AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS a)
Az ajánlatkérő neve, címe, telefon és telefax száma (e-mail)
Hivatalos név: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Postai cím: Széchenyi tér 1. Város/Község: Pécs
Postai irányítószám: 7621
Kapcsolattartási pont(ok):
Telefon: +36 72514802
Címzett: dr. Eötvös Gábor
+36 308161441
E-mail:
[email protected]
Fax: +36 72514810
b)
Ország: HU
A közbeszerzés fajtája
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Rész 115. § szerinti, közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével indított közbeszerzési eljárás. c)
A Kbt. 115. § szerinti eljárás jogcíme
A szolgáltatás becsült értéke a 2016. évre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladja, de nem éri el a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti, 18.000.000,- HUF összegű értékhatárt, erre figyelemmel a Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárás alkalmazása megalapozott. d)
A közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége (nómenklatúra)
Közbeszerzés tárgya: Pécs Megyei Jogú Város Fenntartható Városi Mobilitási Tervének (SUMP) elkészítése. Közbeszerzés mennyisége: 1 / Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) célja: A fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) feladata, hogy a meglévő közlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások kezelése hatékonyabbá váljon, valamint, hogy költséghatékony mobilitási intézkedéseket határozzon meg. A SUMP egyrészről Pécs Megyei Jogú Város hosszútávú fejlesztési (elsősorban közlekedési infrastruktúra és szolgáltatási) elképzeléseit összefoglaló stratégia, másrészről a meglévő és távlati közlekedési rendszer sajátosságain alapuló rövid távú intézkedési terv. Célkitűzések: A mobilitási tervnek egy olyan városi közlekedési rendszer kidolgozására kell törekednie, amely: Akadálymentesen hozzáférhető és kielégíti minden használó alapvető mobilitási igényeit; Egyensúlyt teremt a polgárok, a vállalkozások és az ipar mobilitás és közlekedési szolgáltatások iránti eltérő igényei között és reagál ezen igényekre; A különböző közlekedési módok kiegyensúlyozott fejlődését és jobb integrációját szolgálja; Megfelel a fenntarthatóság követelményének, és egyensúlyt teremt a gazdasági életképesség, a társadalmi méltányosság, az egészség és a környezeti minőség szükségletei között; Optimális hatékonyságot és költséghatékonyságot biztosít; Jobban kihasználja a városi tereket és a meglévő közlekedési infrastruktúrát és szolgáltatásokat; Vonzóbbá teszi a városi környezetet, javítja az életminőséget és a közegészségügyi helyzetet; Javítja a közlekedés biztonságát;
-1-
Csökkenti a levegő- és zajszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiafogyasztást; és Hozzájárul a transzeurópai közlekedési hálózat és az egész európai közlekedési rendszer általános teljesítményének javításához. Hosszú távú elképzelések és világos végrehajtási terv: A fenntartható városi mobilitási tervnek amellett, hogy egy hosszú távú stratégiát kell bemutatnia a városi területek, illetve ezeken belül a közlekedési és mobilitási infrastruktúra és szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan, tartalmaznia kell egy a stratégia rövid távú megvalósítására vonatkozó teljesítési tervet is. A jelenlegi és a jövőbeli teljesítmény értékelése: A fenntartható városi mobilitás kialakításának a városi közlekedési rendszer jelenlegi és jövőbeli teljesítményének körültekintő értékelésére kell épülnie. A fenntartható városi mobilitási tervnek átfogóan értékelnie kell az aktuális helyzetet és meg kell határoznia a kiindulási állapotot, amely alapot képez a jövőbeli előrehaladás méréséhez. Az elemzés során meg kell vizsgálni az intézményi környezetet, a tervezési folyamatot és a végrehajtási mechanizmusokat. Ugyancsak el kell végezni a javasolt intézkedések hatásvizsgálatát. Megfelelő mutatókat kell azonosítani a városi közlekedési rendszer aktuális állapotának értékelésére a vonatkozó szakpolitikák szempontjából; közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra minősége és hozzáférhetősége; földhasználat és területrendezés; biztonság; energia; környezetvédelem; társadalmi befogadás és nemek közötti egyenlőség; gazdaságfejlesztés; egészségügy; oktatás stb.. A fenntartható városi mobilitási tervnek azonosítania kell a városi területek azon problémás pontjait, ahol a jelenlegi közlekedési rendszer teljesítménye a fenti szakpolitikai szempontokból különösen gyenge. A fenntartható városi mobilitási tervnek olyan konkrét teljesítménycélokat kell azonosítania, amelyek az adott városi területnek a helyzetelemzés során feltárt aktuális állapota alapján reálisak, ugyanakkor kellően ambiciózusak a fenntartható városi mobilitási terv általános célkitűzései tekintetében. A fenntartható városi mobilitási tervnek a kiindulási állapot és a rendelkezésre álló erőforrások reális értékelésén alapuló mérhető célokat kell meghatároznia. Ezeknek a céloknak tükrözniük kell a fenntartható városi mobilitási terv konkrét célkitűzéseit. Valamennyi közlekedési mód kiegyensúlyozott és integrált fejlesztése A mobilitási tervben foglalt intézkedéseknek ki kell terjednie a városi agglomeráció összes közlekedési ágára. Így a tervben foglalt irányelvek, intézkedések átfogóan érintik a teljes várostérség valamennyi közlekedési módját és típusát: közösségi és egyéni, a motorizált és nem motorizált módok, a személyes és teherszállítás kérdéseit. 2/ Irányadó dokumentumok: Pécs Megyei Jogú Város Fenntartható Városi Mobilitási Terve a TOP-6.4.1-15 pályázati konstrukció keretében készül el, így a terv elkészítésénél irányadó a TOP-6.4.1-15 pályázati kiírás és annak részeként az alábbi linken elérhető, A Támogató Szervezet által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, különös „Tájékoztató a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) készítéséről” című dokumentumra. https://www.palyazat.gov.hu/top-641-15-fenntarthat-vrosi-kzlekedsfejleszts A terv készítésénél a SUMP alapelveinek betartása kötelező, különös tekintettel a következőkre: Átgondolt, következetes beavatkozási logika létrehozása, a közlekedési kérdések komplex, a hagyományos
-2-
ágazati megközelítésen túlmutató megközelítése, a közlekedési komfort és a szolgáltatásfejlesztés hangsúlyos megjelenítése. 3 /A mobilitási terv kidolgozása során a következőket kell követni. A mobilitási terv szakmai megfelelőségével szemben az egyik legfontosabb elvárás az átgondolt, következetes beavatkozási logika. A beavatkozási logikában biztosítani kell az alábbiak egymásra épülését, felépítését: a problémák azonosítása a fejlesztési szükségletek azonosítása a célrendszer megfogalmazása a jövőkép illesztése a célrendszerhez a célok eléréséhez szükséges eszközrendszer (beavatkozások, intézkedések) megfogalmazása az eszközrendszer további részletezéseként a projektek megfogalmazása a célrendszerhez, eszközrendszerhez rendelt indikátorkészlet, amely a helyzetfeltárásban, a problémák bemutatásában is már megjelenik a célrendszerből, eszközrendszerből felülről levezetett, a projektek megvalósításának értékelésével alátámasztott indikátor célértékek. A közlekedési kérdéseket komplexen kezelje, szakítson az egyoldalú, hagyományos ágazati megközelítéssel. A célokat és eszközöket az utazási szokások és igények alapján vezesse le, szolgáltatási szegmensekben gondolkodva. A kínálati oldal bemutatásában közlekedési módonként vizsgálja meg, hogy azok infrastrukturális, eszközellátottsága hogyan felel meg az utazási igényeknek, de jelenjen meg az integrált megközelítés mind a jelenlegi helyzet értékelésében, mind a célok, beavatkozások területén. A mobilitási tervben az infrastruktúrafejlesztések szolgáltatásfejlesztés, a közlekedési komfort javítása.
