A Tarján IV. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet 6723 Szeged, Pentelei sor 5.
ADÓSSÁGKEZELÉS SZABÁLYAI
Módosítva: 2013. április 15. Hatályba helyezve: 2013. május 1.
1
TARTALOMJEGYZÉK
I./
Hátralékkezelés
2.
II./ Fizetési kedvezmény
2.
A./
Hátralékkezelés
3.
Megjegyzés
5.
1./
Bérletiltás
6.
2./
Követelés foglalás
6.
B./
Végrehajtás
7.
Megjegyzés
7.
Nem végrehajtási kényszercselekmények, de többségében a végrehajtási eljárás folyamata keretében alkalmazhatók
8.
Hátraléktakarítás
9.
C./ D./
Mellékletek: 1. sz. 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet rövid ismertetése 2. sz. 27/2010. (V. 11.) IRM rendelet, vonatkozó rendelkezéseinek vázlatos ismertetése. 2
I. Általános rendelkezések 1.A kintlévőségek fajtái: a) Közös költség (fenntartás, felújítás) b) Bérleti díj (szövetkezeti tulajdonú lakások, illetve a vállalkozásokhoz, valamint a tagi kizárólagos használathoz bérbeadott helyiségek díjai) c) Egyéb követelések 2. Ha e szabályzat másként nem rendelkezik, a kintlévőségek kezelésével kapcsolatos döntések meghozatala – az Igazgatóság rendszeres tájékoztatása mellett - a gazdasági vezető, az adminisztratív feladatok ellátása a lakásszövetkezet ügyintézőinek feladatkörébe tartozik. 3. A késedelmi kamaton felül a behajtással kapcsolatos minden egyéb költség is a hátralékos lakás-, gépjármű tároló, üzlet, stb. tulajdonost, illetve bérlőt terheli. 5. A fizetési morál javítása érdekében a tartozókat, a fenti költségekre külön írásbeli tájékoztatásban kell felhívni, és ugyanezen tájékoztatást a lakásszövetkezeti fórumokon is meg kell adni, illetve a lakásszövetkezet honlapján közzé kell tenni. 6. A bérleti díjon és a közös költségen, valamint ezek járulékos költségein kívül egyéb követelések (pl. kártérítés) behajtására jelen szabályzat hatálya nem terjed ki II. A követelések nyilvántartása 1. A lakásszövetkezet valamennyi ingatlanról, azok tulajdonosairól nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás alapján kerül naprakészen rögzítésre a közös költség előírás, a tartozások, illetőleg a tartozások érvényesítésével kapcsolatos intézés napi folyamata. 2. A lakásszövetkezet gazdasági vezetője (közgyűlési/küldöttgyűlési, illetve igazgatósági határozat alapján, a SZMSZ mellékletében megjelölt formában) előírja a közös költség, a bérleti díj és a lakbér összegét, illetve azokról az érintett tulajdonosokat és bérlőket tájékoztatja. 3. A bérleti díj vonatkozásában a számla kiállítása, megküldése, átvezetése a háztömbfelügyelők útján való kézbesítéssel az ügyintézők feladata. A kintlévőségekről (a befolyó összegekről ugyancsak) naprakész nyilvántartást kell vezetni akként, hogy a lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke, illetve szükség szerint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, illetőleg a jogi képviselő azonnali és pontos információt kapjon a kintlévőségek összegéről. 4. A bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározottak szerint, a közös költséget a tárgyhó 15. napjáig előre kell megfizetni. 5. A fizetési határidő túllépése esetén szerződés, illetve alapszabályszerű késedelmi kamatot kell megfizetni III. A behajtási eljárás
3
1. Felszólítás A felszólításokat az alapszabályszerű kézbesítési szabályoknak megfelelően kell megküldeni. A postai úton tértivevényesen megküldött iratokat kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzett az átvételt megtagadta, ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, akkor a második megkísérlést követő 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. 1.1 Felszólítás elektronikus levélben, illetve telefonon. A kintlévőségek behajtása érdekében az elsődleges lépés a tartozó figyelmeztetése telefonon, illetőleg költségkímélés szempontjából elektronikus levél formájában. E körben a lakásszövetkezettel jogviszonyban állóktól (szövetkezeti tagok, nem tag tulajdonosok, lakás- és helyiségbérlők, stb.) az elektronikus és telefonos elérhetőségüket, levelezési címüket a jobb és közvetlen kommunikáció érdekében, önként rendelkezésre bocsátás mellett meg kell kérni azzal, hogy ezen adataik lakásszövetkezeti kezeléséhez kifejezetten hozzájárulnak - amennyiben mindezekkel nem rendelkeznek, ezt fel kell jegyezni. A felszólítást a legalább kéthavi közös költség, illetve egyhavi bérleti díjtartozással rendelkezők esetében kötelező megtenni. Amennyiben nem akar fizetni az adós, akkor a hátralékkezelés, végrehajtás, ha fizetni akar, akkor a fizetéskönnyítés adja a megoldást, a lakásszövetkezet lehetséges lépéseit tekintve. A teljesítések megoldására, kikényszerítésére, a következőkben ismertetésre kerülő egyes jogintézmények megkülönböztethetők aszerint, hogy a tartozás megtérülését, vagy kielégítés nélkül a megszűnését eredményezik–e. Fokozataikat tekintve a legenyhébb a fizetéskönnyítés, amit csak kérelemre biztosíthat az Igazgatóság, ám ezt többségében már a végrehajtás folyamata alatt nyújtják be az adósok, ezért a logikai sorrendet a következőkben a gyakorlat szerint lehet alakítani. 2. Hátralékkezelés: • •
•
fizetési felszólítás, ami az önkéntes teljesítésre ad még egy esélyt; felhívás a Szeged Megyei Jogú Város adósságkezelő szolgáltatása szerződéses adósságcsökkentési támogatásának igénybevételére (Tabán Családsegítő Szeged, Kereszttöltés u. 13.); hátralék teljesítés hiányában végrehajtás, amely vagyoni kényszer alkalmazása útján gyakorol pressziót az adósra, a fizetés érdekében.
