agrárium Állattenyésztési melléklet

agrarium 2012_04 Allattenyesztesi mell uj.qxd

4/24/2012

9:31 AM

Page 1

agrárium

Állattenyésztési melléklet


4/24/2012

9:31 AM

Page 2

2 Állattenyésztés

Stagnáló magyar állattenyésztés A kormányzati körökbôl érkezô, szóban megnyilvánuló szimpátiakijelentések és a valós szándék – a mellé rendelhetô forrásokkal együtt – erôsen elválik, akárhányszor vesszük is górcsô alá a magyar állattenyésztés pillanatnyi helyzetét. Kétségtelen azonban, hogy az állattenyésztés fellendítése a megjelölt célok között szerepel.

K

utyaszorító ez, mert a szakmai szervezetek által jól alátámasztott érvek elôl nem lehet kitérni. Az állattenyésztés – azon belül is különösen a juh, a húsmarha, a tejelô szarvasmarha ágazatok – munkahelyteremtô képességét nem lehet kétségbe vonni, hiszen nagy számban foglalkoztatna munkaerôt, és ez a hazai munkahely-teremtési programot segítené. A világgazdasági válság hatásai nem múltak el, de abban már megerôsítette a politikusokat, hogy a mezôgazdaság stratégiai ágazat. A biztonságos és helyben megtermelt egészséges élelmiszer kulcsszó lett, amelyben az állattenyésztésnek és tartásnak óriási szerep jut. Ezzel a történelmi lehetôséggel és helyzettel kötelessége élni a magyar kormánynak és minden magyar termelônek. Óriási szerep jut a meghirdetett Nemzeti Vidékstratégiának, amelynek kialakítását számos szakmai javaslat segítette, amelyet társadalmi vita elôzött meg. Aztán némi hezitálás, késlekedés következett a kormány részérôl, amely arra engedett következtetni, hogy az igen szûk költségvetési lehetôségek akadályozták a tényleges munka – az állattenyésztés fellendítésének – elindítását.

A húsmarha mint húzóágazat A szarvasmarhatartás és tejtermelés ágazati problémáitól ugyan mostanság nem hangos a sajtó, de az valószínûleg csak látens állapot. Talán azért, mert a sertéságazatban nagyobbak a gondok a nagy abrakfogyasztás és a magas takarmányárak összefüggései miatt. Ez nem jelenti azt, hogy a tejelôtehén-létszám emelkedett volna, sôt mivel senki

agrárium

2012. április

nem említi, ezért feltételezhetôen stagnál vagy tovább csökkent. A tej árának relatív stabilizálódása és az átlagosan 85 Ft/l körüli ár egy kicsit megnyugtatta a termelôket, de ennél is fontosabb, hogy talán megszûnik a hektikusság a tejpiacon. Ez azért nagy jelentôségû, mert lehetne végre tervezni az ágazatban. A megmaradt termelôk döntô többsége elvégezte a nagy beruházásokat az EU-konformitás jegyében, és ez egyben olyan elkötelezettséget is jelent, amely miatt meg sem fordulhat a fejekben felhagyni a tejtermeléssel. Letisztuló félben van tehát a hazai tejtermelô ágazat általános képe, és ennek köszönhetôen remélhetôleg nem csökken tovább a tehénlétszám, sôt egyre több gazdaságban elindult egy racionalizálási folyamat, hogy a költségcsökkentés további lehetôségeinek feltárását már ne is említsük. A sokat emlegetett versenyképesség pedig – éppen a korszerûbb technológiai háttér miatt – egyre többek számára került látótávolságba.

Egyre népszerûbb a magyar tarka Mindemellett pedig kialakult az elmúlt években egy biztató menekülô útvonal, jelesül a húsmarha-értékesítés. Ezt a török export kínálja, amely néhány év alatt megduplázta a húsmarha felvásárlási árát, és egyes szállítmányoknál elérte az 1250 Ft/kg-os árat. Ez a lehetôség a tejtermelésben csalódott termelôk számára új perspektívát nyitott, hiszen ahol a tejtermelô ágazat beruházásait nem tudták megvalósítani, ott sem kellett megválni a szarvasmarhatartástól.

További elônyt jelentett azért is, mert a sokak által kedvelt – és immár ôshonos állatnak minôsített – magyar tarka számára is új jövôképet kínál. Egyre több az átkeresztezés az állományokban, és a kéthasznú vagy a húshasznú tartás van terjedôben. Ismét a termelôk látókörébe került a magyar tarka fajta, amelynek gazdaságossága mind jobban bebizonyosodik, tartásának népszerûsége pedig fokozódik. Annál is inkább, mert a húsimportôrök kifejezetten keresik a magyar tarka állatokat akár növendék, akár meghizlalt állapotban. Van tehát lehetôség egy lassú, sok türelemmel és munkával járó kibontakozásra a szarvasmarha ágazatban is, és ezt egyre többen kezdik felismerni…

A sertéstartás aggasztó helyzete A sertéstartás ma Magyarországon egyre inkább hiányzik a vidéki életképbôl, hiszen a hárommillió alá csökkent állatlétszám már szinte csak az állattartó telepeken koncentrálódik. A faluképbôl és a portákról eltûnt a sertés, de még az ólakat is felszámolták, eltüzelték, hiszen még „háztájiban” is gazdaságtalanná vált a tartás a magas takarmányárak miatt. A takarmányárak pedig biztosan nem csökkennek az idei évben sem, hiszen a növénytermesztésben legfeljebb közepes évjárattal számolnak a gazdálkodók. Ez pedig nem segíti a sertéshizlalást, hiszen nyereséget realizálni 50 000 Ft/t vagy azt meghaladó kukoricaár mellett, és betartva az egyre szigorúbb állattartási elôírásokat, aligha lehet. Ennek hozadéka lesz továbbra is, hogy az emberek, a fogyasztók, meg-


4/24/2012

9:31 AM

Page 3

Állattenyésztés 3 veszik a legtöbbször ismeretlen eredetû húst – persze jóval kevesebbet fogyasztva így, mint korábban –, aztán amikor megsütik, csodálkozva tapasztalják, hogy mennyire összesült. Igen, ez a jelenség gyakori és szóbeszéd tárgyává is válik, hiszen a melléktermékeken nevelt import sertés húsa már csak ilyen, víztartalma magas, beltartalma silány. De milyen is lenne, hiszen a klasszikus hizlalási receptbôl kimarad a kukorica, ami „tartást” és ízt ad a húsnak, amitôl van színhús kihozatal a levágott állatnál. A vidéki emberek reménye már csak a vágópontok kiépülésében lehet, amelyeket a sertéstartás iránt még mindig elkötelezett gazdák hoznak létre, és amely törekvéshez a szaktárca is elvi támogatást ígér. A vágópontok alkalmasak arra, hogy akár heti 10–100 sertés vágásával, saját húsboltok nyitásával lehetôvé tegyék a vidéki fogyasztóknak a friss, ellenôrzött húshoz jutást. Ez a törekvés kiiktatja a köztes kereskedelmet a húsvertikumból, ezáltal versenyképes terméket kínál egy olyan fogyasztói rétegnek, amely évek óta egyre jobban szenved a minôségi hús hiányától. Ez persze nem oldja meg a magyar sertéstartás agóniáját, de reményt ad arra, hogy ne kelljen a magyar gyomor számára idegen import húst fitymálgatni a családoknak, az egyre inkább már csak vasárnapi ebédnél asztalra kerülô, kiadósabb húsételekben.

A juhágazat eróziója megállt Ahogyan normális években lenni szokott, az éves magyar bárányexport 25–30%-a realizálódott kora tavasszal, hiszen a korai húsvétot megelôzô fel-

vásárlások húzták fel a szezonális kivitelt. Magyarország éves szinten 700–750 ezer bárányt exportál húsz és fél kilogrammos átlagsúllyal. Ez azt jelenti, hogy több mint tizenötmilliárd forintra rúg az ágazat éves bárányexport-bevétele. Magyarországon nincs nagy hagyománya a húsvéti bárány fogyasztásának, de az utóbbi években egyre többen fordultak a különleges prémiumtermékek irányába, így a hazai báránykereslet is nôtt valamelyest. A legfontosabb felvevôpiac továbbra is Olaszország, ahova az állatok 65%-át szállítják a kereskedôk. Örvendetes azonban, hogy kezd csökkenni az olasz export egyeduralma, miután Törökország is belépett a vásárlásba, és az éves magyar bárányexport 30%-a már a Boszporuszon túlra megy. A török felvásárlói jelenlét azért is fontos hazánknak és az ágazatnak, mert így az olasz kereskedôk már nem tudják irányítani és kedvezôtlenül befolyásolni a felvásárlási árakat. Korábban fenyegetett az a veszély, hogy ha az olasz nagykereskedôk „összezárnak”, és lejjebb viszik az árakat, akkor óriási kárt okoznak a magyar termelôknek. Az árak ezzel szemben az idén egyenletesen alakultak, elérték a 900–1000 Ft/kg-ot, ami 10–15%-os növekedés a múlt évhez viszonyítva. Azt azonban el kell ismerni, hogy az emelkedésben nagy szerepe volt a kedvezô euró–forint árfolyamnak is. Komoly ágazati segítségnek számít a termelôk számára a nemrég meghirdetett kérôdzô-szerkezetátalakítási program is. A juh- és húsmarhatartókat támogató programban évente több mint 44,5 millió eurót, mintegy 13 milliárd Ft-ot igényelhetnek a

gazdálkodók. A várakozások szerint 12 ezer állattartót érinthet az új támogatási rendszer. Ennek ellenére jelenleg mintegy 960 ezerre tehetô a magyar juhállomány, de a szám évek óta tartó csökkenése 1,25 millióról végre megállt…

