ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK

Magyar Alkotmánytörténet

Bolondok 2012

MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK

Bolondok 2012

-1-


Bolondok 2012

Alkotmánytörténet/1. tétel A magyar nomád állam és a honfoglalás (17-35. oldal) I. Nemzetségi szervezet kora A társadalmi szerveződés kezdetei - i.e. 1000: önálló magyarság - magyar nép őstörténetének három szakasza: 1. nemzetségi (i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred közepe) 2. törzsi (i.e. 5-6 századig) 3. törzsszövetségi periódus (honfoglalás utánig) - őstörténet egészére az apasági leszármazású nemzetség a jellemző A társadalom alapegységei - vérségi szerveződés egységei: - kiscsalád - nő-gyermek csoport; férfi külső személy, a fegyveres férfiak közösségének tagja - teremtés-ápolás-nevelés funkciók - egy generáció - nagycsalád - vagyon-, vér-, munkaközösség + mágikus egység - egy helyen, egy fő vezetése alatt lakó rokonok - több generáció együttélése - gazdasági funkció (létfenntartó tevékenység kerete) - szakrális funkciók - élén: családfő (ált. legidősebb, vagy legértelmesebb) - család papja - termelés irányitója - közös akciók vezetője - igazság szolgáltatója - öröklés: ált. legidősebb férfi családtag - családanya: nők között ugyanaz., mint a családfő a nemzetségben - nem, kor, közösséghez kötődés foka szerinti rangsor - házközösség (egy háztartás részei) - földközösség (szolgák földdel) - kifelé zárt egység (egyforma részesedés javakban, büntetésekben) - ágak (nemzetségek) - rokonok csoportjai: nincs közös lakóhely, vezetés, gazdálkodás - közös ős tisztelete - exogámia - vérszerződés: fiktív vérrokonná válás - élén: nemzetségfő (eredetileg téli szállásokon vitákat dönt el) - = bő, körülötte kíséret - rendelkezik a közrendű tagokkal (ínek) + a szolgákkal - elkülönült szállás (= állatállomány gondozására, a közösség elszállásolására elfoglalt föld) - létszám: 1000-2000 - nagycsaládok ált. 10-es csoportokba szerveződtek

-2-


Bolondok 2012

II. A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) A törzsi demokrácia - kialakulása: - katonai jelleg erősödik (nemzetségek közötti viszálykodások, népvándorlások miatt) - minden férfi termelő egyben harcos lesz - felismerés: javak fegyverrel is megszerezhetők - politikai szervek kialakulása, hadi demokrácia - törzs - laza politikai szövetség (nem vérségi alapon) - közös vállalkozások sikerének érdekében x döntési jogosultságokat ruháznak át rá = politikai - igazgatás - de: nincs néptől elkülönült közhatalom - demokrácia: katonai döntésekben - személyes hatalmat nyerü törzsfő (örökletes tisztség) - törzskar (nemzetségek előkelői + kiváló katonák) - vérségi igazgatás helyébe: katonai-politikai adminisztráció - nemzetségeknél fontosabbak a katonai, szomszédsági szervezetek - törzsszövetségek - idegen törzsek és nemzetségek is (cél: hadi potenciál növelése) - új elosztási rend: a hadjáratban való részvétel szerint = differenciálódás (vezérek, kiséret majd hadi beosztás szerint választanak a zsákmányból) - magyar törzsszövetség: 830-as évek Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt - Levedi törzsszövetséget szervez - fejedelemség - Kazár Kaganátus leképezése - két király: 1. kende (szakrális uralkodó, nagyfejedelem) - jelentés: "napot bíró" (nap, vagy nap fia) 2. gyula (tényleges hatalom, hadak vezetése, nagyfejedelem helyettese) - jelentés: "fáklya" - nomád birodalom - a vesztesek betagozódása, vagy idegen népek önkéntes csatlakozása - karcha (horka): sorban a 3. tisztség (bírói funkció) - tarján: főparancsnok - jenő: bizalmas tanácsadó - a honfoglalás korára a tisztségek már öröklődtek - kíséret - a magyar fejedelem körül, több törzs tagjaiból álló elit hadi alakulat - had - törzsfő neve: hadnagy, vagy vajda - = törzs - tisztségek - törzsbíró: kádár (karthasz) - törzsszövetség élén: törzsfők (hadnagyok tanácsa). Kezdetben egy-egy hadi vállalkozásra választ magának vezért

-3-


Bolondok 2012 - hadszervezet - tizedek, századok, ezredek, tömények rendszere

Kalandozások - a megtelepedés utáni hadi vállalkozások - a lovas nomád élet velejárói, a kíséret eltartásának egyik formája - katonai akciók zöme: törzsi vállalkozás - zsákmány = differenciálódás, igy a kalandozások előidézői a vérségi társadalmak bomlásának A honfoglalás - szállásváltás, sokáig különösebb életmódváltozás nélkül - 3 lépésben: 1. 894. gyökérverő akció (Szvatopluk morva fejedelem megsegitésére a frank-bolgár szövetség ellen). egy rész megtelepszik a Felső-Tisza-vidéken) 2. 895. Árpád leereszkedik a Kárpátokból, de csak ideiglenes szállás Erdélyben (7 törzs 7 várat épít) 3. Kárpát-medence teljes megszállása - a kettős honfoglalás elmélete - László Gyula elmélete: 600-as évek közepén is történt "honfoglalás" (kései avarok = fehér magyarok) - régészeti leletekre támaszkodik III. Az állami szerveződés kezdetei A megtelepedés - szállásfoglalás törzsek szerint (centrumban: Árpádok törzse; nyugati vég: horka; k-i vég: gyula - törzsi és nemzetségi centrumok: szigeteken, vagy várakban - gyepü: a törzsek szállásait keretező természetes akadály, mocsaras, erdős vidék - gyepüelve: a gyepük előtt húzódó övezet, lakatlan, vagy ritkán lakott T Az uruszág - törzsi állam, törzsfői centrum (hadviselés, diplomácia, bíráskodás, igazgatás szervei) - származás: a törzsfők elnevezéséből ("ur") - ínek (közrendűek) bizonyos fokú alávetettsége - törzsfő hatalma területi értelmet nyer, fejedelemként irányítják saját uruszágukat  azonos erőt képviselő központok (egyesítés: horka törzs Augsburgnál sokat veszít = Árpádok intervenciója = egyesített Dunántúl → alap az államszervezéshez)

Alkotmánytörténet/2. tétel A szélső nemzetek régiója (41-47. oldal) I. Történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció A megkésettség tényezői  félévezredes időbeli elkésettség nyugat-európai államalakulatokhoz képest  nyugat: szerves fejlődés, minta nélkül; Közép-Európa: nyugati modell másolása  gyors modellkeresés oka: külpolitika. (Nyugat-római Birodalom, Bizánc)  gyorsan lebonyolított beilleszkedési akció: néhány évtized alatt

-4-


Bolondok 2012   

befogadás feltételei: királyi méltóság elismertetése a világban, teljes egyházszervezet megléte előzmények, gyökerek teljes hiánya (ill. ha kettős honfoglalás igaz = késői avar alapok) lehetséges alap: uruszág, de István szétrombolja

A megkésettség következményei  nincs alternatíva, csak felzárkózás, integrálódás, teljes politikai-ideológiai szerkezet importálása  modellátvétel a gazdálkodásban: naturális nagybirtok, jobbágyok „létrehozása”  kényszerpozíció a munkamegosztásban (mezőgazdaság, nyersanyag, export)  erős rendi politikai-jogi törekvések, rendi provincializmus  belső feszültségek = nincs komoly ellenállás expanzív nagyhatalmakkal szemben → nincs stabil centralizáció  modellmódosítások = állandó kormányzati beavatkozás, helyettesítő eszközök (jog, politika) = politikával erősen átitatódott társ., túlsúlyos ideológia  fentről lefelé építkezés Modernizációs törekvések  utolérés kényszere, felzárkózás igénye  ilyennek tekinthető: Anjouk precentralizációja, Hunyadi rendi központosítása, felvilágosult abszolutizmus magyarországi kísérletei

Alkotmánytörténet/3. tétel A magyar patrimoniális állam létrehozása, fogalma és jellemzői (48-54. oldal) I. A patrimoniális monarchia fogalma - megteremtője: von Haller - a patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik - Magyarország: István és utódainak két évszázadon át tartó államszervezete - a királyi hatalom alapja a földbirtoknagyság (vele gazdasági erő + fegyveresek), így az uralkodói hatalommal való szembenállás is ezen alapszik - primitív államüzem: a királyi fölbirtokon nyugvó hatalom = uralkodó magánbirtoka; király az államban = saját birtokainak földesura - teokratikus királyság: az uralkodó szakrális személyiség, a klérus tagja, az egyház feje, Isten kegyelméből uralkodik, a koronázással egyházszervezési jogokat is kap II. A magyar patrimoniális állam - kizárólagosságra törekvés (az összes egyéb birtok együtt kevesebb, mint a királyé) - tisztségek nem járnak javadalmazással (kivéve ispán, de az sem örökölhető) - hűség nem adománybirtokhoz, hanem királyi kíséretben való részvételhez kötődik - személyesség jellemző, hiányzik a szerződéses meghatározás, a szolgáltatások egyensúlya, a kölcsönös hűség mozzanata III. A patrimoniális állam működése - Árpádok állama: állammá tágult családrend - királyi udvartartás

-5-


Bolondok 2012

- királyi kíséret - tagjait a király személyesen választja ki - tisztségviselők (comesek, országos méltóságok) - alkalmi feladatteljesítők - feladata - uralkodó ellátása - kormányzati tevékenység segítése - államirányítás, közigazgatás központi funkcióinak ellátása - igazságszolgáltatás - királyi tanács - feladata csupán tanácsadás, nem kötelezi a királyt - tagjai: bizalmasok, egyedi ügyekben eljáró végrehajtók - tisztviselők - a királyi kíséret tagjai 1. országosak (királyt helyettesítő joggal) - nádorispán - országbíró - vajda - horvát bán 2. udvari tisztségviselők (ellátó-szolgáltató jellegű feladatok) - főlovász - asztalnokmester - pohárnokmester - hírnökök ispánja - királyi udvartartás vándorol (egynapi járóföldenként "depók" = udvarhelyek) - udvarhely = az udvarispán alá tartozó szolgálónépek gazdálkodási területének centruma - a királyi törvénykezés vándorlás látta el feladatait - a bíráskodás az a funkció, amelyben az államhatalom személyes karaktere a legjobban megjelent az alattvaló szeme előtt - ispánok (a patrimoniális királyság helyi szervei) - vár- és ispáni hálózat - kezdetben: katonai-biztonsági okok - majd: adóztatás, közig, igazságszolgáltatás - kettéválik a várispánság (katonai funkció) és a megyésispánság (egyéb) - az ispánok a királyi famíliához, nem vármegyéhez kötődnek még - egyház - politikusok, írástudók, jogismerők innen kerülnek ki - klerikusok keze alatt az egész hivatalszervezet - nem kiharcolta jogait, hanem kapta (de királyé a főkegyúri jog)

Alkotmánytörténet/4. tétel A rendi-képviseleti monarchia fogalma és szervezete [55-64. oldal] I. A patrimoniális monarchia felbomlása - oka: a hatalom földbirtoknagyságra alapozott fölfogásának elenyészése - trónharcok → királyi birtokok eladományozása - nagy szerep a karizmatikus vonásoknak (mert nincsenek állandóságot biztosító eszközök)

-6-


Bolondok 2012

- felbomlik a királyi birtokszervezet, megkezdődik a királyi vármegyék eladományozása - a királyi hatalom csökken, a főurak hatalma nő = a királyi tanács a nagyurak hatalmi centruma lesz, tartományúri centrumok alakulnak ki - kibontakozik az adományrendszer, a hűség egyre inkább a feudumhoz kötődik - uralkodói bevételi források beszűkülnek = pénzrontás, rendkívüli adók, regáléjövedelmek bérbeadása - gregoriánus állameszme: az uralkodói hatalom szekularizációja (VII. Gergely reformjai), a világi hatalom elveszti szakrális vonásait II. A rendek és a rendiség - rend: a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti, melyek érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak; hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik - rendi jogok 1. gazdasági (adómentesség, nemesi birtok bírhatása) 2. politikai (hatalomban való részvétel, tisztségek elnyeréséhez való jog) 3. jogi jellegű privilégiumok (bíráskodás joga, letartóztatás-mentesség) - az ország rendjei 1. praelati (papság) - immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokra) - manus mortua (holtkéz, egyház tulajdonába juttatott világi földek vissza nem szerezhetőek) - privilegium fori – az ítélkezés joga: klerikus fölött csak szentszék ítélhet, egyházi birtokon élők joghatósága az egyházi bíróság 2. barones (főurak, bárók) - bázisa István idején, kialakulás a királyi hatalom hanyatlásával (12-13. sz.) - immunitás - bíráskodás joga - vérhatalom joga - jogaikat egyedi kiváltság követelések útján szerzik 3. nobiles (serviensek rendje) - általános rendelkezések útján jutnak jogokhoz: - 1222: Aranybulla (személyes szab, adómentesség) - 1232: kehidai oklevél (bíráskodás joga) - 1267: Béla nemesként hívja meg követeiket az országgyűlésre - 1351: Nagy Lajos oklevele (jogi egyenrangúság, ősiség, kilenced) - 1514: Tripartitum (hatalmi ideológiájuk összegzése) - 1526: saját királyjelöltjük győz 4. civites (városi polgárok) - csekély szám és erő - kiváltságaik nagy része kollektív privilégium - személyes jogok csak városon belül (némi kivétellel) - nem lesz a központosítás bázisa - rendiség: a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építkezésének fő alapelveit rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat - a patrimoniális monarchia bomlásának periódusára jellemző - korai rendiség: a rendiség azon szakasza, amikor még nem talál rá az állami keretekre III. A rendi-képviseleti monarchia szervezete

-7-


Bolondok 2012

- rendi állam: az irányításban a király mellett a rendek is szerephez jutnak, háttérbe szorul a főúri tanács - rendi-képviseleti monarchia kialakulásának döntő eleme a centralizáció - Magyarország: Anjou percentralizáció (tartományúri rendszer felszámolása) - Hunyadi-centralizáció: a már létező és definiált rendek fölött egyfajta hatalmi túlsúly kialakítása - rendi dualizmus: a működő rendi-képviseleti állam alapja = a rendek és a központi hatalom közötti relatív egyensúly, rex és regnum szembenállása - törvényalkotás: már nem egyedül a király, hanem a diétán történik - törvény: rendek képviselte érdekeket figyelembe vevő kompromisszumos egyezmény - rendi országgyűlés: személyes megjelenés, tömeges gyűlés - rendi-képviseleti országgyűlés: főrangúak személyesen, többi rendek követek által - a rendi dualizmus garanciái - hitlevél - garanciális dokumentum - király megválasztása fejében szerződéses formában ígéri meg a rendek követeléseinek teljesítését - contractus - öröklési szerződések (csak rendi hozzájárulással érvényesek) - diplomáciai követküldés (király mellett a rendek felhatalmazása is kell) - adómegajánlási jog, költségvetés megjelölése - a rendi dualizmus legtipikusabb konfliktusai: - trónbetöltés - hitlevél tartalmának rögzítése - országgyűlésen előadott sérelmek orvoslásának követelése (gravamen =a rendi előjogok sérelmeinek összefoglalása) - rendi kormányzati jogok tágításáért folytatott küzdelem - nádorválasztás - vallásgyakorlás szabályozása - rendi-képviseleti monarchia további jellemzői - az uralkodó királyi hivatalszervezetre támaszkodhat a rendekkel szemben - felértékelődik a kancellária szerepe - egyre nagyobb számban megjelenő jogtudó, világi értelmiség - központi közigazgatáson belül differenciálódás - helyi közig alapja: nemesi vármegyék - alkotmánybiztosítékok: királyválasztás joga, koronázási eskü, hitlevél kiadása

Alkotmánytörténet/5. tétel A Habsburgok abszolutisztikus kísérletei Magyarországon (65-73. o.) - Magyarország állam- és kormányformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, Habsburg abszolutisztikus kísérletekkel I. Az abszolút monarchia kialakulása és lényege - előzmények: - pénzjáradékot fizető jobbágyság eltűnő félben van - a politizáló rétegek helyzete megrendül

-8-


Bolondok 2012

- a polgárság egy rendi államot lebontó államot finanszíroz - az abszolutizmus feltételei - hadakozás, a hadseregépítés gyökeres átalakítása (szakképzettség, hivatás) = nemesi legitimációs érv (nemesi fegyverforgatás) megdől - expanziós törekvések központi igazgatást igényelnek - diplomáciai és katonai sikerek - abszolutizmus: a monarchiák sajátos formája, amelyben a legtöbbször öröklés útján trónra jutott, élethossziglan trónján maradó uralkodó abszolút módon (legibus absolutus, a törvényektől függetlenül) kormányzott - a modern állam első megjelenési formája - a feudális uralkodó rétegek és a polgárság erőviszonyának egyensúlya - merkantilista gazdaságpolitika - az abszolút monarchia jellemzői - adóalanyok védelme a földesúri önkénnyel szemben - államegyház - fokozott beavatkozás a gazdaságba - állandó állami hadsereg - 2. szakaszában: - beavatkozás a földesúr-jobbágy viszonyba - korlátozza az egyházat (türelmi politika) - szociális intézkedések - rendektől független szakképzett hivatalnokréteg és bürokrata apparátus - a rendi gyűlés mellőzése - egész országot átfogó közigazgatás és birodalmi szervezet - jogegységre törekvés II. A Habsburg-abszolutizmus - korlátai - terület nagy része peremvidék (= elmaradottság) - domináns külpolitika miatt kis hangsúly belső reformokra - anyagi nehézségek - hiányzik az egység etnikum és tradicionális értékek tekintetében - harcias jogoltalmazás a rendek részéről - az abszolutizmus egy modernizációs kísérlet - túlnyomó a formai jegyek jelenléte - központosított adminisztráció, állandó és nagy létszámú hadsereg, állami jobbágyvédelem, céltudatos vám- és kereskedelempolitika, de nem szerves fejlődés eredményeképpen, hanem felülről, erőszakkal - helyi gépezetek fölé építenek központi adminisztrációt III. A felvilágosult abszolutizmus - modernizációs kísérlet - nagy szerep az ideológiának - a felvilágosodást az állam „vezeti be” - eredményei - jobbágyság védelme a földesúrral szemben - egyházi privilégiumok megszorításai - nemesi kiváltságok megtámadása - szociális, egészségügyi, oktatási reformok - közigazgatás megújítása, modernizálása - merkantilista gazdaságpolitika

-9-


Bolondok 2012

IV. Az abszolutizmus államának működése - központi és országos vagy tartományi kormányzat hatóságai és hivatalai - uralkodói kincstár - rendiség által megajánlott adókból fenntartott állandó hadsereg - udvari szervek (központi szervek) - tanácsadó szervek (nincs közvetlen kormányzati feladat) - kormányszervek (dikasztériumok) - szakemberek (születési szempont háttérbe szorul) - fajtái 1. általános hatáskörű 2. szakigazgatási udvari kormányszervek - államkancellária - udvari tanács - udvari kamara - Magyarország 1. uralkodói szervek - magyar királyi udvari kancellária - helytartó, ill. tanácsa - 1723-tól a helytartótanács - alárendelve az országos bizottságok - magyar kamara (pénzügyek) 2. rendi közigazgatási szervek - országgyűlés - királyi tanács (magyar tanács) - jozefinizmus reformjai - nagyjából azonos nagyságú kerületek kialakítása - tisztviselői választórendszer átalakítása - tisztségekből hivatalok lesznek, + minősítési rendszer

Alkotmánytörténet/6. tétel Az Erdélyi Fejedelemség (74-77. o.) I. Az erdélyi magyar állam - létrejötte (Szapolyai királlyá választása után) a magyar állam kettészakadását eredményezte - független, a bécsi közigazgatáshoz nem kapcsolódó állam, Habsburgokat nem ismeri el hűbérurának - magyar állam közjogi értelemben is II. Az erdélyi állam szuveneritása - szuverenitása némiképp korlátozott (a török csak külpolitikai lojalitást vár el) - belpolitika: teljesen szabad - különleges rendiség: három nemzet (szász-székely-magyar) uniója szerint, ezek követei alkották az erdélyi országgyűlést is. - vallási kérdésekben tanúsított türelem (túlnyomóan protestáns fejedelemség)

- 10 -


Bolondok 2012

III. Az erdélyi fejedelmi hatalom - rendi-képviseleti monarchia, de szilárdabb központi kormányzat (fejedelem: legnagyobb földbirtokos) - fejedelmi hatalom: (1) tisztviselő kinevezése, (2) korlátlanul intézi a belügyeket, ill. adott határok között a külügyeket, (3) kincstári bevételek felhasználása, (4) adományozás, nemesi rangra emelés - országgyűlés: fejedelemválasztás, választási feltételek meghatározása, fejedelmi eskü

Magyar Alkotmánytörténet/7. tétel Speciális államalakulatok a magyar alkotmánytörténetben (77-85. oldal) I. A Habsburg-ellenes ellenállás államai A kuruc mozgalmak - a Rákóczi- szabadságharc a legnagyobb Habsburg-ellenes kurucmozgalom → kurucmozgalmak: a vasvári békét követő események termékei - Frangepán és Zrínyi kivégzését követően → a köznemesség menekült a hódoltsági területekre, Erdélybe - várakból elbocsátott katonák: kis- és középnemesek → katonacsapatok: kuruc-harcok időszaka → a bécsi abszolutizmus megtorlása, nemesi előjogok személyes megsértése miatt, a kuruc seregek vezérkarát adják, ők a kuruc ideológia talpkövei → abszolutizmusellenesség, rendi alkotmány garantálását kívánták - kuruc virtussal szemben Habsburg-pártiak: labancok A felvidéki fejedelemség - a labancok részt vettek Thököly Imre hadjáratában → a Felvidéki Fejedelemség kialakításában → sikersorozat a hegyaljai-felkelésben → Thökölyt Magyarország királyává nevezte ki a török szultán → innentől datálható a Felvidéki Fejedelemség → Thököly a „fejedelem” és csak a „magyarországi részek ura” címeket használta - célja : a rendi centralizáció volt - országgyűlést többször összehívta, fejedelmi tanácsot mellőzte, annak helyébe saját katonatisztjeit helyezte, rájuk hallgatott - fennállás: török hatalom függvénye → Thököly véglegesen elkötelezte magát a török mellett - Peremvidék Erdélyhez hasonlóan semleges zónaként funkcionált - de a kuruc seregek demoralizálódtak, anarchia lett úrrá → centralizációs kísérletnek vége lett A Rákóczi-szabadságharc - Rákóczi- szabadságharc: abszolutizmus tombolása ellen, féktelen megtorlás és adóteher, a hadsereg visszaélései, rendi intézmények mellőzése miatt - Rákóczi a birtokaira, jobbágyaira támaszkodott, kitűnő diplomata volt és célja a nemesség megnyerése volt, elgondolásai: nemzeti királyság megteremtése, kiszakadás a Habsburg Birodalomból - Habsburg oldal: mellékfrontot jelentett a spanyol örökösödési háború - Rákóczi nagy súlyt fektetett a francia kapcsolatokra, de csak némi anyagi segítséget tudott

- 11 -


Bolondok 2012

kicsikarni → dilemma a belpolitikában: vajon a francia államépítés szolgáljon mintaként vagy pedig a Thökölyéhez hasonló centralizációs politika? - 1705. első országgyűléstől végül a rendi-képviseleti monarchia tiszta modellje valósul meg → konföderáció alakult ki, Rákóczi a vezérlő fejedelem, de hatalmát a szenátorok korlátozták - Rákóczi kísérletezett a reguláris haderő felállításával, de nincs anyagi forrás → jobbágy katonák ügye: érdekegyeztetések → csak ha a háború győzelméig szolgálnak, akkor kapnak hajdúszabadságot - a katonai vereség nem jelentette a szabadságharc követeléseinek bukását → Pálffy János tábornok és Károlyi Sándor paktumának köszönhetően → generális amnesztiát hirdettek → megvalósult: a régi rendi jogok visszaállítása, nemesi alkotmány megerősítése → szabadságharc jó eredménnyel zárult A pártok - a magyar pártok szerveződése közjogi kérdés - központi hatalom körül csoportosuló pártok: bécsi centralizációs politika szemben a rendinemesi alkotmányvédő magatartással → konfliktushelyzet: a vármegyékben (pl. tiszai mamutbirtokos bárók) védik a magyar alkotmányt, jelszó a magyar függetlenség; rendi politizálásba kezdenek szemben az arisztokrácia és nemesség pártosodásával, akik a bécsi udvar árnyékába bújtak (pl. klérus, mágnások stb.)

II. Horvát-szlavónország államisága - országterület: azon területek, melyekre a magyar főhatóság kiterjed - magyar állam: regnum, anyaország: szűken vett Magyarország + kapcsolt-alávetett országok (Horvátország, Dalmácia) + hűbéres országok (Bosznia, Bulgária, Halics) - a kapcsolt-alávetett országok: saját közigazgatás, de nem szuverén államhatalom - Horvátország, Dalmácia: sajátos jogállás, perszonálunió Dalmácia - egykori római jogra támaszkodó városok közössége, történeti önkormányzati jogaik alapján éltek: Trau, Zara, Ragusa városai - 1105. Könyves Kálmán meghódítja → kereskedelmi kiváltságokat ad nekik, adómentességet, de a magyar király fősége jellemző Horvát Királyság = Croatia - Szt. László óta magyar korona joghatósága alatt, de meghagyták a horvátok régi kormányzatát, a zsupánságokat - magyar király nevezi ki a horvát bánt - külön rendi gyűlés: sabor - 16. sz. közepétől: katonai határőrvidék Szlavónia = Tótország - 11. század: Magyar Királyság fennhatósága alá kerülnek, királyi magánbirtokként (patrimoniális uradalom részeként) - nemzetségi szervezet fennmaradt - zsupánok helyére ispánok - ifjabb királyság és hercegség intézményesítése itt - Zsigmond alatt: horvát-szlavón bán -17. sz.: Dalmát-Horvát-Szlavónország: egységes tartományként, mint a magyar korona része - főrendjei személyes meghívottak a magyar felsőtáblára

- 12 -


Bolondok 2012

- saját jogalkotás → a jogszabályoknak nem ellenében - közgyűlésnek joga volt náluk statútum alkotásra, illetve autonóm igazságszolgáltatás volt jellemző, a báni tábla mint felsőbíróság üzemelt

Magyar Alkotmánytörténet/8. tétel A királyi jogkörök változása a magyar alkotmánytörténetben 1848 előtt (93-100. oldal) I. Államfő intézménye - kell egy összefogó, irányító → „államfő” intézménye - egy ideig kazár hatásra kettős fejedelemség, majd kiemelkedik a kende-kündü vagy a gyula, Álmos szakrális feláldozása, Árpád utódai Szent Istvánig fejedelmek → még nem keresztény államfői tisztség - 1000-1001 fordulója óta beszélhetünk keresztény király személyéről Felségjogok rendszere - személyes és uralmi felségjogok megkülönböztetése 1. személyes felségjogok: a király személyes megbecsültségével kapcsolatos → inkább szimbolikus - feudális jogban - családi címerébe állami címer bevétele - Magyarország apostoli királya címe → társországok viszonylatában - maiestas (a felség a legmagasabb emberi máltóság és tisztesség) - udvartartás - testőrség - speciális tisztesség (országos ünnepek) - rendi jogban - sérthetetlenség: testi sértés → büntetendő csupán a puszta gondolata is, legsúlyosabb bűncselekmény, hűtlenség esete - felelőtlenség: nem vonható felelősségre döntései miatt → sem politikailag, sem jogilag → a kettő gyakran keveredik - az immunitás a rendi korszakban elvi korlátot jelentett: rendek ellenállási joga miatt, melyet viszont 1687-ben eltörölnek, mikor is a rendek lemondanak ellenállási jogukról 2. uralmi felségjogok - feudális jogban - a király hozza a törvényeket a királyi tanáccsal, csak a rendiség kialakulása után beszélhetünk uralmi felségjogokról - a király maga volt az országos közigazgatás, pl. Szent István és vándorló udvartartása, de változás majd a rendi jogban - rendi jogban - a király alkotmányos jogai az alkotmányos rendszerben - megilleti őt a. törvényhozás - legalapvetőbb életviszonyokat szabályozza → megoszlik a rendek és a király között → a rendek érvényesítik jogaikat - a törvényhozás a rendi gyűlés hatásköre - emellett kiépülnek az államfői jogosultságok is - országgyűlés működtetése: alkotmányos módon - összehívás, elnapolás joga, berekesztés joga, feloszlatás joga - a törvény születésének kezdő- és végpontjában döntő akarat:

- 13 -


Bolondok 2012

tárgykörök meghatározása, törvénykezdeményezési jog, végpontban korlátlan vétó joga, szentesítenie kell (pl. adó: hadjárathoz kell anyagi támogatás → összehívja az országgyűlést, meghatározza az 1 évi adó mennyiségét, mértékét, a végszót is ő mondja ki) - tényleges hatalommegosztás van a rendek és az uralkodó között, dualista módon - abszolutizmus idején csak rendeletek kiadása, rendek megkérdezése nélkül decretum vagy pátens formájában → a rendi korszakban rendek széles beleszólási lehetősége b. végrehajtás - azon belül kis csoportok - külügyi felségjog: fő képviselője az országnak, pl. multilaterális nemzetközi tárgyalások: visegrádi királytalálkozó Anjouknak köszönhetően a 14. században → fejlett diplomáciai kapcsolat, gazdasági érdekközösség - hadügyi felségjog: a háborúindításról és békéről való döntéshozatal joga a rendi gyűlésé, de a király irányítja a gyakorlatban a hadjáratokat, szervezi a hadsereget - birtokadományozási felségjog: ez megmarad még 1848. után, a polgári korszakban is, nem feltétlenül járt nemesi címhez föld → eredetileg igen, de a 16. századtól csak címeres levél, mivel elfogyott a föld - központi közigazgatás megszervezésének a joga: polgári fogalom, központi szerveken keresztül 1848-ig, amikor parlamentnek felelős kormány alakult - abszolutizmus: királynak felelős kormányszervek, dikasztériumok c. bíráskodás - feudális jogban: eredetileg a király az egyetlen országos bírói fórum → legfontosabb ismérv a patrimoniális államban → király fellebbezhetetlen - ő a legfőbb bíró (vannak más bírák is) → ez igaz 1869-ig, a bíróságok függetlenedéséig - kegyelmezési jog, végső szó → fennmarad a rendi államban is → egyik változata ma is fennáll (köztársasági elnököt megilletően) - rendi jogban - 2 nagy fajtája a kegyelmezési jognak 1. amnesztia = közkegyelem: valamilyen szempont szerint mentesít 2. egyéni kegyelem: konkrét alázatos kérelem elbírálása → polgári korban is megjelenik - abszolutizmus: központi bírósági szervezet alakul ki d. egyházzal kapcsolatos jogok - feudális jogban - a király a keresztény egyház világi vezetője - 10 egyházmegye létrehozása - főpap kinevezése - rendi jogban - hasonló a közigazgatással kapcsolatos jogaihoz - tradicionális jog → fennáll 1918-20-ig

- 14 -


Bolondok 2012

- főkegyúri jog – invesztitúra jog: egyházi főméltóságok beiktatása → nagy jelentősége van az európai jogtörténetben → kevés uralkodó tudta megtartani e jogát - abszolutizmus: nyugati monarchiákban feléled az invesztitúra joga, de invesztitúra harcok ideje → van egy több száz éves időszak, amikor az egyház önálló szuverénként létezett - az egyházszervezés joga egyébként fennmarad az abszolutizmus időszakában is

Alkotmánytörténet/9. tétel A királyi hatalom legitimációja és a szentkorona-eszme (93-98., 262-264., 284. oldal) I. A király A király helyzete - számos tényező befolyásolta - feudális állam modellváltásai - patrimoniális monarchia: valamennyi földnek és az ország minden lakójának ura, hatalma korlátlan - megszilárduló feudális berendezkedés: rendek létrejötte - egyház, főurak érdekei - tartományurak, trónharcok haszonélvezői → hatalmas birtokok - nemesi vármegye, nemesi rend születése - központi hatalom: kényszer → rend elismerése, rendi képviselet szerveinek megteremtése - döntések: rendi dualizmus jegyében - Árpád-ház magvaszakadta - rendek harca a királyválasztás megszerzéséért - gyenge uralkodók, önkorlátozó hitlevél, ősi jogokra tett koronázási eskü - három részre tördelt Magyarország: - Habsburg-uralom: az ország centruma a királyi hatalommal együtt külföldre került → az uralkodó törekvései külsőlegesnek tűntek → az abszolutizmust modernizációs folyamatokban bevezetni kívánó uralkodóház nem tudta igényeit tartósan érvényesíteni - 1547. lemondtak a királyválasztásról, Habsburg-ház fiági örökösödési joga - 1687. elsőszülöttségi öröklési rend - 1723. nőági örökösödés → mégsem jutott túl a királyi hatalom a rendi monarchián A király jogköre - személyes és uralmi felségjogok a. személyes felségjogok: majestas, sérthetetlenség, felelőtlenség, apostoli jelző, magyar király címének viselése, Magyarország címerének beépítése saját címerébe; jogosult udvartartásra, speciális tisztség illette meg b. uralmi felségjogok - eleinte: legfelsőbb szabályokat maga hozza, privilégiumokat adhatott - rendi monarchiában: döntő módon részt vett a megalkotásában - diéta összehívása, berekesztése, elnapolása, feloszlatása, megnyitása, elnöklés vagy elnök kinevezése, tárgyak kitűzése

- 15 -


Bolondok 2012

c. bírói hatalom gyakorlása - Hármaskönyv: teljes igazságszolgáltatói hatalom - 18. sz.: ítéleteket nem változtathat meg, adhatott ki eljárás kezdeményező bírói parancsokat, biztosíthatott asyliumot, salvus conductust írhatott alá, kegyelmezhetett d. kormányzat, közigazgatás - teljes körű intézkedési lehetőség: főfelügyeleti jog, kinevezési jog, pénzügyi jogosítványok, elhagyott, uratlan jószágok birtokba vétele, vagyonelkobzás (hűtlenség), legfőbb hadúr, hadüzenet, békekötés, hadba szállás, sereg feloszlatása - királyi hatalom korlátai: hitlevélben és a koronázási esküben foglaltak, törvények rendelkezései, rendi közigazgatás e. egyházzal kapcsolatos jogköre: egyházszervezet megállapítása, javadalmak betöltése, gondoskodási kötelezettséget szavatoló jogosítványok II. A Szentkorona-eszme - a királlyá tétel aktusa - püspökké szentelés mintájára → szentséggé vált - minden hatalom Istentől származott: királyi is → koronázás: elengedhetetlen eleme a legitim király uralkodásának - koronaeszme - királyi hatalom politikai alátámasztása - jelkép: uralkodó - egyház, megkoronázott monarcha - Isten kapcsolata - organikus állameszme - az egyház az emberi test mintájára tagokra oszlik, feje: római udvar - kiterjedt az államfelfogásra is - a király és a korona - 13. századig a király és a korona nem vált külön → korona: király hatalma - IV. Béla: korona jogára hivatkozott - vegyes háziak: regnálásuk jogosságát politikai-ideológiai argumentumokkal is alá kellett támasztaniuk - magánjogi uralomból közjogiba forduló királyi pozíció → korona: állami főhatalom - rendek: a koronát hatalmuk alátámasztására, az uralkodó korlátozására használták → azé a hatalom, akié a korona; koronára történő hivatkozások megjelenése - a Szentkorona-eszme a. Tripartitum: a koronaeszmét és az organikus állameszmét egyesítette b. a király és a nemesség egyaránt részese a főhatalomnak c. a korona: több tartalmát adja Werbőczi - azonos a királlyal - korona-király: párhuzamos intézmény - területi felségjog alapja - szentkoronának tulajdonít felségjogokat (pl. háramlási, királyi öröklési) - az ország három részre szakadása, korona idegen dinasztiához kerülése: a. vesztett jelentőségéből, de rendszeres hivatkozási alap b. „szent korona országai” c. magyar önállóság jelképe - a dualista államrendszerben a. alkotmányjogi-közjogi gondolkodás b. Szentkorona tana: összefogja az alkotmányos eszmekörről szóló elmélkedéseket c. a monarchia közjogi irodalma a közgondolkodás részévé tette d. Hajnik Imre: Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a

- 16 -


Bolondok 2012

hűbéri Európa (1867.) : szent korona → nemzet szabad tagjai, szabad királyi városok követei, koronás király e. 22 évvel később: szent korona az alkotmányos közhatalom jelképe → közjogi és politológiai irodalom: modern parlamentáris alkotmánnyal látta kiteljesedni f. század eleje: a szent korona a nemzetté szervezett magyar népet jeleníti meg, és az államélet valamennyi tényezője általa nyert értelmet és igazolást → főhatalom: a közé g. apologetikával szolgált a kiegyezéshez + nemzeti függetlenség illúziója → idilli alkotmányosság, társadalmi béke képe - reneszánsza: I. világháború után a. forradalmak után újra építkező csoportjai: viták, számos alapkérdésben azonban egyezés → Szentkorona-eszme: az újra építkező rendszer régi-új formájának ideológiai megalapozása b. 20 milliós magyar állam egységének megtestesítője c. a királyság visszaállítását eredményezte (1919. után a királyai hatalomgyakorlás megszűnt, de a „nemzet főhatalmának perszonifikációját“ változatlanul a szent koronához kötötték)

Alkotmánytörténet/10. tétel A király helyettesítése a 11. - 16. században (100-103. oldal) I. Bevezetés - a király akadályoztatása esetén volt szükség a helyettesítésre - a helyettesítés lehetett teljes vagy részleges Személyes helyettesítés –családon belül - a hatalom egészében szorul pótlásra ( nincs ott → hadjárat, alkalmatlan → betegség, megőrül, nincs király) - patriarchális szemlélet: ország fölötti uralom a király i család magántulajdona = magánjogi hatalom - 15. századig törekedtek rá, hogy valamelyik közeli családtag helyettesítse - reginatus: feleség, őt is megkoronázzák, de közjogi hatalma nincsen, csak a férje méltóságán osztozik, a királynéi javakkal szabadon rendelkezhet; részleges h. - corregens: uralkodótárs → a királynő megbízza férjét, maga mellé veszi társuralkodónak (pl. Mária Terézia – Lotharingiai Ferenc); teljes h. - ducatus intézménye: hercegség → testvér, fiú; koronázás nélkül felruházza hatalommal, de csak egy rész felett (általában: Erdély) → trónviszályok megoldására; részleges - ifjabb királyság: megkoronázzák a reménybeli trónörököst → 1 terület felett uralkodik → felkészítés az uralkodásra + az alattvalókat is; részleges - anyakirálynő: ha kiskorú volt a király, az anyja helyettesítette a kormányzásban; teljes Családon kívül - helytartó: - = locumtenens regius - részleges helyettesítés - akkor nevezi ki a király, ha tudja, hogy tartósan távol lesz