mellett
hangsúlyosan
jelenjen
meg
a
Nemcsak a város szűken értelmezett területét, hanem a közlekedési szempontból releváns vonzáskörzetét is figyelembe kell venni a mobilitási terv készítése során. Illeszkednie kell a különböző szintű stratégiákhoz. A mobilitási terv időtávja: részben egy közép- és hosszú távú fejlesztési stratégia, 30 éves kitekintéssel, valamint egy rövid távú, operatív intézkedési terv 2023-ig, a jelenlegi támogatási periódus beruházási időszakának a végéig. 4/ A SUMP felépítése: A mobilitási terv felépítésében, nyelvezetében és terjedelmében figyelembe kell venni a dokumentum szélesebb körű társadalom számára készülő jellegét. A dokumentum javasolt terjedelme: 80-100 oldal. Ahol indokolt, mellékletek, háttéranyagok szolgálhatnak részletesebb magyarázattal a mobilitási terv szövegéhez. Ajánlattevő felhívja a figyelmet arra, hogy a SUMP felépítésének meg kell felelnie a „https://www.palyazat.gov.hu/top-641-15-fenntarthat-vrosi-kzlekedsfejleszts” linken elérhető TOP-6.4.115 pályázati felhívás és mellékleteként kiadott releváns okmányokban rögzített feltételeknek.
-3-
Ajánlatkérő SUMP felépítésére az alábbi felépítést javasolja: Városvezetői előszó A fenntartható városi mobilitással kapcsolatos állásfoglalás a város részéről. A meglévő, kapcsolódó irányelvek bemutatása és a tervezési irányok meghatározása, diszpozíció. Mobilitási Terv összefoglaló Az elkészült dokumentum rövid összefoglalása. 1. Mobilitási terv metodikája 1.1. A fenntartható mobilitási terv újszerűsége 1.1.1. Meglévő fejlesztési és fenntartási módszertan A meglévő tervezési, engedélyezési eljárások, valamint a meglévő fenntartási rendszer kritikai szemmel történő bemutatása. 1.1.2. A terv lényege, módszerbeli különbségek Általános ismertető a SUMP fő elveiről, újszerű megközelítéseiről, nemzetközi előzményeiről. Szemléletformáló összefoglaló a mobilitás és fenntarthatóság általános összefüggései. 1.1.3. A terv adta lehetőségek, esélyek az adott városban Pécs városára vonatkoztatva összefoglalni milyen lehetőségekkel, esélyekkel járhat a város számára e terv elkészítése. 1.2. Kommunikációs terv A lakosság tájékoztatása, ütemezve, PR tevékenység. 1.3. Közösségi tervezés kereteinek meghatározása A munka folyamán elvégzendő közösségi tervezés, partnerség bemutatása, különös tekintettel az érintettek és releváns személyek teljes spektrumának bevonására. 1.3.1. Partnerek azonosítása, munkacsoportok összeállítása A munka első lépése a partnerek azonosítása, feltérképezése és elemzése, besorolásuk az érintettségük szintje alapján (kulcs-, elsődleges- és közepes fontosságú szereplők). A második lépésben meghatározásra kerül a szereplők bevonásának módja és formája, valamint azok a munkamódszerek, amelyek használatával részt vesznek a tervezésben. 1.3.1.1. Tervezői munkacsoport 1.3.1.2. Irányító munkacsoport 1.3.1.3. Szakértői munkacsoport 1.3.1.4. Hatásviselők 1.3.2. Közösségi tervezés színterei 1.4. Tervezés ütemezése, kockázatkezelési stratégia Részletes ütemterv és kockázatkezelési stratégia készítése, mely tartalmazza a SUMP minden elemével kapcsolatos határidőket, mérföldköveket, felelősöket a közösségi tervezés alkalmazásával. 2. Megalapozó vizsgálatok 2.1. Település helye a település- és közlekedési hálózatban 2.1.1. Térségi szerepkör A településhálózatban betöltött hely meghatározása, a különböző szintű területi egységekben betöltött szerepkör definiálása. A vizsgálandó területre vonatkozó különböző (oktatási, egészségügyi, intézményi, közigazgatási, közműi, közlekedési) hálózati és vonzáskörzeti kapcsolatok bemutatása. 2.1.2. Területlehatárolás
-4-
Tényleges mobilitási minták alapján (elemezve a közlekedési szokásokat és szerkezeti kereteket) a „funkcionális város” lehatárolása. 2.2. Illeszkedés a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz (a fenntarthatósági elvek tükrében) A magasabb szintű fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedések bemutatása. A település szintű dokumentumokban megtalálható fenntarthatósági- és mobilitási elvek összefoglalása (megegyeznek-e a város jövőképével, térségi pozíciójáról alkotott elhatározásokkal). 2.2.1. Nemzetközi szintű dokumentumok EU 2020, Európai Unió Duna Régió Stratégiája, Közlekedési Fehér könyv, Közlekedési Zöld könyv, stb. 2.2.2. Országos és regionális szintű dokumentumok Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, NKIS, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), Országos Területrendezési Terv (OTrT), Jedlik Ányos Terv, Széchenyi 2020, adott régió intelligens szakosodási stratégiája, operatív programok stb. 2.2.3. Megyei szintű dokumentumok Megyei területfejlesztési koncepció, program, területrendezési terv, stb. 2.2.4. Település szintű dokumentumok Település fejlesztési koncepció, ITS, településszerkezeti terv, szabályozási terv, HÉSZ, SEAP, Közlekedésfejlesztési koncepció stb. 2.2.5. Szomszédos és egyéb érintett települések releváns dokumentumai Amennyiben a vizsgálandó terület túlnyúlik a közigazgatási határon. 2.3. Helyzetértékelés 2.3.1. Gazdasági, társadalmi, környezeti háttér Gazdasági, társadalmi (kitérve a szociális állapotokra) és környezeti háttér rövid bemutatása, kiemelve az országos és térségi átlagtól való eltéréseket. Részletes szöveges leírások helyett, rövid számszerűsíthető jellemzések értékelő összefoglalása a cél. 2.3.2. Meglévő közlekedési rendszer bemutatása Meglévő közlekedési rendszer általános, rövid bemutatása – tekintettel a következő fejezetben történő specifikusabb értékeléssel – kiemelve a területet leginkább sújtó kulcsproblémákat. Részletes szöveges leírások helyett, rövid számszerűsíthető jellemzések értékelő összefoglalása, SWOT analízisek elkészítése a cél. 3. Stratégia megalkotása 3.1. Célrendszer megalkotása 3.1.1. Forgatókönyvek elemzése A különböző stratégiák egymásra hatásának vizsgálata, szinergiáinak bemutatása. Mindenképp vizsgálandó a do nothing, do minimum és további legalább két forgatókönyv. A forgatókönyvek bemutatása után, azok elemzése, majd egy alap forgatókönyv meghatározása szükséges. 