AGÓRA Zalaegerszeg szakmai koncepció (tervezet)
1. Az AGÓRA intézmény környezete Zalaegerszeg város közművelődési intézményrendszere 2007. szeptember 1-el jelentős változásokon ment keresztül. A város fenntartásában működő, a közművelődési feladatellátás tevékenységeinek legnagyobb hányadát végző két intézmény, a Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ és Közép-Európai Kulturális Intézet, valamint a Városi hangverseny-, és Kiállítóterem egy intézményben egyesült. Az intézmény ugyancsak ezen időponttól magába olvasztotta a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola megyei közművelődési feladatellátást ellátó szervezetét a fenti intézmény jogutódjaként. Ekként olyan komplex közművelődés-szakmai feladatellátó, és módszertani intézmény jött létre, ami vetélytársként fedi le mind Zalaegerszeg MJV, mind a Zala Megyei Önkormányzat ellátási kötelezettségeit. A Keresztury Dezső Általános Művelődési Központként megalapított új intézmény összeolvasztotta, s sikeresen működteti a három jogelőd szerteágazó tevékenységeit. A hagyományosnak tekintett tevékenységeken túl (közművelődési tevékenység, felnőttképzés, megyei módszertani tevékenységek, kistérségi feladatellátás) így ezen szervezeti keretek között működik még:
A zalai Kézművesek Háza, amely a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel közösen a tárgyalkotó népművészet legfontosabb regionális műhelyeinek, és élményszerű bemutatóhelyeinek egyike. Az Art (Ady) Mozit, mely mozi art besorolású, támogatott filmművészeti bemutatóhely. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, melyben – a régi legjobban felszerelt, modern technikájú,és építészetű termekben – mintegy 500 6-22 éves fiatal tanul moderntánc, és társastánc tanszakon.
Az intézménnyel együttműködésben, részben önálló intézményként működik a :
Tourinform Iroda, mely Zalaegerszeg város és Zala megye idegenforgalmi információs és marketing irodája. Valamint a József Attila Városi Könyvtár.
Az intézmény mindezeken túl együttműködési megállapodás keretében folyamatosan együttműködik, és közös projekteket valósít meg a következő kiemelkedő szervezetekkel:
Zalai Civil Ház, mely Zala megye civil szervezetek számára szolgáltató központja. Zalai Táncegyüttes, mely az ország kiemelt néptánc-szakmai műhelye. Albatrosz Táncművészeti Társulat Canterina Kamarakórus Alapítvány 1
Egerszegi Fúvószene Alapítvány Gála Társastáncklub Egyesület Szimfonikus Zenekar Egyesület Tánccal Egymásért és a Városért Alapítvány Válicka Citerabarátok Egylete Városi Vegyeskar Egyesület
Amennyiben a jelenlegi intézményt nem szervezeti, hanem feladatközpontú megközelítésben vizsgáljuk az Keresztury ÁMK – gyakorlatilag egyedüli közművelődési szereplőként – a következő feladattípusokat látja el: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.)
hagyományos „művelődési ház” tevékenység (ismeretterjesztés, rendezvényszervezés) művészeti tevékenységek (képzőművészeti kiállítások, komolyzenei bérletek, színházművészeti események, táncművészeti események, népművészeti események) közművelődés-módszertani tevékenységek (tanácsadás, statisztikai adatgyűjtés, szakmai képzések, konferenciák, szakfelügyelet) felnőttképzési tevékenység (akkreditált felnőttképzési intézményként OKJ képzések, akkreditált képzések, képzésfejlesztés, non-formális pilot képzések) projektmegvalósítás (Hefop 3.5.4, NCA, NKA, Közkincs, Phare-CBC stb.) városi rendezvények (Új Év Köszöntő, március 15., Hősök Napja, augusztus 20., október 6., október 23.) fesztiválok (Egerszeg Fesztivál, Göcseji Prószafesztivál, LandorFeszt, Városi Gyermeknap, Majális) rendezvényszervezés-, és kiszolgálás a hatókörön belül (40 km körzet)
Mindezekből látszik, hogy a Keresztury Dezső ÁMK, mint közművelődési intézmény már jelenleg is nagyrészt képes teljesíteni a pályázat kiírásának megfelelő közművelődés-integráló szerepkör, mivel környezet meghatározó szereplője. Tevékenységei pedig jelentős részt lefedik a megvalósítandó tevékenységeket. A szerteágazó, és széleskörűen, jó minőségben megvalósított tevékenységekhez azonban jelenleg nem párosul sem a megfelelő ingatlan, sem pedig a minőségfejlesztéshez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra. Az intézmény jelenleg saját tevékenységeinek foglya, mivel – mind humán, mind műszaki, mind pénzügyi értelmű - erőforrásainak zömét felemészti a tevékenységek ellátása, minőségfejlesztésre, szervezetfejlesztésre nem jut kellő energia.
2. Az intézmény küldetése, és célja - szerephangsúlyok Az Agóra projekt pályázati kiírása szerint a következő célokat rendeli teljesíteni a létrehozandó intézménynek: „A konstrukció alapvető célja olyan közművelődési intézményrendszer kialakítása, amely a közoktatási és közművelődési rendszerek összekapcsolása, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása és infrastrukturális hátterének kialakítása, illetve fejlesztése révén lehetőséget teremt a jobb minőségű kulturális szolgáltatások biztosítására. A létrejövő intézmény segíti az egyének társadalmi érvényesüléséhez szükséges kompetenciák megszerzését, továbbá szolgáltatásai által elősegíti a közösségi és civil aktivitás dinamizálását, így hozzájárulhat a társadalmi befogadás javulásához.
