknak és kiadója az „Állategészség” c. folyóiratnak. A Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek titkára, majd főtitkára volt.

Rátz István 1917. március 2-án temették a Németvölgyi úti temetőbe, a Babarczy-Schwartzer család sírboltjába, amely családdal felesége révén rokonságban állt. 1963-ban ezt a temetőt felszámolták, ezért a sírboltban nyugvókat a Kerepesi temető 9/2-es parcella, 35-36. sz. sírhelyére szállították át. A síremlék svéd gránitból készült obeliszkjén a Babarczy és a Schwartzer család itt nyugvó tagjainak nevén kívül „DR. RÁTZ ISTVÁN / A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA L. TAGJA / 1860 – 1917” is bevésésre került. (2.) (Nekrológ: Dr. Zimmermann Ágoston: „Dr. Rátz István +” ÁL, 1917. XL. 53 – 55)

148

Rátz István sírja

Rátz István sírjának felirata Regéczy Nagy Imre (Miskolc, 1853. – 1891. március 10. Bécs) orvosdoktor, az „élettani eszköz- és módszertan” magántanára (1881) az „élet- és szövettan” ny. r. tanára az állatorvosi akadémián (1890-1891).

149

1891. március 10-én hirtelen elhunyt Bécsben. Matzleinsdorf evangélikus temetőjében temették. (Nekrológ: „Regéczi Nagy Imre / született 1853-ban, meghalt 1891-ben” ORVOSI HETILAP, 1891. 135.)

Rohrer László (1874 – 1937) orvosdoktor, a ”fizikai kémia” (1902) és az „orvosifizikai kémia” (1907) magántanára, egyetemi tanár, az állatorvosi főiskolán a Fizikai Intézet megalapítója és első vezetője 1910-től 1923-ig, a kémia előadója 1913-tól 1917-ig. 1923-tól a pécsi Erzsébet Tudományegyetem orvosi fizikai és röntgenológiai tanszékét vezette. Tankönyvei: „Orvosi fizikai chemia” (1911), ”Physika” (1914).

150 Rhorer László 1937. augusztus 27-én temették a Farkasréti temetőben, a 2. parcella, 11. sor, 46-os sírhelyére. Temetésén koporsójáról fénykép készült. 1962-ben exhumálták és az N/2943-as fülkébe helyezték át hamvait. 1992 -ben e fülkében már másnak a hamvai találhatók. (1.) (Nekrológ: Dr. Neubauer Konstantin: „Rhorer László + / (1874 – 1937)”. ÁL, 1937. LX. 316.)

Rohrer László temetése Sályi Gyula (Békéscsaba, 1903. március 2. – 1982. október 13. Budapest) állatorvosdoktor, az „ultravírusos betegségek kórtana” magántanára (1937), egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány doktora, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas, a Kórbonctani Tanszék vezetője (1941-1965). Oktatási intézményünknek 1950/51-ben dékánja, 1958-tól 1963-ig igazgatója, majd rektora. Tankönyvei: „Állatorvosi általános kórtan” (1959, 1961), a „Háziállatok részletes kórbonctana” (1954, 1965)

151

Sályi Gyula 1982. október 25-én temették a Farkasréti temetőben, a 34/3/I. parcella, 1. sor, 52. sz. sírhelyére. Síremléke vörös márvány fedőlapján márvány virágtartó, mellette kis fekvő márványkereszt és „ DR. SÁLYI GYULA / 1903 – 1982” felirat található. (1.) (Nekrológ: Holló Ferenc dr.: „Sályi Gyula / professzor emlékére (1903 – 1982)”. MÁL, 1983. 38. 7 – 10.)

Sályi Gyula sírja

152

Sályi Gyula sírfelirata

Schandl József (Bakonybél, 1885. április 27. – 1973. július ? Budapest) okleveles mezőgazda, állatorvosdoktor, Kossuth-díjas akadémikus, az állattenyésztéstan ny. r. tanára, az Állatorvosi Főiskolán a „mezőgazdasági enciklopédia” előadója (1919-1922), az Állatorvosi Karon az „állattenyésztéstan” tantárgy meghívott előadója és vizsgáztatója (1943. május 3. – 1944. június 13.) Tankönyvei: A ló, a szarvasmarha, a juh, a sertés tenyésztése és az általános állattenyésztéstan témakörben 12 könyve jelent meg,(részben társszerzőkkel) számos kiadásban.

Schandl József 1973. július 17-én temették a Farkasréti temetőben. 1991. július 23-án exhumálták és hamvait a Veszprém alsóvárosi temetőben, a temető északnyugati sarkában lévő családi kriptába helyezték át. A kripta egyik oldalán lévő, tetején kereszttel ellátott, szögletes,

153 oszlopszerű síremlék oldalain a Schandl - család itt nyugvó tagjainak nevei vannak felvésve, közöttük „DR. SCHANDL JÓZSEF / AKADÉMIKUS / 1885 – 1973„ felirat is olvasható. (Nekrológ: Horn Artúr dr. akadémikus: „SCHANDL JÓZSEF dr. / (1885 – 1973)”. MÁL, 1973. 28. 531-532.)

Schandl József sírja (Landy Tamás dr. felvétele)

154

Schandl József sírfelirata (Landy Tamás dr. felvétele)

Schwanner Jenő (Székesfehérvár, 1888. február 22. – 1964. október 3. Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány kandidátusa, „a magyar közigazgatás szervezete és állat-egészségügyi igazgatás” c tantárgy meghívott előadója, az Állategészségügyi Igazgatási és Törvényszéki Állatorvostani tanszék első professzora (19461963). Könyve: „Állategészségügyi jogszabályok, utasítások és elvi jelentőségű határozatok (1952).