- 17 -


Bolondok 2012

- 15. sz. végére a rendek elérik (1485. – Nádori Cikkek), hogy csak a nádort nevezheti ki → a rendek bizalmi embere → gyakorlatilag a rendekre bízza az országot (pl. Báthory István) - kormányzó: - = gubernátor, gyámkormányzó - teljes helyettesítés - ha a király alkalmatlan → gyengeelméjű, kiskorú - rendek választják - királyhoz képest törvényben meghatározott jogkörrel rendelkezik → amiket nem tehet: - hűtlenségi perekben nem bíráskodhat - kegyelmet nem adhat - önállóan nem nevezhetett ki (4 tagú tanács) - birtokadományozás felső határa megszabott (32 telek) - DE: nincs korlát: pénzügy, nemesítés, címadományozás, privilégium, fiúsítás - pl. Hunyadi János (V. László mellett), Szilágyi Mihály (Mátyás)

Alkotmánytörténet/11., 12. tétel A magyar országgyűlés 1608 előtt A magyar rendi országgyűlés és törvényhozás folyamata 1608 után (107-119. oldal) I. Bevezetés - a társadalom kedvezményezett rétegeinek természetes törekvése, hogy a lehető legnagyobb mértékű hatalmat sajátítsák ki - országos érvényű határozatokat hoznak II. A magyar országgyűlés előzményei 1. Nemzetgyűlés - eredet: germán törzsek már rendelkeztek vele - törzsi gyűlés kérdései: kit támadnak meg, kivel kötnek békét, hadvezért választottak - a nemzet összes szabad tagját magába foglalta - lassan eltűnik 2. Királyi Tanács - voltak olyan fórumok, ahol az uralkodó bizonyos dolgokat megtanácskozhatott - előkelőkkel, bárokkal, főpapokkal tanácskozott az ország képviseletében - már Szent Istvánnál is 3. Egyházi zsinatok - valóságos országos gyülekezetként tűnt föl - uralkodó elnököl - megjelentek az egyházi méltóságok mellett, világiak + a király tanácsadói is - jogi kérdésekről is szó esik → döntéseket hoztak, szabályokat állapítottak meg 4. Nemesi kongregációk - 13. századi - politikai jogokkal rendelkező királyi serviensek vettek részt rajta (bárok, főpapok: nem) - gyűléseken hangot adtak a véleményüknek/panaszuknak - vannak olyan gyűlések, ahol a politikai jogokkal rendelkezők alkalmat kapnak beszélni a királlyal 5. Törvénylátó napok - a magyar törvényhozó országgyűlés legfontosabb előzménye

- 18 -


Bolondok 2012

- konkrét előzmény: Arany Bullából kiolvasható, hogy ennek már hagyománya van → királyi kötelezettségvállalás - iurisdictio: = királyi jogszolgáltatás → ítélkezés (megsértett jogrend helyreállítása) → érvényes jog megállapítása - nem csak igazságszolgáltatás, hanem kormányzati döntések megfogalmazása is, pl. ítélet formájában születtek meg a közigazgatási elhatározások - Székesfehérvári Törvénylátó Nap (Szt. István ünnepén, évente) - eredetileg törvénykező szerv, nem törvényhozó (← 13. sz. vége) - 1267. évi tv. (IV. Béla dec.): elrendelte, hogy minden megyéből 2 vagy 3 nemes tartozik megjelenni → nemesi vármegye közönsége képviseletének állandóvá és kötelezővé válásával indult meg a törvénynapnak az országgyűléssé alakulása 6. Törvényhozó gyűlések - 13. sz. vége → 15. sz. végére állandósult a rendi országgyűlés intézménye (Anjouk nem hívtak össze országgyűlést) - különböző formák összeolvadtak → törvényhozó országos gyűlés - itt már megjelentek a rendek: praelati (=főpapok), barones (=bárók), nobiles (=nemesek) → hozzájárulásukkal születtek meg a dekrétumok - 1445-től: városi követek is 7. Rendi országgyűlések - Hunyadiak kora: rendi képviseleti monarchia → szükséges hozzá a rendi országgyűlés - 15. sz.: rendi dualizmus legfontosabb eszköze a rendi gyűlés → lesznek olyan országos jelentőségű ügyek, amiket a rendek beleszólása nélkül nem lehet meghozni → kötelező összehívni az országgyűlést (adómegajánlás, újoncállítás → 2 legfontosabb) - 3 részre szakadás után: Erdély → függetlenedett a törvényalkotása; Habsburg- rész: rendi gyűlés védte a magyar rendi előjogokat Bécs centralizáló törekvéseivel szemben, de mindvégig tényezője maradt a magyar államéletnek III. Az országgyűlési képviselet - résztvevők: praelati, barones, nobiles, köznemesség + 15. századtól a szabad királyi városok polgársága is képviseltette magát a tanácskozásokon - személyes megjelenés: - praelati: érsekek, megyéspüspökök - bárok - mágnások - főispánok - (1687-től) királyi tanács felsőtáblai tagságot nyert tagjai - (1792-től) a görög nem egyesült főpapok - serviensek nem → vármegyék követei (=nuntius) (IV. Béla) - 1290. tv.: nemesség fejenkénti megjelenése - megjelenés joga egyben kötelezettség is (szegényebb nemeseknek terhet jelentett) → büntetés a távolmaradóknak (400 aranyforint) - mohácsi vész + ország 3 részre szakadása után: Ferdinánd → a vármegyéknek követeket kell küldenie a nemesek személyes megjelenése helyett - követ: nem csak helyettesíti, hanem képviseli is a nemeseket - 1608-tól (II. Mátyás): rendi országgyűlés végleges szervezeti és működési rendjének megállapítása → kizárólagossá vált a követek általi képviselet (újabb különbség a főrendek és a köznemesség között, de a vármegyének bővült hatásköre és növekedett a szerepe) - szabad királyi városok: kezdetektől fogva csak követek által képviseltethették magukat a gyűléseken - városi követek → országrendiség jogán vettek részt a tanácskozásokon → nem személyesen

- 19 -


Bolondok 2012

voltak követek, hanem a szent korona tagjaként, összességükben illette meg őket a rendi állás és az országgyűlésben való részvétel joga - több egyházi testület is követekkel képviseltette magát (pl. káptalanok) - jelen voltak: - kiváltságos apátok és prépostok - birtokkal rendelkező kolostori elöljárók - pálos rend főnöke - orátorok (szónok) útján Szlavónia, Horvátország tartományi gyűlései - Tengermellék két követtel - erdélyi országgyűlés függetlenedéséig: erdélyi főpapok és főurak (személyesen) - székelyek és szászok (követek útján) IV. Az országgyűlés szervezete - fejenkénti megjelenés mellett tartott országgyűlések külsőségeinek is alkalmazkodnia kellett a tömeges jelenléthez → amíg nem volt vármegyei ablegátusok általi képviselet – leggyakrabban Rákos mezején bonyolították le a tanácskozásokat - 1608. évi II. dekrétum (II. Mátyás) → rendi országgyűlés szerkezete (főpap, báró, mágnás, nemesek, szabad városok → csak ők az országgyűlésben + bírái és ítélőmesterek) felső ház → alsó ház felsőrend → alsórend nádor → szeménynök - kétkamarás országgyűlés: felsőtábla – alsótábla - egyéb lehetőségek: tömeges ülésezés, rendenkénti ülések (Franciaország.), négykamarás országgyűlés (Svédország 15. sz.) - a felső tábla - előzménye: Királyi Tanács (praelati et barones) - főajtónálló mester elnökölt - egyenként szavaztak - 1608-ban nyerte el végleges formáját a felső tábla, a nádor elnökletével - személyes meghívás követek útján - az alsó tábla - közösségi meghívó útján - résztvevők: - vármegyék követei - királyi szabad városok követei - távollevő főrendek követei - káptalanok követei - 1608. törvénycikk: királyi tanács nem főrangú tanácsosai, királyi tábla bírái és ítélőmesterei - a felsőtábláról távolmaradó mágnások és özvegyeik követei - 1791-től: hajdú és jász-kun kerület követküldési joga → kiváltságolt, szabad kerületek - királyi személynök elnökölt - a két tábla között a kapcsolatot üzenetváltás útján tartották - ha kellett közös tanácskozásokat is tartottak V. Az országgyűlés működése - 1765 - ’91: nincs országgyűlés - 1796 – 1825: nincs országgyűlés - elvben: 3 évente összehívás → uralkodó joga - kivétel: uralkodó választó országgyűlés → nádor joga

- 20 -


Bolondok 2012 - időtartam: 15 nap – 2 hét (III. Károly: 1723 → 2 hónap) - hol? → 18.-19. sz.: Pozsony, kivéve: 1790-’92: Buda

- a törvényalkotási folyamat - 1. király összehívja: meghívó levél (→ személyesen: főrendek → 15. sz.: országgyűlés kezdése előtt 1 hónappal vagy a vármegyék követei részére ← vármegyei + királyi városok, mint testület kaptak) - a propozíciókat (=király előterjesztéseit) is tartalmazza + diéta helye, ideje - rendkívüli helyzetben a nádor (királyválasztó országgyűlés) / országbíró / tárnokmester - 2. congregatio: vármegyei gyűlés – vármegyékben a követek megváltoztatása → előtte „politikai kampány” - 2 követ: követutasítás (=instrukció): vármegye álláspontja - mandátum (kötött) – megbízólevél: elfogadása = kötelezettség → nagyon behatárolt a képviseleti tevékenység → pótutasítás: a tanácskozások közben előkerülő, előre nem látott tárgyak fölbukkanása, szükséges állásfoglalások kialakítása miatt, pótlólagos instrukciót kellett kérnie a követnek az anyautasításhoz - 3. kerületi ülés: - Dunán-innen, Dunán-túl, Tiszán-innen, Tiszán-túl - igazságügyi, igazgatási szempontok alapján - előkészítő ülés – a vármegyei követek egyeztették álláspontjukat, hogy felkészültebben kezdhessék meg a tárgyalásokat az alsótáblán - 18. sz.: egységes kerületi ülés → teljes alsótábla - 4. országgyűlés: - nyelve: 16. sz. előtt: magyar, 17-18. sz.: latin, 1825: alsótábla magyar, 1830: felsőtábla → magyar - regisztráció: felsőtábla tagjai → nádornál/ hercegprímásnál, követek → személynöknél - megnyitás - ünnepi külsőségek: királyi leirat ismertetése, szentmise (időpontja: pünkösd és Szent György- napja) - országgyűlési tárgyak: - királyválasztás - koronázás - királyhelyettesítés - nádor és koronaőrök választása - hitlevél tartalmának megállapítása - bírói hatalom gyakorlása a hűtlenségi esetekben - határok kiigazítása - országvédelmi kérdések - hadügy - újoncmegajánlás - általános nemesi felkelés szerevezésének elrendelése - adómegajánlás - porták kiigazítása - szabad királyi városi rangra emelés - ünnepélyes honfiúsítás - sérelmek és kívánalmak egybeállítása és felterjesztése - a törvényalkotás menete: - (nádor), személynök: ismerteti a napirendet, felolvassa a propozíciókat - sérelmek és kívánalmak tárgyalása/ vitája: 1790. után: bizottságok

- 21 -


Bolondok 2012

kialakulása → nem állandó → ad-hoc jellegű - szavazás → határozathozatal → személynök „súlyozza” a szavazatokat - nuncium: határozatot üzenetbe foglalták - tájékozatás → elküldés a felsőtáblának - felsőtábla határozta – renuncium → alsótábla - egyezkedésig folytatják az üzenetváltást → szimmetrikus parlament: 2 kamara egyenjogú - néha együttes v. vegyes ülések (ressio mixta) - felirat (repraesentatio) uralkodónak - delegátusok formájában egyezkednek - benigna resolutio = kegyelmes elhatározás: uralkodó válasza a feliratra → nincs megkötés: korlátlan vétójog → teljes egyetértés - szentesítés → törvénnyé vált - becikkelyezés: Bécsben fogalmazták meg a törvényt → gyakran eltérő módon - koncentráció: végső törvényszöveg elkészítése oklevelek, jogforrások alapján - kihirdetési feladat: vármegyék → teljes érvényét elnyerte - országgyűlési napló: évszázados gyakorlat, 1790-ig: latinul - törvények nyelve: 1832/36. évi diétától kezdve: magyar és latin → vita esetén a magyar volt az irányadó

Alkotmánytörténet/13. tétel Országos és udvari méltóságok a feudális Magyarországon (129-135. oldal) I. Országos és udvari méltóságok - ország központi közigazgatási apparátusát jelentették - tisztségviselők: - országos méltóságok - udvari méltóságok - országos méltóságok - általános jellemzők - meghatározott hatáskörrel rendelkeztek - országos kormányzatban a király oldalán jelentős helyettesítő jogkörrel vettek részt - 1. nádor - na dvorj zsupán (szláv) → nádor = az udvar ispánja - nem általánosságban helyettesíti a királyt, hanem valamelyik alkotmányos jogkörét látja el - Szent István idején: udvart igazgatja → leginkább gazdasági tevékenység - katonáskodó elemek parancsnoka + bírája - 12. századtól: megszabadul a terhes gazdasági és udvarigazgatói tevékenység alól → nem csak a királyi terheket igazgatja, hanem az udvar népe felett bíráskodik - 13. sz.: király megbízza, hogy helyettesítse az országos bíráskodásban (Aranybulla → ország 2. legnagyobb bírája) - vidéki bíráskodást is végez → saját jogban igazságot szolgáltat - 15. sz.: egyre több funkció: legfontosabbak a Nádori cikkekben (1485., I. Mátyás)

- 22 -


Bolondok 2012

1. hívja össze + elnököl a királyválasztó országgyűlésen 2. kiskorú király gyámja → kormányzó 4. nemesi felkelés esetén (nem az uralkodó ellen), idegen hatalom ellen → nádor vezeti a hadsereget/felkelést 9. általános bírói feladat: magán- és büntető ügyekben beidéz 10. a király külföldi tartózkodása esetén, a helytartója 5.,6. országon kívüli, ill. az ország és a király között közvetítői funkció → nádor a rendi érdekeket képviseli és összehangolja az uralkodóval → országgyűlés választja - 1790/1791 országgyűlés: II. Lipót öccse lesz Magyarország nádora → innentől Habsburg főhercegek töltik be a nádori tisztséget - 1849-től nincs betöltve a nádori tisztség - 2. országbíró - nádor helyettese - már korábban is helyettesítette a nádort - átveszi a bíráskodást az udvar felett = udvarispán - 13. sz.: országos nagybíróvá vált - 15. századtól gyakorlatban a legfőbb bíró → 19. századig, ha a király nincs → nádor → ha nincs nádor → országbíró - 17. sz.: nádorválasztó országgyűlés egybehívója, Hétszemélyes Tábla elnöke - 1723-tól: helytartótanács + felsőtábla másodelnöke - 3. tárnokmester - országbíró helyettese - eredetileg: pénzügyi, gazdasági „szakember” - királyi jövedelmek központi kezelője - feladata: - a királyi tárnokok/ gazdasági ágazatok irányítása - révészek/vámosok/só szállítók elöljárója - kincstár feje - pénzügyi igazgatás feje - szabad királyi városok főhatósága (bevételek egy részét szolgáltatják) - 14. században: kincstári jövedelmek kezelését folyamatosan átadta helyettesének a kincstartónak - országos nagybíróvá vált - 15. sz.: tárnoki széken ítélkezett → szabad királyi városok fellebbviteli bírája (Buda) - 1723. évi reformok: helytartótanácsi tagság - felsőtábla tagja - nádor/országbíró akadályoztatása esetén a tárgyalásokon elnökölt - 1848-ig fennmaradt - tárnokmesteri cím, kiegészülve a főrendiházi tagsággal a polgári korszakban is fennmaradt - 4. főkincstartó - tárnokmester helyettese - 14. századtól: államháztartás központi szereplőjévé vált - 5. kancellárok - kancellár - kancellária élén → igazságügy, közigazgatás - III. Béla: német-római császári kancellária mintájára a katolikus egyház segítségével létrehozza a királyi kancelláriát - nem volt rendezett írásbeliség

- 23 -


Bolondok 2012

- legfontosabb feladata: királyi döntések írásba foglalása, oklevelek kiadása - egyház: írástudók latinul írnak és olvasnak → eltájékozódnak az európai jogban → német-római okleveleket is ismerik → nagy hatás a magyarra - személynökhöz hasonló jelentőség - 13.században: jelképessé válik a kancellári tisztség → esztergomi érsek látja el - alkancellár - IV. Béla óta a székesfehérvári prépost látja el - gyakorlati tisztség - a kancellária - papok dolgoznak a királyi kancellárián - 13-14. sz.: notáriusok = jegyzők ~ összefoglalva - egyetlen központi szerv - 12. sz.: létrejön - 13. sz.: funkcionalizáció, megduplázódik - 14. sz.: Anjouk uralkodnak, nemzetközi kitekintés → diplomácia - új funkció (meg is marad) pl.: külföldi államokkal kötött szerződések stb. - megkettőződik a kancellária: → nagyobb kan.: korábbi kan. feladatai → titkos kan.: diplomáciai kérdések - önálló funkció: király titkos tanácsadója - Mátyástól összefonódik a személynökkel - 15. sz.: kancellária reform → titkos kan. vezetője beleolvad a főkancelláriába - belső differenciálódás: → belső fel.: szekretáriusok → kiemelkednek a jegyzőkből: protonotáriusok → szakmai irányító feladat → titkárok főnökei - elkezdenek bíráskodni - 15. századtól: jogi végzettség - I. Ferdinánd cseh-magyar király → megszüntette a kancelláriát, 1526-ban I. Lipót idején sikerül helyreállítani → bécsi udvari kancellária látja el az oklevél kiadási feladatkört - 6. erdélyi vajda - a gondjaira bízott területek felett a királytól származó átadott hatáskörben teljhatalommal képviselte és helyettesítette - 7 erdélyi magyar vármegye tartozott a közvetlen fennhatóság alá (100 tartomány és a székely székek nem) - teljes jogkör: igazságszolgáltatás, közigazgatás, hadügy - feladatkörei - kinevezte: helyettesét, az alvajdát; megyek főispánjait, székelyek ispánját - igazgatása alatt állott a 7 vármegye közös gyűlése - vezette az erdélyi hadakat - Erdély főbírája - saját kancelláriát, vajdai udvart épített ki - 7. horvát bán - egyetlen olyan országos méltóság, melyre nem magyarországi főurakat neveztek ki → horvát főnemesség köréből kerülnek ki - horvát területek zsupánságai fölött állt

- 24 -


Bolondok 2012

- horvát hadak + közigazgatás vezetője → magyar zászlósurak legelőkelőbbjévé vált - horvát rendiség és rendi nemzet közjogi méltóságává lett - törvénykező gyűlésből fejlődött ki → horvát törvényalkotó gyűlés = sabor - katonai parancsnoki szerepkörre szorult vissza (katonai határőrvidék) - magyar polgári átalakulás (horvát-magyar kiegyezés): Horvátország fő polgári kormányzati tényezőjévé vált - udvari méltóságok - általános jellemzők - tanácsadói, bizalmi szerepkör - tevékenységük a curia működési képességével függött össze - nem vált rendi méltósággá - a Habsburgok idején elveszítették jelentőségüket, mert nem volt magyar királyi udvartartás) - 1. lovászmester - ménesek + lovászok elöljárója - az utazó curia regis útjának megszervezője - katonai ló ellátás felelőse - 2. ajtónálló: a királyi udvar élelemszolgáltatóinak a vezetője - 3. pohárnokmester (főbocsár): a szőlősök és bortárolók igazgatója - 4. hírnökök ispánja: fullajtárszolgálat működtetése; palotaőrök igazgatója - 5. személynök - 1464: A Királyi Személyes Jelenlét Bírósága → élén ő áll, nincs jelen a király - udvari méltóság, de nem olyan, mint a nádor/országbíró/tárnokmester - de: legalább olyan fontos jogászi tevékenységet lát el, mint az országbíró - tevékenységének fő jegye a bíráskodás - királyi ítélőtábla elnöke (később = Királyi Tábla) - személynöki széken ellátta a személynöki városok felsőbíráskodását - 1608. diéta alsótáblája elnöke - rendi főméltósággá nem lett, mivel megmaradt kinevezett tisztségnek - 6. kamaraelnök - a tárnokmester funkcióját „örökölte” meg → királyi kincstárral kapcsolatos feladatok - 18.-19. sz.: köznemesek a kamara élén - 7. nemes testőrség kapitánya - 1760: Mária Terézia → magyar királyi nemesi testőrsége (nem katonai jellegű → reprezentációs) - kapitány: mindig főnemesi család tagja - 8. koronaőrök - 1464. évi tc. → uralkodónak gondoskodnia kell olyan személyekről, akik képesek az ország szent koronájának őrzésére - kezdetben: főpapok és főurak → 1500. világi bárokra korlátozódott - őrzés helye: Visegrád → Pozsony → Buda → Bécs/ Prága - feladat: legalább egyikük a korona mellett legyen és senkit ne engedjenek engedély nélkül az uralkodói ékszer közelébe - ország határain belül kell tartani - 1608. felállítottak két századból álló koronaőrséget (1 magyar + 1 német) - lassan formálissá vált - 9. koronaügyészek - kincstárt képviselő jogászok

- 25 -


Bolondok 2012

- jogtudók → lehetőség a köznemességnek a felemelkedésre - később a jog őreivé léptek elő → közvádlóvá váltak - először: hűtlenségi, felségsértési perekben képviselte a koronát, majd általánosan is

Alkotmánytörténet/14. tétel A királyi tanács szerepének változása és a magyar tanács (121-126. oldal) I. A Királyi Tanács (consilium regium) - államalapítástól a polgári átalakulásig állandó szerv - tagjai: - királyi családtagok - udvari méltóságok - udvaron kívüli előkelők - királyi udvarban tartózkodó előkelők (alkalmilag) - eredete: abból a tanácsadási kötelezettségből alakult ki, mely a hűbéri kötődések jellemző vonása, a hűség egyfajta kifejeződése volt - célja: - biztosította az egyes intézkedések betartását - elősegítette a különböző rendelkezések végrehajtását - a királynak nem volt kötelessége összehívni a tanácsot minden döntéshozatalnál, csak ha jónak látta vagy az addigi szokásoktól eltérő intézkedés elfogadására törekedett - jogosultságai: (Szent István – Intelmek) - királyokat állítson - döntsön az ország sorsát meghatározó kérdésekben - szükség esetén védelmet nyújtson az országnak - lecsendesítse a csatákat - győzelmeket arasson és kikergesse a támadó hadakat az ország területéről - behívja a barátokat - városokat alapítson - lerombolja az ellenséges várakat - hatásköre legalább olyan bizonytalan volt a valóságban, mint az összetétele (Szt. I. szerint: megbecsült vének legyenek tagok) - törvényalkotás folyamatában esetenként fontos szerepük volt - Szt. László és Könyves Kálmán ideje: törvényhozás mellett más tevékenységekben (külpolitika, hadügy) is aktív szerep, az egész ország beleegyezésével ért fel - Aranybulla: idegenek csak a királyi tanács beleegyezésével tölthetnek be méltóságokat Magyarországon → bárok érdeke - 1290:9 tc.: király az ország által „kiküldött” tanácsosokkal kormányoz - király a tanáccsal - jogos adományok megtartásának/ jogtalan adományok visszavételének kérdése - magánjogi ügyekben való ítélkezés - bűnügyekben való vizsgálódás - jutalmazás - büntetés - tanács beleegyezése szükséges volt a kinevezésekhez is: nádor, tárnokmester, alkancellár, országbíró - III. András: több esetben kötelező erejűnek tekintette az országgyűlés és a királyi tanács határozatait - 1298:23. tc.: a irályi tanácsot a korábbinál jóval szélesebb és általánosabb jogkörrel ruházta fel

- 26 -


Bolondok 2012

- főpapság + nemesség a tanácskozásai révén= törvény szerkesztője - király + bárói = törvény megerősítése - Károly Róbert centralizációs politika → királyi tanács a királyi hatalom kormányzati szervévé válik - tagjait a király szabadon választotta és előterjesztéseit vagy elfogadta, vagy nem - tagjai: (1) királyi család felnőtt férfi tagjai, (2) királyné, (3) udvartartás tagjai, (4) országos méltóságok viselői, (5) az udvarban éppen megjelenő nagybirtokosok és bárók - hatáskör - törvényhozás és királyi rendeletek kiadása - méltóságok, hivatalok betöltése - külügy: követi megbízások, külföldi követek fogadása, külföldi államokkal történő szerződéskötés - hadügy: várak, eladományozása, várépítési engedély, hadfelkelés - pénzügy: adó, pénzverési regále és más királyi jövedelmek bérbeadása - a király és a főbírák bírótársai ítélkezése - gazdaság: kiviteli tilalmak, vámügy, vásárügy, árumegállítási jog - kegyúri jog gyakorlása - belügy: kiváltságos területek megállapítása, városi kiváltságok adományozása - birtokadományozással kapcsolatos ügyletek - közvetítés a nagyurak, illetve a nagyurak és a király között - interregnum esetén a királyi tanács vette át az ország kormányzását, király helyett hozott intézkedéseket → országos tanács (= consilium regni) - 15. sz.: bíráskodás is már → majd: végrehajtó apparátus - királyi tanács kettévált: - Kistanács: kormányzati szakemberekből és köznemességből áll - Nagytanács: feladata az ország általános igazgatása - hatáskörének terjedelmét befolyásolta, hogy milyen hatalmi viszonyban voltak a király és rendek - 1439 után: jogosult volt még dekrétumok kibocsátására, de az ország sorsát érintő nagyobb horderejű kérdések megvitatása/ezekről való döntés már az ogy. előtt zajlott - Mátyás: rendek háttérbe szorulnak → királyi tanács jelentősége is csökkent - Királyi Tanács élén: király → helyettese: főkancellár - főkancellár feladatai: - benyújtott kérvények beterjesztése a királyhoz - a tanács határozatainak eljuttatása az illetékes hatóságokhoz - oklevelek kiállításáról gondoskodott - kancelláriai titkárok: királyi tanács kancelláriai vonatkozású ügyeit látták el - referensek: a megvitatandó ügyeket terjesztették elő a királyi tanács ülésein - 1478:10 tc. (Mátyás): az ország főpapjai, bárói, előkelői és nemesei csak a tanács véleményének meghallgatása után fogadhatók el - 1486:60 tc.: a főispánok kinevezésére csak a tanács beleegyezésével kerülhetett sor - 1486:20 tc.: királyi tanácsban működő bíróság: királyi ítélőtábla (=tabula regia iudiciara) - 15. sz. vége: királyi tanács befolyása és szerepe ismét felerősödött - köznemesség egyre erőteljesebben követel magának helyet a kormányzásban → ennek eléréséhez a királyi tanács a legalkalmasabb eszköz - 1495:8 tc.: király bírói tanácsának összetétele: 3 főpap, 3 főúr mellett 14 köznemes is ülnökké vált - 1500:10 tc.: királyi tanács felépítése: 4 főpap, 4 báró, 16 nemes → 3 évre + újraválaszthatóak - 12 tagnak folyamatosan Budán kellett lennie a király mellett, félévenként váltották egymást - II. Lajos kiskorúsága a királyi tanácsot gyámtanáccsá változtatta

- 27 -


Bolondok 2012

- 1518:39 tc.: király helyett és nevében kormányzott - 1526 után: királyi tanács mozgástere beszűkült és elveszítette rendi jelentőségét

II. Magyar Tanács - miután leszűkült a királyi tanács mozgástere, de ragaszkodott rendi státuszához, a Habsburg-kormányzat nem tudott mit kezdeni vele - ennek ellenére nem szűnt meg, hanem átalakult → magyar királyi tanács (csak formális feladatok) - 1528. Buda, első magyar tanács (I. Ferdinánd) - elnök: nádor - 1542:30 tc.: király távollétében a helytartó nem egyedül, hanem 4 főpappal és 4 főnemessel együtt intézze az ország ügyeit - székhely: elvileg Pozsony, de általában Bécsben - 1569:38 tc.: Bécsben székelő királyi kancellária mellett mindig kell lennie két magyar tanácsosnak → gyakorlatban nem valósult meg - 1588: törvény, hogy a magyar tanács hatásköre minden magyar vonatkozású ügyet felölel → nem került végrehajtásra - 1608: Bocskai és a protestáns rendek szorgalmazására visszaállították a Magyar Tanács széles joghatását - 17. sz. 2. fele: reprezentatív szervvé vált, tagjait csak ünnepélyes alkalmakkor vagy magyar ügyeket tárgyaló miniszteri konferenciákra hívták meg - 1687. tanácsosok felsőtáblai tagságot kaptak → Magyar Tanács lényegében beleolvadt a felsőtáblába - különleges ünnepélyes alkalmakkor összehívták a „tanácsot” - kormányzati jogköre már egyáltalán nem volt ekkor

Alkotmánytörténet/15. tétel Helytartó, helytartóság, Magyar Királyi Helytartótanács (126-129. oldal) I. Helytartó (locumtenens), Helytartóság (locumtenentia) - 1528: Ferdinánd tanácsot rendelt Báthori István nádor és helytartó mellé - 16. sz.: helytartó tanácsa és helytartói hivatal (dikaszteriális = olyan rendszer, ahol testületek döntenek közigazgatási vagy bírósági kérdésekben működés) működött - helytartó mellé rendelt tanács gyökere közös volt a magyar tanácséval - 5 tag → magyar tanácsosok közül - 1535. évi országgyűlés: 7 tag (Magyar Tanácsból) - Helytartóság: szinte teljhatalom (század közepén) - hatáskör: egész belügyi igazgatásra kiterjedt: - pénzügyekben irányította a magyar kamarát - kezében tartotta a hadügyet - szervezte az általános közigazgatást - igazságszolgáltatási tevékenység - megváltozott Bécs kormányzati felfogása (század közepe) → központi apparátus kiépítése - 1548: elvonták a magyar kamarát, ezzel a pénzügyi befolyást a tanácstól - 1556: haditanács vette át a teljes hadügy irányítását - közigazgatási ügyeket lassan átvette a kamara - Nádasdy Tamás nádorsága idején a helytartóság lassan felbomlott

- 28 -


Bolondok 2012

- később a nádorok keveset tettek a helytartóság feltámasztására, inkább a palatinusi jogkör helyreállításán dolgoztak

II. Magyar királyi helytartótanács - 1723:97. tc. (III. Károly): függetlenségi harcok köszönhetően felállt az állandó királyi helytartótanács - legmodernebb dikaszteriális elvek alapján szervezték meg - elnök: nádor → helyettese: országbíró - tagok: 22 tanácsos (főpap, mágnás, köznemes; király nevezte ki) - az ülésekről távol maradni nem lehetett - határozatképesség: elnök + legalább 12 tanácsos - hatáskör: törvények foganatosítása, törvénysértés elleni fellépés - közvetlenül a királynak volt alárendelve - a helytartótanács mellé kancelláriát és számvevő hivatalt állítottak fel - ennek mellé, ill. alárendelve működött: Országos közpénztár, Országos biztosi hivatal, Posta, Országos levéltár, Építészeti- , tanulmányi-, egyházi bizottság - Tartományi bizottság (adó- és katonaügyek) - 1723: szervezetét és ügyrendjét különböző királyi utasítások rendezték - 10 állandó bizottság (ügykörük szerint): számvevő, gazdasági, kegyes alapítványi, vámügyi, egészségügyi, zsidó türelmi, adóügyi, nemességvizsgáló, egyházi, lelkészpénztári) ● 1769: kiszélesítették a jogkörét (törvényhatóságok ellenőrzésére is felhatalmazást kapott) → királyi biztosokat küldetek ki ennek elvégzésére ● legfőbb funkció: királyi rendeletek végrehajtása + javaslattétel új rendeletek kibocsátására ● 1848-ig tevékenykedett → a független felelős minisztérium felállításával megszűnt ● 1861. felújították, majd a kiegyezést követően végképp megszűnt ● Magyarországon a kormányzás a közigazgatásra redukálódott → alkalmas volt a végrehajtó funkcióval rendelkező helytartó is

Alkotmánytörténet/16. tétel A királyi kancellária szerepének változása (138-143. oldal) I. A kancellária kialakulása - 12. sz. vége: kancellária megalakítása → legelső középkori kormányzati hivatal - feladata: oklevél kiállítás + hitelesítési tevékenység - igazságügy, közigazgatás - III. Béla: német-római császári kancellária mintájára a katolikus egyház segítségével létrehozza a királyi kancelláriát - nem volt rendezett írásbeliség - legfontosabb feladata: királyi döntések írásba foglalása, oklevelek kiadása - egyház: írástudók latinul írnak és olvasnak → eltájékozódnak az európai jogban → németrómai okleveleket is ismerik →nagy hatás a magyarra - kancellár - személynökhöz hasonló jelentőség - 13.században: jelképessé válik a kancellári tisztség → esztergomi érsek látja el - alkancellár

- 29 -


Bolondok 2012

- IV. Béla óta a székesfehérvári prépost látja el - gyakorlati tisztség - papok dolgoznak a királyi kancellárián - 13-14. sz.: notáriusok = jegyzők és írnokok - egyetlen központi szerv - 12. sz.: létrejön - 13. sz.: funkcionalizáció, megduplázódik - 14. sz.: Anjouk uralkodnak, nemzetközi kitekintés → diplomácia - új funkció (meg is marad) pl. külföldi államokkal kötött szerződések stb. + belügyi igazgatásba, törvénykezésbe is bekapcsolódott II. A kancellária megkettőződése - megkettőződik a kancellária: - 1. nagyobb kancellária: korábbi kancellária feladatai (kezelte a király nagypecsétjét + tradicionális teendők) → Mátyás idején hatásköre: adománylevelek, privilégiumlevelek, egyéb jogszabályok kibocsátása + belügyek intézése) - 2. titkos kancellária: diplomáciai kérdések → önálló funkció: király titkos tanácsadója → király titkos pecsétjének őre mindig kísérte az uralkodót, akár külföldre is - Zsigmond uralkodása alatt tovább differenciálódott - 3. kisebb kancellária: kuriális ítélkező fórumok írásbeli ügyeit intézte → Mátyástól összefonódik a személynökkel - 15. sz.: kancellária reform → titkos kancellária vezetője beleolvad a főkancelláriába - belső differenciálódás: → belső fel.: szekretáriusok → kiemelkednek a jegyzőkből: protonotáriusok (főjegyző) → szakmai irányító feladat → titkárok főnökei → elkezdenek bíráskodni → ők lettek a kúriai bíróságok írásbeliségének irányítói is (szakképzett jogtudók) → a 3 részre szakadt Magyarország Királyi hányadán a törvénykezési szünet miatt megszakadt kúriai bíráskodás helyettesítésére is alkalmasakká lettek - 15. századtól: jogi végzettség - Habsburg Birodalom: önálló magyar kancellária szerepe megszűnt → helyette: a bécsi udvari kancellária fiókszerveként egzisztáló Magyar kancelláriát működtettek → legfontosabb jogkör: közvetítés - a király a döntéseit a Magyar kancellárián keresztül adta ki, de a döntés-előkészítésbe és magába a döntésbe kevés beleszólása volt - korábbi jogkörök megmaradtak: - hiteles helyi működés - kegyelmezési ügyek - egyházi javadalmak, méltóságok betöltése körüli intézkedés - nemesség- és címadományozások - királyi engedélyek kiadása - consensusok gyakorlása: fiúsítás, örökbefogadás, honfiúsítás - nyilvántartó könyvek vezetése - I. Ferdinánd cseh-magyar király → megszüntette a kancelláriát, 1526-ban - I. Lipót idején sikerül helyreállítani → bécsi udvari kancellária látja el az oklevél kiadási feladatkört

- 30 -


Bolondok 2012

Alkotmánytörténet/17. tétel Sajátos jogállású közösségek a magyar alkotmánytörténetben (154-160. oldal) I. Kiváltságos kerültek - közvetlenül az uralkodó alá tartoztak - közigazgatás, törvénykezési ügyek: maguk rendelkeztek - kerületek szerkezete és jogok terjedelme eltérő lehetett Jászkun kerület - 13. században letelepített kunok igazgatási egysége - mindvégig koronabirtok, lakói: királyi népek - főhatóságuk: közvetlenül a király - nádor: főispán + bíró (1279-ben szerzett kiváltság) - Dózsa György féle parasztháborúban való részvételért – adómentesség megszűnése - Habsburg: nem töltötték be a nádori posztot – szepesi kamara gyakorolta az uralkodói jogokat – élén: nádor/főkapitány - helyi kormányzatban meghatározó szerep: jászkun universitas - 3 egység alkotta a területet: jász, nagykun, kiskun - 1791-től: követeit küldhette a diétára Hajdúkerület - Bocskai István és utódai telepítették le - kollektív kiváltság - katonai igazgatásra épülő önkormányzat - Habsburgok idején: a települések egy része elveszítette nemesi jellegű kiváltságait; kisebbek beleolvadtak a vármegyei közigazgatásba → városok megőrizték privilegizált helyzetüket - Hajdú universitas: polgári önkormányzati szervezet legfőbb egysége - kerület élén: főkapitány - választott képviselők intézték a belügyeket: közigazgatás, jogalkotás, tvkezés - 1791: országgyűlési képviselet Szepesi szász városok - Szt. István idején telepedtek meg Magyarország északi vidékén - külön kormányzati egység már Mohács előtt is - 24 városból Zsigmond (1412) 13at elzálogosított Lengyelországnak - többi elveszítette önállóságát, vármegyei ellenőrzés alá kerültek - az elzálogosított városok visszakerülésével: újra önkormányzati önállóság - irányítás: maguk választotta gróf alatt - gazdasági főhatóság: kamarai adminisztráció - nem volt országgyűlési képviseletük Tengermellék - 2 kerületből állt: fiumei és buccarii - Fiume: - 1776: Mária Terézia jóvoltából került a magyar koronához

