Alapszabály Fenyvesüljünk Egyesület A Fenyvesüljünk Egyesület alapítói az Egyesület 2013. november 18. napján tartott alakuló ülésen az Egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadták el. Az Egyesület adatai
1.1. Az Egyesület neve: Fenyvesüljünk Egyesület (a továbbiakban Egyesület) 1.2. Az Egyesület rövidített neve: Fenyvesüljünk Egyesület 1.3. Az Egyesület székhelye: 2030 Érd, Festő u. 35/A fszt. 1. 1.4. Az Egyesület működési területe: Érd 1.5. Az Egyesület önálló jogi személy. 1.6. Az Egyesület bélyegzője: szögletes formájú a következő felirattal:
Fenyvesüljünk Egyesület 2030 Érd, Festő u. 35/A fszt.1. 2. Az Egyesület céljai, feladata és tevékenysége 2.1. Az Egyesület célja, hogy a közvetlen, alvó városi lakó környezetre oly módon hasson, hogy a helyi lakosság igénye megfogalmazódjon a közösséggé formálódásra. Cél egy élhető Érd Fenyves-Parkváros megteremtése, ahol saját értékeit ismerő, tisztelő, támogató közösség él és fejlődik együttműködésben vallási, politikai, faji hovatartozástól függetlenül, elfogadásban, emberségben.
2.2. Az Egyesület közvetlen céljai és feladata, hogy a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)
bemutatja az Érd „anyaváros” helyi értékeit, szellemiségét, hagyományát felhívja a figyelmet a helyi természeti és kulturális értékekre, azok megóvásában közreműködik felkutatja és megismeri a közvetlen lakó környezetben rejlő értékeket, azokat bemutatja, támogatja segít felismerni a valós igényeket és problémákat, segít megtalálni a kielégítő megoldásokat tematikákat és módszereket kínál a formálódáshoz, létrehozáshoz megmutatja, hogy a közösség létrehozása lehetséges különleges képességek nélkül is segíti és támogatja az egyén saját cselekvő erejére ébredését, másokkal való együttműködését kapcsolatot épít a város mindenkori vezetésével, a helyi oktatási, kulturális és szociális intézményekkel és a helyi vállalkozókkal kapcsolatot épít más közösségi műhelyekkel közösségépítő programokat szervez közösségi tereket hoz létre biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen
3. Az Egyesület jogállása 3.1. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64.§ rendelkezéseinek megfelelően működő jogi személy, amely a Taggyűlés által jóváhagyott Alapszabály rendelkezései szerint működik.
1/9
a)
b)
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat Az Egyesület vallási felekezetektől független
4. A Tagság 4.1. Az egyesületi tagság a Képviselő Testület határozatával keletkezik az alábbiakban részletezett módon. Az Egyesület tagjai lehetnek a) rendes és b) pártoló tagok.
4.2. Rendes tag. Az Egyesület rendes tagja lehet bármely, a 18. életévét betöltött természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely csatlakozási kérelmét az Egyesület legalább három rendes tagja írásban támogatja, és aki/amely az Egyesület alapszabályát elfogadja, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tagsági jogviszonya fennállása alatt tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint vállalja az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését, és fizeti a tagdíjat. a) A rendes tag felvétele. A Képviselő Testület rendes tagok felvételéről a tagjelöltek írásbeli kérelme alapján, évente két alkalommal, minden év március 1. és szeptember 1. napjáig összehívásra kerülő ülésen hoz határozatot. A tagfelvétel elutasítását nem képezheti faji, nemi, vallási, politikai, erkölcsi, anyagi hovatartozás. b) Tagfelvételi kérelem. Az a személy, aki az Egyesület tagja kíván lenni, tagfelvétel iránti kérelmét az Egyesület Képviselő testülete felé írásban eljuttatja. Az Egyesület új tagjainak felvételéről a Képviselő Testület titkos szavazással dönt. c) A rendes tag jogai: 4.2.c.1. részt vehet az Egyesület Taggyűlésein, ahol tanácskozási és a többi taggal egyenlő szavazati joggal (egy