Adótörvény változások

2015.10.12.

Adótörvény változások – 2015-2016 Előadó: Nyisztor Ingrid Júlia

Személyi jövedelemadó, járulék, szociális hozzájárulási adó, egyszerűsített foglalkoztatás 2015-2016. évi módosítások

1

2015.10.12.

Családi kedvezmény 

 

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 2. §-a alapján 2016. 01.01-jétől 16%-ról 15%-ra csökken az SZJA kulcs. A törvény valorizálja a családi kedvezmény címén az adóalapból kedvezményezett eltartottanként levonható kedvezmény mértékét. A módosítás eredményeként is változatlanul érvényre jut az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint 2016-tól 4 év alatt kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény. A családi kedvezmény mértéke – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:  egy eltartott esetén 66 670 forint,  kettő eltartott esetén a) 2016-ban 83 330 forint, b) 2017-ben 100 000 forint , c) 2018-ban 116 670 forint , d) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,  három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. Szja tv. 8. § (1) bekezdés, 29/A. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

Családi kedvezmény 



A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre bővül: a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. További módosítás, hogy a – visszaélések megszüntetése érdekében – a jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény (kivéve: magzat!). A szabályt – átmeneti rendelkezés alapján – a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kellett volna alkalmazni! Szja tv. 48. § (3) bekezdés b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

2

2015.10.12.

Családi kedvezmény DE!!! Az Szja tv. és az Art. módosításáról szóló 2015. évi CXLI. törvény a családi kedvezmény érvényesítése folyamatában az adóazonosító jel kötelező használatának előírását a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében egy évvel elhalasztotta, tehát: 

Az adóazonosító jelet a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016. évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni!!!



Ezen időpontot megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő az eltartottak, kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatainak és lakcímének megadása.



Figyelem! Az adóazonosító jel feltüntetése akkor is kötelező lesz, ha az eltartott nem belföldi illetőségű. Szja tv. 84/ZS. § (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. szeptember 8.

Első házasok kedvezménye 

Új adóalap-csökkentő kedvezmény! Cél: a házasságkötési kedv növelése.



Kedvezményezettek: 2015-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetén alkalmazható!



Időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónaptól (1. jogosultsági hónap!) 24 hónapon keresztül (szükséges, hogy a házassági életközösség fennálljon végig!), de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig (magzatra vagy saját gyermekre tekintettel).



Mértéke: együttesen havi 5000 Ft (adóalap: 31.250 Ft) adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját 2015. évben. Szja tv. 29/C. § Hatályba lépés: 2015. január 1.



A Mód. tv. – tekintettel az SZJA kulcs változásra – valorizálja az első házasok kedvezménye címén házastársak által együttesen érvényesíthető, adóalapból levonható kedvezmény mértékét úgy, hogy a kedvezmény továbbra is 5000 Ft lesz jogosultsági hónaponként, mely adóalap szinten 33.335 Ft-ot jelent majd! Szja tv. 29/C. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

3

2015.10.12.


A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének, vagy kettejüknek közösen már van gyermeke, vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre!



Ilyen esetben a kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.



Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a családi kedvezményre való új jogosultság magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása miatt nyílik meg, az első házasok kedvezménye tovább már nem érvényesíthető.



Megszűnik a kedvezmény érvényesíthetősége, ha a házasságkötéskor már meglévő, a házastársat magzatra tekintettel megillető családi kedvezményre való jogosultságot a gyermekre tekintettel megnyíló jogosultság váltja fel.


A nevelőszülői minőségben keletkező új jogosultság ugyanakkor nem szakítja meg a kedvezmény időtartamát.



A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.



A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembe vétele.



A kedvezmény, hasonlóan a családi kedvezményhez, abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani (Szja tv. 49. § (1) és (4) bekezdései).



Az első házasok kedvezménye családi járulékkedvezményre nem jogosít!

4

2015.10.12.

Adóelőleg nyilatkozatok 

A magánszemély által adható nyilatkozatok köre bővül az első házasok kedvezményének érvényesítéséről szóló nyilatkozattal és kiegészülnek a nyilatkozattételre vonatkozó szabályok is.



Az adóelőleg-nyilatkozat tartalma az első házasok kedvezménye kapcsán:  nyilatkozó magánszemély(ek) neve, adóazonosító jele  munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összege  munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető neve (elnevezése), adószáma



A törvény kiegészíti azon kifizetők körét, akiknek a családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, ill. személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembe vétele érdekében nyilatkozat adható. Az adóelőleget megállapító munkáltató mellett az összevont adóalapba tartozó, rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható. Szja tv. 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások 

A béren kívüli kedvező adózási szabályok mellett adható juttatások köre és feltételrendszere nem változott, ugyanakkor a kedvezményesen adózó juttatások éves keretösszege (általános keretösszeg) 500 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra csökkent, és emellett bevezetésre került egy ún. rekreációs keretösszeg, mely 450 ezer Ft.



Az általános és rekreációs keretösszegbe minden, a munkavállalónak és rá tekintettel magánszemélynek adóévben adott béren kívüli juttatás beleszámít, ugyanakkor az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba ún. célzott szolgáltatásokra utalt munkáltatói adományt nem kell figyelembe venni.



Ha a béren kívüli juttatás az egyedi értékhatárt, ill. együttes értéke az éves ált. keretösszeget, rekreációs keretösszeget meghaladja a közterheket a meghaladó érték után a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni.



Amennyiben a magánszemély juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg, rekreációs keretösszeg időarányos részét meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. Szja tv. 70. § (4a), (4b), 71. § (3a) b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

5

2015.10.12.




Általános keretösszegbe tartozó juttatások (max. évi 200 ezer Ft) 

Üdülési szolgáltatás (minimálbér/fő/adóév)



Munkahelyi étkezés és/vagy Erzsébet utalvány (12.500/8.000 Ft/hó)



Iskolakezdési támogatás (minimálbér 30%-a/gyermek)



Helyi utazási bérlet



Iskolarendszerű képzés (minimálbér 2,5-szerese)



Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás (minimálbér 50%-a/adóév)



Önkéntes kölcsönös egészségpénztár/önsegélyező pénztár (együtt a minimálbér 30%-a/hó)



Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény (minimálbér 50%-a/hó)

Rekreációs keretösszegbe tartozó juttatások (max. évi 450 ezer Ft) 

SZÉP kártya: 

Szálláshely alszámla: 225 ezer Ft/adóév



Vendéglátás alszámla: 150 ezer Ft/adóév



Szabadidő alszámla: 75 ezer Ft/adóév


Évi 200 ezer Ft-ig a béren kívüli közterhei nem változtak (adóalap: juttatás értéke*1,19, adóalap után 16% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, azaz összességében az adóteher 35,7%).



Évi 200 ezer Ft-ot meghaladóan kizárólag a SZÉP kártyára utalt összeg esetén, max. a rekreációs keretösszegig, 450 ezer Ft-ig 35,7% a közteher mértéke.

6

2015.10.12.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „A” példa – kedvező adózási szabályra Magánszemélyt megillető juttatások

Juttatás értéke

Adóév összesen

Erzsébet utalvány

8.000 Ft/hó

96.000 Ft/év

Önkéntes nyugdíjpénztár

6.000 Ft/hó

72.000 Ft/év

Általános keretösszeg vizsgálata (200.0000 Ft)

(96.000 + 72.000)= 168.000 Ft/év <200.000 Ft

SZÉP szálláshely alszámla Rekreációs keretösszeg vizsgálata (450.000 Ft)

225.0000 Ft/év (168.000 + 225.000)= 393.000 Ft/év <450.000 Ft

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 51,17%-os közterhet visel (adóalap: juttatás értéke*1,19, az adóalap után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő), ha: 

A béren kívüli juttatást a rá vonatkozó egyedi meghaladóan veszi igénybe a munkavállaló („B” példa),

értékhatárt



A béren kívüli juttatások 200 ezer Ft-os áltanos keretösszegén felül a további béren kívüli juttatást nem SZÉP kártyára utalt támogatásként veszi igénybe („C” példa),



A SZÉP kártyára utalt támogatás és a béren kívüli juttatás 200 ezer Ftos keretébe tartozóan választott juttatások együttes értéke az évi 450 Ft-os rekreációs keretösszeget meghaladja („D” példa).

Szja tv. 70. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

7

2015.10.12.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „B” példa

Juttatás

71. §

70. §

Erzsébet utalvány

(8.000*12)= 96.000 Ft

(12.0008.000=4.000*12)=48.000 Ft

Isk. kezdési támogatás

30.000 Ft

A magánszemély adóévben a következő juttatásokban részesül:  Erzsébet utalvány 12.000 Ft/hó (azaz 144.000 Ft/év)  Iskolakezdési támogatás 30.000 Ft (1 gyermekre tekintettel) Az Erzsébet utalvány havi 8.000 Ft-ig kedvezményesen adózik, a különbözet (4.000 Ft) után 51,17% a közteher. Általános keretösszeg vizsgálata: 144.000+30.000=174.000 Ft az összes juttatás értéke <200.000 Ft Az iskolakezdési támogatás kedvezményesen adózik, az általános keretösszeg nem került túllépésre.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „C” példa 

A magánszemély cafeteria kerete adóévben 350.000 Ft, melyről a következőképpen nyilatkozik:  Erzsébet utalványt kér havi 8.000 Ft összegben,  Iskolakezdési támogatást vesz igénybe 2 gyermekre tekintettel: 60.000 Ft összegben,  Helyi utazási bérlet térítését kéri összesen 30.000 Ft értékben,  A fennmaradó összeget önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kérte utalni tagdíj hozzájárulásként összesen 164.000 Ft összegben.



A fenti juttatások mind az általános keretösszegen belül vizsgálandók, és mivel együttes összegük az általános keretösszeget, 200 ezer Ft-ot meghaladja, ezért a felettes rész (150 ezer Ft) egyes meghatározott juttatásként a magasabb közteher viselési kötelezettség (51,17%) alá esik.

8

2015.10.12.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „D” példa 

A magánszemély cafeteria kerete adóévben 500.000 Ft, melyről a következőképpen nyilatkozik:  Önkéntes nyugdíjpénztárba 15.000 Ft/hó tagdíj-hozzájárulást kér (éves szinten: 15.000 Ft/hó * 12= 180.000 Ft),  SZÉP kártya szálláshely alszámlára kér 225.000 Ft-ot,  SZÉP kártya vendéglátás alszámlára 20.000 Ft-ot,  SZÉP kártya szabadidő alszámlára pedig a maradék összeget, azaz 75.000 Ft-ot.



Rekreációs keretösszeg vizsgálata: mivel a vállalkozás által nyújtott juttatások együttes értéke a 450 ezer Ft-ot meghaladja, ezért a felettes rész (50.000 Ft) egyes meghatározott juttatásként a magasabb közteher viselési kötelezettség alá esik.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Pontosításra került a nyugdíjbiztosítás fogalma: 

A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített 40%-os mértéket) 4 kockázatot kell kötelezően tartalmaznia:  Halál,  Egészségkárosodás,  Nyugdíjba vonulás,  Nyugdíjkorhatár elérése,

és ezen kívül más kockázatra a biztosítás nem terjedhet ki. Szja tv. 3. § 93. pontja Hatályba lépés: 2015. január 1. 

9

2015.10.12.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások 

A törvény kimondja azt is, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a biztosított halálát kivéve – csak a biztosított lehet.



Rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni.



A szerződés létrejöttének aláírásának napja.



A 40%-os mértékű egészségkárosodás – az ellátástól függetlenül – mentesül a 10 éves türelmi idő alól.



Feloldja a járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet (10.000 Ft-ot).



A rendelkezés alapjául szolgáló összeg tekintetében 2015-től a befizetés mellett feltétel, hogy a befizetett összeget a biztosítónak a szerződésen jóvá is kell írnia.

időpontja

az

ajánlat

ügyfél

általi


Biztosítási díj= alapbiztosítás díja+ kiegészítő biztosítás díja



Alapbiztosítás preferált jellegű elemei: nyugdíjkorhatár elérése (megtakarítási díjrész)

nyugdíjba

Alapbiztosítás kevésbé preferált jellegű elemei: egészségkárosodási kockázat (kockázati díjrész)

vonulás,

haláleseti

és



Korlátozás: a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja az alapbiztosításon belül nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át.



