Akácfa Körúti Lakásfenntartó Szövetkezet ALAPSZABÁLYA

Akácfa Körúti Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya

Hatályba lép: 2012.08.27.

Akácfa Körúti Lakásfenntartó Szövetkezet

ALAPSZABÁLYA

2012. augusztus 27.napjától hatályos szöveg Közgyűlési határozat száma: 2012/13.

1/24



TARTALOMJEGYZÉK: Bevezető

4. oldal

I. Fejezet: általános rendelkezések

4. oldal

1. Szövetkezetünk cégneve

4. oldal

2. Szövetkezetünk székhelye

4. oldal

3. Tevékenységi köre

4. oldal

4. Tevékenység célja

4. oldal

II. Fejezet: szövetkezetünk szervezete

4. oldal

1. Közgyűlés

4. oldal

1.1. Fogalma és tagjai

4. oldal

1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik

4. oldal

1.3. A közgyűlés eljárási szabályai

5. oldal

1.4. A közgyűlés lebonyolítása

6. oldal

1.5. Közgyűlési jegyzőkönyv készítése, kiértesítés

7. oldal

2. Részközgyűlés

8. oldal

3. Tagértekezlet

9. oldal

4. Igazgatóság:

9. oldal

5. Az igazgatóság munkastílusa, tevékenységének szabályai

10. oldal

5. Felügyelő Bizottság

11 oldal

5.1 Megválasztása

12. oldal

5.2.Tevékenysége kiterjed

12. oldal

6. Tisztségviselők

13. oldal

6.1.Szövetkezetünk tisztségviselői

13. oldal

6.2.Nem lehet tisztségviselő, illetve kizáró okok

13. oldal

6.3. Összeférhetetlenség

13. oldal 2/24


6.4. Tisztségviselői megbízatás megszűnése


14. oldal

6.5. Tisztségviselőkkel szemben támasztott szakmai követelmények 14. oldal 6.6. Tisztségviselők választásának részletes szabályai

15. oldal

6.7. Tisztségviselők időközi választása

16. oldal

III: Fejezet: tagsági viszony

16. oldal

1. A tagsági viszony keletkezése

17. oldal

2. A tagok és nem tagok jogai és kötelezettségei

17. oldal

3. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei

18. oldal

4. A tagsági viszony megszűnése

18. oldal

IV. Fejezet: gazdálkodás

19. oldal

1. A fenntartási költségek viselésének és felosztásának szabályai

19. oldal

2. Felelősség, tagsági viták

19. oldal

3.Hátralékosok kezelése

20. oldal

V. Fejezet: egyéb rendelkezések

20. oldal

1. Tulajdoni és használati viszonyok szövetkezetünkben

20. oldal

2. Szövetkezetünk közös tulajdona

20. oldal

3. Közös tulajdon használata, és a használat díja

21. oldal

4. A szövetkezet képviselete, aláírási jogosultság

21. oldal

5. Érdekképviselet

22. oldal

6. Belső szabályzatok

22. oldal

VI. Fejezet: a lakásszövetkezet szervezeti átalakulás

22. oldal

1. Lakásszövetkezetek egyesülése

22. oldal

2. A lakásszövetkezet szétválása

23. oldal

3. Kiválás a lakásszövetkezetből

23. oldal

VII. Fejezet: záró rendelkezések

24. oldal

3/24



BEVEZETŐ Jelen alapszabály Lakásszövetkezetünk szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya.

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Szövetkezetünk cégneve: AKÁCFA KÖRÚTI LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET 2. Székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Akácfa krt. 15./B Cégjegyzékszám: 13-02-050675 Adószám: 10672352-1-13 3. Tevékenységi köre: -

68.20’08 - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

4. Tevékenység célja: Szövetkezetünk a tagok magántulajdonában és a szövetkezet közös tulajdonában álló lakóépületek és földterület működésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. Tevékenységét saját részére, továbbá tagjai és nem tag tulajdonosai (továbbiakban nem tagjai) részére végzi, nyereségre nem törekszik. Fenntartási költségeinek forrását a tagok és nem tagok befizetései és a lakásszövetkezet közös tulajdonú helységeinek bérbeadásából származó bevétel biztosítja.

II. FEJEZET: SZÖVETKEZETÜNK SZERVEZETE 1. Közgyűlés: 1.1. Fogalma és tagjai: A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok és nem tagok összessége alkot. Rendes közgyűlés a tervezett közgyűlés, rendkívüli közgyűlés a nem tervezett és/vagy sürgősségi közgyűlés. 1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: - az alapszabály megállapítása, módosítása; - az igazgatóság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése - a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése - a tisztségviselők díjazásának megállapítása; 4/24



- a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költség előirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; - a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása; - a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása; - döntés a lakásszövetkezeti érdekképviseleti szövetségbe, szervezetbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről; - a tisztségviselő elleni kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről való döntés; - az igazgatóság elnöke és/vagy a szövetkezet ügyvezető igazgatója alapbérének megállapítása és módosítása, ha munkaviszonyban áll a szövetkezettel - a választott tisztségviselőkön kívül eső további munkaviszony vagy megbízásos jogviszony létesítése és megszüntetése - a fenntartási költségeket érintő, az igazgatóság jogkörét meghaladó költségelőírás eldöntése - minden olyan a lakásszövetkezetet érintő ügy, melyet a vonatkozó jogszabályi előírások keretei közt az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság a közgyűlés elé terjeszt, illetőleg amit a Lakásszövetkezeti törvény a közgyűlés hatáskörébe utal. 1.3. A közgyűlés eljárási szabályai: (1)A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka ( a tagok aláírt névjegyzékével bizonyított) vagy a felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. . (3) Sürgős esetet – különösen a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén annak indokát is fel kell tüntetni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható (sürgős esetben, részközgyűlés esetén). (4) A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a tervezett határozati javaslatokat c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. e.) az igazgatóság elnökének aláírását, dátumot (5) A papíralapú meghívóhoz mellékelni kell az írásba foglalt előterjesztéseket (nagy terjedelem esetén max. kétoldalas kivonatát), az előterjesztő nevét. Az alapszabályt és a szabályzatokat teljes terjedelmében kell mellékelni. A meghívóban tájékoztatni kell a tagokat a napirendi pontokhoz kapcsolódó teljes dokumentumok hozzáférésének helyéről és módjáról (Pl.: közzététel helye, másolat kérése, betekintés) 5/24