3.1.2. Jövőkép meghatározása A SUMP célrendszeréhez alkalmazkodva a meglévő településfejlesztési koncepció és az ITS célrendszere, valamint a kidolgozott alap forgatókönyv alapján hosszútávú (15-20 évre szóló) jövőkép megalkotása. 3.1.3. Átfogó célok meghatározása A hosszútávú jövőkép elérése érdekében átfogó, középtávon elérhető fejlesztési célok kijelölése szükséges. E fejlesztési dokumentum fő célkitűzései az alábbiak: Hozzáférhetőség és megközelíthetőség biztosítása Forgalmi zavarok, torlódások kezelése Közlekedésbiztonság javítása Levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése Pénzügyi és környezeti fenntarthatóság
-5-
Életminőség javítása Határon átnyúló problémák kezelése 3.2. Hozzáférhetőség és megközelíthetőség biztosítása 3.2.1. Kihívás, problémakör A Hozzáférhetőség és megközelíthetőség biztosítása témakörrel kapcsolatos fő problémák bemutatása, a településre váró kihívások felvázolása. Mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők, idősek, kisgyermekes családok, gyermekek, szociálisan hátrányos helyzetűek, vállalkozások (üzletek, nagy foglalkoztatók, teheráru terminálok, kikötők), magasan képzettek (is vonzó legyen), turisták, agglomerációban élők. 3.2.2. Jelenlegi állapot A Hozzáférhetőség és megközelíthetőség jelenlegi állapotának (részletes elemzések, trendvizsgálatok általi) bemutatása. 3.2.3. Jövőképhez kapcsolódó ideális távlati állapot A település jövőképéhez kapcsolódóan Hozzáférhetőség és megközelíthetőség témakörében hosszú távon elérni kívánt állapot leírása. 3.2.4. Mobilitási terv középtávú prioritásai E fejezetben kerül bemutatásra, hogy az előzőleg felvázolt távlati elképzelést középtávon milyen prioritások mentén képzeli a település megvalósítani. Körülbelül 2-8 prioritás megfogalmazása javasolt (település méretétől, jelenlegi állapottól függően), mely kapcsolódik a jövőképhez, más fejlesztési tervek célrendszereihez. A prioritások legyenek kellően definiáltak, hogy hozzájuk specifikus, mérhető és egyértelmű indikátor meghatározása lehetséges legyen. 3.3. Forgalmi zavarok, torlódások kezelése 3.3.1. Kihívás, problémakör 3.3.2. Jelenlegi állapot 3.3.3. Jövőképhez kapcsolódó ideális távlati állapot 3.3.4. Mobilitási terv középtávú prioritásai 3.4. Közlekedésbiztonság javítása 3.4.1. Kihívás, problémakör 3.4.2. Jelenlegi állapot 3.4.3. Jövőképhez kapcsolódó ideális távlati állapot 3.4.4. Mobilitási terv középtávú prioritásai 3.5. Levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése 3.5.1. Kihívás, problémakör 3.5.2. Jelenlegi állapot 3.5.3. Jövőképhez kapcsolódó ideális távlati állapot 3.5.4. Mobilitási terv középtávú prioritásai 3.6. Pénzügyi és környezeti fenntarthatóság biztosítása 3.6.1. Kihívás, problémakör 3.6.2. Jelenlegi állapot 3.6.3. Jövőképhez kapcsolódó ideális távlati állapot 3.6.4. Mobilitási terv középtávú prioritásai 3.7. Életminőség javítása 3.8. Határon átnyúló problémák kezelése Településeken és országhatárokon átnyúló problémák azonosítása, megoldási folyamatuk, illetve annak lehetőségei, partnerek felsorolása.
-6-
4. Integrált Intézkedéscsomag összeállítása 4.1. Javasolt intézkedések megvizsgálása Kötelezően vizsgálandó intézkedések: Magas minőségű infrastruktúra (közút, gyalogos, kerékpáros, közösségi közlekedés, közvilágítás) Magas minőségű szolgáltatások (közút, gyalogos, kerékpáros, közösségi közlekedés, közvilágítás) Intermodalitás erősítése Intelligens és dinamikus közlekedési rendszerek alkalmazása (intelligens útdíjrendszerek, flottamenedzsment, utastájékoztatás, forgalomirányítás) Közlekedési adatok interoperábilis megosztásának, feldolgozásának támogatása Alternatív közlekedés használatának promotálása, népszerűsítése Parkolási politika újradefiniálása (járműtípus, terület és idő szerinti differenciált parkolási díjak, P+R) Behajtási rendszerek újradefiniálása (járműtípus, terület és idő szerinti differenciált útdíjak, gyalogos zónák) Közösségi közlekedési jegyrendszer újradefiniálása (utazási ideje, célcsoportja és hossza szerinti differenciálása, közös díjpolitika) Vezetési szokások javítása továbbképzés, szemléletformálás által Ajánlottan vizsgálandó intézkedések: Felszabaduló kapacitások újraelosztása Car-sharing támogatása Car-pooling támogatása Virtuális mobilitás (távmunka, e-vásárlás, e-közigazgatás, e-ügyintézés) támogatása Többcélúan használt infrastruktúra (rugalmas buszsávok, parkoló területek) City-logisztika leválasztása (városon belül környezetkímélő árufuvarozásra váltás) Energiahatékony járművek vásárlásának ösztönzése Zöld közbeszerzés alkalmazása Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer Minden intézkedési javaslat külön pontban kerül megvizsgálásra, melynek alpontjai, lépései az alábbiak szerint épül fel. 4.1.1. „A” javasolt intézkedés 4.1.1.1. Intézkedési javaslatok bemutatása Az intézkedés városspecifikus bemutatása, szükséges területi kiterjedések meghatározása. 4.1.1.2. Javaslatok illeszkedése a célrendszerhez Vizsgálandó, hogy az intézkedés milyen hatással van a korábban meghatározott célrendszer prioritásaira (pozitív / negatív / semleges, illetve gyenge / erős). Amennyiben az intézkedés összességében pozitív hatást fejt ki a célok elérése szempontjából, tovább vizsgálható. 4.1.1.3. Javaslatok előzetes költség-haszon elemzése Az intézkedést szükséges előzetes költség-haszon elemzés alá venni, hogy a társadalmi szinten nem megtérülő elemek kerüljenek kiszűrésre. Az elemzés során kiemelten figyelembe veendőek az externális költségek. 4.1.1.4. Javaslatok előzetes kockázatelemzése A társadalmi szinten megtérülő intézkedéseken végül előzetes kockázatelemzést kell végezni. Az elemzés során a bevezetés és üzemelés idejére is ki kell térni. A vizsgálat célja kettős, egyrészt, hogy ki lehessen szűrni a jelentős kockázattal és bekövetkezési valószínűséggel rendelkező intézkedéseket, másrészt hogy képet kapjunk az esetleges jövőbeli problémákról, veszélyekről. 4.1.1.5. Forrásallokácó Operatív programok, illetve egyéb nemzetközi, országos, magán források feltérképezése. 4.1.2. „B” javasolt intézkedés 4.2. Integrált intézkedéscsomag