- 31 -


Bolondok 2012

- 1779: „önálló testként” csatlakozott a magyar királysághoz (előtte: horvát helytartótanácson keresztül) - önkormányzatától a fellebbvitel - közigazgatási ügyek → magyar helytartótanács - törvénykezési dolgok: Curia - Buccari (Porto Re és Buccarica): - eredetileg Dalmáciához tartozott - Mária Terézia Magyarországhoz rendelte, de fiumei kormányzó alatt - 1807. magyar országgyűlésbe és horvát tartománygyűlésbe is delegálta követeit II. Székek, kiváltságolt és nemes községek - vármegyék, kiváltságos kerületek, szabad királyi városok és a jobbágyfalvak, uradalmak között átmeneti helyzetet foglaltak el a különféle speciális önállósággal bíró községek, székek - szék (sedes) eredetileg: ítélkező fórum → ebből alakult ki a vármegye joghatósága alól kivont területi közigazgatási egység Székely székek - erdélyi közigazgatási alapegység - kialakulása: 14. sz. - kezdetben 7 szék: Udvarhelyszék, Marosszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék, Csíkszék, Aranyosszék - később: pl. Sepsi-, Kézdi-, Orbaiszék egyesült → Háromszék - szervezete és hatásköre: hasonlított a vármegyéjére - DE: székelyek katonai funkciója és széken belüli, ősi szervezeti felépítés (6 nemzetség, 24 ág) különbözteti meg - fejedelmi korszak: az uralkodók minden támogatást megadtak a királybíráknak (kinevezett, majd választott tisztségviselőik) a székely székek „bevételéhez” → 16. sz.: a székek első emberévé váltak - testületi szervei: széki közgyűlés (megalkotta a legfontosabb statútumokat, döntött a legfontosabb kérdésekben, ritkán ítélkezett is) és törvényszék (bíráskodás) Szász székek - Károly Róbert hozta létre a korábbi szebeni ispánság helyén - királybíró: igazságszolgáltatás - nemsokára: önkormányzati-közigazgatási egységekké váltak - hasonlóság: szabad királyi várossal - polgármesterek = királybírákkal - széki tanácsokat beolvasztották a szenátusok - 16. sz.: fejlettebb hivatali működés: - kapitány: rendészeti feladatokra - pénztárnok - városgazda: költségvetés rendben tartására - kancellária - szász egyetem Szepesi tízlándzsás szék - 13. sz.: annak fejében kapott kormányzati önállóságot, hogy a király mellé 10 lándzsást volt köteles kiállítani - nem összefüggő területen találhatóak a helységek - nincs követküldési joga

- 32 -


Bolondok 2012 - 1802. megszűnt az önállósága → beolvadt Szepes vármegyébe

Praediális székek - „állam az államban” - egyházi nemesek önkormányzati testületei - egyházi nemes: - a főpapok által juttatott birtokokon élveztek csak nemesi státuszt (országos nemességet nem érték el) - nemesi birtokot nem szerezhettek + jobbágyaik se lehetettek - adómentesség - praediális székekben: önkormányzati jogosultság - területileg: vármegye része - autonómia: olyan széles, hogy gyakorlatilag teljesen önálló életet éltek igazgatási, igazságszolgáltatási és politikai értelemben -> a vármegyékhez teljesen hasonló működés - tisztviselők: maguk választották - statútumokat alkottak - közjogilag nem váltak önállóvá, de ki voltak emelve a vármegye és a kormányszékek hatósága alól - nem vehettek részt sem az országos, sem a megyei politizálásban - kormányszékekkel közvetlenül nem érintkeztek, csak a vármegye útján - ugyanolyan szervei voltak, mint a megyének - főispán: tisztikart vezette, egyházi elöljáró volt (püspök, prépost, apát) - alispán: érdemi igazgatója, munkáját a főjegyző, szolgabírák, esküdtek, jegyző, főügyész, számvevő, főbiztos, perceptor, földmérő, főorvos segítette - elvált egymástól a közgyűlés és a praediális törvényszék → fellebbviteli fóruma: főispáni/oktaviális szék Nemesi községek - lakói: kisbirtokos nemesek - korlátozott önkormányzat a vármegye keretein belül - közvetlenül a vármegyéhez kapcsolódtak (földesúri hatalomtól mentesen) - vezetőiket (főhadnagy, hadnagy, öregbíró, igazgató) maguk választották - háziadó- és hadiadómentesek voltak Túrmezei kerület - IV. Bélától: a kiváltságot Zágráb várához tartozó várjobbágyoknak a tatárdúlás alkalmával tanúsított vitézségéért nyerték el - gróf és tisztségviselők: saját közgyűlésen választották - 1848-ig: önállóak közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben Kisebb kiváltságos kerületek - határőri szerepkörből növekedett ki - pl. nagykikindai kerület, tiszai koronai kerület, titeli sajkás kerület - szabadságolás: végvári szolgálat ellentételezéseként némi önkormányzati jogot tudtak szerezni és megőrizni - vármegye hatósága alatt álltak

III. Katonai határőrvidékek

- 33 -


Bolondok 2012

- török háborút eredményezte katonai igazgatási területi egységek voltak - bécsi kormányszerveknek közvetlenül alárendelve - előzményei II. Lajos uralkodására mennek vissza - mohácsi vészt követően a Habsburg uralkodóknak be kellett rendezkedniük a tartós háborúkra → megkezdték a katonai végvidékek szervezését → Adriától Erdélyig összefüggő védelmi rendszer - a török kiszorítása után épült ki teljesen ez a katonai zóna - sajátos katonai feladatokat teljesítettek - militarizált, félpolgári szerveződések voltak - megtelepített lakosság: szerb és vlach -> megtarthatta ősi szervezetét + közterhek alól mentesültek Horvát-szlavón határőrvidék - 4 generalatusságra oszlott - igazgatás alapja - a szerb és horvát határőrök törzsi szervezete (nagycsaládok, házközösségek) - a határőrség katonai szervezete (század, zászlóalj) - nagyobb települések = katonai közösségek (pl. Pétervárad, Károlyváros) - élén: tisztikar állt - elöljáróság: - katonai directió - közigazgatási jogkör - törvénykezési jogkör Maros-tiszai határőrvidék - párhuzamos közigazgatási szerv → polgári + katonai közigazgatás - területileg sem különült el - folyamatos feszültségek, parasztfelkelés A bánság kormányzata és a bánáti határőrvidék - 1718: nem csatolták vissza a Bánságot az anyaországhoz, hanem külön kormányzatot szerveztek rajta → katonai + kamarai - területileg: 11 bánáti és 5 szerb kerület - igazgatás: - kerület: intézők - falucsoportok: főkenézek - falvak: kenézek - bánáti határőrség: határőröket telepítettek → katonai szervezetekben éltek (román, illír és német ezredek keretein belül) - parancsnokság: Temesváron → bécsi Haditanács és az Udvari Kamara irányítása alatt állt Székely határőrség és román határőrezredek - tovább vezették a birodalmat védelmező déli határőrséget Erdélyig, majd Székelyföldig - román határőrezredek és székely határőrség → együtt éltek a polgári lakossággal + adómentesség katonai szolgálat fejében + zsold

Alkotmánytörténet/18. tétel A királyi és a nemesi vármegyék szervezete és funkciói (144-155. oldal)

- 34 -


Bolondok 2012

Bevezetés - királyi vármegye: I. István – XIII. század közepéig - nemesi vármegye: XIII. század – 1848ig - polgári vármegye: 1848 – 1950ig II. Királyi vármegye (comitatus) - fogalma  patrimoniális monarchia idején – középfokú igazgatás legfontosabb hazai szerve, uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze  általános hatáskörű  pontosan megállapított határok  független udvarbirtok állami felügyeletét látta el - eredete  idegen eredetű: szláv (megye = mezgye, media); frank grófságok  belső fejlődés  királyi vármegyék = királyi magánbirtok szervezeti egységei - I. István idején: 45 vármegye (új kutatások szerint 70); vármegye és várispánság közel állt egymáshoz, később egyre többen szereztek immunitást az ispán joghatósága alól - szervezete - élén: király által megbízott ispán (comes) - királyt megillető jövedelmek beszedése (adószedés) - bíráskodott a várhoz tartozó nép ügyeiben - közreműködött a királyi és egyházi bírák ítéleteinek végrehajtásában - helyi katonai erő főparancsnoka - familiárisai: ítélkező udvarispán (comes curialis), hadnagy (maior exercitus), vár gondoka (várnagy, castellanus) - vármegyén belül katonai, adózási, bíráskodási egységek: század és tizedkerületek - határvármegyék: ország határszélein – határvárispán: szélesebb körű katonai hatalom - várbirtokok eladományozása → elvesztette katonai funkcióját, földesúri immunitás kialakulása, uralkodó és a királyi vármegye közötti közjogi kapcsolat megszakadt Nemesi vármegye: - kialakulásra utaló első dokumentum: kehidai oklevél (1232) – (Zala megyei királyi serviensek saját vitás ügyeikben ítélkezési jogot kaptak) - nemesi vármegye: az adott területen lakó birtokos nemesek önkormányzati szervezete, továbbra is közreműködött a királyi hatalom gyakorlásában. - királyi hatalom képviselője: megyésispán; helyettese: alispán – szolgabírákkal együtt ítélkezési, igazgatási funkció - hatásköre:  Törvényhozó jogkör  nemesi vármegye közgyűlésén főispáni jelölés nélkül választották az országgyűlési követeket  (1625:62. tc – képviselő nemes és birtokos legyen)  követi verifikáció: szavazás rendjét maguk állapították meg  követek utasításának joga – kötött mandátum – követutasítás: (szükség esetén pótutasítás)  küldő törvényhatóság legfontosabb sérelmei és kívánságai (gravamina et postulata)  törvényhozási előterjesztésekkel kapcsolatos instrukciók  követek visszahívásának joga  szentesített törvények kihirdetése

- 35 -


Bolondok 2012

 törvények kezdeményezésének lehetősége  statútum alkotási jog = „helyi törvényhozás”  rendeletek királyi jóváhagyás nélkül is törvényerővel bírtak  Végrehajtási jogkör  törvények  rendeletek: uralkodói, az udvari és a magyar központi kormányszéki  vis inertiae = passzív ellenállás joga (1545): a vármegye közgyűlése a törvénybe ütköző vagy alkotmányunk szellemével ellentétes uralkodói vagy dikaszteriális normák végrehajtását megtagadhatta. 1687:4. tc. – fegyveres ellenállási jog megszüntetése ↔ vis inertiae a vármegyékben fennmaradt  adóügyi jogkör: adónemek meghatározása, adók kivetése  tisztségviselők választása, fizetésük megállapítása, ellenőrzésük, visszahívásuk  katonai igazgatás (1662:9.tc): hadiadó beszedése, újoncok állítása, katonai egységek elszállásolása  belső közigazgatási egységek határainak megállapítása; járások, kerületek kialakítása; székhely meghatározása  felügyelet, közigazgatási befolyás: községek és néhány város felett  rendészeti hatáskör saját területén  jobbágyigazgatási feladatkör  úriszék felügyelete  urbáriumok végrehajtása  főgyámi jogkör: megyei nemes árvák és nemes özvegyek személyi és vagyoni ügyeinek intézése  Igazságszolgáltatási jogkör  megyei bírák megválasztása, elbocsátása  büntető- és magánjogi jellegű jogvitákban: első- és másodfokú hatáskör  vérhatalom joga (1723:73 tc. 2.§)  statáriális bíráskodás  közhitelességi funkció  ítéletek végrehajtása: saját börtönökben  Politikai jogok  országos és nemzetközi kérdések megtárgyalása  levelezési jog: felirat a királyhoz/központi kormányzathoz  szabadon „szövetkezhettek”  kerületi táblák létrehozatala  az alkotmány, nemzeti függetlenség, a nemesség politikai szabadságjogainak védelme → alkotmány védőbástyái - szerkezete Ispáni pozíció megkettőzése: ispán + helyettese  Élén: főispán (comes)  király személyét képviselte  királytól kapta a megbízást  központi akarat képviselete a megye területén  királyi rendelkezések végrehajtása  megyei nemesek érdekeinek és kiváltságainak védelme  megyei közgyűlésen elnökölt  királyi tanácsban képviselte a vármegyét  örökös főispáni tisztség: egyes országos méltóságok hivatalból

- 36 -


Bolondok 2012

 örökletes főispáni tisztség: egyes bárói családok tagjai örökölték (18. századra: 16 főúri család)  kinevezés érvényessége: megyei beiktatás; eskü a megyei közgyűlésben  Alispán (vicecomes)  kezdetben: főispán familiárisa ↔ csak a megye beleegyezésével bízhatta meg; később: 4 jelölt közül a megyei közgyűlés választott  helyettese: másodalispán  vármegyei önkormányzat első tisztviselője  Szolgabírák (iudex nobilium, iudlium):  eredetileg: királyi serviensek bírái  4 szolgabíró – 1 évre (1290:16. tc)  megyei igazságszolgáltatás, adóztatás, katonai feladatok  Egyéb tisztségviselők:  esküdtek (electi iurati nobiles) – szolgabírák segítése úriszékek ellenőrzésében, tanúkihallgatások során; megyei törvényszékeken: ülnök  megyei jegyző (notarius): írásbeli teendők, jegyzőkönyvek vezetése, ítéletek írásba foglalása  adószedők (perceptores)  tiszti ügyész (fiscalis)  Testületi szervek:  megyei közgyűlés:  elnök: főispán → alispán  elvi jellegű kérdésekben döntés  megyei követek választása; követutasítások kiadása  statútum alkotás  törvények végrehajtása  részgyűlések: egy-egy megyebeli térség speciális problémáinak megtárgyalása  bizottságok: speciális kérdések előkészítése, végrehajtása  sedria: vármegyei igazságszolgáltatás Reformkori viták a vármegyék jövőjéről  Deák: „a vármegye feladhatatlan nemzeti institúció”  municipalisták (Kossuth Lajos): megyei szervezet akkori állapotában tarthatatlan, de a végrehajtási autonómiát védeni kell  centralisták (Eötvös József): népképviseleti elv hangsúlyozása, centralizált rendszer – központban: törvényhozó testület  elvi ókonzervatívok (Dessewffy Aurél): régi állapot védelme, max. a központi hatalom fokozása elfogadható – a megyei visszaélések visszaszorítása érdekében Kiváltságos kerületek  Jászkun terület  koronabirtok  főispán + bíró: nádor (ha nincs nádor → szepesi kamara)  1514:23. tc.: adómentesség elvesztése  három egység: jász, nagykun, kiskun  1791-től követeket küldhettek a diétára  Hajdúkerület  kollektív kiváltáság (Bocskai)  katonai igazgatásra épülő önkormányzat

- 37 -


Bolondok 2012

 privilegizált helyzet, egységes autonóm közigazgatási rendszer  élén: főkapitány  1791. országgyűlési képviselet  Szepesi szász városok  Zsigmond: 13 elzálogosítása; maradék: önállóság elvesztése – vármegyei ellenőrzés alá kerültek  1772. visszakerültek  élükön: gróf  nincs országgyűlési képviselet  Tengermellék  1779. „önálló testként” csatlakozott a Magyar Királysághoz  fellebbviteli ügyekben: Magyar Helytartótanács  törvénykezési dolgok: Curia  1807-től: magyar országgyűlésbe + horvát tartománygyűlésbe is delegált követeket

Alkotmánytörténet/19. tétel Városok a magyar rendi alkotmánytörténetben (161-171. oldal) Középkori városok  XI. század: városok újjászületése Nyugat-Európában  Európai városok: kommunamozgalmak, sajátos autonómia, városok felsőbbsége  Császártól függő – birodalmi városok; királytól függő – szabad királyi városok/királyi szabad városok (Képes-féle megnevezés); földesúri városok; független városállamok  Első magyar városok: igazgatási központok; püspöki székhelyek; kereskedelmi és ipari centrumok (XIII-XIV. századtól)  Nyugati mintájú városias letelepülés: latin, majd német hospesek megjelenésével – hospesjog: korlátozott autonómia, saját jog szerinti élet → szabad királyi városi jogállás  Szabadság feltétele: privilégium  Kiváltságlevél biztosította a jogosítványokat Magyarországi városfejlődés kezdetei  Első városprivilégium: Székesfehérvár (IV. béla 1237-ben megerősíti)  XIII. században: első sokasodási hullám; tatárjárás után: tömeges  Mezőgazdasági termelés és a kézművesség elválása lassan következett be  Városiasodás jele: királyi privilégium, nem a valódi városi életmód  Különleges helyzet: Esztergom, Székesfehérvár – külön kiváltságlevél nélkül érték el rangjukat Királyi szabad városok Kollektív jogok: közösség teljes köz- és magánjogi autonómiája Egyéni jogok: feudális függésből való felszabadulás, hűbéri szolgáltatások alóli mentesség Területi autonómia:  Városhoz tartozó valamennyi területnek kizárólag a város közössége volt a tulajdonosa

- 38 -


Bolondok 2012

 Városvezető patríciusréteg  Földesúri jogok: jobbágyok a városoknak tartoztak mindazon szolgáltatásokkal, járadékokkal, ajándékokkal, amivel a földesúrnak adóztak volna  Városi polgárság – ún. országrendiség – csak a város területén jogosította szabadságos helyzetének élvezetére; városfalakon túl: közrendűek Önkormányzati autonómia:  Városigazgatás: teljes belső városi élet rendezésének, szabályozásának szabadsága  Statútumalkotás  Igazságszolgáltatás: bíró- és esküdtválasztás; bíróság megalakítása, működtetése; pallosjog gyakorlása  Kegyúri jogok (egyház feletti felügyelet, beiktatási, gondnoksági, védelmi jogkör)  Polgárjogot csak városi elöljáróság adományozhatott  XV. századtól: követek a rendi gyűlésben – számottevő szavazati jog: Ø Városi szervezet:  Élén: választott bíró (iudex), ritkábban polgármester (Bürgermeister), esküdtek (iurati cives), tanácsosok (senatores)  Városi tanács: bíró + esküdtek → város igazgatása, ítélkezés  Városkapitány; városi jegyző  Polgárok gyűlése = közgyűlés: ún. külső tanács (választott közösség) megválasztása – maguk közül a bíró és a magistratus többi tagjának kinevezése Gazdasági autonómia:  Vámmentesség  Beszállás alóli mentesség  Királynak egy összegben megállapított és fizetendő terragium és taxa fejében az egyéb adók alóli mentesség  Gazdasági fejlődés centruma: piac  Vásártartási jog (ius mundinarum) – kéthetes országos vásár tartásának lehetősége (XIV. szdtól)  Árumegállító jog (ius stapulae) – útkényszer  Kollektív tulajdon Város kötelezettségei:  Hűség bizonyítása  Közigazgatási feladatok  Adófizetés  Katonaállítás  Király igényeinek kielégítése  Kollektív terhek:  Évi egy összegben befizetett terragium  Cenzus  Királynak címzett ajándékok  Saját egyháznak teljesített papi tized  Rendkívüli hadiadók megfizetése Városi polgár jogai:  Személyes szabadság – város területén, városfalon túl: esküértéke = jobbágyéval  Perében csak azonos szabadsággal rendelkező tanú vallomását lehetett figyelembe venni  Mentesség mindenféle jobbágyi szolgáltatás, közmunka és beszállásolás alól  Vám- és révmentesség  Iparűzés és kereskedés joga  Ingatlanszerzési képesség

- 39 -


Bolondok 2012

 Tulajdonhoz való jog  Öröklési szabadság  Választójog  Hivatalviselési képesség Városlakók: Polgárok – polgárjog Plebejusréteg: cseléd, koldus, kontár iparos, napszámos, zsellér, zsidók – Ø polgárjog Céhek:  A XIII. századi alapítók kezdeményezettjei a királynak valamiféle szolgáltatásokat teljesítők testületei vagy a minőségellenőrzésre uralkodói ösztönzésre létrehozott szervezetek  Nyugat-európaihoz hasonló céhek először Erdélyben (XIV. szd.)  Hasonló mesterséget űzők társulása.  Kezdetben csak erkölcsi kapcsolat, összetartozást kifejező szimbólumok, rituálék  Városi jellegű szerveződés: communitas et fraternitas  Sajátos piaci érdek-képviseleti formává vált – fő cél: piacvédelem  Tagjaik életét átfogóan irányító autonómiák  Pontos jogkör: céhlevelekben  Céhmesterek testülete = céhgyűlés → céhmester megválasztása: céh ügyeinek irányítása; → döntés a legfontosabb gazdasági ügyekben  → statútumalkotás → mívlátó mester (minőségellenőr); atyamester (legények felügyelője) megválasztása  Céhbíróság  Saját vagyon  Rendészeti és katonai feladatok  Statútumok: szervezet, működés, életviszonyok rögzítése  Céhlevél jóváhagyása: városi hatóság v földesúr  Segélyező forma → tiltó forma: többlettermelés, több legény felvételének, nagyobb üzlet létesítésének, nem utcáról nyíló üzlet igénybevételének, külön nyersanyagvásárlásnak tilalma Bányavárosok  Speciális gazdasági érdekből telepített, zömében külhoni mesterembereket befogadó privilegizált helységek  Szabad királyi bányavárosok (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Bakabánya, Libetbány, Újbánya, Bélabánya, Nagybánya)  Királyi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Igló, Felsőbánya, 5 ún. máramarosi koronaváros) – nincs országgyűlési követküldési joguk Mezővárosok  Mezőváros (oppidum): világi és egyházi földesurak jóvoltából kifejlődő gazdasági centrum, contractusok segítségével próbált belőlük a felsőbbség várost faragni  Korlátozott autonómia:  Bíró- és esküdtválasztás: bemutatási kötelezettség  Szűk bírói hatáskör  Vásártartási jog  Korlátozott vámmentesség  Mezővárosok lakói: magánjogi és kereskedelmi ügyeikben használhatták a városi jogi intézményeket ↔ jobbágyok maradtak

- 40 -


Bolondok 2012

 Polgári ügyeikben valamelyik szabad királyi városhoz fellebbezhettek  Speciális kategória: kincstári mezőváros  Királyi vagy kincstári igazgatás alatt állt  Uralkodó által privilegizált  Pl. Diósgyőr, Eger, Miskolc, Pécs, Mezőkövesd

Alkotmánytörténet/20. tétel Törvénykezési szervezet fejlődésének tendenciái 1723 előtt (182-191. o.) I. Bevezetés - bíráskodás: az egyik legősibb hatalmi tevékenység; mivel ekkoriban nem beszélhetünk a hatalmi ágak elkülönüléséről, ez kölcsönöz kellő tekintélyt a hatalom gyakorlójának II. A bírósági szervezet fejlődésének tendenciái A középkori bíráskodásban különbséget teszünk központi és vidéki törvénykezési fórumok között: - központi: amelyek a királyi curiában, a király bírói joghatóságának keretében osztottak igazságot (+ néhány esetben a curián kívül ugyan, de országos jelleggel) - vidéki: összes többi 1. A központi törvénykezés - a központi törvénykezés kialakulása a király ítélkező tevékenységével összefüggésben történik - kezdetben nem jelent egyebet, mint a király törvényosztását udvarában, amelynek viszont állandó székhelye nincs, a királyi kíséret vándorlásai közben tesz eleget az igazságszolgáltatási feladatoknak - a király vagy személyesen, saját nevében, alkalmanként maga mellé emelt méltóságokkal szolgáltat igazságot, vagy a királyi tanácsban mond ítéletet + székesfehérvári törvénylátó napok - ha a király helyettest állít is (nádor, országbíró, kancellár stb.), azok „személyében és nevében” járnak el, tehát ez a körülmény nem érinti személyes bíráskodását + a perszonális törvénykezés kikényszerített vagy az ügy fontossága, vagy a felek előkelősége által - 11. század: a perek számának növekedésével előtérbe kerül a király helyettesítésének + a curiában a munkamegosztásnak a gondolata, törvénykezési hatáskörrel a legnagyobb országos és udvari méltóságokat ruházzák fel: 1. nádorispán: ő kezeli a király ítélőpecsétjét, előfordul, hogy a nevében ítélkezik + mint a királyi udvar feje és az udvarnokok ispánja, saját hatalmából ítélkezik felettük + a 12. századtól választott bíróként a hozzá forduló nemesek ügyeiben is bíróként ítélhet, idővel pedig ítélkezésének súlypontját a vidéki bíráskodásra helyezi – a 15. századig kivonul a kuriális ítélkezésből 2. udvarbíró: a nádor helyét veszi át, a 13. században országbírónak is nevezik, a curiában bárki felett ítéletet mondhat, azon kívül azonban nem; 13. század vége: a királyt bíráskodásában nem csupán udvari, hanem országos jellegű hatáskörrel helyettesíti; ezekben az időkben az uralkodó személyes ítélkezését különös jelenlétnek nevezik 3. kancellár: következő lépésben a bíráskodást a király neki engedi át, de kivételesen ítél személyesen is, ez a személyes jelenlét

- 41 -


Bolondok 2012

4. titkos kancellár: 1464-től a királyi személyes jelenlét helytartójának, röviden személynöknek nevezik (a későbbiekben a személynöki hivatal nagy jelentőségre tesz szert: Mátyás a különös jelenlét bíróságát a személyes jelenlét fórumába olvasztja, így a személynök a curia egyik legfontosabb bírája lesz + a személynöki városok fellebbviteli ügyeit is ő fogja tárgyalni) - 15. század: egyre nagyobb igény mutatkozik az állandó bíráskodásra, amelynek következtében a század második felére kialakul a királyi tábla néven emlegetett fórum: ülnökeit (főpapok és főurak) az országgyűlés választja 3 évre, munkájukért díjazásban részesülnek + egyéb: - lovagi becsületbíróság: eredetileg a királyi udvarban lovagi szolgálatot teljesítő elemek bírósága, később becsületbeli ügyekben udvarképességük védelmében a királyi curián kívül álló nemesek és előkelők is kérhették ügyük megítélését + vezetője az országbíró, a 16. században az udvarmester is ellátja ezt a feladatot - zsinati törvénykezés: átmeneti jelenség Könyves Kálmán szervezésében, az udvari jogszolgáltatást pótolta volna, egyházmegyénként tartják a megyéspüspökök és ispánok részvételével – az intézmény a 13. századra elsorvad - országgyűlési ítélkezés: a 15. századra megerősödő rendi képviselet bizonyos ügyeket pl. hűtlenségi pereket magának vindikál - városok felsőbíróságai: tárnokmester - központi és országos, de nem kuriális törvénykezést folytat, a 15. századtól a leggazdagabb és legnagyobb szabad királyi városok fellebviteli fóruma (tárnoki városok köre) a tárnoki szék (a későbbiekben a túlterheltsége miatt bontakozik ki a személynöki szék) - a 16. századra a király személyes bíráskodása véglegesen megszűnik - 1526. után zűrzavar jellemzi az igazságszolgáltatást: a hódoltság és Erdély fejlődése függetlenedik a Királyság megoldásaitól, a központi bíráskodás jelentősége lehanyatlik, törvénykezési szünetek állnak be, a jogszolgáltatás a helyi, rendi hatóságok kezébe kerül, eluralkodik a korrupció, a részrehajlás, a perek halasztása + divatba jönnek a kisegítő megoldások (pl. protonotáriusok) - Habsburgok trónra kerülése: igyekeznek egyeztetni a magyar és a birodalmi államgépezetet, ami a bíráskodásra is rányomja bélyegét: - a személynöki törvénykezés veszít jelentőségéből, miközben a nádor személye felértékelődik: - a 17. századtól a nádori széket hétszemélyes táblának nevezik, amely az ország legmagasabb fokú jogszolgáltató szerve lesz; kialakulása: a rendek nádori helytartó kinevezését harcolják ki (szavazataik alapján) az udvar által kinevezett helytartó helyett, aki a nádor bírói jogkörét gyakorolja, ez pedig egy állandósuló bírói testület létét feltételezi – a testület túlterheltségét kettéosztással próbálják megoldani, 1609-től pedig csak fellebbviteli ügyeket tárgyal + a királyi tábla is működik, de alárendelt helyzetbe kerül a hétszemélyes táblához képest + a személynöki bíráskodás jelentősége abban áll, hogy valamennyi olyan ügyet elé utalnak, amely nincs kifejezetten más bírói fórum elé rendelve – 1723-ra országos elsőfokú törvénykezési fórum - a gyakorlatban helyettesítő megoldásokat alkalmaznak: - compromissionális törvénykezés: a felek megegyezésére alapított speciális jogszolgáltatási forma, választott bíróságként járt el - delegált bíráskodás: hatáskörébe a felségsértés címén indított, jogorvoslat nélkül hagyott perek tartoznak - kamarai ítélkezés: erősen kötődik az udvar gazdasági érdekeihez, eredeti hatásköre a kamarai alkalmazottak ügyeire és a vámügyre terjedt ki, később a

- 42 -


Bolondok 2012

büntető törvénykezést is magának vindikálta - 1723: a központi bírósági reform jelentősen módosítja a bírósági szervezetet, a királyi curiát kéttagozatú, állandóan működő szervezetté nevezi ki 2. A vidéki törvénykezés - kialakulása a helyi hatalmi csomópontok kialakulásával függ össze - a törvényszékek jól elkülöníthetők egymástól, a társadalmi rétegek és csoportok külön bírósági fórumok körül csoportosulnak: - nemesség: vármegyei bíráskodás - hospesek, polgárok: városi bíráskodás - jobbágyok: földesúri és falusi bíráskodás - kiváltságos kerületek: privilégiumaik szerinti fórumok - szászok: városok tanácsai + szász egyetem - székelyek: derékszék és alszék - királybírák - Szent István a helyi bírói hatalmat a királyi vármegyék és az uradalmak ispánjaira telepíti, mellettük szolgálnak a királybírák - Könyves Kálmán idejére az ispánok alárendeltségébe kerülnek - a 13. századra hatáskörük beszűkül (lopás-rablás), lassan eltűnnek a jogéletből - ispánok - világi ügyekben az első évszázadok általános fóruma a királyi vármegye ispáni ítélkező fóruma - 12-13. század: megerősödő nagybirtokosok harcba szállnak az immunitásért + megszerzik a pallosjogot, felbomlik a királyi ármegye befolyása, helyébe lép a serviensek harcai nyomán kiépült nemesi bíráskodás (1848-is jellemző marad) - hospesközösségek, kiváltságos kerületek: saját törvénykezési gyakorlat - nádori közgyűlés - 13. század második felére jelenik meg átmeneti formaként - 14. század: több megyére szóló törvénykezési fórum, a nádor az érintett megyék szolgabíráival, esküdt ülnökeivel ítélkezik + a főispánok és alispánok kötelesek megjelenni - a 15. században eltűnnek + a nádori bíráskodás kiegészítésére törvénykező közgyűléseket hívnak össze, amelyeket a főispán vezet +15. század: kikiáltott közgyűlés királyi rendelet alapján a megye hatósága által való összehívása → vármegyei közgyűlés kibontakozása (a nemesi vármegye önkormányzati szerve, amely törvénykező hatáskörét átengedi a közben önállósuló vármegyei törvényszéknek - vármegyei törvényszék (sedria) - a szolgabírák ítélkezéséből növekszik ki és válik a vármegyei jogszolgáltatás alapvető szervévé - a 15. századra állandósul, külön időpontban, mindig a megyeszékhelyen tartják - ügyek differenciálódása → - polgári sedria: alispán vezetésével, a megyei esküdtek, táblabírák és szolgabírók részvételével ítélkezik magánjogi perekben első fokon, a 18. században az úriszéktől, az alsóbb megyei fórumoktól fellebbezett ügyekben másodfokon - büntető sedria: másodalispán vezetésével, szolgabírákkal, esküdtekkel és táblabírákkal ítélkezett első fokon a pallosjoggal nem rendelkező birtokok jobbágyainak büntetőpereiben + nemesek elleni büntetőeljárásokban + alispáni szék: magánjogi perek, kisebb hatalmaskodási és becsületsértési ügyek,

- 43 -


Bolondok 2012

adóssági, zálog-és birtokperek, osztály és örökösödés kérdése + szolgabírói szék: a legalsóbb fokú megyei ítélkező fórum; kihágási és rendészeti ügyek - úriszék - az immunitás birtokában a földbirtokosok uradalmi fórumokon ítélkeznek a birtok lakói felett - az immunitás nem adja meg a közbűncselekmények feletti ítélkezés jogát, ahhoz pallosjog (ius gladii) kell - a földesúr nem teheti meg, hogy alattvalójának ne szolgáltasson jogot - előfordul, hogy kisebb nemesek alávetik magukat az úriszék joghatóságának - 1848: az úriszék eltörlése - falubíró - a joghatóság egy részét az immunitást birtokló földesúr átruházhatja személyekre vagy testületekre – a jelentéktelenebb ügyeket a községi igazgatás direkciója alá adja - falubíró + községi vének, esküdtek ítélkezése - falusi bíróság hatásköre: község lakóinak egymás közötti ügyei - városi bíráskodás - a városi autonómia garanciája a szabd és önálló törvénykezés, a jogvitákat saját választott bírák és esküdtek döntik el - városbíró (követelmények vele szemben: polgárjog birtoklása, ingatlan tulajdonlása a város területén, esetleg többévi tanácstagság) - bírótársak: ítélkezés + közigazgatás - hatásköre az igazságszolgáltatás teljes terjedelmét felöleli + joghatósága valamennyi polgárra kiterjed - bíráskodási tevékenység differenciálódása pl. pénzbíró – adóssági ügyek, vásárbíró – rendészeti ügyek + alsó- és felső-magyarországi bányavárosok: felsőbíróságuk a király személyes fóruma - kiváltságos kerületek- önálló jog szerint eljáró saját törvényszékek - nádor vidéki bíráskodása: - a királyi udvaron kívül saját kúriájában is ítélkezik, a 14. századtól nádori közgyűléseket tart (15. századig) - bírság terhe alatt a megjelenés kötelező azon megyék nemeseinek, amelyeknek a közgyűlést meghirdették - bírótársakat a nádor a jelenlévők közül választ - feladat: közbíráskodás, királyi jogok feltárása és érvényesítése, hiteles tevékenység folytatása - vándorbíráskodás - ítélőmesterek (protonotáriusok): kezdetben a nagybírák által kinevezett, az ítéleteket szerkesztő és kiadmányozó hivatalnokok, a 14. századra bírótársként is felbukkannak, a 15. századra a titkos kancellárt helyettesítő hatáskörük van - a vidéki törvénykezésben bírói paranccsal járnak el, különösen sürgős ügyekben - az 1526-ot követő zűrzavar kedvelt bírái, többen önállósulnak, az országot járva magánjogi ügyekben állnak a perlekedő felek rendelkezésére – gyakorivá válik az ítéletvásárlás - kerületi táblák - az 1723-as központi bírósági reform állítja fel őket (1723:30. tc.), átveszik a protonotáriusok helyét, rendszeres bíráskodást folytatnak, a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást képviselik a 18. században - 4 db kerületi tábla (Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad, majd Debrecen székhellyel)

- 44 -


Bolondok 2012

- 5 személy: elnök + 4 bíró, jogi ismeretekkel kell bírniuk, mindig legalább 3 jelenlévő kell - szavazás: döntetlen esetén az elnök vagy a helyettes dönt - innen fellebbeznek a királyi táblához - hatáskör magánjogi ügyekben jelentős pl. több vármegye területén fekvő birtokok - egyházi törvényszékek (szentszékek) - Szent István korában az egyházi elöljárók az egyházi birtokok lakosai felett törvénykezési jogot szereznek - hatáskör: vallással és erkölccsel kapcsolatos ügyekben világiakra is kiterjed - kialakulnak az ügykörök, amelyekben eljárhattak pl. házassági köteléki perek - 1894-ig fennmarad az egyházi bíróságok hatásköre III. A bíróságok - a középkorban a bíró rendelkezik igazságszolgáltatási jogkörrel, ami lehet: - közvetlen (egyenesen a királytól eredő) - származékos (a király által biztosított valamilyen kiváltságra alapozva jogosítják: történhetett egy törvénykező joggal rendelkező közösség választási aktusával vagy alapulhatott dologi jogon) - rendszerint az igazságszolgáltatási hatalom azt illeti, akinél a hatalom egyébként is van - a bíróval szemben szorosabb értelemben vett szakmai igényt nem támasztanak, elegendő némi általános jogismeret, ill. a helyi szokásjog ismerete – a jogot a gyakorlaton keresztül értő személy - bíró illetékessége: területi + rendi (személyi) - a kor társadalma elvárja a tisztességes ítélkezést a bírától - a bíráskodás társas formában zajlik: a bíró és bírótársai alkotják a bírói széket - a curia: „hatósági színhely”, a kifejezés a 14. századig általánosan használatos, majd értelme szűkülni kezd, végül csak a királyi udvart jelenti; a 17-18. században az ország legfőbb központi bíróságának elnevezése

Alkotmánytörténet/21. tétel Változások a bírósági szervezetben 1723-1848 között (192-200. o.) Bevezetés - zűrzavar az igazságszolgáltatásban (török idők okozta problémák a hatásköröket illetően, törvénysértő joggyakorlat, vidéki és központi bíráskodás felborult egyensúlya stb.) - 1723: III. Károly a központi bírósági reformmal megerősíti a királyi curiát - feladat: - megtisztítani a magyar jogéletet a korrupciótól és a visszaélésektől - a központi közigazgatási szervek megfosztása a törvénykezési jogkörtől és legalább felső- és középszinten függetleníteni az ítélkezést az állami adminisztrációtól - hatáskörök és illetékességi szabályok egyértelműsítése, a fellebbviteli utak és lehetőségek kijelölése - állandó bíráskodás megszervezése - a reform a királyi curiát kéttagozatú, állandóan működő felsőbírósággá szervezi, az ítélőmesterek vándorbíráskodása helyébe négy kerületi táblát állít 1. királyi curia megszervezése

- 45 -


Bolondok 2012

- hétszemélyes tábla - csupán évente kétszer, nem állandóan működő felsőbíróság - tagok: 15 fő (az 1723 előtti nádor + 3 főúr + 3 főpap alkotta testületet kibővítik 8 taggal: + 2 főúr + 2 főpap + 4 nemes), 1741-ben 19 főre bővítik - a nádor elnököl, helyettese az országbíró - minimum 11 jelenlévő kell az ítélethozatalhoz, a távolmaradás büntetést von maga után - elsőfokon nem bíráskodik - királyi tábla - állandóan működő vegyes fokú törvényszék - tagok: személynök + 4 ítélőmester + 2 főpap + 2 főúr - a személynök elnököl, helyettese az országbíró - elsőfokon: hűtlenségi és felségsértési perek - másodfokon: báni tábla, kerületi táblák, tárnoki szék, vármegyék fellebbezései 2. négy kerületi tábla felállítása - átveszik a protonotáriusok helyét, rendszeres bíráskodást folytatnak, a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást képviselik a 18. században - 4 db kerületi tábla (Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad, majd Debrecen székhellyel) - 5 személy: elnök + 4 bíró, jogi ismeretekkel kell bírniuk, mindig legalább 3 jelenlévő kell - szavazás: döntetlen esetén az elnök vagy a helyettes dönt - innen fellebbeznek a királyi táblához - hatáskör magánjogi ügyekben jelentős pl. több vármegye területén fekvő birtokok → 1723-ban a modern bírósági szervezet 2 felső szintje létrejön, az újítások 1848-ig, bizonyos vonatkozásokban azt meghaladóan is meghatározzák a magyar felsőbíráskodást + 1785., Novus Ordo Judiciarius: II. József reformja, ami azonban eltűnik a magyar jogéletből - megszünteti a feudális bírósági struktúrát, helyébe új fórumszervezet kerül - felszámolja a pallosjogot, eltörli a vármegyei törvénykezést, kizárja a szentszékek bíráskodását világi ügyekben - alsófokú bíróságok: a szűkített hatáskörű városi, mezővárosi és úriszéki ítéletek fellebbviteli fórumai + elsőfokú bíróságok, ahonnan a királyi táblához kehet fellebbezni

