agrárium Növényvédelmi melléklet

agrárium

Növényvédelmi melléklet

N ö v é n y v é d e l e m 27

A növényvédelem kihívásai 2013-ban 2012 nem volt könnyû év a mezôgazdaság számára. A felhasznált növényvédô szerek értéke 2011-hez képest több mint 10%-kal növekedett. Az összes felhasznált növényvédô szer 80%-át kukoricában, napraforgóban, gabonában és repcében használták fel. A Növényvédôszer-gyártók és Importôrök Szövetsége tagvállalatai már 2012 második félévében megtették elôkészületeiket arra, hogy 2013-ban biztosítsák a gazdaságok növényvédôszer-igényéit. Növényvédôszer-felhasználás 2012-ben A tavalyi változó tavaszi idôjárásban különösen sok gondot okozott a szántóföldi kultúrák vegyszeres gyomirtása, ami többszöri, megismételt kezeléseket tett szükségessé. A késôbbiekben pedig mind a rovarölô szerekbôl, mind a fungicidekbôl jelentôs volt a felhasználás. Ez utóbbi nem meglepô, mivel a gazdaságok az aszály okozta terméskiesést is igyekeztek – azokban a kultúrákban, ahol erre lehetôség nyílott – pótolni. A felhasznált növényvédô szerek értéke 2011-hez képest több mint 10%-kal növekedett. A kisebb mértékû mennyiségi növekedés mellett az árak és az infláció okozta az eladott növényvédô szerek értékének növekedését. Az összes felhasznált növényvédô szer 80%-át kukoricában, napraforgóban, gabonában és repcében használták fel. A zöldség-gyümölcs ágazat növényvédôszer-felhasználása ennél jóval alacsonyabb volt. A sokat emlegetett mezôgazdasági tôkehiány mellett a kereskedelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságok, amikor csak megtehették, a nagy hatású és ennél fogva költségesebb, de nagyobb hatásbiztonsággal rendelkezô termékeket választották. A termékválaszték valójában nagyon nagy, a gyártó cégek kétségtelenül mindent megtesznek, hogy termékeiket kellôen megismertetessék a felhasználókkal. Sajnos a növényvédôszer-hamisítás, engedély nélküli forgalmazás változatlanul érinti a növényvédôszer-ipart, a hatóságok – NAV, NEBIH és a hamisításban érdekelt gyártók, valamint a HUCPA – erôfeszítései ellenére is. Az EU-statisztika szerint Magyarország a növényvédôszer-felhasználás szempontjából Európa 27 országából a 7. helyen áll, ami a növény védelem intenzitását mutatja.

A határértéket meghaladó növényvédôszermaradványok alakulása Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal (EFSA) 2013. márciusi közleménye szerint 2010-ben az EU-ban megvizsgált termények 97,2%-a a megengedett maximális szermaradék-határértéken belül maradt. Az Európai Növényvédôszer Gyártók Szövetségének (Europan Crop Portection Association, ECPA) fôtitkára szerint: „A megengedett ma-

ximális szermaradvány értékek alakulása évente kedvezôbb lesz. Ez nagyon jó hír az európai fogyasztóknak, mert azt bizonyítja, hogy a növényvédôszer-felhasználók és a növényvédôszer-gyártó ipar szakértelme és együttes erôfeszítései biztosítani képesek az egyre szigorodó élelmiszer-biztonsági elôírásokat.” Több példa bizonyította 2012-ben is, hogy milyen pánikszerû fogyasztáscsökkenés és azt követô veszteség lépett fel egyes valós vagy álhírek terjedését követôen. Az ipar külön súlyt fektet a spanyolországi üvegházi zöldségtermesztés biztonságának fokozására, valamint az EU-n kívüli országokból, elsôsorban Törökországból érkezô friss termékek növényvédôszer-maradékainak biztonsági ellenôrzésére.

Nemzeti Cselekvési Terv (NCST) A fenntartható növényvédelmet célzó Nemzeti Cselekvési Terv (NCST)-rôl már a korábbi években beszámoltunk. Az egyes tagországoknak 2012. november végéig ki kellett dolgozniuk a több évre szóló, a növényvédelemmel, növényvédôszer-felhasználással foglalkozó, hosszú távú terveket, tekintetbe véve a lakosság növekedését és ezzel egyidejûleg a rendelkezésre álló földterület csökkenését. A magyar NCST kidolgozásában a Vidékfejlesztési Minisztérium, a NÉBIH, a Növényvédelmi Mérnöki Kamara, az egyetemek, a Méhészek Egyesülete, a zöld szervezetek és sok más résztvevô között a Növényvédôszer Gyártók és Importôrök Szövetsége Egyesület szakemberi is részt vettek. Az NCST célja a növényvédôszer-felhasználás valamennyi aspektusának biztonságosabbá tétele, amelynek során nem a felhasznált növényvédô szerek mennyiségének csökkentése az elsôdleges cél, hanem a növényvédô szert felhasználók és az élelmiszer-fogyasztók kockázatának csökkentése, a környezet védelme és a biodiverzitás fenntartása. Az NCST külön súlyt helyez a mezôgazdasági termelôk oktatására, a kijuttató gépek rendszeres ellenôrzésére, a növényvédô szerek tárolására, a vizek, a talaj, a környezet védelmére. Külön részt foglal el a megporzó rovarok védelme. Megerôsítették a jelenleg is jól mûködô, a kiürült, mérgezô növényvédô szereket tartalmazó csomagolóanyagok be2013. március

agrárium

28 N ö v é n y v é d e l e m gyûjtési arányának (jelenleg 68%) további növelésének szükségességét. Kidolgozásra kerül a professzionális és nem professzionális növényvédô szerek fogalma és felhasználásának szabályozása, valószínûleg úgy, hogy a jelenleg is alkalmazott I-II-III. kategóriájú növényvédô szerek forgalmazása is fennmaradjon.

Neonikotinoid-típusú rovarölô szerek Az alábbiakban néhány problémáról szükséges beszámolni, amely a növényvédôszer-felhasználást 2013-ban fenyegeti. Az európai méhpopulációk aggasztó csökkenésérôl szóló hírek évek óta keringenek az EU szaksajtójában. A legsötétebb elôrejelzések szerint a folyamat elôrehaladása szinte lehetetlenné tenné egyes rovarmegporzással termékenyülô kultúrák termesztését. A méhek elhullásért a szakemberek egy része a növényvédô szereket teszi felelôssé, míg legalább ennyien a Varroa atkát és más élôsködôket, valamint a méhek vándoroltatását, a megnövekedett átlaghômérsékletet, a méheket fokozott méztermelésre serkentô eljárásokat, a méhpopulációk genetikai egyformaságát hibáztatják. Az egyik vádpont szerint a kukoricabogár lárvája elleni védekezésre engedélyezett és hatékony tiametoxam, imidaklopid, klotianidin hatóanyagokkal csávázott kukorica vetômag a vetés során kiporlás formájában súlyosan károsítja a méhpopulációkat. 2013 januárjában került nyilvánosságra az ún. Humboldt Forum for Food and Agriculture tanulmánya, amelyet a COPA-COGECA (Európai Gazda Szövetség), az ESA (Európai Vetômag Szövetség) az ECPA (Európai Növényvédôszer Gyártók Szövetsége) a Bayer és a Syngenta támogatásával végeztek el. A tanulmányt 10 EU tagországban (Németország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Anglia, Hollandia) és több kultúrában, egyebek között kukoricában, cukorrépában, olajrepcében, búzában, napraforgóban végezték. A vizsgálat célja az volt, hogy a neonikotinoid szerek biztonságos alkalmazhatóságát a csávázásban bebizonyítsák és azt EU, illetve tagországi szinten elfogadtassák. Az ECPA véleménye szerint a neonikotinoidos csávázás és a hibridkukorica vetômag-elôállítás az EU-ban évente 2 milliárd euró eredményt hoz és a termelési költségeket l milliárd euróval csökkenti, továbbá egy egész iparágnak, emberek tízezreinek ad munkát. Magyarország kezdettôl fogva mind legfelsôbb politikai, mind szakmai szinten támogatja a neonikotinoidos csávázást, ebben szerepe van a hazai méhészek igen pozitív, a magcsávázást támogató véleményének is. Az Európai Bizottság szavazásai során e cikk megírása idején olyan álláspont kialakulását reméljük, amely szerint a magcsávázás tiltását ellenzô államok – gyakorlatilag azok, ahol a kukoricamoly súlyos károkat okoz, például Magyarország is – a késôbbi években történô végleges döntésig felmentést kaphatnak a csávázási tilalom alól. Magyarország számára fontos nemzeti szempont a vetômagtermesztés fenntartása, annál is inkább, mert Európában a harmadik, a világon a tízedik helyen áll a vetômagtermesztés volumenét illetôen.

agrárium

2013. március

Endokrinromboló hatású anyagok Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal tanulmányt hozott nyilvánosságra az endokrinromboló hatású (endocrine disruptors) vegyületekrôl. Az ilyen vegyületek a szervezetbe jutva káros hatásúak lehetnek az endokrin (belsô elválasztású) mirigyekre, ami súlyos következményekkel járhat mind az emberre, mind a környezetre. Amennyiben egy növényvédô szerrôl bebizonyosodik az endokrinromboló hatás, azt a1107/2009.sz. EU-rendelet alapján haladéktalanul ki kell vonni a felhasználásból. A bolognai NOMISMA kutatóintézet tanulmányt készített arról, milyen hatások érnék az EU búzatermesztését, ha például a gyanúba került azoltípusú gombaölô szereket kivonnák a búzatermesztésbôl. • Az azolok további használatával az EU búzatermesztése 2013-ban +5,0%-kal nône, ami 2020-ra +13,4%-ot érne el. Ha ez a trend fennmarad, az EU változatlanul nettó exportôr lesz. • Az azolok betiltása esetén az európai búzatermés 9,8 millió tonnával csökkenne (141,1 millió tonnáról 131,3 milló tonnára), a csökkenés 2020-ban már 18,6 millió tonna lenne. A csökkenés 2013-ban 2,4 milliárd euró veszteséget jelentene, ami 2020-ra 4,6 milliárd eurót tenne ki. Ez egyben azt is jelentené, hogy az Európai Unió nem tudná saját búzaigényét kielégíteni. • Az EU-igények kielégítéséhez az azolok kiesésébôl származó termésveszteség kompenzálására a búza termôterületét 7,5%-kal kellene növelni a rövid távú és 13,9%-kal a hosszú távú (2020) elôrejelzés szerint. • Amennyiben az EU elveszítené exportôr szerepét, az a világpiaci árak jelentôs növekedését vonhatná maga után – az EU a világpiac 21%-át termeszti, az európai termésátlag 5,3 t/ha, míg a világ búzatermesztésének átlaga 2,9 t/ha. • Amennyiben Európa elvesztené jelenlegi búzaexportôr szerepét, kétséges, hogy a jelenlegi jelentôs búzaexportáló országok – Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Oroszország – el tudnák-e látni a világpiacot. Ez valószínûleg növelné a már most létezô élelmiszerellátási bizonytalanságot, ami az elmúlt években már megmutatkozott a készletek csökkenésében, az áremelkedésekben és az árak váratlan ingadozásában. Az Európai Bizottságban és más vezetô európai testületekben már megkezdôdött a vita az endokrin diszrupotorokkal kapcsolatban. Mint minden ilyen kérdésben, a tudományos, a féltudományos és a bizonyíthatóan politikai indítású indokok is jelentôs szerepet játszanak. E cikk megírásának idején még alapkérdéseken folyik a vita. A probléma az, hogy 2013 végére az EU döntése szerint az Európai Bizottságnak pontot kell tennie az ügyre. Magyarország mint jelentôs gabonatermelô és -exportáló ország rendkívül érzékenyen érintett a kérdésben. Nehéz év elôtt állunk, ami a növényvédô szerekkel kapcsolatos elvi kérdéseket illeti! Kádár András, Növényvédôszer-gyártók és Importôrök Szövetsége Egyesület


