Adótörvény változások

2015.06.24.

Adótörvény változások 2015 Előadó: Nyisztor Ingrid Júlia

Személyi jövedelemadó, járulék, szociális hozzájárulási adó, egyszerűsített foglalkoztatás 2015. évi módosítások

1

2015.06.24.

Családi kedvezmény 

2016-tól négy év alatt kétszeresére nő (évi + 2.500 Ft) a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény. Mértéke: kettő eltartott esetén a jelenlegi 62 500 forintról 2019-re 125 000 forintra nő az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke, az alábbiak szerint:  egy eltartott esetén 62 500 forint,  kettő eltartott esetén a) 2016-ban 78 125 forint, b) 2017-ben 93 750 forint , c) 2018-ban 109 375 forint , d) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint,  három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Szja tv. 29/A. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1.

Családi kedvezmény 



A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre bővül: a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. További módosítás, hogy a – visszaélések megszüntetése érdekében – a jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény (kivéve: magzat!). A szabályt – átmeneti rendelkezés alapján – a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni! Figyelem! Az adóazonosító jel feltüntetése akkor is kötelező lesz, ha az eltartott nem belföldi illetőségű. Szja tv. 48. § (3) bekezdés b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

2

2015.06.24.

Családi kedvezmény Szövegszerű pontosítás a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozásban: 

Abban az esetben, ha egy kedvezményezett eltartottra tekintettel több magánszemély is jogosult a kedvezményre, az igénybevétel és a kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosultak közös nyilatkozatot tegyenek, amelyben rögzítik, hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, továbbá közlik a kedvezmény összegének megosztásra, közös érvényesítésre vonatkozó döntésüket. Szja tv. 29/B. § (1d) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Első házasok kedvezménye 

Új adóalap-csökkentő kedvezmény! Cél: a házasságkötési kedv növelése.



Kedvezményezettek: 2015-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetén alkalmazható!



Időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónaptól (1. jogosultsági hónap!) 24 hónapon keresztül (szükséges, hogy a házassági életközösség fennálljon végig!), de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig (magzatra vagy saját gyermekre tekintettel).



Mértéke: együttesen havi 5000 Ft (adóalap: 31.250 Ft) adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját.



A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. Szja tv. 29/C. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

3

2015.06.24.

Első házasok kedvezménye 

A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének, vagy kettejüknek közösen már van gyermeke, vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre!



Ilyen esetben a kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.



Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a családi kedvezményre való új jogosultság magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása miatt nyílik meg, az első házasok kedvezménye tovább már nem érvényesíthető.



Megszűnik a kedvezmény érvényesíthetősége, ha a házasságkötéskor már meglévő, a házastársat magzatra tekintettel megillető családi kedvezményre való jogosultságot a gyermekre tekintettel megnyíló jogosultság váltja fel.

Első házasok kedvezménye 

A nevelőszülői minőségben keletkező új jogosultság ugyanakkor nem szakítja meg a kedvezmény időtartamát.



A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembe vétele.



A kedvezmény, hasonlóan a családi kedvezményhez, abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani (Szja tv. 49. § (1) és (4) bekezdései).



Az első házasok kedvezménye családi járulékkedvezményre nem jogosít!

4

2015.06.24.

Adóelőleg nyilatkozatok 

A magánszemély által adható nyilatkozatok köre bővül az első házasok kedvezményének érvényesítéséről szóló nyilatkozattal és kiegészülnek a nyilatkozattételre vonatkozó szabályok is.



Az adóelőleg-nyilatkozat tartalma az első házasok kedvezménye kapcsán:  nyilatkozó magánszemély(ek) neve, adóazonosító jele  munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összege  munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető neve (elnevezése), adószáma



A törvény kiegészíti azon kifizetők körét, akiknek a családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, ill. személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembe vétele érdekében nyilatkozat adható. Az adóelőleget megállapító munkáltató mellett az összevont adóalapba tartozó, rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható. Szja tv. 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Családi járulékkedvezmény 

A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Tbj. 51. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.



A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget nem adónemenként, hanem szja-ként kell teljesíteni (+ha a különbözet a 10e Ft-ot meghaladja, akkor 12% különbözeti bírság!), míg az igényelhető családi járulékkedvezményt az szja terhére kell elszámolni. Tbj. 51/B. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

5

2015.06.24.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások 

A béren kívüli kedvező adózási szabályok mellett adható juttatások köre és feltételrendszere nem változott, ugyanakkor a kedvezményesen adózó juttatások éves keretösszege (általános keretösszeg) 500 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra csökkent, és emellett bevezetésre került egy ún. rekreációs keretösszeg, mely 450 ezer Ft.



Az általános és rekreációs keretösszegbe minden, a munkavállalónak és rá tekintettel magánszemélynek adóévben adott béren kívüli juttatás beleszámít, ugyanakkor az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba ún. célzott szolgáltatásokra utalt munkáltatói adományt nem kell figyelembe venni.



Ha a béren kívüli juttatás az egyedi értékhatárt, ill. együttes értéke az éves ált. keretösszeget, rekreációs keretösszeget meghaladja a közterheket a meghaladó érték után a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni.



Amennyiben a magánszemély juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg, rekreációs keretösszeg időarányos részét meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. Szja tv. 70. § (4a), (4b), 71. § (3a) b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások 



Általános keretösszegbe tartozó juttatások (max. évi 200 ezer Ft) 

Üdülési szolgáltatás (minimálbér/fő/adóév)



Munkahelyi étkezés és/vagy Erzsébet utalvány (12.500/8.000 Ft/hó)



Iskolakezdési támogatás (minimálbér 30%-a/gyermek)



Helyi utazási bérlet



Iskolarendszerű képzés (minimálbér 2,5-szerese)



Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás (minimálbér 50%-a/adóév)



Önkéntes kölcsönös egészségpénztár/önsegélyező pénztár (együtt a minimálbér 30%-a/hó)



Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény (minimálbér 50%-a/hó)

Rekreációs keretösszegbe tartozó juttatások (max. évi 450 ezer Ft) 

SZÉP kártya: 

Szálláshely alszámla: 225 ezer Ft/adóév



Vendéglátás alszámla: 150 ezer Ft/adóév



Szabadidő alszámla: 75 ezer Ft/adóév

6

2015.06.24.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások 

Évi 200 ezer Ft-ig a béren kívüli közterhei nem változtak (adóalap: juttatás értéke*1,19, adóalap után 16% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, azaz összességében az adóteher 35,7%).



Évi 200 ezer Ft-ot meghaladóan kizárólag a SZÉP kártyára utalt összeg esetén, max. a rekreációs keretösszegig, 450 ezer Ft-ig 35,7% a közteher mértéke.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „A” példa – kedvező adózási szabályra Magánszemélyt megillető juttatások

Juttatás értéke

Adóév összesen

Erzsébet utalvány

8.000 Ft/hó

96.000 Ft/év

Önkéntes nyugdíjpénztár

6.000 Ft/hó

72.000 Ft/év

Általános keretösszeg vizsgálata (200.0000 Ft) SZÉP szálláshely alszámla Rekreációs keretösszeg vizsgálata (450.000 Ft)

(96.000 + 72.000)= 168.000 Ft/év <200.000 Ft 225.0000 Ft/év (168.000 + 225.000)= 393.000 Ft/év <450.000 Ft

7

2015.06.24.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 51,17%-os közterhet visel (adóalap: juttatás értéke*1,19, az adóalap után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő), ha: 

A béren kívüli juttatást a rá vonatkozó egyedi meghaladóan veszi igénybe a munkavállaló („B” példa),

értékhatárt



A béren kívüli juttatások 200 ezer Ft-os áltanos keretösszegén felül a további béren kívüli juttatást nem SZÉP kártyára utalt támogatásként veszi igénybe („C” példa),



A SZÉP kártyára utalt támogatás és a béren kívüli juttatás 200 ezer Ftos keretébe tartozóan választott juttatások együttes értéke az évi 450 Ft-os rekreációs keretösszeget meghaladja („D” példa).

Szja tv. 70. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „B” példa

Juttatás

71. §

70. §

Erzsébet utalvány

(8.000*12)= 96.000 Ft

(12.0008.000=4.000*12)=48.000 Ft

Isk. kezdési támogatás

30.000 Ft

A magánszemély adóévben a következő juttatásokban részesül:  Erzsébet utalvány 12.000 Ft/hó (azaz 144.000 Ft/év)  Iskolakezdési támogatás 30.000 Ft (1 gyermekre tekintettel) Az Erzsébet utalvány havi 8.000 Ft-ig kedvezményesen adózik, a különbözet (4.000 Ft) után 51,17% a közteher. Általános keretösszeg vizsgálata: 144.000+30.000=174.000 Ft az összes juttatás értéke <200.000 Ft Az iskolakezdési támogatás kedvezményesen adózik, az általános keretösszeg nem került túllépésre.

8

2015.06.24.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „C” példa 

A magánszemély cafeteria kerete adóévben 350.000 Ft, melyről a következőképpen nyilatkozik:  Erzsébet utalványt kér havi 8.000 Ft összegben,  Iskolakezdési támogatást vesz igénybe 2 gyermekre tekintettel: 60.000 Ft összegben,  Helyi utazási bérlet térítését kéri összesen 30.000 Ft értékben,  A fennmaradó összeget önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kérte utalni tagdíj hozzájárulásként összesen 164.000 Ft összegben.



A fenti juttatások mind az általános keretösszegen belül vizsgálandók, és mivel együttes összegük az általános keretösszeget, 200 ezer Ft-ot meghaladja, ezért a felettes rész (150 ezer Ft) egyes meghatározott juttatásként a magasabb közteher viselési kötelezettség (51,17%) alá esik.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások „D” példa 

A magánszemély cafeteria kerete adóévben 500.000 Ft, melyről a következőképpen nyilatkozik:  Önkéntes nyugdíjpénztárba 15.000 Ft/hó tagdíj-hozzájárulást kér (éves szinten: 15.000 Ft/hó * 12= 180.000 Ft),  SZÉP kártya szálláshely alszámlára kér 225.000 Ft-ot,  SZÉP kártya vendéglátás alszámlára 20.000 Ft-ot,  SZÉP kártya szabadidő alszámlára pedig a maradék összeget, azaz 75.000 Ft-ot.



Rekreációs keretösszeg vizsgálata: mivel a vállalkozás által nyújtott juttatások együttes értéke a 450 ezer Ft-ot meghaladja, ezért a felettes rész (50.000 Ft) egyes meghatározott juttatásként a magasabb közteher viselési kötelezettség alá esik.

9

2015.06.24.

Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások Utalványokkal kapcsolatos szigorítás: 

Fontos tudni, hogy a lenti szabályok, rendező elvek, bár nem szerepeltek ebben a formában az Szja tv-ben, korábban, utalvány formájában nyújtott juttatások esetén is alkalmazandók!



Az utalvány akkor minősülhet béren kívüli juttatásnak, ha  megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és  az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és  a juttatás körülményei egyébként megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek. Szja tv. 69. § (3) bekezdés, 1. sz. melléklet 9.1. pont Hatályba lépés: 2014. január 1.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Pontosításra került a nyugdíjbiztosítás fogalma: 

A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített 40%-os mértéket) 4 kockázatot kell kötelezően tartalmaznia:  Halál,  Egészségkárosodás,  Nyugdíjba vonulás,  Nyugdíjkorhatár elérése,

és ezen kívül más kockázatra a biztosítás nem terjedhet ki. Szja tv. 3. § 93. pontja Hatályba lépés: 2015. január 1. 

10

2015.06.24.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások 

A törvény kimondja azt is, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a biztosított halálát kivéve – csak a biztosított lehet.



Rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni.



A szerződés létrejöttének aláírásának napja.



A 40%-os mértékű egészségkárosodás – az ellátástól függetlenül – mentesül a 10 éves türelmi idő alól.



Feloldja a járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet (10.000 Ft-ot).



A rendelkezés alapjául szolgáló összeg tekintetében 2015-től a befizetés mellett feltétel, hogy a befizetett összeget a biztosítónak a szerződésen jóvá is kell írnia.

időpontja

az

ajánlat

ügyfél

általi

Nyugdíjbiztosítást érintő változások 

Biztosítási díj= alapbiztosítás díja+ kiegészítő biztosítás díja



Alapbiztosítás preferált jellegű elemei: nyugdíjkorhatár elérése (megtakarítási díjrész)

nyugdíjba

Alapbiztosítás kevésbé preferált jellegű elemei: egészségkárosodási kockázat (kockázati díjrész)

vonulás,

haláleseti

és



Korlátozás: a haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja az alapbiztosításon belül nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át.



Amennyiben a fenti két kockázati díjrész összege meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor ezen kockázati díjrész alapján nem tehető rendelkező nyilatkozat.



Az alapbiztosítás mellett a kiegészítő biztosítás egyáltalán nem jogosít kedvezmény érvényesítésre!

11

2015.06.24.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások 

A törvény már korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak, ezért a törvénybe új fogalomként bekerült a kiegészítő biztosítás.



Saját különös szerződési feltétele van és a díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített, függetlenül attól, hogy milyen kockázatra nyújt fedezetet, ideértve a levonással érvényesített díjat is! Szja tv. 3. § 99. pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások – példa rendelkezés alapjául szolgáló összegre A magánszemély 2015-ben nyugdíjbiztosítási szerződést köt. Alapbiztosítás alapján 2015. évben 100.000 Ft díjat, kiegészítő biztosításként 10.000 Ft-ot fizet. A kiegészítő biztosításból 6.000 Ft megtakarításra, a maradék 4.000 Ft haláleseti kockázatra fordítódik. Az alapbiztosítás kockázati díjrésze:  A) eset: 5.000 Ft 5.000/100.000=5%  B) eset: 11.000 Ft 11.000/100.000=11%  A kiegészítő biztosítás díja után nem tehető nyilatkozat.  A) esetben a teljes alapbiztosítási díjról, 100.000 Ft-ról tehető nyilatkozat, az érvényesíthető kedvezmény: 100.000*0,2=20.000 Ft (max. korlát 130 ezer Ft, ill. ha mellette van még önkéntes pénztári vagy/és NYESZ-R nyilatkozat akkor együttesen max. 280 ezer Ft)  B) esetben 100.000-11.000=89.000 Ft a rendelkezés alapjául szolgáló összeg, az érvényesíthető adókedvezmény: 89.000*0,2=17.800 Ft (max. korlát 130 ezer Ft, ill. ha mellette van még önkéntes pénztári vagy/és NYESZ-R nyilatkozat akkor együttesen max. 280 ezer Ft)

12

2015.06.24.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A következő befizetésekről lehet rendelkezni:  alapbiztosításra fizetett teljes összegről, ha a kockázati díjrész a 10%ot nem éri el,  más, kifizetőnek nem minősülő személy által fizetett adómentes díjról,  az összevont adóalap részeként adóköteles díjról is! 2015-től került a szabályozásba, hogy az adóról való rendelkezés alapjának meghatározásához a nem Ft-ban történő díjfizetések Ft-ra történő átváltására a dec. 31-én érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés alapján a fenti szabály a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Szja tv. 44/C. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások 

Megszűnik az ún. „keresztbe-kedvezményezés” lehetősége! Több nyugdíjbiztosítás esetén az állami támogatás minden olyan szerződésre átutalásra kerül (a díjfizetéssel arányosan), amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés. Szja tv. 44/C. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

13

2015.06.24.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Ha az adóévben történt jogosultságot megalapozó díjfizetés, ám a díjat fizető magánszemély az adóról való rendelkezés, illetve az adóhatósági teljesítés időpontjában már nem szerződője a nyugdíjbiztosítási szerződésnek, akkor az alábbi esetekben a törvény a nyilatkozattételt nem tiltja, és az adóhatóság a kiutalást teljesíti: 

a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése (jóváírás a biztosító felé),



szerződőváltás, oly módon, hogy a biztosított nyugdíjcélú felhalmozása töretlen, abból nem nyugdíjcélú pénzkivonás nem valósult meg (jóváírás a nyugdíjbiztosítási szerződésen),



a szerződés magánszemélynek fel nem róható okból történő megszűnése pl.: biztosító felszámolása(biztosított magánszemély részére, vagy adóhatósági számlára).

