ADÓTANÁCSADÓK EGYESÜLETE Alapszabálya I. Az érdekvédelmi szervezet neve: 1. Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete 2. Rövidített neve: Adótanácsadók Egyesülete (Adótanácsadó "Kamara") 3. Az Egyesület székhelye: 1136 Budapest, Lehel utca 11. III. 304. 4. Az egyesület jogállása: az ADÓTANÁCSADÓK EGYESÜLETE (továbbiakban: Egyesület) országos szakmai és érdekvédelmi szervezetként működő társadalmi szervezet, mely az egyesületi szabályok szerint folytatja tevékenységét. II. Az Egyesület célja és feladatai: 1. Az Egyesület elsősorban az adótanácsadók és a könyvvitellel vállalkozásszerűen foglalkozó természetes személyek és társaságok, valamint ezek ügyfeleinek szakmai, erkölcsi érdekeinek képviseletét, érdekvédelmét hivatott képviselni. 2. Részt kíván venni az adózás, a társadalombiztosítás, az illeték, a vám, a számvitel valamint ezzel összefüggő jogszabályok előkészítő szakaszában, a fenti jogszabályok végrehajtása során, az ellenőrzési szakaszban érdekképviseleti tevékenységet lát el tagjai részére. 3. Amennyiben a törvényhozás az adótanácsadók és/vagy könyvviteli szolgáltatók részére köztestületi szervezet kíván létrehozni, akkor részt kíván venni az önálló szakmai érdekképviseleti és szakmai önkormányzati köztestület létrehozását célzó jogszabály előkészítésében, a köztestületi szervezet kialakításában, létrehozásában, azonban az Egyesületnek nem közvetlen célja adótanácsadói és/vagy könyvviteli szolgáltatói köztestület létrehozása. 4. A fentiek alapján az Egyesület alaptevékenysége keretében különösen az alábbi feladatokat látja el: 4.1. az Egyesület tagjainak munkakörülményeit is befolyásoló, adózással összefüggő törvények, szabályok előkészítése során, a tagok összefoglalt véleményének, javaslatainak alapján véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az illetékes hatóságok, bizottságok és szervek részére, a reálisan kivitelezhető megoldások, közérthető törvények és jogszabályok létrehozásában, módosításában és elősegíti ezek helyes egységes alkalmazását; 4.2. a fenti célok megvalósítása érdekében kapcsolat kialakítására, folyamatos együttműködésre törekszik a pénzügyi kormányzattal, az adóhatósággal, a különböző törvény-előkészítő bizottságokkal; 4.3. tagjain keresztül széleskörű felvilágosító tevékenységet folytat ügyfeleinek, partnereinek, a közvéleménynek az adózásról, valamint a kapcsolódó jogszabályokról; publikációival, közéleti tevékenységével segíti az adómorál kialakítását; 4.4. a tagjai részére olyan információs hátteret biztosít, amely szakszerűsége mellett megbízható és segít az egységes értelmezés, valamint eljárási gyakorlat kialakításában a lehetséges legjobb szolgáltatási színvonal eléréséért; 4.5. A feladatai és céljai elérése érdekében együttműködést épít ki és tart fenn a hasonló tevékenységű belföldi szervezetekkel és külföldi kamarákkal, szervezetekkel; 4.6. Az Egyesület célul tűzi ki, hogy tagjai számára szakszerű tanácsadói szolgáltatást nyújt, annak érdekében, hogy az adótanácsadói és a számviteli szakma elismert szakértői legyenek.