1.4. A közgyűlés lebonyolítása: A közgyűlésen a szövetkezeti tagok, vagy a Ptk. szerinti közvetlen hozzátartozójuk, illetve a nem tagok, vagy a Ptk. szerinti közvetlen hozzátartozójuk – a nem tagokra vonatkozó szavazási korlátokkal - vehetnek részt, lakásonként egy szavazati joggal. A közgyűlés nyilvános. Az akadályoztatás vagy más okból távol maradó szövetkezeti tagok/nem tagok meghatalmazás útján képviseltethetik magukat. A meghatalmazást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a megbízó és a megbízott nevét, lakcímét, személyi adatait (anyja neve, személyi igazolvány száma), a megbízás tárgyát és idejét, továbbá két tanú nevét és aláírását (lakcímmel és személyi igazolvány számával). Egy meghatalmazott, legfeljebb egyazon lépcsőházban lakó hét tagot/ nem tagot képviselhet meghatalmazással. A meghatalmazott a naprendi pontokban akként szavazhat, amilyen minőségben a tulajdonost képviseli (tag, nem tag) ; a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.” A közgyűlés megkezdése előtt a megjelent szavazatra jogosultak kötelesek aláírni a jelenléti ívet, amelyhez a meghatalmazásokat is mellékelni kell. A közgyűlést az igazgatóság egy tagja nyitja meg. A megjelentek és képviselettel rendelkezők száma alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét. A közgyűlésnek a napirendi pontok megtárgyalása előtt meg kell választani a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és két fő jegyzőkönyv hitelesítőt. Ezekre a személyekre az igazgatóság és a jelenlévők tesznek javaslatot, a közgyűlésen bármely jelenlévő szövetkezeti tag megválasztható. A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv-vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható. A közgyűlésen elhangzottakat a közgyűlés során írásos formában vagy hangrögzítést (diktafon) alkalmazva rögzíteni kell. Kivétel ez alól az olyan előzetesen írásba foglalt előterjesztés vagy határozati javaslat, amelyről változatlan formában szavazás történt. Amennyiben a szavazásra bocsátott határozat szövege eltér az írásos előterjesztéstől, írásban is rögzíteni kell, visszaellenőrizve a határozat szövegének azonosságát. A hangrögzítés a végleges határozati javaslatok beolvasására, a javaslatra érkező szavazatszámok beolvasására és rögzítésére terjed ki. A hangrögzítőt a jegyzőkönyvvezető működteti. Hangrögzítés alkalmazása esetén a jelenlévőket erről a közgyűlés kezdetén tájékoztatni kell. Ha a hozzászóló mondandóját jegyzőkönyvbe kívánja vetetni, hangfelvétel alapján kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A hangrögzítő működtetését a levezető elnök irányítja. A megválasztott levezető elnök felel a közgyűlés szabályszerű levezetéséért. Irányítja a hozzászólások időkeretét, a közgyűlés gördülékeny lefolytatását. A közgyűlést a meghívóban közölt napirendi pontok szerint kell megtartani, attól eltérni rendes és rendkívüli közgyűlés esetén, csak a napirendi pontok tárgyalása előtti szavazással és

6/24



határozati javaslat elfogadásával lehet. Megismételt közgyűlésen a napirendi pontoktól eltérni nem lehet. A közgyűlés a határozatokat a jelen lévő tagok több mint felének nyílt szavazatával hozza, kivéve az alapszabály elfogadását és módosítását, amelyhez nyílt szavazás és kétharmados szótöbbség, továbbá a tisztségviselők megválasztása, amelyhez titkos szavazás és egyszerű többség szükséges. Lakásonként csak egy-egy szavazat vehető figyelembe a szavazás során. A rendes vagy rendkívüli közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatra jogosultak számának legalább fele jelen van. A megismételt közgyűlést 12 fő vagy ennél kevesebb szavazatra jogosult jelenléte esetén berekesztettnek kell nyilvánítani. A határozatképtelen vagy az ilyen okból berekesztett közgyűlés esetén a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a közgyűlés berekesztése esetén az ezt követően fennmaradó – napirenddel újabb közgyűlést kell tartani (a továbbiakban: megismételt közgyűlés). A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: a) a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében. b) 12 fő vagy ennél kevesebb szavazatra jogosult jelenléte esetén Lehetőség van írásbeli szavazásra is, olyan kérdések eldöntésében, ahol a válasz előre meghatározottan választható ( Pl: igen vagy nem, ellene vagy mellette ).Ilyen esetben az igazgatóság - a tagok közül - három tagú szavazatszedő bizottságot hoz létre. A szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell venni, amelynek elválaszthatatlan mellékletei a szavazólapok. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagjai hitelesítik. Eredménytelen az írásbeli szavazás, ha a lakásonként számított érvényes szavazatok összessége nem éri el a tagok számának felét. Nem lehet írásban szavazni a következő esetekben: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, illetőleg felmentése; c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költség előirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása; g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása; 1.5. Közgyűlési jegyzőkönyv készítése, kiértesítés: A közgyűlésről, a közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítéséért a jegyzőkönyvvezető felel. A készítésnél forrásként kell felhasználni a közgyűlés során írásban és hangfelvétel formájában rögzítetteket, és az 7/24