Aktuális gondolatok a napraforgó növényvédelméhez A harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk vetésterülete az elmúlt évben rekord nagyságúra, több mint 617 ezer hektárra nôtt. Az átlagtermés hektáronként 2 tonna körül alakult (a legmagasabb 2,65 tonna volt). Tenyészideje alatt extrém szárazsággal kellett megküzdenünk, ami országos átlagban nem rontotta lényegesen a termelés gazdaságosságát. A tavalyi száraz év kedvezôen hatott az állomány egészségi állapotára. Nem alakultak ki országos járványok, és a csapadékigényesebb betegségek fertôzési szintje is alacsony maradt. Ennek ellenére egyes országrészeken belül jelentôs fertôzések is kialakultak, ahol a gombaölô szeres kezeléseket nem lehetett elhagyni. A 70-es évek közepétôl, a bácsalmási rendszer bevezetésétôl nagyüzemivé vált kultúránk gombás eredetû megbetegedései az elmúlt néhány évtizedben különbözô mértékben jelentkeztek. A kezdeti években fôleg a tányérbetegségekkel (szürkepenészes és fehérpenészes rothadás) kellett megküzdeni. A fertôzések megelôzése agrotechnikai módszerekkel ekkor már nem volt lehetséges, szükségszerûvé vált a vegyszeres növényvédelem. A 90-es évek után a szár megbetegedései kerültek elôtérbe. A Diaporthe, Sclerotinia, Macrophomina, Alternaria, Botrytis és a Phoma fertôzések okoztak országos járványt, ami sok esetben jelentôs terméskieséssel járt. A legutóbbi éveket tekintve már nem lehet külön a szárbetegségeket vagy a tányérbetegségeket kiemelni. Napraforgóink fertôzöttsége ma már sokkal összetettebb, legtöbbször több betegség is jelentkezik egyszerre mind a száron, mind a tányéron, valamint a korábban kevésbé jelentôs betegségek fertôzése is megerôsödik. Az utóbbi években például egyre gyakrabban találkozunk a hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) és a fekete szárfoltosság, azaz a fóma (Phoma macdonaldii) tüneteivel. A júniusban fertôzô Diaporthe máig a legnagyobb károkat okozó napraforgó-betegség. A fellépése sokszor viszonylag késôn történik, amikor már a napraforgó szántóföldi permetezôgéppel nem járható. Ezért a védekezést a 6-8 lomblevélpáros idôszakban már célszerû elkezdeni felszívódó hatóanyagú és hosszú tartamhatású készítménnyel. Ez az elsô védekezési idôszak a napraforgó más betegségei ellen is kellô védelmet nyújt, például az ugyancsak súlyos károkat okozó Sclerotinia és a napja-

inkban egyre gyakoribb fekete szárfoltosság ellen is. Ez utóbbi betegség legnagyobb mértékben a virágzás alatti meleg, párás idô esetén jelentkezik, de a fertôzés a tenyészidôszak bármely szakaszában elôfordulhat. Az általa okozott terméskiesés nem jelentôs, de más betegségekkel együtt már jelentôs károkat okozhat. Az elmúlt idôszakban az olajosnövények vetésterülete hatalmasra nôtt hazánkban. A vetésforgó rövidítése miatt a repce és a napraforgó túl hamar kerülnek vissza egymás után, illetve önmaguk után is. Ez a tendencia nemcsak a korábban korlátozó tényezônek számító szklerotinia, hanem a fóma felszaporodását is fokozza. A fekete szárfoltosság kórokozója a fertôzött növényi maradványokban telel. A levéllemezen és a levélnyélen keresztül hatol a szárba, csakúgy, mint a Diaporthe, s a tünetei is hasonlóak. A növényi maradványokban áttelelt gomba konídiumokkal fertôz, elsôsorban felfröccsenô csapadékkal, illetve rovarok útján jut el az alsó levelekre. Ezek a korai betegségek mindenképpen indokolják, hogy a napraforgó 6-8 levélpáros állapotában elvégezzük a növényvédelmi beavatkozást. A védekezések során célszerû olyan készítményeket választani, amik egyaránt hatékonyak a Diaporthe, a Phoma és az egyéb szárfoltosságok ellen, felszívódó hatóanyaggal, esetleg hatóanyag-kombinációval, és hosszú, több hetes tartamhatással rendelkeznek. Az idei évtôl forgalmazott ZAMIR megfelel ezeknek a kritériumoknak. A ZAMIR egyik hatóanyaga a Mirage-ból már jól ismert, felszívódó, lokálszisztémikus és hosszú tartamhatást biztosító prokloráz. Másik hatóanyaga a felszívódó és jól transzlokálódó tebukonazol, amely a Phoma fajok elleni hatékonyságát már a repcetermesztésben is bizonyította. A két hatóanyag kombinációja a napraforgó legfontosabb betegségeinek teljes palettáját lefedi. A júniusban, 6-8 levélpáros állapotban elvégzett ZAMIR-os kezelés megfelelô védelmet nyújt a napraforgó szárbetegségei ellen és hosszú tartamhatásával megalapozza a késôbbi tányérbetegségek elleni védelem sikerét is. A ZAMIR-ral kapcsolatos további információkért kérjük keresse területi képviselôinket vagy látogasson el a www.mahun.hu oldalra. Dr. Lukács Domonkos fejlesztési menedzser Makhteshim Agan Hungary Zrt. 2013. március

agrárium

30 N ö v é n y v é d e l e m

Szuper lehetôség a kalászos gyomirtásban! Az ország jelentôs területén jól fejlôdtek az ôszi vetések, a csapadékos és enyhe idôjárásnak köszönhetôen már gyakran találkozhatunk gyomos területekkel. Ezek a gyomnövények tavasszal a gabonával együtt fejlôdve jelentôs mennyiségû tápanyagot és vizet vonnak el a kultúrnövénytôl, ezért a gyomirtás különösen fontos lesz. A Cheminova Magyarország Kft. olyan kétszikû gyomok ellen hatékony készítményeket forgalmaz, amelyek fejlettebb állományban is használhatóak, a gabonára teljesen szelektívek, mégis széles körû gyomirtó hatással rendelkeznek, a vetésváltást pedig nem korlátozzák. A tribenuron-metil (Nuance 750 WG) egy jól ismert hatóanyag, amely a levélen keresztül hat, az érzékeny gyomnövények növekedése gyorsan leáll, és néhány nap elteltével a tünetek láthatóvá válnak. A kalászosokban lévô legtöbb magról kelô kétszikû faj (ebszikfû, napraforgó árvakelés, tyúkhúr, árvacsalán, vadrepce stb.) és a mezei acat ellen is hatékony. Az orvosi füstike, a porcsin keserûfû, a herbicid toleráns napraforgó árvakelés és a ragadós galaj esetén kombinációs partner szükséges. Az acat a tôlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb, ebben az esetben 25 g/ha dózis javasolt. A Nuance 750 WG használata nagyon rugalmas, mivel kalászosokban a fagyok megszûnését követôen a zászlóslevél megjelenéséig alkalmazható. Utóvetemény-korlátozás nincs. Annak érdekében, hogy a megfelelô gyomirtást még nehezen írtható fajok esetén is költségtakarékosan lehessen elvégezni, ikercsomagolások állnak rendelkezésre. Jól bevált kombináció a Nuance Star csomag, amelyben található Nuance 750 WG (200 g/csomag), ami az elôzôekben leírt széles körû hatékonysággal és rugalmas felhasználhatósággal rendelkezik, és a Fluxyr 200 EC (5 l/csomag), amelynek a hatóanyaga a fluroxipir. Kiváló hatékonysággal rendelkezik az aprószulák, sövényszulák, hamvas szeder, tyúkhúr, valamint a ragadós galaj ellen is, ezért jól kiegészíti a Nuance 750 WG-t. Kalászosokban a készítményt a kultúrnövény 2-3 leveles állapotától a zászlóslevél megjelenéséig lehet kijuttatni. A Nuance Star csomagot akkor alkalmazzuk, amikor a gyomnövények az aktív növekedési szakaszban vannak. A gyomok általában 2-4 leveles korukban a legjobban irthatók, a ragadós galaj 2-6 örvös állapotában, a mezei acat tôlevélrózsás és 10 cm-es fejlettsége között a legérzékenyebb. Egy csomag 10-12 ha kalászos kezelésére használható. Abban az esetben, ha a galaj túlfejlett és/vagy nagy egyedszámban

agrárium

2013. március

van jelen, 10 hektárra juttassuk ki a készítményeket. A Nuance Star kalászosokban kíméletes hatóanyagainak köszönhetôen igen rugalmas felhasználást tesz lehetôvé, megkésett kezelés esetén sem károsítja a kultúrnövényt. A csomagban található Hyspray erôsíti, gyorsítja a hatást. Azokon a területeken, ahol a magról kelô fajok mellett a mezei acat okoz problémát, a Nuance Combi nyújtja a megfelelô megoldást. A csomag tartalma 200 g Nuance 750 WG + 10 l Mecaphar 750 (MCPA hatóanyag) + 5 l Hyspray. Ez egy kettôs hatású gyomirtószer. A két hatóanyag jól kiegészíti egymást, és együttes használatuk kizárja a rezisztencia kialakulását. Mindkét anyag levélen keresztül szívódik fel. A gabonában megjelenô fontosabb kétszikû gyomok mindegyikére hatásos, kivéve a ragadós galajt. A Nuance Combi tavasszal a búza és árpa bokrosodásának végéig használható fel. A csomag 11-12 ha-ra elegendô, természetesen a két szer külön is felhasználható a szakmai kihívásoknak megfelelôen. Ebben az esetben az acat és a korán kelô gyomok ellen felhasználható a Mecaphar 750, majd a késôn kelô pl. napraforgó árvakelés ellen a Nuance 750 WG. Abban az esetben, ha az elôvetemény herbicidtoleráns napraforgó volt, a Mecaphar 750 kijuttatását akkorra idôzítsük, amikor már ez is kikelt. Ebben az évben egy új terméket is ajánlunk a kalászosok gyomirtására, ez a Nuance Super. Azokon a területeken javasoljuk a felhasználását, ahol a Nuance 750 WG önmagában azért nem elég, mert a herbicid (imazamox vagy tribenuron-metil) toleráns napraforgó árvakelése is gyomosít. A Nuance Super 250 g/kg tribenuron-metilt és nagyon magas, 500 g/kg tifenszulfuron-metilt tartalmaz, amelynek köszönhetôen kiváló hatékonysággal rendelkezik a fent említett árvakelés ellen is. Dózisa 50 g/ha, amely a ragadós galaj kivételével az egyéb jelentôs magrólkelô kétszikû gyomok ellen hatékony. Zászlóslevél megjelenéséig kijuttatható, így a késôn csírázó T4-es gyomok ellen is használhatjuk. A szükséges nedvesítôszert ingyen biztosítjuk, ennek használata elengedhetetlen a jó hatás elérésének érdekében. A fenti ajánlatokból látható, hogy a Cheminova bármilyen kétszikû gyomproblémára tud hatásos és mégis takarékos megoldást adni a termelôknek anélkül, hogy a kalászos után termeszthetô kultúrák körét befolyásolná, nyugodtan vethetünk ôszi káposztarepcét is, nincs korlátozás. Tóth Balázs Cheminova Magyarország Kft.


Ôszi vetéseink növényvédelme A 2012 ôszén elvetett kultúrnövényeink (ôszi kalászosok, ôszi káposztarepce) a lehullott csapadéknak köszönhetôen megfelelôen kikeltek és megerôsödtek. Igaz, a vetést követô szárazság miatt nehezen indultak fejlôdésnek, de 2012 novemberében kedvezôre fordult az idôjárás. A folytatás is kedvezett a növényeknek, és szerencsére a március közepén beköszöntött hóval, kemény fagyokkal járó párnapos késôi tél jelentôs károkat már nem okozott a megerôsödött ôszi vetésekben.

A

növénybetegségek, illetve járványok kialakulását a gazdanövény, a kórokozó, illetve a termôhelyi környezet kölcsönhatásai határozzák meg. A környezeti faktorok (idôjárás, elôvetemény, talajmûvelés, vetésidô, tápanyag-ellátás, stressz állapot ) a növény és a kórokozó közötti „versenyt” évjáratonként különbözô mértékben befolyásolják. A kórokozók csak fogékony fenofázisban tudják a gazdanövényüket megbetegíteni, a járványok kialakulásában a kedvezô ökológiai feltételek mellett a szaporítóképletek tömege és a betegség terjedési sebessége is meghatározó lehet.

Az ôszi kalászosok kórokozói és kártevôi A kalászosok gombabetegségei a lisztharmat kivételével a fertôzéshez nedvességet igényelnek. Ha a tavasz és a nyárelô hûvös, csapadékos, akkor számíthatunk a szeptóriás megbetegedések járványszerû elterjedésére, illetve egyes érzékeny fajtákban a sárgarozsda megjelenésére. A lisztharmat fertôzés jelentôsége az utóbbi egy – másfél évtizedben a rezisztencia nemesítésnek köszönhetôen visszaszorult. Számára kedvezô idôjárás esetén a kora tavaszi fertôzések után a betegség a legtöbb fajta esetében a felsô két levélemeletet és a kalászt már nem fertôzi. A rozsdabetegségek közül Magyarországon a vörösrozsda domináns, bár a nedves idôjárást kedveli, de száraz években is fertôz. A fertôzést követôen intenzív levélszáradást okoz, ezért a védekezést korai fertôzés (április vége, május eleje) esetén az elsô tünetek észlelése után végre kell hajtani.

agrárium

2013. március

A fahéjbarna foltosság fertôzésekre a kalászos elôveteményû táblákon már március végétôl számíthatunk, jó vagy közepes elôvetemény után az elsô tünetek megjelenését április második felében tapasztalhatjuk. Védekezni általában 2–3 nóduszos állapottól a zászlós levél megjelenésével bezárólag szükséges. Erôs kalászfuzárium fertôzésre akkor számíthatunk, ha az egyéb hajlamosító tényezôk mellett a virágzás idején csapadékos az idôjárás, illetve bôséges a harmatképzôdés. A védekezést ezért a virágzás kezdetére kell idôzíteni. Ha a rövid távú meteorológiai elôrejelzés szerint virágzás idején nedves, párás idôjárás várható, a védekezéshez a rendelkezésre álló leghatékonyabb fungicidek közül válasszunk. A permetezés során olyan szórófejeket alkalmazzunk, amelyek a kalászon jó permetléfedettséget biztosítanak. A kalászosok termésére a felsô 2–3 levél, zászlós levél egészségi állapota van a legnagyobb hatással, ezért a felsô levelek és a kalász védelme kiemelt feladat. A védekezés, védekezések szükségességét és optimális idôpontját elôrejelzési tevékenységgel határozhatjuk meg. A kalászosok esetében az elôrejelzési munkát megalapozza a meteorológiai adatok mérése, illetve a kapott adatok és a rövid távú meteorológiai elôrejelzés elemzése. A vetésfehérítô bogarak kártételére minden évben számítani lehet. Az imágók betelepedése a gabonatáblákra tavasszal történik, amikor a hômérséklet napi maximuma tartósan 15 °C fölé emelkedik. Elôször a táblák szélén alakul ki nagy egyedszám, majd a hômér-

séklet alakulásától függô tempóban történik a tábla benépesítése. Az imágók ellen a tömeges betelepedés idején kell védekezni, a védekezés akkor indokolt, ha az imágók még a szegélyzónában tartózkodnak, és itt több mint 8 bogár van egy m2 területen, vagy 10–15 bogarat találunk 10 hálócsapás után a rovarhálóban. A lárvák ellen akkor kell védekezni, ha a felsô levelek 20%-án megjelennek a fiatal lárvák jellegzetes hámozgatási csíkjai, és még vannak tojások a területen. A gabonapoloskákra jellemzô a gradacióra való hajlam, amennyiben a május és június hónapok idôjárása legalább két egymást követô évben meleg és száraz, számíthatunk tömeges megjelenésükre. Már kora tavasszal tömegesen telepedhetnek be a gabonaföldekre és kártételükre egészen a viaszérésig számítani lehet. Amennyiben szárba szökkenés és kikalászolás idején 20–30 poloskát találunk 100 hálócsapásban, indokolt ellenük a védekezés. A szalmadarázs felszaporodásának a monokultúrás termesztés mellett szintén kedvez a csapadékmentes, meleg, száraz tavasz. Amennyiben 100 hálócsapásban 6–8 vagy több egyedet találunk, indokolt ellenük a kémiai védekezés. A gyenge fejlettségû gabonaállományokban tél végén, tavasz kezdetén súlyos gabonalégy károk alakulhatnak ki. A gabonalégy károkkal szemben a botanikailag is optimális idôben (Magyarországon szeptember vége – november eleje közötti idôszakban) elvetett gabonaállományok a legvédettebbek. A mezei pocok már ôsszel betelepedhet a gabonatáblákra, egész évben károsít, nem alszik téli álmot, csoportosan, kolóniákban él. Száraz idôjárás

N ö v é n y v é d e l e m 33 esetén rendkívül szapora, az ellene való védekezés akkor indokolt, ha a lakott járatok száma tavasszal 1–2 db/100 m2.

