Jegyzőkönyv a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 Magyar Nemzeti Bizottság civil előkészítő 2014. március 4-i fórumának javaslatairól, megállapításairól Jelen dokumentum rögzíti a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 Magyar Nemzeti Bizottság civil előkészítő fórumának 2014. március 4-i fórumán elhangzott fontosabb megállapításokat, javaslatokat, melyekben a jelenlévők egyetértettek. A jegyzőkönyv alapját képezi a civil szervezetek további állásfoglalások kidolgozásának. Jóllehet az itt rögzített javaslatok a további közös munka alapját képezik, a rendezvény szervezői és a résztvevők eredménynek tekintik a közösen elfogadott megállapításokat és javaslatokat és ezeket megfontolásra javasolják a döntéshozóknak.
Alapfogalmaink tisztázása A Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 mozgalom egyik első, indító lépése 2011-ben az volt, hogy az előkészítő szervezetek meghatározták mit neveznek kisgazdaságnak, kikre koncentrál a program. A Magyar Nemzeti Bizottsági civil előfórum is a fogalmak tisztázásával a nemzetközi jó példákból vett meghatározások átemelésével kezdte munkáját. A Családi gazdálkodó lehet nagyobb, főként piacra termelő gazdaság vagy kisléptékű családi gazdaság. A kisléptékű családi gazdaság fogalmát a következőképpen határozták meg a jelenlévők: 1. A kistermelő (kisléptékű termékelőállító) az alapanyag előállítója, gyűjtője, feldolgozója és értékesítője, de kivételes esetben az alapanyag származhat más kistermelői gazdaságokból is a nyomonkövethetőség biztosításával, saját felelősség vállalásával. Egy gazda nem csak saját termékét értékesítheti (pl. gazdabolt, tájbolt; habár ennek az értékesítésnek még mindig meghatározónak kell lennie), hanem harmadik személyek, más kistermelők termékét is. 2. Közös feldolgozóegység használata esetében minden egyes feldolgozó, előállító készterméke beazonosítható (nyomonkövethető) az alaptermékből. A közös feldolgozó egység használata esetén a különböző eljárások nem változtatják meg a végtermék kistermelői eredetét, a fogyasztóval szembeni felelősség a termelőé. 3. A kistermelő gazdasági mérete lehetővé teszi a hagyományos eljárások fenntartását, melyek megkülönböztethetőek az ipari eljárásoktól és reprezentálja a fogyasztók elvárásait az emberi közelségű emberi léptékű, tájgazdálkodással összhangban lévő gazdálkodásról. A kistermelő egy limitált nagyságú feldolgozóban a feldolgozás minden fázisánál jelen van. 4. Felelős (pl. környezetileg, társadalmilag) mezőgazdasági termelést folytat. 5. Vállalja a felelősséget a termeléstől a feldolgozáson és értékesítésen át az általa vállalt fogyaszthatósági határidőig.
1
6. Minden esetben (kivéve a háztól való közvetlen, saját termékértékesítés) a terméken (csomagolatlan termék esetén előtte) feltünteti nevét és címét (nyomonkövethetőség végett), illetve a termék előállítási helye is felismerhető és ismert! 7. A tevékenységhez túlnyomórészt családi munkaerőt, tudással használnak fel teljes munkaidőben számolva éves átlagban, a gazdaság vezetője (akár a nő a családban) ténylegesen részt vesz a termelési folyamatban, nem csak a családi gazdaság vezetési feladatait látja el, hanem munkafolyamatok aktív résztvevője a családban. 8. A mezőgazdasági-, erdőgazdasági-, akvakultúra/halászati tevékenységből származó jövedelem a megélhetés túlnyomó részét biztosítja, vagy kiegészítő jellegű, és kiegészíthető nem mezőgazdasági tevékenységgel (pl. kézművesség, turizmus, hagyományőrzés, ismeretátadás) és mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenységekkel. 9. Identitás: „A gazda nem csak egy férfi vagy egy nő, aki a földön dolgozik, nem csak egy apa vagy anya, aki eltartja családját, ugyanakkor több, mint egy vállalkozó, aki a kizárólag a piacra termel.” 