3. Fizetési kedvezmény, ahogy a nevében benne is van, kedvezmények útján biztosítja az átmeneti fizetési nehézségből a fizetővé válást. Irányulhat: • • •
részletfizetésre, fizetési halasztásra, méltányosság gyakorlására vagy ezek kombinációira.
4
Részletfizetést, az átmeneti likviditási problémával küzdő, de bizonyos időszakonként (havonta vagy negyedévente) biztos bevétellel, biztos jövedelemmel rendelkező adósnak lehet nyújtani. Fizetési halasztást, szintén az önhibáján kívül fizetési nehézségbe került adósoknak lehet biztosítani, akinek egy összegben, egy későbbi időpontban várható vagy ingadozó a jövedelme, ezért részletfizetést nem tud vállalni. Méltányosságból történő végleges tartozás törlése, elengedése, a lakásszövetkezetnél nem gyakorolható. A./ Hátralékkezelés „Ha nem fizet az adós” azonnal bekerül a hátralékosok listájára, amit a hátralékkezelés már a felmerülés napjától (alapszabályszerű előirányzat befizetési határidő) számítógépes - arra alkalmas és visszakereshető módon - adatfeldolgozás útján rögzítve, kíméletlenül és naprakészen nyomon követ. A gazdasági vezető 3 havonta kimutatást készít/tett az Igazgatóság számára - annak elnökén keresztül - melyből megállapítható az alap- és a vállalkozási tevékenység kintlévőségének bizonylatokkal alátámasztott kimutatása, az időközben tett jogérvényesítések, a befolyt vagy növekedett hátralékok összege. Ugyanakkor, az alaptevékenységet illetően javaslatot tesz az alapszabályszerű befizetések teljesítésének elmaradása, az egyes hátralékok (a tárgyhavi fenntartási előirányzattal egyidejű) részletfizetés útján történő teljesítésének elmaradása miatt, továbbá az egyes tagokkal szembeni szankciók alkalmazására (90 napon túli hátralék esetén a nem tagi fenntartási előirányzatra, a véglegesen átadott pénzeszköz tőkerészére irányuló hiteltörlesztés 2 havi megfizetésének elmaradása esetén a hitel egyösszegű megfizetésre kötelezésére, jelzálogjog bejegyzések elrendelésének kezdeményezésére és 3 hónapnak megfelelő hátralékonként megismétlésére, a jelzálogjog törléséhez szükséges engedély kiadásának javaslatára, tagkizárásra). Jelentést készít/készíttet az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevők által szerződésben vállalt, havi részletfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradásáról, a SZMJV önkormányzati illetékese számára. A hátralék összegének, a lakásszövetkezetnél rendelkezésére álló adatokból történő pontos megállapítását követően, kétféle intézkedést foganatosítható: •
fizetési felszólítással az adós tájékoztatása a fizetési kötelezettsége elmulasztásáról és a nemfizetés miatt felmerülő további költségteherről, a fennálló hátralék pontos összegéről, s egyben felhívása - rövid határidő megjelölése mellett - a hátralék teljesítésére, azaz az önkéntes helytállásra, amit általában a kisebb összegű egyhavi fenntartási előirányzat tartozásokra kell kibocsátani, vagy olyan adósok adósoknál kell élni vele, akik ún. „jó” adósok, nem szokásuk a fizetési fegyelmezetlenség, mulasztás,
5
•
a hátralék feltárásával egy időben, végrehajtási kényszercselekmény kifejtése útján nyomban végrehajtás alá vonni a tartozást, azaz az adós vagyona ellen irányuló kényszer útján kísérli meg a hátralék behajtását.
A hátralékfeltárás szakaszában a végrehajtás • •
jövedelem letiltás, követelés, foglalás kényszercselekmények valamelyikének a kifejtése útján realizálódik, az adós pénze, pénzeszközei ellen irányul, mely a gyors kielégítést biztosítja.
Jövedelem letiltás (saját tagfelvételi kérelem nyilvántartásból kiindulva): •
•
a letiltásban a végrehajtó felhívja az adós rendszeres jövedelmét folyósító szervet, hogy az adós jövedelméből, az adós tartozását vonja le és utalja át a megjelölt számlára, tartozás beszedése érdekében végrehajtás alá vonható jövedelmek: o o o
munkabér (33%), nyugdíj (33%), fogvatartott adós keresménye (50%),
a levonásnál a nettó összeget kell alapul venni, •
az előbb megjelölt százalékok figyelmen kívül hagyásával, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható azonban a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének az ötszörösét.
Megjegyzés Amennyiben a türelmi idő elteltével sem fizet az adós, illetve nem is reagál a levélre (pl.: részletfizetési lehetőségét nem kér), a munkaköri leírás szerint megbízott ügyintéző kigyűjti a fizetési meghagyáshoz (FMH) szükséges adatokat és elkészíti az aktát, amelyet a jogi képviselőnek ad át, aki a FMH-okat kiegészítve ellenjegyzi és továbbítja a bíróságra (közjegyzőhöz). A jogerős FMH-okról az ügyvédet (jogi képviselő) értesítik, aki személyesen hozza el azt a lakásszövetkezethez. A jogerős FMH-okról külön kimutatást kell felfektetni, amelyen a követeléseket jogcímenként és az azokra történt befizetéseket nyilván kell tartani. A Polgári Törvénykönyv 293.§ alapján: „Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni.” Az adós továbbra is papíron, postán kapja meg a neki címzett fizetési meghagyást, amely ellen 15 napon belül ellentmondással élhet. Az ellentmondást nyomtatvány használatával, annak kitöltésével is be lehet benyújtani. A nyomtatvány a közjegyzőknél szerezhető be, vagy az internetről tölthető le a MOKK honlapjáról.