Ennek érdekében legfeljebb az önköltség térítésével tájékoztatókat, tanfolyamokat –ideértve az adótanácsadók, adószakértők jogszabályon alapuló kötelező továbbképzését is– szervezhet, írásos szakmai tájékoztatókat (könyvek, folyóiratok, időszaki kiadványok) adhat ki. 4.7. Tagjai részére -lehetősége szerint- támogatást nyújt pihenési, sportolási igényeik kielégítéséhez. 4.8. Az Egyesület megalkotja az adótanácsadók és a könyvviteli szolgáltatók magatartási szabályzatát (Etikai Szabályzat). 4.9. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet. 4.10. Az Egyesület egyszemélyes társaságot hozhat létre. III. Tagsági viszony, jogok és kötelezettségek 1. Rendes tag 1.1. Az Egyesületnek rendes tagja az a magyar állampolgár lehet, aki: - magyar oktatási intézményben adótanácsadói képesítést szerzett, vagy külföldön szerzett adótanácsadói képesítését honosították, illetve egyenértékűnek nyilvánították, - Magyarország területén adótanácsadói, könyvviteli szolgáltatási tevékenységet folytat vagy kíván folytatni, - az Alapszabályt és az Etikai Szabályzatot magára nézve kötelezően elfogadja, - adótanácsadói, könyvviteli szolgáltatás végzésre, ha erre van jogszabály, akkor az alapján- jogosult - az első évi tagíjat a felvételi kérelemmel egy időben megfizeti. Azt a személyt, aki felsorolt feltételeknek megfelel az Egyesületbe fel kell venni. 1.2. Az Egyesület, kérelmére a tagjai sorába -az adott állammal meglévő viszonossági alapon- felveheti azt a nem magyar állampolgárt is, aki III. 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. 1.3. Rendes tag továbbá az is, aki adótanácsadói, mérlegképes könyvelői képesítéssel nem rendelkezik, de 1994. november 23-án a korábbi alapszabály szerint rendes tag volt.
2. Regisztrált tag: 2.1. Jogi személy, jogi személy nélküli társaság, egyéni vállalkozó -ez utóbbit csak akkor értve ide, ha nem rendelkezik adótanácsadói képesítéssel, könyvviteli szolgáltatás végzésre jogosultsággal- is tagja lehet az Egyesületnek, ha mások részére adótanácsadói tevékenységet, könyvviteli szolgáltatást is végez és tagjai és/vagy alkalmazottai között van adótanácsadó, illetve könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult. 2.2. A regisztrált tag képviseletét az általa tagjai, alkalmazottai közül megbízott természetes személy képviseli, aki tisztségre is választható. 2.3. A regisztrált tag által mások részére végzett adótanácsadói, könyvviteli szolgáltató tevékenységért az etikai felelősség azt az adótanácsadó(ka)t, könyvviteli szolgáltatásra jogosulta(ka)t terheli aki(k) révén a tagság keletkezett és/vagy fennáll. 3. Pártoló és tiszteletbeli tag 3.1. Pártoló tag Az Egyesület pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli társaság és jogi személy aki az Egyesület alapszabályát elfogadja és legalább a Közgyűlés által megállapított tagdíjat az Alapszabály szerint megfizette.
3.2. Tiszteletbeli tag Tiszteletbeli tag lehet minden természetes személy, akit az Országos Elnökség arra érdemesnek tart és a tiszteletbeli tagok sorába felvesz. 4. Tagsági viszony keletkezése és megszűnése Tagsági viszony a tagfelvételi kérelem kitöltésével és a tagdíj megfizetésével keletkezik. A vállalt fizetési kötelezettségét szabályszerűen teljesítő tagot és pártoló tagot tagsági igazolvánnyal kell ellátni, amit évente a tagdíj megfizetésekor érvényesíteni kell. 5. Nem vehető fel az Egyesületbe: - aki olyan tevékenységet folytat, amit a jogszabály, illetőleg az Egyesület magatartási (etikai) szabályzatában foglalt szabályok az adótanácsadói, könyvviteli szolgáltatási tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszűnéséig; - ha az etikai szabályzat alapján a felvételi kérelem beadásakor az azelőtti tevékenysége, magatartás alapján ki kellene zárni a Kamarából. 6. A tagok feladatát képezi az Alapszabályban meghatározott célok elérése érdekében az Egyesület munkájában való cselekvő részvétel. 7. A tagsági, pártoló tagsági viszony megszűnik -