155

Schwanner Jenő 1964. október 3-án temették a Farkasréti temetőben, a 33/2. parcella, 1. sor, 14. sírhelyére. Síremléke svéd gránit állólapján kereszt és „DR. SCHWANNER JENŐ / EGYETEMI TANÁR / 1888 – 1964 / ÉS FELESÉGE / SZ. KÖVESDY MARGIT / 1892 – 1976” felirat van. (1.) (Nekrológ: Várnagy László dr.: „SCHWANNER JENŐ dr. / 1888. február 22. – 1964. október 3.” MÁL, 1964. 19. 409 – 410.)

Schwanner Jenő sírja

156

Schwanner Jenő sírfelirata Schwenszky Ármin (Bánátkomlós, Torontál m. 1846. április 7.–1927. január 20., Budapest) állatorvos, a „ patkolástan” oktatója az Állatorvosi Tanintézetben (1882–1915). A Nádaskay Bélával közösen írt „Patkolástani kézikönyv” öt kiadást ért meg (1891, 1892, 1894, 1898, 1908). A Patkolástani Intézet gyűjteményének alapjait ő teremtette meg.

Schwenszky Ármin

157 1927. január 23-án temették családi sírboltba, a jobb sírbolt, XXVI., 103. számú fülkébe. A síremlék állórészének alapkövén „ SCHWENSZKY ÁRMIN / 1846–1927 / Drága emlékét szeretettel őrzik / hitvese és gyermekei” vésett felirat van. A síremlék álló kövének felső része jelenleg ledőlt állapotban található a fedőlapon. Vésett felirata a következő: „SCHWENSZKY / ÁRMINNÉ / SZÜL. SZABÓ ÁGNES / ÉLT 67 ÉVET / MEGH. 1911. FEBR. 18.” (3.). (Nekrológ: „Schwenszky Ármin”, ÁL, 1927. L. 34.)

Schwenszky Ármin sírja Semsey (Burghoffer) Géza (Versec, 1894. május 22.--1947. október 1. Budapest) állatorvosdoktor a „bakteriológiai húsvizsgálat” magántanára (1933), a „hússzemle” előadója (1929-1946), a „tejhigiénia” előadója (1934-1946), a tejhigiéniai laboratórium vezetője, egyet. ny. rk. tanári rangban (1941-1946), Budapest székesfővárosi Könyve: ”A piaci és laboratóriumi húsvizsgálat” (1940)

közvágóhidak igazgatója.

158

Semsey (Burghoffer) Géza 1947. október 6-án temették a Farkasréti temetőben, a székesfőváros által adományozott díszsírhelyre, a 19/1-es parcella, 2. sor, 3. sírhelyére. 1975-ben földi maradványait áthelyezték. (Nekrológ: „Dr. Semsey Géza + / (1894--1947)” MÁL. 1947. 306-307)

Soós Lajos (Magyargencs, 1879. február 6.—1972. augusztus 28. Budapest) zoológus, a

biológiai

tudomány

doktora,

az

MTA

tagja,

a

budapesti

tudományegyetem

bölcsészettudományi karának magántanára (1912), állatorvosi tanintézményünkben az „állattan és a parazitológia” meghívott előadója (1917-1919). Nevéhez fűződik a Kárpátmedence puhatestű faunájának feltárása. 1972. december 13-án temették hamvait a Farkasréti temetőben, a 27/I-es urnaparcella, 1. sor, 1. sírhelyére. A fekete márvány síremlék álló lapján felül kereszt, alatta az alábbi felirat: ”Dr. SOÓS LAJOS / 1879—1972„ alatta felesége, veje és leánya neve olvasható.

159

Soós Lajos sírja

Soós Lajos sírfelirata

160 Stulfa (Széky) Péter (Nyitra, 1769. május 26-- ? ) orvosdoktor és állatorvos, magister veterinariae, az állatgyógyászati tanszék adjunktusa Tolnay Sándor mellett 1803-tól 1810-ig. 1810-ben az orvoskaron a „Therapia specialis” rendes tanárává nevezték ki. 1817ben magyar nemességet kapott, ekkor változtatta nevét Széky-re. 1821-ben nyugdíjazták, utána rövidesen meghalt.

Stulfa (Széky ) Péter

Szabó Alajos (Negyed, Nyitra m. 1818. október 14. – 1904. Budapest) orvosdoktor, a Pesti Állatgyógyintézet bonctan és élettan tanszékének első ny. r. tanára, vezetője (18511884), a Pesti Állatgyógyintézet igazgatója (1851-1876), a „kórbonctan” előadója (18721874), a „szülészettan” előadója (1858-1875), a „törvényszéki állatorvostan” előadója (18631888). Tankönyvei: „Szavatosság az állatkereskedésnél” (1868), „A házi állatok boncztana, tekintettel az élettanra” (1877).

