dr. Simon Attila1, dr. Tiringer István2, dr. Berényi István1, dr. Gelesz Éva1, Prof. dr. Veress Gábor1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet
Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
Háttér •Az alacsony társadalmi gazdasági helyzet (SES) a szívbetegségek kialakulásának fontos rizikófaktora, lényegesen megemeli a szív-érrendszeri halálozást (Relatív Rizikó 1.3–2.0)1,2,. •A betegek csökkent érdekérvényesítő és tanulási képessége, csökkent együttműködési készsége, a konvencionális és pszichés rizikófaktorok kevésbé előnyös megoszlása egyaránt felelős lehet a rosszabb eredményekért. •A SES magában foglalja az alacsony iskolai végzettséget, alacsony jövedelmet, munkanélküliséget, alacsony munkahelyi státuszt és a lakóhely okozta társadalmi hátrányokat. •Az ezekből kialakult komplex fogalom (alacsony SES) azonban nehezen vizsgálható standard klinikai körülmények között. •„No more than mandatory education and/or a ‘yes’ for one or more items indicates a higher risk than that assessed with the SCORE tools or priority categories.”3 1. Stringhini S et al.: Association of socioeconomic position with health behaviors and mortality. JAMA 2010;303:1159–1166. 2. Albert MA et al.: Impact of traditional and novel risk factors on the relationship between socioeconomic status and incident cardiovascular events. Circulation 2006;114:2619–2626. 3. European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (version 2012) doi: 10.1093/eurheartj/ehs092
Bevezetés • Az alacsony szocio-ökönómiai státus részeként az alacsony iskolázottság könnyen nyomon követhető paraméter. • Vizsgálatunkban ACBG műtét vagy szívinfarktus utáni korai rehabilitáción résztvevők körében elemeztük az alacsony iskolázottság hatását a betegek rizikófaktor megoszlására, a rehabilitációs folyamatra és a késői adverz szívérrendszeri események bekövetkezésére.
Betegek és módszer • ACBG műtét vagy szívinfarktus utáni korai rehabilitáción résztvevő 522 ismert iskolai végzettségű beteg (kor: 61,3 +- 10,4 év, 369 (70,7%) férfi, 236 infarktus, 286 ACBG után) adatait elemeztük. • Felmértük az alacsony iskolai végzettség (<=8 általános) hatását a konvencionális (dohányzás, diabetes mellitus, magasvérnyomás) és pszichológiai (D típusú személyiség, magasabb szorongás és depresszió jelenléte HADS skála alapján) rizikófaktorokra, valamint a prognózist potenciálisan befolyásolni képes társbetegségekre (perifériás verőér betegség, stroke,diabetes, magasvérnyomás) és a bal kamra funkcióra.
Betegek és módszer • Elemeztük a betegek oktatási programokban való részvételét a rehabilitáció alatt. • A követés átlagos időtartama 469 +- 111 nap volt. • Elemeztük az összesített halálozást, illetve a halál, nem halálos infarktus, PCI és stroke előfordulásának kombinált végpontját (MACE).
Eredmények Iskolai végzettség
A csoport B csoport 8 ált.
felsőfokú
16,3%
23,6%
szakmunkásképző 31,4% érettségi 28,7%
Csoportok összehasonlítása KaplanMeier analízissel: Túlélés Survival Functions 1,01
N.S.
1,00 ,99 ,98
CSOPORTOK ,97 magasabb végzettségű ,96
magasabb végzettségű -censored
,95
Túlélés
alapfukú végzettségű ,94
alapfukú végzettségű -censored
,93 0
200
400
600
800 1000
Követés ideje (napok)
Csoportok összehasonlítása KaplanMeier analízissel: Eseménymentes túlélés MACE: halál, nem halálos infarktus, PCI és stroke előfordulása
Survival Functions
N.S.
1,1
Eseménymentes túlélés
1,0
CSOPORTOK ,9 magasabb végzettségű magasabb végzettségű -censored ,8 alapfukú végzettségű alapfukú végzettségű ,7
-censored 0
200
400
600
800 1000
Követés ideje (napok)
Csoportok összehasonlítása Cox proportional hazard modell segítségével Függőváltozó: Mortalitás Változók a modellben: •Alacsony iskolai végzettség (K) •Kor (F) •Nem (K) •Dohányzás (K) •Diabetes mellitus (K) •Magasvérnyomás (K) •D típusú személyiség (K) •Szorongás (K) •Depresszió (K) •Perifériás verőér betegség (K) •Korábbi szívizom infarktus (K) •Stroke (K) •Bal kamrai EF (F) •6 perces járástávolságra (F) •Oktatásban valórészvétel (F)
ExpB (95% CI) Sign. N.S. P=0,024 1,052 (1,007-1,099) N.S. N.S. N.S. N.S. (P=0,067) N.S. N.S. N.S. P=0,001 0,209 (0,089-0,491) N.S. N.S. N.S. N.S. N.S.
