Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.
Témakörök • Fogalmak, EU előírások • EU előírások átültetése a magyar jogrendbe • A levegőterheltségi szint, illetve alap levegőterheltség meghatározása - méréssel - számítással és modellezéssel • Mérések - OLM országos mérőhálózat, egyedi projektek • Számítás és modellezés • Modellezés gyakorlati alkalmazása • DDKTVF légszennyezettségi modellező rendszere
Fogalommagyarázat • Levegőterhelés-emisszió: légszennyező anyag környezeti levegőbe juttatása különböző forrásokból • Transzmisszió: a környezeti levegőbe bocsátott légszennyező anyagokra gyakorolt komplex hatás, amely során elszállítódnak, átalakulnak, illetve kikerülnek a légkörből • Levegőterheltségi szint-immisszió: légszennyező anyag levegőben kialakuló koncentrációja • Alap levegőterheltség: a vizsgált forrás közelében, annak működése nélkül kialakuló levegőterheltségi szint
Légszennyező anyagok hatásai • Kiemelt fontosságú légszennyező anyagok: SO2, NO2, CO, PM10, PM2,5 ólom, benzol, ózon • Emberi szervezetre gyakorolt hatások: légúti megbetegedések (asztma, hörghurut, stb.), szívműködési zavarok, szédülés, idegrendszeri tünetek, porral bejutó toxikus anyagok, vírusok, rákkeltő anyagok,
• Ökoszisztémára gyakorolt hatások: savas esők, növények esetében légzési folyamatok, fotoszintézis gátlása, fejlődéscsökkenés
• Gazdasági hatások: építőanyagok, fémek korrodálása
2008/50/EK irányelv Tisztább levegőt Európának program • Szennyezés visszaszorítása, hogy az minimális szintre csökkentse az emberi egészségre gyakorolt hatásokat • Kiemelt szerep: PM2,5 káros hatás ismert, de nincs olyan küszöbérték, ami alatt ne jelentene veszélyt • Alapvető célok: - minőségi célkitűzések - egységes módszerek - információk gyűjtése, tendenciák, nyomonkövetés - nyilvánosság tájékoztatása - levegőminőség fenntartása, illetve javítása - tagállamok együttműködése
Magyar jogszabályi előírások • 306/2010 Kormány rendelet a levegő védelméről • 4/2011 VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről • 6/2011 VM rendelet a levegőterheltségi szint vizsgálata, ellenőrzése, értékelése • 4/2002 KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről
306/2010 Kormány rendelet • „Tilos a légszennyezés,… továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.” • Fogalommeghatározások • A levegőterheltségi szint vizsgálata • Ózoncsökkentő program • Füstköd riadó-riadóterv • Országhatáron átterjedő szennyezés • Tartalmi követelmények levegőminőségi-, füstköd riadó terv, LAL pont és diffúz forrás engedély – 13. pont: hatásterület lehatárolás, LM • Bírságtételek • Alap levegőterheltség vizsgálata, ha OLM adat nem áll rendelkezésre
4/2011 VM rendelet • NOx helyett NO2, PM2,5 • Egészségügyi határértékek és tűréshatárok (SO2, NO2, CO, PM10, ólom, higany, benzol), célértékek, hosszú távú célkitűzések, tervezési irányértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, kritikus levegőterheltségi szintek (ökológiai rendszerek) • Zónák típusai: A-F-ig javuló minőség és O-I, O-II kategória
6/2011 VM rendelet • Levegőterheltségi szint: mérése, értékelése, ezek módszerei, minőségbiztosítási és adatminőségi követelmények • A helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma és elhelyezési követelmények: nagyléptékű: városi, városi háttér, vidéki, közlekedési, ipari kisléptékű: akadályok, zavaró objektumok, magasság • EU által megadott referencia módszerek magyar megfelelői • Felső és alsó vizsgálati küszöbértékek: koncentráció a határérérték %-ban • Mérőműszerek típusjóváhagyási követelményei
4/2002 KvVM rendelet • Légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölése • Agglomerációk és zónák csoportosítása a szennyezőanyagok koncentrációi szerint
Levegőterheltség mérése
Levegőterheltség mérése • Felső vizsgálati küszöb feletti légszennyezőanyagoknál a helyhez kötött méréses módszereknél fenti szabványok – meghatározott adatminőségi követelmények: mérési bizonytalanság 15-25 %, modellezéssel, indikatív méréssel kiegészíthető • Felső és alsó vizsgálati küszöb között: - modellezéssel (bizonytalanság: 30-50 %) - indikatív mérésekkel (bizonytalanság: 25-50 %) együtt is • Alsó vizsgálati küszöb alatt elegendő: - modellezés (bizonytalanság: 30-50 %) - objektív becslés (bizonytalanság: 75-100 %)