A tojásról nem lehet nem szólni Húsvétot megelôzô idôszakban az egekbe szökött a tojás ára, az EU által elôírt ketreckorszerûsítés miatt, ami visszavetette a termelést, és jócskán megemelte a termelôk kiadásait. Az egy fôre jutó, magyar, átlagos tojásfogyasztás 270 db évente, ami a lakosság létszámára vetítve durván 2,7 milliárd darabot jelent. Ennek mintegy egyötödét húsvét környékén fogyasztjuk el. A tojás önköltségi ára amúgy 25–30 Ft/db között van a magyar termelôknél. A fogyasztói ár azonban már a 60 Ft/db-ot ostromolta az ünnep elôtt, de szerencsére az emelkedô tendencia megállt, majd valamelyest megfordult. Hogy a szokásos tömegpszichózis játszódott-e le, vagy tartósan magas tojásárakkal kell-e számolni, az majd kiderül a következô hónapokban. Kiderült, hogy a piacon nem a termelôk diktáltak, azonban a fogyasztók is képesek voltak beavatkozni a folyamatba, mert kevesebbet vásároltak, így a nagyobb haszon reményében azonnal intézkedô kereskedôknél óriási készletek halmozódnak fel – különösen hogy török importtojás is érkezett. Húsvét után persze mindig visszaesik a fogyasztás – idén is ez történt –, és ez csökkentheti, visszarendezheti az árakat. GyZ

2012. április

agrárium


4/24/2012

9:31 AM

Page 4


4/24/2012

9:31 AM

Page 5


4/24/2012

9:31 AM

Page 6


Nemzetközi és hazai piaci tendenciák

Magas húsárak világszerte A globális sertéshústermelés várhatóan bôvül, a marhahús termelése nem változik lényegesen 2012-ben az elôzô évihez képest. A világpiacon az év eddig eltelt idôszakában magas szinten maradt a sertés- és a marhahús ára. Sertéshús Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint a sertéshús globális termelése a magas takarmányárak hatására növekvô inputköltségek és az állatbetegségek miatt 1,5 százalékkal 101 millió tonnára csökkent 2011-ben. A világtermelés csaknem felét adó Kína kibocsátása több mint 3 százalékkal csökkent tavaly, így termelése nem érte el az 50 millió tonnát. Az USAban 1 százalékkal 10,3 millió tonnára növekedett a sertéshústermelés 2011ben. Brazília kibocsátása 1 százalékkal nôtt a sertéshús iránti rendkívül élénk belpiaci kereslet miatt. Oroszország sertéshústermelése – a beruházások ellenére – a vártnál kisebb mértékben, 2 százalékkal nôtt 2011-ben az afrikai sertéspestis terjedése és a magas takarmányárak miatt. Az Európai Bizottság becslése szerint a Közösségben 1,7 százalékkal csaknem 23 millió tonnára nôtt a sertéshús kibocsátása. A sertéshús globális kereskedelme elsôsorban Ázsia keresletének élénkülése miatt jelentôsen bôvült és meghaladta a 6 millió tonnát 2011-ben. A legnagyobb sertéshúsexportôr az USA, az EU, Kanada és Brazília voltak. Az EU sertéshúskivitele a termelés növekedése, továbbá az élénk külpiaci kereslet hatására 13 százalékkal 2,1 millió tonnára nôtt, míg Brazília a belpiaci kereslet fokozódása miatt 4,5 százalékkal kevesebb sertéshúst adott el a külpiacokon tavaly, mint egy évvel korábban. Az USDA elôrejelzése szerint a sertéshús globális termelése 2 százalékkal bôvülhet 2012-ben. Kína sertéshús-kibocsátása 3,5 százalékkal emelkedhet. Brazíliában az élénk belpiaci kereslet miatt 2 százalék körüli növekedés várható. Az EU Bizottság elôrejelzése szerint a Közösségben a termelés kis-

agrárium

2012. április

mértékû csökkenésére lehet számítani az idén. A globális sertéshúsexport számottevô változása nem várható 2012-ben. Az EU és Brazília elôreláthatóan kevesebb sertéshúst ad el a világpiacon, míg az USA kivitele bôvülhet. A globális sertéshúsimport közel 4 százalékkal lehet kevesebb.

tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,53 euró/kg hasított hideg súly volt 2011-ben, szemben az elôzô évi 1,4 euró/kg-mal. A magyarországi sertésárak az elôzô évekhez hasonlóan, 2011-ben is követték az uniós árak tendenciáját. Az AKI PÁIR adatai szerint a vágósertés termelôi ára 403 Ft/kg

Forrás: USDA, EU Bizottság, MPB, AKI PÁIR

A hazai sertéshúspiac Magyarország sertésállománya csökkent 2011-ben. A KSH adatai szerint 3,032 millió sertést tartottak az országban 2011. december 1-jén, ami 4,3 százalékos csökkenést jelentett egy év alatt. A sertésállomány fogyása miatt a vágóhidak a hazai kínálatot import alapanyaggal egészítették ki. A korábbi években a vágóhidak inkább az élô sertést részesítették elônyben a sertéshússal szemben a külföldi vásárlásaik során. Tavaly viszont több húst és kevesebb élô sertést importáltak. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az „E” kereskedelmi osztályba

hasított meleg súly volt 2011-ben, 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A sertések ára az élénk kereslet miatt szeptembertôl folyamatosan emelkedett, így az árak év végi szezonális csökkenése tavaly elmaradt. A sertéshús termékpálya többi fázisába is begyûrûzött a sertés árának emelkedése, amelynek mértéke kisebb volt, mint a vágósertés termelôi árának változása. Az EU-ban és Magyarországon az idei év elején is magas szinten maradt a vágósertés termelôi ára. Az Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés ára az elsô negyedévben 10 százalékkal volt magasabb,


4/24/2012

9:31 AM

Page 7

Állattenyésztés 7 mint egy esztendôvel korábban. Februárban a hideg idôjárás hatására csökkent a vágósertések kínálata, a kereslet viszont erôs maradt, ami a sertés árának növekedését eredményezte a Közösségben. A sertés jegyzési ára a frankfurti tôzsdén is emelkedett, ennek alapján várható, hogy a sertés ára magas szinten stabilizálódik az év elsô felében. A Magyarországon termelt vágósertés termelôi ára átlagosan 452 Ft/kg hasított súly volt 2012. januártól márciusig, 25 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az uniós sertésárak februári növekedése kevésbé jelent meg a magyarországi árakban, mivel a forint erôsödött az euróval szemben. A termékpálya további fázisaiban kisebb mértékben emelkedtek az árak, mint a termelôi fázisban. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 11 százalékkal volt magasabb az idei év elsô három hónapjában, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a sertéskaraj fogyasztói ára 10 százalékkal, a sertéscombé 12 százalékkal emelkedett az elsô negyedévben az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva.

Marhahús Az USDA adatai szerint a globális marhahústermelés nem érte el az 57 millió tonnát 2011-ben, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az elôzô évihez képest. A nagy termelô országok közül Indiában, Ausztráliában és Mexikóban bôvült a termelés, míg Brazíliában a korábbi várakozásokkal ellentétben 1 százalékkal csökkent. Az USA marhahús-kibocsátása a 2010. évi termelés szintjén maradt. Az Európai Bizottság adatai szerint az Unió marha- és borjúhústermelése a nagyobb vágósúlyok és a dinamikus export miatt közel 2 százalékkal 8,2 millió tonnára nôtt 2011ben. A globális marha- és borjúhús-kereskedelem jelentôs élénkülését a szûk kínálat és a magas árak korlátozták 2011-ben. Az USDA elôrejelzése szerint a marhahús globális termelése nem változik lényegesen 2012-ben. Az USA kibocsátása 5 százalékkal csökkenhet, ugyanakkor Brazíliában, Indiában és Argentínában a termelés bôvülését vetítik elôre. Az Európai Bizottság szak-

átszámítási tényezô élôsúlyról hasított súlyra 0,63 Forrás: USDA, EU Bizottság, Minagri, AKI PÁIR

értôi az Unió marha- és borjúhústermelésének 2 százalékos csökkenését valószínûsítik 2012-ben.

A hazai marhahúspiac Magyarországon megállt a szarvasmarha-állomány csökkenése. A KSH adatai szerint 2011. december 1-jén 698 ezer szarvasmarhát tartottak az országban. Az állomány egy év alatt 2,3 százalékkal bôvült. Az élô szarvasmarha és a marhahús iránt élénk volt a külpiaci kereslet 2011-ben, hasonlóan az azt megelôzô évhez. A Magyarországon termelt szarvasmarha jelentôs része továbbra is élve került a nemzetközi piacra. Az élômarhaexport 12 százalékkal bôvült, a legtöbb szarvasmarhát Törökországba szállítottuk. A termelés és a kereskedelem szempontjából meghatározó országokban emelkedett a vágómarha ára 2011ben. Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,52 euró/kg hasított hideg súly volt tavaly, 10 százalékkal haladta meg az elôzô évi szintet. Magyarországon a vágómarha termelôi ára 24 százalékkal nôtt. Az USDA adatai szerint az USAban a bika ára dollárban kifejezve közel 14 százalékkal emelkedett 2012 elsô három hónapjában a tavalyi esztendô azonos idôszakához viszonyítva. A marhahústermelés az elsô negyedévben 1,7 százalékkal maradhat el az egy

évvel korábbitól. Ugyanakkor a marhahús exportja 8 százalékkal, míg az importja 15 százalékkal emelkedhet. Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára átlagosan 3,83 euró/kg hasított hideg súly volt 2012 év elsô negyedévében, ami csaknem 10 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára 19 százalékkal, az üszô „R3” ára 11,5 százalékkal volt magasabb a vizsgált idôszakban. Magyarországon az élénk külpiaci kereslet és a szûk kínálat az árak emelkedését okozta az idei év elején. A januártól márciusig terjedô idôszakban a fiatal bika termelôi ára több mint 7 százalékkal haladta meg az elôzô év hasonló idôszakának szintjét. A vágótehén ára 27 százalékkal, a vágóüszôé 32 százalékkal nôtt. A termékpálya további fázisaiban kisebb mértékû volt az ár emelkedése. A csontos marhahús frissen félben termék feldolgozói értékesítési ára 9,3 százalékkal, a negyedrészek árai átlagosan 5 százalékkal voltak magasabbak 2012 elsô negyedévében, mint az elôzô év azonos idôszakában. A KSH adatai szerint a marha rostélyos fogyasztói ára közel 12 százalékkal nôtt 2012 elsô három hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Dr. Stummer Ildikó, Egri Edit, Agrárgazdasági Kutató Intézet 2012. április

agrárium


4/24/2012

9:31 AM

Page 8


Új technológiák az állattartásban A globális klímaváltozásokra tekintettel Komplex takarmányozási és tartástechnológiai modell rendszer kidolgozása címû GOP-1.1-09/1-20090033 sz projekt tudományos konferenciájára és záró rendezvényére került sor a közelmúltban a Kerekegyháza melletti Varga-tanyán. A Gallifarm Kft. által rendezett tanácskozás célja, az volt, hogy a baromfiágazatban dolgozó gazdálkodók, szakemberek naprakész tudáshoz és információhoz jussanak az eredménycentrikus, ugyanakkor korszerû takarmányozás és trágyakezelés üzemi szintû alkalmazásáról.

