BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ________________________________________________________
ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2011.
Összeállította: Baranyai Magdolna bejegyzett adószakértő
1
Társasági adó (1996. évi LXXXI. Törvény figyelemmel a 2010. évi CXXIII. Törvény előírásaira) Bővült a társasági adóalanyok köre: az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciummal. Megszűnik a külföldi szervezet társaságiadó-kötelezettsége. 2010.12.31-ig még marad a szabály – ha külföldi szervezetnek belföldi illetőségű adózó az alábbiakat fizeti – 30 %-os társasági adót kell levonni az ellenértékből a külföldi szervezettől: - kamat (számviteli tv. előírások alapján kimutatott fizetendő kamat, melyet ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értékeként számol el a társaság) - jogdíjat (társasági adótv. szerinti definíció szerint) - szolgáltatási díjat (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám; piac- és közvéleménykutatás; valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység címén nyújtott szolgáltatás). A kifizetést követő hónap 12-ig kell megfizetnie a kifizetőnek a társasági adót. Ha olyan társaságnak fizetünk pld. kamatot, amellyel van egyezménye Magyarországnak, akkor az illetőségigazolást az első kifizetés előtt be kell szerezni. Elfogadható helyette nyilatkozat is az illetőségről azzal, hogy a magyar cég a társaságiadó-bevallás benyújtásáig megkapja az illetőségigazolást. Ha nincs meg ezen időpontig az igazolás, akkor az adóév utolsó hónapja kötelezettségeként be kell vallani a társasági adót. (Art. 4. sz. melléklet tartalmazza az illetőségigazolással kapcsolatos előírásokat) o (Emlékeztetőül: Külföldi szervezet az a külföldi illetőségű nem magánszemély, amelynek székhelye olyan államban van, amellyel nincs Magyarországnak kettős adózást elkerülő egyezménye.) Iránymutatás: Számviteli Levelek 2010.11.04 – 4778 kérdés-válasz. Változott az ellenőrzött külföldi társaság fogalma: 2011.01.01-től csak az a külföldi társaság minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyik nem fizetett legalább 10 % társasági adónak megfelelő adót, vagy - ez akkor vizsgálandó, ha az adóalapja és eredmény nulla vagy negatív – az államában előírt társasági adó mértéke nem éri el a 10 %-ot. (Korábban ez a mérték a 19 %-os adókulcs 2/3-a, azaz 12,67 % volt) Adómérték változás 2011.01.01-től a 10 %-os társasági adókulcs feltétel nélkül az adóalap 500 millió Ft-os összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millióFt-ot meghaladó részére a társasági adó kulcsa továbbra is 19 %. 2010.évre átmeneti rendelkezés van érvényben (2010.08.16-tól): 10 %-os adókulcs a 2010. I. félévi adóalap 50 millióFt-os összegéig akkor alkalmazható, ha az első félévi adóalap után számított adóból nem vesz igénybe adókedvezményt; az első félévi és az azt megelőző adóévi adóalapja vagy adózás előtti eredménye eléri a jövedelem-minimumot; foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az I. félévben legalább fél, vagy az adóév egészében legalább 1 fő; megfelel az I. félévben a rendezett munkaügyi kapcsolatos követelményének; az I. félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának és legalább a minimálbér kétszeresének I. félévre számított szorzata után vall járulékot) A 10 %-os kulcs adómegtakarítását 2010.12.31.-én lekötött tartalékként kell kimutatni a beszámolóban. A lekötés adóévét követő 4 adóévben ezt az összeget fel kell használni beruházásra, korábban munkanélküli, illetve legalább 50 %-ban megváltozott 2
munkaképességű vagy pályakezdő személy foglalkoztatására elszámolt személyi jellegű kifizetésre, pénzügyi intézménnyel szembeni kötelezettség csökkentésére. Az adómegtakarítás csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy. A 800/2008/EK rendelet szerinti regionális támogatásnak, vagy mezőgazdasági támogatásnak minősül. Az 50 mFt-ot meghaladó adóalap után az adó mértéke 2010. I.félévében 19%. Ha az adózó az I. félévi adóalapja után nem tud (vagy nem akar) 10 %-os adókulcsot alkalmazni, akkor az I. félévi adóalap után 19 % adómértékkel számol. A 10 %-os adókulcs a II. félévi adóalap után 250 mFt-ig érvényesíthető. A 250 mFt feletti rész 19 %-kal adózik. (I. félév 181 nap, II. félév 184 nap – nincs választási lehetőség közbenső mérleg készítésére!) Feltétel nélkül alkalmazható a II. félévi 10 %-os adókulcs. 2013. január 1-jétől a pozitív adóalap 10 százaléka lesz a társasági adó. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao. tv. 7. §-a 1) bekezdésének z) pontja] − − −
a Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás is, annak az 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig, ehhez az szükséges, hogy a társaság rendelkezzen az Magyar Kármentő Alap által kiállított igazolással, ezen rendelkezést a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is lehet alkalmazni. Az adott támogatás elismert ráfordításnak minősül – nem kell az alapnak ehhez külön nyilatkoznia!
Fizetendő adó kiegészítése - feltöltési kötelezettség [Tao. tv. 26. §-ának (7) bekezdése] Az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott támogatások nélküli összegig az adóelőleget december 20-ig ki kell egészíteni. Ezen rendelkezés nem vonatkozik azon adózókra, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg – az új előírás szerint – a 100 millió forintot (50 millió forint helyett). Ezt a rendelkezést a 2010. december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésére – ide értve az eltérő üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg – kiegészítést is – alkalmazni kell. 2010.12.20-ig 1046 sz. nyomtatványon kell a bevallást beadni. A kettős adóztatás elkerülése [Tao. tv. 28. §-ának (2), (4) bekezdése] Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége. Ha államközi adóegyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő, akkor a külföldön fizetett adóból levonható a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. Ha nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása [Tao. tv. 18. §-a (2) bekezdésének új d)-e) pontja és módosult f) pontja] A módosítás az új OECD Irányelveknek megfelelően kettő új csoportot különböztet meg. A szokásos piaci ár meghatározható:
3
− − −
ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál, nyereség-megosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben, egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az előbbiek alapján nem határozható meg. (továbbra is alkalmazható az összehasonlító piaci árak módszere, a költség-jövedelem módszer, viszonteladási árak módszere is)
Kisebb módosítások (hatályba léptek általában 2010. december 16-án) A fogalmaknál [Tao.tv. 4. §-a] − 39. pontban (előadó-művészeti szervezet jegybevétele) lényegében új szöveg: a törvény alkalmazásában TESZOR 90.01. Előadó művészet, a TESZOR 93.2. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele. ( az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódóan adókedvezmény alapját képező, előadó-művészetből, bábszínházi előadásból származó jegy- és bérletbevétel statisztikai besorolása változik meg SZJ helyett TESZOR)Maradt a szabály →az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a szervezet tárgyévi jegybevételének 80 %-át. Adóalapot csökkentő jogcímek [Tao.tv. 7. §-a] −
2011.01.01-től bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereség után is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény.