Amennyiben a felsoroltakon kívül, nem a magánszemélynek felróható okból szűnik meg a szerződés, akkor az állami támogatásra való jogosultság nem vész el.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások Adókedvezmény igénybevétele időpontjának meghatározása: 

A törvény módosítása következtében – az egészségkárosodás miatti részteljesítés kivételével – az első nyugdíjszolgáltatás időpontja az a végső időpont, amelynek eléréséig, bekövetkezéséig befizetett díj alapján a magánszemély rendelkezhet az adójáról.



A visszafizetési kötelezettség – ha esetlegesen felmerül – is csak eddig az időpontig terheli a magánszemélyt!

Biztosító igazolása: 

A biztosító arra az évre vonatkozóan nem adhat ki igazolást, amelyben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt!



Cél, hogy a biztosító olyan díjról már ne adjon ki igazolást, amely kedvezményt egyébként arra az évre vonatkozóan amúgy is 20%-al növelten vissza kellene fizetni!



A visszafizetési kötelezettség összegét a biztosítónak lehetősége van levonni a kifizetéskor. Amennyiben a teljes összeg levonására bármely okból nincs mód, a magánszemélynek csak ezt a részt kell önadózóként teljesítenie a biztosító által kiadott igazolás alapján.

14

2015.06.24.

Nyugdíjbiztosítást érintő változások 

Biztosító adatszolgáltatása: A korábbi K48. sz. adatszolgáltatásra már nincs szükség, hiszen a biztosító a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének magánszemélyenként a 08-as bevalláson tesz eleget.



Visszafizetési kötelezettség esetei:  Szerződés megszűnése (=teljes visszavásárlás),  Részvisszavásárlás,  Nyugdíjcélú megtakarítás bármely jogcímen történő csökkenése (pl.: díjnemfizetés miatti fedezetcsökkenés, akár költséglevonás útján történő csökkenés). Figyelem! Az eseti díjak rendszeres díjba történő átvezetése nem minősül büntetendő vagyoni érték kivonásnak, DE ugyanazon díjfizetés alapján nem lehet még egyszer nyilatkozatot tenni!

Nyugdíjbiztosítást érintő változások A szerződőváltás nem minősül adóztatási pontnak az alábbiak szerint: 

Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.



Átmeneti rendelkezés alapján az új szabály a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Szja tv. 7. § (1c) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.



A fenti szabály alól kivétel: a követelésként kimutatott, kifizető által fizetett díjak esete.



Ez esetben a jövedelem megszerzésének időpontja a díjkedvezményre jogosultság megnyíltának időpontja (pl. szerződés módosítása). Szja tv. 9. § (3b) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

15

2015.06.24.

Teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása 

WL biztosítás: visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások, amelyek nem minősülnek kockázati biztosításnak, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szól.



Jelenlegi szabályok: 

A kifizető által fizetett rendszeres díj összeghatártól függetlenül adómentes (Szja tv. 1. sz. mell. 6.9. pont), adatszolgáltatás a 1508M-06 lap 462-464. sorokban



Az eseti díjak egyes meghatározott juttatásként adókötelesek.



Haláleseti kifizetés szintén adómentes.



A magánszemély kétféleképpen szerezhet jövedelmet:  Az eredeti kifizető/szerződő helyébe lép,  Visszavásárolja a biztosítást.



Az 1. esetben adómentes, a 2. esetben adóköteles egyéb jövedelem keletkezik.

Teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása 

2018. január 1-jével hatályát veszti az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.9., 9.6. pontja, mely a következőket jelenti:



A 2017. december 31-ét követően kifizető által magánszemély javára kötött WL díja (ideértve mind a rendszeres, mind az eseti díjakat!) egyes meghatározott juttatásként adóköteles lesz, míg a WL biztosítások kapcsán történő kifizetések (kivéve: haláleseti kifizetés) esetén kamatjövedelem keletkezik.



2017. december 31. előtt kötött WL biztosítások esetén a rendszeres díj a 3 éves átmeneti időszakban is adómentes, a visszavásárolt rész továbbra is egyéb jövedelem lesz.



Ezen biztosítások 2017. december 31-ét követően fizetett és visszavásárolt rész – függetlenül attól, hogy azt 2018. előtt kötötték – adóköteles lesz egyéb jövedelemként.

16

2015.06.24.

Társas vállalkozásokat érintő módosítások Vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítás: 

A díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélynek nem keletkezik bevétele a díjat fizető kártérítési felelősségébe tartozó, a közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is!) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.



Ilyen biztosítás pl.: szakmai, általános, vezetői, munkavállalói felelősségbiztosítás

Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a hatályba lépést megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet. Szja tv. 4. § (2a) b) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.



Társas vállalkozásokat érintő módosítások Tőkejövedelmek – kisadózónak nem minősülő tag osztaléka 2015-től a törvény osztalékként nevesíti a KATA-t választó Bt-k kisadózóként be nem jelentett, a társaság tevékenységében részt nem vevő tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

17

2015.06.24.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Jövedelem-(nyereség)-minimum: 

A tao. szabályokkal összhangban változik a jövedelem-(nyereség)-minimum összege, ugyanis a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értékével.



Jövedelem-(nyereség)-minimum: a bevétel 2%-a!

Szja tv. 49/B. (23) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Bevételek, kiadások Ft-ra történő átszámítása: 

Az áfa alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számíthatják át Ft-ra a külföldi pénznemben keletkezett bevételeket, felmerült kiadásokat, amelyet az áfa tv. alapján egyébként az ügyletben alkalmazniuk kell.



Átmeneti rendelkezés alapján a szabály a hatályba lépést megelőző bármely korábbi évben is alkalmazható.

Szja tv. 6. § (2a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Egyéni vállalkozó bevétele: A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az átalányadózás választásakor az Szja tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni. Szja tv. 50. § (9) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Átalányadózás: 

A törvény pontosítja az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját a következők szerint:

Ha az egyéni vállalkozó terhére adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg, akkor az átalányadózásra való jogosultság a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Szja tv. 55. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

18

2015.06.24.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Veszteségelhatárolás: 

A tao. szabályaival összhangban szigorodnak a veszteség elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő 5 évben határolható el.

Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezés időpontjában érvényes feltételek szerint írható le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. Szja tv. 22. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Új uniós rendelek miatti változások: 

Az egyes támogatások kezelésére vonatkozóan új uniós jogszabályok léptek hatályba, melyet átvezetésre kerültek az egyéni vállalkozókat érintő szabályoknál.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások Költségelszámolás: 

Az egyéni vállalkozó 2014-ben hatályos szabályok szerint költségként számolhatta el a biztosítási díjat, ha a biztosított az alkalmazottja volt és a díjat fizető vállalkozó nem volt kedvezményezett. 2015-től csak a személybiztosítás díja számolható el költségként.

Szja tv. 11. sz. melléklet I. fejezet 5. alpont Hatályba lépés: 2015. január 1. A költségelszámolás szabályai kiegészítésre kerültek azzal, hogy écs leírás a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is elszámolható. Az ingó vagyon beszerzési ára a megszerzésre fordított, igazolt kiadás. Így az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után écs leírás nem számolható el. Szja tv. 11. sz. melléklet II. fejezet 2. pont c) alpontja Hatályba lépés: 2015. január 1. 

19

2015.06.24.

Munkáltatói lakáscélú támogatás 

Nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató hitelintézet vagy kincstár útján, annak igazolása alapján, a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez ad hitelt a munkavállalójának.



A munkáltató a lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl.: vh költség, kés.pótlék, kamat, előtörlesztési díj stb.) megfizetéséhez is nyújthat támogatást!



Ha a magánszemély csak meghatározott tulajdoni hányadot szerez az ingatlanban, a támogatás összegét nem kell arányosítani, a teljes vételár 30%áig jár a támogatás!



Nem akadály, ha ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy (különösen hozzátartozó!) részesül vagy részesült támogatásban.



A munkáltató, munkaviszony tartalmának meghatározásakor az Szja tv. 3. § 14., ill. az Art. 178. § 22. pontok rendelkezéseiből kell kiindulni!



Tagsági jogviszonyon alapuló munkavégzés (pl. ügyvédi iroda, társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése) esetén nem adható a juttatás adómentesen! Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönbevevője minősül munkáltatónak!



Munkáltatói lakáscélú támogatás Feltételek: 

a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa, ill. haszonélvezője (kezes nem!!) a lakásnak (a tám. folyósításakor, vagy korábban, ha a folyósításkor nem áll fenn a jogviszony, de még a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése terheli!),



max. a vételár vagy építési költség 30%-ig, de 5 év alatt max. 5 M Ft-ig,



ne haladja meg a méltányolható lakásigényt, melyet a 12/2001. (I. 31..) Kr., majd a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályoz (a méltányolható lakásigény vizsgálatakor a lakás szobaszámát vizsgáljuk!),



a munkáltatónak legkésőbb a folyósítás évét köv. év május 31-ig (építés, építtetés, alapterület növelés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén a folyósítás évét követő 2. év május 31-ig!) rendelkeznie kell az NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, bizonylatokkal (ha nem a támogatás 20%-al növelt összege munkaviszonyból származó jövedelem!)

A 15/2014 (IV. 3.) NGM rendeletet a hatályba lépését (kihirdetést követő nap) követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni, de átmeneti rendelkezés alapján a munkáltató választása szerint a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók a rendelkezések! Szja tv. 1. sz. mell. 2.7., 9.3. alpontjai, 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 9. §

20

2015.06.24.

Munkáltatói lakáscélú támogatás 

A pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá. zárt végű lízing ügyletekre való kiterjesztése a jogszabály alkalmazásának (nyíltvégű lízingügyletekre azonban nem alkalmazható!) Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. alpont Hatályba lépés: 2014. július 15.



Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, ezzel kapcsolatosan korábbi vizsgálatról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által e feltételnek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan igazoló okirat, dokumentum is elfogadható. Szja tv. 1. sz. melléklet 9.3.2. alpont Hatályba lépés: 2014. július 15.



Átmeneti rendelkezés alapján a fenti két szabály – amennyiben a magánszemély számára kedvezőbb – 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelemre is alkalmazható. Szja tv. 84/Z. §

Munkáltatói lakáscélú támogatás 

Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.



A lakáscélú felhasználás fogalma is kiegészült az akadálymentesítéssel. Szja tv. 1. sz. melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1. alpontjának e) alpontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

21

2015.06.24.

Egyéb változások Alapelveket érintő változás (megerősítés): 

A magánszemélynek kifejezetten bérként vagy tevékenysége ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá.

Szja tv. 1. § (10) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Munkaerő-kölcsönzés szabályainak egységesítése: 

Amennyiben a munkavállaló mo-i foglalkozatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbe adó külföldi vállalkozás, akkor a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek a belföldön bejegyzett magyar kölcsönbe vevőt terhelik.



Az Szja tv. korábban nem tette lehetővé az szja-val kapcsolatos adókötelezettség kölcsönbe vevő általi teljesítését. A módosítás eredményeként a foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.

Szja tv. 24. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb változások Munkáltatói adómegállapítás benyújtása: 

Változott a határidő: az eddigi június 10. helyett május 20. lett a határidő, melyet már a 2014. évi jövedelmek alapján készülő munkáltatói adómegállapítás során alkalmazni kell!

Art. 27. § (4) bekezdés, 205. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Egyéb indokkal adómentes bevételek: 

2015-től bővült a kör az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló tv. rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettségekkel.

Szja tv. 1. sz. melléklet 7. pont 7.28. alpont Hatályba lépés: 2015. január 1. Egyezség keretében elengedett követelés: 

A követelés vásárlással üzletszerűen foglalkozó pénzügyi intézmények által elengedett követelést azon bevételek közé sorolja a törvény, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

Szja tv. 7. § (1) bekezdés p) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

22

2015.06.24.

Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos változások Mentesített keretösszeg: 

A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha a részére alapbérként, ill. teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.



A módosított szabály a 2014. évi szja bevallásnál is alkalmazható, ha az a munkavállaló részére kedvezőbb.

Efo tv. 9. § (2) bekezdés, 17. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás változásai Adóalap megállapításának különös szabályai:  A jogszabály szövegének pontosítása egyértelművé teszi, hogy az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis a minimum adóalap után a szocho-t, hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz, csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni. Szocho tv. 458. § (6) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye:  A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető szocho kedvezmény alapjának megállapítása során.  Fenti arányosítási szabály eltörlésével összhangban a szakképzési hozzájárulásból ugyanilyen címen érvényesíthető kedvezménynél is eltörlésre került az arányosítási szabály. Ezzel a teljes és részmunkaidő arányára tekintet nélkül maximális kedvezményt érvényesíthet a kisgyermekes szülő foglalkoztatója a szakképzési hozzájárulásból is. Szocho tv. 463. § (5) bekezdés, Szht. 4. § (1a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

23

2015.06.24.

Kisgyermekes szülő részmunkaidős foglalkoztatásának szocho kedvezménye - példa A munkáltató napi 4 órában foglalkoztatja a munkavállalót 2014. január 1-jétől bruttó 120.000 Ft-ért. A munkavállaló 2013.12.31-ig GYES-ben részesült. Szocho kedvezmény 2014-ben: 

Rész – és teljes munkaidő aránya: 4/8=0,5



Kedvezmény alapja: 100.000 Ft * 0,5= 50.000 Ft



A munkáltató a foglalkoztatás első évében 50.000 Ft után mentesül a szocho alól. A felettes rész (120.000-50.000=70.000 Ft) után 27% szocho-t fizet.

Szocho kedvezmény 2015-ben: 

Nem kell arányosítani, így a munkáltató 100.000 Ft után mentesül a szocho fizetése alól, és a különbözet (120.000-100.000=20.000 Ft) után fizet 27% szocho-t.

Szociális hozzájárulási adó változásai Kedvezmények költségvetési szerv esetében: 

A költségvetési szerv kifizető 2015. január 1-jétől nem érvényesítheti a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott szociális hozzájárulási adókedvezményeket (szakképzettséget nem igénylő munkakörös, tartós álláskereső, 25 év alattiak, 55 év felettiek, kisgyermekes szülők adókedvezménye).

