AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA PEDAGÓGUSOKNAK

AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA PEDAGÓGUSOKNAK 1. Válogatás a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár Pedagógiai Szolgálatának újonnan könyveiből

\

•

•

_

Szolnok, 1970.

beszerzett

Várja Önt a Verseghy Könyvtár Pedagógiai Szolgálatának Olvasóterme /Szolnok, Kossuth tér 4. II., Pedagógus Klub/.

50 szakfolyóirat, lexikonok, kéziköny vek, pedagógiai bibliográfiák segitik napi munkáját.

Nyitvatartás: hétfő:

9-13

kedd:

14-18 14-18

szerda:

9-13

14-18

csütörtök:

9-13

14-18

péntek:

9-13

Több száz kötet anyagából válogattuk össze bibliográfiánkat. Célunk kettős. Szeretnénk érzékeltetni Pedagógiai Szolgálatunk gyűjtőkörét, és egyúttal felhivni megyénk pedagógusainak figyelmét azokra az uj neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai kiadványokra, amelyax ismerete ugy véljüjc - feltétele a korszerű pedagógus műveltségnek, az igényes napi nevelőoktató munkának. Összeállításunk egy tervezett sorozat első száma. Uj szerzeményeinkről 2 havonta aduTik ki annotalt jegyzéket.

-3A neveléstudomány és a XX.század GAL. Roger: Hol tart a pedagógia? /í'-ord. :Kiss Árpád./ Bp, 196?, Gondolat. 183 1, Az j.ró ebben a népszerű tanulmányában az egész közvéleményhez fordul. A világ számos iskolarendszerét nzembesiti a társadalmi igényekkel, és éles logikával mond szigorú itéietst róluk. Azt bizonyltja, hogy a klasszikus műveltség "emberformáló''' ereje napjainkban már ne01 elég. A társadalmi fejlődés, a terméf/íwttudomár-.yok és a technika előretörése a pedagógiától uj módszor2ket, gyorsabb alkalmazkodást követel. A ;-.zerzo konklúziója az, hogy az emberiség k-íében ma az iskolarendszer nagyon is komoly fegy,ver a gyorsabb fejlődésért vivott harcban. CHMAJ, Ludwik: Utak és tévutak a 20.század pedagógiájában. Bp. 1969,

568, /3/ 1.

A mü a modern pedagógiai tÖTrekvé.;ek - nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő összefoglalása. Átfogó tájékoztató, értékelő Összefoglalás korunk val 'mennyi számottevő pedagógus egyéniségének munkájáról és nevelési irányzatáról. A bevezetőben általánosságban jellemzi a 2o.századi pedagógiai gondolkodás forrásait /biológiát, pszichológiát, szociológiát/ és a belőlük táplálkozó irányzatokat. Átfogó fejezeteinek Léméi: a naturalista-liberális pedagógia, ezen bejül megtafa.! j vk az amerikai "uj neveiéj"-elmélet alkotóit és a német "életközösségi" pedagógiát is. A_saociológiai 3"apozá-H tü.ekvé;;eknéi találjuk a

kiilönböző nemzeti pedagógiai rendszereket. A kulturpedagógiai részben a század jelentős filozófusainak nézeteit ismerteti /Spranger, Russel, Croce.../, bemutatja a vallásos nevelés két legjelesebb egyéniségét is /^aritain, Foerster/. A.z európai munkái-;mozgalom pedagógiai j.i'áíiy zata i ."ói szóló össze foglalatja a marxista pedagógia történeti kutatá:- számára ad fonton forrásanyagai;. A mii sok adatot hoz, bibliográfiát, ad, jól kezelhető névmutatóval rendelkezik. FALUS Iván: A visszacsatolás problémája a didaktikában. Pp. 1969, Tankönyvkiadó. 15.3, /i./ 1. /Pedagógiai Közlemények. 10./ Bibiiogr.: 13 ~ 14-9. L. A mii egyetemi szakdolgozat. Első része a kibe i.-natlka és pedagógia általános kapcsolatát elemzi, megvilágítja a folyamatszabályozásban a vezérlő és a vezérelt egység közötti visszacsatolás kibernat Licai fogalmát. Ezután a visszacsatolás pedagógiai szerepét, meghatározott fajtáit, funkcióit, jellemzőit mutatja lse. A programozott oktatási kisérletek elméleti megalapozásához ad segítséget. KISS Árpád: Műveltség és iskola. Bp. 196y, Akadémiai K. 363 1. A jövőben számolni kell a tudomány és a technika további rohamosabb fejlődésével, ezzel párhuzamosan pedig az igények és az életforma gyors átalakulásával, amely megköveteli, hogy az iskola a hallgatóit

