ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK

ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK MÓDSZERTANA Városföld Község Önkormányzata részére

2010. 04. 15.

VÁROSFÖLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 / 12

ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4.

AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS EREDETE MI AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS? MELYEK AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS-MÓDSZER ELŐNYEI? MILYEN KÉRDÉSEKBEN ÉRDEMES ÖSSZEHÍVNI AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCSOT?

5. AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS MŰKÖDÉSE 5.1 Az Állampolgári Tanács résztvevői, szakértők és tagok kiválasztása 5.2 A Tanács ülésének előkészítése 5.3 Az ülés megtartása 5.4 Az eredmények kommunikálása 6. FELHASZNÁLT IRODALOM

3 4 5 6 7 7 8 9 10 11

allampolgari_tanacs_modszertan_varosföld_v1.0


3 / 12


1. AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS EREDETE Mind az ókori, mind a modern államok demokráciájának alapja és lényege az az eszme, mely szerint a nép által választott képviselők és képviseleti szervek a nép akaratát valósítják meg. A kormány és az önkormányzatok feladata, hogy a polgárokat és azok érdekeit szolgálja. Ugyanakkor a döntéshozók gyakran nehezen tudják megismerni és eldönteni egy adott ügy kapcsán, hogy az általuk képviselteknek mi is az adott üggyel kapcsolatos véleménye, álláspontja. Vannak ugyan közvélemény kutatások és egyéb felmérések, ezek azonban gyakran torz képet adnak arról, mi is a „nép akarata”. Magyarországon nem igazán alakult ki annak a módja, hogy hogyan tudnának a polgárok részt venni a helyi döntéshozatalban és a demokratikus folyamatokban. A lakosság kevés, hiányos információval rendelkezik az őket (is) érintő ügyek kapcsán, úgy érzik, nincs ráhatásuk ezekre az ügyekre, emiatt azok társadalmi támogatottsága rendkívül alacsony. A társadalmi részvétel a gyakorlatban általában programok, politikák kidolgozásában való közvetlen részvételi lehetőséget jelent többféle társadalmi érdeket képviselő csoportok számára. Az állampolgároknak a közösségi döntési folyamatba egy olyan korai fázisban van lehetősége bekapcsolódni, ahol még a szereplők között elképzelhető konszenzusos megoldás létrejötte. A társadalmi részvétel hagyományos gyakorlata, hogy a társadalmi részvétel általában részben vagy egészben fölülről építkező folyamat és gyakran csak jelképes gesztus, a társadalom részvételére akkor kerül sor, amikor a döntések nagy része már megszületett, így kicsi a lehetőség a végső döntés befolyásolására A társadalmi részvétel legalacsonyabb szintjének tekinthető az a megoldás, amikor a társadalom egyes tagjainak véleménye kérdőíven, közvélemény kutatásokon keresztül kerül felmérésre, és ezek eredményeit figyelembe veszik a döntéshozók a döntésnél. Ebben az esetben nem beszélhetünk interaktív tanulási folyamatról, mivel a résztvevőknek rendszerint nincs lehetőségük kérdezni, véleményüket kifejteni, kritikájukat megfogalmazni, vagy megjeleníteni olyan értékeket is, amelyekre a kérdőívek összeállítói nem gondoltak. A modern közösségiség alapja az állampolgár, vagy ahogyan a civil társadalom eszméjének egyik fő teoretikusa, Ralf Dahrendorf nevezi: a közpolgár, a közügyekben részt vállaló individuum. “A civil társadalom a citizenek (közpolgárok) társadalma, akiknek jogaik vannak, akik elfogadják kötelezettségeiket, és akik civil és civilizált módon viselkednek egymással. Olyan társadalom, amely arra törekszik, hogy senki ne legyen kirekesztve, és amely tagjainak az odatartozás érzését és a szabadság alkotmányát biztosítja.” (1997) Az Európa Tanács előtt álló egyik legfontosabb feladat ma az, hogy megerősítse a nemkormányzati szervezeteket és a civil társadalmat az új tagállamokban, valamint továbbfejlessze a részvételi demokráciát összeurópai szinten. Az ún. részvételi demokrácia, deliberatív eljárások, mint például az „állampolgári tanácskozás” (citizens’ jury), „közösségi tanácskozás” (community jury) vagy „deliberatív közvéleménykutatás” (deliberative poll) a politikatudományban és közpolitikai kutatásokban használt módszerek, melyek célja a problémafeltáráson, megvitatáson túl az állampolgárok, helyi közösségek, lakosok közügyekben való érdekeltségének növelése, a helyi politikai döntéshozatalba való bevonása. Az Állampolgári Tanács a fejlett nyugati demokráciákban alakult ki először: az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában.



