MECSEK ZÖLDÚT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY
A Mecsek Zöldút Egyesület alakuló közgyűlése Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a jegyzőkönyvben megnevezett magánszemélyek, mint alapító tagok, az egyesület alapszabályát a következőképpen fogadják el:
I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1)
A társadalmi szervezet neve: Mecsek Zöldút Egyesület
Az alapítási éve: 2013.
Az egyesület rövid neve: MEZÖ
Székhelye: 7673 Cserkút, Árpád köz 3.
Működési területe: Magyarország, az egyesület anyagi lehetőségeihez mérten egyéb, külföldi színterek.
(2)
Hivatalos nyelve: magyar
Az Egyesület önkormányzati elven működő civil szervezet, amely önálló jogi személyként, saját alapszabállyal, szervezettel, képviselettel, elkülönült gazdálkodással rendelkezik.
(3)
Az
Egyesület,
mint
független,
nem
nyereségorientált,
közösségépítő
és
természetvédelmi szervezet, politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, politikai pártoktól támogatást nem kap, és nem nyújt. Országgyűlési és/vagy Önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
1
II. RÉSZ AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE (1)
Az Egyesület céljai:
Egy olyan élő, működőképes szellemiség-közvetítő műhely létrehozása és működtetése, amely lehetőséget nyújt a helyieknek, az idelátogatóknak és a méltatlanul mellőzött csoportoknak a lelki és fizikai rekreációra, az értékek közvetítésére és a fejlődésre. Munkánk során a legfontosabb alapértékek – melyek megvannak minden zöldutas közösségben is – a környezettudatos gondolkodásmód és a helyi, közösségi kezdeményezések. A MEZÖ segítséget nyújt abban, hogy a Mecsek Zöldút a fizikai valóságon túl jóval több is legyen: szerethető, a mindennapi élet részévé váló összetartó erő, amely hozzájárul a helyiek életének jobbításához, és a látogatók számára is könnyen megismerhetővé és megszerethetővé varázsolja az általa összekötött településeket, mecseki vidékeket. (2)
Az Egyesület céljának tekinti továbbá
A Mecsek Zöldút fizikai kialakítását, működtetését és fejlesztését
Az Egyesület alapszabályának szellemével egyező civil, közösségi rendezvények és kezdeményezések szervezését és támogatását.
(3)
A helyi értékek érték leltárba vételét, majd közvetítését
Rendszeres túrák, rendezvények szervezését
A szervezet céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi
Közösségi fórumokat szervez a MEZÖ bemutatására, kóstolókkal, helyi értékek, termelők bemutatásával
Túrákat, kirándulásokat szervez a Mecsek Zöldút mentén, a térség feltérképezéséhez információkat, adatokat szolgáltat
Ismeretterjesztő előadásokat tart, támogat és szervez,
Képzéseket
tart,
támogat
és
szervez,
ezek
elsősorban
tréningek,
műhelyfoglalkozások és továbbképzések
Mintaprojekteket tervez, mentorál és futtat, ezek működését szervezi, segíti, ellenőrzi és továbbfejlesztésükben részt vesz
2
Disszeminációs munkát végez, a tapasztalatok, jó gyakorlatok és tanulságok elemzését, terjesztését és megosztását végzi saját és idegen erőforrások bevonásával
Természet- és környezetvédelemi programokat szervez, támogat és ilyen irányú nevelést végez.
ismeretterjesztő kiadványokat, multimédiás anyagokat szerkeszt, ad ki és terjeszt és részt vesz ilyenek létrehozásában; programokat, tanulmányterveket készít és készíttet a fenntartható közlekedési alternatíva, az öko-, a szelíd, a speciál- és a felelős turizmus tárgykörében,
kapcsolatot keres és épít más magyar és külföldi kerékpáros, fogyatékkal élőkkel foglalkozó, turisztikai és környezetvédő szervezetekkel.
sérült és fogyatékos emberek közlekedésére és sportolására alkalmas kerékpárokat gyártat, szerez be és bocsát az érdekeltek rendelkezésére rendezvények és túrák keretében,
III. RÉSZ AZ EGYESÜLET TAGSÁGA (1)
Az Egyesületet rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok alkotják.
(2)
Alapító tagok a MEZÖ alakuló Közgyűlésén résztvevő és belépési szándékukat az alakuláskor kinyilvánító rendes tagok.