Amennyiben a fenti két kockázati díjrész összege meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor ezen kockázati díjrész alapján nem tehető rendelkező nyilatkozat.



Az alapbiztosítás mellett a kiegészítő biztosítás egyáltalán nem jogosít kedvezmény érvényesítésre!

10

2015.10.12.


A törvény már korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak, ezért a törvénybe új fogalomként bekerült a kiegészítő biztosítás.



Saját különös szerződési feltétele van és a díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített, függetlenül attól, hogy milyen kockázatra nyújt fedezetet, ideértve a levonással érvényesített díjat is! Szja tv. 3. § 99. pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások – példa rendelkezés alapjául szolgáló összegre A magánszemély 2015-ben nyugdíjbiztosítási szerződést köt. Alapbiztosítás alapján 2015. évben 100.000 Ft díjat, kiegészítő biztosításként 10.000 Ft-ot fizet. A kiegészítő biztosításból 6.000 Ft megtakarításra, a maradék 4.000 Ft haláleseti kockázatra fordítódik. Az alapbiztosítás kockázati díjrésze:  A) eset: 5.000 Ft 5.000/100.000=5%  B) eset: 11.000 Ft 11.000/100.000=11%  A kiegészítő biztosítás díja után nem tehető nyilatkozat.  A) esetben a teljes alapbiztosítási díjról, 100.000 Ft-ról tehető nyilatkozat, az érvényesíthető kedvezmény: 100.000*0,2=20.000 Ft (max. korlát 130 ezer Ft, ill. ha mellette van még önkéntes pénztári vagy/és NYESZ-R nyilatkozat akkor együttesen max. 280 ezer Ft)  B) esetben 100.000-11.000=89.000 Ft a rendelkezés alapjául szolgáló összeg, az érvényesíthető adókedvezmény: 89.000*0,2=17.800 Ft (max. korlát 130 ezer Ft, ill. ha mellette van még önkéntes pénztári vagy/és NYESZ-R nyilatkozat akkor együttesen max. 280 ezer Ft)

11

2015.10.12.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A következő befizetésekről lehet rendelkezni:  alapbiztosításra fizetett teljes összegről, ha a kockázati díjrész a 10%ot nem éri el,  más, kifizetőnek nem minősülő személy által fizetett adómentes díjról,  az összevont adóalap részeként adóköteles díjról is! 2015-től került a szabályozásba, hogy az adóról való rendelkezés alapjának meghatározásához a nem Ft-ban történő díjfizetések Ft-ra történő átváltására a dec. 31-én érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés alapján a fenti szabály a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Szja tv. 44/C. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.


Megszűnik az ún. „keresztbe-kedvezményezés” lehetősége! Több nyugdíjbiztosítás esetén az állami támogatás minden olyan szerződésre átutalásra kerül (a díjfizetéssel arányosan), amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés. Szja tv. 44/C. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

12

2015.10.12.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Ha az adóévben történt jogosultságot megalapozó díjfizetés, ám a díjat fizető magánszemély az adóról való rendelkezés, illetve az adóhatósági teljesítés időpontjában már nem szerződője a nyugdíjbiztosítási szerződésnek, akkor az alábbi esetekben a törvény a nyilatkozattételt nem tiltja, és az adóhatóság a kiutalást teljesíti: 

a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése (jóváírás a biztosító felé),



szerződőváltás, oly módon, hogy a biztosított nyugdíjcélú felhalmozása töretlen, abból nem nyugdíjcélú pénzkivonás nem valósult meg (jóváírás a nyugdíjbiztosítási szerződésen),



a szerződés magánszemélynek fel nem róható okból történő megszűnése pl.: biztosító felszámolása(biztosított magánszemély részére, vagy adóhatósági számlára).

Amennyiben a felsoroltakon kívül, nem a magánszemélynek felróható okból szűnik meg a szerződés, akkor az állami támogatásra való jogosultság nem vész el.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Adókedvezmény igénybevétele időpontjának meghatározása: 

A törvény módosítása következtében – az egészségkárosodás miatti részteljesítés kivételével – az első nyugdíjszolgáltatás időpontja az a végső időpont, amelynek eléréséig, bekövetkezéséig befizetett díj alapján a magánszemély rendelkezhet az adójáról.



A visszafizetési kötelezettség – ha esetlegesen felmerül – is csak eddig az időpontig terheli a magánszemélyt!

Biztosító igazolása: 

A biztosító arra az évre vonatkozóan nem adhat ki igazolást, amelyben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt!



Cél, hogy a biztosító olyan díjról már ne adjon ki igazolást, amely kedvezményt egyébként arra az évre vonatkozóan amúgy is 20%-al növelten vissza kellene fizetni!



A visszafizetési kötelezettség összegét a biztosítónak lehetősége van levonni a kifizetéskor. Amennyiben a teljes összeg levonására bármely okból nincs mód, a magánszemélynek csak ezt a részt kell önadózóként teljesítenie a biztosító által kiadott igazolás alapján.

13

2015.10.12.


Biztosító adatszolgáltatása: A korábbi K48. sz. adatszolgáltatásra már nincs szükség, hiszen a biztosító a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének magánszemélyenként a 08-as bevalláson tesz eleget.



Visszafizetési kötelezettség esetei:  Szerződés megszűnése (=teljes visszavásárlás),  Részvisszavásárlás,  Nyugdíjcélú megtakarítás bármely jogcímen történő csökkenése (pl.: díjnemfizetés miatti fedezetcsökkenés, akár költséglevonás útján történő csökkenés). Figyelem! Az eseti díjak rendszeres díjba történő átvezetése nem minősül büntetendő vagyoni érték kivonásnak, DE ugyanazon díjfizetés alapján nem lehet még egyszer nyilatkozatot tenni!

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A szerződőváltás nem minősül adóztatási pontnak az alábbiak szerint: 

Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.



Átmeneti rendelkezés alapján az új szabály a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Szja tv. 7. § (1c) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.



A fenti szabály alól kivétel: a követelésként kimutatott, kifizető által fizetett díjak esete.



Ez esetben a jövedelem megszerzésének időpontja a díjkedvezményre jogosultság megnyíltának időpontja (pl. szerződés módosítása). Szja tv. 9. § (3b) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

14

2015.10.12.

Teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása 

WL biztosítás: visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások, amelyek nem minősülnek kockázati biztosításnak, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szól.



Jelenlegi szabályok: 

A kifizető által fizetett rendszeres díj összeghatártól függetlenül adómentes (Szja tv. 1. sz. mell. 6.9. pont), adatszolgáltatás a 1508M-06 lap 462-464. sorokban



Az eseti díjak egyes meghatározott juttatásként adókötelesek.



Haláleseti kifizetés szintén adómentes.



A magánszemély kétféleképpen szerezhet jövedelmet:  Az eredeti kifizető/szerződő helyébe lép,  Visszavásárolja a biztosítást.



Az 1. esetben adómentes, a 2. esetben adóköteles egyéb jövedelem keletkezik.

Teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása 

2018. január 1-jével hatályát veszti az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.9., 9.6. pontja, mely a következőket jelenti:



A 2017. december 31-ét követően kifizető által magánszemély javára kötött WL díja (ideértve mind a rendszeres, mind az eseti díjakat!) egyes meghatározott juttatásként adóköteles lesz, míg a WL biztosítások kapcsán történő kifizetések (kivéve: haláleseti kifizetés) esetén kamatjövedelem keletkezik.



2017. december 31. előtt kötött WL biztosítások esetén a rendszeres díj a 3 éves átmeneti időszakban is adómentes, a visszavásárolt rész továbbra is egyéb jövedelem lesz.



Ezen biztosítások 2017. december 31-ét követően fizetett és visszavásárolt rész – függetlenül attól, hogy azt 2018. előtt kötötték – adóköteles lesz egyéb jövedelemként.

15

2015.10.12.

Társas vállalkozásokat érintő módosítások Vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítás: 

A díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélynek nem keletkezik bevétele a díjat fizető kártérítési felelősségébe tartozó, a közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is!) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.



Ilyen biztosítás pl.: szakmai, általános, vezetői, munkavállalói felelősségbiztosítás

Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a hatályba lépést megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet. Szja tv. 4. § (2a) b) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.



Társas vállalkozásokat érintő módosítások Tőkejövedelmek – kisadózónak nem minősülő tag osztaléka 2015-től a törvény osztalékként nevesíti a KATA-t választó Bt-k kisadózóként be nem jelentett, a társaság tevékenységében részt nem vevő tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

16

2015.10.12.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Jövedelem-(nyereség)-minimum: 

A tao. szabályokkal összhangban változik a jövedelem-(nyereség)-minimum összege, ugyanis a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értékével.



Jövedelem-(nyereség)-minimum: a bevétel 2%-a!

Szja tv. 49/B. (23) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Bevételek, kiadások Ft-ra történő átszámítása: 

Az áfa alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számíthatják át Ft-ra a külföldi pénznemben keletkezett bevételeket, felmerült kiadásokat, amelyet az áfa tv. alapján egyébként az ügyletben alkalmazniuk kell.



Átmeneti rendelkezés alapján a szabály a hatályba lépést megelőző bármely korábbi évben is alkalmazható.

Szja tv. 6. § (2a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Egyéni vállalkozó bevétele: A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az átalányadózás választásakor az Szja tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni. Szja tv. 50. § (9) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Átalányadózás: 

A törvény pontosítja az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját a következők szerint:

Ha az egyéni vállalkozó terhére adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg, akkor az átalányadózásra való jogosultság a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Szja tv. 55. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

17

2015.10.12.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Veszteségelhatárolás: 

A tao. szabályaival összhangban szigorodnak a veszteség elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő 5 évben határolható el.

Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezés időpontjában érvényes feltételek szerint írható le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. Szja tv. 22. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Új uniós rendelek miatti változások: 

Az egyes támogatások kezelésére vonatkozóan új uniós jogszabályok léptek hatályba, melyet átvezetésre kerültek az egyéni vállalkozókat érintő szabályoknál.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Költségelszámolás: 

Az egyéni vállalkozó 2014-ben hatályos szabályok szerint költségként számolhatta el a biztosítási díjat, ha a biztosított az alkalmazottja volt és a díjat fizető vállalkozó nem volt kedvezményezett. 2015-től csak a személybiztosítás díja számolható el költségként.

Szja tv. 11. sz. melléklet I. fejezet 5. alpont Hatályba lépés: 2015. január 1. A költségelszámolás szabályai kiegészítésre kerültek azzal, hogy écs leírás a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is elszámolható. Az ingó vagyon beszerzési ára a megszerzésre fordított, igazolt kiadás. Így az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után écs leírás nem számolható el. Szja tv. 11. sz. melléklet II. fejezet 2. pont c) alpontja Hatályba lépés: 2015. január 1. 

18

2015.10.12.

Egyéb változások Alapelveket érintő változás (megerősítés): 

A magánszemélynek kifejezetten bérként vagy tevékenysége ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá.

Szja tv. 1. § (10) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Munkáltatói lakáscélú támogatás: 

Nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélra ad hitelt a munkavállalójának. Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló korm.rendelet szerinti akadálymentesítés is.

Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

A lakáscélú felhasználás fogalma is kiegészült az akadálymentesítéssel.

Szja tv. 1. sz. melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1. alpontjának e) alpontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb változások Munkaerő-kölcsönzés szabályainak egységesítése: 

Amennyiben a munkavállaló mo-i foglalkozatására munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbe adó külföldi vállalkozás, akkor a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek a belföldön bejegyzett magyar kölcsönbe vevőt terhelik.

Az Szja tv. korábban nem tette lehetővé az szja-val kapcsolatos adókötelezettség kölcsönbe vevő általi teljesítését. A módosítás eredményeként a foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el. Szja tv. 24. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

19

2015.10.12.

Egyéb változások Munkáltatói adómegállapítás benyújtása: 

Változott a határidő: az eddigi június 10. helyett május 20. lett a határidő, melyet már a 2014. évi jövedelmek alapján készülő munkáltatói adómegállapítás során alkalmazni kell!

Art. 27. § (4) bekezdés, 205. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Egyéb indokkal adómentes bevételek: 

2015-től bővült a kör az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló tv. rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettségekkel.