4 / 12


A „citizens’ jury”-t Ned Crosby alkalmazta először a korai 70-es években az USA-ban olyan „demokrácia deficit” problémák megoldására, mint a csökkenő szavazási hajlandóság, gyengülő érdeklődés a politikai és közügyek, első sorban helyi ügyek iránt stb. Peter Dienel Németországban (Plannungzellen) 1969-ben hasonló technikát fejlesztettek ki arra, hogyan vonható be a társadalom a döntéshozatal folyamatába. A módszerek gyakorlati alkalmazásában Nagy-Britannia jár az élen. Ezekben az országokban már évek óta sikerrel alkalmazzák az ÁT módszerét, így adva lehetőséget az állampolgároknak, hogy aktív részesei lehessenek az őket érintő döntések meghozatalában.

2. MI AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS? Az Állampolgári Tanács (a továbbiakban: ÁT) egyenlő részvételen alapuló döntés-előkészítő és döntéstámogató eljárás, amelyben meghatározott számú, a saját mikrokörnyezete képviseletében jelenlévő állampolgár vesz részt. A módszer lényege, hogy létrehozunk egy „mini-társadalmat”, illetve egy „közösségi mikrokozmoszt”, amely a megvitatandó téma természetének megfelelően kiválasztott önként jelentkezőkből, civilekből áll, akik megtárgyalják az érintett kérdést, közügyet. A módszer azon a feltételezésen alapul, hogy ha elég időt és információt adunk az átlagember számára, akkor egy átlagemberekből álló közösség is képes döntést hozni komplex kérdésben. A módszer a résztvevő állampolgárok informáltságára, aktív hozzájárulására és nyitott, pozitív magatartására épít, célja olyan állampolgári javaslatok megfogalmazása, amelyek a döntéshozók számára releváns módon mutatják be a közösségi problémákat, célokat és lehetséges megoldásokat. Lényege, hogy egy helyi probléma megoldásához, egy fontos önkormányzati döntés előkészítéséhez, vagy már folyamatban lévő megvitatásához állampolgárokat hívnak meg, akik meghívott szakértők bevonásával, a tanácskozás végeztével kiegyensúlyozott döntést hoznak és egyben ajánlást is fogalmaznak meg a kérdésben. Az ÁT alapvető célja tehát, hogy egy, az adott közösséget érintő ügyben ajánlásokat fogalmazzon meg, illetve összegezze az állampolgárok javaslatait, véleményét az adott üggyel kapcsolatban és ezt eljuttassa a döntéshozókhoz annak érdekében, hogy azokat a települési szintű döntések meghozatalakor, tervek elkészítésekor és végrehajtásakor vegyék figyelembe. Azok a döntéshozók, akik figyelnek az ÁT által összeállított javaslatokra, ajánlásokra, megtudhatják, mi az, amit az állampolgárok akarnak, mi a véleményük és ez az információ felbecsülhetetlen forrás lehet mind helyi, mind központi szinten minden választott képviselő számára. A módszer kulcsa a „jól tájékozottság”, mert arra a feltételezésre épül, hogy az állampolgárok széleskörű informáltsága hozzájárul a megvitatott probléma áttekintéséhez és olyan dimenziók meglátáshoz, amelyről az állampolgárnak előzetesen nincsen személyes élménye. Nagy hangsúlyt helyez a módszer a tájékoztatásra, a vitatott problémák esetében pedig a kiegyensúlyozott informálásra, azaz a különböző nézőpontok egyenlő bemutatására. A különböző nézőpontok megjelenítése az állampolgári közösségben is fontos, ezért lényeges, hogy a résztvevők reprezentatív módon, a közösségre jellemző térbeli, társadalmi adottságok, dimenziók mentén legyenek kiválasztva. A módszerben kiemelt szerepet kap az információk feldolgozása, aminek kulcsa az állampolgárok interakciója: az egyoldalú információáramlás (valaki tájékoztatja az állampolgárt) mellett szerepet kap az elhangzott információk feldolgozása is, ami közösségi