a tag, pártoló tag kilépésével a tag, pártoló tag halálával a tag, pártoló tag kizárásával
8. Automatikusan felfüggesztésre kerül a tagsága annak a tagnak aki –részletfizetési, mérséklési, illetve mentességi jogosultság nélkül– a tagdíjat nem fizeti meg az Alapszabályban meghatározott időpontig, mindaddig, míg azt meg nem fizeti. 9. Jogok és kötelezettségek 9.1. Az a tag aki nem áll felfüggesztés alatt tisztségre választható, jogosult az Egyesület munkájában részt venni, és jogosult az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni. Az a tag, aki nem áll felfüggesztés alatt, egy szavazattal rendelkezik. 9.2. A tag köteles az Alapszabályt és az egyéb szabályzatokat betartani, a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégezni, és közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat január 20-áig befizetni. 9.3. Az tag aki nem áll felfüggesztés alatt jogosult az Egyesület közgyűlésén és munkaértekezleteken részt venni, a munkatervre javaslatot tenni, az elvégzendő feladatok állásáról a soron következő munkaértekezleten tájékoztatást kérni és kapni. 9.4. A pártoló tag köteles a meghatározott tagdíjat fizetni; a pártoló tagdíj lehet eseti vagy éves is; a pártoló tag önkéntes elhatározása alapján a tagdíjat az előírt összegen felül, felajánlott összegben is fizetheti. 9.5. A pártoló tag jogosult az eseti tagdíj vagy éves tagdíj megfizetése után a közgyűlésen és a munkaértekezleteken részt venni; 9.6. A pártoló tag tisztségre nem választható; egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a tagokéval. 9.7. A tiszteletbeli tag mind az Egyesület, mind az Országos Elnökség munkájában tanácskozási joggal részt vehet; szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható, tagdíj fizetésére nem kötelezett.
IV. Az Egyesület szervezete 1. Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Egyesület Alapszabályának elfogadása és módosításának elfogadása; - az Országos Elnökség elnökének és 7 tagjának 4 évre szóló megválasztása; - az Országos Elnökség vagy valamely tagjának, tagjainak visszahívása; - döntés az Elnökség éves beszámolójának elfogadásáról; - a Szakmai Bizottság elnökének és tagjainak 4 évre szóló megválasztása; - az Egyesület megszűnése, szétválása, egyesülése kérdése; - a Felügyelő Bizottság határozatainak megváltoztatása; - a kizáró határozatok fellebbezésének elbírálása; - a tagdíj mértékének megállapítása; - megszűnés esetén a vagyon felosztása; - a 3 tagú Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak 4 évre szóló a megválasztása, tagjainak visszahívása, működési szabályainak és éves beszámolójának elfogadása; - az Etikai Szabályzat elfogadása, módosítása; - a zárt közgyűlés elrendelése - döntés az elnökség által hozott és a tag által megfellebbezett etikai határozatról 2. A Közgyűlés összehívása 2.1. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal a tagoknak e-mailben megküldött meghívóval kell összehívni, valamint ha a tagság tíz százaléka írásban kéri, napirend megjelölésével. A meghívókat legalább 15 nappal korábban –kizárólag e-maiben– meg kell küldeni a tagoknak. 2.2. A napirenden szereplő és a közgyűlési meghívóval -vagy azt követően- e-mailben megküldött, az Elnökség által előterjesztett Közgyűlés hatáskörében eldöntendő előterjesztéshez módosító indítványt csak írásban (az Egyesület címére e-mailben vagy postai úton) lehet előterjeszteni a Közgyűlést megelőző 10. napig. Az így beterjesztett indítvány csak akkor tárgyalható, ha az előterjesztő a Közgyűlésen jelen van. 3. Határozatképesség, határozathozatal 3.1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok ötven százaléka + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést, változatlan napirenddel, bármilyen új időpont megjelöléssel -akár közgyűlés összehívásával azonos értesítésben is- kell összehívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Közgyűlés létszámtól függetlenül határozatképes. 