Az ôszi káposztarepce kórokozói és kártevôi A gombabetegségek közül a szürkerothadás fertôzést elsôsorban a magas páratartalom és az egyoldalú nitrogéntrágyázás váltja ki. A fertôzés szempontjából kedvezô a 18–21 °C-os léghômérséklet, a 18–19 órán át tartó felületi nedvesség. A gomba spóráival a légtér szinte állandóan telített, a kórokozó jelenléte állandóan biztosított, ezért ha csapadékos az idôjárás, biztosra vehetô a fertôzés. A fómás levélfoltosság jelentôségét növeli a repce vetésterületének növekedése, a vetésforgó elmaradása, a sûrû növényállomány. Pozitív napi átlaghômérséklet és magas páratartalom esetén a kórokozó egész tél folyamán fertôzhet. Április–májusban a fómás betegség terjedését a szárormányosok is segítik, ezért az állományok rendszeres szemléje és a kártevôk elleni védekezés is hozzájárul a kórokozó elleni hatékony védekezéshez. A fehérpenészes rothadás polifág kórokozó, ezért a fertôzött elôvetemény, a fertôzött gyomnövények meghatározó jelentôségûek a betegség nagyobb mérvû elôfordulásában. A magas talaj- és levegônedvesség 7–11 °Cos hômérséklettel párosulva elôsegítik a fertôzés tavaszi megjelenését. A fertôzési veszély különösen az átlagosnál csapadékosabb és mély fekvésû területeken nagy. A késôbbiekben a betegség számára kedvezô az alacsonyabb 18–22 °C-os hômérséklet. A repce alternáriás betegségének a meleg, párás idôjárás kedvez. A kórokozók jól fejlôdnek már 20 °C-on is, de fejlôdésükre legkedvezôbb a 33–35 °C-os párás idôjárás. A vegetációs idôszak alatt a konídiumokat a szél, az esôcseppek, a rovarok viszik egyik növényrôl a másikra. A repce virágzásától egészen az éréséig számíthatunk a kórokozó megjelenésére. A repce esetében a rovarkártevôk okozhatják a legsúlyosabb terméskiesést kártételükkel. A nagy repcebolha lárvái, imágói már ôsszel károsítanak. A lárvák ôsszel

az alsó levelek nyelében furkálnak, az ilyen levelek enyhébben, majd erôsebben sárgulnak, végül elfonnyadnak. Az elsárgult levél könnyen letörik a szárról, a növény rosszul telel, a kifagyás gyakoribb. Tavasszal a lárva a szárban, ritkábban a gyökérnyaki részben járatokat rág, ennek hatására a növény fejlôdése lelassul, nehezen megy szárba, kényszerérett lesz. Elhúzódó kelés esetén, meleg ôszön fokozott kártételükre lehet számítani, ami kedvezô idôjárás esetén tavasszal tovább fokozódik. A repcedarázs lárvája már szintén ôsszel, a repce 3–4 leveles állapotától elkezdi károsítását. A nyári 2. nemzedék a legnépesebb, ez okozhatja a legnagyobb kárt a repcében. A száraz, meleg idô kedvez mind az imágó, mind az álhernyó fejlôdésének. A hûvös, csapadékos idô részlegesen vagy véglegesen véget vethet mind az imágók rajzásának, mind az álhernyók fejlôdésének. Napfényhiányos idôszakban, hûvös idôben a talajrögök között meghúzódnak. A kártevô 3. nemzedéke meleg, száraz ôszön lép fel erôs kártétellel. Amennyiben m2-enként 2 db álhernyót találunk, a kémiai védekezés indokolt ellenük. A nagy repceormányos, a repceszárormányos felszaporodásának a száraz, meleg tavaszi idôjárás (12–15 °C) kedvez. A betelepedést követô 2–3 hét alatt lehullott csapadék negatív hatással van a kártevôre. Tavasszal az elsô felmelegedést követôen meg kell kezdeni a megfigyelést, mert amikor a termôhely hômérséklete eléri a 7–9 °C-ot, az ormányosok mozgolódni kezdenek, 15 °C felett pedig tömegesen telepednek be a táblákra. Többéves tapasztalat alapján az egyedszámok már akkor elérték a védekezési küszöbértéket, ha a napi maximum hômérséklet több napon keresztül 12–15 °C felett volt. Rajzásdinamikájuk nyomon követésére a sárga vizes tálak a legalkalmasabbak. Amennyiben az elôrejelzés során 15 db repceszárormányos/, 10 nagy repceormányos/csapda/ 3 nap az eredmény, a kémiai védekezés indokolttá válik ellenük. A repce fénybogár elszaporodásának a párás, meleg tavasz és nyár kedvez. A száraz meleg vagy hûvös klímát nem kedveli. A táblára való betelepedése általában áprilisban 9–10 °C feletti hômérsékleten indul meg, 13 °C-

on erôsödik és 15 °C felett tömegessé válik. A kártevô a bimbós állapotban lévô növényen okozza a legnagyobb kárt a bimbók kirágásával. A károsított táblán 10–15%-os terméskiesést is okozhat. Egyedszámuk hálózással jól ellenôrizhetô, amennyiben 10 hálócsapásonként 50 db feletti az imágók egyedszáma, a védekezés feltétlen szükségessé válik. A repcebecô-ormányosok megjelenése a hômérséklettôl függ, a repcetáblákat kora tavasszal repülve keresik meg az imágók. A párás meleg idô kedvez a felszaporodásuknak. A táblára történô betelepedés az idôjárás melegebbre fordulásával, általában 10–12 °C feletti hômérsékleten, a növények zöld- és sárgabimbós fenológiai állapotában kezdôdik meg. Kártételi küszöbértékük sárga tállal, fûhálóval egyaránt jól ellenôrizhetô. 10 hálócsapásonként 15–20 bogár, sárga tálanként 10 egyed esetén a kémiai védekezés már szükséges ellenük. A repce legjelentôsebb magkártevôje, amennyiben egy becôben 2–3 lárva rág, a termésveszteség akár 80% is lehet. A becôormányos a repcebecô-gubacsszúnyog fertôzésének is utat nyit, mert az ormányos bogarak által fúrt becôkben sokkal nagyobb a szúnyoglárvák egyedszáma, mint a mechanikai úton sérült becôkben.

A repce és a kalászosok gyomviszonyai Az ôszi káposztarepce és a kalászosok gyomviszonyai között szoros összefüggés van, hiszen a repce a vetésforgóban többnyire a kalászosok után kerül, ezért a kalászosokban felszaporodott gyomnövények benne is károsítanak. Az ôszi káposztarepce kitûnô talajszerkezet-javító növény, ezért a repce után is fôleg kalászos, elsôsorban ôszi búza kerül. A kora tavaszi gyomosodásnak elsôsorban a rosszul áttelelt, foltos, részben kifagyott repcetáblák vannak kitéve. A kalászosok gyomfajösszetétele jelentôs változásokon ment át az elmúlt évtizedekben, amelyeket az Országos Gyomfelvételezések is alátámasztanak. Magyarországon a nagyüzemi búzatáblák 75–80%-án végeznek vegyszeres gyomirtást. A földterületek privatizációjával az 1990 elôtti évekhez 2013. március

agrárium

34 N ö v é n y v é d e l e m viszonyítva jóval nagyobb számban jelentek meg a párhektáros búzatáblák, amelyeken összességében sem éri el a vegyszeres gyomirtás az 50%-ot. A gabonatáblák egyik legveszélyesebb gyomnövénye a ragadós galaj (Galium aparine). A ragadós galaj különösen a Dunántúl nyugati, délnyugati részén gyakran együtt található meg a nagy széltippannal, mivel ökológiai igényük nagyon hasonló. A kalászosokon túlmenôen az ôszi káposztarepcében is az egyik legtöbb problémát okozó gyomnövényé nôtte ki magát. Repcében külön gondot okozhat a betakarítás megnehezítése (mackót fog a kombájn) mellett az a tény, hogy gyakorlatilag azonos magtartományba tartoznak, hasonló gömbölyû magvakkal, ezért mechanikai úton nem lehet hatékonyan szétválasztani a galajmagot a repcemagtól. Külön gond még, hogy a ragadós galaj magja 10 évig is megôrzi csíraképességét. A galajon túlmenôen az ôszi búza repce vetésváltásnak köszönhetôen az Anthemis spp., Maricaria spp., Sisymbrium spp. (Descurainaia spp.) gyomfajok szintén gyakorta gyomosítják egészen a betakarításig a repce vetésterületeket. A repce gyomosodását vizsgálva jól látható, hogy a repce gyomnövényei nagyon hasonlóak a kalászosokéhoz, a repcével párhuzamosan kelnek, folyamatosan jelen vannak, ezzel már ôsszel kárt okoznak. Ez az oka annak, hogy repcevetések nagy részén szakmailag indokolt az ôszi gyomirtások végrehajtása. Az egyes kalászosokban károsító gyomfajok felszaporodásában egyértelmûen fontos szerepet játszott az egyoldalú vegyszerhasználat. Az ún. „hagyományos” hormonbázisú gabona gyomirtó szerek, a fenoxi-ecetsavak (MCPA, 2,4-D) széles körû alkalmazása okozta a Galium aparine, Matricaria spp., Anthemis spp., Viola spp., Veronica spp., Fumaria spp., Sisymbrium spp. gyomfajok, valamint a magról

agrárium

2013. március

kelô egyszikûek (Apera spica-venti, Alopecurus myosuroides, Avena fatua) felszaporodását. Ezek a gyomfajok az MCPA, 2,4-D gyomirtási spektrumából kiesnek, ezért kiszelektálódtak. A fenoxi-propionsavak (diklórprop 2,4-DP, mekoprop MCPP) piaci bevezetése enyhítette a problémákat a fenti gyomfajokkal szemben, de az igazi áttörést a speciális készítmények bevezetése (pl. Galium aparine ellen a fluroxipir hatóanyag Starane 250 EC) hozta meg. A nem fémzárolt, minôsített vetômagvak használata (rosszul értelmezett költségtakarékossági szempontokból) szintén fontos szerepet játszanak napjainkban is a fertôzés kiterjesztésében. Ma már gyakorlatilag nincs Galium aparine-mentes gabonatermesztô körzet, a fertôzések több mint kétharmada ôszi búzában fordul elô, de jelentôs a fertôzés még árpában is. A gabonafélékben a vegyszeres gyomirtási eljárások bevezetésével a konkurens kétszikû fajok fertôzésének visszaszorításával megnövekedett a gyompázsitfüvek jelentôsége. A kalászosokban az Apera spica-venti mellett az Alopecurus myosuroides, az Avena fatua és a Bromus fajok a legjelentôsebbek. Sajnálatos tény, hogy az Avena

fatua évrôl évre egyre jobban terjed, különösen az ország azon részein (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), ahol az alacsony termésátlagok miatt az ellene való költséges gyomirtási eljárásokat az ôszi búza nem bírja el. A vadzab elterjedését segíti, hogy nagyon egyenetlenül érik, ezért a termés egy része már a betakarítás elôtt a talajra hullik, ezzel párosul az egyenlôtlen csírázás is. Terjedését elôsegítette az is, hogy nem csírázik a nyári hónapokban, ezért tarlóhántással vagy más nyári talajmûveléssel nem védekezhetünk ellene. Az Apera spica-venti, valamint az Alopecurus myosuroides elleni kezelések alacsonyabb költségszinten is megoldhatóak, a Bromus fajok, az Avena fatua elleni gyomirtási technológiák már a legmagasabb költségszintû gabonagyomirtások közé tartoznak. Az évelô kétszikû gyomnövények közül kalászosokban a legtöbb gondot a Cirsium arvense okozza, erôs fertôzés esetén a kalászosok betakarítását is ellehetetlenítve. Elterjedésének egyik fô oka a helytelen agrotechnika, a sekély talajmûvelés, amelynek hatására a tarackok felaprózódnak és a mûvelôeszközökkel a talaj felsô rétegeiben szétszóródnak. Az utóbbi években a hazai gyakorlatban is megjelentek az MCPA-ra, 2,4-D-re kevésbé érzékeny mezei acat populációk. Ezen egyedek vizsgálata bebizonyította, hogy nem rezisztenciáról, csak alkati toleranciáról van szó. Ezen populációkon morfológiai okokból nem tud megtapadni és a növénybe bejutni az alacsony nyomáson és nagy cseppméretekkel kijuttatott permetlé. Az új fejlesztésû adjuvánsok (tapadásfokozók) alkalmazásával (Trend, Extravon, Dash HC, BreakThru, Mero), aprócseppes kijuttatási technológiával ma már ezen egyedek ellen is hatékonyan tudunk védekezni. Szentey László, növényvédelmi szakmérnök


