agrárium
Repcetermesztési melléklet
R e p c e t e r m e s z t é s 25
Nemzetközi repcepiaci körkép A 2012/2013. gazdasági évre az Európai Unióban 700 ezer hektárral csökkenhet a vetésterület (6 millió hektárra). Magyarországon tavaly ôsszel 272 ezer hektáron vetettek repcét a gazdák, viszont a húsvéti fagyok és a tavaszi szárazság miatt több mint 100 ezer hektáron kellett kitárcsázni a növényt. A megyei Kormányhivatalok Földmûvelésügyi Igazgatóságai végleges becslése szerint 163 ezer hektárra csökkent a betakarítható terület.
A
z Oil World legutóbbi elôrejelzésében a repcemag globális termôterületét 33,9 millió hektárra jelzi a 2012/2013. gazdasági évre, ami 740 ezer hektárral nagyobb, mint az elôzô szezonban. Növekedésre lehet számítani Kanadában (+690 ezer tonna), ahol 8,16 millió, Indiában (+370 ezer), ahol 7,15 millió és Ausztráliában (+320 ezer), ahol 2,15 millió hektár területrôl takaríthatnak be termést. A szakértôk a repcemag globális termését 61,2 millió tonnára jelzik a 2012/2013. évi szezonra, ami közel 2 millió tonnával több, mint tavaly. Az Európai Unióban télen a szokatlanul erôs fagyok, áprilisban pedig fertôzés pusztította az állományt, amit a tavaszi vetés sem tudott ellensúlyozni. Ennek eredményeként 18,1 millió tonna magtermésre számítanak, 1 millióval kevesebbre, mint az elôzô évi szezonban. Az EU fô repcetermelô országai közül egyedül Németországban várnak a tavalyinál bôvebb, 4,45 millió tonnás termést (+550 ezer), Franciaországban ezzel szemben 5,15 millió (–170 ezer), Lengyelországban 4,6 millió (–270 ezer), az Egyesült Királyságban pedig 2,7 millió (–40 ezer) tonna repcemag betakarítását valószínûsítik. A legnagyobb veszteségeket Romániában, Bulgáriában és Magyarországon köny-
velhettek el, ahol a kibocsátás felérenegyedére esett vissza. Magyarországon a megyei Kormányhivatalok Földmûvelésügyi Igazgatóságainak termésbecslése szerint 2012-ben a repce betakarítható mennyisége 367 ezer tonna, az elôzô évi kibocsátás 70%-a. A fekete-tengeri régió országai közül Ukrajnában 2012-ben – az elmúlt 3 évhez hasonlóan – tovább csökkenhet a kibocsátás 950 ezer tonnára (–370 ezer) a kisebb vetésterületnek és a fagykároknak köszönhetôen. Idén Oroszország lehet a régió elsôszámú repcemagtermelôje, 1 millió tonnás várható kibocsátásával, ami 600 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly. Kazahsztán és Fehéroroszország elôreláthatóan minimális változással 180 ezer és 370 ezer tonna magot takaríthat be az idén. A kanadai és az ausztrál canola/repcemagtól való globális függôség tovább mélyülhet a 2012/2013. évi szezonban, hiszen az európai termésveszteség, valamint Kína és az EU fokozódó importigénye vonzó repceárakat eredményeztek a világpiacon. Ez a kanadai és az ausztrál gazdákat a repce-termôterületek növelésére ösztönözte, aminek hatására Kanadában 15,8 millió tonna (+1,3 millió), Ausztráliában pedig 3,35 millió tonna (+250 ezer) repcemag/canola termést valószínûsítenek.
A sajtolóüzemekbe a 2012/2013. évi szezonban rekord mennyiségû, 58,4 millió tonna repcemag kerülhet, melybôl – az Ausztrál Agrárgazdasági és Erôforrás-gazdálkodási Tudományok Hivatala (ABARES) jelzése szerint – 21,6 millió tonna (+3% az elôzô évihez képest) az Európai Unióban kerülhet feldolgozásra. Az EU-ban a biodízelszektor repceolaj iránti igénye évrôl évre növekszik, melyet ebben az évben – a termésveszteség miatt – 3,3 millió tonnára növelt (a tavalyi 104%a) magimporttal kényszerül kielégíteni, többnyire Ausztráliából. Az Oil World elôrejelzése szerint a repcemag 2012/2013. gazdasági évi globális zárókészlete 5,3 millió tonnára bôvülhet, ami 200 ezerrel haladja meg az elmúlt szezonét a megnövekedett kibocsátásnak köszönhetôen. Az EU-ban 170 ezer tonnás csökkenésre (1,1 millió tonna), míg Kanadában 200 ezer tonnás növekedésre (1 millió tonna) lehet számítani. Az elemzôk a nemzetközi kereskedelembe kerülô repcemag mennyiségét 12,4 millió tonnára becsülik a folyó, 2011/2012. gazdasági évben, ami 1,7 millió tonnával több, mint egy évvel ezelôtt. Kanadában 8,6 millió, Ausztráliában pedig 2,1 millió tonna lehet a magexport, 1,5 és 0,7 millió tonnával
1. táblázat. Repcemag és származékaik: reprezentatív eladási árajánlatok átlaga a legközelebbi szállítási határidôre (USD/t) Származás
Paritás
2012. május
2012. április
Európa
CIF Hamburg
619
657
628
618
594
Repceolaj
Hollandia
fob ex-mill
1235
1305
1292
1295
1257
Repcedara (34%)
Hamburg
Fob ex-mill
327
326
287
256
234
Repcemag (00)
2012. március 2012. február
2012. január
Forrás: Oil World 2012. június–július
agrárium
26 R e p c e t e r m e s z t é s felülmúlva az elôzô évi kivitelt. Az importszükséglet az elôzô évi szezonhoz képest 3,2 millió tonnára nôtt az EUban (+500 ezer), 2,2 millió tonnára Kínában (+1,1 millió) és 710 ezer tonnára az Egyesül Államokban (+240 ezer) a belföldi termelés visszaesése miatt. A világ repceolaj-elôállítása a 2012/2013. évi szezonban 23,7 millió tonna lehet, mintegy 500 ezer tonnával több, mint egy évvel korábban. Kanadában a canolaolaj megnövekedett kibocsátása 4,1–4,2 millió tonnára növelheti az ország olajkivitelét szemben a folyó, 2011/2012. gazdasági év 4 millió tonnás exportjával. A kanadai olaj legfôbb felvásárlója, az USA ugyanakkor csökkentheti behozatalát, amennyiben a 2012/2013. évi szezonra tervezett repcetermésük a várakozásoknak megfelelôen alakul. A repcedara globális kibocsátása 33,8 millió tonna lehet a 2012/2013. évi szezonban, ami 100 ezer tonnával haladja meg az elmúlt gazdasági év termelését a kedvezôtlen repcemag/canola termésnek köszönhetôen. A termék nemzetközi kereskedelme is csak minimálisan növekedhet, a világ daraimportja 5,56 millió, -exportja pedig 5,53 millió tonna lehet. Az Oil World elemzôi szerint a repcemag világpiaci ára a 2011/2012. évi szezonban új magaslatokra tört, ami a termésveszteség okozta deficitet tükrözi. A befektetôk long-pozícióinak likvidálása, az erôs USD, valamint az átlagosnál gyorsabb vetési munkálatok az
2. ábra. A repcemag heti termelôi ára Magyarországon (2012)
Forrás: AKI PÁIR
USA-ban, 2012 májusában nagy nyomást gyakoroltak a fôbb mezôgazdasági termékek árára a határidôs piacokon. A repce árának jövôbeli alakulását a fundamentális tényezôk pozitív és negatív irányba is elmozdíthatják. Rekord termelési eredmény várható Kanadában és Ausztráliában, ugyanakkor az EUban és Ukrajnában kedvezôtlenek a kilátások. A 2011/2012. gazdasági év zárókészletének szûkülése felfelé nyomta az árfolyamot, ami a következô szezonra is kihat, minimális árcsökkenésre csak a szójabab árának mérséklôdésével lehet számítani. A repcemag világpiaci árának csökkenését a magas importigény (EU, Kína) szintén akadályozza. A repcemag kikötôi ára (00, CIF Hamburg) január-április között folya-
1. ábra. A repcemag front havi jegyzései a párizsi és a budapesti árutôzsdén (2012)
Forrás: MATIF, BÉT
agrárium
2012. június–július
matosan 594-rôl 657 USD/tonnára emelkedett, míg májusban 38 USD/ tonnás csökkenés figyelhetô meg. A repceolaj spot ára (Hollandia, fob exmill) szintén áprilisig 1305 USD/tonnára nôtt, májusban 1235 USD/tonna volt, míg a repcedara ára (34%, Hamburg fob ex-mill) január-május idôszakban 234-rôl 327 USD/tonnára drágult. Az Oil World elemzôi a 2012/2013. gazdasági évi elôrejelzésükben a repcemag kikötôi árát 590 USD/tonnára (–5%), a repceolajét 1255 USD/tonnára (–3%), a repcedaráét pedig 260 USD/tonnára (–3%) becsülik. A párizsi árutôzsdén (MATIF) a repcemag legközelebbi lejáratra szóló jegyzése év elejétôl egészen április végéig 15%-kal 507 euró/tonnára emelkedett, ezt követôen 480 euró/tonna alá süllyedt. Ezt az esést több tényezô együttes hatása okozta: az USA-ban a kukorica- és szójababtermés mennyiségét kedvezôen befolyásoló idôjárásról szóló hírek, a gyengülô energiaárak, valamint a dollár erôsödése. Május óta a termény árfolyama 460–470 euró/tonna között oldalazik, június 21én 469,5 eurót fizettek tonnájáért. A Budapesti Értéktôzsdén (BÉT) a repce front havi jegyzése január–június között 130 ezerrôl 138 ezer Ft-ra nôtt, június közepétôl ellenben 132 ezer Ft/tonnára mérséklôdött. Az AKI PÁIR adatai szerint a fizikai piacokon a termelôi ár 128–145 ezer Ft/tonna között ingadozott, június közepén 136 ezer Ft-on állt. Dr. Tikász Ildikó Edit AKI
28 R e p c e t e r m e s z t é s
Ôszi káposztarepce fajtakísérletek Az ôszi káposztarepce betakarított vetésterülete 2010–2011-es tenyészidôszakban 237 704 ha volt. Az elôzô év betakarított területéhez viszonyítva a vetésterület 8,9%-kal csökkent. Az országos termésátlag 2,240 t/ha volt, az elôzô évi eredménynél 95 kg-mal több. Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták termesztési kísérleteinek összehasonlítását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.