előzetesen elkészített írásos előterjesztéseket. A jegyzőkönyv készítésében közreműködhet a közgyűlés levezető elnöke is. A közgyűlésről készült hangfelvételt a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított további 15 napig köteles a jegyzőkönyv vezető megőrizni, ami alapján a közgyűlésen részt vettek a jegyzőkönyvvel kapcsolatban írásban kifogást emelhetnek. Kifogás esetén a kivizsgálás lezárásáig a hangfelvétel nem semmisíthető meg. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a megjelent tagok/nem tagok számát és nevét, illetőleg a tagok/nem tagok által meghatalmazott személy(ek) nevét tartalmazó jelenléti ívet; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A rögzített határozatok szövege meg kell, hogy egyezzen a szavazásra bocsátott, illetve a határozathozatalkor felolvasott szöveggel. f) az érdemi hozzászólók felsorolását, a hozzászólásra vonatkozó rövid információt (melyik napirendi pontra vonatkozik, hozzászólás lényegi tartalmát) A közgyűlési jegyzőkönyv végén fel kell tüntetni a felvétel helyét, a felvétel dátumát. A közgyűlési jegyzőkönyv mellékleteként kötelezően csatolni kell a jegyzőkönyvhöz szóban elhangzott írásos előterjesztéseket. Amennyiben a felszólaló kéri, csatolni kell a levezető elnöknek vagy a jegyzőkönyvvezetőnek írásban átadott hozzászólalásokat, a hangrögzítővel felvett hozzászólás lejegyzett írásos másolatát is (az írásos változatot a felszólalóval hitelesíttetni kell). A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti. A hitelesítő tagoknak a közgyűlés zárásáig jelen kell lennie. Ellenkező esetben, távozásakor helyére a közgyűlés kezdetétől jelenlévő hitelesítőt kell választani. Az aláíróknak a közgyűlési jegyzőkönyv és a mellékletek minden oldalát el kell látniuk kézjegyükkel. A jegyzőkönyvbe bármely tag /nem tag betekinthet és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. Az igazgatóságnak a közgyűlésen (részközgyűlésen) meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított - írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő - 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. Az értesítésnek tartalmaznia kell a küldő szervezet nevét, címét, a közgyűlési határozatokat és nyilvántartási számukat, az értesítés dátumát és a küldő szervezet aláírását. Az értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslatra vonatkozó törvényi információkat. Lszt. 2004. évi CXV. tv. 9§.(1-2)

8/24



2. Részközgyűlés Szövetkezetünk legkisebb határozathozó egysége: egy lépcsőház. Egyes lépcsőházak, épületek hatáskörébe tartozó ügyekben az igazgatóság vagy a tagok/nem tagok részközgyűlést hívhatnak össze. A részközgyűlés eljárási szabályai megegyeznek a közgyűlés ilyen szabályaival. A részközgyűlés a közgyűlés határozataival ellentétes határozatot nem hozhat, annak hatáskörében felsorolt ügyekben nem dönthet. 3. Tagértekezlet 3.1. A lakásszövetkezet alapszabálya a tagok lépcsőházanként szerveződő közösségeit, a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismeri el. 3.2. A tagértekezlet jogosult: - a lépcsőházban felmerült költségek tagokra és nem tagokra történő felosztásának módjáról határozni, illetve javaslatot adni – kivéve ha ezt az alapszabály nem szabályozza -, - véleményezni az igazgatóság helyi jellegű indítványait, és önálló javaslatot az igazgatóság elé beterjeszteni - a közös helyiségek takarítása és a téli hó eltakarításának rendjét meghatározni - a házirend betartása érdekében a szükséges intézkedéseket kezdeményezni 3.3. A tagértekezlet a tagok és nem tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A jelen lévő nem tag tulajdonosokat is szavazati jog illeti meg. A lépcsőház ügyeiben hozott állásfoglalásait a lakásszövetkezet igazgatósága köteles figyelembe venni. A tagértekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, és rögzíteni kell a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet minden jelenlévőnek alá kell írni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a lépcsőház minden lakójának és az igazgatóságnak meg kell küldeni. 4. Igazgatóság: (4.1.) Szövetkezetünk közgyűlése ötéves időtartamra háromtagú igazgatóságot választ, titkos szavazással. Az igazgatóság tagjait, a lakásszövetkezet elnökét a közgyűlés külön titkos szavazással választja meg. (4.2.)Az igazgatóság tagjává a lakásszövetkezet tagja választható meg, (4.3) pont kivételével (4.3).Az igazgatóság tagjává választható nem szövetkezeti tag is, ha munkaviszonyban vagy szerződéses jogviszonyban ingatlankezelési feladatot lát el. (4.4.)A nem szövetkezeti tag abban az esetben választható igazgatósági tagnak amennyiben a közgyűlés egyben az igazgatóság elnökének is megválasztják. Ellenkező esetben az igazgatósági tagok megválasztása érvénytelen, az igazgatósági tagokat újra kell választani. (4.5.) Az igazgatóság az alábbi szervezeti formákban működhet:

9/24



(4.5.1.) Az igazgatóság elnöke látja el az ingatlankezelési feladatot, munkaviszony keretében. (4.5.2.) Amennyiben a közgyűlés az igazgatóság elnökét (szövetkezeti elnökét) és az igazgatósági tagokat a közgyűlés a szövetkezeti tagok közül választja, és azok nem rendelkeznek ingatlankezelői képesítéssel a szövetkezet (a) az ingatlankezelésre ügyvezetőt (ügyvezető igazgatót) alkalmazhat, (b) az ügyvezetést szerződéses formában működteti. (aa) Az ügyvezető (ügyvezető igazgató) alkalmazásának feltétele: - rendelkezik ingatlankezelői végzettséggel, - vele a szövetkezet munkaviszonyt létesít, - ellátja a szövetkezet operatív igazgatását, szervezését, - tanácskozási joggal kötelezően részt vesz az igazgatósági üléseken, azokon szavazati joggal nem rendelkezik (ba)Az igazgatóság az ügyvezetésre, ezen belül az ingatlankezelésre szerződést köthet a tevékenység végzéséhez szükséges ingatlankezelői jogosultsággal rendelkező egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal.

5. Az igazgatóság munkastílusa, tevékenységének szabályai: 5.1. Az igazgatóság tevékenységét az alapszabályban, a szabályzatokban leírtak alapján és a közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, alkalmazása esetén irányítja és ellenőrzi az ügyvezető (ügyvezető igazgató) munkáját. 5.2. Az igazgatóság testületként látja el tevékenységét, egyes feladatok ellátására tagjait megbízhatja. Az igazgatóság szükség szerint, általában havonként tartja üléseit, összehívása az elnök feladata. Az igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely igazgatósági tag, a felügyelőbizottság elnöke vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az indok megjelölésével indítványozza. 5.3. Az igazgatósági üléseket az igazgatóság elnöke (szövetkezeti elnök) hívja össze. Ezen történik az egyes napirendi pontok, illetve feladatok megtárgyalása, valamint a határozathozatal. 5.4. Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata akkor dönt, ha a szövetkezet tagja. Amennyiben a szövetkezet ügyvezetőt (ügyvezető igazgatót) alkalmaz, az igazgatósági üléseken tanácskozási joggal kötelező a részvétele, de távollétében érvényes határozat hozható. Ugyancsak kötelező tanácskozási joggal meghívni az ülésekre a felügyelőbizottság elnökét. Az ülés tartalmáról és a határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a résztvevő igazgatósági tagok írnak alá. Az igazgatóság állásfoglalásait/határozatait, a felügyelőbizottság részére 30 napon belül meg kell küldenie. A határozatokat az „Igazgatósági határozatok – év” gyűjtőben sorszámozva kell tárolni.