6
Ha az adós ellentmondást terjeszt elő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul és átkerül a bíróságokhoz. Ellenkező esetben viszont amennyiben az adós a megküldött meghagyással szemben 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, akkor jogerőre emelkedik és ugyanúgy végrehajtható, mint a bírósági ítélet. A kimutatott hátralék befizetés után az adóst, levélben is értesíteni kell, jogcím szerinti részletezettséggel, a tartozása megszűnéséről, vagy esetleg a még fennmaradt tartozásáról. Ha az adós ellentmondással él az FMH ellen, akkor ügyvéd (jogi képviselő) észrevételt ír, melyben közöli a lakásszövetkezet nevében a követelés jogosságát, indokát. Az illeték összegét duplájára kell emelni. A bíróság tárgyalást tűz ki, melyen az ügyvéd (jogi képviselő) képviseli a lakásszövetkezetet. Jellemző, hogy a hátralékos a SZMSZ 22, 22/1. Melléklete szerinti formában részletfizetési kérelmet nyújt be a lakásszövetkezethez, melyet felhatalmazás alapján a gazdasági vezető bírál el és arról a soron következő ülésen - az elnökön keresztül - tájékoztatja az Igazgatóságot. Erről határozat születik, mely határozatból az ügyintéző is kap, hogy a vállalt kötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni. Eljárási rend a részletfizetés útján történő hátralékteljesítéshez a) A hátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt igénylő adósokkal az alábbi szempontok szerint lehet megállapodást kötni. - A részletfizetési megállapodás megkötésének feltétele, hogy adós - fizetési készségének bizonyítására - egy összegben fizesse meg a hátralék 25 %-át, szociális helyzetére való tekintettel 15 %-át. - Az egyösszegű befizetéstől csak méltányosságból és 50.000 Ft-ot meghaladó tőketartozás esetén lehet eltekinteni. - A részletfizetési megállapodásban 12 hónapnál hosszabb törlesztési időt, csak anyagi- és szociális helyzetére tekintettel lehet engedélyezni. - A részletfizetés ideje alatt a tárgyhavi közösköltséget/bérleti díjat is egyidejűleg meg kell fizetni. - 5.000 Ft/hó összegnél alacsonyabb törlesztő részletekben megállapodni nem lehet. - Felmondott vagy nemfizetés miatt meghiúsult részletfizetési megállapodás esetén, új kérelem benyújtásakor nem lehet ugyanazon hátralékok tekintetében új megállapodást kötni. A nemfizetés miatti felmondás hatályon kívül helyezésre kerülhet, ha a hátralékos egyösszegben teljesíti az elmaradt részleteket és a tárgyhavi előirányzatokat. Felbontott részletfizetési megállapodással érintett követelésekre azonnal fizetési meghagyást (FMH) kell benyújtani. - Megállapodás nélkül is el kell fogadni a befizetést, illetve az új megállapodás feltételévé tehető a korábbi megállapodással érintett hátralékok kifizetése. b) A fizetési meghagyás (FMH) kibocsátását követően igényelt részletfizetések elbírálása A lakásszövetkezetnél vagy bíróság előtt igényelt részletfizetési kérelmet csak abban az esetben lehet jóváhagyni, ha az adós egy összegben befizeti a házipénztárba a behajtási költségeket, az előjegyzett késedelmi kamatot. A részletfizetési megállapodás egyéb feltételei megegyeznek az a) pontban felsoroltakkal.
7
c) A végrehajtási eljárás megindítását követően igényelt részletfizetések elbírálása Részletfizetési megállapodás, csak a végrehajtási eljárással nem érintett követelésre köthető. Amennyiben a részletfizetési megállapodásban kötött feltételeket figyelmeztetés ellenére sem teljesíti az adós, akkor a megállapodás felmondásra kerül. 1./ Bérletiltás Közvetlen bérletiltás a.) A jogerős Bírósági letiltó végzés – az ügyvéd visszajuttatása után - az adós nyilvántartásába felvezetésre kerül, figyelemmel kísérve a letiltásra beérkezett összegeket, jogcímenként bontva. A bankszámlára érkezett összegről és a hátralék alakulásáról az adóst is minden esetben, levélben kell értesíteni. A bérletiltás nem hatékony. Az esetek többségében nem ismert az adós munkahelye. Amennyiben az a lakásszövetkezet tudomására jut, elindításra kerül a bírósági letiltó végzés. b.) Végrehajtón keresztül futó bérletiltás Jogerős fizetési meghagyások a végrehajtóhoz továbbításra kerülnek. A végrehajtási költségelőleg megfizetése után kezdik meg a bérletiltást 2./ Követelés foglalás: (maga az adós kéri a behajtás e módját, melyhez csatolja a szerződést ill. a tartozáselismerő nyilatkozatot, okiratokban szereplő követelésekre), • • •
•
írásban, pénzkövetelésre, (a követelés kötelezettjének nevét, címét, a követelés összegét, jogcímét és lejárata időpontját pontosan megjelölve) lefoglaló nyilatkozatot tesz, felhívja egyben a követelés kötelezettjét, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, hogy elismeri-e a követelést, az mikor esedékes, tart-e valaki igényt a követelésre, s ha igen, milyen jogcímen, figyelmezteti a kötelezettet, hogy a követelést a felhívás kézhezvétele után sem az adós, sem más személy részére nem teljesítheti, hanem a pénz szolgáltatására irányuló követelést legkésőbb az esedékesség napján köteles a végrehajtói letéti számlára befizetni.
B./ Végrehajtás Ha az adós a jogerős fizetési meghagyás ellenére önkéntesen még mindig nem fizet, akkor a végrehajtást lehet kezdeményezni. A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon kell benyújtani a közjegyzőkhöz, vagy elektronikus úton kell a MOKK rendszerébe feltölteni. A végrehajtási kérelem benyújtására ugyanazok a szabályok irányadóak, mint a fizetési meghagyásos eljárásban benyújtandó beadványokra (ügyvédek, jogi személyiségű vállalkozások számára kötelező elektronikus út, elektronikus díjfizetés). A végrehajtást tehát a közjegyző rendeli el és elektronikusan továbbítja a kérelmet a végrehajtó kamarához, ahol a rendszer automatikusan kiosztja az ügyeket az illetékes végrehajtónak.