A

GOP-1.1-09/1-20090033 sz. projekt keretében kidolgozott új technológia megoldást kínál arra, hogy a takarmány táplálóanyag-tartalma minél jobban hasznosuljon a brojlercsirke és a pecsenyepulyka állományokban az istállóklíma feltétlen javítása, a trágya nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, energiaértékének egyidejû megôrzése mellett. A konferencia résztvevôit Forgó Gábor a Gallifarm Kft., ügyvezetô igazgatója köszöntötte, aki tájékoztatást adott cége tevékenységérôl. Utalt rá, hogy a rendezvényt kétéves munka elôzte meg, a kutatás-fejlesztési projekt március 31-én zárult le. Az rendezvény levezetô elnöke Prof. Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár, a gödöllôi Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszékének vezetôje, az intenzív állattartás (baromfitartás) környezeti kockázatairól tartott elôadást. Az intenzív állattartást, ezen belül a baromfitartást tartják a legfontosabb ammónia és üvegházhatású gázkibocsátó ágazatnak. Ennek megoldására a takarmányozási módszerek mellett, amelyek révén a takarmány fehérjetartalmának hatékonyabb emésztése, ennek révén pedig az ürülék nitrogéntartalma csökkenthetô, a szakszerûen elvégzett trágyakezelés, így például a trágya kémhatásának savas irányba történô eltolása lehet megoldás. Környezeti kockázatként merül fel emellett az ürülék foszfortartalma is, amely célirányos enzimkészítmények alkalmazásával, ennek révén a takarmányok hozzáadott foszfortartalmának csökkentésével szintén mérsékelhetô Új technológiák megjelenése, létjogosultságuk Bács-Kiskun megyében és a Dél-Alföldi régióban címmel Kôváriné

agrárium

2012. április

Dr. Bartha Ágnes a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara elnöke tartott elôadást. Egyebek között beszélt arról, hogy a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara feladata és szerepe a gazdaság szervezésében, fejlesztésében 1994-tôl, azaz a kamara megalakulásától napjainkig sok változáson ment keresztül. De nem annyira a jogszabályi körülmények, hanem a gazdasági szereplôk elôtt álló problémák és az azokra adható válaszok tekintetében érdemes foglalkozni a kihívásokkal. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara 20102013-ig tartó idôszakra szóló stratégiájának alapelvei és fô irányai, célkitûzései: – Agrárkamaránk stratégiai fontosságú elemként kezeli az élelmiszerbiztonságot; az élelmiszer-önrendelkezést; a vízbázisokkal való okszerû és takarékos gazdálkodást; a termôföld fokozott védelmét; a vidéki gazdaság szükségszerû erôsítését; a mezôgazdaság jövedelemtermelô képességének javítását; az energiafüggôség csökkentését; a környezettudatos és alkalmazkodó mezôgazdaság, élelmiszer-gazdaság megteremtését; a gazdálkodást támogató, hatékony köz- és önigazgatást. A gazdaságfejlesztés és gazdaságszervezés feladatai körében a kamara stratégiájában megfogalmazásra került szerepének erôsítése a környezetgazdálkodási, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben. A klímaváltozás kezelésének oldaláról közelítve is megállapíthatjuk a célok megfogalmazásának helyességét. A „Homokháti Célprogram” 6 éves programjában a helyes és alkalmas fajtaválasztás és az alkalmazandó technológia vonatkozásában különbözô tudományos mûhelyekkel is együttmûködést alakítottunk ki. Ez közvetlen kapcsola-

tot teremtett a kutatók és a gazdák között, s ez gyümölcsözônek bizonyult. A www.bacsmagrarkamara.hu honlapunkon, valamint a GazdaTárs Hírlevél a Dél-Alföldi Agrárkamarák havi folyóiratában rendszeresen jelentetünk meg cikkeket az innováció elôsegítésére. Fontos, hogy a kutatási eredmények hasznosuljanak, miként az is, hogy a magyar szabadalmak, tudományos eredmények itthon segítsék elô a fejlôdést, a hatékony, korszerû gazdálkodást. Segíteni szükséges ezt a folyamatot különösen a gyengébb termôhelyû, erôforrásokban nem bôvelkedô területeken – összegzett az elnöknô. Korszerû és környezettudatos takarmányozás a baromfitartás témakörével Balláné Dr. Erdélyi Márta, a gödöllôi Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszékének docense foglalkozott. A trágyakezelés korszerûsítésrôl pedig Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetô igazgatója tartott elôadást. Dr. Ábrahám Csaba, Food Analytica Kft. ügyvezetôje a konferencia záró részében arról tájékozatott, hogy az uniós és hazai forrásokból kutatásfejlesztési projektek megvalósítására öszszességében 75 milliárd forint értékben jelentek meg vagy jelennek meg pályázatok az év elsô felében. A K+F pályázatok legfontosabb elônyei a következôk: más projektekhez képest magasabb támogatásintenzitás; elszámolható költségek széles köre (beruházás, bérköltségek, külsô megbízások, anyagköltség); kisebb pályázói aktivitás; biztosítéknyújtás mentessége. Elôadásában betekintést nyújtott és napra kész információt adott az innovációban rejlô lehetôségekrôl. VB


4/24/2012

9:31 AM

Page 9


4/24/2012

9:31 AM

Page 10

10 Á l l a t t e n y é s z t é s

A szálastakarmány-betakarítás modern gépei Az állattenyésztés mai színvonala mellett a jó minôségû széna etetése a kis- és nagy állatállományú telepeken egyaránt egész évben, folyamatosan történik. Ez különösen a kérôdzôk esetében élettanilag és takarmányozástani szempontból is nélkülözhetetlen. A jó beltartalmi értékkel rendelkezô széna szükséges a tehenészetek jövedelmezhetôségét meghatározó termelési szint fenntartásához is.

A

szálastakarmány-betakarító gépek mûszaki színvonala a szálastakarmányok minôségében meghatározó szerepet tölt be az egyéb ökológiai adottságok mellett. A szálastakarmány-betakarító gépek (kaszák, rendkezelôk, bálázók) gyártói ezért annak ellenére, hogy ezek a gépek jól kiforrott konstrukciók, folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat, és jelennek meg mûszaki újdonságokkal.

Rotációs kaszák A mai korszerû rotációs kaszák családelven, gyakran azonos fôdarabok felhasználásával, függesztett vagy vontatott változatban készülnek. A kisebb munkaszélességû (1,6–2,4 m) dobos és tárcsás vágószerkezetû gépek oldalt függesztett, a kissé nagyobb (2,4–3,2 m) munkaszélességû kaszák homlokvagy helyesebben mellsô függesztésû változatban készülnek, és „front” kaszáknak is nevezzük ôket. A kisebb szerkezeti tömeg miatt a tárcsás, oldalt függesztett kaszák egyes típusainak a munkaszélessége 3,1–4,2 m is lehet. A mellsô függesztésû és jobb-bal oldali felfüggesztésû változatok, gépkonstrukciók egyes példányai a nagyteljesítményû 280–320 LE-ôs magajáró gépekhez vagy mellsô függesztôvel és TLTvel rendelkezô nehéz univerzális traktorokhoz 6 m, vagy annál nagyobb, 9–10 m munkaszélességben is készülnek. A vontatott kaszák munkaszélessége is növekedett, általában 2,8–4,8 m, de egyes konstrukciók esetében az 5 m-t is meghaladhatja.

agrárium

2012. április

A rotációs kaszák közül a dobos vágószerkezettel szerelt gépek robusztusabb kivitelûek, így ezek a kevésbé gondozott és rosszabb talajállapotú ôsgyepek, illetve a nagy hozamú, telepített gyepek és pillangósok kaszálására egyaránt alkalmasak, különösen a forgórészenként külön-külön paralelogramma felfüggesztéssel rendelkezô gépek. A könnyebb szerkezeti kivitelû, tárcsás kaszák pedig elsôsorban a jó talajállapotú, telepített és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használhatók. A megnövekedett munkaszélesség következtében a függesztett és vontatott, tárcsás és dobos vágószerkezetû kaszáknál újdonságnak számít a hidropneumatikus rugózás, vagyis a vágószerkezet talajterhelésének hidropneumatikus beállítása. A modern rotációs kaszáknál a függesztôszerkezet a súlypontjában fogja meg a nagyobb munkaszélességû gépeket, így biztosítva az optimális keresztirányú talajkövetést és az egyenletes vágási magasságot. A vontatott kaszáknál a vázszerkezethez a kaszaszerkezet felfüggesztése paralelogramma vezérlésû a kereszt- és hosszirányú minél jobb talajkövetésre. A front, vagyis mellsô függesztésû rotációs kaszák szintén paralelogramma felfüggesztéssel követik a talajt. A mai rotációs kaszák vágószerkezetei tárcsás vagy dobos kivitelben egyaránt készülnek. A dobos vágószerkezetû kaszák felsô hajtású kivitelûek. A forgó dobok henger alakú háza a kaszagerendelyhez csatlakozik. A kések a csapokkal szemben elhelyezett biztosító laprugó kifeszítése után gyorsan és biztonságosan cserélhetôk. A forgó dobok csapágyháza rendszerint csavarmenetes kivitelû, ami a fokozatmentes vágási magasság beállítását biztosítja. A vágási magasság egyszerûbb szerkezeteknél a csúszótányér cseréjével is változtatható. A tárcsás kaszaszerkezetek tárcsái általában sajtolt kaszagerendelybe kerülnek csapágyazásra. A gerendely egyben magában foglalja a hajtómûházat, a csapágyakat és a hajtást végzô fogaskerékpárokat is. A tárcsás kaszaszerkezetek könnyebb kivitelben készülnek. A hajtómûházat sajtolt lemezborítás védi a mechanikai igénybevételektôl. A gerendelyt két oldalt állítható magasságú csúszótalpak támasztják alá, melyekkel a vágási magasság beállítható. A korszerû rotációs kaszák valamennyi konstrukciós változata felszerelhetô szársértô berendezéssel. A gyepek és fûfélék szársértésére a dobos lengôujjas, a pillangósok szár-


4/24/2012

9:31 AM

Page 11

Á l l a t t e n y é s z t é s 11 sértésére pedig a különbözô anyagú hengerpárokból kialakított szársértôket alkalmazzák. A rotációs kaszákon alkalmazott rendterelôk nagyon egyszerû szerkezetek, alkalmazásuk azonban a kasza után viszszamaradt rend kialakítása, méretei, keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Az esetek többségében a vágószerkezetek a szársértô berendezés mögé szerelt lemezbôl kialakított terelôlapok. A mai korszerû rotációs kaszákon a hidropneumatikus terhelésszabályzó terjedésével az egyes mûködô részek hidraulikus hajtása és hidraulikus munkahengerének mûködtetése miatt kihelyezett hidraulikus rendszereket alkalmaznak. A korszerû, nagy munkaszélességû, vontatott rotációs kaszák vonórúdja csuklósan kapcsolódik a vázkerethez. Ez a megoldás lehetôvé teszi, hogy a kaszálandó terület a kasza kiemelése nélkül is körbevágható.