-7-
A megvizsgált és megvalósítandónak ítélt intézkedéseket érdemes intézkedési csomagba rendezni (akár prioritások mentén is). Az intézkedéscsomag időtávja 3-10 év, melyet ütemezetten kell megvalósítani. Érdemes gyors, látványos eredményt hozó intézkedéssel indítani. A teljes intézkedési terv összeállításakor a szinergiák megteremtése rendkívül fontos: elszigetelt – kevés célt előmozdító – beavatkozás helyett egymás erősítő intézkedések összeállítása célszerű. Az intézkedésekhez becsült költségek, lehetséges források és felelősök megjelölése szükséges. Stratégia végrehajtása 4.3. Tapasztalatok értékelése 4.3.1. Meglévő tapasztalatok Az elmúlt évek során lezajlott fejlesztések vonatkozásában a tervezés, a kivitelezés, a lebonyolítás, valamint a fenntartás, működtetés tapasztalatainak értékelése (SWOT analízis készítése), intézményi háttér. Meg nem valósult intézkedések okainak felkutatása. 4.3.2. Külföldi tapasztalatok Pozitív példák bemutatása a már több éves SUMP készítési tapasztalattal rendelkező országok nagyvárosai közül, kitérve a gyakorlati tervezés, megvalósítás és fenntartás témaköreire. 4.4. Stratégiai kockázatkezelés 4.4.1. Kockázatok azonosítása A kockázatok megnevezése után, kapcsolódó cél, következmény, kockázat típusa, bekövetkezés valószínűség és hatás bemutatása szükséges. A bekövetkezés valószínűségét és hatását érdemes 1-5 közötti skálán értékelni, ahol 5 a legvalószínűbb, legnagyobb hatású. Majd e két szám szorzata adja a kockázat veszélyességi szintjét, ami 10-nél nagyobb érték esetén kritikus és tovább vizsgálandó. 4.4.2. Kritikus kockázatok kezelése A kritikus kockázat felsorolása, kezelésének módja, felelőse. 4.5. Monitoring Szükséges specifikus, mérhető és egyértelmű mérőszámok (indikátorok) definiálása, valamint bázisértékeinek (kiinduló értékének) meghatározása. Az indikátorok egy része kötelezően alkalmazandó, melyeket szerepeltetni kell a fenntartható mobilitási tervekben. Továbbá vannak ajánlott indikátorok, melyek nem kötelező érvényűek, de általánosságban elősegítik a célok teljesülésének mérését. Minden település a saját adottságai és jellemzői alapján további indikátorokat is meghatározhat. Megkülönböztetünk hatás-, eredmény és projektindikátort. Először az indikátorok definiálása szükséges, azon belül típusuk, és prioritáshoz/intézkedéshez való kapcsolódásuk jelölése. Majd az indikátor adatforrásának megnevezése, mérésének időköze (ajánlott az évenkénti mérés) és kezdőértékének meghatározása következik. Végül az indikátorok célértékének megadása szükséges (köztes célértékek beállítása ajánlott). 4.5.1. Hatásindikátorok 4.5.1.1. Társadalmi-gazdasági hatásindikátorok 4.5.1.2. Hozzáférhetőség és megközelíthetőség biztosítása indikátorok 4.5.1.3. Forgalmi zavarok, torlódások kezelése 4.5.1.4. Közlekedésbiztonság javítása 4.5.1.5. Levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése 4.5.1.6. Pénzügyi és környezeti fenntarthatóság biztosítása
-8-
4.5.1.7. Életminőség javítása 4.5.2. Eredményindikátorok Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó eredményindikátorok kidolgozása. Minden intézkedés legalább egy indikátor csatolása. 4.6. Felülvizsgálati rendszer A felülvizsgálat részletes kritériumrendszerét, a vizsgálat lehetséges fokozatait kell tartalmaznia e fejezetnek. 1. melléklet: Alapadatok 2. melléklet: Indikátorok Eredmény Kapcsolódó Indikátort Mértékegység Kiinduló Tervezett Elért Tervezett Elért indikátorok prioritás előmozdító érték érték érték érték érték beavatkozások (2015) (2017) (2017) (2019) (2019) Kimeneti indikátorok Hatás indikátorok
5 / Teljesítés, elszámolás Nyertes Ajánlattevő a SUMP dokumentációt 8 példányban papíron, továbbá + 8 pld. digitális formátumban (pdf. és dwg. formátumban) szállítja le CD-n/DVD-n az Ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő előleget nem fizet. Ajánlatkérő a tervezési díjat a szerződésszerű végteljesítés után, a teljesítési igazolás kézhezvételét követően számla ellenében, a TOP-6.4.1-15 azonosító számú támogatási konstrukció szerint, utófinanszírozás keretében a számla kézhezvételét követő 30 napon belül, átutalással, forintban (HUF) fizeti meg. Tervező 1 db számlát nyújthat be. Esedékessége: a SUMP elkészítését követően Összege: a tervezői díj 100%-a. A számla a TOP-6.4.1-15-PC1-2016-00006 azonosítószámú projekt terhére kerül elszámolásra. Ajánlatkérő az elkészített SUMP-ot a Támogató Szervezettel is véleményezteti. Amennyiben a Támogató Szervezet a mobilitási tervvel kapcsolatban véleményt, feltételeket fogalmaz meg, úgy Ajánlattevő köteles az észrevételeket Ajánlatkérő általi megküldésétől számított 15 napon belül a tanulmányban átvezetni. Teljesítési határidő: Szerződéskötéstől számított 60 nap 6/ Becsült érték: nettó 17.500.000 forint. Tervező feladat fentieken túl a tervek későbbi megvalósítási szakaszában történő részvétel, együttműködés, kiemelten a műszaki ellenőr és kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásokban. Tervezőnek árajánlatát a tervezési és jogdíj megbontása szerint kell megadnia.
