ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY

ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY a postai, távközlési, informatikai, média (infokommunikációs) ágazat társadalmi párbeszéd helyzetéről

Készítette:

Lázár András (Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, PHDSZSZ)

Budapest, 2002.

Bevezető

2

A jövőben kialakítandó rendszert el kell vonatkoztatni a KSH által kialakított ágazati rendszertől, és a gyakorlatban kialakult szerkezetet kell alapul venni. A postai, hírközlési, informatikai és média ágazatban található gazdasági szervezetek és egyéb intézmények több főhatóság felügyelete alá tartoznak, így az egyeztetéseknek jelenleg törvényi akadályai is vannak. Az EU Társadalmi Párbeszéd ágazatainak felsorolásában szereplő távközlés, informatika, posta és média területek a technológiai fejlődés eredményeként olyan mértékben integrálódtak, hogy a továbbiakban ezt a szektort Infokommunikációs Ágazatnak célszerű nevezni. A jelen felmérő tanulmányban ezt az elnevezést alkalmazzuk. A magyar Infokommunikációs Ágazat részterületei, a világ más országainak szektoraihoz hasonlóan olyan gyorsan fejlődtek-fejlődnek, hogy egy-két kivételtől eltekintve, hosszú távú szövetségi tevékenységükről eddig nem beszélhettünk. A helyzetfelmérő tanulmány alapján elmondható, hogy az Infokommunikációs Ágazat területén megtalálhatók azok a kiindulási pontnak tekinthető munkaadói és munkavállalói szervezetek, melyek célszerű tömörülésével a társadalmi párbeszéd érdemi szinten kialakulhat. Mind munkaadói, mind munkavállalói oldalon kialakultak már azok az alapvető szerkezeti formák, amelyek továbbfejlesztésével rövid időn belül hatékony munka folyhat.

3

Tartalomjegyzék I.fejezet Az Infokommunikációs szektor jellege, struktúrája • Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban • Az állam jelenléte • Társadalmi súly • A „dán modell” működő magyar modellje • Mit várhatunk a csatlakozástól • Az ágazat megjelenítésének nehézségei • Az ágazat intézményi szereplői (db) • Külföldi tőke aránya • Távközlési alágazat • Média alágazat • Informatika alágazat • Postai alágazat

6. old. 7. old. 8. old. 9. old. 9. old. 10. old. 10. old. 11. old. 11. old. 11. old. 14. old. 14. old. 14. old.

II. fejezet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Munkavállalói képviseletek az Infokommunikációs szektorban • Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) • A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek • Szakszervezeti együttműködés Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban • MEISZ • MMNSZ • VOSZ • STRATOSZ • SZVSZ

3. old. 18. old. 21. old. 22. old. 22. old.

III. fejezet Kollektív alku jellemzői: • • •

24. old.

informatikai alágazatban médiában postás alágazatban

IV. fejezet Középszintű szociális párbeszéd további fórumai

27. old.

4

V. fejezet Részvételi intézmények az ágazatban

28. old.

Összefoglaló

29. old.

Mellékletek

30. old.

• • • •

Megállapodás (az „Ágazati Kollektívszerződés” szükségességéről) Ágazati Kollektívszerződés (tervezet) A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Alapszabálya Postai Érdekegyeztető Tanács Alapító Okirata

I. fejezet

5

Az Infokommunikációs Ágazat jellege, struktúrája

Tartalom:

•

Meghatározási szempontok

•

Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban

•

Az állam jelenléte

•

Társadalmi súly

•

Mit várhatunk a csatlakozástól

•

Az ágazat megjelenítésének nehézségei

•

Az ágazat intézményi szereplői

•

Külföldi tőke aránya

•

Távközlési alágazat

•

Média alágazat

•

Informatikai alágazat

•

Postai alágazat

I. fejezet

6

Az Infokommunikációs Ágazat jellege, struktúrája •

Meghatározási szempontok:

Azt, hogy az Ágazathoz milyen területek sorolhatók és milyen tevékenységi köröket érint, különféle szempontok alapján határozható meg. Jelen tanulmány abból indul ki, hogy minden olyan tevékenységet ide soroljon, amely az információ áramlásán, tárolásán, rendszerezésén alapszik, így Európában is közérthető formában, Infokommunikációs Ágazatként érdemes kezelni. Ide tartozik a távközlés, a klasszikus postai szolgáltatások, a műsorszórás és a számítástechnika-informatika mellett a média is, mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtót ideértve. Az ágazat struktúráját vizsgálva beszélhetünk egy vertikális, alágazati struktúráról, és egy horizontális tevékenységi struktúráról. Az ágazat vertikális struktúrája, lényegében négy nagy szakterületet, alágazatot ölel fel: •

Távközlés

•

Számítástechnika, informatika

•

Média

•

Posta

Az ágazat horizontális struktúrája kettő elemet tartalmaz: •

Szolgáltatók

•

Gyártók

Az ágazat horizontális struktúrájában, külön említést érdemel a közszolgálati jelleg, hisz a vállalatok jelentős része ezen a területen dolgozik. A nagy távközlési és Internet szolgáltatók igen jelentős szerepet töltenek be a nemzetgazdaság fejlesztésében és működtetésében. A napjainkban kialakuló e-gazdaság alapjait ezek a társaságok képezik, és ezek terjesztik az elektronikus kultúrát a legintenzívebben. A gyártók tekintetében a Magyarországon működő multinacionális vállalatokat kell megemlíteni, melyek igen jelentősen járulnak hozzá a nemzetgazdasági mutatók javulásához. Ezek a gyártó vállalatok számos fejlesztő bázist hoztak létre, foglalkoztatva a magyar műszaki értelmiséget, fejlesztőket. A távközlés és a számítástechnika nemzetgazdasági tekintetben is jelentős súlyt képvisel, míg a média és a posta szerepe inkább, mint közszolgáltató ágazat jelentős.

