NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
MÓDSZEREK
RADIOLOGIAI
A
TANSZÉK
GEOFIZIKAI
--
ALKALMAZÁSI EEHETÖSÉGEI KOSZÉNBANYÁSZATBAN*
PÉCSI
A
V.
radioaktivitás
A a
felhasználása,
lkőszénbányászatban,
vésbé
az
feltárt
technikai az első írja Scheichl nyelvű irodalomban e
tárgyban
számos
ez
DERES JÁNOS é. bányageológushallgató
ideig.
ötvenes
radiológiai elejéig lehetőségei
alkalmazási német nyelvű nyilvános is csak néhány általános azonban Tekintettel arra,
alkalmazása
módszerek
a
évek
a
magsugárzások
közé
legke1952-ben
tartozott.
de az angol közleményt, cikk jellegű jelent meg hogy a kőszénbányászat radiológiai módszerekkel jobb
ad fel, melyek megoldása már alkalmazott és bemás területén ad, s hogy a technika eredményt a vált e feladatok felhasználhatók, radiológiai eljárások megoldására mind években az utóbbi módszerek a kószénbányászatban elterjedése öltött. nagyobb és nagyobb méreteket is történtek az utóbbi időilyen irányú kísérletek Magyarországon ki e tárgykört. Szeretném ben, ám ezek közel sem merítették ismertetni, s mik a kutatások e téren a annak, hogy állnak külföldön, lehetőségei szénaz a pécsi és általában egész magyar hogy a radiológiai méréseket
feladatot
bányászatban
bevezessék.
mérések
A
történhetnek
a
radioaktivitás
természetes
vagy
radio-
szeretném E két alkalmazási izotóp felhasználásával, lehetőség alapján a természetes radioaktivitással mivel a két s részre bontani, dolgozatot konkrét feladatok inkább csalk helyi jellegű, kapcsolatos mérések meg-
oldására csak a pécsi feketekőszén-medence ezek esetében használhatók. kísérMivel e tárgykörben problémáit tárgyalom még kevés gyakorlati, leti eredmény előbb célkitűezért tervezetet, ismeretes, gyakorlati egy zést kell nyújtani amelyek az eddig isolyan problémák megoldására,
eljárásokkal
mert
csak
nagyon radioaktivitással
A természetes
hogy urán
a
a
t
A
oldhatók
nehezen
kapcsolatos
Föld eloszolva radioaktív kérgében Föld felső 1-2 kérgében általában dolgozatot
a
Geofizikai
Tanszék
részéről
Steiner
meg. mérések
elemek
azon
találhatók.
g/t mennyiségben Ferenc
egyetemi
alapulnak, Így pl. lelhető
adjunktus
fel. bírálta.
69
nem elsődleés a vele kőszenes kapcsolatos palák általában azonban az urán felhalmozódás a urámhordozók, néhány kőszénben határát USA részében kőszenet is eléri. Az olyan ínűrevalóság nyugati urán és kőszenes volt, sőt DNypalát találtak, amelyben 0,005-0,1% szénterületet fedeztek fel. (A műrevalóDakotában 0,2 % urán-tart.almú szívesen 0,10/o.) Kimutatták, hogy az urán kapcsolódik ság alsó határa
A
kőszén
ges
anyaggal,
szerves
kötve
marad Zay és Földvári nek agyagos
s
urántartalmú
szivárgó
kőszénben.
a
A hazai
megállapították, kőszeneiben a mint .a magyar
szenek
hogy
a
oldatokból adszorpciósan Szaradiológiai vizsgálatánál Mecsek hegység kőszénösszleté-
radioaktivitás,
ill.
az
U-tartalom
valamivel
Feltételezik, hogy ez átlagában. a uránmennyiséget bőséges hogy az oldott s kvantitatíve adszorbeálta, így a gazdagabb ezért több U is egyszersmind agyagosabb szénkőzetekben is adszorbeállehetséges, hogy az U-t az agyagásványok kőszenek
még nagyobb, is annak következménye. csaknem humuszanyag
hozzáfolyású,
Emellett az aktivitás is nő. ennek hatására Az egyik probléma, a radiológiai melynek megoldási lehetőségeit kell módszerek is meg kérszempontjából vizsgálni, a telepazonosítás dése. Pécsett a ikőszénltelepes s kőzetcsoport zavartak, rétegei erősen tani nem mutatkoznak vezérlő szempontból rétegek, melyek segítségével a széntelepek A faunáról lenne. korrelációja elvégezhető ugyanúgy, mint a flóráról elmondhatjuk, arra, sajnos alkalmatlan hogy segítségével szintezést lehetne azonosítására több végezni. Az egyes széntelepek is történt, próbálkozás legutóbb pollenanalitikai vizsgálatokat végeztek. van.
ják,
s
legújabb
kísérlet
a széntelepek a következő: ikorrelációjára megmérni teljes biztonsággal azonosított teleprészek-en vég-ezve el a meghatározást, Ha egy-egy telepre az átlagaktivitást meghatározni. ezen érték a akkor a azonosítása szám, telepre jellemző szxéntelepek múlt átlagaktivitásuk alapján végezhető el. Az erre irányuló kísérleteket év nyarán kezdtük csak meg. Megnyugtató pozitív vagy negatív válasz minta nagyszámú mérése, s több telep átlagaktivitásának meghatározása
A a
aktivitását;
szén
után
adható.
A
sége
tttermészetes
annak
radioaktivitás
megállapítása,
hogy
mérésének
másik
lalkalmazási
lehető-
aktivitás
szempontjából milyen változáesetén. eruptív vagy magmás áttörés érdeegyes gázkxitörése-k előrejelzésének szénmedence vasasi terüle(Petőfi-akna) ugyanis gázkitörésekkel kapcsolatosak. kok-szosították a s elősegítettelepeket,
a mellélakőzetek felderítése gyakorlatilag kében volna A pécsi jelentős. tén levő ltrachidolerit áttörések A traclhidoleritek maguk körül ték a gáz kitörését. VII. és VIII. szint I. É-i keJelenleg a Petőfi-akna trachidolerithez kötött radioaktív resztvágat vizsgálatát gázkitöréseinek feleletet a radioaktivitás szeretnék végzem. Arra kapni, hogy változik-e a trachidolerit a felé s ez kimutatható-e, haladva, hogy ezáltal gázkitörések és megelőzhetők kimutathatók legyenek. A radioaktív mérésekhez sorolható radioaktivimég a közetporok között fennálló tása feltételezett és a szilikózis kifejlődése kapcsolat is. Hazánk kiderítésére egyetlen bányájában ipar-' irányuló kísérlet vagy
sdkat
Ennek
70
szenvednek
sem nem ölt a szilikózis százalékos értelemben abszolút, ágában sem mint a A szilikotikus olyan méreteket, nász-bányászatban. megbetegedések mindenre csökkentése számának, széleskörű, kifejlődési [fokának követeli összeállítását kidolkiterjedő kutatási program meg. E program a tüdőbe gozásakor gondoltak arra, jutó szálló por hogy megvizsgálják radioaktivitásának és a porártalom fokának Az összefügösszefüggését. a szilikózis értelmezése gés feltételezéséhez betegség tüneteinek nyújt Tröszt Kutatási orvoalapot. A Pécsi Szénbányászati Osztályán működő sok három a tüdőbe került hónappal ezelőtt megoldották por visszanyerését. 4-13 kőzetés szénpor Egy-egy halott bányász tüdejéből gramm
volt
leválasztható.
