AJKA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Gyár utca Rákóczi utca vasút Bartók Béla utca csomópont és környezete MUNKAKÖZI TERVDOKUMENTÁCIÓ

AJKA VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Gyár utca – Rákóczi utca – vasút – Bartók Béla utca csomópont és környezete

MUNKAKÖZI TERVDOKUMENTÁCIÓ Város-Teampannon Kft. 2013. február

AJKA VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI ANYAG Megrendelő:

Ajka Város Önkormányzata 8401 Ajka, Szabadság tér 12.

Megrendelő képviselője:

Hornyák Attila főépítész

Generál tervező:

VÁROS-TEAMPANNON KFT. 1053 Bp. Veres Pálné utca 7. Tel: 429-7080, Fax: 429-7081

Vezető településrendező tervező:

Koszorú Lajos TT/1É 01-1346

Városrendezés:

Koszorú Lajos Tóth Helga

Város-Teampannon Kft Város-Teampannon Kft

Tóth Helga

Város-Teampannon Kft.

Közlekedés:

Kajtárné Varga Ida 01-3418

Szerkezetek Kft.

Munkatárs:

Bárdosi Andrea

Város és Ház Bt.

Zöldfelület, környezetvédelem:

Budapest, 2013. február Az alaptérkép az Önkormányzat által szolgáltatott digitális földhivatali térkép (2012.06.01.) Ez a terv a Város-Teampannon Kft. szellemi tulajdonát képezi. Védelméről a 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik.

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS ............................................................................... 2

1.1 1.2

ELŐZMÉNYEK ...........................................................................................................................2 CÉLOK ÉS HATÁSOK ...............................................................................................................2

2.

HELYZETFELTÁRÁS ..................................................................... 3

2.1

VÁROSRENDEZÉSI VIZSGÁLAT ...............................................................................................3 2.11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK ................................................................................................3 2.12 TELEKSZERKEZET ................................................................................................................................4 TULAJDONVISZONYOK ................................................................................................................................6 TULAJDONVISZONYOK ................................................................................................................................6 2.13 BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLAT ...................................................................................................................8

2.2

A TERÜLETRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK .......................................................9 2.21 VÁROSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA .......................................................................................10

AJKA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE .......................................................................................10 AJKA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE ..................................................................................10 3.

JAVASLATOK.......................................................................... 13

3.1

VÁROSRENDEZÉS – INDOKLÁS ............................................................................................13

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ..............................................................................................13 3.2 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA...............................................................................................14 3.3 TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT .....................................................................................................15 3.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK .................................................................................15 3.5 KÖZLEKEDÉS...........................................................................................................................17 3.6 KÖZMŰVESÍTÉS.......................................................................................................................17 3.7 HÍRKÖZLÉS ..............................................................................................................................17 3.8 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ............................................................................17 4.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .............................................. 19

Ajka város településrendezési eszközeinek módosítása

1.

Véleményezési dokumentáció

BEVEZETÉS

1.1 ELŐZMÉNYEK Ajka város megbízásából a Város-Teampannon Kft. készíti a Székesfehérvár-Boba vasútvonal, AjkaDevecser vonal szakasz rekonstrukciója következtében szükségessé váló, Ajka város területét érintő Településrendezési eszközök módosítását. A 2010. júniusában elkészült Székesfehérvár (kiz.) – Boba (kiz.) vasúti vonalszakasz rekonstrukciója, előkészítés IV. 1.: Ajka (kiz.) - Devecser (kiz.) vonal szakasz kiviteli terv dokumentációját átvizsgálva — ,melyet az UVATERV Zrt. – ÚT-TESZT Kft. – COWI Magyarország Kft. konzorcium készített — egy helyszínen szükséges megteremteni az összhangot a településrendezési tervben. A vasútvonal területén tervezett új elemek nem igényelnek új területet, a vasút üzemi területén belül történnek a korszerűsítések.