A kukorica kórokozói és kártevôi A kukorica egyik legfontosabb takarmánynövényünk, emellett potenciális energianövény és emberi fogyasztásra is széles körben alkalmazzuk. Magyarországon 1 300 000 ha-on termesztik, termésátlagaink világviszonylatban is jelentôsek. A kukorica növényvédelme összetett, a termesztéstechnológia legsarkalatosabb kérdése, a gyomirtás mellett fontos a kórtani és rovartani problémák kezelése is. A kukorica legfontosabb betegségei Fuzáriózis (Fusarium spp.) Polifág kórokozó, mivel a gomba méreganyagokat (toxinokat) termel, így különösen nagy a jelentôsége. A kórokozó egészen fiatal korban okozhatja a csíranövény pusztulását, késôbbiekben csôpenészt, szárkorhadást. A fertôzött csövek kukoricaszemei töppedtek, ráncosak, kisebbek, az ilyen szemekbôl fejlôdô csíranövények gyakran elpusztulnak. A fuzarium talajlakó, a gyengültségi kórokozó terjedhet fertôzött vetômaggal, fertôzött növényi maradványokkal. A védekezés legfontosabb tényezôje az eredményes vetômagcsávázás. Továbbiakban szintén fontos a helyes agrotechnika megválasztása, a monokultúra kerülése, az optimális tápanyagellátás, a megfelelô vetésidô, vetésmélység. Golyvás üszög (Ustilago maydis) A betegség mindenütt gyakori, ennek ellenére súlyosabb károkat ritkán okoz. Elsôsorban a csemegekukoricaés vetômagtermesztésben jelentôs. Jellegzetes tünetei a növény föld feletti részein megjelenô ezüstös hártyával fedett, szivacsos állományú golyvák, amelyekbôl késôbb felszakadva fekete spórák tömege távozik. Általában sérülések hatására jön létre a fertôzés, a kórokozó fertôzött növényi maradványokon, talajra hullott golyvákban telelhet. Az ellene való védekezésnél fontos a helyes tápanyagellátás, agrotechnika, valamint az ellenálló hibridek termesztése. Kémiai védekezés kifejezetten a gomba ellen nincs gyakorlatban. Hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina)

agrárium

2013. március

Polifág kórokozó, mintegy 300 gazdanövénye van, már csíranövény korban fertôzhet, a gyökereken vizenyôs foltok láthatóak, a növény elfeketedik, majd elpusztul. A gomba szkleróciumokkal telel a növényi maradványokon és a gyökéren át közvetlenül fertôzi a kukoricát. Fontos a fertôzött növényi maradványok megsemmisítése, a megfelelô tápanyagellátás. Rezisztens hibridek termesztésével, a fiatalkori fertôzés ellen eredményes vetômagcsávázással megelôzhetô a fertôzés. Kabatiellás szemfoltbetegség (Kabatiella zeae) Az egész országban elterjedt, de jelentôs kárt eddig még nem okozott. Jellegzetes tünetei: nyár közepétôl a levéllemezen, csuhéjleveleken apró foltok jelennek meg, ezek közepe késôbb kifakul, az erôsen fertôzött levelek sárgulnak, elhalnak. Az ellene való védekezés leghatékonyabb módja a rezisztens hibridek termesztése, a fertôzött növényi maradványok megsemmisítése. Kukorica helmintosporiózisok (több kórokozó által okozott betegségek gyûjtôneve) A kórokozók a levélszáradáson túl szár- és csôkorhadást is okoznak. Többnyire fertôzött növényi maradványokon telelnek át, de vetômaggal is terjedhetnek. Vannak közöttük karantén kórokozók is (Bipolaris zeicola, Bipolaris maydis). A védekezés egyik legfontosabb feladata az import vetômagtételek ellenôrzése, illetve a hatékony vetômagcsávázás. A kórokozók nagy nedvességigényûek, ezért fontos a termôhelyi optimális tôszám biztosítása, az elgyomo-

sodás megakadályozása, a fertôzött növényi maradványok mély aláforgatása. Fontos védekezési eljárás a rezisztenciára nemesítés.

A kukorica legfontosabb kártevôi Kukoricabarkó (Tanymechus dilaticollis) A fô kártevô maga a bogár, amely a rögös talajba késôn vetett, fejlôdésben visszamaradt kukorica veszedelmes kártevôje. A szögcsíra állapotú kukoricát tôbôl lerágja, a növényt 3–4 leveles koráig veszélyezteti. A kártevô veszélyességi küszöbértéke 3–4 bogár/m2. A vetésidô optimális megválasztásával, megfelelô magágykészítéssel elejét vehetjük a kártételnek. Talajfertôtlenítés, rovarölô szeres vetômagcsávázás a kártétel veszélyét lényegesen csökkenti. Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) Közvetett és közvetlen kártétele egyaránt jelentôs, 5–20%-os terméskiesést is okozhat. A fertôzött töveken a fuzáriózis és egyéb kórokozók elôfordulása gyakoribb. A moly lárvája a szárat és a csövet egyaránt károsítja, rágásának jellegzetes kísérôjelensége az apró, száraz, fûrészporszerû rágcsálék. A megrágott szemek felületén gyakran megtelepszik a fuzárium. A kifejlett lárva telel át a kukoricaszár belsejében. A védekezés alapja a szárak kirajzás elôtti megsemmisítése, talajba forgatása, ez rendeletileg kötelezôen elôírt április 15-ig. Rovarölô szerrel a lárvák kelésének idôszakában szükséges védekezni, mert a rejtett életmód miatt a fejlettebb lárvák már nem elérhetôek. Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera)

N ö v é n y v é d e l e m 37 A fô kártevô a lárva, amely a kukorica gyökerein károsít, a károsított gyökér elhal, csökken a növény tápanyagfelvétele, növekedési üteme. Erôs kártétel esetén a növények hattyúnyakszerûen meggörbülve részben vagy teljesen megdôlnek. Az imágó kezdetben a kukorica levelein hámozgat, késôbb a címeren virágporral, majd a bibeszálakkal táplálkozik, amellyel komoly termékenyülési veszteséget okozhat. A kártevô egynemzedékes, tojás alakban telel át a talajban. Az ellenük való védekezés legfontosabb eleme a vetésváltás, a monokultúra kerülése. A lárvák ellen a hatékony kémiai védelem a vetômagcsávázás és a talajfertôtlenítés. Az imágók elleni védekezés állománypermetezéssel oldható meg a kritikus egyedszám elérésekor. Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) A kártétel a csövön jelentkezik, a kis hernyók kezdetben a bajuszszálakat fogyasztják, késôbb fôleg a csôvégi

1. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (fungicidek) Csírakori betegségek (vetômagcsávázás) fludioxonil

X

karboxin

X

mankoceb

X

mefenoxam

X

TMTD

X

tritikonazol

X

szemeket károsítják, ritkábban a csô közepén vagy alapi részén is megjelenhet a károsítás. A kártevôre jellemzô, hogy nem él olyan rejtett életmódot, mint a kukoricamoly, a csô végébôl néha a felszínre jön. Csapadékos idôjárás esetén számottevô lehet a megrágott részek fuzáriumos fertôzése, amely rontja a termés minôségét. Rovarölô szeres védekezés esetén a lárvakelés idôszakában szükséges védekezni, mert a rejtett életmód miatt az

idôsebb lárvák már nem vagy nehezen elérhetôek. Kártétele elsôsorban csemegekukorica esetében jelentôs, a fertôzött tételeket a feldolgozóipar (konzervgyárak) nem veszik át. Talajlakó kártevôk drótférgek (pattanóbogarak lárvái), pajorok (cserebogarak lárvái) A kukorica föld alatti részeit, gyökereit károsítják, a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul. A kártevô jelenlétét a kukorica sárgulása, antociános elszínezôdése, lankadása jelzi. A csírázó kukoricamag belseje kirágott, a károsított mag nem csírázik ki, a kelés hiányos. Kémiai úton vetômagcsávázással, talajfertôtlenítéssel védekezhetünk ellenük. Az agrotechnikának is jelentôs szerepe van, a bábozódás idején végzett talajforgatás, talajmûvelés az érzékeny bábok nagy részét elpusztítja. A károsítás mértéke csökkenthetô szervestrágyázással, talajmeszezéssel is. Szentey László növényvédelmi szakmérnök

2. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (zoocidok) Gyökértetû/ talajlakók

Kukoricabarkó

Bagolylepkék

Kukoricamoly

Gyapottokbagolylepke

Kukoricabogár

acetamiprid

X

alumínium-foszfid Bacillus thuringiensis

X

Trichogramma pintoi T. evanescens

X

cipermetrin

X

X

deltametrin

X

eszfenvalerát

X

etofenprox

X

X

X

fipronil

X

X

X

imidakloprid

X

X

X

X

indoxakarb

X

X

klorantraniliprol

X

X

X

X

klórpirifosz

X

X

klotianidin

X

X

lambda-cihalotrin

X

X X X

X

metoxifenozid teflutrin

X

X

X

X

X

X

X

X

tiakloprid tiametoxam zeta-cipermetrin

X X

X X

X

X X

X

X

ziram

2013. március

agrárium


A kukorica gyomirtása A kukoricatáblák gyomviszonyainak alakulását számos ökológiai tényezô (globális felmelegedés, fagymentes napok számának növekedése), valamint egyéb tényezôk is befolyásolják, amelynek hatására az egész rendszer folyamatos mozgásban, változás alatt van. A kukorica gyomirtásának kiemelt poziciója számos herbicid európai uniós visszavonása ellenére sem gyengült a folyamatosan engedélyezett új típusú hatóanyagoknak köszönhetôen.

K

ukoricában az elsôdleges gondot a nehezen irtható, magról kelô egy- és kétszikû gyomfajok okozzák. A disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), a libatop fajok (Chenopodium spp.), a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a varjumák (Hibiscus trionum), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a szerbtövis fajok (Xanthium spp.), a kakaslábfû (Echinochloa crus galli), a muhar fajok (Setaria spp.), a köles fajok (Panicum spp.), valamint néhány évelô egy- és kétszikû gyomnövény, mint a fenyércirok (Sorghum halepense), mezei acat (Cirsium arvense), apró szulák (Convolvulus arvensis), sövényszulák (Calystegia sepium). A sikeres kukoricatermesztés egyik alappillére a helyesen megválasztott gyomirtási technológia. A gyomnövények okozta fertôzés akár 50%-os termésveszteséget is okozhat!

A kukorica gyomirtásának lehetôségei A kukorica sikeres, környezetkímélô gyomirtása nem valósítható meg csak herbicidekkel, a sokat emlegetett integrált védekezés egyéb elemeinek alkalmazása nélkül. Agrotechnikai lehetôségek: Alapvetôen fontos az adott térségre jellemzô talaj- és idôjárási viszonyoknak, a talajerô-visszapótlási lehetôségeknek megfelelô habitusú, a felhasználni kívánt gyomirtási technológiának megfelelô toleranciájú hibrid kiválasztása. Fontos a jó minôségû, gyommagmentes vetômag alkalmazása, az optimális vetésidô, vetésmélység, növénysûrûség, valamint a megfelelô táp-

agrárium

2013. március

anyag-visszapótlás, szakszerû szervestrágyázás. A jó gyomelnyomó képességet csak a fajtának megfelelô tôszámmal rendelkezô növényállomány tudja biztosítani. Mechanikai gyomirtási lehetôségek: A talajmûvelés, kultivátorozás a gyomnövények elpusztításán túlmenôen a kukorica fejlôdését is segítik. A tábla környezetének gyommentesítése (utak, táblaszélek rendszeres kaszálása, illetve mûvelése) kiemelten fontos feladat. A munkagépek, tárolók gyom-szaporítóanyagoktól való megtisztítása a területek elaprózódásának következményeképpen egyre nagyobb környezetben mozgó, szolgáltatásokat végzô vállalkozásoknál, termelôknél még inkább elôtérbe kell, hogy kerüljön.

A vetés után, kelés elôtti (preemergens) alapkezelések A vetés után, kelés elôtt alkalmazandó preemergens kezelések továbbra is fontos láncszemét képezik a kukorica gyomirtási technológiájának. Nagy elônyük, hogy a kikelô kis kukorica növénynek nem kell versenyeznie a talaj tápanyag- és vízkészletéért a gyomnövényekkel. Ezen kezelések mûködésének alapfeltétele a kezelést követô két héten belül lehulló legalább 15–20 mm csapadék. Megfelelô bemosó csapadék hiányában a hatóanyag nem jut le a gyomnövények csírázási zónájába, és a kívánt gyomirtó hatás elmarad. A szerek csapadékigényében jelentôs szerepet játszik az egyes készítmények vízoldékonysága, amelynek figyelembevétele fontos szakmai szempont.

A készítmények dózisát a talaj kötöttségének, szervesanyag-tartalmának megfelelôen kell meghatározni. Laza szerkezetû talajokon az engedélyokiratban meghatározott alacsonyabb dózisban, kötöttebb talajokon a magasabb dózisban kell a készítményeket kijuttatni. Csekély 1,0–1,5% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon bizonyos hatóanyagok fokozott fitotoxicitási veszéllyel járnak. A preemergens kezelések egy esetleges állománykezelés idôzítését is elôsegítik, mert az alapkezelésekkel megakadályozhatjuk a gyomnövények „szétnövését”, azaz a heterogén fejlettségû állomány kialakulását. Az alapkezelések további nagy elônye, hogy a területen csökkentik a fajok számát, így az állománykezeléssel kijuttatandó herbicidek, kombinációk kiválasztása könnyebb. A muhar fajok (fakó, zöld és ragadós muhar) látványos felszaporodásában egyértelmûen jelentôs szerepet játszott a preemergens alapkezelések mind gyakoribb elhagyása.