A
z MgSzH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 9, illetve 10 termôhelyen végezte el a nemesítôházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 2 fajtáról és 2 hibridrôl, a középérésû csoportban 13 hibridrôl és 13 szabadelvirágzású fajtáról közöltünk. A kísérletekben az államilag elismert repce fajtákon kívül az EU listán szereplô, az MgSzH-ban legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajta szerepelt. A vizsgált 30 fajta közül 8 EU-listás. A hazai repcetermelôk az országos vetésterület döntô részén már hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztés továbbra is a középérésû csoportba tartozó fajtákra és hibridekre alapszik. A szabadelvirágzású fajtákból azonban a termelôk nem minden esetben vásárolnak fémzárolt vetômagot, és ezzel jelentôsen növelik a termesztésük kockázatát. A repce megôrizte gazdasági pozícióját. Az elôzô évekhez hasonlóan ipari felhasználási igény tovább nô, és a humán célra termesztett repce is megtartotta helyzetét. Az 2011–2012. évi ôszi káposztarepce országos vetésterülete 272 403 ha. Az elôzô évi vetéshez viszonyítva az elvetett terület 14,6%-kal növekedett. A Dunántúlon 133 068 ha-t, azaz 2,5%-kal több, az Alföldön 95 290 ha-t, azaz 10,5%-kal több repcét vetettek. Észak-Magyarországon 9,2%-kal növekedett az elvetett repce területe, így a vetésterület 44 045 ha. A repceállományok a kedvezôtlen száraz ôszi idôjárás következtében vontatottan fejlôdtek, és a téli hideg tovább károsította az állományokat. Így az elvetett 272 ezer hektár területbôl jelenleg mintegy 164 ezer hektárt hagytak meg a termelôk. Azonban a gazdálkodók jelzése alapján ez még nem végleges (2012. 04.). A vetésterület 25,3%-a jó (melyet 2011. augusztusában sikerült elvetni); 37,8%-a közepes; míg 36,9%-a gyenge minôsítést kapott a felmérések alapján. Az Alföldön több mint 52 000 ha, Észak-Magyarországon 29 500 ha, a Dunántúlon megközelítôleg 8500 ha a kipusztult terület nagysága. A NÉBIH a nemesítôházak megbízása alapján a 20011–2012. évi tenyészidôszakban korai éréscsoportban 1 fajtát és 5 hibridet, a középérésû csoportban 13 hibridet és 4 szabadelvirágzású fajtát vetett el 17 termôhelyen. Az Alföldön több kísérleti hely eredményét nem tudjuk felhasználni a kelési problémák miatt. Várhatóan 9–10 kísérleti hely eredményét fogjuk matematikailag értékelni és közre adni. Szekrényes Gábor, NÉBIH
agrárium
2012. június–július
1. táblázat. Ôszi káposztarepce genotípusok növénykórtani adatai, 2011 (Vizsgálati hely/idô: Székkutas / 07.07.) Genotípus
Fómás szárrák (Phoma lingam/Leptosphaeria maculans) fertôzött db % Korai érésû hibridek
NK Petrol ES Neptune átlag
48,0 86,0 67,0 Korai érésû fajták
Labrador Ontario átlag
74,0 56,0 65,0 Középérésû hibridek
Sitro NK Formula Rally Champlain Exocet Exagone DK Exquisite NK Aviator Artoga ES Danube ES Natalie ES Artist Tassilo (H 903358) átlag
57,0 61,0 63,0 46,0 46,0 28,0 53,0 38,0 58,0 40,0 32,0 34,0 49,0 46,5 Középérésû fajták
Henry Liprima NK Bold NK Morse Brise Tommy Vision Sherlock Pamela Judie RAW 1069-091/Lenny MH02 BZ043/Buzz RAW 1058-003 átlag
48,0 46,0 28,0 64,0 32,0 82,0 40,0 49,0 41,0 82,0 62,0 40,0 68,0 52,5
R e p c e t e r m e s z t é s 29 2. táblázat. Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2011 Magtermés
Fajták
t/ha
%
Olajtermés kg/ha
%
Olajtartalom %
Erukasav betakarítás Glükozinolát után
Fehérjetermés
Fehérjetartalom
%
umol/g
kg/ha
%
%
41 ÁE Korai hibridek ES Neptun (EGC 571)
2008 FR
3.97
104.4
1622
103.5
45.68
0.02
16.0
792
105.4
21.98
NK Petrol (RNX3401)
2007 CH
3.64
95.7
1513
96.5
46.34
0.02
10.8
711
94.6
21.54
átlag
3.80
100.0
1568
100.0
46.01
0.02
13.4
751
100.0
21.76
SzD 5%
0.34
8.9
146
9.3
0.46
2.0
69
9.2
0.42
C.V.
8.8
9.2
1.0
Helyek száma
10
10
10
14.6
9.1
1.9
1
10
10
10
42 ÁE Középérésû hibridek Exocet
EU FR
4.21
106.0
1786
106.7
47.31
0.02
12.5
795
103.9
20.73
NK Aviator
EU CH
4.18
105.3
1761
105.2
46.93
0.04
15.2
813
106.3
21.42
Champlain(NSA 04/115) 2007 FR
4.17
105.0
1723
102.9
46.13
0.11
17.3
834
109.0
21.95
DK Exquisite (WRH 302) 2008 US
4.15
104.5
1789
106.9
48.00
0.06
12.2
781
102.1
20.76
ES Natalie (EGC 851)
EU FR
4.14
104.3
1755
104.8
47.20
0.03
13.5
785
102.6
20.99
Sitro
2006 DE
4.06
102.2
1708
102.0
47.19
0.11
12.8
767
100.2
20.56
Artoga (NSA 06/138)
2009 FR
4.03
101.5
1713
102.3
47.44
0.02
10.3
745
97.4
20.34
ES Danube (EGC 791)
EU FR
3.98
100.2
1649
98.5
46.27
0.05
13.6
808
105.6
22.31
NK Formula
2006 CH
3.93
99.0
1676
100.1
47.62
0.02
14.2
747
97.6
20.81
Exagone
2005 FR
3.83
96.5
1632
97.5
47.37
0.03
14.4
740
96.7
21.45
Rally
2006 DE
3.79
95.4
1586
94.7
46.71
0.08
13.9
706
92.3
20.32
Tassilo (H 903358)
EU DE
3.62
91.2
1537
91.8
47.39
0.02
12.5
707
92.4
21.41
ES Artist
EU FR
3.52
88.6
1448
86.5
45.87
0.03
13.4
718
93.8
22.43
átlag
3.97
100.0
1674
100.0
47.03
0.05
13.5
765
100.0
21.19
SzD 5%
0.28
7.1
123
7.3
0.51
1.1
55
7.2
0.51
9.1
8.1
2.7
1
10
10
10
C.V.
7.9
8.3
1.2
Helyek száma
10
10
10 51 ÁE Korai fajták
Labrador
EU AT
3.81
Ontario
EU FR
104.1
1568
103.8
45.67
0.01
11.6
720
105.5
21.02
3.51
95.9
1453
96.2
46.03
0.34
10.4
645
94.5
20.46
átlag
3.66
100.0
1511
100.0
45.85
0.18
11.0
682
100.0
20.74
SzD 5%
0.31
8.5
132
8.7
0.42
1.0
56
8.2
0.49
8.4
7.5
2.1
1
9
9
9
C.V. Helyek száma
7.9
8.0
0.8
9
9
9
52 ÁE Középérésû fajták NK Bold (RNX1402)
2008 CH
4.25
115.2
1808
116.9
47.34
0.02
11.7
796
113.6
20.71
Vision (SW 05015A)
2007 AT
3.98
107.9
1672
108.1
46.94
0.02
10.8
772
110.2
21.27
NK Morse (RNX1507)
2008 CH
3.95
107.1
1699
109.8
47.94
0.02
10.1
698
99.7
19.47
Pamela (NSL 07/153)
2009 FR
3.89
105.4
1619
104.6
46.30
0.13
10.7
754
107.7
21.45
Sherlock (1976-202)
2009 DE
3.84
104.1
1593
103.0
46.37
0.01
10.6
725
103.5
20.65
Lenny (RAW 1069-091)
2011 AT
3.68
99.7
1554
100.4
47.10
0.03
11.3
696
99.4
20.82
Buzz (MH 02 BZ 043)
2011 AT
3.67
99.5
1548
100.1
47.02
0.01
10.6
656
93.7
19.79
Cassy (RAW 1058-003)
2011 AT
3.58
97.0
1504
97.2
47.00
0.02
12.8
662
94.5
20.25
Henry
2005 AT
3.56
96.5
1473
95.2
46.14
0.01
15.0
691
98.7
21.44
Brise
2006 DE
3.48
94.3
1443
93.3
46.44
0.04
13.0
691
98.7
21.71
Tommy (RAW 1034-015) 2007 AT
3.47
94.0
1395
90.2
44.87
0.02
14.0
725
103.5
22.98
Judie (SVN509.04)
2009 DE
3.44
93.2
1466
94.8
47.32
0.34
10.4
622
88.8
20.16
Liprima
2004 DE
3.20
86.7
1341
86.7
46.68
0.04
11.8
618
88.2
21.39
átlag
3.69
100.0
1547
100.0
46.73
0.05
11.8
700
100.0
20.93
SzD 5%
0.34
9.2
140
9.0
0.60
0.9
71
10.1
0.57
8.0
10.8
2.9
9
9
9
C.V. Helyek száma
9.8
9.7
1.4
9
9
9
1
2012. június–július
agrárium
30 R e p c e t e r m e s z t é s 3. táblázat. Ôszi káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2011 Magtermés
Fajták
t/ha
%
Kezdeti fejlôdés erôssége
Kipusztulás
Tenyészidô
Növénymagasság
Állóképesség
Pergési hajlam
psz.
%
nap
cm.
psz.
psz.
41 ÁE Korai hibridek ES Neptun (EGC 571)
2008 FR
3.97
104.4
7.2
4.7
287
141
8.5
8.9
NK Petrol(RNX3401)
2007 CH
3.64
95.7
6.8
7.9
287
138
8.6
8.8
átlag/mean
3.80
100.0
7.0
6.3
287
139
8.6
8.8
SzD 5%
0.34
8.9
1.1
6.3
1
5
0.6
0.4
C.V.