5 / 12


szinten zajlik: a résztvevő állampolgárok megvitatják a kapott információkat, megbeszélik a kritikus kérdéseket és a tanulságokat. Ahhoz, hogy az Állampolgári Tanács valóban sikeres lehessen Képesnek kell lennie minél több érintett szempontjait érvényesíteni, Konszenzusra jutn,i A résztvevőknek a közösség tagjaként kell viselkedni, hogy ne csak saját egyéni érdekeiket képviseljék, hanem vállalják a hozzájuk hasonló helyzetben lévő, jellemzőkkel bíró emberek képviseletét is. Mindenkinek lehetősége legyen megjeleníteni a saját és az általa képviselt érdekeket. Valamennyi társadalmi csoport képviselet megvalósuljon (így a periférián lévő kisebb társadalmi csoportok, az idősek és a jövő generációk képviselete is) Az ÁT egy független szervezet legyen, ne lehessen külső nyomással befolyásolni a működését. A módszer egyik erőssége az eredményorientáltság: a folyamat végén az állampolgárok javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek döntéstámogató erővel bírnak, hiszen a döntéshozók számára elérhetővé teszik a közösség elgondolásait és megoldási javaslatait az adott kérdéssel kapcsolatban. A helyi lakosok érdekeltségének, hosszú távú együttműködési készségének és bizalmának fenntartása céljából ajánlott, hogy a tanácskozás eredménye, ajánlásai lehetőség szerint valóban megjelenjenek a helyi politikai döntéshozatalban. Látni kell azonban azt is, hogy ÁT módszerének alkalmazásával nem csupán az adott ügy kapcsán érhetünk el eredményeket. Az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba erősíti a közösségi tudatot, azt, hogy minden egyes embernek lehet ráhatása az őt és környezetét érintő döntésekre, és erősíti a polgárokban azt az érzést is, hogy igenis szükséges és megéri a közügyekkel foglalkozni, van értelme és eredménye annak, ha kinyilvánítjuk véleményünket egy, a közösséget érintő ügy kapcsán.

3. MELYEK AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS-MÓDSZER ELŐNYEI? A demokratikus folyamatokban való lakossági részvétel aránya ma Magyarországon igen alacsony. A lakosok úgy érzik, hogy nincs befolyásuk az életük alakulására, nem vehetnek részt a mindennapjaikat érintő döntések meghozatalában. Melynek következménye a közöny, az ellenséges, bizalmatlan attitűd az intézményekkel szemben. Az Állampolgári Tanács hosszú távon hozzásegíti az önkormányzatot a konfliktusok gördülékenyebb megoldásához, segíti a közösségi gondolkodásmód kialakulását, növeli az önkormányzat legitimitását. A lakosság bevonása a tervezési és döntés előkészítési folyamatokba növeli az elfogadottságot, támogatottságot, és biztosítja, hogy az így kialakított stratégia valós igényeken alapuljon.



6 / 12


4. MILYEN KÉRDÉSEKBEN ÉRDEMES ÖSSZEHÍVNI AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCSOT? Jövőtervezés, települési szintű stratégiák, koncepciók előkészítése A település lakosságát széles körben érintő döntések, helyi rendeletek előkészítése Egy adott, a település egészét érintő fejlesztés, beruházás előkészítése



7 / 12


5. AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS MŰKÖDÉSE

Szakértők kiválasztása, felkészülése

Állampolgári Tanács tagjainak kiválasztása, meghívása

Az ülés előkészítése

Az ülés megtartása

Eredmények kommunikálása

5.1 AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS RÉSZTVEVŐI, SZAKÉRTŐK ÉS TAGOK KIVÁLASZTÁSA Az ÁT ülésén betöltött szerepeket tekintve a résztvevőket három nagy csoportba oszthatjuk: Tanács tagjai Szakértők Közönség

A Tanács tagjai A tanács az adott közösséget reprezentatívan képviselő 8- 20 állampolgárból áll. A tanács összetételének tükröznie kell az adott közösség szerkezetét, vagyis a kiválasztás elsődleges szempontjai a nem, életkor, foglalkozás, jövedelmi kategória, kisebbséghez tartozás lehetnek, illetve egyéb kategóriák is megjelenhetnek, például egyes csoportok adott ügy általi érintettsége esetén (pl. játszótér építés esetén kisgyerekesek bevonása). A részvétel önkéntes.