Szocho tv. 463/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1. Új szocho kedvezmény 2015.07.01-től: mezőgazdasági munkakörökben (FEOR: 61,62 főcsoport, 7333, 8421) alkalmazott 25 és 55 év közötti munkavállalók foglalkoztatása esetén a bruttó munkabér, max. 100.000 Ft 14,5%-a érvényesíthető. 

Költségvetési szerv ezt a kedvezményt sem veheti igénybe!



Egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállalót a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják!



Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítás a megszokott módon!

24

2015.06.24.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Külföldi művészek egyszerűsített adóztatása: 

Nem terjed ki a biztosítás az szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre (a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és Tbj. alapján nem belföldi!).



A külföldi előadóművész (énekes, zenész, színész, táncművész stb.) amennyiben az szja tv. 1/B. § szerinti speciális szabályokat választja, mentesül a biztosítási és így a járulékfizetési kötelezettség alól.



Szja szempontjából 200 ezer Ft-os értékhatárig adómentesség érvényesül, felette a teljes összeg után adózni kell.



A bevétel 70%-a jövedelem, mely után 16% SZJA kötelezettség merül fel. (Kedvezményeket nem lehet figyelembe venni!)



A megszerzett adóköteles jövedelemmel összefüggésben 14% EHO is fizetendő 2015-től (max. 450 ezer Ft-ig!).



A természetes személy az EHO-t a személyi jövedelemadóval egyidejűleg (Mo-ról való távozást megelőzően, vagy ha meghatalmazott útján tesz eleget kötelezettségének, akkor a távozást követő 90. napig) állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Tbj. 11. § e) pont, Eho tv. 2/A. §, 3/B. §, 11. § (2a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Magyarországon kiküldetésben foglalkoztatottak: 

A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Mo. területén foglalkoztatott, 3. országbeli és külföldinek minősülő állampolgár munkavállalóra, ha a munkavégzésre  kiküldetés  kirendelés vagy  munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható ismételten ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év nem telt el.

Tbj. 11. § b) pont 

A Tbj. 11. § b) pontjában foglaltak alkalmazandók a 2013. 07.01-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a 2 éves időtartamot 2013.07.01-től kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015.07.01-jétől jön létre (még akkor is, ha az előbbiek szerinti munkavégzés 2013.07.01-je előtt kezdődött!).

Tbj. 65. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

25

2015.06.24.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Egészségügyi szolgáltatási járulék: 

A kiegészítő tevékenység folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésben meghatározott személy (az a belföldi, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a jogszabályban felsorolt esetek alapján sem jogosult) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.930 Ft (napi összeg: 231 Ft).

Tbj. 19. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély 39. § (2) bek. szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Mo. területén kívül tartózkodik és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.



A rendelkezést a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre, ill. kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.

Art. 20. § (7c) Hatályba lépés: 2014. november 27.

Járulékkal kapcsolatos szabályok változása Korkedvezmény biztosítási járulék: 

A 2012. évi CCVIII. tv. 68. §-a átmenetileg 2014.12.31-ig terjesztette ki a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti ellátás formájában. A korkedvezmény rendszere 2015. január 1-jétől kivezetésre került, így ezzel párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettség is megszűnik.



A Tbj-ben az ezzel kapcsolatos valamennyi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került.



A 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014.12.31-én hatályos korkedvezmény-biztosítási járulék szabályokat kell alkalmazni. Tbj. 65/E. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

26

2015.06.24.

Egészségügyi hozzájárulás szabályainak változása Bányászati dolgozók keresetkiegészítése: 

Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/A-5/B. §-a alapján keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az előírt ideig föld alatti bányamunkát végzett.



Az Szja. tv. alapján e jövedelem bérnek minősül.



Mentes az EHO alól az egyes bányászati dolgozók kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítése. Így ezzel összefüggésben a kincstárat nem terheli 27% EHO.

EHO tv. 5. § (1) d) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

Társasági adóval kapcsolatos változások 2015.

27

2015.06.24.

Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye 

Felsőoktatási támogatási megállapodás fogalma: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás.



AEE csökkentő tétel: a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján fizetett összeg 50%-a (a közhasznú szervezet, MKA, NKA és ezen támogatás együttesen max. az AEE összegéig!)



Mindamellett, hogy AEE csökkentő tétel, a megállapodás alapján felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás elismert költségnek minősül.



Az AEE eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózónak rendelkeznie kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással.



Az igazolás tartalma: kiállító és adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás összege és célja.



Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során, a 2014. évben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni!

Tao tv. 4. § 16/c. pont, 7. § z) pont, 7. § (7) bekezdés, 29/A. § (2) bekezdés, 3. sz. melléklet B) rész 23. pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye 



AEE növelő tétel, ha a vállalt támogatás juttatása meghiúsul: 

a kedvezmény egyszeres összegével akkor, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette



a kedvezmény kétszeres összegével abban az esetben, ha a nem teljesítésre bármely más okból kerül sor.

Az adókedvezmény halmozása nem megengedett, azaz az adózó nem csökkentheti egyszerre az AEE-ét a közhasznú szervezet támogatása (+esetleg tartós adományozás) jogcímén, illetve felsőoktatási támogatási megállapodás alapján is! Az adózónak el kell döntenie melyik jogcímen érvényesít kedvezményt!

Tao tv. 8. § (1) s) pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

28

2015.06.24.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló utáni kedvezmény 

AEE csökkentő tétel: a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása során személyenként, hónaponként a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér (max. az adóév 1. napján érvényes minimálbér), feltéve, hogy az adózónál a foglalkoztatotti átlagos állományi létszám az adóévben nem haladja meg a 20 főt. (korábbi szabályozás szerint: „legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló”)

Tao tv. 7. § (1) bekezdés v) pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

Kapcsolt vállalkozás 

A kapcsolt vállalkozások tényállásainak esetköre bővült: 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel döntő befolyásgyakorlás valósul meg az üzleti és pénzügyi politika vonatkozásában.



Fontos, hogy: 

ebben az esetben nem szükséges a Ptk. szerinti többségi befolyásolás fennállása (az ügyvezető 50%-os mértékű vagy alacsonyabb arányú szavazati joggal is bírhat!)



ha az egyik vállalkozásban ügyvezető személy közeli hozzátartozója ügyvezető egy másik cégben, akkor nem valósul meg a kapcsolt vállalkozási tényállás!

Tao tv. 4. § 23. pont f) alpont Hatályba lépés: 2015. január 1.

29

2015.06.24.

Interkvartilis tartomány a szokásos piaci ár megállapítása során 

Amennyiben a transzferár-módszerek alkalmazása során indokolt, akkor az adózó az interkvartilis tartomány alkalmazásával végez további szűrést.



Csak indokolt esetben kell alkalmaznia!



A jogszabály nem tartalmaz taxatív felsorolást ezen esetek körére, csak példálózó jellegű!



Alkalmazása indokolt lehet a végzett funkcióelemzés, a mintába kerülő elemek száma, vagy a szélsőértékek kiszűrése céljából.



Az indokoltság megítélése az adózó feladata (melyet egy esetleges adóhatósági ellenőrzés természetesen felülírhat!).



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazzuk.

Tao tv. 18. § (9) bekezdés, 29/A. § (7) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Elhatárolt veszteségleírás szabályai 

2015.01.01-jén, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként.



Átmeneti rendelkezés alapján a 2014. adóévben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014.12.31-én hatályos előírások szerint írhatja le, de legkésőbb a 2025.12.31. napját magában foglaló adóévben!



Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek legfeljebb csak azon része kerülhet adóévenként érvényesítésre, amelyet a továbbfolytatott tevékenységből származó adóévi árbevétel, bevétel összege az átalakulást, felvásárlást megelőző 3 adóév árbevételének, bevételének átlagos összegében képvisel.



Ha nincs a jogelődnek megelőző 3 adóéve, értelemszerűen a működési adóévek számával átlagolunk!

Tao tv. 17. § (1) bekezdés, (8a) bekezdés, (9a) bekezdés, 29/A. (6) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

30

2015.06.24.

Elhatárolt veszteségleírás szabályai – „A” példa átalakulás során érvényesíthető veszteségre A Jogelőd Kft-nek a Jogutód Kft. által továbbvitt tevékenységéből származó bevételi adatai, átadható vesztesége a következők szerint alakul:  Átalakulást megelőző adóév: 6.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 2. adóév: 5.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 3. adóév: 7.000.000 Ft  Átadható veszteség: 4.100.000 Ft Jogutód Kft. elhatárolt veszteség nélküli adóalapja 8.000.000 Ft, továbbvitt tevékenységből származó adóévi árbevétele 4.800.000 Ft. Átalakulást megelőző adóévek átlagos bevétele: 6.000.000 Ft Bevételi arány számítása: 4.800.000/6.000.000=0,8 80% Átvett elhatárolt veszteségből érvényesíthető összeg: 4.100.000*0,8=3.280.000 Ft Érvényesítési korlát vizsgálata: 8.000.000*0,5=4.000.000 Ft A fentiek alapján adóévben érvényesíthető elhatárolt veszteség összege: 3.280.000 Ft, a fennmaradó összeg, 820.000 Ft továbbvihető veszteség.

Elhatárolt veszteségleírás szabályai – „B” példa átalakulás során érvényesíthető veszteségre A Jogelőd Kft-nek a Jogutód Kft. által továbbvitt tevékenységéből származó bevételi adatai, átadható vesztesége a következők szerint alakul:  Átalakulást megelőző adóév: 6.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 2. adóév: 5.000.000 Ft  Átalakulást megelőző 3. adóév: 7.000.000 Ft  Átadható veszteség: 4.100.000 Ft Jogutód Kft. elhatárolt veszteség nélküli adóalapja 6.000.000 Ft, továbbvitt tevékenységből származó adóévi árbevétele 4.800.000 Ft. Átalakulást megelőző adóévek átlagos bevétele: 6.000.000 Ft Bevételi arány számítása: 4.800.000/6.000.000=0,8 80% Átvett elhatárolt veszteségből érvényesíthető összeg: 4.100.000*0,8=3.280.000 Ft Érvényesítési korlát vizsgálata: 6.000.000*0,5=3.000.000 Ft A fentiek alapján adóévben érvényesíthető elhatárolt veszteség összege: 3.000.000 Ft, a fennmaradó összeg, 1.100.000 Ft továbbvihető veszteség.

31

2015.06.24.

Adófelajánlás 

Szabályai a Tao tv. 24/A. §, 24/B. §, 23. § (7) bekezdés, 29/A. (8) bekezdésben találhatók, hatálybalépés időpontja: 2015. január 1.

A felajánlás 3 ütemben történhet:  adóelőleg  adóelőleg-kiegészítés  adó terhére. 



Fontos, hogy a rendelkező nyilatkozat megtételének, teljesítésének feltétele a fentiek megfizetése!

az

átutalás

Kedvezményezett célok:  filmalkotás  előadó-művészeti szervezet  látvány-csapatsport támogatása. 



Az adózónak a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás egy példányát az adóhatóságnak meg kell küldenie!

Adófelajánlás Rendelkezés az adóelőlegekről: 

Havi, ill. negyedéves társasági adóelőleg kötelezettség max. 50%-áig lehet



Kizárólag elektronikus úton, 15RENDNY nyomtatványon



Határidő:  Főszabály: rendelkezéssel érintett adóelőleg esedékességét megelőző hónap utolsó napja  2015.01.01-jét megelőzően bevallott adóelőleg kötelezettség esetén: tárgyidőszaki előleg esedékessége



Első ízbeni rendelkezés, feltételezve, hogy az adózó havi adóelőleg-gyakoriságra kötelezett és  naptári évvel egyező az üzleti éve: a 2015. 01. hóra bevallott adóelőleg max. feléről 2015.01.01-01.20. között rendelkezhetett,  Naptári évvel nem egyező az üzleti éve (pl.: 2015. évi üzleti éve 2015.04.012016.03.31.): a 2015. évben kezdődő üzleti éve első hónapjától rendelkezhet, azaz 2015. 04. hónaptól bevallott adóelőleg terhére 2015.04.20-ig benyújtott nyilatkozat útján.



Az adóelőleg-nyilatkozat egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosítható a soron következő adóelőlegek tekintetében.



Rendelkezés, és rendelkezés módosítás feltétele, hogy az adózónak a nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 e Ft-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása!

32

2015.06.24.

Adófelajánlás 15RENDNY-en bejelentendő adatok köre:  adózó neve, székhelye, adószáma,  adózó részéről eljáró ügyintéző neve, ill. telefonos elérhetősége,  társasági adó előlegfizetés gyakorisága, ill. rendelkezéssel érintett időszak,  adózó a rendelkezést alapnyilatkozatként, vagy módosító nyilatkozatként adja-e be,  eltérő üzleti év jelölése, ill. mérlegforduló nap megadása,  kedvezményezett cél megjelölése,  igazolást kiállító szervezet neve, kelte, igazolás teljes összege  kedvezményezett szervezet neve, adószáma, bankszámlaszáma,  kedvezményezett szervezet támogatásának összege,  látvány-csapatsport támogatása esetén:  a kieg. sportfejlesztési támogatás (12,5%) jogosultjának adatai (név, támogatás összege, adószám, bankszámlaszám),  támogatási összeg (87,5%) 1%-nak 1/3-ad részének összege (sportpolitikáért felelős miniszter részére utalandó),  támogatási összeg (87,5%) 1%-nak 2/3-ad része jogosultjának adatai (országos sportági szakszövetség neve, adószáma, bankszámlaszáma),  egyes tárgyidőszakra vonatkozó előlegek, ill. rendelkezés összegeinek megadása,  módosítás esetén a módosítandó nyilatkozat bárkódjának, valamint az egyes tárgyidőszaki alap és módosító rendelkezések összegeinek megadása.

Adófelajánlás Rendelkezés az adóelőleg-feltöltés összegéről és az éves adóról: 

Amennyiben az adózó  az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy  a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80%-át, az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló, 01es bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig vagy/és a társasági adó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról.



Az adóévben összesen felajánlott összeg ezen rendelkezésekkel együtt nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80%-át.



Feltétel, hogy az adózónak a nyilatkozatok megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer Ft-ot meghaladó összegű, állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

33

2015.06.24.

Adófelajánlás Átutalás: 

Az adóhatóság a felajánlás összegét, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtak megvizsgálja.



Az átutalás teljesítésének feltételei:  az adóhatóság a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan előírt, kiállított igazolásokat határidőben kézhez kapja,  az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az állami adóhatóságnál ne legyen nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított, 100 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása,  az adózó a vonatkozó bevallást határidőben benyújtotta,  az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette,  az adózónak adóelőleg-kiegészítés, valamint éves adó terhére tett felajánlása együttesen ne haladja meg a 80%-os korlátot.



Amennyiben az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80%-os korlátot meghaladó mértékű átutalás történt, akkor a 80%-ot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozatok megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Az összeg tehát ott marad a kedvezményezettnél!



Amennyiben az adózót visszaigényelhető adó illetné meg a fenti esetben, úgy a túlutalás erejéig nem élhet adó-visszaigényléssel (ill. természetesen annak átvezetését sem kérheti!)!



A túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – lehet figyelembe venni.



Az átutalást az adóhatóság 15 munkanapon belül teljesíti, melyről az adózót, ill. az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja (a kedvezményezettet nem kell tájékoztatni!)