-5elvf-zesse képességük és teljesítményük végső határáig. Ehhen pedig szükséges az uj it.kolatipat;, az orientáló iskola és a soirpldalu műveltség megaiapozá;,a - éi-\ nem utolí óborban gyökért.L,en uj pedagógiai szemlélet. A szerző egész életét a gyakorlat/... íevelá::-; szolgálatában töltött'- ; mindvégig a társadalmi igények szempontjából foglalkozik a neve iái-: t befolyásoló tényezőkkel, és lényeges Ö E K Z *'ü.s;j;éseket tár fei.

Tantargypedagogi a SZTOLJAR, At ' am Aronovi\.L, : A matemnit i-cata-

n .i t á;.:: m ód ÍJ Z <->r e i . B p. 196 9, Ta r, könyvkiadó. 239 1. A ::zovJHJ. szerző tanulmánya abból a felismeréstől indul ki. hogy az iskolai matem;- tii:.i:>ktatá;' hosszú ideje lé nyegében v á l t o z a t o m tantervével és mód szereivel elszakadt a modern matematikai tudománytól. Javaala Lókat tesz az oktatá,-; módszereinek megjavítására. Elsősorban a matematika nyelvének ok+ahasára, a függvény, a reláció és a művelet fogalmának kialakítására irányítja a figyelmet. A vizuális nevelés pedagógiája. Sp. 1969 S

Ta nk ö ny v k i a d ó .

l.köt. Irta és /ill./: Balogh Jenő. 14-3 1. 2.köt. A vizuális nevelés gyakorlata. Irta és /ill./: Xantus Hyula. ?9o 1. k 2 Kötetes mii szép kiállítása-

-6val. korszerű szemléletmódjá/al nemcsak a rajztanárok érdeklődésére tarthat számol;.. A könyv szerzői a hazai vizuális nevelés /rajztanitáu/ rangos képviselői. Munkájuktan részletesen elemzik: a művészet és pedagógia, a látás és megismeré:;. az optikai tér megismerése és kifejezess c. témákat. Külön foglt-i"i .íoznak a vizuál-1 i. nevelés tartalmával és foj máival, cU: szólnak a vizuális neveiéi; prog.raniO2 áí.,ának lehet ős égéről is, végül a rajzórák fő mozzanatairól és módszertani problémáiról fejűik ki nézeteiket . • . A köteteket, gazdag, korszerű, izlése-j, didaktikus illusztrációk teszik vonzóvá., ha.s-snos.vá ez hitelessé.

Óvoda pedagóg.'. a Esztétikai nevelés az óvodában. Bp. 1966, Tankönyvkiadó. ?31 i • A könyv az esztétikai nevelés általános elméleti alapjainak, cél- és feladatrendszerének bemutatása után az óvodai esztétikai nevelés egyes ágainak sajátos problematikájával ismerteti meg az olvadót. A terme szét, a mindennapi élet, a játék, a munka, a különféle művészeti alkotások szerepét vizsgálja az óvodai esztétikai nevelésben, éc: ezekhez kapcsolódva elemzi az óvodás korú gyermek esztétikai jellegű tevékenységét. A hagyományos, művészetem mellett szó esik a bábjáték és a film jelentőségéről, az óvodai nevelésben betöltött szerepéről.