161

A rákospalotai régi temetőben temették 1904-ben. Szabó Albert (1913-1951), állatorvosdoktor,

„A méhek betegségei” magántanára

(1946.) Manninger professzor adott megbízást akkori tanársegédjének, hogy a méhek fertőző betegségeivel foglalkozzék. Szabó Zoltán (Budapest, 1882. november 25. – 1944. május 18. Budapest), bölcsészdoktor, botanikus, „a gazdasági és orvosi növények alak- és rendszertana” magán-tanára (1908), főiskolai ny. rk. tanár (1917), egyetemi ny. r. tanár, az MTA levelező tagja, az Állatorvosi Főiskolán a „növénytan” c. tantárgy előadója (1913-1923). Két kötetben jegyzetet írt az állatorvostan hallgatók részére (1918, 1919). Könyve: „ A növények szervezete” (1922, 1927, 1933)

162 1944. május 22-én temették a Kerepesi temetőben, a 41/1-es parcella, 1. sor, 2. sz. sírhelyére, ahonnan 1987-ben a 34-es parcella, 3. sor, 43. sz. sírhelyére vitték át, ahol hasonló nevű fiával egy sírban nyugszik. A sírkő lekerekített tetejű álló lapján kereszt és „Dr. SZABÓ ZOLTÁN / BOTANIKUS AKADÉMIKUS / 1882—1944” felirat, alatta a fia neve és adatai láthatók. (Nekrológ: Zimmermann Ágoston dr.: „Dr. Szabó Zoltán / (1882, + 1944)” ÁL, 1944. LXVII. 71.)

Szabó Zoltán sírja

Szabó Zoltán sírfelirata Szakáll Gyula (Bana, 1872. május 8. – 1903. augusztus 3. Magyar-Régen) állatorvos, bölcsészdoktor „a háziállatok összehasonlító bonctana” magántanára (1901), Nádaskay professzor tanársegédje az anatómiai tanszéken, az első madáranatómia szerzője. Tankönyve: „A házi szárnyasok boncztana (1897).

163

Szakáll Gyula 1903. augusztus 6-án temették a Kerepesi temetőben. Később exhumálták és szülőfalujába szállították át földi maradványait, hogy ott helyezzék örök nyugalomra. Az átszállítás időpontja nincs bejegyezve a Kerepesi temető nyilvántartó könyvébe. Szülőfaluja, a Komárom megyei Bana község, temetőjében lévő síremlékének talapzatán félbe tört oszlop van, a talapzat felirata: „Dr. SZAKÁLL GYULA / 1872 – 1903) / A lélek él, találkozunk” (Nekrológ: Dr. Zimmermann Ágoston: ”Dr. Szakáll Gyula +” VETERINARIUS, 1903. XXVI. 541 – 542.)

Szakáll Gyula sírja

164

Szakáll Gyula sírfelirata

Szalay Mihály (Veszprém, 1920. szeptember 9.—1974. Szarvas) mezőgazdász, a Haltenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársa, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomás igazgatója (1968-1974), az Állatorvos-tudományi Egyetemen a „halegészségtan” meghívott előadója (1967-1974)

Szalay Mihály Szarvason temették 1974-ben. (Nekrológ: Búza László dr. és Szakolczay József dr.: „Szalay Mihály / 1920--1974 „ MÁL, 1974. 29. 371 ) Szász Alfréd ( ) állatorvosdoktor, nyug. m. kir. főbakteriológus, a m. kir. állami oltóanyagtermelő intézet volt igazgatója, „az alkalmazott bakteriológia” magántanára (1914)

165 Szekeres László (Budapest, 1911. -- ) vegyész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a ké-miai tudományok kandidátusa, egyetemünk Kémiai Tanszékének vezető tanára (19571968). Tankönyvei: „Általános és szervetlen kémia” (1951,1961, 1966), „Szerves kémia” (1963, 1967)

Szekeres László Szent-Iványi Tamás (Szentivánlaborfalva, Háromszék m. 1920. november 2.– 1991. április 14., Budapest) mezőgazdász, állatorvosdoktor, a járványtan címzetes egyetemi tanára (1974), egyetemi tanár, az állatorvos tudomány doktora, akadémikus, az Állatorvos-tudományi Egyetem járványtani tanszékének vezetője (1976–1985). Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) római központjában az állat-egészségügyi osztály helyettes vezetője, a fertőző betegségek szakreferense volt 1970 és 1975 között. „ A háziállatok fertőző betegségei” című, 1985-ben megjelent tankönyvben az „Általános járványtan” c. fejezetet, valamint az emlős állatok betegségeivel foglalkozó részt ő írta.. A „Szarvasmarha–egészségtan” c. (1983) és „A kutya és a macska egészségvédelme” c. (1978) kézikönyvekben a vírusos betegségekkel foglalkozó fejezeteket állította össze. .

166

Szent-Iványi Tamás 1991. május 2-án volt hamvainak búcsúztatása a rákoskeresztúri Új Köztemetőben. Ezen – végakaratának megfelelően – csak a szűk családi kör vett részt, és hamvait a temető 53-as számú, szóró-parcellájában szórták szét. (Nekrológ: Szabó István dr.: „Búcsú és gyászbeszéd helyett / Szent-Iványi Tamás dr. / 1920–1991„ MÁL, 1991. 46. 325-328.) Szepeshelyi Andor (Márkusfalva, Szepes megye, 1903 – 1989. december 31, Budapest) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, a szülészeti klinika és a tejhigiéniai laboratórium vezetője (1946-1948). Egyetemi magán-tanár 1931-ben lett „A hím állatok terméketlensége” c. tanulmányával. Az Országos Mesterséges Termékenyítési Központ szakállatorvosa volt 1950-től 1967-ig.

167

Szepeshelyi Andor 1989. december 31-én búcsúztatták a rákoskeresztúri új köztemetőben, majd Székesfehérvárra szállították és az ottani temetőben lévő családi sírboltban helyezték végső nyugalomba. (Nekrológ: 1. Horváth György dr.: „SZEPESHELYI ANDOR dr. / 1903-1989” MÁL. 1990. 45. 596. 2. Dr. Soós Pál: „DR. SZEPESHELYI ANDOR / 1903-1989” Phylaxia Állategészségügyi és Tak . Közl. 1990. 193-194.)