8.8
15.2
97.7
0.4
3.6
7.2
4.6
Helyek száma
10
10
10
9
10
10
10
42 ÁE Középérésû hibridek Exocet
EU FR
4.21
106
7.5
6.8
287
146
8.4
9.0
NK Aviator
EU CH
4.18
105.3
7.2
3.9
288
147
8.3
8.8
Champlain/NSA 04/115
2007 FR
4.17
105.0
7.8
7.1
288
144
8.8
8.9
DK Exquisite (WRH 302)
2008 US
4.15
104.5
6.8
6.7
287
148
8.7
8.7
ES Natalie (EGC 851)
EU FR
4.14
104.3
6.5
6.5
288
135
8.7
8.8
Sitro
2006 DE
4.06
102.2
7.7
5.8
287
140
8.6
8.8
Artoga (NSA 06/138)
2009 FR
4.03
101.5
7.3
6.4
287
141
9.0
8.5
EGC 791/ES Danube
EU FR
3.98
100.2
6.9
6.8
287
147
8.8
8.7
NK Formula
2006 CH
3.93
99.0
7.0
5.0
288
142
8.6
8.8
Exagone
2005 FR
3.83
96.5
7.2
3.4
288
144
8.8
9.0
Rally
2006 DE
3.79
95.4
6.8
10.0
287
138
8.1
8.9
Tassilo (H 903358)
EU DE
3.62
91.2
7.1
5.0
287
140
8.9
8.8
ES Artist
EU FR
3.52
88.6
7.4
4.0
287
141
9.0
8.8
átlag/mean
3.97
100
7.2
5.9
287
142
8.7
8.8
SzD 5%
0.28
7.1
0.9
4.5
1
5
0.6
0.3
C.V.
7.9
14.4
84.7
0.5
4.2
8.2
4.0
Helyek száma
10
10
10
9
10
10
10
51 ÁE Korai fajták Labrador
EU AT
3.81
104.1
7.9
6.4
278
131
8.3
8.7
Ontario
EU FR
3.51
95.9
7.6
3.1
277
130
8.8
8.6
átlag/mean
3.66
100.0
7.7
4.8
277
131
8.6
8.6
SzD 5%
0.31
8.5
1.0
2.7
2
9
0.7
0.3
7.9
12.1
52.5
0.5
6.7
7.5
2.9
9
9
9
8
9
9
9
C.V. Helyek száma
52 ÁE Középérésû fajták NK Bold (RNX1402)
2008 CH
4.25
115.2
6.6
2.4
290
133
8.6
8.8
Vision (SW 05015A)
2007 AT
3.98
107.9
6.8
4.5
289
137
8.7
8.4
NK Morse (RNX1507)
2008 CH
3.95
107.1
7.0
4.8
289
130
8.5
8.6
Pamela (NSL 07/153)
2009 FR
3.89
105.4
7.3
7.8
289
138
8.8
8.8
Sherlock (1976-202)
2009 DE
3.84
104.1
7.6
2.7
289
137
8.2
8.8
Lenny (RAW 1069-091)
2011 AT
3.68
99.7
7.4
3.6
289
129
8.6
8.6
Buzz (MH 02 BZ 043)
2011 AT
3.67
99.5
7.7
8.4
288
129
8.6
8.6
Cassy (RAW 1058-003)
2011 AT
3.58
97.0
7.2
3.8
289
130
8.0
8.5
Henry
2005 AT
3.56
96.5
6.6
6.5
288
124
8.4
8.1
Brise
2006 DE
3.48
94.3
6.2
3.4
288
139
8.4
8.5
Tommy (RAW 1034-015)
2007 AT
3.47
94.0
6.3
6.3
289
126
8.0
8.2
Judie (SVN509.04)
2009 DE
3.44
93.2
7.4
4.4
288
136
8.0
8.6
Liprima
2004 DE
3.20
86.7
6.7
7.9
288
124
8.1
8.2
átlag/mean
3.69
100.0
7.0
5.1
289
132
8.4
8.5
SzD 5%
0.34
9.2
1.0
5.5
1
8
0.9
0.5
9.8
15.1
114.3
0.5
6.1
10.9
6.4
9
9
9
8
9
9
9
C.V. Helyek száma
agrárium
2012. június–július
32 R e p c e t e r m e s z t é s
A repce minden szeme kincs! A 2011–12-es szezon a repcetermesztôk számára várhatóan az egyik legkeserûbb emlékû évjárat lesz. A repce az a növény, melyre a vegetáció idôjárási körülményei az eddigiek során a legkedvezôtlenebb hatással voltak. Azt megállapíthatjuk, hogy a termelési kedv a vetésterületi adatok alapján megvolt, hiszen közel 270 000 hektáron vetettek repcét a gazdálkodók. A repce iránt az utóbbi években élénk kereslet mutatkozott, és ez a termelôk számára is elfogadható, jó felvásárlási árszínvonallal párosult. A 2011-es ôszi évszázados szárazsági rekord a repceállományok sorsát már ôszszel megpecsételte. Sok helyen a repce ki sem kelt, vagy nagyon rosszul kelt, így egyenetlen, gyenge állományok mentek a télbe. Aztán jöttek a kemény téli hidegek tovább gyengítve-tizedelve a repcéket. Az ország több pontján a már szinte virágzás elôtt vagy éppen virágzásban lévô növényeket tavaszi fagykár is érte, nem beszélve a folytatódó tavaszi szárazság kedvezôtlen hatásairól. Közel 100 000 ha-on pusztult ki a repce és a túlélôk sem mutatnak igazán szép képet. Joggal várhatjuk, hogy legalább a túlélôk számára jók a piaci kilátások, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hazai problémáról van szó, hanem Európa nagy repcetermelô országaiban is jelentôs terméskiesés várható. Ilyen körülmények között tisztán kell látni, hogy rengeteg tudás, információ, eszköz és lehetôség van a kezünkben, de azért „a víz az úr”. Néha túlzott mennyiségével, néha hiányával minden más tényezô hatását felül tudja írni. Remélhetôen a repcetermesztés iránti kedv a kedvezôtlen évjárathatás ellenére megmarad és az idei évben több szerencse is párosul hozzá.
A sikeres termesztés egyik fontos eleme továbbra is a megfelelô fajta kiválasztása. Reálisan akkor ítéljük meg a helyzetet, ha belátjuk, hogy csodamegoldás nincsen, és éppen a felvázolt körülmények tükrében szó szerint a helyén kezeljük a fajták, hibridek eredményeit, hiszen ami az egyik táblán igaz, az 5 kilométerrel távolabb, ha arra éppen volt esô, már másképp van. A fajtaválasztásnál ezúttal célszerû a többéves tapasztalatokra támaszkodni. Ez nem zárja ki, hogy új fajtáknak szavazzunk bizalmat. Azt biztosan megállapíthatjuk, hogy az elérhetô termésszintnek nem a fajták genetikai termôképessége a limitáló tényezôje. A Saatbau Linz Hungária Kft. és a Lajtamag Kft. közös ajánlatában idén az alábbi fajták szerepelnek: Orlando hibrid Az új trónkövetelô… Hybrisun hibrid Napos kilátások… Rally hibrid A csúcsra törô… Labrador fajta A hibridek „réme”… Lenny fajta Egy nyertes választás… Arra biztatjuk eddigi és jövôbeli partnereinket, hogy válasszák magas genetikai értéket képviselô fajtáinkat, vessék kiváló magjainkat, bármelyiket vetik a magERÔ Önökkel lesz! Galankó Attila, szakmai tanácsadó (+36-30/267-0647)
R e p c e t e r m e s z t é s 33
A repce gyomirtása A 300 ezer hektárt megközelítô vetésterületével az ôszi káposztarepce a napraforgó után a második legfontosabb olajnövényünkké vált. Az elmúlt öt év termésátlaga alig haladta meg a 2,0 t/h-t, ez világosan mutatja, hogy mind a termesztéstechnológián, mind a repce növényvédelmén van még bôven javítani való.
A
z Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérései alapján 2009-ben a társas vállalkozások körében a repcetermesztés átlagos termelési költsége 182 400 Ft/ha volt, ebbôl a növényvédô szerre fordított költség 28 400 forintot tett ki, ez az összes költség 13,7%-a. Várhatóan ez a költségtényezô jóval emelkedni fog, mert a mai termesztési körülmények között a vegetációban minimum 2, esetenként 3 rovarölô szeres kezelésre, gombaölô szerek tekintetében szintén 2, esetenként 3 (Phoma, Alternaria, Botrytis, Sclerotinia) elleni kezelésre feltétlenül szükség van, amennyiben 5 tonna/ha körüli terméseket szeretnénk elérni. Az állományszárítás sem elhagyható költségtényezô, valamint a sikeres termesztés legsarkalatosabb eleme a már ôsszel elvégzett hatékony gyomirtás. A fentieket összefoglalva a repce növényvédelmének alapját jelentô növényvédelmi beavatkozások költségigénye 2011. évi piaci árakon számolva: • gyomirtás: 11 000–23 000 Ft/ha; • gombaölô regulátor: 5500–16 000 Ft/ha (kezelésszámtól függôen); • rovarölô: 4000–11 000 Ft/ha (kezelésszámtól függôen); • állományszárítás: 11 000 Ft/ha; • összes költség: 31 500–61 000 Ft/ha. A régen általánossá vált 10–12 kg/ha vetômagmennyiség mára 4–5 kg/ha-ra csökkent, a sortávolság dupla gabona sortávolságra nôtt, ezzel a repce valójában elvesztette hagyományosan jó gyomelnyomó képességét, aminek alapfeltétele a 400 ezer vagy azt meghaladó hektáronkénti tôszám. A repce gyomosodási periódusában alapvetôen két szakaszt különböztetünk meg: az elsô a vetést követô ôszi
gyomosodás, a második a kora tavaszi gyomkelés. A repce korábbi vetése miatt az ôszi gyomosodás fôleg kedvezô idôjárás esetén erôteljesebb, mint az ôszi kalászosok esetében.
Gyomirtási technológia Magyarországon az ôszi káposztarepce 75–80%-án végeznek vegyszeres gyomirtást. Ma már a gyomirtás a repcetermesztés növényvédelmi technológiai elemének elengedhetetlen része. Az erôsen gyomos táblákon a betakarított termés 40–50%-kal is kevesebb lehet. A magyarországi vetésterület közel egyharmadán alkalmazzák a preemergens gyomirtást. Ezen készítmények hatáskifejtéséhez minden esetben szükséges bemosó csapadék, és hatásspektrumuk nem terjed ki az összes repcében károsító gyomfajra. Nem tökéletes a hatásuk a gabona árvakelés, a szikfû, a pipitér fajok, a ragadós galaj ellen, hatástalanok az évelôk (mezei acat) ellen. Ennek megfelelôen a preemergens gyomirtásban részesített területek közel háromnegyedén indokolttá válik a posztemergens beavatkozás is. Azokon a repcetáblákon, ahol várhatóan tömegesen fog elôfordulni pipacs, sebforrasztó zsombor, mezei acat, ott az alapkezelésen túlmenôen állománykezelésre is feltétlenül szükség lesz. Az állománykezelések nagy elônye hogy nem igényelnek bemosó csapadékot, mivel a gyomirtó szer hatóanyagát a kikelt gyomnövények a levelükön keresztül veszik fel. Az évelô gyomfajok ellen (mezei acat, tarackbúza), valamint a gabona árvakelés, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, perje fajok ellen a leghatékonyabb megoldás. Hektárköltségüket tekintve is kedvezôbbek a preemergens kezeléseknél.