Adóalapot növelő jogcímek [Tao.tv. 8. §-a] Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség [3. sz. melléklet A/12. pontja] −
2010.01.01-től változott, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen adott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével a juttatónak nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét, míg a juttatásban részesülőnek nincs adóalap-csökkentési lehetősége. Az így elszámolt költség, ráfordítás nem minősül elismert költségnek, ezért az adóalapmegállapításánál meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha: A juttatás olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik amely állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, vagy Az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. (az eredmény a vállalkozási tevékenység eredményét jelenti – ha a beszámolót késve kapja meg a társaság – önellenőrzéssel kell helyesbíteni a bevallást; vállalkozási tevékenységet nem végző juttatásban részesülő azon nyilatkozata is elég, ha tartalmazza, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet és a támogatást kizárólag a közhasznú alaptevékenységéhez használták fel;
4
önkormányzatnak, költségvetési szervnek, magánszemélynek, illetve közérdekű kötelezettség vállalás céljára adott támogatás ismert ráfordításnak minősül) 2010.05.15-től a külföldi személyek teljes köre kikerült az adóalap-növelési kötelezettség nélkül támogatható személyek köréből. - 2010.02.26-i módosítás következtében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a filmgyártás vagy előadó-művészeti szervezet támogatása. Esetükben nem kell az eredményről nyilatkozniuk – ez visszamenőleg 2010.01.01-től alkalmazható.
A (nem számlázott) utólagos engedmény 2010.01.01-től véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül. Az engedmény jogosultjának nincs adóalap-csökkentési lehetősége, míg az engedmény nyújtójánál elszámolt rendkívüli ráfordítás akkor lesz elismert költség, ha: Az engedményt nem külföldi személy vagy, külföldi illetőségű részére nyújtja, és Rendelkezik az engedmény jogosultjának nyilatkozatával, amely szerint az engedményjuttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. Ha az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek (skontó), akkor a feleknél az engedmény ezen összegének a késedelmi kamattal arányos részt meghaladó összeget elengedett követelés/kötelezettség címén kell elszámolni. Az engedmény nyújtójának akkor kell az adóalapját növelnie, amennyiben azt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja ( Tv. 8.§ (1) h, pont) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség [3. sz. melléklet B/2. pontja] −
az adózó által üzletpolitikai (reklám-) célból magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, az Szja-tv. szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerinti áruminta.
Új előírás: a látványcsapatsport támogatása. Látványcsapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, valamint a jégkorong. Ezen országos sportszervezetnek adott támogatás esetében a támogatott által kiállított igazolásban szereplő összegig, max. az adóévi fizetendő adó 70 %-ig adókedvezmény vehető igénybe. (Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól léphet életbe) Figyelem! 2010. évi főbb változások voltak: - kapcsolt vállalkozások fogalma bővült (magánszemélyek és hozzátartozóik is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek) - a szokásos piaci árat figyelni kell már az apportálásnál is - csak a saját tevékenység részeként elvégzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből - a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítási költség is levonható az adózás előtti eredményből - a reprezentáció és az üzleti ajándék adóalapot növelő tétel - helyi iparűzési adó nem csökkenti az adóalapot
5
Gyakori kérdések: - kis- és középvállalkozás beruházási adóalap kedvezménye a kivitelezés évei alatt vehető figyelembe, ha áthúzódik egyik évről a másik évre a beruházás. A Tao. Tv. 7. § (1) bekezdés zs, pontja alapján a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény.(tehát nem feltétel az aktiválás, lehet év végén befejezetlen beruházás is!) - Cégautó adó megfizetése nem elegendő a társasági adó kapcsán a vállalkozás érdekében felmerült költségek megítéléséhez. Célszerű az év elején és év végén a kilométeróra-állás feljegyezni, mellyel igazolni lehet, hogy az adóévben hány kilométert futott a jármű. - A fejlesztési tartalék akkor is feloldható, ha a beruházás megvalósult, de még nem került üzembe helyezésre. - Figyelembe vehető egy adóévi beruházás egyszer beruházás adóalap-csökkentő tételként is, illetve az adóévet megelőző évben képzett fejlesztési tartalék feloldására is. - Feltétel a Tao. Tv. 7.§ (1) zs, pont szerinti beruházási adóalap kedvezménynél, hogy a társaság tulajdonosai egész évben magánszemélyek legyenek. (ha volt visszavásárolt saját üzletrész akár 1 napig is – a feltétel nem teljesül!)
ÁFA-törvény 1. Kulturális, művészeti stb. szolgáltatások [Áfa-tv. 42. §-a] Ezeket a szolgáltatásokat – függetlenül attól, hogy adóalany, illetve nem adóalany részére nyújtják – az Áfa-tv. egységesen szabályozta. 2011. január 1-jétől szétválik a teljesítési hely. Ha adóalany részére nyújtanak kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sportszolgáltatásokat, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásokat, annak teljesítési helye a főszabály szerint alakul, vagyis az igénybevevő gazdasági célú letelepedése lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek a felsorolt típusú szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul ott van, ahol az eseményt, a rendezvényt ténylegesen megrendezik. (A belépéskor nem lehet eldönteni, hogy adóalany vagy nem adóalany a belépő.) Ha az előbbiekben felsorolt szolgáltatásokat (ide értve a kiállítások, vásárok, bemutatók rendezését), ezek szervezését nem adóalany részére nyújtják, teljesítési hely az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik [Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének új d) pontja]. 2. Az adó alapjának utólagos csökkentése [Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja] A módosítás a szerződéstől való elállás, illetve a szerződés felbontásának egyes eseteivel (bármely félnek felróható okból, elháríthatatlan külső okból) bővíti az adóalap utólagos csökkentését eredményező tényállások körét. A módosítás [Áfa-tv. 78. §-ának új (4) bekezdése] az önellenőrzés nélküli adóalap korrekciót lehetővé tevő esetek körébe vonja azon értékesítéseket is, amelyek mentesek az adó alól. A hatályos szabályozásban – annak ellenére, hogy az ügylet fizetendő adót nem eredményezett – a bevallásban szerepeltetett adóalap utólagos korrekciójára csak önellenőrzéssel, a korábbi időszakot érintően volt lehetőség. Vagyoni értékű jogok átengedésekor önellenőrzés nélkül korrigálható ezentúl az ÁFA-alap.
6
2010.12.10-én az APEH honlapra már felkerült egy iránymutatás - Tájékoztató az összesítő nyilatkozatot érintő 2011. évi változásokról Az áfatörvény 77. §-ának megfelelő, utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegét – akár közösségen belüli termékértékesítésről vagy termékbeszerzésről, akár közösségi szolgáltatás nyújtásról vagy igénybevételről (ez utóbbi esetben, ha annak teljesítési helye belföldön van és az adófizetésre az igénybe vevő kötelezett) van szó – arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy az áfatörvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Ezen említett ügyletekkel kapcsolatban ugyanígy lehet eljárni az áfa-bevallásban is (úgy a 1165. számú, mind a speciális adózói kör részére rendszeresített 1186. számú bevallásban), vagyis az adóalap áfatörvény 77. §-a szerinti csökkenése miatti korrekció önellenőrzés nélkül, a számla – a vevő részére történő – rendelkezésre bocsátásához (-állásához) kapcsolódó bevallási időszakban elszámolható. (A 77. § alá nem tartozó esetkörökben az adó alapjának utólagos csökkentése miatti korrekciók csak önellenőrzés illetőleg az összesítő nyilatkozat visszamenőleges módosítása keretében korrigálhatók.)