(3)
Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan magyar, vagy külföldi állampolgár, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja, belépési szándékát írásban bejelenti és fizeti az Egyesületi tagdíját. Az Egyesület rendes tagja lehet kiskorú állampolgár is. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége, nyílt szavazással, kétharmados többséggel dönt.
(4)
Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, állampolgárságra tekintet nélkül, aki vállalja az Egyesület anyagi támogatását. Az Egyesület a kapott támogatást csakis a pártoló tag által meghatározott célokra használhatja fel. Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet. A pártoló tag felvételéről az Elnökség nyílt szavazással, kétharmados többséggel dönt, bármely rendes tag által a hozzá benyújtott javaslat alapján.
(5)
Tiszteletbeli tagjává választhatja a taggyűlés azt a személyt, aki az Egyesület céljainak eléréséért hosszú időn át, kimagasló eredményességgel dolgozott. A tiszteletbeli tagságnak nem föltétele korábbi tagsági viszony az egyesületben . A
3
tiszteletbeli tag felvételéről az Elnökség nyílt szavazással, kétharmados többséggel dönt, bármely rendes tag által a hozzá benyújtott javaslat alapján. (6)
Az Egyesület a tagságról nyilvántartást vezet, amely a tagok személyes adatait, Egyesületben betöltött tisztségeit, valamint egyesületi hivatalos bejegyzéseket tartalmaz. A tagok személyes adatainak kezelése a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett történik.
(7)
A rendes, tiszteletbeli és pártoló tagok tagsági jogviszonya az Elnökség döntésének napján keletkezik.
IV. RÉSZ A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (1)
A rendes tagok jogai
Részt vehetnek az Egyesület programjain, rendezvényein, táborain.
Az Egyesület tevékenységével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az Elnökség ill. a Közgyűlés elé terjeszthetik.
Részt vehetnek az Elnökség ülésein tanácskozási joggal, de itt szavazati joguk nincs.
Kezdeményezhetnek az Egyesület működési körébe tartozó tevékenységet.
Tájékoztatást kérhetnek az Egyesület működési körébe tartozó kérdésekről.
Indítványt tehetnek a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira.
Betekinthetnek az Egyesület nyilvántartásába.
Használhatják az Egyesület tulajdonában lévő eszközöket.
Kezdeményezhetik tiszteletbeli tagok felvételét az Egyesületbe.
Az Egyesület Közgyűlésén jelölési és szavazati joggal rendelkeznek, választók
és
választhatók.
Az
Egyesület
kiskorú
rendes
tagjai
választójoggal bírnak és életkori sajátosságaik figyelembe vételével tisztségre választhatóak.
Az
Egyesület
valamely
szervének
törvénysértő
határozatát
-
a
tudomásszerzéstől számított 30 napon belül - az illetékes bíróság előtt megtámadhatja. (2)
A pártoló tagok jogai
Részt vehetnek az Egyesület programjaiban, rendezvényein, táborain.
4
Az Egyesület tevékenységével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az Elnökség, ill. a Közgyűlés elé terjeszthetik.
Részt vehetnek az Elnökség ülésein tanácskozási joggal.
Tanácskozási joggal bírnak, de szavazati és választójoguk nincs. Tisztségre nem választhatóak.
(3)
Kezdeményezhetnek az Egyesület működési körébe tartozó tevékenységet.
Tájékoztatást kérhetnek az Egyesület működési körébe tartozó kérdésekről.
Használhatják az Egyesület tulajdonában lévő eszközöket.
Rendes tagok kötelességei
Minden rendes tag köteles az Alapszabályban foglaltak szellemében tevékenykedni, az Egyesületi szervek határozatait betartani, a Közgyűlés által elfogadott tagdíjat fizetni.
Az Egyesület tulajdonában lévő eszközöket rendeltetésszerűen használni; a nem rendeltetésszerű használatból eredő kárérték a használót terheli.
(4)
A biztonságtechnikai előírásokat betartani.
Tőle elvárható módon és mértékben az Egyesület munkájában részt venni.
A pártoló tagok kötelességei
Minden pártoló tag köteles az Alapszabályban foglaltak szellemében tevékenykedni, az Egyesületi szervek határozatait betartani.
Az Egyesület tulajdonában lévő eszközöket rendeltetésszerű használni; a nem rendeltetésszerű használatból eredő kárérték a használót terheli.