A kukorica posztemergens állománykezelése Az utóbbi években jelentôsen megnôtt a posztemergens kezelések jelentôsége, amit a bôséges szerválaszték is bizonyít. Magyarországon posztemergens kezelésekre jelenleg 20 hatóanyag engedélyezett, ami különbözô formulációkban 40 kereskedelemi készítmény formájában jelenik meg a hazai piacon. A gyomnövények elleni hatékony védekezések szempontjából a kukorica állománykezelésének számos elônye van, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak.

N ö v é n y v é d e l e m 41 vis-fajok (Xanthium strumarium, Xantium italicum), vagy a késôn csírázó, melegigényes gyomfajok, mint a selyemmályva (Abutilon theophrasti), varjúmák (Hibiscus trionum) ellen szintén a posztemergens technológiák adják a legjobb eredményt. Évelô egyszikû gyomfajok, mint a tarackbúza (Agropyron repens), rizómáról kelô fenyércirok (Sorghum halepense), csillagpázsit (Cynodon dactylon) esetében köztudott, hogy az alapkezelések nem hatékonyak. A fenyércirok esetében még külön gond, hogy a magról kelô egyedek és a rizómáról kelô egyedek fejlôdése nem egyforma, ami külön nehezíti az ellenük való hatékony védekezést. A posztemergens kezelések esetében is megvannak azok az alapszabályok, melyeket célszerû betartanunk. A 7–8 levelesnél fejlettebb állományban több készítmény (egyes szulfonilkarbamidok, dikamba, 2,4-D) a kukoricát is károsíthatják, ugyanakkor a túlfejlett magról kelô kétszikûek el-

• Kisebb a meteorológiai tényezôkbôl adódó rizikófaktor, nincs szükség bemosó csapadékra. • Precízebb szerválasztást tesz lehetôvé, hiszen a már kicsírázott, látható gyomnövények ellen irányul a védekezés. Hosszabb idô áll rendelkezésünkre a permetezés kivitelezésére, mint a preemergens alapkezelések esetében. • Az állományban alkalmazható készítmények legtöbbje kiváló reziduális, (talajon keresztüli) tartamhatással is hatással is rendelkezik. • Bizonyos gyomfajok csak posztemergensen irthatók jó hatékonysággal. Az évelô kétszikûekkel, mint a sövényszulák (Calystegia sepium), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei acat (Cirsium arvense), hamvas szeder (Rubus caesius), vidra keserûfû (Polygonum amphibium) szemben szinte kizárólag ez az egyetlen hatékony lehetôség. A mélyrôl csírázó, nagymagvú kétszikûek, mint a szerbtö-

len már nem rendelkeznek kellô hatékonysággal. A hômérsékletnek is fontos szerepe van a kezeléseknél, túl alacsony, 10 °C alatti hômérsékleten a készítmények lassabban hatnak, a gyomnövények nehezebben veszik fel a hatóanyagot. 25 °C fok feletti hômérsékleten a herbicidek károsíthatják a kukoricát, ez különösen az olajos emulziókkal és az adalékanyagokkal (nedvesítôszer, olajadalék, hatásfokozó, N-mûtrágya) együtt kijuttatott herbicidek esetében fontos. Nagy általánosságban leszögezhetô, hogy az állománykezeléseket a T4-es életformába tartozó kétszikû gyomfajok 2–4 valódi leveles, a magról kelô egyszikûek 1–3 leveles fenológiai állapotához célszerû idôzíteni, de ez sem örökérvényû, általános szabály, mert a csattanómaszlag (Datura stramonium), a szerbtövis-fajok (Xanthium spp.) szikleveles-kétleveles állapotukban a legérzékenyebbek a herbicidekre. A 4–6 leveles maszlag (acélos zöldeskék) levelét már erôs viaszbevonat borítja,

1. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (herbicidek)

S S

S S

R R R R R R R S S S S S S MS

R R R R R R R MS MS S R MS MS R R R R R MS R R

R R R R MS R S S S S MS MS S R

R R R R MS R MS S S S R S S MS R R R R MS R R

R R R R R R R MS MS S R R R R R R R R R R R

R R MS R R R S S S S S S S MS

R R R R R R R S S S MS S S R

MS R R S S R

R MS R S R R

MS R R S R R

R R R R MS R

mezei acat

MS MS

sövényszulák

S S

apró szulák

S S

hamvas szeder

vadkender

MS MS

vadrepce

szôrös disznóparéj

S S

Évelôk

varjúmák

selyemmályva

szerbtövis-fajok

fekete ebszôlô

fehér libaparéj

egyéves szélfû

csattanó maszlag

nád

tarackbúza

mezei zsurló

fenyércirok rizómáról

muhar-fajok

fenyércirok magról

parlagfû

S S S S S S R S S S R R S S S S S S S MS R

Vetés elôtt alkalmazhatók (PP) bedolgozás nélkül S MS S R R R R S MS S S S MS S R R R R S MS S S Vetés után alkalmazhatók (PRE) MS S S R R R R R R R R MS S S R R R R R R R R MS S S R R R R MS MS R R MS S S R R R R R R R R MS S S R R R R MS R MS R MS S S R R R R MS MS R R R R R R R R R MS MS MS MS S MS S R R R R S MS S S S MS S R R R R S MS S S S S S R R R R S MS S S R R R R R R R R R S S R R R R R R R S S S S MS S S R R R R S S S S MS S S R R R R R MS MS R R MS MS R R R R R MS MS R R R R R MS MS S MS S S R R R R R R R R MS S S R R R R R R R R MS S S R R R R S S S S R R R R R R R S R S MS R R R R R R R R MS MS MS

napraforgó (árvakelés)

acetoklór acetoklór (+antidótum) acetoklór+terbutilazin+furilazol dimetenamid-p dimetenamid-p+pendimetalin dimetenamid-p+terbutilazin flumioxazin izoxaflutol izoxaflutol+ciproszulfamid izoxaflutol+tienkarbazon-metil+ciproszulfamid linuron mezotrion mezotrion+S-metolaklór+terbutilazin pendimetalin petoxamid petoxamid+terbutilazin propizoklór S-metolaklór S-metolaklór+mezotrion S-metolaklór+terbutilazin terbutilazin (csak kombinációban)

S S

Kétszikû gyomfajok Magról kelôk lapulevelû keserûfû

izoxaflutol izoxaflutol+ciproszulfamid

kakaslábfû

Hatóanyagok és kombinációk*

köles-fajok

Egyszikû gyomfajok Magról kelôk Évelôk

S S

MS R MS R

R R

R R

R R

R R MS R R MS S S S S MS S S R

R R MS R R R S MS MS S MS R S R

R R R R R R R R R R R R R R

MS R R S MS MS

R R R R R MS

R R R R R R

R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R MS R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R

* A hatóanyag kombinációk hatékonyságánál az engedélyezett gyári herbicidkombinációkban szereplô hatóanyagarányok és mennyiségek lettek figyelembe véve.

2013. március

agrárium

42 N ö v é n y v é d e l e m 2. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (herbicidek)

S R R MS S S S S S R S R MS S S S MS S S S S S

sövényszulák

MS R R R S S MS MS R R S R R MS S S R S S S S S

mezei acat

MS R R MS S S S S S R S R R S S S R S S S S S

hamvas szeder

S R R R S S MS MS S R S R R S S S R S S S S S

varjúmák

R R R R MS S S S S R MS R R S S S MS S S S S S

apró szulák

MS R R R S S S S MS R S MS R S S S R S S S S S

vadrepce

selyemmályva

MS R R R MS S S S S R R R R S S S R S S S S S

vadkender

parlagfû

MS R R R S S S S S R S R R S S S MS MS MS S S S

szerbtövis-fajok


S R R R MS S S S S R S R R S S S S S S S S S

Évelôk


fekete ebszôlô

lapulevelû keserûfû

tarackbúza

fehér libaparéj

egyéves szélfû

csattanó maszlag

Kétszikû gyomfajok Magról kelôk

Állománykezelô szerek (POST) R R MS R R MS MS MS S R R R R R R R S R R R R R R R S R R R R MS MS R R R R R R S MS S R R R R R S S S R R R R R S S MS R R R R R S S MS R R R R R S S MS S S R S S R R R R R MS R R MS R S S R R R R MS R MS S R R R R MS MS R S R R R R S S S R R MS R R S S S R R MS R R S S S R R R R R R MS R S S MS R MS S MS S S S MS R MS S S S S R R R R S MS S S R R R R S MS S S R R R R S MS S

nád

R S S S R R R R R S R S S S R R R MS S MS MS S

mezei zsurló

R MS MS MS R R R R R S R MS MS S R R R S S S S S


köles-fajok

muhar-fajok

2,4 D R acetoklór S acetoklór (+antidótum) S acetoklór+terbutilazin+furilazol S bentazon R bentazon +dikamba R bromoxinil R bromoxinil+butirát R bromoxinil+terbutilazin R cikloxidim ** S dikamba R dimetenamid-p+pendimetalin S dimetenamid-p+terbutilazin S dimetenamid-p+topramezon S floraszulam+2,4-D észter R floraszulam+aminopiralid+2,4-D észter R fluroxipir R foramszulfuron+izoxadifen-etil S foramszulfuron+izoxadifen-etil+jodoszulfuron-metil-Na S izoxaflutol MS izoxaflutol+ciproszulfamid MS izoxaflutol+tienkarbazon-metil+ciproszulfamid S



kakaslábfû


R R R MS MS MS MS MS MS R R R R R MS MS R S S MS MS S

MS R R R R MS R R R R S R R R MS MS S R R R R R

R R R R R MS R R R R R R R R R R S R R R R R

S R R R R S R R R R S R R R S S R MS MS R R MS

S R R R R S R R R R S R R R S S S MS MS R R R

** Csak cikloxidim-toleráns kukoricában.

3. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (herbicidek)

Forrás: Kádár Aurél, 2010. Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás

agrárium

2013. március

R S R R R R MS R R R

MS S S S S S R S S S R S S S S

R S S R S R R S MS S R R S S S

MS S S MS S S R S MS S MS S S S S

MS MS MS R R MS R R MS S R MS R MS MS

R R R R S R R R R R R R R S S

sövényszulák

R R MS R R S MS R R

mezei acat

R R R S S S S S S S

vadrepce

R R R S S S MS R R

vadkender

R R R S S S S S S S

hamvas szeder


MS MS R S S MS S S R R R R S S R S MS R S R S R MS S S S

varjúmák

R S S R S MS R MS MS S R MS S S S

MS S R MS S S S S R R R R S S R MS MS R S R S R R S S MS

Évelôk

apró szulák

S S S S MS MS S MS R R

szerbtövis-fajok

S S S S S S S S S MS R S MS R MS S S S S S R R S S S S R S S R R R MS S S MS R R S S S R R R R S S S S S S S S S S S

selyemmályva

S S MS S S S S S R R

parlagfû

R R MS S MS MS S MS R R


lapulevelû keserûfû

Állománykezelô szerek (POST) R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R R MS R R MS R R R R MS S MS R R MS R R S S S S MS R R R S S S MS R MS R R S S S R R MS R R S S S S MS R R R R R R S MS R R R R R R MS R R R R R R R R R S MS MS R R R R R S S S R R R R R S S S S MS R R R R R R S MS MS R R MS MS S S MS R R R MS MS MS R R R R R R R R R R R R R S S S R R R R R S R MS S R MS R R S S S R R R R R MS MS R R R R R R MS MS MS R R R R R S S S R R R R R S S S R R R R R S MS S

fekete ebszôlô

fehér libaparéj

egyéves szélfû

tarackbúza

Kétszikû gyomfajok Magról kelôk csattanó maszlag

nád

R R R S R MS S R MS S MS R R R MS MS MS R R R S R R MS MS R

mezei zsurló

R R R S R S MS R S S R R R R S S S MS MS MS S R R S S R


R R R S R S S MS S S S S R R S S S MS MS MS S R R S S R


köles-fajok

klopiralid (3,6-diklór-pikolinsav) klopiralid+floraszulam+fluroxipir-meptil klopiralid+pikloram klórmezulon (szulkotrion) mezotrion mezotrion+nikoszulfuron mezotrion+S-metolaklór+terbutilazin mezotrion+terbutilazin nikoszulfuron nikoszulfuron+rimszulfuron petoxamid petoxamid+terbutilazin proszulfuron proszulfuron+dikamba rimszulfuron rimszulfuron+dikamba rimszulfuron+tifenszulfuron-metil S-metolaklór S-metolaklór+mezotrion S-metolaklór+terbutilazin tembotrion+izoxadifen-etil terbutilazin (csak kombinációban) tifenszulfuron-metil topramezon topramezon+dikamba tritoszulfuron+dikamba

muhar-fajok


kakaslábfû


R MS R R R R R R R R R R R MS R R R R R R R R R R R R

S S S R R R R MS R R R R MS S R S MS R R R MS R R R S S

R MS R R R R MS R R R R R MS R R S R R R R R R R R S S

Jelmagyarázat: S = érzékeny; MS = mérsékelten érzékeny; R= ellenálló

N ö v é n y v é d e l e m 43 ami fokozott herbicid-ellenállóságot biztosít a gyomnövénynek. Ilyen esetekben fokozottan megnô azon posztemergens készítmények szerepe, melyek az adott gyomnövény ellen jó reziduális (talajon keresztüli) hatással is rendelkeznek. Évelô egy- és kétszikûek esetében, azok intenzív növekedési szakaszában van a kezelés optimális idôpontja. Sövényszulák, aprószulák, rizómáról kelô fenyércirok ellen a gyomnövények 25–30 cm-es fejlettségénél van a kezelés hatékony idôpontja, mezei acat ellen annak tôlevélrózsás állapotában kell a permetezést végrehajtani. A kultúrnövény szempontjából az állománykezeléseket alapvetôen három idôpontban végezhetjük: 1. a kukorica szögcsíra – 2 leveles fenológiájában, ez az ún. korai posztemergens technológia; 2. a kukorica 3–5 leveles fejlettségénél, ez az ún. hagyományos posztemergens kezelés; 3. a kukorica 5–7 leveles állapotában, ez az ún. kései posztemergens permetezés.