Alkalmazható készítmények Brasan (500 g/l dimetaklór + 40 g/l klomazon). 2,0 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményre érzékeny kultúrák (kalászosok, cukorrépa) a szer felhasználását követôen 150 nap elteltével vethetôek. Az érzékeny kultúrák károsodásának elkerülésére 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. 1% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon a készítmény használata nem javasolt. Butisan 400 SC (400 g/l metazaklór). 2,5–3,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen alkalmazva 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,5 l/ha dózisban korai poszemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelô kétszikû gyomnövények 2–4 leveles korában kell a készítményt kijuttatni. A kelôfélben lévô repcét a készítmény károsíthatja. Rapsan 500 (500 g/l metazaklór). 1,5–2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása azonos a Butisan 400 SC készítményével. Butisan Star (333 g/l metazaklór + 83 g/l quinmerak). 2,0–3,0 l/ha dózisban alkalmazva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,5– 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,0–2,5 l/ha a dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelô kétszikûek 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni. Command 48 EC (480 g/l klomazon). 0,15–0,2 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása során a repcén kifehéredésben megnyilvánuló fitotoxikus tüneteket okozhat, de ezt a kultúrnövény maradéktalanul kinövi. A készítmény használata során min. 60 nap el2012. június–július
agrárium
34 R e p c e t e r m e s z t é s teltével vethetô kalászos, cukorrépa, érzékeny kultúráktól 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. Reactor CS (360 g/l klomazon). 0,33 l/ha dózisban preemergensen kell kijuttatni, gyomirtó hatása azonos a Command 48 EC-vel. Teridox 500 EC (500 g/l dimetaklór). 2,0 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Állománykezelés esetén korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 6 leveles fejlettségéig kell kijuttatni a készítményt. Sultan 50 SC (514 g/l metazaklór). 1,5–2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô egy és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 1,5–2,0 l/ha a dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles fejlettségétôl 4 leveles koráig, a magról kelô kétszikû gyomfajok 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni. Devrinol 45 F (450 g/l napropamid). 2,0–2,5 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva a magról kelô egyszikû gyomnövények és néhány magról kelô kétszikû gyomfaj ellen hatékony. A kezelt területre 12 hónapig salátát vetni tilos! Galera (267 g/l klopiralid + 67 g/l pikloram). 0,3–0,35 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt posztemergensen kell kijuttatni a repce nyugalmi állapotától az elsô bimbók megjelenéséig ôsszel vagy tavasszal. A magról kelô kétszikû gyomnövények 2–4 leveles, a mezei acat tôlevélrózsás, a ragadós galaj 2–3 levélörvös állapotában a legérzékenyebb a készítményre. Erôs galajfertôzés esetén vagy 3 örvösnél fejlettebb egyedek esetén a magasabb dózisban kell alkalmazni. Ikarus (240 g/l klopiralid + 80 g/l pikloram + 40 g/l aminopiralid). 0,3 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt ôsszel a repce 2–4
agrárium
2012. június–július
leveles fenológiai állapotában, illetve tavasszal közvetlenül a nyugalmi idôszak után, a szárba indulás kezdetéig kell kijuttatni. A jó gyomirtó hatás érdekében fontos, hogy kezeléskor a léghômérséklet +10 °C fok felett legyen. A magról kelô kétszikû gyomfajok 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös állapotában, a mezei acat tôlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. A repce betakarítását követôen a kezelt területre ôsszel csak kalászos gabona vethetô, a következô év tavaszán tavaszi kalászos, illetve kukorica vethetô a területre. Salsa (750 g/kg etametszulfuron) – engedélyezés alatt! A készítményt az ôszi káposztarepce kelése után korai posztemergensen kell kijuttatni a magról kelô kétszikû gyomnövények 2–4 valódi leveles állapotában. Önmagában való alkalmazásakor 20–25 g/ha dózisban kell felhasználni. Fejlettebb gyomnövények esetében a magasabb dózis kijuttatása javasolt. Sultan 50 SC, Butisan Star engedélyokiratban meghatározott dózisával kombinációban a készítményt 15 g/ha dózisban kell kijuttatni. A gyomirtó hatás fokozásának érdekében a permetléhez minden esetben Trend 90 hozzáadása szükséges 0,1%-os koncentrációban. Sultan Top (375 g/l metazaklór + 125 g/l quinmerak). A készítményt preemergensen a repce vetése után 3 napon belül kell kijuttatni 1,75–2,0 l/ha dózisban jól elmunkált, aprómorzsás talajfelszínre. Fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. A kelôfélben lévô kultúrnövényt a készítmény károsíthatja. Állománykezelés esetén korai posztemergensen 1,75–2,0 l/ha dózisban kell kipermetezni a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig. A kombináció hatékonyan irtja a magról kelô kétszikû gyomnövényeket. Lontrel 300 (300 g/l klopiralid); Cliophar 300 SL (300 g/l klopiralid); Attrade Klopiralid 300 SL (300 g/l klopiralid). 0,25–0,4 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô és évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt a repce 4–6 leveles állapotától a virágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni. A készítmény hatékonyan irtja a fészkes vi-
rágzatúak és a keserûfûfélék családjába tartózó gyomnövényeket, valamint az árvakelésû napraforgót. Gabona árvakelés, valamint magról kelô és évelô egyszikû gyomnövények ellen posztemergensen (állományban) alkalmazható készítmények: Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop) Focus Ultra (100 g/l cikloxidim) Fusilade Forte (100 g/l fluazifopP-butil) Leopard 5 EC (5 % quizalofop-P-etil) Targa Super (5% quizalofop-P-etil) Pantera 40 EC (40 g/l quizalofopP-tefuril) Select Super (120 g/l kletodim) A fenti egyszikûirtó készítmények dózistól függôen hatékonyan alkalmazhatóak mind a gabona árvakelés, mind a magról kelô, valamint évelô egyszikû gyomnövények ellen. Alkalmazásukkor nem javasolt más magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony készítményekkel kombinációban kijuttatni. Ôszi káposztarepcében betakarításkor a pergésveszteség csökkentésére alkalmazható készítmények: Spodnam (555 g/l pinolén). A készítményt a becôsárgulás idején a várható betakarítás elôtt 10–14 nappal kell kijuttatni 1,0–1,25 l/ha dózisban. A készítmény a becôtermésekre ragadva megakadályozza azok felnyílását és a magok kipergését, ezért különösen alkalmas várhatóan elhúzódó betakarítás esetén a repce kipergésébôl adódó termésveszteségének csökkentésére. A Spodnam kijuttatható önmagában, valamint repcében engedélyezett állományszárító készítményekkel kombinációban. Flexi (450 g/l karboxilált sztirén butadién kopolimer). A készítményt 0,5– 1,0 l/ha dózisban kell alkalmazni, a Spodnamhoz hasonló technológiai paraméterek mellett. Elastiq (karboxilált-sztirol-1,3-butadién). Önmagában kijuttatva 1,0 l/ha dózisban, állományszárító készítményekkel kombinációban 0,5–0,8 l/ha dózisban kell felhasználni, a Spodnamhoz hasonló technológiai paraméterek mellett. Szentey László
38 R e p c e t e r m e s z t é s
agrárium
2012. június–július
R e p c e t e r m e s z t é s 39
A rovarkártevôk elleni védekezés Az ôszi káposztarepce termesztésében köztudottan az egyik legfontosabb elem a növényvédelem. Ezen belül is nagy odafigyelést igényelnek a rovarkártevôk. A repce vetésterület növekedése, valamint a vetésforgó szûkülése miatt a kártevôk rendszeres, tömeges fellépésével kell számolnunk. Bizonyíték erre a 2011/2012es repceszezon, amely az ország több aszály sújtotta vidékén fekete betûkkel íródik majd be a repcetermesztés történetébe. Védekezés ôsszel Már ôsszel, a keléskor, valamint az azt követô idôszakban számos kártevô rovarfaj veszélyezteti a csíranövénykéket és a még gyenge, párleveles töveket. Szikleveles kortól károsíthatják a repcét a földibolhák, (Phyllotreta spp.), amelyek a levélkéket lyuggatják, rágják. A növények a sérülések miatt sokat párologtatnak és kiszáradnak. Különösen száraz idôjárás esetén – amikor a repce kelése vontatott – szükséges odafigyelni a kelésben lévô állományokra. A bolhák betelepedésére füves, gyomos területek felôl kell számítani. A földibolhák kártételével az idén tavasztól egészen a repce fiziológiai száradásának idôszakáig találkozhattunk. A rendkívül száraz idôjárási körülmények között egyéb tápanyag hiányában a bolhák nem hagyták el a repcét, folyamatosan károsították a zöld részeket, még a fejlôdô zöld becôket is „lenyúzták.” A jövôben erre a fajcsoportra is jobban oda kell majd figyelni. A nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala) imágója és lárvája egyaránt károsít. Az imágók a kikelt növényke leveleit lyuggatják, a lárvák a tápnövény zöld részeit furkálják meg. A lárva által károsított repce gyengén fejlôdik és rosszul telel. Tavasszal a levélnyelekben károsító lárvák áthúzódó kártételére is számítani lehet, minek következtében a repce gyengén fejlôdik és nehezen indul szárba. Az inszekticides vetômagcsávázás elterjedésével a magra felvitt hatóanyagok hatékony védelmet biztosítanak a károsítás ellen a kelés utáni idôszakban. Enyhe ôszi idôjárás esetén, a hosszúra nyúlt kártételi idôszakban azonban a repcebolha kellemetlen meglepetést is okozhat. A növények
növekedésével felhígul, majd lebomlik a csávázószer-hatóanyag, így nem elegendô a kártétel kivédésére. Ezért ilyenkor fokozottan figyelni kell a bolhák megjelenését a repceállományokban, mert kiegészítô állománykezelésre lehet szükség. Levelenként 1–2 rágásnyom kártételi szint felett a permetezés feltétlenül indokolt. A nagy repcebolha imágói a földibolhákhoz hasonlóan 2012 tavaszán több helyen magas egyedszámban jelentek meg és károsítottak egészen a betakarításig. Az ôszi kártevôcsoportban a repcedarázs (Athalia rosae) az egyik legfontosabb faj. Évente három nemzedéke fejlôdik, a repcére az ôszi nemzedék – amelynek imágói a repce kelésének idején rajzanak – jelent veszélyt. A repcedarázs száraz, meleg ôszi idôjárású évjáratokban súlyos kártétel okozója lehet. A fiatal, még zöldes színû álhernyók a levél fonákán hámozgatnak, majd lyuggatnak. A 3. fejlôdési stádiumtól kezdve a bársonyos feketére sötétedett lárvák karéjoznak, s már nemcsak a levélfonákon, hanem a levél színén is táplálkoznak. Késôbb az érközöket rágják ki, és csak a vastag levélerek és szárcsonkok maradnak épek. Erôs fertôzés esetén a repceállomány néhány nap alatt kipusztulhat. A rovarölô szeres vetômagcsávázás a repcedarázs lárvák ellen is hatásos. Az ôszi hónapokban végzett határszemlék alkalmával azonban érdemes növényvizsgálatot végezni, és négyzetméterenként 2–3 db lárva egyedsûrûség felett indokolt állománypermetezést végezni. A kezelést lehetôleg a fiatal lárvák ellen irányítsuk, hogy a falánk, fejlett lárvák által okozott súlyos lombkártételt megakadályozzuk. Az utóbbi években a kis káposztalégy nyüvei is több helyen megjelentek
és károsítottak a növénykék pusztulását okozva, még a csávázás ellenére is. A kis káposztalégy nyüveinek kártétele a valódi levelek megjelenése után válik szembetûnôvé. A károsított növénykék satnyák, fonnyadnak, leveleik fakókékesen elszínezôdnek. A lárvák a gyökereket elrágják, de a belsejükbe is behatolnak, járatokat készítve. A gyökér pusztulása következtében a tövek a talajból könnyen kihúzhatók. A káposztalégy kártételének további fokozódása reális veszély, a védelem lehetôsége nem kellôen megoldott.