Alkotmánytörténet/22. tétel A középkori központi bíráskodás és a 16-18. századi központi törvénykezés modelljének összehasonlítása (182-200. o.) A középkori bíráskodásban különbséget teszünk központi és vidéki törvénykezési fórumok között: - központi: amelyek a királyi curiában, a király bírói joghatóságának keretében osztottak igazságot (+ néhány esetben a curián kívül ugyan, de országos jelleggel) - vidéki: összes többi

- 46 -


Bolondok 2012

1. A középkori központi bíráskodás - a központi törvénykezés kialakulása a király ítélkező tevékenységével összefüggésben történt - kezdetben nem jelent egyebet, mint a király törvényosztását udvarában, amelynek viszont állandó székhelye nincs, a királyi kíséret vándorlásai közben tesz eleget az igazságszolgáltatási feladatoknak - a király vagy személyesen, saját nevében, alkalmanként maga mellé emelt méltóságokkal szolgáltat igazságot, vagy a királyi tanácsban mond ítéletet + székesfehérvári törvénylátó napok - ha a király helyettest állít is (nádor, országbíró, kancellár stb.), azok „személyében és nevében” járnak el, tehát ez a körülmény nem érinti személyes bíráskodását + a perszonális törvénykezés kikényszerített vagy az ügy fontossága, vagy a felek előkelősége által - curia: „hatósági színhely”, a kifejezés a 14. századig általánosan használatos, majd értelme szűkülni kezd, végül csak a királyi udvart jelenti; a 17-18. században az ország legfőbb központi bíróságának elnevezése - 11. század: a perek számának növekedésével előtérbe kerül a király helyettesítésének + a curiában a munkamegosztásnak a gondolata, törvénykezési hatáskörrel a legnagyobb országos és udvari méltóságokat ruházzák fel: 1. nádorispán: ő kezeli a király ítélő pecsétjét, előfordul, hogy a nevében ítélkezik + mint a királyi udvar feje és az udvarnokok ispánja, saját hatalmából ítélkezik felettük + a 12. századtól választott bíróként a hozzá forduló nemesek ügyeiben is bíróként ítélhet, idővel pedig ítélkezésének súlypontját a vidéki bíráskodásra helyezi – a 15. századig kivonul a kuriális ítélkezésből 2. udvarbíró: a nádor helyét veszi át, a 13. században országbírónak is nevezik, a curiában bárki felett ítéletet mondhat, azon kívül azonban nem; 13. század vége: a királyt bíráskodásában nem csupán udvari, hanem országos jellegű hatáskörrel helyettesíti; ezekben az időkben az uralkodó személyes ítélkezését különös jelenlétnek nevezik 3. kancellár: következő lépésben a bíráskodást a király neki engedi át, de kivételesen ítél személyesen is, ez a személyes jelenlét 4. titkos kancellár: 1464-től a királyi személyes jelenlét helytartójának, röviden személynöknek nevezik (a későbbiekben a személynöki hivatal nagy jelentőségre tesz szert: Mátyás a különös jelenlét bíróságát a személyes jelenlét fórumába olvasztja, így a személynök a curia egyik legfontosabb bírája lesz + a személynöki városok fellebbviteli ügyeit is ő fogja tárgyalni) - 15. század: egyre nagyobb igény mutatkozik az állandó bíráskodásra, amelynek következtében a század második felére kialakul a királyi tábla néven emlegetett fórum: ülnökeit (főpapok és főurak) az országgyűlés választja 3 évre, munkájukért díjazásban részesülnek - a 16. századra a király személyes bíráskodása véglegesen megszűnik 2. A 16-18. századi központi törvénykezés - 1526. után zűrzavar jellemzi az igazságszolgáltatást: a hódoltság és Erdély fejlődése függetlenedik a Királyság megoldásaitól, a központi bíráskodás jelentősége lehanyatlik, törvénykezési szünetek állnak be, a jogszolgáltatás a helyi, rendi hatóságok kezébe kerül, eluralkodik a korrupció, a részrehajlás, a perek halasztása + divatba jönnek a kisegítő megoldások pl. protonotáriusok - Habsburgok trónra kerülése: igyekeznek egyeztetni a magyar és a birodalmi államgépezetet, ami a bíráskodásra is rányomja bélyegét: - a személynöki törvénykezés veszít jelentőségéből, miközben a nádor személye felértékelődik:

- 47 -


Bolondok 2012

- a 17. századtól a nádori széket hétszemélyes táblának nevezik, amely az ország legmagasabb fokú jogszolgáltató szerve lesz; kialakulása: a rendek nádori helytartó kinevezését harcolják ki (szavazataik alapján) az udvar által kinevezett helytartó helyett, aki a nádor bírói jogkörét gyakorolja, ez pedig egy állandósuló bírói testület létét feltételezi – a testület túlterheltségét kettéosztással próbálják megoldani, 1609-től pedig csak fellebbviteli ügyeket tárgyal + a királyi tábla is működik, de alárendelt helyzetbe kerül a hétszemélyes táblához képest + a személynöki bíráskodás jelentősége abban áll, hogy valamennyi olyan ügyet elé utalnak, amely nincs kifejezetten más bírói fórum elé rendelve – 1723-ra országos elsőfokú törvénykezési fórum - a gyakorlatban helyettesítő megoldásokat alkalmaznak: - compromissionális törvénykezés: a felek megegyezésére alapított speciális jogszolgáltatási forma, választott bíróságként járt el - delegált bíráskodás: hatáskörébe a felségsértés címén indított, jogorvoslat nélkül hagyott perek tartoznak - kamarai ítélkezés: erősen kötődik az udvar gazdasági érdekeihez, eredeti hatásköre a kamarai alkalmazottak ügyeire és a vámügyre terjedt ki, később a büntető törvénykezést is magának vindikálta - 1723: III. Károly a központi bírósági reformmal megerősíti a királyi curiát - a reform a királyi curiát kéttagozatú, állandóan működő felsőbírósággá szervezi, az ítélőmesterek vándorbíráskodásának helyébe négy kerületi táblát állít - a. királyi curia megszervezése - hétszemélyes tábla: - csupán évente kétszer, nem állandóan működő felsőbíróság - tagok: 15 fő (az 1723 előtti nádor + 3 főúr + 3 főpap alkotta testületet kibővítik 8 taggal: + 2 főúr + 2 főpap + 4 nemes), 1741-ben 19 főre bővítik - a nádor elnököl, helyettese az országbíró - minimum 11 jelenlévő kell az ítélethozatalhoz, a távolmaradás büntetést von maga után - elsőfokon nem bíráskodik - királyi tábla: - állandóan működő vegyes fokú törvényszék - tagok: személynök + 4 ítélőmester + 2 főpap + 2 főúr - a személynök elnököl, helyettese az országbíró - elsőfokon: hűtlenségi és felségsértési perek - másodfokon: báni tábla, kerületi táblák, tárnoki szék, vármegyék fellebbezései - b. négy kerületi tábla felállítása - átveszik a protonotáriusok helyét, rendszeres bíráskodást folytatnak, a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást képviselik a 18. században - 4 db kerületi tábla (Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad, majd Debrecen székhellyel) - 5 személy: elnök + 4 bíró, jogi ismeretekkel kell bírniuk, mindig legalább 3 jelenlévő kell - szavazás: döntetlen esetén az elnök vagy a helyettes dönt innen fellebbeznek a királyi táblához - hatáskör magánjogi ügyekben jelentős pl. több vármegye területén fekvő birtokok → 1723-ban a modern bírósági szervezet 2 felső szintje létrejön, az újítások 1848-ig, bizonyos vonatkozásokban azt meghaladóan is meghatározzák a magyar felsőbíráskodást

- 48 -


Bolondok 2012

Alkotmánytörténet/23. tétel A vidéki törvénykezés a 16. század előtt és a 16-18. században (182-200. o.) I. Bevezetés A középkori bíráskodásban különbséget teszünk központi és vidéki törvénykezési fórumok között: - központi: amelyek a királyi curiában, a király bírói joghatóságának keretében osztottak igazságot (+ néhány esetben a curián kívül ugyan, de országos jelleggel) - vidéki: összes többi II. A vidéki törvénykezés a 16. század előtt - kialakulása a helyi hatalmi csomópontok kialakulásával függ össze - a törvényszékek jól elkülöníthetők egymástól, a társadalmi rétegek és csoportok külön bírósági fórumok körül csoportosulnak: - nemesség: vármegyei bíráskodás - hospesek, polgárok: városi bíráskodás - jobbágyok: földesúri és falusi bíráskodás - kiváltságos kerületek: privilégiumaik szerinti fórumok - szászok: városok tanácsai + szász egyetem - székelyek: derékszék és alszék - királybírák - Szent István a helyi bírói hatalmat a királyi vármegyék és az uradalmak ispánjaira telepíti, mellettük szolgálnak a királybírák - Könyves Kálmán idejére az ispánok alárendeltségébe kerülnek - a 13. századra hatáskörük beszűkül (lopás-rablás), lassan eltűnnek a jogéletből - ispánok - világi ügyekben az első évszázadok általános fóruma a királyi vármegye ispáni ítélkező fóruma - 12-13. század: megerősödő nagybirtokosok harcba szállnak az immunitásért + megszerzik a pallosjogot, felbomlik a királyi ármegye befolyása, helyébe lép a serviensek harcai nyomán kiépült nemesi bíráskodás (1848-is jellemző marad) - hospesközösségek, kiváltságos kerületek: saját törvénykezési gyakorlat - nádori közgyűlés - 13. század második felére jelenik meg átmeneti formaként - 14. század: több megyére szóló törvénykezési fórum, a nádor az érintett megyék szolgabíráival, esküdt ülnökeivel ítélkezik + a főispánok és alispánok kötelesek megjelenni - a 15. században eltűnnek + a nádori bíráskodás kiegészítésére törvénykező közgyűléseket hívnak össze, amelyeket a főispán vezet +15. század: kikiáltott közgyűlés királyi rendelet alapján a megye hatósága által való összehívása → vármegyei közgyűlés kibontakozása (a nemesi vármegye önkormányzati szerve, amely törvénykező hatáskörét átengedi a közben önállósuló vármegyei törvényszéknek - vármegyei törvényszék (sedria) - a szolgabírák ítélkezéséből növekszik ki és válik a vármegyei jogszolgáltatás alapvető szervévé

- 49 -


Bolondok 2012

- a 15. századra állandósul, külön időpontban, mindig a megyeszékhelyen tartják - ügyek differenciálódása - polgári sedria: alispán vezetésével, a megyei esküdtek, táblabírák és szolgabírók részvételével ítélkezik magánjogi perekben első fokon, a 18. században az úriszéktől, az alsóbb megyei fórumoktól fellebbezett ügyekben másodfokon - büntető sedria: másodalispán vezetésével, szolgabírákkal, esküdtekkel és táblabírákkal ítélkezett első fokon a pallosjoggal nem rendelkező birtokok jobbágyainak büntetőpereiben + nemesek elleni büntetőeljárásokban + alispáni szék: magánjogi perek, kisebb hatalmaskodási és becsületsértési ügyek, adóssági, zálog-és birtokperek, osztály és örökösödés kérdése + szolgabírói szék: a legalsóbb fokú megyei ítélkező fórum; kihágási és rendészeti ügyek - úriszék - az immunitás birtokában a földbirtokosok uradalmi fórumokon ítélkeznek a birtok lakói felett - az immunitás nem adja meg a közbűncselekmények feletti ítélkezés jogát, ahhoz pallosjog (ius gladii) kell - a földesúr nem teheti meg, hogy alattvalójának ne szolgáltasson jogot - előfordul, hogy kisebb nemesek alávetik magukat az úriszék joghatóságának - 1848: az úriszék eltörlése - falubíró - a joghatóság egy részét az immunitást birtokló földesúr átruházhatja személyekre vagy testületekre – a jelentéktelenebb ügyeket a községi igazgatás direkciója alá adja - falubíró + községi vének, esküdtek ítélkezése - falusi bíróság hatásköre: község lakóinak egymás közötti ügyei - városi bíráskodás - a városi autonómia garanciája a szabd és önálló törvénykezés, a jogvitákat saját választott bírák és esküdtek döntik el - városbíró (követelmények vele szemben: polgárjog birtoklása, ingatlan tulajdonlása a város területén, esetleg többévi tanácstagság) - bírótársak: ítélkezés + közigazgatás - hatásköre az igazságszolgáltatás teljes terjedelmét felöleli + joghatósága valamennyi polgárra kiterjed - bíráskodási tevékenység differenciálódása pl. pénzbíró – adóssági ügyek, vásárbíró – rendészeti ügyek + alsó- és felső-magyarországi bányavárosok: felsőbíróságuk a király személyes fóruma - kiváltságos kerületek: önálló jog szerint eljáró saját törvényszékek - nádor vidéki bíráskodása - a királyi udvaron kívül saját kúriájában is ítélkezik, a 14. századtól nádori közgyűléseket tart (15. századig) - bírság terhe alatt a megjelenés kötelező azon megyék nemeseinek, amelyeknek a közgyűlést meghirdették - bírótársakat a nádor a jelenlévők közül választ - feladat: közbíráskodás, királyi jogok feltárása és érvényesítése, hiteles tevékenység folytatása - vándorbíráskodás - ítélőmesterek (protonotáriusok): kezdetben a nagybírák által kinevezett, az ítéleteket szerkesztő és kiadmányozó hivatalnokok, a 14. századra bírótársként is felbukkannak, a 15. századra a titkos kancellárt helyettesítő hatáskörük van - a vidéki törvénykezésben bírói paranccsal járnak el, különösen sürgős ügyekben

- 50 -


Bolondok 2012

- az 1526-ot követő zűrzavar kedvelt bírái, többen önállósulnak, az országot járva magánjogi ügyekben állnak a perlekedő felek rendelkezésére – gyakorivá válik az ítéletvásárlás III. A vidéki bíráskodás a 16-18. században - kerületi táblák - az 1723-as központi bírósági reform állítja fel őket (1723:30. tc.), átveszik a protonotáriusok helyét, rendszeres bíráskodást folytatnak, a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást képviselik a 18. században - 4 db kerületi tábla (Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad, majd Debrecen székhellyel) - 5 személy: elnök + 4 bíró, jogi ismeretekkel kell bírniuk, mindig legalább 3 jelenlévő kell - szavazás: döntetlen esetén az elnök vagy a helyettes dönt innen fellebbeznek a királyi táblához - hatáskör magánjogi ügyekben jelentős pl. több vármegye területén fekvő birtokok - az úriszék 1848-ig fennmarad

Alkotmánytörténet/24. tétel Nemesi jogok (Primae Nonus; a nemesség szerzésmódjai) (58-59. o., 241-242. o.) I. Bevezetés - rend - a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti, melyek érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak - politikai hatalmát sajátos rendi intézményein keresztül érvényesíti - jogállása alapján körvonalazható A magyar rendek - a magyar rendek - praelati (papok) - barones - bárók rendje, bázisa már Szent István idején kialakul - a tartományúri hatalom erősödésével és a királyi hatalom gyengülésével párhuzamosan új igényekkel lépnek fel: bíráskodási jogot akarnak szerezni és a vérhatalom jogát is maguknak vindikálják - rendjük kialakulása: 12-13. század (az elnevezés is a 13. századtól terjed el) - nobiles - serviensek renddé válásának lépcsői: - Aranybulla (1222.): egységes jogállás megfogalmazódása - kehidai oklevél (1232.): bíráskodás joga (a 14. századra megerősödő nemesi vármegye alapja) - 1267. IV. Béla „nemes”-ként hívja követeiket az országgyűlésre - Nagy Lajos (1351.): egyenrangúság deklarálása - 1514. Tripartitum - civites (városi polgárok) → nemesség = barones + nobiles

- 51 -


Bolondok 2012

- a nemesség Nagy Lajos és Werbőczy felfogásában egységes: - 1351. évi decretum 11. cikkelye: „ugyanazon egy szabadság” - 1514: „minden főpap, zászlós-, s többi országnagy urai és nemesei” ugyanazon szabadságjogokkal és mentességi előjogokkal rendelkeznek, „nincs is valamely úrnak nagyobb vagy valamelyik nemesnek kisebb szabadsága” III. Nemesi jogok - nemesi jogok: Primae Nonus – a nemesi szabadságjogok katalógusa, az ebbe foglalt jogosítványok: - nemest törvényes elmarasztalás nélkül letartóztatni nem lehet - a nemesség kizárólag a törvényesen megkoronázott király hatalma alatt áll, de még az uralkodó maga is csak törvényes úton vonhat felelőssége közülük bárkit is - a nemesek mentesek a jobbágyi szolgáltatások, adakozás, rovás és egyéb adók, vámok és harmincadok fizetése alól + vagyonukkal, birtokjövedelmeikkel mindenkor szabadon rendelkeznek - Aranybulla ellenállási záradéka + hivatalviselési képesség (minden méltóságra és közhivatalra); joghatóság birtokaik jobbágyai és cselédei fölött (úri hatóság); nemesi javak birtokába csak nemesek juthatnak; vérdíjuk magasabb, mint a közemberé; a politikai életben teljes terjedelemben részt vehetnek IV. A nemesség szerzésmódjai - eredeti szerzésmódok: - királyi birtokadomány - címeres nemesi levél - fiúsítás - fiúvá fogadás - ünnepélyes honfiúsítás - törvényesítés - származékos szerzésmódok: - nemes atyától törvényes házasságból való születés - házasságkötés (amennyiben nemes férfi nem nemes leányt vesz el)

Alkotmánytörténet/25. tétel Az alkotmányos monarchia kialakulása, jellemzése és az áprilisi törvények (235-252. o.) I. Előzmények - III. Károly – 1723, Pragmatica Sanctio - II. Lipót – 1791-92-es országgyűlés: korszakos törvények születnek, kimondják, hogy Magyarország saját állami léttel és alkotmánnyal bír II. A polgári átalakulás (kb. 1790-1848) 1. társadalom - polgárság - 1848. előtt mindenki, aki szabad királyi városban él - a lakosság 6 %-át teszik ki - politikai súlya nincs (49 szabad királyi város 1 szavazattal bír a diétán)

- 52 -


Bolondok 2012

- gazdasági potenciált nem jelent → nem tölthet be a polgári átalakulásban vezető szerepet (+ célja nem a feudális rendszer megdöntése, hanem a nemesi cím megszerzése) - nemesség - az érdemi politizálók köre, hajlandó nyitni a reformok felé, amelyek az ő érdekeiket is képviselik - a polgári eszmék nem hazai eredetűek, hanem Nyugat-Európából érkeznek, a nemesség egyes tagjai ezek megvalósítását tűzi ki célul - ez a réteg nem pótolhatja a polgárságot, de helyettesítheti → az átalakulás meghatározói arisztokraták és köznemesek - honoráciorok - nem nemesi származású értelmiségiek - társadalmi súlyuk elenyésző, de csatlakoznak a liberális nemességhez - parasztság: - jobbágyok + zsellérek + béresek + szabad parasztok - a társadalom 88-90 %-a - politikai súlyuk a nullával egyenlő 2. A reformok környezete - a politizálás döntően a vármegyében zajlik, terepe a vármegyei közgyűlés, amely lényegében a politikai élet alapja (innen küldik a követeket az országgyűlésbe) - a nemesség egy része hajlandónak mutatkozik a reformokra, de bizonyos határokat nem óhajt átlépni: nem akar mindent felforgatni, a fejlődést és a változást a tradicionális rendi előjogok keretei között képzelik el → jogkiterjesztés programja (az előjogokról nem lemondani kell, hanem ki kell őket terjeszteni) + függetlenség kérdése: alkotmányos öndefiniálás, alkotmányos függetlenség, ami nem azonos a Habsburgoktól való elszakadással (erre kevesen gondolnak) - liberalizmus: nem jelenti ugyanazt Magyarországon, mint Nyugat-Európában - megindul a polgári élet szerveződése, egyletek és egyesületek alakulnak (programjuk a nemzeti öntudatra alapul) + Kossuth megjelenése után a politika már nem csak a megyegyűlés és a diéta dolga, hanem a hétköznapok részévé válik → a ’30-as évekre megváltozik a politikai közeg + megnő a civil aktivitás - kifejezetten politizáló csoportok pl. Tízek Társasága - nyilvánosság (sajtó, klubok, kaszinók, társasági élet kiszélesedése) - a pártképződés alapja a Bécshez fűződő viszony - 1846. Konzervatív Párt (mérsékelt reform gondolata) – konzervatívok: a szorosabb birodalmi kapcsolatok modelljét kívánó politikusok - 1847. Ellenzéki Párt – liberálisok: a Bécstől való függetlenedés különböző fokozatait képviselő elgondolások - a politikai és szabadságjogokat nem az állampolgári kötelékhez kötik, hanem a nemzet fogalmához, ami a középkori jogértelmezés szerint a rendeket ölelte fel 3. Az alkotmányreform - a reformkor vezető politikusai reformjaikért jog szerinti úton kívántak harcolni, alkotmányos keretek közt sikerült is azokat kivívni, az áprilisi törvényei a magyar rendi országgyűlés meghatározott rendjében születtek, a törvényalkotásba külső erő nem avatkozott be - 1848. ápr. 11. V. Ferdinánd szentesíti az „áprilisi törvények”-et - Magyarország alkotmányos monarchia lett, amelyben azonban nem történt meg az államhatalmi ágak különválasztása (de korlátozták az uralkodói jogokat a törvényhozás terén és a végrehajtásban)

- 53 -


Bolondok 2012

- szakít a korábbi jogi megoldásokkal és alapvető változásokat hoz: (1) polgári kormányzati forma megteremtése, (2) polgári jogegyenlőség megteremtése, (3) állampolgári szabadságjogok biztosítása A) a kormányzati rendszer - 1848. évi III. tc. - parlamentnek felelős végrehajtó hatalom létrehozása, az államfő minden intézkedése miniszteri ellenjegyzéshez kötött - kormány: a parlamentnek alárendelt központi végrehajtó hatalmi csúcsszerv, amely valamennyi közigazgatási terület irányítója lesz - jogi értelemben vett felelősség + politikai felelősség megfogalmazása - 1848. évi IV. tc. - országgyűlésről - cél: folyamatos működés biztosítása - megmarad a történeti országgyűlés a felsőház formájában, az alsótábla népképviseleti alapon szerveződik - 1848. évi V. tc. - az első magyar választójogi törvény - 5 általános feltétel - honosság -20 év - önjogúság - férfiak - bevett valláshoz tartozás - cenzusok (valamelyikének meg kell felelni) - régi jogosultság - vagyon (1/4 telek) - bizonyos értelmiségi foglalkozások művelői B) a szabadságjogok 1. jogegyenlőség megvalósítása - a nemesi adómentesség hatályát veszti a közös teherviselést kimondó törvény értelmében - eltörlik a jobbágyok birtokában lévő földek feletti földesúri tulajdont, így lényegében a jobbágytelkeknek a volt jobbágyok szabad tulajdonába adását rendelték el (a földesurak kártalanítását az állam vállalta magára) - felszámolják a földesúri joghatóság intézményét, az úriszéket (helyét polgári és büntetőügyekben a vármegyei ítélő szervezet hivatott betölteni) - papi tized megszüntetése +nemzetiségi egyenjogúság kérdése: a jogegyenlőségre alapozott egységes politikai nemzet programja nem felel meg a nemzetiségiek kívánalmainak, a nem magyar anyanyelvű polgárok korábbi hátrányos helyzetének kiküszöbölésére nem készülnek tervezetek (pl. kisebbségi jogok védelmének kodifikálása) 2. vallásszabadság, felekezetek egyenjogúsága -1848:20. tc.: a bevett felekezetek hívei szabadon gyakorolhatják vallásukat (ide sorolták az unitárius vallást is) + hit szabad megválasztása - kedvezményezett egyházak állami támogatása - „saját vallású” tábori lelkészi intézmény a katonai szolgálatot töltők számára 3. sajtó a) 1848:18. tc.: nyomtatott szó szabadsága – cenzúra eltörlése - részletese szabályozza a különböző jogágak által igényelt sajtójogi kérdéseket:

- 54 -


Bolondok 2012

- egy sajtótermék, lap alapítása meghatározott eljáráshoz kapcsolódik - bejelentési kötelezettség az illetékes hatóság felé: a lap tulajdonosa, a felelős kiadó vagy a felelős szerkesztő személyének + a nyomdának a megjelölése - kaució intézménye: pénzösszeg (ha készpénzben teszik le, a letevőnek 5 %-os kamat jár) vagy erre a célra betáblázott földbirtokra vonatkozó kötelezvény letétbe helyezése, szerepe: ebből az összegből elégítik ki a pénzbüntetésekből, bírságokból, peres eljárás költségeiből eredő követeléseket (magánjog: a rendelkezés nem politikai tárgyú, ill. havonta kétszer nem megjelenő lapokra nem vonatkozik) b) sajtóvétségek - részletes szabályozás (oka: a sajtó felelőssége, a belé vetett közbizalom, a pontos, hiteles tájékoztatásra való igény, amely miatt az állam a visszaéléseket nem hagyhatja büntetlenül) - aki a sajtó útján bűn/vétség elkövetésére felhív és ezt el is követik, az mint bűnrészes büntetőhatóság elé kerül - aki a vétséget végrehajtja, de eredménytelenül, az mint bűnkísérlő marasztalható el - szabadságvesztés + pénzbüntetés: ha vki az állam, az uralkodó, az uralkodóház tagjai ellen, az alkotmányos berendezkedés, a csend és közbéke ellen lázít, ill. hatóságokat, testületeket, hivatalos vagy magánszemélyeket rágalmaz meg - a jogsértést megvalósító lapok zár alá vehetőek - a sajtórendészeti eljárás megsértői is büntethetőek (pénzbírság vagy lapjuk betiltása) - helyreigazítási igény megjelentetésének kötelezettsége: az elmarasztaló ítéletet a lap legközelebbi számában teljes terjedelmében közzé kell tenni - fokozatos felelősség intézménye: a büntetőjogi tényállást megvalósító újság cikkéért először a szerzőt, ha pedig azt felelősségre vonni nem lehetett, a sorban a szerkesztő, majd a kiadó, végül a nyomda tulajdonosa következett - a büntetőjogi felelősséget esküdtszékek segítségével szándékozták megállapítani - eljárás indítható: a közvádló hivatalos kívánatára, a sértett hatóság vagy testület határozata alapján, ill. a sértett személy magánindítványa alapján c) nyomdák - aki nyomdát alapít, ugyanazok vonatkoznak rá, mint a rendes kereskedőkre az 1840:16. tc. szerint - kaució készpénzben - a nyomdatulajdonos köteles törvényhatósági bejelentkezést tenni - nyilvántartó könyv vezetése: benne fel kell tüntetni a nyomtatott sajtótermékek lényegesebb azonosító adatait (a nyomtatott példányokon szerepelnie kell a nyomdatulajdonos nevének és lakóhelyének) - köteles példány: egy példány a hatóságé, egy példány a Nemzeti Múzeumé 4. színházak - önálló törvényi szabályozás (1848:31. tc.) - a színháznyitást törvényhatósági engedélyhez kötik - eltörlik a színdarabok cenzúrázását - előadásokat csak a helybeli hatóságok tudtával és beleegyezésével lehet tartani - előírások be nem tartása esetén: bezárás + pénzbírság 5. tanszabadság - tanulás és tanítás szabadsága (1848:19. tc.) - felsőoktatás: a tanuló szabadon választhatja meg, hogy mit tanul és kitől + a rendes tanárokon kívül „más jeles egyének is oktathassanak”

- 55 -


Bolondok 2012

6. gyülekezési jog - törvény nem szólt a gyülekezési jogról, a jogszabályi intézkedést később kényszerítették ki különböző városok megmozdulásai - 1848. április 21. a Pesti Hírlapban kormányrendelet jelenik meg, amely kimondja, hogy népgyűlés akkor hívható össze, ha annak idejét és célját a városi törvényhatóság elnökének 24 órával korábban bejelentik - később, miniszteri leirat formájában: az elnök tilalmazhatja a gyűlést, ha az a közrend megháborításával fenyeget

Alkotmánytörténet/26. tétel Állam és egyház viszonya Magyarországon (210-227., 274-275. o.) I. Bevezetés - a keresztény egyház a feudális társadalom igazgatás szerves részét képezi - a magyarság a kereszténységgel már vándorlása során találkozott, a nyugatról érkező térítő papokat, szerzeteseket először Géza fejedelem hívta az országba - a szervezett térítés és ezzel párhuzamosan a római katolikus egyházszervezet kiépítése I. (Szent) István uralkodása idején történik - a térítés a politikai vezetés önkéntes döntéséből, egyetemes jelleggel folyt → független magyar egyház jöhetett létre II. Állam és egyház viszonya - Magyarországon az egyházjog helyzetét meghatározza a katolikus egyház államalapítás során vállalt szerepe a jogalkotás, a diplomácia és a politizálás terén + a 11-12. században a korabeli műveltséget hordozó egyháziak mind a király oldalán találhatók → egyházi és állami hatalom lényegében összefonódik - a papi rend (praelati) már Szent István korában az ország első rendjének számít, különböző kiváltságokra tesz szert: - immunitás: királyi beavatkozástól való mentesség valamennyi egyházi birtokra - manus mortua (holtkéz): az egyház tulajdonába juttatott világi földek többé nem visszaszerezhetők - privilegium fori (ítélkezési kiváltság): klerikus fölött csak szentszék ítélhet, az egyházi birtokokon élők joghatósága az egyházi bíróság - teljes adómentesség - teokratikus állameszme - Szent István a szükséges legitimációt a pápától kapott koronával szerzi meg, amely jelképezi, hogy viselője Isten helytartója, akire Isten a hatalmat ruházta, ezért szuverén uralkodó, hatalma Isten kegyelméből ered - István a pápa támogatásával, de saját királyi jogán alapítja meg a magyar keresztény egyházat → a teokratikus államban az uralkodó világi hatalma mellett az egyház feje is egy személyben - a római katolikus egyház állami védelem alá kerül, a magyar királyság államvallása lett (1054 után a politikai vezetés toleráns marad a keleti egyházzal kapcsolatban) - gregoriánus reform

- 56 -


Bolondok 2012

- VII. Gergely pápa nevéhez fűződik: - egyházi szervek hatáskörébe utalja az egyházszervezés és a főpapi kinevezés jogát (investitura) - érseki székek betöltésének jogosultsága a pápát illeti - püspökök megválasztásának joga a káptalanoké (kánoni választás) - Magyarországon nem jelentkeznek olyan mértékben azok a problémák, amelyek szükségességét kiváltják Nyugat-Európában (pl. nincs hűbériség és nem terjed el a főpapi simonia) - Könyves Kálmán egyes törvényei mutatják a reform hatását pl. 1106: lemond az invesztitúra addig gyakorolt módjáról - 1169: III. István mond le végleg a főpapok kinevezésének, áthelyezésének jogáról + ígéretet tesz, hogy világiaknak nem fog egyházi javakat juttatni - a 14. századig általában a kánoni választás érvényesül, a királynak csak a választáshoz való hozzájárulás joga marad meg → a reform következtében elenyészik a teokratikus állam eszméje és szekularizálódik a királyi hatalom - Árpád-ház kihalása megelőlegezi az állam és egyház viszonyának egy újfajta elrendeződését, az uralkodók szekularizált hatalmuk alá igyekeznek vonni az egyházat - Károly Róbert: a főpapi székek betöltésénél nagy befolyást gyakorol (a pápa rezervációs jogköre – a római Szentszék egyes főpapi tisztségek kinevezési jogát magának tartja fenn – ellenére) - I. (Nagy) Lajos: a pápa tekintélye még a kánoni választásokkal szemben is érvényesül, a főurak nyomására azonban az uralkodó ezzel szembefordulva saját jogkörét igyekszik érvényesíteni - fordulat: Luxemburgi Zsigmond, 1404. - a király hozzájárulása nélkül a pápa által kinevezett főpapok Magyarországon javadalmat nem kaphatnak és nem is tarthatnak meg (így lényegében megszünteti a pápai rezervációs jogot) - királyi tetszvényjog (placetum regium) meghonosítása: királyi engedély nélkül a pápától, a bíbornokoktól, a pápai bíróságtól származó és magyarországi javadalmakra, ill. peres ügyekre vonatkozó rendelkezéseket kihirdetni, végrehajtani (fő- és jószágvesztés terhe mellett) nem lehet - főkegyúri jog (a konstanzi zsinaton írásbeli ígérettel elfogadtatva) - a pápa és utódai mindenkor a magyar király jelöltjeit fogják az érsekségek, püspökségek és monostorok élére megválasztani - a pápa nem avatkozik bele a magyarországi egyházi javadalmak adományozásába → nemigen tartják be, ami állandó konfliktusforrás a pápák és a jogot kiszélesítésére törekvő magyar királyok között - az államfőt megillető jogból az ország szabadságának része lesz, Werbőczy a Hármaskönyvbe is belefoglalja - 16-17. század - a kettős királyság idején mindkét király él vele (Ferdinánd kiterjeszti: világiakat állít kolostorok élére és világiaknak egyházi javakat adományoz) - a Habsburg uralkodók általában önkényesen járnak el (pl. javadalmak betöltése: a kinevezésig a főpapi jövedelmek a kincstárt illetik meg) → a főurak többször a pápához fordulnak a jog korlátozása érdekében - Mária Terézia - uralkodói kötelességnek tekinti az egyházi ügyekbe való beavatkozást - magához vonja az erdélyi püspök kinevezésének jogát - az egyszerű kanonoki kinevezési jog felett is rendelkezik + 1758. a pápa engedélyezi az „apostoli király” címének viselését

- 57 -


Bolondok 2012

- II. József: az államegyházi törekvések elérik tetőpontjukat - a jozefinizmus egyházpolitikája a katolikus egyházat ki akarja vonnia pápai főség alól és az állam felügyelete alá akarja sorolni - 1781: türelmi rendelet_ politikai téren a vallások teljes egyenlőségét hirdeti - 1785: egyházi bizottság az egyházi javadalmak betöltésére jelölt személyek kiválasztásához - József az egyházat államhatalmi ágnak tekinti, magának ügyeiben szinte korlátlan hatalmat kíván - a pápai bullákat uralkodói engedéllyel lehet kihirdetni - szerzetesrendek feloszlatása, vagyonuk a vallásalapba megy - papképzés állam irányítás alá - 1848. - 1848:20. tc., a bevett felekezetek hívei szabadon gyakorolhatják vallásukat (ide sorolták az unitárius vallást is) + hit szabad megválasztása - kedvezményezett egyházak állami támogatása - „saját vallású” tábori lelkészi intézmény a katonai szolgálatot töltők számára - 1848:3. tc.: főpapi kinevezésben fenntartja a király személyes döntési jogkörét + az eddig dikaszteriális úton intézett egyházi ügyekben a király a végrehajtó hatalmat a magyar minisztérium által gyakorolhatja - dualizmus: - 1868:53. tc.: felekezetek viszonossága - 1867:17. tc.: izraeliták egyenjogúságáról „polgári és politikai jogok tekintetében” - 1894:31. tc.: kötelező polgári házasság - 1894:32. tc.: gyermekek vallásáról a döntést a szülők kezébe adják - 1895:42. tc.: izraelita vallást a bevett vallások sorába emelik - 1895:43. tc.: Eötvös-féle liberális vallásszabadság törvénybe foglalása: - mindenki szabadon választhatja meg, milyen hitet vagy vallást követ - senki sem akadályozható vallási szertartás gyakorlásában, ill. nem kényszeríthető hitével ellentétes vallási cselekményre - biztosítja a jogot a vallásfelekezetből történő kilépésre, átlépésre + 18 éven felül a felekezetenkívüliségre - 2 kategória: a) bevett vallásfelekezetek: - nagyobb védelem + autonómia - szorosabb és szívélyesebb kapcsolat az állammal + összeköttetés az állami mechanizmussal - önkormányzati jog, egyházi adók beszedéséhez állami eszközök, fegyelmi határozataik végrehajtásához állami segítség, állami és községi segélyek, iskoláiknak anyagi támogatás, hitoktatóik javadalmazása állami keretből - ide tartoznak: római katolikus, református, evangélikus, unitárius + 1895:42. tc.: izraelita b) elismert vallásfelekezetek: - erőteljes állami ellenőrzés - feltételek e vallások lelkészeivel és világi vezetőivel kapcsolatban - új egyházközségeik megalakítását bejelentési kötelezettséghez kötik, egyházi közgyűléseiknek nyilvánosnak kell lenniük - iskoláik nem részesülnek segélyben - ide tartoznak: baptista, mohamedán + el nem ismert felekezetek (pl. Jehova tanúi, nazarénusok, metodisták, adventisták stb.): rendőri ellenőrzés és szabályok, kötelesek vallási rendezvényeiket bejelenteni, azokon 18 éven aluliak nem vehetnek részt

