Aktuális számviteli kérdések

2009.05.10.

Szt. módosítás / 1. dia 2009. január 1-től alkalmazható változások

Aktuális számviteli kérdések A számviteli előírások változásai

Szt. módosítás / 2. dia

A kapott támogatásokkal kapcsolatosan a 45. § (2) bekezdése egy mondattal egészült ki, amely szerint meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is. Erre vonatkozóan eddig a törvény nem adott egyértelmű rendelkezést.


Az 1 és 2 forintos érmék kivonása és az adók bevallásának 100 Ft-ra, illetve 1000 Ft-ra történő kerekítése, valamint a könyvelések eltérése miatt a törvény rendelkezik a kerekítésből eredő különbözetek könyvelésére, amelyet a gyakorlatban eddig is követett „íratlan szabály” szerint jellegüknek megfelelően az egyéb bevételekkel (77. § (3)), vagy az egyéb ráfordításokkal (81. § (2)) szemben kell elszámolni.

2008. üzleti évről készített beszámolóban alkalmazható változások

devizában történő könyvvezetés, beszámolókészítés feltételei (50%-os szabály)

kapott fejlesztési támogatás visszafizetése

az összevont (konszolidált) beszámolókészítés alóli mentesülés

kerekítési különbözet

értékesítés nettó árbevétele

2009. május 1-jétől alkalmazandó változások

2010. január 1-től alkalmazandó változások

elektronikus közzététel (kizárólagos)

devizában történő könyvvezetés, beszámolókészítés feltételei (25%-os szabály)

értékesített és később visszavett eszközök

a könyvviteli szolgáltatást befektetett pénzügyi eszközök kamatai végzők nyilvántartása (a nyilvántartás adatai: a teljesítés időpontja kötelező, önkéntes, nyilvános, továbbképzés) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átlagos készpénzkészlet megállapítása papír alapú közzététel sajátos egyszerűsített éves (április 30-ig) beszámoló készítése


Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a nyújtott szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a szolgáltatásnyújtás időpontjában.


A törvényváltozás hatására a 77. § egy (6) bekezdéssel egészül ki, amely szerint az értékesített, és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz visszavételkori értékét - legfeljebb eredeti eladási árát - egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni.

1

2009.05.10.



hozamát[1]

A kockázatitőkealap-jegyek – a befektetési jegyek hozamához hasonlóan – kamatként kell elszámolni, és ennek megfelelően amennyiben az értékpapírokat a befektetett pénzügyi eszközök között mutatja ki a vállalkozó, úgy a realizált hozamot a „Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége” között kell szerepeltetni az éves beszámoló eredménykimutatásában, míg forgatási célú befektetés esetén ezeket a hozamokat az „Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek” között kell figyelembe venni. [1]

A kockázati tőkealap-jegy (röviden tőkejegy) a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Az alapból a tőkejegyre járó hozam kifizetésére évente egy alkalommal, a portfólióban szereplő gazdasági társaságok, valamint az alap auditált mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után kerülhet sor.


Megváltozott az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok szövegezése, ezentúl •a víz és csatornahasználati hozzájárulás helyett a víziközműfejlesztési hozzájárulás, •a villamosfejlesztési hozzájárulás helyett villamos energia hálózati csatlakozási díj és •a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás helyett a gázhálózati csatlakozási díj elnevezéseket használja a törvény (26. § (3)).


A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásainak megfelelően a cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolóját elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, amellyel az adott cég a közzétételi kötelezettség mellett a nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek is eleget tesz.

A törvény szerint a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatnak a bizonylat kiállításának időpontját, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését is tartalmaznia kell, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell.


2009. április 30-áig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni, azzal, hogy a közzétételi kötelezettséget a beszámoló céginformációs szolgálatnak való megküldése útján kell teljesíteni. 2009. május 1-jétől a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség csak elektronikusan lehetséges.

Szt. módosítás / 11/a. dia

A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére. A jogszabály értelmében jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy,

2

2009.05.10.