10/24



5.5.Ha az igazgatóság elnöke (szövetkezet elnöke) munkaviszonyban áll a szövetkezettel, a munkáltatói jogok gyakorlása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az igazgatóság gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szövetkezettel munkaviszonyban álló tisztségviselővel, munkavállalóval szemben, kivéve azokban az esetekben, amelyek az alapszabály II. fejezet 1.2. pontja szerint kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A munkaviszony létesítésének, a juttatások körének szabályozását szabályzatban kell rögzíteni. A szabályzatot az igazgatóság készíti elő, és a közgyűlés fogadja el. 5.6. A igazgatóság képviseli a tagság érdekeit, gondoskodik a szövetkezet vagyonának védelméről, pénzeszközeinek biztonságos elhelyezéséről. 5.7. Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe. Az alapszabályban meghatározott részközgyűlési körzetet közvetlenül érintő döntésének meghozatala előtt köteles az érintett körzet véleményét kikérni. Az igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. 5.8. Az igazgatóság a tagoknak a lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresése, illetőleg az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – írásban köteles válaszolni. (5.9.) Az igazgatóság a tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás, illetőleg a tag időleges vagy állandó használati jogának átruházása esetén - a tag kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a tartozás összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. 5.10.Feladatai különösen: - szövetkezetünk, tagságunk érdekeinek, vagyonának védelme, pénzeszközeinek biztonságos elhelyezése, - gondoskodik a lakóépületek üzemeltetéséről, jó karbantartásáról az érintettek lakók bevonásával, - felújítási munkák tervezése, előkészítése, elvégeztetése közgyűlési határozat szerint, - gondoskodik a szövetkezeti vagyon megóvásáról, gyarapításáról, - legalább évente egyszer beszámol a testület éves munkájáról, a gazdálkodás eredményéről, a következő évi költség-előirányzatról, - az üzemeltetési költségeket érintő áremelkedés esetén az előző hónap - KSH által megállapított - inflációs rátát 20%-kal meghaladó mértékéig közösköltség-emelést, vagy pótbefizetést írhat elő, - eljár a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő tagokkal/nem tagokkal szemben, - gondoskodik az állami és önkormányzati fejlesztési pályázatokon való részvételről, - eljár az alapszabályt és mellékleteit, illetve az egyéb kötelezettségeket be nem tartók ügyében, - biztosítja a szövetkezet működéséhez szükséges jogszerű és szakszerű nyilvántartásokat; - hatékonyan tájékoztatja a szövetkezet tagságát a szövetkezet működésével kapcsolatos közérdekű ügyekről, - megszervezi és elvégezteti a sürgősségi javításokat, kárelhárítási munkálatokat, - egyes esetekben előre kikérheti a felügyelőbizottság véleményét.

11/24



A lakásszövetkezet szabályzatainak (alapszabály, házirend és más belső szabályzatok ) elkészítése az igazgatóság, jóváhagyása a közgyűlés feladata. Az igazgatóság a szabályzatok elkészítéséhez szövetkezeti tagokat is bevonhat. A hátralékosokkal kapcsolatos kézbesítési ügyekben (a hátralék behajtása érdekében) az igazgatóságnak az érvényes jogszabályok szerint kell eljárnia. 6. Felügyelő Bizottság: 6.1 Megválasztása A közgyűlés - titkos szavazással - öt évi időtartamra három tagú felügyelő bizottságot választ. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés - külön szavazással- a tagok közül választja meg. A szavazás titkos. A felügyelőbizottság ellátja a tagok és a szövetkezet érdekeinek képviseletét Ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. 6.2.Tevékenysége kiterjed a) a lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a lakásszövetkezet irataiba betekinthet; b) a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet. A tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg. Az iratok bemutatásának általában 8 napon belül , de egyedi esetekben maximum 20 napon belül meg kell történnie. c) köteles felhívni az igazgatóság figyelmét, ha tevékenysége során a jogszabályokban, a lakásszövetkezeti alapszabályzatában, más belső szabályzatában vagy a közgyűlés (részközgyűlés) határozataiban foglaltaktól eltérően (nem megfelelően) jár el; d) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; e) összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének; f) a lakásszövetkezet éves gazdálkodásáról és az igazgatóság éves beszámolójáról írásos véleményt nyilvánít a közgyűlés részére; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; g) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről; h) az igazgatósággal kölcsönösen egyeztetve javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására; i) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.

12/24



Feladatellátását, az igazgatósággal való együttműködését ellenőrzési szabályzat alapján végzi, az abban foglaltak szerint. Ennek kidolgozása és hatékony működtetése a két szerv feladata. Amennyiben a szövetkezeti tag vagy nem tag a lakásszövetkezet ellen bírósági eljárás megindítását szándékozik kezdeményezni, azt köteles a felügyelőbizottságnak írásban bejelenti .A felügyelőbizottságnak a bejelentést követően a hatályos lakásszövetkezetekről szóló törvény szabályai szerint kell eljárnia. A felügyelőbizottság feladatainak megbeszélését a felügyelőbizottság elnökének összehívása alapján felügyelő-bizottsági ülésen végzi. Az ülés tartalmáról és a napirendi pontok szavazási eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni a résztvevők aláírásával. Az ülés Igazgatóságot érintő megállapításait írásban megküldi az Igazgatóságnak.

7. Tisztségviselők: (7.1.)Szövetkezetünk tisztségviselői Az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. Az igazgatóság elnöke egyben a szövetkezet elnöke. A szövetkezet törvényes képviselője az igazgatóság elnöke, aki a szövetkezet működését és gazdálkodását a jogszabályok és az alapszabály, a házirend, belső szabályzatok keretei között személyes büntetőjogi és anyagi felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az igazgatóságnak és a közgyűlésnek köteles beszámolni. Ügyvezető igazgatói beosztás esetén a felelősségi és tevékenységi jogkörök megosztását, átruházását és jól körülhatárolható mértékét az igazgatóság elnöke – az igazgatósági tagokkal egyetértésben – határozza meg. A nem munkaviszonyban, ill. nem szerződéses jogviszonyban álló tisztségviselők tiszteletdíj ellenében végzik tevékenységüket, a közgyűlés őket munkájukkal arányban álló díjazásban részesíti. A nem szövetkezeti tag tisztségviselő a szövetkezeti tagokra vonatkozó jogokat nem gyakorolhatja. Ha jogi személy vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy tagján keresztül lát el tisztségviselői funkciót, akkor vállalkozói vagy megbízási szerződés megkötése szükséges, amelyet a közgyűlés fogad el.