Adófelajánlás Jóváírás az adózó adófolyószámláján: 

Az adózót a felajánlott és az adóhatóság által a kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg.



A jóváírás összege:  az adóelőleg-felajánlás és az adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5%-a (max. az éves fizetendő adó 80%ának 7,5%-a)  az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5%-a (max. az éves fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a)



Jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő 2. naptári hónap első napja (első alkalommal: 2016. július 1-je!).



Az összeget az adóhatóság az adózó társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja Nincs tényleges adó-visszatérítés!



Az adózó a jóváírás összegét egyéb bevételként számolja el, amellyel a társasági adóalap megállapítása során AEE-t csökkent!

34

2015.06.24.

Adófelajánlás Látvány-csapatsport céljára történő felajánlás, átutalás különös szabályai: 

A rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott sportfejlesztési támogatásnak minősül.

összeg

12,5%-a



Ezt az összeget is az adóhatóság fogja átutalni a jogosult részére.

kieg.

Az adófelajánlás és az adókedvezmény együttes alkalmazása: 

Ugyanazon adóév tekintetében az adózónak el kell döntenie, hogy adókedvezményt érvényesít vagy felajánlást tesz, a két jogintézmény egyszerre ugyanazon adóévre nem alkalmazható!



Akkor sincs lehetőség a párhuzamos érvényesítésre, ha a filmalkotás, előadóművészeti szervezet, vagy látvány-csapatsport támogatása címén az adózó korábban, már adókedvezmény formájában érvényesített támogatásra tekintettel jogosult, és azzal élni is kíván.



Természetesen nincs akadálya annak, hogy az adózó a fentieken kívül ugyanazon adóévben adókedvezményt (pl.: beruházási hitel kamatkedvezménye) érvényesítsen, s annak figyelembe vételével számított 80%-os korlátra figyelemmel felajánlást is tegyen!

Látvány-csapatsport adófelajánlás - példa Sporttámogató Kft. negyedéves adóelőleg fizetésre, adóelőleg kiegészítésre kötelezett, maximális összegű felajánlást tesz. 

2015. I. né-i előlege 600.000 Ft

Felajánlható összeg: 300.000 Ft



2015. II. né-i előlege 600.000 Ft

Felajánlható összeg: 300.000 Ft



2015. III. né-i előlege 700.000 Ft

Felajánlható összeg: 350.000 Ft



2015. IV. né-i előlege 700.000 Ft

Felajánlható összeg: 350.000 Ft



Adóévi várható társasági adó 2.000.000 Ft



Feltöltési kötelezettség a fentiek alapján nincs.



Felajánlható összeg a 1501. sz. bevallásban: 2.000.000*0,8 – 1.300.000 =300.000 Ft



Tényleges adófizetési kötelezettség 2.200.000 Ft



További felajánlható összeg a 1529. sz. bevallásban: 2.200.000*0,8 – 1.300.000 – 300.000=160.000 Ft

35

2015.06.24.

Látvány-csapatsport adófelajánlás - példa NAV által teljesített jóváírások: 

adóelőleg és adófeltöltési kötelezettség terhére történő felajánlás esetén: 1.300.000+300.000=1.600.000*0,075=120.000 Ft (korlát az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a, azaz 2.200.000*0,8*0,075=132.000 Ft)



az adókötelezettség terhére történő felajánlás esetén: 160.000*0,025=4.000 Ft(korlát az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%-a, azaz 2.200.000*0,8*0,025=44.000 Ft)



Összes NAV által teljesített jóváírás az adózó társasági adófolyószámláján: 124.000 Ft

NAV által teljesített átutalások: 

a felajánlott összeg (1.760.000 Ft) 12,5%-át, 220.000 Ft-ot a kieg. sportfejlesztési támogatás jogosultja részére,



a felajánlott összeg kieg. sportfejlesztési támogatás összegével csökkentett részének (1.760.000-220.000=1.540.000 Ft) 1%-át, 15.400 Ft-ot 1/3-ad részben az EMMI, 2/3-ad részt az érintett sportági szakszövetség részére,



a felajánlott összeg kieg. sportfejlesztési támogatás összegével csökkentett részének (1.760.000-220.000=1.540.000 Ft) 99%-át, 1.524.600 Ft-ot nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett(ek) részére utalja.

Adófelajánlás – túlutalás példa Bőkezű Kft. negyedéves adóelőleg fizetése terhére maximális összegű felajánlást tesz. 

2015. I. né-i előlege 600.000 Ft

Felajánlható összeg: 300.000 Ft



2015. II. né-i előlege 600.000 Ft

Felajánlható összeg: 300.000 Ft



2015. III. né-i előlege 700.000 Ft

Felajánlható összeg: 350.000 Ft



2015. IV. né-i előlege 700.000 Ft

Felajánlható összeg: 350.000 Ft



2015. évi tényleges társasági adó fizetési kötelezettség: 800.000 Ft



Túlutalás összege: 1.300.000- 800.000*0,8=660.000 Ft



Ilyen esetekben az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított 2015. adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy az adózó a következő adóévekre bevallott adóelőlegek terhére a túlutalásnak megfelelő összeg kétszerese mértékéig – példa szerint 1.320.000 Ft-ig – nem rendelkezhet (hiszen annak 50 százaléka már „előre” felajánlott összegnek minősül).

36

2015.06.24.

Egyéb változások Saját tevékenységi körben végzett K+F 

Új fogalmi meghatározás került a törvénybe, mely tartalmi változást nem jelent, csupán arról van szó, hogy a K+F fogalma a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. tv-ben került definiálásra, melyre visszahivatkozik a tao tv. is!

Tao tv. 4. § 23/e. pont, 4. § 32. pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Közhasznú nonprofit GT 

2015-től került a tao tv-be, hogy a nonprofit GT: 

amennyiben vállalása ellenére nem teljesíti a Civil tv. szerinti közhasznúság feltételeit 2 lezárt üzleti év adatai alapján, vagy



2 éven belül jogutód nélkül megszűnik,

akkor a működése teljes időtartamára visszamenőleg tao fizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevétele vonatkozásában (függetlenül a bevétele forrásától, így támogatás is ide értendő!). 

A szabályozás korábban is megtalálható volt a GT-ben, azonban a törvény hatályon kívül helyezésével indokolttá vált a szabály áthelyezése a tao tv-be!

Tao tv. 13/A. § (8) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb változások Jövedelem-(nyereség-)minimum 

A jövedelem-(nyereség-) minimum alapjának meghatározása során az összes bevételt a továbbiakban nem lehet csökkenteni az ELÁBÉ-val, illetve az eladott közvetített szolgáltatások értékével!



A jövedelem-(nyereség-) minimum a korrigált összes bevétel 2%-a.

Tao tv. 6. § (8) a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Hiányzó eszköz értéke 

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy  a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és  az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.



A korábbi szabályozásban a fenti 2 feltétel vagylagos jelleggel szerepelt, melyet a jelenlegi szabályozás együttes feltétellé változtatott.

Tao tv. 3. sz. melléklet A) rész 5. pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

37

2015.06.24.

Egyéb változások Üzleti vagy cégérték écs leírása 

A módosítás következtében megszűnik az üzleti vagy cégérték után a sztv. szerinti terv szerinti écs-vel azonos écs leírás érvényesítési lehetősége. A továbbiakban az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke 10%-ának megfelelő mértékű terv szerinti écs-t érvényesíthet az adózó.



Ennek feltétele, hogy adóbevallásában nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelnek!

Tao tv. 1. sz. mell. 5. pont a) alpontja, 5/b. pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Reklámadó – elhatárolt veszteség A reklámadó tv. 10. §-a szerint a reklámadó alanya a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját csökkentheti a tao tv. szerinti, elhatárolt, nyilvántartott veszteség 50%ával, amennyiben a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany AEE negatív vagy nulla volt. Fentiek kapcsán a tao tv-ben rögzítették, hogy a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a TAO kötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül. Tao tv. 29/Z. § Hatályba lépés: 2014. augusztus 15.

Egyéb változások Reklám közzététel költségei 

A reklám közzététel elszámolt költsége a tao tv. szerint elismert költség, ha a) összege az adóévben összesen a 30 millió Ft-ot nem haladja meg, vagy b) adóalany rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával, miszerint ez utóbbi teljesíti a reklámadó kötelezettségét vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége, vagy c) igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételének megrendelője kérte (és ezt hitelt érdemlő módon igazolja), vagy d) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelése időpontjában szerepelt az állami adóhatóság honlap közzétett nyilvántartásban.

Tao tv. 3. sz. melléklet A) rész 16. pont Hatályba lépés: 2015. január 1. A Tao tv. 2015. 01.01-jétől akként módosult, hogy a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30m Ft-ot nem haladja meg. Átmeneti rendelkezés alapján a Tao alanyai a fenti szabályt – a b) és c) alpontok kivételével - a 2014. évben kezdődött adóévükhöz kapcsolódó TAO kötelezettség megállapításakor is figyelembe vehetik! Tao tv. 29/Z. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. június 5.

38

2015.06.24.

Általános forgalmi adóval kapcsolatos változások 2015.

Közszolgáltató fogalma  Az

áfa tv. megerősíti azt az eddig is használt értelmezést, miszerint az önkormányzat és a társulás is közszolgáltatónak minősül e tekintetben.

Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pont Hatályba lépés: 2014. november 27.

39

2015.06.24.

Lakóingatlanok értékesítésének adómentessé tételére vonatkozó nyilatkozat 

Azok a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, akik a főszabály szerinti adómentes ingatlan értékesítést a lakóingatlanokra is kiterjedően adókötelessé tették, egyszeri alkalommal, 2015. február 28-ig az adóhatóság felé megtett nyilatkozatuk alapján dönthetnek úgy, hogy a lakóingatlanokat 2015.01.01-től ismét a főszabály szerint (adómentesen) értékesítik függetlenül attól, hogy az adókötelessé tétellel összefüggésben előírt 5 éves kötöttség időtartama még nem telt le!



Fontos! A nem lakóingatlanok, beépítetlen ingatlanok tekintetében a korábban megtett nyilatkozat továbbra is hatályos marad!



Figyeljünk, hogy az adómentes körbe való kivételes visszalépés kapcsán, az adómentes értékesítésre tekintettel felmerülhet az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) pont (forgóeszközre), Áfa tv. 136. § (tárgyi eszközre) alkalmazásának szükségessége! Vagyis az adott lakóingatlan beszerzését terhelő és levonható adó időarányos részbeni visszafizetési kötelezettségével, ill. a levonható adóra tekintettel adófizetési kötelezettséggel számolni kell!

Áfa tv. 290. § Hatályba lépés: 2014. november 27.

Lakóingatlanok értékesítésének adómentessé tételére vonatkozó nyilatkozat Példák a rendelkezés időbeli hatályára: 

Lakóingatlan értékesítése 2015. 01.03. napján, az adófizetési kötelezettség keletkezése is essen egybe a fenti időponttal. Adómentessé tétel nyilatkozat benyújtásának időpontja: 2015.02.10. napja. A fenti esetben az adófizetési kötelezettség 2014.12.31. után keletkezik, azaz a januári lakóingatlan értékesítés már számlázható adómentesen, akkor is, ha az erre vonatkozó választást csak később, a törvényes határidőn belül jelentik be az adóhatósághoz!



Hogyan változik a helyzet, ha a lakóingatlan értékesítése/adófizetési kötelezettség keletkezése 2014.12.27-ére esik, és  A) eset: az adómentessé tétel nyilatkozat benyújtásának időpontja: 2015.02.01. napja?  B) eset: az adómentessé tétel nyilatkozat benyújtásának időpontja: 2014.12.28. napja? A lakóingatlan értékesítés egyik esetben sem lehet adómentes, hiszen az adófizetési kötelezettség 2014-re esik, az eset adójogi megítélése szempontjából irreleváns a nyilatkozat benyújtásának időpontja!

40

2015.06.24.

Lakóingatlanok értékesítésének adómentessé tételére vonatkozó nyilatkozat Előleg megítélésének kérdése: 

A lakóingatlan értékesítéshez fizetett előleg tekintetében a főszabályok az irányadók, azaz:

megítélése

Az Áfa tv. 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fizetendő adó megállapítására a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Előleg esetén az áfa tv. 59. § (4) bekezdés alapján a fizetendő adót jóváíráskor, kézhezvételkor kell megállapítani. 

A lakóingatlan értékesítés adómentességére vonatkozó nyilatkozat az áfa tv. 290. §-a szerint 2015.01.01-jétől kezdődően alkalmazandó, a 2015-ös teljesítéshez 2014-ben kézhez vett, jóváírt előlegre a rendelkezés nem vonatkozik, tehát a 2014-ben kézhez vett, jóváírt előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó összegét is tartalmazza!

Adólevonási jog Motorbenzin áfája: 

Levonhatóvá vált a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be (pl. bioetanol).



Átmeneti rendelkezés alapján a hatálybalépés időpontját megelőző időszakra is, azaz visszamenőlegesen is alkalmazható!

Áfa tv. 125. § (2) bekezdés j) pontja, 291. § Hatályba lépés: 2014. november 27. Adószám törlése: 

Az adólevonási jog akkor is elenyészik, ha az adóalany adószámát felfüggesztés nélkül törlik, az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával.

Áfa tv. 137. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

41

2015.06.24.

Adólevonási jog Lakóingatlan bérbeadás: 

Egyértelműsíti a törvény, hogy a lakóingatlant kereskedelmi szálláshely- szolgáltatás nyújtásnak minősülő bérbeadás keretében hasznosító adóalany mentesül a levonási tilalom alól, függetlenül a 88. §-tól.

Áfa tv. 125. § (2) bekezdés d) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. Használt ingóságok: 

A viszonteladóra vonatkozó levonási tilalom szabályai kizárólag a különbözet szerinti adózással érintett termékei beszerzéséhez, importjához kapcsolódó áfára vonatkoznak, egyéb input áfa (pl.: használt szgk. javítására, karbantartására jutó áfa 50%-a) levonhatóvá válik, természetesen az egyéb, levonásra jogosító feltételek fennállása esetén!

Áfa tv. 222. (1) bekezdés a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Távolról nyújtható szolgáltatások 2015.01.01-től változtak a teljesítési hely szabályok az EK területén letelepedett, illetve nem letelepedett adóalanyok által nem adóalany igénybevevőnek nyújtott telekommunikációs-, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikusan nyújtott szolgáltatások tekintetében: 

A korábbi szabályozás alapján a teljesítés helye az igénybe vevő nem adóalany letelepedési helyén volt, feltéve, ha az a Közösség területén kívülre esett.



Változás: az igénybe vevő nem adóalany letelepedési helye (tehát nem feltétel, hogy az Közösség területén kívül legyen!)



Azon ügyletekre alkalmazandó, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1-jére, vagy azt követő időpontra esik.

Áfa tv. 45/A. §, 288. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

42

2015.06.24.