Tavaszi védekezés A tavaszias idôjárás beköszöntével elôször a szárat károsító ormányos bogarak jelennek meg a repcetáblákon. Hazánkban 2007-ben figyelhettünk fel a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) jellegzetes kártételére elsôsorban Nyugat- és Észak-Magyarországon. 2010-re minden repcetermesztô vidékre eljutott, sôt egyes területeken dominánssá is vált. Károsítása és környezeti igényei tekintetében egyaránt sok hasonlóságot mutat a repceszár-ormányossal. Az imágó a tojásrakás elôtti érési táplálkozása során és megfelelô tojásrakási hely keresése céljából a növény különbözô zöld részeit felsebzi, megfurkálja. A lárvák által károsított szárak megrövidülnek, a tojásrakási helyektôl kiindulva felrepednek, szétnyílnak, csavarodnak, fagyáshoz hasonló képet mutatnak. Az erôsen, több lárvával fertôzött növények szél hatására kitörnek. A repce virágzása vontatott, a magvak érése egyenetlenné válik. A nagy repceormányosnak évente 1 nemzedéke van. Bogár alakban telel a repcetábla talajában, amelyben a lárva 2012. június–július
agrárium
40 R e p c e t e r m e s z t é s
agrárium
2012. június–július
x
x x x x x x x
x x x x x x x x x x x x x x x x x
R. becô-ormányos
x
x x x
R. fénybogár
Légi kijuttatás
Méhkímélô techn.
Méhveszélyesség
Forg.kat.
Hatóanyag
0,17-0,25 indoxakarb II. Kv. 0.3 tiakloprid II. Nv. 0.3 béta- ciflutrin II. Kv. 0,1 tiakloprid II. Nv. 0.15 pimetrozin II. Kv. 0,15 cipermetrin III. Kv. 50,0 ml cipermetrin I. Kv. 0,15 cipermetrin III. Kv. 0.15 cipermetrin II. Kv. 1 klórpirifosz I. Kv. 0.75 klórpirifosz-metil, cipermetrin I. Kv. 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. 0,3 deltametrin III. Mv. x 0.15 deltametrin II. Mv. x 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. 2.25 klórpirifosz I. Kv. lambda-cihalotrin+ Eforia 65 ZC 0,3-0,4 I. Kv. tia-metoxám Fendona 10 EC 0,1 alfametrin II. Mv. x Fendona 5 ULV 2 alfametrin I. Mv. x Fury 10 EC 0,075 z-cipermetrin I. Mv. x Fury 10 EW 0,075 z-cipermetrin I. Mv. x Gazelle 20 SP 0,15-0,2 acetamiprid II. Mv. Imidan 50 WP 1 foszmet I. Kv. acetamiprid+ Inazuma 0,15-0,2 Mv. x lamda-cihalotrin Kaiso WG 0,15-0,2 lambda-cihalot. II. Mv. x Karate 2,5 WG 0,3 lambda-cihalot. III. Mv. x Karate Zeon 5 CS 0,15-0,2 lambda-cihalot. III. Mv. x King 10 F 0,1 alfametrin II. Mv. x Markate 50 0.15 lambda-cihalot. II. Mv. x Mavrik 24 EW 0,2-0,3 tau-fluvalinate II. Nv. Mospilan 20 SG 0,15-0,2 acetamiprid III. Nv. Mospilan 20 SP 0,15-0,2 acetamiprid II. Nv. Nurelle-D 50/500 EC 0,6 cipermetrin+klórpirifosz I. Kv. Penge 10 EC 0,1 alfametrin II. Mv. x Plenum 0.15 II. Kv. Powerfull 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. Pyclorex Neo 1 klórpirifosz I. Kv. Pyrinex 25 CS 1,0-1,5 klórpirifosz II. Mv. x Pyrinex R Pack Pyrinex 25 CS + Bulldock 25 EC Rapid CS 0,06-0,08 gamma-cihalot. II. Mv. x Reldan 22 EC 2 klórpirifosz-metil II. Kv. Sherpa 100 EC 0,2-0,25 cipermetrin II. Kv. Sherpa 0,15 cipermetrin III. Kv. Sumi-Alfa 0,5 ULV 2,0 eszfenvalerát I. Mv. x Spilan 20 SG 0,15-0,2 acetamiprid III. Nv. Sumi-Alfa 5 EC 0,2-0,3 eszfenvalerát II. Mv. x Sumi-Alfa 5 EW 0,2-0,3 eszfenvalerát II. Mv. x Summidog 25 EC 0.3 béta- ciflutrin II. Kv.
R. szár-ormányos
Avaunt 150 EC Biscaya Bulldock 25 EC Calypso 480 SC Chess 50 WG Centris 250 EC Cyperkill Max Cyperkill 25 EC Cythrin 250 Cyren EC Daskor Deca 2,5 EC Decis 2,5 EC Decis Mega Delta super Disha 2,5 EC Dursban Delta
Dózis (l,kg/ha)
Engedélyezett inszekticidek repcében Készítmény
kifejlôdött. Tavasszal, amikor a hômérséklet a felsô 2 cm-es talajrétegben 6 °C fölé emelkedik, megkezdôdik a bogarak elôjövetele, 9 °C fölött pedig már tömegesen települnek be a repcébe. A kora tavaszi ormányosok közül a másik fontos faj a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus). Magyarországon elôfordulása általános, a legfontosabb szárkártevô ma is. Az imágó és a lárva is károsít. A bogarak a növény különbözô részein – levélen, száron, bimbókon – ejtenek sebeket, egyrészt táplálkozás, másrészt megfelelô tojásrakási hely keresése céljából. A koranyáron elôjövô új imágók a még zöld becôket rágják. Károsításuk azonban eltörpül a lárvákéhoz képest. A lárvák kikelésük után a levélnyélben élnek és táplálkoznak, majd a 3. lárvastádiumtól a szár belsejében folytatják fejlôdésüket, ahol a bélszövetet rágják. A talaj felé irányuló járatokban rágcsálék és sötét színû ürülék található. A lárvák által károsított növények szárszilárdsága gyengül, a növények megdôlésre hajlamossá válnak, sôt szél hatására el is törhetnek. A termés mennyiségileg és minôségileg is kárt szenved. A fertôzött, kényszerérett tövek becôibôl a magvak korábban kiperegnek. A védelemben nem részesülô repceállományokban a szárak fertôzöttsége elérheti a 80–100%-ot, a tövenkénti lárvák száma az 50 db-ot is meghaladhatja. A különbözô növényrészeken ejtett sebzések utat nyitnak a gombabetegségek számára, ami a kárt súlyosbítja. A repceszár-ormányosnak is egy nemzedéke van évente. A telet a kifejlett bogár lombos erdôk avarjában vészeli át. Kora tavasszal, amikor a hômérséklet eléri a 7–9 °C-ot, elhagyja a telelôhelyet, amire már március elején sor kerülhet. A repcébe való betelepedése 10 °C körül kezdôdik meg és 15 °C körül válik tömegessé. Tavasszal a betelepedés megfigyelése a növények vizuális vizsgálatával, valamint az elôrejelzési eszközök (sárga tál és hálózás) segítségével lehetséges. A még fejletlen tôlevélrózsás állapotú növények vizuális vizsgálata adhatja az elsô információt, mivel tél végén igen korán megjelennek az elsô didergô bogarak a repcetáblán. A vizuális vizsgálaton kívül a betelepedés megfigyelésére a sárga vizes tálakat használjuk. A sárga tálakat nagyon korán ki kell he-
x x x x x x x x x x x x x x x
x x x x
x x x
x x x x x x
x x x x x
x
x
x
x x x
x x x x x x x x x x x x x x
x x x x x
x x x x x x x x x
x x x x x x x x x
x x x
x x x
x x x
x x x x x x x x x x x
x x x
x x x x x x
Csávázószerek: Chinook 200 FS, Cruiser OSR 322 FS, Ellado, Modesto
R e p c e t e r m e s z t é s 41 lyezni, még a repce tôlevélrózsás állapotában, a hômérséklettôl függôen akár már február végén. A detergenst (ami praktikusan mosogató- vagy mosószer) tartalmazó vizes tálban talált nagy repceormányos, illetve repceszár-ormányos imágók jelzik a betelepedés kezdetét. Gyors kitavaszodás esetén a két faj egy idôben jelenhet meg a repcében. A sárga tálakat a repce növekedésével párhuzamosan mindig az állomány magasságába kell beállítani, hogy a legjobb fogási hatékonyságot biztosíthassuk. Ha március elején 3 egymást követô napon a sárga tálban a fogott bogarak száma eléri a 10 db-ot, illetve március végén 25 növényen 2–4 bogarat számlálunk, a védekezés feltétlenül szükséges. Az egyedszám alakulását a szárba indulás kezdete után, kb. 15 cm-es növénymagasság felett hálózással is követhetjük. A 10 hálócsapásonként fogott 10–20 db bogár már veszélyhelyzetet jelent, ilyenkor védekezésre feltétlenül szükség van. A szárat károsító fenti két faj ellen általában két rovarölô szeres kezelésre van szükség. Az idei tavaszon azonban a száraz, meleg idôjárás, a tápnövény hiány és az erôs betelepedés miatt legalább 3 célzott permetezés kellett a szárormányosok visszaszorítására. A tavaszi kártevôcsoportban szintén kiemelt fontosságú faj a repce-fénybogár (Meligethes aeneus), amely a termést közvetlenül veszélyezteti. Már a szárba indulás idôszakában, a szárormányossal együtt ott lehet a repcetáblán. Tömeges betelepedése azonban jellemzôen zöldbimbós állapotban következik be. Kártétele olyan években jelentôs, amikor a repce fejlôdése vontatott, az elhúzódó bimbós állapot a fénybogarak számára hosszú idôre lehetôséget ad a károsításra. Ugyancsak veszélyesek az aszályos, meleg tavaszú évjáratok, amikor a magas hômérséklet által kiváltott inváziószerû betelepedés megállíthatatlan. Ez utóbbi jellemezte a 2012. év tavaszát is. A fô kártevô alak az imágó, amely a még bimbós repcében érési táplálkozásához pollent keres, ezért a bimbók oldalát megfúrja, miközben megsérti a belsô virágrészeket, a termôt és a porzókat. A károsodott virágban mag nem kötôdik, gyakran ki sem nyílik, lehull. A virágzati tengely felkopaszodik. A virá-
gok kinyílásával az imágók kártételi jelentôsége csökken, sôt tevékenységük a megporzást segíti. A lárvák is a virágban élnek, virágporral táplálkoznak. A bimbós állapot kezdetétôl szükséges az egyedszám alakulásának gyakoribb ellenôrzése. A bimbós állapotú repcében a veszélyes egyedszám 10 hálócsapásonként 30–40 db bogár. Tartósan hûvös idôjárás esetén 1–2 db bogár/növény vagy a bimbók 10%-os károsítottsága esetén indokolt a védekezés. Korai betelepülés esetén a hosszú hatástartamú inszekticidek javasolhatók. Ha a bimbós állapot elhúzódik, valószínû, hogy még egy permetezést kell végezni. A felhasználandó készítményt a virágzás közelségére és a méhlátogatottságra tekintettel válasszuk ki. A virágzó állományban végzett permetezéssel a fénybogár által okozott kárt már nem tudjuk megelôzni, a nyitott virágban virágport fogyasztó bogarak elleni kezelés már felesleges. A virágzáskori kezelés más kártevôk – repcebecô-ormányos, repcebecô-szúnyog – ellen lehet hatásos.
