Alátámasztó munkarészek

Berente község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarészek

Megbízó: Berente Község Önkormányzata Berente Esze T. út 18. 3704

Generáltervező: Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. Miskolc Papszer u. 20. 3530

Berente Község Településrendezési Terve – Alátámasztó munkarészek

Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat ................................................................................................................................................ 2 1. Előzmények..................................................................................................................................................... 3 2. Magasabb szintű tervekkel való egyezőség.................................................................................................... 3 3. Területrendezési terv és településrendezési terv összhangjának igazolása................................................... 8 4. Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat ........................................................................................................... 10 5. A településfejlesztési koncepció kivonata .................................................................................................... 17 6. Örökségvédelmi hatásvizsgálat .................................................................................................................... 21 7. Környezeti értékelés ..................................................................................................................................... 32 8. Tájrendezés................................................................................................................................................... 49 9. Biológiai aktivitásérték számítás................................................................................................................... 55 10. Közlekedés, közművek.................................................................................................................................. 56

Tervezői nyilatkozat Kijelentem, hogy Berente község Településrendezési Terv módosítás munkarészeinek készítésekor az alábbi törvényeket és rendeleteket betartottam: − 2010. évi XC. törvénnyel, 2009. évi LII. törvénnyel, 2008. évi XLIX. törvénnyel, 2006. évi L. törvénnyel, 1999. évi CXV. törvénnyel módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tör‐ vény, − 182/2008. (VII.14.) Kormányrendelettel módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) ‐ az országos településrendezési és építési követelményekről, − 2010. évi LXIX. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról, − 2010. XIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. módosításáról, − 2008. évi XCI törvény és 2004. évi LXXVI. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény mó‐ dosításáról, − 17/2008. (VIII.30) NFGM rendelettel módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági el‐ járásokról, valamint a telekalakítási és építészeti‐műszaki dokumentációk tartalmáról. Kijelentem, hogy a tervezést a településtervezési és az építészeti‐műszaki tervezési, valamint az építésügyi mű‐ szaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 177/2010. (V.13.) Korm. rendelettel módosított 104/2006. (IV.28.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti tevékenységi körön belül végeztem. Miskolc, 2011. augusztus Klein György sk. Régió Kft ügyvezető ig. Vezető településtervező TT‐1‐05‐0070/2007. TR‐1‐05‐0070/2006.

2

RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft ‐ 3530 Miskolc, Papszer u. 20. ‐

46/505‐435 regio@t‐online.hu


1. Előzmények Berente község az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai alapján Településrendezési Tervét készíti a község teljes igazgatási területére. A község nem rendelkezik OTÉK szerinti hatályos Településrendezési tervvel.

A Településszerkezeti Terv 2006‐ban, a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2008‐ban véleményezésre került az 1954‐es állapot szerinti igazgatási területi határok figyelembevételével, melynek alapja a Földhivatal nyilvántartási térképe volt. Az időközben bekövetkezett változások – igazgatási határ véglegesítése, új és jog‐ erős földhivatali alaptérkép digitális változatának elkészülte – a terv pontosítását, a bekiövetkezett változások átvezetését és ismételt véleményeztetést tett szükségessé. A jelenlegi véleményezési anyag a 2010. augusztus 31‐én átvett, Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ál‐ tal rendelkezésre bocsájtott digitális alaptérképre készült.

2. Magasabb szintű tervekkel való egyezőség

Országos Területrendezési Terv (OTrT) A térséget az OTrT szerint az alábbi övezetek érintik: − Kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete, − Komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete. (A térszerkezeti terv kivonata)

Kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete nem érinti Berente községet

Az országos ökológiai hálózat részben érinti a közigazgatási területet

A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti

A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete részben érinti a közigazgatási területet



3


Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megye Területrendezési Terve 10/2009. (V.5.) rendelet − A községben megyei szinten jelentős ipari terü‐ let került kialakításra. − A község közigazgatási területén veszélyes hul‐ ladéklerakó telep található, mely a Borsod‐ Chemben képződő ártalmas hulladékok leraká‐ sára szolgál.

(A térszerkezeti terv kivonata)

10/2009. (V.5.) rendelet 3. sz. melléklet szerinti térségi övezeti szabályok:

3.1. Magterület, pufferzóna, ökológiai hálózat övezetei

3.2. Kiváló termőhelyi adottságú erdő területek

3.3. Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

3.4. Országos és térségi tájképvédelmi terület övezete

3.5. Világörökségi, történeti települési terület övezete

3.6. Kiemelten érzékeny felszín latti vízminőség‐védelmi terület övezete

4




3.7. Felszíni vizek vízminőség‐védelmi vízgyűjtő terület övezete

3.8. Ásványi nyersanyag‐gazdálkodási területek övezete

3.9. Együtt tervezhető térségek övezete

3.10. Honvédelmi területek övezete

3.11. Rendszeresen belvízjárta terület

3.12. Nagyvízi meder övezete

3.13. Földtani veszélyforrás területe

3.14. Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete



5


A települést táji adottságai és jellemző tájhasználata alapján a megyei rendezési tervben meghatározott térszerkezeti elemek közül az alábbiak érintik: Jellemzően erdőgazdasági térség – A település külterületének déli része került ebbe a kategó‐ riába. A lehatárolt erdőgazdasági területek az ökológiai hálózatot is hivatottak erősíteni. Jellemzően vegyes használatú terület(komplex tájgazdálkodás területe) – A Sajó menti mozaikos tájhasználatú területek övezete. A természetkö‐ zeli erdő és gyepterületek, valamint az egyéb ex‐ tenzíven, illetve intenzíven kezelt mezőgazdasági 3.15. Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete területek területe. Térségi jelentőségű ipari területek – A megyei térszerkezet szempontjából meghatározó a BorsodChem és a hőerőmű által alkotott ipari zóna, a hozzá kapcsolódó lerakó, ‐zagy,‐ és meddőtárolókkal. Az ipari üzemek környezetre gyakorolt hatása térségi jelentőségű, elsősorban a levegő,‐ másodsorban a talaj és vízszennye‐ zésük által. Kiemelten támogatandók az üzemek szennyezés kibocsátásának csökkentésére irányuló kör‐ nyezetvédelmi beruházások. Hálózati elemek: − A 26. sz. forgalmi út Sajószentpétert elkerülő tervezett szakasza a települést érinti. − A területen halad át a Miskolc‐Bánréve‐Ózd vasútvonal. − A területet több térségi közművezeték érinti. A megyei rendezési terv szabályozási övezetei közül Berente területét az alábbi övezetek érintik: 1. Védelmi rendszer: Természet‐ és tájvédelmi célú övezetek − Természeti területek övezete − Tájképvédelmi övezet – A 26. sz. úttól délre‐délnyugatra fekvő területek. Ökológiai hálózat övezetei − Ökológiai folyosó övezete ‐ Sajó menti ökológiai hálózat területei és a lakóterületet délről és nyugatról körülölelő erdő‐gyep mozaikos területek, valamint a kertes területek tartoznak ebbe az övezetbe. Tájrehabilitáció övezetei − Roncsolt felszínű rekultiválandó területek övezete – salak‐ és zagyterek és egyéb és ipari tevékeny‐ ségek által roncsolt területek tartoznak az övezetbe. Sérülékeny vízbázisok (felszíni szennyeződésre érzékeny területek) − Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete 2. Funkcionális rendszer: Települési területek övezete - A település része a Miskolcra és környezetére szerveződött településhálózati csomópontnak. Nagyüzemi létesítmények övezete Hulladéklerakók - Veszélyes hulladéklerakók

Kistérségi kapcsolatok Berente a Kazincbarcika és vonzáskörzete többcélú önkormánéyzati kistérségi társulás tagja:

Kazincbarcika Felsőnyárád Alsószuha Felsőtelekes Alsótelekes Imola Bánhorváti Izsófalva Berente Jákfalva Dédestapolcsány Kánó Dövény Kurityán Felsőkelecsény Mályinka a) Észak‐Magyarországi Operatív Program prioritásai:

6

Mucsony Nagybarca Ormosbánya Ragály Rudabánya Rudolftelep Sajógalgóc Sajóivánka


Sajókaza Szuhafő Szuhakálló Tardona Trizs Vadna Zádorfalva Zubogy



1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése 1.1. Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari teürletek fejlsztése 1.2. Válllakozások fejlesztése tanácsadással 1.3. Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása 1.4. régió innovációs potenciáljának fejlesztése 2. Turisztikai potenciál erősítése 2.1. Versenyképes turisztikai termék‐ és attrakciófejlesztés 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése 2.3. Turisztikai desztináció menedzsment fejlesztése 3. Településfejlesztés 3.1. Szociális célú városrehabilitáció 3.2. Funkcióbővítő városrehabilitáció 3.3. Kisléptékű településfejlesztés 3.4. Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 4.1. Alap és járóbeteg ellátás fejlesztése 4.2. Rehabilitációs és hosszú idejű ápolási ellátás fejlesztése 4.3. Szociális ellátás fejlesztése 4.4. Akadálymentesítés 4.5. Oktatásfejlesztés / LHH konstrukció 4.6. Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 5.1. Közúti elérhetőség javítása 5.2. Közösségi közlekedési infrastrukturális fejelsztése 5.3. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése b) A kistérség 2009‐2014 időszakra vonatkozó kulturális stratégia rövidtávú operatív programja az alábbi főbb elhatározásokat tartalmazza: Berentén Általános Művelődési Központ működik, amely önálló jogi személy. Az intézményt a Berentei Önkormányzat tartja fenn. A közművelődési intézmény állapota és tárgyi feltétele jó, akadálymentesítése részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabil alapokon nyug‐ szik, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg.

A fejelsztés lehetőségei: 5.1. Közkincs‐program – beavatkozás a kulturális vidékfejlesztés komplex megvalósítására, a helyi, kistérségi, megyei és regionális közművelődési feladatellátás terültein. 5.2. Kell egy hely – a közművelődéshez – beavatkozás az önkormányzati közművelődési feladatellátás feltételeinek javítására. 5.3. Egy fedél alatt – beavatkozás az ÁMK‐k fejlesztésére. 5.4. Együtt a térben – Összetartozunk – beavatkozás a többcélú kistérségek közművelődési feladatel‐ látása területén. 5.5. Együtt Európában – Együtt Magyarországon 5.6. Építő közösségek – Életmód – Művelődés – Életminőség; 5.7. Aktív időskor 5.8. Kreatív ifjúság 5.9. Kul‐túra – beavatkozás a kulturális turizmus, a környezettudatos életszemlélet, a környezet‐ védelem szakterületein. 5.10. Egyedül nem megy 5.11. Esélyt a munkára 5.12. Innovatív szakszerűség

Bánhorváti mikrotérség − Központ: Bánhorváti − Társult települések: Berente Dédestapolcsány Mályinka

Nagybarca Tardona Vadna



7


3. Területrendezési terv és településrendezési terv összhangjának igazolása OTRT – 2003. évi XXVI. törvény 6.§ (2). A kiemelt térségi es megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egy‐ ségek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legálabb 85%‐ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell so‐ rolni, a térségben nagyvárosias lakóterület es vegyes terület terület‐felhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználási térséget legalább 85%‐ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kije‐ lölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület es vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%‐ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell so‐ rolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 1) Az erdőgazdálkodási térség aránya OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 0 ha 167,70 ha min. 142,54 ha 222,98 ha 2) A mezőgazdasági térség aránya OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 97,39 ha 51,15 ha min. 43,47 ha 236,41 ha 3) A vegyes területfelhasználású térség aránya OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 57,13 ha E 0 ha 243,59 ha min. 207,05 ha E/Mg 185,27 ha Mg 4) A vízgazdálkodási térség aránya OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 24,01 ha 24,01 ha min. 21,61 ha 24,01 ha Tftv. – 1996. évi XXI. törvény 23/A §. (2) A településrendezési tervek készítése során a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni; b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/‐5%‐kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal‐változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatás‐ vizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt; c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet terüle‐ tének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/‐5%‐kal változhat;

Országos / térségi mellékút OTRT 2008. MTRT 2009. ‐ 3164 m

TRT követelmény ±158,2 m eltérés

TRT 2010. 3164 m

Megfelelősség

Országos / térségi kerékpárút törzshálózat OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény ‐ 3167 m ±158,35 m eltérés

TRT 2010. 3167 m

Megfelelősség

8




OTRT – 2003. évi XXVI. törvény Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása eseten, a beépítésre szánt terület a külön jogsza‐ bály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosí‐ tott‐e a magterület, a magterület es az ökológiai folyosó természetes es természetközeli élőhelyeinek fennma‐ radása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalve‐ zetést is ‐ kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élő‐ helyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában es szabályozási tervében elő kell írni a tájszerke‐ zetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok es építmények megőrzését es ezek kö‐ vetelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű banyatelek nem létesíthető, meglevő külszíni művelésű banyatelek nem bővíthető. OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 182,97 ha 182,97 ha ±9,15 ha eltérés 182,97 ha Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása eseten, a beépítésre szánt terület a külön jogsza‐ bály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosí‐ tott‐e az ökológiai folyosó természetes es természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalve‐ zetést is ‐ kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érint‐ kező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű banyatelek nem létesíthető, meglevő külszíni művelésű banyatelek nem bővíthető. OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 110,75 ha 94,47 ha ±4,72 ha eltérés 94,47 ha Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhető ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji ér‐ tékeit nem veszélyezteti. OTRT 2008. MTRT 2009. TRT követelmény TRT 2010. Megfelelősség 0 ha 0 ha ±0 ha eltérés 0 ha Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete



9


20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a táj‐ rendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újra‐ hasznosítási cél alapján történhet. Térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan terület‐felhasználási egység jelölhe‐ tő ki, amely a természeti adottságok es a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában es szabályozási tervében csak olyan építési övezet es övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradá‐ sát nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabá‐ lyokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez kü‐ lön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok sze‐ rint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi cé‐ lok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalveze‐ tést is ‐ kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben es a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a telepü‐ léskép‐védelmi terület határát, amely a tájképi érteket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten keze‐ lendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos es a helyi védelem alatt álló természetvédelmi te‐ rületeket, azok környezetet, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartal‐ mazza.

4. Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat

Humán erőforrások A népesség alakulását követi nyomon a mellékelt ábra (KSH adatai alapján). Az ábráról leolvasható, hogy 2003‐ban visszaesett a település lakossága és 2007‐ig közel stagnált, majd ismét növekedésnek indult; összességében a vizsgált időszakban 4%‐kal nőtt a községben élők száma. Nemek tekintetében nem következett be jelentős változás, továbbra is női többlet mutatkozik (100 nő‐ re 87 férfi jut). A mellékelt ábra Berente község korfáját mutatja be (KSH adatai alapján). Az ábráról leolvasható, hogy nőtt a 14 éves kor alatti gyermekek száma, ami ked‐ vezőnek mondható, hiszen a térségben inkább az „elöregedés” a jellemző. A korcsoportok közül az 1975‐ben és 1978‐ban születettek száma a legjelentő‐ sebb. Az 1943‐ban született lakosok száma kiugróan alacsony, mindössze 2 fő. A településen 90 év feletti lakosról nincs ismeret.

10




A mellékelt ábrák 2000. és 2008. évekre vonatkozóan mutatják a la‐ kosság korösszetételét ՜ 2%‐kal csökkent a 14 év alatti gyermekek részaránya, 3%‐kal nőtt a 60 év fe‐ letti idősek aránya.

Az élveszületések és halálozások számának alakulásából egyértelműen kiderül, hogy évek óta természetes fo‐ gyás tapasztalható a községben. Míg 2000‐ben 2 fővel többen születtek, mint amennyien elhaláloztak, addig 2008‐ban már 19 fővel többen haltak meg, mint amennyien születtek.

A házasságkötések és válások számának alakulása meglehetősen kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban, mindösszesen egy házasságkötés történt 2002‐ben; ezzel szemben a vállások száma jelentősnek mondható (9 év leforgása alatt 31). A családmodell átalakulásának hosszú távon jelentős hatásai lehetnek, pl. gyermekválla‐ lási hajlandóság további csökkenése, idős‐ellátás problematikája stb.



11


Gazdasági erőforrások Az 1940‐es években itt működött a Szén‐ és Kátrányipar Kft, volt 3 üzlet, 3 italmérés, továbbá 7 önálló iparos te‐ vékenykedett. A bányászat egyre jelentősebbé vált, a berentei barnaszén országosan ismert volt. 1963‐ban kezdett üzemelni a gázszilikát gyár, ami a Sajó és a vasút között, a Sajószentpéter felé eső határban terült el. A Könnyűbeton‐gyár 200 millió forintos beruházás volt, évi 180 ezer m3 gázszilikát termeléssel (ez 102 millió kisméretű téglának felel meg). A próbaüzemtől 1979‐ig 400‐440 fő között alakult a létszám, majd ezt kö‐ vetően 370‐380 főre csökkent. 1999‐ben megszünt az üzem, azóta a területet a BorsodChem Rt raktárként használja. 1959‐ben létesítették az ún. Nehézbeton‐gyárat. Ez eredetileg beton bányaívek, bányafalazó elemek gyártására szakosodott üzem volt, majd útelemeket is készítettek itt. A gyártást 1967‐ben gépesítették, amely létszám‐ csökkenést eredményezett. 1973‐ban 22 milliós beruházással korszerű gyártó‐csarnokot hoztak létre. A termé‐ kek érlelése miatt hatalmas tárolóteret alakítottak ki. Előállítanak még kerítéselemet, víznyelő akna elemeket, mozaiklapokat, medertámasztó elemeket stb. Transzportbeton értékesítéssel is foglalkoznak. A Borsodi Hőerőmű Vállalat erőműjének építését 1957‐ben fejezték be. A hőerőmű teljesítménye 1958‐ban 194 MW volt, ami a hazai villamosenergia‐teljesítőképesség 20%‐át jelentette. A Tisza‐palkonyai Hőerőmű megépí‐ téséig ez volt az ország legnagyobb erőműve. Előnyei között szerepelt a biztosított közvetlen szénellátás, a rá‐ épülő üzemek miatt az alacsony hálózati veszteség. Az üzem teljes felépítése meghaladta az 1,5 milliárd forin‐ tot. A vállalat létszámát tekintve említésre méltó, hogy az 1954‐es 281 fővel szemben 1955‐ben már 616 dolgo‐ zója volt. Az 1950‐es évek első felében készült el Berentén a Központi Szénosztályozómű és az ehhez tartozó kötélpálya‐ rendszer. A központi osztályozó helyét a szállítási súlypont, a vasúti és közúti közlekedés adottságai, valamint a berentei hőerőmű telepítési lehetőségei alapján határozták meg. 1967‐ben az osztályozó mellett kockaszén‐ kiadó létesült a lakossági ellátás javítására. 1981‐ben kezdték el építeni a nehéz szuszpenziós mosás technoló‐ giájának berendezéseit. 2004. január 1.‐vel a Kötélpálya üzemmel együtt megszűnt. 1965‐67 között helyezték üzembe a Központi Bányagépjavító üzemet, ide tartozott a bányagépjavítás, karban‐ tartás, a közúti szállítás egy része, a gépjárművek javítása és karbantartása, szakipari tevékenység, tranzit jel‐ legű főraktározás. 1973. január 1.‐én összevonták a bányagépjavító és szénosztályozó üzemeket (KOSZGÜ). A KOSZGÜ Berentén lévő központi és üzemterén jelenleg több kft működik, melyek a Bányavagyon Hasznosító Rt‐ től kaptak jogosultságot a területen végezhető munkákhoz.

12




A Borsodi Vegyi Kombinát és utódvállalata a BorsodChem Rt nagy történelmi múlttal bír. 1956‐tól próbaüzem‐ ben, majd 1958‐tól folyamatosan termel. Magyarországon a földgáz, mint vegyipari alapanyag itt jelent meg először. 1963‐ban felavatták a PVC gyárat, és megindult a polyvinklorid gyártása. A műanyag mellett marónát‐ ront, sósavat, klórt és hypót is gyártottak. Később a Berentei Vegyiművek egyesült a Borsodi Vegyi Kombináttal. 1971‐ben létrehozták saját erőből a PVC‐profilgyártó üzemet. 1974‐ben Olefin Program elnevezéssel új PVC gyár építésére került sor közel 10 milliárd forintos beruházással, és 150.000 tonna/év tervezett kapacitással (itt a kiinduló anyag már a földgáz helyett kőolaj). Az 1980‐as években újabb és újabb beruházásokra került sor a termelésnövekedés, a technológia fejlesztése érdekében. 1983‐ban helyezték üzembe a Keverő Üzemet és a PVC‐ablak konfekció üzemrészt. 1987‐ben kezdődött az ún. energia‐racionalizálási program, ekkor épült a Lösche malom a műtrágyagyárban. 1988‐ban világbanki hitellel újabb beruházásra került sor, a japán Chisso cég MDI technológiáját vezették be. Az MDI felépítését egy korszerűbb, TDI üzem építése követte, mely azóta is folyamatosan üzemel. 1991‐ben jött létre a Borsodi Vagyonkezelő Holding és a Borsodi Vegyi Kombinát Rt egyesítéséből a BorsodC‐ hem Rt., melynek részvényeit 1996‐tól s londoni értéktőzsdén is jegyzik. 2000‐ben az alábbi kft‐k voltak a törzsgyáron kívül az Rt tulajdonában: Megnevezés BC Rt tul. aránya Tevékenységi kör BC Grafol Kft 100% PVC porkeverékek, ‐granulátumok, lágy és kemény PVC, járműipari profilok BC Ongrapack Kft 100% PVC kemény és nyújtható fóliák, különböző sík és hullám‐ lemezek gyártása, forgalmazása BC Ablakprofil gyártó és 100% PVC ablak és ajtóprofilok gyártása forgalmazása forgalmazó Kft BC Panoráma Kft 100% Hőszigetelt üvegezésű műanyag homlokzati nyílászárók, ablakok, bejárati ajtók, üvegfalak gyártása, értékesítése BC Ongramechanika Kft 100% Vegyipari készülékek, nyomástartó edények, hőcserélők, szerszámok, acélszerkezetek tervezése, gyártása; gépszer‐ kezetek szerelése és karbantartása BC Ongroelektro Kft 100% Villamos és irányítástechnikai rendszerek karbantartása, kivitelezése, vezérlések tervezése, telepítése, villamos fűtő‐ testek javítása BC Ongrobau Kft 100% Építészeti, karbantartási, felújítási és kivitelezési munkák végzése, korrózióvédelmi feladatok ellátása, folyékony kommunális és veszélyes szennyvizek szállítása BC Polimer Kft 100% Vendéglátás, szállodai szolgáltatás, üzemi étkeztetés, munkahelyi büfék üzemeltetése, takarítás, tekepálya mű‐ ködtetés BC Ongro Benelux B. V. 100% PCV‐por, félkész és késztermékek értékesítése a benelux, skandináv, észak‐német és angol piacokon BC Hendelsges M. B. H. 100% Vegyipari alapanyagok és termékek forgalmazása a kör‐ nyező országok piacain BC Polska SP. Z. O. O. 100% PVC‐por, granulátum értékesítése BC KC Formalin Kft 66,66% Formaldehid gyártása, értékesítése BC MC S. R. L. 50% Anyavállalat termékeinek értékesítése az olasz piacokon Framochem Kft 40% Foszgén és foszgén alapanyagú vegyületek gyártása, in‐ termedierek és más finomkémiai alapanyagok előállítása BC Erőmű Kft 26% Gőz, gőzkondenz és energiaáram termelés; a BorsodChem Rt gőz‐ és villamosenergia ellátásának egy részét fogja össze A községben a lakó és ipar funkciók térbeli elválasztását olyan módon szükséges megoldani, hogy egyrészt hosz‐ szútávon biztosítható legyen az ipari‐gazdasági tevékenység fenntartása, esetleges fejlesztése, másrészt a meg‐ lévő és kialakítandó lakterületek "élhetők" legyenek, határérték alatti környezetterheléssel (zaj‐, por‐, rezgés‐



13


terhelés minimalizálás). Nevezett cél jelentős mértékű fásítással, technológiai fejlesztéssel és az újonnan létesí‐ tendő építmények telepítési helyének racionalizáslásával oldható meg.

