Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak. Bár az északkeleti országrészben hullott a legkevesebb csapadék (a 7 havi összeg itt a 210 mm-t sem érte el), a középső és a déli országrészben is voltak olyan területek, ahol csak 210250 mm csapadékot regisztráltak. Főként a délnyugati országrészben, a Bakony, és a Zemplén térségében ezen időszak alatt 370-460 mm-t is mértek. Sokévi átlag (1971-2000) feletti csapadék főként a Dunántúli- és az Északi-középhegység területén fordult elő. Átlag alatti csapadékmennyiség az ország területén, több helyen is előfordult, összességében azonban kis területen. A csapadékhiány mértéke pedig 0-50 mm között adódott.
1. ábra 2008. szept. 1. – 2009. márc. 31. csapadékösszege
2. ábra 2009. április 1. – 2009. június 30. csapadékösszege
Főként a csapadékban igen szegény áprilisnak köszönhetően a háromhavi csapadékösszeg az ország jelentős részén 100-150 mm között alakult (2. ábra). Az északkeleti országrészben (150-200 mm), valamint Nyugat-Dunántúlon ettől magasabb értékek is adódtak (150-300 mm), lokálisan 300 mm-t meghaladó csapadékösszegek is előfordultak. Április nagyon száraz volt, a csapadékösszeg országos átlaga alig haladta meg a 10 mm-t, több helyen egyáltalán nem volt eső. Nagyobb területre kiterjedően jelentősebb mennyiségű, 30-40 mm csapadékot csupán a délnyugati határ közelében mértek. Májusban főként a Tiszántúli és a Velencei-tó térségi területeken regisztrálták a legkevesebb csapadékot 10-25 mm-t. Június csapadék szempontjából kedvezően alakult (sok helyen a szokásos csapadékmennyiség 1,5-2-szeresét mérték). Átlag alatti csapadékot főként az ország középső részén regisztráltak.
3. ábra A tenyészidőszak GDD térképe, 2009. április 20. – 2009. június 30.
A tenyészidőszak (2009. 04. 20. – 2009. 06. 30.) Growing Degree Days (GDD) térképe a 3 ábrán látható. Az ország jelentős részén a GDD értéke (°C-ban) 500-600 °C között alakult. Ettől magasabb értékek csak a nagyvárosok közelében (városi hősziget hatása miatt), illetve a déli országrészben fordultak elő. 300-400 °C érték főként a középhegységekben jelentkezett.
4. ábra Hőségnap térkép, 2009. május 15. – 2009. június 30.
Május 15 és június 30 között a hőségnapok száma 0-12 között változott (4. ábra), köszönhetően a júniusi csapadékos időjárásnak. A középhegységekben nem fordult elő 30 fok feletti maximum hőmérséklet az adott időszakban. Ezzel szemben az Alföldön 8-10 nap adódott hőségnapnak. Az ország többi részén 4-8 nap között alakult a hőségnapok száma.
5. ábra Napfényes órák térképe, 2009. április 20. – 2009. június 30.
A napfénytartamban a tiszántúli területek, főként a délkeleti határrész bővelkedett 2009. április 20. – 2009. június 30. között (5. ábra). Az utóbbi részeken 700 órát meghaladó napfénytartam értékek adódtak. Az ország jelentős részén 550-650 órát regisztráltak.
6. ábra 2009. július hónap csapadékösszege (automata adatok alapján)
20 mm alatti csapadékot az északkeleti országrészben mértek, 20-40 mm csapadékmennység volt jellemző a középső országrészben, dél-dunántúli területeken, valamint a Tiszántúl északkeleti részében. A legtöbb csapadék a Dunántúli-középhegység területén, a délnyugati országrészben, és a zempléni területeken hullott. Az északi területek kivételével szinte mindenhol a sokévi átlag alatt maradt a havi csapadékösszeg.
7. ábra 2009. július GDD térképe
Az ország jelentős területén a GDD értéke július hónapban (7. ábra) 350-400 °C között alakult. A Tisza mentén, illetve a Tiszántúlon 400 feletti értékek is adódtak. 350 °C-nál alacsonyabb értékek a középhegységekben és a nyugati országrészben fordultak elő.
8. ábra Hőségnap térkép, 2009. július
Július meglehetősen melegnek adódott, több mint 1 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál. A meleg időjárásnak köszönhetően a középső országrészben 16-20 nap, az Alföldön 12-16 nap volt hőségnap. Csupán a középhegységek magasabban fekvő részein nem fordult elő hőségnap.