Virágzás idején A repcebecô-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus) imágói már a fénybogárral együtt jelen lehetnek a táblán, de a betelepedés csak késôbb, °15 C feletti léghômérséklet elérésekor válik tömegessé. Az utóbbi években ez a virágzás kezdetére – az idén a fôvirágzásra – esett. A bogarak kezdetben a növény zöld részeit furkálják meg, majd a becôképzôdés kezdetén a kis becôkbe rakják tojásaikat. A kikelô fehér színû, barna fejû kukacok a becô belsejében a magokat megrágják, ezzel súlyos termésveszteséget okoznak. A sérült becô idô elôtt kovad, a magtermés kipereg, mely a kárt tovább növeli. A repcebecô-ormányos betelepedésének kezdetét és az egyedszám alakulását az elôzô fajokhoz hasonlóan sárga tálas csapdázással és hálózással követhetjük nyomon. Kártételi küszöb: a kártevô észlelése (1–2 db bogár négyzetméterenként). A virágzás közeli és virágzási idôszakban nappali kijuttatás formájában csak a méhekre nem veszélyes besorolású készítményeket használhatjuk fel. Másik lehetôségként azokat a méhekre mérsékelten veszélyes –
azaz a gyorsan lebomló vagy felszívódó – rovarölô szereket, amelyek engedélyokirata erre lehetôséget ad, alkalmazhatjuk méhkímélô technológiával. A becôk képzôdésének idôszakában károsít a repcebecô-szúnyog (Dasyneura brassicae) is. Fehér színû kis nyüvei a becô belsejében, a magok között találhatók, azok nedveit szívogatják. A szúnyoglárvák a becôk falát is károsítják, melynek hatására a becôk torzulnak, csavarodnak és korán felnyílnak, a magvak kiperegnek. Évente 5–6 nemzedéket képez, amelybôl az elsô két nemzedéknek van a repcében kártételi jelentôsége. Az áttelelô nemzedék rajzása április második felében, a repce virágzásakor kezdôdik, a második nemzedéké pedig június elsô dekádjától a becôfejlôdés végéig is eltart. Amennyiben 10 hálócsapásonként 10 becôormányosnál több fordul elô, fennáll a becôszúnyog tojásrakásának lehetôsége. Ha a becôvizsgálat során növényenként 5-nél több a tojásokkal fertôzött becô, a védekezés indokolt. A repcebecô-szúnyog kártétele az elmúlt 2–3 évben általánossá vált, ezzel a fénybogár mellett a legsúlyosabb közvetlen termésveszteség elôidézôje lett. A fôvirágzáskori tömeges megjelenés miatt a felhasználható készítmények köre erôsen korlátozott. A repcében felhasználható rovarölô szerek engedélyokiratában általában a repcebecô-szúnyog neve külön nem is szerepel, a védelem más fajok, pl. a repce-fénybogár ellen engedélyezett készítményekkel megoldható. Az idei évben a repcetermés rovarkártevôk elleni védelme a fajok többségének inváziószerû beözönlése miatt az átlagosnál is nagyobb feladatot jelentett a repcetermesztô gazdák számára. Sok esetben még a védekezések számának növelésével sem sikerült a megfelelô eredményt elérni, a termésben jelentôs veszteség esett. A kártevôk elôrejelzési lehetôségeinek kihasználásával, a táblaszintû megfigyelések gyakoriságának növelésével, ezáltal a védekezések pontosabb idôzítésével a hatékonyság fokozható. Szántóné Veszelka Mária Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 2012. június–július
agrárium
42 R e p c e t e r m e s z t é s
Repcét jövedelmezôen Yara technológiával! Az biztos, hogy a 2012-es esztendô nem úgy fog bekerülni abba a bizonyos Nagykönyvbe, hogy a repce országos termésátlaga rekordot döntött. A visszafogott elôrejelzések szerint is csak közepes termés várható. Ennek hátterében tôlünk független és általunk is befolyásolható okok állnak. A független okok közül elsôsorban az idôjárást kell megemlíteni, hiszen a tavalyi év nem kedvezett a repcének, nagyon sok helyen a repce ki sem kelt. Sajnos vagy szerencsére az idôjárást nem tudjuk befolyásolni, a termesztéstechnológiai körülményeket azonban igen. A repce termesztésének „Achilles-sarka” továbbra is a tápanyagellátás, hiszen sokan nem fordítanak erre kellô gondot és figyelmet. Ezt azonban rosszul teszik, hiszen ez egy jelentôs költségelem (1. táblázat), illetve a mûtrágyázás jelentôsen befolyásolja a repce terméseredményét. Megfelelô tápanyagutánpótlás nélkül nem lehet megfelelô szintû termést elérni, így tulajdonképpen az egyéb ráfordításainak a megtérülését kockáztatja, aki nem fordít figyelmet a tápanyag-ellátásra.
A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességét és a tervezett termésszintet, így ez alapján kerül a kijuttatandó mûtrágya hatóanyag aránya és mennyisége meghatározásra. Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetôségeinket, akkor a hatóanyagarányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiséget. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, akkor a repce igényébôl kiindulva kálium túlsúlyos mûtrágyát válasszunk. Fontos, hogy olyan mûtrágyát válasszon, ami hatékony formában tartalmazza a tápelemeket, és kiváló a fizikai minôsége is. Ne csak az árat figyelje, hanem számoljon a hatóanyag-tartalommal is. A mûtrágya bizalmi termék, csak olyan gyártó termékeit válassza, amely szigorú szabványok és minôségbiztosítás szerint dolgozik, hiszen ez a garancia, hogy a termék tényleg tartalmazza a specifikációkban deklarált hatóanyagokat.
Mire van szüksége a repcének?
Mire figyeljünk oda?
Szakirodalmi adatok alapján 1 tonna terméshez a repce a legfontosabb elemekbôl a következô mennyiségeket igényli:
A repce nitrogénigénye jelentôs, de ôsszel a teljes igényének csak 10–15%-át veszi fel. Az egyik legnagyobb hiba, amit ôsszel elkövethetünk, hogy túl sok nitrogént adunk ki a repce alá. Általában 20–25 kg/ha nitrogén hatóanyag javasolható ôsszel. Ezzel hozzásegítjük a repcénket, hogy az ideális 8–11 leveles állapotban menjen a télbe. Nem szabad elfeledkezni a foszfor és a kálium kiadásáról sem. A repce káliumigényes növény, ezért általában a kálium túlsúlyos mûtrágyákat javasoljuk rá. A kálium rendkívül fontos a megfelelô télállóság kialakításában, a foszfor pedig az erôteljes gyökérrendszer kialakulását garantálja. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredménnyel és már nincs mód ezt pótolni, akkor válasszuk a YaraMilaTM 7-20-28-as, vagy a YaraMilaTM 7-12-25 összetételû mûtrágyát. Amennyiben területünk foszforból gyengén ellátott, akkor a legjobb megoldást a YaraMilaTM 8-24-24-es jelenti. Ne feledkezzünk meg a lombtrágyázásról már ôsszel sem! Érdemes ezt a technológiai elemet is beiktatni, hiszen így „feltölthetjük” mikroelemekkel a repcét, ami segíti az áttelelést, hozzájárul a tavaszi, robbanásszerûen jelentkezô tápanyagigény fedezéséhez. Erre a YaraVitaTM Brassitrel új generációs lombtrágyát ajánljuk 3 l/ha adagban.
1. táblázat A repcetermés tonnánkénti tápanyagigénye N
P2O5
K2O
CaO
MgO
S
kg/t 50–60
25–35
45–55
30–50
8–10
12–16
B
Cu
Fe
Mn
Mo
Zn
3–7
110–220
g/t 70–140
8–16
100–230 380–700
Milyen arányban juttassuk ki a hatóanyagokat? A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezôsége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot is. A hatékonyság érdekében fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon mûtrágyázzuk, figyelembe kellene venni a táblák közötti eltéréseket (Talajvizsgálat!) Célszerû továbbá megfontolni a fajtatulajdonosok ajánlásait is, jelentôs eltérések vannak ugyanis az egyes fajták, hibridek igénye között.
agrárium
2012. június–július
Mennyi mûtrágyát használjunk?