Lakásállomány A község lakóházait építési évük szerint csoportosítja a mellékelt ábra (KSH adatai alapján). Leolvasható az ábráról, hogy a lakásállomány jelentős része elöre‐ gedett, az összállomány 94%‐a még az 1970‐es évek előtt épült. A legtöbb épületet 1945‐60 (43%), illetve 1960‐69 (31%) között épí‐ tették. Napjainkban új építésű házak iránt alacsony az igény, a csa‐ ládok nehéz gazdasági körülményeik miatt ritkán vágnak bele új házak építésébe.

A lakásállomány szobák szerinti csoportosítását mutatja a kördiagram (KSH adatok alapján). Az épületek többsége (~60%) 2 szobával került kiépítésre, de a 3 szobás házak aránya is jelentős. A szobák száma általában összefüggésben áll a családok nagyságával, a gazdasági helyzettel és jövőképpel. A legrégebbi házak általában 1 szoba kialakításával készültek, a mellékhelyiségek is külön kerültek kialakításra, a konyha és fürdőszoba a komfortosság nö‐ vekedésével utólag került az épülethez, „hozzácsatolva”.

A lakások alapterület szerint csoportosítását mutatja a mellékelt ábra (KSH adatai alapján). Látható, hogy 7% alatt van a 40 m2 alatti alapterületű lakások száma. A lakások több mint fele 50‐80 m2 alapterületű, ezek fűtése és karbantartása viszonylag gazdaságosan megoldható, ezért vá‐ lasztották többen előszeretettel az ilyen méretű lakásokat. A 100 m2 feletti lakások aránya közel 10%, a gyermekek „kirepülé‐ sével” az ilyen épületekben élők helyzete problémás lesz, hiszen 2 fő részére a nagy épület fenntartása gazdaságtalan.

14




Az épületállomány komfortfokozatait mutatja a mellékelt ábra (2001. évi Népszámlálás adatok szerint). Az épületek valamivel több, mint fele összkomfortos. Jelentős a félkomfortos és komfort nélküli épületek aránya, melyek komfor‐ tosabbá tétele nemcsak a lakók kényelme, de a környezet szem‐ pontjából is mielőbb megoldásra vár. Számottevő (5%) a szükség‐ lakások száma, az ilyen épületekben élők biztonságos körülmé‐ nyek közé helyezése a forráshiány miatt még várat magára, azonban rövid távú célként szerepel, nemcsak a közös felelősség‐ vállalás, de a szépülni vágyó község‐arculat miatt is. A mellékelt ábra KSH adatok alapján mutatja be a település lakásállományának változását.

Településen élők biztonsága A községben élők biztonságát elsősorban a jelentős kiterjedésű ipari területek veszélyeztetik. A BorsodChem Zrt honlapján az alábbiakat ismerteti a biztonságosságról: „A BorsodChem egyik legfontosabb célja a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, tűzesetek, katasztró‐ fák megelőzése, valamint a munkavállalókat és a környezetben lakókat érő kockázatok tervszerű csökkentése, a társaság elleni bűncselekmények megelőzése, a vagyon megóvása. Munka‐ és Tűzvédelmi Iroda, felelős a munkavédelemmel kapcsolatos szervezési, oktatási, szakértői feladatok ellátásáért, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, kockázatértékelések elkészítéséért. Az egyéni és kollektív védőeszközök kiválasztásáért, valamint a társaság munka‐ és tűzvédelmi szabályzási rendszerének kidolgozásá‐ ért és a megelőző tűzvédelemért. A szervezet keretén belül működik a Létesítményi Tűzoltóság. Vegyibaleset Megelőzési Osztály, felelős a katasztrófavédelemmel, polgárvédelemmel, sugárvédelemmel, kémi‐ ai biztonsággal és REACH‐csel kapcsolatos feladatok zökkenőmentes ellátásáért, a törvényi és jogszabályi köte‐ lezettségek maradéktalan betartásáért. Ennek érdekében elkészíti és folyamatosan naprakész állapotban tartja a BC Biztonsági Jelentését, melynek elfogadtatása a hatósággal a BC katasztrófavédelmi működési engedélyé‐ nek feltétele, valamint a háromszintű engedélyeztetéshez szükséges teendőket végzi az új beruházásokra, kapa‐ citásbővítésekre. A kémiai biztonság területén és ezzel összefüggésben a REACH rendelet előírásai kapcsán ele‐ get tesz a BC elő‐regisztrációs és regisztrálási kötelezettségének a gyártott és import vegyi anyagokra vonatko‐ zóan, a jogszabályokban előírtak szerint tájékoztatást nyújt a szállítói láncban felfelé és lefelé, naprakészen tartja a biztonsági adatlapokat, végzi az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti besorolását és bejelen‐ tését a hatóság felé, elkészíti a vegyi anyagok kémiai biztonsági jelentését és expozíciós szcenárióit, valamint közreműködik a szakmai szervezetek munkájában (ISOPA, III, ECVM, EuroChlor). Műszaki Felügyeleti Osztály, felelős a veszélyes vegyipari berendezések felügyeletéért, hatósági engedélyezteté‐ séért, a rendszerbiztonsági vizsgálatok elkészítéséért. Műszaki Diagnosztikai Osztály, a társaság berendezéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálati módsze‐ rekkel történő ellenőrzését, valamint a röntgen‐ és rezgésvizsgálatokat végzi. Rendészeti és Higiéniai Osztály feladata a vagyonvédelemmel kapcsolatos szervezési, ellenőrzési tevékenység, a közlekedési rend kialakítása, betartatása, a portaszolgálatok, a beléptető rendszer működtetése. E szervezet működteti az öltözőket, fürdőket, irodaházakat.



15


Veszélyes áruszállítás: Veszélyes anyag biztonságos szállítása érdekében rendszeres képzésben részesítjük a szállításában részt vevő személyeket, beleértve a szállítmányozó cégek gépjárművezetőit is. A BorsodChem fokozott figyelmet fordít a veszélyes áru szállításának minden fázisára, a biztonságos be‐ és kirakásra, töltésre és lefejtésre, árukezelésre, okmányokra és bárcázásra. A szállítás során bekövetkező vészhelyzetek elhárításához rendelkezésre állnak a szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az ADR és a RID előírásainak megfelelő tevékenységet veszélyesáru‐szállítási biztonsági tanácsadók felügyelik. A BorsodChem alapító tagja a Magyar Vegyipari Szövetség által létrehozott Vegyipari Riasztási Információs Központnak, amely a szállítási balesetek következményeinek gyors felszámolására jött létre. Létesítményi Tűzoltóság: A BorsodChem Létesítményi Tűzoltósága 40 főállású és 120 önkéntes tűzoltóból áll. Jelenleg nyolc nagy teljesítményű tűzoltó gépjárművel és két mentőautóval rendelkezik. A megelőző, kockázatcsökkentő tevékenység eredményeképpen a beépített és a mobil védelmi eszközök (tűzjel‐ zők, távvezérelhető vízágyúk, automatikus oltórendszerek, speciális munkavédelmi eszközök stb.) száma is nö‐ vekedett.” Emberi és anyagi kockázatot jelentenek még a bűncselekmények. A mellékelt ábra a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság által regisztrált, ismertté vált bűncse‐ lekmények alapján mutatja be a térséget. Az ábráról leolvasható, hogy a tér‐ ségben Berente előnyös helyzetben van, itt az egyik legalacsonyabb az ismert‐ té vált bűncselekmények száma (2008‐ban nem regisztráltak sem erőszakos, sem vagyon elleni bűncselekményt). Jelen terv javaslatai nem tartalmaznak olyan elemeket, melyek a bűncselek‐ mények növekedését vonzanák. Az elvárások szerint Berentén továbbra is sok‐ kal alacsonyabb marad a bűnözés a szomszédos településekhez képest.

Intézményi infrastruktúra A község korábban Kazincbarcika város része volt, így intézményileg a város biztosította az ellátását, mely a le‐ válás óta csak részben módosult, azaz van települési önkormányzat és alapfokú ellátás, de a szélesebb körű el‐ látást, illetve a szolgáltatások jelentős részét még most is Kazincbarcika város biztosítja. A községben a közelmúltban adtak át az új Polgármesteri Hivatalt és az Egészségügyi Központot is. Az Egészségügyi Központban tanácsadás is folyik. Az épület korszerű kialakítása lehetővé tesz a kerekesszékkel és gyermekkocsival történő megközelítést is. A helyiek kórházi ellátása és speciális szakrendelések igénybevétele Kazincbarickán, illetve Miskolcon biztosí‐ tott. A községben működik Posta is, így helyben igénybe lehet venni a posta szolgáltatásait (a levélfeladáson kívül készpénz felvételre is van lehetőség). A községben működik óvoda, amely egy tömbben van az általános isko‐ lával, de az iskola irányításától független. A gyermekek új nevelési straté‐ gia szerint vegyes csoportokba járnak. Az óvoda alapítványi, az étkezte‐ tés ingyenes. A község általános iskolai oktatást tud biztosítani. Megfelelő számú tan‐ terem áll rendelkezésre. Az iskola telkén került kialakításra egy salakos futballpálya, így a kültéri testnevelés órákra biztosított a sportterület.

16




A középfokú oktatás Kazincbarcikán, míg a felsőfokú oktatás Miskolcon érhető el „legkisebb távolságon”. A helybéliek alap élelmiszer ellátása több kis üzletből biztosított. Nagyobb áruházak a szomszédos Kazincbarci‐ kán és Sajószentpéteren vannak, a speciális igényeket a miskolci bevásárló központokban lehet kielégíteni. A fiatalok szórakozási lehetősége szintén a közeli nagyobb városokban biztosított. A felnőtt lakosság számos he‐ lyi kiskocsma szolgáltatásait élvezheti. A községben 2001‐től működik polgárőrség, feladatuk a község biztonságának és nyugalmának biztosítása. A helyi polgárőrség jó kapcsolatokat ápol Jákfalva és Hét községek polgárőreivel, 2003‐ban közös baráti kört is alapítottak. A községben Falukör néven Településfejlesztő Egyesületet alapítottak. Az alapító okiratban szereplő célkitűzé‐ sek között szerepelt helyi újság megjelentetése. A Falufutár című újság első száma 2002. októberben jelent meg, a község aktuális történéseiről, problémáiról számol be, programajánlókat közöl.

5. A településfejlesztési koncepció kivonata 34/2006. (II.23.) KT határozat kivonata

Jövőképek A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fő cél, mint a község jövőképe: „Berente jelentős ipari környezetben lévő, de jó lakókörnyezetet nyújtó, és kiemelkedő szolgáltatási színvonalat biztosító településsé válik” A főcél elérése érdekében a legfontosabb részcélok: Ipari‐gazdasági területek rendezése; A község településképi adottságaihoz illeszkedő beépítés kialakítása; A településkép javítása, főként a közterületi zöldfelületek, zöldsávok rendezésével; Környezetvédelmi beruházások, terhelt területek rekultiválása. A településfejlesztési stratégiának az életminőség folyamatos javítását, a környezet és emberi tevékenységek harmonikus összhangját, a jövő generációja életfeltételeinek megőrzését kell szolgálnia. Az intézkedések során meghatározandó: A kiemelt akcióprogramok és az alapelvek megfogalmazása; A fejlesztés szereplőinek megnevezése; A Fejlesztési Koncepcióban foglaltak megvalósulásának garanciái, a monitoring követelmények és a rend‐ szer kialakítása. SWOT analízis

A SWOT elemzés a község belső erősségeit (Strongness) és gyengeségeit (Weakness), illetve külső lehetőségeit (Opportunity) és az esetleges veszélyeket (Treats) veszi számba. Gyengeségek: Erősségek: − A megújuló energiaforrásokat még nem fedezte − Földrajzi elhelyezkedés, Kazincbarcika város kö‐ fel a lakosság, zelsége − Jó közlekedési infrastruktúra (26. sz. út; kötöttpá‐ − Alacsonyfokú a helyi lakosság környezettudatos‐ sága, nem értékelik a természeti környezetet, lyás közlekedés megléte), kiépített belső út és gyalogjárda hálózat, − Alacsonyfokú iskolázottság, − Kiépített közműhálózat, − Alacsony a gazdasági aktivitás illetve a foglalkoz‐ − Termelő tevékenységet végző vállalkozások je‐ tatottság aránya, különösképpen a nők esetében, lenléte, − Alacsony szintű a munkaképes és szakképzett la‐ − Megfelelő helyközi tömegközlekedési rendszer, kosság mobilitása,



17


− − − −

Pályázatokon való aktív részvétel, Helyi Egészségközpont megléte, Korszerű, megfelelő területű helyi Általános Isko‐ la működése, Olcsó munkaerő.

− −

A népesség rossz egészségi állapota rontja a munkaerő versenyképességét, Helyi épületállomány jelentős része avult, illetve romos, bontásra váró.

− − −

Lehetőségek: Információs és kommunikációs technológiák el‐ terjedése, Fiatalok nyitottsága az új technológiák iránt, Európai Uniós és belföldi programok, pályázatok.

− − −

Veszélyek: A fiatal generációk munkanélkülisége, Fenntartható fejlődéshez szükséges szemléleti változások hiánya, Fejlesztői érdekekből adódó környezeti konfliktu‐ sok kezelésének hiánya, Elmaradó beruházások, befektetések.

− Fejlődési forgatókönyvek A településfejlesztési stratégiának az életminőség folyamatos javítását, a környezet és emberi tevékenységek harmonikus összhangját, a jövő generációja életfeltételeinek megőrzését kell szolgálnia. Forgatókönyvek A település helyzetét, adottságait elemezve, a koncepcióalkotásnál megszokott metodika szerint forgatóköny‐ vek felállítására került sor. Önmagában egyik forgatókönyv sem életképes, hiszen abból kettő a szélsőségeket emeli ki (pesszimista‐optimista), míg a realista forgatókönyv nem számol bizonyos szélsőséges pozitív vagy ne‐ gatív történésekkel. A pesszimista forgatókönyv azokra az elemekre, külső és belső tényezőkre tér ki, amelyekre feltétlenül oda kell figyelnie a település vezetésének és amelyek elkerülésére lépéseket kell tenni. Ez a forgatókönyv akkor követ‐ kezik be, ha bizonyos szükségszerű döntések, fejlesztések nem születnek meg. Az optimista forgatókönyv idealizált állapotot feltételez, amelyet nagyon nehéz elérni. Jelenleg nincsenek olyan belső és külső erőforrások, amelyek lehetővé tennék az ideális településfejlődést. Pesszimista forgatókönyv A község népessége egyre nagyobb ütemben fog csökkeni és öregedni. A településen élő fiatalok jelentős része a jobb megélhetési, továbbtanulási lehetőségek reményében elhagyja a községet. Az egyre öregedő lakosság el‐ látása nehéz helyzetbe hozza a község vezetését a magasnak számító bevételek ellenére. Az idős lakosság már nem lesz alkalmas a kertek, szőlők gondozására, ezáltal azok elgazosodnak és a kellemetlen látvány mellett az allergén növényeknek is teret adnak. Az egyre csökkenő létszámú gyermekek óvodai és iskolai ellátása gazda‐ ságtalan lesz, a nagy területen elhelyezkedő iskolaépület egy része kihasználatlanná és folyamatosan romló ál‐ lagúvá válik. A romló településkép, öregedő lakosság, környezeti ártalmak kockázata miatt a tehetősebb közép‐ réteg elhagyja a községet és helyükre szegényebb családok költöznek. A lakóházak felújítását nem tudják ön‐ erőből megoldani a helyiek, folyamatos állagromlás következik be, nagymértékben megnő a szükséglakások aránya és az önkormányzat kénytelen lesz beavatkozni. Az igazgatási határ kapcsán folyó pert a község elveszti, azaz olyan ipari területek kerülnek el a községtől, amelyek jelenleg jelentős bevételi forrásnak számítanak. Idő‐ vel, az iparűzési adó megszüntetése után a helyzet tovább romlik, nem lesz elegendő bevétel a kötelező felada‐ tok ellátására sem, az önkormányzat lehetetlen helyzetbe kerül. A község öregeknek és munkanélkülieknek he‐ lyet biztosító, kedvezőtlen környezeti feltételekkel rendelkező településsé válik. Realista forgatókönyv A község az iparűzési adóból és különböző pályázati pénzekből meg tudja valósítani terveinek egy részét, mint pl. közterületi zöldfelületek kialakítása, új parkoló építése, új idősek otthona, iskola korszerűsítése, szolgáltatá‐ sok bővítése stb. A fejlesztések maradásra bírják a már itt lakókat, és vonzó letelepedési célponttá teszik a köz‐ séget a lakóhelyet kereső egyéb településekről származók részére. Az alapellátás korszerű biztosításának meg‐ valósítását követően sikerül pénzeket átcsoportosítva önkormányzati bérlakás programot megvalósítani a helyi fiatalok lakáshoz jutásának támogatására. A fejlesztések láttán megjelennek kisebb befektetők, akik fantáziát látnak a településben és a domboldali szőlősorokat és a hozzájuk tartozó présházakat rendbe teszik. A lakók környezet‐tudatossága növekszik, az önkormányzat által felszámolt illegális hulladék‐lerakatok már nem „ter‐

18




melődnek” újra, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűvé válik. Megfelelően megalkotott humánstratégiai‐ program segítségével, önkormányzati támogatással az inaktív lakosság egy része foglalkoztatottá válik. Az ipari területen lévő vállalkozások folyamatos technológiai újításai, a szigorodó környezetvédelmi határértékek hozzá‐ járulnak a környezetszennyezés csökkenéséhez és a gyermekek részére egy tisztább környezetű, komfortos községben való élet biztosítható. Optimista forgatókönyv: A község az összes általa beadott pályázaton nyerni tud, így egyre nagyobb ütemű fejlesztésekbe vághat bele. Kiemelkedő szintű szolgáltatást nyújtó idősek otthonát sikerül megépíteni, amely nemcsak a községben élő, de a környékbeli települések időseinek igényeit is kielégíti, a növekvő igények pedig új munkahelyek létesítését generálják. A növekvő helyi foglalkoztatottak száma az életszínvonal emelkedését vonja maga után, ami alapot jelenthet újabb vállalkozások számára és a tovagyűrűző hatás következtében számos család megélhetése bizto‐ sabbá válik. A lakosok lakókörnyezetük iránt igényesebbé válnak, megkezdődnek a lakásfelújítások, különböző portán belüli kertépítészeti megoldások alkalmazásai. A pályáztatásban kevésé járatos lakosok számára az ön‐ kormányzat segítséget nyújt, hogy különböző forrásszerzési lehetőségeket igénybe tudjanak venni, hiszen ez hosszú távon a közösség érdekeit is szolgálja. Közmunkaprogramban részt vevő lakosokkal, illetve helyi önkén‐ tesek közreműködésével, hozzáértő szakemberek bevonásával az utak melletti zöldsávok, közterületek rende‐ zésre, tisztításra kerülnek. A vasútállomás rendezése is megtörténik, sikerül egyezségre jutni a MÁV‐val és biz‐ tosítva lesz az ingázó tanulók és dolgozók vasúton történő utaztatása, melyhez a Volán megfelelő időben indít busz‐csatlakozásokat. Az ipari parkban üzemelő vállalatok folyamatosan korszerűsítenek és hosszú távon nem szüntetnek meg munkahelyeket. A vállalat a profitszerzésen túl a természeti környezet megőrzéséért, fejleszté‐ séért és a helyi lakosok támogatásáért is aktívan tesz. A község fejlett ipari településként, tiszta környezetben hosszú távon komfortos otthont nyújt a lakosai számára. Prioritások Az elsődlegességek (prioritások) A prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok a természeti erőforrások megőrzése 1. Az ipari tevékenység általi szennyezések minimalizálása 2. Ivóvízbázis védelmének biztosítása. 3. Hulladékkezelés korszerűsítése, veszélyes hulladéklerakó környe‐ zetének rendezése. a települési együttműködés 4. Kistérségi kapcsolatok fenntartása, erősítése. előnyeinek kihasználása gazdaságfejlesztés, 5. A népességmegtartó erő növelése (munkahelyteremtés, lakásépí‐ munkahelyteremtés, tés feltételeinek javítása). humán erőforrás fejlesztése 6. Gazdaságfejlesztési program kidolgozása. 7. Humánerőforrás stratégiai program kidolgozása. a települési lakó és környezeti 8. A közterületek, parkok bővítése, karbantartása. körülmények javítása 9. Szociálisan terhelt területek kezelése. 10. Lakóterületek infrastruktúrájának fejlesztése. 11. Temető területének rendezése. 12. Szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése. Fejlesztési célok, programok részletezése: 1. A község területének jelentős részén (~42%) iparterület található, a területen folyó tevékenységek kibocsá‐ tása a technológiai fejlesztések kapcsán folyamatosan csökken, azonban így is jelentős a levegőszennyezés. Az ipari területeken a zöldterület aránya csekély, ezek bővítése indokolt. A fejlesztéseket az ipari területen tevékenykedő vállalatok bevonásával lehet hatékonyan megoldani. 2. A község érzékeny felszín alatti vízminőségű területen fekszik, az ipari termelés tovább növeli a szennyezés kockázatát éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az ivóvíz minőségének védelmére. A vízminőség folya‐ matos ellenőrzése és esetenként a szükséges hatósági fellépés szükséges. 3. A község DNy‐i területén, a 26. sz. úttól nyugatra, a lakóterülettől ~400 m‐re D‐re található a veszélyes hul‐ ladéklerakó. A lerakó területe ~2,7 ha és a BorsodChem által „termelt” veszélyes hulladékok lerakására szolgál. A kockázat minimalizálásának érdekében a lerakót övező terület környezetének rendezése, védőfá‐ sítás fejlesztés javasolt. 4. Az EU‐s tagság sok előnnyel járhat, amennyiben azt hatékonyan képes kihasználni az adott település. A leg‐ több vissza nem térítendő támogatást azonban csak térségek, település csoportok vehetik igénybe, ezért



