Aktív hallgatói tanulmány – a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer
Szerzők: Séd Levente, Molnár Balázs
1. Az alapsokaság és a minta összetétele A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének első évében megvalósított Diplomás Pályakövető kutatás kezdő feladata az alapsokaság meghatározása volt. Mivel a felmérés számítógépes adatfelvétel útján készült, interneten keresztül zajlott, így a kutatás alapsokaságának az elérhető hallgatókat tekintjük. Ez a szám ténylegesen 5392 fő, az Egyetem 7254 hallgatója közül.1 Az 1. ábra mutatja az elérhető hallgatók számát és arányát az egyes karokon belül.
1. ábra Az elérhető hallgatók megoszlása karonként
Meg kell jegyezni, hogy az adatfelvételi időszakban a Rendészettudományi Karon még a Neptun bevezetési szakaszban volt, így számukra a válaszadás technikai okokból nehézségekbe is ütközhetett. A fennakadások ellenére a válaszadási hajlandóság éppen a Rendészettudományi Karon volt a legmagasabb, közel 23 százalék, a másik két karon csupán megközelítette a 20 százalékot. Az elért hallgatók közül a legkisebb arányban a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (továbbiakban: HHK) válaszoltak. 1
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az összes hallgató közül 5392 kapta meg az értesítést a kutatásról, azaz valós e‐mail címet adtak meg, ahova kézbesítés sikeres volt.
2
2. ábra Válaszadási hajlandóság a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=977
A Rendészettudományi Karon (továbbiakban: RTK) tapasztalható, átlag feletti válaszadási hajlandóság ellenére sem sikerült azonban jó minőségű mintához jutnunk. Az RTK-ról mindössze 135 válaszadóval rendelkezünk, akiknek mind kor, mind tagozat szerinti megoszlása jelentősen eltér a másik két karon tapasztalttól, és ami a szakértői becslésünk is lenne. A válaszadók átlagéletkora az RTK-n a legmagasabb, 32 év, míg a másik két karon 28 év körüli. Ennek oka pedig nem az, hogy az RTK esetében bekerült a mintába néhány idősebb hallgató, mivel itt a legidősebb megkérdezett 49 éves, míg a KTK-n 56, a HHK-n pedig 67 éves.
3
3. ábra A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Karain, n=962
Az ábráról leolvasható, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Közigazgatás-tudományi Kar (továbbiakban: KTK) megkérdezettjei esetében az életkor módusza 21 év, addig a Rendészettudományi Karon ez az érték 35 év. Talán ennél is beszédesebb, hogy az HHK-n a válaszadók 47,7 százaléka 19-25 év közötti, a KTK-n ez az arány 63,8 százalék, míg az RTK-n 16,8 százalék. Ezt szemlélteti a 4. ábra.
4. ábra A 19-25 évesek aránya a megkérdezettek között, karonként, n=962
4
Az életkorral pedig erősen korrelál az, hogy az egyén milyen tagozatra jár, a magasabb életkorúak körében nagyobb a levelező tagozatosok aránya.2
5. ábra A nappali és a levelező tagozatosok aránya a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=979
Könnyen belátható a fenti mutatószámok tükrében, hogy a Rendészettudományi Kar hallgatóinak válaszait hibás lenne összevetni a másik két kar hallgatóiéval, hiszen amellett, hogy nagyon kisszámú személy véleményéről van szó, egészen más az élethelyzetük is. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy a HHK és a KTK megkérdezettjei felerészben legfeljebb 25 éves, nappali tagozatos hallgatók, fele részben pedig 25 év feletti, levelező tagozatosok, míg a Rendészettudományi Kar válaszadói körében ez az arány 15-85. Fontos ezt a különbséget az adatok értelmezésekor végig szem előtt tartani, és megfelelő fenntartással kezelni az RTK eredményeit. Ezen problémák és a résztvevők önszelekciója miatt csak korlátozottan lehet a minta eredményeit a hallgatók teljes körére vetíteni. Nagyon erős összefüggések esetén, a HHK és a KTK esetén bízhatunk abban, hogy nemcsak a válaszolásra hajlandók csoportjának a fősodortól teljesen eltérő véleményéről van szó, hanem valóban tükrözi a karok hallgatóinak véleményét; gyengébb összefüggéseknél, továbbá az RTK esetében jobb, ha az eredményeket csak az adott minta szintjén tartjuk számon.
2
p<0,001, Spearman rho=0,787, n=979
5
A minta összetételének vizsgálatát folytatva fontos kitérnünk a nemek szerinti megoszlásokra is. Az előzetes elvárásunknak megfelelően a HHK-n és az RTK-n férfi, a KTK-n pedig női többséget tapasztaltunk.