Szja tv. 1. sz. melléklet 7. pont 7.28. alpont Hatályba lépés: 2015. január 1. Egyezség keretében elengedett követelés: 

A követelés vásárlással üzletszerűen foglalkozó pénzügyi intézmények által elengedett követelést azon bevételek közé sorolja a törvény, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

Szja tv. 7. § (1) bekezdés p) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb változások Pénzügyi intézmények felszámolásának adózási következményei: 

A magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget bármely adóévre vonatkozóan, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg.



A jogszerűen igénybe vett kedvezményt (adó feletti rendelkezési jogosultságot) a magánszemélynek nem kell visszafizetni.



A pénzügyi intézmény felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után adókötelezettség megállapításának nincs helye.

Szja tv. 7. § (1d) bekezdés Hatályba lépés: 2015. július 11. Nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása: 

Amennyiben az adóhatóság a pénzügyi intézmény felszámolása miatt nem tudja a számlavezetőnél nyilvántartott, vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlára utalni a magánszemély rendelkező nyilatkozatban feltüntetett összeget, a magánszemély kérelmére azt az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja ki.

Szja tv. 44/B. (6a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. július 11.

20

2015.10.12.

Egyéb változások Magáncsőd új jogintézményének jogrendszerbe illesztésével kapcsolatos, SZJA törvényt érintő változások: 

Nem kell jövedelmet megállapítani az ingóértékesítésből, valamint ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből, ha azt az adózó  a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló (2015. évi CV. tv.) törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján,  teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja.

 



Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelmet kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

Szja tv. 58. § (9a) bekezdés, 62. § (8) bekezdés Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Egyéb változások Adómentesség a természetes személyek adósságrendezési eljárásában: 

Egyéb indokkal adómentes a természetes személyek adósságrendezési eljárásában  az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés,  az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie,  a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíráság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

Szja tv. 1. sz. melléklet 7.29. pontja Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

21

2015.10.12.

Egyéb változások - 2016 SZJA kulcs csökkenése kapcsán 2016. 01.01-jétől hatályosuló egyéb változások: 

A Mód. tv. 6. §-a alapján a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával kapcsolatban átmeneti rendelkezésként kerül a jogszabályba, hogy a 15%-os SZJA kulcs a 2016. 01.01-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. Szja tv. 84/G. § (5a) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.



2016. 01.01-jétől tartós befektetési szerződés 3 éves lekötési időszak alatti „feltörése” esetén a fizetendő SZJA mértéke 16%-ról szintén 15%-ra csökken. (a többi „feltörési” esetre maradt a 10%-os SZJA kulcs!) Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pont Hatályba lépés: 2016. január 1.

Egyéb változások - 2016 

A Mód. tv. szövegcserével változtatja meg az egyes jövedelmek adóalapjának meghatározásánál alkalmazott szorzókat az alábbiak szerint:  Családi járulékkedvezmény: 625% helyett 667%  Ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, kamatkedvezményből származó jövedelem, nyereményből származó jövedelem 1,19-szerese helyett 1,18-szorosa  Tárgynyeremény esetén 1,19-szerese helyett 1,18-szorosa, valamint ha a kamatjövedelmet EHO is terheli, akkor 1,28-szorosa helyett 1,27%-szerese Szja tv. 29/B. (6) bekezdés, 64/A. § (7) bekezdés, 65. § (1) bekezdés c) pontja, 72. § (2) bekezdés, 76. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

22

2015.10.12.

Egyéb változások - 2016 Magánnyugdíjpénztári tagok TB nyugdíjrendszerbe történő visszalépésével kapcsolatos módosítások: 

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár tagja a TB nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap.



Ha a TB nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 %-ának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer Ft adó visszatérítéséről a visszalépés évének adóbevallásában vagy önellenőrzésében tett nyilatkozattal, a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.



Átmeneti rendelkezés alapján fentiek a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazhatók.

Szja tv. 7. § (1) bekezdés j) pont je) alpont, 44/E. § (1)-(2) bekezdései, 85. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

Egyéb változások - 2016 Adómentes bevételek körének kibővülése: 

Adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.



Átmeneti rendelkezés alapján fenti a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható.

Szja tv. 1. sz. melléklet 4.29. pont, 85. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1. Mezőgazdasági őstermelői termékek körének bővülése: 

Mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és a fahulladék.



Átmeneti rendelkezés alapján fenti a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható.

Szja tv. 6. sz. melléklet II/B. 24. sor, 85. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

23

2015.10.12.

Egyéb változások - 2016 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek: 

A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében – amennyiben nem választja a 2. § szerinti elszámolást – napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg.



A rendelkezést a 2016. január 1. napján folyamatban lévő kiküldetésekre is alkalmazni kell!

285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §, 6. §, Szja tv. 3. sz. melléklet II. fejezet 7. pont a) és b) alpontja Hatályba lépés: 2016. január 1.

Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos változások Mentesített keretösszeg: 

A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha a részére alapbérként, ill. teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.



A módosított szabály a 2014. évi szja bevallásnál is alkalmazható, ha az a munkavállaló részére kedvezőbb.

Efo tv. 9. § (2) bekezdés, 17. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

24

2015.10.12.

Szociális hozzájárulási adó változásai Adóalap megállapításának különös szabályai: 

A jogszabály szövegének pontosítása egyértelművé teszi, hogy az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis a minimum adóalap után a szocho-t, hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz, csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni.

Szocho tv. 458. § (6) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye: 

A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető szocho kedvezmény alapjának megállapítása során.

Szocho tv. 463. § (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Kisgyermekes szülő részmunkaidős foglalkoztatásának szocho kedvezménye - példa A munkáltató napi 4 órában foglalkoztatja a munkavállalót 2014. január 1-jétől bruttó 120.000 Ft-ért. A munkavállaló 2013.12.31-ig GYES-ben részesült. Szocho kedvezmény 2014-ben: 

Rész – és teljes munkaidő aránya: 4/8=0,5



Kedvezmény alapja: 100.000 Ft * 0,5= 50.000 Ft



A munkáltató a foglalkoztatás első évében 50.000 Ft után mentesül a szocho alól. A felettes rész (120.000-50.000=70.000 Ft) után 27% szocho-t fizet.

Szocho kedvezmény 2015-ben: 

Nem kell arányosítani, így a munkáltató 100.000 Ft után mentesül a szocho fizetése alól, és a különbözet (120.000-100.000=20.000 Ft) után fizet 27% szocho-t.

25

2015.10.12.

Szociális hozzájárulási adó változásai Kedvezmények költségvetési szerv esetében: 

A költségvetési szerv kifizető 2015. január 1-jétől nem érvényesítheti a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott szociális hozzájárulási adókedvezményeket (szakképzettséget nem igénylő munkakörös, tartós álláskereső, 25 év alattiak, 55 év felettiek, kisgyermekes szülők adókedvezménye).

Szocho tv. 463/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1. Szocho fizetési kötelezettséget eredményező és nem eredményező jogviszony: 

Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is.



Nem eredményez adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszony – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is.

Szocho tv. 455. § (2) bekezdés b) pont, 455. § (3) bekezdés b) pont Hatályba lépés: 2015. június 19.

Szociális hozzájárulási adó változásai Új szocho kedvezmény 2015.07.01-től: mezőgazdasági munkakörökben (FEOR: 61-62 főcsoport, 7333, 8421) alkalmazott 25 és 55 év közötti munkavállalók foglalkoztatása esetén a bruttó munkabér, max. 100.000 Ft 14,5%-a érvényesíthető. 

Költségvetési szerv ezt a kedvezményt sem veheti igénybe!



Egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállalót a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják!



Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás a megszokott módon!

Szocho tv. 462/G. §, 463. § (5) bekezdés a) pont, 463/A. § Hatályos: 2015. július 1.

26

2015.10.12.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Külföldi művészek egyszerűsített adóztatása: 

Nem terjed ki a biztosítás az szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre (a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és Tbj. alapján nem belföldi!).



A külföldi előadóművész (énekes, zenész, színész, táncművész stb.) amennyiben az szja tv. 1/B. § szerinti speciális szabályokat választja, mentesül a biztosítási és így a járulékfizetési kötelezettség alól.



Szja szempontjából 200 ezer Ft-os értékhatárig adómentesség érvényesül, felette a teljes összeg után adózni kell.



A bevétel 70%-a jövedelem, mely után 16% SZJA kötelezettség merül fel. (Kedvezményeket nem lehet figyelembe venni!)



A megszerzett adóköteles jövedelemmel összefüggésben 14% EHO is fizetendő 2015-től (max. 450 ezer Ft-ig!)

Tbj. 11. § e) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Magyarországon kiküldetésben foglalkoztatottak: 

A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Mo. területén foglalkoztatott, 3. országbeli és külföldinek minősülő állampolgár munkavállalóra, ha a munkavégzésre  kiküldetés  kirendelés vagy  munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható ismételten ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év nem telt el.

Tbj. 11. § b) pont 

A Tbj. 11. § b) pontjában foglaltak alkalmazandók a 2013. 07.01-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a 2 éves időtartamot 2013.07.01-től kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015.07.01-jétől jön létre (még akkor is, ha az előbbiek szerinti munkavégzés 2013.07.01-je előtt kezdődött!).

Tbj. 65. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

27

2015.10.12.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Egészségügyi szolgáltatási járulék: 

A kiegészítő tevékenység folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésben meghatározott személy (az a belföldi, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a jogszabályban felsorolt esetek alapján sem jogosult) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.930 Ft (napi összeg: 231 Ft).

Tbj. 19. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély 39. § (2) bek. szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Mo. területén kívül tartózkodik és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.



A rendelkezést a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre, ill. kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.

Art. 20. § (7c) Hatályba lépés: 2014. november 27.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Korkedvezmény biztosítási járulék: 

A 2012. évi CCVIII. tv. 68. §-a átmenetileg 2014.12.31-ig terjesztette ki a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti ellátás formájában. A korkedvezmény rendszere 2015. január 1-jétől kivezetésre került, így ezzel párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettség is megszűnik.



A Tbj-ben az ezzel kapcsolatos valamennyi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került.



A 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014.12.31-én hatályos korkedvezmény-biztosítási járulék szabályokat kell alkalmazni. Tbj. 65/E. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

28

2015.10.12.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Biztosítottak: 

Biztosított a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja Hatályba lépés: 2015. június 19.

Egyéb változások – 2016 

Az SZJA kulcs 16%-ról 15%-ra történő csökkenése miatti jogtechnikai jellegű módosítások átvezetésre kerültek a Tbj. családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályozásában is.



A magánszemélyt megillető, de egyébként SZJA-ból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi járulékkedvezmény 15%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén.

Tbj. 24/A. § (3) bekezdés, 51. § (2) bekezdés, 51/A. (2)-(3) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben havi 6.930 Ft-ról 7.050 Ft-ra emelkedik (napi 235 Ft).

Tbj. 19. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

29

2015.10.12.

Társasági adóval kapcsolatos változások 2015.

Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye 

Felsőoktatási támogatási megállapodás fogalma: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás.



AEE csökkentő tétel: a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján fizetett összeg 50%-a (a közhasznú szervezet, MKA, NKA és ezen támogatás együttesen max. az AEE összegéig!)



Mindamellett, hogy AEE csökkentő tétel, a megállapodás alapján felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás elismert költségnek minősül.



Az AEE eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózónak rendelkeznie kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással.



Az igazolás tartalma: kiállító és adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás összege és célja.



Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során, a 2014. évben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni!

Tao tv. 4. § 16/c. pont, 7. § z) pont, 7. § (7) bekezdés, 29/A. § (2) bekezdés, 3. sz. melléklet B) rész 23. pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

30

2015.10.12.

Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye 



AEE növelő tétel, ha a vállalt támogatás juttatása meghiúsul: 

a kedvezmény egyszeres összegével akkor, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette



a kedvezmény kétszeres összegével abban az esetben, ha a nem teljesítésre bármely más okból kerül sor.

Az adókedvezmény halmozása nem megengedett, azaz az adózó nem csökkentheti egyszerre az AEE-ét a közhasznú szervezet támogatása (+esetleg tartós adományozás) jogcímén, illetve felsőoktatási támogatási megállapodás alapján is! Az adózónak el kell döntenie melyik jogcímen érvényesít kedvezményt!