1. ábra – A tervezési terület ortogonális légifotója – a google earth adatbázis felhasználásával

Az „1. Vasút” tervezési területen a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (továbbiakban: NIF) kívánja fejleszteni a vasút szintbeni átjáróját, mely érint magántulajdonú területeket is. A tervezett fejlesztési elképzeléseknek teret engedve Ajka Város Önkormányzat Képviselő-Testülete a … határozat szerint ezzel a dokumentációval kívánja elindítani az előzetes tájékoztatási és véleményezési szakaszt a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti egyszerűsített eljárás szerint. A Településrendezési eszközök módosításával érintett területre vonatkozó megalapozó vizsgálat és alátámasztó munkarész – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban Kódex) 16. § (5) és (6) bekezdésnek megfelelően – csak az eltelt időszakra és a terv által megkövetelt részletezettséggel kerül kidolgozásra.

1.2 CÉLOK ÉS HATÁSOK A Székesfehérvár-Boba vasútvonal Rákóczi úti csomópontjára vonatkozó településrendezési eszközök módosításának célja a Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciójához kapcsolódóan a szabályozási vonalak olyan mértékű módosítása, amely a biztonságos vasúti-közúti kereszteződés megvalósulását lehetővé teszi. A rendezés várható hatása, hogy biztonságos szintbeni kereszteződés valósulhat meg a belső városi szövetben, és a szomszédos szolgáltató-kereskedelmi egységek megközelítése és parkolása is rendezettebbé válik. 2



2.

HELYZETFELTÁRÁS

2.1 VÁROSRENDEZÉSI VIZSGÁLAT 2.11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A tervezési terület a Székesfehérvár-Boba vasútvonal mentén, a Rákóczi Ferenc utca – Gyár utca – vasút találkozásánál helyezkedik el, a lakóterület és a gazdasági telephelyek határán. A városközponttól való távolság kb. 800 m. A vasúton túl található a szénosztályozó és a hőerőmű. A Gyártelepi út végén nyugatra pedig a timföldgyár zagytározója. A tervezési terület nyugati része ipari telephelyekkel határos, az északi és észak-keleti része pedig a városközponthoz közeli családiházas beépítésű lakóterülettel. A tervezési területen található a város egyik fontos szintbeni vasúti átjárója, melyen keresztül érhető el a Bartók Béla utca, ahol fontos telephelyek, kereskedelmi egységek is találhatók, a Kandó Kálmán lakótelep, a Timföldgyári út és a 7309. j. Ajka-Pula összekötő út. A tervezési területen, egy teret alkotva találkozik a város három helyi gyűjtőútja, a Rákóczi Ferenc utca, a Gyár utca és a Bartók Béla utca.

Városközpont

hőerőmű

szénosztályozó zagytározó

hőerőmű 2. ábra – A tervezési terület átnézeti ortofotója

3



2.12 TELEKSZERKEZET A tervezési területen található gazdasági területek telekszerkezete változatos képet mutat. A módosítással érintett ingatlanok közül a 1542 hrsz-ú közterületen (téren) úszótelek a 1541 hrsz-ú üzlet, ezért beépítettsége közel 76 %-os. Ugyanezen a közterületen beékelődve található a 1540 hrsz-ú irodaház, a tér közepén. A tér nyugati sarkán található még egy kisebb szolgáltató funkciójú, 1539 hrsz-ú ingatlan, mely 2010-ben a közterületből kapott területet, így a korábbi úszótelek státusz helyett saroktelekké vált. 2001. óta történt másik változás is a telekszerkezetben. A Gyár utcai lakóterület és az ipari üzem határán egy lakóingatlan megszűnt és telekalakítással beleolvadt az üzem észak-keleti részén egy gazdasági területbe. Itt az építési övezet határa még a korábbi állapot szerint került meghatározásra, melyet módosítani szükséges.

2010. előtti állapot a 1598 hrsz‐ú teleknél

2010. utáni állapot a 1598 hrsz‐ú teleknél

2010. előtti állapot a 1539 hrsz‐ú teleknél

2010. utáni állapot a 1539 hrsz‐ú teleknél 3. ábra – Földhivatali alaptérkép részletek

A kertvárosias lakóterületen kialakult állapotú telekszélességben, 303-1500 m2 nagyságban.

szabályos

lakótelkek

találhatók,

változó

A legnagyobb telek az Ajkai Elektronikai Kft. 6,2 hektáros telephelye a Gyár utca nyugati oldalán. A vasút északi oldalán található több szabálytalan alakú és méretű telek, melyek részben közterületek, részben lakóingatlanok. A módosítás érinti a téren található 1539 és 1540 hrsz-ú telkeket, melyek teljesen vagy részben beleolvadnak majd az új csomóponti területbe. A következő fejezet táblázatában találhatók részletesebb adatok a telkekről.