10. A családi gazdaságok definícióját legkézenfekvőbben a szociális megközelítéssel lehet megragadni. Alice Barthez francia szociológus szerint a gazdaság alapja a család, ami mint egy sejt osztódik és időről-időre továbbadja az évtizedeken át a DNS-ében raktározott információkat. Ezzel magyarázza, hogy a mezőgazdaság modernizációja elképzelhetetlen anélkül, hogy a családi kapcsolatok öröklődjenek a termelő tagok között. A gazdaság feltétele a munka, melyet nem lehet megalkotni kívülről meghatározott munkafeltételekkel, illetve a munkát végző személyeket és a köztük lévő kapcsolatot nem lehet utánozni, helyettesíteni a munkaerőpiacról bevont személyekkel. 11. A francia szakirodalom a paraszti, kistermelői megnevezést használja, amelyre pontos definíciót a FEDAER Francia Paraszti Gazdaságok Szövetsége (2011) határozott meg. E szerint a kistermelői gazdálkodás olyan mezőgazdasági tevékenység, amely a kistermelőnek lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági és azt kiegészítő tevékenységeket végezzen akkora területen, amely biztosítja az egészséges és minőségi élelmiszertermelést, a gazdálkodás jövedelmezőségét, a természeti erőforrások racionális és fenntartható felhasználását és együttműködik az állampolgárokkal, hogy mindenki számára egy elfogadható és élhető vidéket teremtsen (ld. alábbi ábra).
2
Lényege, hogy nagyobb figyelmet szentel környezetére, a természeti erőforrások megóvására, miközben jelentős hozzáadott értékkel rendelkező termékeket állít elő a konvencionális mezőgazdaságnál szerényebb mennyiségben (RÉMY 2008). Végül lényeges kritérium, hogy a lehető legkevesebb kémiai anyagot és gépi munkaerőt alkalmazva igyekszik a helyi kézimunkaerőt, innovatív vagy hagyományos biológiai technológiákat alkalmazni. Ennek érdekében szoros kapcsolatot ápol környezetével, a helyi társadalommal, ami hozzájárul a vidék-város, a gazdálkodó-civil kapcsolatok javításához (CASSAIGNE 2010).
Az Abu Dhabi nyilatkozat elfogadása A jelenlévők elfogadták, megerősítették a 2014. január 22-i Abu Dhabiban elfogadott Családi Gazdaságokkal foglalkozó szervezetek követeléseit a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évére.1
1
http://familyfarming2014.hu/hu/node/45
3
Javaslatok, elvárások A 2014. március 4-i civil fórum a meghirdetett 6 témakörben a következő javaslatokat, elvárásokat fogalmazta meg a döntéshozók felé: 1. A földhöz és más természeti erőforrásokhoz való hozzájutás lehetősége Az élelmiszer önrendelkezés alapja a földhöz és más természeti erőforrásokhoz való hozzáférés. Amit eszünk azzá leszünk, ha helyi ételt eszünk helyi emberek leszünk, ha importból származó ételt eszünk, idegenek leszünk.2 -
A földtörvény mellett szükség lenne a talaj védelmére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára, olyan szabályokra, melyek a fenntartható gazdálkodást a mainál jobban szolgálják.
-
A 2014. május 1-től a földvásárlási moratórium megszűnése után minden eszközzel gátat kell vetni a földzsákmányolásnak (land grabbing-nek). A földzsákmányolás egyik legfőbb hajtóereje a területalapú támogatási rendszerből fakad. A támogatási rendszert és a földhöz jutást úgy kell szabályozni, hogy a helyben, életvitelszerűen élő, családi gyökerekkel rendelkező családi gazdaságok földhöz és mást természeti erőforráshoz, az ehhez kapcsolt támogatásokhoz való hozzájutását, a helyi közösségek élelmiszer önrendelkezését biztosítsa.
-
Tiltakozunk a földzsákmányolás lehetőségét is támogató lépés, a vidékfejlesztési források II. tengelyről az I. tengelyre való 15%-os átcsoportosítása ellen, a 2014-2020 tervezési ciklusban. Kimondjuk, hogy ez a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazottakkal, a helyben élő családi gazdaságok érdekeivel, a fenntarthatóság követelményével ellentétes, ezért elfogadhatatlan.