(7.2.)Nem lehet tisztségviselő, illetve kizáró okok: a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges, b) aki büntetett előéletű, c) aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél, d) aki lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.

13/24



A tisztségviselő a közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles , hogy a tisztség betöltéséhez szükséges kizáró okok nem állnak fenn megválasztása időpontjában, melyet a közgyűlést követő 15 napon belül köteles írásban is megerősíteni. A megbízatásának időtartama alatt történő változást azonnali hatállyal köteles az igazgatóságnak írásban bejelenteni.

(7.3.) Összeférhetetlenség: A lakásszövetkezetnél egy személy egyszerre több tisztséget nem láthat el. A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is. A felmerült összeférhetetlenség megszűnéséről - az érintetteknek - 15 napon belül, írásban, a közgyűlésnek vagy a felügyelő bizottságnak igazolást kell benyújtaniuk. A munkaviszonyban álló tisztségviselő további munkaviszonyt, illetve más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, kivéve ha ehhez a közgyűlés határozatban hozzájárul. (7.4.) Tisztségviselői megbízatás megszűnése: a) a megbízatás időtartamának lejártával, b) a tisztségviselő halálával, c) a közgyűlés általi felmentéssel, d) a megválasztó szervhez intézett lemondással, amely elnöki tisztség esetén az igazgatósági, a felügyelőbizottsági tagságot is megszünteti, e) a lakásszövetkezeti tagsági viszony megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges, f) ha a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg, és ezt az alapszabályban előírt módon nem igazolja, g) A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, ha - a tisztségviselő a lakásszövetkezetekről szóló hatályos jogszabályban foglalt (2004. évi CXV. törvény szerinti 30. § (2) bekezdés b) pontja) kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, - ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja. A megszűnt megbízatású tisztségviselő a lakásszövetkezet írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A tisztségviselők az ilyen tevékenységet ellátó személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni a szövetkezet ügyeiben. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. A tisztségviselők kártérítése a bíróság hatáskörébe tartozik.

14/24



(7.5.) Tisztségviselőkkel szemben támasztott szakmai követelmények: A szövetkezet irányítását végző személy, az (igazgatóság elnöke) szükséges szakmai követelménye: felsőfokú végzettség vagy emelt szintű ingatlankezelői végzettség. Az igazgatóság tagjai végzettsége minimálisan középfokú végzettség, irányításban való jártasság. A felügyelőbizottság elnöke minimális végzettsége felsőfokú végzettség, gazdasági vagy jogi vagy számviteli ellenőrzésben való jártasság. A felügyelő-bizottság egy tagjának rendelkeznie kell mérlegképes számviteli képesítéssel vagy felsőfokú számviteli, pénzügyi végzettséggel. Ha a tagok közül ilyen nem választható, akkor a mérleg ellenőrzésekor, a szakmai követelmények biztosítására szakértőt kell alkalmaznia a szövetkezetnek. A másik tag minimális végzettsége, középfokú végzettség, előny az ellenőrzésben való jártasság. (7.6.) Tisztségviselők választásának részletes szabályai: Az igazgatóság és felügyelőbizottság mandátumának lejárata előtt tisztújító közgyűlést kell tartani. A tisztújító közgyűlést megelőző rendes közgyűlés háromtagú jelölőbizottságot választ. A bizottság megbízatása, a mandátumok lejárata napját megelőző 60. napon kezdődik és a tisztújító közgyűlés napján ér véget. A felügyelőbizottság elnöke vagy tagja nem választható meg a jelölőbizottság tagjának. Amennyiben a közgyűlés nem tud jelölőbizottságot felállítani, akkor a feladatot az igazgatóság látja el. A jelölőbizottság feladata és hatásköre: a) közzéteszi a jelölés kezdetét és szabályait, b) az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tisztségek betöltésére alkalmas jelölteket keres, c) nyilvántartásba veszi a jelölteket, d) megállapítja, hogy az alapszabály és a lakásszövetkezetekről szóló hatályos törvény szerint nincs-e akadálya a tisztség betöltésének (összeférhetetlenség, kizáró ok, szakmai követelmény hiánya ), e) írásban nyilatkoztatja a jelölteket, hogy a tisztséget – megválasztásuk esetén – vállalják-e, f) elkészíti a szavazócédulákat szervezetenként (igazgatóság és felügyelőbizottság) jelöltek listájával; g) a választás előtt, legalább 15 nappal közzé teszi az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelöltjeinek listáját, a jelöltek rövid ismertetőjét. A közzététel helye a közgyűlési meghívó melléklete, a lépcsőházi hirdetmény és a szövetkezet honlapja. Tisztségviselő jelölt lehet a szövetkezetnek az a tagja/nem tagja: - akit a jelölőbizottság felkér valamely tisztség betöltésére, és aki vállalja a jelölést, vagy aki önmagát jelöli, - és aki egyben megfelel az alapszabályban és törvényben előírt követelményeknek. A tisztségviselők választása – az alapszabályban előírt feltételek mellett – titkos szavazással történik. Előbb az igazgatóság tagjait, elnökét, majd a felügyelőbizottság tagjait és elnökét kell megválasztani. 15/24