4



Ajkai Elektronikai Kft.

hőerőmű 4. ábra – Földhivatali alaptérkép részlet

5



TULAJDONVISZONYOK A tervezési terület érintett telkeire vonatkozó összefoglaló táblázat a 2011. februárban kiadott tulajdoni lapok másolata alapján készült. Cím

Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (m2)

Tulajdonos

Gyár utca 37.

1539

szolgáltatóház és udvar

655

Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Ajka)

Gyár utca 37.

1540

irodaház

590

Kft. (Ajka)

308 1541/A/1: 153/308 1541/A/2: 155/308

Úszótelek, megközelítése a 1542 hrsz-ú közterületről. Vezetékjog 341 m2 nagyságú területre (Jogosult: E.ON)

1541

üzlet

Névtelen tér 1542 hrsz.

1542

közterület

3.883

Ajka Város Önkormányzata

Gyár utca 1602 hrsz.

1602

közterület

15.128


Vörösmarty utca

1721

beépítetlen terület

504

Vörösmarty utca 2.

1722

lakóház, udvar

992

Rákóczi Ferenc utca 1799/5 hrsz.

1799/5

közterület

6.821


1957 1958/3

út út

5906 925

Ajka Város Önkormányzata Magyar Állam

Bartók Béla utca 1972 hrsz.

1972

közterület

12.970

Úszótelek, megközelítése a 1542 hrsz-ú közterületről. 210-ben a 1542 ingatlan terhére nőtt a területe 502 m2-rel. Vezetékjog 68 m2 nagyságú területre (Jogosult: E.ON) Úszótelek, megközelítése a 1542 hrsz-ú közterületről. 16 férőhelyes parkoló található az épület mellett.

Társasháztulajdon  1541/A/1: Ajka Város Önkormányzata  1541/A/2: Magánszemély

Gyár utca 1.

Gyártelepi út

Megjegyzés

   

Magánszemély (1/2) Magánszemély (1/2) Magánszemély (1/2) Magánszemély (1/2)


Vezetékjog 116 m2 nagyságú területre (Jogosult: E.ON)

Vezetékjog (Jogosult: E.ON) Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog. (Jogosult: Veszprém Megyei Földhivatal)

6



7



2.13 BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLAT

A Gyár utca – a kép jobb oldalán a Gksz építési övezetbe sorolt terület látható

A Gyár utca és a Rákóczi Ferenc utca csomópontjának nézete nyugati irányból

A jelenlegi szintbeni vasúti átjáró nézete észak felől

A területen jelenleg az alábbi épületek helyezkednek el.

A 1541 hrsz-ú területen lévő épület.