Szt. módosítás / 11/b. dia

• a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, • jogtanácsos, • ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, • adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, • könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.


Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget.

Szt. módosítás / 12/d. dia

Abban az esetben, ha az eljárás alatt az állami adóhatóság az elektronikus értesítés megérkezésétől számított 15 munkanapon belül, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett, akkor a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni.


Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

Szt. módosítás / 12/c. dia

Ebben az esetben a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 15 munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja.


A 2009. évi üzleti évtől fokozatosan bővül azon vállalkozók köre, akik a devizában történő könyvvezetést és beszámoló készítést választhatnak. A korábban hatályos előírások alapján devizában készíthette el éves beszámolóját és devizában vezethette könyveit az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön legalább 75%-ban az adott devizában merülnek fel.

3

2009.05.10.


A fenti feltételeknek a 2009. évi üzleti évben 50% feletti, majd a 2010. évi üzleti évtől már csak 25% feletti mértékben kell megfelelni. További változás, hogy amennyiben a feltételeknek megfelelő deviza pénzneme nem azonos az euróval – a vállalkozó döntése alapján –, a vállalkozás elsődleges gazdasági környezetének pénzneme helyett euróban is elkészíthető az éves beszámoló. Ebben az esetben azonban, a létesítő okiratban is az eurót kell rögzíteni.


Egyrészt, már nemcsak az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat, hanem azon harmadik országban székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat is – egyéb feltételek teljesítése mellett – mentesítheti a belföldi anyavállalatot az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól, amely fölérendelt anyavállalat az Szt.-vel vagy a 83/349/EGK irányelvvel, illetve az 1606/2002/EK rendelettel összhangban, vagy azokkal egyenértékű módon, illetve azoknak megfelelően készíti el és hozza nyilvánosságra összevont (konszolidált) beszámolóját, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentését.


Két változás történt a közösségi szabályozással összhangban a mentesíthető anyavállalatra vonatkozó előírásokkal összefüggésben.


Másrészt pontosították a két mentesítési feltételt is, azaz: •a tulajdoni hányad számításánál nem kell figyelembe venni a mentesíthető anyavállalat vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága tagjai által jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszerzett tulajdoni hányadot, •a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része akkor kérheti az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését, ha részvénytársaságnál, illetve európai részvénytársaságnál összesen legalább 10%-os egyéb vállalkozónál legalább 20%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban.



A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek a)regisztrálási számát, b)nevét, születési nevét, c)címét (irányítószám, helység, utca, házszám), d)születési helyét és idejét, e)anyja születési nevét, f)igazolványa számát, az igazolvány kiadásának időpontját, g)szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,

h) g) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) regisztráláshoz előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték, j) regisztrálási szakterületét, valamint k) a regisztrálást követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.

4

2009.05.10.



A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek a)telefonszámát, b)elektronikus elérhetőségét, c)könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét, d)államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát.



2009. január 1-jétől a napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga − kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik − nem haladhatja meg az előző üzleti év − éves szintre számított − összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Az átlag számításánál az adott hónap valamennyi napját – a hétvégi, ünnep- és munkaszüneti napokat is − figyelembe kell venni.


Az összes bevétel az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit valamint a rendkívüli bevételeket foglalja magában. Amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni. (Szt. 14. § (9)-(10))


Példa 1. Egy több éve folyamatosan működő Kft. 2009. március havi készpénzforgalma az alábbiak szerint alakult: Dátum

A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy regisztrálási száma, igazolványszáma, neve, címe, hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

megnevezés

összeg [Ft]

2009.03.01. nyitó készpénz állomány

700.000

2009.03.10. készpénz felvétel bankszámláról

500.000

2009.03.10. bér kifizetése

300.000

2009.03.30. elszámolásra kiadott előleg

400.000

A tulajdonosok által 2009. február 28-án elfogadott 2008. évi beszámoló adatai alapján az értékesítés nettó árbevétele 65 mFt, az egyéb bevételek összege 5 mFt volt. A társaság összes bevétele 2007-ben 40 mFt volt. Kérdés: Meghaladja-e a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga a napi készpénz záró állomány maximális mértékét?