A biztonságtechnikai előírásokat betartani.
Tőle elvárható módon és mértékben az Egyesület munkájában való részvétel, az Egyesület anyagi (…) támogatása.
(5)
A tiszteletbeli tagok jogai
Részt vehetnek az Egyesület programjaiban, rendezvényein, táborain.
Tanácskozási joggal bírnak, de szavazati és választójoguk nincs. Tisztségre nem választhatóak.
Az Egyesület tevékenységével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az Elnökség, ill. a Közgyűlés elé terjeszthetik.
Részt vehetnek az Elnökség ülésein tanácskozási joggal.
Kezdeményezhetnek az Egyesület működési körébe tartozó tevékenységet.
5
(6)
Tájékoztatást kérhetnek az Egyesület működési körébe tartozó kérdésekről.
Használhatják az Egyesület tulajdonában lévő felszereléseket.
A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet.
Tagdíjfizetés
A tagdíjakat évente kell március hó 1. napjáig befizetni az egyesület számlájára vagy személyesen. Az alakulás évében a tagdíjat az egyesületet bejegyző végzés jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül kell megfizetni.
Új egyesületi tagok esten az első éves tagdíjat belépéskor kell kifizetni.
Ha az adott év tagdíjbefizetése az esedékességet követő 1 hónapon belül nem történik meg, akkor az Elnökség írásban felszólítja a tagot a hátralék kiegyenlítésére. Amennyiben a felszólítás ellenére továbbra sem teljesít, két hónapos hátralék esetén az Elnökség kétharmados minősített határozattal törölheti a tagságát.
Tagdíjhátralék miatti törlés esetén az érintett személy csak a tagdíjhátralék befizetése ellenében nyerhet újra tagfelvételt.
A rendes tag írásban kérheti tagságának meghatározott idejű szüneteltetését az Elnökségtől, ez időre tagdíjat nem kell fizetnie.
A tagdíj mértékét és fizetésének rendjét a Közgyűlés állapítja meg.
V. RÉSZ A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE (1)
Az Egyesületi rendes, pártoló és tiszteletbeli tagság megszűnik
az Egyesület megszűnésével,
rendes és pártoló tag esetén kilépéssel,
rendes és pártoló tag esetén a kötelezettségek elmulasztásából eredő törléssel,
tiszteletbeli tag esetén kétharmados minősített többségű elnöki határozattal, ha a tag méltatlanná válik az Egyesülethez, és-vagy az Egyesült céljaival, érdekeivel, jóhírének megőrzésével ellentétes tevékenységet fejt ki és ezt írásos elnökségi figyelmeztetés ellenére sem szünteti be,
fegyelmi okból történő kizárással,
elhalálozással, 6
annak, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott, az Elnökség a tagsági jogviszonyát kétharmados minősített határozattal törli.
amennyiben az Egyesület tagja nem teljesíti kötelezettségeit, pl. a tagdíjat írásbeli felszólítás után sem fizeti be, az elnökség kétharmados minősített határozattal törölheti.
jogi személyiségű pártoló tag jogutód nélküli megszűnésének esetén
(2)
A rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tag törlését az Elnökség mondja ki.
(3)
A törlés után a volt Egyesületi rendes vagy pártoló tag ismételten kérheti a felvételét az ismertetett feltételek teljesítése után.
(4)
(5)
Fegyelmi eljárás indítható az ellen,
aki az Egyesület Alapszabályát megsérti,
aki az Egyesületben végzett tevékenysége során súlyos visszaélést követ el.
A fegyelmi eljárást az Egyesület Fegyelmi Bizottsága folytatja le, a lefolytatott vizsgálat eredménye alapján jelentést készít, döntést a Közgyűlés hoz, melynek határozatát az Elnökség köteles elfogadni, jóváhagyni és foganatosítani.
(6)
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
(7)
A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.
VI. RÉSZ AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI (1)
(2)
Az Egyesület állandó szervei
Közgyűlés,
Elnökség,
Felügyelő Bizottság.
Az Egyesület ideiglenes szervei
Fegyelmi bizottság,
Választási bizottság.
7
(3)
(4)
Az Egyesület állandó tisztségviselői
Elnök,
Elnökségi tagok,
a Felügyelő Bizottság tagjai.
Az Egyesület állandó tisztségviselőit a Közgyűlés választja meg.
