SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A Linux filoz´ofi´aja Mi is az a Linux? Nagyon r¨o viden: egy a POSIX szabv´anyokat k¨o vet˝o szabadon felhaszn´alhat´o Unix oper´aci´os rendszer, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni el˝obb egyed¨u l, gyakorlatilag a null´ar´ol indulva 1991 v´eg´en, majd k´es˝obb egyre t¨o bb ’hacker’, szakember e´ s egyetemista csatlakozott hozz´a az Interneten kereszt¨u l. (http://mlf.linux.rulez.org/mlf/alapok.html)
1
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
´ van filoz´ofi´aja? Es ´ Igen. Atvette a UNIX alapelveit, hozz´atette a szabad szoftver er´enyeit, e´ s egy u´ jfajta szoftverfejleszt´esi m´odszert alkalmaz.
2
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A gy¨okerek: A UNIX – 1969-ben Ken Thomson es Dennis Ritchie k´esz´ıtette egy ”gazd´atlan” PDP-7 -es g´epre. – 1973-t´ol l´etezik a mai form´aban, amikor a´ tt´ırt´ak Ritchie a´ ltal kifejlesztett C nyelvre. – 1974-ben az els˝o nyilv´anos publik´aci´o szabad szoftver!? – 1977-82 k¨o z¨o tt az AT&T egys´eges´ıt´esi prob´alkoz´asok – 1983-ban a System V, aktu´alis v´altozata a Release 4, r¨o viden SYSVR4 – Az AT&T egyeduralm´at elker¨u lend˝o, az IEEE e´ gisze alatt l´etrehoztak egy szabv´anytervezetet Portable Operating System Interface (X) - POSIX n´even. 3
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A UNIX ereje – t¨o bbfelhaszn´al´os, t¨o bb feladatos oper´aci´os rendszer – er˝osen t´amogatja a h´al´ozatokat – a k´es˝obbi fejleszt˝ok is meg´ertett´ek e´ s betartj´ak az eredeti szerz˝ok filoz´ofi´aj´at
4
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A UNIX filoz´ofi´aja a UNIX fejleszt˝oi marad´ektalanul ragaszkodtak n´eh´any egyszer˝u szab´alyhoz amit n´eha neh´ez betartani, de hossz´u t´avon mindenk´eppen meg´eri. – minden file – a programok be- es kimenete is file, ami ´ıgy a´ tir´any´ıthat´o – a nagy programok helyett kis, a´ ttekinthet˝o e´ s o¨ sszekapcsolhat´o seg´edeszk¨o z¨o k – a kis programokkal szembeni k¨o vetelm´enyek legyenek egyszer˝uek, de a´ ltal´anossan megfogalmazottak Ezekb˝ol k¨o vetkezik, hogy a szabv´anyos seg´edprogramok o¨ sszekapcsol´as´aval bonyolult feladatok is hat´ekonyan megoldhat´ok. 5
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
Szabad szoftver A free sz´o angol jelent´esei miatt f´elre´erthet˝o. A free itt nem ingyenest, hanem szabadot jel¨o l. T¨o bbnyire persze ingyenes is a Linux, de igazi l´enyege az a szabads´ag, amivel a felhaszn´al´o rendelkezik a forr´ask´od hozz´af´erhet˝os´ege r´ev´en. Az ´ıgy kapott el¨o ny¨o k: – forr´asnyelv˝u k´od adta szabads´ag – fejleszt´es sebess´ege – er˝oforr´asok, hajt´oer˝ok – min˝os´eg - mib¨o l e´ l a programoz´o?
6
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
Fejleszt´esi st´ılusok Eric Steven Raymond alapj´an: Katedr´alis : – emberek kis csoportja tervez e´ s programoz – ritka kibocs´at´asok - t¨o bbnyire legal´abb f´el e´ v a v´altozatok k¨o z¨o tt – a csoport maga v´egzi a hibakeres´es e´ s elt´avol´ıt´as, felhaszn´al´oi tapasztalatok, ig´enyek visszacsatol´asa lass´u
7
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
Baz´ar : – Egy vagy n´eh´any ember koordin´alja a fejleszt´est – sokan v´egzik a programoz´ast – gyakori kibocs´at´asok (fejleszt˝oi v´altozat), ´ıgy gyors visszacsatol´as – n´epes a tesztel˝ok t´abor – a tesztel˝ok nagyr´esze hibajav´ıt´ast is v´egez
8
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A Linux alkot´oelemei Kernel : Az oper´aci´os rendszer magja. A Linux sz´o maga szabatosan csak a magot jelenti. Disztribuci´ok : Ahhoz, hogy haszn´alni tudjuk, sok-sok dolog kell meg a kernel mell´e. T¨o bb c´eg, illetve t´arsas´ag k´eszit ilyen o¨ ssze´all´ıt´asokat, ezeket h´ıvjuk disztrib´uci´oknak. A jelent˝osebbek: Debian GNU/Linux, SuSe Linux, Redhat Linux
9
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A verzi´osz´amok Idegenek sz´am´ara misztikusnak e´ s bonyolultnak t˝unhetnek. A leg fontosabb a mag (kernel) e´ s a disztib´uci´o: Kernel: form´aja mindig X.Y.Z alaku. Az X a fo verzio´ sz´am. Ha az Y p´aros (´es 0), akkor stabil, ha p´aratlan, akkor fejleszt˝oi v´altozat. A Z sorsz´am, a fejleszt˝oi v´altozatn´al gyorsan v´altozhat. Jelenlegi aktu´alis v´altozatok: 2.2.13 e´ s 2.3.28. Disztribuci´ok: term´eszetesen ennek is van verzi´osz´ama, de t¨o bbnyire ”fed˝oneve” is. Jelenleg p´eld´aul Debain/GNU Linuxb´ol a 2.1 (slink), a stabil, e´ s a 2.2 (potato) a fejelsz´es alatt a´ ll´o.