A
soron
következő
feladat
a
por
radioaktivitásának
A bányabeli kiszámítása. szálló aktivikoncentrációjának por is el kell ezzel tásvizsgálatát kapcsolatban." végezni A természetes felhasználásánál sokkal radioaktivitás nagyobb jelenszámára a alkalmazása. Külföltőséggel bír a bányászat radioizotópok módszert dön számos radioaktivitás bádolgoztak már ki a mesterséges nyabeli felhasználására, melyek javaslat, vagy gyakorlatilag kipróbált, a nyilvános s bevezetett eljárás leírásának formájában, közleményekben megjelentek. A ruhrvidéki 1953-ban Dortmundban történt kőszénbányáaszatban első kísérlet radioaktív az Az eredmények oly anyagok alkalmazására. voltak, kecsegtetők hogy az ottani Kőszénbánya Egyesülés egy kongresszust hívott radioaktív izotóössze, melynek fő témája a mesterséges műszerek fizikuvolt. Ezen pok és sugárzásmérő bányabeli alkalmazása stvb. a sok, orvosok, geológusok, embere-i, műszergyártók bánya-hatóság jelentek meg. A cél az. volt, hogy a műszaki fejlesztés e gazdag lehetőtöbb szakembert ségekkel biztató ágába minél bevonjanak. A Szovjetunió terveiben a széntermelést kívánja oly nagymértékben messzemenő fejleszteni, "hogy ezt csak minden munkafolyamat gépesíalkalmazásával lehet elérni. berendezések tésével, s önműködő (A legutóbbi ötéves terv feladatai közé tartozott a széntermelés 391 t/é-ről 593 t/é-re való és kutatási munka e területére emelése.) A fejlesztési a a kutatóEgyedül bányászat Szovjetunió jelentős összegeket áldoz. több ezer technikus és tudós intézeteiben és tervezőirodáiban tevékenykedik (pl. a szénbányászat kb. 250). automatnizálásának tervezőirodájában A szovjet a radioaktív a szakemberek izotópok alkalmazását legolcsóbb és leghatásosabb eszközök egyikének tartják a bányászat gyors mechaaz nizálása terén. és automatizálása Nélhány év alatt a Szovjetunióban a ellenőrző alkalmasak sorát és mérőműszerek dolgozták ki, amelyek A Leradioaktív alkalmazása szám/ára. izotópok gyakorlati bányászati e tárgyban összehívott ülés ningrádban óta, melyen kijelentették, hogy a szénés ércbányászatban kiszélesíalkalmazott radiológiai módszerek és a bányászati folyóiraközleményeiben tését fokozni kell, az intézetek tokban számos munka e kérdéssel jelenik meg, amely foglalkozik. Azóta már az szerint Izvesztija jelentése Karagandában olyan új bánya indult el van látva radioaktív műszemérőés ellenőrző meg, amely teljesen és működik. gépekkel távirányítású rekkel,
lemérése,
-
71
felhasznált A radioaktív és javasolt ipotópok alkalmazására eljáráfő csoportba oszthatók: három a vizsgálandó a) A 'b s z o r p ci ó s e l j á r á s o k, melyeknél anyaradioaktív áthaladó, izotópból eredő sugárzás intenzitását mérjük. gon b) R e f l e x i ó s e lj á r á s o k, melyeknél izotópegy radioaktív a besugárzás hatávisszavert, anyagból származó, pal besugárzott vagy ott keletkező sára sugárzás intenzitását mérjük. a radioaktív c) N y o m j e l z ő e l j á r á s o k, melyeknél izotópokat mint indikátorokat és kis anyag mennyiségeinek útját, használjuk, haladási idejét, hígítását stb. határozzuk meg. sok
Abszorpciós 1.
Csővezetékek
belső
lerakódásainak
eljárások mérése
több okoz az űn. kérgeseSok csővezetékben jelentősen nehézséget mint a korrózió. a tartozó Itt különösen szivattyúhoz nyomó- és szívócsövekre kell gondolni. Ezek különkérgesedészét a bánya vizeinek böző okozza. A felülről vizek általában összetétele szivárgó nagyobb viszont a a wbáriumtartalom szulfáttartalmúak, mélyben levő vizekben A és keveredésénél a gipsz vagy báriumnagyobb. szivárgó mélyvizek válik ki. Ez a cső falán lerakódva okoz. szulfát kérgesedést Bányabizaz ember kellő időtonsági okokból szükséges, hogy ennek állapotáról ben tájékozódjon. között Egy sugárfoírráís és egy sziámílálócső egy próbacsődarab belső az áthaladó állakéregvastagságát sugár gyengüléséből meg. Angliában e célra 3,5 mC erősségű kobalt-60-as píthatjuk izotópot alkalmaznak. miatt csöveknél sugárzása Kemény vékonyabb megfelelőbb a az iridium-192. -_ oaesium-137, vagy
dés,
2.
Szénbunker
A aszéntárolók
ellenőrzése
töltési
és
csilleszámlálás
mint a vastagmérése, állapotának ugyanúgy, Persze ennél a műszer eljárások közé tartozik. A módszer lehet. lényege, hogy a szénérzékenysége lényegesen kisebb tárolón átbocsátott radioaktív változása sugárzásintenzitás jelzi a benne A Szovjetunióban levő szén sikerrel alkalmazzák a radiomagasságát. aktív is. Ennél a csille a gamma-sugárforrás csilleszámlálásra izotópokat között és egy detektáló halad a berendezés el, s egy műszer számlálja beálló csillék áthaladása miatt számát. sugárgyengülések alkalmazását Ha az ember a radioizotópok veszi nem abfontolóra, hol ból a kérdésből kell kiindulnia, lehet a alkalhogy radioizotópokat lehet mint hanem módmást, abból, hogy hol nem mazni, radiológiai szert az ismert felwhwasználni. optikai és meÍgy pl. a csilleszámláláshoz chanikai a kockázat; módszerek is megfelelnek, vagyis a radioaktív pre-
ságmérés,
parátum
72
az
abszorpciós
alkalmazása
nélkül.
3.
A
szénzagyvíz
sűrűségének
A folyadékok sűrűségének kőszén-bányászatibtan ilyen
meghatározása
tudósít részletesen. ellenőrzésénél (szilárd a mosásnál A zagyon áthaladó tartalom), anyag jöhet számításba. sugár rés a zagy szilárd intenzitása tartalma exponenciális anyag (g/1) között van. E mérésnél nem a szokásos szűk összefüggés sugárnyapontszerű, kibocsátó lábot hanem hullámhosszú több sugárforrást, nagyfelületű, kibocsátó két susugarat radioizotópo-t használnak. Olykor előnyösebb mert alkalmazni, gárforrást így az energia és az aktivitás összehangolóA
méréséről mérés a
Berthold
szénzagy
tartalom impulzusszám-szilárd anyag függvény A a műszer és radioaktív dolgozhatunk. preprátum mérhető a ha sűrűsége, elvégezve, folyamatosan zagy szenet szállít. minőségű
dik,
így
s
zőbb tését
az
legkedve-
részén
4.