3. Adólevonási jog korlátozása alóli kivétel [Áfa-tv. 125. §-a (2) bekezdésének új i) pontja] A módosítás feloldja az előzetesen felszámított adó levonási tilalmat azon motorbenzin beszerzése tekintetében, amelyet igazoltan a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos kísérleti fejlesztéshez használnak fel. 4. Fordított adózás [Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja] A módosítás bővíti a felszámolási, vagy más, a fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany általi, fordított adózás alá eső ügyletek körét a 100 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtásokkal. (eddig csak a termékekre vonatkozott) Az adócsalás visszaszorítása érdekében 2015. június 30-ig lehetősége van a tagállamoknak arra, hogy fordított adózást írjanak elő a széndioxid kibocsátási kvóták értékesítésére. A módosítás él ezzel a lehetőséggel és előírja a fordított adózást az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetében. Az Áfa-tv. 6. számú melléklete kiegészült a használt primer cella elem és elektromos akkumulátor, ezeknek a hulladéka; kimerült primer-elem és kimerült elektromos akkumulátor [vtsz. 8548 10] fordított adózás alá kerülő tételekkel, a termékkörben előforduló adócsalás visszaszorítása érdekében. 5. Utazás-szervezésnél Az utas fogalmának módosítása [Áfa-tv. 206. §-a (1) bekezdésének c) pontja és új (2) bekezdése, a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul] Utas az az ügyfél az utazásszervezőnek tett nyilatkozata alapján, aki (amely) a szolgáltatást − nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minőségében, illetve − egyéb – az előbbiek közé nem tartozó – esetekben pedig a saját nevében és javára veszi igénybe. Az utazásszervező köteles ügyfelét a teljesítést megelőzően nyilatkozattételre felhívni és annak keretében nyilatkoztatni arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele, előlegfizetés hiányában pedig az utazásszervezés szolgáltatás teljesítése 2011. január 1-jére vagy az azt követő napra esik.
7
Az előzetesen felszámított áfa levonása [Áfa-tv. 212. §-a] A módosítás egyértelmesíti, hogy amennyiben az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany más által nyújtott szolgáltatást, értékesített terméket használ fel az utas részére történő utazásszervezési szolgáltatás nyújtásához, az arra eső áfa nem vonható le, függetlenül attól, hogy más által áthárított vagy a fordított adózás keretében az igénybevevő által felszámítandó adóról van-e szó. 7. Adóvisszatérítés kérelemre [Áfa-tv. új 257/A §-a] Az új szabályozás lényege, hogy a külföldi illetőségű adománytevő az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott, közösségi feladatok ellátását szolgáló beszerzések árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, a beszerzések áfáját a törvényben meghatározott kör részére, a törvényben meghatározott feltételek mellett az adóhatóság visszatéríti. A szabályozás szerint a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány, segély esetében, ha annak kedvezményezettje igazoltan közszolgáltató (társadalmi szervezet, egyesület, egyház, alapítvány, közalapítvány, nonprofit gazdasági társaság stb.) az Áfa-tv. 85. §-a (4) bekezdésének b)-f) pontja alapján, az állami adóhatóság – a kedvezményezett írásos kérelmére – visszatéríti a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított és az ellenérték részeként megtérített, illetve az általa fizetendő adóként is megállapított előzetesen felszámított adót, feltéve, hogy − a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele a kedvezményezett alapszabályában (alapító okiratában) megjelölt tevékenységnek, feladatnak az ellátását szolgálja, amely a közhasznúsági törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat, egyházi személynek, szervezetnek minősülő kedvezményezett esetében pedig a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tevékenység; − az adományozó az adomány összegét a vonatkozó adózási rendelkezésekkel összhangban számolta el; − az adományozó az adomány felhasználását kifejezetten ahhoz a feltételhez köti, hogy a kedvezményezettet mentesíteni kell a termékek, szolgáltatások árába (díjába) belefoglalt adó viselés alól; − a kedvezményezettet az adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg. Az adó-visszatérítési jog legfeljebb olyan hányadban illeti meg a kedvezményezettet, amilyen hányadban a közhasznú tevékenység, feladat ellátását szolgáló kiadásokból az adomány összege részesedik. Az Áfa-tv. 257/A. §-át azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a pénzbeni adomány, segély felhasználása 2011. január 1-jén vagy azt követően beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás érdekében történik. 8. Az Áfa-tv. mellékleteinek módosítása Az Áfa-tv. 3. számú melléklete kiegészült azzal, hogy az adó mértéke az adóalap 5 százaléka a könyv és kotta bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája esetében is. A rendelkezést az esetben kell először alkalmazni, amelyben a teljesítés időpontja 2011. január 1-jére vagy az azt követő napra esik.
8
9. Termékimport esetén adómentesség [Áfa-tv. 93. §-a (1) bekezdésének g) és l) pontja] Az importőrnek az ÁFA-mentes vámkezeléshez a közösségi adószámát is meg kell adnia. 10. Egyéb változások 2011.01.01-től ingyenes termékátadás esetén a terméknek nem a beszerzéskori, hanem az átadáskori állapotára érvényes beszerzési árát, ennek hiányában az előállítási költségét kell ÁFA-alapként figyelembe venni. Az egyszerűsített számlán ezentúl szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha ő a saját államában adófizetésre kötelezett. Harmadik államban letelepedett adóalanyok ezentúl az állami adóhatóság bármelyik szervénél beadhatják ÁFA-visszaigénylési kérelmüket, de változatlanul a Kiemelt Adózók Igazgatóságának címezve. 2010.06.17-től változás: Közcélú természetbeni adomány után nem kell ÁFÁ-t fizetnie az adományozónak, ha olyan vagyont adományoz, amelyet eddig vállalkozása ÁFA-köteles tevékenységéhez használt, hasznosított. Ha az adományozó eleve adományozási céllal szerez be terméket, nem jár az ÁFA-kedvezmény. A kedvezmény akkor jár, ha az adományozott közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezet, vagy egyház. A kedvezmény az adományozott adományozó nevére kiállított okirattal igazolható.
Személyi jövedelemadó Legfőbb változás, hogy egységes, egykulcsos SZJA mérték lesz 2011.01.01-től: 16 %. Ez a mérték vonatkozik az összevont adóalapra és valamennyi külön adózó jövedelemre is. Kivétel a tartós befektetésből származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem 10 %-os adókulcsa. (SZJA tv. 67/B§ (5)) – 5 év után 0 %. Az egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadója, amely 500 mFt-os éves adóalapig 10 %, fölötte változatlanul 19 %. 16 %-kal adózik azonban az egyéni vállalkozói kivét, valamint a vállalkozói osztalékalap. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a jövedelem 27 %-val kiegészíteni az adóalapot, azaz „felbruttósítani”. (2012-től ez a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.) (egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapja, EKHO-s jövedelem, egyéb jövedelmek tartoznak az összevont adóalapba) Nem része viszont az ingatlan és vagyoni értékű jogok származó jövedelem, osztalékelőleg és az EVA-s osztalék. 2011-től családi kedvezményt és egyes adókedvezményeket csak az összevont adóalappal, illetve annak adójával szemben lehet érvényesíteni. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója tehát: 127 % * 16 % = 20,32 % Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az EHO megfizetésére (pld. a bevétel külföldi juttatótól vagy nem kifizetőtől származik) a bevétel 78 %-át kell figyelembe venni jövedelemként az adóalap-kiegészítés kiszámításához, kivéve, ha az adózó (pld. egyéni vállalkozó) e tb-terheket költségként számolja el.