19


fontos a más településekkel való közreműködés kiépítése, illetve a kiépített kapcsolatok hatékonyságának növelése. 5. A fejlett országokra jellemző természetes népesség fogyás hosszú távon súlyos következményekkel jár, ezért fontos a fiatalok helyben tartása, új lakók vonzása. A mai igények meglehetősen magasak, azaz szép természeti környezet, rendezett lakókörülmény, egyszerű ügyintézés az intézményekben, magas szintű ok‐ tatási és egészségügyi szolgáltatás, illetve közeli munkahelyek iránt magas a kereslet. A község részben megfelel az igényeknek, azonban van sok gyenge pont, melyekre összpontosítva sikereket érhet el. Az in‐ tézményi ellátás az utóbbi évek beruházásai kapcsán kedvezően alakult. A lakóépületek a község egyes te‐ rületein megfelelőek, azonban a régi településmag területén rendkívül rossz állapotú házak találhatók, me‐ lyek negatív képet festenek a községről, ezen épületek lakói többnyire idősek vagy munkanélküliek, így ön‐ erőből képtelenek az épületek külső‐belső felújítására. Megfelelő személy kijelölésével módot kell találni ezen területek rehabilitációjára, pl. helyi szakképzett, de munkanélküli lakosok összefogásával egyes épü‐ letrészek állagmegóvó munkálatainak elvégzéshez. 6. A községnek hosszú távra kialakított gazdasági programra van szüksége, melyben kalkulál a jövőben felme‐ rülő várható és rendkívüli kiadásokkal, illetve bevételekkel. Tervezni kell a helyi lakosság összetételének alakulását, a segélyekre és támogatásokra igényt tartó lakosok számát, hogy reális kép legyen a község gazdasági helyzetéről, mely megalapozza a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket. 7. Az ipari területen számos munkalehetőség adott, azonban ezek sokszor speciális szaktudást igényelnek. A fiatal lakosságot ösztönözni szükséges a speciális tudások elsajátítására pl. különböző ösztöndíjak létreho‐ zásával. Növelni kell a község iránti hűséget, elkötelezettséget, hogy iskolai okmányaik megszerzése és munkavállalás után a községben alapítsanak családot. A munkanélküli és inaktív lakosság számára különbö‐ ző átképzési lehetőségek felkutatását kell előirányozni, illetve fel kell mérni, hogy milyen ellátásra lenne szükség elsősorban nők részére (pl. bölcsöde kialakítása, idősek részére ebéd kihordás stb.), hogy munkát tudjanak vállalni. 8. Egy község arculatát nagymértékben meghatározza a közterületek mérete, karbantartása. A nagyméretű iparterületek és az ezzel kapcsolatos szennyezések miatti félelem ellensúlyozására nagy kiterjedésű, rend‐ szeresen gondozott és lehetőség szerint egyedi kialakítású zöldterületek, parkok, szabadidő eltöltésére al‐ kalmas területek kialakítása szükséges. A hobby‐kertészeket önszorgalommal és a község munkanélküli, de fizikailag alkalmas lakosait közmunkaprogrammal rá kell venni a közterületek rendbe tartására. 9. A község bizonyos részeinek teljes mértékű lepusztulását megelőzendő lépéseket kell tenni a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására. Sajnos napjainkban az özvegy nyugdíjasok és a gyermeke‐ iket egyedül nevelő anyák is ebbe a kategóriába tartoznak. Ez a réteg önerőből nem képes fenntartani csa‐ ládját, karbantartani, esetleg korszerűsíteni lakásait, ezért szükséges a támogatásuk (pl. kedvezményes ét‐ keztetés, pályázati lehetőségekről való tájékoztatás, gyermekeknek ösztöndíj‐program). 10. A műszaki infrastruktúra hálózat teljes mértékben kiépült a községben, azonban ezek fenntartása, korsze‐ rűsítése folyamatos feladatokat ró az önkormányzatra, esetenként a lakosságra. Az infrastruktúra hálózat kiépített ugyan, de a hálózatra csatlakozott lakások arányszáma még javításra vár. Különböző önkormány‐ zati szankciók alkalmazásával, illetve támogatások megszerzésével el kell érni, hogy a rákötések aránya minden közmű esetében meghaladja a 95%‐ot. A magas közüzemi díjak, áremeléstől való félelem megne‐ hezíti a lakosság meggyőzését, azonban a komfort és kényelem mellett környezetvédelmi szempontok is lé‐ teznek, melyet a közösség érdekében mindenkinek figyelembe kell venni. 11. A helyi temető ráépült a református templomra; környezetének rendezése, zöldsávval kerítése rövid távon megoldandó feladat. A temető zöldterület fejlesztése a látványon felül a dombtetőn lévő talaj megfogása miatt is indokolt, azaz amennyiben erőteljes esőzés következik be a talaj ne induljon meg az amúgy is le‐ romlott állagú lakóházak felé. A feladat elvégzése az egyházra, illetve az önkormányzatra hárul. 12. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése a fenntartható fejlődés szempontjából fontos feladat. Már az is‐ kolában el kell kezdeni a megfelelő szemlélet kialakítását, pl. osztályok közötti évente megrendezendő sze‐ lektív hulladékgyűjtési verseny szimbolikus jutalomért.

20




6. Örökségvédelmi hatásvizsgálat

Vizsgálat Településtörténet (rövid változat) Berentét és környékét a honfoglaláskor és azt megelőzően magyarok és szlávok lakták. A X. században már ve‐ gyes, szláv‐magyar népek éltek a területen. Berente területe ebben az időszakban a Bors‐nemzettség birtoká‐ hoz tartozott. Az 1241‐es tatárjárás előtt és alatt a település a Sajó jobb partján terült el. A tatárjárás elől a mai felvég, a régi falu helyére a két domb közötti erdőbe menekült. A község a XII. században Beranta néven volt ismeretes és 27 házból állt. Ebben az időszakban a Zách nemzett‐ ség birtoka volt. 1376‐ig a dédesi várhoz tartozott. A nemesi családok birtokzálogosításai következtében több‐ ször cserélt tulajdonost. 1585‐ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett, pusztává lett falu idővel újra benépesült, azonban a tö‐ rökök folyamatos sanyargatásaik következtében sok birtokos kénytelen volt birtokait elzálogosítani az 1600‐as évek elején. 1597‐ben önállósodott az egyháza, a protestantizmus gyorsan elterjedt, a település református községnek szá‐ mított. A XVII. századbeli birtokosai igyekeztek visszaváltani az elzálogosított birtokrészeiket. A Rákóczi család is szerez birtokot a községben. Fényes Elek 1851‐ben a következőket írta a községről: „Berente magyar falu egy szűk völgyben, 2108 hold területű. Első osztályú szőlő, ill. bortermelő, még kereske‐ désre is jut. 405 lakos, felszabadult telkes gazda: 18, zsellér: 50 és 4 földbirtokos.” Az I. világháború idején a berentei lakosok közül sokan jártak a sajószentpéteri és herbolyai bányákba dolgozni. A berentei bányát 1919‐ben nyitották meg, a Sándor‐táró 1924‐ben nyílt meg, majd megalakult a berentei Kő‐ szénbánya Rt, amely később a Borsodi Kőszénbánya Rt tagja lett. A XIX. században épült a Sajón egy vízi‐malom, majd később egy kétemeletes magasságú gőzmalom. 1930‐ban a lakók száma 105‐re, míg a házaké 222‐re emelkedett. A község fejlődésében meghatározó szerepe volt Kandó Kálmánnak, aki 1921‐ben ipari előrelépést kezdeményezett, amely kapcsán létrehoztak egy barna‐ szénlepárlót. 1925‐26‐ban épült meg a kiserőmű, ennek a Sajó‐völgyi medencében üzemelő szénbányák energiaellátása volt a feladata; ez szolgáltatott a későbbiek során a környező települések számára is villamos energiát. Kezdetben a beépített generátorok teljesítménye mindössze 5MW volt, amit 1931‐ben egy újabb 5 MW‐os gépegységgel bővítettek. 1961‐ben megindult a könnyűbeton‐gyár építése, majd 1963‐ban volt a próbaüzem, korábban kizárólag itt gyártottak gázszilikátot. Kazincbarcika városhoz 1954‐ben csatlakozott az akkor 1600 kh nagyságú község, majd 1999. május 1‐től (35/1999. (II. 10.) KE határozat) ismét különálló település Berente. Berente címere Berente címerét 1999‐ben Tóth Péter, a történelemtudományok kandidátusa tervezte, később a tervek alapján Kovács Zsolt grafikusművész készített el. A címeravatás 1999. december 22‐én volt. Megmaradt egy 1706‐ból származó pecsétnyomó, melyet felhasználtak a címer terve‐ zésekor. Mivel a XX. századi falu meghatározója lett a bányászat, a korábban alkalmazott két csillag helyett a felső csillag Szent Borbála (bányászok védőszentje) rózsája lett. Megmaradt a szőlőfürtöt tartó férfikar, illetve a Sajót jelké‐ pező hullámpálya, valamint a berentei Szepessy család címertartó állata, az arany egyszarvú is. A címer a rég‐ múltat szimbolizálja, de a jövő nemzedékének is készült.



21


A településszerkezet kialakulása Berente a szalagtelkes úti faluk csoportjába sorolható, ami a feudális idők jellegzetes településformája. A királyi Magyarország területén többnyire uralkodó típus volt, különösen a dombvidéken és a folyók völgyében. Az egyutcás, szalagtelkes alaprajzú falu telkeihez közvetle‐ nül kapcsolódtak a mezőgazdasági területek, elsősorban a szántó, ami a beépített községi területtől az erdővonalig terjedt.

1954‐ben, Kazincbarcikába való „beolvadás” után a 26. sz. főút mellől egész házsorokat, utcá‐ kat sajátítottak ki, a lakókat át‐ telepítették. A község újabb építésű felét eldózerolták a gyárépítések miatt.

A község megmaradt részére építési tilalmat rendeltek el. Az építési tilalmat később feloldották, de az elörege‐ dett népesség nem tudott élni a lehetőséggel. A községben a XIII. században még természetes hajlékok voltak, azaz földbe vájt épület, esetleg löszbe, mész‐ kőbe vagy vulkáni tufába vágtak hajlékot. A községben később a rakott fal vagy vertfal válik elterjedté, melyet idővel a vályogfal követett. Az építőanyag miatt az árvízmentes térszíneket részesítették előnybe. A környező nagy kiterjedésű erdők következtében a házfal sárral tapasztott sövényfal, boronafal volt, a fedélhéj pedig szalma, később a szalma helyett a zsúptető terjedt el. Korábban az ún. Méta út a Dankó Pista úton (akkoriban Uzsoki köz) lévő sarki háztól indult, majd elkanyarodott a jelenlegi BorsodChemnél lévő garázsoknál és a mostani sorompónál ért ki a főútra. Akkoriban még hagyomá‐ nyos falusi út volt, zúzottkő anyagú, mindkét oldalán akácfákkal. A régi községháza és az orvosi rendelő a világháború előtt a József Attila úton volt, jelenleg gyerekek részére fo‐ cipálya van a területen.

Az épített környezet védett elemei

Műemléki védelem A község egy országosan védett műemléki objektummal rendelkezik, ez a református fa harangtorony. A fatorony a műemléki védettséget nem élvező református templom fölötti lejtőn áll. 1780 kö‐ rül épült, négyzetes alaprajzú, amely később át‐ épült. Alsó része deszkaburkolatú, keskenyebb harangszintjének gerendaváza burkolatlan. Ere‐ detileg zsindellyel fedett gúlasisakja és földszint fölötti szoknyája ma bádogfedésű.

Helyi értékvédelem

A község történetében jelentős szerepet játszottak a Négyessy Szepessy család tagjai, akik a XVII. századtól bir‐ tokolták a falut. A Szepessyek házasság révén (Pál nevű családtag Csuda Zsuzsannát vette feleségül, aki Beren‐ tén birtokrésszel bírt) jutottak a községbe. A településen két tárgyi emlék található, amely a Szepessyekhez

22




kapcsolható: a református temetőben a harangláb közelében egy síremlék, és a település központjában lévő kastély. A klasszicista stílusú kastélyt a XVII. században építették. Az építmény földszintes, 6 ablakos, nagy kertben he‐ lyezkedett el, amit – az akkori divatnak megfelelően – magas kőfal vett körül. A főbejáratnál őrszoba volt, ben‐ ne állandóan egy őrrel, aki igazoltatta a belépni szándékozókat. A kertben aranyhalakkal betelepített halastó volt, a parkban sok‐sok virág, és a sétányok mentén somcserje díszlett. Nem messze a kastélytól helyezkedett el a Szepessyek gazdasági udvara, amit szintén kőfal övezett. Az udvarban cselédlakások, istállók, dohánypajta és Berente legmélyebb, mintegy 22‐25 méter mély, lóval hajtott kanalas kútja. A pajta 1935 nyarán villámcsapás következtében kigyulladt és leégett. Szintén a kastély tartozéka volt egy gyümölcsöskert. Ennek helyén vannak a Borsodi Hőerőmű V. készenléti lakóépületei. A Szepessy kastély államosítása után az erőmű vezetői részére alakítottak ki benne szolgálati lakásokat. A Petőfi utca lakóházai az 1920‐30‐as években a valamikori Szepessy‐földeken épültek; még az 1955‐ben el‐ hunyt Szepessy Gyula adott el itt házhelyeket. Az elhunyt Szepessyeket a református parókia kertjében épített kriptaszerű sírboltban temették el. Néhány éve a tetemeket exhumálták, és a református temetőbe, a haranglábhoz közeli sírhelyen helyezték nyugalomra. Az itt állított síremléken az alábbi szöveg olvasható: „Négyessy Szepessy család sírboltja. 1853‐1955.” A község 1944. december 12‐én szabadult fel. A harcokban hat szovjet és román katona, valamint egy szovjet tiszt esett el, a hét sírnak három sírhalmot építettek, betonkerettel, kiemelkedő fejfarésszel. A fejfákon nincse‐ nek feltüntetve a nevek, a hősök sírja a József Attila úton az egyik kertben a gyümölcsfák alatt van. (Forrás: Kazinc‐ barcika város törzskönyve, 9. kötet, 1969.)

Lakóépületek Az épületeket éles gerincű, szelemenes tetőváz és az utcára merőleges hossztengely jellemezte. A belső tago‐ zódás hármas beosztású volt. A ház hosszanti oldalának középtáján nyíló ajtó a pitvarba vezetett. A pitvarból kétoldalt elérhető helyiségek közül a ház keskeny főhomlokzata felé mindig a szoba, a másik vége felé nyíló, eredetileg kamra, később lakószoba volt. A házak szalagtelkekre épültek, kezdetben a keskeny homlokzattal az utca felé, csak később kezdtek építkezni úgy, hogy a tetőgerinc az utcával párhuzamos. A fejlődés során hamar megjelent a csűr, amely hátulról zárta le az udvart. A fejlődés későbbi fázisában a házak egybe épültek a gazdasági épületekkel, kamrával, istállóval. Eb‐ ben az időben jelentek meg a kőházak. A későbbiek folyamán az udvari fronton oszlopos, tornácos megoldásokat kezdtek alkalmazni. Az utcai homlok‐ zat általában egyszerű, sima falsík. Néhány példa:



23


Akad néhány kivétel, amely nem illeszkedik a település hagyományos képébe, ezek közül néhány példa: A különleges tetőforma és a tetőfedés anyaga és színe, valamint az ut‐ cafronti nyílászáró sem alkalmazkodik a hagyományos településképhez, de kétség kívül felhívja magára a figyelmet a kisboltnak is helyet adó épület (3090 hrsz).

A két nem túl régi és jelenleg befejezetlen épület nagyobb tömegű és tetőtér beépítéssel került kialakításra (Toldi Miklós u.). A tetőgerinc merőleges ugyan az utcára, de az épületek magassága kiugrik az utca‐ képen. Nem szerencsés, hogy éppen ezen két házzal szemben került kialakítás‐ ra egy ún. mediterrán típusú, alacsonyabb építménymagasságú, vízszin‐ tesen terebélyesedő ház.

A községben számos romos, illetve avult állapotú épület található, ezek közül néhány példa:

Ezen építmények a település régi magjában találhatók, rendkívül lehan‐ goló látványt nyújtanak. A terület rendezése mindenképpen beavatko‐ zást sürget. A dülöngélő tetők, bomló házfalak, kidőlt kerítések nemcsak esztétikai szempontból károsak, de a lakosokra nézve is életveszélyesek. Az ilyen területekből gyakran válik illegális szemét‐lerakóhely, amely környezetvédelmi szempontból is megoldandó probléma.

24




A romos ház (2861. hrsz) a Toldi u. sarkán található. Elég nagy telken fek‐ szik, így elbontásával illetve a mellette lévő üres telek (2864. hrsz) ren‐ dezésével egy szebb utcaképet lehetne kialakítani.

A községben az ipari tevékenység kapcsán megjelentek az ipart kiszolgáló építmények, melyek településképi hatása nem mondható kedvezőnek, ezek néhány példája:

A fenti képek az elhagyott ipari építményeket, a jelenlegi kiszolgáló de kedvezőtlen képet festő épületeket és az iparterületet elhatároló betonkerítést mutatják. Ezen területek rehabilitációja és a terület rendezése sürgető feladat. Közösségi építmények 1911‐ben épült a katolikus templom mellett a katolikus iskola, külön tanítói lakással. Ebben az épületben kapott helyett a községi önkormányzat (2003. október).

A községben egy római katolikus és egy református templom épült. A község katolikus temploma 1911‐ben épült Wino István egyházmegyei mérnök‐építész tervei alapján Dr. Somorra József bíboros 40 éves jubile‐ umára. A templom terv szerint Sajókazincon épült volna fel, de az ottani lakosok hiúságból elcserélték a fatornyos templom építési terveit Beren‐ tével.



25


A református templom toronytalan homlokzatú, a nyolcszög három olda‐ lával zárandó szentéllyel, sík mennyezetes hajóval. Az 1710 és 1720 kö‐ zött épült templom 1787‐ben lett átalakítva. Tárgyi emlékei: − Kehely 1694‐ből, − Keresztelő edény 1794‐ből, − Úrasztalterítő 1700‐ból.

A községben egy temető van (2939, 2940/1‐3 hrsz) a református templom felett, azzal szinte „ösz‐ szenőve” a dombtetőn. A temető mellett a közelmúltban került át‐ adásra a ravatalozó korábban „háztól temettek”, mert nem ju‐ tott a községnek ravatalozó.

Régészeti értékek védelme A községben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint az alábbi régészeti lelőhelyekről van tu‐ domás az igazgatási területen: − Nitrogénmű területe: őskori lelet (azonosító: 34728) A lelőhely Berente külterületi határán található, a lelőhely jelentősebb része Múcsony közigazgatási területét fedi. A védelmi erdő rendeltetésű külterületi földrészleten földmunkával járó beruházás, új beépítés nem tervezett. − Hőerőmű területe: újkori temető meglétére utaló lelet (azonosító: 15977) A belterületen lévő hőerőmű területén nyilvántartott régészeti lelőhely ipari gazdasági terület‐ felhasználású, a területen nem tervezett változtatás, új beépítési szándékről nincs ismeret. A településfejlesztési, rendezési elképzelései során végzett, földmunkákkal járó beruházások során előkerülő régészeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekről magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

Népesség, kultúra változása A település kulturális életének értékelése során nem hagyható figyelmen kívül a településen élők megélhetési viszonyainak, jövőképeinek vizsgálata. A községben pozitívumként értékelhető, hogy a nem elhanyagolható mértékű munkanélküliség mellett a térségi községekhez képest több kulturálsi programot kínálnak a helybeli‐ eknek. A település a lehetőségekhet mérten próbálja helyi szinten színesíteni a kulturális életet, több helyi programot szerveznek. Pl. a református templomban karácsonyi hangverseny a helyi Rozmaring Dalkör részvételével, a Művelődési Házban festmény és rajzkiállítás; különböző ünnepi programok, koncertek, kórustalálkozó; szüreti felvonulás (József A. és Ady E. úton népzenei‐ és néptáncegyüttes részvételével) A fiatalok igényeit (pl. mozi, színház, disco, nagyobb sportlétesítmények stb.) továbbra is a térségi nagyobb vá‐ rosok tudják biztosítani (Kazincbarcika, Miskolc, Sajószentpéter).