Pree/poszt technológia Vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában. A kukorica vetése elôtt 2–3 héttel végzik el a magágy elôkészítését, majd a kigyomosodott területbe vetik a kultúrnövényt, és vetés után közvetlenül permetezik ki a gyomirtó szereket, illetve kombinációkat (a kukoricára nézve preemergensen, a gyomnövényekre pedig posztemergensen). A kukorica vegyszeres gyomirtásának ez a módja elsôsorban a kölesfajok elleni védekezési renszer fontos elemeként alkalmazható. A kölesen kívül a parlagfû, a csattanó maszlag, a fehér libatop, a lapulevelû keserûfû ellen is hatékony ez a technológia. Ezzel a módszerrel felhasználhatók többek között az izoxaflutol, linuron, pendimetalin, S-metolaklór, mezotrion hatóanyagok és kombinációik .

Speciális gyomirtási lehetôségek A kukorica vegyszeres gyomirtásának új területét képezi a herbicidtoleráns kukoricahibridek piaci megjelenése.

Az egyik ilyen a „Clearfield technológia”, amelyet az imazamox hatóanyaggal szemben ellenálló hibridekben (IMI, IR, IT, Sumo) alkalmazhatjuk. A másik lehetôség a „Duo System” technológia, amely a cikloxidimtoleráns (Focus Ultra) hibridek esetében alkalmazható. Mindkét technológia lényege, hogy az itt alkalmazható kukoricahibrideket hagyományos nemesítési eljárással hozták létre, nem génsebészeti úton létrehozott transzgén (GMO) növények. Speciális lehetôség a kultivátorozással egy menetben történô sávpermetezés, amelynél a sorközkultivátorra szerelt, erre a célra kialakított permetezôgéppel csak a kukorica sorának 20–30 cm-es sávját kezelik gyomirtó szerrel. Ezzel a módszerrel jelentôsen csökkenthetô az adott tábla peszticidterhelése, mindamellett, hogy a kezelt sávra az engedélyezett hektár területre vetített dózis kerül kijuttatásra. Szentey László növényvédelmi szakmérnök

2013. március

agrárium


Hatékonyság – lombtrágyázás – YARA A lombtrágyázás hatékonysága az elmúlt években felértékelôdött mind felhasználói, mind gyártói oldalról. Ebben a folyamatban fontos szerep jut a Yara Hungária által forgalmazott termékeknek, amelyeket az angliai gyárunkból hozunk be a magyar piacra. Az alábbiakban a legfontosabb szántóföldi kultúrákban javasolt termékeket, technológiákat mutatjuk be röviden: Ôszi kalászosok Vezetô termék a YaraVitaTM Gramitrel, amelyben közel 600 g hatóanyag található literenként, kiemelendô a magnézium-, mangán-, réz- és cinktartalom. A 2,5-3 l/ha dózissal már biztosítjuk az egy vegetációhoz szükséges mennyiséget ezekbôl az elemekbôl. Abban az esetben, ha a rézkérdésre külön kívánunk fókuszálni, akár önálló rezes kezeléssel, akár a YaraVitaTM Gramitrel alacsonyabb dózisa egy rezes kiegészítésével, akkor a YaraVitaTM Coptrac 0,25-0,5 l/ha adagja a megfelelô eszköz a számunkra. Az elsô kezelést bokrosodáskor, a másodikat szárba induláskor végezzük, mindkét termékbôl az alacsonyabb hektárdózist használva. Az intenzív gabonatermesztésnél az utolsó növényvédelmi beavatkozáskor mindenképpen jusson eszünkbe a YaraVitaTM Thiotrac, amiben 300 g elemi kén (750g SO3), valamint 200 g nitrogén található. A kijuttatandó mennyiség tág határok között változik, a 4-5 l/ha a minimálisan javasolt mennyiség. Ôszi káposztarepce Az intenzív termesztést megháláló repce növényspecifikus terméke a YaraVitaTM Brassitrel, amelybôl 3 l/ha mennyiséggel már hatásosan tudjuk pótolni a magnéziumot, kalciumot, bórt, mangánt és molibdént. Ezt a vegetáció korai stádiumában juttassuk ki, lehetôleg az elsô növényvédelmi beavatkozással. Abban az esetben, ha ez megtörtént, akkor elegendô 1 l/ha YaraVitaTM Bortrac kiegészítés, elmaradásakor ezt 2 literre emeljük fel. A kénpótlás a repcetechnológia természetes része, ha a fejtrágyázáskor nem használtunk kénes nitrogént (pl. YaraBelaTM Sulfan), akkor mindenképpen szükséges YaraVitaTM Thiotrac kezeléseket beiktatnunk, akár több alkalommal is. agrárium

2013. március

Napraforgó A napraforgó kiváló tápanyagfeltáró képessége hasonló szintû tápanyag-reakcióval párosul. Akár alap, akár lombtrágyáról van szó, biztonságosan és rentábilisan megtérül a kiadott plusz tápanyag. Hasonlóan a másik olajos növényhez, itt is YaraVitaTM Brassitrel a vezér termék, egy korai növényvédelmi kezeléssel egy menetben kiadott 3 liter elegendô, a bóros kiegészítés (YaraVitaTM Bortrac) itt is javaslott. Ha magában adjuk ki a bórt (magasabb adagban), akkor igyekezzünk egy korai fejlôdési stádiumot megcélozni. Kukorica Kukorica esetében a lombtrágyázáshoz javasolt termék a YaraVitaTM Zeatrel, amely a cinken és a káliumon kívül nagy mennyiségben tartalmaz foszfort is. A korai idôszakban a lombon keresztül történô felvétele ennek a makroelemnek nagyon fontos a gyors és egyenletes fejlôdéshez. 3-4 l/ha a szükséges mennyiség. Ha a cinkhiány komolyabb probléma (ez egyre nagyobb területen igazolódik be), akkor a YaraVitaTM Zintrac a megfelelô termék, 1 l/ha dózisban. A javaslatokban szereplô termékek mezo- és mikroelem oldalról közelítik meg ezt a kérdést (a Zeatrel részben kivétel), mert a lombtrágyázás elsôdleges célja is ez. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor NPK alapú lombtrágyákra van szükség. Ebben az esetben a „jó öreg FolicareTM” a megoldás. A FolicareTM 19-11-24 Cu a búza, a FolicareTM 1911-24 Zn a kukorica és a FolicareTM 17-9-33 B az olajos növényeknél használható fel az ilyen jellegû problémák kezelésére igen kedvezô ár/érték arányban, a 1,5%-os koncentráció figyelembevételével. Még egy gondolat: Az említett YaraVitaTM termékek ilyen dózisban történô alkalmazása biztosítja a növény számára szüksége mezo- és mikroelemeket. A piacon található bármelyik termékkel álljuk az összehasonlítást, természetesen hatóanyagra vetítve. (Egyes termékek hatóanyagtartalmához viszonyítva ezekbôl elegendô lenne decis nagyságrend is). Ennek alátámasztására kérjük, használja a yaravita.hu felületet, ahol ezt könnyen megteheti, bármilyen formában is van kifejezve a hatóanyag-tartalom. Gyuris Kálmán Yara Hungária Kft. +36 30 383 9341


Falcon Pro agricultura Hungariae Ha megírják a gabona fungicidek történetét, a Falconnak biztos külön fejezete lesz. 1998-as bevezetése óta népszerûsége töretlen, és évek óta tartja vezetô pozícióját. A siker titka, hogy a spiroxamin és a tebukonazol együttmûködésének köszönhetôen a Falconnal kevesebb hatóanyaggal, kisebb költséggel lehet kiváló védelmet elérni. Tizenöt eredményes szezon után a Falcon megújul. A protiokonazol bevezetése óta logikus volt, hogy a Falconba is az új, tartósabb hatást nyújtó triazol kerüljön a triadimenol helyébe. Ez lett a Falcon Pro. A csere változatlanul hagyja a Falcon kiváló tulajdonságait, de erôsítést hoz a fuzáriózis elleni hatás, hatásbiztonság és hatástartam területén. A hármas hatóerô tehát háromszorosan is megújul. Tebukonazol – a klasszikus Felszívódó triazol hatóanyag. Kiemelkedôen hatékony a lisztharmat, rozsdabetegségek, pirenofórás, rinhospóriumos és szeptóriás levélfoltosság ellen. A protiokonazollal együtt a búza-kalászfuzáriózis elleni védekezés alapja mindenütt a világon. Csökkenti a termény mikotoxintartalmát is, és ez a hatás a tárolás ideje alatt is érvényesül. Míg a legtöbb azol-fungicid csupán egy helyen, a tebukonazol két helyen fejti ki gátló hatását, ami nagy hatásbiztonságot eredményez. A növényben viszonylag lassan, de egyenletesen oszlik szét. Preventív aktivitása hosszú, ugyanakkor kuratív és eradikatív hatása is kitûnô. Protiokonazol – a modern Az azol-fungicidek új csoportját, a triazolintionokat képviseli. Széles spektruma van, de legfôbb jellemzôje az egyedülálló fuzáriózis elleni hatás. Kiemelkedôen

agrárium

2013. március

hosszú preventív hatású, de kuratív és eradikatív tulajdonsága is jó. A növények növekedésére kifejtett kedvezô élettani hatásai (zöldítés, termésfokozás) a strobilurinokéhoz hasonló. Spiroxamin – a gyorsító Szintén DMI hatású hatóanyag. Gyorsan felszívódik, nagyságrenddel fokozza a triazolok felszívódását, így növeli a Falcon Pro hatásbiztonságát, sôt hatástartamát is. A növényben egyenletesen eloszlik. DMI hatását a tebukonazoltól eltérô helyen is kifejti, keresztrezisztencia nincs. Hatása fôleg a lisztharmatra és rozsdabetegségekre terjed ki. Más betegségek ellen jó mellékhatása van. A hatás független a hômérséklettôl, kiváló preventív, kuratív és eradikatív tulajdonságú. Gyorsan kötôdik a viaszréteghez, így a Falcon Pro kiváló esôállóságának hordozója. Hatáskifejtése nagyon gyors.

Balra Falcon Proval kezelt, jobbra kezeletlen növények

N ö v é n y v é d e l e m 47 Falcon Pro Pro agricultura Hungariae: a magyar mezôgazdaságért. A Falcon megújításával a gyakorlat újabb idôszakra hatékony, a hazai kórtani spektrumnak kiválóan megfelelô, jó ár-érték arányú kalászos gombaölô szert kap. Hatásspektrum A Falcon Pro a kalászosok minden fontos gombabetegsége ellen hatékony. Búzában lisztharmat, rozsda, szeptóriás levél- és pelyvabarnulás, pirenofórás levélfoltosság és kalászfuzáriózis ellen alkalmazható sikerrel. Árpában lisztharmat és rozsda mellett, a csíkos, hálózatos- és rinhospóriumos levélfoltosság ellen is kiváló. Hatékony a rozs, a tritikále és a zab hasonló betegségei ellen is. Lisztharmat és rozsdabetegségek ellen a prevenció mellett kuratív és eradikatív hatással is rendelkezik, így ezen tünetek megjelenése után is eredményes lehet. Pirenofórás és szeptóriás megbetegedések ellen preventív hatású. Kalászfuzáriózis ellen kiváló preventív és akár 4 napos kuratív hatással is rendelkezik. Kultúrák A Falcon Pro búzában, árpában, rozsban, tritikáléban és zabban egyaránt engedélyezett. Szakmailag sokszor indokolt lenne a tritikále, a rozs vagy a zab kezelése is, de a költség miatt ritkán van védekezés. A Falcon Pro kedvezô árának és rugalmas dózisának köszönhetôen e kultúrákhoz is jól illeszkedik. A felhasználás ideje A kalászosok tavaszi védelme során három kezelési idô különül el: a T1 (bokrosodás – 2-szárcsomó) az alapozó kezelés ideje a korai (vagy áttelelt) betegségek és szártôbetegségek ellen. A T2 (zászlóslevélmegjelenés – kalász hasban) kezelés feladata a felsô levelek védelme, a zöld levélfelület biztosítása. Hatása a termés mennyiségére meghatározó. A T3 (kikalászolás – virágzás vége) kezelés fô feladata a levélbetegségek mellett a kalászfuzáriózis elleni védelem. Így elsôsorban a termés minôségét befolyásolja. A T1 és T2 idô nálunk sokszor összefolyik, egy lombkezelésre és egy kalászkezelésre kerül sor. A Falcon Pro rugalmas, mindhárom védekezési idôszakban kiválóan alkalmas a bevetésre. Egy szezonban azonban csak kétszer szabad kijuttatni. Dózisok Az engedélyezett dózis 0,6–1,0 liter/ha. Lisztharmat és rozsda ellen általában 0,6–0,8 l/ha elegendô. A levélfoltosságok (pirenofórás, szeptóriás stb.) elleni hatékony védelemhez adjunk ki 0,8–0,9 l/ha-t (árpában 0,7–0,8 l/ha-t). Kalászfuzáriózis ellen a 0,9–1,0 l/ha a helyes dózis. Gyenge fertôzési nyomás mellett az alacsonyabb, közepes-erôs fertôzési nyomás veszélye esetén a magasabb dózis használata indokolt. Egy kezelés esetén a kijuttatás a kalászolás vége, virágzás kezdete idején (korai T3) 0,8–1,0 l/ha dózis-

Súlyos fertôzés (Septoria, PTR) a kezeletlen parcellában

ban javasolt. Két kezelésnél a Falcon Prot használhatjuk az 1. vagy 2. kezelésre, illetve mindkét kezelésre. Amennyiben a Falcon Prot az 1. kezelésben levélbetegségek ellen használjuk, a javasolt dózis a betegségtôl és a fertôzés erôsségétôl függôen 0,6–0,9 l/ha, a kijuttatás ideje a bokrosodás végétôl (T1) a zászlóslevél kiterülésig (T2). A kalászkezelést a virágzás eleje és közepe között (T3) ajánlott elvégezni 0,9–1,0 l/ha Falcon Proval vagy 1 l/ha Prosaroval. Kijuttatási szempontok A Falcon Pro kipermetezése a megfelelô fedettség elérése érdekében 250–350 l/ha vízmennyiséggel javasolt. A permetezéshez (különösen a kalászkezelésnél) érdemes korszerû kettôsréses szórófejet, vagy elôrehátra szóró megoldást választani. A Falcon Pro korszerû „gyors” formulációval bír. Ezért ajánlatos elkerülni a tûzô napon és/vagy forróságban történô kezelést. A Bayer készítményeivel, Cerone-nal, Decis Megaval, Biscayaval jól keverhetô. Cerone kombináció esetén mindig az kerüljön utoljára a tartályba. Levéltrágyák kombinálása esetén ajánlatos elôzetes keverési próbát végezni. Többszörös tankkeverék alkalmazásakor törekedni kell a nagyobb lémennyiségre. Ajánlás Hisszük, hogy a Falcon Pro méltó lesz arra, hogy a Falcontól átvegye a „Bayer univerzális gombaölô szere” címet. Elôdjének kedvezô tulajdonságai, mint a rugalmas felhasználási idô és dózis, a kiváló hatékonyság, kedvezô ha-költség megmaradnak, viszont az új készítmény fokozott hatásbiztonságú. Kérjük Önt is Kedves Olvasó, fogadja szívesen új készítményünket, és tesztelje azt már 2013-ban! Farády László Bayer CropScience

2013. március

agrárium


A kukorica gyomirtása mivel és hogyan? A megszokottnak gondolt cím ellenére cikkünkben nem növényvédôszerek alkalmazásáról, hanem azok kijuttatásának gazdaságos megoldásairól szeretnénk rövid összegzést adni, ami remélhetôleg segíthet a növényvédelem költségeinek csökkentésében, ezáltal is gazdaságosabbá téve a növénytermesztést.