VII. RÉSZ AZ EGYESÜLET ÁLLANDÓ TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA (1)
Az Egyesület állandó tisztségviselőit háromévente kell megválasztani a külön erre a célra összehívott Tisztújító Közgyűlésen.
(2)
A Tisztújító Közgyűlést minden harmadik év május 31-ig össze kell hívni. A Tisztújító Közgyűlést az Elnökség hívja össze a Közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint.
(3)
A Tisztújító Közgyűlésen minden szavazati joggal rendelkező rendes tag részt vehet, jelölhet és szavazhat.
(4)
A Tisztújító Közgyűlés tisztaságáért a Választási Bizottság a felelős. A Tisztújító Közgyűlést a Választási Bizottság elnöke vezeti le. A Választási Bizottság Elnökét és két tagját a Tisztújító Közgyűlés választja egyszerű többségi szavazással. A Választási Bizottság tagja és elnöke nem lehet a még hivatalban levő Elnökség tagja.
(5)
A választás menete
Tisztújító Közgyűlés jelölteket állít az állandó tisztségviselőkre,
a Választási Bizottság közzéteszi a jelöltek listáját,
a jelöltek nyilatkoznak arról, hogy vállalják-e a megbizatást, vagy nem (aki nem vállalja, az lekerül a listáról).
A Tisztújító Közgyűlés ezután titkos szavazással, egyszerű többséggel megválasztja az új tisztségviselőket. A szavazatokat a Választási Bizottság számolja össze és hirdeti ki.
Szavazategyenlőség esetén a jelöltek rövid meghallgatása után ismételt szavazást kell elrendelni. Nincs szükség ismételt szavazásra önkéntes visszalépés esetén.
A választás végleges eredményének kihirdetése után a Tisztújító Közgyűlés helyben beiktatja a megválasztott tisztségviselőket. 8
A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az állandó tisztségviselők tagsága a tag halálával vagy lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új állandó tisztségviselőt választ. Az időközben választott új állandó tisztségviselő megbizatása a már hivatalban lévő állandó tisztségviselők mandátumával egyező időpontig szól.
A Tisztújítást a Választási Bizottságnak kell részletesen dokumentálnia, és a dokumentációs anyagot az Egyesület adattárában elhelyeznie.
A dokumentációs munkáért a Választási Bizottság elnöke a felelős.
VIII. RÉSZ AZ EGYESÜLET HATÁROZATHOZATALA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉSE (1)
Az Egyesület határozathozatala
Az Egyesület állandó szervei határozataikat nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozzák, ha az alapszabály erről másképpen nem rendelkezik.
Személyi kérdésekben titkos szavazással kell dönteni, kivéve, amely esetekben az Alapszabály másképpen rendelkezik.
(2)
A Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen az Egyesület minden tagja jogosult részt venni. Az Egyesület Közgyűlését évente legalább egyszer, vagy ha az Egyesület rendes tagjainak több mint harminc százaléka ugyanazon ok miatt írásban kéri, vagy ha a bíróság elrendeli, az elnök köteles egy hónapon belül összehívni.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagság 50 %-a plusz 1 fő megjelent. Határozatképtelenség esetén az elnök köteles a Közgyűlésre új időpontot – legfeljebb 30 napon belül – kijelölni, amelyen a Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. Erre a körülményre a Közgyűlés tagjainak figyelmét az eredeti meghívóban fel kell hívni.
Más egyesületekkel való egyesülés, az Egyesület feloszlása csak a tagok kétharmados döntése alapján lehetséges.
A Közgyűlés dönt fegyelmi ügyekben is, az ügy kivizsgálására Fegyelmi Bizottságot kell felállítani. A Fegyelmi Bizottság elnökét az Egyesület
9
elnöke jelöli ki, másik két tagját az ügyben nem érintett rendes tagok közül választja a Közgyűlés, egyszerű többségi szavazással.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a Közgyűlés lefolyásának lényeges mozzanatait, továbbá a napirendi pontokat és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők, őrzésük az elnökség feladata.
A Közgyűlés összehívása előtt minimum 10 naptári nappal az Elnökségnek írásbeli meghívóval tájékoztatnia kell a tagságot a Közgyűlés napirendjéről, pontos időpontjáról és helyszínéről.
A Közgyűlés levezető elnökét az Egyesület elnöke nevezi ki.
Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazásra kell bocsátani a kérdést és ismételt szavazategyenlőség esetén azt elvetettnek kell tekinteni.