-7VÁG Ottó: A játék, mint nevelési eszköz, különös tekintetűéi a tematikus játékra. Bp. 1969, Tankönyvkiadj. /Pedagógiai

'Közlemények. 3 - /

A szerző a játék problémakörét pe da<jógiai szempontból közelíti meg, és az ál tcilíártíj.j kérdések áttekintése után a tematikus játék kérdé;jé\;ei foglalkozik részlete seri. A játéktéma kialakítására, a játéktartalom fejlesztésére, a játék feltételeire, irányítására vonatkozó tudnivalókat foglalja b';-:sie, és végigvezet a játék elméletének fej

HERMANN Alie«: Értelmi eImaraaá.-, - értelmi fejlődéi u~ óvodás otthonokban. Bp. 19ó7» Tankönyvkiadó. 178 i. Az ismert pedagógus az értelmi elmaradottság problémáját vizsgálta óvodá.3 otthonban elhelyezett állami gondozottaknál. Könyvében ismr- teti vizsgálatának menetét, mód.3a^rét., majd közzé teszi tapasztalatait. Szól a retardált gyermekek személyi-sésói'\>l, érlelai és érzelmi fejlődésükről. Felsorolja .fe.j lődésü;: fel tiHe leit, akadályait. Bemutitja, milyen módszereket célszerű alkalmazni a vieszamaradt gyermekek értelmi képességeinek f ej les^t^í-e-árt. A könyv függelékként Mérei Ferencné "Beszédhibák ac óvodai és iskolai otthonokbsr^" c. rövid tanulmányát tartalmazza.

-8A pedagógus

személyiségéről

VAJTHÓ Lász

Tanári pályám emlékezete. Bp. 1969, Tankönyvkiadó. 2?8, / ! /

A "nagy magyartanár" l i r a i a n szép s ő s z i n t e emlékezéseinek mintegy esszenc i á j á t nyu.itja ebben a k ö t e t b e n . Tanári tapaszt a l a t a i n a k l e g j a v á t gyéroskkori emiskeivel szövi á t . Neai szabályos emlékezések ezek. Az e s e mények s o r r e n d j é t l a s á n követi az i r ó , de ann á l elevenebb, s a j á t o s a n egyéni elbeszálÉmód t e s z i é l v e z e t e s s é . Rendk:ivlil ga-'.dag, eredmé^ nyes Vajthó László é l e t p á l y á j a , érdemes megismerksdni v e l e . A pedagógiai képess^^ek k i a l a k u l á s a . 19^;" Tankönyveia;\J 271 1. A pedagógiai g y a k o r l a t egyik leglényegesebb kérdését - a p e d a ^ ^ u s személyiség- legszembeötlőbb vonáaát - a pedagóg i a i képességek a l a k u l á s á t v i z s g á l j a Kuzmina. Szó] a pedagógiai munka köv--telményeiről és a pedagógiai képességek ös-Tzstíiggésérol, s pedagógiai képességek ?e;j l ő d é s é r ő l , f e j l e s z t h e t ő s é g é r ő l . A r ö v i d tanulmány nagyúri sok szempontot vet f e l a kérdés e l m é l e t i ás k o r l a t i továbbgondolásához. KUZMINA, N.V.

-9Fejlődéslélektan a tanulói személyiség megismerésének

feltétele

CLAUSS, Günter - HIEBSCH, Haus: Gyermekpszichológia. Bp. 1965, Akadémiai K. .372 1. Illusztrált. Bibliogr.: 34-1-34-7. 1. Bevezető részében általános tájékoztatást ad a gyermekilektani kutatás jelenlegi helyzetéről, hangsúlyozza a lélektan társadalmi és pedagógiai jelentőségét, és megismertet a tudományág alapfogalmaival. Ezt követően kitér az egyes életkorok sajátosságainak ismertetésére. Részletesen tárgyalja a személyiség kifejlődésének körülményeit, az abban közreható szubjektív és objektív tényezőket a kisgyermekkortól a felnőttkorig. Rámutat az elavult pszichológiai és pedagógiai nézetek káros hatására. Függelékében sok konkrét példát hoz a különleges esetek pedagógiai figyelembevételének módszereiről. KISS Tihamér: Életkorok pszichológiája. A személyiség fejlődése és hanyatlása. Bp. 1966, Gondolat. 256 1. 20 t. Bibliogr.: 252-257- 1. Szülők, pedagógusok, népművelők számára, akik felelősséggel, tudatosan akarják gyermekük fejlődését befolyásolni, nélkülözhetetlen az egyes életkorok pszichológiájának ismerete. E sajátos fejlődéslélektani mü végigkíséri személyiségünk kialakulásának és hanyatlásának útját. Ismerteti