A szavazás előtt a közgyűlés háromtagú szavazatszedő bizottságot választ a jelenlevők közül, amely átveszi a jelölőcédulákat, a jelöltek listáját és a nyilatkozatokat a jelölőbizottságtól. A jelölőbizottság is átalakulhat szavazatszedő bizottsággá. A szavazatszedő bizottság feladata és hatásköre: - kiosztja a szavazócédulákat - begyűjti a szavazócédulákat - megvizsgálja a szavazatok érvényességét - megszámolja és összesíti a szavazatok számát a jelöltek tisztsége és neve szerint - megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás két részből áll. Első rész: Minden jelen levő tag egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági szavazócédulát kap, amelyen a jelöltek listája és a nevek előtt egy üres jelölőnégyzet van. A szavazás során „X”-et kell tenni mindkét szavazócédulán három - név előtti - négyzetbe, akiket a testület tagjának választanak. Érvénytelen a szavazócédula, ha - háromnál több jelölés (X) szerepel rajta, - ha nem egyértelmű a jelölés. Érvénytelen a szavazócédulán az utólag felírt nevekre leadott szavazat. Második rész: Minden jelen levő tag egy igazgatóság elnökére és egy felügyelőbizottság elnökére vonatkozó szavazócédulát kap, amelyen az első részben megszavazott tagok listája, és a nevek előtt egy üres jelölőnégyzet van . A szavazás során „X”-et kell tenni mindkét szavazócédulán egy név előtti négyzetbe, akit az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság elnökének választanak. Érvénytelen a szavazócédula, ha - egynél több jelölés (X) szerepel rajta, - nem a megválasztott testületi tagok közül került jelölés, - ha nem egyértelmű a jelölés. Érvénytelen a szavazócédulán az utólag felírt nevekre leadott szavazat. A választások eredményét – határozatban - a levezető elnök hirdeti ki. Az újonnan választott tisztviselők megbízatása a hivatalban levők lejárata napját követő napon lép hatályba, és 5 évig tart. A választási határozatok kihirdetése után a szavazatszedő bizottság megbízatása megszűnik.

(7.7.) Tisztségviselők időközi választása: A tisztségviselő megbízatása a lakásszövetkezetekről szóló hatályos 2004. évi CXV. törvény, az Alapszabályban leírtak szerinti rendkívüli módon szűnik meg. A megszűnt megbízatás helyére saját szervezete (igazgatóság, felügyelőbizottság) állíthat új jelöltet(eket), akit a rendes és/vagy rendkívüli közgyűlés titkos szavazással választ meg. Az új jelölt mandátuma a megválasztása napjától, a szervezete többi tagjának mandátumáig tart. Az igazgatóság teljes megszűnése ( leváltása, lemondása) esetén új választást kell kiírni , és a választási rendnek megfelelően, új igazgatóságot kell választani. A felügyelőbizottság teljes megszűnése esetén – a választási rendnek megfelelően – új választást kell kiírni a 16/24



felügyelőbizottság tagjainak és elnökének újraválasztására, amelyeknek megbízatása az utoljára választott igazgatóság mandátumáig tart.

III: FEJEZET: TAGSÁGI VISZONY

1. A tagsági viszony keletkezése: Szövetkezetünknek természetes személyek és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai, akik lakóépületeinkben önálló ingatlannal rendelkeznek, belépési nyilatkozatban kérik tagfelvételüket és az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Írásbeli nyilatkozatban vállalják, hogy szövetkezetünkkel szembeni fizetési kötelezettségük elmulasztása esetén a - Ptk. szerinti - illetményrésznek a szövetkezetünk javára történő engedményezésével - illetményéből való levonásához hozzájárulnak. A felvételt írásban, erre rendszeresített nyomtatványon kérheti az új tulajdonos, a tulajdonjogra vonatkozó igazolás benyújtásával egyidejűleg. A tagfelvételről az igazgatóság a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen, de legfeljebb 3 hónapon belül dönt, de a közgyűlés előtti 30 napig meghozza döntését. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és a közgyűlést tájékoztatni kell. A tagsági viszony – felvétel esetén – a felvételi kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a lakás több személy tulajdona (házastársak, örököstársak) mindegyik tulajdonostárs kérheti szövetkezetünkbe tagként való felvételét. Ez lakásonként csak egy szavazati joggal és fizetési kötelezettséggel jár. Szavazati joga csak szövetkezeti tagnak/ nem tagnak lehet. 2. A tagok és nem tagok jogai és kötelezettségei: A tagok alapvető jogai különösen, hogy: - a közgyűlésen részt vegyenek, javaslatot tegyenek a szövetkezet működésére, gazdálkodására, közreműködjenek a határozatok meghozatalában; - a határozatok meghozatalához szükséges előzetes írásos információk a rendelkezésére álljanak - jelöljék és megválasszák a szövetkezet tisztségviselőit, illetőleg azokat visszahívják, továbbá megválasztásuk esetén tisztséget töltsenek be a szövetkezetben; - tájékozódjanak a szövetkezet tagságát érintő ügyekben az igazgatóságnál, felügyelőbizottságnál, tisztségviselőknél. - az érintett témákban írásos másolatot kérhetnek és kaphatnak az iratokról, másolási díj ellenében - a tag/nem tag a lakásszövetkezet elleni bírósági eljárási szándékát írásban köteles bejelenteni a felügyelőbizottságnak az ok felmerülésének időpontjától számított 30 napon belül

17/24



- az általuk tapasztalt hiányosságokat jelezzék, írásban panasszal éljenek az Igazgatóságnál, Felügyelő Bizottságnál - használhassák az épületek közös használatra szolgáló részeit, felszereléseit, berendezéseit a szövetkezet belső határozatainak, illetve a házirendnek megfelelően - a többi tagot megillető használati jog sérelme nélkül; - javaslatot tehetnek a közgyűlés összehívására a hatályos Lszt. és az alapszabályban megfogalmazottaknak megfelelően A tagok kötelezettségei: - személyes tevékenységükkel segítsék elő a szövetkezet eredményes működését; - személyes és anyagi közreműködéssel gondoskodjanak a lakóépületek és más szövetkezeti létesítmények üzemeltetéséről, jó karbantartásáról, felújításáról; - tagoktól elvárható gondossággal végezzék el a szövetkezet érdekében vállalt munkát; - rendeltetésszerűen - más lakás tulajdonosok érdekeinek megsértése nélkül - használják a magántulajdonban álló lakásukat, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket; - az igazgatóság által meghatározott módon befizessék a közgyűlésen jóváhagyott fenntartási (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) hozzájárulást, ill. elrendelt pót befizetést - legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig. - lehetővé tegyék és tűrjék, hogy a lakásukba a lakásszövetkezet tisztségviselője és vele lévő szakember a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthassanak a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, 3. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei: A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost - a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével megilletik, illetőleg terhelik. A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során - ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg. 4. A tagsági viszony megszűnése: A szövetkezeti tagsági viszony megszűnik, ha: - a tag meghal; - a tag a szövetkezetből kilép; - a tagot kizárják; - a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik. - a tag elidegeníti lakását - tag jogutód nélkül megszűnik