10
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
Linux/UNIX filoz´ofia oktat´asa Az eddig v´azolt filoz´ofi´at a sz´am´ıt´astechnik´an t´ulmutat´o tanuls´agai miatt felt´etlen¨u l javasolt megismertetni a di´akokkal, k¨u l¨o n¨o sen a m˝uszaki oktat´asban.
11
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
Egy lehets´eges tematika: Oktat´asi h´et 1.
UNIX kialakul´asa, fel´ep´ıt´ese, dokument´aci´o. Bejelentkez´es, termin´alok, levelez´es.
2.
´ Allom´ anyok, katal´ogusok. Hozz´af´er´esi jogok.
3.
´ Mi hol van a UNIX-ban? Allom´ anyrendszer.
4.
A parancs´ertelmez˝o (shell), a´ tir´anyit´as, cs˝ovezet´ek
5.
Szabv´anyos seg´edprogramok (grep, find, file, test)
6.
Shell programoz´as
7.
Adatfeldolgoz´as, t´abl´azat kezel´es - az awk nyelv
8.
awk gyakorlatok
9.
Grafikon k´esz´ıt´es - a gnuplot
10.
gnuplot gyakorlatok
11.
Sz¨o veg form´az´as - a LATEX, LyX
12.
LATEXgyakorlatok
13.
Internet eszk¨o z¨o z - pine, rtin, ftp, irc, lynx, netscape
14.
Programoz´asi m´odszerek, seg´edeszk¨o z¨o k
15.
Sz´amonk´er´es
12
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
A g´epterem Jelenleg k´et Linux-os sz´am´ıt´og´ep laborunk van. Oktat´o terem : volt CAD-es g´epek, a munk´allom´asok hardvere: : 8 db 5x86, 64M ram, 17”-os monitor, S3V+ videok´artya, 320Mb hdd, 100Mbit-es ethernet h´al´ozati k´artya, floppy a munka´allom´asok szoftvere : boot EPROM a h´alozati k´arty´akban, bootol´askor v´alaszt´asi lehet˝os´eg: Linux diskless, DOS - szerverr˝ol, vagy NT a helyi diszkr˝ol. Office nincs, NT-n csak CAD programok (AutoCAD,Pro E). szerver : pentium 166, 64M ram, 2 db h´alozati k´artya, 2x6.4G hdd szerver g´ep, bootp szerver, NFS, NIS, samba az NT-knek 13
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
(PDC), mars a dos-os klienseknek. egy´eb IP Masquerad, o´ rai e´ s n´evre szol´o account-ok k¨u l¨o n G´epterem : r´egi g´epek gy˝ujt˝ohelye a munka´allom´asok hardvere : 12 db 386+387, trident 8800-256k videok´artya, 14”-os vga monitorok, smc ultra+EPROM, floppy, hdd nincs. a munka´allom´asok szoftvere : boot EPROM-os h´al´ozati k´arty´ak, bootol´askor v´alaszt´asi lehet˝os´eg: A Linux - diskless, DOS - szerverr˝ol. A Linux-os alkalmaz´asok a szerveren futnak. szerver : Pentium 133 128M ram, 2+2G hdd, bootp szerver, NFS szerver, alkalmazas szerver, mars a dos-os klienseknek. egy´eb IP Masquerad, o´ rai e´ s n´evre szol´o account-ok k¨u l¨o n 14
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
Tapasztalatok – a heti 2 o´ ra nem elegend˝o, a di´akoknak g´epet kell biztos´ıtani o´ r´an k´ıv¨u l is – a gyenge hardver ellen´ere a rendszer u¨ zemeltethet˝o – minden di´ak felismeri, hogy van alternat´ıva a szoftvergy´art´ok a´ ltal dikt´alt hardver-szoftver fejleszt´esi spir´alb´ol – nagy terjedelm˝u m˝uszaki irom´anyok (p´eld´aul g´ep´eszm´ern¨o ki diploma) kevesebb munk´aval, megb´ızhat´obban, gyorsabban e´ s szebben elk´esz´ıthet˝o, mint az elterjed irodai programcsomagokkal. – kulcsfontoss´ag´u a megfelel˝o p´eld´ak e´ s o¨ n´all´oan elk´esz´ıtend˝o feladatok megfelel˝o kivalaszt´asa, o¨ ssze´all´ıt´asa 15
SzIE G¨o d¨o ll˝o, JHT
A Linux filoz´ofi´aja
´ akarja Aki nem e´ rti meg a UNIX filoz´ofi´aj´at, az ugyan ugy haszn´ani a Linuxot, mint a UNIX-t´ol t´avol a´ ll´o rendszereket, ´ıgy nem fogja tudni kihaszn´alni a Linux el˝onyeit, de tapasztalja a h´atr´anyait.
16