Távolról nyújtható szolgáltatások A távolról is nyújtható szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak minden olyan tagállamban adókötelezettségük keletkezik, ahonnan magánszemélyek igénybe veszik a szolgáltatást. Választható adóbevallási rend A szolgáltatást nyújtó választhat, hogy 

minden érintett tagállamban regisztráltatja magát és a helyi adószám alatt szolgálja ki vevőit és rendezi adókötelezettségeit, vagy



távolról is nyújtható szolgáltatást kínálóként nyilvántartásba veteti magát a székhelye szerinti tagállamban, és az EU területén értékesített távolról is nyújtható szolgáltatásairól egy közös bevallást nyújt be (különös szabályozás).



A szolgáltatást nyújtó ez utóbbi esetben a többi érintett tagállamban nem lehet letelepedett!

Különös szabályozás alkalmazása 

Ha valaki magát „távolról is nyújtható szolgáltatást” kínálóként nyilvántartásba veteti, adóbevallási kötelezettségének az ún. különös szabályozás alkalmazásával tehet eleget. Ez annyit jelent, hogy minden teljesítési helyre vonatkozóan egy összevont bevallást nyújt be. (MOSS egyablakos rendszer)



Aki a különös szabályozást választja, az nem érvényesíthet adólevonási jogot, vagyis áfát a különös szabályozás szerinti bevallásban nem vonhat le. Ha esetenként felmerülne levonható áfa, azt egy külön áfa-visszatérítési eljárásban lehet érvényesíteni (ELEKAFA).



A bevallást negyedévente (tagállamonként külön-külön lapon, a tagállamokban hatályaos HÉA kulcs alkalmazásával!) kell elektronikusan benyújtani, az időszak végét követő 20 napon belül. A bevallás 3 éven belül javítható. A bevallást EUR-ban kell kitölteni, ha szükséges, az Európai Központi Bank árfolyamait felhasználva.



Az adó összegét az azonosítót kiadó tagállam bankszámlájára kell utalni, hivatkozási szám megjelölésével (adózó elektronikusan megkapja a bevallás benyújtását követően!)

Időszakos elszámolású ügyletek A vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban minden időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja az alábbiak szerint változik: 



Főszabály: amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Eltérő szabály: Számla vagy nyugta kibocsátás időpontja, ha  az ellenérték megtérítésének esedékessége és  a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját.  Esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap, ha  az ellenérték megtérítésének esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik. 



Először olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége is 2015.12.31-ét követő időpont. (EGYÜTTES FELTÉTEL!)

Áfa tv. 58. §, 297. § Hatályba lépés: 2016. január 1.

43

2015.06.24.

Időszakos elszámolású ügyletek 

Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések már 2015. július 1-jétől alkalmazandóak a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások tekintetében.



Először olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége is 2015.06.30-át követő időpont. (EGYÜTTES FELTÉTEL!)

Áfa tv. 58/A. §, 296. § Hatályba lépés: 2015. július 1.

Időszakos elszámolású ügyletek – példák könyvviteli szolgáltatásra 



2015. június havi könyvelési díj Számla esedékessége

Jogszabály

Teljesítési időpont

2015.06.15.

régi szabály

2015.06.15.

2015.07.15.

régi szabály

2015.07.15.

2015. július havi könyvelési díj Jogszabály

Teljesítési időpont

2015.06.20.

régi szabály

2015.06.25.

2015.07.05.

58/A. § (2) a)

2015.07.05.

2015.08.10.

2015.08.05.

58/A. § (2) b)

2015.08.10.

2015.07.10.

2015.08.05.

58/A. § (1)

2015.07.31.

2015.09.15.

2015.09.05.

58/A. § (2) b)

2015.08.30.

Számla esedékessége

Számla kelte

2015.06.25. 2015.07.10.

44

2015.06.24.

Előleg fogalma - csereügyletek A jogszabály módosítás kiterjeszti az előleg fogalmát, rendezi, hogyan kell eljárni csereügyletek esetében, ha a teljesítést megelőzően történik valamelyik fél részéről az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása. Ennek értelmében előlegnek minősül minden – nem kizárólag pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában – a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.  Amennyiben csereügyletek során valósul meg a teljesítést megelőzően vagyoni előny juttatása, a fizetendő adót annak megszerzésekor kell megállapítani. Áfa tv. 59. § (1)-(2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Példa csereügyletre 2015.01.08-án Házikó Kft. ingatlant értékesít Vevő Kft. részére 10 millió Ft+ÁFA összegben.  Felek megállapodása értelmében ezen ingatlan értéke beszámítandó Vevő Kft. által Házikó Kft. felé februárban teljesítendő ingatlanértékesítés ellenértékébe.  Ez utóbbi ingatlan értékesítésének időpontja 2015.02.19. napja, ellenérték 40 millió Ft+ÁFA. Hogyan alakul az adófizetési kötelezettség?  Házikó Kft-nek 2015.01.08. napjával 10 millió Ft után adófizetési kötelezettsége keletkezik a teljesített ingatlanértékesítés kapcsán.  Vevő Kft-nek szintén ezen időpontban, ugyanilyen összegben keletkezik adófizetési kötelezettsége (hiszen az új szabályok alapján a beszámítandó ingatlan ellenértéke előlegnek minősül!)  Vevő Kft-nek 2015.02.19. napjával teljesített ingatlanértékesítés kapcsán már csak a fennmaradó 30 millió Ft után keletkezik adófizetési kötelezettsége. 

45

2015.06.24.

Adómentesség Portfólió kezelés: 

Egyéni ügyfelek részére, egyéni portfóliójukra vonatkozó portfóliókezelési szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik az adómentesség!



Az adókötelezettséget a 2014.12.31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre az áfa tv. 58. §-a vonatkozik!

Áfa tv. 86. § (1) bekezdés g) pont, (3) bekezdés, 292. § Hatályba lépés: 2015. január 1. Szerencsejáték-koncesszió: 

Az áfa tv. az egyértelmű jogértelmezés érdekében kimondja, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó koncessziós jog átengedése mentes az áfa alól.

Áfa tv. 86. (1) bekezdés i) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Adómentesség Haditechnika: 

Mentes az adó alól a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.

Áfa tv 86. § (1) bekezdés m) pont) Hatályba lépés: 2015. január 1.

46

2015.06.24.

Fordított adózás – munkaerő kölcsönzés 

A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében az áfa tv úgy rendeli alkalmazni munkaerő kölcsönzése esetében a fordított adózást, hogy az a továbbiakban nem függ attól, hogy az az építési munka, amelyhez a munkaerőt kölcsönözték, kötött-e építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz, minden, tartalmában munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető szolgáltatás fordított adózás hatálya alá tartozik!



Átmeneti rendelkezés alapján a 2015.01.01-jén, vagy azt követő időpontban teljesített ügyletekre alkalmazandó, ha a vevő fizetési kötelezettsége is ezt követően keletkezik.



Nem kell alkalmazni, ha:  a beszerző ezen időpont előtt kézhez veszi a számlát,  megtéríti az ellenértéket.



2015.01.01-je előtt fizetett előleg esetén a következőképpen szükséges eljárni: a fizetett előleg egyenes adózás hatálya alá esik, majd a 2015-ben teljesített ügylet ellenértékének (adóalap) az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett rész után lesz fordított adózás.

Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pont, 294. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Fordított adózás – vas-és acélipari termékek 

Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében a tv. - a 2013/43/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel élve – fordított adózást vezet be egyes acélipari termékekre.



Pl.: melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból, huzal vasból vagy ötvözetlen acélból stb. (ezen termékek körét az Áfa tv. 6/B. sz. melléklete tartalmazza tételesen!), amennyiben ezen termékek nem tartoznak az áfa tv. XVI. fejezet (használt ingóság) szerinti különös rendelkezések hatálya alá.



Átmeneti szabályozás alapján a 2015.01.01-jén, vagy azt követő időpontban teljesített ügyletekre alkalmazandó, ha a vevő fizetési kötelezettsége (60. §) is ezt követően keletkezik.



2015.01.01-je előtt fizetett előleg esetén ugyanúgy szükséges eljárni, mint ahogy azt már a munkaerő-kölcsönzés esetében taglaltuk!



A tervek szerint az intézkedés 2019. január 01-ig lesz hatályban.

Áfa tv. 6/B. sz. melléklet, 142. § (1) bekezdés j) pont, 289. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

47

2015.06.24.

Fordított adózás – vas-és acélipari termékekkel kapcsolatos adatszolgáltatás 

Az eladó (a teljesítés időpontja szerinti időszakban), a vevő (a fizetendő adó megállapítása szerinti időszakban) a következő adatokat szolgáltatja az áfa bevallás részeként: 

vevő/eladó adószáma,



teljesítés napja,



vámtarifaszám szerinti bontásban a termék:  ezer Ft-ra kerekített értéke  kg-ban meghatározott mennyisége.

Art. 31/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Kezelőszemélyzet nélküli automata 

A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében az értékesítő, szolgáltató adóalanyt nyugtaadási kötelezettség nem terheli (áfa tv. 167. § c) pont), de meghatározott esetekben, így az adóalanyoknak történő értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan számlaadási kötelezettsége áll fenn. A jogszabály meghatározza, hogy amennyiben az ilyen úton teljesített ügyletek esetében az ellenérték (ideértve az előleget is) megtérítésére készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel került sor, úgy a kapcsolódó számlát az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalanynak a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kibocsátania. Áfa tv. 163.§ (2) bekezdés b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

48

2015.06.24.

Számla adattartalma 

Mivel 2015.01.01-jétől az Art. úgy módosult, hogy a belföldi áfa összesítő jelentés keretében az 1 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról kell tételesen jelenteni, e változást átvezették a számla kötelező adattartalmára vonatkozó Áfa tv-beli szabályokon is.



Fentiektől eltérően adózó szerepeltetheti az összesítő jelentésben az 1 millió Ft-os adóértékhatárt el nem érő számlákat is (de adószám szükséges!)



A partner adószámát minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelyen 1 millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó összegű áthárított adó van.



Átmeneti rendelkezésben állapítja meg a jogszabály, hogy a változó adattartalom alkalmazása a 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 millió Ft-ot el nem érő áthárított áfát tartalmazó számlák esetében még nem kötelező.

Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpont, 293. §, Art. 31/B. Hatályba lépés: 2015. január 1.

Online pénztárgépek Az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító mobilszolgáltatóktól a NAV-nak az online pénztárgépek felügyeletének ellátása érdekében számos adatra van szüksége (szolgáltatás szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozóan), a jogszabály ezen adatszolgáltatás jogi alapját teremtette meg.  Indokolt volt a pénztárgépek forgalmazásának (értékesítésének) egyes szabályait rendeleti szinten rögzíteni, az áfa törvény ennek megfelelően egészítette ki a vonatkozó törvényi felhatalmazó rendelkezést, mely szerint az adópolitikáért felelős miniszter e témában (is) rendeletet alkothat. Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, 260. § (1) bekezdés g) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

49

2015.06.24.

Kedvezményes adókulcs alá tartozó termékkör bővülése 

A köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh, kecske, egész és félbárány) és vágott testek értékesítésére vonatkozó áfakulcs 27%-ról 5%-ra csökkent.



A termékek pontos felsorolását az Áfa tv. 3. sz. melléklet I. része tartalmazza (a következő 25-48. pontokkal egészült ki): Háziasított szarvasmarhafélék, élő juh, élő kecske, szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve (egész és fél), szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, bontatlan vagy bontott elülső testnegyed, szarvasmarhafélék húsa fagyasztva (egész és fél), egész és félbárány frissen vagy hűtve, egész és félbárány fagyasztva, más juhhús fagyasztva (egész és fél), kecskehús fagyasztva (egész és fél) stb. Az itt felsorolt lista nem teljes, csak példálózó!



Átmeneti szabály alapján az 5%-os adómértéket azokban az esetekben alkalmazzuk először, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2015.01.01-jére, vagy azt követő napra esik. Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész 25-48. pontok, 295. §, 84. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Bevallásra vonatkozó szabályok ÁFA bevallás gyakorisága: 

Az adóévben újonnan (jogelőd nélkül) alakult adózók a bejelentkezés évében és a bejelentkezést követő évben havi bevallás benyújtására kötelezettek.



Átmeneti rendelkezés szerint a havi áfa bevallási kötelezettség a 2014.12.31. után bejelentkező, újonnan alakult adózók esetében jelentkezik.

Art. 1. sz. melléklet B) rész 3. pont an) alpont, 205. § (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

50 millió Ft-ot meghaladó éves árbevétel felett az adózó nem tehet éves áfa bevallást, negyedéves bevallásra kell áttérnie.



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a 2015.01.01-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

Art. 1. sz. melléklet B) rész 3. pont ac) alpont, 205. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

50

2015.06.24.

Bevallásra vonatkozó szabályok Összesítő nyilatkozat gyakorisága: 

Az adóalanynak a rá irányadó áfa bevallás gyakoriságtól függetlenül negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha a Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50.000 Eurónak (12.600.000 Ft) megfelelő pénzösszeget.



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályt a 2015.01.01-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

Art. 8. sz. melléklet I/C. pont, 205. § (6) bekezdés, Áfa tv. 256. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Egyéb adókkal kapcsolatos változások 2015.

51

2015.06.24.

KIVA Adóalanyiság megszűnése – bevételi értékhatár-túllépés vizsgálata: 

A rendelkezések úgy módosultak, hogy az 500 millió Ft-os bevételi értékhatárt már csak negyedévente kell vizsgálnia a KIVA alanynak (korábbi években folyamatosan állt fenn ezen kötelezettsége!).



Amennyiben a bevételi értékhatárt túllépi az adózó a negyedév első napján, úgy a kisvállalati adóalanyisága a túllépést megelőző nappal szűnik meg. Katv. 19. § (5) a) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Adóalanyiság megszűnése: 

Amennyiben az adózó KIVA alanyisága valamely okból megszűnik, a KIVA alanyiság a megszűnést követő 24 hónapon belül nem választható újra (a korábbi megfogalmazás a jogszabályban 2 adóév volt, így viszont előfordulhatott olyan, hogy 2 hónap elteltével az adóalanyiság újra választható volt, szemben a jogalkotói szándékkal!). Katv. 19. § (8) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

KIVA Adóelőleg fizetése: 

A KIVA-s adózók az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesznek eleget (korábban a TAO adóelőlegre irányadó szabályokhoz hasonlóan alakult az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség!). Katv 23. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Katv 23. § (3) bekezdés Hatályon kívül: 2015. január 1.

Pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása: 

Pontosításra került, hogy a PSZE megállapítása során az olyan bevételt és kiadást kell figyelmen kívül hagyni, amelyet az adózó az adóalanyiság időszakát megelőzően már elszámolt (a jogszabályban korábban az adóévet megelőző időszak eredmény-kimutatása kifejezés szerepelt, így kérdéses volt, hogy csak olyan bevételeket, ill. kiadásokat kell-e figyelmen kívül hagyni, melyek a KIVA alanyiság évét megelőző adóévben kerültek elszámolásra, vagy pedig korábbi adóévekben felmerülteket is…)

Katv. 20. § (13) bekezdés a-b) pontok Hatályba lépés: 2015. január 1.

52

2015.06.24.

KIVA Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek: 

Az idei év elejétől úgy módosult a jogszabály, hogy a KIVA alanyiság időszakát megelőző időszakot terhelő adók közül a KIVA alanyiság időszakában pénzügyileg rendezett ÁFA a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül (korábban valamennyi, KIVA-s időszakot megelőző időszakra pénzügyileg teljesített adó nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősült, így a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelte!) Katv. 20. § (6) f) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.