5. ábra – A tervezési terület ortogonális légifotója – 2012. szeptember

8



2.2 A TERÜLETRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciójához kapcsolódóan a NIF fejleszteni kívánja Ajka közigazgatási területén a Rákóczi Ferenc utca – Bartók Béla utca és a vasútvonal szintbeni kereszteződését. 2009. novemberében készült el az engedélyezési terv előkészítő fejlesztési terve, melyet a COWI Magyarország Kft. tervezett Konzorciumban az ÚT-TESZT Kft.-vel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megbízásából. A terv minimális magánterületet érint, de az új közterület kapcsolatok miatt szükséges a területigénybevétel, ami miatt a hatályos Szabályozási terv is módosításra szorul. Egyéb fejlesztési igény és önkormányzati fejlesztési szándék sem jelentkezett a területen. Csomópont átépítése A Rákóczi Ferenc utca és Gyár utca végén, valamint a 1542 hrsz-ú közterület területén a kereszteződések átépítését tervezik, úgy, hogy a meglévő közterületi, telephelyekhez tartozó parkolóhelyek is átépítésre kerülnének, továbbá a vasút menti Gyártelepi út a Gyár utca felől jelenleg csak gyalogosan megközelíthető részén is új kapcsolatot építenek ki, parkolóhelyek kialakítása mellett. A Rákóczi utcáról megszűnik a közvetlen kapcsolat a vasúttal párhuzamosan a Gyártelepi útra, és létrejön a Gyár utcai új közvetlen megközelítés. A jelzőlámpás szintbeni vasúti átjárónál a közúti fejlesztésen túl a gyalogos megközelítése is módosul, biztonságosabbá válik a terv szerint. A 1542 hrsz-ú közterületen úszótelekként beépített szolgáltató épületek közül megmarad a 1541 hrsz-ú ingatlan. Az épület vasút felőli oldalán megmarad a 24 férőhelyes parkoló, viszont annak megközelítése a Gyár utca felől lesz lehetséges. A megszűnő 1540 hrsz-ú szolgáltató épület és a 16 férőhelyes parkoló helyén egy új észak-déli irányú elrendezésű 16 férőhelyes parkoló kerülne kialakításra. A 1539 hrsz-ú ingatlanhoz tartozó udvar és parkoló területe is átépítésre kerülne, közterületként, ahol 6 parkolóhely kialakítása tervezett. Itt egy új támfal építését is tervezik az iparvágány felőli oldalon. A meglévő buszmegállók áthelyezésre kerülnének. A vágányok és az iparvágányok megmaradnak, felújításra kerülnek. A rálátási háromszög miatt a vasút menti sáv beépítése korlátozott. Ennek határát a mellékelt terv jelöli.

6. ábra – Ajka-Devecser vasúti vonalszakasz átépítése a 807+33,56 szintbeni közúti átjárónál az előzetes engedélyezési tervek szerint.

9



2.21 VÁROSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA AJKA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 202/2000. (XI. 29.) számú határozattal megállapította Ajka Településszerkezeti tervét.

7. ábra – Ajka város településszerkezeti terve – részlet

A Településszerkezeti terv a „Vasút” tervezési területre vonatkozóan az alábbiakat határozza meg:  a vasúttól északra elhelyezkedő területrészen, a Gyár utca és vasút által határolt területen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (max. szintterület-sűrűség 1,0) helyezkedik el,  a Gyár utcától keletre kertvárosi lakóterületet (max. szintterület-sűrűség 0,6) jelöl ki,  a vasúttól délre ipari gazdasági terület (max. szintterület-sűrűség 1,0) található  a vasút és a Gyár utca kereszteződésénél körforgalmú szintbeni közúti csomópontot és vasúti kereszteződést jelöl,  a tervezési terület határán a zagytározó pufferzónájának határa van,  a vasúttól északra, a Gyár utca nyugati oldalán, valamint a vasúttól délre, a Bartók Béla utca nyugati oldalán is kerékpárutat tüntet fel a terv.

AJKA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 11/2001. (VII.02.) rendelettel jóváhagyta a Helyi Építési Szabályzatot. A Gyár utca és a vasút közötti terület jelenlegi építési övezeti besorolása: Gksz-9 „Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 10. §. /1/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. /2/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§-a szerinti épületek helyezhetők el. /3/ A terület-felhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti

beépítés

legnagyobb

építmények

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építménymagassága (m)

területe

szintter.

zöldfelületi

m2

mutató

aránya %

7,5

K

1,0

40

Gksz-9 SZ

SZ

- szabadonálló K

35

- kialakult állapot 10



/4/

Külterületen a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. /5/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. /6/ Az Ipari Park területén új épület az utcai telekhatártól min. 15 m távolságban létesíthető. /7/ Az A-1a jelű Szabályozási terven jelölt Gksz* jelű építési övezetben az (1), (2) és (5) bekezdés figyelembevétele mellett a következő előírásokat kell alkalmazni:  a kialakítható építési telek területe 5000 m2,  a beépíthetőség mértéke 35 %  az épületek építménymagassága legfeljebb 12,5 m lehet  a beépítési mód szabadonálló  a zöldfelület mértéke legalább 20 %  az építési övezetben a (2) bekezdés szerinti épületek csak az A-1a tervlapon kijelölt építési helyen belül létesíthetők.  az építési telken egy, legfeljebb 15 m magas reklámoszlop is elhelyezhető, mely csak a telken létesülő épületet reklámozhatja. /8/ A gazdasági területeken elhelyezhető épületekre használatba vételi engedély csak akkor adható ki, ha a közúti kiszolgálást biztosító út közlekedés hatósági engedély alapján kiépítésre került.”