Tao tv. 8. § (1) s) pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló utáni kedvezmény 

AEE csökkentő tétel: a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása során személyenként, hónaponként a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér (max. az adóév 1. napján érvényes minimálbér), feltéve, hogy az adózónál a foglalkoztatotti átlagos állományi létszám az adóévben nem haladja meg a 20 főt. (korábbi szabályozás szerint: „legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló”)

Tao tv. 7. § (1) bekezdés v) pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

31

2015.10.12.

Kapcsolt vállalkozás 

A kapcsolt vállalkozások tényállásainak esetköre bővült: 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel döntő befolyásgyakorlás valósul meg az üzleti és pénzügyi politika vonatkozásában.



Fontos, hogy: 

ebben az esetben nem szükséges a Ptk. szerinti többségi befolyásolás fennállása (az ügyvezető 50%-os mértékű vagy alacsonyabb arányú szavazati joggal is bírhat!)



ha az egyik vállalkozásban ügyvezető személy közeli hozzátartozója ügyvezető egy másik cégben, akkor nem valósul meg a kapcsolt vállalkozási tényállás!

Tao tv. 4. § 23. pont f) alpont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Interkvartilis tartomány a szokásos piaci ár megállapítása során 

Amennyiben a transzferár-módszerek alkalmazása során indokolt, akkor az adózó az interkvartilis tartomány alkalmazásával végez további szűrést.



Csak indokolt esetben kell alkalmaznia!



A jogszabály nem tartalmaz taxatív felsorolást ezen esetek körére, csak példálózó jellegű!



Alkalmazása indokolt lehet a végzett funkcióelemzés, a mintába kerülő elemek száma, vagy a szélsőértékek kiszűrése céljából.



Az indokoltság megítélése az adózó feladata (melyet egy esetleges adóhatósági ellenőrzés természetesen felülírhat!).



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazzuk.

Tao tv. 18. § (9) bekezdés, 29/A. § (7) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

32

2015.10.12.

Elhatárolt veszteségleírás szabályai 

2015.01.01-jén, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként.



Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. adóévben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014.12.31-én hatályos előírások szerint írhatja le, de legkésőbb a 2025.12.31. napját magában foglaló adóévben!



Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek legfeljebb csak azon része kerülhet adóévenként érvényesítésre, amelyet a továbbfolytatott tevékenységből származó adóévi árbevétel, bevétel összege az átalakulást, felvásárlást megelőző 3 adóév árbevételének, bevételének átlagos összegében képvisel.



Ha nincs a jogelődnek megelőző 3 adóéve, értelemszerűen a működési adóévek számával átlagolunk!

Tao tv. 17. § (1) bekezdés, (8a) bekezdés, (9a) bekezdés, 29/A. (6) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Elhatárolt veszteségleírás szabályai – „A” példa átalakulás során érvényesíthető veszteségre A Jogelőd Kft-nek a Jogutód Kft. által továbbvitt tevékenységéből származó bevételi adatai, átadható vesztesége a következők szerint alakul:  Átalakulást megelőző adóév: 6.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 2. adóév: 5.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 3. adóév: 7.000.000 Ft  Átadható veszteség: 4.100.000 Ft Jogutód Kft. elhatárolt veszteség nélküli adóalapja 8.000.000 Ft, továbbvitt tevékenységből származó adóévi árbevétele 4.800.000 Ft. Átalakulást megelőző adóévek átlagos bevétele: 6.000.000 Ft Bevételi arány számítása: 4.800.000/6.000.000=0,8 80% Átvett elhatárolt veszteségből érvényesíthető összeg: 4.100.000*0,8=3.280.000 Ft Érvényesítési korlát vizsgálata: 8.000.000*0,5=4.000.000 Ft A fentiek alapján adóévben érvényesíthető elhatárolt veszteség összege: 3.280.000 Ft, a fennmaradó összeg, 820.000 Ft továbbvihető veszteség.

33

2015.10.12.

Elhatárolt veszteségleírás szabályai – „B” példa átalakulás során érvényesíthető veszteségre A Jogelőd Kft-nek a Jogutód Kft. által továbbvitt tevékenységéből származó bevételi adatai, átadható vesztesége a következők szerint alakul:  Átalakulást megelőző adóév: 6.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 2. adóév: 5.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 3. adóév: 7.000.000 Ft  Átadható veszteség: 4.100.000 Ft Jogutód Kft. elhatárolt veszteség nélküli adóalapja 6.000.000 Ft, továbbvitt tevékenységből származó adóévi árbevétele 4.800.000 Ft. Átalakulást megelőző adóévek átlagos bevétele: 6.000.000 Ft Bevételi arány számítása: 4.800.000/6.000.000=0,8 80% Átvett elhatárolt veszteségből érvényesíthető összeg: 4.100.000*0,8=3.280.000 Ft Érvényesítési korlát vizsgálata: 6.000.000*0,5=3.000.000 Ft A fentiek alapján adóévben érvényesíthető elhatárolt veszteség összege: 3.000.000 Ft, a fennmaradó összeg, 1.100.000 Ft továbbvihető veszteség.

Adófelajánlás 

Szabályai a Tao tv. 24/A. §, 24/B. §, 23. § (7) bekezdés, 29/A. (8) bekezdésben találhatók, hatálybalépés időpontja: 2015. január 1.

A felajánlás 3 ütemben történhet:  adóelőleg  adóelőleg-kiegészítés  adó terhére. 



Fontos, hogy a rendelkező nyilatkozat megtételének, teljesítésének feltétele a fentiek megfizetése!

az

átutalás

Kedvezményezett célok:  filmalkotás  előadó-művészeti szervezet  látvány-csapatsport támogatása. 



Az adózónak a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás egy példányát az adóhatóságnak meg kell küldenie!

34

2015.10.12.

Adófelajánlás Rendelkezés az adóelőlegekről: 

Havi, ill. negyedéves társasági adóelőleg kötelezettség max. 50%-áig lehet



Kizárólag elektronikus úton, 15RENDNY nyomtatványon



Határidő:  Főszabály: rendelkezéssel érintett adóelőleg esedékességét megelőző hónap utolsó napja  2015.01.01-jét megelőzően bevallott adóelőleg kötelezettség esetén: tárgyidőszaki előleg esedékessége



Első ízbeni rendelkezés, feltételezve, hogy az adózó havi adóelőleg-gyakoriságra kötelezett és  naptári évvel egyező az üzleti éve: a 2015. 01. hóra bevallott adóelőleg max. feléről 2015.01.01-01.20. között rendelkezhetett,  Naptári évvel nem egyező az üzleti éve (pl.: 2015. évi üzleti éve 2015.04.012016.03.31.): a 2015. évben kezdődő üzleti éve első hónapjától rendelkezhet, azaz 2015. 04. hónaptól bevallott adóelőleg terhére 2015.04.20-ig benyújtott nyilatkozat útján.



Az adóelőleg-nyilatkozat egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosítható a soron következő adóelőlegek tekintetében.



Rendelkezés, és rendelkezés módosítás feltétele, hogy az adózónak a nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 e Ft-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása!

Adófelajánlás 15RENDNY-en bejelentendő adatok köre:  adózó neve, székhelye, adószáma,  adózó részéről eljáró ügyintéző neve, ill. telefonos elérhetősége,  társasági adó előlegfizetés gyakorisága, ill. rendelkezéssel érintett időszak,  adózó a rendelkezést alapnyilatkozatként, vagy módosító nyilatkozatként adja-e be,  eltérő üzleti év jelölése, ill. mérlegforduló nap megadása,  kedvezményezett cél megjelölése,  igazolást kiállító szervezet neve, kelte, igazolás teljes összege  kedvezményezett szervezet neve, adószáma, bankszámlaszáma,  kedvezményezett szervezet támogatásának összege,  látvány-csapatsport támogatása esetén:  a kieg. sportfejlesztési támogatás (12,5%) jogosultjának adatai (név, támogatás összege, adószám, bankszámlaszám),  támogatási összeg (87,5%) 1%-nak 1/3-ad részének összege (sportpolitikáért felelős miniszter részére utalandó),  támogatási összeg (87,5%) 1%-nak 2/3-ad része jogosultjának adatai (országos sportági szakszövetség neve, adószáma, bankszámlaszáma),  egyes tárgyidőszakra vonatkozó előlegek, ill. rendelkezés összegeinek megadása,  módosítás esetén a módosítandó nyilatkozat bárkódjának, valamint az egyes tárgyidőszaki alap és módosító rendelkezések összegeinek megadása.

35

2015.10.12.

Adófelajánlás Rendelkezés az adóelőleg-feltöltés összegéről és az éves adóról: 

Amennyiben az adózó  az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy  a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80%-át, az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló, 01es bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig vagy/és a társasági adó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról.



Az adóévben összesen felajánlott összeg ezen rendelkezésekkel együtt nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80%-át.



Feltétel, hogy az adózónak a nyilatkozatok megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer Ft-ot meghaladó összegű, állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

Adófelajánlás Átutalás: 

Az adóhatóság a felajánlás összegét, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtak megvizsgálja.



Az átutalás teljesítésének feltételei:  az adóhatóság a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan előírt, kiállított igazolásokat határidőben kézhez kapja,  az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az állami adóhatóságnál ne legyen nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított, 100 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása,  az adózó a vonatkozó bevallást határidőben benyújtotta,  az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette,  az adózónak adóelőleg-kiegészítés, valamint éves adó terhére tett felajánlása együttesen ne haladja meg a 80%-os korlátot.



Amennyiben az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80%-os korlátot meghaladó mértékű átutalás történt, akkor a 80%-ot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozatok megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Az összeg tehát ott marad a kedvezményezettnél!



Amennyiben az adózót visszaigényelhető adó illetné meg a fenti esetben, úgy a túlutalás erejéig nem élhet adó-visszaigényléssel (ill. természetesen annak átvezetését sem kérheti!)!



A túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – lehet figyelembe venni.



Az átutalást az adóhatóság 15 munkanapon belül teljesíti, melyről az adózót, ill. az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja (a kedvezményezettet nem kell tájékoztatni!)

36

2015.10.12.

Adófelajánlás Jóváírás az adózó adófolyószámláján: 

Az adózót a felajánlott és az adóhatóság által a kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg.



A jóváírás összege:  az adóelőleg-felajánlás és az adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5%-a (max. az éves fizetendő adó 80%ának 7,5%-a)  az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5%-a (max. az éves fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a)



Jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő 2. naptári hónap első napja (első alkalommal: 2016. július 1-je!).



Az összeget az adóhatóság az adózó társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja Nincs tényleges adó-visszatérítés!



Az adózó a jóváírás összegét egyéb bevételként számolja el, amellyel a társasági adóalap megállapítása során AEE-t csökkent!

Adófelajánlás Látvány-csapatsport céljára történő felajánlás, átutalás különös szabályai: 

A rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott sportfejlesztési támogatásnak minősül.

összeg

12,5%-a



Ezt az összeget is az adóhatóság fogja átutalni a jogosult részére.

kieg.

Az adófelajánlás és az adókedvezmény együttes alkalmazása: 

Ugyanazon adóév tekintetében az adózónak el kell döntenie, hogy adókedvezményt érvényesít vagy felajánlást tesz, a két jogintézmény egyszerre ugyanazon adóévre nem alkalmazható!



Akkor sincs lehetőség a párhuzamos érvényesítésre, ha a filmalkotás, előadóművészeti szervezet, vagy látvány-csapatsport támogatása címén az adózó korábban, már adókedvezmény formájában érvényesített támogatásra tekintettel jogosult, és azzal élni is kíván.



Természetesen nincs akadálya annak, hogy az adózó a fentieken kívül ugyanazon adóévben adókedvezményt (pl.: beruházási hitel kamatkedvezménye) érvényesítsen, s annak figyelembe vételével számított 80%-os korlátra figyelemmel felajánlást is tegyen!

37

2015.10.12.

Látvány-csapatsport adófelajánlás - példa Sporttámogató Kft. negyedéves adóelőleg fizetésre, adóelőleg kiegészítésre kötelezett, maximális összegű felajánlást tesz. 

2015. I. né-i előlege 600.000 Ft

Felajánlható összeg: 300.000 Ft



2015. II. né-i előlege 600.000 Ft




2015. III. né-i előlege 700.000 Ft




2015. IV. né-i előlege 700.000 Ft




Adóévi várható társasági adó 2.000.000 Ft



Feltöltési kötelezettség a fentiek alapján nincs.