-9-
Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV): Fő tárgy: 79314000-8 Megvalósíthatósági tanulmány e)
A szerződés meghatározása
Tervezési szerződés f)
A szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje
A szerződéskötéstől számított 60 nap a tanulmánykészítés tekintetében A nyertes Ajánlattevő előteljesítésre jogosult. Figyelemmel arra, hogy a nyertes Ajánlattevő köteles rendelkezésre állni, együttműködés a tervek későbbi megvalósítási szakaszában, kiemelten a műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztására irányuló beszerzési/közbeszerzési eljárásokban, jelen eljárásban a szerződés teljesítésének véghatárideje azonos a műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztására irányuló beszerzési/közbeszerzési eljárás eredményes lezárásával. A nyertes Ajánlattevő – adott esetben, ha bármelyik eljárás eredménytelenül zárulna - köteles rendelkezésre állni az ismételten megindított eljárások esetén is. Figyelemmel arra, hogy a nyertes Ajánlattevő feladata - annak felmerülése esetén - a tervezői művezetés is, köteles rendelkezésre állni a projekt megvalósítása lezárásának időpontjáig. A nyertes Ajánlattevőt a rendelkezésre állásért külön díjazás nem illeti meg, a tervezői művezetés ellenértékét az Ajánlattevő a nettó tervezési díjba számítsa be. g)
A teljesítés helye
7621 Pécs, Mária u. 9. NUTS-kód: HU h)
Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozás
Fő finanszírozási és fizetési feltételek Ajánlatkérő előleget nem biztosít. A tervezési díj az igazolt szerződésszerű teljesítést követően a Kbt. 135. § (1), (3), és (5) – (6) bekezdésében és a Ptk. 6:130.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint 30 napon belül, számla ellenében, a TOP-6.4.1-15-PC1-2016-00006 azonosítószámú projekt terhére, utófinanszírozás keretében átutalással, forintban (HUF) kerül kifizetésre az alábbiak szerint: Tervező 1 db számlát nyújthat be: Esedékessége: A SUMP dokumentum Megrendelő részére meghatározott példányszámban történő átadását követő napon. Összege: a tervezői díj és a vonatkozó jogdíj 100%-a. Az Ajánlatkérő jelen eljárás keretében kötött szerződések teljesítése során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. §-át teljes körben alkalmazza. Amennyiben a teljesítéshez az ajánlattevőként szerződő fél alvállalkozót vesz igénybe, abban az esetben – az előzőektől eltérően – a számla kiegyenlítésére a Kbt. 135. § (3) bekezdésével összhangban kerül sor. Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme a forint. A fizetés és az elszámolás részletes szabályait a Közbeszerzési Dokumentum tartalmazza. i)
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
- 10 -
Kötbér: Nyertes ajánlattevő a Ptk. 6:186.§ (1) bekezdése alapján pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amiért felelős megszegi a szerződést. Mentesül a kötbér fizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér alapja: az adott tervezési feladathoz tartozó tervezési díj nettó értéke. Késedelmi kötbér: Nyertes ajánlattevőt a kötbérkötelesnek meghatározott bármely kötelezettségének, tervezési részfeladatának késedelmes teljesítése esetén késedelmi kötbér-fizetési kötelezettség terheli. A kötbér alapja a késedelemmel érintett tervezési feladatra vonatkozó ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás. A kötbér mértéke a késedelem minden naptári napja után a kötbér alapjának 1%/nap. A kötbér mértéke összesen legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 15 %-a. Hibás teljesítési kötbér: a hibás teljesítéssel érintett tervezési díj nettó értékének 1%-a/nap. A Megrendelő az általa elvégzett, vagy általa megbízott más tervező javítási költségeinek kötbért meghaladó összegét nyertes Ajánlattevővel szemben érvényesíti. A kötbér érvényesítése úgy történik, hogy a Megrendelő a javítási költséget a kötbérrel növelten a nyertes Ajánlattevő felé kiszámlázza, vagy a nyertes Ajánlattevő követeléséből beszámítást alkalmazva visszatartja. Meghiúsulási kötbér: A megbízottat a szerződés számára felróható okból történő meghiúsulása esetén kötbér (meghiúsulási kötbér) fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke: a szerződés szerint, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 15 %-a. A meghiúsulási kötbér vetítési alapja a teljesítés arányában csökken. A meghiúsulási kötbér vetítési alapja az ellenszolgáltatás szerződéskötést követő – a Kbt. 141. §-ban rögzített módon történő – módosítása esetén sem változik. A meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a nyertes Ajánlattevőt késedelmi kötbér nem terheli. Szavatosság: A nyertes Ajánlattevő szavatossággal tartozik a szerződéses kötelezettségei szerződésszerű teljesítéséért, valamint azért, hogy a szolgáltatás megfelel a törvényes vagy a szerződésben meghatározott feltételeknek. Jótállás: A nyertes Ajánlattevő a teljesítést követően az átadás-átvételi jegyzőkönyvben megjelölt időpontjától számítottan hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles. A nyertes Ajánlattevő jótállási kötelezettsége fenti időpontban kezdődik, s ettől az időponttól számítottan az ajánlatában vállalt időtartamra áll fenn, mely időtartamot Ajánlatkérő a második értékelési résszempont keretében értékelni kívánja. A jótállás időszaka alatt a nyertes Ajánlattevő köteles díjtalanul, az értesítést követően haladéktalanul megkezdeni a tervben szereplő hiba kijavítását, azt a legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül köteles befejezni. Amennyiben a nyertes Ajánlattevő a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Megrendelő jogosult a hiba elhárítását a nyertes Ajánlattevő költségére és felelősségére elvégezni, vagy mással elvégeztetni. Hibás teljesítés, kellékszavatosság: Hibás teljesítés esetén a nyertes Ajánlattevő köteles a hiba tudomására jutásától, a Megrendelő általi kifogás közlésétől számított 5 munkanapon belül a javítást megkezdeni, intézkedéseiről a Megrendelőt értesíteni. Amennyiben a nyertes Ajánlattevő ezen kötelezettségének nem tesz eleget a Megrendelő jogosult a hiba kijavítását a nyertes Ajánlattevő költségére saját maga elvégezni, vagy harmadik fél által elvégeztetni. A nyertes Ajánlattevőt hibás teljesítés esetére, amennyiben a hibás teljesítést nem javítja ki, kötbérfizetési kötelezettség terheli. Hibás teljesítés esetén a kötbér a kifogás közlésével válik esedékessé. A kellékszavatossági igényeket a Megrendelő a jótállás időtartama alatt a jótállásra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. Kártérítés: A munkavégzésből származó vétkes magatartással okozott károkért a nyertes Ajánlattevő felelős, a károk rendezése az ő feladata. A munkavégzéssel, vagy a munka határidőre történő elvégzésének
- 11 -
elmulasztásából adódó, a Megrendelőnek vagy harmadik személynek okozott károkért a nyertes Ajánlattevő közvetlenül felelős, akkor is, ha a kárt altervezője okozta. A szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat a Közbeszerzési Dokumentum rögzíti. j)
Az ajánlatok értékelési szempontja [Kbt. 76. § (2) bekezdés]
A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer az alábbiak szerint: Részszempont
Súlyszám
1.
Nettó Ajánlati Ár
50
2.
Jótállás vállalt időtartama (minimum 12 hónap, maximum 36 hónap)
50
Részszempontonként elérhető pontszámok alsó és felső határa: 1-10 pont. A módszer ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az egyes részszempontok szerinti ponthatárok közötti pontszámot: Ajánlatkérő az 1. bírálati részszempont esetén a fordított, a 2. bírálati részszempont esetén az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza, figyelemmel a Közbeszerzési Hatóság „az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról” c. útmutatójára (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. 06. 01.). Az értékelés módszertanával kapcsolatos részletes információt a közbeszerzési dokumentum tartalmazza. Ajánlatkérő a jótállásra vállalt időtartamot minimum 12, maximum 36 hónapban határozza meg azzal, hogy jótállásra vonatkozó vállalásokat értékelni kívánja a Kbt. 77.§ (1) bekezdésében írtak szerint, akként hogy a 36 hónap vagy annál hosszabb időtartamra vonatkozó vállalás az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot kap, míg a 12 hónapot el nem érő vállalás az ajánlat érvénytelenségnek megállapítását vonja maga után. Ajánlattevőknek a jótállásra vállalt időtartamot hónapokban kell megadniuk a fenti előírások figyelembe vételével. k)
Kizáró okok
A kizáró okok felsorolása: Az eljárásban nem lehet Ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén közös Ajánlattevő), alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró okok bármelyike fennáll. [Kbt. 114.§ (1) bekezdés] Az Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az Ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, akinek részéről a fent meghatározott kizáró ok valamelyike az eljárás során következik be. [Kbt. 74.§ (1) bekezdése b) pont] Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása: Az Ajánlattevőnek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Az Ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdés alapján az ajánlatában továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja pontjában meghatározott kizáró okok hatálya alá.