A

kukorica gyomirtásának jelentôségét egyre több kísérlet bizonyítja, amelyekben a méréseknek köszönhetôen bizonyossá vált, hogy akár 10–15% termésveszteséget is okozhat, ha nem tudjuk kordában tartani a gyomokat addig, amíg a kukorica gyomelnyomó képessége el nem éri a kellô szintet. Ennek oka, hogy a gyomok fontos tápanyagokat és vizet használnak fel a kultúrnövények elôl. A preemergens kezelések sajnos egyre kevésbé jelennek meg a technológiában, mert a bemosó csapadék gyakran elôforduló hiánya rendkívül kockázatossá teszi az eredményességet, pedig egy optimális körülmények között elvégzett preemergens gyomirtás tartamhatása rendkívül megkönnyíti a késôbbi poszt kezeléseket. A posztemergens kezeléseknél gyakran alkalmaznak korai vagy igen korai kijuttatást, ahol a gyomok csak párleveles állapotban vannak. A levelek ebben az állapotban még igen kezdetlegesek, felületük rendkívül csekély, ezért különös odafigyeléssel kell elvégeznünk a kijuttatást. A többségében alkalmazott kukorica gyomirtó szerek kontakt hatásúak, ennek köszönhetôen alapvetô szempont, hogy a lehetô legkisebb cseppméret elérésére törekedjünk, mert akkor tudjuk biztosítani a legnagyobb fedettséget. Azonban itt is, mint a mezôgazdaság legtöbb területén, kompromisszumot kell kötnünk, mert a szántóföldön nem laboratóriumi körülményekkel kell számolnunk. Az egyik legfontosabb tényezô, ami a kijuttatás során nagy veszteséget okozhat, az elsodródás. Mivel mindenki próbál megfelelni a borítottság támasztotta igényeknek, ezért apró és igen apró cseppeket igyekeznek elérni, ezért fokozottan jelentkezik a jelenség, ha permetezôgépünk nem légrásegítéses szórókerettel szerelt. A permetezôgép-gyártók fejlesztésének köszönhetôen többféle

agrárium

2013. március

megoldás alakult ki, amelyek egy vagy két levegôréteg segítségével juttatják a permetcseppeket rendeltetési helyükre. A magyar valóság viszont, hogy ezek a gépek elég költségesek, ezért a többség továbbra is csak hagyományos keretet használ, ennek megfelelôen más megoldást kell találnia. A fúvóka kiválasztása a méret meghatározásával kezdôdik, mert hiába választottuk ki a legalkalmasabb fúvókatípust, ha nem jó méretet alkalmazunk, vagy a szórókereten nem egységesek a fúvókáink. Az ISO színkódolású fúvókák kiválasztásához 3 permetezési alapértéket kell ismernünk: 1. haladási sebesség, 2. kijuttatott folyadékmennyiség (l/ha) 3. folyadéknyomás a fúvókánál. Ezeknek az adatoknak az ismeretében a fúvókakiválasztó tábla használatával könnyedén dönthetünk a méretrôl. A folyamatos fejlesztések eredményeként kialakultak a légbeszívásos fúvókák, amelyek a megoldást jelentik az elsodródás minimalizálásában. A légbeszívásos fúvókák egy injektorbetétnek köszönhetôen speciális buborékokat képeznek, ezáltal csökkentve az elsodródást. A buborék nagyobb súlya miatt nem sodródik el és a rendeltetési helyére jut (1. ábra). A buborékok az elsô felületi érintkezésnél „szétpukkadnak”, és ekkor történik meg az aprócseppképzés.

1. ábra. A légbeszívásos fúvókák cseppképzése

2. ábra. Kompakt légbeszívásos fúvóka

A légbeszívásos fúvókáknak több generációja is ismert. Az elsô generációsok szélesebb fúvókatesttel rendelkeznek, mint a hagyományos lapos sugarú fúvókák, és hosszukat tekintve is kiemelkedôek. A folyadéknak és a levegônek hosszú út áll rendelkezésre, hogy keveredjen, így extrém durva cseppképzésre is alkalmas. A kukorica gyomirtásakor a már említett szer hatásmechanizmusa miatt a második generációs légbeszívásos vagy kompakt légbeszívásos fúvókák (2. ábra) adják a megoldás kulcsát. Ez a típus nem mellesleg illeszkedik a hagyományos fúvókák záróanyájába és hosszát tekintve is rövidebb, így kontakt szerek esetében jobb eredményt ad. Az elsodródást a permetezés során alkalmazott haladási sebesség is alapvetôen befolyásolja. A kezdetleges állományban még vontatott géppel is sok esetben elôfordul, hogy az ideálisnak mondott 8 km/h-t meghaladó sebességgel folyik a permetezés. Ennek köszönhetôen az elsodródáscsökkentett (anti-drift) fúvókák megnövelt cseppmérete sem elegendô, hogy kellô mértékben csökkentse az elsodródást. Összefoglalva a kukorica gyomirtás kijuttatás-technológiáját elmondható, hogy itt is számít a méret, de talán fontosabb, hogy milyen típusú fúvókát választunk: a kompakt légbeszívásos megoldás a legjobb választás hagyományos permetezôgépek esetén. A permetezes.hu csapata


Kalászosokban is számoljon az Arystával Gyomirtáshoz ajánljuk! Ha a kalászosok gyomirtásáról esik szó, bizonyára keveseknek jut eszébe az Arysta. Más lenne a helyzet, ha pl. a cukorrépa lenne a téma, ahol mi rendelkezünk a legszélesebb gyomirtószer-választékkal, de a kalászosok gyomirtása eddig szinte fehér folt volt az életünkben. Éppen ezen a helyzeten szerettünk volna változtatni, amikor a tavalyi évben elkezdtük kialakítani az ajánlatunkat erre a területre is. Mostanra már több készítményt is tudunk ajánlani önmagában vagy csomagban a kalászos növények gyomirtására, ezekrôl esik szó az alábbiakban. Amikor elkezdtük ezt a munkát, az volt a célunk, hogy választási lehetôséget kínáljunk gyomösszetétel, fenológia, kombinációs partner, de akár utóvetemény szempontjából is. Így, bár ajánlatunkban már ismert hatóanyagok találhatók, azt gondoljuk, alapvetôen sikerült megfelelnünk ennek az önmagunkkal szemben támasztott elvárásnak. Nézzük tehát a készítményeket: : a készítmény tifenszulfuron-metil (400 g/kg) és tribenuron-metil (150 g/kg) hatóanyagokat tartalmaz. Formulációja WG, tehát vízben diszpergálható granulátum. Bár a hatóanyagok ismerôsek lehetnek, ilyen összetétel, ilyen magas tifenszulfuron-metil arány kevés készítményben található, aminek egyébként leginkább a késôn csírázó, nem tipikus gabonagyomok elleni védekezés során lehet különös jelentôsége (pl. Ambrosia artemisiifolia). A készítmény nagy elônye, hogy fenológiai szempontból nagyon széles a felhasználási idôszaka, amely a kalászosok 3 leveles állapotától (BBCH 13) a zászlóslevél kiterüléséig (BBCH 37) terjed. Ez alól egyedül a zab kivétel, ahol maximum kétnóduszos állapotig terjed a felhasználási idôszak. A gyomirtási spektruma széles, a magról kelô kétszikûeken kívül kiterjed egyes évelô kétszikûekre is, mint pl. a mezei acat (Cirsium arvense). A gyomnövények leginkább az intenzív növekedés idôszakában a legérzékenyebbek a készítményre, ami a magról kelôk esetében a 2–4 leveles állapotot, galaj (Galium aparine) esetében pedig az 1–3 levélörvös állapotot je-

lenti. Mezei acat esetében az érzékeny idôszak a tôlevélrózsás állapottól a 10–15 cm-es állapotig terjed. A készítmény 40–60 g/ha mennyiségben használható fel. Alacsonyabb gyomnyomásnál válasszuk az alacsonyabb dózist, erôsebb gyomfertôzés esetén, vagy fejlettebb gyomnövények – különösen mezei acat – esetén viszont a magasabb dózis felhasználását javasoljuk. Kijuttatásánál felületaktív anyag hozzáadása szükséges (pl. AD Contact). A kijuttatást követôen a környezeti körülményektôl függôen (pl. hômérséklet, csapadék) a tünetek 7–10 nap elteltével jelentkeznek, általában elszínezôdés formájában (1. kép). A teljes hatáskifejtéshez kb. 4 hét szükséges (2. kép). Ebben az idôszakban a területen lévô gyomnövények már nem jelentenek konkurenciát a kultúrnövény számára, ugyanis tápanyagfelvétel nem történik, a növekedés is leáll. Nagyon fontos, hogy a felhasználását követôen semmiféle utóvetemény hatástól sem kell tartanunk, a kezelt állományt követôen nyugodtan vethetünk akár ôszi káposztarepcét is. Ez még abban az esetben is igaz, ha a kezelés a zászlóslevél megjelenésének idôszakában történt. A általános gyomviszonyok mellett önmagában is képes megoldani a gyomproblémáinkat, de adódnak helyzetek, amikor kiegészítésre van szükség. Ilyen lehet, ha a területen a fentiekben megjelöltnél fejlettebb galaj található, vagy ha nagyon erôs a mezei acat jelenléte a területen. Ekkor javasoljuk a Flurostar 200 készítményünkkel – amely 200 g/l fluroxipir hatóanyagot tartalmaz – történô együttes kijuttatását. Erre a készítményre is igaz, hogy a kultúrnövény szempontjából nagyon széles az az idôszak, amikor felhasználhatjuk, 2–3 leveles kortól a kalászhányás kezdetéig. Számos nehezen irtható kétszikû gyomnövény ellen használható eredményesen, mint pl. ragadós galaj (Galium), mezei acat (Cirsium), szulákfélék (Convolvulus). Azt, hogy a és a Flurostar 200 gyomirtó hatás szempontjából milyen jól kiegészítik egymást, jól szemlélteti a mellékelt táblázat, ahol a zöld színnel jelzett esetekben a gyomirtó hatás jó vagy nagyon jó.

1. kép. Tipikus Nautius tünet: elszínezôdés

2. kép. Tipikus Nautius tünet: száradás

agrárium

2013. március


3. kép. Flurostar Kombi kezelés tünetei: sárgulás, fakulás

Gyomnövény

Flurostar + Flurostar Kombi 200

Aprószulák Árvacsalánfélék Kenderkefû Keserûfûfélék Kék búzavirág Mezei acat Mezei árvácska Mezei szarkaláb Napraforgó árvakelés Orvosi füstike Pásztortáska Pipacs Pipitérfajok Poloskafû Ragadós galaj Repcsényretek Sebforrasztó zsombor Sövényszulák Szikfûfajok Tyúkhúr Útszéli zsázsa Vadrepce Veronikafajok Vetési boglárka Vetési hérics (Forrás: Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás)

Az Arysta kínálatában a tavalyi évtôl megtalálható egy olyan kereskedelmi csomag is, amelyben a Flurostar 200 (200 g/l fluroxipir) készítmény a metszulfuron-metil (200 g/kg) hatóanyagú Accurate 200 WG* készítménnyel került összecsomagolásra. (Az Accurate 200 WG a Cheminova bejegyzett márkaneve.) Ez Flurostar Kombi néven kerül fogalomba, tartalma 15 l Flurostar 200 és 1 kg Accurate 200 WG*. A metszulfuron-metil markáns gyomirtó hatással rendelkezô hatóanyag, amelynek hatásspektrumában a magról kelô és

4. kép. Flurostar Kombi kezelés tünetei: sárgulás, száradás

évelô kétszikû gyomnövények mellett egyes, a kalászosokban is gondot okozó egyszikû faj is megtalálható, mint pl. a nagy széltippan (Apera Spica-venti). A készítmény fontos tulajdonsága, hogy gyomirtó hatása nemcsak a levélen át felvett hatóanyagnak van, hanem a talajon keresztül is hatással bír a késôbb csírázó gyomnövényekkel szemben. Ez a tulajdonsága viszont azzal a hátránnyal jár, hogy bizonyos növények nem vagy csak korlátozásokkal vethetôk a kezelt területre. A kezelés évében pl. ôszi káposztarepce azokon a talajokon, ahol a pH-érték 6,5 alatt van, csak a kezelést követô 120 nap elteltével vethetô. A kijuttatás idôzítése nagyrészt megegyezik a -nál leírtakkal, fôleg, ami a gyomnövények fejlettségét illeti. A kultúrnövény szempontjából fontos különbség viszont, hogy a készítménnyel csak a bokrosodás végéig szabad permeteznünk. Hatáskifejtése, hatástünetei alapvetôen megegyeznek a -nál leírtakkal (3–4 kép). Az Accurate 200 WG* felhasználásra javasolt dózisa 20–30 g/ha. Flurostar 200 készítményünkkel való együttes felhasználása során a gyomirtási spektrum széles, mint ahogyan azt a mellékelt táblázat is mutatja. Azokon a területeken, ahol a magról kelô és évelô kétszikû gyomnövények mellett az egyszikûek is gondot okoznak, valószínûleg nem kell bemutatni az izoproturon hatóanyagot. Az Arystánál ilyen hatóanyaggal az Izoron 500 SC készítmény rendelkezik. Fô erôssége a nagy széltippan (Apera) elleni jó hatékonysága, de a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) ellen is eredményesen használható. Felhasználására akár a vetést követôen, a kultúrnövény kelése elôtt is sor kerülhet, preemergens technológiában, de kezelhetô a készítménnyel a kikelt növényállomány is. Ebben az esetben az ideális fejlettségi állapot a 2–3 leveles kortól a bokrosodás végéig terjed. A gyomnövények esetében az érzékeny idôszak az 1–3 leveles kor. Bízunk abban, hogy a fentiekben olvasható rövid szakmai összefoglaló valóban bizonyítja, érdemes az Arystával számolni a kalászos kultúrák gyomirtásakor is. Somos Ferenc Arysta Magyarország Kft.