9
Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság, helyette adómentes jövedelem lesz. Kivéve a hallgatói munkadíj, mely jellemzően munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles jövedelem lesz. Adómentes jövedelem lesz pld. gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, nyugdíj, ápolási díj, szociális gondozói díj évi 180 eFt-ot meg nem haladó része, szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanuló-, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi időszak befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás….., ösztöndíj … stb. 2010.08.01.-től nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az alkalmazott munkavállalónak egy napra a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér.(összevont adóalap megállapításakor sem vehető figyelembe) Az adójóváírásra való jogosultság a bérjövedelemmel rendelkezőket illeti meg, a bér adóalapja adójának (16 %) összegéig, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft-ig. (évente összesen tehát legfeljebb 145 200 Ft) Az így megállapított összeg teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 eFt-ot. Ha a magánszemély összes jövedelem ezt az értékhatárt meghaladja, de nem éri el annak 1 millió 210 eFt-tal növelt összegét, az érvényesíthető adójóváírás az előzőek szerint kiszámított teljes összegnek a meghaladó rész 12 %-kal csökkentett része. Az adójóváírás tehát 3 millió 960 eFt összes jövedelem felett nem érvényesíthető. Összes jövedelembe számít: Magánszemély összevont adóalapja + vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalap + nemzetközi szerződés alapján mentesített jövedelem, melyet nem kell az összevont adóalapba beszámítani + EKHO alapjául figyelembe vett bevétel + külön törvény alapján ideszámítandó bevétel. 2011.01.01.-től nem kell beszámítani az összes jövedelembe a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, az arról való végleges lemondásból származó jövedelmet, az ingatlan átruházásból származó jövedelmet, a munkaviszony megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, valamint osztalékelőleget. Családi kedvezményt érvényesíthet az adózó a kedvezményezett eltartott után. (adóalap kedvezmény lett az eddigi adókedvezmény helyett) (az aki családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában, az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély) Eltartott a családi kedvezmény szempontjából: - a kedvezményezett eltartott, továbbá az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. (ide tartoznak azok a személyek, akik után már nem jár iskoláztatási támogatás, de közoktatási intézményben tanulnak, vagy felsőoktatási iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatók és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik) A családi kedvezmény mértéke: - 1 és 2 eltartott esetén 62 500 Ft - 3 és minden további eltartott esetén 206 250 Ft adóalap levonás. (havonta / eltartottanként)
10
A családi kedvezmény már 1 gyermek után is érvényesíthető lesz és megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja. A családi kedvezményt a házastársak (élettársak) együtt, vagy közülük a kereső – veheti igénybe. Az eljárás feltétele a munkavállaló által leadott nyilatkozat. A nyilatkozatminták már letölthetők az APEH honlapról 2010.12.31-től: http://www.apeh.hu/bevallasok/adatlap/adoeloleg_2011.html Az őstermelő jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100 eFt adókedvezményét. 2015.évi adóval szemben átmenetileg lehet adókedvezményként elszámolni a tandíj, illetve a lakáscélú hitel törlesztés adókedvezményét. Nem változott a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye (havonta a havi minimálbér 5 %-nak megfelelő összeg) Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 %-ról 20 %-ra csökken 2011.01.01-től. Az önsegélyező pénztárban legalább 2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 %-os adókedvezmény érvényesíthető már 2010-re is. A 2011. évi adóbevallásnál a magánszemély adóbevallás helyett adónyilatkozatot tehet majd. Feltételek szigorúak, pld. kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet.; a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1 000 Ft-nál; nem kér adókiutalás stb… A munkáltatóknak új kötelezettség, hogy az év végi adóigazoláson az adónyilatkozat megtételének feltételeit is szerepeltetni kell. (programozóknak feladat) Az adókedvezmények sorrendje: - lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye - személyi kedvezmény - őstermelői kedvezmény - egyéb Ingatlan bérbeadás adózása Az évközi 2010.08.16-i változás következtében az ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemélynek nem kell kötelezően egyéni vállalkozóvá válnia. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem 2011.01.01-től minden esetben összevont adóalap része (önálló tevékenységből származó jövedelemként), tehát az adómérték: 127 % *16 % = 20,32 %. (egyéni vállalkozás kivételével!) (ez azt jelenti, hogy igénybe vehető a családi kedvezmény!) A magánszemély bérbeadónak lehetősége van a bevétellel szemben költséget érvényesíteni: - értékcsökkenést számolhat el, nem kizárólag üzemi célú ingatlannál arányosíthat pld. m2 arányában 2 évnél régebben szerzett épület után is elkezdhet értékcsökkenést számítani. Választhatja a vélelmezett 10 %-os költséghányadot is. Figyelem! 1 évre csak 1 nyilatkozatot adhat a magánszemély! (vagy tételes ktg. Elszámolást választ, vagy vélelmezett 10 %-os költséghányadot!) A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia a számlaadásra kötelezett magánszemélytől 2010.08.16-i változás óta. A kifizető akkor von adóelőleget, ha a magánszemély ezt nyilatkozatában kéri.
11
A magánszemélynek 12 % különbözeti bírságot kell fizetnie, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt jogalap nélkül kért és emiatt 10 eFt-ot meghaladó befizetési különbözete keletkezett. Figyelem! A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattételi lehetőségről és a jogkövetkezményekről! A munkáltatótól származó bevételből továbbra is levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény. A munkáltató az adóelőlegnél akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik neki arról, hogy az adóévben mástól nem szerzett az összes jövedelmébe számító jövedelmet. Ez utóbbi nyilatkozat hiányában a munkáltató az adójóváírást addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege túl nem lépi a jogosultsági határt. Kamatkedvezményből származó jövedelem A jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója pedig 16 %. Tehát számszerűsítve: 119 % * 16 % = 19,04 % SZJA (de figyelem van még 1,00 * 27 % EHO!) 2010-ben 54 % SZJA + 27 % EHO volt a teher! (30 napon túli előleg elszámolás!) Nyereményből származó jövedelem Nem pénzbeni nyeremény esetén az adó számítása: 119 %*16 % = 19,04 % (EHO nincs) (a nyeremény kifizetője fizeti!) Végkielégítések adózása Az évek közötti megosztás megszűnik. Főszabály szerint, ha tárgyévet követő január 15-ig kifizetésre kerül, akkor az előző év utolsó napján megszerzett jövedelemnek minősül. (TB tekintetében január 10-e a határnap; Munkatörvénykönyv szerint szintén január 10-ig kell figyelembe venni előző évi jövedelemként!??) Elhunyt munkavállalók munkabére Nem volt eddig szabály rá. A törvény rögzíti, hogy az örökösök jövedelmének számít, de úgy kell számfejteni, ahogyan a magánszemélyt még életében megillette volna. Devizás átszámítás 2010.01.01-től változás volt, ha külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén az adóelőleglevonásra kötelezett kifizető a FT-ra átszámításnál a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza; Külföldi pénznemben megfizetett adó esetében a magánszemély döntése esetén a teljesítés időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Ingó vagyontárgy átruházása Az adót akkor nem kell megfizetni, ha az nem haladja meg a 32 eFt-ot. (vagyis továbbra is 200 eFt-ig adómentes – csak az adómérték változás került be a törvénybe)
12
Kamatadó Kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006.09.01-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya és takarékbetét konstrukciók kamatára és a 2006.09.01-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. Osztalékadó Megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes, 10 %-os adója. Az osztalékból származó jövedelem is 16 %-kal adózik. Ingó és ingatlan értéknövelő beruházás Értéknövelő beruházásnak az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás minősül. Az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek 5 %-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából végeztek el. (Ingatlan esetében 24 hónapon belül) Ingatlan átruházás Az ingatlan megszerzésére fordított értéknek számít a ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlákon szerepel, de legalább a beépített anyag értéke. (öröklésnél, ajándékozásnál – illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték) Árfolyamnyereségből származó jövedelem Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír esetében, ha az illeték kiszabására a bevallásig nem kerül sor, akkor - öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték - ajándékozással szerzett értékpapírnál az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Az illetékkiszabás után önellenőrzéssel kell módosítani a bevallást! Ha illetékmentes az ügylet, akkor öröklésnél szintén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál pedig az igazolt szerzési értéket kell figyelembe venni. (igazolt érték hiányában nullát) Tevékenységre jellemző kereset 2011.01.01-től hatályon kívül helyezték. 2010-re vonatkozóan megállapíthatja az adóhivatal a járulékhiányt, de mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot nem szabhat ki. Szakkönyv vásárlási támogatás 2010.01.01-től visszamenőleg adómentes a közoktatási tv. alapján a munkáltató által adható, évente 4 eFt-os szakkönyvvásárlási támogatás. Segély 2010.01.01-től adómentes az a segély, amelyet elemi kár vagy katasztrófa károsultjának a munkáltatója nyújt lakása újjáépítése céljából. Sportverseny Értékhatártól függetlenül adómentes a sportversenyen, vetélkedőn nyert érem, serleg és trófea értéke.