8
A végrehajtás keretében kell sort keríteni a további vagyoni kényszer alkalmazására abban az esetben, ha a hátralékkezelés által kifejtett egyik kényszercselekmény sem hozná meg az eredményt. Ez az adós lakásában, székhelyén, telephelyén vagy a vagyontárgyai fekvésének a helyén több határidőt is tartalmazó, szigorú eljárási szabályok betartása mellett az adós tulajdonát képező ingó- és ingatlan vagyontárgyak lefoglalását, s az értékesítését, azaz a kielégítést lehetővé tevő legalább kétlépcsős helyszíni eljárást jelenti. A két legjelentősebb, az adósok érdekeit legjobban sértő többségében lefoglalható vagyontárgy a gépjármű és az ingatlan. Mindkettő lefoglaltatható annak nyilvántartási rendszere alapján is. Az ingatlan nyilvántartási rendszerből az ország egész területére lekérdezhetők elektronikus úton az adatok. A végrehajtási eljárás minden külön formalitás nélkül az első végrehajtási kényszercselekmény kifejtésével indul, és lép hatályba. Ez alól két kivételt képez az ingatlanvégrehajtás. A végrehajtási kényszercselekmények közül a gyorsasága miatt - mely a hatékonyság záloga is egyben – célszerű, ha elsőként a hátralékkezelés körében ismertetett kényszercselekményekkel megkísérelni a tartozás behajtását. Ezt követeli meg egyébként a méltányosság alapelve is. Megjegyzés Ingó, illetve ingatlan végrehajtás esetén: •
A VH lap lakásszövetkezetnek járó példányát az ügyvédnek (jogi képviselő), a másik példányt az önálló bírósági végrehajtónak küldi meg a bíróság.
•
Az önálló bírósági végrehajtó jegyzőkönyvben értesíti a lakásszövetkezetet az eljárásról, amelyben megjelöli a végrehajtási költségelőleget.
Az adós lefoglalt vagyontárgyaiból az azonnali kielégítésnek több szabály gátat szab: • • •
•
• •
ingatlan-végrehajtást csak az 500.000,-Ft-ot meghaladó adótartozás esetén lehet foganatosítani, az üzleti, üzemi gépjárművet, a foglalást követő 6 hónapon belül nem lehet értékesíteni, a lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon pedig, csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, amennyiben egyidejűleg került sor ingó- és ingatlan-végrehajtás foganatosítására, az ingatlan csak akkor értékesíthető, ha az ingóvégrehajtás útján a tartozás nem egyenlíthető ki, az ingófoglalást követő 30 napon belül az ingóság értékesítése érdekében intézkedést foganatosítani nem lehet, az ingatlan értékesítése iránt pedig, akkor lehet intézkedni, ha a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges és a foglalás hatályának a beálltától szóló földhivatali határozat átvételét követő 45 nap eltelt.
C./ 9
Nem végrehajtási kényszercselekmények, de többségében a végrehajtási eljárás folyamata keretében alkalmazhatók a./ Megtérülhet a tartozás, tartozás átvállalás útján is, melynek az alapját az adós és a tartozás átvállaló között a Ptk.-ban e címen nevesített magánjogi szerződésnek a jogérvényesítő általi jóváhagyása képezi. Ezzel az adós helyett a tartozás átvállaló áll helyt a tartozások megfizetéséért, illetve felel a saját vagyonával annak az elmulasztásáért. b./ Az adós helyett mögöttesen, azaz nem vele egy sorban, hanem a tartozás végrehajthatatlansága esetén a tartozás megfizetésére harmadik személyek következő feltételekkel és mértékben határozottal kötelezhetők. Az ún. mögöttes kötelezetti helytállás esetei a következők: 1./ az adós örököse, akinek a felelőssége korlátozott, hiszen csak az örökrésze erejéig áll fenn összhangban az öröklésjogi szabályokkal; 2./ a megajándékozott, akinek szintén korlátozott a felelőssége annyiban, hogy a hátralékkötelezettség keletkezését követően a hátralékos által neki okirattal juttatott ajándék erejéig áll fenn és csak addig, amíg ettől az ajándéktól neki fel nem róható módon el nem esett; 3./ a hátralékos jogutódja szétválás, átalakulás, egyesülés esetköreit kell ez alatt érteni; 4./ a tartozást átvállaló; 5./ a tartozásért kezességet vállaló; 6./ a lakóépület közösségének adótartozása tekintetében a tulajdonostársak; 7./ a közös tulajdont terhelő adó tekintetében a vagyontárgy minden tulajdonosa; 8./ a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek tartozásáért a szülői felügyeletet felügyelő szülő, az általa kezelt vagyon erejéig. A tartozás (hátralék) megfizetésére nevezetteket a lakásszövetkezet határozattal kötelezi, ezek a határozatok olyan érdemi döntések, amelyek bíróság előtt felülvizsgálattal megtámadhatók és 15 napos teljesítési határidőt adnak a mögöttes kötelezett személynek az önkéntes teljesítésre. A jogerős és végrehajtható okiratok alapján, önkéntes teljesítés hiányában a már ismertetett végrehajtási szabályok szerint e személyek tulajdonát képező vagyonból, vagyoni kényszer alkalmazásával behajthatóak a tartozások. D./ Hátraléktakarítás A követelések minősítésére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az irányadó. A követelések leírásáról - a lakásszövetkezet gazdasági vezetőjének javaslatára - az igazgatóság dönt.
10
A behajthatatlannak nyilvánított követeléseket, a behajthatatlanná nyilvánítástól számított öt éven belül évente egy alkalommal (az utolsó negyedévben) felül kell vizsgálni, s ha az egészben vagy részben mégis kielégítést nyert, azt az iratban jelölni kell és meg kell tenni a számviteli szabályok szerint szükséges intézkedéseket. A behajthatatlan hátralékot, behajthatatlanság címén kell leírni az érintett lakóépület bevételi előirányzatából azzal, hogy az évenkénti felülvizsgálat során meg kell arról győződni, hogy a hátralékos szerzett-e olyan vagyont, jövedelmet, amelyből a tartozása akár részben, akár egészben kiegyenlíthető. A könyvelésben akkor beszélhetünk behajthatatlan követelésről, ha olyan követelésről van szó a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető); b) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet; c) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; d) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel; e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét az Igazgatóság számára dokumentáltan bizonyítani kell. A behajthatatlan követelésekről nyilvántartást kell vezetni, mely legalább az alábbi adatokat tartalmazza: - behajthatatlannak minősített és a lakóépület terhére leírt követelést tartalmazó dokumentum (számla) sorszámát, a kiállító nevét, - a vevő nevét és címét, - a teljesítés időpontját, - melyik év mérlegében számolta el eredmény terhére, - a leírt tartozás összegét. A bizonyított behajthatatlanság, épületenként (hátralékosonként) az éves mérlegzáró küldöttgyűlésen határozattal kerül a bevételi előirányzatból való törlésre, egy időben a fenntartási költség előirányzat szükséges mértékű emelésével. Az összes hátralékosra vonatkozóan alkalmazható végleges megoldás pedig, az elévülés címén való törlés, amennyiben az előzőekben részletesen ismertetett eljárások egyike sem hozná meg az általános elévülési időn belül - mely a tartozások eredeti esedékességétől
11
számított 5, illetve 5,5 év attól függően, hogy végrehajtási kényszercselekmény foganatosítására sor került-e - a várt eredményt a tartozások megtérülését. Az Igazgatóság a 44/2013. (04.15.) sz. Határozatával a szabályzat módosítását 2013. május 1. napjával hatályba helyezi.