szavazattal) rendelkezik; 4.2.c.2. tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő Testület ülésein; 4.2.c.3. választhat egyesületi tisztségviselőket; 4.2.c.4. amennyiben természetes személy, az Egyesület tisztségeire választható; 4.2.c.5. részt vehet az Egyesület szakmai és egyéb programjain, rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain; 4.2.c.6. részt vehet a munkacsoportok, tagozatok tevékenységében; 4.2.c.7. javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben; valamint 4.2.c.8. felvilágosítást kérhet az Egyesület bármely tevékenységéről, amelyre annak tisztségviselői érdemben válaszolni kötelesek; továbbá 4.2.c.9. jogosult az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos határidőben – pert indítani, mely a törvényszék hatáskörébe tartozik. d) A rendes tag kötelességei: 4.2.d.1. Az Egyesület alapszabályának és szabályzatainak betartása, a Képviselő testület által hozott határozatok végrehajtása, a célkitűzések megvalósításában való közreműködés; 4.2.d.2. a megállapított tagdíj pontos és rendszeres befizetése; 4.2.d.3. amennyiben az Egyesület bevételei nem biztosítanak elegendő forrást az Egyesület fenntartásához kapcsolódó kiadások fedezésére, a Taggyűlés a rendes tagok részére a tagdíjon felül naptári évenként egy alkalommal rendkívüli anyagi hozzájárulást írhat elő, amelynek összege nem haladhatja meg az éves tagdíj háromszorosát; 4.2.d.4. nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását; 4.2.d.5. A tag a Taggyűlés által meghatározott rendes tagdíjon felül pénzbeli és természetbeni többlettámogatást is bocsáthat az Egyesület rendelkezésére. Többlettámogatás esetén az érintett tag megjelölheti azt a célt, illetve azt az intézményt, amire a többlettámogatást szánja, amit az Egyesület – a Taggyűlés jóváhagyása mellett – köteles e megjelölés szerint felhasználni. e) A rendes tagság megszűnése. A rendes tagság megszűnését eredményezi: 4.2.e.1. a rendes tag halála illetve jogutód nélküli megszűnése, 4.2.e.2. a rendes tag kilépése, 4.2.e.3. a rendes tag kizárása, 4.2.e.4. az Egyesület megszűnése. f) A rendes tag kilépése. Kilépési szándékát a tag köteles a Képviselő Testületnek írásban bejelenteni. A tagsági viszony a bejelentés Képviselő Testület által történő kézhezvételének illetve a Képviselő Testület tudomásszerzésének időpontjában szűnik meg. g) A rendes tag kizárása. A kizárást nem idézheti elő a faji, nemi, vallási, politikai, erkölcsi, anyagi hovatartozás. Az Egyesületből kizárható az a rendes tag, aki az Egyesület célját vagy tevékenységét veszélyeztető magatartást folytat, továbbá akit bíróság bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt. A 2/9
tagkizárást az ok megjelölésével bármely rendes tag kezdeményezheti. A tag kizárásáról a Taggyűlés dönt. 4.2.g.1. Tagkizárás egyéb okból. A kizárásról szóló döntés a Taggyűlés kizárólagos hatásköre, amelyről a Taggyűlés az indoklással ellátott, írásban benyújtott kizárási indítvány kézhezvételét követő harminc napon belülre összehívott rendkívüli taggyűlésen, titkos szavazással határoz. A taggyűlésre az érintett tagot írásban, igazolható módon meg kell hívni, és a kizárásról szóló határozathozatalt megelőzően lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy védekezését előadhassa, és az ellene felhozott bizonyítékokkal szemben bizonyítást terjesszen elő. Az indoklással ellátott taggyűlési határozatot az érintett tagnak tizenöt napon belül írásban meg kell küldeni. A kizárásról szóló határozatban meg kell határozni azt a legrövidebb időtartamot, melynek eltelte előtt a kizárt tag ismételt tagfelvételét nem kérheti. 4.2.g.2. Jogorvoslat. A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de a határozat megsemmisítése iránt a kizárt tag az illetékes bíróság előtt a határozat tudomására jutását követő harminc napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A határozatban a kizárt tagot a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatni kell. h) A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