(3)
A Közgyűlés hatásköre
az Alapszabály megállapítása és módosítása,
az évi költségvetés elfogadása,
az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása,
a tagdíj összegének megállapítása,
a civil szervezet más civil szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása,
a tisztségviselők megválasztása, visszahívása,
a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése, megszavazása és módosítása,
esetileg indokolt ideiglenes, a Fegyelmi és a Választási bizottság felállítása, ellenőrzése, beszámoltatása,
a fegyelmi okokból történő kizárás,
továbbá döntés minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
(4)
Az Elnökség
Az Elnökség hét tagból áll: az elnökből és a hat elnökségi tagból. Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg egyszerű többséggel, titkos
10
szavazással. Az Elnökség megbizatása három évre szól. Ugyanazon személy többször, két egymást követő ciklusban is lehet elnökségi tag. Az Elnökség legalább évente háromszor tart ülést. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze, lehetőleg 10 nappal az ülés kitűzött időpontját megelőzően megküldött, a napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az Elnökség üléseit az elnök vezeti. 4 fő létszámú Elnökség határozatképes, vitás kérdésekben az elnök dönt.
Az Elnökség egyszerű többséggel dönt a tagfelvételről és a tagsági viszony eltörléséről.
Az Elnökség határozatait az érintettel igazolható módon közölni kell.
Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökségi üléseken a rendes tagok hozzászólhatnak, javaslatot tehetnek a napirendi pontokkal kapcsolatban, kifejthetik véleményüket, a napirendi pontoktól azonban nem térhetnek el, szavazati joggal nem rendelkeznek.
Az Elnökség intézi az Egyesület ügyeit, valamint képviseli az Egyesületet két Közgyűlés között. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. E kérdésekben az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben az adott ügy vonatkozásában az Alapszabály másképp nem rendelkezik. Munkájáról évente köteles beszámolót készíteni, amit az elnök terjeszt elfogadásra a Közgyűlés elé.
Az Elnökség feladata az éves költségvetési irányszámok meghatározása.
Az elnök önállóan és egy személyben képviseli az Egyesületet és gyakorolja a munkáltatói jogot. Az elnök önállóan tesz nyilatkozatot, ír alá és képviseli az Egyesületet. Az elnök akadályoztatása esetén az Egyesület képviseletére és az elnöki teendők elvégzésére az elnök által megbízott elnökségi tag jogosult.
Az elnök eseti jelleggel, előre meghatározott ideig más Egyesületi rendes tagot is meghatalmazhat írásban jogai gyakorlására. A meghatalmazott csak az elnök által kijelölt ügyben képviselheti az Egyesületet. Az Elnök az aláírási és képviseleti jogot bármikor visszavonhatja. Az elnök az Egyesület 11
legfőbb felelős vezetője. Irányítja és koordinálja az Egyesület munkáját, elnököl az Elnökségi üléseken és a Közgyűlésen.
Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése során keletkezett iratokba az érdeklődők előzetesen egyeztetett időpontban betekinthessenek.
(5)
Az elnök feladatai
az alapszabályban foglaltak betartása és betartatása,
az Egyesület tevékenységének elvi irányítása,
az Egyesület képviselete,
az Egyesület gazdasági ügyeinek folyamatos ellenőrzése,
éves beszámoló készítése és a Közgyűlés elé terjesztése az Egyesület munkájáról,
részvétel
az
Egyesület
tevékenységének
irányításában,
táborok,
kirándulások szervezésében, lebonyolításában.
Banki pénzfölvételre az elnökség által kijelölt elnökségi taggal csak együttesen jogosult.
(6)
Az elnökségi tagok feladatai
Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendők ellátása, az Egyesület képviselete,
az elnökkel történő egyeztetés alapján éves beszámoló készítése,
az Egyesület bélyegző- és ügyiratkezelése,
az Egyesület gazdasági ügyeinek folyamatos ellenőrzése,
banki pénzfölvételben az Elnökkel együttesen az elnökség által kijelölt elnökségi tag csak együttesen jogosult eljárni,
részvétel az Egyesület tevékenységének irányításában,
az Elnökségi ülések dokumentálása,
a tagság
számára az írásbeli és szóbeli tájékoztatás megszervezése és
ügyintézése.
Köteles a Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről olyan nyilvántartást vezetni, amiből a döntések pontos tartalma, időpontja és hatálya megállapítható,
kapcsolattartás más szervekkel.