2013. március

agrárium


BASF: Korszerû, megbízható szôlô-növényvédelmi elôrejelzés Nemcsak a jól bevált és az új szerek, hanem a cég sikeresebbé vált szervezési lépéseirôl, az ezeket megvalósító humán oldal – gazdálkodókat segítô – szakmai munkájáról is szólt a BASF Budapesten rendezett 13. Szôlészeti és Borászati Konferenciája. Ezen kiderült, hogy hazánkban a cég magyar agrodivíziójánál világszínvonalú növényvédelmi elôrejelzô rendszer mûködik.

B

eérni látszik annak a gyümölcse, hogy az elmúlt idôszakban nagyobb hangsúlyt fektettek a BASF Hungária Kft.-nél a szôlô és a borágazat növényvédelmi teendôinek szélesebb alapokra helyezésére, a gazdálkodók sikerét hatékonyabbá tevô, immár az egész ország területére kiterjedô számítógépes elôrejelzô rendszer létrehozására – fogalmazott Krasznai Gábor, a cég agrodivíziójának vezetôje. A 2012-ben bevezetett, megbízható elôrejelzésekkel elôrukkoló rendszerre, illetve a szakértôi csapatukra idén is okkal számíthatnak a BASF partnerei – tette hozzá a szakvezetô.

Elôrejelzés borvidékenként A csapat a növényvédelemben olyan elismert munkatársakból áll, mint az elôrejelzésben jelentôs szaktekintélynek számító dr. Brózik Sándor, akire ennek a rendszernek a megalapozásában kezdettôl fogva bizton támaszkodhattak, és aki az északkelet-magyarországi régióban készített elôrejelzéseket önti szöveges, hasznosítható formába a gazdálkodók számára. A BASF sajátos területi felosztása szerint egyelôre „országnegyedekbôl” álló körzetek közül az északnyugat-magyarországi régióban dr. Mikóczy Nárcisz, a délnyugat-magyarországiban Maros Péter és Nyári András, míg a délkelet-magyarországiban Mérai Imre a szaktanácsadásért felelôs szakember. A növényvédelmi elôrejelzô-rendszer csapat tagjai a legismertebb, legértékesebb borvidékeken folytatott saját méréseikre, megfigyeléseikre, valamint a meteorológiai állomásokra alapozva készítik a prognózisokat. A rendszer azzal teljes igazán, hogy ezt

a nagyszabású munkát dr. Füzi István és Hoffmann Péter, a BASF Hungária Kft. fejlesztômérnökei fogják össze, s felelôsek azért is, hogy az elkövetkezô években még precízebb legyen. A szôlô növényvédelmi elôrejelzô rendszert 2013-ban további állomásokkal bôvítik, így már 17 borvidék elôrejelzése lesz elérhetô a www.szoloelorejelzes.hu weboldalon keresztül. A BASF innovációs cégként is létezik a hazai köztudatban, ezt tavaly az újonnan ajánlott Enervin* gombaölô szer forgalmazójaként is bizonyította – tette még hozzá Krasznai Gábor, aki elmondta, hogy idén is több új szerrel jelennek meg. Külön is megemlítette, hogy – bár sok hasznos szerük van – érkezett hozzájuk olyan kérés, hogy mit tudnak réz-kén kombinációban ajánlani. Erre reagálva forgalmazzák az idei évben a kontakt szereiket (Delan 700 WG, illetve Copac Flow) a Kumulus S kénkészítménnyel közös kereskedelmi ajánlatban.

Legyen gazdája a szôlônek A gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdálkodók is folyamatosan figyelik az új helyzeteket, jól észlelik a károsítókat és benyújtják speciális igényeiket. Az új kihívások munkára serkentik a kutatókat és a gyártókat. Nem véletlen, hogy a konferencia egyik sikeres elôadója is szólt errôl a folyamatról, elôdeirôl, tanítómestereirôl. Dr. Mikulás József, a Kecskeméti Szôlészeti és Borászati Kutatóintézet nyugalmazott osztályvezetôje elmondta, hogy ökológiailag is kedvezô változást hozott, hogy a korábbi, szélesebb hatásspektrumú készítmények helyett – „amelyekkel más élôlényeket is elpusztítottunk, amikrôl nem is tudtunk” – napjainkban már léteznek a speciális készítmények. Szerinte is nagy a jelentôsége az elôrejelzéseknek, de az fontos, hogy a szôlônek gazdája is legyen, aki nemcsak akkor nézi meg az ültetvényt, amikor ennek szükségességét már a számítógép is jelzi. Ugyanis nem olyan

2013. március

agrárium

54 N ö v é n y v é d e l e m homogén az állomány és a fertôzései, mint gondolnánk. Az ilyen megfigyelésnek is köszönhetô a 2011-es elôfordulás, amikor szinte logikus volt, hogy a feketerothadás elôbb jelentkezett, mint a peronoszpóra – mondta dr. Mikulás József. A miértre azzal válaszolt, hogy a peronoszpóra a kifejlôdô levél „jövevénye” lesz, míg a rothadás a szôlôvesszôbôl meg a leszáradt fürtmaradványokból, a mumifikálódott fürtökbôl indul el. Egyébként ezt a kártételt 1999-ben észlelték elôször a Kecskeméthez közeli Kerekegyházán. Napjainkban a kártétel Tokaj-hegyalját kivéve mindenütt jelen van, és Ausztriában is komoly gondot okoz. A feketerothadástól azonban nem kell megijedni – tette hozzá –, csak ismerni kell az ültetvényt. Ugyanaz az ellenszere, mint a peronoszpórának.

Fontos a megbízható adatforrás Az elôadó szólt a korai tôkeelhalásról, az ESCA-ról is, amelynek viszonylag sokféle korokozója van. Bár ez a legrégebbi szôlôbetegség, viszont keveset tudunk róla. Vele kapcsolatban elsôsorban arra nem figyeltünk, hogy míg az alacsony mûvelésû szôlôket többnyire nem nagyon, addig a magas mûvelésûeket sokkal jobban károsítja, mert az utóbbiaknak nagyobb a fás része. Az ESCA elsô tünetére kell nagyon odafigyelni, ami legkorábban a leveleken vehetô észre. Nagyon fontos tudni, hogy az alanyszôlôket sem kíméli, ezért szükséges az anyatelepek védelme is, ilyenekrôl nem szabad vesszôt venni, mert a szôlô saját maga építi ki a tömítôsejteket, aminek következtében a tápanyag-továbbítás elakad, így a tôke elpusztul. A BASF szôlôvédelmi elôrejelzô csapatából elôször dr. Mikóczy Nárcisz szólt a 2012-ben indult projekt tapasztalatairól. Mint elmondta, a sikeres elôrejelzéshez legalább három dolog kell. Az egyik a megbízható meteorológiai adathalmaz, megfelelô mérôhálózattal a hátterében; a másik a jó szakember, aki nemcsak a meteorológiai adatokat elemzi, hanem aki ismeri a károsító biológiáját, a szôlô fenológiáját, az elôzô évben felszaporodott károsítókat, a gombabetegségeket stb., és az adatokból képes a gazdálkodók számára hasznos elôrejelzést készíteni.

agrárium

2013. március

Végezetül szükséges egy kommunikációs felület, a BASF-nél, ez a www.szoloelorejelzes.basf.hu. Az oldalon 17 borvidék meteorológiai állomásainak adatai, lisztharmat-, peronoszpóraés botritisz-elôrejelzése, továbbá a területekhez kapcsolódó idôjárás-elôrejelzés érhetô el grafikus és táblázatos formában. Az adatok mellett a kezelések idôzítését és a helyes készítményválasztást segítô szöveges elôrejelzések olvashatók – mondta a szakember. A következô években az ország valamennyi borvidékén mûködik BASF-mérôállomás, így a szôlészek mindenütt használhatják majd a komplex rendszert.

Interneten a megbízható elôrejelzés Arról, hogy idén miként mûködik az elôrejelzés, Najat Attila beszélt. Egyebek közt elmondta, hogy a szöveges mellett folytatják a videofilmes elôrejelzést, ami annyit tesz, hogy a növényvédelmi szakember a BASF kísérleti ültetvényén felvett videóanyagban mutatja be az aktualitásokat. Amint a cég központjában felteszik az elôrejelzést az internetre, errôl a partnereket e-mail-ben azonnal értesítik. Ám szükségtelen volna, hogy egy nyugat-magyarországi szôlôsgazdaság a távolabbi régióra kiadott elôrejelzés megtekintésével foglalkozzon, ezért a rendszert úgy alakították ki, hogy felhívást csak az kap, akinek a régiójában várható a károsító közvetlen megjelenése. A jelzés idôben megy ki ahhoz, hogy a védekezésre fel lehessen készülni. (Késôbb nemcsak e-mailban, hanem például okostelefonokra is ki tudják adni a „riasztást”.) Elôkészületben van az a rendszerük is, amely a rovarkártevôk megjelenésérôl, fellépésük kezdetén webkamerás megfigyelést tesz lehetôvé akár úgy, hogy a növényvédôs szakember akár a szobájából is figyelemmel kísérheti a feromoncsapdát, a fertôzés mértékét, hiszen ez a technika a rovarok becsapódásáról, intenzitásáról hû képet ad.

Nem kell fölöslegesen költeni A legélénkebb érdeklôdést a BASF fejlesztômérnökeinek, dr. Füzi Istvánnak és Hoffmann Péternek az elôadása váltotta ki, akik közös elôadásban szóltak arról, hogy valójában mi történt az elmúlt években, és mi várható 2013-ban a két leggyakoribb járvány, a peronoszpó-

ra és a lisztharmat támadása, illetve a nem teljesen szakszerû védekezések elmaradása esetén. Elôször példákat, idézeteket mutattak be azokból az elôrejelzéseikbôl, amelyeket 2011-ben és 2012ben adtak ki egy-egy konkrét borvidékre, s amelyek szinte teljesen beváltak. Ez a munka – egyebek közt – azért is tanulságos, mert akik az elmúlt két évben figyeltek az elôrejelzésekre, és többnyire csak akkor fogtak hozzá a védekezéshez, amikor a BASF szakértôi ezt jónak látták, nem költöttek fölöslegesen. A nagyobb gondot többnyire a lisztharmat okozza, várhatóan így lesz ez idén is. Ehhez érdemes a kórfolyamatot figyelemmel kísérni: többnyire ugyanis az történik, hogy a kórokozó az ivaros termôtestjeivel marad fenn, telel át és szabadul ki tavasszal. Ekkor a kártétel júniusban lehet a legerôteljesebb, ám az téves nézet, hogy csak a bogyóképzôdéskor kell védekezni ellene. Fontos az elsôdleges tünetek megjelenését figyelembe venni, mert azok a levélen elôbb jelentkeznek. Különösen a gyakoriságra kell tekintettel lenni, mivel ezek már jelzik, befolyásolják a fürtzáródást. Hozzá lehet tenni, hogy az elmúlt év csapadékban viszonylag bôséges idôszakai nem kedveztek a fertôzéseknek.

Kulcsfontosságú az idôjárás Számos megfigyelésük alapján megállapították, hogy a fertôzésnyomás több tényezô függvénye, így függ a koraiságtól és a gyakoriságtól. Fontos az idôjárás szerepe, de nem a bogyófertôzés körüli idôjárás, hanem a termôtestek képzôdése alatti, a termôtestek lemosódása alatti és az aszkospórák lemosódásakor bekövetkezett idôjárás. A konferencián felszólalt Cecília Rego, a portugál Instituto Superior dr Agronomia kutatója, aki bemutatta országa borvidékeit és szólt a szôlô növényvédelmével kapcsolatos kutatásaikról. A legújabb kihívásokkal kapcsolatban Jose Saramago, a BASF Portugalia fejlesztési vezetôje a világcég innovációs tevékenységét vázolta fel a magyar szakemberek elôtt. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fôtitkára a hegyközségi törvény egyeztetésének idôszerû állásáról adott számot, aki elmondta azt is, hogy a legfôbb hiányosságnak az egyeztetés elmaradását tartják. FI

agrárium Növényvédelmi melléklet

Recommend Documents