5

2009.05.10.



Megoldás: A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga: 816.129 Ft ((9 x 700.000 + 20 x 900.000 + 2 x 500.000) / 31)

Példa 2. Egy 2008. október 1-jén alapított Kft. 2009. március havi készpénzforgalma az alábbiak szerint alakult: Dátum

megnevezés

összeg [Ft]

A napi készpénz záró állomány maximális mértéke: 70.000.000 x 2% = 1.400.000 Ft

2009.03.01.

nyitó készpénz állomány

700.000

2009.03.10.

készpénz felvétel bankszámláról

500.000

A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladja meg a napi készpénz záró állomány maximális mértékét.

2009.03.10.

bér kifizetése

300.000

2009.03.30.

elszámolásra kiadott előleg

400.000



A tulajdonosok által 2009. február 28-án elfogadott 2008. évi beszámoló adatai alapján az értékesítés nettó árbevétele 20 mFt, az egyéb bevételek összege 1 mFt volt. Kérdés: Meghaladja-e a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga a napi készpénz záró állomány maximális mértékét?

Megoldás: A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga: 816.129 Ft ((9 x 700.000 + 20 x 900.000 + 2 x 500.000) / 31) A napi készpénz záró állomány maximális mértéke: 83.543.478 x 2% = 1.670.870 Ft (Az éves szintre számított bevétel: (20.000.000 + 1.000.000) x 366/(31 + 30 + 31)) A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladja meg a napi készpénz záró állomány maximális mértékét.




megnevezés

összeg [Ft]

2009.03.01.

nyitó készpénz állomány

700.000

2009.03.10.

készpénz felvétel bankszámláról

500.000

2009.03.10.

bér kifizetése

300.000

2009.03.30.

elszámolásra kiadott előleg

400.000

A tulajdonosok által 2009. március 28-án elfogadott 2008. évi beszámoló adatai alapján az értékesítés nettó árbevétele 65 mFt, az egyéb bevételek összege 5 mFt volt. A társaság összes bevétele 2007-ben 40 mFt volt. Kérdés: Meghaladja-e a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga a napi készpénz záró állomány maximális mértékét?

6

2009.05.10.


Szt. módosítás / 21/d. dia

Megoldás: A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga: 816.129 Ft ((9 x 700.000 + 20 x 900.000 + 2 x 500.000) / 31) A napi készpénz záró állomány maximális mértéke: 40.000.000 x 2% = 800.000 Ft (A 2008. üzleti év bevételei a 2008. évi beszámoló tulajdonosok által történő elfogadásával kerülnek megállapításra. Mivel az előző év bevétel adatai nem állnak rendelkezésre, így a 2007. év összes bevételét kell alapul venni.




A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga meghaladja a napi készpénz záró állomány maximális mértékét. A záró állomány túllépése esetén a gazdálkodó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

megnevezés

összeg [Ft]

2009.03.01. nyitó készpénz állomány

700.000

2009.03.10. készpénz felvétel bankszámláról

500.000

2009.03.10. bér kifizetése

300.000

2009.03.30. elszámolásra kiadott előleg

400.000


Megoldás: A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga: 816.129 Ft ((9 x 700.000 + 20 x 900.000 + 2 x 500.000) / 31) A napi készpénz záró állomány maximális mértéke: 700.000 Ft (lásd pénzkezelési szabályzat) A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga meghaladja a napi készpénz záró állomány maximális mértékét.