Dr. Czinege Erik Yara szakmai vezetô
R e p c e t e r m e s z t é s 45
A repcebetakarítás berendezései, adapterei A repce termelése a kalászos gabonákkal és a kukoricával ágazattársításban történik, az ágazat jól gépesíthetô, a termesztéstechnológiában külön beruházást a betakarítás – a repcebetakarító adapter vagy gabonavágó asztal és kiegészítô szereléke – igényel, amelyeknek a betakarítási veszteségek csökkentésében van jelentôs szerepe.
A
repce betakarítása a termelés egyik legfontosabb, nagy gondosságot igénylô és „kritikus” technológiai mûvelete. A termés optimális idôben, minél kisebb veszteséggel, jó munkaminôséggel történô betakarítása alapvetôen határozza (határozhatja) meg a termelés jövedelmezôségét. A repce egymenetes gépi betakarítására a különbözô típusú és szerkezeti kialakítású arató-cséplô gépeket (köznyelvben: gabonakombájnokat) használják. Az aratva-cséplés a repce betakarításában is megegyezik a kalászos gabonák betakarításának munkafolyamatával. A repce azonban nem kalászos gabona, ezért morfológiai (pl. a becôkbôl könnyen kipergô, apró, gömbölyû repcemagvak) és egyéb növényi tulajdonságai (pl. magasra növô; meglehetôsen összefonódó állomány, az oldalhajtásokon lévô becôkben van a termés 60–70%-a stb.) miatt, elsôsorban a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében, az arató-cséplô gép gabonavágó asztalát módosítani, kiegészíteni szükséges.
Repcebetakarítás hagyományos építésû gabonavágó asztallal A repcebetakarítási veszteségek az arató-cséplô gépen – „elnagyolva” – két helyen keletkezhetnek: az aratórészen (ez a komplett vágóasztalt és a ferde felhordót foglalja magában) és a cséplôrészen (ami a ferde felhordó után lévô cséplô- és tisztítószerkezeten keresztül a magtartályig terjed). A repce betakarításakor az arató-cséplô gép aratószerkezete (vágószerkezete) a lábon álló terményt a repceszár alsó elágazásainak magasságában vágja el, hogy minél kevesebb száranyagot vigyen a cséplôszerkezetbe. A hagyományos építésû gabonavágó asztallal végzett repcebetakarítás esetén a veszteségek döntô része – közel 100%-a (!) – az aratórésznél, a vágóasztal elülsô részénél keletkezik: a becôk felnyílnak, a kipergô repcemagvak a talajra hullanak és jelentôs veszteséget okoznak. A repce – mint növény – könnyen csépelhetô, így betakarításkor (természetesen a cséplô-tisztító szerkezet megfelelô beállítása esetén) a cséplési veszteség elhanyagolhatóan kis (0,1–0,2%-os) értékû. A hagyományos építésû gabonavágó asztallal felszerelt arató-cséplô géppel végzett repcebetakarításkor lényeges, hogy a motolla a repcét felülrôl érintse, a haladási irány a repce dôlésével megegyezô, esetleg arra kissé (~30°-ig) ferde legyen. A motolla kerületi sebessége a haladási sebesség 1,1–1,3-szerese lehet. Ennek megfelelôen a
motolla terménytovábbító munkája a minimálisra korlátozódik, inkább csupán „fésüli” az állományt, valamint rásegítést végez. Jó gépbeállítással és a gépüzemeltetési elôírások megfelelô betartásával még így is 8–10% aratórész – pergési – veszteséggel kell számolni. A betakarítás ajánlott munkasebessége 5 km/h körüli. Ez a „sebességkorlátozás” elsôsorban a pergési veszteségek miatt kényszerû és korlátozó tényezô. Az állomány dôltségétôl függôen a repce betakarításakor a hagyományos kalászemelôk használata is indokolt lehet.
Rendválasztó oldalkaszák A repcebetakarítás nélkülözhetetlen vágóasztal-szerelékei a gabonavágó asztalok oldalához kapcsolható függôleges kaszaszerkezetek – ez minden hagyományos építésû vagy speciális kialakítású vágóasztal és a repcebetakarító adapter esetében is szükséges –, amelyek az aratórész veszteségének mérséklése mellett nagyban segítik a kombájnok folyamatos üzemeltethetôségét, megakadályozva az aratórész eltömôdését. Az oldalkaszák a vágóasztal egyik – általában a jobboldalára – vagy mindkét oldalára szerelhetôk fel. A kaszák meghajtása mechanikusan, elektromos motorral vagy hidraulikus úton történhet meg. Az oldalkaszák hossza – magassága – általában 120–135 cm, a lökethossz 70–80 mm. A jobb- és bal oldali oldalkaszák együttes alkalmazása elsôsorban a táblanyitáskor – az átvágások elkészítésekor – elô-
1. kép. Zürn Premium Flow szállítóhevederes vágóasztal Compact oldalkaszákkal 2012. június–július
agrárium
46 R e p c e t e r m e s z t é s nyös, mert a dôlt és kuszálódott állományban a kaszák a szárakat átvágják, nem engedik meg a repceszárak motolla tengelyre való felcsavarodását és az arató-cséplô gép folyamatos üzemeltetését biztosítják. Az oldalkaszák által okozott pergési – szabadszem – veszteség 1–2% közötti.
Hosszirányban „megnyújtott” gabona-vágóasztalok A repce betakarításakor a hagyományos építésû vágóasztaloknál a nagy aratórész veszteségek keletkezésének egyik oka a kaszaszerkezet és a középre hordó terelôcsiga kis távolságában (a továbbiakban: kasza-csiga távolság) jelölhetô meg. Az ideális „kaszapozíció” a betakarított termény magasságától és sûrûségétôl függ. Az ilyen építésû vágóasztaloknál a kaszaszerkezet mögött egy (típusonként eltérô hosszúságú) lemeztoldat vagy fenéklemez kerül felszerelésre, amely együtt mozog a kaszaszerkezettel és a rendválasztó orrokkal. A megnyújtható (változtatható hosszúságú) vágóasztalok esetében a kasza-csiga távolsága – az alap beállítási értékhez viszonyítva – 170–800 mm-rel megnövelhetô, a kaszaszerkezet és zárt asztaltoldata elôre (ki)tolható. A megnyújtható speciális építésû vágóasztaloknál a becôkbôl kipergô repcemagvak már nem a vágóasztal elé a talajra, hanem a kaszaszerkezet mögötti lemeztoldatra, onnan a csigavályúba hullanak (csúsznak). A tömítetlenségi veszteségek megelôzése érdekében a vágóasztal fenéklemeze minden pozícióban zárt, így külön takarólemezek felszerelésére nincs szükség.
Elôtét szállítóhevederes vágóasztalok Az elôtét szállítóhevederes vágóasztaloknál a kaszaszerkezet által levágott terményt szalagtagok veszik át, és azt a középre hordó terelôcsigához szállítják. A hevederes szalagtagok vázhosszúsága 550–680 mm, a vágóasztal munkaszélességének függvényében 4–5–6 db (egyforma vagy különbözô szélességû) szalagtagot építenek be a kasza-csiga közé. A beépített szalagtagokkal a kasza-csiga távolsága az 1000 mm-t is meghaladhatja. A szalagtagok állandó sebességgel szállítják a terményt, egyenletesebb, folyamatosabb a terményáram és a termény adagolása. A hevederek szinte „behúzzák” a terményt a csigához, és így a pergési veszteség jelentôsen csökkenthetô. Az elôtét szállítóhevederes vágóasztalok különösen dôlt vagy alacsony állományban biztosítanak nagyobb munkasebességet, ezáltal nagyobb teljesítményt.
Repceelôtét lemeztoldatok A repce betakarításához a hagyományos építésû gabonavágó asztalok és egyes megnyújtható (ún. „vario”) vágóasztalok esetében a (behordó) terelôcsiga és a vágószerkezet közé 500–700 mm hosszúságú lemeztoldatok építhetôk be. Ezen részegységek (vágóasztal szerelékek) beépítésével a kasza-csiga távolsága megnövekszik, és az üzemeltetés közben – esetlegesen – kipergô repcemagvak a lemeztoldatra, majd onnan a csigavályúba kerülnek (csúsznak), így veszteséget nem okozhatnak.
Repcebetakarító adapterek, adapter családok A repcebetakarító adapterek jól átgondolt megoldást kínálnak a repce minimális veszteséggel történô betakarítására. Maga a repcebetakarító adapter aránylag egyszerû kialakítású, az arató-cséplô gép gabonavágó asztalára könnyen fel-, ill. leszerel-
agrárium
2012. június–július
2. kép. Biso Integral CX 100 repcebetakarító adapter hetô. Az adapter vágóasztaltoldata az az alapelem, amelyre a többi modul csatlakozik. A vágóasztal toldatát az alsó oldalra szerelt alapvédô lemez, felsô oldalát pedig az odaszerelt (általában lépcsôs) lemeztoldat fedi le. Az alapvédô lemez akadályozza azt meg, hogy a terménymaradványok eltömôdést okozzanak az adapternél vagy a vágószerkezetnél. Az adapter és a vágóasztal közötti átmenetet egy gumitömítéssel ellátott lemez fedi le. Ez a lemez túlnyúlik a kôgyûjtô vályún is azért, hogy torlódásmentes legyen az átmenet a középre hordó csigáig. A repcebetakarító adapter felszerelése a jobb és bal oldali elválasztófal segítségével történik. Valamennyi feltámasztó és feszítô erô az oldalfalak irányába hat. Az oldalfalak igen keskeny kialakításúak, és az oldalkaszáknál nagy ívben hajlítottak annak érdekében, hogy a terményelválasztás torlódásmentes legyen. A bal oldali elválasztófalon van valamennyi mûködtetô, meghajtószerkezet, így az alternáló vízszintes kaszahajtás és a hidraulikus (mechanikus vagy elektromos) függôleges oldalkasza meghajtás is. A jobb oldali elválasztófal – a bal oldalihoz hasonlóan – keskeny kialakítású, kívülrôl hajlított borítólemezzel fedett, azonban itt nincsenek meghajtó részegységek. Az adapternek a vágóasztal oldalfalához történô, nagypontosságú illesztésével, a lépcsôs lemeztoldat és az oldalfal közötti gumitömítésekkel a kihullási veszteség kiküszöbölhetô. Az adapterek mindkét oldalfalára (az elôzôekben már ismertetett) a kettôslöket-rendszerû, függôleges, ún. repcevágó oldalkaszák vannak felszerelve.