Megyesi László Szöv. elnök sk.
12
1. sz. Melléklet
A 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet rövid ismertetése A tárgyi rendelet fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szól
1. A költségfeljegyzési jog engedélyezése, felülvizsgálata és megvonása A fizetési meghagyásos eljárás és fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelése során érvényesülő személyes költségfeljegyzési jog (a továbbiakban: költségfeljegyzési jog) engedélyezésére, a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetésére és behajtására a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 6. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. Ezen feltételek az alábbiak: „6. § (1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. (2) Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.” A közjegyző a fél költségfeljegyzési jog iránti kéreleméről az ellenfél meghallgatása nélkül dönt. A költségfeljegyzési jogban részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségfeljegyzési jogára utalnia kell. A költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elutasításáról hozott végzésben a közjegyző felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a meg nem fizetett eljárási díjat, végrehajtási díjat és a biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetendő díjat (a továbbiakban együtt: díj) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme, a végrehajtási eljárás elrendelése, vagy a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelme hatálytalanságának terhe mellett fizesse meg. A közjegyző a költségfeljegyzési jog feltételeinek fennállását az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - évente felülvizsgálja, valamint akkor is, ha végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá, ha az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem (Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. A felülvizsgálat során a Közjegyző elrendelheti a külön jogszabályban megjelölt igazolások ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le. Ha a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a közjegyző megvonja a személyes költségfeljegyzési jogot. Ha a költségfeljegyzési jog engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, a személyes költségfeljegyzési jog megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására. A közjegyző felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett díjat. Ha a közjegyző a költségfeljegyzési jogot azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az esetleg felmerülő díjat leróni, és a költségeket előlegezni Ha a félnek a költségfeljegyzési jog megvonása miatt díjfizetési kötelezettsége keletkezik, a közjegyző felhívja, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a díjat fizesse meg. A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.
13
2. Egyéb költségkedvezményre vonatkozó eljárás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (a továbbiakban: Fmh tv.) 49. § szerinti költségkedvezmény fennállásáról külön végzést nem kell hozni. Ha a közjegyző az eljárása folyamán megállapítja, hogy az Fmh tv. 49. §-a szerinti költségkedvezmény nem áll fenn, felhívja a felet, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett díjat fizesse meg. A fél fellebbezéssel egyidejűleg előterjesztett illetékfeljegyzési jog vagy költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét a fellebbezés elbírálására illetékes megyei bíróság bírálja el.
3. Jogorvoslat A költségfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító, a költségfeljegyzési jogot megvonó, egyéb költségkedvezmény fenn nem állását megállapító végzés elleni jogorvoslatra a Kmr. 16. §-át alkalmazni kell. E szerint: A fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a közjegyző a költségfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
4. A költségek előlegezése, megfizetése A költségfeljegyzési jog folytán a) az Fmhtv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közjegzyőieljárási díjat és a végrehajtási díjat a félnek nem kell előlegezni, b) a fél mentes a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás költségeinek viselése alól. Az eljáró közjegyző viseli az eseti gondnok és az ügygondnok részére készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat másolatkészítési költségét. A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díjat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara), a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara és a közjegyzők viselik. A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj összegét a közjegyző rögzíti a közjegyzői kamarának az Fmhtv.-ben szabályozott eljárások technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszerébe (a továbbiakban: MOKK rendszere).
5. A költségek fél általi viselése Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, megállapodásuk azonban nem terjed ki a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj viselésére, a közjegyző a feleket arra egyetemlegesen kötelezi. A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj megfizetésére, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításának, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasításának vagy a végrehajtás megtagadásának van helye, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszavonja, vagy az eljárást – az előző esetek kivételével - megszünteti. Ha a közjegyző a fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtást vagy a biztosítási intézkedést megszünteti, végzésében kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett végrehajtási díj és biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetendő díj viselésére köteles felet a díj megfizetésére.
6. A fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban alkalmazandó szabályok Ha a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, a bíróság külön határozatban rendelkezik annak megfizetéséről. A bíróság az eljárást befejező határozatában a közjegyzői kamara részére megfizetendő díjat összegszerűen megjelöli és felhívja a felet, hogy a díjat az Fmhtv. 46. §-ában meghatározott módon fizesse meg. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.
7. A fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos szabályok 14
A végrehajtási eljárásban a közjegyző - külön intézkedés nélkül - a végrehajtható okiraton feltünteti a költségfeljegyzési jog kedvezményét. A végrehajtási eljárás során a felet az a kedvezmény illeti meg – az alábbiakban meghatározott foglalt kivétellel -, melyet a közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban vagy a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban engedélyezett. Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti költségkedvezményt kíván igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól a Kmr.-ben foglaltak szerint kérelmezheti. A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj fedezésére befolyt összeget a közjegyzői kamara részére utalja át.A befolyt összeget elsősorban az állam által kifizetett végrehajtási költségre kell elszámolni. Egyebekben a tárgyi eljárásban is a Kmr. Vonatkozó rendelkezéseit (15/A § és 15/E §) kell megfelelően alkalmazni.