12
Felügyeli az Egyesület tulajdonában lévő eszközök szakszerű használatát és elvégzi azok szükséges karbantartását.
Az eszközökről naprakész
nyilvántartást vezet.
Részt vesz az Egyesület tevékenységének irányításában, rendezvények, táborok,
kirándulások
szervezésében,
lebonyolításában,
szervezi
és
koordinálja kiadványok létrehozását,
Megteremti és fenntartja a munkának az Egyesület teljes műveleti területére kiterjedő folyamatosságát, teljességét és egyenletességét. Koordinálja a földrajzilag és szakmailag elkülönülő területek munkáját, összehangolja az eltérő igényeket.
Részt vesz a tagság
számára történő írásbeli és szóbeli tájékoztatás
megszervezésében és ügyintézésében. (7)
A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság három főből áll.
(8)
A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja meg jelölés alapján titkos szavazással.
(9)
A Felügyelő Bizottság feladatai
(1) A felügyelőbizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel. (2) A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (3) A felügyelőbizottság 3 tagját háromidőtartamra a közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott felügyelőbizottsági tagok maguk közül választják meg. (4) A felügyelőbizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. (5) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az
13
Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben felsorolt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli. (6) A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. (7) A felügyelőbizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (8) Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség illetve a közgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult. (9) Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (10) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az elnökség tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.”
14
(10)
A tisztségviselő visszahívása
Ha feladatát fél évet meghaladóan egyáltalán nem, vagy nem megfelelően látja el,
amennyiben nem tesz eleget vállalt tisztségéből eredő kötelezettségeinek, kötelezettségeit vétkesen megszegi,
amennyiben tevékenységével veszélyezteti az Egyesület működését, vagy arra méltatlanná válik.
(11)
A tisztségviselők visszahívásáról a közgyűlés kétharmados többséggel dönt.
A jegyzőkönyvezés eljárásrendje a Közgyűlésen, az Elnökségi ülésen és a Felügyelő Bizottság ülésén A Közgyűlés levezető elnöke, az Elnök, ill. a Felügyelő Bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és –hitelesítő személyére A Közgyűlés, Elnökségi ülés, ill. a Felügyelő Bizottság ülése (a továbbiakban: ülés) résztvevői felkiáltással javasolhatnak más tagokat, és a kialakult névsorból nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják ki az adott funkciót az adott alkalommal viselőket A jegyzőkönvyvvezető a jegyzőkönyvben rögzíti az ülés időpontját, helyét, jellegét, a jegyzőkönyvvezető és –hitelesítő nevét, az ülés okát és megnevezését,
a
megjelentek
létszámát
és
ha
értelmezhető,
a
határozatképességet. A jegyzőkönyv tételesen tartalmazza az ülés napirendi pontjait, az azokkal kapcsolatos döntést vagy annak hiányát, a határidőt, a döntés hatályát, a döntés végrehajtóját és a hozzá rendelhető egyéb lényeges attribútumokat. A jegyzőkönyv tételesen tartalmazza az esetlegesen az ülésen fölmerült napirendi pontokat, az azokkal kapcsolatos döntést vagy annak hiányát, a határidőt, a döntés hatályát, a döntés végrehajtóját és a hozzá rendelhető egyéb lényeges attribútumokat. A jegyzőkönyv minden döntés esetében rögzíti a támogatók/ellenzők számát és százalékos számarányát. A jegyzőkönyv kelte a döntések időpontja. Az ettől eltérő időpontot a jegyzőkönyv az adott döntésnél megjelöli.
15
A jegyzőkönyv minden oldala számozva készül, minden oldalon föltüntetve az összoldalszámot és minden oldalon ellátva a jegyzőkönyvvezető és a – hitelesítő kézjegyével. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a –hitelesítő aláírásával látja el. A jegyzőkönyv egy példányban készül, arról korlátlan számú másolat készíthető. A másolatok a jegyzőkönyvvezető és a –hitelesítő újólagos aláírásával az eredetivel egyező erővel bírnak.
IX. RÉSZ AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA (1)
Az Egyesület önálló vagyonnal rendelkezik, pénzeszközeit bankszámlán kezeli.
(2)
Az Egyesület a civil szervezetekre érvényes szabályok szerint gazdálkodik.