4.3. A Pártoló tag. Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely, az Egyesület munkáját vagyoni hozzájárulással – ide értve a vagyoni értékkel bíró felajánlásokat is – támogató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban szervezet) aki / amely legalább egy rendes tag ajánlását megszerzi, az Egyesület alapszabályát elfogadja, és vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselőnek nem választható. a) A pártoló tag felvétele. Pártoló tag felvételét bármely rendes tag a Képviselő Testülethez írásban benyújtott javaslattal kezdeményezheti. Az Egyesület új pártoló tagjainak felvételéről a Képviselő Testület évente két alkalommal, minden év március 1. és szeptember 1. napjáig összehívásra kerülő ülésen, titkos szavazással dönt. A tagfelvétel elutasítását nem képezheti faji, nemi, vallási, politikai, erkölcsi, anyagi hovatartozás. b) Pártoló tagság megszűnése. A pártoló tagság megszűnését eredményezi: 4.3.b.1. a pártoló tag halála illetve jogutód nélküli megszűnése 4.3.b.2. a pártoló tag kilépése 4.3.b.3. a pártoló tag kizárása. 4.3.b.4. az Egyesület megszűnése. c) A pártoló tag kilépése. Kilépési szándékát a pártoló tag köteles a Képviselő Testületnek írásban bejelenteni. A pártoló tagsági viszony a bejelentés Képviselő Testület által történő kézhezvételének illetve a Képviselő Testület tudomásszerzésének időpontjában szűnik meg. d) A pártoló tag kizárása. A kizárást nem idézheti elő a faji, nemi, vallási, politikai, erkölcsi, anyagi hovatartozás. A Tagkizárásról a Taggyűlés indoklással ellátott, írásban benyújtott kizárási indítvány kézhezvételét követő harminc napon belülre összehívott rendkívüli taggyűlésen, titkos szavazással határoz. A taggyűlésre az érintett pártoló tagot írásban, igazolható módon meg kell hívni, és a kizárásról szóló határozathozatalt megelőzően lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy védekezését előadhassa, és az ellene felhozott bizonyítékokkal szemben bizonyítást terjesszen elő. Az indoklással ellátott taggyűlési határozatot az érintett tagnak tizenöt napon belül írásban meg kell küldeni. A kizárásról szóló határozatban meg kell határozni azt a legrövidebb időtartamot, melynek eltelte előtt a kizárt pártoló tag ismételt felvételét nem kérheti. e) Jogorvoslat. A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de a határozat megsemmisítése iránt a kizárt tag az illetékes bíróság előtt a határozat tudomására jutását követő harminc napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A határozatban a kizárt tagot a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatni kell. f) A pártoló tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a pártoló tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. g) A pártoló tag jogai. 4.3.g.1. Jogosult az Egyesület munkájában való részvételre, az Egyesület működésével, tevékenységével kapcsolatos kérdéseket vethet fel, illetve megoldási javaslatot tehet. 4.3.g.2. Jogosult tanácskozási joggal részt venni a Taggyűlésen. 4.3.g.3. Érintettsége esetén jogosult az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos határidőben – pert indítani, mely a törvényszék hatáskörébe tartozik. h) A pártoló tag kötelességei. 4.3.h.1. A Egyesület alapszabályának és szabályzatainak betartása; 4.3.h.2. nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását; valamint 3/9
4.3.h.3. az Egyesület célkitűzéseinek vagyoni hozzájárulással történő támogatása. Az érintett tag megjelölheti azt a célt, illetve azt az intézményt, amire a támogatást szánja, amit az Egyesület – a Taggyűlés jóváhagyása mellett – köteles e megjelölés szerint felhasználni.