-
Üdvözöljük a hazai GMO-mentesség melletti elkötelezettséget, de nem elég ezt csak a termesztés tekintetében kimondani, hanem olyan megoldások is kellenek, amelyek a GM-szennyezett termékek fogyasztását is korlátozzák kereskedelmi megoldások által (GMO-tartalmú ételek, takarmány a szabadkereskedelmi csatornákon). A minőségi GMOmentes termékeink fogyasztása (a hazai ellátás biztosítása) prioritás kell legyen az erős fizetőképes exportfelvásárlással szemben, hiszen a hazai fogyasztók fizetőképessége piaci alapon nem tud versenyezni az exportcégek, a külföldi fogyasztói fizetőképességével, és minden minőségi terméket felvásárolni képes piaci igénnyel!
-
Az EU és a WTO közti szabadkereskedelmi egyezményt hazánknak nem szabad aláírni, illetve az EU-n belül kell a szabályzást átgondolni.
-
Üdvözöljük a Nemzeti Fehérje Programot, de elvárjuk, hogy a megtermelt GMO-mentes takarmány – az exportpiaci igény és várható magas piaci ár ellenére is – elsődlegesen a
2
Elhangzott Robert Bishop hozzászólásában.
4
hazai állattenyésztők, gazdálkodók igényeit elégítse ki, megfizethető áron. A hazai igények kielégítése után lehet csak az exportpiacok felé értékesíteni a felesleget. -
Vetőmag önrendelkezés kell, nemzeti kincsünket, a köztermesztésben való felhasználást biztosítani kell, meg kell őrizni tájfajtánk esetében is.
-
Az indusztriális mezőgazdasági módokat a kutatás, innováció segítségével ki tudjuk váltani környezetbarát technológiákkal – ezek ösztönzése kívánatos.
-
Kormányzati szinten is támogatni kell, igénybe kell venni a civil szervezetek segítségét, mivel ők tudnak a leghatékonyabban fellépni tudatos fogyasztói magatartások formálásában, a fenntartható gazdálkodási formákról szóló ismeretterjesztésében, helyi humán, szellemi erőforrásként!
-
Üdvözöljük az új halászati törvényben már megjelenő hagyományos halászati módok támogatását, így az élővizekből jogszerű horgászattal, hagyományos halászati módokkal kifogott hal falusi vendégasztal szolgáltatás keretében történő értékesítésének biztosítását.
-
A vízhez való hozzáférés alapjog. A természeti erőforrásokhoz való jutás jogához kell a vízgazdálkodást hozzáigazítani. Hosszútávon fenntartható, felelős vízgazdálkodás kell. A vízkormányzás kialakításánál kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók, helyben élők hozzájussanak a vízhez.
-
Szükséges a civil szervezetek és a lakosok közérdekű információként való hozzáférésének biztosítása a föld és más erőforrásaink (pl. a víz) használatának, értékesítésének, állapotának monitoring adatairól, ezek ellenőrzése és az alapjog, a hozzáférés elvesztésének veszélye esetén szükséges a helyi szinten erősebb hatályú ellenintézkedés lehetőségét megteremteni.
-
A helyi közösség ellenőrzési és beavatkozási jogát kell megteremteni a termőföld, a vízkincs fölött, tekintettel a fenntarthatósági követelményekre is. A lételemekhez való hozzáférés legyen nemzeti, helyi közösségi hatáskör, nonprofit alapon. A civil kontrollt biztosítani kell az urbanizációs terjeszkedést megalapozó döntések esetén is, a szabályozásba való beavatkozás lehetőségét meg kell adni (pl. bányahatósági ügyek, belterületbe vonás stb.).
-
Erősödő közösségi együttműködés kell, a bizalmi tőke megerősítésére van szükség.
-
Szabadalmakkal ne lehessen az élelmiszer önrendelkezést korlátozni.
2. Pénzügyi forrásokhoz és a biztosításhoz való hozzájutás lehetősége A családi gazdaság egy eszköz, kell hogy fenntarthatósági modellként is funkcionáljon. Nemzeti szinten ez a fenntarthatóság sok kis pillérét jelenti. A családi gazdaságok esetén is legyenek meg kistérségi szinten azok a szerveződések, amelyek ezen a kistérségi szinten biztosítják az önfenntartást, amelyre lehet összefogást szervezni (pl. gépkörök). A családi gazdaságok együttműködve még többet tehetnek a fenntarthatóságért. Közös forrásallokáció szükséges!