Szélyes Lajos (1885—1963. július 15. Budapest) állatorvosdoktor, az „immunitástani propaedeutika” magántanára (1927)

168

1973. július 19-én temették a Farkasréti temetőben, a 42-es parcella, 1. sor, 38. sírhelyére. A műkő keretes síremlék álló lapjának felirata: ”Dr. SZÉLYES LAJOS / 1885— 1963” alatta felesége adatai olvashatók.

Szélyes Lajos sírja

169 Szélyes Lajos sírja

Szép Iván (Kisszeben, Sáros m. 1920. – 1994. október 16. Budapest), állator-vosdoktor, tanintézményünk belgyógyászati tanszékének egyetemi docenseként az „állathigiénia” tantárgy első hazai előadója (1954-1962), az állatorvos-tudományok kandidátusa, a gödöllői agrártudományi egyetem „állatbonctani és élettani tanszékének vezető egyetemi tanára. Tankönyvei: „Állathigiéne” (1959) (Mócsy J. társszerzővel), a „Háziállatok anatómiája és élettana” ( ) „Állategészségtan” ( ) (mindkettő Potsubay J. társszerzővel).

Szép Iván Hamvait 1994. december 11-én a kelenföldi Szent Gellért-templom urnatemetőjében he-lyezték örök nyugalomba. Az urnafülke márvány fedőlapjának felirata: „DR. SZÉP IVÁN / EGYETEMI TANÁR / 1920—1994 / ÉS FELESÉGE / HORVÁTH ERZSÉBET / 1921— 1992” (Nekrológ: Dr. Bárdos László: „Dr. Szép Iván / 1920—1994” MÁL, 1995. 50. 384)

170

Szép Iván sírja Szlameniczky István ( ) mezőgazdasági mérnök,

SZÖVOSZ-elnök, tan-

intézményünkben az „agrárgazdaságtan” tantárgy előadója (1968-1984) Szokolóczy Iván (1932 – 1994. december 17. Budapest) állatorvosdoktor, tanintézményünk Sebészeti Tanszékének és Klinikájának egyetemi docense, a csontsebészet oktatásának elindítója hazánkban.

Szokolóczy Iván Temetésére 1994. december 23-án Hatvanban került sor. (Nekrológ: Dr. Tóth József: „Dr. Szokolóczy Iván /1932—1994” MÁL, 1995. 50. 190.) Szőnyi Pál (Losonc, 1914--2002. július 19. Budafok) bölcsészdoktor, nyelvtanár, tanintézményünk Idegennyelvi Lektorátusának vezetője (1953—1978.)

171

Szőnyi Pál 2002. július 26-án a budafoki temetőben helyezték örök nyugalomra. (Nekrológ: Karvázy Balázs: „Dr. Szőnyi Pál / 1914-2002” MÁL. 2002. 124. 536.) Sztankovics Rezső ( ) „a gyógyszer- és takarmánynövények szövettana” (1918) magántanára

Szutter László (Potyond, Sopron m.,1891 – 1973. május 8. Budapest ) állatorvosdoktor „a ló szemhátterének pigmenthiányos foltjai (tapetum lucidum–szigetek) és területei (pigment-kolobomák) (1939) magántanára, az „állatorvosi szemészet” címzetes egyetemi tanára (1969), az állatorvos-tudományok doktora, honvédség állatorvos-ezrede-seként főleg állami ménesekben teljesített szolgálatot. Meghívott előadóként tartott szemészeti előadásokat az állatorvostan hallgatóknak. Könyve: „Tierarztliche Augenheilkunde” (Kómár Gyula társszerzővel) (német kiadás: 1968, japán kiadás: 1971)

172

Szutter László 1973. május 16-án temették a Farkasréti temetőben, a 48/3-as parcella, 1. sor, 3-4. sz. sírhelyére. A műkő síremlék középső fedőlapján fekvő kereszt és svéd gránit lap van az itt nyugvók adataival. Rajta kívül itt van eltemetve felesége, Simon Zsuzsanna és a Simon család három tagja. Adatai negyedikként szerepelnek: „Dr. SZUTTER LÁSZLÓ / EGYET. TANÁR 1891-1973” (Nekrológ: B. Kovács András dr.: „SZUTTER / LÁSZLÓ dr. / 1891—1973” MÁL, 1973. 28. 519.)

Szutter László sírja

173

Szutter László sírfelirata Szüts Andor (– 1979) a „húshigiénia” (1975) címzetes egyetemi tanára

Takács János (Szentgotthárd, 1921. augusztus 18. – 1979. november 7.Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi tanár,, az állatorvos-tudomány doktora, az Élelmiszerhigiéniai Tanszék vezetője (1976-1979). A magyar állatorvosi élelmiszer-mikrobiológia iskolateremtő művelője. Könyve: „Húsvizsgálat képekben „(Százados Imre társszerzővel, 1977)

Takács János 1979. november 13-án temették a Farkasréti temető 2/3-as parcellája, 1. sor, 37 – 38. sírhelyére. A síremlék bal oldalán lévő, 40 cm átmérőjű bronzreliefet, melyen Ta-kács professzor balra néző portréja látható, 1981-ben Konyorcsik János, a Képzőművészeti

174 Akadémia tanára készítette. Jelenleg itt nyugszik felesége és két hozzátartozója is. A bronzrelief körirata: ”DR. TAKÁCS J. Dr. Sci. 1921 – 1979” (1.) (Nekrológ: Holló F: „TAKÁCS JÁNOS DR. / 1921 – 1979”. MÁL, 1980. 35. 3 – 7.)