5. Az Egyesület szervezetei és működése 5.1. A Taggyűlés a)
Az Egyesület legfőbb szerve és döntéshozatali testülete a Taggyűlés. A Taggyűlés az Egyesület rendes, szavazattal rendelkező tagjainak összessége. A Taggyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben döntésre jogosult, mely jogkörét bizonyos kérdésekben a Képviselő Testületre átruházhatja.
b)
A Taggyűlés határozatait – az alábbi 2/3-os többséget igénylő döntések kivételével – egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő tagok 50%-a plusz 1 fő egyetértő szavazatával, a tisztségviselők megválasztása és visszahívása, valamint a tagkizárás tárgykörei kivételével nyílt szavazással hozza. A Taggyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. A Taggyűlés határozatai az Egyesület minden tagjára kötelezőek.
c)
A Taggyűlést szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A Taggyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
d)
A Taggyűlést össze kell hívni minden olyan esetben, ha a tagok legalább 1/10 része írásban, az ok és cél jelölésével ezt kéri. Rendkívüli taggyűlés összehívását a bíróság is kezdeményezheti. Ezen esetekben a Képviselő Testület köteles a Taggyűlést 20 napon belül összehívni.
e)
A Taggyűlés összehívásáról a tagokat a Képviselő Testület legalább nyolc nappal a Taggyűlés időpontja előtt írásban, igazolható módon (e-mailben vagy postai levélben), a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével értesíti. A taggyűlési meghívó tartalmazza a napirendi pontok részletes felsorolását, és mindazt az információt, melynek birtokában a tagok előre felkészülten és felelősen vehetnek részt a Taggyűlésen. A taggyűlési meghívóban továbbá a tagokat tájékoztatni kell arról, hogy a Taggyűlés határozatképtelensége esetén fél órával az eredeti időpontot követően azonos napirendi pontokat tárgyaló megismételt Taggyűlés megtartására kerül sor, amely a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
f)
A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak: 5.1.f.1. Kimondja az Egyesület jogutód nélküli megszűnését, valamint más szervezettel való egyesülését. Jogutód nélküli megszűnést a jelen lévő tagok egyhangú, más szervezettel való egyesülést a jelenlévő tagok 2/3-os szavazattöbbséggel lehet kimondani. 5.1.f.2. Elfogadja az Egyesület alapszabályát, illetve annak módosítását. Az Egyesület alapszabályát a jelenlévő tagok 2/3-os szavazattöbbségével lehet módosítani. 5.1.f.3. Titkos szavazással megválasztja és visszahívja az Egyesület tisztségviselőit. 5.1.f.4. Meghatározza a tagdíj mindenkori összegét és esedékességét. 5.1.f.5. Elfogadja az Egyesület éves tervét, költségvetését és éves beszámolóját. 5.1.f.6. Megvitatja a Képviselő Testület beszámolóit, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. 5.1.f.7. A tagdíj nemfizetése esetét kivéve dönt a rendes és pártoló tagok kizárásáról. Tagsági jogviszony kizárással történő megszüntetéséről a jelen lévő tagok 2/3-os szavazattöbbségével lehet határozni. 5.1.f.8. Dönt az egyesület céljainak érdekében létrehozandó intézmények és szervezetek magalapításáról. Elfogadja a Képviselő Testület és a megalapított intézmény képviselői által együttesen kidolgozott együttműködési szabályzatot. 5.1.f.9. A támogatók akaratának maximális tiszteletben tartása mellett egyetértési jogot gyakorol abban a kérdésben, hogy a tagok és külső támogatók által célmegjelöléssel adott támogatások valóban az adott célra fordíthatók-e. 5.1.f.10. Dönt minden olyan további kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a Taggyűlés hatáskörébe utal. g) A Taggyűlés határozatképes, ha a tagok legalább 50%-a plusz egy fő – személyesen vagy elektronikus hírközlő eszköz útján – jelen van. Az Egyesület alakuló ülése, valamint minden további Taggyűlés, amely olyan kérdésben határoz, amelyhez kapcsolódóan az Egyesületnek az illetékes bírósághoz változásbejegyzési kérelmet kell benyújtania, a 2011. évi CLXXXI. törvény 37.§(1) bekezdése 4/9