3.2. A közgyűlés határozatait -amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.3. Az Egyesület megszűntetéséhez, ideértve a szétválást, egyesülést is, valamint a tisztségviselők visszahívásához a Közgyűlés titkos kétharmados szavazati aránya szükséges. Erről a szavazás szavazólapon történik. 4. A tisztségviselő választás szabályai 4.1. Az Országos Elnökséget, a Felügyelő Bizottságot (továbbiakban ebben a fejezetben: tisztségviselők) titkos, listás szavazással kell megválasztani. 4.2. Jelölés 4.2.1. A tisztségviselőket a választásukra jogosult egyesületi szerv (Közgyűlés) jelöli tagjainak
elektronikus formában kitöltött központilag meghatározott jelölő űrlapon. Ha az előbbi módon nincs a betöltendő tisztségek számának megfelelő jelölt, akkor Közgyűlésen szóban is lehet jelöltet ajánlani. A tisztségviselő szervek megválasztásra jelölt elnökeit a jelölő űrlapon elkülönítve kell jelölni. A 2008. évi tisztújításon jelölés történhet az elektronikus formában meghatározott jelölő űrlap kinyomtatott és kézzel (géppel) kitöltött változatával is. 4.2.2. Egy szavazásra jogosult tag ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat, ugyanazt a jelöltet egyidejűleg több tisztségre is ajánlhatja. 4.2.3. Jelölt az lesz, aki a választást megelőző év december 31.-i szavazásra jogosult taglétszámának legalább 5 %-át megkapta. Ha nincs az előbbi módon számítva legalább a betöltendő tisztségeknek megfelelő számú jelölt, akkor helyszíni jelölés esetén –azokra a tisztségekre ahol ez hiányzik– jelölt az lesz, aki megkapja a jelenlevő szavazásra jogosultak legalább 50%-ának támogatását. 4.3. A választás lebonyolítása, az eredmény megállapítása 4.3.1. A szavazást a közgyűlésen választott 3 tagú választási bizottság bonyolítja le, aki ellátja a szavazatszedő bizottság feladatait, és felel a szavazás titkosságáért is. A titkos szavazást lehetővé tevő körülményeket a Titkárság biztosítja. 4.3.2. A jelölés során a jelölteket jelölőlistára a rájuk leadott jelölések (IV. 4.2.1.) száma szerint csökkenő sorrendben kell felvenni. A szavazólapra történő felvétel helyszíni jelöléskor, annak elfogadása esetén, a jelölés sorrendjében történik. 4.3.3. A szavazás úgy történik, hogy a választani jogosult tag az egyesület bélyegzőjével ellátott szavazólapra a jelölőlistára felvettek közül a választani kívánt jelöltetet saját kezűleg olvashatóan tollal, filctollal, vagy más nyom nélkül meg nem változtatható módon felírja, majd választó a szavazólapot a Választási Bizottság tagjainak felügyelete mellet lévő lezárt szavazó urnába helyezi el. 4.3.4. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább 20%-át megszerezte. 4.3.5. Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak. 4.4. Megismételt választás 4.4.1. Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább 10%-át megszerezte. 4.4.2. Amennyiben a szavazatok 10%-át egyetlen jelölt sem érte el, a 8 legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választásban, és ezekben esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni. 4.5. Soron kívüli elnökségi tag választása Amennyiben az Alapszabály 5. pontja szabálya miatt az elnökség létszáma 4 fő alá csökken az elnökség kiegészítésére –kizárólag soron kívüli választási napirenddel– rendkívüli közgyűlést kell tartani. Ezt a rendkívüli közgyűlést az elnök köteles összehívni a bekövetkezett eseményt követő 90 napon belülre. A jelölésre és a választásra egyebekben a 4. pont szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az így megválasztott elnökségi tagok mandátuma ugyanaddig az időpontig tart, mint akik helyébe megválasztásra kerültek.