- 12 -
- Az Ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) alpontja szerinti kizáró ok hiányát a
„közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról” szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) - (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint köteles igazolni. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia.
- A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet alapján, az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem
alkalmazandó, azonban az Ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az Ajánlattevő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az Ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az Ajánlattevő felel.
- Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az Ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben az Ajánlattevő tekintetében nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás, úgy erre vonatkozó nemleges nyilatkozat benyújtása szükséges.
- A kizáró okok tekintetében becsatolt nyilatkozatoknak - amennyiben Ajánlattevő nem egy korábbi
eljárásban már felhasznált egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be - a felhívás megküldésének napjánál nem régebbi keltezésűeknek kell lenniük. l)
Műszaki, illetve szakmai alkalmasság
Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlattételi felhívás l) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.1./-M.2./ pontjában előírt alkalmassági minimumkövetelmények igazolásaként a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban elfogadja a Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. Az ajánlattevő választása szerint jogosult a Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát, mely esetben a jelen Ajánlattételi felhívás Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és megkövetelt igazolási mód pontban előírt igazolások, nyilatkozatok, egyéb dokumentumok benyújtása nem szükséges. Ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti az Ajánlattevőt (vagy közös ajánlattevőket), ha nem rendelkezik (vagy együttesen nem rendelkeznek): M.1/ az ajánlattételi felhívás megküldésétől visszafelé számított 36 hónapban (megküldési időpont év/hó/naptól visszafelé számított megelőző 36 hónap hó/napjáig terjedő időszakot vizsgálva) összesen legalább 1 db Fenntartható Városi Mobilitási Terv készítésére vonatkozó tervezési referenciával. M.2/ legalább 1 fő tervezővel, aki Közlekedési építmények tervezési szakterület, közúti építmények tervezési részszakterületen (KÉ-K)/ vagy Közlekedési építmények tervezési szakterület, közúti építmények közlekedésmérnöki tervezési részszakterületen (KÉ-KK) a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti vagy a hatályos átsorolás előtti 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerinti szakirányú, illetve azzal egyenértékűnek tekintett végzettséggel, és a tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges gyakorlati idővel rendelkezik. A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján az M.1./-M.2./ pontban előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
- 13 -
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és megkövetelt igazolási mód: (AMENNYIBEN AJÁNLATTEVŐ NEM NYILATKOZATTAL KÍVÁNJA IGAZOLNI AZ ALKALMASSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉSÉT): M.1/ az ajánlattételi felhívás megküldésétől visszafelé számított 36 hónap legjelentősebb, a közbeszerzés tárgykörében (közút építési és/vagy felújítási és/vagy átalakítási munkáira vonatkozó kiviteli tervek elkészítése) teljesített tervezési munkáit ismertető, cégszerűen aláírt nyilatkozatot vagy igazolást, amelynek tartalmaznia kell legalább: — a szerződést kötő másik fél megnevezését, címét, — a szolgáltatás tárgyát, leírását, — a saját teljesítés tárgyát és rövid leírását, abban az esetben, ha a referenciaigazolás több kötelezett teljesítésről szól (amennyiben a referenciát projekttársaság teljesítette a referenciát igazolónak a Kbt. 140. § (9) bekezdése alapján szükséges eljárnia), — a teljesítés idejét (időszaka), teljesítés helyét, — ellenszolgáltatás összegét és a saját teljesítés értékét (a saját teljesítés értékét abban az esetben kell megadni, amennyiben az igazolás több kötelezett közös teljesítésről szól), — a referenciáról információt nyújtó személy nevét és elérhetőségét, — arra vonatkozó információt, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont; 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pont]. A benyújtott igazolásokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie az előírt alkalmassági követelmények teljesítése, akkor is, ha ajánlattevő a csatolni kívánt referenciát közös ajánlattevőként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként teljesítette. Ha közös ajánlattevőként teljesített szolgáltatás megrendelésre vonatkozó referencia igazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az Ajánlatkérő a referenciaigazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett szolgáltatás egésze tekintetében elfogadja, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt és az igazolást benyújtó Ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot [321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdés]. M.2./ annak a szakembernek (szervezetnek) a megnevezése, képzettsége és szakmai tapasztalata ismertetésével, akit Ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont; 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pont]. A szakemberek bemutatása során csatolandók: a) szakmai gyakorlatot igazoló szakmai önéletrajz a szakember sajátkezű aláírásával, mely tartalmazza – adott esetben – a szakember jelenlegi munkahelyét is; Felhívjuk a t. Ajánlattevők figyelmét, a szakmai önéletrajzot olyan részletezettséggel csatolják, amelyből egyértelműen kiderül az M.2/pontban előírt alkalmasság teljesülése, azaz adja meg a korábbi tervezési munkák kezdési és befejezési időpontját is – év/hónap pontossággal. b) szakember végzettséget igazoló dokumentumok (iskolai bizonyítványok) egyszerű másolata; c) a szakember által aláírt rendelkezésre állás tekintetében tett nyilatkozat Amennyiben a bemutatott szakember szerepel a szakmavégzési jogosultságot igazoló kamarai nyilvántartásban, a névjegyzési/kamarai számot Ajánlattevő megadhatja. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A Kbt. 65. § (9) bekezdésére figyelemmel a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági
- 14 -
szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt az szolgáltatást amelyhez e kapacitásokra szükség van. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. m) Hiánypótlás lehetősége, vagy annak kizárása Ajánlatkérő a Kbt. 71. § szerint teljes körűen biztosítja a hiánypótlás lehetőségét. Az Ajánlatkérő kijelenti, hogy újabb hiánypótlást rendel el abban az esetben, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. n)
Az ajánlattételi határidő
2016/09/… o)
11:00
Az ajánlat benyújtásának címe, kapcsolattartási pontok, ahová az ajánlatot be kell nyújtani
Hivatalos név: Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. Postai cím: Mária u. 9. Város/Község: Pécs
Postai irányítószám: 7621
Kapcsolattartási pont(ok):
Telefon: +36 72514802
Címzett: dr. Eötvös Gábor
+36 308161441
E-mail:
[email protected] p)
Ország: HU
Fax: +36 72514810
Az ajánlattétel nyelve
Az ajánlattétel nyelve: magyar q)
Az ajánlat(ok) felbontásának helye, ideje
Helye: Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt., 7621 Pécs, Mária u. 9. Zsolnay terem Ideje: 2016/09/… 11:00 r)
Az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak
Az ajánlatok felbontásánál a Kbt. 68. § (3) bekezdése szerinti személyek lehetnek jelen. A bontásra a Kbt. 68. § (1)-(4) és (6) bekezdései megfelelően irányadóak. s)
Ajánlati kötöttség
Az ajánlati kötöttség időtartama: a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától számított 30 naptári nap. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – amennyiben az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített összegzésben ilyen pozícióban megjelöli – a második helyezett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.] t) Az eredményhirdetés, illetőleg a szerződéskötés tervezett időpontja Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának végeredményét a Kbt. 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belüli írásban hirdeti ki. Az ajánlatkérő az eredményről szóló írásbeli tájékoztatás időpontját – indokolt esetben, legfeljebb a Kbt. 70. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig – elhalaszthatja, melyről a tájékoztatás időpontját megelőzően értesítést küld az ajánlattevőknek.