A szén
hamutartalmának
hitelesíaz
azonos
meghatározása
az a tulajdonsága, gamma-sugárnak hogy abszorpciója függ az átkémiai összeté-telétől és a sűrűségétől, saját energiájáanyag sugárzott a szenek hamutartalmának és fűtőértékének tól, jól felhasználható megKülönböző többféle határozására. országokban eljárást dolgoztak ki, mea több száz ezer tonna szenet naponta vagy feldolgozó lyek alkalmasak fűtőértékének a szén mert a üzemekben folyamatos meghatározására, mintavétele nehézkes s a kalorimetrikus volt, eljárások meghatárorégi Zás sok időt Vett igénybe. A mérésre a németek elegáns módszert egy nagyon dolgoztak ki. túl kemény enerKét nem használnak, gamma-sugarat amelyek mind hullámhosszra különbözőek. Abból a meggondolásból indulgiára, mind nak ki, hogy a lágyabb gamma-sugarak a kitermelt szén hamutartalmán erősebb mint a szenvednek, abszorpciót keményebb sugarak. Szcintillációs számlálóval, diszkriminátorral van a felszerelve, amely lágyabb és Ismerve a használt keményebb sugarakat különválasztják. izotópok ina Az abszorpció tenzlitását, a hamutartalom következőképpen kapható. mind a a kemény fennáll az alaptörvénye szerint sugarakra lágy, mind
A
I]
összefüggés,
[o] 6"'u]e'r
i;
[k
lak ("Uket
Ik a lágy, ill. kemény sugarak mért Iok lágy, abszorpció kemény sugarak intenzitása szorbens x a g, jelöli. Az abszorpciós sűrűségét vastagságát Sek (M1ill. a hamutartalomra yk) hányadosa jellemző:
Ím
és
a
ahol
I
,
és
ill.
ln
r: m;
intenzitása, előtt.
Az
ab-
koefficien-
É Ír I
ln
11; 73
Ha
számlálóművet
logaritmikus
használunk,
lehet tartalomra hitelesíteni, értékét százalékos lom mutatja. A
Szovjetunióban
szén
hamutartalmának
nál. féle
Az
75.
s
ekkor
Szmirnov olyan meghatározásához
követi, eljárás az előbbit sugárzás megtalálható. Ilyen
lEz
az
bomlása
anyag
során
0,405 energiája 0,067 öt Magyarországon .
.
a
MeV
.
mert
széles lO-féle között van.
készüléket közvetlenül
a
skála
rögtön a
a hamuhamutarta-
eljárást dolgozott ki, amely a haszegy gamma-sugárforrást az belül többegy preparátumon spektrumú izotóp pl, a szelénbocsát ki, melyek gammasugarat _
kutató és fogott Össze az eljárás kidolgozására bevezetésére a Ők tallium-170-es pécsi hőerőműnél. izotópot alkalmaze kis kis fajvsúlykülönbségéknél taík, hogy a várható energiájú sugárforrás felhasználásával minél nagyobb abszorpció koefficiens különbségekat
kapjanak.
és az A korrelációs
Vizsgálatai-k során koefficiens abszorpciós
megállapították,
hogy
a
látszólagos
faj-
között stoohasztikus van. kapcsolat R számítások korrelációs koeffioienst 0,9414 szolgáltatáll a lineáris Mivel l-hez, tak, amely közel kapcsolatot kifejező R felhasznált szén és fűtőértéke közti ha a hamu fajsúlya kapcsolat összetétele és a nedvességwtartalom állandó közel a lineáris, tömegés a fűtőérték között is szoros a kapcsolat. A korreelny-elési együttható A mérések itt O,9029-re adódott. lációs együttható folyamán megállapí-
súly
=
=
a
--
-
tották, kező
hogy a kapcsolat
M
abszorpciós
áll
és
koefficiens
az
F fűtőérték
között
a
követ-
fenn: Áu
F
=
=
-F
0,0805
'
10"4+0,13536;
--,tt10,l24'104-|-14424,5l
.
A fűrtőérték
A hamue képletekkel 230 kcal/kg középihibával számítható. már kiolvasható. ábrázoló ezután összefüggését diagramról Ennek középhibája a szabvá2,8 %. Bár e mérések pontossága még kisebb a gyors a folyamatos mérés értékénél, nyokban megengedett lehetősége, főindokolttá teszi és a fokozható mérési pontosság adatszolgáltatás a későbleg hőerőrnűv-einknél ilyen típusú vizsgálatok folytatását, biekben alkalmazását. pedig abszorpciós mérőműszer A módszer minnem alkalmas különböző helyekről származó egyes az ták mérésére, mivel a hamu kémiai összetétele erősen befolyásolja esetén a sziliabszorpciót. Pl. 0,1 MveV-es gamma-sugárzás magnézium, 1 :1,4:1,6:3,1. cium, kén, vas gyengítési tényezőjének aránya a következő: Ebből következik, lényeges-en nagyobb hamuhogy a pirit radiológiailag tartalmat Az állandó ami van. ad, mint valójában eljárás elsősorban haimuösszetételű szenek ellenőrzésére folyamatos szolgál. a Miután a szén és a minta nedvessége, szemnagysága vastagsága mérést a szenet a méréshez elő kell készíteni. Az előkészíbefolyásolja, tés infravörös való szárítást, sugarakkal apríítást és rostálást foglal maa méréssel A Szovjetuniógába, s időtartama együtt mintegy -10 perc. ban és a rutinméréseknél műszer alkalmazásával megfelelő abszorpciós a minta elérték hamuazt, hogy a szénfolyam gyorsabb előkészítésével tartalmát 1-2 késéssel perc folyamatosan tudják regisztrálni.
tartalom
--
--
74
rás mint
szén
5.
A
A
víztartalom
azon a
alapul, legtöbb még az
viztartalmának
meghatározása
a alkalmas. meghatározására neutron-sugár neutronokat a hidrogén jobban hogy a gyors
eljá-
Az-
lefékezi,
más
anyag. előző viztartalom eljáráshoz, a hamutartalom, meghozzávesszük azt a szovjet radiohatározásához módszert, amely három a s ezzel a aktív szén izotóp alkalmazásával szénfolyam vastagságát, rendelkezésünkre áll a határozza számeg, mennyiségét szénfogyasztó három mára ami fűtéstechniadat, folyamatos legfontosabb észleléssel, kedvező. energiagazdálkodási szempontból kai, végső soron nagyon Ha
Reflexiós
eljárások
a gammamásodik csoportja vagy neutronradiológiai módszerek mérhető a csövek falReflexió alapul. segítségével sugár reflexiójára stb. határozni a tudjuk bréléscsövezettsége Meg vastagsága, fúrólyukak ill. a a kőzetek a talaj, reflexióval, sugárforrás, síirűsrégét gamma-sugár A szovjet hasza számláló közelében. szénbányászatzbatn jó eredménnyel fel a reflexiós nálták meghatározáeljárást is, a szén hamutartalamának kiküszöbölni a változásának sához. Itt sikerült hatását, mintavastagság között ismertetett eljárások amely tény előnyt jelent az abszorpciós 20 30 0/0 szemben. A módszer különösen hamutartalom meghatározással adott resetében hamutartalmú szenek jó eredményeket. alkalmazza a gamma-sugár refA mélyfúrási geofizika kiterjedten évek lexiós módszert már óta, s most nyugaton olyan műszert dolgoztak is. (A nyugatki, amely alkalmas bányabeli fúrt lyukak szondázására 35 mm radioaktív német és Totál átmérőjű, sugárforrást cég gyártott szondát e elsősorban a kőzetszámlálót tartalmazó célra.) E mérések metán elleni vélecsapolás és metánkitörés mechanika, vágiatdinamika, dekezés szempontjából jelentősek.
A
.
Nyomjelző 1.
Hidrológiai
.