8 / 12


A tanács tagjainak kiválasztása során érdemes javaslatot kérni a településen működő civil szervezetektől, kisebbségi önkormányzatoktól, akik folyamatos kapcsolatban vannak a lakossággal, ismerik a véleményüket, álláspontjukat az adott témával kapcsolatban. A javasolt állampolgároknak meghívót kell küldeni (akár postán, akár személyesen), amelyben össze kell foglalni az ÁT működésének lényegét, valamint a megtárgyalandó üggyel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat is. A tanács tagjainak kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy esetleg valamelyik kiválasztott tanácstag nem tud megjelenni az ülésen. Ilyen esetekre érdemes póttagokat is megjelölni. A fenti kiválasztási szempontok mellett érvényesülnie kell a vélemények reprezentativitásának is, vagyis gondoskodni kell arról, hogy az adott ügyet ellenző és támogató nézetek is megfelelően képviselve legyenek.

Szakértők Annak érdekében, hogy az ÁT megfelelően megalapozott konszenzusos döntést tudjon hozni, a döntés előtt szakértőket ismertetik meg a tagokat az adott problémával, döntési alternatívákkal, Fontos, hogy a szakértők függetlenek legyenek az adott közösségtől és lehetőleg az adott üggyel kapcsolatban teljes körű tájékoztatást nyújtsanak. Közönség Az ÁT működése nyilvános, így a lakosság azon része, akik nem tagjai a tanácsnak, közönségként részt vehetnek az ülésen. A közönség azonban nem rendelkezik jogosítványokkal, vagyis nem dönthet, nem kérdezhet a szakértőtől, csak megfigyelőként van jelen.

5.2 A TANÁCS ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az ÁT üléseinek összehívása és lebonyolítása komoly szervezési feladat, hiszen például közreműködni kell a tagok kiválasztásában, le kell egyeztetni az ÁT időpontját és helyszínét, egyeztetni kell a szakértőkkel, össze kell gyűjteni a szükséges dokumentumokat és információkat és azt időben a tagok és a szakértők rendelkezésére bocsátani. Annak érdekében, hogy ez a szervezési munka minél hatékonyabb és gördülékenyebb legyen, javasolt az önkormányzaton belül egy személyi felelőst kinevezni, aki összefogja és koordinálja a fenti feladatokat. Az ÁT rendszerint egy napos üléseket tart. Tekintettel arra, hogy az ülés a tagok és a szakértők részéről is a felkészülést igényel , ezért javasolt a szervezést az ülés tervezett időpontját megelőzően 4-6 héttel elkezdeni. Az ülést, mely általában fél- egy napos időtartamú, érdemes olyan időszakra tervezni, amikor az emberek és a szakértők nagy része elérhető (a nyári szabadságok idején ez például nehézkes lehet). Az ÁT-ban való részvétel a polgárok részéről önkéntesen végzett feladat, azért díjazást az önkormányzat nem biztosít. Ezt, valamint a tanácstagok esetleges munkahelyi elfoglaltságait figyelembe véve, az üléseket javasolt a munkaidő végéhez közel eső időpontban megtartani. Ez ugyan megnehezítheti a szakértők megjelenését, de általában nem szokott akadály lenni.



9 / 12


5.3 AZ ÜLÉS MEGTARTÁSA Az ülés elején célszerű egyeztetni a tagokkal annak célját és szabályait. Alapvetően az ÁT-ban ellentétes érdekek és vélemények ütköznek, a cél azonban az, hogy a résztvevők végül konszenzusra tudjanak jutni. Alapvető, hogy a tagok betartsák az együttműködés minimális szabályait, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze: Egyenlőség: az ülésen résztvevő minden polgár egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bír, mindenki véleménye egyformán fontos. Tisztelet: a tagok az együttműködés során tartózkodjanak a személyeskedéstől, a témán kívüli kérdések és korábbi konfliktusok megvitatásától. Időkeret: a tagoknak tartaniuk kell magukat a közösen meghatározott időkeretekhez és ezen idő alatt konszenzusra kell törekedniük.