Rendkezelés A szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkamûvelete a rendkezelés. Különösen csapadékos idôjárás esetén a megfelelô idôben végzett rendkezelés elsôrendû fontosságú. A gyártók széles típusválasztékban gyártanak rendkezelôket. A rendkezelô gépekre a különbözô és igen széles skálán mozgó felhasználói igényeknek megfelelôen a rendsodrók, rotációs rendterítôk, dobos és szalagos, valamint vezérelt ujjas rendkezelôk esetében szintén a munkaszélesség széles skálájának biztosítása (4–10 m), a munkaminôség és kezelhetôség javítása a jellemzô. A munkaminôség javításán a takarmány minél kevesebb földszennyezéssel történô kezelését, és emellett az elhagyási veszteségek csökkentését értjük. A korszerû, nagy munkaszélességû rendterítôk vázkerete – a tökéletes talajkövetés és az elôzô igények biztosítására – több részbôl, osztott kivitelben készül, és csuklósan kapcsolódik egymáshoz, a forgó részeket külön-külön támkerék támasztja alá. A modern rendrakó gépeknél éppen az említett porosodás és talajszennyezés elkerülésére nagyon komoly konstrukciójú futómûveket alkalmaznak. Egyes típusoknál a forgórészeket külön-külön három-három párhuzamos és tändem kerék elrendezésû futómû támasztja alá. A kíméletes növénykezelés, különösen lucerna esetében nagyon fontos a levélpergési veszteségek elkerülésére, ép-


4/24/2012

9:31 AM

Page 12

12 Á l l a t t e n y é s z t é s pen ezért a gyártók folyamatosan fejlesztik a rendrakó gépek rugós ujjait tartó rudazatok görgôit és vezérlôpályáit. A görgôk nagyon jó minôségû, kopásnak ellenálló anyagból készülnek, és sok esetben folyékony zsírban, egyes típusoknál pedig zárt házban, olajban futnak. A rotoros rendkezelôgépek is különbözô munkaszélességben, családelven készülnek, ezért szinte valamennyi gyártó kínálatában megtalálhatók az egy forgórészes, két oldalra rakó berendezések és a kettô, négy forgórészes oldalra és középre rakó berendezések. A szalagos rendrakógépek esetében a munkaszélesség növelését figyelhetjük meg.

Bálázás A szögletes kisbálakészítô gépek fejlesztése és az irántuk meglévô felhasználói igények az elmúlt idôszakban háttérbe szorultak. Ennek egyik oka az állandó- és változókamrás hengeres bálázógépek folyamatos és gyors fejlesztése. A bálaméretet tekintve a közlekedésrendészeti elôírásoknak (KRESZ-elôírások) megfelelôen a hengeres bálák szélességi mérete 1,2 m-ben állandósult. A bálaátmérôt tekintve az állandó kamrás hengeres bálázók 1200 mm-tôl különbözô méretlépcsôben 2000 mm-ig készülnek. Egyes új konstrukciójú, állandókamrás gépek – megtartva a konstrukció elônyét – meghatározott lépcsôkben különbözô átmérôjû bálák készítésére alkalmasak. Ez a megoldás a hengeres bálák rakodása során elsôsorban a kisebb emelôképességgel rendelkezô rakodógépeket üzemeltetô vállalkozásoknál jelentkezik elônyként. Az állandókamrás hengeres bálázók konstrukciójukból és mûködésmódjukból adódóan laza közepû bálát képeznek, ami feltétlen elônyt jelent lucernaszéna bálák készítésében. A laza középpel készített báláknál lehetôség van a táblán a behordás és kazalozás elôtti utószáradásra. A laza közepû bálák további manipulálása, rakodása, szállítása, kazalozása közben különös figyelemmel kell eljárni, mert ezek a bálák kevésbé alaktartóak, könnyen deformálódnak. Az egyéb szálasanyagoknál, például réti széna, szenázskészítés, szalmabálázás során nincs szükség utószárításra. Éppen ezért a görgôs tömörítô szerkezetû, állandókamrás, hengeres bálázók egyes típusainál a bálakamra görgôs tömörítôszerkezetének felsô három munkahengere hidraulikus munkahengerrel a bála palástjára szorítható. A hengeres bálázógépek szakaszos üzemû gépek, ami azt jelenti, hogy kötözés idejére az elkészített bálák körbeforgatására meg kell állniuk. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a hengeres bálázók menet közbeni kötözésre is alkalmas változatát. A 2011-es Agritechnika Kiállításon mutatták be a KRONE ULTIMA Non Stop hengeres nagybálázó gépet, melyet aranyéremmel díjaztak. A bálázógép rendfelszedô berendezése a szálastakarmányt a rendrôl felszedi és két behordószalag közé juttatja. A behordószalagok mint elôtömörítô szerkezet mûködnek, és szállítják a szálasanyagot a pálcás, gumihevederes, változókamrás tömörítôszerkezethez. A bála elkészültekor a kötözés hálóval történik, ami 1,5–2,0-szeres körbeforgatást jelent, ez alatt az anyag a két behordószalag között, mint elôtömörítô kamrában tartózkodik. A behordószalagok távolsága állítható, vagyis az elôtömörítô befogadó változtatható. A kötözés megtörténte és a bálának a bálakamrából való távozása után a behordósza-

agrárium

2012. április

lagok közül az anyag a bálakamrába kerül és kezdôdik az újabb bála tömörítése. Hengeres nagybálakészítô gépek legtöbb típusához vagy egybeépített, vagy rászerelt, vagy vontatott bálacsomagoló gépeket is kifejlesztettek. A traktorhoz kapcsolt, külön futómûre épített, hengeres bálacsomagoló gépeket ma már kiszorították a bálázógépre rászerelt és a bálázógéppel egybeépített bálacsomagolók. A bálacsomagolók az állandó- és változókamrás gépekhez egyaránt kapcsolhatók. E konstrukciónál az elkészült és bekötött báláról a bálakamra felsô részét a hidraulikus munkahengerek leemelik, a bála a bálakamra alsó görgôin marad. A bálakamrát – benne a bálával – fogaskoszorú veszi körbe, melyre a függôleges tengelyû fóliatartó hengerek vannak elhelyezve. A csomagolás az elôzôekhez hasonlóan történik. A szögletes nagybálázó gépek csúszódugattyús tömörítô szerkezetû gépek. Ezekre a gépekre is el lehet mondani, hogy kiforrott, és valamennyi típus jól bevált konstrukció. A szögletes nagybálák tömörségét hidraulikus munkahengerrel mûködtetett mechanizmussal, a bálakamrában készülô bála összeszorításának mértékével lehet beállítani. A tömörség egyenletessége azonban az elôtömörítés módjától is függ. A készített bálamérettel kapcsolatos széles felhasználói igényeknek megfelelôen a bálák általában 1000–3000 mm között, a beállításnak megfelelô hosszúsággal készülnek, a bálaszélesség a szállíthatóság miatt 1200 mm-ben állandósult. A szállítóeszközök magassági ûrszelvényének kihasználása miatt azonban az egyes géptípusok esetében változó is lehet, 700–900–1000–1200 mm. A mai korszerû hengeres- és szögletes nagybálázó gépek szeletelô berendezéssel is felszerelhetôk. A felhasználói igényeknek megfelelôen a piacon a szálastakarmány-betakarításra az ökológiai adottságoknak, állatállomány létszáma, a termôterület nagysága és a termôterületi arányoknak, domborzati viszonyoknak megfelelôen komplett gépsorok állnak rendelkezésre. A technológia öszszeállításánál azonban nemcsak a gépek, gépsorok mûszaki színvonalára, újdonságtartalmára kell figyelemmel lenni, hanem az optimális betakarítási idôszak betartását lehetôvé tevô gépkapacitás biztosítására is. Dr. Kelemen Zsolt, VM MGI – Gödöllô


4/24/2012

9:31 AM

Page 13


4/24/2012

9:31 AM

Page 14


Vitfoss Vitál Start A sertéstelepi gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a telepen lévô fajtától, tartási és takarmányozási technológiától függetlenül a született malacok minimum 20%-a nem kívánt alacsony súllyal születik! Ezek egy része elpusztul, de az életben maradottak is jelentôsen visszavetik a telep gazdaságosságát! Ha ere a szegmensre nagyobb figyelmet fordítunk, javítjuk túlélési és növekedési esélyeiket, extraprofitot tudunk realizálni! Segítségül összeállítottunk egy öt terméket tartalmazó csomagot, melynek minden eleme erre a szegmensre összpontosít! Stalosan F, por alapú higiénés fertôtlenítô szer, a fiaztató kutricákban közvetlenül a malacok alá szórva alkalmazzuk 300–500 g mennyiségben. Malacfürdetésre is kitûnô! Hatásánál fogva megköti az ammóniát, elpusztítja a környezetben meglévô vírusokat és baktériumokat, megakadályozza a fertôzést! Battérián a javasolt kijuttatási mennyiség 500 g/m2 heti kiszórásban. Piglet Saver, adalékanyag a gyenge, de életképes, kis súllyal született malacoknak. Nem csodaszer. a beteget nem gyógyítja meg! Nagy energia-, zsír- és vitamintartalmú szer. Energialöketet ad, folyamatos étvágyat gerjeszt az állatban. Adagolóval van ellátva mely a kívánt mennyiséget biztosítja. Kétszer javasolt adagolni, mindjárt a születés után, majd 12 órával ezt követôen. Egy palack 125 kétszeri kezelést tartalmaz. Már egy malac életben tartása esetén árát többszörösen visszahozta. Milk Caps, magas minôségû tej kapszulázott formában. A száraztakarmány etetésének megkezdése idejében a prestar-