Felajánlható összeg a 1501. sz. bevallásban: 2.000.000*0,8 – 1.300.000 =300.000 Ft



Tényleges adófizetési kötelezettség 2.200.000 Ft



További felajánlható összeg a 1529. sz. bevallásban: 2.200.000*0,8 – 1.300.000 – 300.000=160.000 Ft

Látvány-csapatsport adófelajánlás - példa NAV által teljesített jóváírások: 

adóelőleg és adófeltöltési kötelezettség terhére történő felajánlás esetén: 1.300.000+300.000=1.600.000*0,075=120.000 Ft (korlát az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a, azaz 2.200.000*0,8*0,075=132.000 Ft)



az adókötelezettség terhére történő felajánlás esetén: 160.000*0,025=4.000 Ft(korlát az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%-a, azaz 2.200.000*0,8*0,025=44.000 Ft)



Összes NAV által teljesített jóváírás az adózó társasági adófolyószámláján: 124.000 Ft

NAV által teljesített átutalások: 

a felajánlott összeg (1.760.000 Ft) 12,5%-át, 220.000 Ft-ot a kieg. sportfejlesztési támogatás jogosultja részére,



a felajánlott összeg kieg. sportfejlesztési támogatás összegével csökkentett részének (1.760.000-220.000=1.540.000 Ft) 1%-át, 15.400 Ft-ot 1/3-ad részben az EMMI, 2/3-ad részt az érintett sportági szakszövetség részére,



a felajánlott összeg kieg. sportfejlesztési támogatás összegével csökkentett részének (1.760.000-220.000=1.540.000 Ft) 99%-át, 1.524.600 Ft-ot nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett(ek) részére utalja.

38

2015.10.12.

Adófelajánlás – túlutalás példa Bőkezű Kft. negyedéves adóelőleg fizetése terhére maximális összegű felajánlást tesz. 

2015. I. né-i előlege 600.000 Ft




2015. II. né-i előlege 600.000 Ft




2015. III. né-i előlege 700.000 Ft




2015. IV. né-i előlege 700.000 Ft




2015. évi tényleges társasági adó fizetési kötelezettség: 800.000 Ft



Túlutalás összege: 1.300.000- 800.000*0,8=660.000 Ft



Ilyen esetekben az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított 2015. adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy az adózó a következő adóévekre bevallott adóelőlegek terhére a túlutalásnak megfelelő összeg kétszerese mértékéig – példa szerint 1.320.000 Ft-ig – nem rendelkezhet (hiszen annak 50 százaléka már „előre” felajánlott összegnek minősül).

Egyéb változások Saját tevékenységi körben végzett K+F 

Új fogalmi meghatározás került a törvénybe, mely tartalmi változást nem jelent, csupán arról van szó, hogy a K+F fogalma a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. tv-ben került definiálásra, melyre visszahivatkozik a tao tv. is!

Tao tv. 4. § 23/e. pont, 4. § 32. pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Közhasznú nonprofit GT 

2015-től került a tao tv-be, hogy a nonprofit GT: 

amennyiben vállalása ellenére nem teljesíti a Civil tv. szerinti közhasznúság feltételeit 2 lezárt üzleti év adatai alapján, vagy



2 éven belül jogutód nélkül megszűnik,

akkor a működése teljes időtartamára visszamenőleg tao fizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevétele vonatkozásában (függetlenül a bevétele forrásától, így támogatás is ide értendő!). 

A szabályozás korábban is megtalálható volt a GT-ben, azonban a törvény hatályon kívül helyezésével indokolttá vált a szabály áthelyezése a tao tv-be!

Tao tv. 13/A. § (8) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

39

2015.10.12.

Egyéb változások Jövedelem-(nyereség-)minimum 

A jövedelem-(nyereség-) minimum alapjának meghatározása során az összes bevételt a továbbiakban nem lehet csökkenteni az ELÁBÉ-val, illetve az eladott közvetített szolgáltatások értékével!



A jövedelem-(nyereség-) minimum a korrigált összes bevétel 2%-a.

Tao tv. 6. § (8) a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Hiányzó eszköz értéke 

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy  a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és  az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.



A korábbi szabályozásban a fenti 2 feltétel vagylagos jelleggel szerepelt, melyet a jelenlegi szabályozás együttes feltétellé változtatott.

Tao tv. 3. sz. melléklet A) rész 5. pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb változások Üzleti vagy cégérték écs leírása 

A módosítás következtében megszűnik az üzleti vagy cégérték után a sztv. szerinti terv szerinti écs-vel azonos écs leírás érvényesítési lehetősége. A továbbiakban az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke 10%-ának megfelelő mértékű terv szerinti écs-t érvényesíthet az adózó.



Ennek feltétele, hogy adóbevallásában nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelnek!

Tao tv. 1. sz. mell. 5. pont a) alpontja, 5/b. pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Reklámadó – elhatárolt veszteség A reklámadó tv. 10. §-a szerint a reklámadó alanya a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját csökkentheti a tao tv. szerinti, elhatárolt, nyilvántartott veszteség 50%ával, amennyiben a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany AEE negatív vagy nulla volt. Fentiek kapcsán a tao tv-ben rögzítették, hogy a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a TAO kötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül. Tao tv. 29/Z. § Hatályba lépés: 2014. augusztus 15.

40

2015.10.12.

Egyéb változások Reklám közzététel költségei 

A reklám közzététel elszámolt költsége a tao tv. szerint elismert költség, ha a) összege az adóévben összesen a 30 millió Ft-ot nem haladja meg, vagy b) adóalany rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával, miszerint ez utóbbi teljesíti a reklámadó kötelezettségét vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége, vagy c) igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételének megrendelője kérte (és ezt hitelt érdemlő módon igazolja), vagy d) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelése időpontjában szerepelt az állami adóhatóság honlap közzétett nyilvántartásban.

Tao tv. 3. sz. melléklet A) rész 16. pont Hatályba lépés: 2015. január 1. A Tao tv. 2015. 01.01-jétől akként módosult, hogy a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30m Ft-ot nem haladja meg. Átmeneti rendelkezés alapján a Tao alanyai a fenti szabályt – a b) és c) alpontok kivételével - a 2014. évben kezdődött adóévükhöz kapcsolódó TAO kötelezettség megállapításakor is figyelembe vehetik! Tao tv. 29/Z. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. június 5.

Bírság visszatérítése Az AEE-t csökkenti a bírságnak, továbbá az Art. és TB törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az AEE-t növelő tételként figyelembe vett összeg.  Átmeneti rendelkezés alapján az adózó a fenti szabályt a 2015. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza. Tao tv. 7. § (1) bekezdés r) pont, 29/A. (10) bekezdés Hatályba lépés: 2015. június 25. 

41

2015.10.12.

Növekedési adóhitel kedvezmény A Mód. tv. 11. §-a alapján a Tao. tv. IV. fejezete kiegészült a növekedési adóhitel kedvezmény jogintézményével: 

Az új rendelkezés lényege, hogy az adóévi AEE-nek a megelőző adóév AEE-ét meghaladó része után az adóelőleget/adót nem a tárgyévben, hanem a következő 2 adóév során kell megfizetni.



Ezzel kívánja a jogalkotó javítani az élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt:  a társaság adóalanyisága az adóévet megelőző 3. adóévben, vagy korábban kezdődött, és  az adóévben és az adóévet megelőző 3 adóévben nem vett részt az adózó átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és  adóévi AEE-ének a megelőző adóévi AEE-ét meghaladó része eléri vagy meghaladja a megelőző adóévi AEE abszolút értékének 5-szörösét (melyből következik, hogy a megelőző adóévben negatív AEE-el rendelkező adózók is jogosulttá válhatnak a kedvezményre!), és  az adózó az előző adóévi árbevételének összegétől függetlenül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére (vagy az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, vagy ha adóelőleg kiegészítésre nem köteles, akkor az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon) nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.

Növekedési adóhitel kedvezmény 

Ugyanezen határidőig az adózó megállapítja és bevallja a várható növekedési adóhitelre jutó adó összegét, amelynek 25%-át adóelőlegként 2 egyenlő részletben a tárgyévet követő adóév első két negyedévében (a negyedév 2. hónapja 20. napjáig) fizet meg, majd a TAO bevallásban állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét, majd az adót (figyelembe véve a megfizetett adóelőleg összegét is) 6 egyenlő részletben az adóévet követő adóév 3-4. negyedévben, valamint az adóévet követő 2. adóévben negyedévenként (a negyedév 2. hónapja 20. napjáig) fizeti meg.



Fontos szabály, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor az osztalékés kamatjövedelmet, valamint az adóévben kapcsolt vállalkozástól visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásból, juttatásból, véglegesen átvett pénzeszközből és térítés nélkül átvett eszközből, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül történt kötelezettség-átvállalásból származó bevételt nem lehet figyelembe venni.



A növekedési adóhitel vonatkozásában az adózó a fizetendő adóelőleget és adót az általános mértékkel állapítja meg.



Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg az adózó jogutód nélkül – utolsó adóévében.



Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból kikerül a Tao. tv. hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.

42

2015.10.12.


A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó a nyilatkozat megtételének adóévét követő 2 adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a kedvezményezett beruházási érték 19%-ával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 70%-ával.



Kedvezményezett beruházási érték: adózó által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett TE bekerülési értéke, de max. a foglalkoztatottak átlagos állami létszáma nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd a 2. adóévben bekövetkezett növekményének és 10 millió Ft-nak a szorzata.



A létszámnövekményt az adóév utolsó napján a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni (ha mégsem teljesül a kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belüli visszafizetési kötelezettség áll fenn a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió Ft szorzata 19%-ának megfelelő összegben!).



További feltétel, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát növelni kell és legalább 2 éven át az érintett régióban fenn is kell tartani!



Az adott TE vonatkozásában fentiek szerint igénybe vett kedvezmény összege elszámolt écs-nek tekintendő!


Fontos, hogy a külföldi telephely általi TE beszerzésre nem alkalmazható a kedvezmény, illetve, hogy a foglalkoztattotti állományi létszám növekmény során nem szabad figyelembe venni a külföldi telephelyen foglalkoztatottakat!



Olyan TE-re sem alkalmazható, melyre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti écs-t.



Nem alkalmazhatja a fenti rendelkezéseket az adózó, ha a nyilatkozat megtételének adóévében tao. tv. szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházásra tekintettel, illetve ugyanazon adóévben sem, melyben adójára (adóelőlegére) tekintettel élt az adófelajánlás jogintézményével!



Átmeneti rendelkezés alapján a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket már a 2015. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni lehet!

Tao tv. 26/A. §, 29/A. § (11) bekezdése Hatályba lépés: 2015. június 25.

43

2015.10.12.

Egyéb változások Kettős adózás elkerülése: 

A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, azzal, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.



Fentiek alapján az egyes, nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a mo-i adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön keletkezett jövedelmüket is. Ez a szabály azokban az esetekben érvényesülhet, amikor az egyes államokkal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ezt lehetővé teszik (pl.: német-magyar, szlovák-magyar stb.). Ezen esetekben kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges a mentesítés!

Tao tv. 28. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. július 25.

Általános forgalmi adóval kapcsolatos változások 2015-2016.

44

2015.10.12.

Közszolgáltató fogalma  Az

áfa tv. megerősíti azt az eddig is használt értelmezést, miszerint az önkormányzat és a társulás is közszolgáltatónak minősül e tekintetben.

Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

Közcélú adomány fogalma 

2015. június 25-étől módosult a közcélú adomány fogalma, mely alapján az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék (eszközátadás), szolgáltatás is áfa mentes a törvényben korábban megfogalmazott – egyébként változatlan – feltételek mellett!



Fontos! Akkor sincs áfa fizetési kötelezettség, ha a gazdálkodó kifejezetten olyan céllal szerzett be valamilyen terméket, hogy azt ingyenesen átadja egy oktatási intézménynek (hiszen nem keletkezett a termékbeszerzés kapcsán adólevonási joga)!

Áfa tv. 259. § 9/A. pontja Hatályba lépés: 2015. június 25.

45

2015.10.12.