5. A tisztség megszűnése 5.1. A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő a) tisztségről való lemondásával; b) a tisztségre meghatározott idő elteltét követően megválasztott tisztségviselő megválasztásával; c) halálával. 5.2. A tisztségviselők visszahívását írásban kezdeményezheti a tagok 10 %-a, az elnökség valamint a felügyelő bizottság. A visszahívásban érintett személyek nem szavazhatnak és a határozatképesség, valamint a szavazati arány megállapításánál is figyelmen kívül hagyandók. 5.3. Megszűnik a megválasztott 7 elnökségi tag közül annak az elnökségi tagsága, aki az alapszabályban elnökségi ülésre meghatározott rendes és/vagy az elnök által összehívott rendkívüli elnökségi ülésen egy naptári éven belül legalább a felén nem vesz részt, kivéve azt az esetet, ha a részt nem vételre táppénzes állomány vagy igazolt járó beteg kezelés, kórházi kezelés, továbbá rendkívüli elnökségi ülés esetén igazolt külföldi út miatt kerül sor. 6. Egyéb szabályok 6.1. Ha a jogi személyiségű területi szervezetek száma eléri a 11-et és/vagy az összesített tagok száma az 2000 főt, a Közgyűlés helyébe a Küldöttgyűlés lép. A Küldöttgyűlésre az áttérést az előző mondatban meghatározott létszám alapján az Elnökség köteles elrendeli. Ezt követően a Küldöttgyűlés gyakorolja a Közgyűlést megillető hatásköröket és az Alapszabályban a Közgyűlés mindenütt Küldöttgyűlésre változik. 6.2. A küldötteket csak területi szervezetek -függetlenül attól, hogy jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy sem- delegálhatnak. 6.3. Küldöttgyűlés esetén a határozatképesség megállapítására, a szavazásra és a jelölésre jogosultakon a tagok helyett a küldötteket kell érteni. V. Országos Elnökség 1. A két Közgyűlés között az Egyesület legfőbb szerve az Országos Elnökség. Tagjai az Országos Elnök és a hét fő -alelnöki cím használatára jogosult- elnökségi tag. Az Országos Elnökség döntései a területi szervezetekre és a szakmai tagozatokra is kötelezőek -ide értve a jogi személyiségű területi szervezeteket is. 2. Az Országos Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a Közgyűlés összehívása - az Egyesület céljaival, feladataival összefüggő kérdésekkel kapcsolatos stratégiai álláspont kialakítása, a közgyűlés javaslata alapján; - a bel- és külföldi szervezetekkel történő együttműködés kialakítása; - a területi egységek létrehozása, megszüntetése; a területi Szervezeti és Működési Szabályzatra (SzMSz) irányelvek kiadása és az SzMSz jóváhagyása; jogi személlyé nyilvánítása, jogi személykénti működés visszavonása; - a területi szervezet Elnökeinek szükség szerinti meghívása az Országos Elnökség üléseire; - a területi szervezetek írásbeli és/vagy szóbeli beszámoltatása; - a munkaértekezletek összehívása szükség szerint; - különböző bizottságok megalakítása; - tiszteletbeli tag felvétele; - minden olyan ügy, mely nem tartozik kizárólagosan a Közgyűlés hatáskörébe és az Országos Elnökség írásos határozata alapján hatáskörébe vonta; - Etikai eljárás lefolytatása és határozat hozása etikai ügyekben; - A szakmai bizottságok
tevékenyégének elvi irányítása; – Az adótanácsadók, adószakértők kötelező továbbképzési tematika pályázati anyagainak jóváhagyása. 3. Az elnökség évente 3 alkalommal köteles rendes ülést tartani. Ezek időpontja január, április, szeptember hónapok első teljes (7 napos) hetének csütörtöki napja. Szükség szerint az elnök rendkívüli elnökségi ülést hív össze, amiről az elnökségi tagokat legalább 10 naptári nappal korábban köteles e-mailben értesíteni. 4. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a hivatalban lévő elnökségi tagok –ide értve az elnököt is– legalább a fele jelen van a határozathozatalnál. Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. Elfogadottnak minősül az a határozati javaslat, ami a részvevők felénél több szavazatot kapott. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elfogadásáról vagy elvetéséről az elnök szavazata dönt.
VI. Elnök, elnökségi tagok 1. Az Egyesület az Elnök képviseli Az Elnök a képviseleti jogot az Egyesület érdekében eljáró más személyre is átruházhatja. 2. Az Elnök jogosult minden ügyben dönteni, melyek nem tartoznak kizárólagos joggal a Közgyűlés, az Országos Elnökség hatáskörébe, a szakmai bizottságok állásfoglalásait, tájékoztatóit jóváhagyni és azoknak közzétételét meghatározni, a korábbi egyesületi döntéseket megváltoztatni. 3. Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogot az Egyesület minden alkalmazottja felett, ide nem értve a jogi személyiségű területi szervezeteknél alkalmazottakat. 4. Az elnökség tagjai kötelesek tevékenyen rész venni az egyesületi feladatok ellátásában, különösen ide értve a szakmai rendezvények témáinak, előadóinak megadását. Az Elnökségi tagok, elnökségi tevékenységükről a naptári év első közgyűlésen személyesen beszámolnak.