- 58 -


Bolondok 2012

III. Erdély - a 16. században török befolyás alá kerül a katolikus Habsburgok függőségéből → megszűnik a katolicizmus államvallás jellege - 1557. evangélikus, 1569. református, 1568. unitárius vallás befogadása → 4 bevett vallás rendszere megvalósul - a gyakorlatban a vallásszabadság annak az egyháznak a túlsúlyát jelenti, amelyikhez a fejedelem tartozik (általában a református válik uralkodó vallássá) IV. Az állam és a római katolikus egyházon kívüli vallásos mozgalmak és egyházak - eretnekek - az egyház tanait tagadók, akik szembefordulnak az egyház hivatalos tanításával és az egyház által megbélyegzett tévtanokat hirdetnek - 1462. Hunyadi Mátyás hűtlenségnek minősíti a nyilvános eretnekséget - protestánsok - 16-18. század: az állam és egyház viszonyában változást hoz a hitújító felekezetek (lutheránus, kálvinista, unitárius) megjelenése és az azt követő ellenreformáció - a protestantizmus ellen a főurak kezdetben fellépnek (pl. 1525-ben a rákosi országgyűlés kimondja: minden lutheránust ki kell űzni az országból), a gyors elterjedés miatt a 16. század második felére már csak korlátozni igyekeznek a protestánsok szabad vallásgyakorlatát - rekatolizáció: a Habsburg uralkodók támogatják az ellenreformációt - 1606: bécsi béke – elvben biztosítja a protestáns rendek és a végvárak szabad vallásgyakorlatát - 1608. kiterjesztik a mezővárosok és falvak részére → a katolikus vallás megszűnt államvallás lenni, uralkodó vallás lett - 1681. évi országgyűlés: rendelkeznek a protestánsok szabad vallásgyakorlatáról + a templomok hovatartozásáról + articularis helyek: megyénként 2-2 helységben templom vagy paplak építésére telket kapnak - 1691. Explanatio Leopoldina: magán-vallásgyakorlat fogalma - 1731. Carolina Resolutio: a protestáns lelkészeket a katolikus esperesek joghatósága alá helyezi + házasság saját felekezeti jog szerint + közhivatal elfoglalásához dekretális eskü (de az eskü szövegébe beleszövik Máriát és a szenteket!  II. József törli el) - 1781. türelmi rendelet - zsidók - zárt vallásos közösségben élnek - toleráns törvényhozás velük szemben - görögkeleti egyházak - szerbek (nagy szabadságot élveztek, I. Lipóttól nyernek privilégiumokat pl. a szerb egyházi és világi státus maga választotta vezetőjét, az érseket) - románok és rutének (uniót el kell fogadniuk, kialakul a görög szertartású római katolikus egyház) - 1791. vallásszabadság V. A magyar egyházszervezet - egyházmegyék - alapot szolgáltatnak a politikai szerveződéshez - szoros kapcsolat a világi közigazgatással: a királyi vármegyéket az egyházi

- 59 -


Bolondok 2012

közigazgatás területi egységeinek figyelembevételével alakítják ki - Szent István 10 egyházmegyét alapít (2 érseki egyházmegye + 8 püspökség), birtokadományokkal látja el őket + tized - érsekségek - az egyházi hierarchia élén az esztergomi érsek áll - az alárendelt püspökségek fölött metropolitai joggal bír - 1394-től: „prímás és az Apostoli Szék követe” - 1452-től: közvetlenül intézheti ügyeit Rómával - a római Szentszéktől független bíróság (ide lehet fellebbezni az egész országból másod- és harmadfokon) - legősibb joga: a magyar király megkoronázása és felszentelése - a magyar király első tanácsosa, a királyi tanács tagja - közvetítő a rendek és a király között - zászlósúr: a familiáris rendszerben meghatározott számú katonaságot köteles állítani és hadba vezetni - püspökségek - valamelyik érseki tartományba tartoznak - a püspökök az apostolok utódainak számítottak - jelentős szerep a közjogi életben - tagjai a királyi tanácsnak és a felsőtáblának - egyházi nemesek kinevezése + részükre földbirtok adományozása - háborúban saját katonai alakulataik élén vonulnak - káptalanok - székeskáptalan: püspökök tanácsadó testülete, vagyis a püspöki székhelyen élő kanonokok testülete (társaskáptalan: a püspöki székhelyen kívül élő kanonokok testülete) - élén: prépost - 12. századtól növekvő önkormányzati jogok + püspökválasztás joga - esperességek és plébániák - egyházmegyék belső igazgatása: 1 királyi vármegye = 1 főesperesség, élén: főesperes, akit a megyéspüspök nevez ki(egyházi büntetéseket szabhat ki + házassági ügyekben bíráskodik) - főesperesség esperességekre tagozódik, az esperesi kerület vezetője az esperes/alesperes, aki az adott terület egyik jelentős plébániájának plébánosa is (ellenőrzi a papságot) - legkisebb egység: plébánia, vezetője a megyéspüspök által kinevezett plébános + szerzetesrendek - nem tartoznak az egyházi hierarchiába - zárt, közösség, szigorú rend (regula) - kettős függelem alatt állnak: részben alárendeltek a rendi hierarchiának, részben a területileg illetékes püspöknek - jelentős szerep a művelődés, az oktatás, a beteg- és szegénygondozás, ill. a földművelés fejlesztésében - Magyarországon valamennyi jelentős férfi szerzetesrend megatlálható + női rendek is - monasztikus rendek: kolostorok, regulák, lelkipásztorkodás, karitatív tevékenység (bencések) - remeterendek (karthausiak, pálos rend) - koldulórendek: városokban és sűrűn lakott vidékeken (dominikánusok, ferencesek, ágostonrendiek, karmeliták, kapucinusok) + lovagrendek, jezsuiták

- 60 -


Bolondok 2012

VI. Az egyházjog fogalma - azon jogszabályok összessége, amelyek az egyházra mint szervezetre vonatkozóan, annak működését, ill. az egyháznak az államhoz, az egyik egyháznak a másik egyházhoz, az egyháznak az egyes személyekhez, valamint az egyház tagjainak egymáshoz való viszonyát szabályozza - külső/állami egyházjog: egyház és közhatalom viszonyát szabályozza, ezek nagyrészt az állam által kibocsátott jogszabályok és nemzetközi szerződések → lehetővé teszik, hogy az egyház feladatait ellássa → alapján az egyház jogi személyiséggel rendelkező szervezet (meghatározott köz- és magánjogi jogosítványokkal bír + bizonyos mértékű büntetőjogi védelem illeti meg - belső egyházjog: szabályait az egyház illetékes szervei alkotják, ill. érvényesítik, forrásai: ius divinum (isteni kinyilatkoztatásokon nyugszik), ius humanum (egyház jogalkotó tevékenysége révén keletkezik) → meghatározzák az egyház szervezetét, működését + az egyház tagjainak az egyház sajátos céljaival kapcsolatos tevékenységét + kánonjog: nem azonos az egyházjoggal → az egyház, ill. a zsinatok vagy a pápák által hozott jogtételeket öleli fel (lehetnek egyházi és világi viszonyokat is rendező szabályok) - az egyházi és állami jog kapcsolatáról a különböző egyházak eltérő nézeteket vallanak - római katolikus: a világi hatalom nem alkothat kötelező erővel jogot az egyház belügyeire nézve - evangélikus: a világi hatalomnak bizonyos tekintélyt enged az egyházzal szemben - református: minden jog Istentől ered, a világi hatalom vezetőinek, tisztségviselőinek, mint az egyház tagjainak, hivatalukat a Szentírás szerint kell gyakorolniuk - görögkeleti egyház: a világi hatalomnak Istentől rendelt hivatása az igaz hit épségben tartása érdekében közreműködni

Alkotmánytörténet/27. tétel A szabadságjogok az 1848. évi áprilisi törvényekben és fejlődésük a polgári államban (246-251; 286-295. o.) I. Bevezetés - 1848. ápr. 11. V. Ferdinánd szentesíti az „áprilisi törvények”-et - szakít a korábbi jogi megoldásokkal és alapvető változásokat hoz, cél: polgári átalakulás II. Az áprilisi törvények 1. jogegyenlőség megvalósítása - a nemesi adómentesség hatályát veszti a közös teherviselést kimondó törvény értelmében - eltörlik a jobbágyok birtokában lévő földek feletti földesúri tulajdont, így lényegében a jobbágytelkeknek a volt jobbágyok szabad tulajdonába adását rendelték el (a földesurak kártalanítását az állam vállalta magára) - felszámolják a földesúri joghatóság intézményét, az úriszéket (helyét polgári és büntetőügyekben a vármegyei ítélő szervezet hivatott betölteni) - papi tized megszüntetése +nemzetiségi egyenjogúság kérdése: a jogegyenlőségre alapozott egységes politikai nemzet programja nem felel meg a nemzetiségiek kívánalmainak, a nem magyar anyanyelvű polgárok korábbi hátrányos helyzetének kiküszöbölésére nem készülnek tervezetek (pl.

- 61 -


Bolondok 2012 kisebbségi jogok védelmének kodifikálása)

2. vallásszabadság, felekezetek egyenjogúsága -1848:20. tc.: a bevett felekezetek hívei szabadon gyakorolhatják vallásukat (ide sorolták az unitárius vallást is) + hit szabad megválasztása - kedvezményezett egyházak állami támogatása - „saját vallású” tábori lelkészi intézmény a katonai szolgálatot töltők számára 3. sajtó a) 1848:18. tc.: nyomtatott szó szabadsága – cenzúra eltörlése - részletese szabályozza a különböző jogágak által igényelt sajtójogi kérdéseket: - egy sajtótermék, lap alapítása meghatározott eljáráshoz kapcsolódik - bejelentési kötelezettség az illetékes hatóság felé: a lap tulajdonosa, a felelős kiadó vagy a felelős szerkesztő személyének + a nyomdának a megjelölése - kaució intézménye: pénzösszeg (ha készpénzben teszik le, a letevőnek 5 %-os kamat jár) vagy erre a célra betáblázott földbirtokra vonatkozó kötelezvény letétbe helyezése, szerepe: ebből az összegből elégítik ki a pénzbüntetésekből, bírságokból, peres eljárás költségeiből eredő követeléseket (magánjog: a rendelkezés nem politikai tárgyú, ill. havonta kétszer nem megjelenő lapokra nem vonatkozik) b) sajtóvétségek - részletes szabályozás (oka: a sajtó felelőssége, a belé vetett közbizalom, a pontos, hiteles tájékoztatásra való igény, amely miatt az állam a visszaéléseket nem hagyhatja büntetlenül) - aki a sajtó útján bűn/vétség elkövetésére felhív és ezt el is követik, az mint bűnrészes büntetőhatóság elé kerül - aki a vétséget végrehajtja, de eredménytelenül, az mint bűnkísérlő marasztalható el - szabadságvesztés + pénzbüntetés: ha vki az állam, az uralkodó, az uralkodóház tagjai ellen, az alkotmányos berendezkedés, a csend és közbéke ellen lázít, ill. hatóságokat, testületeket, hivatalos vagy magánszemélyeket rágalmaz meg - a jogsértést megvalósító lapok zár alá vehetőek - a sajtórendészeti eljárás megsértői is büntethetőek (pénzbírság vagy lapjuk betiltása) - helyreigazítási igény megjelentetésének kötelezettsége: az elmarasztaló ítéletet a lap legközelebbi számában teljes terjedelmében közzé kell tenni - fokozatos felelősség intézménye: a büntetőjogi tényállást megvalósító újság cikkéért először a szerzőt, ha pedig azt felelősségre vonni nem lehetett, a sorban a szerkesztő, majd a kiadó, végül a nyomda tulajdonosa következett - a büntetőjogi felelősséget esküdtszékek segítségével szándékozták megállapítani - eljárás indítható: a közvádló hivatalos kívánatára, a sértett hatóság vagy testület határozata alapján, ill. a sértett személy magánindítványa alapján c) nyomdák - aki nyomdát alapít, ugyanazok vonatkoznak rá, mint a rendes kereskedőkre az 1840:16. tc. szerint - kaució készpénzben - a nyomdatulajdonos köteles törvényhatósági bejelentkezést tenni - nyilvántartó könyv vezetése: benne fel kell tüntetni a nyomtatott sajtótermékek lényegesebb azonosító adatait (a nyomtatott példányokon szerepelnie kell a nyomdatulajdonos nevének és lakóhelyének) - köteles példány: egy példány a hatóságé, egy példány a Nemzeti Múzeumé 4. színházak

- 62 -


Bolondok 2012

- önálló törvényi szabályozás (1848:31. tc.) - a színháznyitást törvényhatósági engedélyhez kötik - eltörlik a színdarabok cenzúrázását - előadásokat csak a helybeli hatóságok tudtával és beleegyezésével lehet tartani - előírások be nem tartása esetén: bezárás + pénzbírság 5. tanszabadság - tanulás és tanítás szabadsága (1848:19. tc.) - felsőoktatás: a tanuló szabadon választhatja meg, hogy mit tanul és kitől + a rendes tanárokon kívül „más jeles egyének is oktathassanak” 6. gyülekezési jog - törvény nem szólt a gyülekezési jogról, a jogszabályi intézkedést később kényszerítették ki különböző városok megmozdulásai - 1848. április 21. a Pesti Hírlapban kormányrendelet jelenik meg, amely kimondja, hogy népgyűlés akkor hívható össze, ha annak idejét és célját a városi törvényhatóság elnökének 24 órával korábban bejelentik - később, miniszteri leirat formájában: az elnök tilalmazhatja a gyűlést, ha az a közrend megháborításával fenyeget

III. Szabadságjogok a dualista államban - a kiegyezés létrehozói a szabadságjogok biztosítását vették tervbe, amelyek a neoabszolutizmus kudarca után ismét előtérbe kerültek - szabályozás fáziskésése (oka: a polgári állam kritériumait megtestesítő intézmények megkésetten jelennek meg), az I. világháború kitöréséig a lemaradást többnyire sikerül pótolni 1. Személyes szabadság joga - senkit sem lehet törvényes bírájának ítélete nélkül letartóztatni, ill. szabadságától megfosztani senkit nem lehetett (kivéve, ha az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságba helyezésnek a bűnvádi perrendtartásban meghatározott feltételei fennforogtak) - nullum crimen sine lege - bírói védelem: az élet, a testi épség, a becsület elleni jogellenes támadások, a magántitokhoz fűződő érdek, a házbéke joga, levél- és távírdatitok sérthetetlensége - a szent korona joghatóság alá tartozó területeken: jog a szabad tartózkodásra, a lakhatásra, a letelepedésre + kivándorlás szabadsága - magyar állampolgár nem utasítható ki az ország területéről - a törvényekben biztosított személyes szabadság intézményei a gyakorlatban nem érvényesültek automatikusan és maradéktalanul (pl. hatósági önkény) 2. A tulajdonhoz való jog - tulajdon szabadsága, sérthetetlensége + a jogszerűen szerzett tulajdon védelme - nem valósul meg a jogintézmény korlátlan tisztelete (pl. műemlékek védelméről szóló törvény: az ilyen épülettel rendelkező tulajdonost eltiltják a saját dolga feletti rendelkezéstől, elpusztítástól, megsemmisítéstől + annak átalakítását külön engedélyhez kötik) - kisajátítás intézménye: törvényben megállapított közérdekű okok megléte esetén lehetővé tette a tulajdon korlátozását, vagy a tulajdonjog megszüntetését (kártalanítás mellett), alkalmazták ingó és ingatlan tulajdonra egyaránt

- 63 -


Bolondok 2012

3. A tanítás és tanulás szabadsága - nem államosítják az oktatásügyet, helyette: törvények az alsó és középiskolák létesítésének és fenntartásának szabadságáról - az alapképzésről: nyilvános néptanodát létesíthet az állam, a községek, a felekezetek, a társulatok és magánszemélyek + szülők6gyámok maguk szabadon dönthetik el, hol taníttatják gyermekeiket (1868:38. tc.) - középfokú oktatásról: nyilvános középiskola létesítésének joga (állam, törvényhatóságok, községek, felekezetek, testületek, magánosok) + középfokú tanulmányok magánúton történő folytatását engedélyezik (1883:30. tc.) - oktatás intézményeinek ellenőrzése államilag 4. A gondolat- és véleménynyilvánítás - még a kiegyezés évében újból hatályba léptetik az 1848-as sajtótörvényt - 1914:14. tc.: megszorítások a terjesztés feltételeit illetően: belföldi országos lapok utcai terjesztésére engedélyt a belügyminiszter, helyi jellegű lapok árusítására a törvényhatóság első embere adhat + terjesztés feltételei: tiltja a közrendet vagy közerkölcsöt sértő/veszélyeztető, valamely nemzetiség, felekezet vagy osztály ellen lázító, ill. magánéleti ügyeket közérdek nélkül tárgyaló sajtótermék utcai terjesztését 5. A vallásszabadság, felekezetek egyenjogúsága - 1868:53. tc.: felekezetek viszonossága - 1867:17. tc.: izraeliták egyenjogúságáról „polgári és politikai jogok tekintetében” - 1894:31. tc.: kötelező polgári házasság - 1894:32. tc.: gyermekek vallásáról a döntést a szülők kezébe adják -1895:43. tc.: Eötvös-féle liberális vallásszabadság törvénybe foglalása - mindenki szabadon választhatja meg, milyen hitet vagy vallást követ - senki sem akadályozható vallási szertartás gyakorlásában, ill. nem kényszeríthető hitével ellentétes vallási cselekményre - biztosítja a jogot a vallásfelekezetből történő kilépésre, átlépésre + 18 éven felül a felekezetenkívüliségre - 2 kategória a) bevett vallásfelekezetek: - nagyobb védelem + autonómia - szorosabb és szívélyesebb kapcsolat az állammal + összeköttetés az állami mechanizmussal - önkormányzati jog, egyházi adók beszedéséhez állami eszközök, fegyelmi határozataik végrehajtásához állami segítség, állami és községi segélyek, iskoláiknak anyagi támogatás, hitoktatóik javadalmazása állami keretből - ide tartoznak: római katolikus, református, evangélikus, unitárius + 1895:42. tc.: izraelita b) elismert vallásfelekezetek: - erőteljes állami ellenőrzés - feltételek e vallások lelkészeivel és világi vezetőivel kapcsolatban - új egyházközségeik megalakítását bejelentési kötelezettséghez kötik, egyházi közgyűléseiknek nyilvánosnak kell lenniük - iskoláik nem részesülnek segélyben - ide tartoznak: baptista, mohamedán + el nem ismert felekezetek (pl. Jehova tanúi, nazarénusok, metodisták,

- 64 -


Bolondok 2012

adventisták stb.): rendőri ellenőrzés és szabályok, kötelesek vallási rendezvényeiket bejelenteni, azokon 18 éven aluliak nem vehetnek részt 6. A gyülekezési szabadság - nem született világos és egyértelmű parlamenti döntés a polgárok gyülekezési jogáról - a gyűlések tartásának szabadságát a belügyekért felelős miniszter szabályozta 1868ban, a későbbiekben rendeletek - gyűlések megtartásának feltétele: hatósági engedély - a népgyűlések lefolyását az illetékes rendőrhatóság ellenőrzi, rendelkezik a feloszlatás jogával, egyeseket elzárhat a felszólalás jogától + az engedély nélkül lefolytatott/betiltott/feloszlatott gyűlés résztvevőit megbüntethetik, ill. magatartásukért utólag is felelősségre vonhatják - 1912:63. tc.: politikai jellegű gyűléseket a kabinet szükség esetén betilthatja 7. Az egyesülési szabadság - a jog különbséget tett az egyesületekre vonatkozó magánjogi (egyesület már a megalakítás elhatározásával és az alapszabály elfogadásával létrejött) és közjogi (a jogalanyiság elnyerését az egyesület felügyeletére illetékes miniszter jóváhagyó aktusa biztosította) szabályok között - a dualizmus idején egységes törvényben nem szabályozzák, csak rendeleti úton - 1394/1873. BM rendelet: a belügyminiszter feladata az egyesületek alapszabályszerű működésének felügyelete - 1508/1875. BM rendelet: kodifikálja az egyesületek alapításával, működésével és hatósági felügyeletével kapcsolatos kérdéseket - egyesület csak a belügyminiszter, ill. a belügyminiszterrel egyetértőleg más szakminiszter által láttamozott alapszabály alapján működhet - nemzetiségi egylet csak közművelődési és irodalmi célokra alakítható - munkásegylet tagja csak magyar állampolgárságú személy lehet 8. A kérelem, panasz és jogsegély joga - kérelmezési jog: az állampolgár a hatóságok előtt bármely ügyben előterjesztést, kérést fogalmazhat meg - panasszal élhet, ha egyénként vagy község tagjaként – e minőségében- szabadság- ill. alanyi jogaiban jogsérelem érte + a törvény által biztosított jogorvoslatok nem álltak rendelkezésére - jogsegélyhez tapadó jog: alapján a hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóság köteles bármely kérelemmel vagy panasszal érdemben foglalkozni + abban döntést hozni +felségfolyamodvány: kérelemmel az államfőhöz is fordulhatott az állampolgár 9. A nemzetiségi egyenjogúság - 1868:44. tc.: nemzetiségi törvény – kitart az egységes „magyar politikai nemzet” elve mellett - nyelvhasználat: törvények magyarul + hiteles fordításokban történő megjelenés lehetővé tétele, törvényhatósági bizottság ülésein, feliratok hasábosan (2 nyelven) szerkesztve, egymás közötti hivatalos érintkezésben, bíróságok előtt - iskolahálózat teremtése (magánosok, községek, egyházak és egyházközségek szabadon létesíthettek alsó-, közép- és felsőfokú intézményeket) - 1907:27. tc.: Lex Apponyi – az államsegélyt elsősorban a magyar nyelv oktatásától teszi függővé

- 65 -


Bolondok 2012

IV. A trianoni Magyarország - a különböző szabadságjogok érvényesülése erősen függ a kül- és belpolitikai eseményektől 1. Személyi szabadságjogok - 1914:50. tc.: felhatalmazást ad a végrehajtó hatalomnak arra, hogy rendeleti úton intézkedjen polgárai mozgásszabadságáról - 1920: kormányrendeletben sorolják fel az internálás, rendőri felügyelet, az őrizetbe vétel és a lakóhelyről való kitiltás alapjául szolgáló okokat + az azok okán alkalmazható intézkedések körét (pl. felügyelet alá került személy számára tartózkodási hely kijelölése, adott terület elhagyásának tilalma, jelentkezési kötelezettség stb.) - 1939:2. tc.: honvédelmi törvény: a katonai közigazgatás hatáskörét kiterjeszti a polgári életviszonyokra és a gazdasági élet körére + rendeletalkotási jogot juttat a kormánynak és a hadseregnek (következtében pl. sérült a levél- és távírdatitok, a házjog intézménye) 2. Sajtó - I. világháború: jelentősen korlátozzák a sajtószabadságot (egyes rendeletek felhatalmazzák a belügyminisztert a belföldi lapok megjelenésének és terjesztésének betiltására + külföldről érező sajtótermékek ellenőrzésére) - 5499/1919. ME rendelet: teljes cenzúra a hírlapirodalom felett (terjesztés előtt kötelező ügyészi vizsgálat + a kötelespéldány bemutatását követő negyedik órában vált a prezentált lap terjesztése jogilag legálissá) - bethleni konszolidáció csökkenti a korlátok számát - konszolidáció után: sajtóalap központosítása, majd a vidéki sajtó irányítását a főispánok kezébe adják; 1932: támogatásban azok a lapok részesülnek, amelyek nem foglalnak a kormányzat nemzeti törekvéseivel és világnézetével - 1938:18. tc.: sajtórendészeti törvény – a sajtó uniformizálása német mintára (új időszaki lap indítása engedélyhez kötve + lehetőség a cenzúra jövőbeni bevezetésére) - 1938:15. tc.: sajtókamara felállítása – a végrehajtó hatalom az újságírói „hivatásrend” személyi összetételét ezáltal befolyásolhatja (a lapok kiadóinak, szerkesztőinek és állandó munkatársainak sajtókamarai tagságot ír elő) - 4950/1938. ME rendelet: a miniszterelnök jogkörébe utalja a később megalapítandó időszaki lapok alapításának engedélyezését + a miniszterelnök a már korábban alapított lapok, folyóiratok kiadásának jogát felülvizsgálja, ill. a megjelenésre méltatlannak ítélteket felfüggeszthette - cenzúra: 1939-ben ideiglenesen, 1940-ben ME rendeletben vezetik be 3. Gyülekezési szabadság - a két világháború között nem szabályozzák részletesen - 1919. a Friedrich-kormány betiltja a népgyűléseket és a politikai nyilvános összejöveteleket, 1921-ben Bethlen ezt feloldja - 1921-től gyűlések tartására rendőrhatósági engedély kell (a kérvényhez csatolni kell: gyűlés tárgy, megtartás körülményei, rendezők neve stb.) -1931. politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek stb. betiltása 4. Egyesületi jog - az egyesületek többsége nem élte túl a változásokat + újak alapítása egyre nagyobb

- 66 -


Bolondok 2012

akadályokba ütközik (különösen a munkásegyesületek (a kormányzat ezek iránti ellenséges magatartása a szociáldemokratákkal kötött egyezség után módosul) + szabadkőműves-páholyok) - 1922. belügyminiszteri intézkedés az egyesülési jog átfogó rendezésére - 1938:17. tc.: „tilos egyesület” kategóriája - amelyek kormányhatóság által láttamozott alapszabály nélkül vagy titkosan működnek vagy feloszlatásuk ellenére működnek (a belügyminiszter ezeket feloszlathatja) - 1939-től: a honvédelmi törvény értelmében a kormány új egyesületek létrejöttét megakadályozhatja, már meglévőket feloszlathat 5. Vallás- és lelkiismereti szabadság - a kormányzat hosszú ideig nem látta szükségét, hogy a bevett vallások rendszeréhez nyúljon - 1942:8. tc.: az izraelita vallást kiveszik a bevett vallások csoportjából és az elismert vallások csoportjába teszik 6. Nemzetiségi egyenjogúság - 1919. kormányrendelet – a hivatalos nyelv megválasztását a törvényhatóságokra, községekre bízza, lehetővé teszi az országgyűlésen más nemzetiségi nyelven való felszólalást - 1919. Nemzetiségi Minisztérium felállítása - trianoni békeszerződés kitér a kisebbségek védelmére is - ’20-as évek: a nemzetiségi politikát alárendelik a revíziós céloknak - a hazai nemzetiségi jogalkotásra inkább a külpolitika van hatással, nem a hazai közvélemény - bécsi döntések: megváltozik Magyarország nemzetiségi összetétele, más lesz a nemzetiségi politika is

Alkotmánytörténet/28. tétel Az "alkotmányfejlődés" jellemzői a szabadságharc és a neoabszolutizmus idején (251-260. oldal) I. A szabadságharc kormányforma-kísérletei - kollegiális képviseleti kormányforma - 1848 ősz: az udvar elhagyta az alkotmányos terepet: - nádor távozása - új kormány jogellenes kinevezése - törvényhozásban való részvétel nyilvánvaló szabotálása - az országgyűlés törvényellenes feloszlatása - Jellasics nevével fémjelzett katonai akció - országgyűlés ellenáll a feloszlatásnak - 1848. okt. 6. teljhatalommal ruházza fel a Honvédelmi Bizottmányt - a Honvédelmi Bizottmány kollegiális jelleggel államfői teendőket is ellátott - parlamentáris köztársaság - 1849. március 4. : olmützi alkotmány → április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat: - nem foglalt nyíltan állást az állam- és kormányforma kérdésében - a parlamentáris kormányzati forma kontúrjai rajzolódtak ki

- 67 -


Bolondok 2012

- országgyűlés korlátlan hatalma, államfői jogkör terjedelme, végrehajtó hatalom jogosítványai II. A neoabszolutizmus évei - az elveszített szuverenitás - olmützi alkotmány: Magyarország beleolvadt az osztrák birodalomba, de nem tudta megállítani a megkezdett polgári átalakulás folytatását - nemzetközi nyomás → Októberi Diploma→ nem elégítette ki a magyar igényeket - Schmerling államkancellári kinevezése, Februári Pátens→ végképp eloszlatta az udvar engedékenységéhez fűzött reményeket - 1861. évi országgyűlés: 48-as vívmányokhoz való ragaszkodást fejezte ki→feloszlatták - az „alkotmányfejlődés” jellemzői - olmützi alkotmány- 1849. március 4. - miniszteriális abszolutizmus - nem ismerte el a korábbi magyar központi és helyi szerveket - az országot 5 területi egységre osztotta→ az összbirodalom 1-1 tartományaként kezelte - „Sylvesterpatent”- 1851. fordulója - leplezetlen abszolutizmus alkalmazása - a márciusi alkotmányt egyértelműen hatályon kívül helyezte - Októberi Diploma- 1860. október 20. - centralizmus lazítása, abszolutikus tendenciák oldása, Magyarországgal történő kiegyezés kísérlete - föderalisztikus elemek centralisztikus megoldásokkal - Magyarország bizonyos fokú autonómiája (beligazgatás, bíráskodás, vallás, közoktatás) + országgyűlés és a megyei szervek, 1847-ben működő dikasztériumok, magyar nyelv közéleti rangjának visszaállítása - jogrendszerben bekövetkezett visszafordíthatatlan változások+ régi magyar jogharmonizálása - jó néhány centralisztikus elemet és abszolutisztikus jellegű uralkodói jogot is tartalmazott - Februári Pátens – 1861. február - alkotmányosságot konstituált, növelte a centralizmus erőterét, abszolutisztikus elemeket konzervált, tolerált bizonyos szabadságjogokat - alkotmányos eszközökkel irányítani szándékolt Ausztria <→abszolutista módon uralni tervezett Magyarország III. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom - neoabszolutizmus - önkényuralmi eszközök és módszerek reneszánsza - államfő: szükségrendeletek útján intézkedik, olyan tárgyakban, amelyek egyébként törvény általi rendezést igényeltek - a császár 1861-ig sem a birodalmi gyűlést, sem a tartományi törvényhozó testületeket nem hívta össze → császár = törvényhozó hatalom letéteményese - Birodalmi Tanács, mint tanácsadó szerv - 1851 tavaszától az uralkodót és kormányát támogatta, egyebek között a császári szükségrendeletek megfogalmazásában - véleményadó, tanácsadó funkció - a Birodalmi Tanács tanácsadó funkciójának bővítése

- 68 -


Bolondok 2012

- 1860. élethossziglan kinevezett tagokkal és 38 rendkívüli tanácsossal bővült - hatáskörbővítés: költségvetés+ zárszámadás elfogadása, államkölcsönök felvételének jóváhagyása, kormány jelentősebb intézkedéseinek megtárgyalása - támadás a centralizáció ellen→ javaslat a monarchia újjászervezésére→ Októberi Diploma - Októberi Diploma: gondoskodott arról, hogy a képviseleti szervek hatásköre formális maradjon: a Birodalmi Tanács pusztán tanácsadási joggal rendelkezik - kiút a politikai válságból - egyfelől: magyar kérdés megoldása: visszatérés a márciusi törvényekhez - másfelől: Birodalmi Tanács álláspontja: a monarchia különféle országokból és nemzetekből van összetéve - alkotmányos reform: föderális elem erősítése, képviseleti jelleg fokozása - a Birodalmi Tanács képviseleti funkciói - Februári Pátens: a képviseleti elvnek jelentős térhódítását hozta - Birodalmi Tanács: törvényhozási funkció, ellenőrizte az államkölcsönök felvételét, közreműködött az adók kivetésében - kétkamarás - felsőház: pátens által meghatározott arisztokrata családok képviselői, nagybirtokos réteg erre jogosított személyiségei, katolikus egyházfők, államfő által kinevezett tagok - képviselőház: összesen: 365→ 85: Magyarország, 26: Erdély, 9: HorvátSzlavónország - 1861. április, Buda: országgyűlés - nagy többséggel utasította vissza a schmerlingi reformot - a császár feloszlatta az országgyűlést, „átmeneti kormányzat” vette át az irányítást

Alkotmánytörténet/29. tétel A kiegyezés és a dualizmus (260-280. oldal) I. A „kiegyenlítés” kompromisszuma - kiegyezés: sajátos államkonstrukció - dualista állam: monarchikus államkapcsolatok reáluniója - a lényegi államügyek közös uralkodói kézben, ill. az általa meghatározott szerveknél összpontosulnak - parlamentarizmus megjelenése - Osztrák-magyar Monarchia - 2 államalkotó nemzete közötti kompromisszum nem volt tökéletes alkotás - a keletközép-európai régió megkésett fejlődésével nem tudott mit kezdeni - mindazonáltal létrejött egy polgári államrendszer - visszaállította a liberális politikai intézményeket - 1867 tavaszán és decemberében (2 törvény) a Monarchia mindkét felében - kiépítette a parlamentáris állam népképviseleti törvényhozását - a parlamentnek felelős kormányzati szerveket - a polgári jogrendszert és a pénzügyigazgatási apparátust - alapvető szabadságjogok bevezetése - állampolgári egyenjogúság biztosítása beleértve a nemzetiségi jogok bizonyos mérvű elismerését - korabeli államtudományi munkák előszeretettel hangsúlyozták

- 69 -


Bolondok 2012

- a dualizmus alkotmányának történeti jellegét - sok évszázados folytonos fejlődés jelentőségét - a szentkorona-eszméhez tapadó nemzeti karakterét II. Az alkotmány jellemzői - ekkor sem foglalták egy egységes kódexbe, alkotmányba 1. Történeti alkotmány - „mindenben megfelel a nemzet egyéniségének, lelki világának” - nagy hagyományok hordozója, a jövő fejlődés útja - folyamatosság és a folytonos alkotmányfejlődés érzetét és képzetét kölcsönözte - nincs alkotmánylevélbe foglalva, mégis egységes rendszer, s fejlődésén vezérfonalként vonul végig a jogfolytonosság elve 2. Jogfolytonosság - mint alkotmányos alaptétel: üzenete: az 1867-ben kialkudott állami berendezkedés védelmének alkotmányjogi körülbástyázása - közjogi alapelv: követése és betartása biztosíthatta az államhatalom alkotmányos gyakorlását, egyúttal rendelkezéseinek törvényességét - az alkotmányon minden változtatás… kizárólag magában az alkotmányban erre feljogosított tényezők által, ugyancsak az alkotmányban meghatározott módon történhetik 3. A szent korona tana - alkotmányjogi-közjogi gondolkodás - szent korona tana: összefogja a az alkotmányos eszmekörről szóló elmélkedéseket - monarchia közjogi irodalma a közgondolkodás részévé tette - Hajnik Imre: Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a hűbéri Európa, 1867. szent korona=nemzet szabad tagjai, szabad királyi városok követei, koronás király - 22 évvel később: szent korona az alkotmányos közhatalom jelképe-> közjogi és politológiai irodalom: modern parlamentáris alkotmánnyal látta kiteljesedni - század eleje: a szent korona a nemzetté szervezett magyar népet jeleníti meg, s az államélet valamennyi tényezője általa nyert értelmet és igazolást-> főhatalom: a közé - apologetikával szolgált a kiegyezéshez + nemzeti függetlenség illúziója-> idilli alkotmányosság, társadalmi béke képe 4. Dualista konstrukció - Ferenc József koronázása: június 8. - kiegyezési törvény: 1867:12. tc. (július 28.) 5. Hárompólusú kompromisszum - három érdekközpont: - a polgári államberendezkedést építő Ausztria - Magyarország - európai nagyhatalmi szerepre vágyó dinasztia - képes volt az igényeket összeegyeztetni - parlamentarizmus és a nemzetek feletti dinasztikus kormányzat összehangolása - népképviseletre alapozott modern parlament működése - demokratikus, a lakosság mind nagyobb hányadára kiterjedő választójog - a parlament többségi pártjából vagy irányzatából álló kabinet - a végrehajtó hatalom felelőssége a népképviseleti szervnek - Ausztria és Magyarország mindenáron való egyben tartása + a nagyhatalmi szerepkör gyakorlásához elengedhetetlen ügyek koncentrálása az uralkodói kézben

- 70 -


Bolondok 2012

- Pragmatica Sanctio közös védelemre vonatkozó tételére alapozva született meg

6. Közös ügyek - hadügy, külügy, ezekre vonatkozó pénzügy - közös szervek: közös minisztertanács, hadügy-, külügy-, pénzügyminisztérium - az összes többi Ausztria és Magyarország belügyének minősült - delegáció: tagjai a nemzeti parlament képviselői közül kerültek ki → hosszabb távon eljelentéktelenedtek 7. Közös érdekű ügyek - régi osztrák államadósságok ügye - kereskedelmi és vámügyek - bankügy - Bosznia-Hercegovina okkupációja és közös igazgatása 8. Belügyek - az összes többi - Ferenc József rendelkezett azokkal a jogokkal, amelyekkel a magyar király mindig is rendelkezett (törvényalkotásban való részvétel, kormányzati jogok, kegyelmezési jog, különféle reprezentatív, valamint tiszteleti jogosítványok) - nem vált jellemzővé a király beavatkozása, bár biztosítottak számára előszentesítési joggyakorlatot és a kormányalakításba is beavatkozhatott 9. A parlamentáris monarchia jellegzetességei - az országgyűlés visszanyerte a befolyását - érvényesült a miniszteri felelősség - törvényhozásnak felelősséggel tartozó végrehajtó hatalom Pest-Budán 10. Hatalmi ágak - törvényalkotás: az uralkodó és az ogy. szorosan együttműködött - végrehajtás: a király által általában a parlament többségét maga mögött tudó pártok, csoportok vezetőiből kinevezett kormány közbejöttével - államfő: a politika befolyásolására további lehetőségeket kapott 11. Túlsúlyos politika - a stabilitást a parlamentarizmus eszköztárával hosszú időre lehetetlen biztosítani - eltéréseket kell beiktatni az állami gépezetbe - a politikai élet specifikus vonásai: - helyi és országos képviseleti szervek - tartománygyűlések, parlamentek - különböző szabadságjogok - bíróságok független rendszere - Osztrák-Magyar Monarchia - sok etnikumból építkező államalakulat - dualista államszervezettel, dualista közjogi felépítés - centralizált, abszolutisztikusan vezetett hadsereggel, külüggyel - ellentmondások → labilissá, nehézkessé teszik a dualista államszervezet működését 12. Jogállam - „állam, mint a törvényesség őre” konstrukció

- 71 -


Bolondok 2012

- a hatalom klasszikus 3 ágának elkülönítése - törvényhozás-végrehajtás - adócenzusos választójogon nyugvó képviselet - törvények primátusa - parlamentnek felelős kormányzati rendszer - igazgatás: törvények adta keretek közötti, csak kivételesen felhatalmazottságon nyugvó végrehajtó tevékenység; a belügyiből fokozatosan kivált a szakigazgatás - közigazgatás-igazságszolgáltatás különválása: 1869:4. tc. (mintegy zárófejezete a 1791. évinek) - polgárok jogainak védelme, jogrendszernek szánt döntő szerep - probléma: kormány és a törvényhatóságok viszonya, hatáskörök elhatárolása, egyedi szervi kialakításra vonatkozó szabályok 13. Szabadságjogok - valódi jogkiterjesztés - szabadságjogok - szabályozás fáziskésése - egyik hiánya a másik érvényesülését lerontotta → egymással intenzív korrelációban hatottak - a. személyes szabadság - illetékes bírájának ítélete nélkül letartóztatni, szabadságától megfosztani senkit nem lehetett azon esetek kivételével, midőn a jogerős ítélet előtt az őrizetbe vételnek, előzetes letartóztatásnak s a vizsgálati fogságba helyezésnek a bűnvádi perrendtartásban meghatározott feltételei fennforogtak (1896:33. tc.) - büntetéssel fenyegetettség: bírói védelem, magántitokhoz fűződő érdek, házbéke joga, levél- és távírdatitok sérthetetlensége - szent korona joghatósága alá tartozó területeken: szabad tartózkodás, lakhatás, letelepedés, + kivándorlás szabadsága, magyar állampolgár kiutasítható nem volt - gyakorlatban nem érvényesültek automatikusan az intézményei (pl. munkaadói jogok) - b. tulajdonhoz való jog - tulajdonszerzés korábbi korlátainak felszámolása - műemlékek védelme - kisajátítás: lehetővé tette a tulajdon korlátozását, vagy a tulajdonjog megszüntetését - törvényben meghatározott szigorú esetek figyelembevétele + teljes kártalanítás - tulajdon védelme: büntetőjogban is - c. a tanítás és a tanulás szabadsága - alsó és középiskolák létesítésének és fenntartásának szabadsága - oktatás intézményeinek ellenőrzése: különösen az államilag elismert bizonyítványokat kiállító + ahol a tanítandó ismeretek minimumát az állam állapította meg - d. a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága - nem rögzítette alapelvként a szólásszabadság jogát → következtetés: nem is korlátozták - veszélyes gondolatokkal szemben a társadalom büntetőjogi védelemben részesült - sajtó: 1867: 48-as sajtótörvény újbóli hatálybalépése → következő: 1914. - rendészeti szabályok pontosítása - terjesztés feltételeinek újrafogalmazása: megszorítások (engedély) 14. Vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság - törvények - 1868:53. tc. a felekezetek viszonosságáról - 1867:17. tc. az izraeliták egyenjogúságáról