-loa legjellemzőbb sajátosságukat, és gazdag képanyaggal illusztrálja mondanivalóját. SALAMON Jenő: Fejlődéslélektan. Bp. 1966, Tankönyvkiadó. 233 1. Bibliogr.: 232-236. 1. Salamon Jenő, egyetemi docens munkája jegyzet a bölcsészettudományi karok pszichológia és pedagógia szakos hallgatói részére. Részletes áttekintést ad az öröklés és környezet, adottság-képesség, nevelés-érés-fej lodés problémájáról. Életkori szakaszoknak megfelelően tárgyalja a megismerő tevékenység /érzékelés-észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás é= bestéd/, a cselekvés, az érdeklődés, az érzelmek és az akarat fejlődését. Nagy érdeme, hogy a fejlodéslélektani kutatások hazai és külföldi eredményeit szervesen beépiti gondolatmenetébe.

Neveléslélektan az eredményesebb pedagógiai gyakorlatért

-"%1'A

FORRAI Tiborné: Iskolai teljesítmény és szorongás. Bp. 1963, Akadémiai K. 154, / 2 / 1. Illusztrált. Bibjiogr.: 14-9-154-. 1. A teljesítményre az emocionális tényezők is hatással vannak. A modern pszichológiai érzelemfelfogás az érzelmeket mint az energia, az aktivitás forrásait vizsgálja. Az iskolai életben is fontos, hogy ismerjük e hatásokat, tudatosabban használjuk fel ezeket.

-11a tanulók teljesítményének mennyiségi és minőségi emelésére. A mübén olyan vizsgálatokat, módszereket találunk, amelyekkel 7-9 éves általános iskolás tanulók szorongásának iskolai teljesítményükre gyakorolt hatását tanulmányozhatjuk két mindennapos iskolai be iyzetben: 1.sürgetésre és 2.osztályozás alkalmával. KELEMEN László: A gondolkodás nevelése az általános iskolában. Bp. 1970, Tankönyvkiadó. 4-32 1. Bibliogr.: 385-410. 1. Német, francia, angol és oros2 nyelvű kivonattal. A kötet bevezetője részletesen elemzi a gondolkodásneveiés társadaLni és pedagógiai jelentőségé!;. A második fejezet áttekintést ad a gondolkodásra nevelés történeti alakulásáról az ókortól napjainkig. Kitér a jelesebb gondolkodók /Platón, Arisztotelész, Montaigne/ tanaira. A továbbiakban 2JLX vizsgálja, hogy a gondolkodásnevelésben miiéppen lehet felhasználni az ismeretelmé--létei;, a matematikai logika, a kibernatika és pszichológia eredményeit. Kiemelten foglalkozik a gondolkodás nevelásának módszereivel, a tudatos gyakorlással, az un. problémamegoldás oktatásával, a cselekvésbe ágyazott gondolkodás fejlesztésével, a csoportos és individuális tanulással, a programozott oktatással. Legrészletesebben a programozott és hagyományos oktatás szintézislehetoségét tárgyalja.

-12TÓTH Béla: Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésinek pszichológiai vizsgálata. Bp. 1969, Akadémiai K. 24-6 1. Bibliogr.: 235-^36. 1. A mii a gyermekek olvasásának psrsicnülogiai és pedagógiai kérdéseivel foglalkozik. Kritikai áttekintést ad hazai és nemzetközi eredményekről, valamint a szerzS saját vizsgálatHinak metodikai kérdéseiről. Differenciált képet nyújt a szabadidő kulturális felhasználásárjl és a 8-]A éves gyermekek irodalmi érdeklődésének életkorok és nemek szerinti alakulásáról. Végül konkrét tanácsokat ad az olvasási Jedv fejlesztésének feltételeiről. A könyv sikeres kisérlet arra, hogy az irodalmi érdé Klódéi :"e j lodés.Vt és nevelését a korszerű pszichológia eredményeire támaszkodva mutassa be, és a téma iránt érdeklődő olvasót további tájékozódásra ösztönözze.