26




Változtatási szándékok 1.

Változtatási szándékok Lakóterületek bővítése A lakóterületek fejlesztési területei a hagyomá‐ nyos jellegű településrészhez kapcsolódnak.

2.

Intézmény elhelyezésére alkalmas területek ki‐ jelölése Új, hangsúlyos településközpont kialakítása; a települési igényeknek megfelelő intézményterü‐ letek kijelölése.

3.

Gazdasági területek (iparterületek) kijelölése, bővítése. A lakott területtől távolabb lévő kihasználatlan területek gazdasági területekké minősítése.

4.

Védelmi célú erdőtelepítések: a lakóterület és az iparterületek elhatárolá‐ sára, − a Sajó melletti védőövezetben (környezet‐ védelmi pufferterület bővítése, ökológiai folyosó‐szerep erősítése), − az ipari hulladéklerakó környezetében. −

Változtatások hatásai Miután a lakóterület bővítése a meglévő telepü‐ lésszerkezethez alkalmazkodva jön majd létre, így a régi szerkezetben változás nem történik. A HÉSZ‐ben megfogalmazott, lakóterületekre vo‐ natkozó előírások biztosítják, hogy a község szá‐ mára értéket képviselő építmények jöjjenek lét‐ re, melyek javítják a településképet. A földmunka során előkerülő esetleges régészeti leletekről magasabb szintű jogszabály intézkedik. Az elképzelések szerint a tervezett intézményi épületek a belterületen, tömbfeltárással, régi épületek átépítésével, foghíjak beépítésével, a HÉSZ előírásainak megfelelően kerülnek kialakí‐ tásra, ezáltal hozzájárul a szebb településkép ki‐ alakításához. A BorsodChem folyamatos bővítése és a cég számára beszálító egyéb vállalkozások részére szükséges újabb területek biztosítása, melyek a meglévőkhöz szervesen kapcsolódva valósítan‐ dók meg. A természeti környezetre mért hatás kedvezőtlen, ugyanakkor a lakosság számára munkahelyeket kell biztosítani és az önkormány‐ zat is profitál a termelő vállalkozások jelenlété‐ ből. A zöldterület fejlesztés a településképen túl az épületekre is pozitív hatással bír, hiszen a szálló por jelentős részét felfogja, így nem piszkolja be a homlokzatokat, tetőszerkezeteket.

Hatáselemzés −

−

Történeti, településhálózati következmények Berente község 1954‐1999 között Kazincbarcika városhoz tartozott. Ezen időszak a községben élők számára nem volt kedvező, csekély mértékű fejlődés ment végbe, amely végül az elszakadáshoz vezetett. Az iparte‐ rület elhelyezkedése miatt – berentei és kazincbarcikai igazgatási területet egyaránt érint – továbbra is szükséges a két település együttműködése. Problémát jelent, hogy Berente közlekedési, így településházlózati kapcsolatai alulfejlettek. Ezen próbál ja‐ vítani az építés alatt álló, Berentét Sajószentpéterrel összekötő út, amely menekülő útként funkcionálhat egy esetleges havaria során. A településkép feltárulásának változásai A község fejlődésére jelentős hatással volt az ipari területhasználat elterjedése, illetve a Kazicbarcika vá‐ roshoz való tartozás időszaka. A jellemzően falusias beépítések mellett megjelentek a nagy tömegű és je‐ lentős területtel rendelkező ipari csarnokok, illetve az ezek kiszolgálását biztosító kisvárosias jellegű lakó‐ épületek és garázssorok. Az alábbi fotók a község utcaképeit mutatják be:



27


Ahogy az a fotókból is kitűnik, a község jellemzően falusias beépítésű. Az oldalhatáron álló beépítési módú, utcavonalra merőleges tetőgerincű, földszintes családi házak terjedtek el. A település egy részén megjelen‐ tek a kisvárosias beépítések az ipari fejlesztések „melléktermékeként”. A községnek igazán jellegzetes ka‐ raktere nincs, az iparterület rányomta a bélyegét a település külső megítélésére.

−

−

−

28

Régészeti emlékek feltárhatósága A regisztrált régészeti lelőhelyek kezeléséről magasabb szintű előírások gondoskodik. A 26. sz. forgalmi út Sajó‐ szentpétert elkerülő szakaszának végleges nyomvonala a korábbi tervekkel ellentétben nem érinti Berente köz‐ igazgatási területét, így ez okból régészeti terepbejárás nem indokolt. A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenységek engedélyezése során a KÖH, illetve a Herman Ottó Múzeum biztosítja a régé‐ szeti felügyeletet. Műemléki együttesek használati és esztétikai jelentősége A község egyetlen védett műemléke a református fa harangtorony a településrendezési terv által nem veszélyeztett, nincs olyan változtatási szándék, amely negatívan befolyásolná az építmény fennmaradását. A ha‐ rangtorony egyházi tulajdonban van, így az érték fenntartása az egyház feladata és kötelessége. Esetenként meghírdetett pályázatok révén nyerhető támogatás az épített érték karbantartására, felújítására. A műemlék környezetében nem tervezett olyan jellegű beavatkozás, amely az építmény térbeli megjelenésére káros hatással lenne, azt eltakarná; továbbra is fontso szerepet tölt be a terület látképében. Településkarakter változásainak hatása A község karaktere kettős, egyfelől az ipari létesítmények jelenléte, másfelől a hagyományos falusi beépítések jellemzik. A Kazincbarcika várostól való elszakadás óta – a jelentős mértékű iparűzési adóbevételeknek köszön‐ hetően – Berente a központjában közösségi létesítmények felújítását, új létesítmények kialakítását vitte véghez, melyek már modernebb kialakításúak. A rendezési terv során olyan alapelvek kerülnek rögzítésre, melyek elsősorban a falusias beépítéseket preferál‐ ják, ugyanakkor biztosítják az ipari területhasználat fenntartását.




−

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A községben az ipari tevékenység jelentős mértékű terhelést okoz, amely nemcsak a természeti környezetre, de az épített értékekre is veszélyforrás. A közlekedésből eredő por és rezgés. A motorizáció folyamatos fejlődése következtében a potenciális rezgésforrások száma is állandóan emelke‐ dik, ennek nem szükségszerű következménye, hogy az általuk kibocsátott rezgés nagysága is növekedjen; a környezetvédelmi szakemberek feladata ezen terhelések csökkentése. A rezgésvédelmi jogszabályi háttér biztosított (12/1983. (V.12.) MT számú rendelet; 8/2002. (III.22.) KvM‐EüM rendelet). A közlekedés okozta hullámok az épített környezetben közel állandó. A kvázi állandó és magas frekvenciájú rezgések tönkreteszik az épület kapcsolatait. A téglafalak repedeznek, lehull a vakolat, idővel törések és ve‐ szélyes alakváltozások jelentkeznek. A rezgések veszélyessége függ a közlekedő tömegtől és sebességtől, a talaj rétegződésétől és minőségétől, az alapozási rendszertől és a szerkezet merevségétől. Mérésekkel bizonyították, hogy ugyanaz a típusú, tömegű és mozgási sebességű gépjármű által létrehozott gerjesztés, az altalaj rétegződése miatt a hasonló tömegű és merevségű épületekben eltérő válaszhoz vezet. Az épületkárokat 3 típusba szokás sorolni: − Súlyosabb tartószerkezeti károk: teherbírás csökkenés, fáradt törés, nagyobb repedések. − Kisebb mértékű tartószerkezeti károk: hajszálrepedések a téglafalakban. − Jelentéktelen, nem tartószerkezeti károk: vakolatrepedés, burkolat fellazulás, válaszfalrepedés. Meteorológiai hatások Hóteher, amely időszakos, függőleges felületen megoszló teher. A hóteher következtében jelentős károk képződhetnek a tetőszerkezeten. A felhalmozódott hótömeg eljegesedéshez is vezethet, amely aszimmet‐ rikus terhet jelent, hiszen a szél felöli oldalon erősebb. Szélteher: a légáramlás mechanikai hatással bír. Az állandó szélteher mellett lökésszerűen dinamikus hatá‐ sok is érhetik a szerkezetet, ezek hatása a szélirányra merőleges. Hőmérsékletváltozás: a külső és belső hőmérséklet különbségeitől, illetve az épület szellőzésétől és szigete‐ lésétől függően az épület falazatában károk keletkezhetnek (penészedés). Savas eső, melynek forrásai a környező területek ipari tevékenységei, a háztartások fűtési szezonjában elége‐ tett tüzelő, illetve közlekedési eszközök kibocsátása. Az ipari tevékenységek során keletkező légszennyezés ‐ amely a savas esők kialakulásához vezet ‐ mértéke a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt csökkenő tendenciát mutat, de így is jelentős. A savas esőre az alábbi tényezők vannak hatással: Megnevezés Kén‐dioxid Szén‐oxi‐szulfid Szén‐diszulfid Kén‐hidrogén Dimetil‐szulfid Szilfátion

Kémiai képlet SO2 COS CS2 H2S (CH3)2S SO42

Koncentráció (µg/m3) Városi terület Regionális háttér* 50‐1000 10‐50 0,6‐0,8 0,6‐0,8 0,6 0,6 0,05‐0,2 0,05‐0,2 0,01‐0,1 0,01‐0,1 1‐10 1‐10

* Közvetlenül nem szennyezett helyeken, jelentősebb szennyező‐forrásoktól legalább 50 km‐re fekvő területeken.

A savas ülepedés közvetett úton a talajon át fejti ki hatását, az alacsony PH‐jú talajokban a toxikus nehézfé‐ mek mobilitása is nagy. A levegőszennyezés és a savas eső a szabadban lévő fém tárgyakat is kikezdi, a kor‐ rózió oka, hogy a fémek felületén a hidrogén‐ion koncentráció megnő (vidéki levegőben az acéltárgyak kor‐



29


róziósebessége néhány mikrométer évente, szennyezett környezetben ennek többszöröse is lehet). A korró‐ zió a hidat, tartályokat, távvezetékeket károsítja elsősorban. Az építészeti értékek esetén elsősorban a homokkőből és mészből épült műemlékek, illetve a szabadban elhelyezett szobrok forognak veszélyben. A homokkő és a mészkő kalcium‐karbonát tartalma kénszennye‐ ződések hatására viszonylag könnyen oldódó kalcium‐szulfáttá (gipszé) alakul, melyet az esővíz kimos. Földmozgás A földmozgások gyakorisága és intenzitása kevésbé jelent veszélyt a településen, ezért a legtöbb építmény szerkezetében ez nincs méretezve, mindamellett a talajmozgásokból többletteher léphet fel. A tektonikus földrengéseket azok a mozgások okozzák, amelyeket belső egyensúlyzavarodások következté‐ ben a szilárd földkéreg végez. A rétegzavarodások természetbeni felismerése a talajtakarók miatt többnyire szabadon nem követhető. Gyakorlati tapasztalatok szerint földmozgás alkalmával a szabadon álló tárgyak, kémények, emlékművek el‐ fordulhatnak (ez akkor következhet be, ha a legnagyobb súrlódás pontja nem esik bele pontosan a súlypont irányába).

Vízkárok A magas talajvízállás ködképződést is okoz. A nyomás alatt lévő víz megtámadhatja a falakat (a víz alul‐ ról felfelé irányított eróziót fejt ki). A vízrendezés felülvizsgálatának elmaradása és a változó időjárás fi‐ gyelmen kívül hagyása esetén az árvíz rendkívüli problémát jelenthet. A központi belterületen is meg‐ jelenő belvíz a pincéket elmoshatja, a külterületi földek vizek alá kerülése esetén egyes régészeti leletek teljesen megsemmisülhetnek. −

Az épített környezeti adottságok megőrzésének faldatai Az épített környezet hatékony védelme érdekében helyi rendelet megalkotása és betartatása javasolt. A rende‐ letnek ki kell terjednie a védendő értékekre, azok kezelésére, és ellentételezésként megfogalmazandó a támoga‐ tás jellege.

(A fejezethez felhasznált irodalom: Dr. Frisnyák Sándor: Kazincbaricka földrajza; Vármegyei szociográfiák, V. kötet, Borsod vármegye, 1939.; Barcikai Históriás, 1999., Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről, 2004.; Foglalkoztatási Szolgálat adatszolgáltatása)

30




7. Környezeti értékelés 7.1.1. Előzmények Berente község Településrendezési Tervéhez készült jelen környezeti értékelés. A Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv korábban már véleményezésre került, az újabb fordulós véleményezési anyag kiegészítése je‐ len munkarész. 7.1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására − Helyi építésre vonatkozó sajátos szabályozórendszer kialakítása A HÉSZ megalakotásánál figyelembe lettek véve a magasabb szintű jogszabályok, azok ismétlésére nem került sor a többszintű, illetve párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében. A különböző területhasználatok találkozásánál, egymás zavarását elkerülendő fásítás, erdőtelepí‐ tés előírása javasolt, amely már megjelenésében is jelöli a területhasználat‐váltást. Az ipari‐gazdasági, illetve különleges területfelhasználási módosk esetében a környezet védelme érdekében beültetési kötelezettség javasolt. − Lakóterület rendezés, távlati fejlesztési lehetőség biztosítása A községben az adottságokat figyelembe véve inkább a lazább, „élhetőbb” lakóterület‐fejlesztés javasolt az iparterülettől távolabb eső részeken, már kialakult beépítések folytatásaként. Új beépítésre szánt terület természeti terület által érintett földrészleteken nem javasolt. − Iparterület rendezése, szabályozása A meglévő iparterület fejlesztési lehetőségét biztosítani szükséges, azonban ennek a környezetet a lehető legkisebb mérétkben kell igénybevenni, a fejlesztés iránya a meglévő iparterületek mentén tervezett (erre van igény és terület is rendelkezésre áll). Az iparterületek közé ékelődött lakóterületek védelméről gondoskodni kell. Régi épület elbontása esetén új lakóépület építése az iparterület mentén ellenjavalt, helyette megfelelő mértékű és mi‐ nőségű fásítás szükséges. − Zsák‐települési jelleg feloldása A térségi közlekedési kapcsolatok javítása, illetve esetleges havaria bekövetkezése esetén mene‐ külési útvonalként szolgáló összekötőút meglévő földút nyomvonalában halad, nem érint termé‐ szeti területet. 7.1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A településrendezési eszközök készítésére vonatkozó jogszabály – többször módosított, épített környezet alakí‐ tásáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §‐ában foglamazottak – szerint mind a térségi állam‐ igazgatási szervek, mind a szomszédos települések, mind az érintett település lakossága tudomást szerez a vál‐ toztatási szándékokról és megteheti esetleges észrevételeit. (A korábbi véleményezési eljárások terviratait kü‐ lön munkarészben dokumentáltuk.) 7.1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok Berente terültének legnagyobb része a Sajó‐völgy kistáj területén helyezkedik el, de területének délnyugati ré‐ sze átnyúlik a Tardonai‐dombság kistáj területére. Domborzat A Sajó‐völgye teraszos folyóvölgy domborzati forma. A folyó bal partját akkumulációs teraszok kísérik, a jobb part a Bükk pereméhez szorulva csuszamlásos. A sík jellegű területek fele ártér, fele pedig közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. A település déli része a Tardonai‐dombság hegylábi területéhez kapcsolódó dombság része. Földtani adottságok (Forrás: MÁFI) A földtani adottságait a Sajó‐völgy pleisztocén kavicsösszlete határozza meg.



31


mélyföldtan (MÁFI)

tektonika (MÁFI)

kőzettan (MÁFI)

Felszíni és felszín alatti vizek

sekélyvizek (MÁFI)

hegyvidéki porózus (MÁFI)

porózus termál (MÁFI)

A tervezési terület a Sajó vízgyűjtő területéhez tartozik. A település területén áthaladó folyón árvizek főként ko‐ ra tavasszal és nyár elején fordulnak elő. A Sajó‐völgynek tetemes talajvízkincse van, átlagosan 2‐4 m között bárhol megtalálható. A felszíni víz általános vízkémiai mutatóit tekintve semleges, kissé lúgos kémhatású, középkemény, közepes só‐ tartalmú víz. Talajviszonyok A talajképző kőzet döntően öntés iszap. A genetikus talajtípus karbonátos humuszos öntéstalaj, illetve barna erdőtalajok fordulnak elő.

vízadó típus (MÁFI)

ülepedési környezet (MÁFI)

Klimatikus viszonyok Mérsékelten hűvös‐mérsékelten nedves éghajlat jellemzi. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740‐750 óra, a téli csak kevéssel 150 óra feletti a nagy ködgyakori‐ ság miatt. A hőmérséklet évi átlaga 8,8‐9,0 9 ºC. Az éves csapadék mennyisége 600 mm körül alakul. A hótakarós napok száma átlagosan évi 40 nap. Leggyakoribb szélirány az ÉNy‐i és DK‐i, az átlagos szélsebesség 2 m/s.

32




terméketlen

kert

erdő

legelő

szőlő

rét

szántó

Növényvilág A növény‐földrajzi tértagozódás tekintetében a Pannóniai flóratartomány Északi‐középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik. Potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek, a pannóniai cseres töl‐ gyesek. Jellemzőbb lágyszárú faj a lóhere (Trifolium pannonicum), sásfélék (Carex montana). A megművelhető területeken a szántóföldi és kevésbé hőigényes kertészeti növények termesztéséhez kedvező az éghajlat. A tájt története, a tájhasználat változásai A korábbi sajószentpéteri járás bányatelepes községe részben sík, részben dombos vidéken terül el a Sajó folyó közelében. Magaslatai: Nagy‐kötéltető, Sárostető, Baglyos‐tető, Előhegy és Barkasi. Az 1783. körül készített első katonai felmérés térképén még jól látható a táji adottságokhoz optimálisan igazo‐ dó tájhasználati szerkezet. A dombok közötti védett völgybe települt falut erdők vették körül. A dombok lábánál a Sajóig termékeny szán‐ tóterületek húzódtak. A Sajó túlsó partján, az elöntéses területeken ártéri ligeterdők és nedves kaszálórétek te‐ rültek el. A dombok előterében, a szántókon keresztül húzódó út nyomvonalát részben megőrizve épült ki a mai 26. sz. főút. Az 1800‐as évek közepén készült katonai felmérés térképének tanúsága szerint a területhasználat módja gya‐ korlatilag nem változott. Különbségként csupán a község melletti irtványok helyén kialakított szőlő‐ gyümölcsöskeretek megjelenése említhető. A III. katonai felmérés idejére már kiépült a közlekedési úttal párhuzamosan a Miskolcot Kazincbarcikával ösz‐ szekötő vasútvonal. A Sajón túli területek erdeit kiirtották, a gyepek nagy részét feltörték. A földterületek művelési ágaira 1939‐ben az ábra 1200 szerinti megoszlás volt jellemző. Látható, hogy a 1000 szántó területe volt a legjelentősebb (összterület 800 47,3%‐a). 600 400 200 A földtulajdon megoszlás szerint: 0 − 2 középbirtok (100‐1000 h.), h. − 2 birtok (50‐100 h.), − 5 kisbirtok (20‐50 h.), − 71 átlagosan ~5 hold területű birtok. 300 Az állattenyésztés korábban nagyobb szerepet ka‐ 250 pott, az 1939. évi felmérés szerint a mellékelt ábra sertés szerinti állatállománnyal rendelkezett. 200 150 szarvas A község területén gyakorlatilag már nincs állattar‐ marha juh tás. 2003‐ban 2 lovat és 1 kecskét számláltak. Az ál‐ 100 lattartás bővülésére a közeljövőben sem lehet szá‐ 50 ló kecske molni. 0

Az 1920‐as évektől bányászati tevékenységet is folytatnak Berente területén. A mélyműveléses bányák a tele‐ pülés közigazgatási területén látható változást nem okoztak. A bányaművelésekkel a ’70‐es években felhagy‐ tak. Az 1950‐es évektől erőteljes iparosodás indul meg a Sajó‐völgyben, amely jelentősen érinti Berente közigazga‐ tási területét, többek közt megépül a hőerőmű és a Borsodi Vegyi Kombinát, melyek elfoglalják a település szántóinak csaknem teljes területén. A Sajón túli területekre telepítik az ipari salak‐ és zagytározókat. Az iparosodás folytán a táj használata, képe és környezeti terhelésének mértéke erősen megváltozott.