A TAO hatálya alá történő visszatérés esetére a PSZE-t növelő/csökkentő tételek felsorolásában a tavalyi évben azok a bevételek és ráfordítások szerepeltek, amelyek a KIVA-s időszakra vonatkoznak, de nem folytak be/kerültek kifizetésre a KIVA hatálya alatt és időbeli elhatárolással érintettek. Az idei évtől azokkal a bevételekkel és ráfordításokkal is módosítani kell az utolsó KIVA-s időszak PSZE-ét, amelyek a KIVA-s időszakra vonatkoznak, de nem folytak be vagy kerültek kifizetésre a KIVA hatálya alatt, és időbeli elhatárolással nem érintettek. Katv 20. § (18) bekezdés a) pontja, 20. § (19) bekezdés b) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

KATA Adóalanyiság megszűnése: 

A rendelkezések úgy módosultak, hogy a 100 ezer Ft-ot meghaladó adótartozás miatti megszűnés a naptári év utolsó napján (korábban a negyedév utolsó napján!) fennálló tartozás esetén merül fel.



Az adóalanyiság megszűnését az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg, hogy az adózónak legyen lehetősége a mulasztásai pótlására.



A megszűnés időpontja az adóalanyiság megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónap utolsó napja.

Katv. 5. § (1) bekezdés j) és m) pontjai, (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Bejelentési kötelezettség: 

2015.01.01-jétől a kisadózónak  a TAJ számát is be kell jelentenie, illetve  nyilatkoznia kell arról, hogy a biztosítása bejelentkezésével jött-e létre.

kisadózóként

történő

Katv. 7. § (1), (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

53

2015.06.24.

KATA Tételes adó alóli mentesülés: 

A Katv. 8. § (9) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót.



A korábbi szabályok alapján nem volt egyértelmű, hogy a felsorolt esetekben nemcsak a 25 ezer, ill. 50 ezer Ft összegű tételes adót nem kell megfizetni, hanem a 75 ezer Ft összegű magasabb tételes adót sem.



A jogszabály jelenlegi módosítása egyértelművé tette, hogy a mentesülés a magasabb összegű tételes adóra is vonatkozik.

Katv. 8. § (9), (10) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Tételes adó alóli mentesülés bejelentése.  A kisadózó vállalkozásnak a tárgyhót köv. hó 12-ig be kell jelentenie, ha a tárgyhóra a kisadózó után nem keletkezett tételes adófizetési kötelezettsége. 

Amennyiben ez az állapot több hónapon keresztül fennáll, a bejelentést minden hónapban meg kell ismételni, kivéve, ha a mentesség az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt áll fenn.

Katv. 8. § (11) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

KATA Munkaviszonytól való elhatárolás: 

A munkaviszony vélelme megdőlésének körülményei 2015től egy új esetkörrel bővültek.



Ilyen esetnek minősül az is, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének több mint felét nem attól a vállalkozástól szerzi, ahol munkaviszonyban áll vagy ahol főállású társas vállalkozó.

Katv. 14. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

54

2015.06.24.

Illeték Bizalmi vagyonkezelés illetéke (Itv. 17/D. §): 

Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a bizalmi vagyonkezelő vagyonszerzése, kivéve, ha a vagyonkezelő az általa kezelt vagyon kedvezményezettje.



A kezelt vagyon, ill. annak hasznai kedvezményezett illetékkötelezettséget keletkeztet.



A kezelt vagyon és hasznai kedvezményezett általi megszerzését úgy kell tekinteni, mintha azt a kedvezményezett közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ezáltal a kedvezményezettnek a szerzés jogcímének megfelelő illetéket kell fizetni az adott illeték-nemre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.



Ha a kedvezményezett és a vagyonrendelő között egyenes ági rokoni vagy házastársi kapcsolat áll fenn, a kedvezményezett vagyonszerzése mentes az illeték alól.



Illetékkötelezettség keletkezése: a kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik (korábban az Itv. 3. §-a alapján az illetékkötelezettség a szerződés megkötésének a napján keletkezett, de mivel a tényleges vagyonszerzés évekkel később valósul meg, ill. a szerződés megkötésének időpontjában a ténylegesen megszerzésre kerülő vagyonelemek köre és azok értéke még nem ismert, indokolt volt a korábbi szabályozás módosítása!)

általi megszerzése

Itv. 17/D. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. (azaz olyan ügyekben alkalmazzuk először, ahol az illetékkötelezettség 2015. 01.01-jén vagy azt követően keletkezett!)

Illeték Új jogintézmény – előzetes nyilatkozaton alapuló cserét pótló vétel kedvezménye: Az idei évtől választási lehetősége van az adózónak:  A másik lakása 1 éven belüli eladását követően kéri az általa megfizetett illeték arányos részének visszatérítését a korábbi szabályok szerint, VAGY  Legkésőbb a szerződés földhivatalnál történő benyújtásáig nyilatkozik, hogy 1 éven belül a másik lakástulajdonát értékesíteni fogja, amelyre tekintettel kérheti, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg. 

Ez utóbbi esetben a nyilatkozat megfogalmazható az adásvételi szerződésben is, ill. a B400-as adatlapon is jelölhető.



Az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján megállapítja az ingatlan forgalmi értékét, majd az illetékkiszabási eljárást – döntés közlése nélkül – felfüggeszti.



Ha a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlást követő 1 éven belül a másik lakástulajdonát eladta, a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – az adóhatóság folytatja és megállapítja a két lakás forgalmi értékének a különbözete alapján ténylegesen fizetendő illeték összegét, amelyről fizetési meghagyást ad ki.



Amennyiben a magánszemély 1 éven belül nem értékesíti a másik lakástulajdonát vagy nem igazolja a lakás eladását, akkor az adóhatóság megállapítja a vásárolt lakás forgalmi értéke után járó illetéket, valamint a pótilletéket (mértéke: a nyilatkozat benyújtásától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese, vagyis megegyezik az Art. szerinti késedelmi pótlék számításával).

Itv. 21. § (6) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

55

2015.06.24.

Illeték Illetékmentességek: 

Diplomáciai célú illetékmentesség:  Az idegen államok, és az idegen államok magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, a nemzetközi szervezetek, ezek tisztségviselői, tagjai és a tisztségviselők családtagjai illetékmentessége esetében a nemzetközi szerződésekben rögzített rendelkezések, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.  A módosítás következtében a rendelkezés kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek esetében alkalmazható, vagyis a magáncélú vagyonszerzések nem élveznek illetékmentességet. Itv. 6. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.



Átalakulás:  A Ptk. alapján 2014. március 15-étől kizárólag a társasági formaváltás minősül átalakulásnak, így az egyesülés és a szétválás nem tartozik ebbe a körbe, ezért szükség volt az Itv. módosítására.  A módosítás célja, hogy a lakóház építésére, ill. a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas telekszerzés esetén igénybe vehető illetékmentesség a társasági formát váltó (átalakuló) vagyonszerző mellett az egyesülő, ill. szétváló gazdálkodó szervezetek számára is biztosítható legyen. Itv. 16. § (2d); 17. § (2d); 26. § (2d) és a (8) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Illeték 

Gépjárművek pénzügyi lízingbe adása:  Amennyiben a lízingcéget a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásba vette, minden további feltétel nélkül jogosulttá válik a gépjármű-forgalmazók, ill. gépjárművek pénzügyi lízingjét folytató vállalkozókra vonatkozó illetékmentességre.  Ezzel párhuzamosan, az Itv. rendelkezéseiből a lízingcégek nettó árbevételére vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezésre került.  Fontos! Gépjármű-forgalmazók illetékmentességének továbbra is feltétele a nettó árbevétel szabályok teljesítése! Itv. 26. § (1) bekezdés l) pont, Itv. 26. § (10) bekezdés b) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.



Személyes illetékmentesség:  Az idei évtől az adóhatóság adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az egyenes ági rokonok, ill. a házastársak között alkalmazható öröklési, ajándékozási, ill. visszterhes vagyonátruházási illetékmentességhez hasonlóan a feltétel nélküli személyes illetékmentes szervezetek (pl.: Magyar Állam, helyi önkormányzatok és azok társulásai, MNB stb.) illetékügyeiben is fizetési meghagyás kibocsátása helyett az illetékmentesség alkalmazására vonatkozó döntését az ügyiratra jegyzi fel. Itv. 78. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 215. január 1.

56

2015.06.24.

Illeték Illetékmentességek: Kapcsolt vállalkozások illetékmentessége:  Illetékmentes az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása (+ingatlan szerzés esetén további feltétel, hogy a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen!).  A Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma 2015. január 1jétől kiegészült az f) alponttal ügyvezetés egyezősége!  A fenti illetékmentességi szabály alkalmazásakor a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozás definíciójának a)-e) pontjában foglaltaknak való megfelelést kell vizsgálni, melyből következik, hogy azok a vállalkozások, amelyek ügyvezetés egyezőség alapján minősülnek kapcsolt vállalkozásnak nem vehetik igénybe az illetékmentességet! Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Illeték Kapcsolt vállalkozások illetékmentessége: 

Az ingatlanforgalmazással kapcsolatos illetékkedvezményt igénybe vevő vállalkozó nem teljesíti a kedvezmény feltételét az ingatlan tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozása részére történő átruházással (korábban az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont szerinti átruházás szerepelt a törvényben!) a módosítás értelmében akkor sem teljesül a feltétel, ha az ingatlant az ügyvezetés egyezőségére tekintettel létrejött kapcsolt vállalkozásnak minősülő személyre ruházzák át! Itv. 23/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

57

2015.06.24.

Illeték Közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése: 

Az idei évtől megszűnt a közigazgatási hatósági eljárási illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabálya, így az ügyfél választhat, hogy az eljárási illetékkötelezettségét illetékbélyeg lerovásával vagy banki átutalással teljesíti.



A módosítást követően a járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás, (pl. útlevél, személyi okmányok, forgalmi engedély, jogosítvány) illeték az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással is megfizethető.



Nem változik az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál indított eljárás, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékének megfizetési rendje!

Itv. 73. § (1)-(2) bekezdés Hatályos: 2015. január 1. (azaz a 2014. december 31-ét követően indult eljárásokban alkalmazzuk!)

Illeték Új jogintézmény – bírósági eljárási illeték megfizetése önadózással: 

Az idei évtől az adózó erre irányuló választása esetén lehetőség van az 500 e Ft-ot meghaladó összegű bírósági eljárási illeték önadózással történő megfizetésre, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény 30 napnál hosszabb keresetindítási határidőt határoz meg.



Ilyen esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus bevallást (BION nyomtatvány) nyújt be.



Az elektronikus bevallásban közölni kell: az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, fizetendő illeték összegét, az eljáró bíróság nevét.



Az állami adóhatóság elektronikus úton ügyszámot küld az adózó (képviselője) részére.



Az elektronikus bevallásban bevallott illetéket legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon a NAV Elektronikus bírósági eljárási illeték bevételi számlára átutalással kell megfizetni.



Az átutalás közleményében fel kell tüntetni: az eljárás kezdeményezőjének adószámát, vagy adóazonosító jelét, az adóhatóság által megküldött ügyszámot.



A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség.

Itv. 74. § (1b)-(1d) bekezdések, 81. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

58

2015.06.24.

Illeték Új jogintézmény – bírósági eljárási illeték megfizetése önadózással: 

Az állami adóhatóság a bevallott adatokról a bevallás beérkezéstől számított 8 munkanapon belül papír alapú igazolást állít ki, feltéve, hogy az eljárási illeték megfizetésre került, ill. az eljárást kezdeményező adószámláján nem mutatható ki 5000 Ft-ot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozás.



Az igazolás tartalmazza: a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott ügyszámot, a bevallásban szereplő valamennyi adatot.



Az állami adóhatóság az igazolást megküldi: az eljárást kezdeményező fél (képviselője) részére, az eljáró bíróság részére.



Az eljárást kezdeményező fél az eredeti kezdeményező irathoz köteles csatolni.



Ha az adózó önadózás útján megfizette a bírósági eljárási illetéket, viszont ezt követően nem kezdeményezett bírósági eljárást az adóhatóság a megfizetett illetéket akkor téríti vissza, ha a bevallásban feltüntetett bíróság igazolja, hogy az adózó nem nyújtott be olyan keresetlevelet, amelyben az elektronikus bevallás alapján kiadott adóhatósági ügyszámot tüntette volna fel.

igazolást

a

bírósági

eljárást

Itv. 74. § (1b)-(1d) bekezdések, 81. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Illeték Bírósági eljárási illeték esedékessége: 

A bírósági értesítés/határozat alapján kibocsátott fizetési felhívásban közölt bírósági eljárási illeték esedékességének napja a közléstől számított 30. nap.



Ha az adózó a fizetési felhívásban megállapított határidőig nem fizeti meg az eljárási illetéket, akkor az Art. rendelkezései szerint késedelmi pótlékot is fizetnie kell az esedékesség napjától (Itv. 87. § (1) bekezdés).

Itv. 78. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

59

2015.06.24.

Gépjárműadóval kapcsolatos változások Cégautó adó: 

2015-től a magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett szgk. esetén az adó alanya az a személy/szervezet, mely a szgk. vagyonkezelői jogával rendelkezik. Ha a szgk-n használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.

Gjtv. 17/B. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Mentesség: 

Mentes a CA alól az a szgk,  amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hó utolsó napjáig, melyben a szgk. vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek/szervezetnek nem adja át. Még 0-s bevallást sem kell benyújtani!  amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet.

Gjtv. 17/D. § (h) pont, 17/G. (3) bekezdés második mondata, 17/D. § (g) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Helyi adókkal kapcsolatos változások Települési adó: 

A helyi önkormányzatok adóztatási mozgástere bővült.



Korlát:  közteher hatálya (tv. által rendelt) alatt álló adótárgyra nem lehet kivetni,  települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó (vagyis adó alanya kizárólag magánszemély lehet!).



Az adóval kapcsolatos részletszabályok adórendeletében kapnak helyet.



A kivető önkormányzat bevétele, mely fejlesztési célra, szociális ellátásokra használható fel.

az

önkormányzat

Helyi adó tv. 1/A. § (1), (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

60

2015.06.24.

Helyi adókkal kapcsolatos változások Kapcsolt vállalkozások: 

A törvény az adó alapjának meghatározása során „visszahivatkozik” a tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokra. Ne feledjük, hogy 2015-től új tényállási elemként, az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel is kapcsolt vállalkozási jogviszony jön létre!



Csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó (napi időarányosítás!) árbevételt, ELÁBÉ-t és közvetített szolgáltatást szükséges figyelembe venni a kapcsolt vállalkozások helyi iparűzési adóalapjának meghatározása során. A módosítás következtében nem keletkezik aránytalanul magas adóalap azoknál a vállalkozásoknál, akik az adóév közben kerülnek olyan vállalkozásokkal kapcsolt vállalkozási viszonyba, ahol a sávosítást alkalmazni szükséges!