8. ábra – A Vasút területére vonatkozó hatályos szabályozási terv – részlet

11



9. ábra – A hatályos szabályozási terv részlete

12


3.


JAVASLATOK

3.1 VÁROSRENDEZÉS – INDOKLÁS SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Jelen tervmódosítás által érintett területre vonatkozó hatályos helyi építési szabályzat előírásai megtalálhatók a vizsgálati munkarészben. A szabályozási terv módosítása során a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet paramétereiben a beépíthetőség maximális értékén szükséges változtatni a meglévő beépítettség és a telekhatár változások miatt (közterület határának kiterjesztése). A Gksz-9 övezet helyett egy új Gksz-25 övezet létrehozása válik szükségszerűvé, mivel a meglévő építési övezetek közül egyik sem megfelelő. Ez az új övezet két ingatlanra vonatkozik: 1539 és 1541 hrsz-ú ingatlanokra. Ezek közül a 1541 hrsz-ú társasháztulajdonú szolgáltató funkciójú ingatlannak a telekméretén növelni nem lehet, vagyis marad a kialakult úszótelek a tér közepén, így a jelenlegi 76 %-os beépítettség már nem növelhető. A hatályos 35 %-os beépíthetőség és a 40 %-os minimális zöldfelület ilyen telekszerkezet és közterület határ változások miatt nem reális. Az új Gksz-25 jelű építési övezet paraméterei: Min. telekterület: K Beépítési mód: szabadonálló Max. beépítési mérték: 40 % Max. építménymagasság: 7,5 m Max. szintterületi mutató: 1,0 Min. zöldfelületi mérték: 10 % A szabályozási vonalak változása a 1539 hrsz-ú sarokingatlant érinti, melynek telke így lecsökken 590 m2-ről 417 m2-re. A jelenlegi beépítésnél a jelenlegi 26 %-os beépítettség 36 %-ra növekedne. Ez indokolja a 40 %-ra történő beépíthetőség növelést. A minimális telekméret szabályozása azért nem indokolt, mert a meglévő 1541 hrsz-ú ingatlan 308 m2. Egyedül a 1542 hrsz-ú közterület terhére lehetne nagyobb telket alakítani. A kiviteli terveket áttanulmányozva bekerült a tervbe a vasút rálátási háromszögében akadályt képező vasút menti épület bontása. A módosítás a hatályos Szabályozási terv A-9 jelű tervlapját érinti. Szabályozási módosítás javaslata:

13



A vasúti kereszteződés környezetének korszerűsítése, rendezése (Forrás: COWI)

3.2 A

TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA

TERÜLETRENDEZÉSI

TERVEKKEL

VALÓ

Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005. (V.27.) rendeletét a Közgyűlés a 5/2011. (II.28.) rendelettel módosította. A térségi szerkezeti terv 2. sz. melléklete kijelöli a városias települési térséget; ez alapján a módosítással érintett terület városias települési térség, valamint települési terület, így a településrendezési eszközök vonatkozó módosításának javaslata a Veszprém Megyei Területrendezési Tervnek megfelel. Térségi szerkezeti terv részlet

Településszerkezeti terv részlet

10. ábra – Veszprém Megye Területrendezési Terv és településszerkezeti terv összevetése

14



3.3 TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT A tervezési terület belterületen található a vasút környezetében. A területen nem található védett természeti terület és nem része közösségi jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területnek. Korlátozó tényező emiatt nincs. Táj- és természetvédelmi szempontból helyi védendő értéket képviselő növényzet, fasor nem található. Közterületi fásítás azonban javasolt figyelembe véve a vasút rálátási háromszögét.