33


7.2.1. A terv céljainak összefoglaló ismertetése A településen biztosítani kell a „kiegyenlített területhasználatot”, azaz a meglévő, jelentős mértékű iparterület fenntartása és esetleges bővítése mellett meg kell oldani a meglévő és tartalék lakóterületek rendezését, hogy a különböző területhasználatok egymás zavarása nélkül működhessenek. A községben élők alapellátását is biz‐ tosítani kell, és figyelembe kell venni, hogy egyes funkciók telepítése egyedi szabályozást igényel. A külterület használatára vonatkozóan is tisztázni kell az alapvető szabályokat, a művelés alatt álló földek védelmét, vala‐ mint a külterületi élővilág fenntartásának feltételeit biztosítani szükséges. 7.2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel A teljes közigazgatási területre készített Településrendezési Terv az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megye Területrendezési Tervével összhangban van, ezen tény rajzi és számszaki igazo‐ lását külön fejezet ismerteti. 7.3.1. A célok összevetése az országos szinten kitűzött környezet‐ és természetvédelmi célokkal A Településrendezési Terv készítése során az alábbi jogszabályok lettek figyelembe véve: A vízgazdálkodásról szóló, 2009. évi CXLIV. törvénnyel, 2009. évi XCIX. törvénnyel, 2009. évi LIV. törvény‐ nyel, 2008. évi XCI. törvénnyel, 2007. évi XXIX. törvénnyel, 2006. évi CIX. törvénnyel, 2005. évi LXXXIII. tör‐ vénnyel, 2003. évi CXXIX. törvénnyel, 2003. évi CXX. törvénnyel, 2001. évi LXXI. törvénnyel és 1998. évi LXXXVI. törvénnyel módosított 1995. évi LVII. törvény, A vízhasználatok, csapadékvíz‐elvezetés, szennyvíz‐elhelyezés és ‐kezelés rendjét szabályozza a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, Felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 230/2010. (VIII.18.) Korm. rendelettel módosított 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet, A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti előírá‐ sokat figyelembe kell venni, A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályait a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet tartalmazza, A „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet intézkedik, A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesít‐ mények védelméről a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet intézkedik, A „felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” a 118/2008. (V.8.) korm. rendelettel, 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet rendelkezik, 7/2002. (III.1.) KÖM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszol‐ gáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól, A többször módosított 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó felada‐ tokról, 21/2006. (I.31) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által ve‐ szélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek érté‐ kének csökkenésével kapcsolatos eljárásról. 194/2007. (VII.25.) Korm. rendelettel, 274/2002. (XII.21.) Korm. rendelettel, 120/2001. (VI.30.) Korm. ren‐ delettel módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, 10/2001. (IV.19) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsá‐ tásának korlátozásáról, A 25/2008. (X.17) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendelettel, a 49/2006. (XII.27.) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendelettel és 4/2004. (IV.7.) KvVM‐ESzCsM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM‐EüM‐ FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, 23/2001. (XI. 13) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWtn‐nál kisebb névleges bemenő hőeljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről, 50/2006. (XII.27.) KvVM rendelettel, 7/2004. (IV.27.) KvVM rendelettel módosított 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettségi és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, el‐ lenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról,

34




3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről, 8/2010. (III. 31.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglome‐ rációk és zónák kijelöléséről, 94/2003. (VII.2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról, 272/2004. (IX.29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásnak engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről, 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüze‐ lőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatban a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet intézkedik, A környezeti zaj‐ és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet tartal‐ mazza. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételéről. 213/2001 (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételéről. 5/2002 (X.29.) KvVm rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakí‐ tásának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól. 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsé‐ gekről. 45/2004. (VII.26.) BM‐KvVM rendelet az építési és bontási hulladékok kezelésének szabályairól. 11/1991. (V.16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkal‐ mazására vonatkozó szabályok megállapításáról. 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat‐egészségügyi szabályairól. 2008. évi XCI. törvény a természet védelméről. 201/2006. (X.2.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terüle‐ tekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet módosításáról. 2/2002 (I.23.) KöM‐FVM rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. 14/1997 (V.28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriába való besorolásáról. 2009. évi XXXVII. törvény az erdő védelméről. 10/2010. (VIII.18.) VM rendelettel módosított 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános sza‐ bályairól. 344/2009. (XII.30.), 182/2009. (IX.30.) és 151/2009. (VII.23) Korm. rendeletekkel módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljá‐ rásról. 2008. évi XXXVI. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény módosításáról. 7.3.2. A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban az alábbi célok épültek a tervbe: − A települési élet‐ és környezetminőség javítása A településszerkezeti terv és a szabályozási terv is je‐ lentős mértékű védelmi célú fásítást és erdőtelepítést javasol a beépített és beépítésre szánt elsősor‐ ban lakóterületek védelme, valamint a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek megóvása ér‐ dekében. A biztonságot szolgálja a település zsák jellegének feloldására tett javaslat, amely szerint a községből Sajószentpéter városon át létesül újabb közlekedési kapcsolat, így egy esetleges havaria ese‐ tén megoldható lenne a község gyorsabb kitelepítése (a jelenlegi iparvágányon átvezető fő közlekedési kapcsolat katasztrófahelyzet esetén problematikus). A növénytelepítések során tájra jellemző, honos fajok alkalmazása javasolt, az allergén fajok telepítése tilos. − Természeti erőforrások és értékek megőrzése Natura területek az igazgatási területen belül nincse‐ nek, az ökológiai hálózattal érintett területeken beavatkozás nem tervezett, azok fenntartása javasolt. − A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A községben a termőföldek minősége nem túl jó, valamint az iparterület térfoglalása miatt korlátozottak a lehetőségek. Az alapfokú ellátás lényegében helyben biztosított, azonban egyes területeken a község továbbra is más településektől függ.



35


7.3.3.

A terv céljainak releváns tervek céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból

a)

Országos Területfejlesztési Koncepció / 97/2005. (XII.25.) OGY határozat Régiók fejlesztési irányai (Észak‐Magyarország): − A régió célja olyan társadalmi‐gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképes‐ ségünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. a közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadha‐ tatlan területi egyenlőtlenségeket.

Fenntarthatóság elve: − A fenntartható területi rendszerekben a térségi gazdasági folyamatok nem veszélyeztetik a helyi természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését, az értékhordozó kultúrák eltűnését, ugyan‐ akkor magas szinten biztosítják a társadalom létfeltételeit.

A személy‐, anyag‐ és energiamozgatás, az utazás igényét csökkentő és fenntartható módon kielégítő térhaszná‐ lat‐szervezés: − A tisztább környezet, az egészségesebb, a kulturális és szociális szükségleteire több időt fordító társadalom érdekében: törekedni kell az utazási kényszer és az utazási idő csökkentésére, hasznosítására, valamint a fenntartható és biztonságos utazási módok alkalmazására. − A hatékonyabb gazdaság, biztonságosabb, tisztább környezet érdekében: a fejlesztéseknek szolgálniuk kell a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági károkozásának, illetve a károkozás kockáza‐ tának csökkentését.

b) Nemzeti Környezetvédelmi Program / 2009‐2014 időszakra (96/2009. (XII.9.) OGY határozat) A program átfogó célterületei: A települési élet‐ és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet‐egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Az élet‐ és vagyonbiztonság szempontjai kiterjednek pl. ipari balesetek, techno‐ lógiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésre. Berente község eseté‐ ben különösen fontos a területhasználatok összehangolása, különös tekintettel a jelentős területet foglaló BorsodChem vegyipari tevékenysége miatt. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennye‐ zés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalsóítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközös‐ ségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A magasabb szintű jogszabályokon túl a Helyi Építési Szabályzat is a települési meglévő természeti és épített értékek vé‐ delmét hivatott biztosítani. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi‐gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett le‐ gyen biztosítható. A fenntartható termelés forrástakarékos, csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatáso‐ kat, növeli a termékek és szolgáltatásoki értékét a fogyasztók számára. A területhasználatok települési szintű szabályozása, a végezhető tevékenység korlátozása a környezetterhelés csökkentését alapozza meg.

c)

36

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia / 1054/2007. (VII.9.) Korm. határozat Prioritások − Fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése, fenntartható folyamatok erősítése demográfiai problémák kezelése egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása − A környezet eltartóképességének megőrzése Természeti értékek védelme, természeti erőforrások fenntartható használata Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása




−

−

A gazdaság fejlesztése a fenntartható fejlődés követelményei szerint A versenyképesség erősítése és a fenntartható fejlődés A természeti erőforrásokkal való helyes gazdálkodás, a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások Az energiagazdálkodás átalakítása Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás A végrehajtás átfogó feladatai, eszközei A tudásbázis növelése A tudás megosztása

d) Nemzeti Éghajaltváltozási Stratégia / 2008‐2025 időszakra Kormányzati és társadalmi feladatok: − megfelelő jogi‐gazdasági szabályozó rendszer kialakítása; Állmi szervek − támogatási rendszerek felülvizsgálata − a társadalom szemléletformálásának erősítése, előtérbe helyezése, példamutatás Régiók − klímaváltozás hatásait is figyelembevevő területfejlesztési program és koncepció összeállítása Lakosság − fogyasztás, anyag‐ és energiafelhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele, − életmódváltás − klímabartá közlekedés − az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatás folyamatos figyelemmel kísérése civil szervezetek − a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban − a döntéshozók munkájában való részvétel, társadalmi ellenőrzés − társadalom mozgósítása, akciók indítása helyi közösségek, − példamutatás − információk‐tapasztalatok cseréje önkormányzatok, egyházak üzleti szektor − anyag‐, energiafogyasztás csökkentése a hatákonyság növelésével párhuzamosan − vállalatok működésének klímabaráttá tétele − termékek, szolgáltatás, vállalati profil zöldesítése − klímabarát kutatások és fejlesztések, klíma innováció − társadalmi felelősségvállalás az éghajlatvédelem érdekében média − a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folymatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban Stratégiai célok: − Lakossági és közületi energiatakarékosság A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek: nyílászárók felújítása vagy cseréje épülethatároló felületek hőszigetelése (fal‐, padlás‐, padlófödém‐szigetelés) fűtési berendezések korszerűsítése fűtésszabályozás Megújuló energia biomassza földhő szélenergia napenergia vízenergia Tüzelőanyag‐váltás − Közlekedés közösségi közlekedés nagyobb arányú igénybevétele közlekedési‐szállítási igények optimalizálása közúti szállítás helyett kombinált áruszállítás megfelelő közlekedési infrastruktúra hálózat kialakítása megújuló üzemanyagok terjesztése



37


−

−

7.3.4.

Mezőgazdaság és erdészet természetkímélő gazdálkodási mód ösztönzése víztakarékos talajművelési technológiák alkalmazása energiatakarékos gépek hasnzálata nagy termékkibocsátású állattartó telepek csak melléktermékhasznosítás esetén fogadhatók el erdősítésénél figyelembe kell venni a földhasználati szempontokat illegális fakitermelések visszafogása erdőállomány védelmi funkciók erősítése erdőgazdálkodási módszerek üzemszerű bevezetése Magas energiaigényű termékek hulladékainak hasznosítása, újrahasználat megfelelő hulladékgazdálkodási terv szelektív hulladékgyűjtés A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése

a)

Vízfolyások

Zagytározó

Sajó

A községet észak‐déli irányban szeli át a Sajó folyó a belterü‐ let keleti határában. A Sajó szervesanyag szempontjából erősen szennyezett, a fehérjék és egyéb szervesanyagok bomlásából származó ammóniumtartalma is nagy. A BorsodChem Nyrt magas nehézfémtartalmú szennyvize korábban problémát okozott. (A miskolci Ökológiai intézet vizsgálta a Sajóban élő halak nehézfém‐terhelését, megálla‐ pították, hogy a vizsgált halak nehézfémekkel erősen terhel‐ tek, a higany és ólomtartalom meghaladta az egészségügyi határértéket.)

A mellékelt ábra a Sajó szennyezőanyag terhelésének változását (kg/nap) mutatja be ÉMI‐KTVF Vízvédelmi Osztály adatai alapján. A Sajó vízminősége, hosszú távú védelme tanulmány (Sallai Fe‐ renc) szerint: 2005‐ben az oxigénháztartás, a tápasnyagháztartási mutatók ösz‐ szességében III. osztályú. 2004. évi próbahalászat során 49 halfajt (küsz, szivárványos ökle, domolykó, fenékjáró küllő, márna, bodorka, paduc, keszeg stb.) regisztráltak. Az utóbbi 20 évben a kibocsátott szennyvizekben a kadmium, higany, ólom szennyezés megszűnt, illetve határ‐ érték alá csökent. A 2005. évi Országjelentés a h.2.5 Bükk, Borsodi‐dombság – Sajó vízgyűjtő felszín alatti víztestet mind diffúz, mint pontszerű szennyezés tekintetében lehetséges kockázatosnak minősítette. Ennek oka, hogy a tervezési al‐ egység területén jelentős ipari tevékenység folyik, amelyeknél – főleg a 90‐es évek előtti ipari tevékenységből adódóan – alábbi helyeken mutattak ki szennyezéseket: − ipari tevékenység következtében megnövekedett a talajvíz szulfáttartalma Kazincbarcika és Borsodszi‐ rák térségében; − a BorsodChem Nyrt területén higany‐, valamint DKE (1,2 diklóretán) szennyezést mutattak ki; − nehézfémy szennyezés a BorsodChem Nyrt területén. A talajvíz, illetve a sekély rétegvíz a települések és a mezőgazdasági területek térségében nitráttal szennyezett.

38




ÉKÖVIZIG: 2‐2‐2 Sajó A Sajó folyó mentén összefüggő árvízvédelmi töltésrendszer nem épült ki. a mederrendezések keretében a vízfolyások medrei a külterületi mederszakaszokon a Q10%‐os vízhoza‐ mok kiöntés nélküli mevezetésére épültek ki. Jelentős vízkivételt jelent a Berente térségében üzemelő hő‐ erőművek hűtővízkivétele és a vegyi üzemek ipari vízigénye. A vízgyűjtő terület tisztított szennyvizeinek befogadója dön‐ tően a Sajó folyó. Környezetterhelési kockázatot jelent a csak mechanikailag kezelt szennyvíziszap elhelyezésének megoldatlansága.

Berente a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet melléklete értelmében „érzékeny” kategóriába tartozik a felszín alatti víz érzékenysége szempontjából. A BorsodChem Zrt vízvédelemre vonatkozó saját vizsgálatairól az alábbiak állapíthatók meg: A BorsodChem számára engedélyezett, a befogadó Sajó folyóba kibocsátható szennyvíz éves mennyisége 10 millió m3. A megállapított kibocsátási határértékek technológiai és területi határértékből tevődnek össze. A vonatkozó jogszabályok alapján a hatóság által jóváhagyott terv szerinti önellenőrzés keretében kell szennyvíz‐ kibocsátását ellenőriznie, amely mennyiségi és minőségi ellenőrzést is jelent. Ennek alapján 2007‐ben a kibocsá‐ tott szennyvíz mennyisége 5,4 millió m3 volt, az önellenőrzés keretében végzett laboratóriumi vizsgálatok szerint határérték túllépést nem regisztráltak. A környezetvédelmi hatóság az önellenőrzés eredményeit elfogadta, így 2007‐re vonatkozóan szennyvízbírság nem volt kivethető. A felszíni víz védelméhez kapcsolódóan 2007‐ben jel‐ lemzően a nagyobb felújítási munkák említhetők, elsősorban a Szennyvíztisztító Üzemben. A gyártástechnológi‐ áknál a Polimer II. üzemi szennyvíz lebegőanyagának eltávolítására szolgáló mikrocellás dobszűrők felújítása vált szükségessé. Ezen kívül a csatornahálózaton folytak olyan felújítási munkák, amelyek gyakorlatilag minden évben jelentkeznek. A felújításokon kívül 2007‐ben történt a felkészülés a 2008‐ban kezdődő gyártásfejleszté‐ sekre, illetve ezzel párhuzamosan annak felmérésére, hogy ezek a kapacitásnövelések a felszíni vizek védelme területén milyen feladatokat, beruházásokat igényelnek. A Szennyvíztisztító Üzemben végzett felújítások egy részét a több éve folyamatosan végzett villamos rekonst‐ rukció tette ki. A kivitelezés a IV. negyedév végéig befejeződött. A fejlesztések másik részét a szennyvíztisztító műtárgyak és berendezések felújítása jelentette. A II. negyedévben elvégezték az aerob biológiai medencék oxi‐ génellátó rendszerének, ezen belül a levegőztető elemeknek a javítását, ill. szükség esetén a cseréjét, majd ezt követően a műtárgy vasbeton szerkezetének felújítását. A munkálatok az anaerob tisztítósor medencéinek be‐ vonat‐felújításával folytatódtak. Az iszapsűrítőben két elhasználódott szalag‐szűrőprést cseréltek ki. A gyártási kapacitások fejlesztéséhez kapcsolódóan – többek között az új TDI Üzemben keletkező magas nitro‐ gén tartalmú szennyvizek megfelelő kezelésének biztosítása érdekében – szükségessé vált a szennyvíztisztító rendszer kapacitásának növelése. b) Talaj A községben a külterületi földek minősége nem túl kedvező, további korlátozó tényező a térségi ipari teürlethasználat, illetve az ebből eredő emissziók. A BorsodChem Nyrt, mint a település legnagyobb kibocsátója az alábbi információkat tette közzé: „Az utóbbi években a fejlesztési és bővítési igényeinek kielégítésére több – a BorsodChem környezetében lévő – te‐ rületet vásárolt meg. A vásárolt területek korábban is ipari területek voltak, ezért feltételezhető volt bizonyos fokú talaj‐ és talajvíz‐szennyezés. A területek környezeti alapállapot felmérése ugyan igazolta ezt a feltételezést, ugyanakkor olyan mértékű szennyezést, amely bármilyen területhasználatot, illetve vízhasználatot veszélyeztetne, nem találtak. Ennek alapján megállapítható, hogy a vásárolt területeken a későbbiek során ún. „barnamezős” be‐ ruházásként lehet majd ipari létesítményeket telepíteni. Ezzel nem csak a terület magasabb környezetvédelmi tel‐ jesítmény szintűvé válása segíthető elő, hanem a tervezett beruházásokhoz szükséges zöld területek kiváltására is lehetőség nyílik.



39


c) Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A községben megoldott a települési kommunális hulladék szervezett, rendszeres (heti) gyűjtése és elszállítása, Be‐ rente is tagja a 118 önkormányzat által létrehozott Sajó‐Bódva völgye hulladékgazdálkodási társulásnak. A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról a 28/2007. (XII.10.), 8/2007. (IV.02.) és 3/2002. (II.04.) számú rendelettel módosított 13/2001. (XI.07.) számú rendelet gondoskodik. A keletkezett hulladékokat az ÉHG Észak‐magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt szállítja el a Sajókazán lévő regi‐ onális kommunális hulladék lerakójába (Hulladékkezelő Centrum). Évi két alkalommal lomtalanításra is sor kerül; építési és veszélyes hulladékot nem gyűjtenek be. A BorsodChem Zrt hulladékgazdálkodását az alábbiak jellemzik: „Kiemelkedő eredménynek tekinthető, hogy a keletkezett veszélyes‐hulladékok mennyisége nagymértékű (mintegy 35%‐os) csökkenést mutat a 2006. évi értékhez képest. Ennek legjelentősebb oka a Szennyvíztisztító Üzemben 2007 elején üzembe helyezett iszapszárító berendezés működése. Az iszapszárító üzembelépésével a szennyvíztisztítási iszap mennyisége közel 90%‐kal csökkent. A szárított szennyvíztisztítási iszap már nem fertőzőképes, így nemcsak a keletkező hulladék mennyisége csökkent jelentősen, hanem annak veszélyességet okozó tulajdonsága is megszűnt. A membráncellás Klór Üzem 2006 végén kezdte meg termelését, a működése során keletkező sóiszap mennyisége 1.300 t/év. Az itt képződő sólészűrési iszap sem higanyt, sem báriumot nem tartalmaz, így nem minősül veszélyes hulladéknak. Az új technológia üzembelépésével a klórgyártás során keletkező, lerakással ártalmatlanítandó hul‐ ladékok fajlagos mennyisége 40%‐kal csökkent. A berentei veszélyes‐hulladék lerakót 2007. október 30‐án a társaság bezárta. A lerakással ártalmatlanítható hul‐ ladékok elhelyezésére külső, arra engedéllyel rendelkező szakcégekkel kötöttek szerződést. A társaság területén 2007 végén szelektív csomagolási hulladék gyűjtőszigeteket alakítottak ki. Így nemcsak az üzemek termelése során nagymennyiségben keletkező csomagolási hulladékok gyűjtése történik szelektíven, ha‐ nem a háztartási jellegű csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése is megvalósul. d) Levegőtisztaság Berente község a 8. Sajó völgye légszennyezettségi zónához tartozik az 8/2010. (III. 31.) KvVM rendelet alapján.