Lakóingatlanok értékesítésének adómentessé tételére vonatkozó nyilatkozat 

Azok a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, akik a főszabály szerinti adómentes ingatlan értékesítést a lakóingatlanokra is kiterjedően adókötelessé tették, egyszeri alkalommal, 2015. február 28-ig az adóhatóság felé megtett nyilatkozatuk alapján dönthetnek úgy, hogy a lakóingatlanokat 2015.01.01-től ismét a főszabály szerint (adómentesen) értékesítik függetlenül attól, hogy az adókötelessé tétellel összefüggésben előírt 5 éves kötöttség időtartama még nem telt le!



Fontos! A nem lakóingatlanok, beépítetlen ingatlanok tekintetében a korábban megtett nyilatkozat továbbra is hatályos marad!



Figyeljünk, hogy az adómentes körbe való kivételes visszalépés kapcsán, az adómentes értékesítésre tekintettel felmerülhet az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) pont (forgóeszközre), Áfa tv. 136. § (tárgyi eszközre) alkalmazásának szükségessége! Vagyis az adott lakóingatlan beszerzését terhelő és levonható adó időarányos részbeni visszafizetési kötelezettségével, ill. a levonható adóra tekintettel adófizetési kötelezettséggel számolni kell!

Áfa tv. 290. § Hatályba lépés: 2014. november 27.

Lakóingatlanok értékesítésének adómentessé tételére vonatkozó nyilatkozat Példák a rendelkezés időbeli hatályára: 

Lakóingatlan értékesítése 2015. 01.03. napján, az adófizetési kötelezettség keletkezése is essen egybe a fenti időponttal. Adómentessé tétel nyilatkozat benyújtásának időpontja: 2015.02.10. napja. A fenti esetben az adófizetési kötelezettség 2014.12.31. után keletkezik, azaz a januári lakóingatlan értékesítés már számlázható adómentesen, akkor is, ha az erre vonatkozó választást csak később, a törvényes határidőn belül jelentik be az adóhatósághoz!



Hogyan változik a helyzet, ha a lakóingatlan értékesítése/adófizetési kötelezettség keletkezése 2014.12.27-ére esik, és  A) eset: az adómentessé tétel nyilatkozat benyújtásának időpontja: 2015.02.01. napja?  B) eset: az adómentessé tétel nyilatkozat benyújtásának időpontja: 2014.12.28. napja? A lakóingatlan értékesítés egyik esetben sem lehet adómentes, hiszen az adófizetési kötelezettség 2014-re esik, az eset adójogi megítélése szempontjából irreleváns a nyilatkozat benyújtásának időpontja!

46

2015.10.12.

Lakóingatlanok értékesítésének adómentessé tételére vonatkozó nyilatkozat Előleg megítélésének kérdése: 

A lakóingatlan értékesítéshez fizetett előleg tekintetében a főszabályok az irányadók, azaz:

megítélése

Az Áfa tv. 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fizetendő adó megállapítására a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Előleg esetén az áfa tv. 59. § (4) bekezdés alapján a fizetendő adót jóváíráskor, kézhezvételkor kell megállapítani. 

A lakóingatlan értékesítés adómentességére vonatkozó nyilatkozat az áfa tv. 290. §-a szerint 2015.01.01-jétől kezdődően alkalmazandó, a 2015-ös teljesítéshez 2014-ben kézhez vett, jóváírt előlegre a rendelkezés nem vonatkozik, tehát a 2014-ben kézhez vett, jóváírt előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó összegét is tartalmazza!

Adólevonási jog Motorbenzin áfája: 

Levonhatóvá vált a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be (pl. bioetanol).



Átmeneti rendelkezés alapján a hatálybalépés időpontját megelőző időszakra is, azaz visszamenőlegesen is alkalmazható!

Áfa tv. 125. § (2) bekezdés j) pontja, 291. § Hatályba lépés: 2014. november 27. Adószám törlése: 

Az adólevonási jog akkor is elenyészik, ha az adóalany adószámát felfüggesztés nélkül törlik, az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával.

Áfa tv. 137. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

47

2015.10.12.

Adólevonási jog Lakóingatlan bérbeadás: 

Egyértelműsíti a törvény, hogy a lakóingatlant kereskedelmi szálláshely- szolgáltatás nyújtásnak minősülő bérbeadás keretében hasznosító adóalany mentesül a levonási tilalom alól, függetlenül a 88. §-tól.

Áfa tv. 125. § (2) bekezdés d) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Használt ingóságok: 

A viszonteladóra vonatkozó levonási tilalom szabályai kizárólag a különbözet szerinti adózással érintett termékei beszerzéséhez, importjához kapcsolódó áfára vonatkoznak, egyéb input áfa (pl.: használt szgk. javítására, karbantartására jutó áfa 50%-a) levonhatóvá válik, természetesen az egyéb, levonásra jogosító feltételek fennállása esetén!

Áfa tv. 222. (1) bekezdés a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Távolról nyújtható szolgáltatások 2015.01.01-től változtak a teljesítési hely szabályok az EK területén letelepedett, illetve nem letelepedett adóalanyok által nem adóalany igénybevevőnek nyújtott telekommunikációs-, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikusan nyújtott szolgáltatások tekintetében: 

A korábbi szabályozás alapján a teljesítés helye az igénybe vevő nem adóalany letelepedési helyén volt, feltéve, ha az a Közösség területén kívülre esett.



Változás: az igénybe vevő nem adóalany letelepedési helye (tehát nem feltétel, hogy az Közösség területén kívül legyen!)



Azon ügyletekre alkalmazandó, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1-jére, vagy azt követő időpontra esik.

Áfa tv. 45/A. §, 288. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

48

2015.10.12.

Távolról nyújtható szolgáltatások A távolról is nyújtható szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak minden olyan tagállamban adókötelezettségük keletkezik, ahonnan magánszemélyek igénybe veszik a szolgáltatást. Választható adóbevallási rend A szolgáltatást nyújtó választhat, hogy 

minden érintett tagállamban regisztráltatja magát és a helyi adószám alatt szolgálja ki vevőit és rendezi adókötelezettségeit, vagy



távolról is nyújtható szolgáltatást kínálóként nyilvántartásba veteti magát a székhelye szerinti tagállamban, és az EU területén értékesített távolról is nyújtható szolgáltatásairól egy közös bevallást nyújt be (különös szabályozás).



A szolgáltatást nyújtó ez utóbbi esetben a többi érintett tagállamban nem lehet letelepedett!

Különös szabályozás alkalmazása 

Ha valaki magát „távolról is nyújtható szolgáltatást” kínálóként nyilvántartásba veteti, adóbevallási kötelezettségének az ún. különös szabályozás alkalmazásával tehet eleget. Ez annyit jelent, hogy minden teljesítési helyre vonatkozóan egy összevont bevallást nyújt be. (MOSS egyablakos rendszer)



Aki a különös szabályozást választja, az nem érvényesíthet adólevonási jogot, vagyis áfát a különös szabályozás szerinti bevallásban nem vonhat le. Ha esetenként felmerülne levonható áfa, azt egy külön áfa-visszatérítési eljárásban lehet érvényesíteni (ELEKAFA).



A bevallást negyedévente (tagállamonként külön-külön lapon, a tagállamokban hatályaos HÉA kulcs alkalmazásával!) kell elektronikusan benyújtani, az időszak végét követő 20 napon belül. A bevallás 3 éven belül javítható. A bevallást EUR-ban kell kitölteni, ha szükséges, az Európai Központi Bank árfolyamait felhasználva.



Az adó összegét az azonosítót kiadó tagállam bankszámlájára kell utalni, hivatkozási szám megjelölésével (adózó elektronikusan megkapja a bevallás benyújtását követően!)

Időszakos elszámolású ügyletek A vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban minden időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja az alábbiak szerint változik: 



Főszabály: amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Eltérő szabály: Számla vagy nyugta kibocsátás időpontja, ha  az ellenérték megtérítésének esedékessége és  a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját.  Esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap, ha  az ellenérték megtérítésének esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik. 



Először olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége is 2015.12.31-ét követő időpont. (EGYÜTTES FELTÉTEL!)

Áfa tv. 58. §, 297. § Hatályba lépés: 2016. január 1.

49

2015.10.12.

Időszakos elszámolású ügyletek – példák



2016. I. negyedévre vonatkozó iroda-berendezés bérleti díja Számla esedékessége

Számla kelte

Jogszabály

Teljesítési időpont

2016.03.31.

2016.03.01.

58.§ (1)

2016.03.31.

2016.01.31.

2015.12.01.

régi szabály

2016.01.31.

Időszakos elszámolású ügyletek Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések már 2015. július 1-jétől alkalmazandóak a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások tekintetében (bérszámfejtési szolgáltatásra is alkalmazni kell!).  Először olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége is 2015.06.30-át követő időpont. (EGYÜTTES FELTÉTEL!) Áfa tv. 58/A. §, 296. § Hatályba lépés: 2015. július 1. 

50

2015.10.12.

Időszakos elszámolású ügyletek – példák könyvviteli szolgáltatásra 



2015. június havi könyvelési díj Számla esedékessége

Jogszabály


2015.06.15.

régi szabály

2015.06.15.

2015.07.15.

régi szabály

2015.07.15.

2015. július havi könyvelési díj Számla esedékessége

Számla kelte

Jogszabály


2015.06.25.

2015.06.20.

régi szabály

2015.06.25.

2015.07.10.

2015.07.05.

58/A. § (2) a)

2015.07.05.

2015.08.10.

2015.08.05.

58/A. § (2) b)

2015.08.10.

2015.07.10.

2015.08.05.

58/A. § (1)

2015.07.31.

2015.09.15.

2015.09.05.

58/A. § (2) b)

2015.08.30.

Előleg fogalma - csereügyletek A jogszabály módosítás kiterjeszti az előleg fogalmát, rendezi, hogyan kell eljárni csereügyletek esetében, ha a teljesítést megelőzően történik valamelyik fél részéről az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása. Ennek értelmében előlegnek minősül minden – nem kizárólag pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában – a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.  Amennyiben csereügyletek során valósul meg a teljesítést megelőzően vagyoni előny juttatása, a fizetendő adót annak megszerzésekor kell megállapítani. Áfa tv. 59. § (1)-(2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

51

2015.10.12.

Példa csereügyletre 2015.01.08-án Házikó Kft. ingatlant értékesít Vevő Kft. részére 10 millió Ft+ÁFA összegben.  Felek megállapodása értelmében ezen ingatlan értéke beszámítandó Vevő Kft. által Házikó Kft. felé februárban teljesítendő ingatlanértékesítés ellenértékébe.  Ez utóbbi ingatlan értékesítésének időpontja 2015.02.19. napja, ellenérték 40 millió Ft+ÁFA. Hogyan alakul az adófizetési kötelezettség?  Házikó Kft-nek 2015.01.08. napjával 10 millió Ft után adófizetési kötelezettsége keletkezik a teljesített ingatlanértékesítés kapcsán.  Vevő Kft-nek szintén ezen időpontban, ugyanilyen összegben keletkezik adófizetési kötelezettsége (hiszen az új szabályok alapján a beszámítandó ingatlan ellenértéke előlegnek minősül!)  Vevő Kft-nek 2015.02.19. napjával teljesített ingatlanértékesítés kapcsán már csak a fennmaradó 30 millió Ft után keletkezik adófizetési kötelezettsége. 

Adómentesség Portfólió kezelés: 

Egyéni ügyfelek részére, egyéni portfóliójukra vonatkozó portfóliókezelési szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik az adómentesség!



Az adókötelezettséget a 2014.12.31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre az áfa tv. 58. §-a vonatkozik!

Áfa tv. 86. § (1) bekezdés g) pont, (3) bekezdés, 292. § Hatályba lépés: 2015. január 1. Szerencsejáték-koncesszió: 

Az áfa tv. az egyértelmű jogértelmezés érdekében kimondja, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó koncessziós jog átengedése mentes az áfa alól.

Áfa tv. 86. (1) bekezdés i) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

52

2015.10.12.

Adómentesség Haditechnika: 

Mentes az adó alól a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.

Áfa tv 86. § (1) bekezdés m) pont) Hatályba lépés: 2015. január 1.

Fordított adózás – munkaerő kölcsönzés 

A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében az áfa tv úgy rendeli alkalmazni munkaerő kölcsönzése esetében a fordított adózást, hogy az a továbbiakban nem függ attól, hogy az az építési munka, amelyhez a munkaerőt kölcsönözték, kötött-e építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz, minden, tartalmában munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető szolgáltatás fordított adózás hatálya alá tartozik!



