ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYTERVEZET

Európai Parlament 2014-2019

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

2016/2637(RSP) 16.6.2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYTERVEZET a B8-xxxxxx . és B8-xxxxxx. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján a transzzsírokról (TFA) (2016/2637(RSP)) Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében Daciana Octavia Sârbu az S&D képviselőcsoport nevében Nikolay Barekov az ECR képviselőcsoport nevében Anneli Jäätteenmäki az ALDE képviselőcsoport nevében Lynn Boylan a GUE/NGL képviselőcsoport nevében Martin Häusling a Verts/ALE képviselőcsoport nevében Piernicola Pedicini az EFDD képviselőcsoport nevében Mireille D'Ornano az ENF képviselőcsoport nevében

RE\1094067HU.doc

HU

PE582.248v01-00 Egyesülve a sokféleségben

HU

B8-0000/2016 Az Európai Parlament állásfoglalása a transzzsírokról (TFA) (2016/2637(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 30. cikke (7) bekezdésére1,

–

tekintettel az élelmiszerekben, valamint az uniós lakosság teljes étrendjében található transzzsírokról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2015. december 3-i bizottsági jelentésre (COM(2015)619),

–

tekintettel a Közös Kutatóközpont „Transzzsírsavak Európában: hol állunk? A bizonyíték szintézise: 2003–2013” című jelentésére,

–

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2009-es tudományos szakvéleményére, amely ajánlásokat tartalmaz a transzzsírok fogyasztására vonatkozóan,

–

tekintettel a WHO „A transzzsírok étrendben történő csökkentését célzó politikák hatékonysága: a bizonyítékok szisztematikus áttekintése2” című közleményére, valamint „A transzzsírok felszámolása Európában” című politikai összefoglalójára3”,

–

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a transzzsírsavak kérődzőkből származó ételekben, például tej- és hústermékben, valamint az iparilag előállított, részben hidrogénezett, tűzhelyen és sütőben sütéshez, valamint feldolgozott élelmiszerek élettartamának növeléséhez használt, hozzáadott hidrogénatomokkal módosított növényi olajokban található telített zsírsavak;

B.

mivel a tejtermékben és marhahúsban található, kérődzőkből származó zsír továbbra is 3–6% transzzsírt tartalmaz;

C.

mivel a kérődzőkből származó, természetes előfordulású transzzsírok emberi fogyasztása általában véve alacsony;

D.

mivel a húsfogyasztás folyamatosan nő az EU-ban;

1

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.). 2

WHO-közlemény 2013;91:262–269H

3

http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/288442/Eliminating-trans-fats-in-Europe-A-policybrief.pdf?ua=1

PE582.248v01-00

HU

2/2

RE\1094067HU.doc

E.

mivel sok étterem és gyorsétterem transzzsírokat használ az ételek sütéséhez, mert olcsók és többször is használhatók a kereskedelmi olajsütőkben;

F.

mivel egyes ételek elkészítése közben transzzsírok keletkezhetnek (például bő zsírban történő sütés során);

G.

mivel az iparilag előállított, részben hidrogénezett növényi olajok fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek, terméketlenség, endometriózis, epekő, Alzheimer-kór, cukorbetegség és egyes rákfajták kialakulásának fokozott kockázatát hordozza magában;

H.

mivel a transzzsírok nagymértékű fogyasztása a számos kockázati tényezők egyike, amely különösen hozzájárulhat a szívkoszorúér-betegség kialakulásához (kalóriánkénti alapon bármely másik tápanyagnál jobban), mely betegség óvatos becslések szerint pedig évente 660 000 ember halálát okozza az EU-ban, illetve az összes halálozás kb. 14%-át;

I.

mivel az EFSA javaslata szerint „a transzzsírok fogyasztásának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie megfelelő étrend kialakítása mellett”1;

J.

mivel a WHO azt javasolja, hogy a TFA-bevitel ne haladja meg a napi energiafogyasztás 1%-át;

K.

mivel az egyesült államokbeli FDA 2015 júniusában megállapította, hogy a részben hidrogénezett olajok az emberi fogyasztás szempontjából nézve „általában nem biztonságosnak elismert anyagok”;

L.

mivel az uniós szintű adatok korlátozott rendelkezésre állása ellenére egy kilenc uniós ország adatait összegyűjtő friss tanulmány arról számol be, hogy a népesség átlagos napi TFA-bevitele a napi energiafogyasztás 1%-a alatt van, de a tagállamok egyes specifikus szubpopulációiban magasabb a beviteli arány2;

M.

mivel a legfrissebb rendelkezésre álló adatok elemzése megerősíti, hogy a transzzsír mennyiségének bizonyos ételekben történő csökkentése ellenére bizonyos uniós élelmiszerpiacokon még mindig számos olyan étel van, amely nagy mennyiségű transzzsírt tartalmaz, azaz 100 gramm zsírban több, mint 2 grammot (például 100 gramm kekszben, pattogatott kukoricában, valamint a pékárukhoz hasonló, előre nem becsomagolt ételekben 40-50 grammot);

N.

mivel nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy az élelmiszerekben található TFAtartalom korlátozását célzó szakpolitikák a teljes zsírtartalom növelése nélkül csökkentik a TFA-szintet; az efféle szakpolitikák megvalósíthatók, elérhetők és nagy valószínűséggel pozitív hatást gyakorolnak a közegészségre;

O.

mivel csak minden harmadik uniós fogyasztó rendelkezik ismeretekkel a transzzsírokról, ezért lépéseket kell tenni a tájékoztatási igények kielégítése érdekében;

1

EFSA-közlöny. 2010;8(3):1461.