A zónára vonatkozó határértékek: nitrogén‐ szén‐ szilárd talaj‐közeli kén‐dioxid benzol dioxid monoxid PM10 ózon F C D C E B A 25/2008. (X.17.) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendelettel, 118/2008. (V.8.) Korm. rendelettel, 49/2006. (XII.27.) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendelettel, a 4/2004. (IV.7) KvVM‐EszCsM‐FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM‐EüM‐FVM együttes rendelet értelmében: B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűrésha‐ tár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghalad‐ ja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértékek és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Az 50/2006. (XII.27.) KvVM rendelettel és 7/2004. (IV.27.) KvVM rendelettel módosított 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerinti köszöbértékek:

40




nitrogén‐dioxid és nitrogén‐oxidok felső vizsgálati küszöbérték alsó vizsgálati küszöbérték

a határérték 70%‐a (70 mg/m3, naptári éven‐ ként 18‐nál többször nem lehet túllépni) a határérték 50%‐a (50 mg/m3, naptári éven‐ ként 18‐nál többször nem lehet túllépni)

szálló por (PM10) felső vizsgálati küszöbérték alsó vizsgálati küszöbérték

24 órás átlag éves átlag a határérték 60%‐a (30 mg/m3, naptári évenként 7‐nél többször 14 mg/m3 nem lehet túllépni) a határérték 40%‐a (20 mg/m3, naptári évenként 7‐nél többször 10 mg/m3 nem lehet túllépni)

órás egészségügyi határérték (NO2)

éves egészségügyi határérték (NO2) a határérték 80%‐ a (32 mg/m3) a határérték 65%‐ a (26 mg/m3)

éves ökológiai ha‐ tárérték (NOx) a határérték 80%‐ a (24 mg/m3) a határérték 65%‐ a (19,5 mg/m3)

éves átlag ólom szén‐monoxid benzol

alsó vizsgálati küszöbérték a határérték 50%‐a (0,15 mg/m3) a határérték 50%‐a (2,5 mg/m3) a határérték 40%‐a (2,0 mg/m3)

felső vizsgálati küszöbérték a határérték 70%‐a (0,21 mg/m3) a határérték 70%‐a (3,5 mg/m3) a határérték 70%‐a (3,5 mg/m3)

A települési levegőszennyezés oka a térségi ipari tevékenységekből, illetve a közlekedésből származnak. A Bor‐ sodChem Zrt levegősszennyezésre vonatkozóan az alábbiakat adta közre: „Végéhez ért a sztratoszferikus ózonréteg védelme érdekében még a ’90‐es évek végén megkezdett „kemény” freon kiváltási program. Ma már a gyártástechnológiák kivétel nélkül csak ún. „lágy” és „zöld” freonokat alkal‐ maznak a hideg energia előállítása során. A kiváltások kapcsán előtérbe került „zöld” freonok, mint fluortartal‐ mú üvegházhatású gázok, fokozott figyelmet érdemelnek. A vonatkozó Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet‐ nek megfelelően megkezdték a felkészülést a szükséges szivárgásészlelők letelepítésére. A BorsodChem Zrt. az uniós jogszabályok által biztosított 2007. október 31‐ei határidőt közel három évvel meg‐ előzve, 2004 végén elérte és azóta folyamatosan biztosítja, hogy a tevékenységei során elkerülhetetlenül jelent‐ kező légtéri kibocsátások határérték alatt maradjanak. A határérték alatti kibocsátások elérését követően foko‐ zott figyelmet fordítanak a társaság környezetében kialakuló levegőminőségi állapot monitorozására. Ennek eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi években a kibocsátás‐csökkentési intézkedések következtében a kör‐ nyezeti levegő minősége jelentős mértékben javult.” A település igazgatási területén áthaladó 26. sz. főút forgalmából származó légszennyezés a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiak szerint alakult 50 km/h‐s sebességet feltételezve: A közlekedésből eredő kibocsátások közül legnagyobb mennyiségben a szén‐monoxid1 fordult elő, a káros anyag több mint 80%‐át a személyautók bocsátották ki. A szén‐hidrogének2 és nitrogén‐oxidok3 mennyisége közel azonos, ezek forrása is többnyire a személyautók. A kén‐dioxid4 és korom kibocsátás legnagyobb része (80‐ 89%) a tehergépjárművekből ered. Az ólom5 és a formaldehidek6 mennyisége a többi szeny‐ nyezőanyag mennyiségével összevetve lényegesen kisebb, azonban igen káros hatásúak már csekély mértékben is. 1

Szén‐monoxid élettani hatása: mérgező gáz. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, látás‐ és hallásképesség csökkenése; tartós hatása: szíviz‐ mot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, növeli a szívinfarktus kockázatát. Szén‐hidrogének közé tartozik a metán, benzol és naftalin is. a benzol erősen mérgező, nagyobb mennyiségben halált okoz. A naftalin sú‐ lyosan károsítja és rombolja a vörösvértesteket, fokozza a rgöképződést. 3 Nitrogén‐oxid: mérgező, indirekt üvegházhatású gáz, amely növeli a globális felmelegedést. 4 Kéd‐dioxid: szúrós szagú, mérgező gáz, belélegezve a vörösvérsejteket roncsolja, a mikroorganizmusokat elpusztítja. 5 Ólom: emberi szervezetbe jutva sejtméregként viselkedik, kiszorít egyéb létfontosságú fémeket. 6 Formaldehid: mérgező és rákkeltő hatású, a szmog egyik összetevője. 2



41


e) Zaj‐ és rezgésvédelem A községben végzett zajterhelésekről nincs ismeret, ezért a rendelkezésre álló adatok alapján került becslésre (ÚT 2‐1.302) a zajterhelés az alábbiak szerint (26. sz. főút 2008. évi forgalomszámlálási adatai alapján): Az egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó évi átlagos nappali óra forgalom: 392,78 Q1n = A1n x ANF1 / 16 15,58 Q2n = A2n x (ANF2 + ANF4 + ANF7) / 16 113,51 Q3n = A3n x (ANF3 + ANF5 + ANF6) / 16 Az egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó évi átlagos éjszakai óra forgalom: 77,69 Q1e = A1e x ANF1 / 8 3,08 Q2e = A2e x (ANF2 + ANF4 + ANF7) / 8 25,23 Q3e = A3e x (ANF3 + ANF5 + ANF6) / 8 A zajterhelés a közút középvonalától számított 7,5 m‐es referenciaponton: Laeq(7,5)éjjel = 59,38 Laeq(7,5)nappal = 66,25 A beépített lakóterületek távolabb esnek a referencia ponttól, korrekciós tényező alkalmazását követően: Laeq,éjjel = 43,11 < 55 Laeq,nappal = 49,98 < 65 A 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott „A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken” határértékek alatti a kalkulált zajterhelés. Rezgésterhelésre vonatkozó mérésekről nincs ismeret, esetleges számításokhoz szükséges alapadatok nem áll‐ nak rendelkezésre. Az ismeretek szerint a településen jelentős rezgésterhelést okozó tevékenységet nem foly‐ tatnak, a legjelentősebb terhelés a közlekedésből származik. A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet rendelkezik a rezgés elleni védelem szabályairól, míg a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM együttes rendelet a rezgésterhelési ha‐ tárértékeket tartalmazza: Rezgésvizsgálati kü‐ Rezgésterhelési határérték 2 (mm/s ) Épület, helyiség szöbérték (mm/s2) AM Amax A0 Rezgésre különösen érzékeny helyiség 3,6 3 100 Lakóépület, szociális otthon, szállás‐ nappal 06‐22 12 10 200 hely‐szolgáltató épület éjjel 22‐06 6 5 100 Kulturális‐, vallási létesítmény, bölcsőde, óvoda, rendelő 12 10 200 Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület 24 20 300 Kereskedelmi, vendéglátó épület, sportlétesítmény 36 30 600 f) Tájhasználat Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tájhasználat A község területének jelentős része ma már ipari terület, a mezőgazda‐ ság számára nem sok szabad terület áll rendelkezésre (1939‐ben az össz‐ terület 47,3% volt megművelt szántóterület!). A közigazgatási terület nyugati részén a domboldalon szőlők telepítésére került sor, korábbi fel‐ jegyzések szerint hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. Felmérések szerint 1939‐ben a település területének 9%‐a állt szőlőművelés alatt. Az „utánpótlás” hiányában azonban egyre több szőlő gazosodik el, az idősek már nem tudják gondozni, a fiatalokat pedig nem érdekli. A domboldalon több présház is kiépítésre került, azonban a megfelelő karbantartás és gondozás hiányában ezek állapota folyamatosan romlik. A község területén nagy kiterjedésű, főként gazdasági céllal hasznosított erdő található az igazgatási terület dé‐ li‐délnyugati részében a domboldalakra felkúszva.

42




Ipari és bányászati tájhasználat A községben jelentős probléma forrása a nagy területen folyó ipari tevékenység. Az ipar jellege miatt a lég‐ szennyezettség állandó jellegű. A település és az ipari zóna között védő, illetve biztonsági övezet nincs kijelöl‐ ve, védelmi célú erdősítésekre nem került sor.

Jelenleg bányászati tevékenységet nem folytatnak a település területén. A későbbi kőzetmozgások szempont‐ jából fontos, az is hogy nincs olyan hajdan bányaművelés által érintett területrész, ahol egymás fölött mind a három telep lefejtésre került. Szintén fontos, hogy a területen működő bányák területén kevés rétegvíz volt, így a termelés befejezése után a vágatokban és egyéb nyitott bánya térségekben bekövetkezett az omlás, ami a fö‐ löttük lévő rétegekben lévő feszültségeket is kioldotta, így a termelés befejezése után rövid időn belül leját‐ szódtak a külszínre is kiható rétegmozgások. További kedvező földtani állapot, hogy a területén, sok helyen a szén fölötti rétegek homokosak, nem sok helyen található rideg, vastagpados réteg, ami hosszú idő alatt omlik meg, mely hatások szintén elősegítik a külszínig ható kőzetmozgások gyors lezajlását. Berente község mai belterülete alatt, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy nem folyt bányászkodás. A község közvetlen közelében az 50‐es évek végéig befejeződött a termelés és távolabbi terül‐ tekre (D‐i, DK‐i erdős‐hegyes területek) tevődött át. Összességében megállapítható, hogy Berente község jelenlegi belterületén a későbbiekben sem kell számolni bányászatból eredő felszíni kőzetmozgásokkal, ez alól kivétel lehet a táró (bányabejárat) közvetlen (20‐30 m‐es) környezete a 40 m‐es takaróréteg eléréséig. A külterületeken, ahol a korábbi bányaműveletek folytak, sem kell számolni felszíni kőzetmozgásokkal egyrészt a nagy 40 m‐t (helyenként 180‐200m) meghaladó takaróréteg mi‐ att, másrészt a régen végzett bányaműveletek okozta réteg illetve kőzetmozgások a korábban felsoroltak vé‐ gett már lezajlottak. A kőzetrétegekre a korábbi bányászati tevékenység már nincs hatással. A területre egyéb‐ ként, a bányászati tevékenység ideje alatt sem volt jellemző a külszínig ható kőzetmozgás. Idegenforgalmi, turisztikai tájhasználat Berentén az idegenforgalmi, turisztikai tájhasználat nem jellemző. 7.3.5. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása Tájhasználati konfliktusok Az egyes területeken zajló tevékenységek egymásra gyakorolt zavaró hatása, illetve a területek nem rendelte‐ tésszerű, illetve nem megfelelő használata tájhasználati konfliktusok, érdekellentétek forrása lehet. A település területén összességében jelentős hatású területhasználati konfliktus nem található. A tájhasználati konfliktusok, melyek jelenthetnek funkcionális, tájesztétikai, illetve környezetvédelmi problé‐ mák forrásai az alábbiak: Funkcionális konfliktusok forrásai A környezetterhelő iparterületek és a lakóterületek közvetlenül határosak egymással, nincs sem területi el‐ határolódás, sem védő növényzettel, védőfásítással kialakított pufferterület.



43


Az ipari, üzemi területek, illetve a szintén szennyező forrásként számba vehető zagy‐ és salak‐lerakók a Sajó védőterületén belül helyezkednek el (potenciális szennyező források). Közlekedési szempontból zsákfalu‐jellegű a település. A Sajó menti ökológiai folyosó keskeny sávvá szűkült, mindkét oldalról környezetterhelő forrásokkal szegé‐ lyezett. Az utak, dűlőutak, vízfolyások, csatornák menti fásítás hiányzik, vagy szegényes. Állattartás háttérbeszorulása. A gyepterületek fenntartásához nagyobb állatállomány tartása és legeltetése szükséges. Figyelembe kell venni azt is, hogy a külterület hagyományosan jellemző használati módja a kül‐ terjes állattatás. Nincs megfelelően kiépített és kielégítő szolgáltatásokat nyújtó településközpont, melyhez megfelelő szín‐ vonalon kialakított zöldfelület társul. A műemlékeken kívüli helyi értékek védelme és re rehabilitációja nincs megoldva. Nincs kiépülve az idegenforgalmi szolgáltatás rendszere. Környezet‐ táj‐ és természetvédelmi konfliktusok forrásai A salak‐ és zagytározók kialakítása technológiailag nem megfelelő. Nagy a szennyezett csurgalékvizek elszi‐ várgásának veszélye, a káros anyagokkal szennyezett felszíni réteg deflációjának kockázata. Az iparterületen belül és a szegélyén is alacsony a fásítottság, hiányoznak a véderdők. A településhez tartozó vízgyűjtő területről, illetve az ipari területekről is lefolyó csapadékvíz fő befogadója a Sajó‐folyó. Az egyedi tájértékek felmérése még nem történt meg, így védelmük sem biztosított. Az ipari és lakóterületek közötti pufferterületen nem végeztek fásítást. A temető mellett, illetve telkükén belül hiányzik a védő zöldsáv, Illegális hulladéklerakatok előfordulása a település szegélyén. Települést védő erdőterületek hiányosak. Tájesztétikai konfliktusok forrásai Az iparterületek, zagyterek stb. markáns elemei a tájképnek. Fásításuk, tájbaillesztésük nem történt meg. Pincesorok elhanyagoltak. A lakótelepek közterületi zöldfelületei részben rendezetlenek. A belterületi zöldterületek kialakítása tervszerűtlen, területük rendezetlen, koncepció nélküli. Településen hiányzik az esztétikusan kialakított rendezett településközpont, és közpark. Fasorok, utcafásítások hiányosak. Nincsenek egységes utcabútorok (pihenőpadok, buszmegállók, hulladéktárolók korlátok, stb.), tájékoztató táblák kihelyezve a településen. A tájhasználat korlátozó tényezői A tájhasználat korlátozó tényezők azok a jogszabályi megkötések, védőterületek, illetve természeti adottságok, melyek bizonyos tájhasználati módok alkalmazását kizárják, illetve csak feltételekkel, megkötésekkel tesznek lehetővé. 7.3.6. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése − Területfoglalás: az új beépítésre szánt területek (legyen az épület vagy nyomvonalas építmény) kijelölése földterületek igénybevételével járnak. − Terület felaprózódás: új telekstruktúra kialakítása, nyomvonalas létesítmények telepítése szükségszerűen telekosztásokat generál, elsősorban a külterületen áthaladó utak jelenthetnek problémákat az élővilágra nézve a potenciális élettérvesztés miatt. Tájszerkezet, tájkép, természeti értékek Az egyes tájhasználati módok térbeli elhelyezkedése, a tájban található természetes és művi vonalas tájalkotó elemek és a domborzat határozzák meg a táj szerkezetét, és a táj képét, karakterét. Berente két eltérő jellegű táj a Sajó‐völgy és a hegység találkozásánál fekszik. Síksági és dombsági domborzati elemek egyaránt megtalálhatók. A sík területeken az ipari terültek, részben lakó és mezőgazdasági területek ta‐ lálhatók, a hegylábi terület völgyében lakó‐ és kertes területek, valamint összefüggő erdők helyezkednek el.

44




A tájkép legmeghatározóbb elemei, a tájképben uralkodó, az ipari tevékenységhez kapcsolódó objektumok. A nagy kiterjedésű iparterületek épületei, építményei, és a különböző zagy‐ és salaktároló dombok és tavak. Ezek takarására, tájbaillesztésére jelenleg még nem történtek intézkedések. Kedvező tájképet mutatnak az összefüggő erdőségek és a közéjük felkúszó hagyományos településrész, a pince‐ sorokkal és szőlős kertekkel. A vonalas tájalkotó elemek közül megemlítendő a Sajó folyó, a település fejlődését meghatározó közlekedési útvonalak: a vasút, a 26. sz. főút. Sajnos a Sajó és az egyéb árkok, időszakos vízfelületek természetközeli környezete annyira beszűkült, a Sajó menti ligetes élőhelyek helyenként olyan mértékben fogyatkoztak meg, hogy azok ökológiai és tájképi szerepe már‐már elhanyagolható. Természetvédelmi jellegű, természeti adottságokból fakadó korlátozó tényezők: Természeti területek, Ökológiai hálózat területei, melyeken belül beépítésre szánt területek kijelölése nem javasolt. Natura 2000 területek Vízfolyások menti védőterületek (külterületen 50 m széles extenzíven kezelt, nem beépíthető terület). Környezetvédelmi célú, illetve egyéb védőterületek Közművezetékek védőterülete. Vízfolyások parti sávja és védőterülete, Temetők védőterülete, Gazdasági területek védőterülete, melyen belül új lakóépületek elhelyezése nem javasolható. Közút védőtávolsága (külterületen, úttól számított 50 m‐en belül csak a közútkezelő engedélyével végezhe‐ tő építési tevékenység), Védelmi célú erdőterületek, Alábányászott területek Értékvédelmi jellegű korlátozó tényezők: Értékes szerkezettel, karakterrel rendelkező településrész, ahol a hagyományos településszerkezet meg‐ óvása szükséges. Értékes természeti elem, Régészeti lelőhely Kedvező táji adottságok, tájhasználati módok Kedvező adottságok: az olyan természeti, illetve művi elemek, melyek potenciális vonzerejét jelenthetik a községnek, az olyan természeti, táji adottságok (domborzat, kitettség, vízfolyások, növényzet, stb.), melyekre alapozva új elemekkel gazdagítható a település, azok a tájhasználati módok, melyek a terület adottságainak legjobban megfelelnek. Kedvező adottságok, tájhasználati módok A Sajó, mint ökológiai folyosó jelenléte, Hagyományos településszerkezet fennmaradása, Meglévő műemlék jellegű, hagyományos népi építészeti emlékek, épületek Összefüggő ökológiai hálózat, Miskolc és Kazincbarcika közelsége, Könnyű megközelíthetősége (közúton, vasúton) (a lakóterületek többirányú elérhetőségét biztosítani kell) Szép táji környezet, Bükk közelsége. 7.3.7. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése A tervezett településrendezés, illetve fejlesztés olyan elemekből épül fel, melyek biztosítják a termelő jellegű beruházások fenntartását, esetéeges bővítését, lehetőséget nyújtanak új lakóhelyek telepítésére. A tervezett program megvalósulása biztosíthatja a településen előforduló funkciók zavartalan egymásmellett élését hosszabb távon.



45


Közvetlen környezeti hatást kifejtő tényezők: − területfoglalás (beépítésre szánt területek növelése a beépítésre nem szánt területek terhére, élőhely csökkenés) − forgalomnövekedés (bármilyen nemű új beépítés valamilyen mértékű forgalomnövekedést eredmé‐ nyez, hiszen az adott területet meg kell tudni közelíteni) − beépítések megvalósítása (földmozgatás, alapanyag‐szállítás, anyagmozgatás) − működés hatása (levegő‐, zaj‐ és rezgésterhelés) Közvetett környezeti hatások: − élővilág zavarása (üzemelő beruházások nagyobb térségi hatásai által) − forgalom‐átrendeződés (új beépítések esetén feltehetően másképpen oszlik majd meg a forgalom, ezek azonban függnek a beépítés méretétől, jellegétől) A jelenleg terv konkrét beruházásokat nem határoz meg, az esetleges fejlesztések helyét és irányát biztosítja, így a tényleges környezeti igénybevétel mértéke csak a konkrét beruházás ismeretében, új eljárás keretei kö‐ zözz adható meg. 7.3.8. A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása Táj‐ és természetvédelem Berente területén a természetvédelmi érdekek háttérbe szorultak, a környezetterhelés, környezetkárosítás az országos átlagnál magasabb szintű az ipari üzemek működése miatt. A településen keresztül haladó Sajó‐folyó az országos ökológiai hálózat egyik jelentős fo‐ lyosója. Potenciálisan értékes élőhelynek, természeti területnek számító gyepes‐ligetes hullámtéri területei kommunális hulladékkal szennyezettek, környezete ipari övezet. A Sajó folyó és hullámtere, az európai jelentő‐ ségű ökológiai hálózat, a Natura 2000‐nek is részét képezi. Kiemelt figyelmet kell fordítani érzékenység rehabilitációjára, a folyó védelmére. A domblábak erdős területei szintén részét képezik az ökológiai hálózatnak. Természeti értékként lehet figyelembe venni a nagyrészt extenzíven fenntartott, vagy elhanyagolt kertes‐szőlős területeket is, melyek az élőhelyek diverzitását növelik. A tájképi szempontból kedvezőtlen objektumok (pl. hulladéklerakó, zagytározó, iparterületek), környezetvé‐ delmi célú, illetve látvány‐takaró fásítása hiányzik, ezek „pótlása” szükséges. 7.4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések Mivel jelenleg nem ismert konkrét beruházás, így intézkedéseket nem lehet rögzíteni, a magasabb szintű jog‐ szabályok, illetve a Helyi Építési Szabályzat biztosítják a környezet védemét. A szabályokon túlmenően az aláb‐ biak figyelmeb vétele javasolt: − Épületek telepítésénél nagyobb figyelmet kellene fordítani a várható legmagasabb belvízszintre. − Új beépítésre szánt területek igénybevételénél a Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási Tervben rögzí‐ tett minimális zöldfelület telepítését, illetve a beültetési kötelezettséget ellenőrizni kellene. (Sok esetben nem valósul meg a terveken szereplő zöldfelület telepítése sem mértékben, sem minőségben.)

46




7.5. Javaslat olyan intézkedésre, amelyet más tervben figyelembe kell venni Az egyéb tájvédelmi, tájrendezési feladatok elvégzéséhez további komplex, helyi szintű tervek, programok elké‐ szítése szükséges: a település zöldfelületei rendszerének egységes zöldfelületrendezési terve, védő erdők, környezetvédelmi fásítások terve és külterületi tájfásítási terv, települési környezetvédelmi program. utak környezetrendezési terve, helyi jelentőségű természeti és művi értékek védelmének, rekonstrukciójának terve, védetté nyilvánítása. A javasolt tájhasználati, tájrendezési változtatások hozzájárulnak a természeti erőforrások hosszútávú védel‐ méhez, a terület ökológiai egyensúlyának javításához a természet‐ és a környezet védelmének hangsúlyos fi‐ gyelembevétele mellett. 7.6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A Településrendezési Tervben megfogalmazott rendezési, fejlesztési szándékok monitoringjához az alábbiak felhasználása javasolt: − Népesség változása, korcsoportok alakulása az önkormányzat saját adatai alapján ⌫ fő; % (a település „élhetősége” összefüggésben van a lakosszám alakulásával és összetételével, kellemes környezetű településen szívesebben élnek az emberek) − Forgalomszámlálási adatok változása országos, esetleg helyi mérések alapján ⌫ db; % (a település forgalomból származó levegő‐, zaj és rezgésterhelések mértéke a járművek számából kal‐ kulálható; a kapacitáskihasználtság információval szolgálhat a közutak megfelelőségéről) − Környezetkárosító‐anyag kibocsátások mérése, időbeni változása az ÁNTSZ, illetve az Észak‐ Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bevonásával ⌫ % (vonatkozó jogszabály alapján eseti vagy engedély beszerzéséhez kötött ellenőrzések; lakossági beje‐ lentések alapján történő kivizsgálások) − Települési vízellátás minőségének ellenőrzése az Észak‐Magyarországi Környezetvédelmi, Természet‐ védelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve a vízszolgáltató mérései alapján ⌫ % (a vízminőség állapotának változása fényt deríthet az esetleges szennyezésekre, szükséges lépések megtételére) − Közterületek állapota, mértékének, összetételének változása az önkormányzat saját adatai alapján ⌫ m2; % (egy település megítélését és környezetállapotát jelentősen befolyásolja a közterületek nagysága, ke‐ zeltsége) − Hulladék mennyiségének, összetételének változása az önkormányzat adatai alapján ⌫ m3; % (a településen élők „szokásai”, környezettudatosságának szintje megállapítható a keletkező szilárd és folyékony, kommunális, inert, veszélyes valamint szelektív hulladékok mennyiségéből; a hulladékok összetétele háttér információt nyújt az esetleges fejlesztésekhez, pl. új szelektív hulladékudvar kialakí‐ tásának igénye, szennyvízhálózat kapacitásbővítése stb.) − Szántóterületek arányának, minőségének változása a körzeti Földhivatal adatai alapján ⌫ m2; AK; % (a gazdasági területek fejlesztése miatt célszerű a terjeszkedés nyomon követése) − Erdőterületek arányának, összetételének változása a területileg illetékes Erdészeti Igazgatóság, vala‐ mint a körzeti Földhivatal adatai alapján ⌫ m2; % (a község területén nincsenek nagy kiterjedésű erdők, ugyanakkor levegőminőség szempontjából fon‐ tos a honos, nem allergén fajokból álló faállomány növelése) − Védett természeti területek mérete, állapota a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, illetve a Körzeti Föld‐ hivatal adatszolgáltatása alapján ⌫ m2; % (vizsgálandó a védelem alatt álló természeti területek nagysága, változása; helyszíni terepbejárás alap‐ ján a természeti területek állapotára is fény derülhet).