.
eljárások
kutatás
A bányászatban lehet sokszor fontos lenemkívánatos vizek egyes Ekkor alkalmas indikátorfolyásának megállapítása. helyen radioaktív követik ennek elterfinyagot adnak a vízhez, és számlálőberendwezéssel Az utóbbi években a vizgazdálkodásbaan és Öntözési technikában Jediését. sikerült ám ezek az problémát megoldani, Szamos eddig megoldhatatlan a nátrium és bróm eljárások használták fel vegyületeit radioaktív azonban ezek (NauCl, NHáBr"). Bányászati vizsgálatok részére nem jö-
hetnek számításba, Sajnos Flugge
nagyon kísérlete
mert
rövid, szerint
felezési
mert
a
egy
víz
föld
idejük mozgása alatt
14,?) ill. 36 óra. Ez az idő földben ehhez képest lassú. m-re fekvő az Uravágatból
csak
100
a
7.5
múlva víz négy nap nin AP-vel megfestett felhasználásának A radioaktív ben. konyhasó só és más oldott az melyekkel anyagok
140
jelentkezett
m
mélység-
akadálya az, hogy a szivárgó víz útja során Hidíoncserébne érintkezik meghamisítja. lépnek, s ez az eredményt tűnik a számára rubidium-SB, legalkalmasabbnak rológiai kutatások felezési ideje 7,8 nap. Az izotóp jól oldódó melynek biológiailag hatásos A vele kísérleteknél használható. kapcsolatos alakjában kloridjának A további törekvés ez volt. millió is észlelhető 1:200 irányhígításban kvantitatív méban az, hogy az izotópok hígításának meghatározásával el. réseket végezzenek másik
-
2.
El
felkutatása
robbanóanyag
robbant
nem
Az USÁelveszik. hogy rádium-preparátum berendezést egy egé-szen egyszerű csak legtöbbször egy fejhallgaa közeledve, preparátum helyéhez fejhallgatób-an Az a száma kis berendezés szaporodik. kotyogó a ,,Rádiumtyúk" tréfás, de jellemző nevet kapta. Egy szinhangja miatt mutató számlálóberendezéseket tén csak kvalitatíve igénylő probléma
A klinikákon nem ban ilyen preparátum Ez mint alkalmaznak. A rendehkezik. tóval hallható impulzusok
az
állva
ben lik.
A
felkutatására mwutatóműszernel
lövések
maradt
úgy járnak
felkutatása
el, hogy
a
robbanás
bekövetkező
gárzásuk eljárás
ritka,
alapján
aránylag
robbantó
a
robbanóanyagot után
állva
.az
könnyen
munkánál.
E cél
érdeké-
valamilyen módon megjelömaradt surobbanóanyagok fellelhetők. az Gyakorlatilag
ismét
következő:
Pl. egy robbantásnál beraknak 20 gyutacsot, ezek a A 19 töltet robbanásának hatása az felmondja szolgálatot. finoman idő múlva az indikátoranyagot elosztja. Aránylag rövid ilyen módon származó nadiszpergált indikátoranyagból sugárzásintenzitás mert a radioaktív gyon lecsökken, por vagy gáz nagyobb részét a levegőáramlat kihúzza. után Néhány perccel a robbantás megállapítható egy s fokozatosan lecsökkenő múlandó, viszonylag nagy intenzitás, mely rövid idő múlva csak mint nulleffektus lesz észlelhető. megnövekedett A vájviéget és a lerobbantott törmeléket számlálóberendezéssel átegy a gyújtási hiba kutatva, helyén egy erős kiütést kapunk.
közül
a
egy
3.
Radioaktív
izotópok
A Pécsi
déseket
jött
Szénbányászati porártalom elleni porártalom tett
a
hároméves
függetlenített
a
múltra és
felhasználása Tröszt tervszerű
a
a
porvédelem
felszabadulás leküzdése
Védelem mai tekinthet vissza.
óta terén.
átfogó Valamennyi
területén
hathatós Fokozatosan
rendszere, kerületben
mely
intézkema
létrekb.
egy-egy
technikus pormérő szaktanfolyamot végzett dolgozik. Méréseit a eszközökkel legmodernebb pormérő látja el, mint pl. koniA azonmérések méterrel, mikroszkóppal. vtyndalloslkóppal, projekciós ban törvéhibákkal terheltek esetekben, optikai olyan amelyek egyes mekis vízcseppek, nyeken alapulnak. Így pl. a levegőben levő nagyon a használt is, a tyndallyek lehetnek cseppjei porvédelemre vizpermet 76'
l'a-olvasásánál értékét növeli; ítéljük meg. Ha
loskóp
mint
mért
ilyen
nek
úgy
fénymikroszkóp
a
mikron.
mint
egy részecskék a
nem
valódinál;
ítéljük
Mivel
az
s a porkoncentráció jelentkezik, túl kiesihatékonyságát szűrőménéseket végzünk, a rutinméréseknél alig kisebb, feloldóképessége mikron azonban a tüdőben porfőleg 0,2-0,4 de ugyan fénymiktyndalloskóppal mérhetők,
ezek mutathatók a talált ki, tehát illető intézkedés porvédelmi
vannak,
roszkóppal
porrészecske
esetben a porvédelem ellenben konivmétervagy
részecskeszám hatásfokát
kisebb
lesz
túl
előnyösen el nehézségeket s törünk, porát
porvédelzni
véleményezéseknél fellépő 1 mikron alá izotópot mód-szerrel mérporhoz adjuk, s ezután radiológiai egy másik változatát a külföldi többféle olvashatjuk szaklapokjük. E módszernek került. már több helyütt sor ban, s alkalmazására Az izotóp kiválasztásakor gondolni "kell arra, hogy nedves porelhávízben oldódnia. A Vizsgálatot szabad rítási végző szeeljárásoknál nem kell esetén arra, vigyázni hogy inkorporáció mély egészsége érdekében kicsi A elkerülésére az alkalmahatása ártalmas sugárártalmak legyen. idő kicsi összaktivitás és a felezési zott legyen, így a kísérletek céljaira a rubidziummelyek közül pl. rubidium vegyületekre, gondolhatnánk feltételét. oldhatóság Hátránya, kielégíti a rossz hogy hexakloroplatinát norkapható úgy történik, hogy a kereskedelemben drága, Előállítása a reaktorban sót először a kívánt mális finomságúra őröljük, ezután RbsöPtClg-á aktiváljuk. A legfinomabb porok megítélésének szemcsenagyságú nehézségei alkalmazott indítóokai voltak annak, hogy a lebegő por szűrőiben anyag radioaktív preparátumokat használjamegítélésére szűrőképességének keletkező emanak. Erre a célra pl. a Radiothorium (RdTh) bomlásakor A
meg.
kerülni,
ha kísérleti
lehet
egy
radioaktív
'
idővel a szilárd Th-A-ba felezési Tih-D ólomizoa szintén szilárd található Azzal a feltételezéssel, portóppá lesz. hogy a levegőben mint kondenzációs az emanáció részecskék bomlástermékeire, magok annak szűrőradioaktivitásából hatnak, a szűrő által visszatartott por mérésére ionizációs következtetni. A_ radioaktivitás képességére lehet kamrákat filmeket lehet ez esetben használni. vagy
nációt,
használták.
toront
a
át, majd
megy
0,158
Radioizotópok
4. Bár
a
bányák
s
Ez felezési
felhasználása szellőztetésének
54,5
s
idővel
a
bányaszellőztetésben
törvényszerűségei
tisztázottak,
ellenőrzésére,
folya-
a radiolóspeciális feladatainak vagy megoldására, giai módszerek alkalmazhatók. számára Ilyen fajta vizsgálatok egész sor ám a gázalakú feltételeknek csak kevés felel izotóp áll rendelkezésre, kéznél meg. Hogy állandóan legyenek radioaktív izotópok, kívánatosnak láitszhatna hosszabb felezési mint alkalmazása, idejű preparátumok pl. H C" azonban alakban vízbe-n vegyületei. Ilyen vegyületek pl.
matos
oldódnak,
és
felhasználásukat meggátolja Ezenkívül a CU-nek Séggel jut kapcsolatba. Először is a biológiai ártalmassága, másodszor ez
jól levegő nedvesvan. lényeges hátránya rossz kimutath-atósága.