7

•

Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban:

Jelen tanulmány minden kérdést a társadalmi párbeszéd szempontjából vizsgál, így az ágazat jellegét, struktúráját is. Sajnálatos tény, hogy az Infokommunikációs Ágazat gazdasági és infrastruktúrális mutatói, fejlettségének fokmérői, az elmúlt években fordított arányosságot mutattak a munkavállalói szervezettséggel, vagyis miközben a vállalatok egyre modernebb technológiával egyre sokoldalúbb tevékenységeket folytattak és folytatnak, mindössze 30%uknál van szakszervezet és a szakszervezeti tagok létszáma a foglalkoztatottak összlétszámának egytizedét(!) sem teszi ki. •

Az állam jelenléte:

Az Infokommunikációs Ágazat sajátossága, hogy alig egy-két nagy intézmény maradt teljes egészében állami tulajdonban. A magyar magántulajdonban lévő vállalatok inkább a kisebb kft-k, bt-k. Ugyanakkor a magyar tulajdonos sem garancia a szakszervezetre, mert pl. az informatika területén a Synergon-nál nincs szakszervezet, ugyanakkor a külföldi tulajdonú Flextronicsnál van (igaz, a munkavállalók 7%-a tag csak). A távközlés-hírközlés-klasszikus posta területen a nagyobb intézmények közül már csak két stratégiai fontosságú vállalat maradt állami tulajdonban, a hagyományosan nagy dolgozói létszámú Magyar Posta Rt., illetve az Antenna Hungária Rt., jellemző módon mindkettőben magas a szakszervezeti tagok száma az összes foglalkoztatotthoz képest. •

Társadalmi súly:

Összességében az Infokommunikációs Ágazat (a médiával együtt, amely ugyanakkor nem a KHVM alá tartozik, ami ugyancsak bonyolítja a képletet) több mint félmillió munkavállalót foglalkoztat és (becsült érték!) ebből kevesebb, mint százezren tagjai valamelyik szakszervezetnek. A médiában, a közszolgálati intézményekben szintén viszonylag magas a szakszervezeti létszám, ugyanakkor a magánkézben lévő sajtóban csak az Axel-Springer kiadó, illetve a Népszabadság munkatársainak egy része szervezett. Az ágazat gazdasági helyzetét tekintve a távlatok bíztatóak. Magyarországon mind a távközlésnek, mind a vele egyre jobban integrálódó informatikának, jelentős fejlődése ellenére még van mit behoznia az EU-tagországokkal szembeni lemaradásból. Más kérdés, hogy a fejlesztések egyre kvalifikáltabb munkaerőt igényelnek majd és kisebb számban, mint amennyi kevésbé képzett munkaerő válik majd feleslegessé az évek során. Ez különösen a hagyományosan nagy létszámmal dolgozó Magyar Posta Rt-t, a Matáv Rt-t, illetve meghatározott profilú,

az átállást csak nehezen megoldani tudó gyártókat, szolgáltatókat érinti majd. A szakszerve-

8

zeteknek időben fel kellene tudni készülniük a folyamatok kezelésére, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy saját szakértőik, funkcionáriusaik oktatását sem tudják megoldani, vagyis hiába kap kézhez egy adatot a szakszervezet képviselője, nem tudja értelmezni, nem tud stratégiát kialakítani a szakszervezeti politikára vonatkozóan. Még a rendelkezésre álló lehetőségek sincsenek megfelelően kihasználva, amire a legjobb példa az Üzemi Tanács intézménye. Bár nincsenek szakszervezeti jogosítványai, az Üzemi Tanács számos olyan információhoz juthat és oszthatja meg a munkavállalókkal, amely szakszervezeti választ is kíván. Ehelyett az Üzemi Tanácsok tagjai, igen sok esetben még csak nem is érdeklődnek (bár joguk) a vállalattal kapcsolatos döntéstervezetek, adatok iránt, igaz rajtuk sem kéri (bár ez is törvény adta jog) ezt számon senki. Azt is tudni kell, hogy a munkaadó könnyebben tudja „kordában tartani” az Üzemi Tanácsot, mint egy aktív szakszervezetet, kijátszva egymás ellen a két, alapvetően természetes szövetségest. Abban a tekintetben sem egységes a kép, hogy mik a kollektív szerződés meglétének feltételei, hiszen van számos olyan cég, ahol nincs szakszervezet, de van kollektív szerződés és olyan is, ahol a viszonylag nagy létszámú szakszervezet ellenére tárgyalni sem nagyon tárgyaltak a kollektív szerződésről (pl. Duna Televízió). Vegyes a kép olyan tekintetben is, hogy míg sok cégnél egy szakszervezet sem működik, soknál egy, de vannak vállalatok, ahol több érdekvédelmi szervezet jött létre, amelyek együttműködési készsége változó, a munkaadó mozgásterét ugyanakkor növeli, ha nincs egységes szakszervezeti akarat.

• Az

Mit várhatunk a csatlakozástól: EU-csatlakozás

törvénykezési

oldalról

gyakorlatilag

megalapozódott,

így

az

Infokommunikációs Ágazatot e tekintetben nem érinti majd jelentősen. Olyan tekintetben viszont annál jobban, hogy milyen jövedelmi és szociális viszonyok várhatók a csatlakozástól. Mivel felvételünk nem jelenti automatikusan a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődését, várhatóan nem kell jelentős munkahelycsökkenéstől tartani (pontosabban, amitől kell, az nem EU függő, hanem a képzett-képzetlen munkaerő szükséglet arányának változása miatt következhet be). A különböző, ágazaton belüli, technológia lemaradások ledolgozását célzó támogatások felhasználása is javíthat a munkavállalók munka- és életkörülményein. Remélhetőleg tovább csökken majd a szakadék az EU és a magyarországi jövedelmek között. Ugyanakkor, az ágazat jelenlegi munkavállalóinak többsége (ismerve az EU-tagállamok belpolitikai kényszereit) továbbra is itthon lesz kénytelen munkát vállalni, azaz az ágazat nem fog munkaerőgondokkal küzdeni, ellentétben más meghatározott területekkel.