VII. Szakmai Bizottság 1. A Szakmai Bizottság elnökből és 2-4 tagból álló a Közgyűlés által választott testület. A szakmai bizottság lehetőségei szerint javaslatot tesz az elnökség részére – a szakmai rendezvények témáira, előadóira, továbbá – az adótanácsadók, adószakértők kötelező oktatásának témáira előadóira, és a titkársággal együttműködve részt vesz az azok pályázati anyagainak kidolgozásában. 2. A Szakmai Bizottság feladata a tagok szakmai feladatait érintő jogszabályok tervezeteiről az egyesületi álláspont megfogalmazása, a tagok jogszabály alkalmazásának elősegítésé, és szükség szerint a jogszabályok alkalmazhatóságának, ellentmondásinak feltárásával az egyesületi szakmai vélemény kialakítása, koordinálása. 3. A Szakmai Bizottság látja el a szakmai tagozatok szakmai irányítását. 4. A Szakmai Bizottságot a Bizottság elnöke vezeti, és felelős a annak megfelelő szakmai színvonalon történő működéséért. A Bizottság a működésének rendjét saját maga határozza meg. A Bizottság működési költségeit az Egyesület költségvetéséből kell biztosítani. 5. A Szakmai Bizottság által kialakított véleményt, álláspontot az Elnök hagyja jóvá, és meghatározza annak közzétételi módját.
VIII. Titkárság 1. A Titkárság munkáját az Elnök irányítja. 2. A Titkárság vezeti a országos tagnyilvántartást, gondoskodik adminisztrációs munkákról, a tagok tájékoztatásáról és az Országos Elnökségi munka előkészítéséről. IX. Területi szervezetek és szakmai tagozatok 1. Nem jogi személyiségű területi szervezet 1.1 Minden régióban 30 fő egyesületi tag területi szervezetet alakíthat. Régiók: a Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék; Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék; Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megyék; KözépMagyarország: Budapest és Pestmegye; Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék; Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék; DélAlföld: Bács-Kiskun, Békés Csongrád megyék 1. 2. Az alakulás történhet úgy is, hogy a jelenlévők az alakulás előtt a tagfelvételi kérelmet kitöltik és a tagdíjat az általuk kijelölt személynek -az Adótanácsadó Egyesület javára- megfizetik. A tagfelvételi kérelmet az országos elnökséghez kell benyújtani és a tagdíjat az egyesület központi bankszámlájára befizetni. 1.3. Az alakuló ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni, amit két tag hitelesít. szervezet az Alapszabály szerint működik. Az alakuláskor a területi Szervezeti és Szabályzatot el kell fogadnia. A területi szervezetnek az alakulásakor határozatban -vagy Szervezeti és Működési Szabályzatban- kell rendelkezni arról, hogy az Adótanácsadó Alapszabályát magukra nézve kötelezően elismerik.
A területi Működési a Területi Egyesület
1.4. Az elfogadott területi Szervezeti és Működési Szabályzatot -a jelenléti ívvel, a jegyzőkönyvvel együtt- 7 napon belül meg kell küldeni az Országos Elnökségnek. 1.5 A nem jogi személyiségű területi szervezet legfőbb szerve a területi közgyűlés. 1.6. A területi szervezet tisztségviselő szerve a területi Elnökség, amiknek a létszáma 3 főnél kevesebb nem lehet. A területi szervezet tisztségviselői jelölésre és választására és visszahívására IV. 4. és IV 5. pont szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. 1.7. A nem jogi személyiségű területei szervezet működésének fedezetét –az általuk minden év február 15-ig elkészítendő éves rendezvényterv és egyéb működési kiadásaikat tartalmazó terv alapján- a tagdíjakból kell biztosítani, ami azonban nem veszélyeztetheti a Közgyűlés, Elnökség, illetve az Elnök által hozott döntések megvalósítását, az Egyesület folyamatos működését, különös tekintettel a tagok részére megkötött szakmai felelősségbiztosítás fedezetét. 