3.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Ajka város környezetvédelmi programjához a vizsgálatok 2008. október-novemberben készültek a Blautech Kft. által, mely a 2001. évi program felülvizsgálata volt. A tervezési területekre vonatkozóan nem tartalmaz adatokat a 2011. évi környezeti állapotjelentés. Általánosan elmondható, hogy a tervezési terület környezeti állapota viszonylag jó, környezetszennyező tevékenység a tervezési területen nincs, és nem is lehet a szabályozási terv szerint. A levegő védelme A levegő védelme szempontjából a szabályozási tervek készítése során figyelembe vettük a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendeletet, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendeletet, amely szerint Ajka városa a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint a következő zónacsoportba tartozik: kéndioxid: F nitrogéndioxid: D szénmonoxid: D szilárd: D benzol: F talajközeli ózon: O-I A légszennyezettségi határértékekről és helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I.14.) VM rendelet 5. számú melléklete szerint a zóna típusok: D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A fenti meghatározások szerint a város levegőminősége szempontjából a közlekedési eredetű szennyezésnek meghatározó szerepe van. A módosítások következtében az üzemi technológiai eredetű levegőszennyezés növekedése nem várható, hiszen a területen és környezetében sem lehet környezetszennyező tevékenységet folytatni. Viszont a sportcélú területhasználat és a környező lakóterület miatt fontos a meglévő zöldfelület megtartása. A közlekedési eredetű levegőszennyezés növekedése az új utca kiépítése esetén várható. A levegő védelmével összefüggő szabályokat a HÉSZ 28. § 1., 2., 3., 4., 5., 6. bekezdései részletesen tartalmazzák. A hatályos HÉSZ azonban még a védett 1 levegővédelmi kategória kibocsátási határértékeinek betartásához köti az építési lehetőségeket. Az időközben megváltozott jogszabályi környezet miatt ma már a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket kell betartani. A föld védelme A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 14. § (1) bekezdése szerint „a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira, és folyamataira.” A bakonygyepesi területen tervezett beépítésre szánt terület művelésből még nem kivett, erdő és legelő művelésű termőföldek, növényzettel fedett zöldfelületek. A föld védelméről szóló törvény csupán a 3. szabályozott terület külterületi legelő művelési ágú területeit érinti. Mivel egyik terület sem mondható kiváló termőhelyi adottságúnak, így a művelésből való kivonásuk földvédelmi szempontból nem kifogásolható. 15



A csatornahálózatra való rákötés kötelezettsége a talaj szennyvíz általi szennyezését kizárja. Az érintett területek az ásványvagyon védelme által nem érintettek. A területek beépítése során a termőtalaj védelme érdekében be kell tartani a környezetvédelmi törvény 16. § szerinti azon előírást, hogy az építés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként való felhasználásáról. A vizek védelme A módosítással érintett területek vízbázis védőterületet és hidrológiai védőidomot nem érintenek. A tervezett beruházásoknak a felszíni és a felszín alatti vizek védelmét egyaránt biztosítaniuk kell. Ezért a beépítés alapfeltétele a csatornahálózatra való rákötés, amely nélkül a használatbavételi engedély nem adható ki. A zaj elleni védelem Zajjal kapcsolatos lakossági bejelentés nem történt a tervezési területet illetően. A KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági zajvédelmi ellenőrzést, műszeres mérést a területen nem végzett. A zaj elleni védelem helyi szintű szabályozását a HÉSZ 28. § 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 28. bekezdései már részletesen tartalmazzák. A zaj terhelési határértékeire vonatkozó jogszabály azonban időközben megváltozott. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet határértékeit kell figyelembe venni. Ezek a határértékek összhangban vannak a HÉSZ szerinti zajterhelési határértékekkel. A gazdasági területeken technológiai eredetű zajterhelés nem várható. A gazdasági területeken figyelembe kell venni a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983.(V.12.) MT rendelet 5. §.-ban foglaltakat: „Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglevőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.” Fontos szabály továbbá a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet, amely kimondja, hogy a rendelet zajterhelési határértékeinek új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. A gazdasági terület szomszédságában zajtól védendő területhasználat a lakóterület. A rendelet 1. és 3. melléklete: Üzemi (kereskedelmi, szolgáltató) létesítményektől származó zaj terhelési határértékei: Területfelhasználás Nappal dB Gazdasági terület

Éjjel dB

60

50

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei: Területfelhasználás

kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra Nappal dB

Gazdasági terület

Éjjel dB

65

55

A különleges sportterületen rezgésvédelmi előírások a következők (5. sz. melléklet a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelethez): Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben: Épület, helyiség Rezgésterhelési határérték (mm/s2) A0 Gazdasági terület