- 72 -


Bolondok 2012

- Eötvös József tervezete: mindenki számára szabad vallásgyakorlat-> nem lett törvény - századvég egyházpolitikai harcai - kötelező polgári házasság: 1894 - gyermekek vallása: szülők kezébe: 1894 - liberális vallásszabadság: 1895 (vallásfelekezetek) - bevett vallásfelekezetek: nagyobb védelem és autonómia (római katolikus, református, evangélikus, unitárius, izraelita) - elismert: erőteljes állami ellenőrzés (baptista, mohamedán) - el nem ismert: rendőri ellenőrzés, szabályok, bejelentett rendezvények, 18+ (Jehova tanúi, nazarénusok, metodisták, adventisták, stb.) 15. Nemzetiségi egyenjogúság - egyéni szabadságjogokon belül biztosított szabad nyelvhasználat és művelődési jog - egységes politikai nemzet - Magyarország összes polgárai politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is egyenjogú tagja - kollektív jogokat, területi önkormányzatot nem biztosított - nyelvhasználat - törvények: magyar nyelvű megalkotás -> fordítás lehetősége - területi önkormányzatok: - jegyzőkönyv: nemzetiségi nyelven (közgyűlés 1/5-e kellett) - üléseiken anyanyelven szólhattak - felirataikat hasábosan (2 nyelven) szerkeszthették - bíróság előtti nyelvhasználat: lehetett anyanyelven - egyházi ügyek: döntés → egyházi fórumok - közoktatás, közművelődés - nemzetiségi iskolahálózat - az állam köteles volt gondoskodni anyanyelvi közoktatásról - Lex Apponyi - az államsegélyt a magyar nyelv oktatásától tette függővé - azonban: nemzetiségek: gazdasági emelkedés → önbizalmuk nő 16. Gyülekezési szabadság (nem született világos és egyértelmű parlamenti döntés) - választási gyűlések tartása - a gyűléseket a belügyminiszter szabályozta - a századfordulón a gyűlések tartásához hatósági engedély szükséges - rendészeti óvintézkedések: rendőrhatóság oszlathatott is, elzárhatott egyeseket a felszólalás jogától - háború előtt: bizonyos politikai gyűlések betiltása - dualizmus idején a dolgozó réteg tagjai és a nemzetiségek is élhettek a gyülekezési szabadsággal 17. Egyesülési szabadság - egyesületek: több természetes, illetve jogi személy által létrehozott állandó szervezetek, alakulatok, amelyeket alapszabályban meghatározott célok, közös eszközös, s mindenekelőtt a jogi személyiség jellemzett - magánjogi szabályok: már a megalakítás elhatározásával és az alapszabály elfogadásával létrejött - közjogi: csak az egyesület felügyeletére illetékes miniszter jóváhagyó aktusával - az egyesületi szabadságot törvényben nem szabályozták

- 73 -


Bolondok 2012 - 1394/1873. BM rendelet: belügyminiszter feladata: felügyelet

- 1508/1875. BM rendelet: kodifikálta az egyesületek alapításával, működésével és hatósági felügyeletével kapcsolatos kérdéseket - alapszabály jóváhagyása: belügyminiszter, ill. vele egyetértésben más szakminiszter - regisztrálás: bíróságok feladata - nemzetiségi egylet csak közművelődési és irodalmi célokra alapítható - munkásegylet: alapító tag: csak magyar állampolgársággal rendelkező személy, más foglalkozásúakat nem vehetett fel, tagdíjon felül más anyagi kötelezettséget nem vállalhatott 18. A kérelem, a panasz és a jogsegély joga - kérelmezési jog: hatóság előtt bármely ügyben előterjesztést, kérést fogalmazhat meg a polgár - az államfőhöz is fordulhatott a polgár=felségfolyamodás - országgyűlés két módon találkozott kérelemmel → mindkét esetben: „véleményes jelentés” - magánszemély képviselője útján - törvényhatóságok közvetlenül fordultak a törvényhozáshoz - panasz: ha szabadság-, ill. alanyi jogaiban jogsérelem érte, s a törvény által biztosított jogorvoslatok bármely oknál fogva nem állottak rendelkezésére - panaszok kivizsgálásának körülménye, módja: 1902. BM rendeletek - járási főszolgabíró megállapított napokon meghallgatja - az ügyet legkésőbb a beérkezéstől számított 8 napon belül el kell intézni - jogsegélyhez tapadó jog: hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóság köteles volt bármely kérelemmel vagy panasszal érdemben foglalkozni és abban döntést hozni III. A horvát-magyar kiegyezés (1868:30. tc.) - tág autonómia - közös és egységes maradt az államhatalom és a király személye, a koronák és a hitlevél, a koronázási eskü, az államhatár és az állampolgárság - a társországok a magyar képviselőházba 40, a főrendiházba 3 tagot küldhettek, s a horvát főrendiek is tagjai maradtak a magyar törvényhozásnak - közös ügy: külügy, hadügy, pénzügy, vám- és kereskedelemügy, a vasút, a posta, a távíró és a hajózás ügye - horvát autonómia: belügy, vallás- és közoktatásügy, igazságügy - autonóm kormányzat, élén: bán - Fiume város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt külön test - élén: fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó - hivatalos nyelv: olasz

Alkotmánytörténet/30. tétel A jogfolytonosság konstrukciója – az alkotmányfejlődés jellemzői a két világháború közötti Magyarországon (280-286. oldal) - 74 -


Bolondok 2012

Jogfolytonosság - akadály: az antant nem fogadta el a monarchia idején választott országgyűlést → nemzetgyűlés választása - 1920. február: egy kamarás törvényhozói testület → 1921.: Bethlen István - még mindig nincs kartális alkotmány - de jó néhány sikeres törvényalkotás alaptörvényi rendezést igénylő tárgyban - választójog, 2kamarás országgyűlés, helyi önkormányzatok, közigazgatási egységek szervezete, hatásköre Konszolidáció és stabilitás - nem párosult a gazdaság és a társadalom modernizációjával - szabadságjogok bizonyos fokú érvényesülése - parlamenti, önkormányzati struktúra beépítése a döntéshozásba - jogállamiság korlátozott megvalósulása Konzervativizmus, nacionalizmus - Magyarország nem tért át a totalitárius kormányzásra (Nemzeti Munkaterv csak terv maradt) - II. világháború kitörése → korábbi alkotmányos alapelvek további sérelme (zsidókérdés, cenzúra, parlamentarizmus korlátozása, rendőri felügyelet, rendeleti kormányzás túlsúlya) A területi szuverenitás változásai - trianoni béke - 325 411 km2 → 93 073 km2 - 20 886 477 lakos → 7 987 204 lakos - első bécsi döntés: 1938. nov. 2. : Csehszlovákiától vissza 11 927 km2 - 1939. március 15-18.: Csehszlovákia megszűnik: Kárpátalja megszállása: 12 141 km2 - második bécsi döntés: 1940. aug. 30.: kelet- és észak-erdélyi területek: 43 591 km2 - Jugoszlávia német megszállása: Magyarország → Muraköz, baranyai háromszög, Bácska: 11 417 km2 (41. ápr.) Az alkotmányfejlődés jellemzői - jogfolytonosság→ politikai rendszer legitimációja - keresztényi és nemzeti struktúra (hatalomgyakorlás teoretikus sarokpontja: szentkoronatan) - alkotmányos élet eklektikusan megtervezett szerkezetében: ellentétes hatásmechanizmusok - forradalmak elutasítása Legitimisták- szabad királyválasztók - legitimisták: alaki jogfolytonosság: továbbra is IV. Károlyt tisztelték Mo. királyaként - szabad királyválasztók: anyagi jogfolytonosság: csak az alkotmányban körülírt tényezők hoznak törvényt → az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes gyakorlásáról: 1920:1. tc. A szentkorona-eszme reneszánsza - forradalmak után újra építkező csoportjai: viták, számos alapkérdésben azonban egyezés → Szentkorona-eszme: az újra építkező rendszer régi-új formájának ideológiai megalapozása - 20 milliós magyar állam egységének megtestesítője - a királyság visszaállítását eredményezte (1919 után a királyai hatalomgyakorlás megszűnt, de a „nemzet főhatalmának perszonifikációját“ változatlanul a szent koronához kötötték)

- 75 -


Bolondok 2012

Területi revízió - a történelmi országterületre való igény összekapcsolódott a szent koronával - szent korona szakrális hangsúlyozása hathatós védelem az alkotmányfejlődés totalitárius mintáinak alkalmazásával szemben is Demokratikus tradíciók - szentkorona-tan: a magyarság demokratikus tradícióinak jellege - belpolitikai használat: egyenlőség, béke A végrehajtó hatalom túlsúlya - államfő jogállása, törvényhozás eltérő rendszere, végrehajtó hatalom jelentős mérvű térnyerése - kormány hatáskörének kiterebélyesedése, állami beavatkozás fokozódása Kivételes hatalom - rendeletek hatályának meghosszabbítása - szélesedett a végrehajtó hatalom jogalkotói szerepvállalása - felhatalmazás a kormánynak törvényhozás körébe tartozó intézkedések megtételére - honvédelmi törvény: 1939:2. tc.: végrehajtó hatalom: még szélesebb rendeletalkotási lehetőség Szabadságjogok - fokozatosan csökken a megvalósulásuk - felhatalmazási törvény fenntartása - numerus clausus - zsidóellenes törvényhozás - 1920-as évek második fele: szabadságjogok kiteljesedése - II. világháború, német megszállás: szabadságjogokat korlátozó jogalkotás

Alkotmánytörténet/31. tétel Köztársasági törekvések és kísérletek a magyar történelemben (252., 296-306., 372-381. oldal) I. Parlamentáris köztársaság - 1849. március 4. : olmützi alkotmány → április 14. Függetlenségi Nyilatkozat - nem foglalt nyíltan állást az állam- és kormányforma kérdésében - a parlamentáris kormányzati forma kontúrjai rajzolódtak ki - országgyűlés korlátlan hatalma, államfői jogkör terjedelme, végrehajtó hatalom jogosítványai - cél: politikai ügy rendezése - Kossuth amerikai berendezkedés mintájára szerette volna - kormányzó elnök: Kossuth Lajos - kormányzó+köztársasági elnök - sokkal inkább köztársasági elnökre hasonlít → köztársasági kormányzat - jogköre

- 76 -


Bolondok 2012

- nincs feloszlatási joga - az országgyűlésnek felelős pozíciója ideiglenes - hadüzenet, békekötés, szövetség létrehozása: ogy. hozzájárulásával - kormány kinevezése - rendeletei: miniszteri ellenjegyzéssel érvényes - kormányzati politika: kabinettel közösen határozza meg - kinevezés magasabb katonai és polgári tisztségekbe II. Az első polgári demokratikus kísérlet (1918. köztársasága) - a Monarchia széthullása - belső válság leküzdése - Tisza István kabinetjét követő kormányok: demokratikus földbirtok-politika, szociális törvények, politikai rendszer reformja - Károlyi Mihály: birodalom szerkezetének lazítása, szabadságjogok szavatolása, nemzeti birtokpolitika, ország területi integritását tiszteletben tartó béke - erősödő munkásmozgalom: Magyarországi Szociáldemokrata Párt - új kormány és alkotmányozó nemzetgyűlés - föld- és tulajdonreform - társadalmi igazságosság - dinasztikus elképzelések: IV. Károly manifesztuma - Habsburg-jogar alatti szövetséges államrendszer - föderatív struktúra - szociális válság, feszülő etnikai ellentmondások, politikai rendszer demokratizálása - 1. kísérlet: Wekerle Sándor és kormánya - Magyarország perszonálunió, nemzetiséget: egyéni jogok - események azonban radikális változásokat követeltek - 1918. okt. 23. : Nemzeti Tanács → forradalom - Károlyi: miniszterelnök - feudális struktúrák eltörlése - ideiglenesség az alkotmányos szabályozásban - az alkotmányozás új, forradalmi útjára lépett - hagyományokkal való szakítás, szabályozás ideiglenessége, intenzív átpolitizáltsága, spontaneitása jellemezte - főhatalom: Károlyi-kormány - a közjogi intézmények nem tervszerű építkezéssel emelkedtek a társadalom fölé → rendszer funkcionális zavarainak elmélyülése - Népköztársaság - 1918. november 13. az uralkodó lemondott az államügyekben való részvételről - törvényhozás: önmaga feloszlatása, tanácskozásai berekesztése - Nagy Nemzeti Tanács: Néphatározat: királyság intézményét is fölszámolta → népköztársaság - a szabadságjogok kiszélesítése - politikai rendszer demokratizálása - törés az alkotmányfejlődésben - választójog kiterjesztése, politikai nyilvánosság - sajtószabadság - egyesülési és gyülekezési szabadság: mindenkit megillet, nem kellett engedély, egyesületek bejegyzése: bíróságok - nemzetiségi egyenjogúság

- 77 -


Bolondok 2012

- az ország föderatív köztársasággá való szervezése - autonóm területek létesítése - ruszinok, németek, szlovákok jogainak csokorba szedése - kollektív önrendelkezési jogok - a törvények későn születtek meg → a nemzetiségeket már nem elégíthették ki - a Népköztársaság elnöke: - 1919. január 11. Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök (18. nov. 13-a óta nem volt államfő) - országgyűlés nem funkcionált → Károlyi: teljhatalom - abszurd helyzet - elnöki jogkörök: - elfogadja a kormány lemondását - kormányalakítási tárgyalásokat folytat - megbízza a kormányt - részt vehet a minisztertanács ülésein, ott elnökölhet - külpolitika irányítása - a kormány néptörvényei csak az ő aláírásával érvényesek - 1919. március 21-én tudta nélkül lemondanak helyette - a második polgári demokratikus kísérlet (1944-1949) - demokratikus berendezkedés a II. világháború után - 1944. december 21. Debrecen: Ideiglenes Nemzetgyűlés - magyar Kommunista Párt túlsúlya - Ideiglenes Nemzetgyűlés - 2 alkalommal ülésezett - alkotmányozó feladatokat még nem lát el - magát a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének nyilvánította → „Nemzetgyűlés Szózata” - kormány - 1944. december 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása - összetételét Moszkvában határozták meg - programja: „Nyilatkozat” - államfő - régi államformával szakít - kísérlet az államfőt megillető jogok kodifikálására - Politikai Bizottság: „kis nemzetgyűlés” - átmeneti megoldások - választások kiírása - még egyetlen politikai erő sem volt képes kiépíteni az államhatalomban jelentős pozíciókat - a szövetséges nagyhatalmak együttműködése még tartott - a választások tisztázták a politikai erőviszonyokat: - többség: Kisgazdapárt - MKP+Szocdem Párt+ Nemzeti Parasztpárt = 41,2% - ideiglenes alkotmányozás - miniszterelnök: Tildy Zoltán - kommunisták erősebbek: SZEB közbelépése, támogatása - az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége befejezte a működését, a Nemzeti Főtanács nem - a Politikai Bizottság is tovább funkcionált - 1945:XI. tc.: államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezése

- 78 -


Bolondok 2012

- a Nemzetgyűlés, a Nemzeti főtanács, a magyar felelős minisztérium - felépítés, egymáshoz való viszony - a második köztársaság kikiáltása - kormányzó nélküli királyság felszámolása-> ideiglenesség megszüntetése - köztársaság kérdése: végül a kisgazdák is belementek - kommunista terv: radikálisan korlátozott elnöki tisztség, parlamentáris kormányzaton belül - kisgazda terv: széles elnöki hatáskör, szétválasztott hatalmi ágak - szociáldemokrata: szűkebb kör a köztársasági elnöknek - 1946. évi I. tv.: a három tervezet egybefonódása - a köztársasági államforma - megteremtése elsősorban politikai kérdés volt - minden jogfolytonosságot megszakított a Horthy-rendszerrel - köztársasági elnök: Tildy Zoltán 1948. júl. 30-ig (lemondatták) → utód: Szakasits Árpád: 1949. augusztus 20-ig → utána: Elnöki Tanács elnöke - Politikai Bizottság változatlanul fennmaradt: parlament szerepének szűkítése, köztársasági elnök jogkörének korlátozása - kollektív államfő a szovjet mintájú alkotmányban - 1949. augusztus 23. Elnöki Tanács: 21 tagú, sajátos törvényalkotó jogkör → törvényerejű rendeletek - 1949:XX. tv. Magyarország megszűnt köztársaság lenni - az emberi jogok védelme - első ízben kodifikálta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait - személyes szabadság - jog az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez - gondolat- és vélemény szabad nyilvánítása - vallás szabad gyakorlása - az egyesülési és gyülekezési jog - a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog - részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában - bírói jogvédelem - a szabadságjogok megsértését a törvény szigorúan bünteti - államfői jogkör gyakorlása - ideiglenes megoldások 1944-45-ben - Ideiglenes Nemzetgyűlés + Politikai Bizottság + Ideiglenes Nemzeti Kormány: államfői jogkör szétdarabolása - államfői hatáskör: Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége, miniszterelnök, miniszterek, majd a később felállított Nemzeti Tanács között - az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége - taxatív felsorolás szerint, Politikai Bizottság egybehangzó előterjesztése esetében: miniszterelnök, politikai államtitkárok, a Magyar Királyi Kúria, a Köztársasági Bíróság, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökeinek, a honvédség tábornokainak kinevezése - Nemzeti Főtanács - közhivatali és más tisztségekre vonatkozó kinevezések - miniszterek kinevezése - kormány tagjainak felmentése - honvédségi állományba tartozóknak az állampolgársági kötelékből való elbocsátása - házassági akadályok alóli felmentés megadása - házasságon kívül született gyermekek kegyelmi úton való törvényesítése

- 79 -


Bolondok 2012

- nyugellátás kegyelmi úton történő engedélyezése - címek adományozása - rendjelek és kitüntetések alapítása és adományozása - külhatalmakkal szembeni képviselet - nemzetközi szerződések ratifikálása - 1946. február 1-ig létezett - a második köztársaság elnöke: 1946-49 - Tildy Zoltán: 1946. febr. 1.: közfelkiáltással - jogköre - a végrehajtó hatalom körében nem intézkedhetik közvetlenül és személyesen - nem állhat a törvények felett - törvényhozás körül csekélyebb jogok illetik - magyar állam képviselete - végrehajtó hatalom a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján - a kormányzásban közvetlenül nem vehetett részt - képviselte Magyarországot nemzetközi téren - követeket küldött és fogadott - konzulokat nevezett ki, megadta az idegen konzulok részére a működési engedélyt - külhatalmakkal szerződéseket köthetett - kegyelmezési jog - honpolgári kötelékből való elbocsátás - érdemrendek és hivatali állások címeinek adományozása - törvényhozás - nem élhetett sem a törvényszentesítés, sem az abszolút vétó jogával - a kihirdetés előtt csak 1 ízben ált jogában a törvényt visszaküldeni - nemzetgyűlés feloszlatása: kormány előterjesztése v képviselők 40%-a - egyszer elnapolhatta 30 napnál nem hosszabb időre a nemzetgyűlést - országgyűlés összehívása és berekesztése - minden rendelkezéséhez a miniszterelnök vagy az illetékes felelős miniszter ellenjegyzése kellett - választása: jelölés: min. 50 képviselő, választás: nemzetgyűlés - felelősségre vonás: 150 képviselő kérésére - végrehajtó hatalmat a kormány útján gyakorolja, a parlamenti egyensúlyt megteremtse és a pártellenőrzést megvalósítsa, a körülményekből adódóan nem vagy csak részben biztosítsa

Alkotmánytörténet/32. tétel A népképviseleti választójog (246., 319-333. oldal) I. Bevezetés - a liberális állammodell egyik alapja a szélesebb alapra helyezett néprészvétel volt a köz ügyeinek intézésében - ennek alapja a népképviseleti alapon megszervezett parlament létrehozása és a választójogok átalakítása, kiterjesztése. - 1848. április: felszámolták a jogegyenlőtlenséget, a nemesek elvesztették kiváltságaik egy részét (pl.: adómentesség-közös teherviselést kimondó törvény)

- 80 -


Bolondok 2012

II. Népképviseleti választójog: - az 1848-as népképviseleti törvény szerint választójoga volt annak a férfinak, aki - Magyarországon született; - huszadik életévét betöltötte; - nem állt atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt; - hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt nem állt eljárás, illetve fenyíték alatt; - valamely törvényesen bevett valláshoz tartozott - vagyoni feltételek: - negyed telekkel rendelkező tegnapi jobbágy; - háromszáz forint értékű városi házzal vagy évi száz forintos fizetéssel rendelkező városi polgár - értelmiségiek vagyonukra való tekintet nélkül is kaphattak választójogot - 1867:17. tc. kiterjeszti a honos izraelita férfiakra is a választójogot - 1874:33. tc.: adócenzus - 16 forint jövedelemadót kellett igazolni - kizárták az egyenruhás testületek legénységét, az adóhátralékosakat és a nem közhivatalnokként alkalmazott tanárokat, tanítókat - 1913:14.tc. - titkosság bevezetése a törvényhatósági jogú városokban, mérsékelt adócenzus, hat elemi elvégzése – ez alapján nem tartottak választást - 1918. 1. Néptörvény: Választójog a 21. életévet betöltött férfiaknak, magyar állampolgárság - női választójog: 24 éves kortól, írni, olvasni tudás - 5985/1919. ME rendelet - huszonnégy éves kortól engedélyezte a választójogot - hat évnél hosszabb magyar állampolgárságot, félévi helyben lakást és nők írni és olvasni tudását követelte meg - 2200/1922. ME rendelet - Lex Bethlen - tovább korlátozta a jogokat - férfiak 24, nők 30 éves kortól választhattak - további kritériumok: 10 éve magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben él vagy van lakása és elemi iskola negyedik/hatodik osztályát sikeresen elvégezte - a vidéki választókörzetekben ismét nyílt szavazást vezetett be - 1925:26. tc. (többféle szavazási módszer) - a pártok az általuk meghatározott szavazási lajstrommal indultak a választáson, a voksolás titkos, de kötelező - ecsoportba tartoztak a fővároson kívül a törvényhatósági városok - a községekben és a rendezett tanáccsal bíró városokban egyéni kerületekben nyílt szavazás volt - 1938:19. tc. - a korszak utolsó választójogi törvénye - egységes titkos szavazás - a vidéki lakosságot kétszeres választójoggal ruházta föl (lajstromos+egyéni körzetekben) - lajstromos kerületekben választójogot adtak - azoknak a férfiaknak, akik 26. életévüket betöltötték, legalább tíz éve magyar állampolgár, hat év óta egy helyben lakott és legalább hat elemit elvégzett - nők: 30 év és önfenntartó-képesség vagy választójogosult férfi felesége vagy özvegye - az egyéni választókerületekben szigorúbbak voltak a szabályok - férfi és nő egyformán 30. életév betöltése után gyakorolhatta választójogát

- 81 -


Bolondok 2012 - itt is tíz év magyar állampolgárság volt kötelező

- passzív választójog - a képviselővé választhatóság feltételei - lényege a kedvezőbb személyi összetételű törvényhozás létrehozása - feltételei: (1) 30. életév betöltése, (2) élethivatásszerű állandó foglalkozás vagy (3) a választást megelőző 10 évben országgyűlési képviselőnek, törvényhatósági bizottsági vagy községi képviselő-testületi tag legyen - ajánlási rendszer: írásos ajánlat mellett meghatározott pénzösszeg kaucióként történő lefizetését is megkövetelte a jelöltállításhoz (egyéni 2000 pengő, lajstromos 3000 pengő + írásban teljesített ajánlások) - 1945:VIII. tc. - általános, egyenlő, közvetlen és titkos, valamint községenkénti választójog és választás - állampolgárság, lakhatás megmarad, nemzetiségi cenzus megjelenik - 1947:XXIII. tc. - általánosság elvét sértette kizárásokkal (németek), prémiumos rendszerekkel - csalásokra is lehetőséget adott az ajánlások hitelességének megkérdőjelezhetősége miatt - legnagyobb visszhangot a kék cédulás választások váltják ki - ezek a többpártrendszer felszámolását célzó pártpolitikai érdekeket szolgáltak.

Alkotmánytörténet/33. tétel A parlament a polgári államban (315-319., 333-357. oldal) I. Parlamentáris változások - A magyarországi polgári átalakulás egyik legalapvetőbb hozadéka a hazai politikai arénában a hatalomgyakorlás szélesebb társadalmi alapokra történő helyezése, demokratizálása volt. A parlamenti jog körébe tartozó jogintézményeket az 1848:4 tc. érintette: Pesten ülésező parlament, évente a téli hónapokban. - Dualizmus: 1867-től a politika hétköznapi színterévé a törvényhozást tették. A dinasztikus érdekek érvényesítése gátolta a parlamentarizmus kiteljesedését, ennek fő oka a főrendiház volt, mert konzervatív korrekciójával fékezte a liberális népképviselet törekvésit. - 1918. október: Nemzeti Tanács válik a hatalom igazi birtokosává. November 16-án a Nagy Nemzeti Tanács vette át a vezető szerepet. - 1920. Nemzetgyűlés: a törvényhozás alkotmányos útjához való visszatérés a cél. - 1926. Kétkamarás országgyűlés - 1944-1945. Nemzetgyűlés, majd Ideiglenes Nemzetgyűlés: egykamarás, 1945-ben kiegészítették további tagokkal, a parlamentarizmusra rányomta bélyegét az egypárti hegemónia, formálissá vált. II. Képviselő jogállása Az országgyűlés tagjainak jogállása a népképviseleti választójognak megfelelően lényegesen átalakult. A képviselet tartalmi változásainak legjelentősebbike a mandátum intézményének megjelenése:  Szabad mandátum (követi struktúra helyébe lépett, választókerületek választójogosultjai választanak képviselőt, aki viszonylag független)

- 82 -


Bolondok 2012  Tartalma

Mentelmi jog (immunitas). Ennek lényege a végrehajtó vagy bírói hatalom zaklatásától, önkényétől való védelem. - Sérthetetlenség (inviolabilitas). Védelmi intézmény, képviselő függetlenségének, integritásának védelme a cél a magánosok és a végrehajtó hatalom visszaélésével, zaklatásával szemben. - Felelőtlenség. A beszéde vagy tette miatt semmiféle parlamenten kívüli hatóság felelősségre nem vonhatta, csak az a háza a parlamentnek, melynek tagja. - Összeférhetetlenség (incompatibilitas). Passzív módon óvják a kívülálló erők befolyásától, ha felmerül, megfosztották mandátumától, fajtái:  Követi összeférhetetlenség. Kettős mandátumok elleni fellépés.  Távolléti összeférhetetlenség. Az ülésszakon való jelenlétet írta elő.  Hivatali összeférhetetlenség. Más hivatalt nem viselhet.  Gazdasági összeférhetetlenség. Olyan helyzetektől védte, ahol anyagi érdekeinek alakításával országgyűlési magatartása a végrehajtó hatalom közegei által befolyásolódhatott.  Anyagi összeférhetetlenség. Vagyoni függetlenség elvesztése esetén.  Büntetőjogi összeférhetetlenség. Együtt járt a mandátum elvesztésével, ha bűncselekményért elítélték.  Morális összeférhetetlenség. Visszaélések elkerülése érdekében.  Hűségi összeférhetetlenség. Ha nem hűséges a magyar nemzethez.  A főrendiház tagjainak összeférhetetlensége. Aki politikai jogai felfüggesztésére köteleztetett, csőd alatt állt, stb. akkor szünetelt a joga. - A diétán megillette a felálláson kívül a szavazás joga is - Képviseleti jogok a népképviseletben: plenáris ülésen, osztályüléseken, bizottsági üléseken való részvétel, felszólalás, kezdeményezés, szavazás, kérdezés, információkérés, betekintés, interpelláció joga, emellett választhatóság joga, igényt tarthat tisztségviselői díjazásra. - Obstrukció. a kormányakaratnak ellent álló ellenzéki képviselők oppozíciója  Technikai obstrukció. a nemkívánatos tárgyak agyonbeszélése, hosszú szónoklatok, felolvasások. A házszabályok művészi kihasználásával ellehetetlenítették a parlamentet.  Erőszakos obstrukció. Kiabálás, üvöltözés, verekedés, zajongás vagy a bútorok összetörése. A kisebbség kilátástalan küzdelmeinek eredménye a lekezelő kormány fölénye ellen.  Klotűr: Az obstrukció letörésére a legelterjedtebb technikai módszer. A beszédidő korlátozása, megvonása, tárgyalás lezárása szavazással. Határidők kitűzése. Interpellációs jog. A képviselő a kormány egészéhez bármikor kérdéseket intézhet, így ellenőrizve azt, szavaztak a válasz elfogadásáról. -



III. A parlament hatásköre:  1848-ban a legfontosabb határozathozatali fórum  1867-től a közös és közös érdekű ügyek megtárgyalásának színtere, de befolyása korlátozott: részvétel a jogalkotásban, végrehajtó hatalom befolyásolásában, ellenőrző funkcióban, bíráskodási jellegű feladatokban. Törvényhozás középpontjában a költségvetési jog gyakorlása állt

- 83 -


Bolondok 2012

Törvényhozás szerkezete és működése  Az áprilisi törvények a képviselőház viszonyait szabályozták, mely 453 képviselőből állt  Képviselőház: a tagság a népképviselet elvében gyökerezett, tisztségviselői az elnök, két alelnök és hat jegyző, a törvényjavaslatokat az országgyűlés bizottságai és osztályai, végül központi bizottmány véleményezte  Felsőtábla: a súlypont nem ezen, hanem a képviselőházon volt, de a két tábla viszonyát az egyenjogúság elvi alapjára építették  1885:7. tc.: Főrendiházi reformok: az egyházi képviseletet ill. vagyoni képességgel nem rendelkező örökös jogú főrendek tagsági státusát háttérbe szorították, ezzel csökkentették létszámát. Engedményezett kinevezési jog.  Az országgyűlés tanácskozásai. Az országgyűlési ügyek egymás utáni tárgyalásának módja, a törvényhozás két háza működésének érdekében folyamatos kommunikáció lényeges (együttes ülések, házszabályok, nyilvánosság). Zárt üléseket is rendeztek, ezeken jegyzőkönyvet nem vezettek.  1918. ideiglenes megoldás. Nemzeti Tanács.  Nemzetgyűlés (egykamarás törvényhozó szervként működött). Ideiglenes megbízatása volt, két éven át működött,1920 és1921-ben.  Felsőház. 1926-ban több rétegből építették fel (jogfolytonosságra való utalás, megkettőzött szűrő létesítése, szakértelem forrása). Ekkortól a parlamentet hivatalosan ismét országgyűlésnek nevezték  Felsőházi tagok. Örökös jogon, hivatal és méltóság alapján kiérdemelt tisztség: Habsburg-Lotharingiai ház állandó Mo.-on lakó, 24. évét betöltött férfi örökös jogon, de választás útján is, és kinevezés útján 87 élethossziglan kinevezett tag.  A második kamara jogköre: a költségvetés részleteinek megállapításában nem volt szerepe, a felsőház befolyásolhatta, nem volt törvénykezdeményezési joga. A második kamara restaurációja azonban nem érintette a nemzetgyűlés örökébe lépő képviselőház szervezetét  A törvényhozásban két jelentős bizottság jelent meg: 33-as bizottság ( gazdasági, hitélet rendjének,államháztartás egyensúlyának szabályozása), 36-os bizottság (ogy. ellenőrző funkciója)  Az állami ellenőrzés szervezete:  Országos Számvizsgáló Bizottmány: állampénzügyek, költségvetés végrehajtásának ellenőrzése  Állami-főkönyvelési Osztály: költségvetés összeállítása  Állami Számvevőszék: 1870-ben jött létre, államvagyon, államadósságok, állami számvitel ellenőrzése a feladata, elnökség-ügyosztályok-tanácsülés keretében folyt a munka

Alkotmánytörténet/34. tétel Az országgyűlési követek és képviselők (114-115., 333-342. oldal) I. Az országgyűlési követek 1848-at megelőzően az országgyűlés tanácskozásai megszabott rend szerint zajlottak, a gyűlést a király hívta össze az ún. királyi meghívólevéllel. Az országgyűlés helye általában Rákos volt, de előfordult, hogy Budán, Esztergomban, Szegeden, stb. tartották, Habsburg-Magyarország országgyűléseit leggyakrabban

- 84 -


Bolondok 2012

Pozsonyban tartották. Az országgyűlésre szóló meghívó kézhezvétele után a vármegyei vezetés, a városi magisztrátus intézkedett a követek megválasztásáról. A vármegyei közgyűlés kialakította véleményét, sérelmeiket, kívánalmaikat megfogalmazták és követutasításokkal látták el követeiket, akik a vármegyét és nem saját magukat képviselték. Ez a képviseleti tevékenységet erősen behatárolta, de a követnek volt lehetősége pótutasítást kérni. Megbízásukat vissza is vonhatták. A követeknek regisztráltatni kellett magukat a gyűlésen és bemutatni megbízólevelüket, az ok nélküli távolmaradást, ill. távozást szigorúan büntették. II. Képviselő jogállása Az országgyűlés tagjainak jogállása a népképviseleti választójognak megfelelően lényegesen átalakult. A képviselet tartalmi változásainak legjelentősebbike a mandátum intézményének megjelenése:  Szabad mandátum (követi struktúra helyébe lépett, választókerületek választójogosultjai választanak képviselőt, aki viszonylag független)  Tartalma - Mentelmi jog (immunitas). Ennek lényege a végrehajtó vagy bírói hatalom zaklatásától, önkényétől való védelem. - Sérthetetlenség (inviolabilitas). Védelmi intézmény, képviselő függetlenségének, integritásának védelme a cél a magánosok és a végrehajtó hatalom visszaélésével, zaklatásával szemben. - Felelőtlenség. A beszéde vagy tette miatt semmiféle parlamenten kívüli hatóság felelősségre nem vonhatta, csak az a háza a parlamentnek, melynek tagja. - Összeférhetetlenség (incompatibilitas). Passzív módon óvják a kívülálló erők befolyásától, ha felmerül, megfosztották mandátumától, fajtái:  Követi összeférhetetlenség. Kettős mandátumok elleni fellépés.  Távolléti összeférhetetlenség. Az ülésszakon való jelenlétet írta elő.  Hivatali összeférhetetlenség. Más hivatalt nem viselhet.  Gazdasági összeférhetetlenség. Olyan helyzetektől védte, ahol anyagi érdekeinek alakításával országgyűlési magatartása a végrehajtó hatalom közegei által befolyásolódhatott.  Anyagi összeférhetetlenség. Vagyoni függetlenség elvesztése esetén.  Büntetőjogi összeférhetetlenség. Együtt járt a mandátum elvesztésével, ha bűncselekményért elítélték.  Morális összeférhetetlenség. Visszaélések elkerülése érdekében.  Hűségi összeférhetetlenség. Ha nem hűséges a magyar nemzethez.  A főrendiház tagjainak összeférhetetlensége. Aki politikai jogai felfüggesztésére köteleztetett, csőd alatt állt, stb. akkor szünetelt a joga. - A diétán megillette a felálláson kívül a szavazás joga is - Képviseleti jogok a népképviseletben: plenáris ülésen, osztályüléseken, bizottsági üléseken való részvétel, felszólalás, kezdeményezés, szavazás, kérdezés, információkérés, betekintés, interpelláció joga, emellett választhatóság joga, igényt tarthat tisztségviselői díjazásra. - Obstrukció. a kormányakaratnak ellent álló ellenzéki képviselők oppozíciója

- 85 -


Bolondok 2012 



Technikai obstrukció. a nemkívánatos tárgyak agyonbeszélése, hosszú szónoklatok, felolvasások. A házszabályok művészi kihasználásával ellehetetlenítették a parlamentet.  Erőszakos obstrukció. Kiabálás, üvöltözés, verekedés, zajongás vagy a bútorok összetörése. A kisebbség kilátástalan küzdelmeinek eredménye a lekezelő kormány fölénye ellen.  Klotűr: Az obstrukció letörésére a legelterjedtebb technikai módszer. A beszédidő korlátozása, megvonása, tárgyalás lezárása szavazással. Határidők kitűzése. Interpellációs jog. A képviselő a kormány egészéhez bármikor kérdéseket intézhet, így ellenőrizve azt, szavaztak a válasz elfogadásáról.