47


8. Tájrendezés Általános tájrendezési javaslatok A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. trv.) értelmében a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájér‐ tékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a településrendezés, illetve a fejlesztések során: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelye‐ zése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolá‐ sával történő tájba illesztéséről; gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, beren‐ dezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről; a település‐, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére; művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevé‐ telével lehetséges; biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez.

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok 1.

Új lakó‐ és üdülőterületek kijelölése A Berente területén a lakóterület‐bővítési terület kijelölésének fő szempontjai: - Kedvező táji környezet, - Iparterülettől való távolság, - lakóterülethez való szerves kapcsolódás. Ennek kialakítása csak megfelelő, ökológiai szempontokat is előtérbe helyező zöldfelület‐fejlesztéssel, kör‐ nyezetet kímélő (teljes közművesítettség, magas zöldfelület‐borítottsági arány) módon lehetséges.

2.

Településközpont kialakítása A település új idősek otthonát tervezi kialakítani. A település új központjában elhelyezésre kerülő intéz‐ mény alapot biztosít a településközpont egészének fejlesztésére, átszervezésére. Az idősek otthonára szerveződő új központ tengelye a református templomra irányul, míg déli irányban a tengely egy új közparkban (parkerdőben) folytatódik. 3. Zöldfelületek fejlesztése Zöldfelületek funkcionális és esztétikai fejlesztése szükséges: − A település központjához (valamint a tervezett idősek otthonához) kapcsolódóan, nem csak esztétikus, de funkcionálisan is sokoldalú közpark kialakítása javasolt (pihenőkert, játszótér, rendezvényterület, díszkert, rekreációs terület stb.), amely a terület meglévő adottságait, és növényállományát „tisztelet‐ ben tartva” alakítandó ki. − A település és a tervezett záportározó tó között rendezett közpark kialakítása a cél, melynek szerepe: - szerves kapcsolat, illetve átmenet megteremtése a település és a táji környezet között, - rendezett pihenési lehetőség biztosítása. - A park kialakítása során kiemelten kell figyelembe venni a meglévő természeti adottságokat és a növényállományt. Zöldfelületi jellegű intézmények fejlesztése: − Temető területének rendezése (védő zöldsáv, esztétikus környezet), − Sportpálya területe, A fentebb felsorolt zöldfelületrendezési feladatokat szakember által készített kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Az egyes közparkok kialakításán túl a településkép rendezése, az esztétikus falukép kialakítása érdekében az értékvédelem, a hagyományőrző építési szabályozás mellett különösen fontos feladat a közterületi zöld‐

48




felületek, zöldsávok rendezése. A zöldfelület‐rendezést érdemes legalább koncepció szinten egységes, a fa‐ lu teljes területére készülő tervek alapján készíteni. 4. Védelmi célú erdőtelepítések A gazdasági területek környezetének a lehető legnagyobb mértékű fásítás szükséges. Bár a növényzet kör‐ nyezetvédelmi és tájképvédelmi szerepe jelentős, hatása ciklikusan változik. Legjelentősebb tisztító hatá‐ sukat lombos állapotban fejtik ki a kifejlett, koros (kb. 8‐15. évtől /fajtól függően/) fák. Ezzel szemben az üzemi környezetterhelések fokozott terhelő hatása a téli időszakban jelentkezik, amikor a növényzet lomb‐ talan állapotban van. Véderdő telepítés esetén ezért javasolt elegyalkotó fajként jó tűrőképességű fenyő‐ ket (pl. Pinus nigra) is alkalmazni, bár ezek túlzott alkalmazása tájidegen jellegük miatt nem kívánatos, az iparterületeken belül megengedhető. A véderdő‐fásítások, illetve a rekultivációs területek erdősítése esetén az alkalmazható fafajok kiválasztása nagy körültekintést igényel. A Sajó mentén, és a hullámterében kialakítandó erdő esetében a talaj‐ és a vízvédelmen túl a természetvé‐ delmi és árvízvédelmi hatásokat is vizsgálni kell. Az alkalmazásra javasolt fajok kiválasztásának szempontjai: − Termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fajok (ártéri jellegű növényzet), − Jó környezeti tűrőképesség. Javasolt fajok: − Salix alba, − Populus tremula − Quercus robur, − Salix caprea, − Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica − Populus alba, − Acer campestre − Populus canescens, A hulladéklerakó környezetében talajvédelmi, vízvédelmi és tájképvédelmi célból szükséges az erdősítés elvégzése. Hosszútávon a rekultivált zagytározók területén a terület utóhasznosításaként erdőtelepítést ja‐ vasolt végezni. A lakó és iparterületek közti erdősítések megvalósítása településvédelem, egészségvédelem és tájképvédelem szempontjából is fontos. A fenti erdősítéseket környezetvédelmi, ökológiai, természetvédelmi stb. szempontok együttes figyelem‐ bevételével kell megvalósítani, melyekhez az alábbi ajánlásokat is figyelembe kell venni. Az ipari tevékenységből származó légszennyező gázok és a növényzet kapcsolata a) Kén‐dioxid (SO2): A levegő ipari eredetű szennyeződésének a leggyakoribb és legelterjedtebb vegyülete. Jellemzően erőmű‐ vekből és vegyi üzemekből jut a levegőbe. Kísérletek során összeállították a fák kén‐dioxid tűrési rangsorát krónikus károsítás és kísérleti gázosítás esetén egyaránt. Ennek megállapításai szerint igen érzékeny fajok közé tartoznak: − Picea abies (lucfenyő), − Pinus sylvestris (erdei fenyő), − Picea omorika (szerb lucfenyő), − Larix decidua (vörösfenyő).

Picea abies

Picea omorika

Pinus sylvestris

Larix decidua



49


E fajok telepítését mindenképp kerülni kell a véderdők kialakítása során.

Ellenálló, illetve viszonylag tűrőképes, így SO2 tekintetében telepíthető fafajok az alábbiak: − Pinus nigra (fekete fenyő), − Popolus termula (rezgő nyár), − Betula pendula (közönséges nyír), − Acer fajok (juhar fajok), − Fagus sylvatica (bükk), − Quercus fajok (tölgy fajok), − Ulmus scabra (szil), − Platanus x hispanica (platán) − Robinia pseudoacacia („hamisakác”), Ellenálló, illetve viszonylag tűrőképes, így SO2 tekintetében telepíthető cserjefajok az alábbiak: − Colutea arborescens (pukkanó dudafürt), − Sambucus nigra (bodza), − Ribes sanguineum („díszribizli”), − Ilex aquifolium (közönséges magyal), − Crataegus monogyna (egybibés galagonya), − Euonymus europaeus (közönséges kecskerágó), − Rosa canina (gyepűrózsa), − Ligustrum vulgare (fagyal) − Rosa rugosa (japán rózsa) b) Klór és hidrogén‐klorid (Cl, HCl) A szennyező forrásból klórként távozik, de azonnali hidrogén‐kloridot képez. Legtöbbször a kén‐dioxiddal együtt fordul elő. Erősen szerves‐anyag roncsoló hatású. Szennyezésre igen érzékeny, nem telepíthető fajok: − Carpinus betulus (gyertyán), − Alnus glutinosa (enyves éger), − Picea abies (lucfenyő) Telepíthető fajok az alábbiak: Közepesen érzékeny fajok: − Quercus robur (kocsányos tölgy), − Quercus rubra (vörös tölgy), − Fagus sylvatica (bükk) − Acer palatanoides (korai juhar) − Larix decidua (vörösfenyő) − Pinus sylvestris (erdei fenyő)

Kevésbé érzékeny fajok: − Robinia pseudoacacia (fehér akác), − Popolus termula (rezgő nyár), − Picea pungens (ezüstfenyő) − Pinus nigra (fekete fenyő)

c) Nitrogén‐oxidok (nitrózus gázok: NO, NO2, N2O3, stb.) A nitrogén‐oxidok az emberi szervezetre veszélyesebbek, mint a növényzetre. Csak a kibocsátó hely (Borsodchem) közvetlen környékét és a nagyobb forgalmú utak (26. sz. főút) mentét veszélyezteti. Az egyéb szennyezőanyagoknak ellenálló fajok telepíthetők e tekintetben. d) Ammónia (NH3) A kibocsátó hely közvetlen közelében okoz károkat. Az ammóniával szemben igen érzékeny, a tervezési te‐ rülete telepítésre alkalmatlan (kerülendő) fajok: − Tilia cordata (kislevelű hárs), − Tilia tomentosa (ezüst hárs), − Alnus gluinosa (enyves éger), − Carpinus betulus (gyertyán), − Pinus strobus (sima fenyő) Viszonylag ellenálló, telepítésre alkalmas fajok: − Quercus rubra (vörös tölgy), − Quercus robur (kocsányos tölgy), − Robinia pseudoacacia (fehér akác), − Acer ginnala (tűzvörös juhar), − Acer campestre (mezei juhar), − Acer negundo (zöld juhar), − Acer platanoides (hegyi juhar), − Ligustrum vulgare (fagyal),

50

− − − − − − −

Crataegus monogyna (galagonya), Euonymus europaeus (közönséges kecskerágó), Forsythia x intermedia (aranyág) Lycium barbarum (ördögcérna) Philadelphus coronarius (jezsámen) Pyracatha coccinea (tűztövis) Pinus nigra (fekete fenyő)




e) Porszennyezés A porszennyeződés különféle hatásai az abrázió (dörzsölés), az üledékképzés (bevonatképzés), direkt vegyi hatás (vegyileg aktív porok maró hatása), indirekt vegyi hatás (élettani károsodások). A porszennyezés hatását módosítják a meteorológiai tényezők, mint a légnedvesség (eső, harmat, köd), a légmozgás (erőssége, gyakorisága, iránya), hőmérséklet, napfénytartam. Ezen kívül, a domborzati viszo‐ nyok szintén módosító hatásúak. Sík vidéken a durva szemcsék közvetlenül az emittens (kibocsátóforrás) környékét károsítják a legjobban, a finom por már több kilométer távolságra eljut, a lebegő por és gázrészecskék pedig igen messze elsodród‐ nak. Hegy‐, illetve dombvidéken az uralkodó szél irányában a hegy lábánál települt emittens esetében a szennyezett levegő felemelkedik, és a porhullás a domb túlsó oldalán (ahol a leszálló légmozgások az ural‐ kodóak) kezdődik meg, és mind a durva, mind a finom por legnagyobb része itt károsít. A levegő pormentesítése céljából az áramló levegő sebességét le kell fékezni, így a részecskék nagy része kihullik. A finom por kiszűrésére csak a növényzet képes (építmények erre nem alkalmasak). A növénytelepítés csak akkor hatásos, ha a porfogó sáv többszintes, zárt telepítésű (fák + cserjék), mert így a talajtól, a lombkorona tetejéig sűrű térháló alakulhat ki, és a porszűrő képesség kiváló lesz. A kialakított növényfalat 10‐20 m‐enként ajánlott megtörni 5‐10 m mély beugrókkal, így a levegő turbulens mozgása fokozható és a porlerakódás még tökéletesebben megvalósul. A hőerőművek által okozott ártalmak és az alakalmazható növényfajok Légszennyező anyagok: - Szilárd részecskék: ülepedő, illetve lebegő porok (korom, pernye, stb.) - Folyadékok: víz, illetve gőz formájában kerülnek a levegőbe, - Aeroszolok: az előbbi két halmazállapot egymással alkotott kolloidjai, - Gázok: CO2, CO, OH, SO2, NO2. A szennyezés formái: - Kémény‐emisszió, - Hűtőtorony‐emisszió (gőz formájában akár 6‐7 km távolságra is eljuthat), - Pernyehányó, salakdombok, üzemi porszennyezés (környező területen károsít, nem jut el messzire), - Vízszennyezés (a technológia során a pernyét és salakot hidromechanikai úton a zagytavakba szállítják. Ezek erősen szennyezettek P‐, N‐ B‐ vegyületekkel, magas szulfidtartalommal, - Hőszennyezés: a hűtővíz és a szűrőberendezések vize meleg, csekély oxigéntartalommal, az öntisztuló‐ képesség erősen lecsökken.

a) Az üzem területének parkosítása A zöldfelület kialakítása a legszennyezettebb területen is indokolt, a defláció elleni védelem és a munkahe‐ lyi körülmények javítása érdekében. Az üzemi zöldfelület fontos része a gyep, mivel a belső terület túlnyo‐ mó részén más nem is lehet a talajban lévő vezetékek, illetve a tűzvédelmi sávok miatt. Kertépítésre több‐ nyire csak a szociális, kulturális helyiségek közelében van lehetőség. Itt a szennyezésnek legellenállóbb fa‐ és cserjefajok jöhetnek számításba:

Gleditsia triachantos (lepényfa), Sophora japonica (japánakác), Elaeanus angustifolia (ezüstfa), Ligustum vulgare (fagyal), Lycium barbarum (ördögcérna), Sambucus nigra (bodza), Ptelea trifoliata, Koelreuteria paniculata (csörgőfa), Populus x canadensis (szürke nyár), Robinia pseudoacacia (fehér akác), Ginkgo biloba (páfrányfenyő), Forsythia x intermedia (aranyág), Deutzia scabra (gyöngyvirágcserje), Rosa rugosa, Pinus nigra (fekete fenyő), Taxus baccata (tiszafa), Picea pungens ’Glauca’ (ezüstfenyő), stb. b) Véderdő, illetve véderdősáv létesítése Kialakítása nagy jelentőségű, mert meg kell hogy védje az utakat, a lakóterületeket, illetve a mezőgazdasági területeket az erőmű káros hatásaitól. A kialakítás szempontjából nagyon nagy jelentősége van az uralkodó szél, illetve a füst irányában álló szegélyállománynak. Ezt a részt éri a legmagasabb koncentrációjú emisz‐ szió, ezért füsttűrő növényekből kell kialakítani. A szegélynek a talajtól felfelé jól kell záródnia, funkcióját lehetőleg télen is töltse be.



51


A véderdő kialakítására alkalmas fafajokra : − Acer campestre (elegyfa) − Acer negundo (elegyfa) − Betula pendula (elegyfa) − Celtis occidentalis (elegyfa) − Elaeagnus angustifolia (szegélyfa) − Fraxinus angustifolia (főfaj) − Fraxinus excelsior (főfaj) − Fraxinus ornus (elegyfa) − Fraxinus pennsylvanica (elegyfa) − Gleditsia triacanthos (elegyfa) − Koelreuteria paniculata (szegélyfa)

− − − − − − − − − −

Populus alba Populus nigra Populus simonii Populus x canadensis Punus cerasifera Quercus cerris Quercus robur Robinia pseudoacacia Salix alba Sophora japonica

− − − − − − −

Lonicera tatarica Rhamnus catarticus Rosa canina Rosa rugosa Salix caprea Sambucus nigra Spiraea x vanhouttei

(főfaj) (főfaj) (főfaj) (előfásítás) (főfaj) (főfaj) (főfaj) (főfaj) (főfaj) (elegyfa)

A véderdő‐szegély kialakítására alkalmas cserjefajokra: − Berberis vulgaris − Caragana arborescens − Cornus alba − Cornus sanguinea − Cotoneaster multiflorus − Crataegus monogyna − Ligustrum vulgare − Lonicera korolkowii

A véderdő‐szegély kialakítására alkalmas lomblevelű örökzöld cserjefajokra: − Berberis julianae − Mahonia aquifolium − Viburnum rhytidophyllum

A véderdő kialakítására alkalmas fenyőfélékre: − Pinus nigra − Pinus sylvestris

c) Zagytározó fásítása A zagy égéstermékek, kőzeteke darabjainak, illetve porának vizes szuszpenziója, amelyben különféle vegyi anyagok is találhatóak. A zagyot zagytározókban ülepítik és szikkasztják. A szikkasztás ideje 4‐5 év. Nagyon fontos a zagy felületének száradás utáni megkötése. A száraz vagy szerkezet nélküli, tömör váztalaj, ala‐ csony humusz‐, magas foszfor‐ és káliumtartalommal, az erózió és defláció könnyen elhordhatja. A zagy felületének megkötésére különféle módszereket alkalmaznak. − Füvesítés: tőzeges‐lápföldes talajjavítás után pionír növényekkel illetve szárazságtűrő füvekkel való be‐ telepítés. − Fásítás, illetve erdősítés: felületi vagy sávos talajjavítással, ültetőgödör talajcseréjével. Zagytározó fásításra alkalmazható fajok: − Betula pendula − Elaeagnus angustifolia, − Gleditsia triacanthos − Robinia pseudoacacia, − Salix alba, − Salix caprea,

− − − − −

Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Lycium barbarum, Prunus spinosa Populus alba

d) A salakdombok fásítása Talán a legrosszabb minőségű „talaj” a salak, amely azonban nagy mennyiségben halmozódott fel az erőmű környékén (Sajón túli területeken). Az ilyen terület vízgazdálkodási szempontból rendkívül kedvezőtlen, nincs víztartó képessége, és nincs talajélet. A növénytelepítés ezért csak úgy lehetséges, ha megfelelően vastag termőföldréteg terítés előzi meg (ennek nagy része bemosódik a salakba). Ezután füvesíthető a terü‐ let. Fatelepítés csak az ültetőgödrök talajcseréjével lehetséges. Az alkalmazható fajok a zagytározó fásítás‐ nál felsoroltakkal azonosak.

52




5.

6.

7.

Mezőgazdasági tájfásítás A nagyüzemi művelésű szántóterületeken, illetve összefüggő gyepterületeken tájfásítási terv alapján meg kell valósítani a mezővédő‐erősáv rendszert, amely: − javítja a mezőgazdasági területek termőképességét. − csökkenti a szelek erejét, ezáltal a deflációt, és a szelek szárító hatását. − javítja a terület vízellátását, növeli a páratartalmat. − a szélvédettség miatt javítja a termőhelyi viszonyokat, a terméshozamot. − megváltoztatja a terület struktúráját. − növeli a fajgazdagságot, természeti értékekben gazdagabb mezőgazdasági terület kialakulását te‐ szi lehetővé. − zöld folyosóként is szolgálhat, mivel a szántóföldeken keresztül egymástól távolabbi természetközeli területeket (pl. erdők, bokrosok, ligetes területek) köt össze. − a gyepek vízellátásában is sokat segíthet. Vizsgálatok alapján a szélvédett gyepek akár 20‐30%‐kal nagyobb terméshozamot is adhatnak. Környezeti állapotfenntartása, javítása Berente területén szigorú szabályozásokkal kell biztosítani, hogy a környezeti elemek állapota ne romol‐ hasson tovább. Nem szabad engedélyezni a lakóterületek közvetlen környezetében újabb környezetterhelő tevékenység végzését, el kell végezni a javasolt fásításokat, műszaki‐technológia fejlesztéseket (hulladékle‐ rakó szigetelése, iparterületen szűrőberendezések fejlesztése stb.). Értékek védelme A táj‐ és a településkép értékes elemeinek védelme nélkül a község fejlesztése elképzelhetetlen. Az egyedi tájértékek és a hagyományos népi építészet emlékeinek felmérése után, ezek védelmére és fej‐ lesztésére vonatkozó koncepció/terv elkészítése a következő feladat.

Natura 2000 SCI (különleges természetmegőrzési terület

8.

9.

Jelölő faj: Muscardinus avellanarius (mogyorós pele)

Illegális hulladéklerakatok felszámolása, köztisztaság biztosítása A település szegélyén található illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni. Az érintett területeken hulla‐ dékgyűjtő konténer kihelyezésével és rendszeres ürítésével kell biztosítani a köztisztaságot. Az Önkormányzat feladata a település közterületeinek tisztán‐tartásáról és gyommentesítéséről (különös tekintettel a parlagfűre) való gondoskodás is. Használaton kívüli, illetve elhanyagolt épületek elbontása, rehabilitációja Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, beren‐ dezések új funkciójának megállapításáról, újrahasznosításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj/terület jellegéhez igazodó rendezéséről.