1.8. A nem jogi személyiségű területi szervezet hitel felvételére nem jogosult, kötelezettséget a csak a meglévő pénzeszköze terhére vállalhat. Ellenkező esetben a területi szervezet elnökség tagjai a Polgári Törvénykönyv szerint egyetemlegesen felelnek az okozott kárért. Mentesül az a személy, aki a döntésben nem vett részt vagy a jegyzőkönyv szerint tiltakozott. 1.9. A területi Szervezeti és Működési Szabályzat a Országos Elnökség jóváhagyásával lép életbe. Amennyiben az Országos Elnökség 30 napon belül nem emel kifogást a területi Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadottnak minősül. X. Önálló jogi személyiségű területi szervezet 1. Önálló jogi személyiségű területi szervezet tisztségviselőinek létszámára, választására a IX. fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
2. A jogi személyiségű területi szervezet a működése szabályait, a tisztségviselő szervezetei jogkörét az Alapszabály keretei között a területi Szervezeti és Működési Szabályzatban maga állapítja meg. 3. Az jogi személyiségű területi szervezet önálló költségvetést készít, amit a területi közgyűlés hagy jóvá. 4. A önálló jogi személyiségű területi szervezetet megilleti a nála közvetlen tagsággal rendelkezők által befizetett tagdíjak 50 %-a -az első 12 hónapban 75 %-a-, amit az Egyesület utal át a területi szervezet bankszámlájára. Az Egyesület elnöksége dönthet úgy, hogy a befizetett tagdíjak 50%-os mértékét, a területi tagság jobb és szükséges kiszolgálása érdekében, az első 12 hónap lejártát követően 60 %-ig növelheti a jogi személyiségű területi szervezet javára, amennyiben a benyújtott területi költségvetés ezt megalapozza és indokolja. Amennyiben a tag a működési területén kívül más jogi személyiségű területi szervezetben pártoló tagsággal rendelkezik az általa fizetett pártoló tagdíj teljes egészében a területi szerveztet illeti meg. Ugyancsak a jogi személyiségű területi szervezetet illeti meg azon pártoló tag által fizetett tagdíj , akit a területi szervezet szerzett. 5. A jogi személyiségű területi szervezet -ha annak anyagi feltételei költségvetésében fennállnakműködése segítésére titkárságot hozhat létre. XI. Szakmai tagozatok 1. Szakmai tagozatokat az Elnökség hozhat létre, amennyiben annak létrehozását legalább 15 tag, a tagozat szakmai irányultságának, céljainak megfogalmazásával írásban kezdeményezi. A szakmai tagozatok területi alapon nem hozhatók létre, azok országosan működnek. 2. A szakmai tagozat akkor tekinthető megalakultnak, ha az előzetes elnökségi jóváhagyást követően megtartott tagozati alakuló értekezleten legalább 15 tag annak megalakulását kimondja, tisztségviselőit megválasztja, és az erről szóló dokumentumot az alakulást kimondók jelenléti ívének csatolásával a titkárságra eljuttatják. 3. A tagozat tagjai saját maguk közül tagozati elnököt és 2-4 fő tagozati vezetőségi tagot választanak 4 évre. A jelölésre, a választásra és a visszahívásra a IX. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni. 4. A szakmai tagozatok szakmai irányítását a Szakmai Bizottság látja el.
XII. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, valamint az Egyesület Alapszabályának, területi szervezetek szervezeti és működési szabályainak betartását. Az Alapszabálytól eltérő működés esetén köteles az érintett(ek) -ide nem értve a Közgyűlést- figyelmét felhívni az Alapszabály szerinti működésre. Amennyiben ennek az érintett(ek) nem tesznek eleget a Felügyelő Bizottság az Alapszabály szerinti működés helyreállítása érdekében a kifogásolt döntést, határozatot jogosult megváltoztatni; a Felügyelő Bizottság döntése az érintett(ek)re kötelező, azt csak a Közgyűlés változtathatja meg. XII. Az Egyesületre vonatkozó általános rendelkezések 1. Az Egyesület nevében hivatalos állásfoglalásra, véleménynyilvánításra kizárólag az Elnök, az elnök akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt választott tisztségviselő jogosult. 2. Az Egyesület tagjai az Egyesület bármely döntésével kapcsolatos magánvéleményüket, ennek hangsúlyozásával, bármikor szabadon hangoztathatják.