Alkotmánytörténet/35. tétel Az államfő az alkotmányos monarchiában (358-362. oldal) I. Alkotmányos monarchia 1848, 1867-1918; az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban van rögzítve, a király uralkodik, de nem kormányoz. II. Államfő  a legfőbb politikai hatalom birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban, az állami szuverenitás megtestesítője külföldön és belföldön  tényleges közhatalmat is gyakorolhat, tisztsége kapcsolódik az államformához  szerepe folyamatosan csökkent, jogkört korlátozták, a törvényhozás súlypontja a parlamentekre, a végrehajtó hatalomé a kormányokra helyeződött III. Az államfő az alkotmányos monarchiában - a király - az 1848/49-ben az alkotmányt megreformáló forradalmi törvényhozás az uralkodó hatáskörét csökkentette - ’48 után intézkedéseinek érvényességéhez miniszteri ellenjegyzés volt szükséges, mert személyében felelőtlen volt, így a felelősséget az ellenjegyző miniszter vállalta - királyi jogkör - áprilisi törvények: továbbra is megilleti a törvénykezdeményezés, a szentesítés és a törvények kihirdetésének a joga; az országgyűlést összehívhatta, elnapolhatta, berekeszthette, feloszlathatta. - egyéb jogosítványait a 48-as alkotmány lényegében érintetlenül hagyta. - megmaradt: kegyelmezési jog, főkegyúri jog - a király helyettesítése: - új szabályok: az akadályoztatott uralkodót helyettesítő nádort helytartóként további jogok illették meg: (1848:3.) a végrehajtó hatalmat teljes jogkörrel gyakorolhatja

IV. Államfő a parlamentáris monarchiában  Osztrák-magyar Monarchia fennállása idején az államélet legfőbb irányítója a király  a kiegyezés felszámolja a jogellenes helyzetet, elfogadtatja V. Ferdinánd lemondását, Ferenc Károly visszalépését és Ferenc Józsefet, mint törvényes

- 86 -


Bolondok 2012

uralkodót. Az államfő kivételezett helyzetét az uralkodó közjogi szemléletnek, a szent korona tanának is köszönhette. Személye: felséges, szent, felelőtlen.  feudális időkből megörökölt jogai nagyrészt érintetlenül maradnak  uralkodói jogköre széles (törvényalkotás/kormányzás/közigazgatás/ igazságszolgáltatásra is kiterjed)

- jogai a törvényhozásban  országgyűlés összehívása, elnapolása, feloszlatása  1867:10.tc. módosul az 1848-ban kialakított jogkör  megőrzi jogát a törvények kezdeményezésére, előszentesítési joga erősödik (+kihirdetési jog)

- kormányzati felségjogok

 rendeletalkotási jogkör, szervezési jogkör, főfelügyeleti jogkör, főkegyúri jog, hadügyi felségjog, külügyi felségjog gyakorlása  a végrehajtó hatalom gyakorlásában a kormányzati jogkör illette meg  a kormányzati felségjogok hierarchiájában előkelő helyen a hadügyi kérdésekkel összefüggő jogosítványok: vezérlet, vezénylet, belszervezés joga, különösen széles, alig korlátozott jogok.

Alkotmánytörténet/36. tétel A kormányzó és a király nélküli királyság (362-369. oldal) -

1918. november 13. eckartsaui nyilatkozat: beálló közjogi vákuum 1918. november 16. Népköztársaság 1919. március 21. – augusztus 1. Magyar Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1. - 1920. február 27. államforma+ államfő kérdése tisztázatlan 1920. március 1. - 1944. október 16.

I. A király nélküli királyság - az 1918-as baloldali kormányzati kísérlet kudarca → határozott konzervativizmus, jogfolytonosságra építő állammodell (+szentkorona-tan eszmeisége) - a hangadó politikai tényezők egyhangúan fordultak el a köztársasági formától - a politikai elit a monarchia mellett lép fel (problémák: az antant 1920. februári állásfoglalása (Habsburg-restauráció tiltva; IV. Károly lemondott hatalmának gyakorlásáról → interregnum?) - 1920. febr.-márc. nemzetgyűlés: 1920:1. tc.: az alkotmányosság helyreállítása, az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezése, az államforma kérdésében nem dönt, de a királyi hatalom gyakorlását megszűntnek tekinteni, a Pragmatica Sanctio nem része a magyar alkotmányos rendszernek - az államfői jogkör terjedelmét a királyi hatalom egykor volt totalitásához viszonyítottan definiálta + deklarálta, hogy a királyi szék betöltésének kérdéséig az államfői teendőket a kormányzó végzi - a monarchikus államforma magas szintű kinyilatkoztatása elmarad, törvényi deklaráció helyett a 2394/1920. ME rendelet definiálja a címert és az intézmények névhasználatát

- 87 -


Bolondok 2012

II. Államfői hatalom - 1920:1. tc.: az államfő helyettesítéséről, annak formájáról és a kormányzói hatalomról rendelkezett elsősorban (az államfői teendők ideiglenes ellátására kormányzót választanak) - az államfői hatalom nem csupán ideiglenes hat., hatókörét korlátozta (jogosítványai nem olyanok, mint a király erős hatalmi-jogi arzenálja volt, mozgástere szűk, egyébként a királyi jog gyakorlásának jó része a kormányzó kezében) III. Kormányzói jogkör - 1920:1. tc. (jogok/kötelezettségek határának óvatos megvonása); 1920:17.tc. - jogok a törvényhozásban: törvényalkotásban megnyirbált jogok (törvénykezdeményezés, kormány javaslatainak előzetes jóváhagyása, szentesítés helyett aláírás, egy ízben küldheti vissza a tv-t megfontolásra: igen gyenge vétó, 1920tól placetje nem igényelt; nem napolhatja el az országgyűlést) - jogok a végrehajtó hat. gyakorlásában: belpolitikai szerepe kezdetben megszorított, alkotmányos lehetőségei korlátozottak, szimbolikus jellegű jogkörei viszont vannak: (1) képviseli az országot külhonban, (2) követeket küld/fogad, (3) szövetségeket/szerződéseket köt, (4) az országgyűlés előzetes jóváhagyására dönt békekötésről/a hadsereg határokon kívüli alkalmazásáról; (5) a végrehajtó hatalmat ad az országgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatja - rendelkezéseit miniszteri ellenjegyzés érvényesíti, (6) legfőbb hadúri jogai változatlanok, (7) személye sérthetetlen, (8) tiszte nincs időhöz kötve, de (9) nemességet nem adományozhat, (10) főkegyúri jogot nem gyakorolhat - a jogkör kiteljesedése: a 1920:17. tc. (alkalmazási mozgástér bővítése); centrális pozíciót vív ki (kegyelmezési jog, hadúri jog, feloszlatás, elnapolás) a) 1926:22.tc. politikai legitimációja erősödik, a rendszer konszolidálódik: a felsőház visszaállítása, annak személyi összetételét befolyásolja b) 1933:23.tc. (törvényhozással szembeni jogai azonosak a királyi jogokkal, korlátlanul elnapol, feloszlat) c) 1937:19. tc.: túllépik a relatív vétó intézményét (tv-t 6 hónapig visszatarthatja, aláírást/kihirdetést megtagadhat, visszaküldheti) d) 1937-től a már sérthetetlen államfőt nem terheli felelősség sem (+utódajánlási joga is van) - 1942:22. tc.: kormányzó-helyettesi intézmény megkonstruálása

Alkotmánytörténet/37. tétel A kormány és a kormányzati tevékenység, a felelős kormány a polgári államban (402-410. oldal) 

 

a közigazgatás és a kormányzat közti különbség:  ,,A kormányzat a közigazgatás felső, irányító zónája, amely a közigazgatás alacsonyabb szintű terréneumát igazgatja.” kormányzati tevékenység áll: államfő + kormány polgári kormány:  1848-as alkotmányreform keretében jelent meg először  uralkodó a végrehajtó hatalmat a kormányon keresztül gyakorolja  népképviselet alapján szerveződik az országgyűlés  minisztereknek politikai és jogi felelősségük is van

- 88 -


Bolondok 2012

 közvetve (miniszteri ellenjegyzés révén) az uralkodó is felelős döntéseiért

I. Felelős Kormány  miniszterek együttese  testületi szerve a minisztertanács  osztályokra tagolódik (ezek később autonóm szervezetté növekedtek, élükön a miniszterrel)  tárca nélküli miniszter  1917-ig a horvát-szlavón-dalmát ügyek intézésére szolgált  államtitkári állás  egyre jelentősebbé vált majd a XX. sz. első évtizedeiben állandósult  kinevezés  kormány elnökét az uralkodó nevezte ki, a régi vagy az új miniszterelnök ellenjegyezte  minisztereket:  1848-’49-ben a kormányfő nevezte ki, uralkodó csak megerősítette  kiegyezéstől a király nevezte ki, a miniszterelnök csak ellenjegyezte II. Miniszterelnökség  kormány adminisztrációjának intézése  tárcák közötti koordináció  minisztériumok összehangolt irányítása  hatáskörébe utalt ügyek kezelése  közös ügyek és közös érdekű kérdések tisztázása  konzuli ügyek  határrendezés  minisztertanácsi adminisztráció, levelezés, előterjesztések, jegyzőkönyvek, kivonatok elkészítése, megküldése, körözése  személyzeti ügyek: alkalmaztatási, kinevezési, fegyelmi eljárások  differenciált hatáskörök ellátására speciális szervezeti egységek jöttek létre  kialakultak állandó osztályok:  elnöki o., sajtó- és nemzetiségi o., miniszterelnöki államtitkárság  szervezetét kiegészítette: segédhivatal + számvevőség III. Minisztertanács  több tárcát érintő ügyek eldöntésének fóruma  hatásköre folyamatosan bővült (1897, 1912, világháború után)  tanácskozás  miniszterelnök hívta össze  kezdetben szükséghez képest  később hetente  elnök  elvileg az uralkodó vagy a nádor-helytartó  gyakorlatilag a miniszterelnök  ügyeket előkészítették és referálták  jegyzőkönyv készült IV. Kormány hatásköre

- 89 -


Bolondok 2012   

 

1848: 3. tc. ír róla, de nem írja pontosan körül végrehajtó hatalom valamennyi ágára kiterjed királyi jogkör:  1848-’49-ben korlátozott (egyházi és zászlósúri kinevezések, kegyelmezési jog, nemesi címek és rendjelek adományozása)  1867. évi ügyrendi szabály: taxatíve felsorolta a királyi döntést illető ügyeket (pl.: előszentesítési jog) külügy, hadügy és az ezekre vonatkozó pénzügy közös minisztertanács kezében volt  korlátozta a kormány hatáskörét kormány a mindenkori parlamenti többségből került ki

V. Honvédelmi Tanács  1939: 2. tc. hozta létre  tagjai: miniszterek, honvédség főparancsnoka, honvéd vezérkar főnöke  elnöke: miniszterelnök  célja: honvédelmi érdekek minél hatásosabb kielégítése a közelgő háborúra való tekintettel VI. Ideiglenes Nemzeti Kormány  1944 dec. 22. – 1945 nov. 15.  miniszterelnök + miniszterek  1944 dec. 28: hadat üzent Németországnak  1945 jan. 20: fegyverszüneti szerződés a Szövetségesekkel  kinevezési jogkör (eddig államfői jogkör volt)  1945 nyarán átalakították:  kommunista párt kezdeményezésére  kabinet kibővítése  kommunista párt abszolút többségbe került  1945 nov. 4: nemzetgyűlési választások  Nemzeti Főtanács felmentette és 15-én megalakulásával megszűnt

a

Koalíciós

Kormány

VII. Koalíciós Kormány  1945 nov. 4: nemzetgyűlési választások  1945 nov. 15: megalakul a Koalíciós Kormány  Tildy Zoltán miniszterelnök  kis-gazdapárt és kommunista párt alkotta  miniszterelnökök: Tildy Z. – Nagy Ferenc – Dinnyés Lajos – Dobi István  kommunista párt kezében voltak a kulcspozíciók és az abszolút többség is VIII. Kormányzás (1945-1949)  Országgyűlés széles körű felhatalmazást adott  olyan kérdések rendelettel történő szabályozása, amelyek egyébként törvényhozási útra tartoztak volna  ezeket a kormányrendeleteket utólagos jóváhagyással a parlament törvényerőre emelte  alkotmány meghozataláig (utána Elnöki Tanács alkalmazott törvényerejű rendeleteket) → 1945-49. között két vágányon futott a jogalkotás: parlamenti úton megszületett törvény vagy felhatalmazás útján kibocsátott kormányrendelet

- 90 -


Bolondok 2012

IX. Minisztériumok  tárcákból áll  tagjai a miniszterek  áprilisi törvények  elnök + 8 osztály (belügy, országos pénzügy, közmunka, közlekedési eszközök és hajózás, földművelés, ipar és kereskedés, vallás- és közoktatás, igazságszolgáltatás és kegyelem, honvédelem, király személye körüli)  kiegyezés  + horvát-szlavón ügyek (1868: 30. tc.)  1917-ig rögzült a miniszterek száma  1917: +közélelmezés-ügyi, +választójog előkészítésével megbízott, +népjóléti, +békére való átmenetet szervező tárca nélküli miniszter  Monarchia felbomlása (Károlyi-kor)  fölöslegessé vált: horvát-szlavón min., király személye körüli min.  Károlyi-kabinet új minisztériumai:  munkaügyi és népjóléti m.  külügymin.  ruszka-krajnai ügyekkel foglalkozó m.  német m.  népgazdasági ügyeket kezelő m.  szlovák m.  1918 őszén: nemzetek önrendelkezési jogának törvénybe foglalását előkészítő tárca nélküli min. (kedvenc!!! )  Tanácsköztársaság alatt eltérő megoldás (nem voltak minisztériumok)  1920: 1918 okt. 31. előtti állapotot állították vissza +külügyminisztérium +népjóléti min.  ezután több rövid életű minisztérium jött még létre, de alapvetően ezek maradtak fenn X. Szakigazgatás  modern közigazgatásban az életviszonyok egyre több ágában igényelték a szabályozást  feladatok egy részét vármegyei és városi szervekre bízták  másik részének rendezésére új szerveket hoztak létre  +egy-egy feladatot a kormány elvett a megyéktől  kialakult a szakigazgatási szervezet  hatáskörébe csak olyan ügyek kerülhettek, amelyet a jogszabály taxatíve felsorolt  önállóan működött, csak saját szakminisztériumának volt alárendelve  Rendvédelem  honvédség: az állam határain kívül csak az országgyűlés beleegyezésével lehetett bevetni  Monarchia felbomlása  önálló hadügy kiépítése, DE korlátozta a trianoni békeokmány létszámkorlátozása  honvédelmi igazgatás összefonódott a rendvédelemmel  rendőrség volt: fővárosban+törvényhatósági jogú ás a rendezett tanácsú városokban  városokon kívül királyi csendőrség  fegyelmi és kiképzési ügyekben a honvédelmi miniszternek volt alárendelve

- 91 -


Bolondok 2012 











rendvédelmi szolgálat tekintetében a belügyminiszternek volt alárendelve

Közegészségügy  kor legmodernebb megoldásainak felhasználásával (1876:14. tc.)  belügyminiszter fennhatósága alatt  szegényügyi teendők szolgabíróra, gyámügyi teendők a községi jegyzőre, ill. gyámra hárultak Pénzügyi igazgatás  1889-ig megyénként szervezett királyi adófelügyelőségek  ezután pénzügy-igazgatóságok  karhatalmi feladatok: magyar királyi pénzügyőrség Kereskedelem- és iparügy  1872:8. tc. ipartársulatokról  érdekképviselet és önigazgatás szervei Földművelésügy  gazdasági érdek-képviseleti szerv; Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Igazságügyi igazgatás  több szervet irányított  Igazságügyi Orvosi Tanács (1890: orvosszakértői vélemények)  Országos Bírósági Vegyészeti Intézet (1872: vegyelemzés)  Igazságügyi Országos Megfigyelő- és Elmegyógyintézet (elmeállapot vizsgálata)  büntetés-végrehajtási intézeteket irányította  királyi ügyészségeket  kincstári jogügyi igazgatóságokat  hatósági feladatkört kaptak a közjegyzői és ügyvédi testületek

Alkotmánytörténet/38. tétel A szakigazgatás kialakulása Magyarországon és fejlődése a polgári államban (135-138., 384-402. oldal) I. A közigazgatás  18. századi fogalma: az állam tevékenysége, az e célra létesített szervekkel, hivatalokkal vagy hatóságokkal.  Lorenz von Stein: ,,…a közigazgatás nem más, mint tevékennyé váló alkotmány.”  az állami célkitűzéseket és kormányzati elgondolásokat valóra váltó apparátus és tevékenység  nem egyszerűen végrehajtás, hanem önálló rendelkező tevékenység is  közigazgatási jog:  részben végrehajtó, részben rendelkező tevékenység megvalósítása során keletkező jogviszonyokat rendező jogág  sajátos módszerek és jellemzők:  egyoldalú jogviszonyok  jogalanyok alá-fölérendeltségi kapcsolatai  speciális közigazgatási felelősség  parancsoló és kategorikus normák túlnyomó jelenléte

- 92 -


Bolondok 2012 



rendészet:  14-15. századtól van jelen  folyamatos értelemmódosulás  14-15. sz.  átfogta a teljes állami tevékenységet  belső tagolás nélkül, magába zárva a törvénykezést  16-17. sz.  szakágak leválása, pénzügyek, hadügyek önállósodása  igazságügy is némi függetlenséget tudott szerezni  DE  abszolút uralkodók vindikálták a teljes államügyek feletti rendelkezést  rendészet korlátlanul szolgálta az uralkodót a hatalommegosztás:  polgári korszak  kijelölte a közigazgatás pontos helyét az államgépezetben  elkülönítette a törvényhozó és végrehajtó hatalmat  az állami életet két nagy funkció teljesítésében ragadta meg: absztrakt rendelkezések (törvényhozás) + végrehajtás megszervezése (közigazgatás)  funkcionálisan az igazságszolgáltatás is a közigazgatás részének tekinthető (csak szervezésében tér el)

II. Közigazgatási jog  Aquinói Szent Tamás: államhatalom célja nem csupán a hatalomgyakorlás, hanem az igazságosság és a közjó érvényesítése, ezért a zsarnok uralkodóval szemben jogos az ellenállás  Locke: az embernek a törvények uralma alatt kell állnia, amelyet a parlament alkotott  Montesquieu: hatalommegosztás elve  abszolutizmus: a közigazgatás a magán- és a társadalmi életet szinte teljesen behálózta  1791. évi francia alkotmány: a törvényeket a parlament alkotja, és a közigazgatás hajtja végre  Jogállam  közigazgatás erősödésével létrejött a jogállam fogalma  középpontja: megerősödött közjogi felfogás + független bíróság követelménye  legfontosabb követelményei a közigazgatással kapcsolatban  törvény uralma alatt álljon  állampolgári jogot ne sértsen  független bíróság biztosítása  19. század francia tudósai dolgozták ki a közigazgatás fogalmait:  közigazgatás: az állam olyan ügyeit intézi, amelyeket közérdekűeknek minősítenek, és ezért hatósági feladattá tesznek  törvényhozó hatalom: meghatározza az állam akaratát, az államcélokat, és törvényekben állapítja meg azokat az általános szabályokat, amelyek keretében mindezt megvalósítva szeretné látni  végrehajtó hatalom: közvetlenül gyakorolja az állam hatalmát. Eszköze a közigazgatási szervezet.  Az állam szervezetét és működését a jog szabályozza.  Közigazgatási jog fogalma

- 93 -


Bolondok 2012 



a jognak az az ága, amelynek a közjogon belül feladata, hogy elhelyezze a törvények keretein belül a közigazgatás szervezetét és szerveinek hatáskörét  kialakítja a közigazgatás szervezetét  kijelöli azokat, akik a szervezetet irányítják  megállapítja a közigazgatási szervek hatáskörét és jogait  körvonalazza az emberek viszonyát a közhatalomhoz  szabályozza azt az eljárást, amely révén határozatot hoznak, és azt végrehajtják  két rész:  általános rész: közigazgatási szervezetek tevékenységét általánosságban szabályozzák  különös rész: ismerteti az egyes közigazgatási feladatokat, és az e feladatok megoldására szolgáló különleges eljárásokat Közigazgatási jog forrásai  legfontosabb a törvény: az alanyi jogokat kizárólag törvények korlátozhatták  rendeletek: végrehajtó hatalom szerve által hozott általános érvényű jogszabály. Törvényi elgondolások megvalósítása.  hierarchikus sorrendben: királyi rendelet – kormányzói rendelet – miniszterelnök által kibocsátott rendelet – miniszterek által jegyzett rendelet  tartalmuk szerint: végrehajtási rendelet (törvények megfelelő végrehajtásáról gondoskodtak) – törvénypótló rendelet (hiányzó törvényeket pótolták vagy a meglevők hézagjait egészítették ki) – szükségrendelet (sürgős veszély elhárítása végett törvényt módosíthattak, felfüggeszthettek / az országgyűlés utólagos felhatalmazására támaszkodva adhatta ki a kormány)  törvényhatóságokat rendeletekkel szemben bírósági panaszjog illette meg  köztisztviselők a törvényellenesnek vélt rendelet végrehajtását nem tagadhatták meg  helyhatósági szabályrendelet-alkotási jog  önkormányzati testületek leglényegesebb jogosítványa  saját belügyeikben saját maguk állapíthatták meg jogi rendjüket  kétféle lehetett: törvényhatósági (törvényhatósági bizottságok alkották) + községi (meghozatalára a képviselő-testületek voltak jogosultak)  kormányfelügyeleti jogkör  törvényhatóságok saját autonóm belügyeikre vonatkozóan önként vagy a törvény kötelező parancsára szabályoztak egyes kérdéseket

III. Közigazgatás fejlődésének tendenciái  kiegyezés lényege az 1848-as állapotok visszahozatala volt  helyreállították a vármegyei közigazgatást, de visszaszorították a vármegyei hatáskört → politikai okok (a kiegyezés ellenes álláspontok hangoztatásának helye)

- 94 -


Bolondok 2012 

      



polgári önkormányzat lényege ellentétben állt a feudális vármegye esszenciájával: nemesi vármegye a központi kormányzattal szembenálló érdekek érvényesítésének fóruma volt, most viszont végrehajtó jellegűvé vált átalakítás módja: törvényhozási és kormányzati úton módszerei: centralizáció és dekoncentráció ezt új, központi alárendeltségben működő végrehajtó szervezet kialakításával vagy a vármegyék hatáskörének megnyirbálásával érte el vármegyék megnyirbálása széles főispáni hatáskört eredményezett de még így is fenntartotta túlnyomó jelentőségét a vármegye a községi igazgatásban  vármegye középszintű tevékenysége súrlódások forrása lett két világháború között a modernizálás kimerült a szokás szerinti centralizálásban: csökkenő jogkörű helyi önkormányzatok ↔ nőtt a kormány beavatkozási joga kivételes hatalom  rendkívüli helyzetben (háború, forradalom, természeti csapás idején)  a végrehajtó hatalomnak az erő-összpontosítást biztosító rendkívüli intézkedések meghozatalára történő feljogosítása  egyszerű korlátozástól a legteljesebb jogmegvonásig terjedhettek az intézkedések  végrehajtó hatalom hatáskörét bővítették vagy a bíróságok hatalmát fokozták vagy mindkettőt együttesen  jogkörök  rendkívüli jogalkotói jogkör (végrehajtó hatalom az egyébként törvényalkotási körbe tartozó terepen is intézkedhetett)  jogfelfüggesztő jogkör (kormány vagy minisztere az intézkedések területére eső jogszabályokat, helyi rendeleteket hatálytalaníthatta)  szervezeti centralizáció (kinevezett központi tisztségviselők beleavatkozhattak a helyi közigazgatásba)  idegenrendészeti megszorítások, személyellenőrzés (útlevélengedélyezés, utazási és szállítási engedélyek kibocsátása)  lakosság mozgásszabadságának korlátozása (kitoloncolás, helyhez kötés, kilakoltatás)  áruforgalom korlátozása, ármaximálás  egyesületek és gyűlések betiltása  cenzúrázás  ügyek elvonása civil bíróságtól  1912 utolsó hónapjaiban tárgyalta a magyar országgyűlés  erősen korlátozott, garanciákkal körülbástyázott törvény született  kivételes hatalom kezdetét és végét pontosan meghatározta és terjedelmét korlátozta  háború és háború fenyegető veszélye esetére  nem intézményesítette a cenzúrát, csak az előzetes lapellenőrzést  nem terjeszkedhetett ki a jogrend valamennyi területére militarizálódás  1930. évi büntető jogalkotás; új katonai törvénykönyv (kémtevékenységről, hűtlenség tényállási körének kiszélesítéséről)  1939. évi honvédelmi törvény: szabályozta a kormányt háború vagy fenyegető háborús veszély esetén megillető kivételes hatalmat

- 95 -


Bolondok 2012    

nem intézkedhetett az állami főhatalom szervezetét és működését illetően nem bocsáthatott ki az önkormányzatok rendszerét módosító vagy önkormányzati szerveket megszüntető rendeleteket fennálló anyagi bűntető jogszabályokat nem módosíthatta rendeleteket be kellett mutatni az országos bizottságnak

IV. Közigazgatás szervei  A közigazgatási apparátus részének tekinthető minden olyan szerv, testület vagy egyén, ami, illetve aki a közigazgatási teendők ellátására jogosítva van; jogszabály által meghatározott hatásköre, kompetenciája van.  polgári társadalom kibontakozásával szaporodtak az állami feladatok  nőtt az államszervek száma, az apparátus tagozódása  felosztásai:  kormányzó és ügyintéző  hatóság és hatósági jogkör nélküli  általános hatáskörű és különös szervek  központi, területi és alsó szintű közigazgatási szervek  állami és önkormányzati szervek  állami szervek  a királyt megillető végrehajtó hatalom realizálását segíti elő  magas szintű szakszerűség és rutin  egyéni felelősség megállapíthatósága  relatíve gyors döntések DE  elbürokratizálódás veszélye  központi koncepciók túlerőltetése 





ide tartoznak a minisztériumok és a kormány alá rendelt szakigazgatási hatóságok  fokozott centralizáció  hatáskörök és szervezetrendszerek államosítása önkormányzati szervek  törvényi felhatalmazás alapján, saját jogukon vettek részt a végrehajtó hatalom gyakorlásában, és ezt a közfunkciót a kormányhatóságokkal szemben bizonyos önállósággal végezték  állandó településeken vagy foglalkozási érdekek azonosságán alapultak  két fajta: területi és testületi önkormányzatok  jogállamiság fokozott garantálása  helyismeret, a lakosság fokozott érdekeltsége, érdeklődése a közügyek intézésében DE  lelassult, nehézkessé vált az ügyintézés  telepíthetetlenné vált a felelősség közigazgatás szervezetrendszerének kialakulása  1848: központi apparátus átépítése (kevés figyelmet fordítottak a helyi szervek újjáformálására)  neoabszolutizmus: birodalmi közigazgatás volt  kiegyezés: végleges szerkezet

- 96 -


Bolondok 2012 

polgári korban jellegében változatlan maradt, csak a hangsúlyok változtak

V. Magyar polgári közigazgatás korszakai  1848-’49-es közigazgatás döntései  rendi különbségek megszüntetésével népképviseleti alapokon álló közigazgatási szervezet alapját tették le  változás a király jogkörében:  végrehajtó hatalmat a minisztérium útján gyakorolhatta  miniszteri ellenjegyzéshez kötött mindenfajta jogszabályalkotása  független magyar minisztérium felállítása, kormányszékek megszüntetése  Vármegyék  csak ideiglenesen rendelkeztek az átszervezésükről (átszervezések révén az érdekek élesen ütköztek volna és ez a rendkívüli állapot miatt nem volt kívánatos)  1848:16. tc. népképviseleti alapon szerveződött (megszűnt rendi jellege)  megfosztották a követválasztás és követutasítás jogától  már nem a vármegye, hanem a nemzet képviselője lett  leváltották az adminisztrátorokat  Városok  1848:23. tc. népképviseleti alapokra helyezte (aktív és passzív választójogot is)  háromféle szabad királyi város: kisváros / középváros / nagyváros  tisztújítás  közvetlen és titkos választások  a választásokra és a képviselő-testületre vonatkozó szabályok a rendezett tanácsú mezővárosokra is kiterjedtek  Szakközigazgatás  1848-as törvények: Magyarország pénzügyi önállósága  új adórendszer, egyenlő és arányos közteherviselés  bankjegy és papírpénz kibocsátása  magyar honvédség megszervezése  Mészáros Lázár honvédelmi miniszter  19 éves kortól általános hadkötelezettség  nemzetőrség bevezetése (személyés vagyonbiztonság, a közrend megőrzése)  osztrák közigazgatás  szabadságharc leverése után a szent korona országainak különállását megszüntették  osztrák császárság részévé vált  5 koronatartományra oszlott az egykori Magyarország  Kerületek  5 magyar kerület központja Buda  élén alkirály (koronatartomány katonai és polgári helytartója)  helytartótanács 5osztályban: Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad, amiknek élén állt a kerületi főispán  1 kerület 6-11 megyéből állt, amik élén a megyefőnök állt

- 97 -


Bolondok 2012 

42 megyét 244 járásra osztották fel, amik élén a császári és királyi szolgabírák álltak









Városok  élére kinevezett polgármestert állítottak  hivatalos nyelvvé a németet tették neoabszolutizmus  megszüntették a megyei, városi és a községi autonómiát  szigorú központosítás  alá-fölérendeltségi viszony  utasítási rendszer, felelős végrehajtás  kinevezési rendszer, minden szervezet egyszemélyes vezetés alatt állt  végrehajtási kötelezettség  hivatali presztízs, tisztviselőket jól megfizették  ennek ellenére nem sokat javult a közigazgatás, de jelentősen megdrágult  lakosság bizalmát nem sikerült megszereznie  belső rendet az 1849-ben szervezett zsandárság biztosította, 1850-től pedig a városokban az államrendőrség, melyek keretein belül kém- és besúgóhálózat működött  1860. október 20: Októberi Diploma: némi föderalista engedményeket tett Magyarország vonatkozásában (császár továbbra is a kezében tartotta, de a törvények megalkotásában már a tartománygyűlések és a birodalmi gyűlés is közreműködhetett)  visszaállították az 1848 előtti közigazgatási szerveket: a magyar udvari kancelláriát, a helytartótanácsot, a régi vármegyéket  ..Schmerling-provizórium” 1861-1865  közigazgatási ügyek intézésére a főispánok a megye lakosaiból bizottmányt és megyei tisztikart alakítottak  megyékbe királyi biztosokat küldtek  erdélyi törvényhozás útján lehetővé tették az unió újbóli kimondását kiegyezés  felelős minisztérium felállítása  liberális szabadságeszme biztosítása  állami beavatkozás csak a törvények útján legyen lehetséges  1869:4. tc. szétválasztották a bíráskodást és a közigazgatást  megállapították az ország területét  modernizálta a közigazgatást: 1867.  sok új feladatot vállalt a közigazgatás (közlekedés fejlesztése, iskolák igazgatása, múzeumok, színházak építése, ember- és állategészségügy ellátása, ipar fejlesztése) két világháború között  rendfenntartás és a veszélyelhárítás pozitív beavatkozásokat követelt (gazdaság irányítása, munkanélküliség leküzdése, munkaviszonyok javítása, közegészségügy, lakásügy, közművelődés feladatainak ellátása)  emberi élet minősége, a közigazgatás teljesítményétől is függővé vált  közigazgatás szerepe átalakult:  jog alakítása is a feladata lett  társadalomirányító funkció

- 98 -


Bolondok 2012 



létrejöttek állami szakismereti szervek, különösen a gazdaság területén  ezek szabályozását a közigazgatási szakjogok látták el  de jellemzővé vált a jogi szabályozás túlburjánzása is  reformok állandósultak  kezdett visszaszorulni az önkormányzatiság és erősödni a centralizáció már kivétel nélkül, élethivatásszerűen, fizetés ellenében dolgoztak a közalkalmazottak

Alkotmánytörténet/39. tétel A polgári önkormányzatok (411-419., 423. oldal) 

önkormányzatok legfőbb felosztása: területi és testületi önkormányzatok

I. Területi önkormányzatok  Törvényhatóságok  speciális kifejezés  1848 előtti gyakorlatra vezethető vissza  középfokú és általános hatáskörű közhatóságok  vármegyék és a törvényhatósági jogú városok voltak törvényhatóságok  vármegye: a határain belül fekvő községek területeiből tevődött össze, és az itt lakó állampolgárokkal nem közvetlenül érintkezett, hanem a községeken, mint alsó fokú ún. helyhatóságokon keresztül  város: önálló középfokú törvényhatósággal rendelkezett és nem volt alárendelve a vármegyének  Budapest különleges helyzetben volt  élén a főispán állt  belügyminiszter előterjesztésére és ellenjegyzésével az államfő nevezte ki és mentette fel  kormány tisztviselője  kormányok bizalmi emberévé vált  nem volt széles körű közigazgatási intézményi hatásköre  felügyeleti jogköre volt minden állami és önkormányzati hatóságra (bíróságok kivételével)  törvényhatósági bizottság, kisgyűlés és közigazgatási bizottság ülésein a végrehajtó hatalom képviselője  elrendelhette a határozat végrehajtás előtti felülvizsgálat véget történő felterjesztését  tisztviselők ellen fegyelmi vizsgálatot indíthatott és felfüggeszthetett  passzív ellenállás ellen a vármegye mindegyik tisztviselőjével rendelkezhetett  1907-től a törvénytelen rendeletek ellen panasszal fordulhattak a közigazgatási bírósághoz (garanciális panasz)  Vármegye

- 99 -

Bolondok 2012




A magyar területi önkormányzat legrégibb és egyben legfontosabb, az egész ország területét behálózó, középszintű, általános hatáskörű közigazgatási szerve. 1848  1848:16. tc. alapos átszervezésüket rendelte el, előirányozta polgárosításukat, de hatáskörüket alig érintve, szervezetüket egyelőre régi állapotában tartotta meg  törvényhozási befolyásuk megszűnt (népképviselet miatt nem volt már sem követválasztás, sem követutasítás)  törvénymagyarázói jogkör (törvénytelennek tartott, - esetleg nem tetsző – rendeletek félretételét, végrehajtásuk megtagadását jelentette) is háttérbe szorult, hisz a megyék többsége támogatta a nemzet kormányát  végrehajtás elmulasztásában vétkes minisztert felelősségre lehetett vonni  bizottmányok népképviseleti jellegű átalakulása  tagság életfogytig tartott  közigazgatási feladataik megszaporodtak: nemzetőrség megszervezése, választások előkészítése, erdőkre vonatkozó felügyelet  igazságszolgáltatás autonómiája sértetlen maradt, hatásköre jelentősen nőtt (köszönhető részben az úriszék megszüntetésének)  a közigazgatás és a bíráskodás elválasztására irányuló törekvés egyedül Pest megyében kapott határozati formát  megtartották és gyakorolták felirati és levelezési jogukat



      

az első törvény nem írta körül pontosan a megyék hatáskörét, nem rögzítette az állami struktúrában elfoglalt helyüket nem határozta meg a községekkel való viszonyukat nem határozta meg a központi végrehajtó hatalommal szembeni lehetőségeket és kötelezettségeket nem számolta fel a területi aránytalanságokat nem született törvényi rendelkezés az anyagi alapról, a közigazgatási költségek felosztásáról, fedezéséről különös helyzet miatt nagyon gyorsan a szabadságharc kiszolgáló szervévé, majd az önkényuralom áldozatává vált

kiegyezés  1870:42. tc. korszerű középfokú közigazgatás megteremtése (első, átfogó jellegű, kódexszerű közigazgatási jogszabály)  nem alakított ki korszerű jogviszonyt a vármegyék és a községek között  csak korlátozott autonómiát biztosított a helyi igazgatási egységeknek  nem történt meg a helyi választójog kierjesztése  nem sikerült az anyagi alapokról gondoskodni  hármas jogkör:  önkormányzat (saját belügyeiben önállóan intézkedett, tisztségviselőit maga választotta,

- 100 -


Bolondok 2012













költségvetési jog, kormányzattal közvetlenül érintkezett) állami közigazgatás közvetítése (országos államstruktúra: főispán = király, törvényhatósági bizottság = országgyűlés, alispán = miniszterelnök, kormány tagjai = főjegyző, tiszti ügyész, jegyző, pénztárosok, főszámvevő) politikai jogok (országos ügyekkel kapcsolatos megállapításaikat egymással és a kormánnyal is közölhették, az alsóházhoz kérvényt nyújthattak be)

törvényhatósági bizottság  legfontosabb szerv  létszám 120-600  fele: legtöbb adót fizető  fele: választás (szigorúbb volt az országosnál)  szabályrendeletek alkotása, közigazgatási és választókerületek alakítása, a törvényhatóság közlekedési vonalai, építkezései feletti intézkedés, a kölcsönvételek, a tisztviselők választása, ellenőrzése, felfüggesztése, fizetésük megállapítása, a községi ügyek másodfokú kezelése közigazgatási bizottság  1876:6. tc.  önkormányzati ás állami közigazgatási szervek közötti összhang megteremtése  élén a főispán  tagjai: vármegye vezető tisztségviselői + állami szakigazgatási szervek helyi vezetői + törvényhatósági bizottság által választott tagok  havonta ülésezett  közigazgatási határozatok elleni fellebbezések, panaszok elbírálása főispán  király nevezte ki  örökös főispáni tiszt megszűnt  ellenőrizte a vármegyei önkormányzatot, számon kérő széket alakított, vizsgálatot rendelhetett el, hivatalnokokat állásukból felfüggeszthette, kinevezte a közbiztonság fontos szereplőit alispán  1870-ben először szabályozták  vármegye első tisztviselője  vármegyei igazgatás vezetője, tisztviselői kar főnöke  minden fontos intézkedés tőle indult ki, utasításokat adhatott  nem függeszthetett fel és fegyelmi eljárást sem indíthatott

- 101 -


Bolondok 2012 





tiszti ügyész  törvényhatóság jogtanácsosa  törvényesség feletti őrködés, képviselet ellátása a törvényhatóság magánjogi ügyeiben, fegyelmi ügyekben közvádlóként járt el főszolgabírák és szolgabírák  1886 óta választásokon a tisztviselők kijelölésének joga vármegyei törvényhatósági bizottság tagjai és tisztségviselői anyagi és fegyelmi felelősséggel tartoztak





két világháború között  1929:30. tc. átalakította az önkormányzati testületeket  radikálisan csökkent a törvényhatósági bizottságok létszáma  szakszerűség képviselete egyre fontosabbá vált  új tagok: rendőrkapitány, pénzügyigazgató, tankerületi vezető  vallásfelekezetek számarányaik szerint képviseltettek  kamarák (orvosi, mérnöki) képviseltették magukat  kisgyűlés átvette a közgyűlés hatáskörének egy részét  először fogalmazódott meg, hogy az ügyek többségét lehetőleg ott döntsék el ahol keletkeztek  korlátozták a fellebbezés és a felülvizsgálat jogát  egyfokú jogorvoslatot vezetett be (alaptalan kérelmek benyújtóit komoly pénzbírsággal sújtották)  jogi, államtudományi vagy közgazdasági végzettséghez kötötte a fogalmazói állás elnyerését  gyakorlati közigazgatási vizsga  határozatlan időre bízták meg a törvényhatósági tisztviselőket  közigazgatási gyakornokokat a belügyminiszter nevezte ki  szabályozta a tisztviselők fegyelmi felelősségre vonásának rendjét  változások 1945-től  Ideiglenes Nemzeti Kormány  vármegyék testületi szerveinek átalakítását rendelte el újraválasztással  1949: tanácsrendszer kialakítása  vármegyék nevének, székhelyének és területének megállapítása  törvényhatóságokat az 1949. évi alkotmány megszüntette Törvényhatósági jogú város  1870: legjelentősebb városokat törvényhatósági jogokkal ruházták fel  hatásköre és szervei hasonlítottak a vármegyéére (első tisztviselő a polgármester)  községi feladatok ellátása  első- és másodfokon is eljárt  közigazgatási feladatokon túl gazdasági tevékenységet is folytatott  Budapest  külön törvények intézkedtek

- 102 -


Bolondok 2012        

hazánk egyetlen világvárosa központi hatóságok székhelye állam után a legnagyobb közigazgatási egység élén a főpolgármester (államfő által ajánlott 3 személy közül a törvényhatósági bizottság közgyűlése választotta meg) kerületekre tagozódott centralizáltan működött kerületi választmányok csak javaslattételi joggal rendelkeztek, a döntést, a határozatot a törvényhatósági bizottság hozta kerületi elöljáróságok 1893-tólkerületi választmányok lettek (járási főjegyző és a községi elöljáróság jogköre egyesült)

II. Testületi önkormányzatok  a lakosságot személyi alapon: nemzetiségük, vallásuk, foglalkozásuk, érdekeltségük stb. szerint csoportosították és foglalták különböző szervezetekbe  szervezetüket a tagok szabadon alakították ki  szabad hivatási önkormányzatok (tagjaik teljesen önként hozták létre, de az állam köztestületi jogaikat elismerte)  képviseleti jellegű hivatási önkormányzatok (megalkotása kötelező, de nem köteleztek minden érdekeltet a közvetlen részvételre, hanem csak az általuk választott képviselőket)  rendi jellegű hivatási önkormányzatok (megalakítása kötelező, és amelynek tagsága nélkül az illető foglalkozást űzni nem szabad (ügyvédi kamarák, közjegyzői kamarák)  közművelődési köztestületek  egyházak vagy magánosok alapították  egyetemek voltak a legjelentősebbek (Pázmány Péter Tudományegyetem, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA)  1926-tól lehetővé vált képviseletük az országgyűlésben és a törvényhatósági bizottságokban

Alkotmánytörténet/40. tétel A község és a tanya a polgári állammodellben (419-422. oldal) I. A község - a közigazgatás legalsóbb fokú szerve - hatósági jogkört gyakorol- helyhatóságot képez: saját lakosaival közvetlen kapcsolatban áll - az első községi törvény által ez előtérbe kerül ez a hatósági jogkör + minden területet besoroltak valamelyik községhez - saját lakosságával szemben az államhatalom megjelenítője, míg az állammal szemben viszonylag önállónak tekinthető - kialakításához 3 alapfeltétel: a) nagyszámú lakosság → kisebb területen nem alkothattak községet (pl. tanya, puszta) b) sűrű, egymásra ható együttélés→ viszonylag egymás szomszédságában éljenek c) gazdasági erő - hatáskörük:  önkormányzati jogkör → saját ügyeit önállóan intézi

- 103 -


Bolondok 2012 

önálló jogi személy → belügyeiben normatív módon határoz+ szabályrendeleteket alkot  községi oktatás, egészségügy, adók kivetése, kulturális intézmények - típusai: 1. kisközség (más községekkel szövetkeztek, velük összefogva kialakítottak körjegyzőségeket + önálló képviselő testület) 2. nagyközség (teendőiket egyedül is el tudták látni) 3. rendezett tanácsú városok (megyei városok) → a járással egyenrangú, közvetlenül alárendelve a vármegyének, kibővített tanáccsal rendelkezett tagjai: polgármester, jegyző, főügyész és a városi orvos 1929:30tc megszűntette a tanács intézményét → a feladatait a polgármester hatáskörébe utalta → megyei város II. A tanya - a török hódoltság pusztításai nyomán maradt fenn - gazdasági épületekkel ellátott földbirtok - valamely községhez tartozott - lakossága elszigetelődött → közigazgatása távol állt a várostól és a községtől → 1927. tanyák helyzetének javítása (körrendeletben): a) nagyobb lakosú tanyákat alakítsanak községekké b) tisztviselők kirendelése azokra a helyekre, ahol nincs elegendő nagyságú népesség a községgé alakításhoz c) tanyai építkezések szabályozása (telefonközpontok, tűzoltóállomások létesítése) → ezeknek előkészítésére a tanyák tanyabizottságokat hozzanak létre - 1944. törvényi szintű szabályozás - a községek kötelessége: biztosítani a közigazgatási tennivalók ellátását, hogy a külterületükön lévő helyek lakosai könnyebben hozzáférjenek a hatóságokhoz - a sűrűbb tanyai településeken állandó kirendeltségek létesítése - tanyaközpontok létesítésének előmozdítása (középületek, közalkalmazotti lakások)

Alkotmánytörténet/41. tétel Bíróságok a polgári Magyarországon (428-432. oldal) A polgári alkotmány egyik legjellemzőbb vonása hatalommegosztás elvének valamilyen szintű keresztülvitele. A végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti határhúzást, igazságszolgáltatást, közigazgatás elválasztását megoldották a liberális államok. Magyarországon a kiegyezés után diktatórikusan érvényesültek bizonyos polgári elvek. I. Bírósági szervezet 1848 után Az igazságszolgáltatás a bécsi székhelyű igazságügy-minisztérium felügyelete alátartozott. A hierarchia csúcsán a Bécsben székelő legfőbb ítélőszék állt, hatásköre valamennyi országra kiterjedt. A legfőbb ítélőszék gyakorlatilag a hétszemélyes táblát váltotta fel. Magyarországon mint korona országban öt kerülethez igazodva működő főtörvényszék. 1854-től országos főtörvényszék. Törvényszéket kapott: Horvátország, Erdély és a Szerb Vajdaság.