- 15 -
Ajánlatkérő az eredményről szóló írásbeli tájékoztatást követően, a Kbt. 131. § (5)-(6) bekezdése szerinti határidőn belül, a Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján köt szerződést a nyertes Ajánlattevővel vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti esetben a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó szervezettel. u) A részajánlat, többváltozatú (alternatív) ajánlat [Kbt. 50. § (2) bekezdés j)-k) pont] lehetősége vagy annak kizárása Az Ajánlatkérő tárgyi eljárásban részajánlat tételre, illetőleg többváltozatú (alternatív) ajánlattételre nem biztosít lehetőséget figyelemmel arra, hogy a szolgáltatás megvalósítása egy funkcionális egységet alkot és a közbeszerzés részekre bontása a gazdasági ésszerűsség követelményével nem összeegyeztethető. [Kbt. 61. § (4) bekezdés] v) A Kbt. 114. § (11) bekezdésének alkalmazása Jelen eljárásban a Kbt. 114. § (11) bekezdése szerinti feltételek alkalmazandóak. w) Egyéb 1. A közbeszerzési dokumentum rendelkezésre bocsátása: Az Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint közbeszerzési dokumentumot készít a jelen közbeszerzéshez kapcsolódóan. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Dokumentumot az alábbiak szerint biztosítja: Az ajánlatkérő az általa kiválasztott gazdasági szereplőknek az Ajánlattételi felhívást és a Közbeszerzési Dokumentumot egyidejűleg, közvetlenül elektronikus úton küldi meg, figyelemmel a Kbt. 115. § (2) bekezdés rendelkezéseire. 2. A kiegészítő tájékoztatás: A kiegészítő tájékoztatás nyújtására a Kbt. 56. § (1)-(5) és (7) bekezdéseiben, a Kbt. 114. § (6) bekezdésben, valamint a közbeszerzési dokumentumban foglaltak az irányadók. Az Ajánlattevőnek a kiegészítő tájékoztatásban feltett kérdéseiket a közbeszerzési dokumentumban meghatározott címek valamelyikére kell megküldeniük. Az Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldése vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző ötödik munkanapot, a kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző harmadik munkanapot. Az Ajánlattevőnek a kiegészítő tájékoztatásban feltett kérdéseiket a közbeszerzési dokumentumban meghatározott címek valamelyikére kell megküldeniük. Ajánlatkérő jelen eljárásban helyszíni bejárásra és konzultációra nem biztosít lehetőséget. 3. Az ajánlatok személyes leadásának feltételei: Az ajánlatok személyes leadására jelen felhívás megküldésének napjától az ajánlatok benyújtásának határideje lejártáig munkanapokon 9.00 - 15.00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján pedig 8.00 – 11.00 között van lehetőség. 4. Ajánlatok benyújtása: Az ajánlatokat a Kbt. 68. (2) bekezdés alapján írásban és zártan, jelen felhívás o) pontjában meghatározott címre közvetlenül, vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. A postán feladott ajánlatokat az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően sor kerül. Az ajánlat, illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények elvesztéséből eredő kockázat az ajánlattevőt terheli. 5. Ajánlati biztosíték: Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt nem köti ajánlati biztosíték adásához 6. Az ajánlat formai feltételei: Az ajánlattevőnek a Közbeszerzési Dokumentumban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően egy nyomtatott eredeti, valamint az eredeti példányról készített, egy elektronikus (CD/DVD-n rögzített) példányban kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A példányok esetleges eltérése esetén az eredeti papír alapú példány számít irányadónak.
- 16 -
7. Közös ajánlattétel: Ha több ajánlattevő közösen nyújtott be ajánlatot, akkor az arról szóló megállapodást csatolni kell a Közbeszerzési Dokumentumban meghatározott tartalommal. A közös ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősséget kell vállalniuk. Felhívjuk a T. gazdasági szereplők figyelmét: - A Kbt. 115. § (4) bekezdés rendelkezései alapján az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. - Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az Ajánlatkérő kiköti, hogy a közös ajánlatot tevő nyertesek nem hozhatnak létre közös gazdasági társaságot, illetve jogi személyt (projekttársaságot). 8. Felolvasólap: Az ajánlathoz felolvasólapot kell csatolni, amelyet az ajánlat elején kell elhelyezni, amelynek tartalmaznia kell a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti információkat. 9. Nyilatkozatok: Az Ajánlattevőnek, valamennyi közös ajánlattevőnek az ajánlatában csatolt nyilatkozatában meg kell jelölnie: a) a közbeszerzésnek azon a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni [Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont]; b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat [Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pont]; c) azt a szervezetet (vagy személyt), amelynek kapacitására támaszkodva az előírt alkalmassági követelményeknek megfelelnek és ebben az esetben meg továbbá - az Ajánlattételi felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével - azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. [Kbt. 65. § (7) bekezdés]. Az Ajánlattevő vagy közös ajánlattevő számára – amennyiben alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet bevonására nem kerül sor – a Kbt. 66. § (6) bekezdés a)-b) pontja és/vagy a Kbt. 65. § (7) bekezdése tekintetében nemleges tartalmú nyilatkozat benyújtása kötelező 10. Nyilatkozatok II.: Az Ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) továbbá nyilatkoznia/csatolnia kell: a) az Ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan eredeti, aláírt formában [Kbt. 66. § (2) bekezdés]; b) arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, vagy nem tartozik a törvény hatálya alá [Kbt. 66. § (4) bekezdés]; c) a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Kbt. 67. § (4) bekezdés rendelkezéseire; d) arról, hogy hogy az ajánlat elektronikus formában példánya a benyújtott papír alapú (eredeti) példánnyal megegyezik e) az ajánlatba csatolt az idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításainak hitelességéről; f) a kiegészítő tájékoztatások figyelembe vételéről. g) az ajánlattevő – amennyiben cégnek minősül – csatolja cégszerűen aláírt arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy változásbejegyzési eljárás van-e folyamatban, h) arról, hogy nyertessége esetén a szerződés teljesítése során vállalja a szolgáltatás ellátásához szükséges munkaerő biztosítását, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartását, a
- 17 -
feladat végrehajtásából adódóan az ajánlatkérőnek, illetve harmadik személynek okozott károk megtérítését. i) nyilatkoznia kell az ajánlatban arról, hogy az előírt felelősségbiztosítást megköti, vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszti jelen projektre. j) a felhasználási jogok átruházásáról a tervezési szerződésben meghatározott erre vonatkozó díj ellenében [322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7.§.] 11. Igazolások: Az ajánlatnak az aláírási jogosult ellenőrzése céljából tartalmaznia kell az ajánlattevő, valamennyi közös ajánlattevő, az ajánlatban nyilatkozatot aláíró alvállalkozók, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő egyéb szervezetek esetében az alábbi iratokat: - ajánlatban szereplő bármilyen nyilatkozatot aláíró személy aláírási címpéldánya vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9.§ (1) bekezdése szerinti aláírási-mintája, - a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállalók cégjegyzésre jogosult személytől származó, ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazását, a meghatalmazott aláírásával, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva. - Amennyiben a cégkivonat szerint cégügyében el nem bírált módosítás van folyamatban a vonatkozó változásbejegyzési kérelem egyszerű másolata csatolandó. Elektronikus feladás esetén az ehhez kapcsolódó dokumentumok nem hitelesített másolata is elfogadható. 12. További csatolandó igazolások: Ajánlattevőnek, az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplőnek az alábbi cégokmányok egyszerű másolatát az ajánlathoz csatolni kell: - a cégkivonatban vagy cégmásolatban nem szereplő ajánlatot aláíró kötelezettségvállaló(k) esetében az erre vonatkozó meghatalmazott aláírását is tartalmazó írásos meghatalmazást. 13. Dokumentumok formai kötöttsége: A Kbt. 47. § (2) bekezdésére tekintettel, az ajánlatban minden dokumentumot – kivéve a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti ajánlati nyilatkozatot és Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti Felolvasólapot – egyszerű másolatban elegendő benyújtani. 14. Fordítás: Az ajánlatban valamennyi igazolást és dokumentumot magyar nyelven kell benyújtani. Az ajánlatkérő a fordítások esetén ajánlattevő általi felelős magyar fordítást elfogadja. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is. 15. Informálódás a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján: Az Ajánlattevőnek informálódnia kell azon a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Dokumentumban rögzíti azon központi szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől Ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. 16. Árfolyamok: Az ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az ajánlattevőnek az árbevételi adatok átváltása esetén az adott naptári év utolsó napján, míg referencia adatok átváltása kapcsán annak (vég)teljesítése, egyéb esetben jelen felhívás megküldése napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által a felhívás feladásának napján érvényes árfolyamon számított Euró ellenérték a mértékadó. Átszámítás esetén az ajánlattevőnek közölnie kell az alkalmazott árfolyamot. Ajánlattevő ajánlatához - adott esetben - a jelen pontban meghatározottak szerint csatolja nyilatkozatát az árfolyamváltás tekintetében és a nyilatkozatában foglaltak alapján történt átszámítást a nem HUF összegeket tartalmazó okiratok mögé kell csatolni.
- 18 -
17. Elektronikus adatbázisok: Amennyiben az Ajánlatkérő jelen felhívásban vagy a Közbeszerzési Dokumentumban olyan adat, vagy tény ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásban részt vevő más szervezet általi igazolását írja elő, amelyek ellenőrzésére az Ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult, akkor – a Kbt. 69. § (11) bekezdésére figyelemmel – az ilyen adatokat, tényeket az ajánlattevőnek, illetve az alkalmasság igazolásban részt vevő más szervezetnek nem kell igazolnia az ajánlatban, figyelemmel a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet előírásaira. 18. Eljárás nyertese: Az eljárás nyertese az az Ajánlattevő, aki az Ajánlatkérő részére az Ajánlattételi felhívásban és a Közbeszerzési Dokumentumban meghatározott feltételek alapján a gazdaságilag legelőnyösebb, érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesével köti meg a szerződést, vagy – a Kbt. 131. § (4) bekezdésében rögzített körülmény fennállása esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legelőnyösebb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 19. Üzleti titok: a Kbt. 44.§ (1) bekezdése alapján lehetséges. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. 20. Tervező dokumentumai: Ajánlatkérő jelen eljárás keretében megkötendő tervezési szerződés teljesítése során keletkező, szerzői jog védelme alá eső alkotásokon területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személy számára átadható felhasználói jogot szerez, valamint jogot szerez az alkotások átdolgozására is. Ha a projekt bármely okból nem, vagy csak részben valósul meg, akkor a szerzői jogi védelem alá eső alkotás felhasználásának jogát Megrendelő átruházza a Támogatóra, vagy az általa megjelölt személyre. [322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. §] 21. Felelősségbiztosítás: Ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-a alapján előírja, a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés időpontjában rendelkeznie kell legalább a szerződés tárgya szerinti tevékenységre kiterjedő, 10.000.000,- HUF/év, azaz tízmillió forint/év és káreseményenként 5.000.000,- HUF, azaz ötmillió forint összegre szóló tervezési szolgáltatásra vonatkozó biztosítással. 22. Szerződéses feltétel a szakember vonatkozásában: Az Ajánlattételi felhívás k) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.2./ pont szerinti alkalmassági feltétel teljesítése kapcsán megajánlott szakembereknek legkésőbb szerződés megkötéséig (ezt követően a szerződés időtartama alatt) szerepelniük kell a tervezői szolgáltatás tárgya szerinti illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében. Az M.2. / pontokban felsorolt szakemberek tekintetében ajánlatkérő a vonatkozó, szakmagyakorlási jogosultságot szabályozó jogszabály szerinti szakirányú, illetve azzal egyenértékűnek tekintett végzettséget, illetve a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati időt meghaladó gyakorlati időt nem ír elő. A nyilvántartásba-vétel elmaradása az Ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 131.§ (4) bekezdése alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köti meg ajánlatkérő a szerződést. Ajánlatkérő továbbá rögzíti, hogy a tervezők tekintetében az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak, valamint tájékoztatja Ajánlattevőket, hogy a Magyar Építész Kamarától a regisztráció vonatkozásában további információ szerezhető be. Amennyiben a szolgáltatás nyújtása során szükségessé válik további tervezők bevonása, ez a nyertes Ajánlattevő feladatát képezi, mely vonatkozásában többlet költség elszámolására nem jogosult.
- 19 -
23. Határidők számítása: Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 48. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a felhívásban megjelölt határidők a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődnek. 24. Irányadó idő: Jelen felhívásban és közbeszerzési dokumentumban valamennyi órában megadott határidő magyarországi helyi idő szerint értendő. 25. Irányadó jog: Jelen Felhívásban, valamint a Közbeszerzési Dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az irányadó. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 26. Ajánlatkérő a jelen szerződést utófinanszírozás keretében köti meg, azonban amennyiben a Támogatási Szerződés szállítói finanszírozást ír elő, úgy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján a finanszírozási és fizetési feltételekre a szállítói finanszírozásra vonatkozó előírások válnak irányadóvá.
z) Az Ajánlattételi felhívás megküldésének napja: 2016/09/…
14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6.§ (3) bekezdés alapján ellenjegyzem: ………………………………. dr. Turi Ákos Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
- 20 -