Helyi adó tv. 39. § (9) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Helyi adókkal kapcsolatos változások Mentesség:  Mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a beszerző, értékesítő szövetkezetek, amelyek nettó árbevétele legalább 95%-ban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. de minimis! Helyi adó tv. 39/F. § Hatályba lépés: 2015. január 1.  A telekadó mentesség szabályai módosításra kerültek a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület tekintetében. A mentesség feltétele, hogy az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt álljon és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Ezek a szabályok már korábban is érvényesek voltak, a rendelkezés kiegészítésre került azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek! Helyi adó tv. 19. § (b) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

61

2015.06.24.

Reklámadó Új NAV adatbázis: 

A www.nav.gov.hu/adatbázisok/ elérhetőségen teszi közzé az állami adóhatóság az adókötelezettségüket (adó- és adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettségüket) jogszerűen teljesítő, illetve az adófizetésre nem köteles reklámközzétevőket.



A nyilvántartás az adózó nevét (elnevezését) és adóazonosító számát tartalmazza.



A nyilvántartásba való felvétel a Reklámadó tv. 3. § (1) bekezdés szerinti közzétevők részéről teljesen önkéntes, a kérelmet az adóalany, ill. képviselője vagy meghatalmazottja terjesztheti elő kötetlen formában, papír alapon az adóügyeiben illetékes adóigazgatósághoz.



A kérelemnek tartalmaznia kell az adóalany nevét/elnevezését, adószámát, ill. a nyilvántartásba vétel iránti szándékot (+ha nem köteles adófizetésre, e tényről nyilatkozatot).



A nyilvántartásba kerülés feltételeit, a nyilatkozat megalapozottságát ellenőrzési eljárás keretében vizsgálhatja az adóhatóság.



Az adatbázisból való törlés esetköreit is tartalmazza a törvény (kérés, adókötelezettség tekintetében mulasztás, megszűnés, felszámolás-végelszámoláskényszertörlés, naptári hó 1. napján 100 ezer Ft-ot meghaladó adótartozás).

Reklámadó tv. 7/A. § Hatályba lépés: 2014. december 1.

Reklámadó Reklám közzététele: 

A jogszabály értelmező rendelkezése szerint a reklám közzététele attól függetlenül adóköteles, hogy a felek (megrendelő és közzétevő) közti szerződés alapján a reklámközzététel helye, ideje és módja a közzétevő honlapján vagy műsoridejében előre meghatározott-e vagy sem.

Reklámadó tv. 1. § 8. pontja Hatályba lépés: 2015. január 1. Sportszövetségek, sportszervezetek adómentes közzététele: 

Nem adóköteles a reklám közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti  sportszövetség (országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség) a) a nemzeti válogatott keret működtetésével, b) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, c) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy  sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány a) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, vagy b) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzi.

Reklámadó tv. 2. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

62

2015.06.24.

Reklámadó Enyhítés a reklámközzétételt megrendelő adókötelezettségében: 

A megrendelő-adóalany adókötelezettség-teljesítésének enyhítése érdekében a módosítás 2015. január 1-jétől jelentősen bővíti azoknak a tényállásoknak a számát, melyek megvalósulása esetén a reklámközzétételt megrendelő reklámadóalanyisága nem áll elő.



Akkor sem adóköteles a reklámközzététel megrendelése, ha: a) a megrendelő a közzétevőtől kéri nyilatkozat kiadását, s ezt a tényt hitelt érdemlő módon (pl. tértivevénnyel) igazolni tudja és b) a kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és c) a nyilatkozatkérés tényét, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette.



Fontos, hogy a fentieknek EGYÜTTES adókötelezettség alóli mentesüléshez!!!



Továbbá akkor sem keletkezik adókötelezettsége a megrendelőnek, ha rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, valamint, ha a reklám közzétevője a közzététel megrendelése időpontjában szerepel a NAV reklámközzétevőkről vezetett nyilvántartásában.

FELTÉTELKÉNT

kell

teljesülni

az

Reklámadó tv. 2. § (2) bekezdés b) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

Reklámadó Adóalanyiság – illetőség: 

Az egyértelműség kedvéért az adóalany fogalma (mind közzétevő, mind a megrendelő esetében) kiegészült egy olyan utalással, hogy honosságtól, illetőségtől függetlenül adóalanynak minősül minden olyan személy vagy szervezet, aki/amely a reklámadóról szóló törvény szerinti adóköteles tevékenységet, azaz a reklám közzétételét vagy reklámközzététel megrendelését végzi. (Fontos, hogy a bár ez szókapcsolat a korábbi szabályozásban nem szerepelt, az adóalany honosságának az adókötelezettség szempontjából korábban sem volt relevanciája, mert a reklámadó korábban hatályos szabályozása nem szűkítette le a személyi hatályt a közzétevő honossága szerint!)

Reklámadó tv. 3. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Enyhítés a reklámot közzétevő nyilatkozattételi kötelezettségében: 

Amennyiben a reklámközzététel megrendelésének időpontjában az állami adóhatóság által közzétett nyilvántartásban szerepel a reklámközzétevő adóalany, akkor nem köteles nyilatkozni a megrendelő részére sem a reklámadó fizetési kötelezettségéről, sem pedig arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli.

Reklámadó tv. 3. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

63

2015.06.24.

Reklámadó Reklámadó mértéke:  A vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre jutása érdekében a reklámadó mértéke a legfelső adósávba tartozó – 20 milliárd Ft-ot meghaladó – adóalaprész után 40 százalékról 50 százalékra emelkedett.  A módosítás a reklámadó mérték-tábla további részeit nem érintette, azok változatlanok maradtak, azaz  500 millió Ft adóalapig továbbra sem kell adót fizetni,  az afeletti adóalaprészre pedig 20 milliárd Ft-ig 1 %-tól 30 %-ig terjedhet az adómérték. Reklámadó tv. 5. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Reklámadó Új szabály a reklámadó számítására tört adóév esetén: 

A korábbi szabályozás nem tartalmazott rendelkezést arról, mi a teendő akkor, ha az adóalany adóéve bármely okból rövidebb 12 hónapnál.



Erre figyelemmel a reklámadó tv. kiegészült egy új rendelkezéssel, amely rögzíti, hogy ebben az esetben az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti adóösszeget.



Az általa fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

Reklámadó tv. 5. § (3) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

64

2015.06.24.

Reklámadó – számítási példa tört adóév esetére Reklámozó Kft. 2015. szeptember 1-jén alakult, kezdte meg adóköteles tevékenységét, adóéve megegyezik a naptári évvel. Az adóév végéig elért adóalapja: 200.000.000,- Ft. 

Adóalap évesítése: 598.360.656,- Ft

(200.000.000/122)

x

365=



Évesített adóalapra jutó adó: (598.360.656-100.000.000) x 5,3%=26.413.115,- Ft



2015. adóévre fizetendő adó: 26.413.115 (122/365)=8.828.493,- Ft, azaz ~ 8.828 ezer Ft.

x

Reklámadó A kapcsolt vállalkozások adóterhének enyhítése: 

A reklámadó tv. sajátos adó-megállapítási szabályt ír elő az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok számára.



Ennek értelmében a reklámközzétevő adóalany esetében az adó alapjának megállapításakor a vele az adóév során kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő valamennyi vállalkozás teljes évi adóalapját figyelembe kell venni, függetlenül a kapcsolt vállalkozási viszony időtartamától, s az adót erre az adóalapra vetítve kell megállapítani, és az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

Módosítás: 

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításakor az adóalany a kapcsolt vállalkozásainak csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – adóalapja összegét köteles figyelembe venni!



Ha valamely adóalanynak olyan Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozása is van, amely nem alanya a reklámadó törvénynek, úgy ezen kapcsolt vállalkozás adatait az összeszámítás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

Reklámadó tv. 6. § (4)-(5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

65

2015.06.24.

Reklámadó Adóelőleg alakulása átalakulás, egyesülés, szétválás esetén: 

A Ptk. szabályai szerint kizárólag a társasági forma váltás minősül átalakulásnak, ezért szövegszerű pontosítással kiegészítésre került a reklámadó törvény is, az egyesülés és szétválás kifejezésekkel.



Az adóelőleg megállapításának szabályai ebben az esetben változatlanok (továbbra is meghatározó a jogutód részesedése a jogelőd vagyonából!)

Reklámadó tv. 7. § (3) bekezdés d) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1.

Reklámadó 

Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja a reklámadó tv. egyes rendelkezéseit a Kormány indokoltnak látta a reklámadó törvény módosítását.



A reklámadó alapja után a reklámadó mértéke: a) 100 millió Ft-ot meg nem haladó adóalaprész után 0%, b) 100 millió Ft-ot meghaladó adóalap adóalaprész után 5,3%, c) Reklám-közzététel adóköteles megrendelése esetén az adóalap után 5%os mértékű adót kell fizetnie a megrendelőnek. Reklámadó tv. 5. § (1)-(2) bekezdése Hatályba lépés: 2015. július 5.



Bár a fenti változások a törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba, külön átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklámadó mérték szabályt az adóalany a 2014. évi és a 2015. évben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapítása során alkalmazza.



Amennyiben az adóalany nem él ezzel a lehetőséggel, akkor az új adómértéket annak hatályba lépése napjától számítva az adóalap – napi időarányosítással megállapított – időarányos részére kell alkalmaznia. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok önálló bekezdésekben kerültek. Reklámadó tv. 11. § (1)-(3) bekezdései Hatályba lépés: 2015. július 5.

66

2015.06.24.

Reklámadó – számítási példa az új adómérték alkalmazására Reklámozó Kft. adóéve megegyezik a naptári évvel, a 2015. év teljes egészében működött. Az adózó reklámadó alapja 300.000.000,- Ft. A törvény hatályba lépése napjától adóév végéig (2015.07.05-2015.13.31) eltelt napok száma: 180 nap. Adóalap hányad számítása: 300.000.000 x (180/365)=147.945.205,2015. évi fizetendő reklámadó meghatározása:  Régi adómérték-szabályok szerinti adófizetési kötelezettség (2015.01.012015.07.04): 300.000.000-147.945.205=152.054.795,(152.054.795/185) x 365= 300.000.000,- < 500 millió Ft, így ezen időszakra vonatkozóan adófizetési kötelezettség nincs.  Új adómérték-szabályok szerinti adófizetési kötelezettség (2015.07.052015.12.31): (147.945.205/180) x 365= 300.000.000,100.000.000 Ft-ig 0%-os adókulcs van, a felettes rész után: 200.000.000 x 5,3% = 10.600.000,10.600.000 x (180/365) = 5.227.397,- ~ 5.227 e Ft Így összesen a 2015. évi reklámadó fizetési kötelezettség: 5.227 e Ft lesz.

Reklámadó Kapcsolt vállalkozások adóalapjának meghatározása: 

A kapcsolt vállalkozások adóalapját a korábbi időszakban minden esetben összesíteni kellett, azonban az adómértékek csökkenésével ezt az adóoptimalizálást kizáró szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a reklámközzétevők közötti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) következtében jött létre.



Átmeneti szabály alapján a fenti – enyhébb – szabályt a 2014. évben, ill. a 2015. évben kezdődő adóévekben is alkalmazni lehet.

Reklámadó tv. 6. § (6) bekezdés, 11. § (4) bekezdés Hatályba lépés: 2015. július 5.

67

2015.06.24.

Kollektív befektetési formák különadója Adó alanyai: a) külföldi befektetési értékpapírok forgalmazója b) befektetési jegyek alapkezelője Adó alapja: a) értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok Ft-ban kifejezett értéke b) befektetési jegyek negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó, eszközértéken számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke Adó mértéke: az adóalap 0,05%-a Adó megállapítása, bevallása, megfizetése: a) forgalmazó önadózással b) befektetési alapkezelő adóbeszedéssel 

Negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon (15P90).

Különadó tv. 4/D. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

Adózás rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatos változások 2015.

68

2015.06.24.

Alapelvek Jogviszonyok azonos minősítése az ellenőrzés során: 

Az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

Art. 1. § (3a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Kettős adóztatás: 

Mo. adóztatáshoz való joga megnyílik abban az esetben, ha egy adott jogviszonyt, ill. az abból származó jövedelmet nemzetközi szerződés szabályozza, és a tényállás vagy a nemzetközi szerződések eltérő értelmezése az adóztatás – nem szándékolt – elmaradását eredményezné.

Ebben az esetben az adót az eset összes körülményei, a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettség figyelembe vételével, ha az adó alapja ily módon nem állapítható meg, akkor becsléssel kell megállapítani. Art. 2. § (2) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Ket. szabályainak alkalmazása 

Ket. ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályának kizárása adóügyekben!



Ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén az adóhatóság nem a Ket., hanem az Art. szabályait alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát, vagyis a határozat jogerőre emelkedésével nem kell a biztosítási intézkedés fenntartásáról külön rendelkezni.

Art. 5. § (2), (2b) Hatályba lépés: 2015. január 1.

69

2015.06.24.

Képviseleti szabályok Könyvvizsgáló: 

A képviselők felsorolásában korábban nem szerepeltek a könyvvizsgálók, ugyanakkor indokolt volt a speciális képzettséggel rendelkező könyvvizsgálók képviseleti jogának rögzítése is, mivel e személyi kör – amennyiben egyéb kategóriába nem tartoznak (pl. nem jogi személy nagykorú tagja, alkalmazottja) – kizárólag a magánszemélyek eseti meghatalmazottjaiként járhattak el.

Art. 7.§ (1)–(2), (6)-(7) bekezdések Hatályba lépés: 2015. január 1. Felügyeleti intézkedés: 

Ha az adózó szakmai képviseletről a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nem gondoskodik, úgy az adópolitikáért felelős miniszter, ill. NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Art. 141. § (5) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

ÁFA nyilatkozat kijavítása 

Az Art. 34/A. §-a hatályát vesztette, a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele volt.



A módosítás egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében – a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megkezdését megelőzően – áll fenn, azaz:  egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén adókötelessé tétel választása,  alanyi adómentesség választása,  adómegállapítás különleges módjának alkalmazása,  tevékenységre az adómegállapításnak az áfa tv-ben meghatározott általános szabályok alkalmazása,  pénzforgalmi elszámolás választása.

Art. 22. § (17) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

70

2015.06.24.

Élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezések bejelentése 

Azon adózók, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig elektronikus úton (AUTOMATA formanyomtatvány) kellett eleget tegyenek az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek.



Egyéb esetben bejelentésre a következő esetekben kerül sor:  értékesítés megkezdése (legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon),  értékesítés megszüntetése (legkésőbb az azt megelőző napon),  értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnése (legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján),  haladéktalanul, az NGM rendeletben meghatározott adattartalomban bekövetkezett változás esetén.



A bejelentés díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 30.000 Ft. Az átutalásról szóló igazolást csatolni kell a bejelentéshez!



Az automaták bejelentésével, igazgatási szolgáltatási díj befizetésével kapcsolatos részletszabályok a 41/2014. (XII. 29.) NGM rendeletben találhatók.

Élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezések bejelentése 

AUTOMATA formanyomtatványon bejelentendő adatok köre: tulajdonos, valamint üzemeltető neve,  üzemeltetési hely rendelkezésre bocsátójának neve,  üzemeltetési hely,  berendezés gyártási száma, típusa, gyártója, állapota, kategóriája, működési formája. 