5
-
A családi gazdaságok a támogatási rendszerek pályázati lehetőségeiben pl.: III, IV. pilléres támogatásokhoz nem egyenlő joggal férnek hozzá.
-
A turisztikai eszközök használhatóak a termelésben is, ez is hatékonyságot javító fejlesztés lehet.
-
A jelenlévők nem fogadják el, felülvizsgálatra javasolják a támogatás, illetve szakpolitikában gyakorta felbukkanó dogmát, hogy közgazdasági szempontból gazdaságilag életképtelen ma kisléptékben (pl. 300 ha alatt) termelni. Elkerülhetetlen ugyanakkor a vidékfejlesztési szempontból negatív hatásokat (pl. munkalehetőségek csökkentését, környezeti degradációt) előidéző nagygazdaságok terjeszkedésének és túlzott támogatásának visszaszorítása.
-
Javasoljuk, hogy ne fogadják el a vidékfejlesztési források 15%-os átcsoportosítását a II. tengelyről az I. tengelyre. Ez a Vidékfejlesztési Programmal is ellentétes, a földzsákmányolást is támogathatja indirekt a helyi közösségek érdekeivel szemben.
-
Javasoljuk a fiatalok családi gazdaságban maradásának kiemelt támogatását. Nem elég a fiatal gazdákat támogatni a fiatalok családi kötelékben végzett gazdálkodását kiemelten kell kezelni.
-
Javasoljuk
az
idősek
tudásátadását
ösztönző
intézkedések
megteremtését,
az
iskolarendszeren kívüli generációk közötti tudásátadás lehetőségének támogatását. -
Ahhoz jussanak a támogatások akinek arra szüksége van. Ezt kell ösztönözze a pályázati elbírálás, elfogadási rendszer, az adminisztrációs és bürokratikus terhek lebontása, az ingatlanfedezetek és más biztosítékok többszörös kényszervállalásának eltörlése.
-
A családi gazdálkodók, a kisléptékű termékelőállítók nem adományt kérnek, hanem azt, hogy adókedvezményekkel, támogatásokkal ismerje el a társadalom multifunkcionális tevékenységeik hasznát, javítsák életkörülményeiket. Biztosítsák a fejlesztési forráshoz jutást számukra. Az önerő (munka és természetbeni önerő) legyen beépíthető a támogatás elszámolás során. A pozitív externáliák elismerését kérjük.
-
Kérjük, hogy a támogatási jogcímeknél szüntessék meg azt az életszerűtlenséget, hogy adójogi forma, a működést jellemző jogi forma választás miatt nem jutnak egyes tevékenységet
végzők
adott
támogatásokhoz.
A
családi
gazdaságok
komplex,
multifunkcionális sajátosságai épüljenek be a támogatás kiírásokba és ezzel összhangban változzon a jogszabályi környezet. -
A nonprofit módon vállalkozást végző vállalkozások az adott nonprofit vállalkozásra kedvezményesen juthassanak támogatáshoz, könnyített feltételekkel.
-
A nők magyarországi esélyének javítását jelentené, így kérjük, hogy - mezőgazdasági tevékenységhez és a kapcsolódó termelő, szolgáltatótevékenységek mind egy adójogi, számviteli, bizonylatolási jogcímbe sorolható legyen a családi gazdaságok esetében. (Pl. a mezőgazdasági (őstermelői) tevékenységbe bele tartozzon a hagyományok bemutatása, 6
ismeretátadás, kézműves kiegészítő tevékenység, mezőgazdasági szolgáltatás, turisztikai szolgáltatás nyújtás.) -
A gazdaboltok, tájboltok életre hívásához elengedhetetlen az átfutó számla rendszer, a gazdasági érdekközösségi együttműködési forma hazai adaptációja.
-
Helyi szinten is komplex információhoz való hozzájutás legyen biztosítva.