13
Juttatások A természetbeni juttatások fogalmaz megszűnik 2011.01.01-től. A nem pénzben történő juttatások fajtái: - adómentes juttatások (ld. Fent) - béren kívüli juttatások - béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások - béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Béren kívüli juttatások (eddig 25 % kedvezményes adózásúak voltak, mind adható volt utalvány formájában is.) Választható elemek
2010-ben értékhatár
2011-ben értékhatár
2011-ben adóteher
Megjegyzés
78 000 Ft
19,04 %
Közeli hozzátartozók részére is adható Hideg és meleg étkezési utalvány együttesen kezelendő + 27 % EHO-t is fizet a kifizető! (számla alapján kell elszámolni vele)
Üdülési csekk
73 500 Ft
2010-ben adóteher 25%
Meleg étkezési utalvány Hideg étkezési utalvány Internethasználat
18 000 Ft
25%
18 000 Ft
19,04 %
Korlátlan
97,8 %
18 000 Ft
19,04 %
5 000 Ft
19,04 %
Szolgáltat ás értékének erejéig
Adómentes
Nyilatkozatni kell – 3 hónap max. visszamenőleg
Iskolakezdési támogatás Helyi utazási bérlet
Iskolarendszerű képzés Széchenyi Pihenő Kártya Önkéntes kölcsönös egészségpénztár Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár Kultúra utalvány Sporteseményre szóló belépőjegy
22 050 Ft
25 %
23 400 Ft
19,04 %
Minimálbér 30 %-ig
Bérlet 25% árának erejéig 183 750 Ft 25 %
Bérlet 19,04 % árának erejéig 195 000 Ft 19,04 %
Munkáltató nevére szóló számla alapján Minimálbér 2,5 szereséig
-
-
300 000 Ft 19,04 %
Külön kormányrendelet lesz a felhasználhatóságra!
22 050 Ft
25 %
23 400 Ft
19,04 %
36 750 Ft
25%
39 000 Ft
19,04 %
Korlátlan
97,8 %
Korlátlan
-
-
50 000 Ft
Bérként adózik -
A fentiek közül csak munkavállalónak adhatók: önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, iskolarendszerű képzés, internet használati díja. A többi munkavállalónak és társas vállalkozónak egyaránt adható.
14
Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 % SZJA és 27 % EHO terheli. ( összesen 51,17 %) – Ezek eddig többnyire 98 % adóterhet viseltek! Idetartoznak: - cégtelefon magáncélú használata (bruttó telefonszámlaérték 20 %-a, ha nem különíthető el a magáncélú használat – nem változott) -
adóköteles díjú csoportos biztosítások (ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét – akkor nem állapítható meg, hogy mely magánszemély milyen jövedelmet szerzett)
-
adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék (reprezentáció esetében, ha a vállalkozás társasági adóalapot növelő tételként figyelembe veszi, akkor adómentes!) Az üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggésben adott, a minimálbér 25 %-nak megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék. Nem társasági adóalanyok esetében adómentes a bevétel 1 %-a, de legfeljebb 25 MFt a reprezentációnál. Az adóév során a tevékenységben személyesen közreműködő tagok együttes létszámával számolva az 5 eFt/fő értéket meg nem haladó üzleti ajándék után nincs adófizetési kötelezettség. Az adómentes reprezentáció és üzleti ajándék után nincs EHO fizetési kötelezettség. Nonprofit szervezetnél nem kell adót fizetni a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült ráfordítás 10 %-ig, de legfeljebb az összes bevétel 10 %-ig.
-
Csekély értékű ajándék (évente 3 alkalommal adható a mindenkori minimálbér 10 %-áig. 2011-ben tehát 3 * 7 800 Ft = 23 400 Ft). Adható munkavállalónak, közeli hozzátartozónak is. A kifizető köteles nyilvántartást vezetni!)
-
Szervezett szabadidős rendezvény ( kifizető ingyeneses, kedvezményesen rendezvényt szervez és nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyek jövedelmét. A kifizető által a kifizető üzleti partnerei részére szervezett rendezvény, esemény is lehet) – reprezentációnak nem minősülő vendéglátás.
-
Jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás (ha tv. vagy más rendelet alapján kell a magánszemélynek nem pénzbeli juttatást adni ( pld. önkormányzati rendelet alapján utazási bérlet)
-
Egyedi reklámcélú ajándék (A kifizetőt terheli az adó az által juttatott, a minimálbér 1 %át meg nem haladó egyedi értékű olyan reklámcélú vagy egyéb ajándék esetén, melynek elfogadásakor a juttatásban részesülő magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek.
-
Béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész!
15
Béren kívülinek nem minősülű egyes meg nem határozott juttatások E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 %-kal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 %-kal.(20,32 % - magánszemélyt terhelő adó) A felek között fennálló jogviszonynak megfelelően kell utánuk adózni. Idetartoznak: - kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítás - munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés - művelődésintézményi szolgáltatás (pld. színházjegy, kuturális célú utalvány)
Új előírás, ha a kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül járt el, az adóalap 50 %-nak megfelelő összegű mulasztási bírság szabható ki a csekély értékű ajándék, rendezvénnyel összefüggésben ingyenesen, vagy kedvezményesen adott juttatás, törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és a minimálbér 1 %-át meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén. A magánszemélyt nyilatkoztatni kell, hogy máshonnan nem kap hozzájárulást!