18/24



Ha a tag a szövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező nyilatkozata továbbra is érvényben marad, ha az ingatlant nem idegeníti el. Az önkéntesség elvének megfelelően a tag tagsági viszonyát megszüntetheti, ezt az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni és a tagsági viszony a bejelentéstől számított 30 nap elteltével szűnik meg. A kilépett tag a szövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre és szolgáltatásokra nem tarthat igényt. A volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését - túlfizetés kivételével a szövetkezettől nem követelheti. A lakást elidegenítő tag/nem tag tulajdonos az elidegenítési időpontig, attól kezdődően pedig a vevő köteles a szövetkezettel szembeni fizetési kötelezettség teljesítésére, függetlenül attól, hogy a ki- és beköltözés milyen időponttal történt. A lakást elidegenítő tag/nem tag köteles igazolást kérni a szövetkezettel szemben fennálló tartozásáról, és azt – a szerződéskötéskor – a vevőnek bemutatni. Az igazgatóság kizárhatja a tagot, ha - neki felróható módon - a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget. A kizárást tárgyaló ülésre az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban is közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen - ha ezt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. A kizárást kimondó határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni, a kereset megindításának nincs halasztó hatálya. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnik meg.

IV. FEJEZET: GAZDÁLKODÁS 1.A fenntartási költségek viselésének és felosztásának szabályai A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok és nem tag tulajdonos fenntartással( karbantartással, üzemeltetéssel, felújítással) kapcsolatos befizetései és a szövetkezet egyéb bevételei biztosítják. A fenntartási hozzájárulást a tagok és nem tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben, - tárgy hónap 15. napjáig - a szövetkezetnek kötelesek megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után kamatot kell fizetni. A kamat mértéke a tárgyév január 1-én érvényes jegybanki alapkamat. Lakás , garázs, tulajdonostól bérlése esetén a tulajdonos felel a tartozásért. Az ilyen tulajdonos állandó lakhelyének címét is köteles a szövetkezetnek bejelentenie, elérhetőségi címként. A felújítási alap képzésének mértékét a közgyűlés határozza meg, kivéve az igazgatóság hatáskörébe tartozó szabályozást. A tagok és nem tag tulajdonosok fenntartási hozzájárulásainak mértékét a saját lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterülete szerint kell viselni (m2 arányosan). Az önálló tulajdonban lévő garázsok, tárolók, üzlethelyiségek fenntartási hozzájárulásainak mértékénél a közgyűlés által ilyen célra meghatározott négyzetméterköltség felét kell megállapítani.

19/24



2. Felelősség, tagsági viták: A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységből eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére nem elegendő a rendelkezésre álló vagyon, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. A jogellenesen okozott kárért a szövetkezet a tagjának, valamint a tag a szövetkezetnek a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

3.Hátralékosok kezelése: A közös költség tartozások kezelése az alábbi irányelvek alapján az igazgatóság feladata: (3.1.) Az igazgatóság köteles írásban felszólítani a három hónap költségelőírásnak megfelelő hátralékot felhalmozott tag (nem tag) tulajdonost tartozása 30 napon belüli megfizetésére. A felszólítást ajánlva kell kiküldeni, és csatolni kell hozzá az adott időszakra vonatkozó fenntartási és felújítási előírást, valamint a befizetések elszámolását. A felszólító levelet – annak másolati példányán történő átvételi aláírással – postázás helyett a tag (nem tag) személyesen vagy családtagja is átveheti . (3.2.) Amennyiben a felszólított tag (nem tag) nem fizeti meg időre a tartozását, az igazgatóság ügyvéd segítségét kérheti a tartozás behajtására. Hat hónapnak megfelelő hátralékba került tag/ nem tag tulajdonos ellen fizetési meghagyást, ill. tulajdonának jelzáloggal való megterhelését vagy más törvényes végrehajtási módot rendeljen el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A fent felsorolt jogi intézkedések megtételének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként ismételhető. A hat hónapnál nagyobb tartozás behajtására tett külső intézkedések költségeit a tartozó tag/nem tag viseli. (3.3.) Az alapszabály továbbá felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a hátralékossal részletfizetési egyezséget kössön, a tartozás mielőbbi rendezése érdekében. A hátralékossal történő részletfizetési megállapodást magánokiratba kell foglalni. (3.4.) A kézbesítéssel kapcsolatos kérdésekben a hatályos jogszabályok az irányadók.

V. FEJEZET: EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Tulajdoni és használati viszonyok szövetkezetünkben: Szövetkezetünk lakóépületeiben a lakások és a közvetlen alattuk lévő (garázsok, tárolók) helyiségek magántulajdonban állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A szövetkezeti vagyon nyilvántartásáról, az ebben bekövetkező változások bejegyzéséről az igazgatóság gondoskodik

20/24



2. Szövetkezetünk közös tulajdona: - a lakóépületeket övező földterület (267. számú tulajdoni lapon 170/A. hrsz.); - a lakóházak alapjai, továbbá függőleges és vízszintes tartószerkezetei (a magántulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévő falak; a lakáshoz közvetlenül csatlakozó - kizárólag a lakástulajdonosok használatában lévő - loggiák és tetőteraszok kivételével) - a lakóházak nyílászáró-szerkezetei, korlátjai és mellvédjei (a magántulajdonban álló lakásokhoz és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartozók kivételével); - a lakóházak tetőzete és az azon lévő kémények falazata, felépítmények; - a lakóházak ereszcsatornái; - irodák (a; 64 m2, b; 82 m2); - szövetkezeti raktárhelyiség (18 m2) - a szennyvízcsatorna-hálózat az épületek függőleges vezetékei, továbbá a függőleges vezetékek és a gyűjtő akna közötti szakaszai - a vízvezeték-hálózat a közös vízmérőtől a függőleges felmenő csőszakaszokat is beleértve, kivéve az egyénileg kialakított felmenő szakaszokat; a szövetkezet tulajdonában álló helyiségekben az összes berendezés és felszerelés; - az elektromos vezetékhálózat a lépcsőházi tűzvédelmi főkapcsolótól a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékekig, a szövetkezet tulajdonában álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az öszszes berendezés és felszerelés is; - a gázvezeték-hálózat az ingatlanon lévő első elzáró szerkezettől, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is; - a szövetkezet tulajdonát képező földrészleten lévő egyéb építmények: saját használatú út, járda, köztéri felszerelések, sportpálya, játszótér, közvilágítási és közlekedés-szabályzó eszközök ; - zöldteraszok használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, a zöldterasz-használati szabályzat, valamint a szövetkezet és tagok/nem tagok között létrejött használati szerződés szabályozza 3. Közös tulajdon használata, és a használat díja: A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa - a helyiség megközelítéséhez, illetőleg rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben - a lakóházhoz tartozó földrészletet, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket is használhatja. Közös tulajdonban lévő épületrész kizárólagos használati jogát - a tagok és a nem tag tulajdonosok jogos érdekeit figyelembe véve - az igazgatóság írásbeli kérelemre engedélyezheti. Az ilyen épületrészek kizárólagos használatáért díjat kell fizetni a szövetkezet részére, amelynek mértéke megegyezik a karbantartási és felújítási költség mindenkori m2 arányos előírásával. Ezt a költséget a közös költséggel együtt kell megfizetni. Amennyiben a használat ellen 3fő tagi/nem tagi írásos kifogást emel , az igazgatóság köteles az ügyet a közgyűlés elé terjeszteni. A közös tulajdonban lévő földterület kizárólagos használati jogát – írásbeli kérelemre - a közgyűlés engedélyezheti, és használati díját is meghatározza. A kérelemben meg kell jelölni a kizárólagos használat célját, tagok /nem tagok körét, pontos helyét, várható hatását a környe21/24