-
Örömmel hallottuk az 5 hektár alatti könnyített támogatási forma bevezetéséről. Erről is helyi szinteken részletes tájékoztatás lenne szükséges, proaktív módon a információval rendelkezők részéről
3. Piachoz jutás lehetősége, rövid ellátási lánc (REL), szövetkezet, gazdák csoportosulása, családi gazdaságok élelmiszer feldolgozásának ösztönzése, segítése. A REL nem egységes kategória – számos formája létezik, így nem lehet általános kijelentéseket tenni, mivel az adott terület sajátosságai hatnak azok kialakítására. Nem csak a lánc egyik elemére kell fókuszálni, hanem az egész láncra! -
Közétkeztetésbe való beszállítás: nemzetközi veszély a szabadkereskedelmi egyezmény. A REL védelmében tegyen meg mindent a kormányzat.
-
Termelői piacok „elnepperesedése” ellen a hatósági ellenőrzés nem elegendő, a civil szervezők szerepe nagy, támogatandó.
-
Örömmel értesültünk A REL tematikus alprogramról, és a a hagyomány és rugalmasság elve szerinti kistermelői magánlakóházi jó higiéniai gyakorlat elfogadásának véghajrájáról.
-
A közvetlen értékesítésbe értsük bele itthon is a tagi jogviszonyból eredő, vagy a gazda együttműködések által (tájtermékbolt) a termelő tagok termékeinek közös szervezeti, értékesítését a nyomonkövethetőség biztosításával.
-
A nyomonkövethetőség megtartásával feldolgozást végző termelő, kis családi vállalkozás, szövetkezet, szövetkezés feldolgozhassa más kistermelő alaptermékét, s abból saját kézműves terméket előállítva azt sajátjaként is értékesíthesse. ezzel védve az alapanyagtermelőt a nyomott felvásárlói árak ellen, és segítve a piacrajutást, a higiénia betartását, a tőkehiányos termelők termékeinek feldolgozását magasabb hozzáadott értéket képviselő terméké.
4. Ökológiai gazdálkodás és tanácsadás – különös tekintettel a gyógynövény, mint természeti kincs helyzetére Hazai biogazdálkodás előnyei: a biodiverzitást fenntartják, GMO-mentes, sok tájfajta növény, őshonos állatfajta van Magyarországon. Jól képzet, önállóan gondolkodó gazdáink vannak, de támogatás kell. EU által jóváhagyott tanúsítási rendszerünk Európa szerte elismert. A biotermékek termelése, fogyasztása segítheti a kritikus hazai egészségügyi állapot javítását. Vízkészlet, termőföld megőrzés, foglalkoztatás. A biotermelés, a biotermelésbe bevont területek részaránya 7
világviszonylatban nő, hazai szinten még csökken. E kedvezőtlen tendencia megállítását is szolgálnák az alábbiak: Javasoljuk az ökogazdálkodási tanácsadók államilag finanszírozottak legyenek, mint a
-
falugazdászok. Az állami földek bérbeadásánal az földek minimum 20%-a kizárólag ökogazdálkodásra
-
legyen adva. A minimum 10 éve ökogazdálkodással művelt területeket kizárólag ökogazdálkodással lehessen –akár új tulajdonos/bérlő által is - művelni. Ha állami földön valaki bio módon gazdálkodtak, akkor a következő is folytassa – ne legyen visszalépés AKG problémás – ciklusosan lehet csak 5 éves programra pályázni. 1-2 éves földbérletekkel is
-
lehessen AKG támogatáshoz jutni. A tájgazdálkodás komplex mozaikos művelését is lehessen rugalmas támogatással segíteni. A
-
gyógytea,
gyógyszer,
gyógyhatású
készítmény
előállítás
céljára
termesztett
gyógynövényeknél előírás legyen a bioszerek, bioanyagok, módszerek használata. -
A gyógynövény, a gyógyhatás-ismeret legyen az alapfokú oktatás része.
-
A jelenlévők kijelentik és kérik az elfogadását e kijelentésnek: Közkincsünk a gyógynövényeink. Nem szabadalmaztathatóak a vadon élő fajok, azok részei, hatóanyagai.