Helyi adók Általánosságban Iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztrációt csökkentő módosítások, továbbá az építőipari tevékenységet végző vállalkozások kötelezettségteljesítésének egyszerűsítése. A vállalkozók kommunális adója 2011.01.01-től megszűnik. 1.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység [Htv. 37. §-ának (2) és új (3) bekezdése]
A módosítás megszünteti a piaci vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni adókötelezettséget, az építőipari tevékenység, valamint a természeti erőforrás kutatása, feltárása esetén pedig az ideiglenes jellegű adókötelezettség a tevékenység 30. napját követően kezdődik.. A kiegészítő módosítás lehetővé teszi, ha az építőipari tevékenység folytatása, a kutatási, feltárási tevékenység időtartama az adott településen várhatóan a 180 napot meghaladja, akkor az adózó már a tevékenység megkezdésekor állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként jelentkezzen be, és így az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó már fizetett az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre adót, azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból levonhatja. Ha a szóban forgó tevékenység-végzés időtartama – az adózó előzetes jelzése alapján – mégsem haladja meg a 180 napot, a módosítás ideiglenes jellegűnek minősül, és arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani. A bevallásbenyújtással egyidejűleg kell az adót is megfizetni, - a visszaélések (az adófizetés prolongálása) elkerülése érdekében – az eredeti esedékességtől (amikor az ideiglenes jellegű
16
tevékenység után eredetileg meg kellett volna fizetni) számított késedelmi pótlékkal növelt összegben. 2. Az 1. ponthoz kapcsolódóan: 2.1. Értelmező rendelkezések [Htv. 52. §-ának 61. és 62. pontja] A módosítás az építőipari tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozó sajátos iparűzési adóalap-megosztási módszer alkalmazása érdekében pontosítja [a 61. pontban] a hivatkozásokat, definiálja [a 62.pontban] az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó fogalmát. Ez szerint az a vállalkozó minősül építőipari tevékenységet folytató vállalkozónak, akinek (amelynek) az adóévben az Szt. szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékének együttes összege legalább 75 %-ban építőipari tevékenységből származik. 2.2. A Htv. 3. számú mellékletének módosítása [kiegészült a 2.3. és a 8., 9. pontokkal] A módosítás egyrészt az építőipari tevékenységet végzőkre irányoz elő egy sajátos megosztási módot, másrészt rögzíti, hogy a székhely szerinti településre legalább mekkora nagyságú iparűzési adóalapot kell a vállalkozónak osztania. Az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára nagyobb adminisztrációt jelent az egyes építkezések helye szerinti településekre való iparűzési adóalap-megosztás, mint a klasszikus telephelyekre vonatkozó adóalap-megosztás, mert a munkavállalók éven belül sokszor több építkezésen dolgoznak, gyakran változó módon, és mindezek követése külön adminisztrációt igényel. Ezért a módosítás lehetővé teszi az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára a hatályos szabályok szerinti megosztási módokhoz képest (személyi jellegű ráfordítással arányos, eszközérték arányos megosztás módszere) egyszerűbb megosztási módszert is. Az egyszerűbb módszer lényege, hogy a teljes adóalap 50 %-át a székhely és a klasszikus (nem építőipari tevékenység miatt előálló) telephely szerinti településekhez a hatályos megosztási módok szerint kell megosztani. Az adóalap másik 50 %-át pedig az egyes építkezések miatt telephellyé váló települések között, az ott előállított építőipari teljesítmény arányában. A településen végzett építőipari tevékenységből származó, az Szt. szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, az építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó építkezés miatt telephellyé váló településen végzett építőipari tevékenységből származó összes Szt. szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint lehet megosztani az adóalapot. A Htv. hatályos rendelkezése értelmében a vállalkozónak a székhely szerinti településen mindig keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége. Gondot jelenthet ezen településre való adóalap-megosztás nagyságának meghatározása. Ezért a módosítás külön szabályként rögzíti, hogy – a személyi jellegű ráfordítás – arányos és az un. komplex iparűzési adóalap-megosztás esetén – az ügyvezető(k) után figyelembe veendő
17
személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Ezzel függ össze az is, hogy a módosítás szerint nem alkalmazható az eszközérték-arányos megosztás, ha a székhely szerinti településre eszközérték nem jut.
3.
Helyi adó bevezetése a kerületekben [Htv. 1.§-ának (3) bekezdése]
A módosítás szerint a kerületi önkormányzat által bevezetett helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adta. 4.
Az önkormányzat adómegállapítási joga [Htv. 7. §-ának e) pontja]
A hivatkozott előírásból kimaradt a vállalkozók kommunális adója [2010. 01. 01-től nem lesz]. Az építményadó, a telekadó differenciált mértékének kialakításánál figyelembe vehető tényezők kiegészültek az épület, épületrész, telek hasznos alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak a nyitvatartási ideje alapján is. Kapcsolódóan kiegészült a hasznos alapterület értelmező rendelkezése is [Htv. 52. §-ának 9. pontja]. A módosítás szerint az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni. 5.
Építményadó mértéke [Htv. 16. §-a]
Az adó évi mértékének felső határa, ha az adóalap megállapítása − az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete alapján történik, akkor 1.100 Ft/m2 (900 Ft/m2 helyett), − a korrigált forgalmi érték alapján történik, akkor a forgalmi érték 3,6 százaléka (3 százalék helyett). 6.
Távközlési tevékenység
A helyi iparűzési adó alapjának megosztására vonatkozó előírások kiegészültek a távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetében is [Htv. 3. számú mellékletének új 2.4. pontja] A távközlési tevékenységet végző vállalkozó a helyi iparűzési adó alapját a székhelye, telephelye szerinti települések között az ügyfele, a fogyasztója számlázási címe alapján a településre kimutatott, távközlési tevékenységből származó Szt. szerinti nettó árbevételének az összes távközlési tevékenységből származó Szt. szerinti nettó árbevételében képviselt aránya szerint osztja meg. Kapcsolódóan a telephely kevesek által értelmezett egyik fogalma [Htv. 52. §-ának 31/b. alpontja] helyébe a következő rendelkezés lép: − a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenységet) végző azon vállalkozó esetében, amelynek az adóévet megelőző adóévi Szt. szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből származik (távközlési
18
tevékenységet végző vállalkozó) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az ilyen tevékenységet végző vállalkozás ügyfelének, fogyasztójának számlázási címe található.
EVA 1.
Az adó alanya [Eva-tv. 2. §-ának (8) és új (9) bekezdése]
A hatályos rendelkezések szerint az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése idején is fenn kell tartania pénzforgalmi számláját. A módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenységét szüneteltető evás egyéni vállalkozónak – a nem evaalany egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie, feltéve, hogy más Eva-tv. szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat. Az adózónak a szünetelést – a külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg – az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek is be kell jelentenie. A bejelentés elmulasztásának az adójogi következményeit a magánszemély viseli. 2.
Az adóalanyiság megszűnése [Eva-tv. 3. §-ának (2) bekezdése]
Az adóalanyiság nem szűnik meg akkor sem, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja.
Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási járulék a) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27%, ebből: - nyugdíjbiztosítási járulék 24% - egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3%, ezen belül _ a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, _ a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, _ a munkaerő-piaci járulék 1%. b) A biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 17,5% ebből - nyugdíjjárulék 10% és a magánnyugdíj-pénztári járulék megszűnik, - egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5%. _ A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, _ A pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, _ A munkaerő-piaci járulék 1,5%. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 5100 forint lesz. Ez napi 170 forintnak felel meg Start-kártya utáni járulék A felsőfokú végzettségű pályakezdő fiataloknak kiváltható Start kártya járulék-kedvezmény időtartamát az eddigi két évről egy évre csökkenti a jogalkotó (középfokú vagy annál 19
alacsonyabb végzettség esetén a két év kedvezményes időszak változatlan marad). Az egy éven belüli időtartamban 9 hónapig a munkáltatónak 10%-os Start-kártya járulékot kell fizetnie a 27%-os társadalombiztosítási járulék helyett, 3 hónapig pedig 20%-ot. Az új rendelkezés csak a 2010. január 1. után kiváltott Start kártyákra érvényes. Az új minimális járulékalap 2011-től az egyszeres minimálbér, illetve a garantált bérminimum lesz. A 2011-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő egyéni járulékplafon mértéke évi 7.665.000 Ft. Egyéni járulék megfizetése Ha a foglalkoztató nem pénzben juttat járulékköteles jövedelmet, a dolgozót terhelő egyéni járulékokat akkor is meg kell fizetnie, ha nincs miből levonnia. Az összeget a dolgozóval szembeni követelésként kell nyilvántartania, hasonlóan a le nem vonható személyi jövedelemadó-előleghez. Hallgatói munkadíj A hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár és társadalombiztosítási jogosultságot is teremt, korábban adóterhet nem viselő járandóság volt. A jövőben a biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkát, tehát nem a munkaszerződés teremti meg automatikusan a jogviszonyt. Ezzel a téves bejelentésekhez kapcsolódó adminisztrációt célozta meg elkerülni a törvény.
Egészségügyi hozzájárulás 1.
A kifizető 27 százalék ehot fizet [Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja]
−
a külön adózó jövedelmek közül = a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után [ez azt jelenti, ha az egyes meghatározott jutatás értéke 100 egység, akkor azt növelni kell 19 %-kal (adóalapként annak az 1,19-szeresét számításba venni), azaz 119 után egyrészt megfizetni annak a 16 százalékát személyi jövedelemadóként, másrészt annak a 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként], de nem fizet = a kamatkedvezményből származó jövedelem, = az egyösszegű járadékmegváltások, = a kis összegű kifizetések után (hatályon kívül helyezték).
−
Hatályon kívül helyezték a 3. § (2) bekezdését, a több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő személyes közreműködői díjkiegészítését. 2.
A magánszemély 14 százalék ehot fizet [Eho-tv. 3. §-ának (5) bekezdése]
A módosítás szerint az állandó lakóhely szerinti lakás nem mentesül az eho-fizetési kötelezettség alól. Mentes továbbra is az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló összeg, amely után a Tbj-tv. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
20
A 3. § (3) bekezdésének c) pontjából törölték a „25 százalékos adóterhet viselő” szövegrészt, így minden osztalék után fizetni kell a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Nem kell megfizetni a 14 százalékos ehot a bármely EGT-államban működő, a tőkepiaci törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után (ez esetben csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, a korábbi 10 százalék helyett). Az EVA hatálya alá tartozók esetében szintén nincs 14 % EHO az osztalék után!
Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megváltozott szabályairól (www.apeh.hu 2010.12.15.) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt) rehabilitációs hozzájárulás kötelezettséget tartalmazó szabályait módosította az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény. A módosított rendelkezések 2011. január 1-jén lépnek hatályba. Nem változik. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának megváltozott szabályai A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a) a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalót, és d) az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. A szabály módosulása azt jelenti, hogy a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben a munkáltató a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát 2011. január 1-jét követő időszak tekintetében nem korrigálhatja. Ezekben az esetekben az a munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Az Flt. kiegészül azzal is, hogy a foglalkoztatotti, és a hiányzó létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.
21
Változik a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalma. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha a) munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű, b) egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű, c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül, d) az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, e) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult, f) siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy g) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri. Új rendelkezésként meghatározásra került azon dokumentumok listája, amely dokumentumokat a munkáltató a megváltozott munkaképesség fennállásának igazolására elfogadhat. A megváltozott munkaképességet igazolja az a) és b) pont tekintetében: az ORSZI, OOSZI, Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló határozat, a c) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozata, a d) és e) pontok tekintetében: az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata, az f) pont tekintetében: az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozata,
22
a g) pont tekintetében: az elsőfokú szakorvosi (háziorvosi) szakvélemény, az ORSZI másodfokú szakvéleménye. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy az előzőekben említett szakvélemény, igazolás vagy határozat a megváltozott munkaképesség fennállását kizárólag az érvényességi idején belül igazolja. Nem változik! A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény 1.
Járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódóan [2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) új 8/B. §-a]
A munkaadót járulékkedvezmény illeti meg, ha − a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérést követően = a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette = az előbbi munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló (helyettesítő) − heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. Feltétel az is, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló annak az időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült. A munkaadó – mindkét munkavállaló után – 27 százalék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet (18+1+0,3+0,7). A járulékkedvezmény csak akkor jár, ha a bevezetőben említett feltételek – ugyanabban a munkakörben – a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását
23
követően legalább 1 évig fennállnak. A feltételek fennállása esetén is legfeljebb három évig jár a kedvezmény. A járulékkedvezmény csak abban az esetben illeti meg a munkaadót, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető. Ez a járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
célú
Ez a járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható. A kiegészítő rendelkezés szerint a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkavállalót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a Pftv. szerinti járulékkedvezmény. A kiegészítő rendelkezés szerint az Art. szerinti START EXTRA Kártya kiváltására jogosult, aki a START EXTRA kártya igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy.
Számviteli Törvény HÍRLEVÉL 2011. évi adóváltozások
A számviteli törvény legjelentősebb, nem szakmát érintő változása az, hogy a jövőben nem választási lehetőség lesz az összevont árfolyam-különbözet elszámolása. 2011-től kezdődő gazdasági évben az árfolyamhatást kötelezően el kell számolni függetlenül attól, hogy a Társaság jelentősnek minősítette-e vagy sem. Ez a szabály már 2010-re is választható – számviteli politikát módosítani kell! Ha a pénzintézet egy napon többször is jegyez devizaárfolyamot – a számviteli politikában rögzíteni kell, hogy mit vesz figyelembe a társaság. Egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek a ZRT-k, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, azok az anyavállalatnak nem minősülű vállalkozások, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be. Nem kell az egyszerűsített éves beszámolóban feltüntetni a könyvvizsgálói díjat. A kiegészítő mellékletben nem kell bemutatni a társasági szerződés szerinti tevékenységi körönként a nettó árbevételt, hanem a végzett tevékenység szerinti bemutatás a kötelező. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező eleme lesz a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók bemutatása. Hatályát veszti az átalakulás során keletkező adófizetési kötelezettségre vonatkozó lekötött tartalékképzési előírás. 24
Iránymutatásként jelent meg, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bérköltségnek a hozzá kapcsolódó terhek pedig bérjáruléknak minősülnek. A vissza nem küldött és fel nem használt közteherjegyeket egyéb ráfordításként kell elszámolni selejtezési jegyzőkönyv alapján. (nem növeli ebben az esetben a társasági adót) Figyelem! A számviteli törvény 2/A§ (4) bekezdése szerint: Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló tv. hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (pld. BT-nek, KKTnek) – tételes leltározással alátámasztott – nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!