K: Kategória változó F: Folytonos változó
Csoportok összehasonlítása Cox proportional hazard modell segítségével Függőváltozó: MACE Változók a modellben: •Alacsony iskolai végzettség (K) •Kor (F) •Nem (K) •Dohányzás (K) •Diabetes mellitus (K) •Magasvérnyomás (K) •D típusú személyiség (K) •Szorongás (K) •Depresszió (K) •Perifériás verőér betegség (K) •Korábbi szívizom infarktus (K) •Stroke (K) •Bal kamrai EF (F) •6 perces járástávolságra (F) •Oktatásban valórészvétel (F) K: Kategória változó F: Folytonos változó
N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. N.S. MACE: halál, nem halálos infarktus, PCI és stroke előfordulása
Megbeszélés • Albert és mtsai1 a Women’s Health Study-ban résztvevő nők adatait elemezve azt találták, hogy a magasabb iskolázottságúak közt kevesebb volt dohányzó, magas vérnyomás vagy cukorbeteg, illetve elhízott, ugyanakkor fizikailag aktívabban éltek. Cox proportional hazards modell alapján az érrendszeri események bekövetkezési esélye csökkent az emelkedő iskolázottsággal (p<0.001). • Gerber és mtsai2 szerint szívizom infarktus után az alacsonyabb SES (bevétel, iskolázottság) betegek között több volt a nő, az idősebb, több társbetegség és rizikófaktor volt jelen. Az alacsony jövedelmű betegek közül az alacsony iskolázottságúak halálozása a többi rizikófaktora való korrigálás után is magasabb volt (hazard ratio=1.58, 95% CI: 1.13-2.21). • Chan és mtsai3 szerint a szívinfarktus utáni életmódi változások (dohányzási szokások, fizikai aktivitás,alkohol fogyasztás csökkentése) jelentősen összefüggtek a SES-al. A betegek jövedelmi viszonyai azonban jobban befolyásolták ezeket a tényezőket, mint az iskolázottság. 1. Albert MA et al.: Impact of traditional and novel risk factors on the relationship between socioeconomic status and incident cardiovascular events. Circulation 2006;114:2619–2626. 2. Gerber Y et al: Interaction between income and education in predicting long-term survival after acute myocardial infarction. Eur J Cardiovasc Prev Rehabil 2008;15(5):526-32. 3. Chan RH et al.: Influence of socioeconomic status on lifestyle behavior modifications among survivors of acute myocardial infarction. Am J Cardiol 2008;102(12):1583-8.
Megbeszélés • ACBG műtét vagy AMI után korai rehabilitációban résztvevő alacsony iskolázottságú betegek több tekintetben (kor, nem, dohányzási szokások, pszichológiai tényezők, korábban elszenvedett AMI, 6 perces járástávolság) eltérnek a magasabb iskolázottságúakétól. • A pszichológiai eltérések egyrészt másfajta betegség feldolgozásra hívhatják fel a figyelmet, másrészt fakadhatnak az egyéb rizikófaktorok (kor, nem) megoszlási különbségeiből is. • Limitálja a vizsgálat értelmezhetőségét, hogy számos nem konvencionális rizikófaktort (pl. vallásosság, társas támogatottság, fizikai aktivitás átlagos szintje, stb.) nem tudtunk elemezni. Kérdés lehet, hogy az életkilátások befolyásolása tekintetében ma Magyarországon hol kell meghúzni az alacsony iskolázottság határát. Alacsony volt a kevéssé iskolázottak aránya. • Az alacsonyabb iskolázottságú betegek alacsonyabb arányban vettek részt az oktatási programokban. • Az alacsony iskolázottság sem önmagában, sem az egyéb rizikótényezőkkel együtt elemezve nem jelentett rosszabb rizikót.
dr. Simon Attila1, dr. Tiringer István2, dr. Berényi István1, dr. Gelesz Éva1, Prof. dr. Veress Gábor1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet
Köszönöm a figyelmet! Alacsony iskolázottság hatása szívinfartus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