Az ÁT által tárgyalt témák általában olyanok, amelyek jelentősen érintik és befolyásolják a település lakosságának életét, környezetét, így megvan az esélye annak, hogy az ellentétes vélemények ütköztetése esetleg vitába torkollik és a tagok nem képesek konszenzusra jutni. Ennek elkerülése érdekében a szakértő/szakértők (moderátor) irányítják és vezetik le az ülést. Az ülések menete Az ÁT ülései a napirend ismertetésével kezdődnek, amely általában az alábbi pontokat tartalmazza: 1. Köszöntés, bemutatkozás, szabályok tisztázása és elfogadása 2. Az Állampolgári Tanács tagjainak felkészítése az adott témakörből 3. Kérdések, vélemények, álláspontok megvitatása 4. Probéma lista és javaslat lista összeállítása 5. Közös álláspont kialakítása A napirendet a moderátor ismerteti, ezt követően a résztvevők megállapodnak az együttműködés szabályaiban és az időkeretben. Előfordulhat, hogy a megfelelő előkészítés és felkészülés ellenére egyes tagok kevesebb információval rendelkeznek, vagy azokat nem tudták a felkészülés során megfelelően értelmezni, ezért célszerű a szakértői felkészítést minél előbb elkezdeni. Ezt követően lehetőséget kell adni a tagoknak, hogy kérdéseket intézzenek a szakértőkhöz, kérdéseiket, esetleges kétségeiket megvitassák. A cél az, hogy minél több információt sikerüljön begyűjteni és az alapján a tagoknak sikerüljön egy közös, mindenki számára elfogadható álláspontot kialakítani. A konszenzus kialakítása nem egyszerű folyamat, a résztvevőktől türelmet és odafigyelést igénylő, időigényes folyamat, amelyben jelentős szerepe van a tagok kompromisszum készségének. Az ÁT hatékonysága egyébként jól mérhető azáltal, hogy sikerül-e konszenzust kialakítani a nap végére. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, több feltételnek is teljesülnie kell.



10 / 12


Tagok aktív részvétele: a tagok akkor fognak beállni az adott vélemény, döntés mögé, ha érzik, hogy az saját véleményüket is magába foglalja és a döntés meghozatalában nekik is aktív szerepük volt. Bizalom a tagok között: olyan körülményeket kell teremteni az ülés során, hogy a tagok között kialakulhasson egy bizalmi légkör, ahol mindenki nyíltan felvállalja véleményét és azt a többiek ugyanolyan nyitottsággal meghallgatják és elfogadják azt. Érthető, pontos megfogalmazás: az együttműködés során alapvető, hogy a problémákat pontosan fogalmazzuk meg. Gyakran előfordul, hogy a tagok egy felszíni problémával kezdenek el foglalkozni és nem tudják beazonosítani a háttérben meghúzódó tényleges, valós okokat, ami nélkül viszont nem a tényleges problémára keresik a megoldást. Megoldások kiválasztása: a tényleges probléma feltárását követően a tagok által felvázolt megoldási javaslatok közül azt kell kiválasztani, amely valamennyi fél számára elfogadható és támogatható. A konszenzus kialakításában és a fenti feltételek teljesülésében kulcsszerepe van a moderátornak, aki megfelelő keretek között tarthatja a vitákat, biztosíthatja, hogy valamennyi tag aktívan közreműködhessen. Ha sikerült az ülésen konszenzusra jutni, a tanács döntését, véleményét vagy javaslatát írásba kell foglalni, amelyet a jelenlévők aláírásukkal is elfogadhatnak. A javaslatcsomagban célszerű meghatározni a konkrét feladatokat, azok felelőseit és a határidőket is. Amennyiben valamely kérdésben nem sikerült döntésre jutni, a csomag arra vonatkozóan is tartalmazhat javaslatot, hogy további egyeztetések történjenek az adott kérdéskörben. Az ÁT által megfogalmazott problémalistát, javaslatlistát, ajánlást, véleményt el kell juttatni az önkormányzat részére.

5.4 AZ EREDMÉNYEK KOMMUNIKÁLÁSA Annak érdekében, hogy a helyi lakosok érdekeltsége, hosszú távú együttműködési készsége és bizalma fent maradjon fontos, hogy a tanácskozás eredménye, ajánlásai megjelenjenek a helyi politikai döntéshozatal mellet a helyi sajtóban is. A partneri kapcsolatok alapja a kommunikáció. A tájékoztatás nemcsak előfeltétele a döntéshozatali folyamatokban való hatékony részvételnek, de ahhoz is szükséges, hogy képessé tegye az egyéneket, saját életüket érintően megalapozott személyes választásokra.



11 / 12


6. FELHASZNÁLT IRODALOM Európai Állampolgári Panel Új demokratikus eszköztár új intézmények létrehozására Brüsszel, 2009. október Állampolgári/ közösségi tanácskozás - Dr. Orbán Annamária, BME/TTKK Gyakoroljuk a demokráciát! – Hogyan rendezzünk Állampolgári Tanácsot? Cromo Alapítvány Budapest, 2005



12 / 12


JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. (továbbiakban AAM) szellemi terméke. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén az AAM jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma üzleti titok. Amennyiben hatályos jogszabály vagy a felek közötti szerződés máshogy nem rendelkezik, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik félnek tudomására nem hozhatja. ©2010 AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. Minden jog fenntartva.


ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK

Recommend Documents