Takács János sírja

Takács János sírreliefje Tangl Ferenc (Budapest, 1866. január 26. – 1917. december 19. Budapest) orvos-doktor, egyetemi tanár, az MTA tagja, az állatorvosi tanintézményünk Élettani Intézetének vezetője (1892-1903), a M. kir. Állatélettani és Takarmányozástan Állomás alapítója és első igazgatója (1896-1917).

175

1917. december 22-én temették a Kerepesi temetőben, a 32-es parcella, 1. sor, 23-as sírhelyére, ahonnan 1954. április 25-én exhumálták és a Farkasréti temetőbe, a II/79-es fülkébe helyezték át. A fülke fehér márványtáblájának felirata: „Dr. TANGL FERENC / 1866—1917”

Tangl Ferenc sírja Teleky István gr. ( ) államtudományi doktor, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója,

az 1930/31-es tanévtől kezdve

négy évig oktatta

tanintézményünkben a

176 „szövetkezeti ügy és az állatok és állati nyerstermékek értékesítése” c. tantárgyat előbb a korábbi, majd 1933-tól „közgazdaságtan” néven.

Tell Vilmos (1916-- ) állatorvosdoktor, százados, tanintézményünkben a „Katonai tanszék” vezetője (1953-1954).

Tellyesniczky Kálmán (Élesd, Bihar m., 1868. március 25. – 1932. február 9. Budapest) orvosdoktor, egyetemi tanár, anatómus, hisztológus, az „általános szövettan és fejlődéstan” (1906) magántanára, a „fejlődéstani ismeretek” előadója az Állatorvosi Főiskolán (1906-1911). 1932. február 12-én temették a Kerepesi temetőben a 46/1-es parcella, 1. sor, 38-as sírhelyére. A svéd gránit sírkő felirata: „Dr. TELLYESNICZKY / KÁLMÁN / EGYETEMI ORVOSTANÁR / 1864—1932” (Nekrológ: Lenhossék Mihály: „TELLYESNICZKY KÁLMÁN / (1868—1932)” ORVOSI HETILAP, 1932. 76. 7. szám, 133.)

Tellyesniczky Kálmán sírja

177

Tellyesniczky Kálmán sírfelirata Thanhoffer Lajos (Nyírbátor, 1843. november 23. – 1909. március 22. Buda-pest) orvosdoktor, sebész, az MTA levelező tagja, a Pesti Állatgyógyintézet, (majd Állatorvosi Tanintézet) élet- és szövettani tanszékének vezető tanára (1872-1890). Ő vezette be az állatorvostan-hallgatók oktatásába a mikroszkóppal való vizsgálatot. Tankönyve: „Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai” (1883). Az orvoskaron a II. leíró és tájbonctani tanszék vezetője lett 1890-től.

178 1909. március 24-én temették a Kerepesi temetőben, Barhó Ferenc családi sírboltjába, a jobb 406-os kriptába. A 2,5 m magas szürke gránit lapon felül vésett kereszt és „ BARHÓ FERENCZ / CSALÁDI SÍRBOLTJA” felirat és az itt nyugvók nevei, köztük „NEMES Dr. THANHOFFER LAJOS / EGYETEMI TANÁR / 1843. NOV. 23. – 1909. MÁRC. 22.” olvashatók. A sírkő alsó részén a professzor feleségének neve is megtalálható: ”THANHOFFER LAJOSNÉ / BARHÓ MÁRIA / MEGHALT 1928. MÁRC. 14” (2.) (Nekrológ:

Thanhoffer Lajos sírja

Tolnay Sándor (Nagycsömöte, Vas m. 1748. szeptember 18.– 1818. április 26. Pest) állatorvos,

orvosjelölt,

a

magyar

állatorvosképzés

megindítója

és

szervezője,

a

Tudományegyetem Orvosi karán létesített Állatgyógyászati Tanszék és Állatgyógyintézet vezetője (1787-1818). Az ő szakértelmének és buzgóságának köszönhető elsősorban, hogy az állatorvosi intézmény hazánkban meghonosodott. Tolnay állatjárványtant adott elő.

179 Tankönyvei: 1. „Artis veterinariae compendium pathologicum”(1799) a pesti egyetem kötelező állatorvosi tankönyve lett 1805-től 1823-ig. Az eredeti latin nyelvű kiadást két német (1808, 1817), majd szlovák (1808) és orosz nyelvű (1817) kiadás követte. 2. „A barmokat orvosló könyv, melyet a közjónak hasznára kibocsátott Tolnay Sándor..etc Pest, 1795” az állattartó gazdáknak szánt magas színvonalú ismeretterjesztő mű. 3. „A lovak külső szép vagy rút termetek s hibái megesmeréséről és azoknak belső s külső betegségeik orvoslásáról (1804).