2
Az Agóra többfunkciós (multifunkcionális) közösségi központ, közművelődési intézmény, mely sajátosan kialakított épített környezetben alkalmas a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló, e funkciók mentén gazdag kulturális szolgáltatást kínáló működésre, a helyi társadalom, a város szocio-kulturális fejlesztésére. Működése közvetlenül, illetve közvetve kihat a tágabb földrajzi környezetben élő lakosság közművelődésére, magas minőségű programokat, szolgáltatási és módszertani segítséget nyújtva a környező települések, kistérségek közművelődési intézményei számára. Az Agórák létesítésének három fő célja: 1. Multifunkcionális közösségi központ létrehozása a városban működő közművelődési intézmények racionalizálásával. 2. Közösségi, felnőttképzési, képzési és élményfunkciók egy komplexumba történő telepítése. a szolgáltatások minél szélesebb spektrumának egy helyen történő elérésének biztosítása. 3. Területi közművelődési tanácsadó szolgáltató funkció kialakítása, s ezáltal a környező kistérségek kulturális-közművelődési alapszolgáltatásainak magasabb színvonalon történő biztosítása. A multifunkcionális közösségi központ integrált működésével, funkcióinak komplexitásával a város agórája, szocio-kulturális szolgáltatásainak központja lesz. Egyben a formális, iskolarendszerű és az egész életen át tartó tanulás informális, nem formális felnőttképzési formáinak kitüntetett helyszíne. Az Agóra működése közvetlenül illetve közvetve (mintákat kínálva) kihat a környék közművelődésére, magas színvonalú programokat nyújtva a város közönségének, szolgáltatási segítséget a környező kistérségek közművelődési intézményeinek. A közösségi funkciók lehetőséget biztosítanak a művelődő közösségek működésére, az át- és továbbképzésekre, a humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerek működtetésére, valamint a közösségi tömegkommunikáció intézményeinek a korszerű elhelyezésére, a civil társadalom helyi formációinak befogadására, a közszolgáltatások minőségét javító vállalkozások elhelyezésére. Az élményfunkciók révén valósulnak meg azok a reprezentatív események – művészeti alkalmak, kiállítások, konferenciák, vásárok és bemutatók –, amelyek a legszélesebb közönség számára biztosítják az igényes együttléteket. A területi közművelődési tanácsadó szolgálat funkcióihoz szükséges infrastruktúra is az Agóra épített tereiben kerül kialakításra. Az Agóra létrehozása nem csupán az adott megyei jogú város kulturális intézményeinek minőségi fejlesztésére, a városkép „javítására”, a helyi szolgáltatások minőségének javítására irányul. Az Agóráknak erős területi hatással is kell rendelkezniük. A térségi szolgáltató szerep rendkívül hangsúlyos – a támogatási döntés is összetett területi mutatók értékelése alapján születik (egyebek mellett) –, a fejlesztések kötelező eleme közép- és kistelepülések bevonása, amely az együttműködő felek szándékának megfelelően egyaránt jelenthet programkínálatot és szakmai (többek között pályázati) tanácsadást. Az együttműködésbe megyei önkormányzatok is bevonhatók. Az Agórák létesítésének részcéljai: 1.) „Multifunkcionális közösségi központ létrehozása a városban működő közművelődési intézmények racionalizálásával” tekintetében: a. b. c. d.
a város fejlesztési programjához alkalmazkodva, meglévő intézményi infrastruktúra részleges kiváltása, az üzemeltetési költségek csökkentése; környezetkímélő, energiatakarékos, a különböző funkciók integrált működését szolgáló építészeti megoldások alkalmazása; a működés fenntarthatóságát szolgáló költséghatékony üzemeltetés; a magas színvonalú szolgáltatásokhoz szükséges korszerű technika beépítése.
2.) „Közösségi, felnőttképzési, képzési és élményfunkciók egy komplexumba történő telepítése” tekintetében: a. b. c. d. e. f.
a közösségi művelődés során megszerezhető kompetenciák elérésének biztosítása; a környezeti és egészségnevelést biztosító infrastrukturális feltételek kialakítása; szociális szolgáltatások infrastrukturális hátterének biztosítása; elektronikus, Info-kommunikációs Technológiák (IKT) -alapú információs szolgáltatások elérését biztosító infrastrukturális feltételek kialakítása; nemzeti és etnikai kisebbségek közművelődési tevékenységeinek támogatása; a helyi társadalom civil kohéziójának fejlesztése;
3
g. h. i. j.
közoktatás (formális képzés) támogatása; a felnőttképzés, továbbá a nem formális és informális aktivitás támogatása, eszközeinek, lehetőségeinek és formáinak bővítése; a kulturális, közművelődési intézmények szolgáltató rendszereinek koordinálása, szinergiájuk biztosítása; az élményszerzés és szórakozás lehetőségeinek megteremtése.
3.) „A környező kistérségek és kistelepülések kulturális-közművelődési alapszolgáltatásainak támogatása területi közművelődési tanácsadó szolgálati funkció biztosításával” tekintetében: a. b. c. d. e. f. g. h.
a helyi stratégiák kialakításában való szakmai közreműködés – különös tekintettel a Közkincs-program szakmai lebonyolítására (épített infrastruktúra, projektirodák, tanácskozók kialakítása); a területén működő nemzeti és etnikai (kiemelten a roma) kisebbségi önkormányzatok, valamint közművelődési szervezetek tevékenységének támogatása; a régió stratégiai szintű tervezésében való részvétel, szakmai közreműködés a területi és települési kulturális stratégiák kialakításában; a régió kulturális turisztikai szempontú fejlesztésében való közreműködés; közreműködés a közművelődési minőségfejlesztés programjában – közművelődési szakemberek továbbképzése; regionális és kistérségi közművelődési, kulturális és kreatív ipari informatikai adatbázisok működtetése, statisztikai adatszolgáltatás; részvétel a régió jelentősebb kulturális rendezvényeinek szervezésében, nemzetközi kulturális kapcsolatainak gondozásában; az egész életen át tartó tanulást segítő programok, szolgáltatások fejlesztésének, hatékonyságának elősegítése.