agrárium

2012. április

terrel keverve vagy tisztán adagolandó száraz, vagy 1:1 arányú vizes keverékben. Malaconként 100 g körüli fogyasztással számolhatunk. Javítja a malacok egészségi állapotát, kondícióját, meggátolja a kocák lezsarolását. Fibremin Mikro, a fiaztatóban a prestarterrel együtt adagoljuk maréknyi mennyiségben, a padozatra szórva, illetve az etetôbe keverve. A malacok nagyon szeretik, folyamatosan étvágyat gerjeszt, kialakítja az optimális bélflórát, kizárja a hasmenést! Minden állat kapja, nem csak a gyenge csoport. Választás után segít a takarmányváltásban, 50–50%-os arányban keverve a starterrel két napig etetjük! Hasmenés esetén 140 g/malac vagy 1/2 l/malac mennyiségben adagoljuk. Ezt a mennyiséget napi 3-4 porcióra osztjuk. SowFix, ezzel a termékkel a kocára fordítunk figyelmet! Energiabombaként hat, stimulálja a petesejtképzôdést, az ivarzást! Magas vitamin- és ásványianyag tartalma a kocák egészségi állapotát stabilizálja, segít a választáskori stressz visszaszorításában. 150 g/koca mennyiségben négy nappal a választás elôttôl a termékenyítésig etetjük! A csomagot 100 fialó kocára kalkuláltuk, mely alapján a csomag a következô mennyiségeket tartalmazza: Sowfix 4 zsák × 20 kg 80 kg Milk Caps 6 zsák × 20 kg 120 kg Stalosan F 10 zsák × 25 kg 250 kg Fibremin Micro 30 zsák × 14 kg 420 kg Piglet Saver 3 palack Vitfoss Hungária Kft. Érdeklôdni: 06-30/278-2656


4/24/2012

9:31 AM

Page 15

Á l l a t t e n y é s z t é s 15

Korszerû baromfi-takarmányozás Napjainkban a baromfiágazat versenyképességének fô meghatározója a takarmányozás. A növényi alapú energiahordozók elôretörése, a megváltozott fogyasztói igények és a környezet iránti elkötelezettség elôtérbe kerülése arra ösztönzi a termelôket, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a takarmány-összetétel folyamatos, a kor igényeinek megfelelô alakítására.

B

alláné dr. Erdélyi Márta a gödöllôi Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszékének docensének elôadásából megtudtuk, hogy 2010–2012-ben a Szent István Egyetem Mezôgazdaságtudományi Kar Takarmányozástani Tanszéke és a Gallifarm Kft. együttmûködése egy olyan takarmányadalék anyag kombináció kialakításra irányult, amelynek segítségével egyes ipari melléktermékek nagy arányban hasznosíthatóvá válnak a baromfitakarmányozásban is, és egyúttal csökkenthetôk a baromfitartás környezetet terhelô hatásai. A bioetanol egyik legjobb alapanyaga a kukorica, egységnyi kukoricából egyharmad mennyiségû etanolt tudunk elôállítani. Létezik azonban a termelés egy másik oldala, ami érinti az állattartást is. Ez a képzôdô melléktermék a DDGS, amit ha nem tudunk felhasználni, nem tudjuk közömbösíteni, környezeti kockázatot jelent. Az utóbbi 10–15 év takarmányozási kísérletei alapján elmondható, hogy ha kellô gondossággal történik a DDGS felhasználása, akkor minden gazdasági állat takarmányába beilleszthetô. A téma azért is aktuális, mert Magyarország klímáját tekintve bioetanol-nagyhatalom lehetne. Ilyen irányú törekvések 2005–2006-ban voltak is, de a mai napig mindössze egy 150 ezer tonna évi kapacitású bioetanolgyár mûködik Szabadegyházán. Ha azonban a tervezett nagyberuházások megvalósulnának, és további kisebb 30 üzem is felépülne, akkor hazánkban évente 2 millió tonna kukoricából tudnánk etanolt elôállítani, ami 200 ezer tonna évi DDGS-t jelentene. A DDGS fehérjetartalma a 30 százalék fölé is mehet, és rendkívül magas 10–15 százalékos zsírtartalommal rendelkezik, tehát kiváló energiaforrás.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy DDGS az állataink számára kritikusan alacsony mennyiségben tartalmaz aminósavakat, lizint és metionint. Tehát csak akkor tudjuk haszonnal felhasználni a DDGS-t, ha az állatok takarmánykeverékében pótoljuk ezeket az anyagokat. A DDGS zsírtartalmának több mint 50 százaléka a többszörösen telítetlen zsírsavakból áll, ezért viszonylag rövid ideig tárolható, avasodni kezd. A kezeletlen DDGS két hónap után nem használható takarmányozási célra. Ugyanakkor a rendszeresen használt BHC antioxidáns bizonyos mértékben képes ezt a folyamatot kontrollálni és a határérték alá szorítani. – Amire mi nagyon büszkék vagyunk, hogy az általunk egyedileg öszszeállított, kifejezetten a DDGS zsírsavösszetételére szabott speciális antioxidáns egész éven át rendkívül alacsony szinten tartotta a peroxid számot – számolt be elôadásában dr. Erdélyi Márta. – Az általunk összeállított adalékanyag kombinációban van egy enzim, egy probiotikum és egy fitobiotikum készítmény. Ettôl a kombinációtól azt várjuk, hogy az állati termékünk legalább szinten maradjon, esetleg akár mennyiségben növekedjen, a minôség legalább ugyanazon szinten maradjon, mint korábban, esetleg javuljon. Mindezeken túl a képzôdô trágya minôsége javuljon, és erre épül majd egy komposztálási technológia, ami aztán a megtermelt trágyát teljes mértékben közömbösíti környezeti terhelés szempontjából. Ha a termelési paramétereket nézzük – kísérleteinket brojlercsirke és pecsenyepulyka állományokkal végeztük – akkor azt látjuk, hogy az elhullási százalék mind a brojlercsirke, mind a pecsenyepulyka esetében körülbelül 5

százalékkal csökkent. Ez önmagában jelentôs eredmény. Vágás után a grillsúlyok megmérésével azt tapasztaltuk, hogy a brojlercsirke állományokban körülbelül 200 grammos hozadékunk, többletsúlyunk van, a pulykaállományokban pedig fél kilogrammos egyedi növekményt tapasztaltunk. A húsminôségi vizsgálatok során jelentôs változásokat nem észleltünk, ami önmagában nagy eredmény, mert a DDGS mint új alapanyag szerepel a kísérleti takarmányokban, és ez járhat kedvezôtlen hatásokkal. Az egyetlen érdemleges változás a csepegési veszteség, vagyis a hús víztartó képességében volt tapasztalható. A kísérleti csoportban körülbelül 2 százalékkal javult a hús víztartó képessége mind a brojler, mind a pecsenye pulyka állományokban. Az alomtrágya minôségének értékelésére, úgy gondoltuk, az a legalkalmasabb, ha a különbözô szerves és szervetlen anyagoknak a mennyiségét vizsgáljuk, illetve ha megvizsgáljuk, hogy a trágyában a különbözô potenciálisan kórokozó hatású baktériumok milyen gyakorisággal találhatók meg. Azt tapasztaltuk, hogy a kontroll alomtrágyához viszonyítva az összes szerves anyag tartalma kísérleti trágyában alacsonyabb lett, a foszfor- és nitrogénváltozás nem volt jelentôs, de Coliform baktériumok és az Enterococcus típusú törzsek mennyisége nagyságrendekkel volt kisebb volt. Összefoglalva az eredményeket, elmondhatjuk, hogy az általunk alkalmazott kombinációja az adalékanyagoknak hozzákeverve a megfelelô mennyiségben a baromfi takarmánykeverékéhez hozzájárulhat mind a termék mennyiségének gyarapításához, mind az állattartás környezeti kockázatainak csökkentéséhez. VB 2012. április

agrárium


4/24/2012

9:32 AM

Page 16


Repülôstart a napos baromfinak

Megoldás a HYDRO-GEL A napos baromfi szállításakor vagy kihelyezésekor gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy több óra, esetleg több nap is eltelik, mire a napos madár táplálékGyurcsó Gábor hoz vagy ivóvízhez jut. Ennek következtében nagyobb kieséssel számolhatunk, de elveszik annak a lehetôsége is, hogy az állományunk jól startoljon a nevelés kezdetén, aminek következtében nem lesz képes nyújtani a genetikai teljesítôképességének maximumát. A problémára megoldást jelenthet a Hydro-Gel, amely nagy mennyiségû víz felvételére képes, speciális termék, amit képes jól magában tartani, majd az állati szervezetben elengedni. Ez a termék összetételénél fogva megakadályozza a napos madarak szállításakor, fogadásakor fellépô dehidratáció veszélyét, valamint az esetlegesen fellépô energiahiányt. Összetevôi révén energiát és C-vitamint

agrárium

2012. április

szolgáltat a legyengült szervezetnek, valamint elôsegíti a bélrendszer számára nélkülözhetetlen hasznos baktériumok kolonizációját. Megalapoz a bélrendszer számára egy olyan egészséges felszívó felületet, amellyel a madár zökkenômentesen képes lesz átállni a szilárd takarmány fázisra. Adagolása minden fajta napos állomány számára javasolt. Lehetôségeink szerint minél hamarabb kezdjük el a Hydro-Gel adagolását. Adagolhatjuk kelés után, szállítás folyamán, fogadáskor vagy csôrözés után. A következô adagokat javasoljuk: • brojler, árutojó, valamint szülôpár napos állományok esetében 1 g/madár, • pulyka állományok esetében 2 g/madár, • viziszárnyas állományok esetében 2 g/madár, • egyéb (fürj, fácán) 1 g/madár. Bôvebb információ: Gyurcsó Gábor baromfi termékmenedzser mobil: 20/3886-255


4/24/2012

9:32 AM

Page 17


4/24/2012

9:32 AM

Page 18


Baromfitermékeink exportja A baromfiágazat évtizedek óta exportorientált, ezért termékeinek külkereskedelmi forgalma mindenkor komoly figyelmet érdemel. Ezúttal a teljes országos adatokat kívánjuk felhasználni átfogó kép nyújtása céljából. Ebbe beletartozik természetesen az import is, hiszen az EU-csatlakozás óta ez utóbbi megnövekedett, sokszor a hazai érdekeknek nem éppen az elônyére.