Tolnay Sándor 1818. április 25-én hunyt el. Temetéséről és sírjáról nem találtam feljegyzést, de Kóssa Gyula dr.: Magyar Állatorvosi Könyvészet 1472 – 1904 című könyvében beszámol egy korabeli nekrológról. A Tudományos Gyűjtemény 1818. évi 5. füzete 127. lapján olvasható a nekrológ: ”A Pesti királyi Universitás ismét egy jeles Tudós Tagját vesztette el. Múlt hónapnak 25-én munkás életének 71. esztendejében kimúlt T. T. Tolnay Sándor Úr, a Baromorvoslási intézetnek Igazgatója, s azon mesterségnek rendszerént való Tanítója. Született Nemes Vas-vármegyének Nagy-Csöméte helységében.” Tolnay „ a baromorvoslás tanulására adván magát, abban oly különös előmenetelt tett, hogy Fels. József Császár a baromorvoslási intézetnek a Magyarországi Universitásba behozatására, s azon fontos tudománynak tanítására őtet rendelni méltóztatott. A benne helyeztetett bizodalomnak híven megfelelt mint serény Tanító, szerencsés orvos és fáradhatatlan Literátor.” A nekrológ kiemeli

180 Compendium artis veterinariae című több nyelvre lefordított munkáját, a koppenhágai tudós társaságban való tagságát, arany érdempénzzel való jutalmazását és „háládatos emlékezetre érdemes”-nek tartja Tolnay Sándor személyét. (Nekrológ: Kóssa Gyula dr.: Magyar Állatorvosi Könyvészet 1472 – 1904 Budapest, 1904. Kiadta a Magyar Országos Állatorvos Egyesület. 251 – 252 oldal.) Tormay Béla (1839-1906) okleveles mezőgazda, állatorvosdoktor, miniszteri tanácsos, akadémikus, a felsőfokú agrárképzés fejlesztője, reformátora, Szekszárd szülötte. 1873-tól a Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet és jogutódjának, a M. kir. Állatorvosi Tanintézetnek tanára, 1875-től 1888-ig igazgatója. Igazgatósága alatt, 1881-ben költözött hazai állatorvosképző tanintézményünk a Rottenbiller utcai telken, Steindl Imre tervei szerint, olasz reneszánsz stílusban épült, Zsolnay majolikával díszített pavillonokba, a jelenlegi helyére. 1880-ban megszervezte a Földmívelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állattenyésztési osztályát, majd vezette a minisztériumban a szakoktatás ügyeit. Kezdeményezésére alakult meg 1880-ban a Magyar Országos Állatorvos Egyesület, melynek első elnökévé őt választották. Könyvei: „Általános állattenyésztéstan (1871, 1895), „Gazdasági lótenyésztés” (1872), „Falusi lótenyésztés” (1873), „A szarvasmarha és annak tenyésztése” (1877, 1890, 1892, 1901), „Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén” (1902), „A háziállatok tenyésztése„ (1896,1903).

181

1906. december 31-én temették a Kerepesi temetőben a 29/ 3-as parcella, 1. sor, 89-es sírhelyére, ahol 1969. december 15-ig nyugodott. Ekkor exhumálták és négy hozzátartozójával együtt a Farkasréti temető 50/362-es fülkéjébe helyezték át hamvait. A fülke fedőlapjának felirata „NÁDUDVARI / TORMAY BÉLA / ÁLLATORVOS, A MTA L. TAGJA / ÉS NÉGYEN AZ ÖVÉI / KÖZÜL”

Tormay Béla sírja

Tóth Béla Lajos (1925. – 1999. február 23, Budapest) állatorvosdoktor, az állatorvostudomány kandidátusa, egyetemi docensként tanintézményünkben a „biokémia” előadója (1965-1972), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állatélettani és Állat-egészségtani tanszékének vezető tanára 1972-től.

182

Tóth Béla Lajos

1999. március 8-án temették a Farkasréti temetőben, az 1/B parcella, 2. sor, 12. sírhelyére.

Szetei István és neje műkő síremléke állólapjának fehér márványtábláján

harmadik névként „PROF. / Dr. TÓTH BÉLA LAJOS / 1925—1999” felirat van.

Tóth Béla Lajos sírja

183

Tóth Béla Lajos sírfelirata Urbányi László (Rákosszentmihály, 1902. június 29. – 1974. május 7., Budapest) vegyészmérnök, „a táplálkozás biokémiája, különös tekintettel az állati szervezet ásványianyag-forgalmára” magántanára (1937), a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, tanintézményünkben a kémiai tanszék vezető tanára (1947-1957), az Állatorvostudományi Főiskola igazgatója (1956/57-es tanévben), az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa (1957-1967). Könyvei: „Háziállatok takarmányozása (1943), Általános Kémia (1956).

Urbányi László

184 1974. május 24-én temették a Cinkotai temetőben, a 18-as sövényes parcella 1. sor 35-36. sz. sírhelyére. A fehér márvány síremlék álló részén a baloldalon kereszt és az alapból kiemelkedő, fehér márvány, nyomtatott nagybetűkkel „DR. URBÁNYI LÁSZLÓ /1902-1974 / , DR URBÁNYI LÁSZLÓNÉ / RAINCSÁK BRIGITTA / 1906-1980 „ felirat van. (Nekrológ: „URBÁNYI LÁSZLÓ DR. / 1902-1974” MÁL, 1974. 29. 715-716) Vajda Tódor ( ) a „parazitológiai diagnosztika és terápia” (1932) magántanára Varga Ernő ( ) doktor, a „mezőgazdasági termelés” előadója (1952-1953).