A tulajdonosok által 2009. február 28-án elfogadott 2008. évi beszámoló adatai alapján az értékesítés nettó árbevétele 65 mFt, az egyéb bevételek összege 5 mFt volt. A társaság összes bevétele 2007-ben 40 mFt volt. A társaság pénzkezelési szabályzata alapján a napi készpénz záró állomány maximális mértéke 700.000 forint. Kérdés: Meghaladja-e a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga a napi készpénz záró állomány maximális mértékét?


A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknak 2009. január 1-jétől a napi készpénz záró állomány maximális mértékét rögzíteniük kell a pénzkezelési szabályzatban. A számviteli törvény hatálya alá tartozik az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a kettős könyvvitel rendszerében teljesítő közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet és lakószövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, és szabadalmi ügyvivői iroda is.

7

2009.05.10.


Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő (jelen esetben 2009. január 1.) 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. Azaz amennyiben szükséges, akkor a gazdálkodó a hatályos számviteli politikája részét képező pénzkezelési szabályzatot köteles felülvizsgálni és az esetlegesen szükségessé váló pontosításokat, módosításokat 90 napos határidővel átvezetni, hatályba léptetni.


A sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. (Szt. 98/A. § (2)) Sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthet: • a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (2000. évi C. törvény), • az egyházi jogi személy (218/2000. (XII. 11.) kormányrendelet), • az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet (224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet) A gazdasági társaság, az egyházi jogi személy, valamint az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.


• az egyházi jogi személy, ha könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot. • az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, ha könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot.


Az adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítését célozzák: • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, • az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) kormányrendelet, • a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, 2009. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései.


Sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthet:

•a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), ha könyvvizsgálatra nem kötelezett, azaz: az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során nem alkalmazható szabályok: • az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, • az aktív időbeli elhatárolásokra vonatkozó előírások jelentős része (Szt. 32. § (2)-(5), 33. § (2)-(5)), • a passzív időbeli elhatárolásokra vonatkozó előírások néhány eleme (Szt. 44. § (3)-(5), 45. § (6)), • az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének meghatározásakor a Szt. 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, • az eszközök értékcsökkenésének meghatározásakor a Szt. 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, a 53. § (1) bekezdésének a) pontja,

8

2009.05.10.


• az értékvesztésre vonatkozó előírások, • a céltartalékképzésre vonatkozó előírások, a Szt. 41. § (7) bekezdés kivételével, • az értékhelyesbítésre vonatkozó előírások, • a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, • a mérlegben szereplő eszközök és források értékelésekor (devizás tételek) a Szt. 60. § (2) bekezdésének előírása.

A saját termelésű készlet mérleg szerinti értéke visszaszámítással, a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározható. (Szt. 98. § b))


• üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos tételeket meg kell szüntetnie, vissza kell írnia, fel kell oldania. A gazdálkodónak módosítania kell számviteli politikáját, számlarendjét is. A

terven felüli értékcsökkenés visszaírásával egyidejűleg a terv szerinti értékcsökkenés módosítható.


Amennyiben a gazdálkodó adott üzleti évre vonatkozóan először készít sajátos egyszerűsített éves beszámolót, akkor az adott üzleti év első napjával nyilvántartott: • aktív időbeli elhatárolást (Szt. 32. § (2)-(5), 33. § (2)-(5)), • passzív időbeli elhatárolást (Szt. 44. § (3)-(5), 45. § (6)), • terven felüli értékcsökkenést (Szt. 53. § (1) a)), • értékvesztést, • a Szt. 41. § (7) bekezdés kivételével a céltartalékot, • értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, • valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos tételeket,


Az üzleti vagy cégérték megszüntetése az adott üzleti év első napjával, ha: • részesedéshez kapcsolódik T1. Részesedések K1. Üzleti vagy cégérték • nem részesedéshez kapcsolódik (terven felüli értékcsökkenés) T8. Egyéb ráfordítások K1. Üzleti vagy cégérték A negatív üzleti vagy cégérték megszüntetése az adott üzleti év első napjával: T4. Halasztott bevételek K9. Egyéb bevételek

9

Aktuális számviteli kérdések

Recommend Documents