2

Mouratidou és mások: „Transzzsírsavak Európában: hol állunk?” JRC Tudományos és szakpolitikai jelentések 2014 doi:10.2788/1070

RE\1094067HU.doc

3/3

PE582.248v01-00

HU

P.

mivel az uniós jogszabályok nem szabályozzák az élelmiszerek transzzsírtartalmát, illetve nem követelik meg ezen élelmiszerek felcímkézését;

Q.

mivel Ausztria, Dánia, Lettország és Magyarország rendelkezik az élelmiszerek transzzsírtartalmának csökkentésére vonatkozó jogi szabályozással, a többi uniós tagállam többsége pedig önkéntes intézkedéseket választott (például önszabályozás, étrendi ajánlások vagy bizonyos hagyományos termékek összetételére vonatkozó kritériumok);

R.

mivel bizonyított, hogy sikeres volt az ipari transzzsírtartalom jogi korlátozásának 2003-as dániai bevezetése, amely az olajokban és zsírokban található transzzsírtartalomra 2%-os nemzeti határértéket szabott ki, jelentősen csökkentve a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozások számát1;

S.

mivel a fogyasztók számára az egyetlen támpont a TFA-t tartalmazó termékek azonosítására az, ha ellenőrzik, hogy az előre becsomagolt ételek összetevőinek listája tartalmaz-e részben hidrogénezett olajokat; mivel a jelenlegi uniós szabályok értelmében a fogyasztókban kétely támadhat a többek között transzzsírsavat tartalmazó, részben hidrogénezett olajok és a transzzsírsavat nem, hanem kizárólag telített zsírsavakat tartalmazó, teljesen hidrogénezetett olajok közötti különbségtétel vonatkozásában, minthogy az 1169/2011/EU rendelet megköveteli, hogy ez az információ szerepeljen az előre becsomagolt ételek összetevőinek listáján;

T.

mivel a legújabb tanulmányok azt bizonyítják, hogy a magasabb társadalmi és gazdasági helyzetű emberek egészségesebben étkeznek, mint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági helyzetű társaik, a két csoport közti szakadék pedig egyre nő;

U.

mivel az ipari transzzsírsav-bevitel csökkentése érdekében megfelelő uniós szintű eszközök bevezetése lenne szükséges;

1.

emlékeztet arra, hogy a transzzsírsav problémája prioritás az Európai Parlament számára, és megismétli a TFA egészségre gyakorolt veszélyeivel kapcsolatos aggodalmát;

2.

emlékeztet arra, hogy a TFA-határértékek bizonyíthatóan gyors és jelentős egészségügyi előnyökkel járhatnak; kiemeli e tekintetben Dánia sikerét, ahol 2003-ban 2%-os nemzeti határértéket vezettek be az olajokban és zsírokban található transzzsírtartalomra vonatkozóan;

3.

hangsúlyozza, hogy az uniós népesség nagy (és különösen a legkiszolgáltatottabb) része nem rendelkezik elegendő információval a transzzsírsavakkal és annak egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, ami meggátolhatja őket abban, hogy tudatos vásárlási döntéseket hozzanak;

4.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az alacsonyabb végzettségű, valamint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági státusszal rendelkező polgárok továbbra is magas TFA-tartalommal rendelkező ételeket fogyasztanak;

1

Brandon J. és mások: „Dánia mesterségesen előállított transzzsírokra és szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó szakpolitikája” Am J Prev Med 2015 (nyomtatásban kapható)

PE582.248v01-00

HU

4/4

RE\1094067HU.doc

5.

elismeri, hogy az összes létező, transzzsír csökkentését célzó stratégia az ételekben található TFA-szint jelentős csökkentésével jár, és sajnálja, hogy nincs összehangolt, transzzsírsavakra vonatkozó uniós megközelítés, emellett hangsúlyozza, hogy a tagállamok által tett egyedi intézkedések a különféle rendelkezések egyvelegét eredményezhetik, feltehetően különböző egészségügyi hatásokat generálva az egyes tagállamokban, ráadásul az egységes piac zökkenőmentes működését is gátolhatják;

6.

ezért úgy véli, hogy az intézkedéseket nem nemzeti szinten kellene végrehajtani, valamint hogy uniós intézkedések szükségesek a népesség TFA-bevitelének jelentős csökkentése érdekében;

7.

úgy véli, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában a TFA egészségre gyakorolt káros hatását illetően, ezért a termékek kötelező felcímkézése nem bizonyul hatékony eszköznek a TFA-bevitel európai polgárok körében történő csökkentéséhez;

8.

kéri a Bizottságot, hogy a népesség valamennyi csoportja TFA-bevitelének csökkentése érdekében minél előbb javasoljon kötelező határértéket az ipari transzzsírokra vonatkozóan;

9.

kéri továbbá a Bizottságot, hogy a népesség táplálkozással kapcsolatos ismereteinek bővítése érdekében működjön együtt a tagállamokkal, valamint ösztönözze az ipart a termékei egészséges megreformálására;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

RE\1094067HU.doc

5/5

PE582.248v01-00

HU