9

A szakszervezeti aspektusból viszont szükségessé válik egy összehangoltabb politizálás,

amely uniós szinten növelheti meg azokat a jogokat és juttatásokat, amelyekből a tagállamok minden munkavállalója profitálhat. •

Az ágazat megjelenítésének nehézségei:

Mind a jelen kérdésre, mind a továbbiakra jellemző, ezért mindenképpen jelezni kell, hogy meglehetősen hiányosak az adatok, ami egységes, átfogó kép kialakítását megnehezíti. A vállalatok száma sem mérvadó, mert a kétfős bt. és a többezer fős holding között nem tesz különbséget, és külön szót érdemelnek az átfedések, például, hogy nemcsak külön konföderációkban szerepelnek az ágazathoz sorolt-sorolható szervezetek, hanem az önmeghatározási problémák miatt ugyanaz a szervezet egyaránt tartozhat többféle ágazathoz (pl. a Siemens egyik szakszervezete a Vasas-oknál szerepel, a másik az Építők-nél, ugyanakkor elektronikai holding lévén, számos távközlési és számítástechnikai profillal az INFO-ágazatba illene leginkább, de hasonló a helyzet az IBM-mel és a Flextronics-szal is)..

• Az ágazat intézményi szereplői (db)

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI SZERVEZETEINEK MEGOSZLÁSA Posta alágazat

1 176

Távközlés alágazat

854

Informatika alágazat

20 654

Média alágazat Nyomtatott sajtó

Elektronikus sajtó

2 453

2 059

A privatizáció helyzete alágazatonként más és más képet mutat. A hírközlés, a távközlés, az informatika és a média területén lényegében lezajlott, a posta területén a folyamat most zajlik. •

Külföldi tőke aránya:

A külföldi tőke, illetve vállalkozások aránya az ágazaton belül megközelítőleg 65 %.

10

A távközlési társaságok tulajdonviszonyai nagyon vegyesek, de többnyire, többségi külföl-

di tőkerésszel működnek. A számítástechnikai és informatikai társaságok, vállalati méret nagysága és tulajdonviszonyai is jelentősen eltérők. Számos multinacionális vállalat mellett megtalálhatók a kis- és közepes méretű, teljesen magán tulajdonú vállalatok is. A Magyar Posta teljesen állami tulajdonban van, bár néhány leányvállalatában más tulajdon viszonyok is megtalálhatók. A Magyar Posta mérete tekintetében a nagy vállaltok közé sorolható, akár árbevétel, akár foglalkoztatottainak száma tekintetében. A Posta egyedülálló jellegű vállalat, hisz hozzá hasonló más jentős szolgáltató Magyarországon nincsen. A média területén működő legnagyobb társaságok között megtalálhatók a teljesen állami tulajdonú, és a teljesen magán tulajdonú társaságok egyaránt. A nagy társaságok mellett számos kis- és közepes társaság is működik a magyar média szolgáltatók területén. Az ágazat a nemzetgazdaság egyik húzóágazata és termelési értékében is a legnagyobbak közé tartozik, ami elsősorban a távközlés teljesítményéből származik. Az ágazat már ma is erősen EU orientált, hisz a távközlés határokon átívelő szolgáltatásokat nyújt, így meg kell felelnie az EU elvárásoknak. •

Távközlési alágazat:

A távközlési alágazat legjelentősebb szereplője a MATÁV Rt., többségi tulajdonosa a MagyarCom, amely a Deutshe Telekom AG. kizárólagos tulajdonában van.

A távközlési piac liberalizációja az eddigi lehetőségeknél többet kínál majd az alágazat már eddig is jelentős nevet szerzett vállalatainak, mint a Vivendi (több regionális szolgáltatót vásárolt föl), a PanTel (stratégiai szövetséget kötött a Matáv-val), de még hosszú ideig jelentős Matáv dominanciára lehet számítani. Ezzel együtt, mint fentebb már szó esett róla, a meglehetősen nagy létszámmal működő Matáv Rt. jelentős leépítésekre kényszerül majd.

11

Jelentősebb távközlési gyártó, illetve szolgáltató vállalatok (SZ-jel=van szakszervezet):

12

MATÁV Magyar Távközlési Rt. (SZ) MATÁVCOM Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft. (SZ) Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. (SZ) Axelero Internet Szolgáltató Rt. ALCATEL Hungary Kft. Kapsch Telecom Kft. SIEMENS Nemzeti Vállalat (ezen belül a SiemensTelefongyár Kft.) (SZ) DÉLTÁV Rt. PANTEL Rt. V.R.A.M. Rt. (VODAFONE) NOVACOM Rt. ERICSSON Rt. Westel Rádiótelefon Kft. Westel Mobil Távközlési Rt. Pannon GSM Rt. VIVENDI Telecom Kft. •

Média alágazat:

A média alágazatban a közszolgálati televíziók (MTV, Duna TV), az MTI és a Magyar Rádió maradt állami tulajdonban, az országos napilapok, megyei lapok túlnyomó része külföldi tulajdonban van. A nagyobb kereskedelmi rádiók ugyancsak külföldi kézben vannak. Általános tapasztalat, hogy a sajtóban dolgozók, függetlenül a tulajdonostól, meglehetősen ki vannak szolgáltatva a munkaadónak, ugyanakkor, míg Nyugat-Európában a média munkavállalói éppen a szakszervezetben vélik megtalálni védelmezőjüket, Magyarországon ez fordítva működik, sem a kereskedelmi televíziókban, sem a nagy napilapoknál (kivétel: Népszabadság) nincs szakszervezet. A Sajtószakszervezet szándéka, hogy a hírügynökségi és nyomtatott sajtó munkavállalóinak szervezeteként működjön, támogatásra érdemes cél, de a kiszolgáltatott munkavállalók gyakran csak akkor fordulnak hozzá, amikor biztossá válik leépítésük. Jelentősebb média vállalatok: MTM-SBS Televízió Rt. Népszabadság Kiadó és Nyomda Rt. (SZ) Axel Springer Budapest, illetve Magyarország Magyar Távirati Iroda (SZ) DUNA Televízió Rt. (SZ) MAGYAR TELEVÍZIÓ Rt. (SZ) MAGYAR RÁDIÓ Rt. (SZ)

13

•

Informatika alágazat:

Az informatikai alágazat fejlesztésére 2001-ben 20 milliárd forintot fordított a kormány, de az előrejelzések szerint 2002-ben 40 milliárd forint lesz erre a célra felhasználva. A Széchenyi terv informatikai fejezete is tartalmaz 3 milliárd forint megpályázható támogatást, ami kockázati tőkeként támogatja majd a cégek infokommunikációs fejlesztését. Az igazi garancia a fejlődésre azonban nem a kormánytámogatás, hanem az ágazat jellege, a terület a következő években egyre több, igaz kvalifikált munkaerőt kíván majd. Szakszervezetek tekintetében azonban az informatikai cégeknél még az országosnál is rosszabb az arány. Jelentősebb informatikai cégek: Compaq Computer Magyarország Kft. Flextronics International Kft. Synergon Information Systems Rt. IBM Magyarország Kft. Oracle Magyarország Kft. Siemens Nemzeti Vállalat •

Postai alágazat:

A postai alágazat (Magyar Posta Rt. /MP.Rt./) gazdasági helyzete stabil, az elmúlt években nyereséggel zárta a gazdálkodását, a fokozatosan megszűnő állami támogatást a postai stratégiában is szereplő kiegészítő tevékenységekkel sikerült kivédeni (pl. kereskedelmi tevékenység, biztosítás közvetítés). A hagyományos postai szolgáltatásokon felül a Magyar Posta Rt ismét növelte pénzintézeti tevékenységének arányát a Postabank részvényeinek 33%-ának megvásárlásával, de a távközlés területén is újból megjelenik a Tetra zárt kommunikációs rendszerrel, amely 51 milliárd forintos ráfordítást követel a cégtől. A Magyar Posta Rt. 3260 postahelyen, 44 000 embert foglalkoztat. A vállalat 100 %-ban az állam tulajdonában van, a tulajdonosi és felügyeleti jogokat a KHVM gyakorolja. A Cég tevékenységét a postatörvény szabályozza. A költségvetéstől támogatást nem kap. A cég tevékenységi köréből a privatizáció eddig csak a hírlapterjesztést érintette. 2000-ben az üzleti tevékenység árbevétele 96,8 milliárd forint volt, a 2001 év valószínű árbevétele 108-110 milliárd forint. A kereskedelmi tevékenységből származó árbevétel 2000-ben 20,4 %-kal nőtt, 2001-ben a növekedés meghaladta a 23 %-ot.

14

A Magyar törvényhozás elfogadta az Egységes Hírközlési Törvényt, mely az EU elvárá-

soknak megfelelően szabályozta a postai tevékenységet. Mivel a klasszikus postai tevékenység az EU-ban is állami többségi tulajdonban van, Magyarországon hasonló tulajdonosi szerkezet várható. Az alágazatba sorolhatók a különböző, - a nagyok esetében külföldi tulajdonban lévő - csomagküldő szolgálatok is (DHL, UPS, stb.), amelyeknél nem működik szakszervezet, ellentétben anyavállalataikkal. Az ágazathoz tartozónak tekinthetők még a számos kisebb távközlési, informatikai vállalatok, a rádió és televízió stúdiók, és ide kell sorolni, a döntően középfokú végzettségű munkaerőt képző intézeteket, szakközépiskolákat.

15

II.fejezet Munkaügyi Kapcsolatok szereplői az ágazatban Tartalom: Munkavállalói képviseletek jelenléte az Infokommunikációs Ágazatban •

Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ)

•

A Postás Szakszervezet (PSZ)

•

Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (MATÁSZ)

•

Szakszervezeti együttműködés

Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban •

MEISZ

•

MMNSZ

•

VOSZ

•

STRATOSZ

•

SZVSZ

•

Szervezeti együttműködés

•

Lehetséges szerep a Társadalmi Párbeszédben

16

II. fejezet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban: Munkavállalói képviseletek jelenléte az Infokommunikációs ágazatban 1. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) 2. Postás Szakszervezet (PSZ) 3. Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (Matász)

1. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ): 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Tel / fax: (1) 343-8776 e-mail: [email protected] www.phdszsz-ftuhpce.hu Elnök: Lázár András Tagszervezetei: Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége (MAPÉSZ) 1425. Budapest, Verseny u. 26. Tel / fax: (1) 352-7155 Elnök: Takács Violetta Rozália Taglétszám: 1 280 fő (konföderáción kívüli) Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1061 Budapest, Teréz krt. 51-53. Tel / fax: 312-1200 e-mail: [email protected] Elnök: Tóbiás István Taglétszám: 1 332 fő (Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Postások Független Szakszervezete (POFÜSZ) 1425 Budapest, 70-es posta Tel / fax: (1) 478-8837 Elnök: Sümegvári Miklós Taglétszám: 1 025 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Debreceni Munkástanácsa 4002 Debrecen, Petőfi tér 1/c. Tel / fax: (52) 426-061 Elnök: Ádám István Taglétszám: 100 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Postai Érdekvédelem '92 8007. Székesfehérvár, Pf. 7

Tel / fax: (22) 312-976 Elnök: Piski József Taglétszám: 207 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Veszprémi Postások Munkástanácsa 8202 Veszprém, Házgyár u. 4. Tel / fax: (88) 421-513 Elnök: Szili István Taglétszám: 79 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Magyar Posta Rt. Pécsi Munkástanácsa 7602. Pécs, Pf. 56 Tel / fax: (72) 240-129 Elnök: Varga Gyula Taglétszám: 85 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Matávcom Szakszervezet (MCSZ) 1107 Budapest, Bihari u. 6. Tel / fax: (1) 432-8419 e-mail: [email protected] Elnök: Lázár András Taglétszám: 400 fő (konföderáción kívüli) Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezete (MMDSZ) 1115 Budapest, Petzvál József u. 31. e-mail: [email protected] Taglétszám: 565 fő (a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tagja) Hírközlési Főfelügyelet Érdekvédelmi Szervezete (HIFÉSZ) 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Tel: (1) 468-0577, Fax: (1) 468-0780 Elnök: Hajas György Taglétszám: 400 fő (konföderáción kívüli) Hírép Dolgozók Szakszervezete (HIDOSZ) 1144. Budapest, Remény u. 34-36. Tel / fax: (1) 363-7652 Elnök: Bebesi József Taglétszám: 28 fő (konföderáción kívüli)

MTV Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szervezete (TEMÉSZ) 1054 Budapest, Szabadság tér 15.

17

Tel / fax: (1) 373-4626 Elnök: Zih Zsolt Taglétszám: 215 fő (konföderáción kívüli)

18

Duna Televízió Dolgozóinak Szakszervezete 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54. Tel / fax: (1) 489-1676 Titkár: Tótfalusi András Taglétszám: 100 fő (konföderáción kívüli) Sajtószakszervezet 1085. Budapest, Kölcsey u. 2. Tel: (1) 266-0063, Fax: (1) 317-1653 Főtitkár: Dr. Lepies György Taglétszám: 1 600 fő (konföderáción kívüli) Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola 1656 Pf. 111 Tel / fax: (1) 256-1673 Elnök: Szalay Istvánné Taglétszám: 18 fő (konföderáción kívüli) Puskás Tivadar Távközlési Szakközépiskola 1097 Budapest, Gyáli u 22. Tel / fax: (1) 280-2500 Elnök: Palásti Lajosné Taglétszám: 16 fő (konföderáción kívüli)

2. Postás Szakszervezet (PSZ) 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Elnök: Mundruczó Kornél Taglétszám: 22 000 fő (részt vesz az ENSZ mellett működő és a világ postáit tömörítő Egyetemes Postaegyesület munkájában, tagja a Nemzetközi Hírközlési Szövetségnek (UNI), felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében)

3. Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (Matász) 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Elnök: Böhm Géza Taglétszám: 7 000 fő (tagja a Nemzetközi Hírközlési Szövetségnek (UNI), felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében) A postai alágazat területén - tudomásunk szerint - még az alábbi két szervezet működik. Postás Munkástanács 1990

19

8002 Székesfehérvár, Elnök: Kotyó László Taglétszám: 22 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja)

Pécsi Gépjárműszállítási Üzem Független Szakszervezete (PGSZÜ), 7607. Pécs, Diósi u. 52. Elnök: Ciráki Sándor Taglétszám: 15 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) A média területén működik a PHDSZSZ-ben felsoroltakon kívül még: •

Gyártásvezetők Szakszervezete, elnök: Farkas László,

•

Televíziós Dolgozók Szakszervezete (TVDSZ /MSZOSZ-tag/), elnök: Kovács Károly,

Magyar Rádiónál 4 szakszervezet működik (az egyik MSZOSZ-tag), Mindegyik szervezettel tárgyalások folynak a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségébe való belépésről. Az informatika területén, mint másutt is jeleztük, definíciós problémák vannak, számos elektronikai és azon belül informatikai, illetve távközlési berendezéseket gyártó cég szakszervezetei a Vasas Szakszervezethez (MSZOSZ) (Siemens I., Flextronics, IBM, stb.), illetve az Építőkhöz

(Siemens

II.)

tartoznak,

ugyanakkor

besorolhatók

lehetnek

az

alakuló

Infokommunikációs ágazatba.

•

Szakszervezeti együttműködés: Az ágazat szakszervezeteinek jelenléte a konföderációkban MunkásMSZOS tanácsok SZEF LIGA ÉSZT Autonóm egyéb Z 65

25

0

0

0

2

8

A szakszervezetek az ágazat vállalatainál eltérően reprezentáltak, meghatározó az MSZOSZ reprezentativitása. Az ágazatban a szakszervezetek jelenléte 30 %-os (a cégek 30%-ában van szakszervezet), szervezettségük 10 %-os. A szervezettség elsősorban a nagyvállalatoknál jelentősebb, a kiszervezett kisebb cégekben sokszor a 0-val egyenlő. Az ágazaton belüli szakszervezetek informális együttműködése vegyes képet mutat. A konföderációk legfelsőbb szintű vezetői rendszeres találkozóikon információt cserélnek ugyan, de a

20

különböző konföderációkhoz tartozó, egyazon ágazatba sorolható szervezetekről ez nem mondható el. Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban ! MEISZ (Magyar Elektronikai és Informatikai Szövetség)

A Szövetség az elektronika és informatika területén működő gyártói fejlesztői- és szolgáltatói vállalkozások gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviselete. Ennek során aktív véleményező és javaslattevő feladatokat vállal és lát el, kapcsolatot tart a törvényt- és szabályozást előkészítő intézményekkel, hatóságokkal, az Országgyűlés bizottságaival és a társ szakmai szövetségekkel, külkereskedelmi kirendeltségekkel. A Szövetség aktív (tagdíjfizető) tagszervezeteinek száma 35 - 45 között változik. További 100 - 120 vállalkozásával tart úgynevezett informális kapcsolatot, amelynek keretében tájékoztatja őket a beszállítói megkeresésekről és rendezvényekről. A MEISZ alapító tagja volt a Magyar Munkaadói Szövetségnek, és az 1996. évi média törvényben nevesített Informatikai Érdekegyeztető Fórumnak (IÉF). A Szövetség kezdeményezője volt a Távközlési Érdekegyeztető Fórum (TÉF) létrehozásának. A MEISZ átfogó módon tömöríti a legnagyobb távközlési és informatikai vállalatokat és intézeteket. A Szövetség alapvetően tagvállalatai részvételével konferenciák szervezését, vásárok és kiállításokon történő részvétel szervezésével és új törvények, szabályzatok véleményezésével foglalkozik. A szövetség több kísérletet tett vállalti prospektusok összeállításával, de kiugró eredményt ezen a téren, ez ideig nem sikerült elérni. A MEISZ jelenleg megújuló fázisban van, amit az is bizonyít, hogy éppen most kezdte meg területi szerveinek megszervezését, amihez egy területi rendezvény sorozatot kezdett el. Említést érdemel, hogy a MEISZ és a PHDSZSZ (Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) között együttműködési megállapodás köttetett meg a többi között a társadalmi párbeszéd hatékonyabbá tétele érdekében! A MEISZ jelentősebb tagvállalatai: Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. EUROHIVÓ Magyarország Személyhívó Koncessziós Rt. HIRADÁSTECHNIKA Ipari és Kereskedelmi Szövetkezeti Rt. H-TD-H Mérnöki Tervező Kivitelező és Szolgáltató Kft. HUNGARO DigiTel Távközlési Kft. MATÁV Magyar Távközlési Rt. MATÁVCOM Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft. ORION Elektronikai Kft. PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. SIEMENS Telefongyár Kft. TRITON Telecom Rt. VT-BRG Rádiótechnikai Rt. WESTEL Rádiótelefon Kft. WESTEL Mobil Távközlési Rt. ! MMNSZ (Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége) A magyar munkaadók átfogó, országos csúcsszövetsége, amely célul tűzi ki tagszerveze-

21

teinek az Európai Unióval, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális partneri intézményekkel, valamint az európai és egyéb nemzetközi gazdasági és munkaadói szervezetekkel fennálló többoldalú kapcsolatainak összehangolását azért, hogy a hazai munkaadói érdekképviseleti szervezetek nemzetközi kapcsolataikban egyeztetett álláspontot képviseljenek és közösen lépjenek fel. A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a szövetség elősegíti Magyarország euroatlanti integrációjának megvalósítását. Az MMNSZ arra törekszik, hogy az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar munkaadók és a magyar gazdaság érdekei megfelelően érvényesüljenek. Az MMNSZ kapcsolatot tart fenn valamennyi, az Európai Unióhoz való csatlakozásban érintett törvényhozó, közigazgatási szervezettel és az európai államok magyarországi külképviseleteivel és – elsősorban nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül – elősegíti tagjai megfelelő tájékoztatását az Európai Unióról. Kapcsolatot tart fenn továbbá a nemzetközi gazdasági és munkaügyi szervezetekkel, a nemzeti és nemzetközi munkaadói, gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. Tagszervezetei felhatalmazása alapján az MMNSZ képviseli azokat nemzetközi szakmai és munkaügyi fórumokon, rendezvényeken, a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek tevékenységéről, dokumentumairól tagjai részére és harmadik személyek számára rendszeres információkat szolgáltat. Az MMNSZ tagjai részére konferenciákat, szemináriumokat, oktatási programokat szervez a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek közreműködésével. ! VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) 270 postai, távközlési, informatikai cég tagja, az ágazatban működő cégek 3 %-a. A foglalkoztatottak létszáma ezekben kb. 2 000 fő. A VOSZ - a STRATOSZ-on keresztül - részt vesz az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), a Gazdasági Tanács, Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének (International Labour Organisation /CEEP/), Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének (MNNSZ), OECD országok Ipari és Üzleti Tanácsadói Bizottsága (BIAC), illetve az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Úniójának (UNICE) tevékenységében. ! STRATOSZ (Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége) - nak 3 tagszövetsége és 36 gazdálkodó tagszervezete van. ! A STRATOSZ teljes jogú tagja az Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is. A STRATOSZ jelentős nemzetközi tapasztalatai alapján felismerve, hogy a munkaadói szövetségeknek az európai integráció során jelentős további tömörülésen kell átesniük, 2000-ben együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttműködés első eredményeként közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén. 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is. A STRATOSZ társult tagja a Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének (International Labour Organisation /CEEP/).

22

A STRATOSZ, mint megfigyelő már több éve bekapcsolódott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájába, ahol alapvetően a munka világával kapcsolatos kérdések megoldásához lehet nemzetközi háttértámogatást kapni. A STRATOSZ aktív tagja a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének (MNNSZ), melyben jelenleg az elnöki és főtitkári funkciókat is ellátja, és ez által további jelentős szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében. A STRATOSZ az MMNSZ-en keresztül részt vesz az OECD országok Ipari és Üzleti Tanácsadói Bizottsága (BIAC), illetve az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Úniójának (UNICE) tevékenységében. A STRATOSZ jelenleg alapvetően országos szerveződés szerint működik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett - regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését, igazodva a VOSZ- körzeti és ágazati szervezeteihez. A STRATOSZ infokommunikációs ágazatba tartozó tagvállalatai: Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. Magyar Posta Rt. Magyar Televízió Rt. Vodafone ! SZVSZ (Számítástechnikai, informatikai Vállalatok Szövetsége, amit újabban IVSZ-nek is neveznek) igen nagyszámú számítástechnikai és informatikai vállalatot, társaságot tekinthet tagjának. A szövetségnek híres nagy konferencia jellegű rendezvényei vannak, melyeken nagy számban vesznek részt tagvállalati és más vállaltok is. Tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar számítástechnikai vállalkozások elterjedéséhez segítve megalakulásukat és működésüket. Az SZVSZ és MEISZ a társadalmi Szervezetekről szóló törvénynek megfelelően alakultak meg és alapvető céljuk a szakmai érdekek egyeztetés és képviselete. ! Nem tekinthetők ugyan munkaadói szövetségnek, de a további szervezési munkánál figyelembe kell venni a Infokommunikációs Tudományos Egyesületet és a Mérnök Minősítő Bizottságot is. •

Szervezeti együttműködés

Az itt felsorolt szövetségeknek és elkülönült vállalatoknak viszonylag nagyon laza kapcsolata van egymással és átfogó együttműködésükre ez ideig egyáltalán nem került sor. A kapcsolataikra főleg az egymás rendezvényein, konferenciáikon történő részvétel a jellemző, ahol véleménynyilvánításokra és nézetek megvitatására van lehetőség. Az említett szövetségek és vállalatok többsége tagja valamelyik országos munkaadói szövetségnek, de többségük a STRATOSZ tagja. Több vállalat egyszerre több országos szövetségnek is tagja.

23

Az említett szövetségek és elkülönült vállalatok között jelentős a szolgáltató vállalatok száma, de megtalálhatók a gyártók, termelő vállalatok is, tulajdonviszonyok szerint a magán, a multinacionális és állami vagy részben állami tulajdonú vállalat egyaránt megtalálható. Az infokommunikációs szektor területén működő szakmai szövetségek a társasági törvényben előírt alapszabályzattal és szervezés és működési szabályzattal rendelkeznek és többé-kevésbé rendezett stratégiájuk, és költségvetésük van. Az említett szövetségek a legkülönbözőbb kormányzati szervekkel tartanak laza kapcsolatot, kivéve a két érdekegyeztető fórumot, melyek az Informatikai Kormánybizottsággal meglehetősen szoros kapcsolatot tartanak. E két utóbbi szövetség viszonylag szerény kormányzati pénzügyi támogatást kap, míg a többi szövetség tagvállalataik hozzájárulásaiból tartják fenn magukat. A szövetségek eltérő nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn, melyek inkább alkalomszerűek, mint rendszeresek. A felsorolt szövetségek és vállalatok semmilyen hivatalos vagy szervezett kapcsolatot nem tartanak a munkavállalókkal, kivéve néhány együttműködési megállapodást valamelyik országos szintű szakszervezeti szövetséggel, de ezek az együttműködések túlnyomórészt infrastruktúrák közös használatára és alkalmi tájékoztatásokra terjednek ki. •

Lehetséges szerep a Társadalmi Párbeszédben

A feltárt adatok alapján megállapítható, hogy az infokommunikációs szektorban működő vállalatoknak szektorális érdekképviselete ma nincs. A szakágazat annak ellenére, hogy a GDP jelentős részét termeli meg, közvetlenül nem vesz részt az ország gazdasági és szakmai szabályozásában, kivéve azokat az áttételes utakat, melyek az országos szintű szövetségeken keresztül esetenként rendelkezésre állnak. A magyar szektorális Társadalmi Párbeszéd megszervezése minden bizonnyal egy igen erős szektorális érdekképviseletet fog kialakítani az infokommunikáció területén. Az Információs Társadalom fejlődésével egyre nagyobb szerep vár az infokommunikációs szektorra és ezzel egy időben egyre erősebb európai kapcsolatok alakulnak ki, köztük az EU szektorális Társadalmi Párbeszéd fórumaival is. Az itt vizsgált szövetségek és vállalatok között a MEISZ látszik a legátfogóbb jellegűnek és ennél fogva ez a szövetség lehet a kialakítandó infokommunikációs szektorális munkaadói képviselet szervező motorja, amely a PHARE program segítségével képes megfelelő adminisztrációt és infrastruktúrát biztosítani az új fórum számára. Az infokommunikációs szektorális munkaadói szövetségnek legerősebb „beágyazódása” a STRATOSZ-ba lehet, hisz a legtöbb és legjelentősebb tagvállalatok ma a STRATOSZ tagjai, bár kétségtelen, hogy néhány kisebb vállalatnak szoros kapcsolatai vannak a VOSZ-szal és az MGYOSZ-szal. A szolgáltató és közszolgáltató vállaltok és társaságok éppen a STRATOSZ elismerten erős nemzetközi kapcsolatain és tevékenységén keresztül juthatnak sok EU információhoz és tapasztalathoz, hisz a STRATOSZ már régóta a CEEP-nek, az Európai Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének rendes tagja.

24

III.fejezet

Kollektív alku jellemzői

Tartalom:

•

Informatikai alágazatban

•

Médiában

•

Postás alágazatban

III. fejezet

25

Kollektív alku jellemzői Az ágazatban már több mint tíz évvel ezelőtt, 1990. márciusában kísérlet történt az ágazati kollektív szerződés megkötésére. A szándéknyilatkozatot tizenhat - a Posta Vállalat szétválásával alakult - postai, távközlési, informatikai cég vezetője írta alá. Az idők folyamán azonban a folyamatos átszervezések, vállalati átalakulások, érdekellentétek nem segítettek befejezni a munkát, így a társadalmi párbeszéd új fórumára fog hárulni az a feladat, hogy a több mint tíz éves tervezet alapjain elkészítse a végleges kollektív szerződést. 1. Az informatikai alágazatban a vállaltok, intézmények 80%-ában van érvényes kollektív szerződés. 2. A médiában (nyomtatott és elektronikus sajtó) 1992-ben középszintű kollektívszerződést kötöttek a Magyar Lapkiadók Egyesületével /MLE/, azonban a szerződésben foglaltak végrehajtása nem történt (történik) meg, mivel az MLE-t alkotó munkaadói szervezetek nem vették (veszik) komolyan a megállapodást. Helyi kollektív szerződések léteznek, melyek a Sajtószakszervezet ajánlásai alapján jöttek létre. A Sajtószakszervezet ugyanakkor az Axel Springer Magyarország Kft.-vel az egész országra kiterjedő kollektív szerződést kötött, melyet évenként megújít. A közszolgálati intézmények közül a Magyar Televízióban és a Magyar Távirati Irodában van, a Duna Televízióban nincsen érvényes kollektív szerződés. 3. A postás alágazatban az 1991. március 01-én hatályba lépett kollektív szerződés kiegészítéseként évente középszintű bérmegállapodás kötésére kerül sor. A Magyar Posta Rt. kollektív szerződése érvényes a tulajdonában levő gazdasági társaságokra is. 1993. decemberében a Szakszervezet elkészítette és átnyújtotta a munkáltatónak az új szerkezetű Kollektív Szerződés tervezetét, amelyről megszakításokkal folytak szakértői egyeztető tárgyalások, de új KSZ kötési szándék a munkáltatónál eddig nem érlelődött meg. 1999. szeptemberében a munkáltató átnyújtotta saját KSZ tervezetét, mely a dolgozókra nézve sokkal hátrányosabb megfogalmazásokat tartalmaz, mint akár a jelenleg érvényben levő, akár az 1993-ban – a szakszervezet által - elkészített tervezet.

IV. fejezet Középszintű szociális párbeszéd további fórumai

26

! PÉT (Postai Érdekegyeztető Tanács) Az ágazaton belül jelenleg a Magyar Posta Rt.-nél alakult meg a - körülményekhez képest legátfogóbb érdekegyeztetés, a Postai Érdekegyeztető Tanács (PÉT) keretében. •

A PÉT tagjai: Magyar Posta Rt. Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége (MAPÉSZ), Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ), Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ), Postás Szakszervezet (PSZ).

•

Résztvevők kiválasztásának szabályai: A PÉT alapító tagjai a Munkáltató, valamint a tag szakszervezetek. A PÉT-hez csatlakozhatnak a Postánál működő nem alapító tag, illetve újonnan alakuló országosan működő szakszervezetek, amennyiben az ügyrend aláírásával elismerik a PÉT céljait, feladatait, ügyrendjét. A belépni kívánó szakszervezettől a csatlakozási lehetőséget megtagadni nem lehet.

•

A PÉT szerepe: A munkaügyi kapcsolatok kezelése, A konfliktusok kialakulásának megelőzése, belső rendezése, Az információk folyamatos biztosítása.

•

Felhatalmazottsága: A munkáltató valamint a tag szakszervezetek közötti érdekegyeztetés, A képviselet kihasználása a konfliktusok megelőzésére, A felmerülő konfliktusok belső, tárgyalásos úton történő rendezése, A munkáltató és a munkavállalók érdekeit kifejező megállapodások előkészítése, Az információk rendszeres, folyamatos biztosítása.

•

Finanszírozási háttér:

27

A PÉT működéséhez szükséges feltételeket a munkáltató biztosítja. Biztosítja a termet,

a technikai eszközöket, a jegyzőkönyvvezető személyét, valamint az ellátást az ülés időtartamának megfelelő mértékben. ! TÉF (Távközlési Érdekegyeztető Fórum) A TÉF igen jelentős szerepet játszott a távközlési ágazat privatizációjában és törvényalkotásába. A TÉF tagvállalatainak küldöttei szervezett munka formájában rendszeren figyelemmel kísérik az ágazat fejlődését, szabályozási kérdéseit. A szervezet tevékenysége alapvetően gazdasági és szabályozási kérdésekre összpontosít, de gyakran foglalkozik tipikus érdekképviseleti és érdekvédelmi kérdésekkel is. Az új egységes távközlési törvény már nem biztosít a számára olyan egyeztetési jogokat és anyagi támogatást, mint a korábbi törvény. A TÉF ebben az új helyzetében keresi a helyét és szerepét, de egyúttal szembe kell néznie azzal a ténynyel, hogy újabb hasonló jellegű, alternatív szövetség létrehozását latolgatja néhány távközlési vállalat és intézmény. ! IÉF (Informatikai Érdekegyeztető Fórum) Az IÉF szerepe és sorsa nagyon hasonló a TÉF –hez, hisz működését a régi távközlési törvény alapozta meg, de az új egységes távközlési törvény már nem biztosítja ezeket a szerepeket és az anyagi támogatást is gyakorlatilag megvonta a szervezettől. A TÉF és IÉF működését a távközlésről szóló törvény szabályozza és legfőbb feladatuknak a szakterület törvényi szabályozásában való részvételt, tekintik. ! SZVSZ (Számítástechnikai, informatikai Vállalatok Szövetsége) ! A METESZ keretén belül működő kisebb-nagyobb érdekképviseleti szervezetek. Az ágazaton belül jelenleg minden gazdálkodó szervezetnél van kötve kollektív szerződés.

V. fejezet

Részvételi intézmények az ágazatban

28

Minden gazdálkodó szervezetnél megtörténtek az Üzemi Tanácsválasztások, egyes helyeken azonban, az eredmény megfellebbezése okán, illetve az eredménytelenség miatt nincs végleges összetétel. Az I. fejezetben már említés történt arról, hogy az Üzemi Tanácsok megléte sem garancia arra, hogy kihasználódnak a törvény által biztosított munkavállalói lehetőségek. Sok vállalatnál az Üzemi Tanácsok inkább szimbolikus, mint aktív szerepet töltenek be, illetve, mint ugyancsak fentebb szó esett róla, a szakszervezet ellenpólusaként vannak felhasználva a munkáltató által, miközben az optimális estben a két intézmény természetes szövetségesként kellene, együttműködjön.

ÖSSZEFOGLALÓ

29

Az infokommunikációs szakágazatban működő vállalatok munkaadói érdekképviseleteknek tekinthető szerveződése viszonylag gyengének mondható, de az a néhány szakmai szövetség, mely ma is betölt bizonyos érdekképviseleti szerepet, minden bizonnyal alkalmas arra, hogy viszonylag gyorsan kialakítson egy erős szektorális munkaadói szövetséget. Figyelembe véve azt, hogy a szakágazat az Információs Társadalom alapvető infrastruktúrája, célszerű az Ágazati Társadalmi Párbeszéd fórumát mielőbb létrehozni, hogy ez a jelentős ágazat részt vegyen az érdemi párbeszédben.

Mellékletek:

30

•

Megállapodás (az "Ágazati Kollektívszerződés" megkötésének szükségességéről)

•

Ágazati Kollektívszerződés (tervezet)

•

A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Alapszabálya

•

Postai Érdekegyeztető Tanács Alapító Okirata