Átmeneti rendelkezés alapján a 2015.01.01-jén, vagy azt követő időpontban teljesített ügyletekre alkalmazandó, ha a vevő fizetési kötelezettsége is ezt követően keletkezik.



Nem kell alkalmazni, ha:  a beszerző ezen időpont előtt kézhez veszi a számlát,  megtéríti az ellenértéket.



2015.01.01-je előtt fizetett előleg esetén a következőképpen szükséges eljárni: a fizetett előleg egyenes adózás hatálya alá esik, majd a 2015-ben teljesített ügylet ellenértékének (adóalap) az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett rész után lesz fordított adózás.

Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pont, 294. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

53

2015.10.12.

Fordított adózás – vas-és acélipari termékek 

Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében a tv. - a 2013/43/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel élve – fordított adózást vezet be egyes acélipari termékekre.



Pl.: melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból, huzal vasból vagy ötvözetlen acélból stb. (ezen termékek körét az Áfa tv. 6/B. sz. melléklete tartalmazza tételesen!), amennyiben ezen termékek nem tartoznak az áfa tv. XVI. fejezet (használt ingóság) szerinti különös rendelkezések hatálya alá.



Átmeneti szabályozás alapján a 2015.01.01-jén, vagy azt követő időpontban teljesített ügyletekre alkalmazandó, ha a vevő fizetési kötelezettsége (60. §) is ezt követően keletkezik.



2015.01.01-je előtt fizetett előleg esetén ugyanúgy szükséges eljárni, mint ahogy azt már a munkaerő-kölcsönzés esetében taglaltuk!



A tervek szerint az intézkedés 2019. január 01-ig lesz hatályban.

Áfa tv. 6/B. sz. melléklet, 142. § (1) bekezdés j) pont, 289. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Fordított adózás – vas-és acélipari termékekkel kapcsolatos adatszolgáltatás 

Az eladó (a teljesítés időpontja szerinti időszakban), a vevő (a fizetendő adó megállapítása szerinti időszakban) a következő adatokat szolgáltatja az áfa bevallás részeként: 

vevő/eladó adószáma,



teljesítés napja,



vámtarifaszám szerinti bontásban a termék:  ezer Ft-ra kerekített értéke  kg-ban meghatározott mennyisége.

Art. 31/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

54

2015.10.12.

Kezelőszemélyzet nélküli automata 

A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében az értékesítő, szolgáltató adóalanyt nyugtaadási kötelezettség nem terheli (áfa tv. 167. § c) pont), de meghatározott esetekben, így az adóalanyoknak történő értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan számlaadási kötelezettsége áll fenn. A jogszabály meghatározza, hogy amennyiben az ilyen úton teljesített ügyletek esetében az ellenérték (ideértve az előleget is) megtérítésére készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel került sor, úgy a kapcsolódó számlát az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalanynak a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kibocsátania. Áfa tv. 163.§ (2) bekezdés b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Számla adattartalma 

Mivel 2015.01.01-jétől az Art. úgy módosult, hogy a belföldi áfa összesítő jelentés keretében az 1 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról kell tételesen jelenteni, e változást átvezették a számla kötelező adattartalmára vonatkozó Áfa tv-beli szabályokon is.



Fentiektől eltérően adózó szerepeltetheti az összesítő jelentésben az 1 millió Ft-os adóértékhatárt el nem érő számlákat is (de adószám szükséges!)



A partner adószámát minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelyen 1 millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó összegű áthárított adó van.



Átmeneti rendelkezésben állapítja meg a jogszabály, hogy a változó adattartalom alkalmazása a 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 millió Ft-ot el nem érő áthárított áfát tartalmazó számlák esetében még nem kötelező.

Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpont, 293. §, Art. 31/B. Hatályba lépés: 2015. január 1.

55

2015.10.12.

Online pénztárgépek Az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító mobilszolgáltatóktól a NAV-nak az online pénztárgépek felügyeletének ellátása érdekében számos adatra van szüksége (szolgáltatás szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozóan), a jogszabály ezen adatszolgáltatás jogi alapját teremtette meg.  Indokolt volt a pénztárgépek forgalmazásának (értékesítésének) egyes szabályait rendeleti szinten rögzíteni, az áfa törvény ennek megfelelően egészítette ki a vonatkozó törvényi felhatalmazó rendelkezést, mely szerint az adópolitikáért felelős miniszter e témában (is) rendeletet alkothat. Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, 260. § (1) bekezdés g) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Kedvezményes adókulcs alá tartozó termékkör bővülése 

A köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh, kecske, egész és félbárány) és vágott testek értékesítésére vonatkozó áfakulcs 27%-ról 5%-ra csökkent.



A termékek pontos felsorolását az Áfa tv. 3. sz. melléklet I. része tartalmazza (a következő 25-48. pontokkal egészült ki): Háziasított szarvasmarhafélék, élő juh, élő kecske, szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve (egész és fél), szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, bontatlan vagy bontott elülső testnegyed, szarvasmarhafélék húsa fagyasztva (egész és fél), egész és félbárány frissen vagy hűtve, egész és félbárány fagyasztva, más juhhús fagyasztva (egész és fél), kecskehús fagyasztva (egész és fél) stb. Az itt felsorolt lista nem teljes, csak példálózó!



Átmeneti szabály alapján az 5%-os adómértéket azokban az esetekben alkalmazzuk először, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2015.01.01-jére, vagy azt követő napra esik. Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész 25-48. pontok, 295. §, 84. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

56

2015.10.12.

Kedvezményes adókulcs alá tartozó termékkör bővülése - 2016 

A módosítás következtében az élő-, valamint egész-és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes 5%-os adómérték alá sorolja a törvény.



Ennek megfelelően az Áfa tv. 3. sz. melléklet I. része tartalmazza (a 49. ponttal egészült ki): Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva Átmeneti szabály alapján az 5%-os adómértéket azokban az esetekben alkalmazzuk először, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2016.01.01-jére, vagy azt követő időpontra esik. Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész 49. pont, 298. §, 84. § Hatályba lépés: 2016. január 1.

Bevallásra vonatkozó szabályok ÁFA bevallás gyakorisága: 

Az adóévben újonnan (jogelőd nélkül) alakult adózók a bejelentkezés évében és a bejelentkezést követő évben havi bevallás benyújtására kötelezettek.



Átmeneti rendelkezés szerint a havi áfa bevallási kötelezettség a 2014.12.31. után bejelentkező, újonnan alakult adózók esetében jelentkezik.

Art. 1. sz. melléklet B) rész 3. pont an) alpont, 205. § (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

50 millió Ft-ot meghaladó éves árbevétel felett az adózó nem tehet éves áfa bevallást, negyedéves bevallásra kell áttérnie.



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a 2015.01.01-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

Art. 1. sz. melléklet B) rész 3. pont ac) alpont, 205. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

57

2015.10.12.

Bevallásra vonatkozó szabályok Összesítő nyilatkozat gyakorisága: 

Az adóalanynak a rá irányadó áfa bevallás gyakoriságtól függetlenül negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha a Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50.000 Eurónak (12.600.000 Ft) megfelelő pénzösszeget.



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a 2015.01.01-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

Art. 8. sz. melléklet I/C. pont, 205. § (6) bekezdés, Áfa tv. 256. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb adókkal kapcsolatos változások 2015.

58

2015.10.12.

KATA Adóalanyiság megszűnése: 

A rendelkezések úgy módosultak, hogy a 100 ezer Ft-ot meghaladó adótartozás miatti megszűnés a naptári év utolsó napján (korábban a negyedév utolsó napján!) fennálló tartozás esetén merül fel.



Az adóalanyiság megszűnését az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg, hogy az adózónak legyen lehetősége a mulasztásai pótlására.



A megszűnés időpontja az adóalanyiság megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónap utolsó napja.

Katv. 5. § (1) bekezdés j) és m) pontjai, (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Bejelentési kötelezettség: 

2015.01.01-jétől a kisadózónak  a TAJ számát is be kell jelentenie, illetve  nyilatkoznia kell arról, hogy a biztosítása bejelentkezésével jött-e létre.

kisadózóként

történő

Katv. 7. § (1), (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

KATA Tételes adó alóli mentesülés: 

A Katv. 8. § (9) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót.



A korábbi szabályok alapján nem volt egyértelmű, hogy a felsorolt esetekben nemcsak a 25 ezer, ill. 50 ezer Ft összegű tételes adót nem kell megfizetni, hanem a 75 ezer Ft összegű magasabb tételes adót sem.



A jogszabály jelenlegi módosítása egyértelművé tette, hogy a mentesülés a magasabb összegű tételes adóra is vonatkozik.

Katv. 8. § (9), (10) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Tételes adó alóli mentesülés bejelentése.  A kisadózó vállalkozásnak a tárgyhót köv. hó 12-ig be kell jelentenie, ha a tárgyhóra a kisadózó után nem keletkezett tételes adófizetési kötelezettsége. 

Amennyiben ez az állapot több hónapon keresztül fennáll, a bejelentést minden hónapban meg kell ismételni, kivéve, ha a mentesség az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt áll fenn.

Katv. 8. § (11) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

59

2015.10.12.

KATA Munkaviszonytól való elhatárolás: 

A munkaviszony vélelme megdőlésének körülményei 2015től egy új esetkörrel bővültek.



Ilyen esetnek minősül az is, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének több mint felét nem attól a vállalkozástól szerzi, ahol munkaviszonyban áll vagy ahol főállású társas vállalkozó.

Katv. 14. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Gépjárműadóval kapcsolatos változások Cégautó adó: 

2015-től a magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett szgk. esetén az adó alanya az a személy/szervezet, mely a szgk. vagyonkezelői jogával rendelkezik. Ha a szgk-n használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.

Gjtv. 17/B. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Mentesség: 

Mentes a CA alól az a szgk,  amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hó utolsó napjáig, melyben a szgk. vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek/szervezetnek nem adja át. Még 0-s bevallást sem kell benyújtani!  amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet.

Gjtv. 17/D. § (h) pont, 17/G. (3) bekezdés második mondata, 17/D. § (g) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

60

2015.10.12.

Helyi adókkal kapcsolatos változások Települési adó: 

A helyi önkormányzatok adóztatási mozgástere bővült.



Korlát:  közteher hatálya (tv. által rendelt) alatt álló adótárgyra nem lehet kivetni,  települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó (vagyis adó alanya kizárólag magánszemély lehet!).



Az adóval kapcsolatos részletszabályok adórendeletében kapnak helyet.



A kivető önkormányzat bevétele, mely fejlesztési célra, szociális ellátásokra használható fel.

az

önkormányzat

Helyi adó tv. 1/A. § (1), (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Helyi adókkal kapcsolatos változások Kapcsolt vállalkozások: 

A törvény az adó alapjának meghatározása során „visszahivatkozik” a tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokra. Ne feledjük, hogy 2015-től új tényállási elemként, az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel is kapcsolt vállalkozási jogviszony jön létre!



Csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó (napi időarányosítás!) árbevételt, ELÁBÉ-t és közvetített szolgáltatást szükséges figyelembe venni a kapcsolt vállalkozások helyi iparűzési adóalapjának meghatározása során. A módosítás következtében nem keletkezik aránytalanul magas adóalap azoknál a vállalkozásoknál, akik az adóév közben kerülnek olyan vállalkozásokkal kapcsolt vállalkozási viszonyba, ahol a sávosítást alkalmazni szükséges!

Helyi adó tv. 39. § (9) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

61

2015.10.12.

Helyi adókkal kapcsolatos változások Mentesség:  Mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a beszerző, értékesítő szövetkezetek, amelyek nettó árbevétele legalább 95%-ban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. de minimis! Helyi adó tv. 39/F. § Hatályba lépés: 2015. január 1.  A telekadó mentesség szabályai módosításra kerültek a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület tekintetében. A mentesség feltétele, hogy az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt álljon és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Ezek a szabályok már korábban is érvényesek voltak, a rendelkezés kiegészítésre került azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek! Helyi adó tv. 19. § (b) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Helyi iparűzési adóval kapcsolatos változás 2016 

Új szabályként a módosítás következtében lehetősége van az önkormányzatnak arra, hogy rendeletében adóelőnyt (akár mentességet, akár kedvezményt) biztosítson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó (értelmező rendelkezések között definiálták!) számára, amely összes nettó árbevételének legalább 80%-a származik háziorvosi, házi gyermekorvosi, vagy fogorvosi alapellátási tevékenységből (OEPpel kötött finanszírozási szerződés alapján) és adóalapja az adóévben nem haladja meg a 20 millió Ft-ot.