36

AM 30

Amax 600 16



3.5 KÖZLEKEDÉS 3.6 KÖZMŰVESÍTÉS 3.7 HÍRKÖZLÉS

3.8 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Az előzetes véleménykérésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megadta nyilatkozatát, melyben leírja, hogy a tervezett módosítások közvetlen örökségvédelmi érdeket nem érintenek, a módosítások ellen kifogást nem emelnek. A területek nem érintenek műemléket vagy műemléki környezetet. A jelen tervmódosítások területén és környékén régészeti terület nem található. A régészeti lelőhelyek új digitális állományát 2009. február 20-án kapta meg tervező. A hatályos szabályozási terv még nem tartalmazta ezeket. Jelen tervmódosításba már bekerültek a nyilvántartott régészeti lelőhelyek. A beruházások kivitelezése esetén előkerülő régészeti leletek esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. sz. törvény szerint kell eljárni. A kulturális örökség védelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. § (1) bekezdése megfogalmazza, hogy nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Változtatási szándékok Jelen módosítás érinti a Településszerkezeti terv módosítását is. Kisvárosias lakóterület változik különleges sportterületre, valamint nagyvárosias lakóterületre és közműterületre. Az országosan védett épületek és tágabb környezetükre gyakorolt fejlesztések hatásai A jelen módosítások műemléket, műemléki területet nem érintenek, műemléki érdekeket nem sértenek. Régészeti területek A jelen módosítások nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érintenek. A HÉSZ 3. § tartalmazza a régészeti területekre vonatkozóan az alábbi előírást: /12/ A Szabályozási Terven jelölt régészeti lelőhelyek területén építési munkák építésügyi hatósági engedélyezési eljárása során előzetesen a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeum állásfoglalását ill. régészeti szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni. A kivitelezések során a földmunkák előtt a régészeti felügyeletet biztosítani kell. Ezen kívül más előírás megfogalmazása a HÉSZ-ben nem indokolt, hiszen a 2001 évi LXIV. sz. törvény előírásai amúgy is vonatkoznak a régészeti területtel érintett telkekre. A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a törvény az alábbiakat mondja ki: „19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal – beleértve az ásványi vagyon kitermelést is – (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket – az e törvényben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.”

17



„22. § (1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen – a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában – próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.” „66. § (2) A hatóság - külön jogszabályban meghatározott tartalommal - az engedélyezési eljárásban előírhatja az örökségvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti hatástanulmány alapján az eljárással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett.” A beruházások kivitelezése esetén előkerülő régészeti leletek esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. sz. törvény szerint kell eljárni. Nyilatkozat Alulírott vezető tervező kijelentem, hogy jelen örökségvédelmi hatástanulmány megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá kijelentem, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére – a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 6.§(1) bekezdés b) pontja értelmében – jogosultsággal rendelkezem.

......................................................................... Koszorú Lajos vezető településrendező tervező TT1-01 1346/06

18



4.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Ajka Város Önkormányzat Képviselő-Testületének ../2013. (…...) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzat módosításáról Ajka Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § /3/, 7. § /3/ és 12. § /2/ b. pont felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a mellékelt A-4 jelű Szabályozási tervlaprészleteken jelölt módosított szabályozással érintett területekre terjed ki. Ajka Város Önkormányzat 11/2001.(VII.02.) Ökr. számú rendeletét – a Helyi Építési szabályzatról – ezen rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni. Ezen rendelet mellékletein módosított szabályozással érintett területeken a 11/2001.(VII.02.) Ökr. sz. rendelet mellékletét képező szabályozás hatályát veszti. Mellékletek: - A-9 jelű Szabályozási tervlap részlet M= 1:4000 2. § /1/

A HÉSZ 10. § (3) bekezdés szerinti táblázat kiegészül a következő építési övezetekkel: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

építmények

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építménymagassága (m)

területe

szintter.

zöldfelületi

m2

mutató

aránya %

7,5

K

1,0

10

Gksz-25

SZ

40

3. § Záró rendelkezések /1/ /2/

E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Kihirdetés napja:

polgármester

jegyző

19

AJKA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Gyár utca Rákóczi utca vasút Bartók Béla utca csomópont és környezete MUNKAKÖZI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents