Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár

Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár

Magyar T Tudományos d á A Akadémia

A

A Magyar Tudományos Akadémia

kutatóintézet-hálózata a kutatói kiválóság, a hiteles tudomány, a társadalomért való elkötelezettség egységével válik a nemzeti és nemzetközi siker, a magyar és az egyetemes tudomány értékeinek megteremtôjévé. Magyarország egyetlen fôhivatású kutatóintézet-hálózatának intézményeként kiemelt célunk, hogy a hazai kutatási hagyományokra épülve a nemzetközi kutatási térben is számottevô, jelentôs eredményeket ígérô felfedezô kutatásokkal, értékadó tudományos eredményekkel vállaljunk szerepet a közjó szolgálatában, a jövô megalapozásában.

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) a legnagyobb magyar agrártudományi kutatóintézet, alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztési tevékenységet végez az agrártudományok területén, részt vállal a szakmai és tudományos ismeretek terjesztésében és együttmûködik az agrárgazdaság, az élelmiszeripar, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem fenntartható fejlôdésében részt vállaló szervezetekkel mind Magyarországon, mind külföldön. Együttmûködik hazai kutatóintézetekkel, kapcsolatokat tart fenn és létesít más országok tudományos intézményeivel, nemzetközi tudományos társaságokkal. Elôsegíti a magyar agrártudományi, föld- és környezettudományi és állatorvos-tudományi kutatások jelenlétét a nemzetközi tudományos életben. A felsôoktatási intézményekkel együttmûködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el.

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont www.agrar.mta.hu E-mail: [email protected]

Székhely: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

Fôigazgató:

D r. B e d ô Z o l t á n az MTA rendes tagja [email protected]

Gazdasági igazgató:

D r. G a á l Á g n e s [email protected]

A Kutatóközpontot alkotó intézetek Mezôgazdasági Intézet

Talajtani és Agrokémiai Intézet

Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. E-mail: [email protected]

Cím: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. E-mail: [email protected]

Növényvédelmi Intézet

Állatorvos-tudományi Intézet

Cím: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. 1029 Budapest, Nagykovácsi út 26−30. E-mail: [email protected]

Cím: 1143 Budapest, Hungária krt. 21. E-mail: [email protected]

2

Akadémikusok az Agrártudományi Kutatóközpontban Balázs Ervin

Barnabás Beáta

Barna Balázs

Jermy Tibor

Bedô Zoltán

Kômíves Tamás

Király Zoltán

Nagy Béla

Mészáros János

Tóth Miklós

Németh Tamás

Várallyay György

3

Mezôgazdasági Intézet

4

Az intézet fôbb tevékenységi területei:

Intézetigazgató:

|VÝ^ÐVaQITSITUIbSWLÚSÐXM[[ÐO[\ZM[[bZMbQ[b\MVKQIS] \I\È[WS ^ÐObÐ[M [MR\JQWTÚOQIQ [bÝ^M\\IVQ VÝ^ÐVaÐTM\ \IVQ VÝ^ÐVaQ NMRTÛLÐ[ Ð[ [bIXWZWLÈ[JQWTÚOQIQ UWTM S]TÈZQ[ JQWTÚOQIQ N]VSKQWVÈTQ[ OMVM\QSIQ OMVWUQSIQ XZW\MWUQSIQ UM\IJWTWUQSIQ JQWQVNWZUI\QSIQ Ð[ ZMVL [bMZJQWTÚOQIQUMOSÝbMTÔ\Ð[MSSMT# |VÝ^ÐVaQ OÐVJIVSOaâR\MUÐVa TÐ\ZMPWbÈ[I NMVV\IZ\È[I I OÐVJIVSQ ÈTTWUÈVa NMVW\ÔX][ÈVIS Ð[ OMVW\ÔX][ÈVIS RMTTMUbÐ[MIOMVM\QSIQÎZQIJQTQ\È[VÝ^MTÐ[MáROMVM\Q SIQ NWZZÈ[WS TÐ\ZMPWbÈ[I MTÛVMUM[Ô\Ð[[MT I VMUM[Ô\Ð[Q UÚL[bMZMSNMRTM[b\Ð[M# |I b MOÐ[b[ÐOM[ P]UÈV \ÈXTÈTSWbÈ[\ Ib ÈTTI\Q \ISIZUÈVaWbÈ[\ ÎTIUQV\ Ib ÐTMTUQ[bMZJQb\WV[ÈO RI ^Ô\È[È\ MTÛ[MOÔ\Û SQ^ÈTÚ JMT\IZ\ITUQ \]TIRLWV[ÈOWSSIT ZMVLMTSMbÛVÝ^ÐVaQOMVW\ÔX][WS[bMTMSKQÚRI# |I PIbIQ IOZWÝSWTÚOQIQ Ð[ STQUI\QS][ SÝZãTUÐVaMS SÝbÝ\\ RÚ ITSITUIbSWLÚSÐXM[[ÐOOMT ZMVLMTSMbÛ áR VÝ ^ÐVaNIR\ÈSJMT\MVaÐ[b\M\\\ÝZb[MSÐ[PQJZQLMSVMUM[Ô\Ð[M PIOaWUÈVaW[ Ð[ UWTMS]TÈZQ[ VMUM[Ô\Ð[Q UÚL[bMZMSSMT \ÈRNIR\ÈSZÐOQUIOaIZNIR\ÈSMObW\QS][NWZZÈ[WSÎTI UQV\ \MZUM[b\M\\ ZWSWV Ð[ ÎL NIRWS OMVM\QSIQ ÈTTWUÈ VaÈVISNMTPI[bVÈTÈ[ÈÎT# |I NMVV\IZ\PI\Ú UMbÛOIbLI[ÈO SÐZLÐ[SÝZÐVMS S]\I\È[I VÝ^ÐVa\MZUM[b\Ð[Q SÔ[ÐZTM\MSJMV I STÔUI^ÈT\WbÈ[ PI \È[IQVIS\IV]TUÈVaWbÈ[IVÝ^ÐVa\MZUM[b\Ð[QNIS\WZWS Ý[[bMNãOOÐ[^Qb[OÈTI\I IOZWÝSWTÚOQIQ ZMVL[bMZMS NMVV \IZ\PI\Ú[ÈOÈVISS]\I\È[I\IZ\IUSÔ[ÐZTM\MSJMV

Bedô Zoltán az MTA rendes tagja

Tudományos osztályok: Növényi Sejtbiológiai Osztály Osztályvezetô: Barnabás Beáta Növényi Molekuláris Biológia Osztály Osztályvezetô: Galiba Gábor Alkalmazott Genomikai Osztály Osztályvezetô: Juhász Angéla Növényélettani Osztály Osztályvezetô: Janda Tibor

Génmegôrzési és Organikus Nemesítési Osztály Osztályvezetô: Lángné Molnár Márta Kalászos Gabona Nemesítési Osztály Osztályvezetô: Láng László Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály Osztályvezetô: Veisz Ottó

Kukorica Nemesítési Osztály Osztályvezetô: Marton L. Csaba Növénytermesztési Osztály Osztályvezetô: Fodor Nándor Fitotron Osztály Osztályvezetô: Harnos Noémi

5

Növényi Sejtbiológiai Osztály Osztályvezetô:

Barnabás Beáta az MTA rendes tag ja

Telefon: (06-22) 569-526 E-mail: [email protected]

6

A gabonafélék termésének kialakulása a kettôs megtermékenyítéssel kezdôdik. A termés mennyisége és minôsége nagymértékben függ a folyamat sikerességétôl, melyet számos környezeti tényezô befolyásol. A növényi szaporodásbiológia a növénynemesítés egyik alaptudománya. Az osztály fô kutatási területe a gabonafélék ivaros folyamatainak sejt- és molekuláris szintû tanulmányozása, valamint a növényi szaporodás biotechnológiája. A korszerû in vitro mikromanipulációs technikák és a genomikai módszerek lehetôvé teszik a növényi embriófejlôdés egyes fázisainak mélyreható megismerését, ezáltal az általános fejlôdésbiológiai szempontból alapvetô problémák feltárását és megoldását. Nagy hatékonyságú haploid indukciós módszerek falhasználásával vizsgálják a mikrospórákban in vitro indukálható embriogenezis kiváltásában szerepet játszó tényezôket, különös tekintettel az elsô mikrospóra mitózis szimmetriájára és az azzal együtt járó sejtszerkezeti változásokra. A globális klímaváltozással együtt járó extrém környezeti stresszek

hatásait vizsgálják a búza és a kukorica vegetatív folyamataira, ivaros szaporodására, és a termés fejlôdésére. Új kutatási program keretében a környezeti stresszhatások és a fejlôdésszabályozó folyamatok közötti jelátviteli kapcsolatokat tanulmányozzák.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Dóczi Róbert, PhD

Jäger Katalin, PhD

(06-22) 569-524 [email protected]


Fábián Attila, PhD

Sági László, PhD



Publikációk: |Dóczi, R., Ökrész, L., Romero, AE., Paccanaro, A., Bögre, L.-`XTWZQVO\PMM^WT]\QWVIZaXI\PWNXTIV\5)83 VM\_WZS[
7

Növényi Molekuláris Biológia Osztály Osztályvezetô:

Galiba Gábor az MTA doktora


8

Az osztály gabonafélék abiotikus stresszadaptációjának molekuláris, élettani és sejtbiológiai kutatásával foglalkozik. Az Intézetben nagy múltra visszatekintô, klasszikus genetikai kísérletek eredményeit alapul véve, a modern molekuláris biológiai eszköztár bevonásával vizsgálják a hidegtûrés szabályozásában és a virágkezdemény kialakításában szerepet játszó, kulcsfontosságú szabályozó gének (COR, CBF és VRN rendszerek) mûködését, kölcsönhatásait. A stressztûrést befolyásoló gének különbözô alléljainak hatékonyságát fajtagyûjtemények, illetve vad fajokból álló populációk asszociációs térképezésével határozzák meg. Az egyes gének funkcióját genetikai transzformációval, illetve mutáns vonalak analízisével vizsgálják. A kísérleteket gabonaféléken kívül a modellnövényként használt lúdfôn végzik. Részletesen vizsgálják a besugárzott fény spektrális összetételében, valamint a növények redox állapotában bekövetkezô változások hatását az

említett rendszerek mûködésére. Azonosítanak és jellemeznek olyan jelátviteli komponenseket, melyek a vizsgált génexpressziós változá sok kialakításában játszhatnak szerepet. A stresszadaptációs képesség molekuláris hátterének vizsgálata mellett asszociációs térképezéssel vizsgálják az árpa és a búza szemtermésének mikrotápelem tartalmát, illetve nitrogénhasznosítási hatékonyságát meghatározó genetikai tényezôket.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Kocsy Gábor, az MTA doktora

Szira Fruzsina, PhD

Vashegyi Ildikó, PhD




Marincs Ferenc, PhD

Tóth Balázs, PhD

Vágújfalvi Attila, PhD



(06-22) 569-500/189 [email protected]

Soltész Alexandra, PhD (06-22) 569-501 [email protected]

Publikációk: |Soltész, A., Smedley, M., Vashegyi, I., Galiba, G., Harwood, W., Vágújfalvi, A. :6 KWVVMK\QWV 8TIV\8Pa[QWTWOa" #1.% |K ocsy, G., Athmer, B., Perovic, D., Himmelbach, A., Szûcs, A., Vashegyi, I., Schweizer, P., Galiba, G., Stein, N. :MO]TI\QWVWNOMVMM`XZM[[QWVJaKPZWUW[WUM)L]ZQVOKWTLPIZLMVQVOQV_PMI\5WTMK]TIZ/MVM\QK[IVL/MVWUQK[ "#1.% |Bálint F., A., Szira, F., Röder S., M., Galiba, G., Börner, A. !5IXXQVOWNTWKQINNMK\QVOKWXXMZ\WTMZIVKMQV_PMI\} ZV)-V^QZWVUMV\ITIVL-`XMZQUMV\IT*W\IVa!#1.%! |Galiba, G., Vágújfalvi, A., Li, C., Soltész, A., Dubcovsky, J.!:MO]TI\WZaOMVM[QV^WT^MLQV\PMLM\MZUQVI\QWVWN NZW[\\WTMZIVKMQV\MUXMZI\MKMZMIT[8TIV\;KQMVKM!#1.%

9

Alkalmazott Genomikai Osztály Osztályvezetô:

Juhász Angéla Phd


Gabonafélék magfehérjéinek vizsgálata A gabona tartalékfehérjék jelentôs szerepet játszanak a minôség kialakításában, valamint az egészségre gyakorolt hatásukban. A búzából, árpából vagy rozsból készült élelmiszerek számos embernél váltanak ki allergiás vagy cöliákiás tüneteket. A gabonafélék magfehérjéinek tanulmányozása, az összetételüket és termelôdésüket meghatározó tényezôk ismerete elengedhetetlen mind a minôségkutatásban, a minôséget befolyásoló környezeti hatások feltárásában, mind pedig az allergiakutatásban. A bioinformatika, genomikai, epigenetikai és proteomikai módszerek együttes használata jelentôs mértékben hozzájárul a stabil gabonaminôséget meghatározó tényezôk, valamint az allergiás és cöliákiás tüneteket kiváltó fehérjék megértéséhez. Genomikai és proteomikai kutatások bioinfomatikai és szerkezeti biológiai támogatása A bioinformatika és a molekulamodellezés széles eszköztára áll rendelkezésünkre, hogy a kutatások eredményeit szerkezeti biológiai alapokon is értelmezni tudjuk. Ezekkel a módszerekkel lehetôség nyílik például a különbözô növényi vírus és gazdafehérjék kölcsönhatásának modellezésére. Gabonamagvak allergén fehérjéi és az antigén prezentáló fehérjék kötôdési affinitását szerkezeti modellezéssel követjük nyomon. Emellett a fehérje-fehérje és fehérje-kismolekula kölcsönhatások vizsgálata is fontos információkat szolgáltat a különbözô molekuláris hatásmechanizmusok megértésében.

10

A csírázás molekuláris genetikai szabályozásának feltárása Tarlóégetés, illetve természetes eredetû tüzek hatására számos növény csírázásának indukcióját, sôt egyes esetekben gátlását figyelhetjük meg. A füstben olyan biológiai anyagok képzôdnek, melyek a magvak csírázását pozitív vagy negatív irányba befolyásolják. Molekuláris biológiai módszerekkel azon géneket keressük, és mûködésük mechanizmusára kívánunk fényt deríteni, melyek kifejtik jelentôs aktivitásukat, azzal a céllal, hogy ezeket a kedvezô hatásokat a késôbbiekben felhasználhassuk a mezôgazdaság gyakorlatában.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Balázs Ervin, az MTA rendes tagja (06-22) 569-520 [email protected]

Soós Vilmos, PhD

Gell Gyöngyvér, PhD



Gellért Ákos, PhD

Sebestyén Endre, PhD

(06-22) 569-500/317 [email protected]


Publikációk: | Juhász, A., Makai ,Sz., Sebestyén, E., Tamás, L. and Balázs, E. " :WTM WN KWV[MZ^ML VWVKWLQVO ZMO]TI\WZa MTMUMV\[QV45?OT]\MVQVOMVMM`XZM[[QWV84W;76-LWQ"RW]ZVITXWVM! |Juhász, A., Gell, Gy., Bekes, F., Balázs, E.";MJM[\aÐV-2]PÈ[b)4QOP\53WPW]\4;bITIQ/;MJM[\aÐV-8W[\I53WPW]\44QOP\5>IV;\ILMV2*ITÈb[-"5WTMK]TIZ)[XMK\[WN\PM +WUXM\Q\Q^M)K\QWVWN*]\MVWTQLM[NZWU8TIV\,MZQ^ML;UWSMWV\PM/MZUQVI\QWV8ZWKM[[WN/ZIVL:IXQL[4M\\]KM)KPMVM[ 6M_8Pa\WTWOQ[\[,71R! |/MTTÐZ\¨;ITÈVSQ3<WUJÈKb3<]JWTa<*ITÈb[-")K]K]UJMZUW[IQK^QZ][JI[MLM`XZM[[QWV[a[\MU NWZ\PMXZWL]K\QWVWNXWZKQVMKQZKW^QZ][[XMKQNQKÎKKQVM[84W;76-"M LWQ"RW]ZVITXWVM

11

Növényélettani Osztály Osztályvezetô:

Janda Tibor az MTA doktora


12

Ritkán múlik el olyan év hazánkban, hogy a szélsôséges kontinentális éghajlatból eredôen ne kelljen valamilyen súlyos gazdasági következményekkel járó káros környezeti tényezôvel számolni. Ahhoz, hogy olyan növényeket lehessen elôállítani, melyek a környezet változásait a lehetô legkisebb mértékû károsodás mellett tolerálják, mindenekelôtt a növények egyes védekezô és szabályozási folyamatait kell megismerni. A Növényélettani Osztály fô kutatási területe az abiotikus stressztényezôk (alacsony és magas hômérséklet, szárazság, egyes toxikus fémek, UV-B sugárzás, stb.) hatásainak, valamint az ezek kivédésére szolgáló védekezési folyamatoknak a tanulmányozása, különös tekintettel a stresszfolyamatokban képzôdô reaktív oxigénformák közömbösítését végzô ún. antioxidáns rendszerekre. Régóta foglalkoznak az alacsony hômérséklet, valamint az egyes stresszeket kísérô fotoinhibíció hatásainak vizsgálatával, elsôsorban a fotoszintetikus folyamatok, és egyes biokémiai, biofizikai stresszmarkerek szintjén; valamint vizsgálják, hogy a fény hogyan befolyásolja a növények alkalmazkodó képességét.

Az elmúlt években számos bizonyíték gyûlt öszsze a szalicilsav bizonyos stresszhatások szabályozásában betöltött szerepérôl is. A szalicilsavnak és származékainak a pontos hatásmechanizmusa még ma sem ismert. Mindezek alapján a kutatás legfontosabb célkitûzései egyrészt az exogén szalicilsav, valamint rokon vegyületei felvételének, metabolizmusának, másrészt a különbözô stresszhatásoknak az endogén szalicilsavval kapcsolatos jelátviteli utak tanulmányozása. Ezektôl az eredményektôl többek közt azt várjuk, hogy lehetôséget biztosítanak arra, hogy célirányosabban lehessen kiválasztani azokat a folyamatokat, amelyek akár hagyományos növénynemesítési eljárással, akár biotechnológiai úton történô befolyásolásával a növények stressztûrô képessége hatékonyabban növelhetô. Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók:

Szalai Gabriella, az MTA doktora

Pál Magda, PhD

Darkó Éva, PhD




Publikációk: |Szalai, G., Pap, M., Janda, T.!"4QOP\QVL]KMLNZW[\\WTMZIVKMLQNNMZ[QV_QV\MZIVL[XZQVO_PMI\XTIV\[28TIV\ 8Pa[QWT" |Szalai, G., Horgosi, S., Soós, V., Majláth, I., Balázs, E., Jand, T. ";ITQKaTQKIKQL\ZMI\UMV\WNXMI[MML[QVL]KM[ Q\[LMVW^W[aV\PM[Q[28TIV\8Pa[QWT "! |Majláth, I., Szalai, G., Papp, I., Vanková, R., Janda, T. ")\VWIU]\IV\)ZIJQLWX[Q[XTIV\[QVL]KMKWUXMV[I\QWV UMKPIVQ[U[\WZML]KM\PMVMOI\Q^MMNNMK\[WN\PMU]\I\QWV28TIV\8Pa[QWT " }! |Pál, M., Janda, T., Szalai, G.")J[KQ[QKIKQLUIaIT\MZ\PM[ITQKaTQKIKQLZMTI\MLIJQW\QK[\ZM[[ZM[XWV[MQVUIQbM 2)OZWV+ZWX;KQ!" |Majláth, I., Szalai, G., Soós, V., Sebestyén, E., Balázs, E., Vanková, R., Dobrev, PI., Tandori, J., Janda, T. (2012): -NNMK\WNTQOP\WV\PMOMVMM`XZM[[QWVIVLPWZUWVIT[\I\][WN_QV\MZIVL[XZQVO_PMI\XTIV\[L]ZQVOKWTLPIZLMVQVO8Pa[ 8TIV\"! | Pál, M., Kovács, V., Vida, Gy., Szalai, G., Janda, T."+PIVOM[QVL]KMLJaXW_LMZaUQTLM_QV\PM[ITQKaTQKIKQLIVL XWTaIUQVMKWV\MV\[IVL\PMIV\QW`QLIV\MVbaUMIK\Q^Q\QM[WN_PMI\TQVM[-]ZWXMIV2W]ZVITWN8TIV\8I\PWTWOa"

13

Génmegôrzési és Organikus Nemesítési Osztály Osztályvezetô:

Lángné Molnár Márta az MTA doktora


14

A Génmegôrzési és Organikus Nemesítési Osztály fô feladata a búzával rokon fajok génkészletének kiaknázása a nemesítés számára (pre-breeding), a Martonvásári Gabona Génbank fenntartása és az organikus nemesítés folytatása. A prebreeding tevékenység során a rokon vad- és termesztett fajokat keresztezik búzával, majd a faj- és nemzetséghibridekbôl további visszakeresztezésekkel introgressziós vonalakat állítanak elô. Keresztezéseket végeznek a rokon Triticum, a kecskebúza (Aegilops), a tarackbúza (Agropyron) fajokkal, továbbá a rozzsal és az árpával. A rokon fajokból biotikus és abiotikus rezisztenciáért, kedvezô minôségi tulajdonságokért felelôs géneket kívánnak a búzába átvinni. A hibridek és utódaik genomösszetételét molekuláris genetikai és citogenetikai módszerekkel határozzák meg. Az idegenfajú kromoszómák azonosítását fluoreszcens in situ hibridizációval (FISH) végzik, majd azt molekuláris markerekkel támasztják alá. Nemzetközi együttmûködésben részt vesznek az Aegilops fajok kromoszómáinak áramlásos citometriával való kiválogatásában és szekvenálásában, mely elôsegíti Aegilops specifikus molekuláris markerek fejlesztését. A génbankban a búza rokon fajait és a genetikai alapanyagokat tárolják. Különösen jelentôsek

a citogenetikai alapanyagok, amelyek közül számos vonal a világon csak itt található meg. Az Organikus Nemesítési Csoport feladata új organikus nemesítési módszerek kidolgozása és organikus nemesítésû alternatív búza és kukorica fajták elôállítása. Megkezdték az organikus termesztésre alkalmas fajták nemesítését, elsôsorban olyan fajok esetében, melyek alkalmasak a marginális területeken történô termesztésre.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Cseh András, PhD

Molnár István, PhD

Sepsi Adél, PhD



(06-22) 569-500/309 [email protected]

Linc Gabriella, PhD

Schneider Annamária, PhD

Szakács Éva, kandidátus


(06-22) 569-500/309 [email protected]

(06-22) 569-500/309 [email protected]

Publikációk: |Molnár-Láng, M., Cseh, A., Szakács, É., Molnár, I. ,M^MTWXUMV\WNI_PMI\OMVW\aXMKWUJQVQVO\PMZMKM[[Q^M KZW[[IJQTQ\aITTMTM[SZSZSZSZIVL\PM*4:;\ZIV[TWKI\QWVNWZ\PMZIXQLMVZQKPUMV\WN:;_Q\PVM_ITTMTQKÎZQI\QWV
15

Kalászos Gabona Nemesítési Osztály Osztályvezetô:

Láng László az MTA doktora

Telefon: (06 22) 569-550 E-mail: [email protected]

A kalászosgabona-nemesítési kutatások célja a jövô számára is értékes genotípusok leírása és megôrzése, új nemesítési alapanyagok elôállítása (pre-breeding), a szelekció hatékonyságát növelô módszertani fejlesztések, valamint fajtaelôállító nemesítés, elsôsorban a kontinentális klímájú Kárpát-medence számára. Bár a kutatások elsôsorban az ôszi búzára koncentrálódnak, folynak kísérletek tavaszi búzával, durum búzával, ôsziés tavaszi árpával, tritikáléval, rozzsal, zabbal és tönkölybúzával is. Búzanemesítés Napjainkig 92 martonvásári nemesítésû ôszi búzafajta született, ebbôl 36 az elmúlt évtizedben. Hagyományosan jó stressztûrô képességüknek és jó minôségüknek köszönhetôen nemcsak Magyarországon és a szomszédos országokban versenyképesek, hanem azokon a búzatermelô vidékeken is, ahol a téli hideg vagy nyári száraz ság próbára teszi a növényeket. Az utóbbi években különösen népszerûek a prémium minôségû búzafajták, amelyek mind a hazai, mind az export piacok igényeit kielégítik. A martonvásári búzafajták három évtizede piacvezetôk a magyar búza vetômag piacon. Molekuláris nemesítés A hagyományos nemesítési módszerek mellett a molekuláris biológia eszköztárának alkalmazása is hozzájárul az új fajták születéséhez. A 80-as évektôl sikeresen használják a szövettenyésztést, mint a biotechnológia nyújtotta új lehetôséget. A genetikai ismeretek és módszerek fejlôdése megnyitotta az utat az örökítô anyag közvetlen vizsgálatára, így a kedvezô tulajdonságot hordozó

16

Köztermesztésben lévô martonvásári búzafajták Magyarországon

utódok kiválasztására a nemesítés folyamán molekuláris markereket is használnak. Minôség kutatások A martonvásári technológiai laboratóriumban évente több ezer búzatörzs minôségét vizsgálják. A kenyérbúza minôségének és minôség-stabilitásának folyamatos javítása mellett a kutatások új irányát jelenti az endospermium szerkezet és keményítô tulajdonságok, a teljes kiôrlésû lisztek, valamint a szem rosttartalmának tanulmányozása. Genetikai források kutatása Kalászos gabona, elsôsorban ôszi búza gyûjteményt tartanak fenn, melyet középtávú megôrzéssel hûtve tárolnak. A több mint 10 000 minta a martonvásári nemesítési programban létrehozott törzsek mellett sok genotípust tartalmaz a világ minden részérôl.

Fajta

Pedigré

Mv Magdaléna Mv Csárdás Mv Verbunkos Mv Marsall Mv Ködmön Mv Suba Mv Süveges Mv Walzer Mv Mazurka Mv Béres Mv Toborzó Mv Kolo Mv Bodri Mv Toldi Mv Petrence Mv Karizma Mv Kolompos Mv Menüett Mv Kikelet Mv Tallér Mv Apród

Jubilejnaja-50/F29//MvMA Jubilejnaja-50/F29//MvMA Gt2412-12/Mv15//Fatima Mv15-91/Kalaka//Mv15-91/Fatima Mir29/Magdaléna//Magdaléna Eryt1778/Magdaléna//Magdaléna Mir29/Magdaléna//Magdaléna Magdaléna//MvMA/BIPE/3/Magdaléna MvM53-91/Magdaléna Eryt352/Magdaléna Eryt336/Magdaléna Mir-Ostistaya/Atay85//Alföld GT6687-12K/Eryt162 Mir-Ostistaya/Atay85//Alföld Amanda/Vilma BKT-9086-95/Ukrainka//Ukrainka Eureka/Vekni F1959W1-2/MV22 Marsall/Tamara ANDY-2/F15//Gore/3/Mambo Pálma/Kaláka//Pálma/Fatima/ 3/Magdaléna F29K422211/F30K2/3/MVMA/ MV12//F2098W2 MMS Fleming/Amanda Marsall/CF621 DI9812/Vekni Mv10-2000/Marsall

Mv Karéj Mv Lepény Mv Kokárda Mv Pengô Mv Nádor Mv Pántlika

Elismerés éve

1996 1999 2001 2001 2002 2002 2002 2003 2003 2003 2003 2006 2008 2008 2009 2009 2009 2009 2010 2010 2010 2011 2011 2012 2012 2012 2012

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Bedô Zoltán,

Rakszegi Mariann, PhD

Mészáros Klára, PhD

Kuti Csaba, PhD

az MTA rendes tag ja (06-22) 569-515 [email protected]

(06-22) 569-500/142 [email protected]



Publikációk: | Bedô, Z., Láng, L., Rakszegi, M."*ZMMLQVONWZOZIQVY]ITQ\a\ZIQ\[1V"?ZQOTMa+?*I\Ma14ML[+MZMIT/ZIQV[" )[[M[[QVOIVLUIVIOQVOY]ITQ\a*WKI:I\WV"+:+8:-;;XX!! | Bedô, Z., Veisz, O., Vida, Gy., Rakszegi, M., Láng, L. ";MUQQV\MV[Q^M_PMI\0]VOIZQIVMÌUXTM1V"*WVRMIV )8)VO][?2ÎV/QVSMT5[bMZSWT | Kuti, Cs., Láng, L., Gulyás, G., Karsai, I., Mészáros, K., Vida, Gy., Bedô, Z."1V\MOZI\QWVWNUWTMK]TIZOMVWUQKLI\I QV\W\PM5IZ\WV^È[ÈZJZMMLQVOQVNWZUI\QWV[a[\MU)+<))/:76751+)0=6/):1+) "XX | Rakszegi, M., Bognár, Z., Li Z., Békés, F., Láng, L., Bedô, Z."-NNMK\WNUQTTQVOWV\PM[\IZKPXZWXMZ\QM[WN_QV\MZ_PMI\ OMVW\aXM[;<):+0;<):3-"XX | Rakszegi, M., Kisgyorgy, BN., Tearall, K., Shewry, PR., Lang, L., Phillips, A., Bedo, Z.",Q^MZ[Q\aWNIOZWVWUQKIVL UWZXPWTWOQKIT\ZIQ\[QVIU]\IV\XWX]TI\QWVWNJZMIL_PMI\[\]LQMLQV\PM0MIT\POZIQVXZWOZIU-=80A<1+)"XX ! | Uhrin, A., Szakács, É., Láng, L., Bedô, Z., Molnár-Láng, M."k5WTMK]TIZKa\WOMVM\QKKPIZIK\MZQbI\QWVIVL;;:UIZSMZ IVITa[Q[WNITMINZ][\ZM[Q[\IV\_PMI\TQVMKIZZaQVOI/*[]J[\Q\]\QWVNZWU
17

Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály Osztályvezetô:

Vei s z Ottó az MTA doktora

Az osztály fô feladata a biotikus és az abiotikus stressztényezôk által kiváltott élettani hatások tanulmányozása, genetikai vizsgálata és a velük szemben ellenálló genotípusok létrehozása. A biotikus stresszrezisztencia kutatások fô célja a Martonvásáron nemesített búzafajták betegségekkel szembeni rezisztenciájának javítása, molekuláris markerszelekcióval rezisztenciagének beépítése martonvásári búzafajtákba és kalászfu zárium-rezisztenciával kapcsolt DNS-alapú markerek azonosítása.


Az abiotikus stresszrezisztencia kutatások fô feladata a kalászosok tél- és fagyállóságának, hô- és szárazságtûrésének ökológiai, genetikai és élettani hátterének vizsgálata. Térképezô populációk létrehozása a hûtôrésért felelôs gének azonosítására. Tanulmányozzák az abiotikus stressz tényezôk és a kórokozók fertôzése közötti kölcsönhatásokat, továbbá a kereszttolerancia jelenségét. A globális klímaváltozás várható hatásait szántóföldön, üvegházban és fitotroni modellkísérletekben vizsgálják. A szélsôségessé váló csapadékellátottság kedvezôtlen növénytermesztési hatásainak mérséklését célozzák a növények vízfelhasználásának pontos megismerésére irányuló

18

kutatások. A molekuláris genetikai megközelítést és a szisztematikusan kivitelezett fenotípusos vizsgálatokat egyesítve tanulmányozzák az árpa és búza egyedfejlôdésének környezet-függô változásait. A szélsôséges idôjárás hatásaira a legkisebb termésveszteséggel és minôségromlással reagáló búza genotípusokat szelektálnak. Az osztály feladata bôtermô, jó minôségû, az ôszi árpa télállóságát meghaladóan hidegtûrô ôszi durum búzafajták, valamint kiváló beltartalmi értékû tavaszi és ôszi zab nemesítése, azok fajtafenntartása.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Veisz Ottó, az MTA doktora

Balla Krisztina, PhD

Varga Balázs, PhD



(06-22) 569-500/145 [email protected]

Karsai Ildikó, az MTA doktora

Bencze Szilvia, PhD

Vida Gyula, PhD




Publikációk: |Balla, K., Karsai, I., Kiss, T., Bencze, S., Bedô, Z., Veisz, O."8ZWL]K\Q^Q\aWNILW]JTMLPIXTWQL_QV\MZ_PMI\ XWX]TI\QWV]VLMZPMI\[\ZM[[+MV\-]Z2*QWT" ! |Bencze, S., Bamberger, Z., Janda, T., Balla, K., Bedô, Z., Veisz, O. ",ZW]OP\\WTMZIVKMQVKMZMIT[QV\MZU[WN _I\MZZM\MV\QWVXPW\W[aV\PM[Q[IVLIV\QW`QLIV\MVbaUMIK\Q^Q\QM[+MV\-]Z2*QWT" |Karsai, I., Vida, Gy., Petrovics, S., Petcu, E., Kobiljski, B., Ivanovska, S,. Bedô, Z., Veisz, O. (2012): Assessment WN\PM[XI\QITOMVW\aXQKIVLXPMVW\aXQKLQ^MZ[Q\aXZM[MV\QV\PMÎZQW][_QV\MZ_PMI\JZMMLQVOXZWOZIUUM[WN;W]\PMI[\ -]ZWXM-]XPa\QKI "! | Varga, B., Janda, T., László, E., Veisz O. " 1VNT]MVKM WN IJQW\QK [\ZM[[M[ WV \PM IV\QW`QLIV\ MVbaUM IK\Q^Q\a WN KMZMIT[)K\I8Pa[QWT8TIV\" ! |Vida, Gy., Gál, M., Uhrin, A., Veisz, O., Syed, N.H., Flavell, A.J., Wang, Z.L., Bedô, Z. !"5WTMK]TIZUIZSMZ[ NWZ\PMQLMV\QNQKI\QWVWNZM[Q[\IVKMOMVM[IVLUIZSMZI[[Q[\ML[MTMK\QWVQVJZMMLQVO_PMI\NWZTMINZ][\ZM[Q[\IVKM-]XPa\QKI " |Allard, V., Veisz, O., Kôszegi, B., Rousset, M., Le Gouis, J., and Martre, P."
19

Kukoricanemesítési Osztály Osztályvezetô:

Marton L. Csaba az MTA doktora


20

Az osztály legfontosabb feladata, hogy a modern nemesítési, növénygenetikai és biotechnológiai ismereteinket felhasználva olyan agronómiai értékkel bíró, versenyképes kukorica-hibrideket állítsunk elô, melyekkel megfelelünk a mindenkori termelôi igényeknek. Feladatunk továbbá a genetikai tartalékok gyûjtése, génbanki megôrzése és azok értékelése szántóföldi és laboratóriumi módszerekkel. Munkánk része a beltenyésztett kukoricatörzsek és hibridek DUS vizsgálata az UPOV irányelvekben megadott metodika alapján, a genotípusok jellemzése, fajtaazonosítása morfológiai és genetikai markerekkel. Abiotikus és biotikus stressz-rezisztenciakutatások keretei között vizsgáljuk a kukorica hidegtûrését, szárazságtûrését és termésstabilitását. Hangsúlyt fektetünk a kórokozókkal és kártevôkkel szembeni rezisztenciát kialakító kutatásokra. Érésdinamikai vizsgálatokat végzünk a tenyészidô hosszának meghatározására, a vízleadás- és a szemtelítôdés gyorsa ságának növelésére. Sikeres nemesítési programunkhoz nélkülözhetetlen a különbözô unikális génforrások felkutatása és felhasználása az új beltenyésztett törzsek

szelekciójához. A törzselôállítás idejének lerövidítésére monoploid és in vitro dihaploid módszereket használunk, valamint az új vetômagtermesztési technológiának megfelelô hímsteril szülôtörzseket állítunk elô. A létrehozott szemes-, siló- és ipari felhasználásra nemesített hibridekhez vetômagelôállítási technológiákat dolgozunk ki, továbbá silókukorica minôségi és vetômag biológiai vizsgálatokat is végzünk.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Berzy Tamás, PhD

Pintér János, kandidátus

Szôke Csaba, PhD



(06-22) 569-500/133 [email protected]

Hadi Géza, kandidátus

Spitkó Tamás, PhD

Tóthné Zsubori Zsuzsanna, PhD


(06-22) 569-500/168 [email protected]

(06-22) 569-500/419 [email protected]

Publikációk: |Pintér, J., Glenn, F., Pen, S., Pók, I., Hegyi, Zs., Tóthné Zsubori, Zs., Hadi, G., Marton L., Cs."=\QTQbQVO4MINa OMVM[I[ZM[W]ZKM[QVY]ITQ\a[QTIOMUIQbMJZMMLQVO5)A,1+)" |Marton L., Cs., Szôke, Cs., Pintér, J., Bodnár, E. !" ;\]LQM[ WV \PM \WTMZIVKM WN UIQbM PaJZQL[ \W _M[\MZV KWZV ZWW\_WZU,QIJZW\QKI^QZOQNMZI^QZOQNMZI4M+WV\M5)A,1+)" |*ÚVQ[8¨ZMVLÈ[<5QK[SMQ/;bÛSM+[5IZ\WV4+["-NNMK\WNXW[\MUMZOMVKMPMZJQKQLM[WV\PMKPTWZWXPaTT KWV\MV\WNUIQbMQVJZMLTQVM[27=:6)47.)/:1+=4<=:)4;+1-6+-"XX |5IOaIZ,;bÛSM+[3WVKbB;bÐK[Q¨*WJ^W[2"1LMV\QNQKI\QWVWNIQZJWZVMXZWXIO]TM[WN\PM/QJJMZMTTI N]RQS]ZWQ[XMKQM[KWUXTM`L]ZQVOUIQbMXZWL]K\QWV)-:7*1747/1) " |Berzy, T., Záborszky, S., Varga, P., Hegyi, Z., Pintér, J.";MMLTQVO^QOW]ZIVL[MMLLM\MZQWZI\QWVQVKI[MWN[WUM UIQbMBMIUIa[4/MVW\aXM[)LÎVKML+ZWX;KQMVKM6W"

21

Növénytermesztési Osztály Osztályvezetô:

Fodor Nándor PhD


22

Az osztály kutatásainak gerincét a tartamkísérletekben végzett alapozó kutatások képezik. Az országban legrégebben – Gyôrffy Béla akadémikus által – beállított, 40–50 éves növénytermesztési tartamkísérletek a nemzeti vagyon élô szabadföldi kísérleti laboratóriumai. Kizárólag tartamkísérletekben vizsgálható a különbözô növénytermesztési technológiák fenntarthatósága. Az optimális kezelés-tartományok és a várható termésszintek meghatározása, elôrejelzése céljával kiterjedten tanulmányozzuk az új martonvásári nemesítésû kukoricahibridek és búzafajták agronómiai reakcióit (mûtrágya-hasznosítás, növényszám-, vetésidô-reakció, herbicidtolerancia) kétés többtényezôs kísérletekben. A kísérleti kezeléseket nemcsak a végsô produkcióban (szemtermés, biomassza) mérjük, hanem a növekedésanalízis módszerével és ökofiziológiai mérésekkel (fotoszintézis hatékonysága,

fényhasznosítás, tápanyaghasznosítás) vizsgáljuk a különbözô agronómiai és ökológiai faktorok hatását a termésképzés folyamatára. A növénytermesztési tényezôk hatásainak elemzése során a szabadföldi kísérletek mellett egyre nagyobb jelentôsége van a modelleknek, amelyek lehetôvé teszik a környezet és a termés kapcsolatrendszerének tanulmányozását, illetve elôrejelzését eltérô ökológiai körülmények között. A folyamatos kísérletezés, a monitoring és a modellek együtt hatékony megközelítést jelentenek a növény, a talaj, az idôjárás és az agrotechnikai faktorok közötti interakciók megértéséhez és ily módon elôsegítik a termesztési rendszerek fenntarthatóságát is.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Árendás Tamás, PhD

Bónis Péter, PhD



Berzsenyi Zoltán, az MTA doktora

Micskei Györgyi, PhD



Publikációk: |Berzsenyi, Z., Tokatlidis I., S.,MV[Q\aLMXMVLMVKMZI\PMZ\PIVUI\]ZQ\aLM\MZUQVM[PaJZQL[MTMK\QWVQVLZaTIVL UIQbMXZWL]K\QWV)OZWVWUa2W]ZVIT" |*MZb[MVaQB¨ZMVLÈ[<*ÚVQ[85QK[SMQ/;]OÈZ-4WVO\MZUMNNMK\WNKZWXXZWL]K\QWVNIK\WZ[WV\PM aQMTLIVLaQMTL[\IJQTQ\aWNUIQbMBMIUIa[4QVLQNNMZMV\aMIZ[)K\I)OZWV0]VOIZQKI!! |5QK[SMQ/¨ZMVLÈ[<*MZb[MVaQB:MTI\QWV[PQX[JM\_MMVUIQbMaQMTLIVLOZW_\PXIZIUM\MZ[QVITWVO\MZU NMZ\QTQbI\QWVM`XMZQUMV\)K\I)OZWVWUQKI0]VOIZQKI!! |Fodor, N., Mika, J. =[QVO IVITWOQM[ NZWU [WQT [KQMVKM NWZ M[\QUI\QVO [WTIZ ZILQI\QWV )OZQK]T\]ZIT IVL .WZM[\ 5M\MWZWTWOa" |¨ZMVLÈ[<*ÚVQ[8+[I\PÚ85WTVÈZ,*MZb[MVaQB.MZ\QTQ[MZZM[XWV[M[WNUIQbMIVL_QV\MZ_PMI\I[I N]VK\QWVWNaMIZIVLNWZMKZWX)K\I)OZWVWUQKI0]VOIZQKI ! |*ÚVQ[8¨ZMVLÈ[<2ÚK[ÈS15QSMKb+5QK[SMQ/5IZ\WV4+-NNMK\WNIJQW\QK[\ZM[[NIK\WZ[WV\PM KPTWZWXPaTTKWV\MV\WNUIQbMQVJZMLTQVM[)K\I)OZWVWUQKI0]VOIZQKI!

23

Fitotron Osztály Osztályvezetô:

Harnos Noémi PhD


24

A martonvásári fitotron 50 darab növénynevelô klímakamrájában a külsô idôjárási viszonyoktól függetlenül szabályozható a levegô hômérséklete, páratartalma és CO2 koncentrációja, a megvilágítás intenzitása és hossza, továbbá a talajnedvesség. A fitotroni klímakamrák alkalmazásával elemeire bonthatók a klimatikus tényezôk hatásai, amelyek a természetben nehezen és csak tartamkísérletekben értelmezhetôk. A szabályozott környezet metodikailag láncszemet alkot a komplex növény-környezet kapcsolat egészének feltárása, a résztörvények és ezek újraépítésének megismerési folyamatában. Az elmúlt negyven évben több mint 4000 kísérletet végeztek a martonvásári fitotronban,

melyekbôl számos világszínvonalú tudományos eredmény született. Nemesítettek kalászos gabonát, kukoricát, dohányt, napraforgót, tanulmányoztak gyümölcsfákat, paradicsomot, paprikát és végeztek növényvédelmi kutatásokat is. Az utóbbi években a fitotronban fellendültek a klímaváltozással kapcsolatos kutatások, a molekuláris növény-genetikai és élettani, a molekuláris nemesítési, növényi génbanki illetve agroökológiai kutatások, továbbá növényi ivaros folyamatok molekuláris sejtbiológiai vizsgálatai. A Fitotron Osztály kutatási munkája közé tartozik a klimatikus tényezôk növényi produkcióra és az azt meghatározó fiziológiai folyamatokra gyakorolt hatásainak vizsgálata szimulációs modellek segítségével, mely kutatásokat olyan meteorológiai mérôállomás segíti, ami tagja az OMSZ országos meteorológiai megfigyelô-hálózatának is.

A fitotron-egységek technikai paraméterei Fitotron-egység

Nevelô

PPFD*

Hômérséklet

Elnevezése

Típusa

mennyisége (db)

felület (m2)

magasság (m)

max. (Pmol/ m2s)

min. (°C)

max. (°C)

Ôsz-tél kamra

PGV-36

12

3,3

1,9

750

–10

+40

Tavasz-nyár szekrény

PGR-15

16

1,4

1,8

750

+4

+45

Nevelôpad

PGB-96

6

9,0

2,6

600

+10

+40

Nevelôpad

GB-48

6

4,3

2,8

325

+15

+35

Hidegszoba

C-812

2

10,8

0,5

—

–25

+20

GRD-01

1

3,3

1,5

400

+5

+35

Csíráztató szekrény

G-30

5

1,5

0,3

65

+4

+40

Vernalizációs kamra

J-01

1

13,5

0,4

10

+2

+20

Szövettenyésztô kamra

TCL

2

25,0

0,3

90

+20

+30

Grádiens kamra

*Photosynthetic Photon Flux Density

25

Növényvédelmi Intézet 26


Intézetigazgató:

|VÝ^ÐVaSÈZW[Ô\Ú[bMZ^MbM\MSÐ[OaWUVÝ^ÐVaMSJQWTÚOQÈRI Ib MTTMVãS \ÝZ\ÐVÛ ^ÐLMSMbÐ[Q MTRÈZÈ[WS NWTaIUI\W[ S]\I\È[ISTI[[bQS][JQW\MKPVWTÚOQIQÐ[ÝSWTÚOQIQUÚL[bMZMSSMT# |SÝZVaMbM\IVITQ\QSIQ UÚL[bMZNMRTM[b\Ð[ Ð[ UWVQ\WZWbÈ[Q ^Qb[OÈTI\WS I UMbÛOIbLI[ÈOQ \MKPVWTÚOQI SÐUQIQ Ð[ OMVM\QSIQ JQb\WV[ÈOÈÎT SIXK[WTI\W[ ^Qb[OÈTI\WS SÝZVaMbM\QSWKSÈbI\IbWVW[Ô\È[Ð[MTMUbÐ[UMTTÐSPI\È[WS ^Qb[OÈTI\IVMUKÐTbW\\[bMZ^MbM\MSMV# |PIbIQ S]T\áZVÝ^ÐVaMQVSM\ SÈZW[Ô\Ú ^ÔZ][ OWUJI Ð[ JIS\MZQÈTQ[SÚZWSWbÚSMTTMVQ^ÐLMSMbÐ[ZMbQ[b\MVKQIÐTM\\IVQ JQWSÐUQIQ Ð[ UWTMS]TÈZQ[ JQWTÚOQIQ PÈ\\MZÐVMS I \Q[b\ÈbÈ[I# |\ÈRÝSWTÚOQIQ^Qb[OÈTI\WSIJQWLQ^MZbQ\È[Ð[INMVV\IZ\PI\ÚNMRTÛLÐ[PIZUWVQbÈKQÚRÈZIIOZÈZ\ÈRJIV"I]\ÝSWTÚOQIQ XWX]TÈKQÚJQWTÚOQIQ ^Q[MTSMLÐ[ÝSWTÚOQIQ \I`WVÚUQIQ M^WTáKQÚJQWTÚOQIQ ^Qb[OÈTI\WS SÈZ\M^ÛSÝV I JQWTÚOQIQ ^ÐLMSMbÐ[JMV\MZUÐ[bM\^ÐLMTUQÎOaQVLQSÈKQÚ[[bMUXWV\JÚTNWV\W[ÔbMT\TÈJáNIRWSWV# |^Q[MTSMLÐ[[bIJÈTaWbÚQVNWSÐUQIQSWUU]VQSÈKQÚ[ZMVL[bMZMSNMT\ÈZÈ[II\MZUÐ[JQb\WV[ÈOW\Ð[^MZ[MVaSÐXM[[ÐOM\ ^M[bÐTaMb\M\Û SÈZ\M^ÛS XWX]TÈKQÚQVIS [bIJÈTaWbÈ[IÐZLMSÐJMV# |[bÈUÔ\ÚOÐXM[ QV [QTQKW [bMZSMbM\PI\È[ Ý[[bMNãO OÐ[^Qb[OÈTI\WS [bMTMS\Ô^ Ð[ SÝZVaMbM\SÔUÐTÛ VÝ^ÐVa ^ÐLÛ[bMZPI\ÚIVaIOWS ^MbÐZ^MOaãTM\MQVMS SMZM[Ð[ÐZM" VÝ^ÐVa^ÐLÛ[bMZ PI\ÚIVaIOWS [bQV\ÐbQ[M áR [bQV\ÐbQ[ ]\ISSQLWTOWbÈ[I

Kiss Levente az MTA doktora

Tudományos osztályok: Állattani Osztály 7[b\ÈTa^MbM\Û";bÛK[/ÈJWZ

Kórélettani Osztály 7[b\ÈTa^MbM\Û".WLWZ2Úb[MN

Biotechnológiai Osztály 7[b\ÈTa^MbM\Û"3QZÈTa4ÚZÈV\

Növénykórtani Osztály 7[b\ÈTa^MbM\Û"3Q[[4M^MV\M

Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport +[WXWZ\^MbM\Û"0M\\aMa)\\QTI

Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály 7[b\ÈTa^MbM\Û"<Ú\P5QSTÚ[

27

Állattani Osztály Osztályvezetô:

Szôcs Gábor PhD


28

Az osztály fô feladata, hogy kutatási eredményeivel segítse a kártevôk elleni új növényvédelmi módszerek kidolgozását, járuljon hozzá a versenyképes és biztonságos élelmiszertermeléshez, az agrárterületek és a természetközeli élôhelyek fenntartható fejlôdéséhez, a városi zöldterületek fejlesztéséhez, vagyis az életminôség javításához. Fôbb kutatási területek: integrált növényvédelemi módszerek fejlesztése, öko-faunisztikai vizsgálatok (tájökológia, útökológia, városi zöldterületek ökológiája), rovar-viselkedést szabályozó illatanyagok kutatása. Nagy hangsúlyt kap az idegenhonos (invazív / karantén) kártevôk elterjedésének vizsgálata, a kártevôk és természetes ellenségeik kapcsolatának feltárása, a növényi kórokozók vektorainak tanulmányozása, egyes ízeltlábú csoportok hagyományos és molekuláris módszerekkel történô taxonómiai vizsgálata, valamint a rovarok szaporodását és tápnövényválasztását befolyásoló feromonok és kairomonok azonosítása és hatásmechanizmusuk feltárása. A szexferomon-bioszintézis hormonális (neuropeptidek) szabályozásának és hatásmechanizmusának feltárása a kártevôk szaporodásának gátlására adhat új eszközöket a kezünkbe. Az osztályon több, hazánkban egyedülálló mûszer található. A feromonkutatást segíti a bioszenzoros gázkromatográf (GC-EAD), az

elektroantennográf (EAG) és a rovar-szélcsatorna. Az elektropenetrográffal (EPG) a szipókás rovarok táplálkozási viselkedése, a vibrométerrel a rovarok rezgéshullámok segítségével történô kommunikációja vizsgálható. Az etológiai vizsgálatokat az Observer rendszer, a terepi felmérések értékelését térinformatikai programok segítik. Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Balázs Klára, PhD

Kontschán Jenô, PhD



Basky Zsuzsanna, az MTA doktora

Kozár Ferenc, az MTA doktora



Kárpáti Zsolt, PhD

Lengyel Gábor, PhD



Kiss Balázs, PhD

Molnár Béla Péter, PhD



Fónagy Adrien, az MTA doktora (06-1) 391-8612 [email protected]

Samu Ferenc, az MTA doktora (06-1) 391-8626 [email protected]

Sipos Kitti, PhD (06-1) 391-8612 [email protected]

Szita Éva, PhD (06-1) 391-8626 [email protected]

Publikációk: |Fónagy, A., Moto, K., Ohnishi, A., Kurihara, M., Kis, J., Matsumoto, S.";\]LQM[WN[M`XPMZWUWVMXZWL]K\QWV ]VLMZVM]ZWMVLWKZQVMKWV\ZWTJaIVITa\QKITIVLUWZXPWTWOQKITUMIV[QV\PMWZQMV\ITIZUa_WZU8[M]LITM\QI[MXIZI\I ?ITSMZ4MXQLWX\MZI"6WK\]QLIM/MV+WUX-VLWKZQVWT"1." |Jenser, G., Almási, A., Fail, J., Tóbiás, I. ",QNNMZMVKM[QV\PM^MK\WZMNNQKQMVKaWN

29

Biotechnológiai Osztály Osztályvezetô:

Király Lóránt PhD


30

Az osztály fô feladata biotechnológiai módszerek felhasználása a növényvédelmi alap- és alkalmazott kutatásokban. A vizsgálatok fôként a következô három területre koncentrálódnak: fitoplazmás és baktériumos növényi betegségek elleni biotechnológiai védekezés, a reaktív oxigénformák és programozott sejthalál növényi betegség-rezisztenciában játszott szerepe valamint fitoremediációs kutatások. Az elsô témakör keretében a ‚Candidatus Phytoplasma mali’ egy antagonista törzsével történô elôfertôzés immunizáló hatását, a keresztvédettség kialakítását vizsgálták a kutatók közeli rokon, virulens fitoplazmákra nézve. Emellett kísérletek folynak az almafélék tûzelhalását okozó Erwinia amylovora baktérium bakteriofágokkal történô visszaszorítása érdekében.

A második témakörbe tartozó kutatómunka egy reaktív oxigénforma (a szuperoxid) korai felhalmozódásával, mint a nem-gazda rezisztencia és más hatékony rezisztencia-formák biokémiai markerével kapcsolatos. Emellett a kutatók nemrég kimutatták a dohány mozaik vírust (TMV-t) korlátozó N rezisztenciagén nem várt pleiotróp hatását: dohány nekrózis vírus (TNV) fertôzésnél a fogékonyság és a programozott sejthalál fokozódását. A fitoremediációs kutatások szennyezett talajok növényekkel történô rehabilitációját, a talajszennyezôk által okozott növényi stressz-rezisztencia biokémiai és molekuláris mechanizmusainak feltárását foglalják magukban. Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Bittsánszky András, PhD

Künstler András, PhD

Mergenthaler Emese, PhD

(06-1) 487-7538/512 [email protected]



Kômíves Tamás, az MTA rendes tagja

Márfi-Bacsó Renáta, PhD Sulyokné Schwarczinger Ildikó, PhD



(06-1) 487-7544/527 [email protected]

Publikációk: | Hafez, Y.M., Bacsó, R., Király, Z., Künstler, A., Király, L. =XZMO]TI\QWV WN IV\QW`QLIV\[ QV \WJIKKW Ja TW_ KWVKMV\ZI\QWV[WN07[]XXZM[[M[VMKZW\QKLQ[MI[M[aUX\WU[8Pa\WXI\PWTWOa | Bordás, B.; Bélai, I.; Kômives, T. QZWT !!!

31

Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály Osztályvezetô:

Tó t h M i k l ó s az MTA levelezô tagja


32

Az osztály fô tevékenysége a növényvédelem rovartani problémáinak kémiai ökológiai szempontból való megközelítése, a lehetséges megoldások felderítése az alapkutatások szintjén, valamint ezek gyakorlati alkalmazásának megvalósítása. Ez a következô feladatokat foglalja magában: viselkedési vizsgálatok a kémiai és a vizuális rovarkommunikációval kapcsolatban, szemiokemikáliák kivonása, szerkezet-felderítése, alkalmazhatóságuk értékelése laboratóriumi és szabadföldi módszerekkel, valamint csapdafejlesztés és a saját fejlesztésû termékek értékelése. Az osztály kutatásainak megvalósult terméke a CSALOMON® csapdacsalád. A csapdakészítmények folyamatos, évenkénti elôállításának megszervezése és felügyelete, fejlesztése és folyamatos minôségellenôrzése (quality control), valamint az intézeti szaktanácsadás keretében történô terjesztése ugyancsak az osztály feladata.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Bálintné Csonka Éva, PhD

Imrei Zoltán Tibor, PhD



Publikációk: |>]\[23IZLIV5*AIZQUJI\UIV)<Ú\P5.QMTLKI\KPM[WN7à\PaZMIKQVK\MTTI][QVO^Q[]ITIVLWTNIK\WZa K]M[8Pa[QWT-V\WUWT"!! |>]\[ 2 <WTI[KP < .]ZTIV 4 *ÈTQV\VÐ+[WVSI ° .MTNÝTLQ < 5ÈZQITQOM\Q 3 <W[PWÎ <* ;]JKPM^ 5 Xavier, A., Tóth, M. )OZQW\M[ XZW`QU][ IVL ) TQVMI\][ +WTMWX\MZI" -TI\MZQLIM" I KWUXIZI\Q^M [\]La WV \PM XPMZWUWVMKWUXW[Q\QWVIVL+a\WKPZWUM+W`QLI[M[]J]VQ\1OMVM[MY]MVKM+PMUWMKWTWOa" |3 WKbWZ;;bMV\SQZÈTaQ.*QZSM\\5)8QKSM\\2)>WQO\-<Ú\P5)\\ZIK\QWVWN+PZa[WXMZTIKIZVMI KWUXTMÌVL+PZa[WXI[XXTIKM_QVO[6M]ZWX\MZI"+PZa[WXQLIM\WIXPQL[M`XPMZWUWVMKWUXWVMV\[IVLI[aV\PM\QK JTMVLWNNTWZITKWUXW]VL[QV0]VOIZa8M[\5IVIOMUMV\;KQMVKM"! |<Ú\P5;bIZ]SÈV1,WZWOQ*/]TaÈ[)6IOa8:WbOWVaQB5ITMIVLNMUITMVWK\]QLUW\P[I\\ZIK\ML \W[aV\PM\QKT]ZM[QV-]ZWXM2+PMU-KWT"!! |>]\[ 2 *IZQK * :IbW^ 2 <W[PWÎ <* ;]JKPM^ 5 ;ZMLSW^ 1 ]\[24M\IZLQ)
33

Kórélettani Osztály Osztályvezetô:

Fodor József PhD


34

A Kórélettani Osztály fô feladata a kórokozók által elôidézett növénybetegségekkel kapcsolatos élettani, biokémiai és molekuláris változások tisztázása, a fogékonyság és a betegségellenállóság (rezisztencia) hátterében zajló folyamatok feltárása. A kutatások kiterjednek a kultúrnövényeket károsító vírusos, gombás és baktériumos betegségekre egyaránt. Kiemelt figyelmet fordítanak az indukált növényi betegségellenállóság vizsgálatára, amely azon alapszik, hogy megfelelô elôkezeléssel fokozható a növények természetes ellenállóképessége. Az elôkezelés ezekben az esetekben a kórokozókat közvetlenül nem gátolja, de az elôkezelt növényekben különbözô szintû védekezési reakciók indukálódnak, emelkedik a védekezéssel kapcsolatos hormonok koncentrációja, módosul a sejtek redox állapota, változik a reaktív oxigénfajták és antioxidánsok szintje, aktiválódnak a védekezésben fontos szerepet játszó enzimek, s végeredményben a növény ellenállóbb lesz a kórokozó mikroorganizmusok fertôzésével szemben. A növényi védekezési mechanizmusok mélyebb megértése a betegségekkel szemben ellenállóbb növények nemesítése során hasznosítható. A növények antimikrobiális hatású anyagokat is termelnek, melyek segítségével képesek a kórokozók ellen védekezni. Több antibakteriális növényi hatóanyag azonosítására került sor gyógynövény kivonatokból, pl. kamillából, elválasztási technikák, közvetlen bioautográfia és tömegspektrometria segítségével. Emellett több fontos növénykórokozó biológiai és molekuláris jellemzése is kiemelt feladatnak számít, így például a Xanthomonas campestris pv. vesicatoria

baktérium, a csonthéjasokat fertôzô szilva himlô vírus és a paradicsom foltos hervadás vírus rezisztenciát áttörô törzsei kerültek az érdeklôdés középpontjába.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Almási Asztéria, PhD

Kátay György, PhD

Pogány Miklós, PhD




Barna Balázs, az MTA levelezô tag ja

Király Zoltán, az MTA rendes tag ja

Tóbiás István, az MTA doktora



Besenyei Eszter, PhD

Konta Boáz Krisztiánné Harrach Borbála, PhD



Zsichláné Szatmári Ágnes, PhD


Bozsó Zoltán, PhD (06-1) 487-7532 [email protected]

Gullner Gábor, PhD (06-1) 487-7552 [email protected]

Móricz Ágnes, PhD


Viczián Orsolya, PhD



Ott Péter, PhD (06-1) 487-7535 [email protected]

Publikációk: |0IZZIKP*,*IT\Z][KPI\0*IZVI*.WLWZ23WOMT30"
35

Növénykórtani Osztály Osztályvezetô:

Kiss Levente az MTA doktora

Telefon: (06-1) 487-7521/566 E-mail: [email protected]

36

Az osztály fô feladata a mezôgazdasági ill. kertészeti céllal termesztett növényeket, valamint az erdôalkotó, városi környezetben élô, természetvédelmi vagy egyéb szempontból jelentôs növényfajokat károsító gombák és gombaszerû szervezetek (oomikóták) azonosítása klasszikus és molekuláris módszerekkel, biológiájuk feltárása, az ellenük alkalmazható védekezési módszerek vizsgálata illetve új módszerek kidolgozása, és emellett a növénykórokozók és gyomnövények visszaszorításában szerepet játszó gombák biológiájának és gyakorlati felhasználhatóságának tanulmányozása. A betegségek kóroktanára és járványtanára irányuló vizsgálatok kiterjednek a gyümölcsfák moníliás és varasodásos betegségeire, a fitoftórás betegségekre, a toxintermeléssel kísért fuzariózisokra, valamint lisztharmat- és rozsdagombák által okozott fertôzésekre. Molekuláris alapokon tanulmányozzák egyes Fusarium-, lisztharmatgomba-, Monilinia-, Pyrenophora-, Phytophthora- és rozsdagombafajok pontos azonosításával, filogenetikai viszonyaival, intra- és interspecifikus változékonyságával, valamint egyes növénykórokozók fungicid-rezisztenciájával összefüggô kérdéseket.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Ádám Attila, PhD

Jankovics Tünde, PhD

Pintye Alexandra, PhD




Bakonyi József, PhD

Kovács M. Gábor, PhD

Váczy Kálmán Zoltán, PhD




Bereczky Zsolt, PhD

Molnár Orsolya Eszter, PhD

Vági Pál, PhD



[email protected]

Holb Imre János, az MTA doktora

Nagy Zoltán Árpád, PhD



Publikációk: |6MKP_I\IT2*ISWVaQ2+IKKQWTI;7+WWSM,-42]VO<6IOaB¨>IVVQVQ)>M\\ZIQVW)5*ZI[QMZ +5ÈKbaB>ÈKba3B+INNQ<:W[[Q >3Q[[46WQVLQKI\QWVWN[\ZQK\PW[\I[[WKQI\QWV[QVI_QLM[XZMILUaKWXIZI[Q\M"/ZIXM^QVMXW_LMZaUQTLM_ -Za[QXPMVMKI\WZQ[I\\IKSMLJaXPaTWOMVM\QKITTaLQ^MZ[M)UXMTWUaKM[[\ZIQV[QV\PMNQMTL8Pa\WXI\PWTWOa" |3 Q[[48QV\aM)3WÎK[/52IVSW^QK[<.WV\IQVM5+0IZ^Ma6@]@56QKW\8+*IZLQV5 Shykoff, J. A., Giraud, T. <MUXWZITQ[WTI\QWVM`XTIQV[PW[\ZMTI\MLOMVM\QKLQNNMZMV\QI\QWVQVIOZW]XWN_QLM[XZMIL UaKWXIZI[Q\QKN]VOQ5WTMK]TIZ-KWTWOa"! |Kovács, G. M., Jankovics, T., Kiss, L. >IZQI\QWVQV\PMVZ,6)1<;[MY]MVKM[WN[WUMXW_LMZaUQTLM_[XMKQM["LW ZW]\QVMUWTMK]TIZQLMV\QNQKI\QWVXZWKML]ZM[PQLMÎT]IJTMQVNWZUI\QWV'-]ZWXMIV2W]ZVITWN8TIV\8I\PWTWOa" |Szécsi, Á., Szekeres, A., Bartók, T., Oros, G., Bartók, M., Mesterházy, Á..]UWVQ[QV*XZWL]KQVOKIXIKQ\a WN0]VOIZQIV.][IZQ]U^MZ\QKQTTQWQLM[Q[WTI\M[?WZTL5aKW\W`QV2W]ZVIT"

37

Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport Csoportvezetô:

Hettyey Attila PhD


38

A csoport elsôsorban a fenotípusos plaszticitás jelenségével foglalkozik, tehát az egyedek azon képességével, hogy fenotípusukat a környezet megváltozásának függvényében tudják alakítani. Növények esetében régóta ismert, hogy kémiai védekezésük is pontosan és hatékonyan reagál a környezet változásaira. Hasonló, az állatok kémiai védekezésében megjelenô plasztikus válaszokról azonban meglepôen keveset tudunk, annak ellenére, hogy ez az egyedek rátermettségére, a fajok közötti kölcsönhatásokra, a populációk demográfiai változásaira és a fajképzôdésre nézve egyaránt fontos lehet. A kutatócsoport gerinceseken, pontosabban kétéltûlárvákon teszteli, hogy az egyedek méregtermelése alkalmazkodik-e a környezetben található ragadozók, versenytársak

és kórokozók jelenlétéhez. Lévén, hogy biogén és bioaktív mérgek kevéssé kutatott koktéljai állnak kutatásaink középpontjában, vizsgálatainkat az egyes méregösszetevôk mezôgazdasági és gyógyászati alkalmazhatóságának irányába is ki fogjuk terjeszteni. A fenotípusos plaszticitással foglalkozó vizsgálatok mellett a fajok közötti és fajon belüli nemi erôszak okaival és következményeivel, állati személyiségek evolúciós hátterével, állatok szociális hálózatainak elemzésével, valamint több stressztényezô kétéltûek korai fejlôdése során kifejtett együttes hatásaival is foglalkozunk. Miközben csoportunk elsôsorban alapkutatást végez, nagy hangsúlyt fektetünk eredményeink természetvédelmi és gyakorlati hasznosítására is.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutató: Tóth Zoltán, PhD (06-1) 391-8653 [email protected]

Publikációk: |0M\\aMa)>ÈOQ*8MVV,20WQ0?IOVMZ:0"8W[\UMQW\QKQV\ZIUITM[XMZU[MVM[KMVKMQVI_QTL ^MZ\MJZI\M8]JTQK4QJZIZaWN;KQMVKM7VM"M 1UXIK\NIK\WZ"! |<Ú\PB/ZQOOQW5"4MILMZ[IZMUWZMI\\ZIK\Q^M"JQZL[_Q\PJQOOMZaMTTW_JZMI[\XI\KPM[IZMNWTTW_MLJaUWZM OZW]XUI\M[QVNWZIOQVOOZW]X[8]JTQK4QJZIZaWN;KQMVKM7VM"M1UXIK\NIK\WZ"! |0M\\aMa ) >QVKbM 3 B[IZVÚKbIQ ; 0WQ 0 4I]ZQTI ) " +W[\[ IVL JMVMNQ\[ WN LMNMVKM[ QVL]KML Ja XZMLI\WZ[LQNNMZQVOQVLIVOMZW][VM[[2W]ZVITWN-^WT]\QWVIZa*QWTWOa"!1UXIK\NIK\WZ" |0M\\aMa)B[IZVÚKbIQ;>QVKbM30WQ04I]ZQTI)"1V\MZIK\QWV[JM\_MMV\PMQVNWZUI\QWVKWV\MV\WN LQNNMZMV\KPMUQKITK]M[INNMK\QVL]KMLLMNMVKM[QV\ILXWTM[7QSW[!" 1UXIK\NIK\WZ" |0M\\aMa)*IS[Ia;>ÈOQ*0WQ0!"+W]V\MZ[\ZI\MOQM[JaNMUITMNZWO[\W[M`]ITKWMZKQWVJaPM\MZW[XMKQNQK[ )VQUIT*MPI^QW]Z "1UXIK\NIK\WZ" ! |0M\\aMa)>ÈOQ*0Ð^QbQ/<ÝZÝS2!"+PIVOM[QV[XMZU[\WZM[MRIK]TI\M[QbMNMZ\QTQbI\QWV[]KKM[[IVL [M`]IT UW\QÎ\QWV W^MZ ZMXMI\ML UI\QVO[ QV \PM KWUUWV \WIL *]NWJ]NW)V]ZI"*]NWVQLIM*QWTWOQKIT2W]ZVIT WN \PM 4QVVMIV;WKQM\a!"1UXIK\NIK\WZ"

39

Talajtani és Agrokémiai Intézet 40

Az intézmény fôbb tevékenységei:

Intézetigazgató:

|\ITIR\ÐZSÐXMbÐ[LQOQ\ÈTQ[\ITIR\ÐZSÐXMbÐ[# |I\ITIRÈTTIXW\RMTTMUbÐ[ÐVMSÐ[UWVQ\WZWbÈ[ÈVISUÚL[bMZ\IVQNMRTM[b\Ð[MI\ITIRLMOZILÈKQÚ[NWTaIUI\WS^Qb[OÈTI\I# |I VÝ^ÐVa\ÈXTÈTÈ[ PW[[bá \È^á PI\È[IQVIS ^Qb[OÈTI\I \ZÈOaÈbÈ[Q\IZ\IUSÔ[ÐZTM\MSJMV#\ZÈOaÈbÈ[Q[bIS\IVÈK[ILÈ[QZMVL[bMZNMRTM[b\Ð[M# |I^ÔbÐ[I\ÈXIVaIONWZOITWUSWUXTM`^Qb[OÈTI\I[bQU]TÈKQÚ[ UWLMTTMbÐ[M I \ITIR}^Ôb}VÝ^ÐVa}I\UW[bNÐZI ZMVL[bMZJMV# |IOZWÝSWTÚOQIQ S]\I\È[WS I \ITIR\MZUÐSMVa[ÐO Ð[ I JQWLQ^MZbQ\È[SWUXTM`^Qb[OÈTI\IJQWQVLQSÈKQÚUQSZW Ð[UMbWNI]VIOaWUVÝ^ÐVaMS# |I VÝ^ÐVaQ VÝ^MSMLÐ[\ [MOÔ\Û JIS\ÐZQ]UWS Ð[ OWUJÈS UQSZWJQWTÚOQIQ^Qb[OÈTI\I# |XZMKÔbQÚ[VÝ^ÐVa\MZUM[b\Ð[\ÈXIVaIOOIbLÈTSWLÈ[# |\ITIR[bMVVaMbÐ[SÝ^M\SMbUÐVaMQVMS^Qb[OÈTI\INQ\WJQW ZMUMLQÈKQÚ[\MKPVWTÚOQÈSNMRTM[b\Ð[MÐ[P]TTILÐSPI[bVW[Ô\È[

Lehoczky Éva az MTA doktora

Tudományos osztályok: Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály Osztályvezetô: Rékási Márk

Talajbiológiai és -biokémiai Osztály Osztályvezetô: Uzinger Nikolett

Talajtani Osztály Osztályvezetô: Rajkai Kálmán

Környezetinformatikai Osztály Osztályvezetô: Szabó József

41

Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály Osztályvezetô:

Rékási Márk PhD


42

Az Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály tudományos feladata az agrokémiai és növénytáplálási kutatások területén a trágyázási szaktanácsadás alapelveinek és módszereinek vizsgálata, részben különbözô modellek alkalmazása révén. Kutatások folynak a tápláltság termesztett növénykultúrákra (a növény fejlôdésére, termésére, minôségi jellemzôire, betegség-ellenállóságára, takarmányértékére; a gyepfajok diverzitására) gyakorolt hatásának, valamint a talajvizsgálati adatok és a tápelem-hatások összefüggésének feltárására. Az osztály tevékenységének részét képezi a táblaszintû, üzemi, regionális és országos elemmérlegek készítése. Az agroökológiai kutatások területén az agroökoszisztémák jellemzôinek és a talajtermékenység szempontjából meghatározó talajtulajdonságok összefüggéseinek feltárására, a gyomnövényeknek a talaj nedvesség és anyagforgalmára gyakorolt hatásának vizsgálatára, a tápanyagellátás gyomosodásra, a gyomflóra faji összetételére, a gyomok versengésére, víz- és tápanyagelvonására gyakorolt hatásának megismerésére irányuló kutatások folynak. Agrár-környezettudományi területen vizsgálatok folynak szennyvíziszapok és egyéb hulladékok mezôgazdasági felhasználására, mikroelemszennyezôk toxicitási és tûrési határkoncentrációinak megállapítására – különös tekintettel a talajvíz és a tápláléklánc szennyezôdésére –, talaj-növény rendszerbeli mobilitásuk és az azt

befolyásoló talajtani és biológiai tényezôk tanulmányozására, továbbá a szennyezett talajok remediációs lehetôségeinek feltárására. Szakmai irányításuk tekintetében az osztályhoz tartoz nak az intézet – Mezôföldön (Nagyhörcsök), a Duna-Tisza közén (Ôrbottyán) és a Nyírségben (Nyírlugos) mûködô – kísérleti telepei és tartamkísérletei.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Lehoczky Éva, az MTA doktora Csathó Péter, az MTA doktora

Kádár Imre, az MTA doktora




Rajkainé Végh Krisztina, kanditátus

Filep Tibor, PhD

Ragályi Péter, PhD




Gólya Gellért, PhD (06-1) 212-2265 [email protected]

Márton László, PhD (06-1) 212-2265 [email protected]

Publikációk: | Csathó, P., Radimszky, L."!<_W_WZTL[_Q\PQV-="[PIZXKWV\ZI[\[QVWZOIVQKIVLUQVMZIT68][M68JITIVKM[ IVL[WQT8[\I\][?QLMVQVOIVLLMMXMVQVOOIXJM\_MMV?M[\MZVIVL+MV\ZIT-]ZWXM+WUU]VQKI\QWV[QV;WQT;KQMVKMIVL 8TIV\)VITa[Q[!#"!!!! | Filep, T., Rékási, M.".IK\WZ[KWV\ZWTTQVOLQ[[WT^MLWZOIVQKKIZJWV,7+LQ[[WT^MLWZOIVQKVQ\ZWOMV,76IVL,7+ ,76ZI\QWQVIZIJTM[WQT[JI[MLWVILI\I[M\NZWU0]VOIZa/MWLMZUI#" | Ragályi, P., Kádár, I.: -NNMK\WNWZOIVQKNMZ\QTQbMZ[UILMNZWU[TI]OP\MZPW][M_I[\M[WVaQMTLWNKZWX[)ZKPQ^M[WN)OZWVWUa IVL;WQT;KQMVKM# " | Kádár, I.)NÛJJ[bMVVaMbÛUQSZWMTMUMSSÝZVaMbM\QPI\È[I5<))<3<)31)SIXZQV\*]LIXM[\#!X | Lehoczky, É., Kismányoky, A., Lencse, T., Németh, T."-NNMK\WNLQNNMZMV\NMZ\QTQbI\QWVUM\PWL[IVLVQ\ZWOMVLW[M[WV\PM _MMLQVM[[WN_QV\MZ_PMI\+WUU]VQKI\QWV[QV;WQT;KQMVKMIVL8TIV\)VITa[Q[#" | Lehoczky, É., Németh, T., Gólya, G., Gyulai, B.")\ITIR\IVQ\ÐVaMbÛSPI\È[IIOaWUVÝ^ÐVabM\ITIS]TÈ[ÈZI1V" )b Ý\ÝLQS WZ[bÈOW[ OaWUNMT^Ð\MTMbÐ[ 5IOaIZWZ[bÈO [bÈV\ÚNÝTLRMQV [bMZS" 6W^ÈS : M\ IT >QLÐSNMRTM[b\Ð[Q 5QVQ[b\ÐZQ]U *]LIXM[\# | Lehoczky, É, Busznyák, J, Gólya, G" ;\]La WV \PM [XZMIL JQWUI[[ XZWL]K\QWV IVL V]\ZQMV\ KWV\MV\ WN ZIO_MML (Ambrosia artemisiifolia L.)_Q\PPQOPXZMKQ[QWV/6;;IVL/1;LM^QKM[a[\MU+WUU]VQKI\QWV[QV;WQT;KQMVKMIVL8TIV\ )VITa[Q[#"

43

Környezetinformatikai Osztály Osztályvezetô:

Szabó József PhD


44

A Környezetinformatikai Osztályon elsôdlegesen környezetinformatikai adatgazdálkodásra és adatszolgáltatásra, valamint a környezeti erôforrások adatainak jellemzôen térbeli elemzésére épülô kutatások folynak. A talajokra vonatkozó sokrétû információigényt (i) térbeli talajinformációs rendszerek, (ii) korszerû felvételezési és mintavételezési módszerek segítségével végzett adatgyûjtés, valamint (iii) digitális talajtérképezési módszerek integrálásával elégítik ki. A környezeti elemek és folyamatok, ökoszisztéma szolgáltatások térbeli felmérését és térképezését térbeli modellezéssel és térképi alapú környezeti adatbázis-építéssel valósítják meg. A talajok környezeti állapotára, a talajdegradációs folyamatok nyomon követésére vonatkozó talajtani, agrokémiai és talajbiológiai adat- és információgyûjtés szakmai irányítását, koordinálását az illetékes szakmai szervezetekkel együttmûködésben végzik. Talajvédelmi monitoring rendszer tervezésével és kialakításával a mezôgazdasági eredetû terheléseknek a talajok állapotára gyakorolt komplex környezeti hatásait indikációs eljárások segítségével vizsgálják. Kiemelt hangsúlyt kap a talajok ökológiai állapotának jellemzése laboratóriumi bio-indikációs vizsgálatokkal és egy újonnan fejlesztett szenzoron alapuló automata terepi monitorozó rendszerrel.

Internetes térképi adatszolgáltatás keretében teszik elérhetôvé a környezeti elemzések eredményeit, támogatva ezáltal a talaj-környezettel kapcsolatos hazai és a nemzetközi szintû adatszolgáltatási kötelezettségeket, segítve az agrár-környezeti és vidékfejlesztési döntések elôkészítését és a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos tudatformálását.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Dombos Miklós, PhD

Pásztor László, PhD



Bakacsi Zsófia, PhD

Bánszegi Oxána, PhD

Gedeon Csongor, PhD




László Péter, PhD

Magyar Marianna, PhD

Koós Sándor, PhD




Publikációk: | Bakacsi, Zs., Kuti, L., Pásztor, L., Vatai, J., Szabó, J., Müller, T. 5M\PWL NWZ \PM KWUXQTI\QWV WN I [\ZI\QNQML IVL PIZUWVQbML[WQTXPa[QKITLI\IJI[M][QVOTMOIKaIVL]X\WLI\MLI\I[W]ZKM[)OZWSÐUQIÐ[
45

Talajbiológiai és -biokémiai Osztály Osztályvezetô:

Uzinger Nikolett PhD


46

A Talajbiológiai és -biokémiai Osztály tudományos feladata a talaj–növény–mikroorganizmus rendszer biológiai tulajdonságainak mennyiségi és minôségi vizsgálata, térbeli és idôbeli változásának nyomon követése természetes és agroökoszisztémákban. A talajminôséget a talajok biológiai állapotával és degradációjával jellemzik, amihez korszerû monitoring módszereket fejlesztettek. Az üvegházhatású gázok megnövekedett emiszsziója miatt kutatásokat folytatnak a talaj szénés nitrogénforgalmi dinamikájáért felelôs mikrobiológiai folyamatok részleteinek és a biológiai szabályozás lehetôségeinek feltárására. A növények és mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások alaposabb megismerése érdekében a gyökérkörnyezet talaj-mikroorganizmusai (növényi növekedést serkentô baktériumok, gombák) és a magasabb rendû növények közötti kölcsönösen elônyös együttélési formákat kutatják. Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák szerepét a növények mikroelem-felvételében, foszforellátásában és stressz reakciójában tanulmányozzák. A nitrogén és foszfor vegyületek mineralizációjában részt vevô talajenzimek szerepét kutatják az ökoszisztémák tápanyagforgalmában.

A szennyezett talajok remediációjára és környezeti kockázatának csökkentésére, környezetkímélô kémiai immobilizációval (is) kombinált biológiai módszereket (bioremediáció) fejlesztenek a szennyezéshez alkalmazkodott növényekkel, különbözô fitoremediációs technikák kidolgozásával és alkalmazásával elsôsorban nehézfémekkel szennyezett talajokban.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Anton Attila, kanditátus

Biró Borbála, az MTA doktora

Csontos Péter, az MTA doktora




Murányi Attila, az MTA doktora Szili-Kovács Tibor, kanditátus Ködöböcz László, PhD (06-1) 212-2265 [email protected]



Imréné Takács Tünde, PhD

Füzy Anna, PhD

Ádámné Pokovai Klára, PhD




Publikációk: | Anton, A., Rékási, M., Uzinger, N., Széplábi, G., Makó, A.5WLMTTQVO\PMXW\MV\QITMNNMK\[WN\PM0]VOIZQIVZMLU]L LQ[I[\MZWV[WQTXZWXMZ\QM[?I\MZ)QZ;WQT8WTT]\QWV# " | Azcon, R., Medina, A., Roldán, A., Biró, B., Vivas, A.;QOVQNQKIVKMWN\ZMI\MLIOZW_I[\MZM[QL]MIVLI]\WKP\PWVW][ QVWK]TI\M[)ZJ][K]TIZUaKWZZPQbITN]VOQIVL*IKQTT][KMZM][WVJIK\MZQITKWUU]VQ\a[\Z]K\]ZMIVLXPa\WM`\ZIK\QWV\W ZMUMLQI\M[WQT[KWV\IUQVI\ML_Q\PPMIâUM\IT[+PMUW[XPMZM!#" Major publications: | Füzy, A., Tóth, T., Biró, B.;WQTXTIV\NIK\WZ[W\PMZ[\PIV\PM\aXMWN[IT\[XMKQNQKIVQWV[IZMINNMK\QVO\PMUaKWZZPQbI | Juhász A., Makai Sz., Sebestyén E., Tamás L. and Balázs E.":WTMWNKWV[MZ^MLVWVKWLQVOZMO]TI\WZaMTMUMV\[ KWTWVQ[I\QWVWN[WUMPITWXPa\M[+WUU]VQ\a-KWTWOa #!" QV45?OT]\MVQVOMVMM`XZM[[QWV84W;76-LWQ"RW]ZVITXWVM! | Ködöböcz, L., Halbritter, A., Mogyoróssy, T., Kecskés, M. L.8PMVW\aXQKIVLOMVW\aXQKLQ^MZ[Q\aWNZPQbWJQIQVKZWXXQVO IZMI[]VLMZQV\MV[Q^MIVLWZOIVQKIOZQK]T\]ZMQV0]VOIZa-]ZWX2;WQT*QWT!#"!!! | Leitgib, L., Gruiz, K., Fenyvesi, É., Balogh, G., Murányi, A. ,M^MTWXUMV\ WN IV QVVWÎ\Q^M [WQT ZMUMLQI\QWV" zKaKTWLM`\ZQVMVPIVKMLKWUJQVML\MKPVWTWOa{;KQ<W\IT-V^QZWV #!" | Máthé-Gáspár, G., Sipter, E., Szili-Kovács, T., Takács, T., Máthé, P., Anton, A.-V^QZWVUMV\ITQUXIK\WN[WQTXWTT]\QWV _Q\P\W`QKMTMUMV\NZWU\PMTMILIVLbQVKUQVMI\/aÝVOaÝ[WZW[bQ0]VOIZa+WUU]VQKI\QWV[QV;WQT;KQMVKMIVL8TIV\ )VITa[Q[!#" | Samu, F., Csontos, P., Szinetár, Cs. .ZWU U]T\QKZQ\MZQI IXXZWIKP \W [QUXTM XZW\WKWT" )[[M[[QVO PIJQ\I\ XI\KPM[ NWZ KWV[MZÎ\QWVÎT]M][QVO[XMKQM[ZIZQ\a*QWTWOQKIT+WV[MZÎ\QWV #"

47

Talajtani Osztály Osztályvezetô:

Rajkai Kálmán az MTA doktora


48

A Talajtani Osztály tudományos feladata a talajok fizikai, kémiai és szerkezetállapot változásának, vízgazdálkodásának, szén- és ásványi anyagtartalmának a kutatása. A talajok vízgazdálkodását vízvezetô képességük jelentôsen befolyásolja, ezért korszerû és megbízható mérésére javaslatot dolgoztak ki, a javasolt módszerek reprezentativitását és alkalmazási lehetôségeit pedig bemutatták. A növényeket érô környezeti stressz- (pl. peszticid, szárazság) hatást a termôtalajban detektáló elektromos bioindikációs mérômódszerrel mutatták ki. Az alföldi szikes talajvizû területeken az erdôsítés hatására a talajban kialakuló sófelhalmozódás és talajvízmozgás vizsgálatát indították el. A felvett talajtani adatbázison a földhasználat és az erdôtelepítés kockázatának becslésére statisztikai modellt dolgoznak ki. Az éghajlat változásának a talajok víz- és szén-mérlegére gyakorolt hatását matematikai összefüggésekben formalizálják. Az összefüggések összekapcsolásával készített modellt mezôgazdasági területeken érvényesítik. Tanulmányozzák a különbözô földhasználati módok és a klímaváltozás vízforgalomra és talajerózióra gyakorolt hatását szélsôséges hidrológiai

helyzetekben, a beavatkozási lehetôségek kidolgozása érdekében. Eltérô idôjárási helyzetekben a talaj szerepét idôjárás elôrejelzô modellel vizsgálják. A modellezett talajnedvességet, konvektív csapadékot, valamint a planetáris határréteg-magasságot a mért csapadék, szélprofil, valamint talajnedvesség adatokkal hasonlítják össze. Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Várallyay György, az MTA rendes tagja (06-30) 961-7483 [email protected]

Molnár Sándor, PhD (06-1) 224-3659 [email protected]

Tóth Tibor, az MTA doktora

Farkas Csilla, PhD



Balog Kitti, PhD

Hubainé Tóth Eszter, PhD



Jordán Gyôzô, PhD (06-1) 212-2265 [email protected]

Publikációk: | Cseresnyés, I., Takács, T., Végh, K. R., Anton, A., Rajkai, K. -TMK\ZQKITQUXMLIVKMIVLKIXIKQ\IVKMUM\PWL")VM_ IXXZWIKPNWZLM\MK\QWVWNN]VK\QWVITI[XMK\[WNIZJ][K]TIZUaKWZZPQbITKWTWVQbI\QWVQVUIQbM-]ZWXMIV2W]ZVITWN;WQT *QWTWOa#" | Fodor, N., Sándor, R., Orfanus, T., Lichner, L., Rajkai, K. -ÎT]I\QWV UM\PWL LMXMVLMVKa WN UMI[]ZML [I\]ZI\ML PaLZI]TQKKWVL]K\Q^Q\a/MWLMZUI#" | Farkas, Cs., Alberti, G., Balogh, J., Barcza, Z., Birkás, M., Czóbel, Sz., Davis, K. J., Führer, E., Gelybó, Gy, Grosz, B., Kljun, N, Koós, S., Machon, A., Marjanović, H., Nagy, Z., Peresotti, A., Pintér, K., Tóth, E., Horváth, L. 5MI[]ZMUMV\[IVLM[\QUI\QWV[WNJQW[XPMZMI\UW[XPMZMM`KPIVOMWNOZMMVPW][MOI[M[8IZ\11+PIX\MZ"5M\PWLWTWOQM[ 1V"0I[bXZI4-L)\UW[XPMZQK/ZMMVPW][M/I[M["
49

Állatorvos-tudományi Intézet E-mail: [email protected] Telephone: 00000000

50


Intézetigazgató:

|IPÈbQI[Ô\W\\Ð[IÎLWVÐTÛÈTTI\WSNMZ\ÛbÛMZMLM\â^ÔZ][W[JIS\ÐZQ]UW[Ð[XIZIbQ\È[JM\MO[ÐOMQVMSÐ[MbMSSÚZWSWbÚQVIS\IV]TUÈVaWbÈ[I# |ÈTTI\JM\MO[ÐOMSMTTMVQ^ÐLMSMbÐ[\IbÈTTI\WZ^W[QOaISWZTI\U]VSÈRÈ\[MOÔ\ÛÐ[IbÐTMTUQ[bMZJQb\WV[ÈOW\[bWTOÈTÚ LQIOVW[b\QSIQ Ð[ ÎSKQVÈbÈ[Q UÚL[bMZMS NMRTM[b\Ð[M MbbMTSIXK[WTI\W[SÝZVaMbM\^ÐLMTUQUWTMS]TÈZQ[JQWTÚOQIQ JQW\MKPVWTÚOQIQQUU]VWTÚOQIQÐ[SÚZ\IVQS]\I\È[WS^ÐObÐ[M# |SÝbMOÐ[b[ÐOãOaQ [bMUXWV\JÚT RMTMV\Û[ ÈTTI\ZÚT MUJMZZM \MZRMLÛNMZ\ÛbÛJM\MO[ÐOMSbWWVÚbQ[WSSÚZWSWbÚQVISÐ[ ÈTTI\ZMbMZ^WÈZRIQVIS S]\I\È[I I NMZ\ÛbÐ[Q ^M[bÐTa K[ÝSSMV\Ð[MÐ[UMOMTÛbÐ[M# |^MS\WZÈT\ITSÝb^M\Ô\M\\SÚZWSWbÚSM[M\TMOISTÔUI^ÈT\WbÈ[[ITSIXK[WTI\W[NMTJ]SSIVÈ[ÈVISÎOaáRZIRMTMV\SMbÐ[ÐVMSUWVQ\WZWbÈ[IáRSÚZWSWbÚSNMTQ[UMZÐ[MSQU]\I\È[IÐ[RMTTMUbÐ[M# |Ib ÈTTI\WZ^W[\]LWUÈVaQ MZMLUÐVaMS OaISWZTI\Q ITSITUIbÈ[ÈVIS SQLWTOWbÈ[I ZÐ[b^Ð\MT I NMZ\ÛbÛ JM\MO[ÐOMS MTTMVQWZ[bÈOW[^ÐLMSMbÐ[QXZWOZIUWSJIV

Mag yar Tibor kandidátus

Témacsoportok: Molekuláris Virológia Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û"*MVSÛ5ÈZQI Összehasonlító Virológiai Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û" 0IZZIKP*ITÈb[ Funkcionális Virológiai Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û" BÈLWZQBWT\ÈV

Új Kórokozók Felderítése Témacsoport „Lendület” Kutatócsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û"*ÈVaIQ3ZQ[b\QÈV

Zoonótikus Bakteriológia és Mycoplasmatológia Témacsoport „Lendület” Kutatócsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û"/a]ZIVMKb5QSTÚ[

Enterális Bakteriológia és Alimentáris Zoonózis Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û"<Ú\P1[\^ÈV

Halparazitológiai Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û"-[b\MZJI]MZ-LQ\

Légzôszervi Bakterológiai Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û" 5IOaIZ
Halkórtan és Parazitológiai Témacsoport <ÐUIK[WXWZ\^MbM\Û";bÐSMTa+[IJI

51

Molekuláris Virológia Témacsoport Témacsoport vezetô:

Benkô Mária az MTA doktora


52

Az elmúlt években kutatócsoportunk az alacsonyabb rendû (ôsibb) gerincesek különféle DNS-vírusainak molekuláris genetikai jellemzésével foglalkozott. Elvégeztük az egyetlen, eddig talált hal-adenovírus genomjának teljes szekvenálását, és abban számos új, egyelôre ismeretlen funkciójú gén meglétét feltételezzük. A vírus számára javaslatunk alapján új adenovírus nemzetséget (Ichtadenovirus) létesítettek. A korábban szintén a mi javaslatunkra kialakított Siadenovirus nemzetség egy új tagjának teljes genom-szekvenciáját is megállapítottuk és elemeztük. Ezt a vírust ragadozó madarak elhullása során mutattuk ki. A baromfi-adenovírusok közül egy pulyka- és egy liba-adenovírus teljes genom-szekvenciáját mi határoztuk meg és közöltük a világon elôször. A halakban elôforduló, rendszertani szempontból új családba (Alloherpesviridae) sorolt her peszvírusok közül többnek is megállapítottuk részleges szekvenciáját, és az ezekkel végzett filogenetikai számítások alapján a víruscsalád

további felosztására tettünk javaslatot. Az adeno- és herpeszvírusok jelenlétének szûrése céljából gyûjtött halakból, kétéltûekbôl és hüllôkbôl származó mintákon egyéb (pl. circo- és parvo-) vírusok kimutatását kíséreljük meg mások által korábban közölt és/vagy saját fejlesztésû PCR-ek segítségével. A témákból az elmúlt pár évben három PhD értekezés és több szakdolgozat készült. Kutatásainkat nemzetközi együttmûködésben végezzük, így rendszeresen külföldi szakemberek is dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig laboratóriumunkban. A Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottságban (ICTV) hazánk nemzeti képviselôje vagyok, és kollégám mandátumának lejártakor az Adenoviridae Munkacsoport vezetésével is engem bíztak meg ismét.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Doszpoly Andor, PhD

Kaján Gyôzô, PhD

Kovács Endre, PhD




Publikációk: | Kaján, G.L., Davison, A.J., Palya, V., Harrach, B., Benkô, M./MVWUM[MY]MVKMWNI_I\MZNW_TI^QILMVW^QZ][ OWW[MILMVW^QZ][2/MV>QZWT! |Doszpoly, A., Somogyi, V., LaPatra, S.E., Benkô, M.8IZ\QITOMVWUMKPIZIK\MZQbI\QWVWNIKQXMV[MZQLPMZXM[^QZ][ "\I`WVWUQKITXZWXW[ITNWZ\PMLMUIZKI\QWVWN\PZMM[]JNIUQTQM[QV)TTWPMZXM[^QZQLIM)ZKP>QZWT!! |K ovács, E.R., Benkô, M.+WUXTM\M[MY]MVKMWNZIX\WZILMVW^QZ][KWVNQZU[\PMKPIZIK\MZQ[\QKOMVWUMWZOIVQbI\QWV WN[QILMVW^QZ][M[1VNMK\/MVM\-^WT |K aján, G.L., Stefancsik, R., Ursu, K., Palya, V., Benkô, M.QZ][:M[ |Kovács, E.R., Jánoska, M., Dán, Á., Harrach, B., Benkô, M. :MKWOVQ\QWVIVLXIZ\QITOMVWUMKPIZIK\MZQbI\QWV JaVWV[XMKQNQK,6)IUXTQNQKI\QWVIVL8+:WNIVM_[QILMVW^QZ][[XMKQM[QVI[IUXTMWZQOQVI\QVONZWU8IZ][UIRWZI OZMI\\Q\2>QZWT5M\PWL[ | Kovács, E.R., Benkô, M. !+WVNQZUI\QWVWN\PMM`Q[\MVKMWNIVW^MT[QILMVW^QZ][[XMKQM[LM\MK\MLQVZIX\WZ["XIZ\QIT [MY]MVKMIVLXPaTWOMVM\QKIVITa[Q[>QZ][:M[

53

Összehasonlító Virológia Témacsoport Témacsoport vezetô:

Harrach Balázs az MTA doktora


54

Az állategészségügyben problémákat okozó adenovírusokat vizsgáljuk. Célunk az e vírusok által képviselt biológiai sokszínûség (biodiverzitás) felmérése és molekuláris evolúciójuk vizsgálata. A házi- és vadállatok és az ember adenovírusainak összehasonlító tanulmányozásához molekuláris biológiai és bioinformatikai módszereket használunk. Egyes adenovírusok látszólag fokozott megbetegítô képességének okát kívánjuk felderíteni és megmagyarázni. A múltbeli evolúciós történések feltárása által a jövôben esetleg elôforduló gazdaváltások és egyéb változások esélye is megbecsülhetô. Igyekszünk minél többféle gazdából új adenovírusokat kimutatni, molekulárisan jellemezni (lehetôleg teljes vírusgenom meghatározással). Az emlôsök fajban leggazdagabb két rendjének (a rágcsálók és denevérek) képviselôiben különösen nagyszámú új adenovírus felfedezésére számítunk. A gazdával

való közös evolúciót, és a genom szerkezetében esetleg hirtelen elôállt változások (gének elvesztése, felvétele, duplikációja stb.) okait vizsgáljuk. Az állati adenovírusokban talált új gének funkciójának minél jobb megértésére törekszünk, különös tekintettel a humán adenovírusokhoz viszonyított eltérésekre. Az összes ismert adenovírus szekvenciát tartalmazó internetes oldalamat számos országból rendszeresen felkeresik. Adenovírusok genom-szervezôdésére vonatkozó ismereteink és bioinformatikai tapasztalataink alapján külföldi laboratóriumokat is segítünk, pl. második generációs szekvenálással nyert adatok elemzésében. Egy 2013-ban indult pályázat keretében, nyugat-európai kutatókkal kooperációban vizsgáljuk az állati adenovírusok génkifejezô vektorként való felhasználhatóságát különféle humán gyógyászati célokra.

Publikációk: | Kohl, C., Vidovszky, M.Z., Mühldorfer, K., Dabrowski, P.W., Radonic, A., Nitsche, A., Wibbelt, G., Kurth, A., Harrach, B./MVWUMIVITa[Q[WNJI\ILMVW^QZ]["QVLQKI\QWV[WNQV\MZ[XMKQM[\ZIV[UQ[[QWV2>QZWT ! | Doszpoly, A., Benkô, M., Bovo, G., LaPatra, S.E., Harrach, B. +WUXIZI\Q^MIVITa[Q[WNIKWV[MZ^MLOMVMJTWKS NZWU\PMOMVWUMWN\PMUMUJMZ[WN\PMOMV][1K\IT]ZQ^QZ][1V\MZ^QZWTWOa ! | Harrach, B., Benkô, M., Both, G.W., Brown, M., Davison, A.J., Echavarría, M., Hess, M., Jones, M.S., Kajon, A., Lehmkuhl, H.D., Mautner, V., Mittal, S.K., Wadell, G..IUQTa)LMVW^QZQLIM3QVO)59)LIU[52+IZ[\MV[ -*4MNSW_Q\b-2ML[>QZ][QZ][M[6QV\P:MXWZ\WN\PM1V\MZVI\QWVIT +WUUQ\\MMWVQZ][M[-T[M^QMZ;IV,QMOWXX | Hemmi, S., Vidovszky, M.Z., Ruminska, J., Ramelli, S., Decurtins, W., Greber, U., Harrach, B./MVWUQKIVL XPaTWOMVM\QKIVITa[M[WNU]ZQVMILMVW^QZ][>QZ][:M[ | Arnold, J., Jánoska, M., Kajon, A.E., Metzgar, D., Hudson, N.R., Torres, S., Harrach, B., Seto, D., Chodosh, J., Jones, M.S. /MVWUQKKPIZIK\MZQbI\QWVWN\PMP]UIVILMVW^QZ][IX]\I\Q^MWJM[Q\aIOMV\>QZ][:M[! | Walsh, M.P., Chintakuntlawar, A., Robinson, C., Madisch, I., Harrach, B., Hudson, N.R., Torres, S., Schnurr, D., Heim A., Chodosh, J., Seto, D., Jones, M.S. ! -^QLMVKM WN UWTMK]TIZ M^WT]\QWV LZQ^MV Ja ZMKWUJQVI\QWV M^MV\[ QVNT]MVKQVO\ZWXQ[UIVL^QZ]TMVKMQVIVW^MTP]UIVILMVW^QZ][\PI\KI][M[MXQLMUQKSMZI\WKWVR]VK\Q^Q\Q[84W;76-M

55

Funkcionális Virológia Témacsoport Témacsoport vezetô:

Zádori Zoltán PhD

Csoportunk a vírus életciklusok molekuláris szabályozásának olyan kevéssé vagy egyáltalán nem tanulmányozott aspektusait vizsgálja, amelyek hatékonyabb stratégiák és eszközök kifejlesztéséhez vezethetnek gazdaságilag jelentôs vírus patogének ellen. Jelenlegi kutatási erôfeszítéseink a parvoviridae család és a nidovirales rend tagjaira összpontosulnak. Parvovírus kutatás 1. Alternatív ORF-ek szerepe a GPV/MDPV fertôzésben


Egy hosszú génusz specifikus ORF található a dependovirus génusz tagjaiban. Immunológiai módszerekkel és mutáns vírusok tanulmányozásával kívánunk képet kapni az ORF funkciójáról MDPV-ben és GPV-ben. 2. A metiláció hatása a PPV replikációjára

A CpG metiláció szerepet játszik a génátírás szabályozásában, ki- és bekapcsolásában – vírusokban és gazdáikban egyaránt – valamint gerincesekben a patogének felismerésében és az innate immunrendszer aktiválásában. A PPV genomban

56

csak mintegy negyedannyi CpG dinukleotid található, mint amit a nukleotid összetételbôl várni lehetne. Tanulmányozzuk ennek a mintázatnak kialakulását és hatását a vírus életciklusára. Nidovírus kutatás Számos gazdaságilag kiemelkedôen fontos vírus tartozik a nidovirales rendbe (pl. PRRSV, EAV az arteriviridae családban; FIPV, TGEV, IBV a coronaviridae családban). Habár számos nidovírus infektív klónját elkészítették, a nagy genom méret miatt ezek genetikai manipulációja hagyományos technikákkal (bakteriális klónozó plazmidok és restrikciós endonukleázok) meglehetôsen nehézkes. Ezért gyökeresen új módszer kifejlesztésén dolgozunk, ami nemcsak a nidovírusok, hanem bármely olyan genetikai rendszer esetén alkalmazható, amelyekben hoszszú transzkriptumok manipulációja szükséges. Tudományos fokozattal rendelkezô kutató: Horváth Péter, PhD (06-1) 467-4061 [email protected]

Publikációk: | Bálint, A., Farsang, A., Zádori, Z., Hornyák, A., Dencso, L., Almazán, F., Enjuanes, L., Belák, S. 5WTMK]TIZ KPIZIK\MZQbI\QWVWNNMTQVMQVNMK\QW][XMZQ\WVQ\Q[^QZ][[\ZIQV,.IVL[\]LQM[WV\PMZWTMWN7:.IJKQV^QZITKMTT\ZWXQ[U 2>QZWT5IZ | Miklós, I., Zádori Z. 8W[Q\Q^M-^WT]\QWVIZa;MTMK\QWVWNIV0,5W\QNWV)TbPMQUMZ8ZMK]Z[WZ8ZW\MQV7Z\PWTWO]M[;]OOM[\[ I.]VK\QWVIT:WTM84W;+WUX]\*QWT.MJ# "M | Liu, K.Y., Li, F., X., Jousset, Z., Zadori, J., Szelei, Q., Pham, Yu, H., T., Lépine, F., Bergoin, M., Tijssen, P. QZWT7K\# !"! | Szelei, J., Woodring, J., Goettel, M.S., Duke, G., Jousset, F., X., Liu, K., Y., Zadori, Z., Styer, Y., Li, E., Boucias, D., G., Kleespies, R., G., Bergoin, M., Tijssen, P. ;][KMX\QJQTQ\aWN6WZ\P)UMZQKIVIVL-]ZWXMIVKZQKSM\[\W)KPM\I LWUM[\QK][LMV[W^QZ][)L,6>IVLI[[WKQI\MLMXQbWW\QK[21V^MZ\MJZ8I\PWT5IZ#"!!

57

Új Kórokozók Felderítése Témacsoport „Lendület” Témacsoport vezetô:

Bányai Krisztián PhD

Telefon: (06-1) 467-4060/154 E-mail: [email protected]

58

Kutatócsoport A témacsoport 2011-ben jött létre, tudományos fokozattal rendelkezô kutatói a mikrobiológia különbözô ágainak képviselôi. A témacsoport kutatásai több, egymástól részben elkülöníthetô témakörbe szervezôdnek. Az új kórokozók felderítésének tárgykörébe tartoznak a vírusok, baktériumok és kórokozó protozoonok genetikai sokszínûségének felmérésére irányuló kutatások. Törekszünk arra, hogy teljes genomok meghatározásával írjuk le az egyes kórozókat. A különbözô betegségekben azonosított vírusok és mikrobák teljes genetikai jellemzése segíthet járványügyi sajátságaik és evolúciós mechanizmusainak jobb megértésében is. Ezért molekuláris epidemiológiai tárgyú vizsgálatainkat is teljes genomok elemzésére építjük. Ezen felül olyan felmérô vizsgálatokat és kísérleteket is végzünk, amelyek az újonnan felfedezett vírusok és mikroorganizmusok valamely betegséggel mutatott kapcsolatát tárhatják elénk. Nehézséget jelent a fertôzô betegségek kóroki hátterének feltárásában, hogy számos betegség kialakításában több kórokozó együttesen vesz részt. Éppen ezért fontos az egészséges és beteg egyedek mikrobiális életközösségeinek összehasonlítása. A mikrobiológia hagyományos eszköztárával azonban az egymás mellett jelenlevô illetve a nem tenyészthetô specieszek kimutatása gyakran nehézkes vagy egyenesen lehetetlen.

A probléma áthidalására kínálnak lehetôséget a nagy áteresztô képességû újgenerációs szekvenálással végzett metagenomikai vizsgálatok, melyek segítségével a különbözô vírusok és mikroorganizmusok közösségeinek rendszerét szeretnénk jobban megismerni.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Egyed László, PhD

Fehér Enikô, PhD

Sellyei Boglárka, PhD

(06-1) 467-4060/123 [email protected]

(06-1) 467-4060/171 [email protected]

(06-1) 467-4060/130 [email protected]

Farkas Szilvia, PhD

Marton Szilvia, PhD

(06-1) 467-4060/154 [email protected]

(06-1) 467-4060/167 [email protected]

Publikációk: | László, B., Kónya J., Dandár, E., Deák, J., Farkas, Á., Gray, J., Grósz, G., Iturriza-Gomara, M., Jakab, F., Juhász, Á., Kisfali, P., Kovács, J., Lengyel, Gy., Martella, V., Melegh, B., Mészáros, J., Molnár, P., Nyúl, Z., Papp, H., Pátri, L., Puskás, E., Sántha, I., Schneider, F., Szomor, K., Tóth, A., Tóth, E., Szûcs, Gy., Bányai, K.;]Z^MQTTIVKMWN P]UIVZW\I^QZ][M[QV0]VOIZa"M`XTWZQVO\PMOMVM\QKZMTI\MLVM[[JM\_MMVÎKKQVMIVLNQMTL[\ZIQV[27=:6)4 7.+4161+)4>1:747/A"XX1."!! | Papp, T., Gál, J., Abbas, M.D., Marschang, R.E., Farkas, L.S.)VW^MT\aXMWNXIZIUa`W^QZ][NW]VLQV0]VOIZaQVI UI[SML_I\MZ[VISM0WUITWX[Q[J]KKI\I_Q\PXVM]UWVQI[]XXWZ\[\PM[]OOM[\MLVM_\I`WVWUa_Q\PQV\PM.MZTI^QZ][ OMV][>-<-:16):A51+:7*1747/A"XX!1." | Sellyei, B., Wehmann, E., Makrai, L., Magyar, T.-ÎT]I\QWVWN\PM*QWTWO[a[\MUNWZ\PMQLMV\QNQKI\QWVWNKMZ\IQVKTW[MTa ZMTI\ML8I[\M]ZMTTI[XMKQM[,1)/67;<1+51+:7*1747/A)6,16.-+<17=;,1;-);-"XX1." | Farkas, T., Fey, B., Keller, G., Martella, V., Egyed, L.5WTMK]TIZLM\MK\QWVWNVW^MTI[\ZW^QZ][M[QV_QTLIVLTIJWZI\WZa UQKM>1:=;/-6-;"XX 1."

59

Enterális Bakteriológia és Alimentáris Zoonózis Témacsoport Témacsoport vezetô:

Tó t h I s t v á n az MTA doktora


60

Escherichia coli kutatások: Verotoxint termelô E. coli (VTEC) és E. coli O157 monitorozása, E. coli egyéb virulencia és fitnesz faktorainak és ezek vektorainak megismerése és molekuláris analízise. A törzsek mikrobiológiai, patogenetikai és filogenetikai jellemzése. Multirezisztens (MDR) enterális és extraintesztinális kórokozó és környezeti baktériumok (Salmonella enterica, E. coli és Pseudomonas aeruginosa) zoonotikus jelentôségének kockázatbecslése, virulencia és antibiotikum rezisztencia génjeinek jellemzése, ezek öszszefüggéseinek és pathogenetikai jelentôségének vizsgálata, s a mobilis genetikai elemek szerepe a bakteriális genom és rezisztóm flexibilitásában. A virulencia és rezisztencia gének in vitro, ex vivo és in vivo expressziójának vizsgálata a gazda/ pathogén viszony elsô vonalbeli természetes és adaptív immunitás momentumainak feltárása, egzakt állatkísérletekben való ellenôrzése a kórokozók elleni hatékonyabb vakcinák és egyéb védekezési, diagnosztikai és terápiás eljárások fejlesztése érdekében. A fenti antimikróbiális rezisztencia tulajdonságok, rezisztencia-virulencia kapcsolatok vizsgálata a normál bélflóra részét képezô kommenzalista E. coli és egyéb rezervoár jelentôségû MDR baktériumok körében.

Bakteriofág kutatások: E. coli törzsek profágjainak feltérképezése. E. coli és egyéb coliform baktériumok által hordozott lítikus fágok jellemzése. A fágok evolúciós, diagnosztikai jelentôségének (fágtipizálás) és terápiás potenciáljának (fágterápia) tanulmányozása.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Nagy Béla, az MTA rendes tagja

Szmolka Annamária, PhD



Publikációk: | Tóth, I., Nougayréde, J.P., Dobrindt, U., Ledger, T.N., Boury, M., Morabito, S., Fujiwara, T., Sugai, M., Hacker, J., Oswald, E. !+a\WTM\PITLQ[\MVLQVO\W`QV\aXM1IVL\aXM1>OMVM[IZMNZIUML_Q\PTIUJLWQLXZWXPIOMOMVM[QV M`\ZIQV\M[\QVITXI\PWOMVQKEscherichia coli1VNMK\1UU]V"! | Tóth, I., Schmidt, H., Kardos, G., Lancz, Zs., Creuzburg, K., Damjanova, I., Pászti, J., Beutin, L., Nagy, B.! >QZ]TMVKMOMVM[IVLUWTMK]TIZ\aXQVOWNLQNNMZMV\OZW]X[WN Escherichia coli 7[\ZIQV[QVKI\\TM)XXT-V^QZWV5QKZWJQWT !" ! | Sváb, D., Tóth, I. ")TTMTQK\aXM[WNTWVOXWTIZNQUJZQIMQVJW^QVMIVLP]UIV Escherichia coli 7[\ZIQV[)K\I >M\MZQVIZQI0]VOIZQKI" | Szmolka, A., Anjum, M.F., La Ragione, R., Kaszanyitzky, E.J., Nagy, B.5QKZWIZZIaJI[MLKWUXIZI\Q^MOMVW\aXQVO WNOMV\IUQKQVZM[Q[\IV\Escherichia coli[\ZIQV[NZWUNWWLIVQUIT[IVLP]UIV[>M\MZQVIZa5QKZWJQWTWOa | Nógrády, N., Király, M., Davies, R., Nagy, B.5]T\QLZ]OZM[Q[\IV\KTWVM[WN;ITUWVMTTI1VNIV\Q[WNJZWQTMZWZQOQV QV-]ZWXM1V\2.WWL5QKZWJQWT

61

Légzôszervi Bakteriológia Témacsoport Témacsoport vezetô:

Mag yar Tibor kandidátus


62

A bakteriális eredetû légzôszervi megbetegedések világszerte jelentôs gazdasági károkat okoznak az állattenyésztésnek, komoly gondot jelentenek kedvenc állataink számára, ráadásul a kórokozók egy része az embert is képes megbetegíteni. Különösen veszélyes az antibiotikum rezisztencia egyre gyorsabb terjedése, amely folyamatos kihívások elé állítja mind a köz-, mind az állategészségügyet. Csoportunk több kórokozó baktériumfaj tanulmányozásával is foglalkozik. A Bordetella bronchiseptica és a Pasteurella multocida vizsgálata nagy hagyományokkal rendelkezik, mivel ezek a fajok széles körben elterjedtek a természetben, és több jelentôs megbetegedés kóroktanában is szerepelnek, a köztük lévô együttmûködés pedig a sertés torzító orrgyulladásának modellértékû sajátossága. Kutatásaink homlokterében a kórokozók virulenciatényezôinek és gazdafajhoz való adaptálódásának vizsgálata áll, melyet hagyományos és molekuláris genetikai (szekvencia és filogenetikai analízis) módszerekkel végzünk. A légzôszervi betegségek kórfejlôdését modern képalkotási technikák (computer tomográfia, mágneses rezonancia vizsgálat) segítségével nyomon követett modellkísérletekben próbáljuk jobban megérteni. A közelmúltban kezdtük el a baromfi légzôszervi megbetegedésekben szerepet játszó bakteriális

kórokozók tanulmányozását. Kutatómunkánk során három kórokozó baktérium faj (Bordetella avium, Ornithobacterium rhinotracheale és Riemerella anatipestifer) hazai elôfordulásának feltérképezésével, a megbetegítô képességük hátterében álló biológiai tulajdonságaik feltárásával, és az antibiotikumokkal szembeni érzékenységük vizsgálatával foglalkozunk. Hazai viszonylatban ez idáig kevés ismerettel rendelkezünk a fenti baktériumok elterjedtségérôl és genetikai tulajdonságairól, így munkánk mind az alapkutatás, mind a gyakorlat számára hasznos adatokat szolgáltat a vizsgálatba vont kórokozó baktériumok által kiváltott betegségek sikeres megelôzéséhez és hatékony kezeléséhez. Munkánknak a gyakorlat számára jelentôs részét képezi részvételünk oltóanyag-fejlesztési kísérletekben, melyek során állatgyógyászati vakcina jelölteket tesztelünk különbözô kísérleti modellekben, illetve gyakorlati körülmények között, a fertôzô állatbetegségek elleni korszerûbb és hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozása érdekében.

Tudományos fokozattal rendelkezô kutató: Wehmann Enikô, PhD (06-1) 467-4086 [email protected]

Publikációk: |Sellyei, B., Wehmann, E., Magyar, T.";MY]MVKQVOQVLMXMVLMV\UM\PWLNWZ\PMLQNNMZMV\QI\QWVWN\PMUIQVXPaTWOMVM\QK TQVMIOM[WN8I[\M]ZMTTIU]T\WKQLI27=:6)47.>-<-:16):A,1)/67;<1+16>-;<1/)<176"XX |Sellyei, B., Wehmann, E., Makrai, L., Magyar, T."-ÎT]I\QWVWN\PM*QWTWO[a[\MUNWZ\PMQLMV\QNQKI\QWVWNKMZ\IQVKTW[MTa ZMTI\ML8I[\M]ZMTTI[XMKQM[,1)/67;<1+51+:7*1747/A)6,16.-+<17=;,1;-);-"XX |Pósa, R., Donkó, T., Bogner, P., Kovács, M., Repa, I., Magyar, T."1V\MZIK\QWVWN*WZLM\MTTIJZWVKPQ[MX\QKI8I[\M]ZMTTI U]T\WKQLIIVLN]UWVQ[QV*QV\PMXWZKQVMZM[XQZI\WZa\ZIK\I[[\]LQMLJaKWUX]\ML\WUWOZIXPa+)6),1)627=:6)4 7.>-<-:16):A:-;-):+0"XX |Khayer, B., Rónai, Zs., Wehmann, E., Magyar, T.",M\MK\QWVWN]ZMI[MVMOI\Q^M*WZLM\MTTIJZWVKPQ[MX\QKINZWU\PMNQMTL )+<)>-<-:16):1)0=6/):1+)!"XX !! |Sellyei, B., Wehmann, E., Makrai, L., Magyar, T."+PIZIK\MZQ[I\QWVWN8I[\M]ZMTTILIOUI\Q[TQSMQ[WTI\M[ZMKW^MZMLNZWU \PMNMTQVMWZITKI^Q\a>-<-:16):A51+:7*1747/A"XX! |Magyar, T., Donkó, T., Kovács, F.")\ZWXPQKZPQVQ\Q[ÎKKQVMKWUXW[Q\QWV\ZQOOMZ[LQNNMZMV\[MZWTWOQKITXZWNQTM[\PI\LWVW\ KWZZMTI\M_Q\PXZW\MK\QWV)+<)>-<-:16):1)0=6/):1+)"XX

63

Zoonótikus Bakteriológia és Mycoplasmatológia Témacsoport „Lendület” Kutatócsoport Témacsoport vezetô:

Gyuranecz Miklós PhD


64

Az egészség és a betegség fogalmának átfogó megértéséhez a humán, állat- és vadegészségügyet egyaránt magába foglaló szemléletmódra van szükség. Zoonózisnak nevezünk minden olyan betegséget, amely természetes úton átterjedhet a gerinces állatokról az emberekre és viszont. Kutatásaink során az alábbi zoonótikus baktériumokkal foglalkozunk: Francisella tularensis, a tularemia kórokozója, mely elsôsorban a nyúlalakúak és rágcsálók rendjeibe tartozó állatokat megbetegítô, rendkívül fertôzô ágens. Brucella fajok, melyek a házi és vadállatok nôstény egyedeiben vetéléshez, a hímekben pedig mellékhere-, heregyulladáshoz valamint a járulékos nemi mirigyek elváltozásaihoz vezetô brucellózis kórokozói. A világszerte elôforduló, Coxiella burnetii, a Q-láz kórokozója, mely a vad és házi kérôdzôknél, illetve házi- és vadállatoknál okoz szaporodásbiológiai megbetegedéseket, leggyakrabban a vemhesség utolsó szakaszában vetélést.

A madarakban ornitózist, az emlôsökben vetélést okozó Chlamydia fajok. A Borrelia fajok, melyek az északi-félteke mérsékelt égövén leggyakrabban elôforduló, ízeltlábú vektorok által terjesztett emberi megbetegedés, a Lyme-borreliózis kórokozói. A másik kutatási területünk a mycoplasmatológia. A Mycoplasma fajok a legkisebb ismert, még önálló szaporodásra képes mikroorganizmusok. Világszerte elôfordulnak mint szaprofita élôlények, vagy mint az emberek, állatok és növények fakultatív patogén kórokozói. Kutatásaink a különbözô házi és vadállatokat megfertôzni képes Mycoplasma fajokra terjednek ki.

Publikációk: | Kreizinger, Z., Makrai, L., Helyes, G., Magyar, T., Erdélyi, K., Gyuranecz, M.:)V\QUQKZWJQIT[][KMX\QJQTQ\aWN.ZIVKQ[MTTI \]TIZMV[Q[[]J[XPWTIZK\QKIQ[WTI\M[NZWU0]VOIZa+MV\ZIT-]ZWXM2)V\QUQKZWJ+PMUW\PMZ | Gyuranecz, M., Kreizinger, Z., Horváth, G., Rónai, Z., Dán, Á., Nagy, B., Szeredi, L., Makrai, L., Jánosi, Sz., Hajtós, I., Magyar, T., Bhide, M., Erdélyi, K., Dénes, B.:6I\]ZIT1;QV[MZ\QWVKI][ML7UXOMVM[]XXZM[[QWVQV *Z]KMTTIW^Q[2>M\,QIOV1V^M[\ | Gyuranecz, M., Foster, J.T., Dán, A., Ip, H.S., Egstad, K.F., Parker, P.G., Higashiguchi, J.M., Skinner, M.A., Höfle, U., Kreizinger, Z., Dorrestein, G.M., Solt, S., Sós, E., Kim, Y.J., Uhart, M., Pereda, A., Hein, G.G., Hidalgo, H., Blanco, J.M., Erdélyi, K.: ?WZTL_QLMXPaTWOMVM\QKZMTI\QWV[PQXWN)^QIV8W`^QZ][M[2>QZWTWOa! ! | Gyuranecz, M., Reiczigel, J., Krisztalovics, K., Monse, L., Kükedi, Szabóné, G., Szilágyi, A., Szépe, B., Makrai, L., Magyar, T., Bhide, M., Erdélyi, K.: .IK\WZ[QVNT]MVKQVOMUMZOMVKMWN\]TIZMUQI0]VOIZa! }-UMZO1VNMK\ ,Q[ ! | Gyuranecz, M., Birdsell, D.N., Splettstoesser, W., Beckstrom-Sternberg, S.M., Makrai L., Fodor L., Fabbi, M., Vicari, N., Johansson, A., Busch, J.D., Vogler, A.J., Keim, P.S., Wagner, D.M.:8PaTWOMWOZIXPaWN.ZIVKQ[MTTI\]TIZMV[Q[ []J[XPWTIZK\QKI-]ZWXM-UMZO1VNMK\,Q[ !! | Gyuranecz, M., Dénes, B., Hornok, S., Kovács, P., Horváth, G., Jurkovich, V., Varga, T., Hajtós, I., Szabó, R., Magyar, T., Vass, N., Hofmann-Lehmann, R., Erdélyi, K., Bhide, M., Dán, Á." 8ZMÎTMVKM WN +W`QMTTI J]ZVM\QQ QV 0]VOIZa";KZMMVQVOWNLIQZaKW_[[PMMXKWUUMZKQITUQTS[IUXTM[IVL\QKS[>MK\WZ*WZVMBWWVW\QK,Q["

65

Halparazitológia Témacsoport Témacsoport vezetô:

Eszterbauer Edit PhD


66

A témacsoport édesvízi, esetenként tengeri halfajok parazitás fertôzéseinek vizsgálatával foglalkozik. A gazda-parazita kölcsönhatás biokémiai és genetikai hátterének elemzésével parazitás betegségek elleni védekezési módszerek kidolgozását alapozza meg. Vizsgálja a különféle halélôsködôk fejlôdésmenetét, a paraziták gazdaspektrumát, a gazdafajok parazitára való fogékonyságának mértékét. Közremûködik egyéb halbetegséget okozó kórokozók vizsgálatában. Fôbb kutatási témák 1. Hazai és külföldi pisztrángos gazdaságokkal együttmûködve sebes és szivárványos pisztráng populációk beltenyésztettségének, valamint a beltenyésztettség és a különféle parazitás betegségekre való fogékonyság összefüggésének vizsgálata. 2. A pisztrángok kergekórját okozó Myxobolus cerebralis és a pontyfélékben gyakran elôforduló, betegséget nem okozó M. pseudodispar parazita faj fejlôdésének és a különféle, parazitákra fogékony és nem fogékony halfajok immunreakciójának összehasonlító vizsgálata.

3. A pontyok úszóhólyag-gyulladását kiváltó

Sphaerospora dykovae és egyéb eddig apatogénnek tartott nyálkaspórás faj részletes genetikai és kísérletes vizsgálata a betegség kóroktanának tisztázása céljából. 4. A darakórt okozó Ichthyophthirius multifiliis kiemelkedô gazdasági jelentôséggel bíró egysejtû parazita fertôzôképességének és különféle hatóanyagokra való érzékenységének kísérletes vizsgálata egy megfelelô hatékonyságú, engedélyezett kezelési mód kidolgozása céljából.

Publikációk: | Eszterbauer, E., Kallert, D. M., Grabner, D., El-Matbouli, M. !",QNNMZMV\QITTaM`XZM[[MLXIZI[Q\MOMVM[QV^WT^MLQV PW[\ZMKWOVQ\QWVIVLQVÎ[QWVWN\PM\ZQIK\QVWUa`WV[\IOMWNMyxobolus cerebralis5a`WbWI8IZI[Q\WTWOa" | Kallert, D. M., Eszterbauer, E., Grabner, D., El-Matbouli, M. !"1V^Q^WM`XW[]ZMWN[][KMX\QJTMIVLVWV[][KMX\QJTM NQ[P[XMKQM[\WMyxobolus cerebralis IK\QVW[XWZM[ZM^MIT[VWV[XMKQNQKQVÎ[QWVJMPI^QW]Z,Q[)Y]I\7ZO " | Bahri, S., Marton, Sz., Marques, A., Eszterbauer, E. "Henneguya tunisiensis n. sp. (Myxosporea: Bivalvulida) IVM_OQTTXIZI[Q\MWN;aUXPWL][\QVKI4<MTMW[\MQ"4IJZQLIMWNN<]VQ[QI;a[\8IZI[Q\WT"! | Marton, Sz., Eszterbauer, E. "
67

Halkórtan és Parazitológia Témacsoport Témacsoport vezetô:

Székely Csaba PhD


68

A Halkórtan és Parazitológia kutatócsoport fô feladata a tógazdasági és természetes vízi halakon végzett általános parazitológiai feltáró munka, különös tekintettel a Balatonra és vízrendszerére. Legjelentôsebb eredményeiket a nyálkaspórások, coccidiumok, monogeneák valamint a fonálférgek és galandférgek okozta halkárosodások tanulmányozása területén érték el. Vizsgálták a Myxozoa csoportba tartozó egyszerû metazoák fejlôdését és pathomechanizmusát, Magyarországon és külföldön is számos új élôsködôt írtak le, tanulmányozták azok halon belüli és gerinctelen alternatív gazdákban való fejlôdését, gazda-, szerv- és szövetspecificitását. Tanulmányozták a halélôsködô coccidiumok (Goussia és Eimeria fajok) elôfordulását, fajspecificitását és gazdához való adaptációját, valamint a parazita-csoport filogenetikai pozícióját. A halak féregfertôzöttségei közül a kopoltyúférgek, fonálférgek és galandférgek elôfordulását, fejlôdését és kórtani hatását vizsgálták. Több új élôsködôt írtak le, és új adatokat szolgáltattak azok kórfejlôdését illetôen. Új kutatási irány a hal-mételyek, esetenként zoonózist okozó mételyek fejlôdési ciklusainak kutatása. Az angolnában élôsködô Anguillicoloides crassus tekintetében a Balatonon bekövetkezett tömeges elhullásokra vonatkozóan járványtani, kórtani és kórszövettani, valamint röntgen és computertomográfiás témájú vizsgálatok kerültek publikálásra Európai Uniós kooperációban.

Új kutatásaik fô iránya a kedvezôtlen környezeti tényezôk és a halélôsködôk okozta betegségek közötti kapcsolat, valamint a klímaváltozás halbetegségekre gyakorolt hatásának vizsgálata. A különféle halélôsködôkkel szemben elért sikeres gyógyszeres védekezés ellenére, az egyre szigorodó EU-s szabályozások miatt, a jövôben alternatív gyógykezelési módszerek kifejlesztését célozzák meg. A parazitológiai kutatások mellett az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott a hal vírusok kooperációban való kutatása, illetve csoporton belül megindult a baktériumok okozta halbetegségek kutatása is: gyûjtik és azonosítják a beteg, valamint az egészséges tenyésztett, és természetes vizekbôl származó halakból izolált Aeromonas spp. törzseket, hogy vizsgálják a gyûjtött törzsek klonalitását, valamint virulencia faktorait. Tudományos fokozattal rendelkezô kutatók: Molnár Kálmán, az MTA doktora

Cech Gábor, PhD



Publikációk: |Székely, Cs., Pastra, A., Molnár, K., van den Thillart, G. !"+PIX\MZ!"1UXIK\WN\PM[_QUJTILLMZXIZI[Q\MWV\PM PMIT\PIVLXMZNWZUIVKMWN-]ZWXMIVMMT[1V";XI_VQVOUQOZI\QWVWN\PM-]ZWXMIVMMT.Q[PIVL.Q[PMZQM[;MZQM[>WT]UM -LQ\WZ["/]QLWÎVLMV-:4)/XX |Székely, Cs., Shaharom-Harrison, F., Cech, G., Ostoros G., Molnár K.!MyxozoanQVNMK\QWV[QVNQ[PM[WN\PM QZWT! |Cech, G., Molnár, K., Székely, Cs. "5WTMK]TIZOMVM\QK[\]LQM[WVUWZXPWTWOQKITTaQVLQ[\QVO]Q[PIJTMMyxobolus spp. QVNMK\QVOKaXZQVQLNQ[PM[_Q\P\PMLM[KZQX\QWVWN\PZMMVM_[XMKQM[5ITÎZMbIM[XVW^5[Q\RIM[XVWÎVL5 MQZI[QIV][[XVW^)K\I8IZI[Q\WTWOQKI"

69

Agrártudományi Kutatóközpont megjelenteti az alábbi, kutatási profilba illô kiadványokat:

Tudományos folyóiratok Acta Veterinaria Hungarica Fôszerkesztô: Harrach Balázs E-mail: [email protected]

Agrokémia és Talajtan (Agrochemistry and Soil Science) Fôszerkesztô: Várallyay György E-mail: [email protected]

Eredményeinkrôl: Martonvásár (az MTA Agrártudományi Kutatóközpont közleményei) Fôszerkesztô: Veisz Ottó E-mail: [email protected]

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont nagy gondot fordít a tudományos eredmények társadalmi és gazdasági hasznosulásának támogatására. A gyakorlati haszonnal bíró kutatási eredményeket szabadalmaztatjuk. A termékek kereskedelmi képviseletét az alábbi, Kutatóközponthoz kapcsolódó cégek látják el: Martonvásári Elitmag Vetômagszaporító, Termeltetô és Forgalmaztató Korlátolt Felelôsségô Társaság 2462 Martonvásár, Pf. 26. Tel.: (06-22) 569-230 Fax: (06-22) 461-000 E-mail: [email protected] honlap: www.elitmag.hu Cégvezetô: Cseh Katalin Tel.: (06-22) 569-235 E-mail: [email protected]

70

Martonvásári Bázismag Vetômagszaporító, Termeltetô és Forgalmaztató Korlátolt Felelôsségû Társaság 2462 Martonvásár, Pf. 1. Tel.: (06-22) 461-371 Fax: (06-22) 569-003 E-mail: [email protected] Honlap: www.bazismag.hu Cégvezetô: Dr. Oross Dénes Tel.: (06-22) 461-371 E-mail: [email protected]

Martonvásári Prebázis Termelô és Kutatás-Fejlesztési Korlátolt Felelôsségû Társaság 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. Tel.: (06-22) 569-159 Fax: (06-22) 461-000 E-mail: [email protected] Honlap: www.prebazis.hu Cégvezetô: Gyôrffy László Tel.: (06-30) 947-6127 E-mail: [email protected]

Hagyományok és hagyományôrzés )b ! Ú\I VaIZIV\I ÈT\ITÈJIV Ð^Q PÈZWU alkalommal megrendezett Beethoven koncertek ma már országos hírû eseménynek számítanak. A koncerteknek a tó szigetén található szabadtéri színpad ad otthont, az ülôhelyek pedig mintegy 2 000 nézõ befogadását biztosítják. A Beethoven esteket tehetséges magyar és külföldi elôadók, valamint az ôket kísérô Magyar Nemzeti Filharmonikusok teszik felejthetetlenné.

A park nyitva tartása |VaÈZQQLÛ[bISJIV" } ÚZI |\ÐTQQLÛ[bISJIV" }ÚZI

Beethoven Emlékmúzeum nyitva tartása |SMLL\ÛTXÐV\MSQO"}ÚZI}ÚZI |[bWUJI\Î[ÈZVIX" }ÚZIVW^MUJMZ}UÈZKQ][ } ÚZIÈXZQTQ[}WS\ÚJMZ

Óvodamúzeum nyitva tartása Október 16. és március 15. között: |SMLLXÐV\MS"}ÚZI |Î[ÈZVIX"}ÚZI Március 16. és október 15. között: |SMLLXÐV\MS"}ÚZI |Î[ÈZVIX"} ÚZI

71

72

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) a legnagyobb magyar agrártudományi kutatóintézet, alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztési tevékenységet végez az agrártudományok területén, részt vállal a szakmai és tudományos ismeretek terjesztésében és együttmûködik az agrárgazdaság, az élelmiszeripar, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem fenntartható fejlôdésében részt vállaló szervezetekkel mind Magyarországon, mind külföldön. Együttmûködik hazai kutatóintézetekkel, kapcsolatokat tart fenn és létesít más országok tudományos intézményeivel, nemzetközi tudományos társaságokkal. Elôsegíti a magyar agrártudományi, föld- és környezettudományi és állatorvostudományi kutatások jelenlététAkadémia a nemzetközi tudományos életben. Kiadja a Magyar Tudományos Agrártudományi Kutatóközpontja 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

A felsôoktatási intézményekkel együttmûködve részt vesz az oktatómunkában, Telefon: (06-22) 569-500, fax: (06-22) 460-213 közös kutatási, képzési és http://www.agrar.mta.hu továbbképzési feladatokat lát el. Martonvásár, 2013 Felelôs kiadó: Dr. Bedô Zoltán fôigazgató Címfotók, grafika: Vécsy Attila Kiadványszerkesztés: hammergrafika.hu Nyomda: Elektroproduct Nyomdaipari Kft., Budaörs

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0001

Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár

Recommend Documents