alapján kizárólag személyes részvétellel tartható meg, és a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a Taggyűlés – tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott – jelenléti ívét. Határozatképtelenség esetén változatlan napirenddel, fél órán belül, megismételt Taggyűlést kell összehívni. A megismételt Taggyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben a tagokat az eredeti Taggyűlési meghívóban tájékoztatják a megismételt Taggyűlés időpontjáról, napirendjéről és a határozatképességre vonatkozó szabályról. h) A tagok – az Elnök illetve levezető elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő tagok kivételével – tagsági jogaikat a Taggyűlésen személyes részvétel helyett erre alkalmas, a résztvevők személyazonosságának megállapítását és a korlátlan párbeszédet lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatják – kivéve a tagkizárás vagy tisztségviselő visszahívása tárgyában összehívott rendkívüli taggyűlést. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott Taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy a résztvevők azonosításának módja, az egyes résztvevők Taggyűlésen való részvételének kezdő és befejező időpontja, az elhangzott hozzászólások tartalma, valamint a határozathozatal módja és szavazati arányai utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A jegyzőkönyvvezetésről az ülésen személyesen résztvevő Elnök illetve levezető elnök gondoskodik. i) Tagkizárás vagy tisztségviselő visszahívása tárgyában összehívott rendkívüli taggyűlés nem tartható elektronikus hírközlési eszköz útján, kizárólag a tagok személyes jelenlétében. j) A Taggyűlésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Taggyűlés elnöke valamint a jegyzőkönyv vezetője aláír, és az Egyesület két, szavazatra jogosult tagja aláírásával hitelesít. k) A Taggyűlés döntései határozati formában rögzítendőek, és azokat az Elnök bejegyzi a Határozatok Könyvébe. A határozatok tartalmazzák a határozati döntések teljes szövegét, a döntéshozatal időpontját és a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, ezek személyét) is. l) A jegyzőkönyvek és a határozatok nyilvánosak, abba kérelemre bárki érdekelt betekinthet. m) A Taggyűlés határozatait a következők szerint hirdetmény útján hozza nyilvánosságra. 5.1.m.1. A taggyűlési határozatok szövegét, mint hirdetményt a Taggyűlés időpontját követő öt napon belül, legalább 15 napig közzéteszi az Egyesület honlapján. 5.1.m.2. A Taggyűlés határozatait azokkal a személyekkel, akikre vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy egyéb módon érintettek, úgy közli, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, illetve a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot részükre e-mailben vagy postai úton elküldi, vagy velük személyesen átveteti. 5.1.m.3. Amennyiben a Taggyűlés anyaga hang- vagy képi rögzítésre került, akkor a jegyzőkönyvnek ezt a tényt tartalmaznia kell. A hanganyagot illetve videofelvételt az Egyesület dokumentumai között a Taggyűlés időpontját követő öt évig meg kell őrizni.
5.2. A Képviselő Testület a)
A Képviselő Testület az Egyesület képviselő, ügyintéző, szervező és végrehajtó szerve. A Képviselő Testületet a Taggyűlés által megválasztott tisztségviselők alkotják. Tagjai az Elnök és a két Alelnök.
b)
A Képviselő Testület alapvető feladata, hogy gondoskodjon az alapszabályban megjelölt egyesületi célok megvalósításáról, valamint alapvető kötelessége annak biztosítása, hogy az Egyesület a vagyonát szigorúan céljainak megfelelve használja fel
c)
A Képviselő Testület három tagból áll. Testületi tagokat kizárólag az Egyesület rendes tagságából lehet választani. Megbízásukat a Taggyűléstől két éves időtartamra kapják. Tisztségükről kizárólag a Taggyűlésen mondhatnak le.
d)
A Képviselő Testület hatáskörébe tartoznak azok a kérdések, amelyek nem tartoznak a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Képviselő Testület feladat- és hatáskörébe tartoznak különösen az alábbiak: 5.2.d.1. Szervezi az Egyesület tevékenységét, kidolgozza éves munkatervét, beruházási tervét és költségvetését. 5.2.d.2. Előkészíti a Taggyűléseket, azok napirendjeinek megvitatását, és elkészíti a Taggyűlés elé kerülő beszámolókat (különös tekintettel az éves beszámolóra) 5.2.d.3. Végrehajtja és végrehajtatja a Taggyűlés határozatait, érvényt szerez az ajánlásoknak és javaslatokat dolgoz ki az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében.
