AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az ellátás ismertetése Az aktív korúak ellátása a nem foglalkoztatott aktív korú személyek részére biztosított támogatás. Az Szt. szerint aktív korúnak minősül a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy. Az Szt. alapján aktív korúak ellátására jogosult az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy, akinek megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Az aktív korúak ellátása egy keretjellegű ellátás, amelynek keretében kétféle pénzbeli ellátás nyújtható: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható a foglalkoztatható aktív korú személyek számára, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható azoknak a személyeknek, akik nem alkalmasak munkavégzésre az egészségkárosodásuk miatt, vagy mert 14 éven aluli gyermekük felügyelete másképp nem megoldható.
Az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultsági feltételek Aktív korúak ellátására jogosító feltételek közösek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátás esetében, éppen ebben áll az aktív korúak ellátásának keretjellege. Aktív korúak ellátása állapítható meg annak a személynek: aki egészségkárosodott azaz munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, aki álláskeresési járadékra való jogosultságát kimerítette, azaz: akinek esetében az álláskeresési járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy akinek esetében az álláskeresési járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján álláskeresési járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel együttműködött (előzetes együttműködő): a kérelem benyújtását megelőző két évben legalább egy év időtartamig, vagy a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapig, ha az alábbi ellátásokra volt jogosult, de az ellátás folyósítása részére megszűnt:
ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíj, amennyiben annak folyósítása azért szűnt meg, mert már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.
a) A megélhetés biztosítottságának hiányával összefüggő feltételek Az a) pont szerinti beengedési feltételek valamelyikének megfelelő személy részére is csak akkor állapítható meg aktív korúak ellátása, ha: a kérelmező és családja megélhetése más módon nem biztosított, és a kérelmező keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, egyszerűsített foglalkoztatást vagy a háztartási munkát. A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2015. évben 25.650 Ft) és vagyona nincs. A családhoz tartozó fogyasztási egység meghatározása: A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma, ahol - az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 (azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik), - a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, - az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, - minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, - a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, továbbá - ha az igénylő vagy házastársa, illetőleg élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám 0,2-vel növekszik.
A család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmének megállapításához a család összes jövedelmét el kell osztani a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal (pl. két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel). Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét. Amennyiben a végeredményként kapott összeg nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2015. évben a 25.650 Ft-ot), úgy a kérelmező, illetve családja aktív korúak ellátására lesz jogosult. [Szt. 33. § (2) bekezdés] Az egy család-egy segély szabály Egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult aktív korúak ellátására. Ez alól kivételt az jelent, ha az egyik családtag részére egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a másik családtag részére pedig foglalkoztatást helyettesítő támogatás állapítható meg. [Szt. 33. § (5)-(6) bekezdés] Speciális szabályok az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetését követően ellátást kérelmezőkre: Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül az állami foglalkoztatási szervvel történő előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak és az ellátás megszüntetésére nem ún. „szankciós” okokból kerül sor. Példa: az ügyfél elhelyezkedik (nem közfoglalkoztatottként). Ilyenkor a foglalkoztatás első három hónapjában az aktív korúak ellátására való jogosultság még fennmarad, csak az ellátás folyósítása szünetel, viszont a 91. naptól a jogosultságot is megszünteti a járási hivatal. Ha a személy a 4. hónapban elveszíti az állását, és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot, akkor esetében az állami foglalkoztatási szervvel való egyéves előzetes együttműködés ismételt teljesítése nélkül megállapítható az aktív korúak ellátására való jogosultság. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére szankciós okból került sor, akkor az aktív korúak ellátása ismételt megállapításához újra teljesíteni szükséges a jogosultság feltételeit. Ennek akkor van jelentősége, ha a jogosultság megállapítása nem egészségkárosodás jogcímén, hanem álláskeresési támogatás kimerítése, vagy a munkaügyi központtal való előzetes együttműködés alapján történt. Ilyen esetben ugyanis a korábban teljesített együttműködés „törlődik”, azt újra teljesíteni kell. Kizáró és megszüntetési okok Az Szt. meghatározza, hogy mely esetekben nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság. [Szt. 34. §] Ilyen eset egyebek mellett, ha a kérelmező: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar állampolgár, és tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) olyan munkaviszonnyal rendelkezik, amely alapján álláskeresési támogatás állapítható meg, f) katonai szolgálatot teljesít, g) köznevelési, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni az alábbi okokból: A szankciós megszüntetési okokat aláhúzással jelöltük. a) akire vonatkozóan a fenti kizáró okok közül a)-g), valamint i) pont szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett (a fel nem sorolt kizáró okok bekövetkezése esetén az ellátás folyósítása szünetel, de nem szűnik meg a jogosultság), b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától, d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy e) akinek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni a következő okok valamelyike alapján: - aki az állami foglalkoztatási szervvel1 való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen2 megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg; - akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából; - aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
1
állami foglalkoztatási szerv alatt értendő a Munkaügyi Központ Jogellenes a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése, ha a jogosult a közfoglalkoztatási jogviszonyát nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdésében meghatározott módon szüntette meg, vagy felmondása nem felel meg az Mt. 67. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy azonnali hatályú felmondása nem felel meg az Mt. 78. §-ában foglalt feltételeknek (Pr. 17. § (10) bekezdése). 2
- aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban. A 30 napos időtartam számításakor a felsorolt tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult a feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni. [Szt. 34. § (2) bekezdés]
Szünetelés Az aktív korúak ellátásának szabályozása ismer olyan eseteket, amikor az ellátásra való jogosultság folyamatos, azonban a megállapított pénzbeli ellátás nem kerül folyósításra. A szünetelés célja, hogy kizárja bizonyos juttatások együttes folyósítását. Szünetel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása abban az esetben, ha a jogosult : a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában, vagy b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt. [Szt. 36.§ (1) bekezdés] Az a) és c) pontok szerinti esetben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők ellátásának folyósítása is szünetel. A közfoglalkoztatás esetét azért nem tartalmazza az Szt. szünetelési okként az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosultak esetében, mivel ők speciális élethelyzetükre tekintettel nem vonhatóak közfoglalkoztatásba.
Az aktív korúak ellátása keretében biztosítható ellátási formák 1. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Amint azt már fentebb ismertettük, az aktív korúak ellátása keretjellegű ellátás, amelynek keretében kétféle pénzbeli ellátás állapítható meg. Az aktív korúak ellátásának bizonyos szabályai közös szabályok, más rendelkezések csak az egyik vagy másik pénzbeli ellátásra vonatkoznak. Az alábbiakban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó speciális szabályokat ismertetjük.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás lényege Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok részesülnek, akik foglalkoztatásba vonhatóak, tehát akik esetében nem teljesülnek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosító speciális feltételek. Az ellátás összege A foglalkoztatást helyettesítő támogatás fix összegű ellátás. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíjminimum 80%-a (2015. évben: 22.800 Ft). Az ellátásban részesülők együttműködési kötelezettsége A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles az állami foglalkoztatási szervnél kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt (az ellátásra való jogosultság megállapítását követő 15 napon belül), valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. [Szt. 35.§ (3) bekezdés és Pr. 17.§ (9) bekezdés]. Az együttműködés hangsúlyos eleme a felajánlott munka elfogadása, a közfoglalkoztatásban való részvétel. Az együttműködési kötelezettség megszegése az ellátás megszüntetését eredményezi. Figyelem! A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító járási hivatal székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn. Az együttműködési kötelezettség kiemelendő eleme továbbá a 30 napnyi aktív tevékenység végzésére vonatkozó kötelezettség, amelyet az ellátásra való jogosultság megállapítását követően évente vizsgál a hatóság. A 30 napnyi tevékenység teljesíthető például közfoglalkoztatással, nyílt munkaerő-piaci munkával, egyszerűsített foglalkoztatással, közérdekű önkénes tevékenységgel.
2. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lényege Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családtámogatási törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. [Szt. 37.§ (1) bekezdés]
Az ellátás összege Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás nem fix összegű ellátás, hanem a jogosult családjának jövedelmét egészíti ki egy bizonyos szintig. A maximum összeg az alábbiak szerint alakulhat: Amennyiben a családban csak egy személy jogosult aktív korúak ellátására, úgy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, azaz 2015-ben 46.662 Ft. Abban az esetben, ha a családban az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult személy mellett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a két ellátás együttes összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a (2015-ben 46.662 Ft). Ekkor tehát az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege legfeljebb 23.862 Ft lehet, hiszen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás minden esetben 22.800 Ft.
Az aktív korúak ellátása megállapítása iránti eljárás speciális szabályai A kérelem beadása A jogosultság megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a jogszabály melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani (Pr. 3. számú melléklet). A kérelemhez csatolni szükséges a vagyonnyilatkozatot (Pr. 1. számú melléklet), illetve a jogosultsági feltételeket bizonyító dokumentumokat. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátása jövedelmi feltételekhez kötött a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmének igazolásául szolgáló iratokat. A kérelem benyújtásakor nem szükséges a családtámogatásokra való jogosultság, a magasabb összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás folyósítása, a korábban folyósított ápolási díj megszüntetésének igazolása, mivel az erre vonatkozó adatokat a kérelem elbírálásakor a járási hivatalok szerzik be Figyelem! Az aktív korúak ellátása keretében két típusú ellátás (foglalkoztatást helyettesítő támogatás valamint egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) biztosítható. A kérelmezőnek kérelmét az aktív korúak ellátása iránt kell benyújtania, az ellátás konkrét formájáról a hatóság fog dönteni.
A kérelem benyújtható: a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, kormányablaknál, valamint az állami foglalkoztatási szervnél (munkaügyi központ, munkaügyi kirendeltség). Az egyes jogcímekre (beengedési feltételekre) irányadó jogosultsági feltételek igazolására szolgáló, a kérelemhez csatolandó iratok: Egészségkárosodottság okán biztosított aktív korúak ellátása esetében csatolni kell az egészségkárosodott állapotot igazoló alábbi iratok valamelyikét: -
A rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos hatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítéséről (amennyiben a kérelmező munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett vagy egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket) Amennyiben a fenti dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy az eljáró hatóság fogja beszerezni az eljárás folyamatában.
-
A Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában részesül. A fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot a járási hivatal az ellátás tekintetében vezetett országos nyilvántartásból való lekérdezéssel ellenőrzi.
Azon személy esetében, aki aktív korúak ellátására azért jogosult, mert álláskeresési támogatásra való jogosultságát kimerítette, vagy erre való jogosultsága még nem éledt újra, csatolni szükséges: -
A munkaügyi központ (állami foglalkoztatási szerv) igazolását az álláskeresési támogatás folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül.
-
A munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni.
Azon személy esetében, aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel együttműködött (előzetes együttműködő) csatolni szükséges: -
A munkaügyi központ igazolását az együttműködés teljesítéséről.
-
A korábban folyósított ellátások megszüntetéséről szóló határozatot.
A családban nevelkedő gyermekekre tekintettel szükséges csatolni az alábbi dokumentumokat: -
A közös háztartásban élő, tankötelezett korhatárt már betöltött gyermekekre vonatkozóan a tanulói, hallgatói jogviszonyról szóló igazolást.
-
A közös háztartásban élő tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek esetében a gyermek ezen állapotáról szóló igazolást.
-
Amennyiben a kérelmező 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, a köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani.