A

zt már említettük korábban, hogy a terméktanács körébôl gyûjtött adatok sokszor nagyban eltérnek az országostól, ennek több oka van, amire itt nem térünk ki. Ugyanakkor az is tény, hogy például a vámhivatali adatok tartalmaznak halmozódásokat (pl. reexport), ami torzítja a valós tényeket. Az alábbiakban tehát a baromfitermékek 2011. évi export-import forgalmát mutatjuk be a lehetô legszélesebb körû adatokkal. Ezúttal lehetôségünk van arra, hogy a baromfiexportot az egész agrárexport viszonylatában is vizsgáljuk. Egy minisztériumi (VM) részértékelés segített ahhoz, hogy az agrár-külkereskedelem összesített számaihoz viszonyíthassuk a baromfiszektor teljesítményét. Az agrárkivitel 2011. I–X. hónapban elérte az 5,6 milliárd euró deviza árbevételt, ami az elôzô évihez képest 19%os növekedés. E kiváló teljesítmény importhoz viszonyított szaldója meghaladja a 2 milliárd eurót. Az élelmiszer-gazdaság mint fôágazat a makrogazdasági mutatókat egyértelmûen javítani képes. Ez történt 2011-ben is. Ez a szaldó ugyanis a nemzetgazdasági külkereske-

delmi szaldó 35%-át teszi ki, míg maga az élelmiszer-ipari export a teljes exportnak csak 8,4%-át. Ezzel az ország külkereskedelmi mérlegének javításában az agrárgazdaság oroszlánrészt vállalt. Ami az agrárexport szerkezetét illeti, azt az ágazati arányok fejezik ki. Így az állatok, állati termékek ennek 24,2%át; a növényi termékek 35,3%-át, ami csaknem egyensúlyt mutat a kettô között, holott tudjuk, hogy az állattenyésztés a növénytermesztéshez képest igen hátrányos helyzetben van. Valószínûleg az állati termékek feldolgozottsága, fajlagos értéke magasabb, mint a nyersanyagnak számító terményeké. A talán nem haszontalan a rövid nemzetgazdasági szintû áttekintést azzal lezárni, hogy a tárcavezetés 6,6–6,8 milliárd eurós éves deviza árbevételt prognosztizál, ami 1–1,2 milliárd euróval meghaladja a 2010. évi teljesítményt, pozitív egyenlege pedig várhatóan 2,5–2,6 milliárd euró lesz. Mindemellett kétségtelenül import is létezik, mégpedig várhatóan ez is 16%-kal, mintegy 4 milliárd euró körüli értékben meghaladja a múlt évit.

1. táblázat. A baromfiexport összesített teljesítménye 2011. évben Termék, reláció

2010 millió Ft 1000 euró 10 710 38 865

Élô baromfi Baromfi húsa, vágási 104 096 mellékterméke, belsôsége* - ebbôl EU-27 85 954 EU-n kívül 10 232 Összesen élô + 114 806 vágott baromfi 511 735 186 419 Tenyész- és más tojás** Toll** Deviza árbevétel összesen

tonna 3 890

2011 millió Ft 1000 euró 9 570 34 467

377 547

154 811

134 425

477 268

180 852

311 808 37 061

120 296 23 201

112 997 9 613

400 302 34 227

148 465 18 523

416 439

158 701

143 995

32 600 35 880 484 919

Forrás: VM-AKI, 2012 * A hízott májak forgalmát is tartalmazza ** Csak a deviza árbevételi adat állt rendelkezésre

agrárium

2012. április

tonna 5 567

30 240 48 360 590 335

Éves szinten az állati termékek exportja 1,6 milliárd euró körül alakul. Ezen belül a baromfiexport összesített árbevétele már tényszám, és mint az 1. táblázatban látható, a 2010. évit 22%-kal meghaladóan, közel 0,6 milliárd euró értékkel igen elôkelô helyet foglal el. A részletes elemzésre most nincs módunk, hiszen a fôtermékek (pl. baromfihús) faji, feldolgozási bontás nélkül állnak rendelkezésre. A hungarikumként kezelt hízott liba- és kacsamáj is benne van a második sor adataiban, de annyit tudunk más forrásból, hogy ezek exportja a korábbi évekhez hasonlóan alakult 1621 tonnával és 31,2 millió euró árbevétellel. A 2011. évi baromfiexport az állati termék exportnak 37, a teljes agrárexportnak 9%-át adja, ami az ágazat számára hosszabb távon is eredményes mûködésre nyújt reményt. A baromfitermékek importja az utóbbi 6–8 évben folyamatosan nôtt, ennek üteme 2011-ben valamelyest lassult, de még mindig 49 ezer tonna vágott termék. Mindenesetre megdöbbentô, hogy milyen silány termékeket hozunk be, mert ezt egyértelmûen mutatja az 1 kg-ra vetített egységár, ami import esetében 1,05 euró, ami elképesztôen alacsony a 2,64 eurós exportárral szemben. Úgy gondolom, ehhez nem kell kommentárt fûzni. A tenyészés szaporítóanyagra (napos baromfi, tenyésztojás) szükség van, ez reális. 2011-ben az importkiadás megközelítette a 100 millió eurót. A baromfitermékek külkereskedelmi szaldója 2010-ben 407 millió, 2011ben 492 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy csaknem fél milliárd euróval járul hozzá a teljes agrár-külkereskedelem és ezáltal a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegének javításához. Kállay Béla


4/24/2012

9:32 AM

Page 19


Állattartás kontra állatvédelem A tojásárak várakozásokat is felülmúló robbanása, az állattartásból származó termékek, fôleg a hús és tojás helyzetét fenyegetô jelenségek egyre gyakoribb felbukkanása azt sugallja, hogy az agrártermelés ezen fôágazata nemhogy végre a helyére kerülne, hanem még akár végveszélybe is juthat, ha a romboló folyamatokat a józan ész nem tudja megállítani. Mert, úgy tûnik, a tojás csak az elsô állomás… Az európai (uniós) buzgóság következményei a tojáspiacon

33

HUF/darab

Egy a baromfiágazat jövôképe tárgyú, legáltalánosabb átfogó elemzést tartalmazó elôadásban (Horn Péter, a Baromfiágazat c. szaklap Szimpóziuma, 2011. október 25.) hallhattuk a sommás megállapítást, miszerint: „…az állatjólét szerte a világon a figyelem kereszttûzébe került (…), az elvárások terén Nagy-Britannia vezérletével Európa toronymagasan vezeti a rangsort.” Továbbá: „az állatjólét kérdése a jelek szerint megmarad az elkényeztetett jóléti társadalmak szintjén.” Ugyanakkor egyértelmûen kimondja, hogy a hatékonyság, az energiaigény és a környezetterhelés szempontjából az állati termelésben a vezetô szerep továbbra is a hagyományos brojlertermelésé, valamint leszögezi, hogy a gazdaságossági mutatókban megkérdôjelezhetetlen a ketreces tojótyúktartási rendszer. A 2012. január 1-jével beállt (ketrec)szabályozást követôen Magyarországon az elsô hónapok piaci jelentései tojáshiányról és áremelkedésrôl szólnak. A terméktanács elnöke, Bárány László szerint mintegy 0,8–1 millióval csökken az árutermelô tojóállomány (Baromfi-ágazat 2012/1.: Tojásháború várható?). Szerinte húsvét után esnek a tojásárak, és egyfajta kereskedelmi háború várható. Az AKI (Agrárgazdasági Kutató Intézet) idôszakos jelentése a megnövekedett import miatt negatív külkereskedelmi egyenleget mutat ki, és a 2012. 12. heti 32 Ft/db termelôi árról azt állítja, hogy az duplája az elôzô évi azonos idôszakinak. Az alábbi grafikon árgörbéi megdöbbentô helyzetet tükröznek (1. ábra). A budapesti piacokon március hónap 2. felében a 11. és 12. naptári he-

38

28

23

18

13 1

3

5

7

9

11 13 15 17 19 21 Dobozos (2011)

23 25

27 29 31 33 35 37 39 41 43

Dobozos (2012)

Tálcás (2011)

45 47 49 51 53

Tálcás (2012)

1. ábra. Az M méretosztályú étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára Magyarországon (Forrás: AKI PÁIR) tekben szinte néhány nap alatt 35–37 Ft-ról 50 Ft fölé emelkedett az étkezési tojás fogyasztói ára, amire még sohasem volt példa. A multi élelmiszerláncok áruházaiban (pl. Auchan) a 10es dobozos tojás ára 480-670 Ft. A piaci jelentések (AKI Baromfi Bulletin 2012/6) az Európai Bizottság adatai alapján a tojóállomány 8%-os csökkenésérôl, 10–15%-os tojáshiányról és 196,47 EUR/100 kgos, a tavalyinál 76,5%-kal magasabb árról szólnak a 12. naptári hét viszonylatában. Az EU illetékes szakmai bizottsága (COPA) nehezményezi, hogy olyan harmadik országokból is érkezhet importtojás, ahol azt nem a mostani uniós szabályozás szerint állították elô, ez óriási konkurenciát jelent az Unió termelôi számára, hiszen jóval olcsóbban termelték meg. A Bizottság érdekes módon csupán 2,5%-os termeléscsökkenést vár az Unió összességében, ami a valós helyzet szépítésének tûnhet, hiszen például Franciaországban, Finn-

országban és több más tagországban ennél sokkal drasztikusabb hiányhelyzet alakult ki.