- 104 -


Bolondok 2012

A főtörvényszék alatt megyénként a megyei törvényszékek helyezkedtek el, amelyek a megyei és privilegizált kerületi sedriák és a szabad királyi városok további funkcióit vették át. A legalsóbb szinten a járásbíróságok helyezkedtek el. Száma megyék nagysága szerint változott. Két nagy csoportba tudjuk osztani: 1. azon bíróságok, amelyek csak a jogszabályba rögzített polgári ügyekben és kisebb súlyú kihágásokban 2. azon bíróságok, amelyek törvényszék előtti eljárást nem igénylő, de járásbíróság hatáskörét meghaladó büntető ügyekben jártak el.

A törvényszék: elsőfokú bírósági szerv volt. A törvényszék a járásbírósághoz képest fellebbviteli fórumként funkcionált. Különös Bíróságok: - Hadi törvényszék amely legszélesebb hatáskörrel rendelkezett. Katonai ügyeken kívül felségsértést, lázadást elkövető polgári személyek pereiben is szerepet játszottak. - Úrbéri bíróságok: a, első fok úrbéri főtörvényszék b, fellebbviteli fórum úrbéri főtörvényszék c, Legfőbb úrbéri törvényszék Önálló kereskedelmi tövényszék II. Bírói függetlenség Az 1869: 4 tc. a belga alkotmányt tekintette példának, ami a közigazgatás és az igazságszolgálatást szétválasztotta. A bíró kizárólag a törvények, rendeletek és törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni, valamint azt, hogy a törvényi rendelkezések folytán felállított bíróságokat megszüntetni vagy új bírói fórumokat létrehozni csak törvény útján lehetett. A bírói függetlenség fontos mozzanata a bírói állások betöltése. Az életfogytiglani kinevezés honosodott meg. Az 1869. évi szabályozás szerint bíró lehetett: - 26. életévét betöltött magyar állampolgár, - feddhetetlen előéletű férfi, - nem állt csőd és gondnokság alatt - magyar nyelven beszélt, - jogi diploma, bírói vizsga megszerzése. A bíró állásából elmozdíthatatlan, kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás indult ellene. Nyugdíjazás: 40 évi kötelező szolgálat. Kúriai bírók 70 életév, a többi 65 életévét betöltve mehettek el nyugdíjba. Összeférhetetlenség Politikai, társadalmi és anyagi összeférhetetlenséget különböztethetünk meg. Politikai: - nem lehet országgyűlési képviselő, - politikai, munkásegylet vezetője - gyülekezet tagja - folyóirat tulajdonosa Társadalmi: - nem folytathatott kereskedés és iparüzletet

- 105 -


Bolondok 2012 Anyagi: - nem fogadhatott el semmiféle anyagi javadalmat.

Bírói felelősség A bíró nem szegheti meg a hivatali kötelességét. Vagyoni és bűnvádi felelőssége is volt. III. Rendes bíróságok A legmagasabb szintű bírói fórum: a Kúria → Ítélőtábla → Törvényszékek → járásbíróságok.

IV. Különös bíróságok -Közigazgatási Bíróság: közigazgatási és pénzügyi osztályban tevékenykedett. öttagú tanácsban dolgoztak, -Tőzsdebíróság: Budapesti Áru-és Értéktőzsde képezte a hatáskörét -Szabadalmi Bíróság: hatásköre a találmányok elismerése és nyilvántartásba vétele. -Hatásköri bíróság: a hatásköri vita kiküszöbölése, héttagú tanácsból áll. -Főudvarnagyi Bíróság -Hadbíróság -Hadosztálybíróság V. Esküdtbíráskodás Esküdtbíró lehet: 26 éves magyarul írni, olvasni tudó férfi aki évente 20 korona adót fizet. Középiskolai és felsőbb szakiskolai végzettséggel rendelkezett. Nem lehet esküdtbíró: napszámos és szolga.

Alkotmánytörténet/42. tétel Az ügyvéd és az ügyész a feudalizmusban és a polgári államban (200-204., 432-436. oldal) I. A FEUDALIZMUS KORA 1. Ügyvédek A feleket segítő jogvitákban kiálló, jogismerő alakja nem ismeretlen a régi magyar jogban sem. Az ügyvéd megjelenése a magyar feudális jogéltben Eleinte a feleknek személyesen kellett a bíró elé lépniük. A 13. században perekben nem kellett személyesen megjelenniük, helyettük prókátor jelent meg. Prókátor: barátok, rokonok, alárendeltek. Prókátor szerepét eleinte a jegyző töltötte be valamint egyházi személyek. A német jog hatására szószólók jelentek meg a peres féllel és a fél helyett, de a fél jelentétében emelkedtek szólásra, érvteltek és vitatkoztak. Ügyvédvallás szabályai Évszázadokon át mindenki lehetett ügyvéd, aki: - cselekvőképes, - egyházi vagy világi állással rendelkezett, - nem akadályozta a rokonsági kapcsolat valamint hiteles pecséttel rendelkezett.

- 106 -


Bolondok 2012

Városok, káptalanok, püspökök vallhattak ügyvédet hiteles helyen, egyházi ügyekben közjegyző előtt tették meg. Ügyvédi megbízás Tartama a per végleges elintézéséig tartott. 1504: 14 tc. tanulás, utazás, külföldön tartózkodás egy évre szólt. 1578: 17 tc. ügyvédvalló levelek: egyházi világi bíróságok is egy évre szóltak. Mátyás király 1486:69. tc.: nyerészkedési ügyeket előtérbe helyezték a perügyekkel szemben. Az ítélőmesterek és ülnökeik összeférhetetlenek voltak az ügyvédi munkával.

Az ügyvédi eskü A procurator nem tett esküt. Patvarkodási és rágalmazási esküt tettek - igazságtalan ügyekben nem járhattak el - az ország jogaival szemben nem védelmezhet - nem játszhat össze az ellenféllel - nincs szándékos per elhúzás és mindennemű cselfogás Aki ezeknek nem tett eleget büntetőjogi felelősséggel járt. Később törvény felmentette az ügyvédeket az eskü alól. 1695. január 24-től esküre kötelezték az ügyvédeket. aki ennek nem tett eleget nem ügyködhetett, ténykedésüket semmisnek nyilvánították. A protestáns vallású személyektől is katolikus esküt követelték: az eskübe bekerült a záradék, amiben a hűségükre is hitet tettek. Az Ügyvédi rendtartás: eskütételi kötelezettség Munkadíj, amit bíró állapított meg. Az 1769. évi szabályozás (az ügyvédi vizsga) 1769-ig nem kellett speciális képesítéssel rendelkezniük. Ügyvédi rendtartás: - ügyvédi vizsga, ügyvédi eskü kellett az ügyvédi munka végzése. - jogi ismerettel kellett rendelkezni - bizonyítvánnyal kellett rendelkezniük jogi mesterség elméletéből - rendelkezni kellett feddhetetlenségi okirattal, gyakorlati ismeretekkel Királyi vagy báni ügyvédekre csak külön szabályok vonatkoztak. Vizsga alól mentességet élveztek: - korábban már tettek ügyvédi esküt - ügyvédként dolgoztak a. alkalmasak ügyvédi munkára b. bizonyságot adtak szakmai ismereteikről Vizsgát kellett tenni annak, aki még csak 3 éve ügyvédkedett és jogi ismeretei hiányosak voltak. Aki sikeresen levizsgázott bizonyságlevelet kapott. Ezután esküt kellett tenniük és törzskönyvbe vették őket. Hallgatást vagy becstelenséget követett el törölték a törzskönyvből valamint visszavonták a bizonyságlevelüket. II. József ügyvédekre vonatkozó rendelkezései Perrendtartás - fedhetetlenül végezte egyetemi és akadémiai éveit

- 107 -


Bolondok 2012 - vizsgázott jogtudományokból - egy évig bírósági tisztviselő volt, - egy évig joggyakornokoskodott ügyvéd mellett - egy évig jegyző volt - két év gyakorlat után írásbeli vizsgája sikeres volt

Az 1804. évi Instructio pro advocatis Aki ügyvédi tevékenységet folytatni akarta egyetem vagy jogi akadémián törvény- és államjogtudományt kellett elsajátítani. Ezután két évgyakorlatot kellett végrehajtani. Zugírászként vonták jogi felelősségre azt, aki jogosultság nélkül folytatott ügyvédi tevékenységet. II. A POLGÁRI KORSZAK 1. ÜGYÉSZ SZERVEZET Az ügyészség alapvető változáson ment át. Az alkalmi, önkormányzati és hivatali tisztségből államilag szervezett, a királyi hatalmat hivatalosan képviselőapparátussá vált. Ügyészi szervezet 1848 után Igazságügyi-miniszteri rendelet a vádhatóságot állami ügyészi szervezet vette át. Az ügyészséget közvetlenül az igazságügyi miniszter látta el. - Főtörvényszék - Főügyészség - Törvényszék - ügyész - Járásbíróság - ügyészhelyettesek Az 1848:33.tc. 1871. az ügyészi szervezeti hierarchia a bírósági szervezethez igazodott: - Kúria - koronaügyész - ítélőtáblák - főügyész - törvényszék - ügyészek és alügyészek Koronaügyész 1896 után a büntető perrendtartás hatályba lépése után tölthették be. Felügyeleti és utasítási joggal nem rendelkeztek, működése a Kúria előtti vádképviselet és a perorvoslat volt. Ügyészi megbízott A járásbíróságok kiegészültek az ügyészi megbízottakkal. Az ügyészi megbízott nem volt tagja az ügyészi szervezetnek. Az ügyészi megbízottak ügyvédekből és közigazgatási tisztviselők közül kerültek ki. Ügyészség feletti felügyelet az igazságügyi miniszter. A főügyész területileg illetékességébe tartozó ügyészeknek utasításokat adhatott. Az ügyészség hatásköre Az ügyészek: fegyelmi eljárásokban, felügyeletet gyakoroltak a törvényszéki fogház felett, házassági per megindítására, háború esetén sajtócenzúra, vád alá helyezést, büntető-és statáriális eljárásokat kezdeményezhettek. Nyomozhattak, terheltet kihallgathatta, ügyet áthelyezhetett, valamint közvádat képviselt. Az 1920. évi szabályozás A bírók és ügyészek egységes rangsorba lettek sorolva. Hat fizetési osztályt állapítottak meg.

- 108 -


Bolondok 2012 Három év várakozás után automatikusan feljebb lehetett kerülni. 2. ÜGYVÉDSÉG Státusa a felek képviselete.

Az 1852. évi szabályozás Az ügyvédeknek újra vizsgát kellett tenniük, kivéve ha az igazságügyi miniszter engedélyezhette további működését abban az esetbe ha erkölcsileg fedhetetlen volt valamint külön vizsgát tett. Ügyvédi képesség feltételei a. osztrák állampolgárság b. nagykorúság c. fedhetetlen előélet d. jogtudományban jártasság e. joggyakorlat és f. ügyvédi vizsga 1874:34. tc. Az ügyvédi hivatás független, önálló és szabad. Kamarai intézményt hoztak létre. Az ügyvédi hivatás magában foglalta a jogi tanácsadást és védelmét, valamint a felek képviseletét. Zugírászatért vonták jogi felelősségre azt, aki üzletszerűen folytatta ügyvédi tevékenységét. Az ügyvédek Testületei, Szervezetei Budapesti Ügyvédi Egylet → Magyar jogászegylet Kamara tagja lehetett az, akit az ügyvédi lajstromba bevezettek. Budapesti Ügyvédi Kamara 1875 márc. 1.

Alkotmánytörténet/43. tétel A közhitelességi tevékenység a feudalizmusban és a közjegyzőség, valamint a telekkönyvi nyilvántartás fejlődése (205-209., 436-438. o.) A FEUDÁLIS ÁLLAM SZERVEI – TÖRVÉNYKEZÉS (r.) I. Közhitelességi szervezet - jogilag releváns eseményt, vagy percselekményt hitelesen igazol - kezdetben: káptalanok (kanonokok testületei), konventek (szerzetesházak) - nagyobb tekintély a királyi pecséttel ellátott iratoknak, de nem követelmény - pristaldusok (poroszlók): a bíró segédje - részvétel a felperes beidézésénél - peres fél eskü, vagy próba letételének helyére kisérése - káptalannál ítélet, vagy peregyezség bevallása - eljárás becslésnél, határjárásnál, osztályoknál - bíróság által hozott ítéletek végrehajtása - minden perbeli cselekményről hiteles jelentést készít - a királyi ember (homo regius) - megbízatásukat a bírótól kapják (parancslevél) - kezdetben csak nemes lehet

- 109 -


Bolondok 2012

- 1231: eljárásának hiteles bizonyítására a káptalanhoz, vagy konventhez kell fordulnia - káptalanok és konventek - poroszló, ill. királyi emberek eljárását tanúsítják és önálló hiteles tevékenység is zajlik - előttük foganatosított ügyleteket (bevallásokat: fassiones) közhitű oklevélbe foglalják - hiteles helyek (loca credibilia) küldötteinek jelen kell lenni előzetes tanúbizonyításnál, perdöntő eskünél, istenítéletnél - 13. sz.: küldöttek az eljárás hitelességének garantálására - 13-18.sz: legalább 5 tagú testület - 1495: a királyi embert, a káptalan, ill. konventek munkáját végző személyek bántalmazása = fő- és jószágvesztés - középkori közjegyzőség (tabellionatus) kezdetei - olyan jogtudók, akik saját maguk által fogalmazott és formulázott okiratokat hitelesítettek - Magyarország.: 13. sz., szentszéki küldöttek nevezik ki - világi bíróságok nem fogadják el bizonyítékként okirataikat - hiteles pecséttel bíró egyéb helyek - kápolnaispán (comes capellae, udvari papság élén) - kuriális bíróságok előtti peres felek ügyeiben - 13. sz.: királyi jegyzők állítják ki az oklevelet, a kápolnaispán látja el pecséttel - 15. sz.: vármegyei jegyző: írásbeli teendők, jegyzőkönyvek vezetése, statútumok írásba foglalása - 16. sz.: jegyző választott megyei tisztviselő lett, a megyei pecsét őrzője - városi jegyző: - jegyzőkönyv a városi tanács üléseiről - bírói határozatok bevezetése a városi könyvekbe - magánszemélyek egyes jogügyleteinél eljár - országos illetékesség: kancellária - 1526. után: szabad királyi város (saját területen) - 1550-től vármegyék - mezővárosok: birtokügyekben II. Földkönyv - telkekről készült felmérések, összeírások - nyilvántartás: telekkönyvvezető - lehetőséget ad a betáblázásra (intabulatio): pénzbeli követelés feljegyzése - 1840. óta kötelező, földkönyv és betáblázási könyv vezetője + nyilvántartója: levéltárnok A POLGÁRI ÁLLAM SZERVEI – TÖRVÉNYKEZÉS (r) I. Közjegyzőség - 1874: hiteles helyek megszűnése → közhitelességű okiratok kiállítása és magánokiratok hitelesítése: királyi közjegyző - pályázat útján elnyert állás, igazságügy-miniszter nevezi ki - feltételek: - felnőtt - feddhetetlen előéletű magyar állampolgár - magyar nyelv - nem áll csőd vagy gondnokság alatt - jogi képesítés + ügyvédi v. bírói vizsga + 2 év gyakorlat - elmozdítani, áthelyezni csak büntetőítélettel v. fegyelmi eljárás útján lehet - összeférhetetlen hivatalt, vagy szolgálatot nem vállalhat (bírói passzusok + nem folytathat kereskedési jellegű mellékfoglalkozást); azonban lehet politikai egylet tagja, vagy újság

- 110 -


Bolondok 2012

tulajdonosa, szerkesztője - jogköre: - 1886: végrendelkezések felvétele, tanúsítványok kiállítása (közhitelű tanúsítás) - 1874: nem lehet gyakorló ügyvéd, beadványokat terjeszthet a hatóságok elé általában, bíróságok elé peres ügyekben - 1896: bűnvádi eljárás során közjegyző nem képviselhette a terheltet - 1895: szabadalmi perekben korlátozza az eljárási jogosultságát - feladata: egyes okiratok és értékek őrzése - 1894: hagyatéki ügyekben bizonyos teendőkre kiterjed a működése - közjegyzői kamarák - 1871: csak ott kell felállítani, ahol min. 15 közjegyző van (csak törvényszéki székhelyeken lehet létrehozni) - hatáskörük: - közjegyzői állásra irányuló pályázati hirdetmény közzététele, azok begyűjtése, elbírálása - közjegyzői biztosíték elfogadásának kérdésében dönt - jelöltek esküjüket a kamara előtt teszik le - felügyeleti jogkör (közjegyzői tevékenység folytonossága, közjegyzők ügyvezetése, jelöltek munkája) II. Telekkönyv - 1840: adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázások - 1850-tõl telekkönyvi bejegyzéshez kötött az ingatlanforgalom - telekkönyvi igazgatóságok (élén a telekkönyvi igazgató); 1853: főtörvényszéki elnök alá rendelik - 1855-ös szabályozás: telekkönyvi rendtartás - általános telekkönyv bevezetése (minden ingatlan bejegyzése) - bárki megtekintheti, másolatot kaphat - telekkönyvi tanácsok és telekkönyvi hivatalok felállítása (felettük felügyelet: telekkönyvi igazgatóság) Utóbbiak: telekkönyvekkel kapcsolatos adminisztrációs tevékenység

Alkotmánytörténet./44. tétel Totalitárius kormányzati kísérletek a XX. század első felében (447-462. oldal) I. A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: A Tanácsköztársaság (1919.) - Vyx-jegyzék → polgári demokratikus kísérlet vége - hatalom: Magyarországi Szocialista Párt → Forradalmi Kormányzótanács - az alkotmányfejlődés jellegzetességei - kartális alkotmány - hazai társadalmi viszonyoknak legkevésbé sem megfelelő - marxizmus egyes tantételei, orosz minta - írott - a hatalom egységének elve - polgári államélet elvi alapjainak tagadása - hatalom egységének elve: a törvényhozói, végrehajtói, bíráskodói hatalom együttes gyakorlása mindig egyetlen szervet illetett - proletariátus diktatúrája

- 111 -


Bolondok 2012

- képviselők visszahívhatósága - túlsúlyos végrehajtás - a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya - április 3. közhatalmi tevékenység alapelveire, a közigazgatás szervrendszerére vonatkozó rendelkezések - különbözős tanácsok és intézőbizottságok viszonyának szabályozása - választójog új kritériumai - választási eljárás folyamata - nemzeti önrendelkezés joga - föderalisztikus vonások kiemelése

- a Tanácsköztársaság végleges alkotmánya: 1919. június 23. - hatalomkoncentráció - internacionalista karakter - szerkezete - 1. rész: alapelvek - 2. dolgozók jogai és kötelességei - a Magyarországon dolgozó külföldi munkás is - nem állampolgári alapon történő rendezés - beleágyazódott a diktatúra és a forradalmi terror - 3. a tanácshatalom központi szervezete - 4. helyi tanácsok szervezete - 5. választójog - csak a dolgozó népnek (18+, társadalmilag hasznos munka) - kirekesztette: nyereség céljából bérmunkásokat alkalmazókat, munka nélkül jövedelmet húzókat, kereskedőket, lelkészeket, szerzeteseket - titkos, közvetett voksolás - 6. költségvetési jog - 7. nemzetek jogai - föderalizmus - hatóságok előtti szabad nyelvhasználat - egyenjogúság, nemzetiségi elnyomás megszűntetése - kisebbségi autonómia - országos tanácsok kialakítása - nemzetiségi övezetek külön jogai - önrendelkezés a belügyek, igazságszolgáltatás, oktatásügy területén - a diktatúra központi szervei - Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése (SzTOGy) - minden nagy fontosságú állami ügy - alkotmány elfogadása, módosítása - hadüzenet, békekötés - ország határainak megállapítása - évente 2 ülésszak - nyilvános ülések - tagjai: törvénykezdeményezés, indítványozás, vitákban való részvétel, szavazás, mentelmi jog, interpelláció - ülések napirendjének elfogadása - Szövetséges Központi Intézőbíróság (SzKIB) - törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalom gyakorlása - rendeleteket alkotott

- 112 -


Bolondok 2012

- Kormányzótanács elnökének, tagjainak megválasztása - Központi Ellenőrző Bizottság összetétele - Kormányzótanács rendeleteinek és aktusainak felülvizsgálása, módosítása - operatív irányítás - az Országos Gyűlésnek beszámolással tartozott → felelősség - elnöke = Kormányzótanács vezetése is - Forradalmi Kormányzótanács - életviszonyok széleskörű rendezése - régi struktúrák lebontása - gazdaság átalakítása - tulajdonviszonyok radikális átformálása - erőszakszervezet kiépítése - ítélkezés megszervezése - szocialista törvényesség - nagy és gyakori változások jellemezték - elnök, tagjai: népbiztosok - központi hatalmi- és igazgatási szerv → mint az új hatalmi struktúra kormánya - népbiztosok: országgyűlés és a Szövetséges Központi Intézőbíróság ellenőrzése alatt álltak - népbiztosi rendeletek - a Népgazdasági Tanács - gazdasági élet parancsnoklása - operatív irányítás szerve - 9 főosztályt működtetetett - termelés és a javak elosztása - népbiztosok, ruszin és német népbiztos kollégák - az országot gazdasági kerületekre osztotta, ezeken belül kerületi népgazdasági tanácsok - a tanácsok - az alsó szintű tanácsok közvetett választással jöttek létre - magasabb szintű: alacsonyabb delegáltakat küld - falusi, városi, járási, megyei, Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése - a választójogból kizárták az ún. kizsákmányolókat → lakosság 50%-a kapott választójogot - falvakban nyílt szavazás - központilag előírt kötött lista - visszahívások - intézőbizottságok - demokratikus centralizmus elve → a felettes szerv korlátlan jogkörrel hivatalból semmisít és változtat az alsóbb szintű szerv határozatain (reformatórius jogkör) - politikai biztosok: tanácsok, igazgató bizottságok ellenőrzése II. A nyilas diktatúra (1944.) - Szálasi Ferenc: nemzeti Akarat Pártja→ Nemzetiszocialista Magyar Párt→ Nyilaskeresztes Párt - Magyarország német megszállása - Sztójay Döme kerül kormányra - feloszlatták a baloldali pártokat - a Gestapo Magyarországon is működni kezdett - valamennyi újságot betiltottak - zsidóság deportálásának megkezdése

- 113 -


Bolondok 2012

- német irányítás: Edmund Veesenmayer - az ország teljes közigazgatása - az ország erőforrásainak kihasználása - minden magyar polgári szerv: birodalmi megbízott - magyar hadsereg élére: német főtiszt - Magyarország elveszítette a szuverenitását - német vezetők minden fontos szervezet élére - a hungarista hatalomátvétel - Nyilaskeresztes Párt - hajlandó a német háborús politikai feltétel nélküli támogatására - rendelkezett kiképzett karhatalommal - a németek Szálasit akarták Horthy helyébe → tárgyalások - a fegyverszüneti proklamációk - Horthy: sikertelen kiugrási kísérlet → őrizet alá került - helyébe: Szálasi: lemondott a kormányzói tisztségről - Kormányzótanács: ideiglenes államfői testület - Szálasi: államfő+miniszterelnök→nemzetvezető: kormányzó jogköre, hadsereg főparancsnoka - a hungarista munkaállam szervezete - hungarista munkaállam: olasz fasizmust, német nemzetszocializmust leképező magyar hungarista ideológia szervezeti megjelenítője - hungarista - totális nemzet megvalósítása - Kárpát-Duna Nagyhaza vezető népe - a nemzetiségek részvételével alkotott állam irányítása - nacionalista keresztény modell: mindenféle ateizmust tagadott, aszemitizmust hirdetett - munkaállam: osztályharcot kiküszöbölő, a munkások és vezetők ellentéteit feloldó korporatív szerkezetű államberendezkedés - a nemzetvezető jogköre: kormányzói jogosítványok, ha nincs miniszterelnök, akkor a kormányfői hatáskört is → hatalomkoncentráció - A Nemzeti Összefogás Kormánya: 7 tárca: NYP, 3: MÉP, 1-1: NSZP, MMP, 2 párton kívüli; nemzetpolitikai irodák: minisztériumok jogköre - Nemzetvezetői munkatörzs - árnyékkormány → végrehajtó hatalom: párt befolyása alá - nemzetvezetői munkatörzs: a párt vezető apparátusa - irányító: munkarendvezető - az állam megkétszereződése - állami szervek + pártszervek - a NYP a z államszervezet meghatározója - kormánygépezet, közigazgatás - sok államfunkciót átvett a közigazgatásból - egy párti diktatúra meghonosítása: államvezérkar, nemzetvezérkar, szakvezérkarok - csonka országgyűlés - néhány tucat szélsőjobboldali képviselő jelent meg - formális szerep: fontosabb kérdések: rendeletekben - törvényhozók Nemzeti Szövetsége: MÉP, EP, MMP, NYP, MNSZP, NSZF, Volksbund - a közigazgatás átalakítása - polgári alárendelve a katonainak - közalkalmazotti eskü Szálasira - ország tartalékai: német katonai célokra

- 114 -


Bolondok 2012

- az ország hadműveleti terület lett - munkaszolgálatosok - megszüntették a feudális eredetű címek használatát - a Nemzeti Számonkérés Szervezete: leleplezés, megtorlás - Országépítési Bizottság - ország átalakítása - kormányszékek: kormányszéktartók: megmaradt terv szintjén (jöttek a szovjetek)

Alkotmánytörténet/45. tétel A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1949-1956) (463-483. oldal) I. A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon: - szovjet minta adaptálása - ideológiai alap - Lenin által alapvető pontokon átdolgozott marxi elmélet - elvetette a magántulajdont és az önszabályozó piacot -> központi elosztás - Marx, Engels: történelem: osztályharcok a tulajdon és a termelés ellenőrzéséért - a szocialista ideológia az elmaradott agrárállamokban jött létre - a szovjet diktatúra alapjai - múltból örökölt orosz hatalomszervezési minták alapján - 1917-es szovjet államcsíny során - despotizmus - az orosz területen mindig hiányzott a demokrácia intézményrendszere, cár egyeduralma - jog = politikai hatalom - nyugatellenesség - a szovjet állam modellje - kidolgozója: Lenin - alá- és fölérendeltségű, szinte feudális jellegű szervezet - erőszak, megfélemlítés - jóléti juttatások - a hatalom egységének elve - bolsevik típusú párt - nem tekinthető pártnak - nem választások révén, nem meggyőzéssel, hanem forradalmi úton erőszakos eszközökkel törekedett a hatalom kizárólagos megszerzésére - minden más pártot betiltatott vagy ellehetetlenített - állampárt: diktatórikus berendezkedés szimbóluma - formális legitimáció, törvénytől és állami kötöttségektől függetlenül irányított államszervezet, „kézi vezérlés” - tömegpárt - elkülönült az élcsapat - ellenőrző funkció is - korlátlan lehetőségek az államéletben - modellkövetés - Magyarországra erőszakolt adaptáció

- 115 -


Bolondok 2012

- nehézipar fejlesztése, műveltség emelése - centralizált, politikai akaratnak alávetett rendszer - gyors iparosodás, látványos mennyiségi növekedés - közhatalom alárendelése a kommunista pártnak - társadalom formálása - a formalizált lehetőségeket megszüntette, az informálisakat nem tudta kiiktatni - magyar társadalom ellenállása - 56-os forradalom - Kádár-kormányzat: megszüntette az irracionális terrort, reálisabb politikai célok, a szovjet modell sajátos arculata jött létre II. Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon - az 1949. évi alkotmány: egyszerre vágta el a kötődéseket a magyar alkotmányfejlődéshez és az európai alkotmányos értékekhez - országgyűlés (évente kétszer) - államhatalom egységének elve - törvényhozás elsődlegessége - néhány törvény, inkább törvényerejű rendeletek, párthatározatok - megszűnt a költségvetés országgyűlési ellenőrzése és az Állami Számvevőszék is - az állampolgári jogokat elméletben szélesítették - minden hatalom a dolgozó népé - az alkotmány kidolgozása - rövid idő alatt, a 36-os szovjet alkotmány mintájára - módosítás: 2/3os többséggel - a Népköztársaság címere a szovjet tagköztársaságok címerére hasonlított - alkotmányjog vagy államjog - tagadta a közjog és a magánjog szembeállítását - nem ismerte el a civil társadalom önszerveződéshez való jogát - a jog középpontjába az állam került - szovjet jog terminológiáját kezdték használni → államjog elnevezés alkotmányjog helyett - emberi jogok vagy állampolgári jogok - „a szocialista országokban érvényesülnek a legjobban” → nincs szükség szabályozásra - az 1949-es alkotmány államosította az emberi jogokat - az állampolgári jog, amit az állam ilyennek deklarál - gazdasági, szociális és kulturális jogok - a szegénység, alacsony életszínvonal miatt nem tudták biztosítani - munkához való jog: teljes foglalkoztatottság - jog=kötelezettség - egészségvédelemhez való jog: dolgozókat illette meg - művelődéshez, oktatáshoz való jog: kötelező állami oktatás, ingyenes - állampolgári egyenjogúság → nyílt jogegyenlőtlenség - szabadságjogok (ezek érvényesültek legkevésbé) - bárkit bírói ítélet nélkül börtönbe lehetett zárni - nem érvényesültek az eljárás alapelvei és a védelemhez való jog sem - ÁVÓ (ÁVH), hamis tanúvallomások, kínzások - lelkiismereti és vallásszabadság - egyházi iskolák állomosítása, koncepciós perek, szerzetesrendek betiltása - egyházak működésének korlátozása, állami felügyelet - ateista szellemű nevelés

- 116 -


Bolondok 2012

- szólás és sajtószabadság - „a dolgozók érdekeinek megfelelően” - kiadók élére megbízható propagandisták - az állampolgárok nagy részét elzárták a tényleges információktól - gyülekezési és egyesülési jog: gyakorlatban nem érvényesült, egyesületek alapítása: engedély, kivétel: szakszervezetek, tömegszervezetek, a párt, MNDSZ, DISZ - választójog - általános, egyenlő, közvetlen - titkos szavazás - a dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket kirekeszti a választójogból - egyetlen lista - képviselők: beszámolás a választópolgároknak, visszahívhatóak III. A párt - döntései kétségbevonhatatlanul kötelezőek - tömegpárt - demokratikus centralizmus - pártfegyelem - horizontális kapcsolatok tilalma - hierarchikus és személyi függőség - a párt szervei - kongresszus: legfőbb: irányvonal, program, vezetőválasztás - Központi Vezetőség: legfelső szerv - Politikai Bizottság - Titkárság: főtitkár: párt teljhatalmú vezetője - nómenklatúra - valamilyen szinten vezető vagy bizalmi állást betöltő személyek - pártutasítást adók, pártfunkcionáriusok, végrehajtók - káderhatásköri lista - nómenklatúrához tartozás alapja - pártdokumentum IV. A Magyar Népköztársaság szervei - országgyűlés: 2 (vagy 3) alkalommal/év - hatáskör: alkotmány megállapítása, módosítása, törvényalkotás, kormányprogram megvitatása és jóváhagyása, népgazdasági és költségvetési törvény megalkotása, a NET megválasztása, a házszabály megalkotása - törvényalkotás: gyakorlatilag elvesztette jogalkotó funkcióját - házszabályok: titkosság elve - interpelláció: elhanyagolták - tisztviselők: Ogy. elnöke, 2 alelnök, 6 jegyző, bizottságok, ideiglenes bizottságok, összeférhetetlenségi bizottságok, iroda - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) - helyettesítő jogkör - a hatalom koncentrációját segítette - kormány összetételének meghatározása - törvényerejű rendeletek: szovjet minta, nem volt szükség nyilvános vitákra… - miniszterek, kormány felmentése - saját hatáskör - országgyűlés napjának kitűzése, összehívása, törvénykezdeményezés, hitelesítés, kihirdetés, népszavazás elrendelése, követek küldése, fogadása, kegyelmezési jogkör

- 117 -


Bolondok 2012

- kinevezések: államtitkárok, fontosabb állami alkalmazottak, magasabb rangú tisztek - kitűntetések, címek alapítása, adományozása - hozzájárulását adta az egyházi kinevezésekhez - diszpenzációs jog - Minisztertanács - az államigazgatás legfőbb szerve - tevékenysége ellenőrizhetetlen és áttekinthetetlen volt - rendeleteket, határozatokat alkotott - miniszteri felelősség: 1956 előtt nem volt külön törvényben szabályozva

- tanácsok - polgári önkormányzatok helyett - az államhatalom helyi szervei - végrehajtó bizottságoknak alárendelve - a szakigazgatás helyi szervei a tanácsokon belül működtek - rendeletek alkotása (helyi jelentőségű ügyekben) - bíróságok - megszüntették a bírói függetlenség régi személyi biztosítékait - feloldották a bírák áthelyezésének és elmozdíthatatlanságának tilalmát - népi ülnökök: ügydöntésben segítenek - bírák: államhatalom szervei választják, visszahívhatják - ítélkezés elvi irányítása - bírák képzése: büntetőbírói és államügyész akadémia: 2 éves képzés - eltörölték az egyetemek doktori cím adományozását - ügyészség: fő funkció: törvényességi felügyelet gyakorlása, nem teljesen szovjet minta: nem kaptak katonai rangot, egyenruhát, nagyobb függetlenség - ügyvédség: magánügyvédek → ketté választják az ügyvédséget → ügyvédi munkaközösséget hoznak léte: ellenőrzés, politikai megbízhatóság kontrolálása

- 118 -

ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK

Recommend Documents