5/9
5.2.d.4. Döntési jogot gyakorol azokban a kérdésekben, melyekre a Taggyűlés felhatalmazza. 5.2.d.5. Elkészíti és közzéteszi az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételére irányuló pályázati kiírásokat, elbírálja a beérkezett pályázatokat, valamint közzéteszi a pályázati elbírálások eredményét. 5.2.d.6. Vezeti az Egyesület könyveit. 5.2.d.7. Meghatározza saját ügyrendjét, amelyet írásba foglal és a tagság számára elérhetővé tesz. e)
A Képviselő Testület az általa meghatározott ügyrend szerint, valamint az alábbi rendelkezések figyelembe vételével működik. 5.2.e.1. A Képviselő Testület szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább kétszer ülésezik. Határozatképes, ha mindhárom tagja – személyesen vagy elektronikus hírközlő eszköz útján – jelen van a határozathozatalnál. Határozatképtelenség esetén változatlan vagy bővített napirenddel, 15 napon belül, de legalább négy nap elteltével megismételt ülést kell összehívni. 5.2.e.2. Határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. 5.2.e.3. A Képviselő Testület tagjai – az Elnök kivételével – képviselőtestületi tagságból eredő jogaikat a Képviselő Testület ülésén személyes részvétel helyett erre alkalmas, a résztvevők személyazonosságának megállapítását és a korlátlan párbeszédet lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatják. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy résztvevők azonosításának módja, az egyes résztvevők ülésen való részvételének kezdő és befejező időpontja, valamint a határozathozatal módja és szavazati arányai utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A jegyzőkönyvvezetésről az ülésen személyesen résztvevő Elnök gondoskodik. 5.2.e.4. A Képviselő Testület tagjai munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik. 5.2.e.5. Bármelyik Alelnök vagy az Elnök huzamosabb (egy naptári negyedévet meghaladó) akadályoztatása (így különösen betegség vagy külföldi távollét) esetén a Képviselő Testület köteles a Taggyűlést összehívni, ahol a vonatkozó rendelkezések alapján új Alelnököt, illetve Elnököt jelölnek ki. 5.2.e.6. Az Egyesület képviseletében a Képviselő Testület Elnöke és az Alelnökök önállóan eljárhatnak, ide nem értve az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezést, amelyről a jelen Alapszabály 7.2. pontja rendelkezik. A képviselőknek az önállóan végzett tevékenységről beszámolási kötelezettsége van a Képviselő Testület felé. 5.2.e.7. Az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezésre a jelen Alapszabály 7.2. pontja értelmében az Egyesület Elnöke és valamely Alelnöke, avagy az Egyesület két Alelnöke együttesen jogosultak. 5.2.e.8. A Képviselő Testület tagsági viszonyából származó jogokat és kötelességeket a tagok csak személyesen gyakorolhatják. 5.2.e.9. Az Egyesület Képviselő Testületének üléseit az Elnök a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban (e-mailben vagy postai levélben) hívja össze a helyszín, az időpont és a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Rendkívüli, indokolt esetben a Képviselő Testület ülése nyolc napon belülre is összehívható. 5.2.e.10. Bármely képviselő testületi tag írásbeli kérelmére (az ok és a cél megjelölésével) az Elnök a Képviselő Testületet a kézhezvételtől számított 8 napon belül köteles összehívni, melynek írásbeli meghívója tartalmazza a kérelmező tag által megjelölt napirendi pontot. 5.2.e.11. A Képviselő Testület előre tervezett ülései nyilvánosak, azok napirendi pontjait és a pontos időpontját tartalmazó tájékoztatást az Egyesület tagjai felé az ülés előtt 3 nappal kell megküldeni. 5.2.e.12. A képviselő testületi ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A Képviselő Testület döntései határozati formában rögzítendőek. A határozatokat Elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell bejegyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 5.1.13.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 5.1.15.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. 5.2.e.13. A Képviselő Testület a határozatait a Taggyűlési határozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra és közli az érintettekkel, azaz:
6/9
5.2.e.13.1. A Képviselő Testület határozatainak szövegét, mint hirdetményt a határozat meghozatalának időpontját követő öt napon belül, legalább 15 napra közzéteszi az Egyesület honlapján. 5.2.e.13.2. A Képviselő Testület a személyi ügyekben hozott határozatait azokkal a személyekkel, akikre vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy egyéb módon érintettek, úgy közli, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, illetve a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot részükre e-mailben vagy postai úton elküldi, vagy velük személyesen átveteti. 5.2.e.14. Amennyiben a képviselő testületi ülés anyaga hang- vagy képi rögzítésre került, akkor a jegyzőkönyvnek ezt a tényt tartalmaznia kell. A hanganyagot illetve videofelvételt az Egyesület dokumentumai között a Taggyűlés időpontját követő öt évig meg kell őrizni. f)
A Képviselő Testület elnökének kiemelt feladatköre: 5.2.f.1. vezeti a Taggyűlést és a Képviselő Testület üléseit; valamint 5.2.f.2. képviseli az Egyesületet, mint annak általános és önálló képviseleti joggal felruházott tisztségviselője, ide nem értve az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezést, amelyről a jelen Alapszabály 7.2. pontja rendelkezik.
6. A képviselő testületi tagok hatásköre és feladata: 6.1. Az Elnök hatásköre és feladatai: a)
b) c) d) e) f) g) h) i)
6.2.
Az Elnök az Egyesület önálló képviseleti joggal rendelkező tisztségviselője, minden ügyre kiterjedő, általános felhatalmazással, önállóan ellátja az Egyesület képviseletét, ide nem értve az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezést, amelyről a jelen Alapszabály 7.2. pontja rendelkezik. Az Elnök ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Taggyűlés illetve Képviselő Testület a hatáskörébe utal; az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a Taggyűlés és a Képviselő Testület határozatainak végrehajtása, a képviselő testületi ülések előkészítése és levezetése, a Képviselő Testület többi tagjával együtt szervezi és irányítja az Egyesület napi működését, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Taggyűlés elé terjesztése, a Taggyűlés és a Képviselő Testület határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, gondoskodik arról, hogy az Egyesület szolgáltatásait a tagszervezetek és a nyilvánosság megismerje.
Az Alelnökök hatásköre és feladatai: a) Az Alelnökök az Elnök közvetlen helyettesei, az Egyesület önálló képviseleti joggal rendelkező tisztségviselői. Az Alelnökök minden ügyre kiterjedő, általános felhatalmazással, önállóan ellátják az Egyesület képviseletét, ide nem értve az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezést, amelyről a jelen Alapszabály 7.2. pontja rendelkezik. Az Alelnökök ellátják azokat a feladatokat, amelyeket a Taggyűlés, a Képviselő Testület illetve az Elnök a hatáskörükbe utal; b) az Elnök akadályoztatása, távolléte esetén ellátják az Elnök hivatali teendőit, képviselik az Egyesületet, és gyakorolják az Elnök jogait, c) az Elnökkel együtt szervezik és irányítják az Egyesület napi működését, d) az Elnök munkáját a vele kialakított munkamegosztás szerint, de különösen a gazdálkodás, szervezési, a testületek működésével és az Egyesület feladataival kapcsolatos kérdésekben, munkatervekben, munkatervek és beszámolók készítésében segítik.
7. Az Egyesület képviselete 7.1. Az Egyesületet az Elnök és valamely Alelnök, avagy az Egyesület két Alelnöke együttesen képviselik. 7.2. Az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezésre az Egyesület Elnöke és valamely Alelnöke, avagy az Egyesület két Alelnöke együttesen jogosultak.