Levegőterheltség mérése – OLM hálózat
Levegőterheltség mérése – OLM hálózat
Levegőterheltség mérése – OLM hálózat • OLM által mért adatok http://www.kvvm.hu/olm/
Levegőterheltség mérése – egyedi projektek • • • • •
Légszennyező forrás létesítése esetén: Alap levegőterheltség felmérése Mérési terv OLM mérési módszereknek megfelelő mérés Akkreditált szervezet - Ellenőrző kalibrálások - Körmérés - Mérések nyomon követhetősége
Levegőterheltség meghatározása – számítás • Vonatkozó magyar szabványok szerint
• Paraméterek: kibocsátás, szélsebesség füstfáklyára jellemző középértéke, vízszintes és függőleges szóródási együttható, effektív kéménymagasság (hőáram, gázsebesség, átmérő)
Levegőterheltség meghatározása – modellezés • Alapadatok: - forrás típusa: pont, felületi, vonal - források koordinátái - meteorológiai adatok (szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, légnyomás, stb.) - domborzati paraméterek - receptorpontok eloszlása (azon pontok, ahol a talajközeli koncentrációt számítja a szoftver)
Levegőterheltség meghatározása – modellezés • A pontforrás modellezése során tehát: – Pontforrás adatai (koordináta, magasság, átmérő, hőmérséklet, sebesség)
– Légszenyező anyag típusa, tömegárama – Receptorpontok eloszlása – Meteorológiai adatok – Domborzati adatok • A modellt lefutatva izovonalas ábra • Adott irányban a füstfáklya tengelye alatt kialakuló koncentráció eloszlása
Ábra aermodból
Levegőterheltség meghatározása – modellezés • A modellezés után meghatározható a jogszabály szerinti hatásterület • A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § alapján: • „14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület... talajközeli levegőterheltség-változás • a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy • b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;”
• Hatásterület ábra
Levegőterheltség meghatározása – modellezés • A modellezés lefuttatható több pontforrásra egyszerre, így a telephely összkibocsátásáról kaphatunk képet • Vonal, diffúz, pontforrások együttes kezelése • Az ábrák elmenthetők, csatolhatók dokumentációhoz • Térképes ábrázolás – érintett lakosság • Grafikai beállításokkal lehet fokozni az ábra átláthatóságát
• 3d ábra
• 3d ábra
Modellezés gyakorlati alkalmazásai • Pontforrások által okozott levegőterheltség-változás megadható: • hosszú időt igénybe vevő és nagy költségű mérésekkel • számításokkal • modellezéssel - gyors, költséghatékony, szemléletes, átfogó képet ad, segíti a döntés-előkészítést - 30-50 % bizonytalanság – legtöbb esetben az ideális megoldás
Modellezés gyakorlati alkalmazásai • Tervezési fázis elősegítéséhez • Telepítendő üzem – berendezés – por, VOC, füstgáz, egyéb kibocsátás • Modellezés lefuttatása tervezési adatok alapján • Számítások eredménye = nem teljesíthetők a követelmények • Tervezési paraméterek átgondolása: - kéménymagasság növelés - leválasztó telepítés - egyéb műszaki, légtechnikai megoldások
DDKTVF légszennyezettség modellezési rendszere • 2009-Pécsi Önkormányzat és Felügyelőség közös projektje • Modellező program segítségével a meteorológiai, domborzati, útkiépítettségi és kibocsátási adatok alapján • Információ olyan helyszíneken, ahol nincs mérőállomás • Nitrogén-oxidok, PM10 • Kibocsátások 3 fő típusban: közlekedési, lakossági, ipari, illetve ezek összegzett értékei • Az adatokból térinformatikai eszközökkel eloszlási térképeket készítettek - adatok településenként • EU irányelvekkel összefüggésben, lakosság védelme
DDKTVF légszennyezettség modellezési rendszere
NOx levegőterheltségi szint
PM10 levegőterheltségi szint
NOx levegőterheltségi szint Pécs
NOx közlekedési kibocsátás Pécs
Összefoglalás • Úniós törekvések • Magyar jogszabályi változások • Levegőterheltség meghatározása: - méréssel - számítással - modellezéssel • Modellezés, mint optimális megoldás, tervezési fázisban is • Jövőbeni lehetséges megoldások: - DDKTVF példáján keresztül komplex rendszer kiépítése - folyamatos fejlesztése, aktualizálása - nagyobb bizonytalanságú, de olcsóbb mérési és modellezési módszerekkel
Köszönöm figyelmüket!
[email protected] -felmerülő kérdésekre bővebb információ - ingyenes negyedéves szakmai tájékoztató e-mailben
[email protected]