A személyiség problémája a marxista filozófiában, szociológiába.-!, pszichológiában FARKAS Endre: Szabadság é-.= egyéniség. Bp. 1968, Kossuth K. 257 1. A marxista filozófia kardinális kérdései közé tartozik a személyiségelmélet és a szabadság problémájának kidolgozása. Manapság kisérleteket láthatunk a korszerű marxista életfilozófia egyes fejezeteinek önálló megoldására, ezek közé tartozik ez a munka is. Az első fejezetben a marxista szabadságfelfogást ismerteti rendszerezett formában. A máso-

dik'ban a m a r x i r t a e m b e r f e l f o g á s lény^gér, f e j t e g(-1 i j a h a r ma d ; k b a n a m a r x u: t a - k; imm \ > n i,_-1 a emb^rt:£z-nényt e l e m z i .

GAHAI Jjá;.-'ij.o: Személy.! -dinamika és t á v t . a '.la'iKi J.él. Bp. J_9i"9. Akadémia i K. 2 3 : i . B i b L i o g r . : 2?c-23'i. 1. A K^erzo 4 marxiíita személyj.-ségelmél.i=t c:,>;yix le^fouto:-ahb t e r ü l e t é n e k , a* tziikbég.1.
GYÖRGY J ú l i a :

Az ant. as ) c i á l i s szemé: Bp. 1967, Medicina K. 214 1. B i b i i o g r . : 199--^ 06. 1.

A könyv a t á r s a d a l o m é l l e r . e s s-^mélyisé;.; k i a l a k u l ás áv : il f o g l a l k o z i k . Különösen é r d e k e s s é a s irodalomban s z i n t e i-gyedülálló, több évtizeden át gyűjtött

kazuisztika te&zi, amely három éves kortól a serdülés végéig mutatja je, hogyan kergeti a meg nem értő, brutálir; nevelési eszközöket használó környezet a gyermeket a közösségellenes magatartás, végül a törvénybe ütköző bűncselekmény felá, A megelőzésért a társadalom felelős - bizonyítja György Júlia.

KON, Igor Szemeoovii H : Az "Én1' a t k: ban. F\. .1.969, Kcssuih K. ?92 1. A mü - !.-2,o:mélyi. ség .fogalmával, ala kulásával, a? "Én" fejlődésének folyamatával é:~ e kérd ét; ok tár:::ads 3 .omtört éneti ar pektuíjaiv-i'l foglal.'í'izik . Külön fej sr,etet sr.-.nte] a mr.'.rxif-trj hurr^íi i^mas ":'oga J. nának. H bemutatja B személyiségváltozásoknak azokat a formáit, ame'yek a szocializmusban ás a kommunizmusban tipikuf- k lehetnek.

LICK József: Személyiség és f i l o z ó f i a . r Kossuth K. rA? 1.

1969,

A íízemelyisé,;; kerdéí-svol ^"'Ujlalko2,ó könyve:; sorából Lick Józsofé MZSÍ! tűnik k i , hogy mt;Ts ; ,fé.;Ii fe 1 váz. r í n i a marxista személyinégelméleL ?o f i l o z ó f i a i problémáit. Gondoi atmene l:r joj köv thető. Tisztázza az egyed, individun, egyénid ég v személyiség é-~ a 1 tipu.E fogalmát, nríj i i s m e r t e t i felfogása' :, a személyiség s t r u k t ú r á j á r ó l . SCHAFF, Adam: Marxizmus; és egy.31. . Hp. 1968, Kossuth K. 31? 1. A szer ,o az egye:; és

társada-

-15lom viszonyát, a marxizmus humanista tartalmát, a szocialista embertípus kialakulását, az elidegenülés problematikáját vizsgálja. Lick József kandidátus "előszava" felhivja az olvadó figyelmét Schaff egy-egy elméletimódszertani szempontból megkérdőjelezhető álláspontjára.