8. Az Egyesület működése, anyagi forrásai és gazdálkodása
7/9
8.1. Az Egyesület gazdálkodása a) b)
c) d) e)
Az Egyesület a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint működik a Taggyűlés által megállapított költségvetési keretek között. Az Egyesület nem haszonelvű szervezet. Gazdálkodása során elért eredményét (beleértve a vállalkozási tevékenységből származó eredményt is) nem osztja fel, hanem azt az Egyesület érdekében használja fel az alapszabályban meghatározott célra és tevékenységre. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, az alapcél szerinti tevékenységének megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végez. A vállalkozási tevékenységből keletkezett eredmény felhasználásáról az Egyesület éves beszámolóját elfogadó Taggyűlés köteles határozni, megjelölve a felhasználás célját és a tevékenységet. A tagdíj összegét, befizetésének módját a Taggyűlés határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről a Képviselő Testület a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.
8.2. Az Egyesület bevételei: a) b) c) d) e) f) g) h)
rendes tagsági díjak; rendes tagok többlettámogatása; pártoló tagok anyagi támogatásai; Egyesületen kívüli természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek támogatásai; az egyesületi célok érdekében végzett gazdálkodási, vállalkozási és szolgáltatási tevékenységekből származó bevételek; rendezvényekből származó bevételek pályázatokból, alapítványi támogatásokból származó bevételek; egyéb bevételek.
8.3. Az Egyesület kiadásai: a) b) c) d)
működési költségek rendezvények költségei; tiszteletdíjak; valamint egyéb kiadások.
8.4. Az egyesület tagjainak a tagdíjon felüli támogatás nyújtása esetén, valamint az Egyesület külső támogatóinak is jogában áll megjelölni azt a célt, amelyre támogatásukat szánják. Az Egyesület, amennyiben azt a Taggyűlés jóváhagyja, köteles a felajánlott támogatást az adott célra fordítani. Abban az esetben, ha a Taggyűlés úgy dönt, hogy a felajánlott támogatás az adott célra bármilyen okból (pl. az alapszabályzat eszmeiségével össze nem egyeztethető cél megjelölése miatt) nem fordítható, úgy az Egyesület köteles a felajánlást a támogató részére visszautalni.
8.5. Az egyesületi célok érdekében végzett gazdálkodási, vállalkozási és szolgáltatási tevékenységekből származó bevételek annál az intézménynél számolandók el, amelynél a költségek is keletkeztek. Ettől eltérő esetben az egyesület a fenntartott intézményei között egyedi megállapodás alapján számolja el a bevételt.
8.6. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal – a tagdíj megfizetésén túlmenően – nem felelnek.
8.7. Az Egyesület egyéb feladatainak teljesítésére munkatársakat alkalmazhat. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogot az Elnök gyakorolja.
8.8. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 8.9. Az Egyesület gazdálkodását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
8.10. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 9. Az Egyesület megszűnése 9.1. Az Egyesület megszűnik, ha a)
egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b)
a Taggyűlés a feloszlásáról határoz,
c)
a bíróság feloszlatja,
8/9
9.2.
d)
a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e)
a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.
A fenti b)-e) bekezdésekben foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az b) bekezdésben foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) bekezdésekben foglalt esetekben pedig kényszervégelszámolást kell lefolytatni.
9.3. A Taggyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
10. Vegyes rendelkezések 10.1. A Képviselő Testület gondoskodik a tagok személyi adatai birtokában a személyiségi jogok védelméről. 10.2. Az Egyesület azt követően, hogy éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, belső felügyelő szervet hoz létre.
10.3. Az Egyesület szolgáltatásaiból a tagság körén kívül állók is részesülhetnek. 10.4. Az Egyesület működése során keletkezett nyilvános iratokba történő betekintés lehetőségét az érdeklődők részére előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett az Elnök biztosítja.
11. Záró rendelkezések 11.1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
11.2. Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok 2013. november 18. napján tartott alakuló taggyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
11.3. Az Egyesület Alapszabályát a Budapest Környéki Törvényszéknek az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
Kelt: Érd, 2013. november 18.
.................................................... Kováts-Pálffy Zsuzsa elnök
.................................................... Révayné Balázs Boglárka alelnök
.................................................... Nyeső Dóra alelnök
9/9