CMOg
ott, két a
ahol
a
77
muC" csak laboratóriumban miatt a béta-sugárzása Egészen gy-enge 226-ból állana Ra ki. A radon, a rádiumsor tatható emuanációja, amely nem alkalmas felezési idővel keletkezik és 3,83 napos dóan bír, szintén aktivitása a bomláste-rmékeinek félő, a miatt, mivel ilyen kísérletekre nemesradioaktív fentőződnek. Ezént radioaktiven egy bányaténségek látszik alkalmasnak. gáz, mint a kripton-85 alkot kémiai Mivel mint vegyül-esteket, még nemesgáz a Kr85 nem Ezenkívül csak esetén is gyorsan kilélegezziilg gyenge írrkorporáció a ártalmak 0,695 MeV-vel, úgy hogy sugárzási veszélye ez béta-sugárzó oldalról E zsugárzás azonban is kicsi. elég erős ahhoz, hogy 0,2 mikroC/m3 álló eszközök hígitásig a bányászatnak ezideíg rendelkezésére segítségével mérhető felső határa a jelenlegi radioszkólegyen. A kimutathatóság 50 mikroC/m3. a száimlálócső pok esetében Nagyobb koncentrációknál Mivel rövid munkák számára feloldóképeslségét túlhaladjuk. ideig tartó Krü-re a megengedett dózi-s 30 mikroC/ma, lehetséges, hogy e dózis megtartását műszerünkkel Tekintettel a kriptonü-nek a kísérmegfigyeljük. letre kedvező relatíve felezési tulajdonságaira, nagy ideje (9,4 év) nem a készltettárolás is. hátrányos, hanem szempontjából még kedvező módszereket a Kidolgozták radiológiai léggvezertékelk szivárgásának a szellőztetett vizsgálatára, bánya külön helyein a friss és elhasznált
levegő arányának nek mérésére hálózatban is tályok ellátását
stb.
meghatározására, Hasonlóan
a
a levegő légvezetékek
mennyiségének, esetéhez
a
sebességé-
szellőztetési
fő-
rövidzárlati
veszélyeztethetik
légáramok az egyes légoszés a szellőztetés Általában ezek a léggazdaságosságát. Sokkal. nehezebb mennyiségek kielégítő pontossággal meghtatározhatótk. azonban a fejtési területen között azokat a bizonyos jelenkörülmények tős rövidzárlati mint kóbor lemennyiségeket meghatározni, amelyek és ott a szén vegő a régi műveléseken keresztülszivárognak. öngyulladását Bár lehet füstcsövecskékkel okozhatják. gyakran meg állapítani a behúzó hol tűnik el a levegő. Ne(titántetriaklorid) légáramban, hogy azokat a légmennyiségeket mehézségeket okoz azonban megállapítani, mivel részesedésük az lyek itt eltűnnek, összlégáramban gyakran kisebb, mint a műszer és az nem arról a hibáról. beszélve eljárás pontossága, amit a mérési keresztmetszet ejthetünk. megállapításánál a beItt radioaktív melyeket a megfelelő fejtési szakaszon gázok másik húzó tehetnek. adnak tértékes Egy légáramvhoz szolgálatokat elközvetlenül az lehetőség az, hogy a kriptont a friss levegőszakaszon kóbor alkalmas szökő ami különösen levegőegyes levegőbe nyomjuk, áramok meghatározására. közepes sebességének _
-
5.
Radiológiai
módszerek
a
metánkutatásban
A kőszénbxányászwat üzembiztonságának radioaktív izotópokkal ténő át teljesen, ha nem emelésének nem tekintenénk lehetőségeit tenénk elleni küzdelmet. a metán kutatását és a meutánkitörések Első lehetne a kutatására radioaktív gondolatunk gázömlések használni tánt, mint (CUH; vagy CHH). Már szó volt vezérizotóport 78
tör-
emlíl
meazon-
ban
arról,
hogy olyan állnak,
vegyületeiből
rülendők. Hasonló C" energiájának,
gáz alakú méréstechnikai
helyzet
a
kimutatása
a
a
jelzőizotópok,
szén melyek radioaktív elkeegészségügyi szempontból H3-al is. Béta-sugárzó, 1/8-ada energiája hanem is r-adiometrikusan, nem spektrálés
az a leheviszont szempontjából különösen fontos. tőség, hogy tudjuk, eredményét A fejlődés látszik a szakaszában itt is a kripton legalkalmajelenlegi sabbnak. A Krsö esetében nem lehet figye-lmen kívül hagyni azt, hogy ezeknél a lehet hatása vizsgálatoknál hátrányosabb levegőnél naéppen gyobb atomsúlyának. levő lehetőség Egy lefejtésben telep gázömlésére egész sor előidéző a van. Az a fontos, hogy az éppen fontosakat felismerjük, hogy azokat ki A esetben a kapcsolni. legtöbb telepről jövő leghatásosabban tudjuk a fejtési térbe ott Bizomert út áramlik, gáz közvetlenül nyílik szabad között viszont a fedü a fellazulása, nyos körülmények nyomási boltozat kialakulása miatt gázt kapnak a fedübe, amely azonban repedések mena is kiléphet. Itt tén régi vágatokban egy elég hosszú fúrólyukkal, értékes nyerheamelynek végébe Kr85 gázt zárunk, felvilágosításokat tünk a telep vannak a gázgázömlési viszonyairól, melyek segítségünkre A német szetapasztalatai lecsapoló lyukak telepítésénél. gázlecsapolás rint: a metántartalma mértékadóan a) Egy fejtési terület fedőrétegek és viselkedésétől felépítésétől függ. Nagyon figyelemre méltó lehet tehát a fent leírt készített szonda alkalmabányabeli lyukak szelvényezésére A metán zása a gázlecsapolás a is; pécsi b) szempontjából bányászatban állnak Ha tehát az le-szívó lyukak gyakran kapcsolatban egymással. és a többi radioaktív izotóppal megtöltjük, lyuknál egyik fúrólyukat az eltelt időből, a leszívott gázfigyeljük a radioaktív gáz megjelenését, a kőzet következtethetünk. közepes áteresztőképességére mennyiségből a Ennek segítségével meghatározhtató fúrólyukak optimális távolsága, a leszívható gáz mennyisége. e A Szovjetunióban tritiumőt alkalmaztak célra, mert olcsóbb, s a a C"ötszöröse koncentrációja Murray szerint levegőben megengedhető
analitikusan
történik. minden
sújtólégkutatás
A
mérés
azonnal
'
ének.
A radiológiai módszert lyamatainak vizsgálatára, vevő részt folyamataiban
kőszénnel
ugyanis
a magas mutatták
izotóp segítségével meg
a
pirithez,
Radiológiai Kernenergie szénbányászati
szerves
felhasználják széndútsításnál kén eloszlásának
a
kéntartalom
ki, hogy
a
vegyületekhez,
módszereiket
még
föld
a
kokszolás
elgázosítás foszárazlepárlás Sok megfigyelésére. szovjet a kokszolásnak. akadálya szén kéntartalma hogyan oszlik ill.
alatti
szulfátokhoz
és
kötött szén
kén
között.
flotálásánál.
még tudósít, júliusi száma pedig arról hogy a szovjet vezettek be a széntelepek kiterjeiparban új módszert és széntartalmának Az eljárás radioaktivitást désének meghatározására. móda kutatási és a hagyományos csökkenti alkalmaz, erősen költségeket lehetővé teszi. szerekhez is idő 50 -0s 0/0 szükséges megtakarítását E beszámolóban megemlíteni" mindazon radiológiai módigyekeztem alkalmazez és Európában szereket, amelyeket ideig a Szovjetunióban A
alkalmaznak
a
1960.