A zalaegerszegi Agóra intézmény küldetése mindezek alapján, hogy a művelődéshez, felnőttképzéshez, önképzéshez, személyiségfejlődéshez szükséges kulturális javakat, és szolgáltatásokat legalább az eddig elért körben, ám jóval magasabb minőségi színvonalon, hatékonyabban, és sikeresebben, ugyanakkor a célcsoporti földrajzi-társadalmi környezet igényeit, elvárás rendszerének változásait a lehető legpontosabban nyomon követve járuljon hozzá területe lakosságának életminőség javulásához, művelődési, önismereti szintje fejlődéséhez. Az intézmény feladatrendszere, az 1. pontban foglaltak, valamint a pályázati útmutatóból kiemelt részcélok figyelembevételével két részre bontható. Több olyan részcél szerepel az elvárások között, melyeket az intézmény jelen formájában is végez, s melyekben a szakmai, elérés-hatékonysági, infrastrukturális minőségfejlesztés a kiemelt cél, s több olyan is akad, melyeket új feladatként kell az Agóra számára meghatározni. E szempontból a következő osztályozást tehetjük: Jelenleg is végzett, fejlesztendő Új feladat szakmailag elérésben infrastrukturálisan „Multifunkcionális közösségi központ létrehozása a városban működő közművelődési intézmények racionalizálásával” tekintetében Részcél
a város fejlesztési programjához alkalmazkodva, meglévő intézményi infrastruktúra részleges kiváltása, az üzemeltetési költségek csökkentése környezetkímélő, energiatakarékos, a különböző funkciók integrált működését szolgáló építészeti megoldások alkalmazása a működés fenntarthatóságát szolgáló költséghatékony üzemeltetés a magas színvonalú szolgáltatásokhoz szükséges korszerű technika beépítése
X
X
X X X
„Közösségi, felnőttképzési, képzési és élményfunkciók egy komplexumba történő telepítése” tekintetében a közösségi művelődés során megszerezhető kompetenciák elérésének biztosítása a környezeti és egészségnevelést biztosító infrastrukturális feltételek kialakítása szociális szolgáltatások infrastrukturális
x
x x
x
x 4
hátterének biztosítása elektronikus, Info-kommunikációs Technológiák (IKT) -alapú információs szolgáltatások elérését biztosító infrastrukturális feltételek kialakítása nemzeti és etnikai kisebbségek közművelődési tevékenységeinek támogatása a helyi társadalom civil kohéziójának fejlesztése közoktatás (formális képzés) támogatása a felnőttképzés, továbbá a nem formális és informális aktivitás támogatása, eszközeinek, lehetőségeinek és formáinak bővítése a kulturális, közművelődési intézmények szolgáltató rendszereinek koordinálása, szinergiájuk biztosítása az élményszerzés és szórakozás lehetőségeinek megteremtése.
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
„A környező kistérségek és kistelepülések kulturális-közművelődési alapszolgáltatásainak támogatása területi közművelődési tanácsadó szolgálati funkció biztosításával” tekintetében: a helyi stratégiák kialakításában való szakmai közreműködés – különös tekintettel a Közkincs-program szakmai lebonyolítására (épített infrastruktúra, projektirodák, tanácskozók kialakítása) a területén működő nemzeti és etnikai (kiemelten a roma) kisebbségi önkormányzatok, valamint közművelődési szervezetek tevékenységének támogatása a régió stratégiai szintű tervezésében való részvétel, szakmai közreműködés a területi és települési kulturális stratégiák kialakításában a régió kulturális turisztikai szempontú fejlesztésében való közreműködés közreműködés a közművelődési minőségfejlesztés programjában – közművelődési szakemberek továbbképzése regionális és kistérségi közművelődési, kulturális és kreatív ipari informatikai adatbázisok működtetése, statisztikai adatszolgáltatás részvétel a régió jelentősebb kulturális rendezvényeinek szervezésében, nemzetközi kulturális kapcsolatainak gondozásában az egész életen át tartó tanulást segítő programok, szolgáltatások fejlesztésének, hatékonyságának elősegítése
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
A fejlesztendő, meglévő tevékenységek három fejlesztési irányát a következők szerint értelmezzük: Szakmai minőségfejlesztés : az Agóra intézmény munkatársainak olyan minőségi kritériumok szerinti kiválasztása, amelyek alapján megítélhető, hogy a munkatárs rendelkezik-e az adott feladatok maradéktalan ellátásához szükséges kompetenciákkal, és végzettséggel. A kiválasztás kritériumainak megállapításában a feladat-, tevékenységvezérlet, a DACUM módszer segítségével meghatározott munkakörelemzéseket kívánjuk segítségül hívni. A kiválasztás során elsősorban a jelenleg is a közművelődésben dolgozókat részesítjük előnyben, esetlegesen számukra előírt szakmai továbbképzések teljesítése mellett. A
5