Varga Ferenc (Mező-Komárom, 1835. október 15. – 1908. július 2. Tárnok) állatorvos, orvosdoktor, a sebészet előadója (1865-1870), a „Különös Sebészi és Műtéti Tanszék” szervezője és első vezető professzora (1870-1897), tanintézményünk igazgatója (1888-1997). Tankönyvei: Patkolástan” (Eisenmayer Sándor társszerzővel, 1866), „Hasznos házi emlősállatok természetrajza” (1872)

Tárnokon temették 1908. júliusban. Síremlékének felirata:” ITT NYUGSZIK / DR. VARGA / FERENC / NY. AKADÉMIAI IGAZGATÓ / SZÜLETETT 1835. OKT. 15. / MEGHALT 1908. júl. 2. / BÉKE HAMVAIRA”

185

Varga Ferenc sírfelirata Varga Oszkár (1873—1947. november 20. Budapest) kísérletügyi igazgató, a „növénytan „ előadója az Állatorvosi Főiskolán (1923-1931). 1947. november 27-én temették a Farkasréti temetőben, a 26/2-es parcella, 13. sor, 2. sírhelyére. Sírja ma már nincs meg. Várnagy László (Siklós, 1920. június 1. – 1995. szeptember 5. Keszthely) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, az Állategészségügyi Igazgatási Tanszék vezetője (1963-1982), egyetemünk rektorhelyettese (1966-1978), majd rektora (1978-1981). Tankönyve: „Igazságügyi állatorvostan” (1979)

186

Várnagy László 1995. október 6-án temették Keszthelyen a Szent Miklós temetőben. (Nekrológ: „Dr. dr. hc. Várnagy László / 1920—1995”, MÁL, 1996. 60-63) Versényi László (Vác, 1921. június 12. – 1982. december 5. Budapest) állatorvosdoktor, egyetemi adjunktus, a parazitológia művelője, az „állattan” tantárgy előadója (19641981)

187 Versényi László A váci temetőben helyezték örök nyugalomra. (Nekrológ: ”Versényi Lászlő dr. / 1921—1982, MÁL, 1983. 38. 374-375.)

Weiser István (Liptószentmiklós, Liptó m. 1873. január 21. – 1957. július 8. Budapest) vegyészmérnök doktor, a „tápszerkémia” magántanára (1904), és tantárgyként előadója tanintézményünkben (1904-1933), az állatorvos tudomány kandidátusa, az „Állat-élettani és takarmányozási Kísérleti Állomás” igazgatója (1917-1934) Könyve: „Takarmányozástan” 1924, 1952)

1957. július 12-én temették a Farkasréti temetőben, a 30/3-as parcella, 2. sor, 23. sírhelyére.

A

meghosszabbítás

megváltásának

elmulasztása

miatt

sírját

1985-ben

felszámolták.

Wellmann Oszkár (Szászrégen, Maros-Torda m. 1876. október 8.-- 1943. május 4. Budapest) állatorvosdoktor, akadémikus, tanintézményünk állattenyésztéstani tanszékének professzora (1910-1943) és rektora (1931-1933). Könyvei: „Magyarország állattenyésztése. Szarvasmarha-tenyésztés I. kötet (1926), „A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvezése (1926, 1938, 1940), „Küllemtan (1938), „Általános Állattenyésztéstan (1921,1928), „Rachitis. Kórtani rész I. kötet, Biochemiai rész II. kötet” (Marek J társszerzővel, (1930, 1932)

188

1943. május 7-én ravatalozták fel és búcsúztatták az Állatorvosi Osztály dísztermében. A gyászszertartás és a gyászbeszédek elhangzása után tetemét Jákóra szállították és ott családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. (Nekrológ: „Dr. WELLMANN OSZKÁR + /1876. október 8. – 1943. május

4”

Állatorvosi Lapok, 1943. LXVI. 55-57.)

Zimmermann Ágoston (Mór, 1875. december 3. – 1963. október 6. Budapest) állatorvos, bölcsészdoktor, „az összehasonlító anatómia” magántanára (1904), a MTA. rendes és tiszteleti tagja, Kossuth díjas, az anatómia és fejlődéstan rendes tanára, a poliklinika vezetője (1900-1907), az Anatómiai Intézet vezetője (1910-1946). Tankönyvei: „A ló ujjának anatómiája”(1909), „ A tejmirigy összehasonlító anatómiája” (1911), „Anatómiai gyakorlatok háziállatokon (1911, Zimmermann G. társszerzővel (1943), „Fejlődéstan” (1917, 1922. Z. G.val együtt (1945), „Házi állatok anatómiája” (1920, 1923. Z.G.-val (1939), „Házi állatok anatómiájának kézi atlasza” (1922), Z. G.-val együtt (1942)

189

1963. október 9-én temették a Farkasréti temetőben, a 20-as körönd, 1.sor, 11-12. sírhelyére. A mészkő síremlék álló lapján bal oldalon kereszt és „DR. DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON / EGYETEMI TANÁR / 1875—1963” felirat, valamint felesége adatai találhatók. (Nekrológ: Kovács Gyula dr.:” ZIMMERMANN ÁGOSTON dr. / 1875. december 3 – 1963. október 6.” MÁL, 1963. 18. 429-430.)

Zimmermann Ágoston sírja

190

Zimmermann Ágoston sírfelirata Zimmermann Gusztáv (Budapest, 1911. március 20.— 1984. december 16. Vecsés) állatorvosdoktor, „válogatott fejezetek az összehasonlító anatómia köréből” (1938) magántanára, az állatorvos-tudományok kandidátusa, egyetemünk anatómiai tanszékének oktatója 1934-től 1946-ig, majd a Budapesti Marhavágóhíd Állatorvosi Hivatalának szakállatorvosa. (1947-1976). Társszerzője a háromkötetes „Háziállatok anatómiája„(1939) és a „Házi állatok anatómiájának kézi atlasza” (1942) c. tankönyveknek.