79
azokat a megmutatni hogy sikerült lehetőségeket, melyek Nem szabad szem elöl tévesztem, rejtőznek. új eljárásokban hogy .a kivitelezésekor nehéz sorát kell a problémák gyakorlati javaslatok esetben egyes gondosan mérlegelni kell, memegoldani. Így pl. minden alkalmazható a preparátum legjobban, milyen mennyilyik radioaktív A mérés zs-tb. értékelése szintén szüktséges metodikája alapos megség a és a fontolásokat szempontjából igényel. A műszer bányabiztonság masszív felépítés a fő szempont.
remélem,
tak, ezen
IRODALOM
S., Földvári
[1] Szalag tikai és [2] Gedeon
Lapok, [3] Szalay
[5]
Oszt, urán
Az
vizsgálata.
Közl. I. (1951) felhalmozódása
(M.
1. sz.) különböző
Tud.
kőzetekben.
Akad.
Matema-
(Bányászati
160.)
sz.
kőszenek Hazai Akad. Műszaki (M. Tud. radiológiai vizsgálata. V. (1952) Ki. sz.) K.: Szenek fűtőértékéBisztray-Balku S., Kakas J., Lévai A., Nagy M, Varga módszerrel. és Atomtechnika, nek 13. k. radiológiai meghatározása (Energia (1960) 6. sz. 272. o.) im L.: Radioaktivitát Anwendung (Technische Scheichl, Steinkohlen-Bergbau. 1952. 3. sz. 90-91.) Mitteilungen,
Tud.
[4]
1.
1958_
radiológiai
Kőzetek
A.:
Természettud. Tihamér:
Sándor: Közl. Oszt.
[6] Flügge, 1958.
G.:
1_
Anwendung
sz.
von
Radioizotopen
im
Steinkohlenbergbau.
(Atompraxis,
6-13.)
von ím H.: Die Verwendung Isotopen [7] Martin, sowjetischen Kohlenbergbau. (Glück Auf, 1956 43/44. sz. 1297-1302.) n M("J'O,'[0l§ pa;uioaii'riisuhlx oóorzuueunn IIPOIIÚCCaX [8] Topoluno, B. IL: llpuMeHeHuc N.- 2 (1956) 26. Anagtexínxi Havi; CCCP. ymeü. Becrmm nuaroiioi: IIPITMUIIOHIISIX ])a,'LIIOa[C'l'IIBIlhlX [9] CMHpHoB, B. (h: 0 HOROTODIJX BOLHIOJKEIBIX YroJh N.- 2 28/34. B yraibHoii npnxnaInmamiocm.
HPHMEHEHI/l
BOSMOHHOCTH B
IlOBblLlE
PAIIl/IOJTOFHHECKI/IX
KAMEHHOFO
YFIIH
B
I".
METOIIOB
HEH
FLJIEPEHJ PEBlOME
paöoTe pZICCMZlTpbIBaIOTCH Bosmomaocm npnMeHeHim B OŐOFEIHIEHHH u s Texumce noőuue KaMeHHoro yrmi, ymn
B 11013
B
MCTOpaaHOJIOFI/IHCCKIIX TOHKH, npirmeunmmeü Ha OCHOBaHI/IH HepeHLICJleH-
ám B nepsyio BOBMOKHOCTII yronb. aaamisupymrca ouepenb Hoü oTeuecTBeHx-ioü u sarpaanunoü c yueToM Bosmomnocreü cneunanbuux nmeparypbi, n norpeöuocreü B pasaenax, neqckoü noőbiuu KBMCHHOFO sammaiomnxcsi noöbmeü yrJm. Bosuomnocm BAETOLLOB c HCHOJIBSOymn npnBeaeHbi HpHAÍCHCHI/IH paauonornuecimx BaHHeM I/I3TOHOB. TOFJH, BBHIIY DHCKH K STI/IM ÁIGTOLIEJM OIIHBKO CJIEIIYET HPMŐCTaTBJllllllb HOCTb.
DIE MÖGLICHKEITEN KADIOLOGIE-VERFAHREN
DER
J.
DER IM
ANWENDUNG
STEINKOHLENBERGBAU
PÉCS
DERES
ZUSAMMENFASSUNG Der
fahren
technik, 80
Aufsatz im
behandelt
Kohlenbergbau, in
erster
Linie
die der Möglichkeiten bei der Kohlenaufbereitung auf Grund der ungarischen
der Radiologieverin sowie der Kohlenheizund auslándíschen Literatur
Anwendung
wobeí der Verfasser ín eínígen Fállen auf die Literaturverzeíchnís, Spezia1bzw. Erfordernisse ím Steínkohlenbergbau Pécs Die möglichkeiten, auf den eingeht. Teále umfassen die meísten Kohlenwbergbau bezüglíchen Anwenwdungsmöglichkeiten. allem vor die von Es wírd darauf aufmerksam Anwendung Isotopen. jedoch gedie Verfahren dass in Anbetracht des nur ín solchen Risikos Fállen macht, ange wendert werden wenn keíne andere vonhanden diese sollen, Möglichkeit íst, oder ausreichende keíne Genauígkeit ergibt. laut
POTENTIAL IN
APPLICATIONS COAL MINING
THE
OF AT
RADIOLOGY
PÉCS
DERES
J.
SUMMARY
díscusses of radiological applications paper thepotentíal coal and ín firíng separatíon, systems usíng coal as fuel of líterature and ín the basís lísted (home foreígn) Bíbliography, the facílitíes and of coal stances requirements díscussing special The sections with coal the most contain dealing míning applicatíons with radioactíve the cerned isotopes); paper however, gives an on account of the hazards ínvolved the above methods should other no means are available or for the purpose. to unless adequate -
-
-
LES
POSSIBILITÉS DANS
D'APPLICATION UEXPLOITATION DES J.
SYSTÉMES
DES MINES
DE
HOUILLE
ín
methods
The
mining,
primarily ín
but
on some
at mining (prímarily
admonition not be
coal the inPécs. con-
that resorted
RADIOLOGIGUES DE
PÉCS
DERES
RÉSUMÉ Uétude
production
traite
les
charbonniere, le charbon,
possibilités dans
d'application préparation líeu sur premier la
systémes radiologíques ainsi dans que charbon,
des du la
la dans Ia chaufet nationale
en base de la littérature fage utílisant en énumérée dans la note de littérature, en mentionnant cas étrangére quelques les possibílítés de houille de Pécs, resp, de Pexploitation des mines leurs spécíales besoins. Les concernant miniére du charbon les embrassent Pexploítation parties les plus nombreuses, en líeu á l'applipossibilités dapplícation premier par rapport cation l'étude l'attention des ísotopes; sur le fait du appelle cependant qu'á cause de prendre ces en recommandable risque il n'est systémes application qu'en cas ou une á notre ou celle-cí autre n'est ne donne l'exactidisposition, possibilíté pas pas
tude
suffisante.
8]
A
NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI IX.
A
NME
hallgatói
KÖTET
készült Tudományos Diákegyesületében munkák tudományos gyűjteménye
Szerkesztő
Dr_ FALK
RICHÁRD
Dr_
bizottság: SÁNDOR
GELEJI
MISKOLC 1964
Dr.
TERPLÁN
ZÉNÓ
A
kötet
HERCZEG egyetemi Dr.