Az élelmiszer-termelés és az állatjólét szembeállítása A század derekára mintegy 9 milliárdos emberiség élelmezése hatékony technológiák nélkül nem oldható meg. Ezeket a technológiákat azonban az állatvédelem/állatjólét egyébként igen tiszteletreméltó képviselôinek egy része most már világszerte szinte válogatás nélkül, sok helyütt eredményes hangulatkeltéssel, élesen támadja. Kinek az érdekében? Mint fentebb említettem, a tojás csupán „elsô állomás” a már konkrétan is nagy gondokat jelentô „termelésellenes” mozgalmak kiteljesedéséhez. Mert jön a többi... A Baromfi Termék Tanácsnak ma már tetemes idôt és energiát kell fordítania ezeknek a problémáknak a kezelésére. Az elnök idén már több alkalommal jelezte, hogy a tojásárak után a 2012. április

agrárium


4/24/2012

9:32 AM

Page 20

20 Á l l a t t e n y é s z t é s baromfi hústermékeinek árai is hamarosan kb. 10–15%-kal, majd az év dereka táján újra közel ilyen mértékben fognak emelkedni. A takarmányárak a két év elôtti viszonylag elfogadható helyzet után ismét gyorsan és jelentôs mértékben mentek felfelé. Az élô alapanyag átvételi és a vágóüzemi átadási áraktól egészen a fogyasztói árakig valamelyest követni kellett a takarmányköltségek növekedését, ezért az ôsz folyamán megtörténtek az áremelések. És vajon mi vár az állattenyésztésre a lassan éves aszályba fordult idôjárásban? Tud-e idén is növekedést produkálni a mezôgazdaság? A továbbiakban nézzünk néhány példát azokra a jelenségekre, amelyek a közvélemény – helyenként kemény hangú – befolyásolására törekednek, illetve nyíltan vagy burkoltan veszélyek árnyát vetítik a termelési technológiákra alapozott állati termék elôállításnak szinte már minden módjára. Itt van mindjárt egy a napi sajtóban (Magyar Nemzet 2012. április 7. Magazin, 27. o. Farkas Adrienne: Dögrováson) megjelent, a mai élelmiszerekre általános össztüzet zúdító, egyébként érdekes és tanulságos, helyenként igazságokat is tartalmazó írás. A cikk ezt olvashatjuk: „Az olcsó nagyipari állattartás gyógyszerekkel, vegyszerekkel »gazdaságos«, az így megtermelt hitvány hús pedig állag- és ízjavító manipulációk sokaságával válik csak fogyaszthatóvá (…) a gyári csirkék 30–32 napos korban mennek vágóhídra, …hatalmas a mellük, …alig tudnak felállni, csôrüket levágják stb.”

A valóság az, hogy a gyógyszerezésre, vegyszerezésre kényszerült termelô nemhogy olcsó, de számára kifizetô csirkét sem tud elôállítani, az inkább 35–38 napos csirke melle valóban nagy, ez a fogyasztó igénye, de nem bukik fel, mert akkor nem tudna enni-inni, a csôrét pedig sohasem vágják le. A húsa nem hitvány, csak ízanyagokban szegényebb, ezt az elkészítés során már kiválóan megoldja a gasztronómia, de a háziasszony is. Lehet, hogy Franciaországban a fogyasztók 40%-a a szabadtartásban 80 napig nevelt „Label rouge” csirkét keresi, és kapja dupla áron, ha találja, ám a már 7 milliárd felé tartó emberiség éhezô sok száz millióit a nagyüzemi technológiákkal elôállított, egyébként egészséges, jó minôségû és megfizethetô baromfitermékekkel lehet talán egyszer kiemelni a nyomorból, de ha az állattartás nagyon is ellenôrzött és bevált termékeinek elôállítását kényrekedvre most már hetenként szabályozó rendeletek sora így folytatódik, akkor a vásárcsarnokban tétovázva csontokat keresô nyugdíjas néni lassan egy tojást sem fog tudni vásárolni. És mindez Európában történik!

Ökonómia, ökológia és az ember jogai Egy másik e témakörhöz kapcsolódó írásban a „mesterséges hús” elôállításáról olvashatunk például ilyeneket: „minden ízében mesterséges csirke” létrehozására az egyik állatvédô világszervezet egymillió dolláros díjat hirdetett meg (Magyar Mezôgazdaság, 2012. március 14. 28. o. D. Horváth

1. táblázat. Erôforrás-felhasználás és környezetterhelô hatások különbözô állattenyésztési ágazatokban adott termékmennyiségre (1 tonna hús, 20 000 tojás, 10 m3 tej) Erôforrások Baromfiés környezeti hatások hús Energiafelhasználás (GJ) 12 Üvegházhatás 4,6 (kg CO2-egyenérték) Eutrofizációs. pot. 49 (kg PO4-egyenérték) Légkörsavasítás 173 (kg SO4-egyenérték)

Tojás

Sertéshús

14

17

Marhahús 28

5,5

6,4

77

Tej

Juhhús

25

23

16

10,6

17

100

158

64

200

306

394

471

163

380

Növényvédô szer (kg/ha)

7,7

7,7

8,8

7,1

3,5

3,0

Termôföldlekötés (ha)

0,64

0,67

0,74

2,33

1,20

1,40

Forrás: Williams és mtsai (2006), valamint MacLeod, (2008)

agrárium

2012. április

Gábor: Mondja marha mért oly bús?) A cikkíró válaszként kifejti, hogy a föld lakosságának növekedését mint kihívást, nem feltétlenül az állati fehérje mesterséges elôállításával kellene megoldani. Ezzel szemben nagyon helyesen az erôforrások hatékonyabb kihasználására és az élelmiszer-termelésre alkalmas területek (mint pl. Magyarország) megóvására és fejlesztésére hívja fel a figyelmet. A korszerû technológiákkal folytatott állatitermék-elôállítás elleni támadásokra adandó válaszokhoz jól illeszthetô, hogy az elôzôek során már említett, a jövôképpel foglalkozó elôadásában Horn Péter egy érdekes, öszszefoglaló táblázatban (1. táblázat) bizonyította, hogy a termékek elôállításának környezetterhelése a baromfi esetében a legkedvezôbb. A fent felvetett és a teljesség igénye nélkül tárgyalt témák miatt és mögött kialakult immár meglehetôsen kaotikus állapotok – remélhetôleg reális – felfogása alapján Európának be kellene látnia, hogy az egyre inkább a túlteljesítés irányába hajszolt állatjóléti kívánalmak iszonyú gondokat fognak okozni a lakosság fenntartható életszínvonalát döntô részben jelentô élelmiszerrel való ellátásában. A munkabérekkel óriási lemaradásban szenvedô Közép-Kelet-Európa akár az éhezô földrészek irányába süllyedhet. Az emberi jogok sorába az élelemhez jutás is beletartozik és ennek alapján mérlegelhetô az ember ôsidôktôl fogva kapott felhatalmazása, amit a bibliai idézetnél – hívôk és nem hívôk számára egyaránt – aligha lehet jobban kifejteni: „Minden ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül” (Teremtés könyve. Ter. 1.29–30.) A bibliamagyarázat azonban rávilágít a következôre is: „...Amennyiben az ember öntudattal rendelkezô személy, annyiban Isten képmása. A természet fölött azonban csak Isten akaratától függôen uralkodhat. Vagyis az embert kötelezi az erkölcsi rend.” A mi feladatunk az uralkodás, vagyis az ember élelemmel való korlátlan ellátásának joga és ennek megvalósítása során szem elôtt tartott erkölcsi rend között az egyensúlyt megtalálni. Kállay Béla


4/24/2012

9:32 AM

Page 21


A Levucell SC bendôspecifikus élôélesztô alkalmazása a szarvasmarháknál A Levucell SC egy természetes, bendôspecifikus élesztô (Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077), melyet a Lallemand cég több mint ezer törzs közül választott ki. A kiválasztás szempontja az volt, hogy azt a törzset találják meg, amely a szarvasmarhák speciális igényeit a legjobban kielégíti. Az SC 1077-es törzs rendkívüli hatékonyságát a szarvasmarhatartók hamar felismerték, és az etetés során jelentkezô gazdasági és állat-egészségügyi elônyök miatt a Levucell SC gyorsan ismertté vált világszerte. A legjelentôsebb takarmánygyártó cégek hazánkban is elôszeretettel használják partnereik részére. A Levucell SC legfôbb hatásait az alábbi pontokban lehet összefoglalni: • Elôsegíti a bendô korai kifejlôdését. • Javítja a bendô pH-ját, ezáltal segít a bendôacidózis megelôzésében és leküzdésében. • Hatékonyabbá teszi a nyersrostok lebontását, javítva a takarmányhasznosulást. • Elôsegíti a hôstresszes idôszak átvészelését. A bendô korai kifejôdése rendkívül fontos, hiszen a fiatal állatok növekedése és késôbbi egészségi állapota nagymértékben függ attól, hogy milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a szilárd takarmányokhoz. A Levucell SC etetésekor megfigyelhetô, hogy a bendôpapillák gyorsabban és nagyobbra nônek, a bendô fala pedig ellenállóbb lesz. Ez segíti a tápanyagok felszívódását, és megelôzi a bendôacidózis okozta bendôkárosodást. Az emelkedô pH csökkenti a bendôacidózis kialakulásának veszélyét. A Levucell SC elôsegíti a tejsavbontó baktériumok szaporodását (Megasphaera elsdenii és Selonomonas ruminatum) és gátolja a tejsav termelô baktériumokat (Streptococcus bovis), ezáltal csökken a bendôben a savas pH-t okozó tejsav mennyisége. Hatékonyabbá válik a rostemésztés azáltal, hogy a cellulózbontó baktériumok elszaporodnak. A javuló rostemésztés hatására a takarmány szárazanyagtartalma, még a nehezen lebomló rostok is, jobban hasznosulnak, így a bevitt takarmány nagyobb része válik elérhetôvé a tejtermeléshez vagy a növekedéshez. A hôstressz különbözô mértékben mindig jelentkezik, amikor a környezet hômérséklete maga-

sabb, mint az állatok komfortzónája (25 °C fölött, számos szerzô szerint már 20 °C fölött). A hazai klíma az év nagy részében melegebb ennél. Ilyenkor csökken a szárazanyag-felvétel, nô az acidózis veszélye, csökken a tejtermelés és gyakoribb az elhullás. A Levucell SC etetése segít kiküszöbölni a hôstressz okozta veszteségeket. A Levucell SC a fentiek alapján jelentôsen javítja az állatok egészségi állapotát. Ez nemcsak állatjólléti, hanem gazdasági szempontból is fontos, hiszen csökken a gyógyszerköltség és javulnak a termelési mutatók. Tejelô teheneknél a tejtermelés 4–6%-os javulása várható, húsmarháknál pedig nem ritka a 7–15%-kal nagyobb súlygyarapodás. A Levucell SC alkalmazható minden korcsoportnál és termelési ágazatban: Fiatal állatoknál: a bendôflóra kialakulásakor, elválasztás körüli stresszes idôszakban. Tejelô teheneknél: takarmányváltáskor és legelôre hajtáskor, gabonában gazdag takarmány etetésekor, szárazon álláskor, a laktáció elsô 4 hónapjában és meleg idôszakban. Húsmarháknál: takarmányhoz szoktatáskor, gabonában gazdag takarmány etetésekor. A Levucell SC20 adagolása: Tejelô tehén: 0,5 g/állat/nap (10*109 egység/állat/nap) Húsmarhák: 0,4 g/állat/nap Növendékmarhák: 0,2 g/állat/nap A termék elérhetô a jelentôsebb takarmánygyártóknál takarmányba, premixbe keverve, így a telepi adagolás könnyen megoldható. Abban az esetben, ha telepi szinten szeretné használni, keresse a kisebb töménységû kiszerelést. Dr. Vécsei Csaba További információért keresse Levucell SC hazai forgalmazóját, a Vet-Produkt Kft.-t. Vet-Produkt Kft. 2943 Bábolna, Mészáros u. 2/b Tel.: 06-30/940-8786 [email protected] www.vetprodukt.hu

2012. április

agrárium


4/24/2012

9:32 AM

Page 22


Korszerû trágyakezelés 2011-ben egy új lehetôség nyílt a baromfitrágyák korszerû kezeléséhez, értékes tápanyagtartalmának megôrzéséhez. Az Agrogipsz nemcsak a trágya tápanyagtartalmának minél teljesebb megôrzését szolgálja, hanem minimálisra csökkenti a felszabaduló ammónia valamint az üvegházhatású gázok mennyiségét is.