Adózás rendjéről szóló törvény Magánszemély adónyilatkozatot tehet (ld. Feljebb) A végelszámolás megkezdésének és befejezésének időpontját a Cégbíróság az egyablakos rendszeren keresztül megküldi az adóhatóságnak – 2011.01.01-től nem kell ezért ezt változásbejelentőn bejelenteni. A cégek telephelyként kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni mindazon helyszíneket, amelyeket a létesítő okiratában telephelyként nem jelöltek meg és a Cégbírósághoz nem jelentettek be, de az ART. Alapján rögzített telephely fogalomnak megfelel. A munkáltató az EFO-törvényben meghatározott korlátok túllépése miatt az általános adózási és járulékfizetési szabályokat köteles alkalmazni. (8 napon belül a munkáltató köteles biztosítottként bejelenteni) Önkormányzati adóknál egységesített nyomtatványok lesznek. A bejelentett állandó képviselő valamennyi kötelezettség vonatkozásában mentesülhet az adóhatósági bírságok alól. Az adótitoknak minősülű adatok kiadására irányuló nyomozóhatósági megkeresések esetében nincs szükség ügyészi jóváhagyásra. Az egyszerűsített felszámolás esetében a tevékenységet lezáró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záró bevallás ellenőrzését az adóhatóság ez utóbbi bevallás benyújtását követő 45 napon belül, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni. Az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az önellenőrzésről szóló bevallás az adóellenőrzés megkezdését megelőző napon az adóhatósághoz benyújtásra került, postai úton történő benyújtás esetén pedig abban az esetben, ha az adózó a bevallást az ellenőrzés megkezdését megelőző napon postára adta. Vagyonszerzési illeték kiszabási eljárásnál az ügyintézési határidő 30 napról módosul. 25
60 napra
Új előírás, hogy nem eredményezheti a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésére irányuló kérelmének benyújtása, ha az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmére indult eljárást az adóhatóság jogerős végzéssel megszüntette. Ha az adóhatóság jogosulatlanul beszedett összeget (inkasszót nyújtott be, közben az adózó is befizette a tartozását) -8 napon belüli visszatérítés esetén az adózónak nem jár kamat. Nem sújtható mulasztási bírsággal az a személy, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentésének teljesítése. Mulasztási bírság szabható ki max. 500 eFt összegben, ha a közzétett beszámoló nem, vagy csak részben felel meg a számviteli törvény előírásainak. A fizetési kedvezményben részesülő, jogkövető adózók adószámát az adóhatóság nem függesztheti fel az adófizetési kötelezettség egy évet meghaladó elmulasztására hivatkozással.
Környezetvédelmi termékdíj várható változásai 2011-ben Várható változások 2011. év folyamán az 1995. évi LVI. és a 2000. évi XLIII. törvényben: - Megszűnik a koordinálók adta 100%-os termékdíj mentesség és a levonás rendszere eltörlésre kerül. A termékdíjfizetésre kötelezett tehát a teljes termékdíjat köteles megfizeti 2011-ben is a Vám- és Pénzügyőrség (2011-től várhatóan: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé és csak abban az esetben jogosult a befizetett összeg egy részére vonatkozó visszaigénylésre, amennyiben a hulladék kezelését saját maga végzi. - A koordináló szervezetek munkáját teljesen átvenné egy 100%-os állami tulajdonban lévő, önálló gazdálkodású Zrt., az Országos Hulladékgazdálkodási Zrt. Az ügynökség a befizetett termékdíjból szolgáltatás megrendelésen keresztül teljesítené a kötelezettek hulladékgazdálkodási kötelezettségeit. - 2011-ben az ÁFA bevallási gyakoriságához kötnék a termékdíj bevallásokat/ fizetési kötelezettségek teljesítését. - Megszűnne a GLN szám és helyette a Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől ingyenesen igénylehető KÜJ számot kellene alkalmazni a nyilvántartásba vételhez. Amennyiben a kötelezettnek újrahasználható csomagolás tekintetében is bevallási kötelezettsége van, akkor a GTIN azonosító igényléséhez továbbra is rendelkeznie kell GLN számmal is. - Vámhatóság által alkalmazható szankciók. A termékdíj hiányos illetve a megfizetés elmulasztása esetén a bírság mértéke a hiány 100%-a. Jogellenes visszaigénylés esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után a hatályos törvényben szereplő díjtétel háromszorosával számított termékdíj összeggel kell számolni. Mulasztási bírság tekintetében az Art. 172§-ban leírtak lesznek érvényesek. - A termékdíj-átalány által biztosított adminisztrációs és egyéb kedvezmények jelenleg egy szűk kör számára volt elérhető, az új rendszer azonban az átalány alkalmazóinak körét jelentősen kibővítené. Az átalányfizetők számára pontos 26
meghatározásra kerül majd a forgalomba hozható csomagolás mennyisége. Nemcsak az alanyi kör bővül majd (mezőgazdasági termelők- csomagolók általában), hanem az átalány alkalmazására jogosító hulladékmennyiség mértéke is emelkedni fog. Nagy előnye e körnek, hogy az adminisztrációs terhek a minimálisra csökkennének.
Jövedéki adó A közúti árufuvarozók, illetve busszal személyszállítást végzők jogosultságot szereznek bizonyos feltételek teljesítése esetén – a vásárolt kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 Ft-nyi adó visszaigénylésére. Adó-visszaigénylésre az a gépjármű üzembentartó jogosult, akit a vámhatóság ebből a célból nyilvántartásba vett. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal az első adó-visszaigénylés benyújtása előtt kell a vámhatósághoz benyújtani. A 2011. első negyedévére vonatkozó adóvisszaigénylési szándék esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15éig kell benyújtani a vámhatósághoz.
98 % különadó Az APEH honlapon Tájékoztató jelent meg az egyes magánszemélyeket terhelő 98 %-os különadóról. A törvényt 2005.01.01-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni. Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. Törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. Törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapnak minősülő bevételt szerez. Különadó alapjába tartozik a felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó része, a végkielégítés. Állami vezetők, polgármesterek és egyéb vezető tisztségviselőknél 2 millió Ft-ig, más foglalkoztatottnál 3,5 millió Ft-ig adómentes az így megszerzett bevétel. A bevallás a 1053 sz. SZJA bevallásban kell teljesíteni legkésőbb 2011.05.20-ig. (aki egyéni vállalkozó, vagy ÁFA-alany 2011.02.25-ig). A magánszemélynek kérnie kell a kifizetőtől igazolást a jogcímenkénti bevételekről, melyet a kifizető a kérelemtől számított 30 napon belül köteles megküldeni!
Innovációs járulék Szűkült azon szervezetek köre, amelyektől megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége az innovációs járulék éves bruttó összegéből levonható. Az új szabályozás szerint ilyen szervezet a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott nonprofit kutatóhely. A jövőben csak a saját tevékenység körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, illetve a fenti szervezetektől is csak a saját tevékenységhez megrendelt K+F költsége lesz levonható.
27