XIII. Etikai szabályok 1. Etikai Szabályzatra és módosítására az Elnökség tesz javaslatot. Az etikai eljárás során kiszabható szankciók: figyelmeztetés, megrovás, kizárás. 2. Az Etikai Szabályzatban szabályozni kell az etikai eljárások lefolytatásának módját is. Az Etikai szabályzatban az Etikai Bizottság helyett mindenütt Országos Elnökséget kell érteni és az etikai határozatok fellebbezése során az alapszabály rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. XIV. Az Egyesület gazdálkodása 1. Az Egyesület tagdíjból, támogatásból és egyéb bevételeiből gazdálkodik. A megállapított évi tagdíjról a tagságot írásban (e-mailben) kell értesíteni. 2. A gazdálkodást az Elnök felügyeli. Köteles gazdálkodási tervet készíttetni és az Országos Elnökséggel jóváhagyatni, illetve annak végrehajtásáról az Elnökség által meghatározottak szerint, de legalább éves gyakorisággal beszámolni. A gazdálkodási beszámolókat és az éves gazdálkodási beszámolót az Elnök készíti el. Az éves gazdálkodási beszámolót az Országos Elnökség által történő elfogadása után a Közgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A Közgyűlésen a tagok részére számszaki adatokkal alátámasztott összevont beszámolót kell átadni, míg a részletes számszaki beszámolót betekintésre a tagság részre biztosítani kell. 3. Az Egyesület tisztségviselői –ezen minőségükben– díjazásban nem részesülhetnek, csak költségtérítésre jogosultak. 4. Az Országos Elnökség a kiemelkedő munkát végző tagokat jutalomban részesítheti. XV. Vegyes rendelkezések 1. Az Országos Elnökség a nem jogi személyiségű területei szervezetet jogi személyiséggel rendelkezőnek nyilváníthatja, amennyiben megfelelnek az Alapszabályban rögzített ezen feltételeknek. 2. A jogi személyiségű, valamint a nem jogi személyiségű területi szervezet csak a területén járhat el, több vagy más területi egységet, szakmai tagozatot érintő ügyben nincs jogosultsága. 3. A területi szervezet, a szakmai szervezet indokolt írásos kérésére az Elnökség engedélyezheti, hogy a tisztségviselőik választásánál a jelölés ne elektronikus űrlapon történjen, hanem a kérésben előterjesztett módon. 4. Ha az Egyesület legfőbb szerveként már küldöttgyűlés működik, akkor a küldöttgyűlésébe minden területi szervezetnél 15 tag után 1-1 küldött választható. 5 küldött akkor is választható, ha az előbbi létszám alapján a küldöttek száma az 5 főt nem érné el 5. Az a pártoló tag, aki nem lehetett az Alapszabály 2002. január 23-ika előtti szabályai szerint rendes tag, illetve regisztrált tag, de a módosított alapszabály feltételeinek megfelel az a továbbiakban rendes tag, illetve regisztrált tag. 6. A Magyar Számviteli és Adótanácsadó Kamara korábbi közgyűlése által elfogadott etikai szabályzata az Egyesület Etikai Szabályzata. Ezen szabályzatban az Adótanácsadó Kamara helyett mindenütt Adótanácsadók Egyesülete alkalmazandó, és 33. pont utolsó két mondata, valamint a 34. pontja nincs hatályban. 7. A tagnak, tagoknak (III. 1.-3. pont) az Elnökség, az Elnök, illetve a Titkárság által küldendő bármely levelet, értesítést, meghívót kizárólag e-mailben kell megküldeni; a tagok kötelesek az e-mail címüket és annak változását haladéktalanul az Egyesület rendelkezésére bocsátani.
XVI. Hatálybeléptető rendelkezés 1. Az Alapszabály 2008. január 31-én az elfogadás időpontjában hatályba lép és ezzel a korábbi Alapszabály hatályát veszti. A jelölésre, a választásra vonatkozó rendelkezéseit már a 2008. évi tisztújítás során is alkalmazni kell. 2. Az Alapszabály az Egyesület web-lapján kerül közzétételre.
* A vastag betűs részeket az egyesület rendkívüli közgyűlése 2009. március 26-án fogadta el.