8. A költségfeljegyzési jog alapjául szolgáló körülmények igazolása A fél a) a költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét és a személyi adatokról szóló nyilatkozatát az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon, b) a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatát a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon, és c) a munkáltatója igazolását a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon terjesztheti elő az e rendeletben előírt igazolások csatolásával. A fentiekben meghatározott űrlapokat a közjegyzői kamara rendszeresíti akként, hogy azokat - közzétételük időpontjának megjelölésével - a honlapján közzéteszi. A fél papír alapú űrlapot a közjegyző irodájában is igényelhet. Ha az űrlap módosítására kerül sor, a közjegyzői kamara ennek tényéről honlapján az új űrlap közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad és az új űrlap közzétételét követően tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott.Az űrlapot úgy kell kialakítani, hogy azon kellő hely álljon rendelkezésre a kérelem előterjesztésére, és azon a közjegyző érkeztető bélyegzője lenyomatának helyét is ki kell alakítani. Az űrlapot el kell látni a szükséges tájékoztatással. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a kérelem joghatásaira, valamint késedelmes előterjesztésének jogkövetkezményeire. A félnek a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (6) bekezdése és 2-4. §-ai szerint kell igazolnia jövedelmi, vagyoni viszonyait. Ha a fél egyéni vállalkozó, a költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelméhez az R. 1. § (4) bekezdése szerinti igazolásokat is csatolnia kell, és a közjegyző az R. 1. § (4) bekezdése szerinti, a kérelem előterjesztésekor nem csatolandó igazolások csatolására is kötelezheti a felet. A 2/1968. sz. IM. Rendelet (R) alábbi rendelkezéseit kell a költségfeljegyzési jog engedélyezésére vonatkozó eljárásban is alkalmazni, illetve figyelembe venni: „1.§ (4) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelméhez csatolni kell a pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - 15 napnál nem régebbi - igazolását a pénzforgalmi számla egyenlegéről. Ha a gazdálkodó szervezet több pénzforgalmi számlával rendelkezik egy pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltató vezet részére pénzforgalmi számlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolást csatolni. A gazdálkodó szervezet képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó szervezet egyéb pénzforgalmi számlával nem rendelkezik. A bíróság elrendelheti a gazdálkodó szervezet vagyoni állapotának (ingó, ingatlan vagyon, követelések, tartozások), továbbá 6 hónapra visszamenőleges pénzforgalmi számla egyenlegének igazolását is. (6) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a személyes költségmentesség iránti kérelmét az Európai Bizottságnak a költségmentesség iránti kérelem továbbításához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2005. augusztus 26. napján elfogadott, 2005/630/EK számú határozata szerinti nyomtatványon is előterjesztheti. 2. § Az igazolás céljára közölni kell: a) a kérelmezőnek; továbbá b) a kérelmező együttélő házastársának, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles szülőnek (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti nyomtatványban feltüntetett adatait. 3. § (1) A személyi adatokra, a ténylegesen eltartott hozzátartozók számára, az adóköteles vagyontárgyra vagy jövedelemre, illetőleg az ingatlanra vonatkozó nyilatkozatot - mind saját magára, mind a hozzátartozókra nézve - a kérelmező tölti ki büntetőjogi felelőssége mellett. (2) A személyi adatokat a személyi igazolvány, illetve az abban nem szereplő személyes adatokat más közokirat alapján kell feltüntetni. (3) Kiskorú vagy cselekvőképtelen (korlátozottan cselekvőképes) kérelmező helyett a nyilatkozatot a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) állítja ki.
15
4. § (1) Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, más szolgálati viszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) áll, a kérelem beadásának időpontjában elért jövedelmét a munkáltató igazolja. A kérelemhez csatolni kell a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelemre vonatkozó igazolást is. (2) Ha a kérelmező vagy hozzátartozója jövedelmét és adóját a munkáltató állapította meg, a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelmét a munkáltató igazolja. (3) Ha a kérelmező vagy hozzátartozója az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti önadózó, vagy jövedelmét és adóját az állami adóhatóság állapította meg adóhatósági adómegállapítás útján, úgy a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben - amennyiben ezen évre az adózó nem nyújtott be bevallást, illetve adóját az állami adóhatóság még nem állapította meg, úgy a kérelem előterjesztését megelőző második évben - megszerzett jövedelmét az állami adóhatóság területi szerve igazolja az Art. 85/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. (4) Ha a kérelmező (a hozzátartozó) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, a nyugellátás, illetve a nyugdíjszerű szociális ellátás összegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolással vagy annak másolatával kell igazolni. (5) Ha a kérelmező vagy hozzátartozója a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben valamint vállalkozói járadékban, vagy b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti havi rendszeres szociális ellátásban, valamint rendelkezésre állási támogatásban, vagy c) a családok támogatásáról szóló törvény szerinti családi pótlékban, gyermekgondozási támogatásban, vagy d) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban, vagy e) vakok személyi járadékában részesül, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét álláskereső kérelmező esetében az állami foglalkoztatási szerv, egyébként a folyósító szerv igazolja. Az igazolást a kérelemhez csatolni kell. 5. § (1) A bíróság a kérelmezőnek (hozzátartozójának) jövedelmi és vagyoni viszonyait adóköteles vagyontárgyai és jövedelemforrásai, évi adóköteles jövedelme, valamint ingatlana figyelembevételével állapítja meg. (2) Az igazolást a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó adók vonatkozásában a helyi önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság), az adóköteles jövedelem vonatkozásában az állami adóhatóság területi szerve állítja ki. Az adóköteles jövedelemre vonatkozó igazolást az állami adóhatóság bármelyik első fokon eljáró szerve kiadhatja. (3) A (2) bekezdés szerinti igazolást csak akkor kell kiállítani, ha a kérelmező vagy hozzátartozója a nyilatkozatában kijelentette, hogy ingatlana, adóköteles vagyontárgya vagy jövedelme van, illetőleg