ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE • Állami számvevőszék (ÁSZ): 2003. évi ,,üvegzseb’’ törvény alapján minden olyan helyet ellenőrizhet, ahol állami pénz használnak fel. • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI): kormány jóváhagyása alapján végzi a vizsgálatait, elsősorban minisztériumokat ellenőriz.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK • az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve • csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve • ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint egyaránt végzi • az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását
KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL • országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzési hatásköre • a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére • a központi költségvetés bevételei és kiadásai, az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. • költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) • európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok • egyéb feladatok (informatikai rendszerell. áll-i kezességváll. jogossága ) Minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK 1. Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói) 2. Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) 3. Folyó fizetési mérleg (külgazdasági egyensúly tényezői) 4. Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás (redisztrubúció) 5. Államháztartási hiány 6. Államadósság
A KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA ALAPELEMEI
A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA A költségvetési politikának – mint a gazdaságpolitika többi eszközének is – az a célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Eszközei: - a költségvetési egyenleg (hiány, többlet) - a költségvetésbe bevont pénzek nagysága - a hiány finanszírozásának módja - a befizetések csökkentése vagy növelése - a kiadások csökkentése vagy növelése
A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA FUNKCIÓI 1. allokációs funkció (közjavak, közszolgáltatások és meritorikus javak előállítás, vagy előállíttatása ) 2. redisztributív funkció (jövedelemelosztás módoítása az adók és a támogatások révén ) 3. stabilizácós funkció (konjunktúraszabályozás) + fejlesztési funkció + társadalompolitikai funkció
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SÉMÁJA I. Kiadás
Központi Költségvetés
Kormányzati vásárlások (G)
Bruttó adók
Transzferek (TR) Államadósság kamatai (rB) Költségvetési deficit
Mindegyik változót reálmennyiségekben mérjük.
Bevétel
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SÉMÁJA II. Kiadás
Központi költségvetés
Kormányzati vásárlások (G)
Bevétel
Nettó adók (T) Költségvetési deficit (G – T)
Nettó adók (T) = Bruttó adók – Transzferek – Államadósság kamatai = = Bruttó adók – TR – rB. A központi költségvetés egyenlege: deficit, szufficit, egyensúly A fiskális politika két gazdaságpolitikai változója: G és T.
FISKÁLIS POLITIKAI SZABÁLYOK I. Kiegyensúlyozott költségvetés típusú szabályok • Szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés (mindenkor nulla deficit) • Aranyszabály: a folyó bevételek és kiadások egyensúlya (hitelfelvétel csak beruházásokra) (Az előző kettő prociklikus politikára vezet) • Strukturális egyenleg egyensúlya (ciklikus hatásoktól és egyszeri tételektől megtisztított egyenleg)
FISKÁLIS POLITIKAI SZABÁLYOK II. • Deficitszabályok • Teljes hiányra vonatkozó korlátozás • Strukturális hiányra vonatkozó korlátozás • Finanszírozási szabályok • Belső finanszírozás tilalma • Jegybanki finanszírozás teljes tilalma vagy korlátozása • Adósságszabályok • Bruttó vagy nettó államadósság rátájára kiszabott felső korlát vagy célérték
A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY, ÁLLAMADÓSSÁG Költségvetési deficit finanszírozása • Jegybank által nyújtott hitelek: olcsó, nem igényel parlamenti felhatalmazást, de inflációnövelő, ellentétben áll a jegybank függetlenségével. EU tiltja. • Belföldi kamatozó hitelek (kötvény) felvétele: inflációs hatása minimális, adósság-és kamatfizetési kötelezettség a kormányt terhelik • Külföldi kamatozó hitelek (kötvény) felvétele: inflációs időszakban előnyös, mert kisebb a devizaadósság kamata, de hosszabb lejáratú, mint a pénzpiaci hitel, problémát jelenthet az árfolymaok ingadozása, különösen a valuta leértékelődése (leértékelési veszteséget szenved el a jegybank, amit a költségvetésnek kell fedeznie)
REFORMOK AZ ÁLLAMADÓSSÁG JOGÁBAN MAGYARORSZÁGON 1991. évi költségvetési törvény: - tételesen felsorolta az államadósságok egyes elemeit, - megszűnt az államadósságügy titkossága 1997-től: - az MNB likviditási hitel kivételével az államháztartásnak nem nyújthat hitelt, - csak a központi költségvetés lehet adós a belföldi és külföldi államadóssági hitelviszonyokban, - az MNB és a költségvetés szerepének tisztázása, elkülönítése. 2001-től: - az MNB likviditási hitelt sem nyújthat a költségvetésnek.