53


9. Biológiai aktivitásérték számítás Berente község teljes igazgatási területére vonatkozó biolgiai aktivitásértékek változását az alábbi táblázat fog‐ lalja össze (18/2010. (V.13.) NFGM rendelet alapján): Jelen terület‐ biológiai‐ TRT javas‐ biológiai‐ felhasználás aktivitási lat szerinti aktivitási Megnevezés ÉM szerinti terü‐ mutató terület (ha) mutató let (ha) beépítésre szánt területek lakóterület kisvárosias lakóterület 1,2 1,84 2,21 3,74 4,49 falusias lakóterület 2,4 29,00 69,60 27,84 66,82 gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület 0,4 31,61 12,64 48,20 17,85 jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület 0,4 265,32 106,13 261,88 104,75 különleges terület sportterület 3,0 0,62 1,86 0,62 1,86 temető 3,0 2,24 6,72 2,30 6,90 veszélyeshulladék‐lerakók területe 0,1 7,86 0,79 7,86 0,79 garázsterület 0,7 0,54 0,38 0,54 0,38 szabadidőpark 3,0 0,00 0,00 2,27 6,81 intézmény Idősek otthona 3,0 0,00 0,00 0,60 1,80 pinceterület 1,5 1,36 2,04 1,36 2,04 beépítésre nem szánt területek közlekedési és közmű terület országos mellékút, helyi gyűjtőút; kiszolgáló út, kerékpár‐ és gyalogutak, vasúti pályák 0,6 63,42 38,05 63,00 37,80 erdőterület védelmi, gazdasági rendeltetésű erdő 9,0 213,41 1 920,69 241,09 2 139,81 mezőgazdasági terület szántó 3,7 120,90 447,33 114,42 436,60 rét, legelő, gyep 6,0 89,12 534,72 53,24 319,44 szőlő, gyümölcsös, kert 5,0 69,56 347,80 67,84 339,20 vízgazdálkodási terület vízgazdálkodási terület 6,0 22,65 135,90 22,65 135,90 természet közeli területek láp, mocsár, nádas 8,0 0,44 3,52 0,44 3,52 919,89 3 630,38 919,89 3 656,75 +14,55 A községben a biológiai aktivitásérték 14,55 értékponttal nőhet a TRT javaslatban szereplő területfelhasználás változtatások megvalósítása esetén.

54




10. Közlekedés, közművek

Közúti közlekedés Berente község a 26. sz. fő‐ közlekedési út mentén fek‐ szik. a) A település közúti közlekedési területeinek besorolása: − Országos főutak: 26. sz. főút − Települési főutak: Esze Tamás út Kazincarcika‐Alacska településekkel összekötő út (tervezett) − Települési mellékutak: Marx Károly utca Ady Endre utca Dankó utca Gagarin utca Petőfi Sándor utca Bajcsy‐Zs. u. József Attila utca Posta utca Bem utca Kandó Kálmán utca Toldi Miklós utca. Csaba utca Az alábbi ábra a 26. sz. út Berentét érintő szakaszának forgalmát mutatja járműtípusok szerint (Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.) A forgalom a vizsgált időszakban 7,2%‐ kal emelkedett, ami elég jelentős mér‐ tékű növekedés, hiszen napi 620 jármű‐ vel nagyobb forgalmat mértek a forga‐ lomszámlálás során. Elsősorban a személyautók és kisteher‐ autók forgalma növekedett. Visszaesett a tömegközlekedést biztosító autóbusz‐ forgalom, de csökkent a középnehéz, nehéz és nyerges szerelvénnyel közle‐ kedő tehergépjárművek száma is.



55


Berente Önkormányzata kistérségi autóbusz üzemeltetője, a Kazincbarcikai kistérséghez tartozó települések igénybejelentést követően vehetik igénybe a 37 fő szállítására alkalmas járművet. A község a Kazincbarcikához való csatlakozást megelőzően 3 úttal csatlakozott közvetlenül a 26. sz. főúthoz; a Petőfi úttal, a kötélpálya alatti kijárattal, majd később a Posta úttal. A BorsodChem (korábban BVK) terjeszke‐ désével azonban ezen bekötőutak az ipari területekhez kerültek, és később új, az üzemeket megkerülő bekötő‐ út kiépítésére került sor. A község útjainak jelenlegi állapotát mutatják az alábbi képek:

Bajcsi Zsilinszky u.

Posta u.

A községben a belterületi utak kiépültek, aszfaltborításúak. A szabályozási szélességek általában megfelelőek, helyet kaptak a szükséges vízelvezető árkok és zöldsávok is. A község régi településmagja területén (József Attila u. északi része, Ady Endre utca) azonban a sűrű beépítés következtében meglehetősen szűk a hely, így sem zöldsáv, sem járda nem kerülhetett ki‐ építésre, a gyalogosok a záróvonallal leválasztott aszfaltozott sávot hasz‐ nálják erre a célra. A községben a KRESZ szabályainak megfelelően, a kihelyezett forgalmi táblák figyelembe vételével kell közlekedni.

Esze Tamás u.

József Attila u.

b) Állóforgalom A településen élők gépjárműállományára vonatkozó főbb statisztikai adatok (KSH)

A településen jelentősen megnőtt a személygépjárművek száma, 2002. évi bázisértékhez képest 2008‐ra 91%‐ os volt a növekedés. A gépjárművek jelentős része benzin üzemanyagú; a diesel járművek száma az egyre



56


emelekedő üzemanyagárak valamint a korábban a benzintől sokkal olcsóbb gázolajár miatt növekedésnek in‐ dult ugyan, de ez megtorpanni látszik. Berente községben a parkolási helyzet a területen folyó ipari tevékenység következtében nem egyszerű. Az ipari termelés során felmerülő szállítá‐ sokhoz biztosítani kell a tehergépjárművel történő megközelítést, illetve ezen járművek várakozásának, parkolásának megfelelő számú és méretű helyet kell biztosítani. Az ipari területhez közeli Posta utcát előszeretettel használják parkolási célra, azonban az általános iskola közelsége miatt ez kockázatot rejt magában. A felmerült igények alapján új parkoló kialakítása tervezett tehergépjár‐ művek számára a 2776. hrsz‐en (jelenleg üres telek az ipari terület szom‐ szédságában). A Polgármesteri Hivatal gépjárművel jól megközelíthető és 5 kijelölt par‐ kolóhely áll rendelkezésre. A helyi általános iskolához kapcsolható parkolási igény általában kam‐ pányszerűen jelentkezik, azaz ünnepekkor és egyéb iskolai események so‐ rán, az iskolát körülvevő utcák szabályozási szélessége lehetővé teszi az ilyenkor felmerülő igények kielégítését. A községben többnyire a falusias beépítés a jellemző, azaz a telken belül megoldható a gépjárművek elhelyezé‐ se. A községben ‐ mint Kazincbarcika város részében ‐ az ipar bővülésével megjelentek a többszintes épületek elsősorban az ipari munkások részére; az ilyen lakások lakóinak a gépjárművek parkolási gondjait garázssorok kialakításával próbálták megoldani. Az OTÉK 4. sz. mellélet szerint számítva az alábbi parkolóterületek kialakítása szükséges: Polgármesteri Hivatal P20 Művelődési Központ P20 Általános Iskola és Óvoda P25 Idősek Otthona P13 Temető P47 Sportpálya P20 Szabadidőpark P20 A Gagarin utcában 38 db garázs került kialakításra a kisvárosi be‐ építésű lakások gépjármű tulajdo‐ nosai részére. Ezen garázsok meg‐ felelő állapotúak, de felújításuk időszerű lenne.

c) −

A vasúthálózat elemei és hierarchiája: 92. sz. Miskolc‐Putnok villamosított szárnyvonal A vasútnak a területen Berente elnevezésű megállóhelye van. Gyalogosan a 26‐os út felől felüljárón keresz‐ tül közelíthető meg. A „Bányagépjavító” előtti vasúti‐közúti kereszteződés szintbeni, egészkaros sorompóval és fénysorompóval biztosított. A 26. sz. út felöl nincs felállási hossz kialakítva, így a sűrűn lezárt kereszteződés előtti várakozó gépkocsik zavarják az út forgalmát.



57


−

Iparvágány A területen több iparvágány is kiépült. Az iparvágányok Sajószentpéter vasútállomásától indulnak. A 26. úttól délre a BorsodChem‐hez közúti felüljáró alatt épült ki a megközelítés, de fénysorompós biztosí‐ tással szintben keresztezi Berente egyetlen megközelítési lehetőségét. A kereszteződés a gyárkapu előtt van, ezért helye balesetveszélyes. A 26. úttól északra az iparterület középvonalán halad az iparvágány. Az ipari utat szintben keresztezi a köz‐ forgalmú vasútvonallal együtt kialakított „Bányagépjavító” előtti átjáróban.

d) Tömegközlekedés Autóbusz A községben helyi buszjárat nem közlekedik, a helyközi járatokat a Volán biztosítja. A járatok száma kielégítőnek mondható, Kazincbaricka‐ Berente viszonylaton napi 145 járat közlekedik oda‐vissza, a Miskolc‐ Berente viszonylaton 77 járatpár szolgálja az utasok igényét. Kazincbarci‐ káról 3.45‐kor, Miskolcról 4.55‐kor indul az első járat Berente irányába, míg az utolsó járat Kazincbarcikáról 22.25‐kor, Miskolcról pedig 23.10‐kor indul a községbe. A községben több buszmegálló is található, melyek igényesen kerültek kialakításra. Vasút Az útkapcsolatok és az ipari terület terjeszkedése következtében a vasútállomás „el van vágva” a községtől, a vonatok többsége nem áll meg. A vasúti és buszjáratok összehangolása a lakosság igényével megoldandó fel‐ adat. Vasúti személyközlekedési kapcsolat: Miskolc Tiszai pu. irányába: 9 személyvonat, 515 és 2140 ó. között Kazincbarcika‐Bánréve irányába: 9 személyvonat, 429 és 2039 ó. között e) Kerékpáros közlekedés A községben kerékpárút nem került kialakításra, a helyiek ‐ ahogyan a községekben általában ‐ gyakran közle‐ kednek kerékpárral, erre a célra a közlekedési utakat használják. Kerékpárút kialakítása jelenleg nem tervezett. Távlatban csak Sajószentpéter irányába alakítható ki, mert ebben az irányban kedvezőek a domborzati viszo‐ nyok. f) Gyalogos közlekedés A községben a gyalogjárdák az utcáknak legalább az egyik oldalán kiépültek, de több helyen mindkét oldalon. Az idősek, gyermekkocsival közlekedők és kerekes‐székesek számára könnyen megközelíthető módon rámpával látták el az Egészségügyi Központot és a Művelődési házat is. Kedvező, hogy az elmúlt években az elég mély csapadékvíz elvező árkok mellett biztonsági korlátok épültek ki a balesetveszély csökkentésére. Az akadálymen‐ tesítés a gyalogosközlekedésben nincs megoldva.

A járdák tisztántartását az intézmények előtt az intézmény által kijelölt személy vagy szervezet, lakóházak előtt a lakosok, társas házak esetén a társasházi alapító okiratban előírt személy vagy szervezet köteles ellátni.



58


Közművek a) Vízellátás A községben a teljes vízellátást az ÉRV Rt biztosítja a regionális hálózaton keresztül. A vezetékes ellátottság az utcákban 100%‐os, de a rákötések aránya még nem teljes, a lakosság közel 10%‐a csak közkutas ellátásban ré‐ szesül. Az ivóvíz a 26. sz. főút mentén haladó NÁ 400‐as öv. vezetékről leágazó NÁ 300 öv. vezetéken történik. Ez a ve‐ zeték a temető mellett lévő 2*1000 m3‐es ivóvíz tároló ellennyomó medence töltővezetéke. A két medence a helyi ivóvízellátáson túl regionális célokat is szolgál. A községben egy nyomásövezetet alakítottak ki, melyet a 2*1000 m3 tározó fenék és túlfolyó szintje határoz meg. A község vízhálózata szinte teljes egészében NÁ 80 vezetékből épült ki. Az Esze Tamás út végén lévő 8 lakóház ellátására külön vezeték épült ki. Az ellátó hálózat két ponton csatlakozik a medencék töltővezetékéhez: − Petőfi S. utca végén egy NÁ 80 vezetékkel, − Kandó Kálmán és Bajcsy Zs. utcák találkozásánál egy NÁ 150‐es leágazás került kiépítésre, ami két NÁ 80‐as vezetékre ágazik. Víznyomás problémák a területen nem fordulnak elő, az ivóvíztároló medence fenékszintje állandó nyomást biztosít, ez egyben meghatározza a beépíthetőség maximális padlószintjét is. A vízfogyasztásra vonatkozó főbb adatok: − közműves lakossági vízfogyasztás (2004.): 26.600 m3/év − közműves lakossági vízfogyasztás (2015.): 32.475 m3/év − közműves ipari vízfogyasztás (2004.): 508.800 m3/év − közműves ipari vízfogyasztás (2015.): 1.489.816 m3/év − közműves építőipari és szolgáltatási szektor vízfogyasztás (2004.): 30.800 m3/év − közműves építőipari és szolgáltatási szektor vízfogyasztás (2015.): 34.341 m3/év − közműves mezőgazdasági vízfogyasztás (2004.): 0 m3/év − közműves mezőgazdasági vízfogyasztás (2015.): 0 m3/év − saját kutas lakossági vízfogyasztás (2004.): 0 m3/év − saját kutas ipari vízfogyasztás (2004.): 0 m3/év A vízellátó rendszer feladata az ellátott terület létesítményeinek oltóvízszükségletét kielégíteni, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (4/1980.(XI.25.) BM rendelet) előírásai szerint. Az oltóvízmennyiséget a mértékadó tűz‐ szakasz területének függvényében, valamint a tűzterheléstől függően 1.0; 1.5 illetve 2.0 órán keresztül kell biz‐ tosítani. Az oltóvizet biztosító tűzcsapok a védendő épülettől 100 m‐nél távolabb nem lehetnek. b) Szennyvízelvetés A községben zárt, gravitációs, elválasztott rendszerű, az átemelőknél nyomott szennyvízcsatorna hálózat épült ki. A csatorna teljes hossza 7,6 km. A 2 szennyvízcsatorna a BorsodChem‐en keresztül a 26. sz. főút melletti be‐ fogadó csatornára köt. Főgyűjtő szennyvízcsatornának tekinthető a Kandó K. – Bajcsy Zs. utcában lévő ∅30 be‐ toncsatorna. A Gagarin (∅30), József A., Ady E. utcákban (NÁ 200 KG) lévő szennyvízcsatornák a gyűjtőcsator‐ nák. A meglévő szennyvízcsatorna rendszer a jelenlegi szennyvízmennyiség elvezetésére alkalmas. Az összegyűjtött szennyvíz a települési, illetve a regionális szennyvíztisztító telepre jut. A szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka eléri a kívánt mértéket. megnevezés elszállított szennyvíz átl. jellemzői tisztított víz átlagos jellemzői KOIPS 42,4 mg/l 10,4 mg/l KOICr 110 mg/l 22 mg/l BOI5 45 mg/l 10,3 mg/l



59


NH4 Oldottanyag tartalom Lebegőanyag tartalom Anionaktív detergens Összkeménység CaO Aktív klór

5,7 mg/l 920 mg/l 30 mg/l 0,197 mg/l 299 mg/l

850 mg/l 10 mg/l 0,070 mg/l 295 mg/l 151 mg/l

Az ábrák KSH adatok alapján mutatják a közcsatornára rákötött lakások számának, illetve az elvezetett öszes szennyvíz mennyiségének alakulását 2000‐2008 közötti időszakban.

A településen keletkezett összes szennyvíz mennyiségét megosztják, egyik részét a község saját, míg a másik részt a BC központi tisztítójára vezetik. A berentei szennyvíztisztító telepre kerülő összes szennyvíz az alábbi technológiai folyamaton halad: Fogadórács > szivattyúház >8 db nagyterhelésű biológiai csepegtetőtest > 3 db ülepítő > fertőtlenítő me‐ dence > iszapszikkasztó ágyak >Advance típusú gázklórozó. A tisztított szennyvizet a Sajó folyóba vezetik. A keletkező iszapot sűrítés és víztelenítés után mezőgazdasági célra használják. A BorsodChem Zrt környezetvédelmi kiadványában szereplő, szennyvizekre vonatkozó információk:

Az ipari szennyvizek heterogén összetétele és a szennyező anyagok tu‐ lajdonsága egyes esetekben szükségessé teszi előtisztító berendezés al‐ kalmazását. A 2001‐ben üzembehelyezett TDI‐ és DNT‐üzemekhez kü‐ lönálló szennyvíz‐előkészítő épült. A technológia során keletkező magas sótartalmú szennyvízáramokat le kell választani az egyéb ipariszennyvíz‐ áramokról a tisztított szennyvíz harátértékének betartása érdekében.

A jogelőd BVK, a gáyrtástechnológiákban képződő ún. nagy sótartalmú technológiai vizeket a Sajó bal partján létesített, agyagszigetelésű Sóstó medencében tárolta. A ’90‐es évek második felére bizonyossá vált, hogy a nagy sótartalmú technológiai vizek kezelésének végleges megoldása nem az elhelyezés, hanem képződésük je‐ lentős mértékű csökkentése, illetve hasznosítása. Üzemszerűen a Sóstóra csak a bepárlás maradéka, illetve a tisztítási és leállítási periódusok kezeletlen sós vizei jutnak.



60


c) Csapadékvíz elvezetés A csapadékvíz elvezetés a község belterületn vegyes rendszerű, részben zárt, részben borkolt nyíltárkos, részben burkolatlan nyíltárkos megoldá‐ sú. A lakóházak mögötti dombokról érkező vizeknek nincs kiépített övárokrendszere, azok a telkeken keresztül folynak, befogadója a Dankó Pista utcában lévő árok. A belterületen keletkező csapadékvizeket a Pe‐ tőfi utcán, illetve az ezzel párhuzamos utcán végighaladó zártszelvényű csatorna vezeti a Borsod‐Chem Rt területén át a 26. sz. út és a vasút kö‐ zötti árokba, ill. a betonüzem mögött nyíltárkos vízelvezetés van K‐i irányba, mely szintén a 26. út csapadékvízelvezetésébe köt. A csapadékvizek befogadója a Sajó folyó. A település belterületén lévő elvezető rendszer rendszeres és tervszerű karbantartása, tisztítása az önkormány‐ zat feladata. Az iparterületen, a forgalmi út és vasút térségében lévő elvezető rendszerek vegyes üzemeltetésű‐ ek. d) Gázellátás A község belterületén teljes mértékben kiépült a gázhálózat. A 2002. évi KSH adatok szerint 353 háztartás ren‐ delkezett rákötéssel, ami a lakásállomány ~90%‐a. Az általuk felhasznált gázmennyiség 510.000 m3 volt 2002‐ ben (KSH adatok szerint). e) Villamosenergia‐ellátás A község energiaellátása megoldott. 2002‐ben 939 MWh energiát használtak fel a lakosok (KSH adatok). Az el‐ fogyasztott energia mértéke évről évre növekszik, hiszen a háztartások egyre nagyobb arányban használnak gé‐ peket a házimunkák megkönnyítésére (pl. mosógép, mosogatógép, fagyasztóládák stb.). Az energiatakarékos izzók és háztartási gépek megjelenése ellenére még mindig növekvő áramszükséglettel kell számolni, hiszen a takarékosabb gépek beszerzése költségesebb. A megújuló energiaforrásokat a községben nem használnak. Hosszú távon javasolt napkollektorok alkalmazása, azonban a napenergia ilyen formán történő hasznosítása még meglehetősen költséges. Különböző pályázati le‐ hetőségek igénybevételével a természeti környezetért felelősséget érző lakosok, intézmények azonban meg‐ kezdhetik ezen szerkezetek alkalmazását. f) Hírközlés A községben kiépült a vezetékes telefonhálózat, melynek üzemeltetője a T‐Com. A vezetékes telefonhálózat megfelelően kiépült és bővítési lehetőségeket rejt magában, amennyiben a lakosok ezt igénylik. Jelenleg csök‐ kenő tendenciát mutat a vezetékes előfizetők száma, míg a mobilszolgáltatók ügyfélköre egyre bővül. A köz‐ ségben mindhárom mobil szolgáltató cég (T‐Mobile, Telenor, Vodafone) szolgáltatása elérhető. Hosszabb távon az internet egyre nagyobb térnyerésével kell számolni, melyet a lakosság a telefon‐ vagy a ká‐ bel TV hálózat szolgáltatója révén fog igénybe venni, a szolgáltatás színvonalától és árától függően.



61


A községben kiépült a kábel TV hálózat. A fejállomás a Polgármesteri Hivatal épületében kapott helyet. A településen az alábbi hírközlési szolgáltatók kínálata érhető el (forrás ‐ NHH): Szolgáltató Szolgáltatás típusa 1. Barcika Comp Szolgáltató és Kereskedelmi internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása Bt. 2. Bicomix Kereskedelmi és Szolgáltató Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 3. Borsodweb Internet Szolgáltató Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 4. Corvus Computer Informatikai Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 5. Dual‐plus Szolgáltató és Kereskedelmi Kft vezetékes műsorjelelosztás 6. Enternet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ és Kereskedelmi Kft gáltatás 7. Externet Telekommunikációs Internetszol‐ nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ gáltató Zrt gáltatás 8. Integral Computer internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 9. Invitel Telecom Kft nyilvános helyi távbeszélő szolgáltatás 10. Kondás Tibor internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 11. Magyar Telekom Távközlési Nyrt nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ gáltatás 12. MM‐NET s.r.o. internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 13. Nagy István (NIKOM) internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 14. NetAid Informatikai Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ gáltatás 15. Parisat Kereskedelmi és szolgáltató Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ gáltatás; internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 16. Profiszol Mérnök Stúdió Kereskedelmi és internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása Szolgáltató Kft 17. QPS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 18. Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 19. Szamosnet Informatikai és Telekommuniká‐ nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ ciós Kft gáltatás; internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 20. Szatmár‐Net Kereskedelmi és Szolgáltató Bt virtuális magánhálózati, aszinkron, adathálózati szol‐ gáltatás; internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 21. Szer‐szoft Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 22. Tisser Szolgáltató és Kereskedelmi Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása 23. Unicomm – United Communication Távköz‐ nyilvános belföldi, nemzektközi távbeszélő szolgáltatás lési Szolgáltató Kft 24. Vivafone Távközlési Szolgáltató Kft nyilvános helyi, belföldi, nemzektközi távbeszélő szol‐ gáltatás 25. 3C Távközlési Kft internet hozzáférés‐, ellátás szolgáltatása



62

Alátámasztó munkarészek

Recommend Documents