(3)
Bevételei elsősorban:
a rendes tagok által fizetett tagdíj, melynek mértékét a Közgyűlés határozza meg,
a pártoló tagok által befizetett támogatások,
az Egyesület által elnyert pályázatok,
állami, önkormányzati és gazdasági tevékenységet folytató szervezetek támogatásai,
természetvédelmi, élet- és balesetvédelmi tevékenység célját szolgáló vállalkozási tevékenységek szerződési díjai,
az Egyesület céljai érdekében, és-vagy azokkal összhangban kifejtett, a feladatokkal egységben lévő vállalkozási tevékenységek szerződési díjai,
(4)
egyéb bevételek.
Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendően folytathat. A gazdálkodás eredményét felosztani nem lehet, azt a szervezet köteles kizárólag a céljai megvalósítására fordítani. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
(5)
Az Egyesület pénzügyeit az Elnökség intézi. A bevételekről és a kiadásokról részletes beszámolóval tartozik a Közgyűlés felé.
(6)
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj fizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
16
(7)
Az Egyesület bevételeivel az Elnökség gazdálkodik, a gazdasági tevékenységről az elnök minden évben köteles beszámolót terjeszteni a Közgyűlés elé. Pénztári utalványozási joggal csak az Elnökség tagjai rendelkeznek. A pénztári elszámolásokban szereplő bizonylatok jogszerűségének igazolását, ellenőrzését érintő pénzügyi kérdésekben, valamint egyéb kötelmi-jogi kérdésekben, és szerződések hitelesítésében az aláírási jogot cégszerűen az elnök gyakorolja, akadályoztatása esetén a banki aláírásra jogosult elnökségi tag jogosult rendelkezni.
(8)
Az Egyesület nem nyereségérdekelt szervezet, bevételeit kizárólag az alapszabályban meghatározott célokra fordíthatja.
X. RÉSZ AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE (1)
Az Egyesület megszűnik, ha a) az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) legfőbb szerve a feloszlásról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. f) megszűnéskor az Egyesület vagyona a rendes tagok között kerül felosztásra. Az Egyesület ügyeiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben csak a jogutód nélkül megszűnt Egyesület hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyonról rendelkezhetnek az Egyesület tagjai.
17
XI. RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK
(1)
Egyesületen
kívüli
levelezést
egyszemélyi
aláírással
kizárólag
az
elnök,
akadályoztatása esetén az elnökségi tagok folytathatnak. (2)
A televízió, rádió, írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozatot az Egyesület minden teljes jogú rendes tagja tehet, de felelős annak igazságtartalmáért és összhangjáért az Egyesület és szerződött partnerszervezeteinek érdekeivel.
(3)
Egyesületi munka közben saját eszközöket a tagok csak saját felelősségükre használhatnak. A saját eszközök Egyesületi célú felhasználása esetén felmerülő költségekre az Egyesület eseti elbírálás alapján költségtérítést biztosíthat.
XII. RÉSZ HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1)
Az Egyesület tevékenysége felett az ellenőrzést a Civil törvény előírásai szerint az Ügyészség gyakorolja.
(2)
Az Egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakaszait, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt kell alkalmazni.
Cserkút 2013. november 4.
………………………………………….. Pfeil Róbert elnök
1. tanú
2. tanú
Név:………………………………...
Név: ………………………………....
Áll. lakcím:..………………………..
Áll. lakcím:..…………………………
18
Szem.ig.szám:………………………
Szem.ig.szám: ………………………
Aláírás:……………………….........
Aláírás:………………………............
Záradék
A létesítő okirat hiánypótlásáról szóló, a Pécsi Törvényszék 14.Pk.60.045/2013/4. számú Végzésében foglaltak szerinti, dőlt, félkövér betűvel szedett módosított szövegezés az alább fölsorolt rendelkezésekben jelenik meg változás gyanánt: -
I. rész (2)
-
III. rész (5), (7)
-
IV. rész (1) 10., (2) 3., 4., (4) 4., (5) 2.
-
VII. rész (5) 4.
-
VIII. rész (1) 2., (3) 6., (4) 1., 2., 5., (11)
-
IX. rész (2)
-
XII. (1)
A létesítő okiratnak a fenti módosításáról az Egyesület ……………….iki Közgyűlése a mellékelten becsatolt ……………….. számú határozatában rendelkezett.
Cserkút, 2013. október 28.
19