Repceadapterek, vágóasztal-toldatok, oldalkaszák választéka A repce kisebb veszteséggel történô betakarításához használható vágóasztal kiegészítô részegységek, berendezések, adapterek széles választéka áll a felhasználók rendelkezésére. A (gép)kiválasztást – természetesen az anyagi lehetôségek mellett – a meglévô vagy gépberuházásra tervezett arató-cséplô gép típusa, vágóasztalának munkaszélessége korlátozza le. Az arató-cséplô gépek gyártói saját fejlesztésû vagy kooperációban – az adaptergyártók célirányos fejlesztése alapján – gyártott részegységeket kínálnak választékukban. Az ismertebb és a gyakorlatban is használt, illetve beszerezhetô speciális építésû gabonavágó asztalok, repcevágó oldalkaszák, valamint repcebetakarító adapterek és vágóasztal toldatok típusai és fôbb mûszaki jellemzôi a „Mezôgazdasági gépek katalógusának adatbázisában” részletesen is megtalálhatók (www.mvh.gov.hu/Gépkatalógus). Dr. Fûzy József
R e p c e t e r m e s z t é s 47
Magas hozam és termésbiztonság Sikeres repcetermesztés EURALIS hibridekkel A hazai repcetermesztés egy nehéz év vége felé közeledik. A tavalyi száraz, meleg ôszön a magágy készítés komoly gondokat okozott. A rögös, alacsony nedvességtartalmú talajokon a kelések hiányosak, a kezdeti fejlôdés vontatott volt. Ezért a repceállományok nagy része gyengén ment a télbe. A 272 000 ha terület (kb. 10 000 ha nem került elvetésre) jelentôs része eleve megkésett, kései vetés volt. A hideg februárban (a hónap elején a napi középhômérsékletek 10–12 °C-kal a sokéves átlag alatt alakultak) a gyenge vetések jelentôsen károsodtak. Tavaszra mindössze 164 000 ha repce élte túl a telet, e terület jelentôs része is közepes vagy gyenge minôsítésû volt. A helyzetet súlyosbította, hogy az aszályos április és május a virágzás idejét rövidítette, és az elágazások száma is viszonylag alacsony maradt. E nehéz idôjárási feltételek mellett a hibridek elônye (1. és 2. ábra) a szokásosnál is jobban jelentkezett: a gyorsabb, robbanékony kezdeti fejlôdés, a kisebb tôszám miatt is jobb stressztûrô képesség, a jó télállóság és az intenzívebb elágazás a hibrideket a fajtarepcékhez képest különösen elônyös helyzetbe hozták. Éppen ez a nagyfokú alkalmazkodóképesség a hazai szélsôséges, kontinentális klímához indokolja a hibridek választását a fajtákkal szemben. Ugyan a vetômag hektáronkénti költsége legfeljebb 810 000 Ft-tal magasabb, ez azonban jóval kevesebb, mint jelenleg 100 kg repce ára, amely különbség gyakorlatilag szinte mindig megtérül, párosulva a magasabb termésbiztonsággal. Az ideihez hasonló szélsôséges évjáratban a hibridek és fajták termésszintje között a különbség várhatóan még magasabb lesz. A világ olajosmag piaca jelenleg és várhatóan a jövôben is hiánnyal küzd majd, ezért a repce kereslete hosszabb távon is emelkedik, stabil és kiszámítható, az átvéte -
1. ábra. MgSzH államilag elismert fajták kísérlete 2010-11, korai hibridek és fajták
li árak magasak. Éppen ezért érdemes repcét termeszteni! Azonban minden agrotechnikai mûvelet célja a magasabb termésbiztonság kell, hogy legyen. Ezek a következôk: jó elôvetemény, kiváló magágy, alacsony tôszám (35–45 növény/m2), gyomirtás, hibridek használata, gondos növényvédelem és optimális tápanyag ellátás – egyszóval az intenzív technológia. Az Euralis versenyképes hibrid kínálata ehhez nyújt páratlan lehetôséget: Az ES Natalie korai hibrid. Zömök növények, rendkívüli szárszilárdság jellemzi. A magasabb tôszámokat jól tolerálja. Sclerotinia toleranciája kiváló. Nagyobb vetésterületen a betakarítás ütemezésére feltétlenül ajánljuk. Az újonnan bevezetett ES Neptune kiváló termôképességû korai hibrid, kezdeti fejlôdése kiemelkedô, az állomány nagyon egészséges. Mély fekvésû, kórtanilag problémás táblákba és vetésváltásba egyaránt ajánljuk. Az idei év újdonsága a középérésû csoport elején érô robosztus ES Danube hibrid. Termôképessége rendkívül magas, Phoma és Sclerotinia ellenálló képessége kiváló. Intenzív repcetermesztéshez ajánljuk magas kórtani nyomás esetén is.
A középérésû ES Mercure stabil termôképessége, betegség ellenálló képesség és rendkívüli elágazási hajlama jelentôsen a hibridek átlaga feletti. Kezdeti fejlôdése és szárszilárdsága rendkívüli. Az állomány egyöntetû, a tôhiányokat és az alacsony tôszámot kiválóan kompenzálja. A tôszámot sûríteni nem ajánlott. Alacsony tôszámhoz (300–400 000/ha) és széles sortávolságokhoz (25–50 cm) is kiváló választás. Az ES Artist kiemelkedik a középérésû hibridek közül magas termôképességével, szárszilárdságával és magas olajtartalmával. Ár/teljesítmény aránya rendkívül kedvezô. Cserélje le fajtarepcéjét Artistra! A többlet hozam és a termésbiztonság bôven ellensúlyozza a valamivel magasabb vetômagárat! Összefoglalóan az Euralis hibridek erôsségei: a magas hozam, a rendkívül sok elágazás, az egészséges növények és a termésbiztonság. Az intenzív és jövedelmezô repcetermesztéshez válassza az Euralis hibrideket! A hozamot, jövedelmét ne kockáztassa! Dr. Nagy Sándor termékfejlesztési és marketingvezetô
2. ábra. MgSzH államilag elismert fajták kísérlete 2010-11, középérésû hibridek és fajták
2012. június–július
agrárium
48 R e p c e t e r m e s z t é s
Repce vetômagcsávázás: biztonság a kezdetektôl fogva Az optimális tôszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elô az elmúlt években. Elmondható, hogy a csapadékellátottságon túl számos olyan tényezô van befolyással a tôszámra, amit a termelô közvetlenül vagy közvetett módon befolyásolni tud: talajállapot, magágy minôsége, vetés ideje, elvetett vetômag mennyisége, kártevôk és az ellenük való védekezés hatékonysága. A vetést és a kelést követôen több kártevô is veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tôszámcsökkenést idézhetnek elô. A kiritkult állományú repce rosszul telel és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevôk elleni ôszi védekezési idényre idejében fel kell készülni. A repce gyökerét a polifág talajlakók, pl. drótférgek, mocskos pajorok stb. támadhatják. A repce föld feletti zöld részeit ôsszel károsító rovarok közül a leglátványosabb károkat okozó repcebolha és a repcedarázs álhernyó Magyarországon mindenütt megtalálható, kártételükre minden évben számítani lehet. Újabban egyes termesztési körzetekben felfigyeltek a kis káposztalégy (Delia radicum) kártételére is.
2. kép. Repcedarázs álhernyó kártétele
A repcebolha kártétele már a növények kelési idôszakában, szikleveles állapotában jelentkezik. Az imágók a kelô repcén gyülekeznek, és az elsô fagyokig hámozgatják a leveleket. A talajra rakott petékbôl folyamatosan kikelô lárvák az alsó levelek nyelébe, fôerébe furakodva odvasítanak. Védekezés nélkül erôs fertôzési nyomás esetén – jellemzôen a repcetábla szélein – „eltûnik” a növényállományunk, ugyanis a kártevô a táblaszélekrôl és az elôzô idényben learatott szomszédos repcetáblák felôl jelenik meg. A repcedarázs harmadik – legnépesebb – generációjának rajzása augusztus végétôl egészen október közepéig elhúzódhat. Ha az elhúzódó rajzás száraz és meleg ôszi idôjárással és nagyszámú tojásrakásra alkalmas területtel párosul, könnyen gradáció alakulhat ki. A repcedarázs fiatal lárvái a levelek hámozásával, az L2-L3 lárvák lyuggatással és karéjozásával okoznak kárt. Szélsôséges esetben a károsítás hatására a levélzet teljesen eltûnik, a növény teljesen megsemmisül.
1. kép. Repcebolha és a kártétele szikleveles repcén
agrárium
2012. június–július
A kis káposztalégy nyüvének kártétele a 4–6. valódi levél megjelenésétôl számítva válik láthatóvá. A levelek szürkészöldekké válnak, az ôket borító viaszréteg megvastagodik. A fiatal növények elfonynyadnak és elpusztulnak. A kisebb mértékben károsodott növények általában satnyák, könnyen ki lehet
R e p c e t e r m e s z t é s 49 ôket tépni a földbôl. A nyüvek a növény gyökereit kívülrôl hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe, és felfelé haladó járatokat készítenek, aminek hatására szövetelhalás, másodlagos rothadás következik be. Néha a fehér lárvákat (nyüveket) meg is lehet találni a növényt körülvevô talajban vagy a fôgyökérben. A nyüvek rizsszemre emlékeztetnek, ezért sok helyen rizskukacnak is nevezik. Ellado – a Bayer új repcecsávázó szere Csávázással a legegyszerûbben, ugyanakkor jó hatékonysággal védekezhetünk a fent felsorolt kártevôk ellen. A Bayer új repcecsávázó szere, az Ellado hatékonysága kiterjed a talajlakó kártevôkre, illetve a fejlôdô szárat, leveleket károsító repcebolhára,
3. kép. Balra kontroll, jobbra Elladoval csávázott
4. kép. Kis káposztalégy kártételi skála, Németország
repcedarázs álhernyóra és a kis káposztalégy nyüvére is. Két eltérô hatásmechanizmusú összetevôje, a kontakt módon ható béta-cyflutrin és a felszívódó klotianidin biztosítják, hogy a repce már a kelés pillanatától védve legyen a kártevôkkel szemben. Okszerû és eredményes védekezés a repce kártevôk ellen csak ott valósítható meg, ahol már a vetés elôtt számolunk azok megjelenésével. A repce és más keresztesvirágú növény (mustár, olajretek) vetésterületének növekedése és a termesztési körzeteken belüli nagyobb elôfordulási arányuk az összes megvalósítható agrotechnikai védekezési elem mel-
lett (tábla kiválasztása, elôvetemény, árvakelés, tarlóápolás, vetésidô stb.) a rovarok elleni kémiai védekezési módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek, mert általuk biztosított a négyzetméterenkénti megfelelô tôszámú, egészséges és optimálisan fejlett állomány kifejlôdése. Csorba Csaba Bayer CropScience
2012. június–július
agrárium
50 R e p c e t e r m e s z t é s
agrárium
2012. június–július
R e p c e t e r m e s z t é s 51
2012. június–július
agrárium