EU-MAASTRICHTI KRITÉRIUMOK 1. A költségvetési hiány nem lehet magasabb a GDP 3 %ánál. 2. A teljes államadósság-állomány nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál. 3. Infláció: kisebb mint a három legkisebb inflációval rendelkező tagállam + 1,5% 4. Hosszú távú kamatok: maximum a három legalacsonyabb tagállamé + 2% 5. Nemzeti valuta stabilitása: leértékelés nélkül 2 évig az ERM sávjában marad (max 15% ingadozás, ±7,5%
A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA I. • A költségvetési deficit az államadósság növekedésére vezet. • Ha az államadósság növekedési üteme tartósan meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, akkor tartósan növekszik az adósságráta (adósság/GDP arány) • Ez hosszú távon nem fenntartható, kiigazításra van szükség.
A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA II. • Államadósság = B (= kibocsátott államkötvények állománya) • Adósságráta: b = B/Y • Költségvetési deficit: D = G – T + iB • Elsődleges hiány = G – T • Kamatkiadások = iB • Deficitfinanszírozás: D = ΔB + SEIGN • Seigniorage bevételektől eltekintve: D = ΔB • Adósságráta növekedési üteme:Δb/b = ΔB/B – ΔY/Y
A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA III. • Adósságráta növekedési üteme: Δb/b = ΔB/B – ΔY/Y Δb/b = D/B – x Δb/b = d/b – x (GDP-vel osztva D-t és B-t) • Adósságráta változása: Δb = d – xb • Kontans adósságráta esetén: Δb = d – xb = 0 • Adott x nominális növekedési ütem és b adósságráta à d = xb deficitráta. • Adott x nominális növekedési ütem és d deficitráta à d/x = b adósságráta.
A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA IV. Az adósságráta konvergenciája Adósságráta változása, Δb
Δb = d – xb Δb = 0,03 – 0,05b +0,01 0
0,4
0,6
1
Adósságráta, b
–0,02
• Pl. vegyük a maastrichti kritériumokat: d = 3 %, b = 0,6. • Feltételezték, hogy évenként x = 5 %-os nominális növekedés (3 % reálnöv. + 2 % infláció) lesz: akkor b = 3/5 = 0,6. Az egyik kritérium redundáns!!!
A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT FENNTARTHATÓSÁGA V. Tanulság • Az expanzív fiskális politika csak átmenetileg alkalmazható és súlyos ára van. • A későbbiekben a fenntarthatóság érdekében az ország prociklikus fiskális politikára, ill hosszas restrikcióra kényszerülhet.
TAPASZTALATOK I. Belgium, Hollandia és Olaszország költségvetési deficitbe szalad az 1980-as években
Forrás: Paul de Grauwe, Economics of Monetary Union, 2009
TAPASZTALATOK II. Amely fenntarthatatlan államadósság dinamikához vezetett
Forrás: Paul de Grauwe, Economics of Monetary Union, 2009
TAPASZTALATOK III. Az országok az 1990-es években hosszú restrikcióra, ill. prociklikus politikára kényszerültek. Az ábrán: A költségvetés elsődleges egyenlege (%/GDP)
Forrás: Paul de Grauwe, Economics of Monetary Union, 2009
MAGYAR ADATOK, 2012. Q3.
Forrás: KSH
MEGÁLLAPÍTÁSOK • A kormányzati szektor hiánya 2012 I-III. negyedévében 375 milliárd forint volt, a GDP 1,8%- a, amely – a magánnyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadása nélkül számítva – 639 milliárd forinttal, GDP arányosan 3,1 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakának hiányánál. • A jóval kisebb hiány a bevételek dinamikus növekedésének és a kiadások csökkenésének volt köszönhető. • A 2012. harmadik negyedévében a hiány 17,3 milliárd forint volt (a GDP 0,2%-a), amely 345 milliárd forinttal (GDP arányosan 5 százalékponttal) maradt el az előző év azonos időszakától.
ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSA
Forrás: KSH