5. Diverzifikáció, helyi élelmiszer rendszerek, falusi turizmus Léteznek a zöld utak, helyi termelők, kézművesek részvételével helyi tervezés által alulról építkezően. A Helyi fejlesztések fontosak. A falusi turizmus komplex tevékenységi forma: Szállásadás, programkínálat, hagyományápolás, étkeztetés helyi, tájjellegű ételekkel – szolgáltatások sora. A családi gazdaság feladata gyakorta, hogy termeljen, marketinget építsen, könyveljen, higiéniai ellenőrzést, feldolgozást végezzen, tisztán tartsa a gazdaságot néprajzilag képezze magát, hegyományokat őrizzen, foglalkoztasson. Mellesleg kövesse a jogszabályokat értelmezze, ha lehet, pályázatot figyeljen, készítsen… Mindez meghaladja a családi gazdaságok erejét, ezért kiemelt segítség kell a munltifunkcionális gazdaságok fejlesztéséhez. A diverzifikáció egyik eleme lehet a turizmus, de egy új eleme lehet a szolidáris/szociális farm szolgáltatás is. -
Szükség van a civil segítő szervezetek segítségére, érdekképviseletére, Ezt támogatni kell, de nem csak központosítva, helyi szinten is.
-
A helyi tudás elengedhetetlen a turisztikai szolgáltatásban. Minőség ellenőrzésben is segíthetnek a civil szervezetek kiszűrve a befektetői célokat szolgáló „kirakat” falusi turizmust.
-
A szolidáris szolgáltatás során támogatást (normatív, eszközberuházás, infrastruktúra fejlesztés) kapjon a termelő a vállalt közfeladat átvállalásáért: azért, hogy közreműködik a perifériás
helyzetűek
társadalomba
visszavezetésben 8
szakemberek
bevonásával
(foglalkoztat, ételt ad, közös programokat szervez); iskola rendszerben vagy felnőtt oktatás keretében, helyi ismeretátadás helyszíneként közreműködik gyakorlati helyszínként ismeretátadással. 6. Élelmiszerbiztonság, élelmiszer hulladék Az élelmiszer egyharmada hulladékként végzi (FAO). Élelmiszerhulladék ökológiai lábnyoma: szén-dioxid terhelés, víz-, földhasználat, szennyezés, biodiverzitás csökkenés. Élelmiszerhulladék csökkentés komoly környezeti előnyökkel járhat. Élelmiszerbiztonságot kockáztató folyamatok: GMO tilalom az alkotmányban – nem elégséges: a kereskedelmi folyamatokat is szabályozni kell. Duna-szója program; Nemzeti Fehérje Program. GM növények „vegyszergyárak”: folyamatosan termeli a mérget. GMO-cégek taktikája: szennyezd el és igazíttasd a helyzethez a jogszabályokat. A neonikotinoid használattal csávázott magból a növény sarjcseppje több vegyszert, mint egyszeri permetezésben engedélyezett. Magyarországon a napraforgómag 100%-a neonikotinoid csávázott. 100 000 ember megélhetése – méhészek múlik közvetlenül ezen. Tavaly már 20-30%-os veszteségük volt. -
Kutatást kell indítani, mely alátámaszthatja azt a tapasztalat, hogy a rövid ellátási lánc kevesebb hulladékot termel, az élelmiszer hulladékot tekintve is.
-
Meg kellene találni a hazai szabályozásban az élelmiszer hulladék (moslék, lejárt szavatosságú, de nem romlott élelmiszer, nem felhasznált éttermi elkészített ételek) – élelmiszerbiztonságot, takarmányozási biztonságot nem veszélyeztető- takarmányozási célú felhasználását. ezzel is segítve a hulladék újrafelhasználását, a szegénység elleni fellépést.3
A véglegesített nyilatkozatot hivatalos formában is írásban eljuttatjuk a Miniszter Úr részére. Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 - Nemzeti Bizottsági civil ülés felhatalmazásával Dr. Major Ágnes Budapest, 2014. március 4.
3
Pl. szociális, helyi közösségi forraló üstök alapos hőkezelése nonprofit alapon.
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület,t a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok pályázat , a SMCA-2012-0071-Z regisztrációs számon nyilvántartott “Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázat keretében megvalósuló program. A projekt a Svájci Hozzájáruláson keresztül a Svájci Állam társfinanszírozásával valósult meg
9