Zimmermann Gusztáv 1984. december 19-én kísérték utolsó útjára a vecsési temetőben, ahol sírja a bejárattól jobbra, a 7. sor 7. sírjaként található. Műkő síremlékének álló lapján kereszt és a

191 márványlapon „PEREGI ÁDÁM /1913-1974, DR. ZIMMERMANN GUSZTÁV / FŐ ÁLLATORVOS /1911-1984, NEJE OCZTOS JULIANNA / 1918-

FÁRADT TESTED

PIHENNI TÉRT / EMLÉKED ÖRÖKKÉ ÉL / GYÁSZOLJA CSALÁDJA „ (Nekrológ: Fehér György dr.:” Zimmermann Gusztáv dr. / 1911-1984 „MÁL. 1985. 255.)

Zimmermann Gusztáv sírja (Zimmermann István dr. felvétele) Zlamál Vilmos ( Morsitz, Morvaország, 1803. június 21 – 1886. november 11. Budapest), tiszteletbeli sebészdoktor, sebész és szülész mester, állatorvos, egyetemi ny. rendes tanár, a Pesti m. kir. Egyetem orvosi karán az állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet vezető tanára (1841-1851), a Pesti Állatgyógyintézet igazgatója (18511853), az MTA levelező tagja, „Állatorvosi ügyrendészet és járványtan” c. előadásai kívül 1881-ig az egyetem az orvos-sebész hallgatóinak állatgyógyászatot adott elő. A Földművelésügyi Minisztériumban az állategészségügyi osztály szervezését bízták rá, ahol 1867-től 1874-ig tevékenykedett.. Tanárságától, 40 évi működés után 1881-ben lépett vissza. ”Részletes kór- és gyógytan. Különös tekintettel a járványos kórokra és az állatorvosi rendészetre” c könyve 1877-ben jelent meg.

192

1886. november 13-án temették a Kerepesi temetőben, a 13-as parcella, 1. sor, 63. sz. .sírhelyre, ahonnan 1929. december 7-én áthelyezték a 34/2-es parcella, 2. sor, 4. sz. sírhelyre.. A 2 m magas fehér (jelenleg már beszürkült) márvány obeliszken „MORVAI / DR. ZLAMÁL VILMOS / 1803-1866” és feleségének adatait tartalmazó felirat van. (2.) (Nekrológ: „Dr. Zlamál Vilmos +” VETERINARIUS, 1886. VIII. 12. sz., 353-355.)

Zlamál Vilmos sírja

193

Zlamál Vilmos sírfelirata

Zsarnóczay Sándor (1928—2002. augusztus , Budapest) agrármérnök, közgazdász, tanintézményünkben a „ Marxizmus Leninizmus” tanszék vezető tanára (1970-1990) Részt vett az „állategészségügy ökonómiai vonatkozásai” c. tantárgy oktatásában is.

Zsarnóczai Sándor Hamvait a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában helyezték el. (Nekrológ: Dr. Visnyei László: „Dr. Zsarnóczai Sándor / 1928-2002” MÁL, 2002. 124. 187.)

194

Irodalom:

1. Mészáros M. János dr.: ”Az Állatorvos-tudományi Egyetem tanárainak és előadóinak sírja a Farkasréti temetőben „Magyar Állatorvosok Lapja, (MÁL) 1995. 50. 847-856. 2. Mészáros M. János dr.: „Az Állatorvos- tudományi Egyetem és jogelődjei elhunyt tanárainak és előadóinak sírja a Fiumei úti (Kerepesi) temetőben” MÁL. 1996. 51. 760-765. 3. Mészáros M. János dr.: „Állatorvosi tanintézményünk elhunyt tanárainak sírja a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben” MÁL. 4.Kotlán Sándor dr.: „A magyar állatorvosképzés története 1787-1937” Budapest, 1941. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság 5. „200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás 1787-1987” Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987. 6. Kovács Gyula dr. – Fehér György dr.: „Biographia, Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza” Állatorvos-tudományi Egyetem, Budapest, 1986. 7.”Legyen akaratod szerint.” Kegyeleti katalógus 2000. 8. Budapesti Temetkezési Intézet Rt által kiadott és a VIA STÚDIÓ tervezésében és kivitelezésében megjelent budapesti temetőket ismertető füzetek 1998-1999 Melléklet: Néhány temető térképe és a várostérképi elhelyezkedése

1a ábra. A Budafoki temető térképe

195

1b ábra. A Budafoki temető a várostérképen (piros négyszöggel jelölve)

2a ábra. A Cinkotai temető térképe

196

2b ábra. A Cinkotai temető a várostérképen (piros négyszöggel jelölve)

3a ábra. A Farkasréti temető térképe

197

3b ábra. A Farkasréti temető Budapest térképén (piros karikával jelölve)

4a ábra. Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető)

198

4b ábra. A Fiumei úti sírkert a várostérképen (piros karikával körülvéve)

5a ábra. Az Óbudai temető térképe

199

5b ábra. Az Óbudai temető a várostérképen (az alsó piros négyszöggel jelölve)

6a ábra. A rákoskeresztúri Új Köztemető térképe

200

6b ábra. A Rákoskeresztúri Új Köztemető a várostérképen (piros négyszöggel körülvéve)

7a. ábra. A Rákospalotai temető térképe

201

7b ábra. A Rákospalotai temető a várostérképen (piros négyszöggel körülvéve)

8a ábra. A Szent Gellért templom és urnatemető

202

8b ábra. A Szent Gellért templom urnatemetőjének részlete