ábráit
ISTVÁN adjunktus
ENDRÉNÉ
VINCZE tanszéki
technikus
és SCHOLTZ tanszéki
PÉTERNÉ mechanikus
készítette
§
Nehézipari
Műszaki
Egyetem,
"x
suuafüf+*"""'vwu
(ami: augzíki EIEHEUXPEMH
mm
Miskolc
Asszonyi Balás
EGYETEM MAGYAR MÜSZAKI NYELVÚ TARTALOMJEGYZÉKE IX. KÖTETÉNEK
NEHÉZIPARI
A
Csaba:
A
László-Zsákay abányászatban
Becker Béres
Miklós:
A
Árpád-Kováts
lineáris János:
programozás alapfeladatairól alkalmazásának Az atomenergia
KÖZLEMÉNYEI
.
.
Siemens-dinamó hegesztési sajátosságai alkalmazása az Öntöttvasak Attila: Kromálás
és ennek vizsgálata Bornemissza Imre-Gerentsér kikerülő mű légszereiből
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A János: utánmosásának
Imre-Fruzsina
középtemmék vizsgálata..................... Csizmadia feszültségvizsgálata Lajos: Palástmarófog Debreczeni Elemér: nomogram Egy görbesereg Dér Az Jenő: acélok Éva-Palotás Árpád-Sólyom okainak Változások kísérleti vizsgálata Deres A radiológiai János: módszerek alkalmazási bányászatban....................... Radioaktív karottázs alkalmazása Egerer Frigyes: .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
úton
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
lehetőségei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Jenő: Attila:
Hidropneumatikus fúróaggregát A C-görbék vizsgálatáról .
.
S. Nagy János: Csavarkulcs Sándor-Bánszki Rédei András: Blokkhengerállvány optikai Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép Az öntöttvas László: Szenyán J ózsef-Vida
barnakőszén-kutatásban Márton: Vas és szilícium
.
.
.
.
.
.
.
Tatár Zitás
képessége..................... erő Iván: Főforgácsoló A méretmegadás István:
továbbfejlesztése .
65
.
69 a
.
.
.
83
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
terve
.
.
folyékonysága,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
95 111 119
.
optikai feszültséganalízise feszültségvizsgálata
.
105
megoldásáról Hrabéczi Kováts
.
kőszén-
pécsi
a
.
43 53 59
méret-
fellépő
Ottó-Voith László-Herendi Rezső-Szermek hatása az Al-Mg3 ötvözetre A mérőszámos ábrázolás alkalmazása a szerszámszerkesztésben Gulyás Gábor: Heinemann A geometriai Zoltán: módszere új matematikai kristálytan egy A pantográi torzításra vonatkozó transzformációs Héjjas István: egyenletek István: harmadrendű Héjjas differenciálegyenletek Közönséges grafikus .
29
szénelőkészítő-
edzésekor
Fodor
.
21
területén
gazdaságossági
.
.
.
.
komlói
optikai
.
.
.
lehetőségei
.
125 133 141 149 157 163
ill_ formatöltő 173
mérése
esztergapadokon szabványai .
.
.
195 203
217
IIHCTIITYTA
IIOJII-ITEXHHLIECKOPO BlI/IIJJKOJILIHLCKOPO
TPYLILI
THPREJIOII
IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I
(BEHPPI/IH)
COLIEPHiAHIIE nnueüuoro nporpasuxuponanua n BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH aromuofi auepmn ropuoaanogcmoü npoMHmneHHoqTn GnMeHca M. Belmep; mzruaMo CBapoqHHe ocoóeHnocm IioBau: A. Bepem-A. HpnMeHeHHe xpoMannpoBaHna npn Bmpaóorxe uyryna ÜI-COHOMHHHOGIW) xenonII. BopHeMncca-II. Hpymnna: POpeHTJJIep-H. BOHHnrenbnoro m; oóorameuna Ilponynra, noayqaeMoro nposxemytcoqnoro oóoramxrreabnoü aymnmx RJIaGCIHIHIRaTOPOB (baópnxcn B Kmmo na Onmqecxnü JI. Llnazxxazma: Meron uccsxejLoBaunz-I Hanpamermü ayóue Ocnonmao Jhauan:
H. AcoHu: JI. BaJam-H.
zsanauu
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
(ppeaepe
Immztrupecnoro
i). í).
Heópenenn: lIep-A. rmH
H. (D.
JKGIIBOOM
.
.
Icpemmen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Hxcnepuxrenraabnoe crann
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
HCCJIOfLOBaHIIB .
.
.
.
.
.
13 21 29
43 53 59
.
npn-
.
.
.
.
noóuue
B
MGTOJOB
PaJHOJOIYHIGCKIlX
69
.
.
.
.
Ha
.
.
.
.
.
.
.
.
,
Aa-Mra
.
.
óyporo
noncne .
BoüT:
CepMeH-M.
onnan
B
kapartam-a,
pannoaxcmnxxoro
XGPBHJH-O. n
.
sarcamce upn npxmenenne
paamepoa Bosnoncnocru
ymn
.
.
IípHBHX
IIIOÍZÍOM;
HaJoTauh-E.
'Í?o;Lop-ZI.
.
nyrnca
HBMGHGHIDI
HHOFO
II.
.
Honorpamra
lIepem: Raxuennoroyrzxannlleq Brepep: HpnMeHeHne
.
,
.
.
.
BJnuHne .
.
.
.
Kamc.
.
83
.
.
JiICOpOIIIIJ-IX .
.
.
95
.
.
IIpuMeHeHne namepxmenbnnmn nmppaxln n IIpOGKTHnaoópaatennn poBaHuu oópaóarusammnx HHOTpyMeHTOB 3. Xeünemaxx: Honuü starexxamqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTaJJOFpadHHJ
1'.
Pyxm:
.
II.
Xemn:
Tpancdaopxaunonuue
Xeam:
E.
Xpaóeun;
Hennü
Fpatfn/Iqecxoe TPBTbBÜ creneux:
.
.
.
.
ncxcaazeurxn)
1;
omocamuecu
ypaBHeHI/IH,
OŐhIICHOBBIíHHX
pemc-Hrxe .
.
.
.
Ycorsepmeucmonauue
nan-
.
.
.
AudMpepeHnnanxunnx .
.
.
.
.
.
.
125
.
.
.
.
.
ypanarr-
cnepnnslnnom
rnnponuenmawlnleokom
perawa
A. IioBaq: C I/Iccnegonanne npmsux III. III. HaPb-H. Onruuecuxxü Baucun: JIOHMH
raeqnoro
mroua
.
.
.
.
.
.
auazms .
.
Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonauxxs; Hanpnmexiua CTaHOI-C IIpocToü ŐaIaHCIIPOBOHHHÜ TuI.Hloan: H. CenaH-ÍI. Bajna: qyryna Tenyuecrs
TaTap:
I/IBMBPBHKB ycnmn
peaanna H_.'311Ta1u:'CTaH,'xa1)THnpocw-annenmx
218
.
.
.
.
Ha
;
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
133 141
nuroron-
npn
cTaHKB .
.
Gnxommra
CTaHHHG
TonapHoM
paamepos
.
.
,
Ha
.
.
.
HaIIpHJKeIIIIH .
A.
I/I.
105 111 119
Torpaxpa H.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
149 157 163 173 195
203
DER
MITTEILUNGEN
TECHNISCHEN
IVERSITÁT (UNGARN)
UN
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
DIE
SCHWER-
INHALTVERZEICHNIS
Über die Grundaufgaben der linearen Cs. Asszonyi: Prograrrxierung L. Balás-J. der Kerneneergie im Bergbau Zsákay: Anwendungsrrxöglichkeiten M. Becker: Die der SchWeisse-igenschaften Siemens-Dynamo-maschine Á. Béres-A. Kováts: bei Gusseisen und entdes Chromierens Anwendung .