kiválasztott munkatársak részére a folyamatos önképzést, és továbbképzést kiemelt feladatként kívánjuk kezelni, a jogszabályi előírásokon túlmutató intenzitással. Amennyiben az adott feladat részben, vagy egészben szolgáltatás vásárlásával is ellátható, a szolgáltató illetve az általa a feladat ellátására kijelölt munkavállaló számára ugyanezen kritériumok teljesítése kötelező. Elérési minőségfejlesztés : az Agóra intézménynek a jogelődök bármelyikénél hatékonyabban kell elérnie a szolgáltatási hatókörébe tartozó célcsoportot. Ennek megfelelően az intézmény marketing tevékenységeit, marketing munkáját kiemelt feladatként kívánjuk kezelni, s a lehető legteljesebb körűen alkalmazni ennek módszereit. Nélkülözhetetlennek látjuk komplex marketing-stratégia, valamint egyes főbb tevékenységek számára projekt szintű marketing stratégiák alkotását, melyek elsődleges eszköze a szegmentált piac, s a célcsoporti marketing , s melyek megvalósítói – szakértői támogatással - a szakmai kollégák. Mindezektől az igénybevevők körének jelentős növelését várjuk. Infrasturkturális minőségfejlesztés : ehelyütt az Agóra intézmény számára a részcélok között is világosan megfogalmazottakat értjük: „a magas színvonalú szolgáltatásokhoz szükséges korszerű technika beépítése”
3. Az intézmény működtetése A zalaegerszegi Agóra intézmény működtetésében a pályázat elvárásaiban megfogalmazott kettőségnek kell megfelelnünk. Elvárás egyrészről a költséghatékony, a korábbi forrásokat jobban felhasználó, szakmai célokra koncentráló, és a közművelődési ráfordításokat részben csökkentő működtetés, másrészt a közintézményi működési forma megtartása. Igencsak nehéz e kettősségnek megfelelni, hisz általános tapasztalat, hogy egy közintézmény költségvetési forrásainak legalább 80%át a bérek, s azok járulékai képezik, vagyis hatékonyan legfeljebb a fennmaradó 20%-on belül lehet gazdálkodni. A költséghatékonyság így nehezen elérhető cél, másrészt e cél az Agóra intézmény szervezeti kereteinek megteremtésében világosan jelöli ki az irányt. Mindezek figyelembevételével az általános intézményi tevékenységeket két alapvető csoportra bontottuk, s ennek alapján határoztuk meg helyüket szervezeten belül, illetve kívül. Az első csoportba a tervezés-irányítás tartalmú tevékenységeket soroltuk. Ezek elsősorban az intézmény stratégiai tervezési körbe tartozó céljainak, működési folyamataink, irányainak meghatározására, valamint az így meghatározott egyes intézményi célok eléréséhez szükséges rendezvények, események, tevékenységek létrehozására, és vezérlésre vonatkoznak. Mivel a tervezés-irányítás tartalmú tevékenységek az intézményt önmagát, és alapvető folyamait határozzák meg ezeket mindenképp szükséges szervezeten belül tartani, és megvalósításukhoz munkaköröket meghatározni. A második csoportba a végrehajtás tartalmú tevékenységek tartoznak, melyeket nem tartunk feltétlenül szervezeten belül megoldandónak. E körbe tartoznak az egyes – szervezeten belül tervezett, és szervezeten belülről irányított – tevékenységek gyakorlati kivitelezésére vonatkozó munkafolyamatok. Idesoroljuk az általános intézményi működés körülményinek megteremtésére vonatkozó tevékenységeket is. A végrehajtás tartalmú tevékenységek egyrészről közvetlen szakmai, másrészről közvetett támogató munkafolyamatok. Így az előbbi körbe az egyes események rendezvényszervezői feladataitól, a felnőttképzésekben óraadó tanári munkáig, a második körbe a portaszolgálattól, a rendezvény-kiszolgáláson át az IT rendszergazdai tevékenységig ível a sor. Vagyis szervezeten belül kizárólag azokat a munkafolyamatokat kívánjuk megtartani, melyek stratégiai fontosságúak az intézményi működés tekintetében, minden egyéb tevékenységet vásárolt szolgáltatásként, minősített beszállítók közreműködésével valósítunk meg. A szervezeten belüli munkafolyamatokhoz a következő, részben az intézményi hierarchiát is tükröző munkakör-struktúrát vázoltuk fel rendszermodellként:
6
Igazgató Közművelődési vezető 1 fő módszertani munkatárs 2 fő megyei koordinátor 1 fő kiemelt célcsoportok koordinátor 2 fő rendezvényfesztiválszervező
Művészeti vezető 2 fő zenei munkatárs
Felnőttképzés vezető 2 fő oktatásszervező
Gazdasági vezető 1 fő pénztáros
1 fő fejlesztő-tutor munkatárs 1 fő képzőművészeti munkatárs
1 fő képzési adminisztrátor
2 fő műszaki koordinátor
1 fő munkaerő-piaci tanácsadó 1 fő marketing szakértő 1 fő projektszakértő - pályázatíró 1 fő titkárságvezető 1 fő általános adminisztrátor
Úgy véljük, hogy ezzel egy olyan intézmény-modellt sikerült – tervezési szinten - kialakítani, mely egyesíti magában az intézményi működés, és a projektszemléletű, for-profit szervezeti működés előnyeit. Az Agóra szervezeti szintű működtetését tehát megoldhatónak látjuk mindösszesen 25 teljes állású közalkalmazott foglalkoztatásával. Mindez azonban mindenképp feltételezi a következőket:
Az intézmény valamennyi munkatársa rendelkezik a szakterület ellátáshoz nélkülözhetetlen valamennyi kompetenciával, motivált a jó minőségű szakmai munka elvégzésére, valamint a folyamatos önképzésre, továbbá innovatív. E szempont a kiválasztás során érvényesíthető. Az intézmény környezetében fellelhetőek azok a szolgáltatók, vállalkozások, szervezetek, melyek szakmai elismertségük, és teljesítményük alapján bevonhatóak az egyes események, projektek lebonyolításába. A jelenlegi munkatársi körből, illetve a közvetettebb vállalkozói körből e feltétel szintén biztosítható.
Összegzésképpen lényeges még kiemelni, hogy a fenti szervezet működőképességének további feltétele, hogy a munkatársak egymás tevékenységeit átlássák, támogassák. A munkatársak egy-egy projekt típusú feladat ellátására különböző szakterületekről is összeválogathatóak.
4. Az intézmény tevékenységei 4.1.Közművelődés Az Agóra e tevékenységi körébe tartoznak a hagyományos művelődési házi tevékenységek. A tevékenységi kör részletező kifejtését ehelyütt elhagyjuk tekintettel annak közismertségre, illetve arra a tényre, hogy teljes egészében megfeleltethető a Keresztury ÁMK jelenlegi tevékenységének, mely a pályázat más csatolmányában bőségesen tárgyalásra került. Így e körben kerül megrendezésre az egyes intézményi hagyományőrző, ismeretterjesztő programok, idősrendezvények, egészségprogramok. Ezen feladatokat 2 fő rendezvényszervező koordinálja.
7
E tevékenységi körben dolgozik 1 fő kiemelt célcsoportok koordinátora, aki azon események megvalósítását koordinálja, melyek elsősorban ifjúsági-, és gyermekrendezvények, szociális rendezvények, nemzeti, etnikai kisebbségek közművelődési támogatása, és rendezvényeiben való együttműködés. Közművelődési feladatellátás keretében kerülnek megszervezésre az egyes, az 1. pontban is megjelölt, városi, kistérségi, megyei, regionális szintű fesztiválok, ünnepségek. Ugyancsak e tevékenységi körben kerül a megyei hatókörű, illetve közművelődés módszertani munka (11 koordinátor vezetésével). Ennek kifejtésére később kerül sor. 4.2.Művészeti tevékenység A hagyományos közművelődési típusú feladatok megvalósításától különválasztva kezeljük a művészeti események szervezését. Ebbe a csoportba sorolandóak a komolyzenei események, könnyűzenei rendezvények, az ezen szakterületen működő művészeti együttesekkel történő együttműködés. Szintén ehelyütt kezeljük a képzőművészeti események létrehozását, melynek színtere egy – Zalaegerszeg életében régi hiányként jelentkező – újonnan megépítendő galéria, mely nem csupán egyszerű bemutatóhelyként, de – informatikai háttértámogatás révén – ismeretterjesztő műhelyként is funkcionál. Itt kívánjuk gondozni az egyes, hatókörbe tartozó alkotókat, alkotóműhelyeket, művésztelepeket. 4.3.Megyei feladatellátás A pályázati kiírásban a területi, térségi szolgáltató szerep rendkívül hangsúlyos – a támogatási döntés is összetett területi mutatók értékelése alapján születik (egyebek mellett) – a fejlesztések kötelező eleme a programban érintett közép- és kistelepülések bevonása - amely az együttműködő felek szándékának megfelelően egyaránt jelenthet programkínálatot és szakmai tanácsadást. Épp a pályázati kiírás e követelményét támasztja alá a megyei közművelődési feladatok már megtörtént integrálása a városi intézménybe. Pályázati követelmény, hogy az együttműködés szándékát és tervezett tartalmát az együttműködő partnerek megállapodásban rögzítsék, amelyet a pályázathoz csatolni kell, mint ahogy ez jelen esetben már rendelkezésre áll e tekintetben. Előnyt jelenthet még az épület városközponti elhelyezkedése, jó megközelíthetősége, a jelenlegi épületek átépítése, bővítése egyaránt lehetséges, a hátsó sportpálya részen kialakítható akár új épületrész is, mely szintén elvárás a pályázatban. A Keresztury Dezső ÁMK megyei közművelődési- szolgáltató szakmai egység- mely feladat-, és tevékenységstruktúrájában azonos lesz az Agóra intézmény e tárgyú szervezetével - alapvető céljait és tevékenységét meghatározza az 1997. évi CXL. Közművelődési Törvény, a Zala Megyei Közgyűlés közművelődési koncepciója és a koncepció céljait konkrétan meghatározó 15/1999. (VII. 1.) KR. számú rendelete, melyet a 17/2007.(IX.19) ÖR módosít. Ennek alapján főbb célok és feladatok a következők:
a megye területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, közművelődési szervezetek, teleházak, civil szervezetek, egyesületek tevékenységének segítése,
8
együttműködés a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátussal, országos, megyei, helyi hatáskörű művelődési és szakmai érdekképviseleti szervekkel, közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztési programok készítése, hasznosítása, helyi, kistérségi, megyei, országos, nemzetközi közművelődési rendezvények szervezésében való részvétel, a helyi kistérségi, megyei, országos, és nemzetközi kulturális kapcsolatok gondozása, a közművelődési információk gyűjtése és összegzése, a megyei adattár kezelése, a megye közművelődési, környezeti, művészeti értékeinek, sajátosságainak bemutatásában való közreműködés, a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzése és továbbképzése, a lakossági igényekhez igazodó felnőttképzés (szak- és átképzések, nyitott képzési formák) szervezése.
Mindezen feladatok ellátása érdekében teendőink:
Önkormányzati, területi szintű kapcsolattartás, mely polgármesterekkel, kistérségekkel, esetlegesen régiós színterekkel valósul meg. Formája: képzés, továbbképzés, találkozók, konferenciák. (pl. Polgármesterek klubja, aktuális témákban ismeretterjesztő előadások) Kapcsolattartás, szakmai módszertani tanácsadás megvalósítása a szakmai színterekkel, mely országos, megyei, települési szakmai szervezeteket, települési művelődési intézményeket, egyéb civil szervezeteket, valamint az amatőrmozgalom csoportjait, egyéni résztvevőit érinti. Muravidéki kapcsolatok szervezése. Formája: képzés, továbbképzés, találkozók, konferenciák, kiállítások, szakmai napok, bemutatók, csoportvezetők kiközvetítése stb. Rendezvények, programok megvalósítása a feladatokhoz kötődően. E rendezvények lehetnek országos, regionális, megyei, kistelepülési hatókörűek. (Pl. Megyei felnőtt és gyermek művészeti fesztivál, emlékévekhez igazodó versenyek meghirdetése, felmenő rendszerű pályázatok, rendezvények; országos vers és prózamondó, színjátszó fesztiválok megyei rendezvényei, országos alkotói pályázatok megyei rendezvényei (Amatőr Artium, Országos Néprajzi Fotópályázat, Zalai Festőtelepek, országos népművészeti kiállítás, tájoltatás stb.) Közművelődési információk gyűjtése és összegzése, a megyei adattár kezelése, mindezek publikálása a honlapon, és a Mentor c. időszaki közművelődési folyóiratban, kiadványozás, rövidfilmek késztése egyéb kutatott témákban.( pl. alkotói életutak, Jászolkönyv) ERIKANET megyei adatbázis kialakítása, kezelése, frissítése, kötelező közművelődési statisztikai feladatellátás biztosítása, mint gyűjtő, ellenőrző, feldolgozóközpont. A megye hagyományainak, közművelődési, környezeti, művészeti értékeinek, sajátosságainak bemutatása, esetlegesen bemutató anyagok, kiadványok elkészítése mindezek népszerűsítése céljából. Amatőrművészeti mozgalom segítése. ( Közösségi pályázatok hirdetése pl Szép Zalában születtem, Kertbarát-körök megyei ill. régiós bemutatója, tárgyzsűrizés) Közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzése és továbbképzése, egyéb képzések. (pl. népi játszóház-vezetők képzése, továbbképzése, népdalkör-vezetők, néptáncoktatók, színjátszó csoportvezetők, hagyományőrző csoportvezetők továbbképzése, népművelők továbbképzése, közművelődési minőségbiztosítási képzés, továbbképzés, akkreditációs feladatok, intézményi minőségbiztosítási feladatok) Napi munkához kötődő hely és technikai igény: megfelelő számú iroda helyiség bútorzattal és technikai lehetőséggel, eszközökkel (internet kapcsolat, számítógép, telefon, fax stb.)
9
4.4.Felnőttképzés A megvalósítandó Agóra intézmény tevékenységei között kiemelten hangsúlyos a felnőttképzési munka, melyet a szervezetben is elkülönítetten jelenítettünk meg, mint önálló szakmai területet, melynek speciális szakismereti, és kompetenciaigénye van. A felnőttképzési tevékenység ilyetén elválasztását indokolja továbbá az a tény is, hogy míg a közművelődési, és művészeti események tervezésének, szervezésének, lebonyolításának rendje általában 1-2 hónapos ciklusokhoz igazodik, s ebben a munkatársak nagyfokú szabadságot élveznek, addig a felnőttképzés munkafolyamatait minőségbiztosított folyamatvezérlés, hosszú távú tervezés, és erős jogszabályi determinációk határozzák meg. Az elkülönítés tehát a két tevékenységtípus életciklusának, munkaciklusának jelentősen eltérésén alapul. A zalaegerszegi Agóra intézmény felnőttképzési tevékenysége évtizedes tapasztalatokra, és jól képzett, a jelenlegi szervezeten belül meglévő munkatársakra építhető fel. A jelenlegi szervezet egyesíti magában a jogelődök (Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ és Közép-Európai Kulturális Intézet, és Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola) tapasztalatait, jó gyakorlatait. Amint mindkét jogelőd, úgy a jelenlegi szervezet is akkreditált felnőttképzési intézmény. Mind OKJ (virágkötő, bolti eladó, biztonságiőr, , mind akkreditált képzéseket folytat hátrányos helyzetű célcsoportoknak (romák, tartósan munkanélküliek, Gyesen lévő kismamák, 45 év feletti nők, mozgáskorlátozottak), mely képzésekkel részt vesz a Lépj egyet előre 2., az Új Pálya programokban, valamint a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával. A Keresztury ÁMK mindkét jogelődje sikerrel valósított meg HEFOP 3.5.4-es projektet, mely a közművelődési intézmények felnőttképzési kompetenciáinak fejlesztését szolgálta, s ezen friss szaktudás, valamint az ebből eredeztethető regionális szintű szakmai kapcsolatrendszer sikerrel működik jelenleg is. Az Agóra intézmény felnőttképzési tevékenységének megteremtésében e meglévő szaktudásra, tapasztalatra, és kapcsolatrendszerre alapozunk. A hatókörbe tartozó munkaadói, és hallgatói igények ismeretében a következő területeket tervezzük részben, vagy egészben lefedni: Feladattípus OKJ szakképzések
IT képzések (ECDL)
Forrás
Célcsoport
Lépj egyet előre Új Pálya TÁMOP egyéb pályázati források
tartósan munkanélküliek Gyesen lévő nők 45 év feletti nők pályakezdők
TÁMOP egyéb pályázati források önfinanszírozás
tartósan munkanélküliek Gyesen lévő nők 45 év feletti nők pályakezdők
10
Jellemző Meglévő Új
Fejlesztési cél
x
vizsgaközpont státusz
x
infrastruktúra
akkreditált képzések civil szervezeteknek
NCA pályázatok TÁMOP
civil szervezetek munkatársai
kompetencia tréningek
TÁMOP egyéb pályázati források
tartósan munkanélküliek Gyesen lévő nők 45 év feletti nők pályakezdők
TÁMOP egyéb pályázati források
munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetettek Gyesen lévő nők civil szervezetek munkatársai tartósan munkanélküliek Gyesen lévő nők 45 év feletti nők pályakezdők civil szervezetek munkatársai
non-formális képzések (e-learning)
képzésfejlesztés
NCA TÁMOP saját forrás egyéb pályázati források
x
x
x
x
új képzési programok fejlesztése, és akkreditációja hallgatói hozzáférés növelése
infrastruktúra tananyagfejlesztés tutorok képzése
új képzések folyamatos fejlesztése, minőségfejlesztés
A fentiekben vázolt tevékenység csoportosítás két alapvető feladatkört tételez fel. Egyrészről szükséges gyakorlott, és hatékony oktatásszervező(k) alkalmazása, akik az aktuális jogszabályi feltételeknek, és pályázati kiírásoknak, feltételeknek megfelelően képesek megszervezi az egyes képzéseket, és biztosítani a szükséges hallgatói létszámot, bonyolítani az előírásoknak, valamint a felnőttképzési minőségirányítási kézikönyvnek megfelelő adminisztrációt elvégezni. Másrészről feltétlen kialakítandónak látunk egy képzésfejlesztési, és tananyagfejlesztési szakmai műhelyt, mely a felnőttképzési tevékenység folyamatos innovációját biztosítja. E műhely elsősorban a meglévő szakértői, partneri bázisra építkezve a civil szervezetek fejlesztésében, vagyis a harmadik gazdaság kialakításában, valamint a non-formális képzések elterjesztésében vállal szerepet. A civil szervezetek számára fejlesztendő képzéseken azért van kiemelt hangsúly, mivel – az Eu elvárásoknak megfelelően – hasonlóan kiemelt cél ezen szervezetek gazdasági, foglalkoztatási részvételének növelése a magyar társadalmon belül. E cél elérésének pedig meghatározó eszköze e szervezetek kompetenciafejlesztése, melyet célzott képzésekkel lehet csak elérni. A non-formális képzések, elsősorban az e-learning módszerű képzések pedig olyan erőforrás, és időtakarékos megoldást kínálnak bármely képzésben résztvevő számára, amely megoldásokkal jelentősen bővíthető az igénybevevői kör. Szervezetünk jelenleg is működtet már egy Moodle alapú tanulásmenedzsment rendszert (www.c-learning.hu), melyen több képzést is kínálunk a hallgatóknak. A megoldás azonban jelentős fejlesztéseket igényel, mivel az elektronikus tanulás módszertana, keretrendszere még jelenleg tart a kiforrás állapotában Magyarországon. E képzéseinket éppen ezért kísérleti, illetve pilot típusú képzéseknek tekintjük, melyek tapasztalatait az Agóra intézményben azután kiválóan lehet hasznosítani. E képzési forma, módszer megfelelő szintű alkalmazásához feltétlen szükséges tutorok kiképzése, valamint a hallgatói IT, és tanulási kompetenciák fejlesztése, az erre vonatkozó tréningek létrehozása.
11
4.4.2
Felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások
A felnőttképzési tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások, habár jogszabály kötelezi ezek folytatására a képzőket, elhanyagolt területe e tevékenységnek. Úgy véljük, hogy az Agóra intézményben teljes körű, sőt az előírásokon túl mutató szolgáltatásokat kell kínálnunk az igénybevevőknek. A hangsúlyt elsősorban a munkaerőpiacra visszakerülést megalapozó, támogató tevékenységekre helyezzük. Hasonló szolgáltatást intézményünk jelenleg is folytat. A „Tanuló Zala” elnevezésű HEFOP projekt fenntartási szakaszaként folyamatos munkaerő-piaci tanácsadást végzünk az érdeklődők számára, ám feltétlen szükséges volna bővíteni e kört. Elsősorban a munkaadókkal történő, a képzési igények felmérést, és karbantartását szolgáló felmérések, és elemzések készítése szükséges. Fontos az igénybevevők számára olyan alkalmassági vizsgálatrendszer kifejlesztése, és bevezetése, amely segíti a számukra jól betölthető munkakörök kiválasztását. Hasonlóan fontos karrieriroda létrehozása, mely a végzett hallgató számára nyújt utógondozási szolgáltatást. A kapcsolódó szolgáltatások ilyetén biztosítása jelentős hatással lehet az Agóra intézmény beágyazottságára éppúgy, mint a hatókör foglalkoztatási helyzetére. Nem szorosan kapcsolódó, de a hatókör társadalom-földrajzi attribútumainak figyelembevételével innovatív, és fontos feladat lehet egy távmunka koordinációs központ létrehozása. Az Agóra intézmény megyei szintű feladatellátásának, és a felnőttképzési tevékenység kapcsolatrendszerének felhasználásával, úgymond „újrahasznosításával” létrehozható egy olyan – a hatókör teleházait, önkormányzatait stb. – összefogó, koordináló központ, mely a valódi távmunkavégzés elterjesztését szolgálja. A központ tevékenységrendszere elsősorban a szükséges helyi koordinátorok képzésében, a döntéshozók meggyőzésében, és a rendszer kiépítésének szakmai felügyeltében jelölhető meg. Amennyiben pedig ezáltal a kistelepüléseken helyben „virtuális” munkahelyek jönnek létre, s ezáltal a települések megtartóereje növekedik, az Agóra intézmény meghatározó szerepet tölthet be a vidékfejlesztési rendszerben.
5. Kiemelt funkciók és teljesítésük 5.1. Multifunkcionalitás Az Agóra intézmény „multifunkcionális közösségi központ integrált működésével, funkcióinak komplexitásával a város agórája, szocio-kulturális szolgáltatásainak központja lesz. Egyben a formális, iskolarendszerű és az egész életen át tartó tanulás informális, nem formális felnőttképzési formáinak kitüntetett helyszíne. Az Agóra működése közvetlenül illetve közvetve (mintákat kínálva) kihat a környék közművelődésére, magas színvonalú programokat nyújtva a város közönségének, szolgáltatási segítséget a környező kistérségek közművelődési intézményeinek.” – fogalmaz a pályázati kiírás. Úgy véljük, hogy a fenti
működési szintek maradéktalan teljesítése folytán az intézmény multifunkcionalitása, és térségi integráló szerepe egyértelműen biztosítható. 5.2.Élményfunkció „Az élményfunkciók révén valósulnak meg azok a reprezentatív események – művészeti alkalmak, kiállítások, konferenciák, vásárok és bemutatók –, amelyek a legszélesebb közönség számára biztosítják az igényes együttléteket.” – szól a második kiemelt elvárás. A zalaegerszegi Agóra e feltételt is maradéktalanul
teljesítheti, ha rendelkezésére állnak a jelen koncepcióban jelzett erőforrások, és megvalósulnak az építészeti, és szakmai beruházások.
12
5.3.Közösségi funkció „A közösségi funkciók lehetőséget biztosítanak a művelődő közösségek működésére, az át- és továbbképzésekre, a humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerek működtetésére, valamint a közösségi tömegkommunikáció intézményeinek a korszerű elhelyezésére, a civil társadalom helyi formációinak befogadására, a közszolgáltatások minőségét javító vállalkozások elhelyezésére.” Ezen funkció a
felnőttképzés, és kapcsolódó szolgáltatási című fejezetekben leírtak szerint éppúgy teljesül, mint a művészeti együttesek, civil szervezetek szervezetbe kapcsolásával. A térségi reszocializációs hatás, és közösségteremtő koordináció megvalósulása egyértelmű céljai, feladatai az új zalaegerszegi Agórának a fentiek szerint.
5.4. Területi közművelődési tanácsadó szolgálat A területi közművelődési tanácsadó szolgálat működésének jellemzőit részletesen tárgyaltuk a 4.3 sz. fejezetben.
6. Partneri funkciók 6.1.Turisztikai szerepvállalás A jelenlegi szervezetnek, s az Agóra intézménynek is közvetlen partnere – részben önálló intézményi formában – Zalaegerszeg város és Zala megye idegenforgalmi információs és marketing irodája, a Tourinform Iroda. Ezen partneri együttműködés biztosítja a beágyazottságot, szakismeretet, és kapcsolatrendszert, melyen keresztül az Agóra intézmény a turisztikai célcsoportokat elérheti eseményeivel, s e tárgyú feladatkörét elláthatja. 6.2. Civil közösségek szervezése, együttműködés A jelenlegi szervezetnek, s az Agóra intézménynek is közvetlen partnere a Zalai Civil Életért KHE, a Zalai Civil Ház működtetője, mely szervezet a megyei civil szolgáltatóközpontok egyike. Ennek megfelelően mind projektpartnerként, mind egyéb formákban ezidáig is sikeresen szólítottuk meg rajtuk keresztül a non-profit szervezeteket, s ezen együttműködést az Agóra intézményben is fenntarthatónak látjuk. 6.3. Kapcsolat a közoktatással A jelenlegi szervezet intézményegységeként működő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szerves része a zalaegerszegi közoktatási rendszernek. Mivel, ha nem is az Agóra székhelyen, de szervezeten belül tarthatónak látjuk – részben önálló intézményként – ezen szervezetet, az Agóra folyamatos kapcsolata, és beágyazottsága a közoktatással ezirányból biztosított. A felnőttképzési tevékenység kapcsán, a nem iskola rendszerű szakképzések (OKJ) tekintetében jelenleg fennálló kapcsolatrendszer a szakiskolákkal ugyancsak továbbvihető az Agóra intézményre, így az Agóra közoktatási beágyazottsága két lábon áll.
13
7. Leváló funkciók 7.1.Kézművesek Háza Az Agóra intézmény kereteit már szétfeszítené a jelenleg is teljes szakmai, és gazdálkodási önállóságot élvező tárgyalkotó népművészeti műhely, a Kézművesek Háza. Ennek okán, s a szervezet 20 éves múltját, sikereit is figyelembe véve úgy tervezzük, hogy önálló jogi státuszt biztosítunk, s egyúttal az Agóra intézményből leválasztjuk ezt a funkciót.
14
8. A működtetés pénzügyi keretei KIADÁSOK Költségnem
Részletezés
Keresztury ÁMK 2008.
Agóra
Megjegyzés
Bérek
52 közalkalmazottra
105 984 689 Ft
52 992 345 Ft
25 közalkalmazottra a költség 50%-t terveztük
Bér járulékok
52 közalkalmazottra
33 755 981 Ft
16 877 991 Ft
25 közalkalmazottra a költség 50%-t terveztük
Üzemeltetés
4745 nm alapterületre (Landorhegyi 21.) Közművelődés Peremkerületek
Szakmai kiadások
Kézművesek Háza
21 827 542 Ft
21 505 534 Ft
6 149 000 Ft
7 686 250 Ft
937 000 Ft
1 171 250 Ft
6 447 000 Ft
- Ft
Az 1 nm-re jutó költség 85%-ával terveztünk, figyelembe véve a költségkímélő új technikai megoldásokat A jelenleg tervezett összeg bázisát 25%-al emeltük A jelenleg tervezett összeg bázisát 25%-al emeltük Az Agóra intézményben nem jelentkezik
Városi Hangverseny és Kiállítóterem
10 983 000 Ft
10 983 000 Ft
A kiadásokat bázison tartottuk
Art Mozi
21 575 000 Ft
21 575 000 Ft
9 000 000 Ft
11 250 000 Ft
A kiadásokat bázison tartottuk A jelenleg tervezett összeg bázisát 25%-al emeltük
Megyei feladatok
BEVÉTELEK Tervezett bevételek Keresztury ÁMK 2008. Agóra 1
1
136 613 000 Ft 163 935 600 Ft
Az Agóra intézmény bevételeit a Keresztury ÁMK bázisán, az új, jobb körülmények okán annak 120%-án terveztük
15