Az állami adóhatóság az üzemeltetőt bejelentése alapján nyilvántartásba veszi, automata-berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, melyről elektronikus úton értesítést küld az adózó számára.



A reg. számot az üzemeltetőnek az automata-berendezésen jól láthatóan közzé kell tennie.



Az adóhatóság honlapján közzéteszi az automa-berendezés regisztrációs számát és az üzemeltetési helyét.

Art. 22/D. §, 24. § (17) bekezdés, 204. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

71

2015.06.24.

Fokozott adóhatósági felügyelet 

Korábban az adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára kötelezhette az adózót adóbevallásának, ill. adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyzésére.



Ez a kötelezettség 2015. 01.01-jével megszűnt.

Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pont Hatálytalan: 2015. január 1.

Uniós információcsere 

Az adó- és járulékbevalláson (08. sz. bevallás) adatot kell szolgáltatni az EU más tagállamában illetőséggel bíró személy részére  vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,  életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,  ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (pl. ingatlan értékesítés, bérbeadás, haszonbérbe adás, vagyoni értékű jog alapítás, lemondás stb.) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről.

Art. 31. § (2) bekezdés 25a., 25b., 25c. pontok Hatályba lépés: 2015. január 1.

72

2015.06.24.

Adatszolgáltatás 

A nyugdíjat folyósító szerv az EU más tagállamában illetőséggel bíró személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Art. 52. § (12a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az önkormányzat jegyzőjének az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatása kibővült az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelme tekintetében.

Art. 3. sz. melléklet O) pont Hatályba lépés: 2015. január 1.

Adatszolgáltatás Bankok adatszolgáltatása: 

Pénzintézeti megkeresés esetén a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidő:  

Vh eljáráshoz szükséges megkeresés esetében 8 nap, Ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresés esetén 15 nap.

Art. 52. § (19a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az Art. módosításával a NAV lehetőséget kapott arra, hogy a tényállás tisztázása érdekében, megkeresésre – személyhez nem köthető módon – a megkereséstől számított 15 napon belül adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segíti az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

Art. 52. § (22) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

73

2015.06.24.

Ellenőrzés Ellenőrzési határidő külföldi adóhatósági megkeresés esetén: 

A külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő 15 napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.



Ha nem érkezik válasz, a korábbi 1 éves határidő helyett az ellenőrzés 180 nap elteltével is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott!



Átmeneti rendelkezés alapján a szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell!

Art. 92. § (12) bekezdés, 116. § (1) bekezdés c) pont, 202. § (1) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1. Adózó értesítése adóelkerülő magatartásról: 

Amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót — egymással összefüggő módon — érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről. Bármely ell.típus esetén alkalmazható!

Art. 97. § (3a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Feltételes adómegállapítás 

Irányulhat az adózó által előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozó módszer megfelelőségének megállapítására,



Nemzetközi jogi kötelezettség (OECD modellegyezmény és kommentár) változása az adómegállapítás alkalmazhatóságának megszűnését eredményezheti,



A határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a kiadmányozását követő 5. adóév utolsó napjáig tart, amely további 2 adóévvel meghosszabbítható,



Meghosszabbodik az ügyintézési határidő – 75 napról 90 napra.



Miniszteri konzultáció díja 100 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra nő.

Art. 132. §, 132/A. § Hatályba lépés: 2015. január 1.

74

2015.06.24.

Elévülés Elévülési idő nyugvása: 

Az elévülési szabályok közé egy új tényállás, a bíróság által jogerősen megállapított csődbűncselekmény (Btk. 404. §) került, oly módon, hogy ha azt adóra, járulékra, vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a csődbűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Art. 164. § (1a) bekezdés e) pontja Hatályba lépés: 2015. január 1. Adó megállapításához való jog elévülése: 

Az elévülési idő 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, ha  a felettes adóhatóság másodfokú eljárás keretében, vagy  felettes adóhatóság, adópolitikáért felelős miniszter vagy NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy  az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

Art. 164. § (13) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

Jogkövetkezmények Hatósági eljárás akadályozása: 

Az art. új szabálya alapján az adózóval szemben akkor is mulasztási bírság kiszabásának van helye, ha a hatósági eljárást a megjelenési, együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza (korábban erre csak ell-i eljárásban, vh eljárásban, üzletlezárás esetén volt mód!).

Art. 172. § (1) l) pont Hatályba lépés: 2015. január 1. 

Az adózóval szemben – ellenőrzés akadályozása esetén – kiszabható bírság mértéke az eljárás ismételt akadályozásakor a fokozatosság elve értelmében nőtt, magasabb szankció (mulasztási bírság) szabható ki. A bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer Ft-ig, más adózó esetén 1 millió Ft-ig terjedhet.

Art. 172. § (1a) bekezdés Hatályba lépés: 2015. január 1.

75

2015.06.24.

EKÁER Jogszabályi háttér: 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) Ez tartalmazza a bejelentési kötelezettséget, biztosítékadási kötelezettséget kockázatos termékek esetében, valamint a szankciókat nem teljesítés esetén.



Az Elektronikus Közútiáruforgalmi-ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet Tartalmazza a rendszer működésével kapcsolatos részletszabályokat.



Az Elektronikus Közútiáruforgalmi-ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet Tartalmazza a kockázatos termékek körét.

Egyéb: 

A NAV által kiadott 4006/2015. tájékoztatás Az EKÁER informatikai leállásának eseteire (üzemzavar, karbantartási célú üzemszünet, internet-szolgáltatás elégtelensége) vonatkozó szabályozásról szól.

EKÁER 

A rendszer próbaüzemben történő működése 2015. március 1-jéig tartott, azzal, hogy biztosítékot (a rendeletben meghatározott esetekben) először 2015. március 11-én kellett nyújtani.



A próbaüzem tapasztalatai kapcsán a jogalkotó több alkalommal, több területen is módosította, pontosította (néhol egyszerűsítette) az EKÁER-t érintő szabályokat.



Bejelentési kötelezettséggel érintett tevékenységi körök: 

2015. március 1-jétől a rendelet egyértelművé tette, hogy a bejelentési kötelezettség nem függ a tulajdonátszállás időpontjától.



Szintén 2015. március 1-jétől egyértelműsíti a szabályozás egyes termelők értékesítésének szabályait, miszerint, mentes a bejelentési kötelezettség alól a termelő által termelői csoport, termelői szervezet, vagy Integrátor szervezet (mely a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szerepel) részére történő értékesítés.



Kombinált (intermodális) fuvar esetében 2015. március 1-jétől egyértelművé teszi a rendelet, hogy csak a szállítás közúti szakaszára vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

76

2015.06.24.

EKÁER 



Értelmezést könnyítendő szabályként került a rendeletbe 2015. április 1-jétől, hogy belföld-belföld viszonylatban megvalósuló termékértékesítés során, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza, vagy fuvaroztatja el, közúti fuvarozással járó tevékenységet végző adózónak a címzettet kell tekinteni.

Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozó szabályok: 

A korábbi szabályozás eltérő tömeg- és értékhatárt állapított meg kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek bejelentése kapcsán, melyet a 2015. március 1-jétől hatályos szabályozás egységesített a következőképpen:



Bejelentési kötelezettség terheli a kockázatos termékek fuvarozását akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, mely nem útdíjköteles és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió Ft-ot meghaladja.

EKÁER Mentességek: A) 2015. március 1-jével módosuló szabályok: 

A korábbi szabályozás alapján, amennyiben ugyanazon a gépjárművön szállítottak jövedéki és már terméket is, a teljes rakományt be kellett jelenteni, mert kizárólag akkor mentesült a bejelentési kötelezettség alól a gépjármű, ha csak jövedéki terméket szállított. 2015. március 1-jével a szabályok e tekintetben akként módosultak, hogy jövedéki terméket semmilyen szállítási konstrukcióban nem kell bejelenteni.



A jogalkotó pontosította az útdíjköteles gépjárművel, gyűjtőfuvar keretében végzett fuvarozásra vonatkozó mentességi szabályokat, mely szerint a mentesség a nem kockázatos termékekre és a kockázatos termékekre akkor vonatkozik, ha ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében fuvarozott termékegység tömege és értéke sem haladja meg a rendelet szerinti értékhatárt. (EGYÜTTES FELTÉTEL!)

77

2015.06.24.

EKÁER B) Új mentességi esetkörök 2015. március 1-jétől: 

Vámfelügyelet alatt álló termékek (DE! Áfa tv. 95. §-a szerinti termékimport, 42-es vámeljárás nem, mert a vámeljárás befejezését követően nem állnak a termékek vámfelügyelet alatt!!!)



A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék



Fémkereskedelemről szóló engedélyköteles termék



Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló, 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok (=gyógyszerek)



Postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti postai küldeményként feladott termék

törvény

szerinti

fémkereskedelmi

EKÁER Egyedi mentesség szabályai: 

2015. március 1-jétől egyedi mentesülésre is lehetőség van az ún. útszakasz mentesítés formájában.

 a)

Ezt az az adózó kérheti, akinek (amelynek): a bejelentés megelőző 2. adóévben az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy konszolidált beszámolóban, amelybe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd Ft-ot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd Ft-ot elérte vagy meghaladta és KOMA adatbázisban szerepel és a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

b) c) 

Abban az esetben kérheti, ha a belföldi felrakodási cím és a belföldi kirakodási cím közötti távolság legfeljebb 20 km és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezett aránytalan terhet jelent számára.

78

2015.06.24.

EKÁER 

Kérelem benyújtás szabályai: 

A kérelemben meg kell jelölni: a) annak a helynek az adatait, ahol a belföldi felrakodás és a belföldi kirakodás történik (település, közterület, házszám/helyrajzi szám szinten) b) a mentesíteni kívánt útszakasz kezdő pontjának és végpontjának km-szelvényeit, közút számát (ideértve az áthaladással érintett valamennyi útszakaszt)



A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a személyi feltételeket, azaz: a) kimutatást, mely tartalmazza a kérelmet megelőző naptári évben a mentesítés iránti kérelemben megjelölt útszakaszon végzett közúti szállítások számát és gyakoriságát b) minden olyan körülményt, mely a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja.

EKÁER 

Engedélyezés: 

Az állami adó- és vámhatóság a kérelemnek akkor ad helyt, ha az adózó által teljesített ügyletek adójogi szempontból alacsony kockázatúak és a bejelentési kötelezettség aránytalan terhet ró az adózóra.



Az engedélyezésről alakszerű határozat készül, mely tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának km-szelvényeit, ill. a mentesítéssel érintett közút számát is.



Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedéstől számított 1 évig érvényes.



Az útszakasz-mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az útszakasz-mentesítés érvényességének lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban.

79

2015.06.24.

EKÁER Önkéntes bejelentés: 

2015. március 1-jétől az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és EKÁER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli bejelentési kötelezettség.



Szintén ezen időponttól került a szabályozásba, hogy amennyiben az önkéntes bejelentés kockázatos termékhez kapcsolódik, nem kell kockázati biztosítékot nyújtani!



FONTOS! Kockázatos termékre vonatkozó bejelentés esetén a biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes bejelentés alapján megállapított EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét!

Egyszerűsített bejelentés: 

2015. április 1-jétől van lehetőség egyszerűsített adattartalmú bejelentésre, kizárólag nem kockázatos termékek tekintetében.



Kérheti: 1. az az adózó, akinek (amelynek): a)a bejelentés megelőző 2. adóévben az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy konszolidált beszámolóban, amelybe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd Ft-ot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd Ft-ot elérte vagy meghaladta és b)KOMA adatbázisban szerepel és c) a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt 2. egyetemes postai szolgáltató.

EKÁER 

Az egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:  feladó adatai (név, adóazonosító szám),  címzett adatai (név, adóazonosító szám),  a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás.



Az önkéntes és az egyszerűsített bejelentéssel kapcsolatban kimondja a Rendelet, hogy amennyiben a fuvarozás nem jár termékértékesítéssel, feladónak és címzettnek azt az általános forgalmi adóalanyt kell tekinteni, akinek (amelynek) érdekében a terméket fuvarozzák.



Egyebekben a bejelentésre (EKÁER szám megállapítása, határidők) az általános szabályok vonatkoznak.

80

2015.06.24.

EKÁER Bejelentendő adatok köre: 

2015. március 1-jétől érték adatot kizárólag kockázatos termék fuvarozása esetén kell megadni, továbbá egyértelműsíti a jogszabály, hogy a cikkszám megadása opcionális, továbbá a kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése is szükséges.



Szintén 2015. március 1-jétől hatályos szabály alapján valós adatnak minősül a tényleges adattól való legfeljebb 10 %-os eltérés.



2015. június 1-jétől több átvételi hely és több felrakodási hely esetén – a fuvarozás irányától függően – a sorban utolsó átvételi helyet, illetve a sorban első felrakodási címet szükséges bejelenteni. Rendszám adat esetén legalább azon rendszámokat szükséges megadni, amelyekkel belföldön történik a fuvarozás.

Bejelentésre köteles személyek: 

2015. március 1-jétől változott a címzett és feladó fogalma, ugyanis ettől az időponttól a szabályozás nem tesz különbséget címzett és átvevő, valamint feladó és felrakodó között. (valamennyi adatot a címzettnek, illetve feladónak kell bejelenteni!)

EKÁER Bejelentés módja és bejelentésre adózón kívül jogosult személyek:  A bejelentésre az adózó által – az EKÁER felületen – feljogosított személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek, hanem bármely természetes személy!  Az EKÁER elektronikus rendszerben felmerülő üzemzavarról és a rendszer karbantartásáról az állami adóhatóság tájékoztatást tesz közzé honlapján. Amennyiben az EKÁER elektronikus felület üzemzavar, karbantartás, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.

81

2015.06.24.

EKÁER EKÁER szám: 

2015. április 1-jétől az EKÁER szám érvénytelenítése esetén annak indokát is meg kell adni!



2015. június 1-jétől egy EKÁER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel a) egy feladó több felrakodási címéről, b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a közúti fuvarozás. Az a) pont szerinti esetben  az EU más tagállamából belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni,  belföldi feladási címről belföldi vagy az EU más tagállamában található kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni. A b) pont szerinti esetben  belföldről az EU más tagállamában található kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási címet kell bejelenteni,  az EU más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási címet be kell jelenteni.

EKÁER Kockázati biztosíték: 

A rendelet 2015. március 11-étől a korábbi 60 napos számítási időszakot lecsökkentette 45 napra (az eredeti elképzelésekhez képest alacsonyabb a nyújtandó biztosíték összege!).



Szintén ezen időponttól az EKÁER felületen a kockázati biztosíték mértékét az adózó, valamint a teljes körű bejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti, lekérdezhető: 1. a biztosíték aktuális egyenlege 2. a zárolt biztosítékkeret (=megelőző 45 nap alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli ellenértékének 15%-a) 3. a felhasználható biztosítékkeret (=biztosíték emelés nélkül még bejelenthető termék adó nélküli ellenértékének 15%-a).



Garanciaszerződés formájában nyújtott kockázati biztosíték meghatározott határnapig, de legalább az adóhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes. 2015. március 11-jétől került a rendeletbe, hogy a 60 napos érvényességi idő kezdete az adóhatósághoz történő benyújtás időpontja!

82

2015.06.24.

Köszönöm a figyelmet!

83