.
.
.
.
13 21
.
sprechendePrüfung.....................
I.
29
Bornemissza-I. Gerentsér-J. Fruzsina: Wirtschaftlíchtkeituntersuchung deur Nachwásche des aus den Windsicherten der KohlenaufbereítungsKomló anlage gelangenden Zwischeaaproduktes Csizmadia: von Walzenfráserzáhnen Spannungsprüfung Optische Debreczeni: Ein KurVenschar-Nomogram der Dér-Á. Palotás-J. Ursachen Sólyom: Untersuchung Experimertelle von Stáhlen der beim Hárten auftretenden Massveránderungen Deres: Die der der ím Anwendung Radiologfie-Vexfahren Möglichkeiten .
L. E.
É. J.
F. L.
.
.
.
.
.
43
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
steinkohlenbergbauPécs................... radioaktiver Egerer: Anwendung Fodor-R.
Herendi-O.
.
.
.
.
konstruktion Heinemann:
.
.
.
.
.
59
69
Szermek-M.
Braunkohlenschürfung
der Einfluss
bei
Carottage Voith:
.
der
.
83
und
Eisen-
von
auf die Al-Mga-Legierung Silizium-Verunreinigungm bei G. Gulyás: devr Kennzifferdarstellung Anwendung Z.
.
.
.
.
95
.
Werkzeug105
Ein
neues
Verfahren
mathematisches
der
geometrischen
Kristallehre I. I.
J. A.
S. A.
P. J. I. I.
Die Transfomnationsgleichungen Héjjas: Panthograp-hen.................... Über die graphische Lösung Héjjas:
betreffend
des
Verzerrung
normaler Differentialgleichungem drirttenGrades Hrabéczi: des hydropneumatischen Bohraggregwats Weiterentwicklung Kováts: detr C-Kurve. Über die Unltersuchung von Schrauben-Schlüsseln S. Nagy-J. Bánszki: Optische Spannungsanalyse Rédei: des Blockwalzgerüstes Spannungsprüfung Optische Auswuchtmaschine Scholtz: einer einfachen Plan von Gusseisen Vida: bzw. Die Fliesbarkeit Formenfüllfáhigkeit Szenyáw-L. auf Drehbánxken Tatár: der Untersuchung Spankraft Zitás: Normen der Massangaben .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
219
OF
PUBLICATIONS
THE
TECHNICAL MISKOLC
UNIVERSITY
OF
THE
HEAVY
(HUNGARY)
INDUSTRIES,
INDEX
Cs. Asszonyi: L. Balás-J. M. Becker:
Á. Béres-A.
On
fundamenrtal Potentíal
Zsákay: Weldíng Kováts:
of linear pmgrammjng ín míníng of nuclear energy of Síemens-dynamo characterístícs The of chromatíon to cast írons applícation
tasks
uses
.
.
13
.
.
.
.
.
.
21
.
íts
and
testíng Bornemissza-I.
I.
29
Gerentsér-J.
Fruzsina:
inquíry
An obtained
the
on
of
economy
of the middlíngs Írom aír jígs of the coal susequeint washíng separatoratKomló................... of tensíons ín a cutter L. Csizmadia: síde-tooth testíng Optícal .' E. Debreczeni: of a set of curves Nomogram Palotás-J. of the causes of É. Dér-Á. Sólyom: Experímental ínvestígation in síze of steels changes occurríng duríng hardeníng J. Deres: Potentíal of radíology ín the coal at Pécs applícatíons míníng F. Egerer: The of radíoactive unit ín prospectíng applícation survey (carotage) .
.
.
.
.
.
.
.
L.
Z. I. I.
J. A. S, A. P. J. I. I.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forbrowncoal....................... Herendi-O. Szermák-M. Voith: The influence of íron and Fodor-R. ín Al-Mgg sílícíum impuritíes alloys The of índex-number ín tools Gulyás: applícatíon layout drawing design Heinemann: A new of geometrícal níathematícal method crystallography of panthographs T-ransfornuation to the dístortíon Héjjas: eqííatíons relatíng cubíc solutíon of ordínary dífferentíal Héjjas: On the graphic equations to a hydropneumatíc bore Hrabéczy: Improvement agregate Kováts: On the ínvestígatíon of C-curves S. Nagy-J. tensíon of a wrench Bánszky: Optícal analysís Rédei: of a block-roll stand analysís Opticad tensiíon Scholtz: machíne Shematíc design of a símpl balancíng íron or its capacíty the mould Vida: The of cast to fíll Szenyán-L. fluídity Tatár: ín lathes force Measurement oí cuttíng Zitás: Standards of dimensíoníng .
G.
.
.
220
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
43 53 59
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
105
ANNALES
DE
UUNIVERSITÉ
DE
LTNDUSTRIE
Cs.
Asszonyi:
Balázs-J. l'industrie M. Becker: Á. Béres-A. L.
táches fondamentales Les possibilités miniére de soudage Caractéristíque Kováts: de Applicatiown
de
Des
Zsákay:
.
.
la
MISKOLC
.
.
.
de
de .
.
la
linéaire
programmation
dapplication
.
.
DE
MATIÉRES
DES
TABLE
LOURDE
GRIE)
(HON
.
.
.
.
.
dans
.
dans
atomique
Siemens le domaíne
dynamo
chromage
Pénergie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
fontes
des
13 21
ewt
29
sonexamen......................,
Bornemissza-I.
I.
Gerentsér-J. sortant des classeurs
É. J. F.
L.
.
.
.
.
.
G.
.
Z.
.
géometrique..................... Héjjas: Équations de transformation pantographe De la solution Héjjas: graphique
I. I.
troisiéme Hrabéczi:
J.
du
relavage la prepa-
du mixte povur ration du charbon á fraiser Csizntadia: Essai de tension voie de la dent la surface par optique Debreczeni: Un de courbe nombreuse nomogramme Palotás-J. Dér-Á. Essai des causes de changement Sólyom: expérimental de dimensions survenu á l'occasion de la trempe des acíers Deres: Les des dan systémes possibilités radiologiques d'application de houlle de Pécs des mines Pexploitatíon du caro-ttage de laligrmite radíoactif dans la prospection Egerer: Application Fodor-R. Herendi-O. Szemnek-M. Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dans Palliage Al-Mgg de la descriptions de numero de mesure dans la Gulyás: Application conwstruction d'outils Heinemann: Un nouvewau de la cristallographie systéme mathématique .
L. E.
Examen d'économíe de la régie Komló
Fruzsina: á vent
ordre
.
Développemevnt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
de
progressif
.
la
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
la
.
.
.
.
distorsion
.
.
.
.
Pagrégat
.
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forage
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
65
.
69 83
.
95
.
105
de
communes .
.
.
.
.
hydropneu-
C A. Kováts: De l'essai des courbes Bánszki: de tension de la clef á écrou S. S. Nagy-J. Analyse optique de Péchafaud de cylindre de tension monobloc A. Rédei: Essai optique d'un Plan P. Scholtz: compensateur simple J Szenyán-L. de la fonte, sa de Vida: État liquide resp. capacité de forme remplissage I. Tatár: de la puissance de coupe sur les bancs de Mesure principale I. Zitás: des measures Les normes de Pindication .
.
43 53 59
du
dífférentielles
équations
des
.
.
.
consernant
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
v
.
.
.
.
.
.
.
tour
.
221
Felelős
Megjelent Borsod
megyei
500
Nyomdaipari
kiadó:
példányban, V.,
Dr.
Terplán A,'5
19,5 Miskolc
-
Zénó ív 2509
terjedelemben -
F.
v.:
Méry
György