6. ábra A válaszadók megoszlása nem szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain
Nagyságrendileg hasonló az eredmény ahhoz, amit tavaly a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Diplomás Pályakövető kutatásának készítésekor találtunk, akkor körülbelül 25 százalék volt a női válaszadók aránya, idén ez a szám emelkedett 31 százalékra.
2. Tanulmányok Ebben a fejezetben többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen tanulmányi eredményekkel rendelkeznek az Egyetem hallgatói3, és az ő megítélésük szerint hogyan teljesítenek társaikhoz képest.
3
Az első fejezetben az alapsokaságról és a mintáról volt szó, így a tényleges adatokat közöltük. Mostantól, hogy pontosabb eredményekre jussunk, súlyozzuk az eredményeket. A súlyozás egy statisztikai eljárás, melynek célja, hogy bizonyos változók mentén a mintabeli arányokat az alapsokaság arányainak megfelelővé alakítsuk. Ebben a kutatásban elemszámtartó súlyozást alkalmaztunk nem, kar és tagozat szerint.
6
A tanulmányi eredmények a hallgatók saját bevallása szerint igen hasonlóak, mindhárom karon ’jó’ az átlagos eredmény. A valós tanulmányi eredményekkel összevetve az Egyetem oktatói ezen adatok segítségével képet alkothatnak arról, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában az egyetemi teljesítményükkel. Kar neve
Átlagos tanulmányi eredmény
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
3,7
Közigazgatás-tudományi Kar
3,7
Rendészettudományi Kar
3,5
1. táblázat: Átlagos tanulmányi eredmények a hallgatók önbevallása alapján a Nemzeti Önszolgálati Egyetem karain, n=977
A két nem között egyik karon sem található jelentős eltérés a tanulmányi eredmények között. A HHK-n valamelyest4 jobb eredményeket szereznek a nők,
az RTK hallgatói
esetében pedig az látható, hogy a nők nagyobb arányban teljesítenek ’jeles, kiváló’ eredménnyel az Egyetemen.
7. ábra: Az önbevallásos tanulmányi eredmények megoszlása nemek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=975
4
Pontosan 3 tizeddel, az eltérés nem szignifikáns.
7
Megvizsgáltuk tehát, hogy a hallgatók hogyan látják saját tanulmányi eredményeiket. Érdemes azonban megnézni azt is, hogyan ítélik meg saját eredményeiket a társaikhoz képest. Azt találtuk, hogy a többség mindhárom karon helyesen ítéli meg a tanulmányi eredményeit a társaihoz képest, aki viszont téved, az jellemzően felülértékeli saját teljesítményét. A legnagyobb az eltérés a HHK esetében, itt a megkérdezettek közel harmada gondolja tévesen jobbnak a jegyeit a többségnél, a nők közül kissé többen (31 százalék a férfiak és 32,9 százalék a nők esetében). A legpontosabban az RTK női hallgatói tudják megítélni saját eredményeiket, ám az ő esetükben is több mint a megkérdezettek negyede jobbnak látja a teljesítményét a valósnál.
8. ábra: A tanulmányi eredmények besorolásának pontossága a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói között
A szociológia kutatások egyik leggyakrabban ismételt állítása, hogy a gyermek tanulmányi eredményeivel erős összefüggésben áll a szülők iskolai végzettsége. Továbbá az esélykiegyenlítés egyik leggyakoribb mutatója az, hogy milyen arányban vannak egy egyetem hallgatói között a felfelé mobilok, akik magasabb iskolai végzettséget képesek elérni, mint a szüleik. Éppen ezért a kutatásban felmértük a hallgatók szüleinek a megkérdezett 14 éves kori iskolai végzettségét. A legnagyobb arányban az RTK-n vannak azok, akiknek édesapja nem
8
rendelkezett érettségivel a hallgató 14 éves korában, a válaszadásra hajlandók és képesek5 körében 53,6 százalék ez az arány.
9. ábra A hallgatók megoszlása az édesapjuk iskolai végzettsége szerint a megkérdezettek 14 éves korában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=938
Szem előtt kell persze azt is tartani, hogy 10-20 évvel ezelőtt kisebb volt a diplomások aránya, mint napjainkban, így nem meglepő az a tény, hogy a diplomás édesapával rendelkezők aránya a legkisebb minden karon. Hangsúlyozandó azonban, hogy az érettségivel nem rendelkező apák gyermekei már biztosan felfelé mobilak, hiszen érettségivel ők már rendelkeznek. A megkérdezettek közül sokak nem az első diplomájuk megszerzésére készülnek, 27,8 százalékuk már rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Egy kis hányaduk, 4,5 százalék egyéb szakon is tanul, azaz párhuzamosan legalább egy másik képzésen is tanulmányokat folytat. Az alábbi ábra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát mutatja az Egyetem karain.