Sokat segit az ateistává nevelésben PLATONOV, Konsztantin Konsztantinovics: A vallás lélektana. Bp. 1968, Ko £ ' ', suth K. 23o, / 2 / 1. A mii igyekszik feltárni a vallás szerepét az egyes ember és a közösség életében. A primitív népek életét a leiró néprajz, a művelődéstörténet, irodalomtörténet, régészet, s a jelen hétköznapjainak példáit, adatait sorakoztatja mondandója bizonyitására. Rávilágít a sző, a nevelés - tehát a második jelzőrendszer •• szerepére a vallási képzetek létrejöttében. Elemzi a hit pszichológiai inditékaii:. a tudomány és a hit kapcsolatát., és még sok érdekes fogalmat tisztáz, mint pl. ihlet, extázis, jóslás, gyónás- stb- Végül felrajzolja az illúziók nélkül élő. tudatos, alkotó, kollektív .ember és társadalom képét . Szociológiai ismeretek nélkül nem lenét szó korszerű pedagógiai gondolkodásról FÉRGE Zsuzsa- Társadalmunk rétegződés 1. Bp.

-161969, Közgazd. és Jogi K. 34-6 1. Bibliogr.: 335-34-1. 1. Az olvasó képet kap nemcnak egy izgalmas probléma nemzetközi vetületeiről,hanem annak magyarországi vonatkozásairól is. A társadalmi rétegződés évek óta a többi szocialista országban is a szociológiai viták középppontja. A szerző kiépíti saját koncepcióját, bizonyítja, hogy a rétegződés ma még nem sz>-l-iitható el a társadalmi munkamegosztástól. A könyv második résf.e a rétegződés valóságos megjelenésével és az erre vonatkozó hazai sdat.ok szociológiai elemzéséví;]. foglalkozik három főbb területen: • • • jövedelmi viszonyok, kulturális magatartás és életmódra vonatkozó információk. HEGEDŰS András: A szocialista társadalom struktúrájáról. Bp. 1966, Akadémiai . K. 119 3 • A kötet a szocialista társadalom strukturális modelljének értelmezésivel és legfontosabb elméleti kérdéseivel foglalkozik. Osszefogl.9j.ja a marxizmusnak a társadalmi struktúrával kapcsolatosan kialakult elméletét, áttekinti a problémának a polgári társadalomtudományban elfoglalt szerepé tj majd felvázolja a szocialista társadalom struktúrájának alapvonásait. Felállítja a szocialista társadalom modelljét, majd a társadalmi mobilitás problémájával foglalkozik. KULCSÁR Kálmán.: Az emt .-r és: társadalmi környe•:(".'.:, Bp. 1969, Gondolái. 371 1 ,. . Bibliogr.: 361-370. J . A kör.yv azokat a ké

-17-

elemzi, amelyek korunk emberét a legközvetlenebbül é r i n t i k , a modern s z o c i o l ó g i a l e g égetőbb p r o b l é m á i t , legfontosabb t e r ü l e t e i t v i z s g á l j a , elemez, á l Iái'; t f o g l a l mindenütt. Ez a mü b e p i l l a n t á s t enged a s z o c i o l ó g i a nemzetközileg j e l e i t ő a művelőinek és a l k o t á s a i n a k , eredményeinek és v i t á i n a k t e r ü l e t é r e , és lehetővé t e s z t , hogy az olvasó -•negi'íffl.-.rkrdjék a s a j á t o s a n nagyar vonatkozásokkal i s . SZÁNTÓ Miklós;

Életmód, művelődés, szabadi d ő . Bp. 196?, Akadémiai K. 169 1.

A könyv- e l s ő r é s x e az é l e t mód, a müve l ö d é i és a szabadidő f og.-i Imainak e l m é l e t i k i f e j téűi't t a r t a l m a z z a , elemzi és birálja a fogainak különféle értelmezését. A második rész a kidolgozott hipotézis konkrét alkalmazása. A befejező rész a művelődési szint, illetve a kulturális igényesség mérés", fishető^j^eit vizsgálja.

50100448245

2012 S7FPT 2 R Az érdeklődébét megnyerő könyveket kérje Szolgálatunktól, címére készséggel meg küldjük.

Összeállította: Zsolnai József

Készült: a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár rotaprint gépén, A/5 méretben, 450 példányban. Eng. szarna: 187 /197O. Felelős kiadó: Szurmay Ernő