N

apjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik olyan technológiák iránt, amelyek biztosítják a trágyakezelés és -tárolás során az értékes N-P-K-tartalom megóvását úgy, hogy közben jelentôsen csökken a kibocsátott ammónia, illetve az üvegházhatású gázok mennyisége. A szakszerûtlen trágyakezelés és -tárolás következtében ugyanis mintegy 20–60%-kal csökkenhet a nitrogéntartalom. Az Agrogeo Kft. és a Gallifarm Kft. sikeres együttmûködésének és kutatásfejlesztési projektjének eredményeként létrejött új termék közvetlenül növeli a baromfitrágyák tartamhatását, megakadályozza a tárolás során az értékes tápanyagtartalom elvesztését. Az új termék közvetlenül alkalmazható komposztálási technológiákban, valamint pelletált, granulált talajtrágyák elôállításához. Mint Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetô igazgatója elôadásában megfogalmazta, ha egy képzeletbeli boltba bemennénk, hogy nemzetközi szinten szétnézzünk, melyek azok a fô csoportok, azok a készítmények, amelyeket hadra tudunk fogni a trágyakezelés, az ammónia-szagemissszó csökkentése terén, akkor számos ilyen csoportot találnánk. Legelsô körben célszerû megemlíteni a biodegradációt, a nitrogén immobilizációt, a szervesanyag-lebontást serkentô mikrobiológiai készítményeket (enzimkészítmények). Ebben a körben is lehetnek problémák, ezek stabilitása, eltarthatósága sok esetben hagy maga után kívánnivalót. A szervetlen savak, szerves savak, kalcium, magnéziumklorid és -nitrát sói csoportot savanyító hatású készítményekként lehetne defeninálni. Alapvetôen a pH-csökkentés a legfôbb feladatuk. Kellôen átgondolt alaposságra van szükség ezek alkalmazásához, mert habzást idézhetnek elô.

agrárium

2012. április

Az adszorbensek közül a tôzeg, zeolit (NH4+, NH3 megkötése) gyakorlatilag már a ’90-es évek elejétôl ismertek és alkalmazott anyagok. Erôteljesen korlátozza ezek kiterjedt alkalmazását korlátozott elôfordulásuk. Tôzegkészletünk megcsappant, a zeolitok felszínre hozatali költsége jelentôsen megdrágult, nem is beszélve a szállítási költségekrôl. Ureázgátlókról már esett szó, úgymond az ammóniaemisszió csökkentésében. A szaponinok (yuccakivonat) ugyan hatékonyak, de habzásgátló használatát nem lehet megkerülni. Oxidálószerek: ózon, kálium-permanganáttal is végeztek már sok esetben üzemi szintû vizsgálatokat, és megállapítást nyert, hogy a kezelések során erôsen toxikus vegyületek is képzôdtek. Leszögezhetô tehát, hogy az AGROGIPSZ kivételével a többi készítmény nem alkalmas a trágyatárolásból, trágyakezelésbôl eredô kedvezôtlen környezeti hatások visszaszorítására. Milyen veszteségek érhetnek bennünket, a trágya különbözô környezeti hatásoknak kitett, nyílt trágyatárolása esetén? A MITERRA-EUROPE (EU-27) összegzés, egyfajta tanulmány és felmérés alapján jól látható, hogy a tárolás, az elôkezelés, illetôleg a kijuttatás során jelentôs veszteségeket szenved el a trágya, és nemcsak annak nitrogéntartalma. Ha nyílt rendszerrôl beszélünk, ahol a csapadék kimosó hatása is érvényesül, foszfor esetén is legalább 35–40 százalék a veszteség, a káliumé pedig akár 75–90 százalék is lehet. Ez azt jelenti, hogy 45 százalékos szárazanyag-tartalmú broilercsirke-trágya tárolása, elôkezelése során 8 kilogramm nitrogént veszíthetünk. A nyílt rendszerû komposztálási technológiáknál, a szalmás kezelésnél jelentôs lehet a nitrogénveszteség, és lényegesen magasabb lehet a szénveszteség is. Utóbbi jelentôs része a légkörben köt ki, részben ammónia formájá-

ban, nitrogén-oxidok formájában, szén-dioxid és metán formájában kerül a környezetünkbe. Ha forgáccsal vagy például faaprítékkal dolgozunk, akkor már kellôképpen jól tudjuk egyensúlyozni ezt a folyamatot, és jelentôsen tudjuk csökkenteni mind a nitrogén-, mind a szénveszteséget. 2010-ben az üzemi kísérletek során a terméket brojlercsirke és pecsenye pulyka trágyán próbálták ki, mindkét esetben szalmás almozást alkalmaztak. A felhasznált adalékanyag mennyisége egyik esetben sem lépte túl a 10 tömegszázalékot. Mint Szolnoky Tamás elmondta, nem bányászati gipsszel dolgoztak, hanem a széntüzelésû erômûvekben keletkezô melléktermékkel. 2010. szeptembertôl egészen 2010. december 6-ig bezárólag az ammónia/nitrogén koncentráció lényegesen alacsonyabb szintet mutatott a gipszes kezeléssel, mint a kontroll-, illetve a többi kísérleti csoportnál. Az Agrogipszet legfeljebb 10 tömegszázalékig célszerû felhasználni, halmazállapota szilárd, könnyen kezelhetô, finomszemcsés jellegû. Tôzegliszthez vagy zeolitporhoz keverve csökkenti azok porzás által okozott környezeti szennyezését. Milyen kapcsolata van ennek az anyagnak a globális klímaváltozással? Hogyan tudja csökkenteni az üvegházhatást? Az eddigi kísérleti adatok azt támasztották alá, hogy gyakorlatilag a betáplált szulfáttartalom révén a szulfátredukáló mikroorganizmusok kellôképpen ki tudják szorítani a metántermelôket. A szert akkor célszerû tehát alkalmazni, ha nem visszük közvetlen biogázhasznosításra a trágyát. Emellett a nitrogén-oxid-kibocsátás is kellôképpen mérsékelhetô. A termék hasznosítása megvalósítható nyitott és zárt komposztálási rendszerekben egyaránt. vb


4/24/2012

9:32 AM

Page 23


Nem irritáló a szag Brandstrupgaardban, amióta elkezdték a Active NS alkalmazását. Sertéstartás és biogázüzem Bent Pedersen (Rødkarsbrobol) mûködteti az 1550 kocás Brandstrupgaard telepet, amely 46 500 db 35 kg-os sertést ad el minden évben. 160 hektáron termel takarmányt, melybôl 142 hektár a telephez tartozik. A Brandstrupgaard telepen van egy biogázüzem, mely 3,4 millió kWh elektromos áramot termel eladásra minden évben. Ebben 18 000 m3 trágyát es 3000 tonna kukoricát dolgoznak fel évente. Minden biogázüzem egy elô organizmus, melynek nagyon stabil feltételekre és homogén alapanyagellátásra van szüksége, mert a legkisebb minôségi eltérés is destabilizálhatja a rendszert, s igy drasztikusan visszaeshet a gáz- és áramtermelés. Bent Pedersennek sokéves tapasztalata van ezen a területen, miután ô már 2002-ben is létrehozott egy biogázüzemet a telepen. A kukorica és a trágya kiváló keverék a biogáztermeléshez A Brandstrupgaard-i telep a következôképp állítja elô a biogázt: minden héten Bent Pedersen 60 tonna kukoricát rak a fogadótartályba a trágyával és egy kevés növényi zsírral. A legtöbb üzem Dániában kukorica helyett ipari hulladékot használ, de Bent Pedersen szerint a kukorica a leggazdaságosabb megoldás.

Az Active NS könnyebbé teszi a keverést „Az elôtartályban sokkal könnyebb a bekeverés az Active NS használata óta. Az is feltûnt, hogy csökkent a trágyaszag, nem érezzük minden keverésnél azt a fanyar szagot. A fogadótartályból a biomasszát a fermentorokba juttatjuk, ahol a biogáztermelés történik. A feldolgozott trágyát ezután a lefedett tárolótartályokba szivattyúzzuk.” Csökkent a szag intenzitása A feldolgozott trágyát fôleg a Brandstrupgaard-i telep földterületein használjuk fel, de adunk is el belôle más gazdálkodóknak. „A trágyakiszórásnál csak pozitív tapasztalataink vannak.” – mondja Bent Pedersen. „Ha szétszórjuk a trágyát reggel, miután a szomszéd elment dolgozni, és befejezzük, mielôtt hazajön, észre sem veszi. Eddig csak az elôkészítô tartályban használtuk az Active NS-t, de használni akarjuk az istállókban is, hogy megkösse a trágya ammóniatartalmát, mielôtt az bekerül fogadótartályba, s így is csökkentsük a szagot az istállóban. Átfogó véleményem az Active NS használatának elônyeirôl, hogy hamarabb képzôdik kemény fedôréteg a tartályokban, könynyebb a keverés és kevesebb a szag.” Vitfoss Hungária Kft. 06-30/278-2656

2012. április

agrárium


4/24/2012

9:32 AM

Page 24

agrárium Állattenyésztési melléklet

Recommend Documents