5
A megkérdezett 14 éves korában életben volt az édesapja, tisztában van ezzel az információval és közölte velünk az adatfelvétel során.
9
10. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=962
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a KTK-n a legmagasabb, közel minden harmadik megkérdezett rendelkezik már diplomával. A legalacsonyabb az arány az RTK-n. A korábbi adatokkal összevetve így azt mondhatjuk, hogy ezen kar válaszadói többségükben első diplomájukat készülnek megszerezni levelező tagozatos képzés keretein belül.
3. Nyelvtudás A felsőoktatási tanulmányaikat folytatók, különösen a pályakezdés előtt állók számára tanulmányaik mellett kiemelkedően fontos az idegen nyelvek ismerete. Ezért ebben a fejezetben a nyelvismeretre, és ennek összefüggéseire fókuszálunk. Mindhárom karon 10 százalék alatti azok aránya, akik egy kicsit sem ismernek egy idegen nyelvet sem.6 Pontosabb azonban, ha elkülönítjük a nyelvtudást szintek szerint abban a tekintetben, hogy a munkavállaláshoz megfelelő szinten beszélik-e az adott idegen nyelvet, vagy csak alapfokon, esetleg csak néhány szót ismernek.7 Így ezután azokat vizsgáljuk, akik legalább közepesen beszélnek egy nyelvet (3, vagy annál több pontot adtak saját 6
HHK: 5,2%, KTK: 4,5%, RTK: 7,4% A megkérdezettek egy ötfokú skálán adhatták meg a nyelvismeretüket nyelvenként, a hat, sztenderden megkérdezett európai idegen nyelv esetében: angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, valamint egy egyéb nyelvről is nyilatkozhattak. 7
10
nyelvtudásukra egy adott nyelvből), ezt a továbbiakban hasznos nyelvtudásnak is fogjuk nevezni. Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb arányban (85,7 százalék) a Közigazgatástudományi Kar hallgatói beszélnek legalább egy idegen nyelvet közepes szinten, vagy annál jobban saját megítélésük szerint.
11. ábra A legalább közepes szinten beszélt idegen nyelvek számának megoszlása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=977
A 11. ábráról is könnyen leolvasható, hogy az RTK hallgatói között vannak a legkisebb arányban azok, akik egynél több idegen nyelven legalább közepes szinten tudnak kommunikálni (17,6 százalék). A KTK hallgatóinak idegennyelv-ismerete a három kar közül a legjobb, átlagosan 1,4 idegen nyelvet beszélnek, ez szignifikánsan magasabb a három kar közül középső helyet elfoglaló HHK hallgatóiénál, akik esetében ez az érték 1,2.8 A kutatás alapján a leggyengébb az RTK hallgatóinak idegennyelv-ismerete.
8
A hipotézist kétmintás t‐próbával teszteltük a modellezésre alkalmas két adatsor, a HHK és a KTK adatai között. Az összefüggés erősen szignifikáns, p=0,001, n=869
11
A használható idegennyelv-tudás szintén összefüggésben áll a diákok családi hátterével. A legnagyobb hátrányban azok vannak, akiknek az édesapja érettségivel sem rendelkezett, ők átlagosan egy idegen nyelvet ismernek. Melyik kar hallgatója HHK KTK RTK Érettségi nélkül 1 1,13 0,82 Apa legmagasabb iskolai végzettsége Érettségi 1,33 1,46 0,96 Diploma 1,29 1,58 1,33 A legalább középfokon ismert nyelvek átlagos száma
2. táblázat: A hallgatók által legalább középfokon ismert nyelvek átlagos száma a megkérdezett édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain, n=938
Az apa magasabb iskolázottsága egyértelműen pozitív hatással van a gyermek idegenyelv-ismeretére. A HHK esetében a trend nem egy irányba mutat, de az eltérés az érettségizett és a diplomás apák gyermekei között elhanyagolható. Ennek a karnak az esetében az érettségizett apa „pozitív hatását” látjuk a nyelvtudásra, míg a másik két kar esetében a diploma addicionális pozitív hatása is látszik a megkérdezett hallgatók körében.9
9
Az édesapa magasabb iskolai végzettségének hatása nagyon erősen szignifikáns mind a HHK, mind a KTK esetében. A hipotézist variancia‐analízissel vizsgáltuk, p<0,001 mindkét esetben, valid n=464 a HHK és 371 a KTK esetében, a megmagyarázott hányad 3,8% a HHK és 5,3% a KTK esetében.
12