zetre. A terület használati jogának átruházásáról a közgyűlés határozata alapján az igazgatóság határozott idejű szerződést köt. 4. A szövetkezet képviselete, aláírási jogosultság: (4.1.)A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke képviseli. E jogköre harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a képviseleti joggal rendelkező tisztségviselő írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet; ebben az esetben legalább két tag vagy alkalmazott együttes felhatalmazása szükséges. (4.2.) A cégjegyzési jog az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a lakásszövetkezet szervezeti képviseletével rendelkező tisztségviselőt illeti meg. A tisztségviselő cégjegyzési joga önálló; más tagot vagy alkalmazottat az együttes cégjegyzés joga illeti meg. A Szövetkezet gazdálkodását egészében érintő kölcsön- vagy hitelszerződés megkötéséhez az ezt jóváhagyó közgyűlési határozat, valamint az igazgatóság elnöke és egy, a közgyűlés által meghatalmazott személy együttes aláírása szükséges. Egyes épületek lakás-előtakarékossági szerződéseinek megkötéséhez – ha a havi törlesztés nem haladja meg a felújítási előírást - az igazgatósági elnöke és egy, az épület/lépcsőház által megbízott tulajdonos aláírása szükséges. 5. Érdekképviselet: A szövetkezetünk érdekképviseletének ellátására, továbbá az együttműködés előnyeinek érvényesítésére - önkéntes elhatározással, közgyűlési határozattal – a közösség a lakásszövetkezeti érdekvédelmet ellátó szervezet tagjává válhat. E szervezetben szövetkezetünket a közgyűlésen megválasztott küldött képviseli. 6. Belső szabályzatok: Szövetkezetünk belső szabályzatai a Házirend, a Zöldterasz-használati szabályzat, a Területszabvány. A Házirend, a Zöldterasz-használati szabályzat módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Módosítását indítványozhatja bármelyik szövetkezeti tag, az indítványt az igazgatóságnak írásban kell benyújtania. A módosító indítvány alapján megfogalmazott határozati javaslatot a soron következő közgyűlés elé kell terjeszteni. A Területszabvány célja, hogy meghatározza a szövetkezet tulajdonában lévő összes közös területet és/vagy egyes részeit érintő használatának jogait a tulajdonosok körére vonatkozóan, valamint hogy a költségfelosztás alapjául szolgáljon a fenntartási költségek épületek közötti elszámolásához. A szabvány megalkotására és módosítására – az alapszabály tulajdoni és használati viszonyainak előírásai alapján - az igazgatóság jogosult. A Területszabványt szükség szerint, de legalább 5 évenként az igazgatóság felülvizsgálja, a változtatást a közgyűlésnek kell jóváhagynia.

22/24



VI. FEJEZET: A LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETI ÁTALAKULÁS

1. Lakásszövetkezetek egyesülése Lakásszövetkezetünk közgyűlési határozattal más lakásszövetkezettel társul vagy egyesül. Ehhez a társulni vagy egyesülni kívánó szervezetek külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új lakásszövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Az egyesülésre vonatkozó részletes szabályokra a hatályos lakásszövetkezeti törvény, illetve az ezzel kapcsolatos más jogszabályok az irányadók. 2. A lakásszövetkezet szétválása A lakásszövetkezet közgyűlése a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a lakásszövetkezet szétválását két vagy több lakásszövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani. A szétválást a lakásszövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést. A lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek (építési ütem, épület, épületcsoport stb.) megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét. A szétválásra vonatkozó részletes szabályokra a hatályos lakásszövetkezeti törvény, illetve az ezzel kapcsolatos más jogszabály az irányadó. 3. Kiválás a lakásszövetkezetből A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai – amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn – együttesen válhatnak ki. A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot – a részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásoknak másolatban történő megküldésével – az igazgatóság részére írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni. A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik. A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése dönt. A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kiválásra vonatkozó további szabályok estében a hatályos lakásszövetkezeti törvény, illetve az ezzel kapcsolatos más jogszabályok az irányadók. 23/24



VII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az alapszabályt szövetkezetünk 2012. augusztus 27-én megtartott közgyűlése megtárgyalta és a 2012/13. számú közgyűlési határozatával elfogadta. Ezzel egyidőben a 2005. december 13án elfogadott alapszabályt hatályon kívül helyezte. Jelen alapszabály mellékleteit képezik: Házirend, Zöldterasz-használati szabályzat, Területszabvány Az alapszabályban nem tárgyalt szempontok esetén a lakásszövetkezetekről szóló hatályos törvény az irányadó.

Szigetszentmiklós, 2012. ……………… „

„

______________________

______________________

közgyűlés levezető elnök

jegyzőkönyvvezető

______________________

______________________

jegyzőkönyv hitelesítő

jegyzőkönyv hitelesítő

Ellenjegyezte:

_______________________ Dr. Vukov Antal ügyvéd

24/24

Akácfa Körúti Lakásfenntartó Szövetkezet ALAPSZABÁLYA

Recommend Documents