adóköteles tevékenységet folytat.” A félnek a kérelemben nyilatkoznia kell, hogy vele szemben az Fmhtv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott kizárási ok nem áll fenn, azaz a közjegyzői kamarának vele szemben jogerős határozatban megállapított és lejárt követelése nincs. A közjegyző a fél (hozzátartozója) jövedelmi és vagyoni viszonyait a kapcsolódó mellékletekben szereplő adatok figyelembevételével állapítja meg.Ha a közjegyző a félnek a mellékletek szerinti nyomtatványokon kiállított igazolásokban feltüntetett adataira vonatkozóan további tájékoztatást vagy kiegészítést tart szükségesnek, erre vonatkozó felhívást, megkeresést ad ki. A közjegyző az engedélyezésről történő döntéshozatalt megelőzően ellenőrzi a MOKK rendszerében és a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásokban, hogy a félnek fennálle díjfizetési kötelezettsége a közjegyzői kamarával szemben. A fentiek alapján jól érzékelhető, hogy a korábbi gyakorlattal egyezően, a lakásszövetkezetek számára vagy nincsen, vagy csak nagyon szűk körben van lehetőség ilyen kérelem benyújtására, ugyanis az egész eljárási és tartalmi feltételrendszer azt sugallja, hogy nem is nyújthat be jogi személy ilyen kérelmet (mint ahogy a költségmentességi kérelem benyújtására jogi személynek nincs is módja és az alábbiakban közölt kérelemnyomtatványi adatok is speciálisan magánszemélyekre vannak megkonstruálva.), de a 2/68. sz. IM rendelet 1.§ (4) bekezdése –mivel ennek alkalmazását a tárgyi költségkedvezményi rendelet előírta - azt sugallja, hogy az illetékfeljegyzési jog alkalmazási kérelemhez hasonlóan mégis van mód ennek a benyújtására, bár a rendelet ezt csak az egyéni vállalkozónál rendeli alkalmazni. Nem világos, hogy a jogalkotó milyen alapon tesz különbséget jogi személyek és magánszemélyek, illetve egyéni és társas vállalkozók között. A társasházak esetében ez a fajta korlátozás ugyan kijátszható, de praktikusan ennek sincsen értelme, hiszen csak akkor lehetne egy költségfeljegyzési kérelmet egy társasház képviseletében benyújtani, ha minden tulajdonostárs csatolná a maga vonatkozásában a fentiekben előírt és az alábbiak szerinti mellékleteket. Ennek a fizetési meghagyási
16
költségek volumenéhez képest sincsen sok értelme, illetve kevéssé valószínű, hogy ezen becsatolt dokumentumok alapján a költségfeljegyzési jog a közjegyzők részéről megadható lenne, de az biztos, hogy az ezzel összefüggő ügyintézés és utánajárás többe kerülne, mint az előzetesen befizetendő díj.
1. melléklet a 24/2010. (V. 7.) IRM rendelethez A költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem és a személyi adatokról szóló nyilatkozat űrlapjának adattartalma 1. A kérelmezővel kapcsolatos adatok: 1.1. név 1.2. születési név 1.3. születési hely 1.4. születési idő 1.5. lakóhely 1.6. tartózkodási hely 1.7. foglalkozás 1.7.1. ha a kérelmező egyéni vállalkozó, a vállalkozói igazolvány száma 1.8. családi állapot 1.9. a ténylegesen eltartott hozzátartozók száma 1.9.1. gyermek 1.9.1.1. gyermek kora 1.9.2. szülő 1.9.3. más eltartott 2. A kérelmező együttélő házastársával kapcsolatos, az 1.1-1.9. pontban meghatározott adatok 3. A kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles szülővel kapcsolatos, az 1.1-1.9. pontban meghatározott adatok (a családi kapcsolat megjelölésével) 4. A kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles másik szülőjével kapcsolatos, az 1.1-1.9. pontban meghatározott adatok 5. A tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában terjesztik elő a kérelmet: 5.1. neve 5.2. címe 6. A személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem 7. Fél aláírásának helye 8. Az űrlapon lévő figyelmeztetések: 8.1. lényeges joghatások 8.2. az űrlap kitöltésének módja
2. melléklet a 24/2010. (V. 7.) IRM rendelethez A vagyoni helyzetről szóló nyilatkozat űrlapjának adattartalma 1. A kérelmezővel vagyonával kapcsolatos adatok: 1.1. adóköteles jövedelem 1.1.1. van 1.1.2. nincs 1.2. adóköteles vagyontárgy 1.2.1. ha van, annak megnevezése 1.3. ingatlan(ok) 1.3.1. ha van, azok forgalmi értéke (összesen) 1.4. adómentes ingatlan 1.4.1. van 1.4.2. nincs 1.5. egyéb vagyon 1.5.1. ha van, annak megnevezése 1.6. egyéb vagyontárgy(ak) forgalmi értéke (összesen) 2. Kérelmező együttélő házastársával kapcsolatos, az 1.1.-1.6. pontban meghatározott adatok
17
3. Kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles szülővel (a családi kapcsolat megjelölésével) kapcsolatos, az 1.1.-1.6. pontban meghatározott adatok 4. Kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles másik szülőjével kapcsolatos, az 1.1.-1.6. pontban meghatározott adatok 5. A tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában terjesztik elő a kérelmet: 5.1. neve 5.2. címe 6. Fél aláírásának helye 7. Az űrlapon lévő figyelmeztetések: 7.1. lényeges joghatások 7.2. az űrlap kitöltésének módja
3. melléklet a 24/2010. (V. 7.) IRM rendelethez A munkáltatói igazolás űrlapjának adattartalma 1. A munkáltatóval kapcsolatos adatok: 1.1. név (elnevezés) 1.2. cím (székhely) 2. A kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok: 2.1. összes kereset 2.1.1. heti, forintban és nettó értékben 2.1.2. havi, forintban és nettó értékben 2.1.3. évi, forintban és nettó értékben 2.2. járandósága 2.2.1. heti, forintban és nettó értékben 2.2.2. havi, forintban és nettó értékben 2.2.3. évi, forintban és nettó értékben 2.3. a kérelem beadását megelőző naptári évben elért átlagkeresete 2.3.1. havi, forintban 3. A munkáltató által kitöltendő adattartalom: 3.1. annak igazolása, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek 3.2. a munkáltató képviseletére jogosult cégszerű aláírása 4. Kérelmező együttélő házastársával kapcsolatos, az 1-3. pontban meghatározott adatok 5. Kérelmezőt eltartó szülővel kapcsolatos, az 1-3. pontban meghatározott adatok (a családi kapcsolat megjelölésével) 6. Kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles másik szülőjével kapcsolatos, az 1-3. pontban meghatározott adatok 7. Tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában terjesztik elő az igazolást: 7.1. neve 7.2. címe 8. Fél aláírásának helye 9. Az űrlapon lévő figyelmeztetések 9.1. lényeges joghatások 9.2. az űrlap kitöltésének módja 9.3. tájékoztatás arról, hogy a munkáltatói igazolást csak akkor kell kiállítani, ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, más szolgálati viszonyban, vagy szövetkezeti tagsági jogviszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban áll
18
2. sz. Melléklet
27/2010. (V. 11.) IRM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek vázlatos ismertetése A jelen rendelet bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szól, melyek a fizetési meghagyásos eljárás átalakításával összefüggésben felmerültek.
1. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet módosítása Az önálló bírósági végrehajtó részére a) a közjegyző által kibocsátott, a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 16. § (3) bekezdése szerint kézbesítendő fizetési meghagyás, b) a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lap, biztosítási intézkedést elrendelő végzés és a végrehajtási lap visszavonásáról rendelkező végzés, c) a végrehajtási lap visszavonásáról szóló végzés, d) a végrehajtást és a biztosítási intézkedést megszüntető végzés és e) a végrehajtást a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99/A. § (6) bekezdése és az Fmhtv. 32. § (2) bekezdése alapján felfüggesztő végzés a felügyelő szerv által működtetett, a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására, valamint a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő okiratok végrehajtók részére történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazás (a továbbiakban: ügyelosztási program) útján kerül továbbításra. A felügyelő szerv az önálló bírósági végrehajtók és önálló bírósági végrehajtó-helyettesek (a továbbiakban e §-ban együtt: végrehajtó) számára folyamatosan elérhetővé teszi az ügyelosztási programot, melyhez hozzáférést a végrehajtó felhasználói nevének és jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával biztosít. A felügyelő szerv a végrehajtókat a hivatalba lépésüket követően ellátja az ügyelosztási program használatához szükséges felhasználói névvel és jelszóval, intézkedik annak érdekében, hogy az ügyelosztási rend változása folyamatosan átvezetésre kerüljön az ügyelosztási programban, gondoskodik azon ügyek kiosztásáról, melyeket nem lehet az ügyelosztási program segítségével automatikusan kiosztani és az ügyelosztási program igénybevevői számára a tagjaira és tisztségviselőire, alkalmazottaira kötelezően alkalmazandó felhasználói szabályzatot rendszeresít. Az ügyelosztási programot úgy kell kialakítani, hogy az ügyek kiosztását az előzőekben meghatározott iratoknak az illetékes, ügyelosztás alapján eljárásra jogosult végrehajtó postafiókjába történő elhelyezésével biztosítsa; valamint az előzőekben meghatározott iratok megtekintését és az iratokat tartalmazó file-ok letöltését - a kirendelt helyettes és az alábbi műveletek elvégzésére felhatalmazott személy kivételével - csak annak a végrehajtónak biztosítsa, akinek a részére az ügy kiosztásra került, illetve a felügyelő szerv erre kijelölt tisztségviselője vagy alkalmazottja számára biztosítsa a fenti művelet elvégzését, ha kizárás folytán kijelölt új végrehajtó részére kell az ügyet kiosztani, vagy ha azért szükséges a végrehajtó részére az ügyet a felügyelő szervnek kiosztani, mert az előzőekben iratban foglalt adatok alapján az ügyelosztási program nem tud eljárásra jogosult végrehajtót rendelni az irathoz, illetőleg az ügy kiosztásáról szóló rendszerüzeneteket, továbbá a jelszó megváltoztatásáról szóló értesítést elektronikus levélben is megküldje a végrehajtó elektronikus levélcímére. A felügyelő szerv kötelezettsége a fentieken kívül, hogy a műveletek végzése során a le- és feltöltendő dokumentum a végrehajtó, és a felügyelő szerv számára titkosításra kerüljön; a végrehajtói állásra kirendelt helyettes számára a helyettesített vagy az álláshelyen korábban működő végrehajtó részére kiosztott ügyek tekintetében is biztosítsa a műveletek elvégzését, továbbá a helyettesnek is küldje meg a végrehajtó részére szóló rendszerüzeneteket és elektronikus leveleket; illetőleg biztosítsa az ügyelosztási programmal végzett műveletek naplózását a műveletnek, időpontjának és az azt végző felhasználó megjelölésével; továbbá biztosítsa az ügyelosztási programban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg sérülésük vagy megsemmisülésük elleni, továbbá a jogosulatlan adatbevitel elleni védelmet. Az előzőekben meghatározottak szerinti irat a végrehajtó postafiókjába történő elhelyezés időpontjában a végrehajtóhoz érkezettnek tekintendő. Az irat érkezésének napja az a nap, amelyen az irat a végrehajtó postafiókjába elhelyezésre kerül, ha pedig ez pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, és ezen a napon nem történik meg az irat érkeztetése, a következő munkanap.
19
2. A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosítása A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet szabályai (8.§) kiegészülnek az alábbi rendelkezéssel: „8.§ (5) Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft; ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért az általános szabályok szerint járó munkadíj összegébe be kell számítani. 10.§ (5) A fizetési meghagyás kézbesítése során sem számíthatók fel készkiadások, a kézbesítés foganatosításáért pedig - a kézbesítési kísérletek számától függetlenül - 1500 Ft költségátalány jár. Megkeresés esetén a 8. § (2) bekezdését is alkalmazni kell és a megkeresett végrehajtó eljárásának költségei fejében is meg kell fizetni az 1500 Ft költségátalányt.” A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a kézbesítendő fizetési meghagyást a végrehajtó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett, a kézbesítendő okiratok végrehajtók részére történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazása útján kézhez vette, a kézbesítés foganatosításának megkezdése szempontjából úgy kell tekintenie, hogy a kézbesítés díja megfizetésre került. A kézbesítések díját a Magyar Országos Közjegyzői Kamara havonta egy alkalommal, összesítetten - átutalja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara részére, amely gondoskodik az eljáró végrehajtó elszámolási számlájára való átutalásáról.”
20