Az adómentességnek, kedvezménynek valamennyi védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie!



Az adóelőny de minimis támogatásnak minősül!

háziorvos,

Helyi adó tv. 39/C. (4)-(5) bekezdés, 52. § 23. pont Hatályba lépés: 2016. január 1.

62

2015.10.12.

Adózás rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatos változások 2015-2016.

Alapelvek Jogviszonyok azonos minősítése az ellenőrzés során: 

Az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

Art. 1. § (3a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Kettős adóztatás: 

Mo. adóztatáshoz való joga megnyílik abban az esetben, ha egy adott jogviszonyt, ill. az abból származó jövedelmet nemzetközi szerződés szabályozza, és a tényállás vagy a nemzetközi szerződések eltérő értelmezése az adóztatás – nem szándékolt – elmaradását eredményezné.

Ebben az esetben az adót az eset összes körülményei, a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettség figyelembe vételével, ha az adó alapja ily módon nem állapítható meg, akkor becsléssel kell megállapítani. Art. 2. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

63

2015.10.12.

Ket. szabályainak alkalmazása 

Ket. ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályának kizárása adóügyekben!



Ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén az adóhatóság nem a Ket., hanem az Art. szabályait alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát, vagyis a határozat jogerőre emelkedésével nem kell a biztosítási intézkedés fenntartásáról külön rendelkezni.

Art. 5. § (2), (2b) Hatályba lépés: 2015. január 1.

Képviseleti szabályok Könyvvizsgáló: 

A képviselők felsorolásában korábban nem szerepeltek a könyvvizsgálók, ugyanakkor indokolt volt a speciális képzettséggel rendelkező könyvvizsgálók képviseleti jogának rögzítése is, mivel e személyi kör – amennyiben egyéb kategóriába nem tartoznak (pl. nem jogi személy nagykorú tagja, alkalmazottja) – kizárólag a magánszemélyek eseti meghatalmazottjaiként járhattak el.

Art. 7.§ (1)–(2), (6)-(7) bekezdések Hatályba lépés: 2015. január 1. Felügyeleti intézkedés: 

Ha az adózó szakmai képviseletről a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nem gondoskodik, úgy az adópolitikáért felelős miniszter, ill. NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Art. 141. § (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

64

2015.10.12.

ÁFA nyilatkozat kijavítása 

Az Art. 34/A. §-a hatályát vesztette, a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele volt.



A módosítás egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében – a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megkezdését megelőzően – áll fenn, azaz:  egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén adókötelessé tétel választása,  alanyi adómentesség választása,  adómegállapítás különleges módjának alkalmazása,  tevékenységre az adómegállapításnak az áfa tv-ben meghatározott általános szabályok alkalmazása,  pénzforgalmi elszámolás választása.


Élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezések bejelentése 

Azon adózók, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig elektronikus úton (AUTOMATA formanyomtatvány) kellett eleget tegyenek az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek.



Egyéb esetben bejelentésre a következő esetekben kerül sor:  értékesítés megkezdése (legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon),  értékesítés megszüntetése (legkésőbb az azt megelőző napon),  értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnése (legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján),  haladéktalanul, az NGM rendeletben meghatározott adattartalomban bekövetkezett változás esetén.



A bejelentés díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 30.000 Ft. Az átutalásról szóló igazolást csatolni kell a bejelentéshez!



Az automaták bejelentésével, igazgatási szolgáltatási díj befizetésével kapcsolatos részletszabályok a 41/2014. (XII. 29.) NGM rendeletben találhatók, melyet a 26/2015. (IX. 28.) NGM rendelet módosított!

65

2015.10.12.

Élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezések bejelentése 

AUTOMATA formanyomtatványon bejelentendő adatok köre: tulajdonos, valamint üzemeltető neve,  üzemeltetési hely rendelkezésre bocsátójának neve,  üzemeltetési hely,  berendezés gyártási száma, típusa, gyártója, állapota, kategóriája, működési formája. 



Az állami adóhatóság az üzemeltetőt bejelentése alapján nyilvántartásba veszi, automata-berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, melyről elektronikus úton értesítést küld az adózó számára.



A reg. számot az üzemeltetőnek az automata-berendezésen jól láthatóan közzé kell tennie.



Az adóhatóság honlapján közzéteszi az automa-berendezés regisztrációs számát és az üzemeltetési helyét.

Art. 22/D. §, 24. § (17) bekezdés, 204. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezések bejelentése A 26/2015. (IX. 28.) NGM rendelet által bevezetett módosítások: 

Kibővítésre került az automataberendezés adatairól szükséges bejelentési kötelezettség, oly módon, hogy vagy a korábbi szabályozás előírásai szerint az automataberendezés gyártási számát kell megadni, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor az üzemeltető saját nyilvántartásában szereplő egyedileg meghatározott azonosító számát.



A módosítás nevesíti azon esetek körét is, amikor az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségtől el lehet tekinteni, azaz:  Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ha az automataberendezés üzemeltetője olyan automataberendezés kapcsán tesz bejelentést, amelyre az automataberendezés korábbi üzemeltetője már bejelentést tett, és ezen bejelentéshez kapcsolódóan  az igazgatási szolgáltatási díj teljes összege megfizetésre került és  az automataberendezés gyártási száma bejelentésre került. 

Az ilyen bejelentésben fel kell tüntetni az automataberendezésnek a korábbi bejelentés alapján megállapított regisztrációs számát is!!!

41/2014. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § e) pontja, 2. § (1) és (4)-(5) bekezdései Hatályba lépés: 2015. október 13.

66

2015.10.12.

Fokozott adóhatósági felügyelet 

Korábban az adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára kötelezhette az adózót adóbevallásának, ill. adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyzésére.



Ez a kötelezettség 2015. 01.01-jével megszűnt.

Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pont Hatálytalan: 2015. január 1.

Uniós információcsere 

Az adó- és járulékbevalláson (08. sz. bevallás) adatot kell szolgáltatni az EU más tagállamában illetőséggel bíró személy részére  vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,  életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,  ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (pl. ingatlan értékesítés, bérbeadás, haszonbérbe adás, vagyoni értékű jog alapítás, lemondás stb.) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről.

Art. 31. § (2) bekezdés 25a., 25b., 25c. pontok Hatályba lépés: 2015. január 1.

67

2015.10.12.

Adatszolgáltatás 

A nyugdíjat folyósító szerv az EU más tagállamában illetőséggel bíró személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Art. 52. § (12a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az önkormányzat jegyzőjének az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatása kibővült az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelme tekintetében.

Art. 3. sz. melléklet O) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Adatszolgáltatás Bankok adatszolgáltatása: 

Pénzintézeti megkeresés esetén a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidő:  

Vh eljáráshoz szükséges megkeresés esetében 8 nap, Ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresés esetén 15 nap.

Art. 52. § (19a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az Art. módosításával a NAV lehetőséget kapott arra, hogy a tényállás tisztázása érdekében, megkeresésre – személyhez nem köthető módon – a megkereséstől számított 15 napon belül adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segíti az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.


68

2015.10.12.

Adatszolgáltatás NAV adatszolgáltatási kötelezettsége a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé: 

Az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

Art. 16. § (5a) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1. Munkáltató, kifizető által foglalkoztatottak adatainak bejelentése: 

Fentiek okán bővül a munkáltatók adat-bejelentési kötelezettsége, a bejelentésben meg kell adni a foglalkoztatott végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okirat kibocsátó intézmény nevét és okirat számát.


Ellenőrzés Ellenőrzési határidő külföldi adóhatósági megkeresés esetén: 

A külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő 15 napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.



Ha nem érkezik válasz, a korábbi 1 éves határidő helyett az ellenőrzés 180 nap elteltével is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott!



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell!

Art. 92. § (12) bekezdés, 116. § (1) bekezdés c) pont, 202. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Adózó értesítése adóelkerülő magatartásról: 

Amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót — egymással összefüggő módon — érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről. Bármely ell.típus esetén alkalmazható!

Art. 97. § (3a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

69

2015.10.12.

Feltételes adómegállapítás 

Irányulhat az adózó által előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozó módszer megfelelőségének megállapítására,



Nemzetközi jogi kötelezettség (OECD modellegyezmény és kommentár) változása az adómegállapítás alkalmazhatóságának megszűnését eredményezheti,



A határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a kiadmányozását követő 5. adóév utolsó napjáig tart, amely további 2 adóévvel meghosszabbítható,



Meghosszabbodik az ügyintézési határidő – 75 napról 90 napra.



Miniszteri konzultáció díja 100 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra nő.

Art. 132. §, 132/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Elévülés Elévülési idő nyugvása: 

Az elévülési szabályok közé egy új tényállás, a bíróság által jogerősen megállapított csődbűncselekmény (Btk. 404. §) került, oly módon, hogy ha azt adóra, járulékra, vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a csődbűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Art. 164. § (1a) bekezdés e) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1. Adó megállapításához való jog elévülése: 

Az elévülési idő 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, ha  a felettes adóhatóság másodfokú eljárás keretében, vagy  felettes adóhatóság, adópolitikáért felelős miniszter vagy NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy  az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.


70

2015.10.12.

Jogkövetkezmények Hatósági eljárás akadályozása: 

Az art. új szabálya alapján az adózóval szemben akkor is mulasztási bírság kiszabásának van helye, ha a hatósági eljárást a megjelenési, együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza (korábban erre csak ell-i eljárásban, vh eljárásban, üzletlezárás esetén volt mód!).

Art. 172. § (1) l) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az adózóval szemben – ellenőrzés akadályozása esetén – kiszabható bírság mértéke az eljárás ismételt akadályozásakor a fokozatosság elve értelmében nőtt, magasabb szankció (mulasztási bírság) szabható ki. A bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer Ft-ig, más adózó esetén 1 millió Ft-ig terjedhet.

Art. 172. § (1a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Adóhatóság méltányossági jogkörének bővítése Magáncsőd új jogintézményének jogrendszerbe illesztésével kapcsolatos, Art-ot érintő változások: 

Fizetéskönnyítés:  Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében fizetési könnyítés engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztőrészleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.  Fontos, hogy ezen esetekben nem kell vizsgálni az Art. 133. § (1) bekezdésében foglaltakat, azaz azt, hogy a fizetési nehézség a kérelmezőnek felróható-e, ill. annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható!  Figyelmen kívül hagyható az Art. 133. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás, azaz a fizetési könnyítés engedélyezhető a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra is!



Pótlékok kiszabásának mellőzése:  Kivételes méltánylást érdemlő oknak tekintendő az is, ha a magánszemély vagy egyéni vállalkozó részére az adóhatóság a fizetési könnyítést pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján keletkezett fizetési kötelezettségei törlesztőrészletének megemelkedése vagy az említett szerződések felmondása miatt, vagy az általa kezdeményezett adósságrendezési eljárásra tekintettel engedélyezte.

Art. 133. § (4) és (6) bekezdései Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

71

2015.10.12.

Adóazonosító jel megképzése 

Az állami adóhatóság a lakcímnyilvántartó adatszolgáltatása alapján 2016. július 1-ig hivatalból megállapítja mindazon magánszemélyek adóazonosító jelét, akik 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító számmal nem rendelkeznek.



A magánszemély adóazonosító jeléről annak megállapítását követő 45 napon belül az állami adóhatóság az adózó adatszolgáltatásban megjelölt lakcímére értesítést küld.



Az állami adóhatóság a magánszemély megképzett adóazonosító jeléről 2016. november 30. napjáig hatósági igazolványt állít ki.



A fenti – egyszeri – adatszolgáltatást a lakcímnyilvántartó 2016. március 31. napjáig teljesíti az állami adóhatóság felé, melynek során átadja mindazon állampolgárok családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakcímét, akik 2006. január 1. napját megelőzően születtek, 25. életévüket 2016. december 31. napjáig nem töltik be.

Art. 210. § Hatályba lépés: 2015. szeptember 8.

Köszönöm a figyelmet!

72

Adótörvény változások

Recommend Documents